A táj átalakulása a A táj átalakulása a török-kortól a török-kortól a

folyamszabályozási folyamszabályozási munkák kezdetéigmunkák kezdetéig

(XVI-XIX. század)(XVI-XIX. század)

Az ország három részre szakadása a kárpát-Az ország három részre szakadása a kárpát-medencei táj fejlődésében is választóvonalat medencei táj fejlődésében is választóvonalat jelentjelent. Az elkülönült országrészek eltérő pályán . Az elkülönült országrészek eltérő pályán fejlődtek a továbbiakban. fejlődtek a továbbiakban.

A Habsburg-birodalomhoz tartozó A Habsburg-birodalomhoz tartozó Dunántúlon Dunántúlon folytatódott a táj kultúrtájjá alakításafolytatódott a táj kultúrtájjá alakítása, ezen a , ezen a területen nem történtek jelentős változások a területen nem történtek jelentős változások a korábbiakhoz képest a környezetformálás korábbiakhoz képest a környezetformálás tekintetében. tekintetében.

A kialakuló A kialakuló Erdélyi-fejedelemségben Erdélyi-fejedelemségben ugyancsak a korábbi folyamatok ugyancsak a korábbi folyamatok érvényesültekérvényesültek. Eltérő természeti földrajzi és . Eltérő természeti földrajzi és gazdasági helyzetéből adódóan, azonban a táj gazdasági helyzetéből adódóan, azonban a táj átformálása kevésbé öltött intenzív formát átformálása kevésbé öltött intenzív formát mint a Dunántúlon. mint a Dunántúlon.

A legdrámaibb változások az ország középső, A legdrámaibb változások az ország középső, török által elfoglalt részén következtek be. török által elfoglalt részén következtek be. Ezen a területen a korszak első felében a Ezen a területen a korszak első felében a kultúrtáj romlása figyelhető megkultúrtáj romlása figyelhető meg. .

A török megszállás és a szinte folyamatos A török megszállás és a szinte folyamatos háborús állapot, a kettős adóztatás okozta háborús állapot, a kettős adóztatás okozta létbizonytalanság jelentős létbizonytalanság jelentős népességcsökkenést, a délvidék egyes népességcsökkenést, a délvidék egyes részeinek teljes elnéptelenedését, a részeinek teljes elnéptelenedését, a településhálózat pusztulását idézte elő. településhálózat pusztulását idézte elő.

Ez településkoncentrációhoz vezetett, Ez településkoncentrációhoz vezetett, mivel a népesség a kicsiny védtelen mivel a népesség a kicsiny védtelen falvakból a nagyobb szultáni fennhatóság falvakból a nagyobb szultáni fennhatóság alatt álló mezővárosokba (khászvárosok) alatt álló mezővárosokba (khászvárosok) törekedett. Az elnéptelenedett települések törekedett. Az elnéptelenedett települések határát a mezővárosok magukhoz határát a mezővárosok magukhoz csatolták. csatolták.

A kialakuló földbőség a külterjes A kialakuló földbőség a külterjes növénytermesztés és mindenekelőtt növénytermesztés és mindenekelőtt szarvasmarha tartás fejlődését ösztönözte. szarvasmarha tartás fejlődését ösztönözte.

A szisztematikus erdőirtás következtében a A szisztematikus erdőirtás következtében a magasan fekvő hordalékkúp területeken (Nyírség, magasan fekvő hordalékkúp területeken (Nyírség, Duna-Tisza-köze) mozgásba lendült az erdő által Duna-Tisza-köze) mozgásba lendült az erdő által addig megkötött futóhomok. Növekedett a lápok, addig megkötött futóhomok. Növekedett a lápok, mocsarak kiterjedése. Az ekkor megindult mocsarak kiterjedése. Az ekkor megindult folyamatoknak köszönhetően folyamatoknak köszönhetően a fátlanság és a a fátlanság és a puszta-jelleg majd a XVIII. század folyamán érte el puszta-jelleg majd a XVIII. század folyamán érte el a maximumát.a maximumát.

A mezőgazdaságA mezőgazdaság A XVI-XVII. században az Alföld területén az A XVI-XVII. században az Alföld területén az

erdőirtás következtében fahiány alakult ki, amit az erdőirtás következtében fahiány alakult ki, amit az alföldeket övező domb- és középhegységi alföldeket övező domb- és középhegységi területekről, illetve a Kárpátokból szállított fával területekről, illetve a Kárpátokból szállított fával pótoltak. A Kárpátokban folyó fakitermelésről, pótoltak. A Kárpátokban folyó fakitermelésről, szállításáról és feldolgozásáról már a XV-XVI. szállításáról és feldolgozásáról már a XV-XVI. századból vannak adatok. századból vannak adatok.

Ekkor már jelentős a faúsztatás, a tutajozás Ekkor már jelentős a faúsztatás, a tutajozás (Tisza, Maros stb.). Székelyföld (Tisza, Maros stb.). Székelyföld medencéiből a XVI-XVII. században a medencéiből a XVI-XVII. században a hódoltság területén kívül, Moldvába, hódoltság területén kívül, Moldvába, Olténiába és Munténiába is szállítottak fát. Olténiába és Munténiába is szállítottak fát.

A Kárpátokban általánossá vált a A Kárpátokban általánossá vált a fakitermelés és feldolgozás A fát a fakitermelés és feldolgozás A fát a Kárpátokban működő bányák, a kohók és Kárpátokban működő bányák, a kohók és egyéb manufaktúra jellegű üzemek is egyéb manufaktúra jellegű üzemek is igényelték (a bányajáratok aládúcolása, igényelték (a bányajáratok aládúcolása, sólepárlás, szénégetés, mészégetés, sólepárlás, szénégetés, mészégetés, szerszámkészítés stb.). szerszámkészítés stb.).

Az egyes bányavidékeken annak Az egyes bányavidékeken annak következtében, hogy a szükséges bányafa-következtében, hogy a szükséges bányafa-anyagot helyben termelték ki anyagot helyben termelték ki a települések a települések környékén megritkultak az erdőkkörnyékén megritkultak az erdők . .

A lejtős felszíneken felerősödtek az eróziós A lejtős felszíneken felerősödtek az eróziós folyamatok (pl. Selmecbánya vidéke). Az folyamatok (pl. Selmecbánya vidéke). Az erdőirtás a patak- és folyóvölgyek mentén erdőirtás a patak- és folyóvölgyek mentén és a kismedencék peremén folyosókat és a kismedencék peremén folyosókat nyitva és tisztásokat kialakítva egyre nyitva és tisztásokat kialakítva egyre mélyebbre hatolt a hegységek belsejébe. mélyebbre hatolt a hegységek belsejébe.

