A PPP az európai uniós támogatások

tükrében

2004. január 20.

Nemzeti Fejlesztési HivatalKöteles Bernadett

PPP-Public Private Partnership fogalma

• Közberuházások és közszolgáltatások biztosítása profit-orientált szervezetek közreműködésével.

• Minden olyan módszert egyesít, ahol a közfeladatok ellátásába, a közberuházások biztosításába a magánszféra a „szokásos”-nál jobban bekapcsolódik, ezáltal együttműködés alakul ki a köz és magánszféra között.

• Közös ( megosztott) kockázatvállalás.

A közös kockázatvállalás

KözigazgatásPrivát Szektor

A működési környezet kockázati költségei a privát szektor számára

A privát szektor kockázati költségeia szerződés teljesítésével kapcsolatban (rendelkezésre állás, határidők,…)

A működési környezet kockázati költségei az államigazgatási szervezet számára(pl. az államigazgatási struktúra változása)

A kockázat-megosztásésszerű tartománya

X

Az államigazgatási szervezet kockázati költségei a szolgáltatás minőségével kapcsolatban

Technológiák és szolgáltatások kockázata Működési hatások kockázata

A PPP módszer bemutatásának szükségessége

• A PPP kiválthatja, csökkentheti a Strukturális Alapok és Kohéziós Alap által támogatott projektekhez szükséges nemzeti, kedvezményezetti hozzájárulásokat.

• A módszer alkalmazásával bizonyos feltételek teljesülése mellett a költségvetésen kívüli tételként valósulhatnak meg közfunkciót ellátó beruházások, ezzel az államháztartási hiány szinten tartható, csökkenthető, ami a Maastrichti kritériumoknak való megfelelést segíti elő.

• A PPP forrásokat biztosíthat az Európai Unió által nem támogatott fejlesztési területek számára, mely területekről az EU- támogatásokhoz szükséges hazai társfinanszírozás elvonja az erőforrásokat.

• A PPP alkalmazásával az önkormányzatok beruházásai új lendületet vehetnek, ami a helyi közösségek életminőségének javulásához vezethet.

A PPP fogalma, típusai

• Egy klasszikus magán finanszírozású PPP-ben a közfeladat állátásához szükséges beruházást

• ugyanaz a cég (csoport) • tervezi• építi• finanszírozza (részben vagy egészben)• majd a közfeladatot a létrejövő létesítmények (átmeneti)

üzemeltetésével ugyanez a cég(csoport) látja el, és így viseli a beruházási és működtetési kockázatok egy részét.

• A közszereplő, vagy végfelhasználó a beruházás értékét és az üzemeltetés költségeit az üzemeltetőnek fizetett díj formájában téríti meg. Az üzemeltetési periódus végén (20-25 év) a vagyon és az üzemeltetési jogok a közszereplőre szállnak át (vissza).

Magánfinanszírozás nélküli formák

• Szolgáltatói szerződés: legelterjedtebb forma,, közfeladat ellátását szolgáló szerződések alkotják, számos módozata lehetséges a szolgáltatás tárgyától függően. A kockázatmegosztás nem jellemző (települési zöldterületek fenntartása)

• DB (tervez és épít): A beruházó saját forrásait használja, de a tervezés/építés összefüggő egységét egy cégcsoportra bízza, így a tervezői/kivitelezői kockázatok nagyobb része helyezhető át a magánszférára, mintha a két fázist eltérő érdekeltségű cégek végeznék. (Útépítések, infrastrukturális beruházások)

• Épít és üzemeltet: Jellemzően olyan esetekben kerül alkalmazásra, mikor a tervezés és a finanszírozás nem kapcsolható össze a többi fázissal. Előfordul, pályázatok kapcsán, a pályázati szabályok és a közbeszerzési szabályok együttes alkalmazása miatt. ( infrastrukt.)

• Tervez, épít és üzemeltet: A közszereplő a kockázatok megosztásában érdekelt, de anyagi helyzete lehetővé teszi, hogy saját forrásaiból végezze el a beruházást. A modell elterjedt Írországban ahol, a PPP elveit széleskörűen alkalmazzák. (infrastrukt.)

Magán finanszírozásos formák

• Koncesszió: Széleskörűen elterjedt forma, a koncesszor a beruházási és működtetési költségeit jellemzően a végfelhasználótól szedi be (autópálya díj, szennyvíz díj).

• DBFO (tervez, épít, finanszíroz, üzemeltet): A koncesszióhoz hasonló forma, de jellemzően olyan közfeladatok esetén területeken kerül alkalmazásra (börtön, oktatási intézmény, egészségügyi intézmény), ahol a végfelhasználó nem terhelhető a díjfizetéssel.

