A szappanok káros hatásai

A szappanok bőrre gyakorolt hatása A bőr legfelsőbb rétegét alkotó elszarusodott sejtek igen

érzékenyek a vízveszteségre mivel nagyon alacsony a víztartalmuk.

A hagyományos szappanok használata során a szappan mindig kémiai reakcióba lép a vízben lévő kalciummal, melynek folyamán "mészszappan" keletkezik a bőr felszínén.

• A szappanok bőrre gyakorolt hatását nem a megjelenési formája határozza meg, hogy folyékony vagy szilárd halmazállapotú, hanem az összetétele.

• Előfordul, hogy érzékenység alakul ki a tisztálkodó szerek összetevőivel szemben. Az ilyen viszonylag ritka reakciókért a szappanokban lévő illatanyagok, konzerválószerek a felelősek.

• A bőr védekező képessége az életkor előre haladtával is csökken így növekszik az érzékeny, száraz bőrű emberek aránya.

A szappan nem alkalmas:

o Gyapjúból készült ruhanemű mosására

o Hajmosásra

o És bőrt is károsítja.

A kemény vízből magas hőmérsékleten vízkő (CaCO3) válik ki.

A sima csapvíz nem csak vizet tartalmaz, hanem különböző oldott ásványi anyagokat is, leggyakrabban kalcium- és magnézium-karbonátokat.

A vízzel együtt áramló szén-dioxid a vízzel hidrogén-karbonátot alkotva tartja oldott állapotban az ásványi anyagokat.

CaCO3 + H2CO3 ↔ Ca(HCO3)2

MgCO3 + H2CO3 ↔ Mg(HCO3)2

Kemény vízben a szappanionok Ca2+ vagy Mg2+ ionokkal oldhatatlan, szürke csapadékot képeznek, amely rátapad a textília felületére, így a tisztító hatás csökken.

2 C17H35COO- + Ca2+→ Ca(C17H35COO)2

sztearátion↓ ↓

kálcium-sztearát

A vízlágyító szerek megakadályozzák a vízkő kiválását a kemény vízből.

A vízlágyítás az a folyamat, amikor a kivált és lerakodott ásványi anyagokat valamilyen savval (pl. sósav - HCl) újra oldatba visszük. Ilyenkor szén-dioxid-felszabadulás (gázfejlődés) közben valamilyen oldható só (pl. a sósav esetén kalcium- vagy magnézium-klorid keletkezik.

CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + CO2

MgCO3 + 2 HCl = MgCl2 + CO2