A neveléstörténet A neveléstörténet mint tudománymint tudományNevelés- és művelődéstörténet, Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet Pedagógiai problématörténet

1. előadás1. előadás

„„Hogy mire jó a történettudomány? Mi a „haszna”? Hogy mire jó a történettudomány? Mi a „haszna”? Valami kell, hogy legyen, mert nem szeretném azt Valami kell, hogy legyen, mert nem szeretném azt hinni, hogy egész életemben fölösleges dolgot hinni, hogy egész életemben fölösleges dolgot műveltem. Úgy gondolom, a múlt ismerete annyira műveltem. Úgy gondolom, a múlt ismerete annyira természetes és általános igény, hogy nem is természetes és általános igény, hogy nem is érdemes bizonygatni a létét. Nem szívesen érdemes bizonygatni a létét. Nem szívesen képzelek el olyan társadalmat, amelynek tagjai képzelek el olyan társadalmat, amelynek tagjai nem törődnek sem az elődeikkel, sem az őket nem törődnek sem az elődeikkel, sem az őket körülvevő tárgyak és intézmények eredetével. körülvevő tárgyak és intézmények eredetével. Akik a romok helyére új épületet emelnek, de hogy Akik a romok helyére új épületet emelnek, de hogy a rom maga mi volt, az közömbös számukra. Egy a rom maga mi volt, az közömbös számukra. Egy ilyen Huxley-féle világ iszonyú volna. Mármost ha ilyen Huxley-féle világ iszonyú volna. Mármost ha megvan ez az igény, akkor végül is a mi dolgunk, megvan ez az igény, akkor végül is a mi dolgunk, történészeké, hogy kielégítsük, tehát szükség van történészeké, hogy kielégítsük, tehát szükség van ránk és a munkánkra.” (Engel)ránk és a munkánkra.” (Engel)

Mi a történelem?Mi a történelem?

A történelem az a szellemi forma, amelyben A történelem az a szellemi forma, amelyben egy kultúra számot ad magának a múltjáról.egy kultúra számot ad magának a múltjáról.

A történelem az időben mozgó emberekről A történelem az időben mozgó emberekről szóló tudomány.szóló tudomány.

A történelemtudomány tárgya a múlt, A történelemtudomány tárgya a múlt, produktuma a történelemproduktuma a történelem

A múlt az egész emberiség egész története, A múlt az egész emberiség egész története, minden, ami megtörtént az emberi lénnyel, minden, ami megtörtént az emberi lénnyel, környezetével, kapcsolatukkal.környezetével, kapcsolatukkal.

Ez a totalitás nem ragadható meg.Ez a totalitás nem ragadható meg.

„„A neveléstörténet ismerete minden művelt embernek, A neveléstörténet ismerete minden művelt embernek, de különösen a leendő tanároknak és tanítóknak de különösen a leendő tanároknak és tanítóknak szükséges. Ha nem tudjuk azt, hogy elődeink szükséges. Ha nem tudjuk azt, hogy elődeink miképpen intézték a nevelés dolgát, és hogyan miképpen intézték a nevelés dolgát, és hogyan gondolkoztak felőle, ismeretlenek előttünk azok az gondolkoztak felőle, ismeretlenek előttünk azok az okok és tényezők, melyek a mai nevelő eljárásunkat okok és tényezők, melyek a mai nevelő eljárásunkat megérlelték. A célmeghatározások és alkalmazásaik, megérlelték. A célmeghatározások és alkalmazásaik, az elvek és eljárásmódok, melyek a múlt nemzedékek az elvek és eljárásmódok, melyek a múlt nemzedékek nevelésében uralkodtak, még ha tévesek is, nevelésében uralkodtak, még ha tévesek is, tanulsággal szolgálhatnak nevelő és tanító tanulsággal szolgálhatnak nevelő és tanító tevékenységünk számos mozzanatában, tevékenységünk számos mozzanatában, felvilágosíthatnak a helyes útról, a helyes eszközökről, felvilágosíthatnak a helyes útról, a helyes eszközökről, a helyes módszerekről, s óvatosságra inthetnek a a helyes módszerekről, s óvatosságra inthetnek a nevelésügy újításaival, főleg jelszavakkal, és nevelésügy újításaival, főleg jelszavakkal, és kísérletezésekkel szemben.” (Fináczy 1906)kísérletezésekkel szemben.” (Fináczy 1906)