• Vegyes vállalati formák: A köz és magánszektor tulajdonosi közösségben osztja meg az egyes közfeladatok beruházásával és működtetésével járó költségeket, kockázatokat és hasznokat. Franciaországban több évtizede működő modell, mely hazánkban is gyökeret vert.

• Lízing: Elsősorban Észak Amerikában használatos modell, a lízing általános működései elvei szerint. A magánszféra által épített eszközökért a közszereplő meghatározott ideig lízingdíjat fizet, ismeretes mind az operatív, mint a pénzügyi lízing megoldás.

A PPP alapértéke, költséghatékonyság

• PPP a közszolgáltatások biztosításának módja : a beruházással és működtetéssel járó kockázat egy része átkerül a privát szektorra, az ár-érték arány, a szolgáltatási színvonal javulása mellett.

• Ezeket a célokat a privát szektor a szakértelme, magasabb innovatív képessége és menedzsment ismeretei révén éri el. Az állami tőkejavak kereskedelmi logikájú hasznosításából eredően magasabb szintű hozzáadott érték keletkezik.

• A PPP-ben a közszereplőnek a teljes életciklus költségeinek és a szolgáltatás minőségének a köz érdekeit leginkább szolgáló kombinációjának („összességében legkedvezőbb ajánlat”) megtalálására kell törekednie.

• A külföldi tapasztalatok szerint a PPP-vel 10-20%-os költség megtakarítás érhető el a hagyományos beszerzési módszerekhez képest.

• A megtakarítások a tervezés/kivitelezés/üzemeltetés során együttesen jelentkeznek és ezek forrása elsősorban a hatékony üzemeltetés, hogy a megtakarított összeget a szereplők nem egymástól nyerik el, a sikeres PPP egy „mindkét fél nyer”.

A PPP előnyei, lehetőségei, hátrányai és veszélyei

Egyértelmű előny Vitatott Egyértelmű hátrány

Hatékonyabb üzemeltetésGyorsabb üzembe állás

Hosszú távú szerződések miatt csökken a közszereplők mozgástere

Állami tőkejavak alternatív (kereskedelmi szemléletű) kihasználásával plusz bevételek nyerhetők

Megfelelő módon versenyeztethető

Kezdeti szakaszban az állami szerepvállalás komoly erőforrásokat köt le - az elterjedés az állami szerepvállalás függvénye

Alkalmazásával növekednek a magán és közszféra szakmai ismeretei

A foglalkoztatás csökkenéséhez vezet

Magyarországon a kedvezőtlen tapasztalatok (pl. M1, M5) miatt a reálisnál több veszélyt tulajdonítanak a módszernek

-Csökkenti a közszereplők kockázatát-Bizonyos feltételek teljesülése esetén az államadósság növelése nélkül is lehet beruházásokat eszközölni-Banki projekt vizsgálat, erős szakmai kontroll

A növekvő PPP kapcsolatok magyarázata

40,9%

38,2%

23,8%

20,2%18,5%

12,7%

20,4%18,8%

30,8%28,1%

32,5%

28,4%

21,4%

16,3%

10,6%

7,9%

0,0%

5,0%

10,0%

15,0%

20,0%

25,0%

30,0%

35,0%

40,0%

45,0%

50,0%

Költségmegtakarítás

Rugalmasság Minőség Innováció Csökkentettállami

támogatása

Államierőforrás

hiány

Gyorsmegvalósítás

Kulturálisváltozások

Elmúlt 5 év Következő 5 év

A PPP alkalmazásának lehetőségei és korlátai a magyar

önkormányzatok számára • A magyar önkormányzatok egyedülálló önállóságot élveznek feladataik

ellátásában, gazdálkodásukban és döntéshozatali rendjükben. Sok EU országban a PPP önkormányzati alkalmazásának a kezdetekben gátja volt az, hogy az önkormányzatok nem rendelkeztek a PPP-hez szükséges jogosítványokkal.

• A magyar önkormányzatok a közfeladataik ellátását a vonatkozó jogszabályok értelmében elviekben PPP keretében is végezhetik, azonban a gátló tényezők:

• az önkormányzati intézményekkel kapcsolatos dologi és beruházási kiadások folyamatosan alulfinanszírozottak, az ezek terhére történő kötelezettségvállalás nem kellően garantált;

• az önkormányzati költségvetés nagyban függ az éves tervezésű központi költségvetéstől, így az önkormányzat hosszú távú kötelezettségvállalása nem kellően garantált;

• politikai ciklusokban való gondolkodás és a hosszú távú szerződések kultúrájának kialakulatlansága a jellemző;

• kevés az önkormányzat saját forrásaiból megvalósuló beruházás és a pályázati rendszerek a beruházási fázisokat egymástól kötelező jelleggel szétválasztják.