A Kárpátokban az erdőhasznosítás mellett A Kárpátokban az erdőhasznosítás mellett a rétgazdálkodás jelentősége emelkedik ki, a rétgazdálkodás jelentősége emelkedik ki, melynek sajátos módja melynek sajátos módja transzhumáló transzhumáló jellegű pásztorkodásjellegű pásztorkodás (juhtenyésztés) volt. A (juhtenyésztés) volt. A román és székely pásztorok nyáron a román és székely pásztorok nyáron a havasi és az alhavasi legelőket, télen a havasi és az alhavasi legelőket, télen a folyóvölgyeket és kismedencéket folyóvölgyeket és kismedencéket hasznosították. hasznosították.

A hegyi pásztorok és medencék lakói A hegyi pásztorok és medencék lakói között az alföldi szarvasmarha-tenyésztő között az alföldi szarvasmarha-tenyésztő és gabonatermelő területek közöttihez és gabonatermelő területek közöttihez hasonló árucsere-forgalom jött létre.hasonló árucsere-forgalom jött létre.

Nagy változásokat idézett elő a bortermelés Nagy változásokat idézett elő a bortermelés földrajzi elhelyezkedésében az, hogy a XVI. földrajzi elhelyezkedésében az, hogy a XVI. században a törökök elfoglalták a században a törökök elfoglalták a legfontosabb borvidékeinket, mindenek előtt legfontosabb borvidékeinket, mindenek előtt a Szerémséget. a Szerémséget.

A szőlő- és bortermelés súlypontja áttevődött A szőlő- és bortermelés súlypontja áttevődött a Mátraalja, a Bükkalja és Tokaj-Hegyalja a Mátraalja, a Bükkalja és Tokaj-Hegyalja kedvező földrajzi és gazdasági feltételekkel kedvező földrajzi és gazdasági feltételekkel rendelkező borvidékeirerendelkező borvidékeire. .

Hegyalján a XVI. század második felétől Hegyalján a XVI. század második felétől lendült fel a szőlő- és bortermelés a lendült fel a szőlő- és bortermelés a kapcsolódó egyéb ágazatokkal együtt. A kapcsolódó egyéb ágazatokkal együtt. A Tokaj-hegyaljai szőlő- és borgazdaság a XVII-Tokaj-hegyaljai szőlő- és borgazdaság a XVII-XVIII. században élte virágkorát, s mintegy XVIII. században élte virágkorát, s mintegy két évszázadon át Magyarország egyik két évszázadon át Magyarország egyik legfejlettebb és leggazdagabb területének legfejlettebb és leggazdagabb területének számított. számított.

A szőlőültetvények a szőlőhegyek délies A szőlőültetvények a szőlőhegyek délies expozíciójú, sok napsugárzásban részesülő expozíciójú, sok napsugárzásban részesülő lejtőit foglalták el. lejtőit foglalták el.

A 15-30A 15-30-os lejtőket hasznosító szőlőtermelő -os lejtőket hasznosító szőlőtermelő zóna az abaújszántói Sátor-hegytől az újhelyi zóna az abaújszántói Sátor-hegytől az újhelyi Sátor-hegyig terjedt egy kb. 250-300 m, Sátor-hegyig terjedt egy kb. 250-300 m, ritkábban 350 magasságig húzódó sávban. ritkábban 350 magasságig húzódó sávban.

A szőlővel beültetett terület maximális A szőlővel beültetett terület maximális kiterjedése idején elérte a 14 000 kat. holdat kiterjedése idején elérte a 14 000 kat. holdat (8056 ha), vagyis a hegylábfelszín kb. (8056 ha), vagyis a hegylábfelszín kb. harmadrészét. Ez a települések harmadrészét. Ez a települések mezőgazdasági földalapjának 1/10 részét mezőgazdasági földalapjának 1/10 részét jelentette. jelentette.

A szőlőművelés és borászat Hegyalja A szőlőművelés és borászat Hegyalja jellegadó ágazata volt, melyek kb. 18–20 jellegadó ágazata volt, melyek kb. 18–20 000 szőlősgazdának és munkásnak adott 000 szőlősgazdának és munkásnak adott megélhetést. megélhetést.

Az értéktermelés többszörösen meghaladta Az értéktermelés többszörösen meghaladta a szőlő területi arányát (10 %), de nem ért el a szőlő területi arányát (10 %), de nem ért el olyan szintet, hogy a szőlő- és bortermelést olyan szintet, hogy a szőlő- és bortermelést monokultúrás jellegűnek minősíthetnénk. monokultúrás jellegűnek minősíthetnénk.

A szőlő- és bortermelés egy sor kisipari A szőlő- és bortermelés egy sor kisipari tevékenységet (speciális szerszámok, tevékenységet (speciális szerszámok, hordók, dézsák, szőlőkarók stb. készítése) hordók, dézsák, szőlőkarók stb. készítése) hívott életre, továbbá a borkereskedelem és hívott életre, továbbá a borkereskedelem és a borfuvarozás kapcsolódott hozzá. a borfuvarozás kapcsolódott hozzá.

A tokaji borvidék évi átlagos termelése a A tokaji borvidék évi átlagos termelése a XVII-XVIII. század folyamán, amikor a XVII-XVIII. század folyamán, amikor a szőlőskertek a legnagyobb kiterjedést érték szőlőskertek a legnagyobb kiterjedést érték el, 10 hl/kat. hold előállított bormennyiséggel el, 10 hl/kat. hold előállított bormennyiséggel számolva . 140 000 hl körül alakult. számolva . 140 000 hl körül alakult.

A kistáj borait, köztük a XVII század közepére A kistáj borait, köztük a XVII század közepére kialakult aszúbort elsősorban Lengyel- és kialakult aszúbort elsősorban Lengyel- és Oroszországba exportálták. Oroszországba exportálták.

