1

A TATAI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI

KONCEPCIÓJA

2011

2

Bevezető A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény /továbbiakban: Szt./ 92. § (3)-(5) bekezdése szerint a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a tele-pülésen élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meg-határozása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A koncepció tartalmazza a lakosság szám alakulását, a korösszetételét, a szolgáltatások iránti igényeket, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biz-tosításáról, a szolgáltatások működési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az estleges együttműködés kereteit, az egyes ellátási csoportok (idősek, fogyatékosok személyek, hajlék-talan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a társulás és a me-gyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A szolgáltatástervezési koncepciót az önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A koncepciót a települési önkormányzat véleményezteti az intézményvezetőkkel. a kisebbségi önkormányzattal. A véleményeket lehetőség szerint figyelembe veszi. Tata város 2009-ben felülvizsgálta és aktualizálta Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció-ját. Ugyancsak 2009-ben megtörtént meg „A Tatai Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának” felülvizsgálata. Jelen Koncepció a jelenleg meglévő szociális szolgáltatásokat veszi számba és megrajzolja az elkövetkező időszak feladatait, a megvalósítandó változtatásokat. I. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció célja, feladata, alapelvei 1. A Koncepció célja A koncepció célja, hogy lehetőség szerint a szükségletek irányából meghatározza a szociális szolgáltatások alapelveit, a fejlesztések ütemét. Napjainkban a társadalmi befogadásra épülő szemlélet az irányadó. E szemlélet elvei elsődle-gesen a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása, a szolgáltatások, támogatások elérhetőségéhez kapcsolódó elvárások teljesítése, a minőségi szolgáltatások nyújtása. Ezek alapján a koncep-ció célja, hogy Tata városában és a kistérségében lévő településeken a szociális ellátás olyan minőségi rendszere működjön, melynek középpontjában a támogatásra szoruló egyén, illető-leg család és szükséglete áll, hogy a szolgáltatások mindenki számára egyaránt hozzáférhetők és a segítségnyújtás egyénre szabott legyen. Célja továbbá, hogy hangsúlyozza az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatok-nak a feladatát az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tag-jaikért viselt felelősségen túl. 2. A Koncepció feladata A koncepció feladata,hogy elősegíteni a Szt. által előírt, teljes körű szociális szolgáltató rend-szer működését.

3

Információt adjon a különböző szolgáltatást igénylők részére, szolgáltatást biztosító szerveze-tek számára és meghatározza azokat az értékeket, amelyek alapvetően irányítják az önkor-mányzat szociálpolitikáját. 3. Alapelvek, értékek Tata város és kistérségében élő valamennyi polgárnak joga van az emberhez méltó élethez, mindenki számára biztosítani kell a szociális minimumot. Biztosítani kell a szociális jogok érvényesítésének lehetőségét. A szociális szolgáltatások és ellátások középpontjában az egyének és a családok szociális egyensúlyának kell állnia. Segítséget kell nyújtani, hogy a rászoruló minél tovább saját lakásában, környezetében élhes-sen. A szociálpolitikának a szociális biztonság megteremtésére kell törekedni annak érdekében, hogy senki ne szenvedjen szükséget, illetve a szükséget szenvedő ne maradjon ellátás nélkül. Erősíteni kell a szociálpolitikai beavatkozások preventív jellegét annak érdekében, hogy meg-előzzük és megakadályozzuk a negatív következményekkel járó helyzetek kialakulását. Differenciáltan kell nyújtani a szociális ellátásokat, mindenkor a szükségletekhez igazodva. A problémákat a megjelenési helyükön szükséges orvosolni. Törekedni kell a szociális ellátás folyamatos megújítására, figyelni kell a szükségletek alaku-lását és azokra reagálva újra értelmezni a feladat ellátás módját és eszközeit. Lehetőséget kell találni az önkéntes segítők bevonására. A hatásosság elve szerint a rászorultak legszélesebb körének kell az ellátásokhoz hozzájutni, a hatékonyság miatt pedig a rendelkezésre álló erőforrásokkal a valóban rászorultakat és az ő hathatós segítésüket kell szolgálni II. Tata Város és kistérsége helyzetelemzés

4

1. A kistérség rövid bemutatása A tatai kistérség 307 km2-en fekszik. A változatos felszínen – hegy, domb, és sík terület – 10 település található. Jó megközelíthetőségét a területén áthaladó vasúti és közúti főútvonal, au-tópálya biztosítja. A kistérség történelmi nevezetességekben, műemlékekben, változatos természeti adottságok-ban gazdag, A kedvező adottságok ősidők óta lakottá tették Tata környékét: az őskor emberei által hátrahagyott gazdag leletanyag igazolja ezt. A rómaiak jelenlétéről is tárgyi emlékek so-kasága tanúskodik. A kistérség egyetlen városa Tata Már az ősember megtelepedett itt a meleg vizes források-nak köszönhetően. Az írott történelem kezdete: a római birodalom pannóniai terjeszkedése is összefüggésbe hozható az egykori forrásokkal. A város nevezetessége a vár. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) és Hunyadi Mátyás (1458-1490) királyok idején élte fénykorát, mint nyári királyi kastély. A város gazdag céhtörténeti múltjáról tanúskodnak a tatai múzeumban a céhek működését engedélyező okiratok. A XVIII. századi mezővárosban virágzó fajanszmanufaktúra jött létre. Az egykori Tóvárost és a régi Tatát, a két mezővárost 1938-ban egyesítették. Tatát 1954-ben nyilvánították várossá. Agostyán községet 1985-től csatolták a városhoz. Agostyán nevét először 1343-ban említi egy okirat. Lakóinak a közeli tatai vár ellátásában volt szerepük, de 1543-ban Agostyán elnéptele-nedett, elpusztult. Csak 1733-ban települt újjá, amikor Würzburgból és Bambergből érkeztek új lakók. A községbeliek ma is őrzik nemzeti kultúrájukat. Baj - szép kis falu - nevének semmi köze a magyar bajhoz: ellenkezőleg, a török "gazdag" szóból ered. Öregkovács-hegyen az ásatások egy Árpád-kori település körtemplomát tárták föl. Zömmel német nemzetiségi község. Dunaalmás a vidék egyik legnagyobb múltú faluja. Ősidők óta lakják kedvező fekvése, valamikor bővizű meleg forrásai miatt. A rómaiak mészkövet bányásztak itt. Egy szakaszán ma is járható a kőhordó út, hazánk leghosszabb, rómaiak által épített útja, amit a rabszolgák emlékére állított oszlop jelöl. Az itt található melegvízforrásra fürdőt is építettek a rómaiak. A település első írásos említése 1093-ból származik, ekkor a pannonhalmi főapátsághoz tartozott. A falu temetőjében nyugszik Csokonai Vitéz Mihály Lillája, Vajda Júlia Dunaszentmiklós települést már a nagy tájleíró, Fényes Elek dicsérte fekvését, "kies völgyekkel szaggatott hegyes határát" , s említette a déli lejtők gondozott szőlőültetvényeit. Az ide érkező német telepesek egyutcás "úti falvainak" képét ma is őrzi a község. Kocs települést a XIII. században még Kosnak hívták. A XIV. században vámjogot kapott a falu, mely a török támadások miatt a XVI. század végére teljesen elnéptelenedett, majd 1612-ben a Kiskunságból érkezett református magyarok telepedtek le területén. 1727-ben az Esterházy család birtokába került. A Kocsra változott nevet - ebben a legtöbb nyelvész megegyezik - "kocsi" formájában ismeri az egész világ. A falu központjában kiállított "kocsi szekér" a maga korában valószínűleg forradalmi újítás volt. A település kiemelkedő rendezvénye az 1999 óta évente megrendezésre kerülő kocsitoló verseny.