Hazai pályázati eljárásrendek (1)• Az önkormányzati beruházásokhoz általában vissza nem térítendő

támogatások kapcsolódnak. A pályázati eljárásrend, a PPP alapelvei és közbeszerzési eljárásrend között nehéz összhangot teremteni.

( engedélyezett tervek igénye, bizonytalanság)

• A tervezés nem kapcsolható össze a kivitelezéssel és üzemeltetéssel, így a teljes projekt ciklusú tervezés elve sérül, ami által a későbbiekben sem a kivitelező, sem az üzemeltető nem vállal át olyan kockázatokat, melyek a tervezésben gyökerezhetnek. Megoldást, a feltételes közbeszerzési eljárásrend jelenthet, amikor a projekt „nulladik pillanatában” a tervezés–kivitelezés–üzemeltetés – (finanszírozás) együttesére írnak ki pályázatot.

• A kivitelezés és az üzemeltetés a pályázati forrásokból megvalósuló projektek esetében is összekapcsolhatók, az ilyen (BO built-operate – épít- üzemeltet) megoldások Magyarországon is terjedőben vannak.

Hazai pályázati eljárásrendek (2)

• Nehezíti a PPP alkalmazását, hogy a közszereplő a pályázat megnyeréséhez köti a beruházásról szóló döntését, így a bizonytalan helyzetben a komoly költségekkel és szakmai ráfordításokkal járó PPP előkészítést a közszereplő és a magánszereplő is túl kockázatosnak tartja

• a kiírónak formálisan rendelkeznie kell a beruházáshoz szükséges forrásokkal.

• a források biztosításában egyedül az üzemeltető érdekelt, és az üzemeltető a részekre tagolt beszerzési eljárásrend során legutoljára kerül kiválasztására.

• A magánfinanszírozás kimaradása ismét a magánszféra kockázat vállalási hajlandóságát csökkenti.

Az előcsatlakozási alapok eljárásrendje ( PRAG)

• Az Európai Unió előcsatlakozási alapjaiból támogatott projektek és beruházások az EU által a támogatott országokban alkalmazandó „PRAG”szerint folynak. Gátló tényező az, hogy az „összességében legkedvezőbb ajánlat” nyer.

• Ez a szigorú eljárásrend lehetetlenné teszi, hogy a közszereplő a projekttel kapcsolatos tervezési, szervezési (vagy bármilyen kreativitást, döntést igénylő) kérdéseket az ajánlattevőre bízzon, hiszen a PRAG-beli döntéshez egymással kizárólag pénzügyileg összehasonlítható ajánlatok szükségesek.

• A magánfinanszírozás a beszerzési eljárásrend jellemzői miatt legális formában csak a finanszíroz-üzemeltet változatban jöhet szóba, de ebben az esetben az üzemeltető kockázatvállalása a más által tervezett és más által épített eszközök működtetése kapcsán nem éri el a PPP-ben megkívánt szintet.

A Kohéziós Alap és Strukturális Alapok eljárásrendje és a PPP

• Az EU források felhasználása a jövőben az új közbeszerzési törvény szerint történik.

• A sikeres alkalmazás feltételrendszere:

• Kormányzati elköteleződés a PPP széleskörű alkalmazása mellett• Önkormányzati léptékű kísérleti projektek, a tanulságok publikálása, szakmai

továbbképzések• EU kompatibilis új közbeszerzés törvény• Pályázati eljárások összehangolása a PPP struktúrákkal, hogy a PPP előnyei

a pályázati forrásokból megvalósuló beruházások esetén is érvényesülhessenek• Központi PPP támogató egység, jogi, gazdasági szakértők és anyagi támogatás

a PPP eljárások előkészítéséhez, lebonyolításához• Hosszú távú szerződések kultúrájának fejlődése• Átmeneti állami szerepvállalás a magánszektor bizalmának megnyerésére a

PPP projektekhez (kezességvállalás, központi garancia alap stb.)• Az érintettek célzott párbeszéde

A Partnerség elve és a PPP az NFT vonatkozásában

• A Nemzeti Fejlesztési Terv az EK szabályai szerint összeállított stratégiai dokumentum, amely előfeltétele annak, hogy Magyarország a 2004. évi csatlakozáskor igénybe vehesse az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának pénzügyi támogatását.

• A Partnerség elvének sajátos érvényesülése a PPP , a köz-és a magánszféra együttműködésének megvalósulása a projektek esetében.