A borkereskedelem helyi központjaiból (Mád, A borkereskedelem helyi központjaiból (Mád, Sátoraljaújhely, Tokaj, stb.) a Hernád-völgyén Sátoraljaújhely, Tokaj, stb.) a Hernád-völgyén és a Duklai-hágón keresztül Krakkóba, onnan és a Duklai-hágón keresztül Krakkóba, onnan tovább Oroszországba, ill. a Latorca-völgyén tovább Oroszországba, ill. a Latorca-völgyén és a Vereckei-hágón át Lembergbe és Kijevbe és a Vereckei-hágón át Lembergbe és Kijevbe szekereken szállították a bort. szekereken szállították a bort.

Az iparAz ipar A középkori Magyarország ipari körzetei a A középkori Magyarország ipari körzetei a

természeti adottságoknak megfelelően a természeti adottságoknak megfelelően a bányavidékeken, elsősorban a Kárpátokban bányavidékeken, elsősorban a Kárpátokban alakultak kialakultak ki. .

A XVI-XVIII. században az ipar telephelyei A XVI-XVIII. században az ipar telephelyei nem alkottak összefüggő ipari tájat, és nem nem alkottak összefüggő ipari tájat, és nem változtatták meg alapvetően a táj változtatták meg alapvetően a táj természetes arculatát. természetes arculatát.

Az antropogén hatás elsősorban a helyi Az antropogén hatás elsősorban a helyi léptékű bányafa- és fűtőanyag előállítás léptékű bányafa- és fűtőanyag előállítás céljából végzett erdőirtásokban nyilvánult céljából végzett erdőirtásokban nyilvánult meg. meg.

A Kárpátok bányavárosai és a kedvezőtlen A Kárpátok bányavárosai és a kedvezőtlen szállítási viszonyok ellenére is gyorsan a szállítási viszonyok ellenére is gyorsan a hazai és a nemzetközi munkamegosztás hazai és a nemzetközi munkamegosztás részévé váltak. A bányakörzetek központjai részévé váltak. A bányakörzetek központjai (pl. az ún. bányakamarák) a későbbi tőkés (pl. az ún. bányakamarák) a későbbi tőkés ipari fejlődés magterületeit képezték.ipari fejlődés magterületeit képezték.

A bányászat a középkorban jellegzetesen a A bányászat a középkorban jellegzetesen a németekhez kapcsolódó mesterség volt: a németekhez kapcsolódó mesterség volt: a mélyművelés és az ércek kohósításának eljárásait a mélyművelés és az ércek kohósításának eljárásait a német mesterek alakították ki. Német alapításúk német mesterek alakították ki. Német alapításúk Észak-Magyarország bányavárosai, Selmec-, Észak-Magyarország bányavárosai, Selmec-, Beszterce és Körmöcbánya, a Szepességben Beszterce és Körmöcbánya, a Szepességben Gölnicbánya, Igló, Szomolnok és számos kisebb Gölnicbánya, Igló, Szomolnok és számos kisebb bányásztelepülés. bányásztelepülés.

A XIV. században az észak-magyarországi bányászat A XIV. században az észak-magyarországi bányászat első virágkora idején a bányászat még a felszín első virágkora idején a bányászat még a felszín közelében zajlott nem volt szükség jelentős tőkére a közelében zajlott nem volt szükség jelentős tőkére a bányászat folytatásához. A körmöci aranyra épültek a bányászat folytatásához. A körmöci aranyra épültek a magyar Anjou királyok nápolyi hódító tervei.magyar Anjou királyok nápolyi hódító tervei.

A felszínhez közeli, könnyen kitermelhető készletek A felszínhez közeli, könnyen kitermelhető készletek kimerülésével, a mélyművelés bevezetésével kimerülésével, a mélyművelés bevezetésével bányászathoz a technikai ismereteken kívül egyre bányászathoz a technikai ismereteken kívül egyre nagyobb pénztőke bevonására is szükség volt a nagyobb pénztőke bevonására is szükség volt a technikai fejlesztések elvégzéséhez.technikai fejlesztések elvégzéséhez.

A XV. században a bányavíz elleni A XV. században a bányavíz elleni küzdelemben a legnagyobb hazai vállalkozók küzdelemben a legnagyobb hazai vállalkozók sorra tönkrementek. A század végére a sorra tönkrementek. A század végére a szepességi születésű krakkói polgár, Thurzó szepességi születésű krakkói polgár, Thurzó János oldotta meg átmenetileg a bányák János oldotta meg átmenetileg a bányák víztelenítését. Besztercebányai bányabirtoka víztelenítését. Besztercebányai bányabirtoka révén a Thurzó család felemelkedett a révén a Thurzó család felemelkedett a magyar arisztokráciába.magyar arisztokráciába.

1496-ban a Thurzók társultak az augsburgi 1496-ban a Thurzók társultak az augsburgi Fugger kereskedőházzal átengedve nekik a Fugger kereskedőházzal átengedve nekik a haszon felét. A Fuggerek révén a magyar réz haszon felét. A Fuggerek révén a magyar réz megjelent a világpiacon. megjelent a világpiacon.

A besztercebányai rézérc sok ezüstöt is A besztercebányai rézérc sok ezüstöt is tartalmazott, amit a Fuggerek a magyar tartalmazott, amit a Fuggerek a magyar királyi kincstár megkárosításával maguk királyi kincstár megkárosításával maguk értékesítették. II. Lajos király 1525-ben értékesítették. II. Lajos király 1525-ben lefoglalta az egész magyarországi Thurzó–lefoglalta az egész magyarországi Thurzó–Fugger vállalatot. Jakob Fugger – egy évvel Fugger vállalatot. Jakob Fugger – egy évvel Mohács előtt – gazdasági blokád alá vette Mohács előtt – gazdasági blokád alá vette Magyarországot. Magyarországot.

A király kénytelen volt engedni: a Fuggerek A király kénytelen volt engedni: a Fuggerek hozzájutottak a vállalat Thurzó-részéhez is. A hozzájutottak a vállalat Thurzó-részéhez is. A vállalkozás fenntartását a török előnyomulás vállalkozás fenntartását a török előnyomulás miatt túl kockázatosnak ítélték és 1546-ban miatt túl kockázatosnak ítélték és 1546-ban megszüntették magyarországi megszüntették magyarországi érdekeltségüket. érdekeltségüket.

Ezzel az észak-magyarországi bányászat az Ezzel az észak-magyarországi bányászat az alsó-ausztriai, majd a bécsi udvari kamara alsó-ausztriai, majd a bécsi udvari kamara irányítása alá került. Újabb felvirágzása csak irányítása alá került. Újabb felvirágzása csak a XVIII. század derekán következett be.a XVIII. század derekán következett be.