AlapfogalmakAlapfogalmak

Enkulturáció: a kultúra elsajátítása kultúra Enkulturáció: a kultúra elsajátítása kultúra nélkül az emberi élet elképzelhetetlen, ezért az nélkül az emberi élet elképzelhetetlen, ezért az ember számára létfontosságú ez a tanulási ember számára létfontosságú ez a tanulási folyamat.folyamat.

Szocializáció: kompatens társadalmi lénnyé Szocializáció: kompatens társadalmi lénnyé válás, folyamat, mely által az egyének olyan válás, folyamat, mely által az egyének olyan tudásra, képességekre és állapotokra tesznek tudásra, képességekre és állapotokra tesznek szert, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy a szert, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy a különböző csoportoknak és a társadalomnak különböző csoportoknak és a társadalomnak többé-kevésbé hasznos tagjaivá váljanak.többé-kevésbé hasznos tagjaivá váljanak.

Alapfogalmak - NevelésAlapfogalmak - Nevelés

„„Nevelés alatt azokat a cselekvéseket értjük, amelyek Nevelés alatt azokat a cselekvéseket értjük, amelyek által az emberek megkísérlik más emberek lelki által az emberek megkísérlik más emberek lelki diszpozícióinak bonyolult rendszerét valamely diszpozícióinak bonyolult rendszerét valamely tekintetben tartósan javítani, vagy az értékesnek ítélt tekintetben tartósan javítani, vagy az értékesnek ítélt összetevőket megtartani, ill. a rossznak ítélt összetevőket megtartani, ill. a rossznak ítélt diszpozíciók létrejöttét megakadályozni.” (Brezinka diszpozíciók létrejöttét megakadályozni.” (Brezinka 1978 In: Németh A)1978 In: Németh A)

A nevelés tudatos, tervezett, szervezett, célorientált A nevelés tudatos, tervezett, szervezett, célorientált személyiségformáló tevékenység, amely rendszerint személyiségformáló tevékenység, amely rendszerint szakszerűen kiképzett nevelők irányításával és szakszerűen kiképzett nevelők irányításával és általában sajátos intézményi keretek között zajlik.általában sajátos intézményi keretek között zajlik.

Alapfogalmak – Nevelés Alapfogalmak – Nevelés 2.2.

A nevelés olyan célra irányuló, szervezett A nevelés olyan célra irányuló, szervezett hatásrendszer, amely egyének és csoportok hatásrendszer, amely egyének és csoportok fejlesztését szolgálja, s amelyben az ember fejlesztését szolgálja, s amelyben az ember saját tevékenysége által elsajátítja a saját tevékenysége által elsajátítja a társadalmilag, történelmileg felhalmozott társadalmilag, történelmileg felhalmozott tapasztalatokat, kibontakoztatja legjobb tapasztalatokat, kibontakoztatja legjobb adottságait, hajlamait. A nevelés a társadalmi adottságait, hajlamait. A nevelés a társadalmi lét velejárója, örök kategória. A nevelés a lét velejárója, örök kategória. A nevelés a társadalom viszonyai által meghatározott, s e társadalom viszonyai által meghatározott, s e viszonyok változásaival együttjáró specifikus viszonyok változásaival együttjáró specifikus jegyeket hordoz magában, ezért a nevelés jegyeket hordoz magában, ezért a nevelés történelmi kategória is. történelmi kategória is.

A nevelés mint történeti A nevelés mint történeti kategóriakategória

A nevelés A nevelés eszményeieszményei céljaicéljai feladataifeladatai intézményeiintézményei eszközrendszereeszközrendszere lehetőségeilehetőségeieredményei eredményei

folyamatosan változnak folyamatosan változnak térben és időben. térben és időben.

