Környezetvédelmi szempontból káros támogatásoka közlekedés terén

Pavics LázárLevegő Munkacsoport

„A környezetvédelmi szempontból káros támogatások és megszüntetésük lehetőségei” konferencia

Magyar Tudományos Akadémia, Budapest2004. szeptember 2-3.

 

Az előadás tárgya:A személygépkocsikkal és a tehergépkocsikkal kapcsolatos állami bevételek és kiadások.

A közlekedésen belül ezekre jut a támogatás közel 90%-a.

A feldolgozás módszere:Az „egyedi” befizetések és kiadások teljes 2004. évi összegének rendszerezett és mérlegszerű bemutatása.

Támogatás = kiadás – bevétel

 

Bevételek

Nem vettük figyelembe a személy- és tehergépkocsik vásárlásával és használatával, fenntartásával összefüggő áfából, szja-ból és egyéb általános adókból és járulékokból származó állami bevételeket. Ezeket ugyanis a társadalom általános rezsiköltségeinek fedezetére kell fizetni minden termék és szolgáltatás után.

 

A 2004. évi költségvetési előirányzatban tervezett bevételek összesen 570 milliárd forintot tesznek ki.

 

Ebből az üzemanyagok jövedéki adója 400 milliárd forint, vagyis az összes bevétel 70 százaléka.

 

Megjegyzés a jövedéki adóbevétel alakulásához gazdaságpolitikai szempontból:

1992 2004 2004/1992Jövedéki adó, milliárd Ft

113 400 354

Jövedéki adó, Ft/gépjármű

48 615 119 959 247

Szja- és tb-befizetés egy foglalkoztatottra, Ft/fő

174 404

1 031 577

591

Fogyasztói árindex, % 100 483 483

 

A táblázatból látható, hogy a fajlagos bérterhek 2,4-szer gyorsabban nőttek, mint a fajlagos jövedéki adó. Ez a környezet-szennyező tevékenységek gazdaságpolitikai támogatását jelenti.

Ez a magyar élőmunka versenyhátrányát is okozza, és ezzel a munkahelyeket veszélyezteti.

0,0

200,0

400,0

600,0

800,0

1000,0

1200,0

1400,0

1600,0

1800,0

2000,01988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

A munkabért közvetlenül terhelő befizetések, a jövedéki és fogyasztási adóbevételek, valamint az infláció alakulása

(1988=100)

A munkabért közvetlenül terhelő adókból és járulékokból származó államháztartási bevétel

Az egy foglalkoztatottra jutó bérteher

A jövedéki és fogyasztási adóból származó államháztartási bevétel

infláció

 

Összesen Személy-gépkocsi

Teher-gépkocsi

Gépjárműadó (belföldi) 34 22 12Gépjármű átírási illeték 16 16 1Termékdíjak 10 5 5Túlsúlydíj 1 1Autópályadíj 19 13 6Regisztrációs adó 61 61Cégautó adó 26 26Gépjárműadó (külföldi) 3 3Végösszesen 170 142 28

 

Az összes bevételből a személygépkocsik 460 milliárd forinttal (a GDP 2,3%-a), vagyis 81 százalékkal részesednek, a tehergépkocsik pedig 110 milliárd forinttal (a GDP 0,5%-a), ami a befizetések 19 százalékát teszi ki.

 

Kiadások

 

Útépítésre és útfenntartásra 2004-ben (az autópálya-építés 71 milliárd forint összegű áfa-mentességével együtt) az állam 433 milliárd forintot irányzott elő. Ha ebből levonjuk a fenntartásra szánt 71 milliárd forintot, akkor 362 milliárd forintot, vagyis rekord összegű kiadást kapunk.

A reális értékeléshez tartozik, hogy 2001. évi áron számolva 1976 és 2001 között Magyarországon évi átlagban 12 milliárd forintot költöttek az új utak építésére. Ez azt jelenti, hogy 30-szorosára növelték az útépítésre szánt összeget, miközben az egészségügyre, az oktatásra, a tudományos kutatásra (reálértéken) kisebb összeg jut, mint 10 évvel ezelőtt.

 

A személygépkocsik magánhasználatának költségként való elszámolása évi 600 és 1100 milliárd forint közötti bevétel-kiesést jelent.Részletezve a számítás egyik módját:

Ha a személygépkocsinkénti 580 ezer forint éves kiadást megszorozzuk a gépkocsik számával (2,7 millió), akkor 1566 milliárd forintot kapunk.

Ebből az összegből kell levonni a háztartási statisztika szerint a lakosság által személygépkocsikra ténylegesen költött összeget. A háztartások összes kiadásukból 525 milliárd forintot fordítottak a motorizációra.