Kevésbé szerencsésen alakult a Kevésbé szerencsésen alakult a sóbányászasóbányászat t helyzete a XVI-XVII. században. Az udvari helyzete a XVI-XVII. században. Az udvari kamara akadályokat gördített a magyar kamara akadályokat gördített a magyar sókereskedelem elé, hogy a sókereskedelem elé, hogy a Salzkammergutban termelt sónak Salzkammergutban termelt sónak monopolhelyzetet biztosítsanak az örökös monopolhelyzetet biztosítsanak az örökös tartományok piacain. A királyi Magyarország tartományok piacain. A királyi Magyarország nagy részét is a Dunán beszállított osztrák nagy részét is a Dunán beszállított osztrák sóval igyekezett ellátni.sóval igyekezett ellátni.

A XVIII. században a környezetátalakítás és A XVIII. században a környezetátalakítás és károsítás következményei a bányavidékeken károsítás következményei a bányavidékeken is megmutatkoztakis megmutatkoztak. .

A nemesfém- és egyéb bányákban a A nemesfém- és egyéb bányákban a felszínhez közel fekvő tellérek kimerülése felszínhez közel fekvő tellérek kimerülése után egyre mélyebbre kellett hatolni a után egyre mélyebbre kellett hatolni a termelés folytatásához. Az aknák termelés folytatásához. Az aknák mélységének növekedésével azonban egyre mélységének növekedésével azonban egyre nagyobb veszélyforrássá és a termelést gátló nagyobb veszélyforrássá és a termelést gátló tényezővé vált a bányavíz, melynek tényezővé vált a bányavíz, melynek elvezetésére altárókat, felszíni csatornákat, elvezetésére altárókat, felszíni csatornákat, ciszternákat stb. létesítettek. ciszternákat stb. létesítettek.

A legnagyobb bányavízrendszer megalkotója A legnagyobb bányavízrendszer megalkotója Mikoviny Sámuel. volt, aki Selmecbányán és Mikoviny Sámuel. volt, aki Selmecbányán és környékén a víztárolók egész sorát környékén a víztárolók egész sorát létesítette. A selmeci víztárolórendszer 72 km létesítette. A selmeci víztárolórendszer 72 km hosszú gyűjtő és 56 km üzemi hosszú gyűjtő és 56 km üzemi csatornahálózatból és mintegy 16 csatornahálózatból és mintegy 16 tárolómedencéből áll. A selmeci völgykatlan tárolómedencéből áll. A selmeci völgykatlan tórendszere kb. 7 millió köbméter vizet tárol.tórendszere kb. 7 millió köbméter vizet tárol.

Az ipari víz és energia szükséglet Az ipari víz és energia szükséglet kielégítése céljából a hegyi patakok kielégítése céljából a hegyi patakok elgátolásával mesterséges tavakat elgátolásával mesterséges tavakat létesítettek. létesítettek.

A legismertebb ezek közül a Hámori-tó, ami A legismertebb ezek közül a Hámori-tó, ami szintén ez idő tájt nyerte el mai formáját. szintén ez idő tájt nyerte el mai formáját. Korábban egy természetes mésztufagát Korábban egy természetes mésztufagát duzzasztotta fel a Garadna vizét. duzzasztotta fel a Garadna vizét.

A Szinva és a Garadna összefolyásánál, a A Szinva és a Garadna összefolyásánál, a Hámori-medencében alapított Hámori-medencében alapított szerszámkészítő és vasverő műhelyek a szerszámkészítő és vasverő műhelyek a hámorok, később a híres Fazola család hámorok, később a híres Fazola család alapította manufaktúrák tették szükségessé alapította manufaktúrák tették szükségessé a mésztufagát magasítását és erősítését. a mésztufagát magasítását és erősítését.

Erre egy völgyzárógát megépítésével 1810-Erre egy völgyzárógát megépítésével 1810-1813 között került sor. A kis tóból így egy 1813 között került sor. A kis tóból így egy kb. 1,2 km hosszú és 100-200 m széles (kb. kb. 1,2 km hosszú és 100-200 m széles (kb. 440 000 m3-es) víztároló alakult ki.440 000 m3-es) víztároló alakult ki.

A gazdasági térszerkezet átalakulásaA gazdasági térszerkezet átalakulása A XVI-XVIII. század gazdasági térszerkezete, a A XVI-XVIII. század gazdasági térszerkezete, a

regionális munkamegosztás a politikai és a regionális munkamegosztás a politikai és a közgazdasági feltételrendszer függvényeként közgazdasági feltételrendszer függvényeként változottváltozott. A paraszt- és földesúri gazdaságok a . A paraszt- és földesúri gazdaságok a világpiac kihívására reagálva fokozatosan világpiac kihívására reagálva fokozatosan átalakultak bel- és külföldi piacokra is termelő átalakultak bel- és külföldi piacokra is termelő mezőgazdasági üzemekké. A különböző tájak mezőgazdasági üzemekké. A különböző tájak agropotenciáljuknak leginkább megfelelő egy-agropotenciáljuknak leginkább megfelelő egy-két termékkel tudtak beépülni a hazai két termékkel tudtak beépülni a hazai áruforgalomba és az exportkereskedelembe.áruforgalomba és az exportkereskedelembe.

A Kárpátok hegyvonulata közlekedési gátként A Kárpátok hegyvonulata közlekedési gátként emelkedik a szomszédos tájak felé, így a Kelet- emelkedik a szomszédos tájak felé, így a Kelet- és Nyugat-Európát összekötő és az észak–dél és Nyugat-Európát összekötő és az észak–dél irányú transzkontinentális főútvonalak is irányú transzkontinentális főútvonalak is elkerülték hazánkat. elkerülték hazánkat.

Csak a levantei nagyút haladt át Csak a levantei nagyút haladt át Magyarországon, de ennek tranzitforgalma Magyarországon, de ennek tranzitforgalma a török terjeszkedés miatt fokozatosan a török terjeszkedés miatt fokozatosan csökkent, és a XVI. században nemzetközi csökkent, és a XVI. században nemzetközi jelentősége megszűnt. jelentősége megszűnt.

A Kárpátok ívét kívülről érintő utak a A Kárpátok ívét kívülről érintő utak a nehezen járható hágók és szorosok révén nehezen járható hágók és szorosok révén mégis kapcsolódtak a belső úthálózathoz.mégis kapcsolódtak a belső úthálózathoz.