5

Naszály neve szláv eredetű. A török kor után Esterházy-birtok, Grébicsen szeszgyáruk üzemel. Az ugyancsak a faluhoz tartozó Billegpuszta ismert búcsújáró hely volt. Itt látható a volt Esterházy-kúria műemlék jellegű barokk épülete, a temetőben szép 19. századi klasszicista síremlékek. A közeli Naszályi-halastavak természetvédelmi szempontból értékesek: madárviláguk érdemel figyelmet. Neszmély község boráról ismert, amelyet már a limest építő rómaiak dicsértek. A jó fekvésű, különleges klímájú, napsütötte Meleges-hegy levét a rajnai borokhoz szokták hasonlítani. A domb oldalában egymás mellett sorakoznak ma is a löszfalba vájt szép lyukpincék. A közelben folyó Dunának igen gazdag a vízimadárvilága, halai változatos fogást kínálnak a horgászoknak. A település "másik oldalán" pedig a vadakban gazdag Gerecse emelkedik. Szomód - a kétezer lelket számláló település - a rézkortól folyamatosan lakott. A legjelentősebb ókori kultúra a rómaiaké volt, erről feliratos kövek tanúskodnak. Az akkor Zumuld alakban szereplő községet 1225-ben említik először a krónikák. A név a Szomol személynévből alakult d-képzővel. A falu egyik legféltetebb kincse az április-májusban virágzó védett apró nőszirom, amelyből egész rétnyit láthat az, aki csupán nézni és nem leszakítani a virágot. Tardos - az 1950-es évek elejétől 1993-ig Tardosbánya - szlovák nemzetiségi település volt. Bár nevében már nem szerepel, a kőbányászat meghatározta Tardos történetét. A rómaiak is kedvelték az itt található vörös mészkövet, "vörösmárványt", Hunyadi Mátyás olasz felesége, Beatrix királyné negyvenhajónyi vörös követ szállíttatott Tardosról Budára és Visegrádra a két palota díszítésére, s vittek innen jócskán külhonba is a nehéz rakományból. Később a barokk kor építőművésze újra fölfedezte a "magyar márványt". Vértestolna német nemzetiségű település. Az egykori Esterházy-birtokra 1733-ban érkeztek az első telepesek Würzburgból és Elzászból. A falu a korábbi Tolnapusztából majd Tolnából a XX. század elején lett Vértestolna - bár a Gerecse legismertebb, legmagasabb hegyeitől, a Nagy-Gerecsétől, a Peskőtől, a Halyagostól körülzárt medencében terül el. 2.Demográfiai adatok A kistérség lakosságszáma, az egyes önkormányzatok nyilvántartása alapján

Települések 2006 2007 2008 2009 2010

Baj 2757 2747 2772 2821 2837

Dunaalmás 1523 1556 1521 1516 1531

Dunaszent-miklós

416 421 416 425 444

Kocs 2677 2694 2662 2663 2663

6

Naszály 2397 2404 2441 2458 2444

Neszmély 1424 1424 1429 1415 1418

Szomód 2079 2096 2126 2131 2171

Tardos 1679 1656 1667 1639 1626

Tata 24937 23945 24112 24997 23749

Vértestolna 526 523 525 527 525

Összesen 40415 39466 39671 40592 39408 A kistérség lakosságszáma az elmúlt hat évben hullámzó volt, az egyes településeken külön-böző mértékben. A változás végső soron nem mérvadó. A fiatal és idős lakosság 2006 2007 2008 2009 2010 Települések 18

alatt 62 fe-lett

18 alatt

62 fe-lett

18 alatt

62 fe-lett

18 alatt

62 felett

18 alatt

62 felett

Baj 645 335 648 285 655 278 634 406 625 390 Dunaalmás 249 296 273 318 273 344 240 306 248 357 Dunaszentmiklós 71 83 38 187 36 183 66 84 74 81 Kocs 545 588 522 595 458 558 467 558 415 485 Naszály 527 407 508 429 524 434 512 444 496 466 Neszmély 268 278 248 313 252 315 258 273 256 286 Szomód 409 273 417 323 423 340 411 345 430 333 Tardos 327 275 347 271 339 269 315 262 312 272 Tata 4801 4467** 4079 4472** 4066 4495** 4563 4708 4266 4808 Vértestolna 93 93 93 96 91 94 94 98 95 101 Összesen 7935 7095 7173 7289 7117 7310 7560 7484 7217 7579 * becsült adat, ** 60 év felett A térségben a lakosság elöregedése emelkedett. 2001-ben a 18. év alattiak száma 7377 /a kö-vetkező években ingadozó/, a 62. év felettiek száma:6905 /folyamatosan növekvő tendencia!/. A Ratkó korszak hatása ként, az idősebbek számának további emelkedése várható Az összlakossághoz képest mutatja az idősek (60, illetve 62 év felett) valamint a fiatalok (18 év alatt) aránya, azt mutatja,hogy a felnövekvő generációra nagy teher hárul, amikor munká-jukkal meg kell teremteni a különféle szociális és egészségügyi ellátások fedezetét.

2006 2007 2008 2009 2010

Összlakosság 40415 39466 39671 40592 39408

Idősek %-ban

17,5 18,5 18,4 18,43 19,23

Fiatalok %- 19,6 18,2 18 18,62 18,31

7

ban A kistérség népsűrűsége (128) a megye átlagánál alacsonyabb (139 KSH adat). 3.Munkaerő-piaci helyzetkép A regisztrált álláskeresők számának alakulása 2011. szeptemberében a nyilvántartott álláskeresők száma 1.492 fő volt, mely 7,9 %-os mun-kanélküliségi rátának felel meg. Tata és kistérsége a megyében a második legkedvezőbb mu-tatóval rendelkező térségnek számít.

Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása 2009-2011. években

1 527 1 662 1 751 1 646 1 572 1 536 1 5501 712

1 916 1 8901 7971 7891 7931 8031 8101 7641 787

1 333 1 6231 6951 809

1 9772 2102 1782 054

1 752

1 929 1 850

1 4921 5681 5101 5101 546

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

jan. febr. márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec

2009 2010 2011

A regisztrált álláskeresők száma jelentősen megnövekedett a kedvezőtlen munkaerő-piaci fo-lyamatok következtében a gazdasági-pénzügyi válság következtében a 2008-2009.évekeben. A 2010.márciusban nyilvántartott 2.210 fő, a 11,6%-os munkanélküliségi ráta az elmúlt 10 év „mélypontjának” számít, ilyen mutatókkal utoljára a 90-es évek közepén rendelkezett a kistér-ség. Az elmúlt másfél évben pozitív jelenségek, folyamatok tapasztalhatóak, amelynek következ-tében 728 fővel, 32,5%-kal csökkent az álláskeresők száma, Néhány jelenségre, tendenciára szeretném felhívni a figyelmet: A kistérségben 2008. május óta, eltérő intenzitással, de folyamatosan emelkedett a nyilvántar-tott álláskeresők száma 2010. márciusáig. Erőteljes, ugrásszerű növekedés volt tapasztalható 2009. májusáig, illetve 2009. decembere és 2010. márciusa között. Álláskeresők iskolai végzettsége A nyilvántartásba szereplő 1.492 fő álláskereső 31%-a szakmunkásképzőt végzett, 20%-a szakközépiskolát, technikumot. Magas (9,3%) a főiskolát, egyetemet végzett álláskeresők aránya. Jelentős részük a munkaerőpiacon kevésbé keresett végzettséggel rendelkezik, 37,2% a szakképzetlen Jelentősen emelkedett az idősebb, 55 év felettiek száma (2009-ben 152 főről 182 főre illetve az idei évben 214 főre). Ez 2009. évhez viszonyítva is 40%-os növekedést jelent, annak elle-nére, hogy ezt a korosztályt pozitív diszkriminációval kezelik (pl. foglalkoztatásukhoz kedve-zőbb támogatási feltételeket biztosítanak).