Ezt levonva 1566 milliárdból, 1041 milliárd forintot kapunk. Ha ezt az összeget megszorozzuk 1,2-del, megkapjuk az államháztartási bevételkiesés összegét, amely 1250 milliárd forintot tesz ki.

 

A magyarországi autógyárak támogatása

2004-ben mintegy 160 milliárd forint. Ebben kiemelt szerepe van az egyszeri alkalommal elszámolt, 140 milliárd forintra tehető „vámbelföldiesítésnek”, a fennmaradó összeg nagyobb része társasági adókedvezmény.

 

A Forma-1 Magyar Nagydíj versenyek támogatása két részből áll:

       2,7 milliárd forint közvetlen költségvetési támogatásból és

       a dohánytermékek egyedi szabad reklámjából származó 3–4 milliárd forintra becsült különleges haszon (sőt a külföldi reklámvonzattal együtt ez az összeg 10 milliárd forintra tehető).

 

 

A közterületen történő ingyenes parkolás, gépjármű-tárolás

évente 260–470 milliárd forint támogatást jelent. (Középértékként 360 milliárd forinttal számoltunk.)

 

 

Környezeti, egészségi és hasonló károk

Az OECD tanulmánya alapján számolt környezeti és egyéb károk 2004-ben Magyarországon közel 1200 milliárd forintot tettek ki, amelyből 63% jut a személygépkocsikra és 37% a tehergépkocsikra.

 

A forgalmi torlódások, egyes városi

hatások és a háttérfolyamatok által okozott

károk összege mintegy 210 milliárd forint.

 

„Útkárok”: az utakban, az utak alatt és mellett lévő létesítményekben, valamint más járművekben az utak rongálása révén okozott károk

A nettó útkárok (keresztfinanszírozás nélkül) középértéke 990 milliárd forintra tehető, melyből 6% a személygépkocsik és 94% a tehergépjárművek részesedése.

A keresztfinanszírozással együtt számolt útkárok teljes összege viszont 2170 milliárd forintot tesz ki, melyből a tehergépkocsik részesedése 91%.

 

Az üzemanyag-turizmus és -csempészet miatti hazai bevételkiesést 120 milliárd forintra becsüljük.

 

A fekete gazdaság egyéb, a közúti fuvarozásnak többletbevételt jelentő vonatkozásaiból származó kárt évi 100 milliárd forintra becsüljük, a felderített bűncselekményekből kiindulva.

 

A közúti ágazat bérelszámolási gyakorlatából kiindulva, a Magyarországon nyilvántartott 350 ezer közúti tehergépjárművet véve figyelembe, mintegy 110 milliárd forint összegű államháztartási bevétel esik ki.

 

 

A korábbi években felhalmozott versenyellenes előny felszámolása érdekében számításaink szerint a személygépkocsiknál évente mintegy 2200 milliárd forintot, a tehergépkocsiknál 2500 milliárd forintot, vagyis összesen 4700 milliárd forintot kellene fizetni 15 éven keresztül.

 

Néhány általános gazdaságpolitikai megjegyzés:

A közlekedés 1995. évhez viszonyított import növekménye csak 2003-ban több mint 2,1 milliárd USD-t tett ki, 2004-ben ez meghaladhatja a 2,5 milliárd USD-t.

A forintfelértékelés és vámleépítés folyamata óriási mértékben tette olcsóbbá a közúti eszközök és üzemanyagok beszerzését, ennek halmozott értéke 1996 és 2003 között mintegy 1500 milliárd forintot tesz ki.

Ugyanakkor a hazai élőmunka az azt terhelő adók folyamatos növekedése miatt egyre drágább.

 

Összegzés:A közúti közlekedéssel összefüggő állami bevételek 2004-ben 570 milliárd forintot, a kiadások pedig összesen mintegy 3900 milliárd forintot tesznek ki. A támogatás tehát 3300 milliárd forint.

Az állami bevétel minden forintjára tehát a társadalom összesen 7 forintot fizet rá (a személygépkocsik esetében 6, a tehergépkocsiknál 18 forintot).

A támogatások a GDP 12–20 százalékának felelnek meg.

 

 

 

Összegzés (folytatás):

Ha a korábbi években kapott támogatások miatt visszafizetendő összeget is figyelembe vesszük, akkor 2004-ben az összes támogatás a közúti közlekedés terén 8000 milliárd forintot tesz ki, ami a GDP 40%-ának felel meg.

 

A tanulmányban foglalkoztunk még a vasút, a légi közlekedés, a vízi közlekedés, valamint a kerékpáros és gyalogos közlekedés támogatásával is.

 

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.