A SZAKMÁVAL VALÓ AZONOSULÁS DIMENZIÓI

ÉS A HALLGATÓI IDENTITÁS SZEREPE A

FELSŐOKTATÁSBAN

Tulics Helga, OE-TMPKBudapest, 2011

A hallgatói életszakasz

Alkalmazkodás egy megváltozott életszerephez

Hallgatói státusz és a felnőttkorba lépés: önállósodás vagy intézményesített pszichoszociális haladék

Egyetemi hallgató-sztereotípiák Egyetemi beválás és a későbbi

munkahelyi beilleszkedés összefüggései Váltás, krízislehetőségek: veszélyeztetett

korosztály, mely figyelmet igényel!

2

Fiatal felnőttkor: fejlődési feladatok

Készülődő felnőttség (Arnett, 2004): átmeneti kor, nagy fejlődéi potenciállal és sérülési lehetőségekkel

Posztadoleszcencia (Keniston, 1968): tartósított diákszerep, elodázott döntések

Serdülőkor és fiatal felnőttkor eriksoni szakaszai mára teljesen más mintázatot mutatnak

Identitás elérése nehézkesebb, moratórium elhúzódik, vagy időszakosan vissza-visszatér (állandó keresés)

3

Identitás: miről is beszélünk? Behálózottság: technológiai fejlődés,

globalizáció

Posztmodern identitás: töredezettség, viszonylagos értékek, hosszú távú elkötelezettség nehezítettsége

Személyes részvétel háttérbe szorulása, közvetett, mediált interakciók, közösségiség leértékelődése, virtuális síkra kerülése

4

Pályaidentitás, életpálya-építés

5

Pálya: az öndefiníció lehetőségét hordozza magában

Életpálya-építés: az énkép foglalkozáshoz kötődő aspektusainak kidolgozása

Az észlelt én-hatékonyság szerepe az életpálya-építésben (Bandura, 1993; Kiss, 2009)

Kapunyitási krízis: elbizonytalanodás, kudarcfélelem, alkalmazkodási nehézségek

Hallgatói identitás6

A felsőoktatásban eltöltött időszak hosszabbodása (gazdasági, intézményi és személyes okok)

Egyetemmel, karral való azonosulás, szerepidentifikáció (átmeneti szerep!)

Motivációs és érzelmi hatások Intézménnyel, karral, szakkal való elégedettség

és életelégedettség összefüggései (Lonsburry, 2005)

Tipikus egyetemi hallgató: az azonosulás meghatározói

A felsőoktatási intézmény szerepe az azonosulás elősegítésében

Új felsőoktatás: hatástanulmányok

7

Társadalmi paradigmaváltás és rossz kollektív lelkiállapot (Kopp, 2008)

Bologna után: megváltozott szemlélet, beváláson alapuló szelekció, tömeges felsőoktatás, kétszintű képzés, kreditrendszer (megnövekedett döntési szabadság), halogatás, lemorzsolódás, hallgatói mobilitás

Változások hatásai a hallgatók mentálhigiénés mutatóira

Hallgatók mentálhigiénés státusza

8

Hagyományos és nem hagyományos diákok A mai hallgatók már a netgeneráció tagjai! Depresszió és szerhasználat (Lisznyai és

mtsai, 2010) Egyetemi beválás és soft skillek (pozitív

kognitív stílus) Érzelmi intelligencia, pszichológiai

immunrendszer Intézményi-közösségi lehetőségek a

pszichés problémák megelőzésében, diáktanácsadás fontossága

Jelen kutatás célkitűzései9

A. (Pálya)identitás-állapotok alakulásának felmérése műszaki hallgatók körében

B. A hallgatói identitás felmérésére szolgáló mérőeszköz kidolgozása, alkalmazása

C. A hallgatói identitás összefüggéseinek vizsgálata más tényezőkkel (pályaidentitás, mentálhigiénés mutatók)

Hipotézisek 10

1. Pályaidentitás állapotai összefüggenek az én-hatékonysággal: elért identitás állapota magasabb én-hatékonysággal, moratórium és diffúzió alacsonyabb én-hatékonysággal áll összefüggésben;

2. A két csoport (moratórium és elért identitás) tagjai szignifikánsan különböznek egymástól pszichológiai immunrendszerük tekintetében: az elért identitás állapotával a pszichológiai immunrendszer magasabb értéke jár együtt;