8

2009.szept. 2010.szept. 2011.szept. - Korcsoportok szerint (KSH) Fő Arány Fő Arány Fő Arány - 19 éves és fiatalabb 55 3,1 55 3,5 36 2,4 - 20 - 24 éves 289 16,1 241 15,3 213 14,3 - 25 - 34 éves 470 26,2 365 23,2 356 23,9 - 35 - 44 éves 396 22,1 389 24,7 332 22,3 - 45 - 54 éves 431 24 340 21,6 341 22,9 - 55 éves és idősebb 152 8,5 182 11,6 214 14,3 Összesen 1793 100 1572 100 1492 100

Az álláskeresők meghatározó célcsoportjának, a 25-44 éves korosztálynak a különböző fog-lalkoztatási támogatásokat, illetve munkavégző képességük megőrzése, megtartása és fejlesz-tése érdekében tanácsadói szolgáltatást, munkaerő-piaci át-és továbbképzéseket ajánl a mun-kaügyi szervezet. Az álláskeresők egyre nagyobb hányada egyre hosszabb időt tölt a regisztrációban, bár az idei évben ez már csökkenő tendenciát mutat, amely a munkaerőpiac élénkülését tükrözi. A tartós munkanélküliség kialakulásának megelőzése és kezelése jelentős kihívást jelent a munkaügyi szervezet számára, de az önkormányzatok részére is, mivel az álláskeresési ellátá-sok maximális időtartama jelentősen csökkent 2011. szeptember 1-től (max. 90 nap). Ezt kö-vetően a helyi önkormányzatok jogosultak szociális ellátások megállapítására. A halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresők időszakos foglalkoztatásában kiemelt szerepe van a települési önkormányzatoknak, hiszen sok esetben és sajnos egyre nagyobb tömegnek az önkormányzatok által szervezett közfoglalkoztatások biztosítanak egyedüli lehetőséget az elhelyezkedéshez.

Az ellátásban nem részesülők egy sajátos csoportját képezik a pályakezdő fiatalok, ők az ellá-tásban nem részesülők 20%-át teszik ki (155 fő). Létszámuk jelentősen nem változott az el-múlt években, 150-160 fő között ingadozott. Másodlagos munkaerőpiacra történő bejutást biztosító támogatások, közfoglalkoztatás

A Tatai Többcélú Kistérségi társulás országos közfoglalkoztatási pályázata keretében 45 fő került foglalkoztatásra. Az önkormányzatok, és intézményeik a nyertes közmunka pályázataik alapján 2011. évben az alábbi megoszlásban kerültek támogatásra: Rövid időtartamú közfoglalkoztatás, nyertes pályázat: 23 db - 325 fő Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás, nyertes pályázat: 13 db – 53 fő "Jó gyakorlatokon" alapuló értékteremtő közfoglalkoztatás támogatása: 38 fő Az önkormányzatok és intézmények összesen 625 fő foglalkoztatására nyújtottak be munka-erőigényt közfoglalkoztatás keretében.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban jelenleg 100-150 fő részesül, attól függően, hogy közülük hány fő vesz részt közfoglalkoztatásban, ugyanis kizárólag azon személyek vonhatók be a közfoglalkoztatás rendszerébe, akik részére az aktív korúak ellátására vonatkozó jogosultság megállapításra került. Az álláskeresők ellátási rendszere szabályainak 2011. szeptember 1-jétől hatályos változásai

9

miatt az ügyfélkör további jelentős bővülése várható a - bérpótló juttatást felváltó - foglalkoztatást helyettesítő támogatás területén. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama 270 napról 90 napra csökkent. Ezek az ügyfelek várhatóan az önkormányzati támogatási rendszerben, foglalkoztatást helyettesítő támogatásra vonatkozó igénnyel fognak megjelenni. 2012. január 1-jétől újabb változást jelent, hogy a lakókörnyezet tisztán tartására vonatkozó előírás nem csak az FHT-ra, hanem az aktív korúak ellátása körében a rendszeres szociális segélyben részesülőkre is kiterjesztésre kerülhet, amennyiben erről a képviselő-testület rendeletet alkot. A rendszeres szociális segélyben /55év felettiek/ részesülők száma

Rendszeres szociális segélyben ré-szesültek száma 2006 2007 2008 2009 2010

Baj 6 9 5 1 1

Dunaalmás 9 6 7 1 1

Dunaszentmiklós 1 1 1 0 0

Kocs 13 9 9 3 3

Naszály 16 14 10 1 0

Neszmély 11 8 8 2 4

Szomód 5 3 2 1 4

Tardos 11 8 5 1 2

Tata 147 94 95 49 41

Vértestolna 0 0 0 0 0

Összesen 219 152 142 59 56 4.A fogyatékkal élők Egy népességen belül a fogyatékkal élők számára kétféleképpen következtethetünk: Elméleti számítással: a populáció 3 %-át valamilyen mértékű és fajtájú fogyatékosnak véve, a kistérség összlakosságából a fogyatékosok száma:1180 fő A fogyatékosnak születettek közül:

beszédfogyatékos 0,5% siket 2,9% vak 1,1% mozgásfogyatékos 0,5% értelmi fogyatékos 95,0%

10

A tényleges adatok figyelembevételével: Rendelkezünk adatokkal az intézeti ellátást igénybevevők számáról, a közoktatási tanulók számáról, bizonytalanok az adatok a mozgáskorlátozottak – mozgássérültek, vakok és gyengénlátók, siketek tekintetében.

A szerzett fogyatékkal élők számáról pontos adataink nincsenek. 5. A szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek A szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek számára a pszichiátriai osztályainkon, szakrendeléseken, gondozókban megjelentek számából következtethetünk, illetve a szociális intézményektől segítséget kérők száma alapján. Ebből megállapítható, hogy számuk folyamatosan nő. Ezek az adatok 2011. első félévére vonatkoznak. Betegek száma Ellátási esetek száma Baj Pszichiátria 13 94 Dunaalmás Pszichiátria 7 47 Kocs Pszichiátria 15 99 Naszály Pszichiátria 13 124 Neszmély Pszichiátria 7 57 Szomód Pszichiátria 3 14 Tardos Pszichiátria 8 19 Tata Pszichiátria 125 980 Tata-Agostyán Pszichiátria 5 69 Vértestolna Pszichiátria 2 10 5. A hajléktalanok Szociális ellátórendszerünk iránti igény megjelenik a hajléktalan ellátás területén is, számukra a hajléktalanokat ellátó intézmény igénybevételi-, illetve az utcai szociális munka adataiból következtethetünk, számuk körülbelül 70 fő. Napi átlag létszáma az utóbbi években:

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Nappali Melegedő

35,31

25,12

31,36

35,02

32,34

32,89

36

38,7

Éjjeli Menedékhely

24,1

25,83

25,29

24,31

22,15

27,5

27,5

25,9

Utcai hajléktalan személyek

28

27

24

25

25

25

25

25

III.A szociális szolgáltató rendszer 1. Jogszabályi előírások

11

A személyes gondoskodáson alapuló ellátások: pénzbeli- és természetbeni ellátások első-sorban a szociális rászorultságtól függő jövedelem kiegészítésére, illetve pótlására szolgálnak A szociális szolgáltatásokat a szociális törvény alapszolgáltatásokra és szakosított ellátá-sokra bontja. Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvi-telük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A szakosított, bentlakásos intézményi elhelyezés azon személyek számára biztosítható, akik otthoni ápolásra betegségük, szociális körülményeik mi-att nem képesek és számukra az intézeti elhelyezés a legmegfelelőbb megoldás. Az alapszolgáltatásokra és a szakosított ellátásokra komplex, illetve integrált intézménytípu-sok is kialakíthatók. A települési önkormányzatok a szociális szolgáltatásokat társulás útján is biztosíthatják Az önkormányzatok az intézmények fenntartását más fenntartókra, pl. egyházi vagy társadalmi (civil, illetve nonprofit szervezetekre) is átruházhatják megfelelő feltételek fennállása esetén. A törvény a települési önkormányzatok részére a szolgáltatási kötelezettséget az alábbiak sze-rint határozza meg: Település nagysága, lélekszám

Alapszolgáltatások és szakosított ellátások

2000 alatt

2000 felett

3000 felett

10000 felett

30000 felett

50000 felett

Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Nappali ellátások Támogató szolgálat Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátások Idősek átmeneti elhelyezése Átmeneti elhelyezési formák Utcai szociális munka Tata Kistérségben személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások - a Szociális Alapellátó Intézmény Intézményfenntartó Társulás formájában, a kistérség tíz településére vonatkozóan, látja el a következő szociális alapszolgáltatási és szakellátási feladatokat:

- házi segítségnyújtás, - családsegítés, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - közösségi ellátások, - támogató szolgáltatás, - nappali ellátás, (fogyatékosok, idősek, hajléktalanok). - éjjeli menedékhely.