A nevelés milyenségét A nevelés milyenségét determinálják:determinálják:

a kora kor a népa nép a civilizációs sajátossága civilizációs sajátosság a hagyományok, a a hagyományok, a

kultúra, a szokásokkultúra, a szokások a társadalmi állapotoka társadalmi állapotok

Mi a neveléstörténet?Mi a neveléstörténet?

A neveléstörténet az a diszciplína A neveléstörténet az a diszciplína (tudomány), amely feltárja a nevelés (tudomány), amely feltárja a nevelés történeti, fejlődési folyamatát, s az e történeti, fejlődési folyamatát, s az e folyamatban érvényesülő folyamatban érvényesülő összefüggéseket, törvényszerűségeket.összefüggéseket, törvényszerűségeket.

A neveléstörténet A neveléstörténet tudományának kialakulásatudományának kialakulása

17-18. század: neveléstörténeti tárgyú 17-18. század: neveléstörténeti tárgyú munkák megjelenése (Conringot, munkák megjelenése (Conringot, Mangelsdorf, Rumkopf, Raumer, Schmid)Mangelsdorf, Rumkopf, Raumer, Schmid)

De mint diszciplína csak a 19. század De mint diszciplína csak a 19. század elején alakult ki (Browning)elején alakult ki (Browning)

A magyar A magyar neveléstörténet neveléstörténet kialakulásakialakulása

A legelső magyar neveléstörténeti munkák a XVIII-XIX. A legelső magyar neveléstörténeti munkák a XVIII-XIX. század fordulóján keletkeztek. (Molnár János, Beély század fordulóján keletkeztek. (Molnár János, Beély /Briedl/ Fidél József, Pauer János)/Briedl/ Fidél József, Pauer János)

A XIX. század végén és a múlt század elején alkotott A XIX. század végén és a múlt század elején alkotott Lubrich Ágost, Kiss Áron, Békefi Remig, Fináczy Ernő.Lubrich Ágost, Kiss Áron, Békefi Remig, Fináczy Ernő.

A közelmúlt neveléstörténészei: Vág Ottó, Zibolen A közelmúlt neveléstörténészei: Vág Ottó, Zibolen Endre, Vaskó László, Bajkó Mátyás, Tóth Gábor, Köte Endre, Vaskó László, Bajkó Mátyás, Tóth Gábor, Köte Sándor.Sándor.

Napjaink kutatói: Mészáros István, Kelemen Elemér, Napjaink kutatói: Mészáros István, Kelemen Elemér, Pukánszky Béla, Németh András, Szabolcs Éva, Mann Pukánszky Béla, Németh András, Szabolcs Éva, Mann Miklós, Füle Sándor, Mikonya György, Kéri Katalin, Miklós, Füle Sándor, Mikonya György, Kéri Katalin, Bollókné Panyik Ilona, Fehér Erzsébet… Bollókné Panyik Ilona, Fehér Erzsébet…

A neveléstörténet tárgyaA neveléstörténet tárgya

A neveléstörténet vizsgálja és bemutatja:A neveléstörténet vizsgálja és bemutatja: a nevelés, oktatás a nevelés, oktatás gyakorlatánakgyakorlatának történetét, amely a történetét, amely a

nevelőmunka módszereinek, eljárásainak koronként és nevelőmunka módszereinek, eljárásainak koronként és társadalmanként változó hagyományait foglalja össze;társadalmanként változó hagyományait foglalja össze;

a nevelés, oktatás a nevelés, oktatás intézményrendszerétintézményrendszerét, amely , amely feldolgozza az intézménytípusok és az feldolgozza az intézménytípusok és az intézményrendszerek kialakulását, fejlődését;intézményrendszerek kialakulását, fejlődését;

a neveléspolitikai, a neveléspolitikai, oktatáspolitikaioktatáspolitikai törekvéseket, törekvéseket, amely foglalkozik a közoktatáspolitika tartalmával és amely foglalkozik a közoktatáspolitika tartalmával és irányításának kérdéseivel.irányításának kérdéseivel.

a a nevelési elméleteketnevelési elméleteket, a neveléstudomány , a neveléstudomány történetét, nevelési nézeteket, pedagógiai irányzatokat.történetét, nevelési nézeteket, pedagógiai irányzatokat.