A XVIII. század elején a török uralom alól A XVIII. század elején a török uralom alól felszabadult Alföldön és Kelet-Dunántúlon felszabadult Alföldön és Kelet-Dunántúlon megindult megindult a kultúrtáj rekonstrukciójaa kultúrtáj rekonstrukciója, a , a benépesítés, a gazdaság újjászervezése. benépesítés, a gazdaság újjászervezése. A A lakosság száma a békés körülmények közt lakosság száma a békés körülmények közt 1720 és 1790 közt 4-4,5 millióról közel 1720 és 1790 közt 4-4,5 millióról közel tízmillióra növekedetttízmillióra növekedett, ami egyes , ami egyes területeken túlnépesedéshez vezetett.területeken túlnépesedéshez vezetett.

A termelés földrajzi alapjai a XVIII. században még A termelés földrajzi alapjai a XVIII. században még hasonlóak voltak a X-XI. századbeli helyzethez. hasonlóak voltak a X-XI. századbeli helyzethez.

A népesség gyors növekedésével nem tartott A népesség gyors növekedésével nem tartott lépést a közlekedési- és településhálózat fejlődése. lépést a közlekedési- és településhálózat fejlődése.

A Nagy- és Kisalföld vízföldrajzi képe egy A Nagy- és Kisalföld vízföldrajzi képe egy ezredéven át szinte változatlan maradt. A helyi ezredéven át szinte változatlan maradt. A helyi jelentőségű vízi munkálatok nem módosították az jelentőségű vízi munkálatok nem módosították az összképet. összképet.

A lápos és mocsaras területek kiterjedése A lápos és mocsaras területek kiterjedése fokgazdálkodással, rekesztőhalászattal és a fokgazdálkodással, rekesztőhalászattal és a síkvidéki erődítmények körül kialakított vizesárok síkvidéki erődítmények körül kialakított vizesárok rendszerrel (Gyula, Temesvár) összefüggésben rendszerrel (Gyula, Temesvár) összefüggésben tovább növekedett tovább növekedett

Az alföldi folyókat széles – a Tiszát kb. 50-70 km-es Az alföldi folyókat széles – a Tiszát kb. 50-70 km-es – ártér övezte, ahol a fokok és erek tavakat, – ártér övezte, ahol a fokok és erek tavakat, állandóan és időszakosan vízzel borított területeket állandóan és időszakosan vízzel borított területeket tápláltak. Az árterek és mocsarak fogták közre az tápláltak. Az árterek és mocsarak fogták közre az ármentes, magasabb, földművelésre és ármentes, magasabb, földművelésre és letelepedésre alkalmas térszíneket (az letelepedésre alkalmas térszíneket (az életkamrákat). életkamrákat).

Mivel a szántóterületek iránti igény a XVIII. Mivel a szántóterületek iránti igény a XVIII. században a telepítéseket követően sem században a telepítéseket követően sem csökkent, sőt inkább növekedett csökkent, sőt inkább növekedett az erdőirtások az erdőirtások üteme sem lassultüteme sem lassult. .

Ennek egyik oka az volt, hogy a Kárpát-Ennek egyik oka az volt, hogy a Kárpát-medencében a XVIII. században nem zajlott medencében a XVIII. században nem zajlott még le az energiaváltás, a kőszén uralkodóvá még le az energiaváltás, a kőszén uralkodóvá válása az enrgia termelésben és az iparban a fa válása az enrgia termelésben és az iparban a fa és a faszén helyett. és a faszén helyett.

A gyorsan növekvő népesség építőanyag A gyorsan növekvő népesség építőanyag szükséglete is az erdők faállományát szükséglete is az erdők faállományát apasztotta. Az udvari kamara 1711-et követően apasztotta. Az udvari kamara 1711-et követően a Magyar Királyságot tette meg a birodalmi a Magyar Királyságot tette meg a birodalmi hajóépítés bázisául, hogy kímélje a tiroli hajóépítés bázisául, hogy kímélje a tiroli stájerországi és karintiai erdőket. stájerországi és karintiai erdőket.

A XVIII. század második felére az erdőirtás olyan A XVIII. század második felére az erdőirtás olyan méreteket öltött, hogy Mária Terézia az 1769-méreteket öltött, hogy Mária Terézia az 1769-ben kiadott erdőrendtartásban kénytelen volt ben kiadott erdőrendtartásban kénytelen volt intézkedni a kárpát-medencei erdők védelméről.intézkedni a kárpát-medencei erdők védelméről.

Az erdő a lehulló csapadékvíz jelentős részét Az erdő a lehulló csapadékvíz jelentős részét visszatartja, csak jelentős késéssel engedi visszatartja, csak jelentős késéssel engedi lefolyni ezért a hegy- és dombvidéki lefolyni ezért a hegy- és dombvidéki erdőirtások következtében a csapadék- és erdőirtások következtében a csapadék- és olvadékvíz lefolyása felgyorsult, az eróziós olvadékvíz lefolyása felgyorsult, az eróziós folyamatok felerősödtek, és az árvízszintek folyamatok felerősödtek, és az árvízszintek megemelkedtek.megemelkedtek.

Az egyre magasabbá váló árvízszint az Az egyre magasabbá váló árvízszint az alacsonyabb ártérperemek településeit és alacsonyabb ártérperemek településeit és művelt földjeit is veszélyeztette. A korabeli művelt földjeit is veszélyeztette. A korabeli feljegyzések szerint az Alföld területének feljegyzések szerint az Alföld területének kétharmada (sic!) vált rendszeresen vízjárta kétharmada (sic!) vált rendszeresen vízjárta területté. területté.

Az árterek a XIX. századi folyószabályozási Az árterek a XIX. századi folyószabályozási munkálatokig az extenzív állattenyésztés, az munkálatokig az extenzív állattenyésztés, az ármentes löszfelszínek és ármentes löszfelszínek és hordalékkúpsíkságok a szántógazdálkodás hordalékkúpsíkságok a szántógazdálkodás területei maradtak.területei maradtak.

Az átmeneti, dombsági tájak összetett Az átmeneti, dombsági tájak összetett gazdálkodása és a hegyvidéki területek gazdálkodása és a hegyvidéki területek hagyományos erdőhasznosítása és ipara a hagyományos erdőhasznosítása és ipara a természetföldrajzi potenciálhoz való alkalmazkodást természetföldrajzi potenciálhoz való alkalmazkodást szolgálták. Az alföldi folyó- és tóparti települések szolgálták. Az alföldi folyó- és tóparti települések gazdasági tevékenységének továbbra is szerves gazdasági tevékenységének továbbra is szerves része a halászat. része a halászat.