12

Az étkeztetést a községi önkormányzatok nem a Szociális Alapellátó Intézmény útján bizto-sítják. - a Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona Tatai Kistérségi Többcélú Társulás által fenntar-tott, személyes gondoskodást nyújtó szakellátások körében ápolást, gondozást nyújtó intéz-mény, Komárom-Esztergom megyei működési területtel. 2.Alapszolgáltatások 2/1. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részé-re tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkezést kell biztosítani különösen a koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiát-riai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt szociálisan rászorultak-nak. A rászorultság feltételeit az önkormányzat rendeletben határozza meg. Tatán lehetőség van a helyben történő elfogyasztásra, elvitelre, illetve az intézmény vállalja a házhoz szállítást is. A két főzőkonyháról történik az étkeztetési igények kielégítésére. Az életutalványok ellené-ben a főzőhely biztosítja a napi egyszeri meleg ételt.

Étkezők száma 2007 2008 2009 2010 131 108 113 110

. Az étkezők számának változása a jogszabályi változásokat is tükrözi. Ha emelkedik a térítési díj az igénybevevők száma csökken. Napjainkban az étkezés biztosítása rászorultságtól füg-gően minimális térítés fejében történik. Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslatára, dié-tás étel biztosított. Tatán a rászorulók étkeztetésében a Máltai Szeretetszolgálat Tatai Csoportja is részt vállal. Az étkeztetést a Kistérség településein az önkormányzatok: Dunaalmás, Kocs, Naszály, Neszmély, Tardos, Vértestolna működési engedéllyel igény szerinti számmal biztosítják. A szociális rászorultság feltételeit a települési önkormányzatok rendeletében szabályozzák. 2/1/1. Falugondnoki szolgáltatás

A falugondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak intézményhiányából eredő hátrányainak eny-hítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz va-lamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. Vértestolna Önkormányzata működteti ezt a szol-gáltatást.

2/2. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

13

Biztosítani kell az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az ellátott és lakókörnye-zete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kiala-kulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében törté-nő ellátást. Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet, amely alapján megállapítható a napi gondozási szükséglet időtartama. Az ellátás legfeljebb napi 4 óra lehet. A házi gondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. Segítséget igényelhet a gondozott a napi élelem-biztosításában, bevásárlás, ebédszállítás formájában. Amennyiben önállóan nem tud étkezni a szolgálat vállalja az étkeztetést.

Ellátottak száma 2007 2008 2009 2010 17 17 16 25

A gondozottak létszámának alakulása megfelelőnek tünt. Napjainkban azonban azt tapasztal-juk, hogy a házi gondozást igénybe vevők száma csökken. Nem magyarázható ez a térítési díjemelkedéssel. Talán a munkanélküli szomszédok besegítése a magyarázat? Természetesen a fenti számok félrevezetők lehetnek, mert a napi gondozotti létszámot jelen-tik, ami nem azt jelenti, hogy csak ennyi fő részesülne házi segítségnyújtásban. Kb. 45 azok-nak a száma, akik gondozást igényelnek, de gondozásuk nem napi szinten történik /esetleg hetente csak egy-kettő napon kérnek gondozást A gondozási központ koordinálásával a házi segítségnyújtás lefedi a város, illetve a kistérség egész területét. A gondozottak körében jelentkező fluktuáció az igények függvényeként ala-kul. A gondozási feladatokban mindenkor a rászorultság, ill. az egyén állapota, egyéni sajátossá-gai, szükségletei az irányadók, ezek alapján készül az egyénre szabott gondozási terv. Ha a gondozási szükséglet a napi négy órát meghaladná, a gondozottat tájékoztatni kell a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. 2/3. Családsegítő Szolgálat Tata, Deák F. u. 5. A családsegítő szolgáltatás célja a települési önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, csa-ládok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, va-lamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. A családsegítő szolgálat a megelőző tevékenységek körében:

1. figyelemmel kíséri az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, feltárja a nagyszámban előforduló, az egyén és a csa-lád életében jelentkező problémák okait és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról;

2. veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet, ennek kere-

tében elősegíti különösen a szociális, egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények,

14

a gyermekjóléti szolgálat, pártfogói felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, vala-mint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzés-ben.

A családsegítő szolgálat az egyének és a családok életvezetési képességének megőrzése, va-lamint az egyén és a család életében jelentkező probléma megszüntetése érdekében:

1. szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt; 2. tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és egyéb ellátások formáiról, az ellátás-

hoz való hozzájutás módjáról; 3. családgondozással elősegíti a családban jelentkező konfliktusok, működési zavarok,

krízisek megoldását; 4. meghallgatja az egyén, család panaszát és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása

érdekében; 5. az egyén számára segítséget nyújt szociális ügyek vitelében; 6. ellátja az 1993 évi III. tv 37 § pontjában megjelölt együttműködési kötelezettségből

adódó feladatokat. 7. adósságkezelési szolgáltatást folytat: mely a szociálisan rászorult személyek részére

nyújtott, lakhatást segítő ellátás. 8. közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez (üdül-

tetés, táboroztatás, gyermekfelügyelet stb.) a működési területén élő lakosság számá-ra.

A családsegítés keretében végzett tevékenységnek — a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül — a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei — a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül — e szolgáltatás ke-retében is megfelelően biztosíthatók. Ellátottak: 2006 2007 2008 2009 2010 Családsegítés

249 fő

128 fő

137 fő

181 fő

311 fő

Rendszeres Szoc. Segély

208 fő

176 fő

197 fő

90 fő

64 fő

Adósságkezelés

19 fő

34 fő

48 fő

64 fő

125 fő

A Szolgáltatást igénybe vevők száma évről évre emelkedik. Gazdasági aktivitásuk alapján elmondható, hogy nagy számban inaktív keresők munkanélkü-liek, gyes-en lévők és kis nyugdíjasok. Az igénybe vevők 1/3-a aktív kereső. Legmagasabb iskolai végzettségnek számít körükben az általános iskola 8 osztálya és a szak-munkás képző elvégzése. Szakközépiskolai vagy gimnáziumi végzettséggel néhányan rendel-keznek. A család szerkezeti összetételét tekintve magas az egyedül élők és a házastársi vagy élettársi kapcsolatban élők száma. Klienskörünkben sok szülő egyedül neveli gyermekét.

15

Nagy számban fordul elő ügyintézésben való segítségkérés, foglalkoztatással kapcsolatos és anyagi jellegű problémák. Kisebb számban családi kapcsolatok megromlása, életviteli, mentá-lis és egészségügyi gondok. A gondozottak körében tapasztalható szociális, mentális problémák megoldásának segítése-ként különböző csoportokat működtetnek, ahol a gyermekek egymás közt, vagy szüleikkel közösen élhetik meg, gyakorolhatják a közösségi együttélés normáit, etikáját. A RSZS együtt működők számát a jogszabályok változása befolyásolja. Nagy terhet jelent az adósságkezelésben részesülők gondozása. Számuk növekedése mutatja a lakosság elszegényedését, a rászorult réteg növekedését. 2/4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Tata, Deák F. u. 5. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociá- lis helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartá-sa mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Feladatai különösen

- a szolgáltatást működtető intézmény részéről: o a segélyhívásokat fogadó diszpécserközpont folyamatos működtetése és

elérhetőségének biztosítása o a segítségnyújtást végző gondozóknak szakmai központ működtetése annak