A neveléstörténet A neveléstörténet feladatafeladata

A mindenkor megvalósuló pedagógiai gyakorlatot és a A mindenkor megvalósuló pedagógiai gyakorlatot és a pedagógiai gondolkodók megállapításait elemzi, felfedi pedagógiai gondolkodók megállapításait elemzi, felfedi a nevelés történetének összefüggéseit, a nevelés történetének összefüggéseit, törvényszerűségeit;törvényszerűségeit;

Segít megérteni a jelenleg megoldásra váró feladatok Segít megérteni a jelenleg megoldásra váró feladatok előzményeit;előzményeit;

Segítséget ad ahhoz, hogy a múlt értékes gondolatit, Segítséget ad ahhoz, hogy a múlt értékes gondolatit, törekvéseit a mai szükségleteknek megfelelően törekvéseit a mai szükségleteknek megfelelően átalakíthassuk, felhasználhassuk;átalakíthassuk, felhasználhassuk;

Segít, hogy a túlhaladott gyakorlattal tudatosan Segít, hogy a túlhaladott gyakorlattal tudatosan szembeszállhassunk;szembeszállhassunk;

Megmutatja a fejlődés irányát;Megmutatja a fejlődés irányát; Bemutatja kiemelkedő pedagógusok életét, Bemutatja kiemelkedő pedagógusok életét,

munkásságátmunkásságát

A neveléstörténet hasznaA neveléstörténet haszna

A neveléstörténet szükséges a A neveléstörténet szükséges a neveléstudományok értelmezéséhez, neveléstudományok értelmezéséhez, mert minden pedagógiai diszciplína mert minden pedagógiai diszciplína esetében elengedhetetlenül szükség van esetében elengedhetetlenül szükség van történeti dimenzióratörténeti dimenzióra

A nevelés múltjának tanulmányozása A nevelés múltjának tanulmányozása megkönnyítheti a jelen megértését és megkönnyítheti a jelen megértését és kiinduló pontja lehet a nevelés kiinduló pontja lehet a nevelés rendszerének kidolgozásához. rendszerének kidolgozásához.

A neveléstörténet A neveléstörténet fogalmának értelmezéseifogalmának értelmezései

hagyományos értelmezés: az hagyományos értelmezés: az intézményes neveléssel összefüggő intézményes neveléssel összefüggő elméleti és gyakorlati tényezők elméleti és gyakorlati tényezők kutatását végzikutatását végzi

újabb értelmezés: a kutatási területet újabb értelmezés: a kutatási területet kiterjeszti az intézményekben folyó kiterjeszti az intézményekben folyó nevelésen túlra is (pl. családi nevelés). nevelésen túlra is (pl. családi nevelés).

A történetírás és a A történetírás és a neveléstörténet kapcsolataneveléstörténet kapcsolata

A szellemtörténeti hagyományok hatása:A szellemtörténeti hagyományok hatása: Leopold von Ranke Leopold von Ranke historizmushistorizmus tényszerűség: történelmi tények tényszerűség: történelmi tények

felsorolása és rendszerezése felsorolása és rendszerezése → → a múlt a múlt eseményei megérthetők , eseményei megérthetők , megmagyarázhatókmegmagyarázhatók

módszertani racionalitás: forráskritika módszertani racionalitás: forráskritika

Multidiszciplináris szemléletmód hatása:Multidiszciplináris szemléletmód hatása: Annales – kör: erőteljes gazdaság-, társadalom- Annales – kör: erőteljes gazdaság-, társadalom-

és kultúrtörténeti orientációés kultúrtörténeti orientáció szociológia hatásaszociológia hatása mentalitástörténeti szemléletmód: Philippe mentalitástörténeti szemléletmód: Philippe

AriArièès, Norbert Eliass, Norbert Elias Társadalomtörténeti szemléletmód hatása:Társadalomtörténeti szemléletmód hatása:

kiemelt szerepet kaptak a mindennapi élet apró kiemelt szerepet kaptak a mindennapi élet apró eseményei, a hétköznapi emberek eseményei, a hétköznapi emberek mikrotörténeti kutatásokmikrotörténeti kutatások

A posztmodern nevelés-A posztmodern nevelés-történetírás (Szabolcs Éva)történetírás (Szabolcs Éva)

Nem létezik egyetlen tudás, nem lehet Nem létezik egyetlen tudás, nem lehet egyetlen történetben elmagyarázni a világot, az egyetlen történetben elmagyarázni a világot, az embert, a társadalmat. embert, a társadalmat.