• Az együttműködés lehetséges integrált projektek esetében önkormányzatok és vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek között (pl. település-rehabilitáció). Az együttműködésben résztvevők száma elvben korlátlan, nem rendkívüliek a több tucat önkormányzat együttműködésében megvalósuló projektek (pl. regionális hulladéklerakók).

• Az együttműködés formája lehet gazdasági társaság alapítása, vagy együttműködési megállapodás („konzorcium” alakítása).

Az NFT felépítése• Helyzetelemzés: tekintettel a fejlődési egyenlőtlenségekre,

az előző tervidőszakban igénybe vett támogatás mértéke, felhasználásának eredményei

• Stratégia az adott régió fejlődésére és strukturális átalakulására

• Célok és a kapcsolódó fejlesztési területek (prioritások)• Konzisztencia a hazai és a nemzeti politikákkal• Pénzügyi táblázat: pénzügyi hozzájárulás mértéke

prioritások szerint (SA, EBB, KA, állami és magán- források)

• Operatív programok rövid összefoglalója• Végrehajtás (felügyelet és értékelés rendszere)• Partnerekkel való konzultáció érdekében tett lépések

(Partnerség)

Agrár- és Vidék- fejlesztés OP(FVM)

Gazdasági Versenyképesség OP(GKM)

AVOP

GVOP

KIOP

HEFOP

Környezetvédelmiés Infrastruktúra-fejlesztés OP(GKM)

Humánerőforrás-fejlesztés OP(FMM)

ROP

Operatív programok

Regionális fejlesztési OP(MEH NTH)

Regionális fejlesztési operatív program

• Turisztikai vonzerők fejlesztése

• Turisztikai fogadóképesség javítása

• Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése

• Település-rehabilitációs akciók

Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program

környezetvédelmi prioritás

• Vízminőség javítása (tisztítórendszerek)

• Hulladékgazdálkodás fejlesztése

• Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program

• A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése

• Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése

Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program

• A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése valamint a munkahelyi és családi kötelezettségek összehangolása 

• Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben

• A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével

• Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása

• Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése

• A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése 

Gazdasági Versenyképességi Operatív Program

• Üzleti infrastrukturális feltételek javítása (önkormányzati tulajdonú ipari park)

• E-közigazgatás fejlesztése

• Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése

• A szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése

Külföldi példák - Birmingham rehabilitációja Külföldi példák -

Birmingham rehabilitációja

• Korábban: 19. sz.-ban ipari központ, 20.sz.-ban az ipar hanyatlik munkanélküliség 20% fölé emelkedik

• 20 év alatt (1983-2003) 400 millió font – kb. 150 mrd. HUF EU hozzájárulás - (a munkanélküliek száma közel harmadára csökkent, korszerűsödött a város gazdasági szerkezete)

• Ma: London után Anglia második legnagyobb pénzügyi központja, turisztikai célpont. Életkörülményei vonzóak.

• Hosszú távú stratégiai fejlesztéssel, partnerek bevonásával, nagy, integrált projektek megvalósításával érték el

A fejlesztési stratégia

• A hagyományos iparágak mellett új ágazatok (csúcstechnológiájú feldolgozóipar, pénzügyi szolgáltatások, turizmus) fellendülésétől várható a gazdasági fejlődés

• A fejlődéshez a hátrányos helyzetű csoportok támogatása és integrálása szükséges

• Saját forrásokon mellett magánforrások és EU források bevonása szükséges

• A város fejlődésében érdekelt partnerek rendszeres találkozója kiindulópont volt

• Lehetővé kellett tenni az egymástól elzárt városrészek együttes fejlődését

Birmingham rehabilitációja

• Fontos volt a megfelelő városközpont kialakítása

• Az egyes városrészek koncentrált, tematikus fejlesztése

• Ez lehetővé tette az addig egymástól elszigetelt városrészek együttes fejlesztését is, ami nagyban hozzájárult Birmingham felvirágzásához

Birmingham rehabilitációja - Tematikus fejlesztési programok

• Tudományos park (gazd. diverzifikálására, friss diplomások segítésére)

• Városközpont fejlesztése

• Kongresszusi negyed (ipari csatornarendszer felújításával hangulatossá tették)

Birmingham rehabilitációja - Tematikus fejlesztési programok

Ékszer negyed (ékszeripari innovációs központ az ékszeripari iskola és az ipar közti kapcsolat erősítésére)

Tanuló negyed (régi gyárépületek átalakításával otthont adtak a kreatív iparágaknak)

Lakónegyedek (közbiztonság helyreállítása, helyi identitás megteremtése

vonzza a magántőkét

Köszönöm megtisztelő

figyelmüket!

Köteles Bernadett

Nemzeti Fejlesztési Hivatal

bernadett.koteles@meh.hu