3. A pályaidentitás állapotai összefüggenek az életkorral és a lezárt félévek számával: idősebb korban és a lezárt félévek számának növekedésével nagyobb az esélye az elért identitás kialakulásának;

Hipotézisek (folytatás)11

4. A hallgatói identitás együtt járást mutat a pályaidentitásban elért szinttel: magasabb hallgatói identitással rendelkezők körében gyakoribb lesz az elért pályaidentitás

5. A hallgatói identitás összefügg a pszichológiai immunrendszerrel: magasabb hallgatói identitással rendelkezők között magasabb lesz a pszichológiai immunrendszer szintje

Minta és módszer12

A kutatásban az Óbudai Egyetem 64 diákja vett részt, a mintában az intézmény valamennyi karának hallgatói, eltérő arányban, képviseltették magukat (45 férfi, 19 nő)

Kérdőíves módszer Anonimitás biztosítva volt, igény szerinti

visszajelzéssel és tanácsadási lehetőséggel

„Tipikus” egyetemisták, többségük 25 év alatt

Eszközök 13

A. Háttérváltozókra rákérdező bevezető kérdéssor

B. Melgosa-féle Pályaidentitás Skála (OIS, 1987)

C. Schwarzer-féle énhatékonyság-kérdőív (Kopp és mtsai, 1993)

D. Hallgatói identitást mérő kérdőív (19 kérdés, 3 terület mentén, saját kidolgozás)

E. Pszichológiai immunrendszer Kérdőív (PISI; Oláh, 1996)

14

Eredmények (vizsgált változók)

Gyakoriság Százalékos megoszlás

Moratórium 24 37,5

Elért identitás 31 48,4

Diffúzió 7 10,9

Korai zárás 2 3,1

Össz elemszám 64 100,0

1. táblázat: Identitásállapotok megoszlása a vizsgált mintában

Eredmények: 15

1. Hipotézis (részben beigazolódott): a moratórium jellegzetesen az én-hatékonyság alacsonyabb értékeivel, az elért identitás állapota magasabb én-hatékonysággal jár.

2. Hipotézis (beigazolódott): a moratórium és az elért identitás állapotában lévő hallgatók szignifikánsan különböznek egymástól pszichológiai immunrendszerük tekintetében (PI mint protektív tényező, avagy a pályakrízis lezárása, mint énerősítő teljesítmény?)

Eredmények

3. Hipotézis (nem igazolódott, de tendencia szintjén jelen van): a moratórium a legfiatalabbak és az egyetemre frissen kerülők között valóban magasabb, az elért identitás a középső életkori sávban* a legjellemzőbb; moratórium előfordulása a tanulmányok befejezéséhez közeledve is gyakoribb (kapunyitási krízis?)

*Lehetséges okok: a kezdeti adaptációs problémák megoldódása, sikerélmények, még nem merül fel kérdésként a későbbi foglalkoztathatóság, a tudás alkalmazhatósága

16

Eredmények

4. Hipotézis (nem igazolódott be): az egyetemmel, karral jobban azonosuló hallgatókra nem jellemző az elért identitás állapotának gyakoribb előfordulása (a hallgatói életszakasz és szerep átmenetisége!)

5. Hipotézis (beigazolódott): a hallgatói identitás magasabb értékei a pszichológiai immunrendszer magasabb szintjével állnak összefüggésben (az azonosulás hasznosítható erőforrást jelenthet, avagy az felvértezettebb személyek könnyebben azonosulnak)

17

„Kell egy csapat”?

Közösségi kapcsolatok erősítése oktatói és hallgatói szinten egyaránt: csapatépítő foglalkozások, önszerveződés és önkifejezés elősegítése

Hallgatóbarát arculat kialakítása, az oktatásban és képzésben részt vevők bevonásával

Az oktatók érzékenyítése, pedagógiai-pszichológiai készségeik fejlesztése a jobb tanár-diák kapcsolatok kialakítása érdekében

18

Köszönöm a figyelmet!

„De sok a problem, és mind globálisVannak projektek, megmentő bácsik

Fülükbe zsinór abba mondják be Nekik a tutit, anyu még kicsit ne!

Vagyok a galamb, ki vagyok sütveVagyol a nagy strucc, a fej beütveHomokos, vizes síkba bedugtad

Mer' olyan rossz lesz, "anyu még kicsit hadd„”

(Kispál és a Borz))

19