A XVIII-XIX. században végbement gazdaságföldrajzi A XVIII-XIX. században végbement gazdaságföldrajzi változásokat és a településhálózat fejlődését változásokat és a településhálózat fejlődését napjainkig ható környezetátalakító munkálatok napjainkig ható környezetátalakító munkálatok alapozták meg: folyószabályozás, gátépítés, láp- és alapozták meg: folyószabályozás, gátépítés, láp- és mocsárlecsapolás, ármentesítés, melioráció, a mocsárlecsapolás, ármentesítés, melioráció, a futóhomok megkötése, a Nagy- és a Kisalföld futóhomok megkötése, a Nagy- és a Kisalföld fásítása stb. fásítása stb.

A társadalom környezetátalakító, tájformáló A társadalom környezetátalakító, tájformáló munkája egyes kistérségekben már a XVII. munkája egyes kistérségekben már a XVII. században is megfigyelhető, azonban a regionális században is megfigyelhető, azonban a regionális jelentőségű munkák időszaka a XVIII-XIX. század jelentőségű munkák időszaka a XVIII-XIX. század volt, aminek hatásai a XIX. század második felében volt, aminek hatásai a XIX. század második felében teljesedtek ki.teljesedtek ki.

A XVIII. században az ármentesítés a A XVIII. században az ármentesítés a gazdaságilag legfejlettebb régióban, a Kisalföldön, gazdaságilag legfejlettebb régióban, a Kisalföldön, a Csallóközben, majd a Fertő-Hanság a Csallóközben, majd a Fertő-Hanság medencéjében és a Rába-völgyben kezdődött. medencéjében és a Rába-völgyben kezdődött.

Az először szabályozták a Lajtát, hazánk akkori Az először szabályozták a Lajtát, hazánk akkori határfolyóját és a Vág Liptóvár és Trencsén határfolyóját és a Vág Liptóvár és Trencsén közötti veszélyes szakaszát. A XVIII. században a közötti veszélyes szakaszát. A XVIII. században a Duna Pest és Tolna vármegyei szakaszán Duna Pest és Tolna vármegyei szakaszán ugyancsak végeztek szabályozási és ugyancsak végeztek szabályozási és ármentesítési munkákat. ármentesítési munkákat.

A Sió, a Sárvíz és a Kapos völgyében a gyakori A Sió, a Sárvíz és a Kapos völgyében a gyakori árvizek levezetése és energiájuk hasznosítása árvizek levezetése és energiájuk hasznosítása céljából malomárkokat és árapasztó-csatornákat céljából malomárkokat és árapasztó-csatornákat ástak. ástak.

A munkálatokat csak az egyes vármegyéken belűl A munkálatokat csak az egyes vármegyéken belűl hangolták össze, a magasabb szintű tervezés hangolták össze, a magasabb szintű tervezés elmaradt. Így történhetett meg az, hogy a Sárvíz-elmaradt. Így történhetett meg az, hogy a Sárvíz-mocsár lescapolásához Fejér vármegye mocsár lescapolásához Fejér vármegye hozzálátott, nde Tolna megtagadta az hozzálátott, nde Tolna megtagadta az együttmüködést.együttmüködést.

A Tisza és a Szamos a XVIII. században is a A Tisza és a Szamos a XVIII. században is a faúsztatás és a sószállítás legfontosabb faúsztatás és a sószállítás legfontosabb útvonala volt, ezért az egyes szakaszok útvonala volt, ezért az egyes szakaszok szabályozását – állami érdekből – a kamara szabályozását – állami érdekből – a kamara szorgalmazta. szorgalmazta.

Ezért került sor a Felső-Tisza-vidéken a Záhony Ezért került sor a Felső-Tisza-vidéken a Záhony és Tokaj közötti medertisztításokra, a Dombrád és Tokaj közötti medertisztításokra, a Dombrád környéki nagy kanyarulat átvágására és egyéb környéki nagy kanyarulat átvágására és egyéb vízi munkálatokra.vízi munkálatokra.

A XVIII. században az irtásföldek művelésbe A XVIII. században az irtásföldek művelésbe vonása is gyakorta igényelt vonása is gyakorta igényelt láp- és láp- és mocsárlecsapolásokatmocsárlecsapolásokat. A Gyula környéki . A Gyula környéki mocsarak – amelyek egykor a gyulai vár és a mocsarak – amelyek egykor a gyulai vár és a település védelmi rendszerének szerves részét település védelmi rendszerének szerves részét képezték – lecsapolásával közel ötszörösére képezték – lecsapolásával közel ötszörösére növekedett a város művelhető határa. növekedett a város művelhető határa.

Az Ecsedi-láp lecsapolását a XVIII. században, a Az Ecsedi-láp lecsapolását a XVIII. században, a Nyírség tó-, láp- és mocsárvilágának Nyírség tó-, láp- és mocsárvilágának vízrendezését pedig vármegyei erővel a XIX. vízrendezését pedig vármegyei erővel a XIX. század elején kezdték meg.század elején kezdték meg.

A vízi szállítás fejlesztése és a termőföld A vízi szállítás fejlesztése és a termőföld növelése szempontjából egyaránt nagy növelése szempontjából egyaránt nagy jelentőségű volt a jelentőségű volt a Bácska és a Bánát Bácska és a Bánát vízrendezésevízrendezése. .

Ennek első lépése a Béga-csatorna megépítése Ennek első lépése a Béga-csatorna megépítése volt, ami lehetővé tette a Temesvár környéki volt, ami lehetővé tette a Temesvár környéki földek lecsapolását és művelésbe vonását. földek lecsapolását és művelésbe vonását.

Az így nyert területre az udvar idegen Az így nyert területre az udvar idegen telepeseket ültetett. 1793 és 1802 között épült telepeseket ültetett. 1793 és 1802 között épült meg a Dunát és a Tiszát összekötő 120 km meg a Dunát és a Tiszát összekötő 120 km hosszúságú bácskai Ferenc-csatorna Bezdán és hosszúságú bácskai Ferenc-csatorna Bezdán és Bácsföldvár között, amely 227 km-rel Bácsföldvár között, amely 227 km-rel rövidítette le a Baja és Zenta közötti hajóutat. rövidítette le a Baja és Zenta közötti hajóutat.