A történeti megismerés különbözik a A történeti megismerés különbözik a természettudományos megismeréstől:természettudományos megismeréstől:

a múltbeli események nem ismerhetők meg a múltbeli események nem ismerhetők meg úgy, ahogy a jelen eseményekúgy, ahogy a jelen események

a történeti események egyedieka történeti események egyediek a történeti cselekvők szabad akarattal a történeti cselekvők szabad akarattal

rendelkező egyénekrendelkező egyének

Magyarázat helyett megértésMagyarázat helyett megértés A múlt és forrás kapcsolata:A múlt és forrás kapcsolata: múlt valósága ≠ forrásmúlt valósága ≠ forrásmúlt reprezentációja ≠ forrásmúlt reprezentációja ≠ forrás „„A” történelem helyett A” történelem helyett történetek: történetek: a múlt a múlt

egyedül érvényes reprezentációja helyett egyedül érvényes reprezentációja helyett értelmezésekértelmezések

Neveléstörténeti Neveléstörténeti csomópontokcsomópontok

Tradícionalizmus és az intézményes Tradícionalizmus és az intézményes nevelésnevelés

Ókori klasszikus görögség és a rómaiak Ókori klasszikus görögség és a rómaiak A keresztény szemléletű nevelés A keresztény szemléletű nevelés

kialakulásakialakulása A világi oktatás kiszélesedésének A világi oktatás kiszélesedésének

korszaka: reneszánsz és humanizmuskorszaka: reneszánsz és humanizmus Reformáció és ellenreformáció Reformáció és ellenreformáció

pedagógiájapedagógiája

Pedagógiai realizmus: Comenius, ApáczaiPedagógiai realizmus: Comenius, Apáczai Pedagógiai naturalizmus – a Pedagógiai naturalizmus – a

felvilágosodásfelvilágosodás Pedagógiai neohumanizmus: Pestalozzi, Pedagógiai neohumanizmus: Pestalozzi,

TessedikTessedik A XIX. század pedagógiája: a pedagógia A XIX. század pedagógiája: a pedagógia

tudományos megalapozásatudományos megalapozása A XX. század: a sokszínűségA XX. század: a sokszínűség

SzempontokSzempontok

Történeti háttérTörténeti háttér Az adott korszak gyermekképeAz adott korszak gyermekképe Családi nevelésCsaládi nevelés Az intézményes nevelés: az oktatás tartalma, Az intézményes nevelés: az oktatás tartalma,

módszeremódszere A pedagógusA pedagógus Gondolkodók a nevelésről, forrásokGondolkodók a nevelésről, források Elsősorban nyugat-európai és magyar Elsősorban nyugat-európai és magyar

hangsúlyhangsúly

Diakrón és szinkrón szemlélet Diakrón és szinkrón szemlélet a neveléstörténetbena neveléstörténetben

Neveléstörténet: a tágan értelmezett Neveléstörténet: a tágan értelmezett művelődéstörténet keretei között, művelődéstörténet keretei között, diakróndiakrón és és szinkrónszinkrón szemlélet együttes szemlélet együttes érvényre juttatásával vizsgálható érvényre juttatásával vizsgálható eredményesen.eredményesen.

Diakrón szemléletDiakrón szemlélet

Diakrón: kronologikus, időrenben haladó Diakrón: kronologikus, időrenben haladó vizsgálati mód. Probléma: korszakolás vizsgálati mód. Probléma: korszakolás nehéz: a világ különböző területei eltérő nehéz: a világ különböző területei eltérő fejlődési ütem; különböző kultúrák fejlődési ütem; különböző kultúrák időfelfogása más lehet (pl.: lineáris, időfelfogása más lehet (pl.: lineáris, ciklikus, spirális, párhuzamos idősíkok ciklikus, spirális, párhuzamos idősíkok stb.); a történettudományban használatos stb.); a történettudományban használatos korszakhatárok nem jelentik feltétlenül a korszakhatárok nem jelentik feltétlenül a neveléstörténeti korszakhatárokat.neveléstörténeti korszakhatárokat.