érdekében, hogy a gondozó 30 percen belül az ellátott lakásán megjelenjen. o legalább 40 segélyhívó készülék elhelyezése a működési területen o a műszaki berendezések tekintetében biztosítani kell az ellátottnál elhelyezett

segélyhívó készüléket, jelzést továbbító berendezést, a jelzés fogadására al-kalmas vevőberendezést, továbbá ügyeleti személyi számítógépet ügyeleti szoftverrel. A gondozónőknek a diszpécser központ jelzését fogadó készü-lékkel, készenléti táskával kell rendelkeznie, valamint meg kell szervezni a gyors helyszínre érkezés feltételeit.

o a segélyhívási jegyzőkönyv és segélyhívási havi jelentés vezetése

- az alapszolgáltatást igénylő rászoruló részéről: o a segélyhívó készülék rendeltetésszerű használata (a készülék kihelyezése

előtti oktatásnak-, valamint a műszaki leírásnak megfelelően). A program a saját otthonukban élő emberek – jogszabályokban megfogalmazott rászorultság alapján – távfelügyeletét oldja meg. A rászoruló egy gomb megnyomásával jelzi a távfelügye-leti állomásnak (diszpécserközpont) az esetleges veszélyhelyzetet. Ezt vagy a készülék billen-tyűzetén, vagy egy a nyakba akasztható segélyhívó gomb megnyomásával teheti meg, a disz-pécserközpontba beérkezett jelről az ügyeletben lévő szakképzett gondozónő azonnali értesí-tést kap és haladéktalanul (maximum 30 percen belül) megjelenik az ellátott otthonában és a felmerült krízishelyzetet a helyzet jellegének megfelelően megoldja. Egy szakmai központ keretében legalább 40, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személy, illetve pszichiátriai beteg otthonában kell segélyhí-vó készüléket elhelyezni. Jelenleg 81 készülék került kihelyezésre, a további rászorultság, il-letve igények alapján 120 készülékre bővülne a rendszer a rendszert. Fontos hangsúlyozni a lényeges különbséget a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás között. Előbbinek gondozói tevékenységébe főleg a meleg étel biztosítása, bevásárlás, testi, szellemi higiéné biztosítása, ágyazás, takarítás, mosás, fűtés, orvoshoz kis-

16

érés, gyógyszerkiváltása és adagolása, külső kapcsolatok ápolása, pszichés gondozás tartozik. A jelzőrendszeres gondozás nem a házi segítségnyújtást ez váltja ki, hanem krízishelyzetben jelent segítséget a nap 24 órájában. 2/5. Közösségi Ellátások Tata, Deák F. u. 5. A közösségi ellátás olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú gondo-zás, amelynek során a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció, az életmódváltozás el-indítása, segítése és folyamatos nyomon követése az ellátott otthonában, illetve lakókörnye-zetében történik. Közösségi pszichiátriai ellátás feladata:

- problémaelemzés, problémamegoldás: a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezők feltárása, problémamegoldó beszélgetések,

- készségfejlesztés: életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása, tájékoztatás a betegséggel kapcsola-tos tudnivalókról, az ahhoz való alkalmazkodás és kezelés teendőiről,

- pszicho-szociális rehabilitáció: a munkához való hozzájutás, a szabadidő szervezett el-töltésének segítése, szabadidős, önsegítő csoportok, támogató hálózatok szerveződé-sének segítése, tanácsadás, információnyújtás

A pszichiátriai betegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell:

- a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, - a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, - a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe

vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, - a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, - az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való rész-

vétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, - megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében.

Az ellátottak rövidebb-hosszabb ideig kiesnek a munka világából, ezért anyagilag ne-héz helyzetben vannak. Nagyrészüknek családja van, így őket is érinti az anyagi probléma. Sok esetben alkalmi munkát sem képesek vállalni, így még nehezebb hely-zetben vannak A családok felbomlása magas. Sok pszichiátriai beteg hajléktalan, az ő gondozásuk sem megfelelő. Számos betegségben szenvednek, amelyek közül sok a krónikus betegség.

A készségek hiányának széles a skálája jelentkezik: Életviteli készség: Hivatalos ügyek inté-zésének hiánya. Állóképesség hiánya, problémamegoldó készség hiánya, önuralom hiány. Kommunikációs készség hiánya A szakmai munka három meghatározó irányban történik: egyéni gondozás, családok gondozá-sa, közösségi és csoportmunka. A közösségi ellátás munkája elképzelhetetlen az érintett családok bevonása nélkül, a velük való foglalkozás elengedhetetlen /team munka a családsegítő szolgálattal, gyermekjóléti szol-gálattal és a jelzőrendszer más tagjaival/. Megelőző - Felvilágosító Szolgáltatás (elterelés)

17

A Büntető Törvénykönyv 2003. évi II. törvénnyel történt módosítása óta (2003. 03.01.) lehe-tőség van a „visszaélés kábítószerrel” bűncselekmény bizonyos, törvényben meghatározott elkövetői számára a büntetés elkerülésére. A Btk. 283.§-a határozza meg azokat az eseteket, amikor nem büntethető az eljárás alá vont személy, feltéve, ha vállalja, hogy egy legalább 6 hónapig tartó folyamatos a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vesz részt, és ezt okirattal igazolja. Droginformációs Iroda Feladata, hogy a kistérségben élők számára biztosítsa a naprakész információs meglétét, a személyes megkeresés után, tanácsadás, információ átadás az érintett személy/ek részére. 2010-ben elkészítettünk egy droginformációs kiadványt. Iskolák részére (amelyik kért) eljut-tattuk. Korlátozott példányszám még van belőle. 2/6. Támogató Szolgáltatás Tata, Deák F. u. 5.

A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük ön-állóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.

Feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen: az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz va-

ló hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészség-

ügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás szemé-lyi és eszközfeltételeinek biztosítása,

információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beil-leszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása,

a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kap-

csolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek spe-

ciális szükségleteihez igazodóan, segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához,

valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyen-rangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása,

a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhető-ségének, igénybevételének elősegítése.

A támogató szolgáltatás igénybe vétele során szociálisan rászorulónak minősül a súlyosan fo-gyatékos személy /az, aki fogyatékossági támogatásban részesül/. A szolgáltatást a fenntartó pályázaton elnyert összegből biztosítja, a pályázat három éves mű-ködésre szól, de évente szükséges új finanszírozási szerződést kötni a fenntartó és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium között. A finanszírozási szerződésben szereplő feladategységet kell teljesítenie a szolgálatnak, melynek teljesítéséről évente el kell számolni. A szállító szolgálat segíti, hogy a fogyatékkal élők könnyebben hozzáférjenek a közszolgálta-tásokhoz, az egészségügyi-, szociális-, kulturális- és egyéb szolgáltatásokhoz.

18

A személyi segítő szolgálat feladata a fogyatékos emberek függetlenné, önállóvá válásának elősegítése, a közösségi életben való részvétel előmozdítása, az alapvető jogaik biztosításá és az esélyegyenlőség megteremtése. A tanácsadás főként az önálló életvezetést kialakításában nyújt segítséget, illetve a fogyaték-kal élők és hozzátartozóik számára keres megoldásokat a felmerülő problémákra. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tatai Sorstárs Támogató Szolgálata Tata várossal kötött megállapodás keretében működik. A Esőemberekért Egyesület a Kistérséggel kötött megállapodás alapján működteti a támogató szolgálatát. 2/7. Nappali ellátások A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő,

a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,

b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszi-chiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,

c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. 2/7/a. Idősek klubja Tata, Kocsi u. 13. és Petőfi u. 16.