A csatornaépítéssel összefüggő A csatornaépítéssel összefüggő belvízrendezés közel 70 000 ha bácskai föld belvízrendezés közel 70 000 ha bácskai föld művelésbe vonását tette lehetővé. A XVIII. művelésbe vonását tette lehetővé. A XVIII. században került sor a Száva és a Kulpa században került sor a Száva és a Kulpa szabályozására is.szabályozására is.

A folyamszabályozási munkák tudományos A folyamszabályozási munkák tudományos alapját, szellemi bázisát a II. József által alapját, szellemi bázisát a II. József által Pesten 1782-ben létrehozott Pesten 1782-ben létrehozott Institutum Institutum Geometrico-HydrotechnicumGeometrico-Hydrotechnicum, a világ első , a világ első mérnökképző intézete teremtette meg.mérnökképző intézete teremtette meg.

Az ország déli részén a legjelentősebb Az ország déli részén a legjelentősebb vízrendezési munka a reformkorban, 1830 és vízrendezési munka a reformkorban, 1830 és 1848 között Széchenyi kezdeményezésére és 1848 között Széchenyi kezdeményezésére és Vásárhelyi tervei alapján az Vásárhelyi tervei alapján az Al-Duna Al-Duna szabályozásaszabályozása volt. Az Al-Duna 120 km hosszú volt. Az Al-Duna 120 km hosszú szurdokvölgye, a sellők, vagyis a mederben szurdokvölgye, a sellők, vagyis a mederben lévő sziklák és az általuk keltett örvények lévő sziklák és az általuk keltett örvények miatt akadálya volt a hajózásnak. miatt akadálya volt a hajózásnak.

A szabályozás során eltávolították a szirteket a A szabályozás során eltávolították a szirteket a mederből, egyenletes, a hajók számára mederből, egyenletes, a hajók számára megfelelő mélységű medret kotortak és megfelelő mélységű medret kotortak és megépítették az ún. vontatópartot. A később megépítették az ún. vontatópartot. A később Széchenyi-útnak nevezett, 122 km hosszú és 8-Széchenyi-útnak nevezett, 122 km hosszú és 8-10 m széles hajóvontató és áruszállító utat a 10 m széles hajóvontató és áruszállító utat a sziklafalak oldalába vágták.sziklafalak oldalába vágták.

A vízi közlekedésben forradalmi változást A vízi közlekedésben forradalmi változást jelentett jelentett gőzhajózásgőzhajózás megindulása 1830-ban. A megindulása 1830-ban. A magyar hajógyártás Óbudán 1836-ban vette magyar hajógyártás Óbudán 1836-ban vette kezdetét. kezdetét.

A változás a menetidő csökkenésében és a A változás a menetidő csökkenésében és a szállítókapacitás növekedésében nyilvánult meg. szállítókapacitás növekedésében nyilvánult meg. Például Pesttől Bécsig a hajóút vontatással 28-35 Például Pesttől Bécsig a hajóút vontatással 28-35 napig tartott, míg a gőzhajók már két-három nap napig tartott, míg a gőzhajók már két-három nap alatt megtették a 280 km-es távolságot. alatt megtették a 280 km-es távolságot.

A gőzhajózás néhány éve alatt a hazai A gőzhajózás néhány éve alatt a hazai gabonakereskedelem legfontosabb központjává gabonakereskedelem legfontosabb központjává fejlődött Győr, amely a pesti kikötőnél közel fejlődött Győr, amely a pesti kikötőnél közel négyszer nagyobb forgalmat bonyolított le.négyszer nagyobb forgalmat bonyolított le.

A török kor és az azt követő időszak az etnikai A török kor és az azt követő időszak az etnikai és településföldrajzi viszonyok gyökeres és településföldrajzi viszonyok gyökeres megváltozását idézte elő. 1686 és 1711 közt a megváltozását idézte elő. 1686 és 1711 közt a hódoltság visszafoglalása, a hegyaljai felkelés, hódoltság visszafoglalása, a hegyaljai felkelés, majd a Rákóczi szabadságharc idején az ország majd a Rákóczi szabadságharc idején az ország jelentős része, különösen a sokat szenvedett jelentős része, különösen a sokat szenvedett középső és déli területek újra több évtizedre középső és déli területek újra több évtizedre hadszíntérré váltak. hadszíntérré váltak.

A pusztulást még tetézte az 1708-tól 1712-ig A pusztulást még tetézte az 1708-tól 1712-ig dühöngő pestisjárvány. dühöngő pestisjárvány.

A hosszú háborús pusztulásra és A hosszú háborús pusztulásra és nyomorúságra 1711-től kezdődően békés nyomorúságra 1711-től kezdődően békés időszak következett. időszak következett.

Ezt a XVIII. század folyamán alig zavarta Ezt a XVIII. század folyamán alig zavarta meg más, mint III. Károly, majd II. József meg más, mint III. Károly, majd II. József török elleni háborúi (1716-18; 1737-39;1787-török elleni háborúi (1716-18; 1737-39;1787-88) és a parasztmozgalmak. 88) és a parasztmozgalmak.

A háborús állapotok és a kedvezőtlenebbre A háborús állapotok és a kedvezőtlenebbre fordult éghajlati viszonyok ellátási válságok fordult éghajlati viszonyok ellátási válságok éhínségek kialakulásához vezettek. éhínségek kialakulásához vezettek.

Ennek következtében a népességet 1738 és Ennek következtében a népességet 1738 és 1744 között ismét súlyos pestisjárvány 1744 között ismét súlyos pestisjárvány tizedeltetizedelte..

A szatmári békét követő évtizedekben a A szatmári békét követő évtizedekben a magyar parasztság tömegei áramlottak a magyar parasztság tömegei áramlottak a körülvevő területről a leginkább körülvevő területről a leginkább megfogyatkozott népességű s legsúlyosabb megfogyatkozott népességű s legsúlyosabb pusztulásra jutott középső és déli országrész pusztulásra jutott középső és déli országrész felé. Helyére a hegységkeret magasabban felé. Helyére a hegységkeret magasabban fekvő völgyeiből szlovákok, ruszinok és fekvő völgyeiből szlovákok, ruszinok és románok vándoroltak be. románok vándoroltak be.