Szinkrón szemléletSzinkrón szemlélet

Szinkrón: összehasonlításon alapuló, Szinkrón: összehasonlításon alapuló, problématörténeti szálakat (pl.: a problématörténeti szálakat (pl.: a lánynevelés, a fegyelmezés, a lánynevelés, a fegyelmezés, a taneszközök, a tanári szerep története taneszközök, a tanári szerep története stb.) kiemelő vizsgálata. Fontos területe stb.) kiemelő vizsgálata. Fontos területe a hatásvizsgálat.a hatásvizsgálat.

A neveléstörténet A neveléstörténet vizsgálódási területeivizsgálódási területei

1.1. A nevelési – oktatási intézmények története: A nevelési – oktatási intézmények története: Óvodatörténet, iskolatörténet, gyógypedagógiai Óvodatörténet, iskolatörténet, gyógypedagógiai intézmények történeteintézmények története

2.2. A családi és intézményen kívüli nevelés története A családi és intézményen kívüli nevelés története 3.3. Nevelési ideák, eszmények, elméletek története Nevelési ideák, eszmények, elméletek története 4.4. Problématörténet Problématörténet 5.5. Gyermekkor-történetGyermekkor-történet6.6. Nevelésügyi helytörténetNevelésügyi helytörténet7.7. Összehasonlító neveléstörténetÖsszehasonlító neveléstörténet

A neveléstörténet A neveléstörténet differenciálódásadifferenciálódása

A neveléstörténet komplex tudomány, A neveléstörténet komplex tudomány, önálló tudományterületei alakultak ki:önálló tudományterületei alakultak ki:

1. Oktatástörténet1. Oktatástörténet2. Tantervtörténet2. Tantervtörténet3. Tankönyvtörténet3. Tankönyvtörténet4. Gyermekkor-történet4. Gyermekkor-történet5. Testneveléstörténet5. Testneveléstörténet6. Nőnevelés története6. Nőnevelés története7. Szakképzés története7. Szakképzés története8. Pedagógusképzés története8. Pedagógusképzés története

A neveléstörténet helye a A neveléstörténet helye a tudományok rendszerébentudományok rendszerében

1. a pedagógia szaktudománya1. a pedagógia szaktudománya 2. a pedagógia segédtudománya2. a pedagógia segédtudománya 3. a pedagógia határtudománya3. a pedagógia határtudománya 4. a történettudomány része4. a történettudomány része 5. a művelődéstörténet része5. a művelődéstörténet része 6. a társadalomtörténet része6. a társadalomtörténet része A neveléstörténet része a neveléstudományt A neveléstörténet része a neveléstudományt

alkotó diszciplínák rendszerének, mert alkotó diszciplínák rendszerének, mert pedagógiai jelenségeket vizsgál történeti pedagógiai jelenségeket vizsgál történeti módszerekkel.módszerekkel.

A neveléstörténet A neveléstörténet interdiszciplináris kapcsolataiinterdiszciplináris kapcsolatai

A neveléstörténet több tudomány kutatási A neveléstörténet több tudomány kutatási eredményeit felhasználja:eredményeit felhasználja:

Történeti tudományok: filozófiatörténet, Történeti tudományok: filozófiatörténet, gazdaságtörténet, társadalomtörténet, gazdaságtörténet, társadalomtörténet, művelődéstörténet, irodalomtörténet, művelődéstörténet, irodalomtörténet, tudomány- és technikatörténet, sporttörténet, tudomány- és technikatörténet, sporttörténet, írástörténet, vallástörténet, családtörténetírástörténet, vallástörténet, családtörténet

Pszichológia és résztudományaiPszichológia és résztudományai Szociológia, etnográfia, archeológia, Szociológia, etnográfia, archeológia,

múzeológia, bibliográfia, antropológiamúzeológia, bibliográfia, antropológia

A neveléstörténet A neveléstörténet forrásaiforrásai

Forrás: minden olyan múltból fennmaradt Forrás: minden olyan múltból fennmaradt emlék, amely lehetővé teszi a múltbeli emlék, amely lehetővé teszi a múltbeli élet rekonstruálását. A múlt élet rekonstruálását. A múlt megismerésének eszköze.megismerésének eszköze.