Az idősek klubja a saját otthonukban élő, szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes 18. életévüket betöltött személyek napközbeni gondozását látja el. Feladata, hogy az ellátást igénybevevőknek szociális, mentális, egészségi állapotuknak megfelelő napi életritmus biztosítson. A helyi igényeknek megfelelően közösségi programokat szervezz, helyet ad önszerveződő csoportoknak, programoknak. A klubtagok számára biztosítja a közös együttlétben a hasznos időeltöltést. A személyi tisztálkodást, a személyes ruházat tisztítását. Igény szerint ebédet biztosít. Szabadidős programokat szervez. Megszervezi az egészségügyi alap- és szakellátáshoz jutást. Segít a hivatalos ügyek intézésében. Életviteli és életvezetési tanácsadást nyújt. Tatán a kistérség településein élők számára kettő idősek klubja működik: I.sz.IK. Kocsi u. 13. /30 fő/ és II.sz IK. Petőfi u 16 /35 fő/ összesen 65 fő részére biztosított a férőhely. Mindkét telephelynek 2012. 12.30-ig szól ideiglenes müködési engedélye. A határozott idejű működési engedély feltétele, hogy az intézmény a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és műdödési feltételeiről szóló 1/2000.(I.7..) SzCsM rendelet alapján biztosítandó személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Az intézményekben a személyi feltételek biztosítottak, a tárgyi feltételekben – különösen a Kocsi utcai klubban- hiányosságok tapasztalhatóak. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Csilla von Boeselager Idősek Napközi Otthona néven működtet idősek klubját, 30 fő részére /Tata, Vasut u.64/ 2/7/b. Fogyatékosok Nappali Intézménye Deák F. u. 5.

19

A szolgáltatás célja az önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de fel-ügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek habilitációja, rehabilitációja, szinten tartó fejlesztése. A fogyatékos személyek családjának tehermentesítése napközbeni felügyelet biztosításával, társas kapcsolatok kialakításának segítése, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik ki-elégítése, továbbá a fogyatékos személyek napközbeni étkeztetésének biztosítása. 2011. január 1-től a tanköteles és a tanítási év során nevelési, oktatási intézményi ellátásban részesülő fogyatékos gyermek is ellátható a tanítási szünet ideje alatt. Feladat:

Az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfe-lelő napi életritmust biztosító szolgáltatás nyújtása,

Az alapvető szükségleteik kielégítéséhez szükséges szolgáltatások biztosítása: sze-mélyi tisztálkodás, személyes ruházat tisztítása

Az ellátást igénybe vevők speciális szükségleteinek megfelelő szolgáltatások elérhe-tőségének megkönnyítése, segítése,

Napi életritmus biztosítása életviteli gondozással, életvezetés segítésével, Egyéni igény szerint napi egyszeri meleg étel biztosítása, Egyéni és csoportos foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében való

részvétel biztosítása, Segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban, A csoportos foglalkozások mellett nagy hangsúlyt fektetnek az egyéni fejlesztésre,

egyéni foglalkoztatásra, Az intézmény 25 fő engedélyezett férőhellyel bír. 2/7/c. Hajléktalanok Nappali Melegedője Almási u. 43. A Nappali Melegedő elsősorban hajléktalan személyek részére nyújt lehetőséget nappali tar-tózkodásra. Segít a krízishelyzet megoldásában Rehabilitációs munkával segíti a kliens adoptációját Lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére: Nappali tartózkodásra, közösségi együttlétre, pihenésre, személyi tisztálkodásra, étel melegí-tésére, étkezésre. Szakképzett munkaerő segít a szociális ügyintézésben Az intézmény 2005 évtől lát el kistérségi feladatokat, a működési engedélyben 30 fő az enge-délyezett létszám. Egészségügyi ellátás keretében szakképzett személyzet által elsősegélynyújtás, illetve heti egy alkalommal orvossal való konzultációs lehetőség biztosított. Nem kötelező feladatként az utcai hajléktalan személyekkel is kapcsolatot tartunk, akik al-kalmanként az intézményes ellátásban is megjelennek (pl. tisztálkodás). Pályázati támogatással a jogszabályi feltételeknek megfelelő tárgyi feltételek biztosítottak.

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Nappali Melegedő

35,31

25,12

31,36

35,02

32,34

32,89

36

38,7

Éjjeli Menedékhely

24,1

25,83

25,29

24,31

22,15

27,5

27,5

25,9

20

Utcai hajléktalan személyek

28

27

24

25

25

25

25

25

3. Szakosított ellátások 3/1. Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye Tata, Almási u. 43. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény. Az önellátásra és a közösségi élet szabályainak betar-tására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás. Lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére: éjszakai pihenésre, személyi tisztálko-dásra, étel melegítésére, étkezésre, betegek elkülönítésére. Szakképzett munkaerő szociális ügyintézésben nyújt segítséget. Az ellátottak köre elsősorban Tata városának lakossága, és a tatai kistérség következő telepü-léseinek: Baj, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Kocs, Naszály, Neszmély, Szomód, Tardos, Vér-testolna lakosai, valamint Tata város területén életvitelszerűen vagy átmenetileg tartózkodó hajléktalan személyek, akik a felkínált intézményes segítségnyújtást elfogadják. Az engedélyezett férőhelyek száma 20 fő férfiak részére, 5 fő nők részére Téli időszakban, időszakos férőhelyek száma (nov.01 és ápr.30.között) plusz 15 fő Az ellátottak életkor szerinti megoszlása: Életkor 20 év alatti 20-30 év 30-40 év 40-50 év 50-60 év 60 évtől Ellátottak Aránya %

0 4 8 35 23 30

Szociális jellemzők: Jövedelem jellege

Munkaviszonyból származó

Alkalmi munka

Rokkant-nyugdíj

Nyugdíj Rendszeres se-gély

Ellátottak aránya %

4 42 27 19 8

Az egyik legfontosabb szempont, hogy ezek az emberek rövidebb-hosszabb ideig kiesnek a munka világából, ezért anyagilag nehéz helyzetben vannak. A munkáltatók nem szívesen fog-lalkoztatják a hajléktalan személyeket. Sok esetben alkalmi munkát sem tudnak vállalni, így még nehezebb helyzetben vannak. Legrosszabb helyzetben a tartós munkanélküliség és tartós hajléktalanság helyzetében élők vannak. A hosszú intézményes ellátás ideje alatt megszakad-nak családi, támogatói kapcsolatai, a természetes támaszok helyett mindinkább intézményes segítségnyújtást vesznek igénybe. Az egyéni képességeknek megfelelő mértékű segítségnyúj-tással, képességeik fejlesztésével, saját felelősség tudatosításával, a saját probléma megoldása érdekében az egyénre szabott részfeladatok végrehajtásával pedig az intézményfüggőség megakadályozása a cél.

Az évenkénti téli krízis program keretében hajléktalan személyeknek napi rendszerességgel biztosított étkeztetés. Az utcai szociális munkások alkalmazásával a szociális ügyintézés, kapcsolattartás, különféle szolgáltatásokhoz való hozzájutás. Az utcai hajléktalanok számát 35-40 főre becsülhető. A kliensekhez való eljutást sok esetben nehezíti a távolság és a terepviszonyok, ebből adódóan a gyalogos megközelítés akadályba

21

ütközik. A külterületeken, zártkertekben meghúzódó hajléktalan személyek fokozottan segítségre szorulnak és épp ők azok, akikhez a legnehezebb eljutni.

3/2. Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona Feladata: Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása és demens betegek bentlakásos ellá-tása Egységei: I. sz. Idősek Otthona: Tata, Fényes fasor 2. II. sz. Idősek Otthona: Tata, Kocsi utca 11. Engedélyezett férőhelyek száma: Tata, Fényes fasor 2. 97 fő Tata, Kocsi utca 11 59 fő Összesen 156 fő Az intézmény célja, hogy biztonságos és nyugodt életfeltételeket, kiegyensúlyozott és megfe-lelő kereteket, személyre szóló ápolást-gondozást, valamint ehhez szükséges szolgáltatásokat nyújtson minden lakó számára. Feladata, hogy a lakók állapotának megfelelő, magas színvonalú és korszerű fizikai, egész-ségügyi és mentálhigiénés ellátást biztosítson. Az intézmény ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik a tárgyi feltételek hiánya miatt. Szolgáltatások

Biztosítja a lakhatást, a folyamatos fűtést, világítást, melegvíz ellátást, napi legalább háromszori étkezést - melyből egy alkalommal főtt ételt biztosít, szükség szerint biztosítja ruházattal, illetve textíliával (3 váltás ágynemű, töröl-

köző), tisztálkodó szerekkel való ellátását ezen textíliák mosását, javítását a házirendben meghatározott módon, gondoskodik az ellátást igénybevevő mentális gondozásáról, egészségügyi ellátá-

sáról, gyógyszereik beszerzéséről, egyeztetett módon gondoskodik a szabadidő kulturált eltöltéséről, gondoskodik az ellátást igénybe vevők értékeinek és vagyontárgyainak megőrzé-

séről, melynek módját, az abból kizárt tárgyak körét a házirendben szabályoztuk, alapfeladatot meghaladóan is szervez programokat, szolgáltatásokat (pl. pedikűr, koz-

metika), melynek költségét a lakó külön téríti.