Szervezett telepítésekSzervezett telepítések keretében főleg keretében főleg németekkel gyarapodott az ország lakossága. németekkel gyarapodott az ország lakossága. Az udvar által lértehozott újszerzeményi Az udvar által lértehozott újszerzeményi bizottság (Neoaquistica Commissio) csak bizottság (Neoaquistica Commissio) csak azoknak a magyar nemesi családoknak juttatta azoknak a magyar nemesi családoknak juttatta vissza birtokaikat, akik a tulajdonjogot vissza birtokaikat, akik a tulajdonjogot adománylevelekkel hitelt érdemlően igazolni adománylevelekkel hitelt érdemlően igazolni tudták. Ennek hiányában a birtok királyi tudták. Ennek hiányában a birtok királyi tulajdonba került és általában megbízható tulajdonba került és általában megbízható (német) kézbe jutott. (német) kézbe jutott.

A visszafoglalt részeken újonnan birtokot A visszafoglalt részeken újonnan birtokot szerzett s a régi családi jószághoz újra szerzett s a régi családi jószághoz újra hozzájutott földesurak igyekeztek gyéren hozzájutott földesurak igyekeztek gyéren lakott birtokaikat „svábok” behívása révén lakott birtokaikat „svábok” behívása révén benépesíteni. benépesíteni.

Ehhez a bécsi udvar a német birodalom Ehhez a bécsi udvar a német birodalom délnyugati részén az áttelepülésre biztató délnyugati részén az áttelepülésre biztató pátensek kihirdetésével adott segítséget. pátensek kihirdetésével adott segítséget.

Az 1720-as években az állam költségén is Az 1720-as években az állam költségén is hoztak le a Dunán jelentős számú telepest. hoztak le a Dunán jelentős számú telepest. Az állami telepítés lényegében a Bánságra Az állami telepítés lényegében a Bánságra irányult, melyet 1778-ig mint az uralkodó irányult, melyet 1778-ig mint az uralkodó személyes birtokát kezeltek. személyes birtokát kezeltek.

Katolikus németek odatelepítése a Katolikus németek odatelepítése a népesség növelésén túl azt a célt népesség növelésén túl azt a célt szolgálta, hogy a Temesköz megbízható szolgálta, hogy a Temesköz megbízható németsége és az ortodox vallású szerbek németsége és az ortodox vallású szerbek elszigeteljék a magyarokat a törökkel való elszigeteljék a magyarokat a törökkel való kapcsolat fölvételtől.kapcsolat fölvételtől.

Sokkal megalapozottabbnak és Sokkal megalapozottabbnak és gyümölcsözőbbnek bizonyult a magyar gyümölcsözőbbnek bizonyult a magyar kamara elnöke, Grassalkovich által előzőleg kamara elnöke, Grassalkovich által előzőleg a Bácskában, illetve a Harrucken és a Bácskában, illetve a Harrucken és Wenckheim által Békésben és Csongrádban Wenckheim által Békésben és Csongrádban megvalósított telepítés, amely ahelyett, megvalósított telepítés, amely ahelyett, hogy a lakosság számának mindenáron való hogy a lakosság számának mindenáron való növelésére törekedett volna németek mellet növelésére törekedett volna németek mellet főképp magyar parasztok letelepítése és főképp magyar parasztok letelepítése és szilárd gazdaságok létrehozása révén szilárd gazdaságok létrehozása révén elsősorban elsősorban az elpusztult kultúrtáj a az elpusztult kultúrtáj a helyreállításáthelyreállítását tűzte célul. tűzte célul.

A XVIII. századi telepítések és belső A XVIII. századi telepítések és belső vándormozgalmak átalakították az ország vándormozgalmak átalakították az ország településhálózatát, a települések településhálózatát, a települések térszerkezetét. térszerkezetét.

A falvak, az alföldi mezővárosok határában A falvak, az alföldi mezővárosok határában tanyáktanyák épültek. A tanyafejlődéssel egyidejűleg a középkori épültek. A tanyafejlődéssel egyidejűleg a középkori eredetű kertes, ún. kétbeltelkes településeink a eredetű kertes, ún. kétbeltelkes településeink a gazdasági funkció megváltozásának megfelelően gazdasági funkció megváltozásának megfelelően átalakultak. átalakultak.

A dombsági és középhegységi területek aprófalvas A dombsági és középhegységi területek aprófalvas településhálózata fennmaradt és a gazdasági érdekek településhálózata fennmaradt és a gazdasági érdekek szerint kiegészült. szerint kiegészült.

A hegyvidékek nyersanyag- és energiaforrásaira A hegyvidékek nyersanyag- és energiaforrásaira épülő manufaktúrák a korábban lakatlan területek épülő manufaktúrák a korábban lakatlan területek benépesülését segítették elő. benépesülését segítették elő.

A XVIII. században a kamarai és a magánföldesúri A XVIII. században a kamarai és a magánföldesúri kolonizáció a legjobban elpusztult és a kolonizáció a legjobban elpusztult és a szántógazdálkodásra legkedvezőbb délvidéki tájakon, szántógazdálkodásra legkedvezőbb délvidéki tájakon, a Bácska és a Bánát területén volt a legintenzívebb. a Bácska és a Bánát területén volt a legintenzívebb.

Ezeken a vidékeken szinte kivétel nélkül Ezeken a vidékeken szinte kivétel nélkül az ún. sakktáblás alaprajzú telepesfalvak az ún. sakktáblás alaprajzú telepesfalvak és városok épültek.és városok épültek.

A Marostól északra ritkábban fordulnak A Marostól északra ritkábban fordulnak elő a sakktáblás falvak (pl. Balmazújváros, elő a sakktáblás falvak (pl. Balmazújváros, Fegyvernek, Hejőpapi, Kondoros, Fegyvernek, Hejőpapi, Kondoros, Nagyszénás, Pitvaros, Sándorfalva, Téglás, Nagyszénás, Pitvaros, Sándorfalva, Téglás, Törökszentmiklós stb.). Törökszentmiklós stb.).

A telepítések a nemzetiségi viszonyokat is A telepítések a nemzetiségi viszonyokat is megváltoztatták: a XVIII. századi falu- és megváltoztatták: a XVIII. századi falu- és várostelepítések következtében az Alföld várostelepítések következtében az Alföld korábban homogén magyar népessége korábban homogén magyar népessége más etnikumokkal (pl. délen német, a más etnikumokkal (pl. délen német, a középső területeken szlovák, román stb. középső területeken szlovák, román stb. nemzetiségi elemekkel egészült ki.nemzetiségi elemekkel egészült ki.