Források, segédanyagokForrások, segédanyagok

Források Források csoportjaicsoportjai

Források Források típusaitípusai

Elsődleges (primer) Elsődleges (primer) források: a történelmi források: a történelmi események részvevői, események részvevői, szemtanúi által az utókorra szemtanúi által az utókorra hagyományozotthagyományozott

Másodlagos Másodlagos (szekunder) (szekunder) források: utólagosan források: utólagosan tudósítótudósító

ÍrottÍrott levéltári anyagok, levéltári anyagok, pedagógiai, filozófiai pedagógiai, filozófiai gondolkodók művei, gondolkodók művei, pedagógiai, nevelési pedagógiai, nevelési tanácsadók, évkönyvek, tanácsadók, évkönyvek, joganyagok, újságok, iskolai joganyagok, újságok, iskolai anyagok, irodalmi alkotások, anyagok, irodalmi alkotások, statisztikai közlemények, statisztikai közlemények, vallási szövegekvallási szövegek

enciklopédiákenciklopédiák

lexikonoklexikonok

bibliográfiákbibliográfiák

repertóriumokrepertóriumok

gyűjteményekgyűjtemények

szakfolyóiratok szakfolyóiratok

kézikönyvekkézikönyvek

olvasókönyvekolvasókönyvek

fogalomtárfogalomtár

Tárgyi emlékek Tárgyi emlékek építészeti építészeti alkotásokalkotások

berendezési berendezési tárgyak, tárgyak, taneszközöktaneszközök

piktografikus piktografikus alkotások, alkotások, képgyűjteményképgyűjtemény

divatdivat

gyermekjátékok gyermekjátékok

Szóbeli források Szóbeli források oral historyoral history

népdalok, népdalok, népköltészetnépköltészet

film film

A források lelőhelyeiA források lelőhelyei

Levéltárak: Magyar Országos Levéltár: Levéltárak: Magyar Országos Levéltár: www.natarch.hu; országos, megyei, egyházi; országos, megyei, egyházi

Könyvtárak: Országos Széchényi Könyvtár: Könyvtárak: Országos Széchényi Könyvtár: www.oszk.hu, Magyar Tudományos Akadémia , Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Országgyűlési Könyvtár, Országos Könyvtára, Országgyűlési Könyvtár, Országos Pedagógiai Könyvtári és Múzeum: Pedagógiai Könyvtári és Múzeum: www.opkm.hu

Virtuális könyvtárak: Virtuális könyvtárak: www.mek.iif.hu Múzeumok, képtárak, művészeti gyűjteményekMúzeumok, képtárak, művészeti gyűjtemények Hang- és filmtárakHang- és filmtárak

Felhasznált irodalomFelhasznált irodalom

Kéri Katalin: Bevezetés a neveléstörténeti Kéri Katalin: Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszereibe. Műszaki Kiadó, kutatások módszereibe. Műszaki Kiadó, Budapest, 2001.Budapest, 2001.

Németh András – Szabolcs Éva:Németh András – Szabolcs Éva: A A neveléstörténeti kutatások főbb nemzetközi neveléstörténeti kutatások főbb nemzetközi tendenciái, új kutatási módszerei és tendenciái, új kutatási módszerei és eredményei – in: Báthory zoltán – Falus Iván eredményei – in: Báthory zoltán – Falus Iván szerk.: Tanulmányok a neveléstudomány szerk.: Tanulmányok a neveléstudomány köréből- Osiris, 2001. 46-76.köréből- Osiris, 2001. 46-76.

Géczi János:Géczi János: A neveléstudomány történeti A neveléstudomány történeti dimenziói – dimenziói – Új Pedagógiai Szemle 2002/2. 70-Új Pedagógiai Szemle 2002/2. 70-78.78.