Ellátandó célcsoport Az idősek otthonába olyan nyugdíjkorhatárt betöltött személyeket látnak el, akik önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képesek, illetve akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, de gondozási szükséglete a napi 4 órát megha-ladja, vagy a gondozási szükségletet külön jogszabályban meghatározottak indokolják. Az otthonba történő elhelyezés kizáró oka a kérelmező pszichiátriai vagy szenvedélybetegsé-ge, vagy fertőző megbetegedése.

A, A várakozók demográfiai mutatói, szociális jellemzői

Időskorúak Otthonába 2010.12. 31-ig beérkezett kérelmek területi és nemenkénti megoszlása

22

Település Nő Férfi Összesen Tata 17 8 25 Tatai kistérség 35 12 47 Megye területe 23 13 36 Megyén kívül - - - Összesen 75 33 108

2010-ben 60%-ról 66%ra nőt a Tata és kistérség területéről behívottak aránya. Demens várakozók száma 2010. 12. 31-én

várakozó Nem demens Középsúlyos demens

Súlyos demens

Nő 75 68 5 2 Férfi 33 31 - 2 Összesen 108 99 5 4 A várakozók mint egy 8,3%-a rendelkezik a demencia kórkép közép súlyos vagy súlyos kór-képével. Önellátás mértéke várakozók körében 2010. 12. 31-én

Megnevezés Nő Férfi Összesen Önellátó - - - Részben önellátó 37 16 53 Teljes ellátást igényel 38 17 55 Összesen 75 33 108 A táblázat jól mutatja, hogy a várakozók 69,4 % -a nő, 30,6%-a férfi. A leendő lakóink mint egy 49 % -a részben önellátó, 51%-a pedig teljes ellátást igényel A felvételüket kérők körében egyre nagyobb a teljes ellátást igénylők száma. Az ellátottak ellátási szükségletei

Önellátás mértéke: (2010. 12. 31.) Megnevezés Fényes fasor Kocsi út Összesen Intézeti

összesen Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi

fő % fő % fő % fő % fő % Fő % fő % Önellátó 24 33 9 39 1 3 - - 25 23 9 21 34 23 Részben önellátó 21 29 9 39 8 22 9 45 29 26 18 41 45 29 Teljes ellátást igényel 28 38 5 22 28 75 11 61 36 51 16 38 72 48 Összesen 73 23 37 20 110 43 153 100 Demens lakóink aránya: (2010 12. 31.) Telephely Középsúlyos demens Súlyos demens Összes demens nő férfi nő férfi Középsúlyos Súlyos Fényes fasor 4 1 17 4 5 21 Kocsi utca 6 2 23 11 8 34 Összesen 10 3 40 15 13 55

23

A lakók 36%-a súlyos demens (2009-ben 31,4% volt), 44%-a különböző mértékű demenciában szenved. Az I.sz. otthonban lakók mintegy 21,8 %-a súlyos demens, a II.sz. otthonban 59,6%-a. Az emelkedő demens lakók száma miatt 2010-ben alkalmazzák a „demens betegek ápolási-gondozási programját”. Inkontinencia betétet használó személyek száma: (2010. dec. 31.) Telephely Inkontinencia betétet használók nő férfi összesen % Fényes fasor 58 7 65 68 Kocsi út 32 9 41 72 Intézményi szinten lakóink 69,2%-a szorul inkontinencia betét használatára ez is tükrözi, hogy nagymértékben emelkedett a fokozott ápolásra szorulók aránya, 3/3. Fogytékos személyek lakóotthona Olyan intézmény, amely az ellátást igénybevevők részére életkoruknak, egészségi állapotuk-nak és önellátásuk mértékének megfelelő ellátást biztosít. Szent Gergely Lakóotthon Tata, Fürdő u. 24. Az Esőemberekért Egyesület által működtetett lakóotthon az autista és értelmi fogyatékos személyek komplex autizmus specifikus ellátást vállalja. Rehabilitációs céllal, az ellátást igénybevevők egyéni igényeit széleskörűen figyelembe véve, foglalkoztatásukat is biztosítja. Ellátottak száma: 9 fő. IV. Gyermekvédelem Nem a Szt., hanem az 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szabályozza a jövő nemzedékkel kapcsolatos kérdéseket, ugyanakkor a sokszor azonos gondozottak köre, a komplex gondozás, valamint az integrált intézményi ellátás indo-kolttá teszi, hogy a koncepcióban foglalkozzunk a gyermekvédelemmel. A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyez-

tetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermek-jóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben megha-tározott hatósági intézkedések biztosítják.

A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:

a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása,

24

c) a gyermekek átmeneti gondozása. A gyermekvédelem további eszközei a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvé-

delmi szakellátások és a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézke-dések.

A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatást kell megszervezni a településeknek. Ez, hasonlóan a korábban felsorolt szo-ciális ellátásokhoz, kistérségi keretek között történik.

. 1. Gyermekjóléti Szolgálat Tata, Deák F. u. 5. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgál-tatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyezte-tettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából ki-emelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő neve-lésének elősegítése érdekében: a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a

támogatásokhoz való hozzájutás segítése, a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros

szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, vala-

mint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése,

a szabadidős programok szervezése, a hivatalos ügyek intézésének segítése.

A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint

magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, a jelzőrendszer tagjaival, magánszemélyekkel és intézményekkel való együttműködés meg-

szervezése, tevékenységük összehangolása, tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyer-

mek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) a

gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és

a kapcsolattartás esetében, kezdeményezni

o egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét, o szociális alapszolgáltatások, különösen a családsegítés igénybevételét,

25

o egészségügyi ellátások igénybevételét, o pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét, vagy o a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a

gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, átmeneti vagy tartós nevelésbe véte-lét.

javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően: o a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában

történő nyújtására, o a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítása o a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy

annak megváltoztatására. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: utógondozó szociális munka biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi

gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek csa-ládjába történő visszailleszkedéséhez.

Ellátottak Tata és kistérsége területén

2006 2007 2008 2009 2010 gyermek

344 fő

270 fő

315 fő

312 fő

357 fő

család

197 család

169 család

181 család

192 család

219 család

védelembe vett

64 gyermek

40 gyermek

56 gyermek

84 gyermek

63 gyermek

A szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézmények-kel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez Tata és kistér-sége területén. Ezen belül: folyamatosan figyelemmel kíséri a településeken élő gyermekek szociális helyzetét, veszé-

lyeztetettségét, meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intéz-

kedést, elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, illetve a települési önkor-

mányzat jegyzőjének megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtá-sához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet.

Az intézmény iránti igény egyre nagyobb. Az ellátottak száma növekszik, a felmerülő problémák egyre súlyosabbak. A családlátogatások, az egyéni és csoport foglalkozások segítik a megfelelő szocializációt.

2. Gyermekek napközbeni ellátása

26

A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermek nappali felügyeletét, gondozá-sát, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni, azokban az esetekben, ha szüleik, gondozóik betegségük, munkavégzésük vagy más ok miatt napközben ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Az ellátás a gyermek életkorának megfelelően történhet bölcsődé-ben, családi napköziben és házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, va-lamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napközi keretében. Tata városban jelenleg a 3 év alatti kisgyermekek napközbeni ellátását, 100 férőhelyes ön-kormányzati, egy 24 férőhelyes alapítványi bölcsőde 10 csoporttal és 3 családi napközi össze-sen 21 férőhellyel látja el. A családi napközikbe óvodás korú gyermekek is felvehetők. 2/1. Csillagsziget Bölcsőde Tata, Új út 14/a A bölcsődék olyan családi nevelést kiegészítő támogató intézmények, amelyek az anya mun-kaideje, tanulmányi időszaka alatt, a gyermek hátrányos szociális helyzete miatt biztosítják a gyermekek ellátását és zavartalan, folyamatos fejlődését. A bölcsőde a jelzőrendszeri szolgálaton keresztül köteles együttműködni, a gyermek család-ban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettségének megelőzése és megszünteté-se érdekében a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel. A bölcsődében a gyermekvédelmi felelős munkaköri megbízásként végzi a gyermekvédelmi feladatokat. Bölcsődei kihasználtság

Engedélyezett férő-hely

Napi gondozott (%) Beíratott (%)

2006 60 94,3 127,8 2007 60 99 129 2008 60 101,2 134,9 2009 60 86,3 118,4 2010 60 98,6 136

Az adatok azt mutatják, hogy a bölcsőde kihasználtsága megfelelő, a beíratott gyermekek számának megfelelően a férőhelybővítés a felmerülő igényeket lefedi. Pályázati segítséggel elkészült a Csillagsziget Bölcsőde új gondozási egysége. A működési engedély kiadása után előreláthatólag május végén két csoporttal, 28 férőhellyel bővült a böl-csőde kapacitása, működési engedélye 100 főre szól. 2/2. Juniorka Bölcsőde Tata, Bacsó B. út 66/1. Tata Város Önkormányzata ellátási szerződést kötött a fenntartó Juniorka Alapítvánnyal. Az engedélyezett férőhelyszáma : 24.. Az ellátást igénybe vevő családok átlagos szociális háttérrel rendelkeznek. A gyermekjóléti szolgálattal, védőnői hálózattal, gyermekorvossal folyamatos a kapcsolatuk. Bölcsődei kihasználtság

Engedélyezett férő-hely

Napi gondozott (%) Beíratott (%)

2006 24 76,2 109,2 2007 24 82,6 111,7 2008 24 78,5 109,8 2009 24 77,2 99,3 2010 24 71 96,6

27

2/3. Egyéb bölcsődék a Kistérségben Baj: Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde 14 fős bölcsődei csoporttal Kocs: Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde 14 fős bölcsődei csoporttal Naszály: Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde 12 fős bölcsődei csoporttal 2/3. Családi napközi A bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyerme-kek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani. Intézmények /ellátási szerződéssel/: Csillag – Virág Tata, Kocsi u. 13. Kiskenderke – Tata, Almási u. 24.

V. Civilszervezetek, egyházak, alapítványok a szociális területen 1. Magyar Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt Tatai szervezete jelentős munkát végez az ifjúság egészségnevelése terén: versenyeket, drogellenes kampányt szervez, kortárs előadásokat, foglalkozásokat ren-dez. Adományokat gyüjt, oszt és közvetít a lakosság körében. Karácsonyi akciókat, gyermek-táborokat szervez. Együttműködik az önkormányzati intézményekkel. 2. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Rész vállal a szociális alapszolgáltatásokban /idősek nappali ellátása, támogató szolgálat/. Az idősek és rászorulók körében ebédet biztosít – kiszállítással. Önkéntesek segítenek a ruha és egyéb adományok közvetítésében /gyűjtés, osztás/. Lelki támaszt nyújtanak a hozzájuk for-dulóknak. 3. Esőemberekért Egyesület Közhasznú szervezetként működteti az autista és fogyatékos gyermekek részére a lakóotthont. Az Egyesület létrehozta a HELP Nonprofit Kft-t, amely 70 fő megváltozott munkaképességű, ill értelmileg akadályozott, vagy autista személyt foglalkoztat /célszervezeti kijelöléssel/. 4. Mozgáskorlátozottak KEM Szervezete

28

A Tatai Sorstárs Klub a helyi mozgáskorlátozottak számára nyújt segítséget: érdekvédelem, ügyintézés, tanácsadás, klubfoglalkozás, előadások, kirándulások szervezésével. Gyógyászati segédeszköz kölcsönzésben is közreműködnek. 5. Szőlőtő „Éljünk Józanul!” Egyesület Tata és vonzáskörzetéből fogadja és toborozza azokat, akik gyógyulni szeretnének alkoholbe-tegségükből és a társadalmi beilleszkedéshez kérnek, várnak segítséget. Az Egyesület tevékenységei: klubfoglalkozások tartása, ruha és egyéb adományok közvetíté-se, gyermeknyaraltatás. 6. ”Segítség a segítőknek” Alapítvány Célja a Szociális Alapellátó Intézmény alapfeladataiban megfogalmazódott tevékenységek támogatása, a hatékony munkafeltételek kialakításának segítése, a szociális területen dolgozó szakemberek képzésének támogatása. 7. ”Szociális Háló” Közalapítvány Célja a legrászorultabb emberek /idősek, betegek, sokgyermekes családok, más nélkülözők/ természetbeni megsegítése, oly mértékben, hogy minimálisan a létfenntartáshoz szükséges feltételekkel rendelkezzenek. Éhező felnőtt, alultáplált gyermek kukából élelmet szerző sze-mély ne legyen Tatán. Senkit ne kényszerítsen az éhség lopásra, más bűncselekmény elköve-tésére. 8. Egyéb civil szervezetek Az egyéb civilszervezetek /Pl. Városi Nyugdíjas Klub, Bajtárs Honvéd Nyugdíjas Klub, Ma-gyari Zoltán Népfőiskola, stb/ jelentősen hozzájárulnak az időskorúak, a város polgárai men-tális és életvezetési problémainak megoldásához, illetve kulturális igényeik kielégítéséhez. 9. Szociálpolitikai kerekasztal Feladata elsősorban a szociális szolgáltatástervezési koncepció, valamint az éves közfoglal-koztatási terv véleményezése, megvalósulásának és végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése. A jogszabályokban előírtak teljesülésének, a város szociálpolitikai helyzetének fo-lyamatos nyomon követése. A helyi szociális kerekasztal intenzívebb működését szorgal-mazni szükséges. A közeljövőben a Kistérségi szociálpolitikai kerekasztal megalakítása is elengedhetetlen. VI. A helyi szociálpolitika jellemzői, faladatok, fejlesztési irányok. .

29

A szociális szolgáltatások közfinanszírozáson alapulnak, az igénybevevők - még ha térítési díjat kötelezettek is fizetni,- a szolgáltatás kisebb hányadát fizetik. A szociális szolgáltatást a központi költségvetés, a helyi önkörmányzat, vagyis a társadalom fizeti meg.

A szolgáltatások a szolgáltatást végzők részéről rendkívül sok türelmet, megértést és szeretetet igényel és sok esetben nagyon kevés sikerélményt nyújt. A szociális szolgáltatások szakmai protokoljai csupán irányadók lehetnek, mivel a cél az ellátott, a kliens „nem megfelelő állapotának” javítása, amely folyamat nehezen általánosítható, hisz szociális szolgáltatási folyamat egyedi. A szolgáltatás „eredménye” az ellátott, a kliens „állapotának javulása, az igényeinek kielégítése.A változás észlelhető /ha ugyan észlelhető/ mindenképpen egyedi, sajátos. Ugyanakkor mégis törekedni kell a minőségbiztosítási szabványosításra. A szolgáltatási folyamat megfelelősége mellett célszerű a szociális szolgáltató személy megfelelőségét (képesség, habitus, érzelem, képzettség, gyakorlat, stb) értékelni. Mindezek által lehet az intézmény/ek/ szolgáltatásait értékelni. A jogszabályok is megfogalmazzák ezért kiemelten figyelni szükséges a szociális szakemberek képzésére, tovább képzésére, konferenciák, work-schopok tartására. Fontos, hogy az igénybevevők számára az intézményekről megfelelő információ álljon rendelkezésre azoknak, akik a szociális szolgáltatásokat igénylik. A lakosság tájékoztatása érdekében szükséges egy folyamatosan aktualizált internetes web oldal működtetése. Éves rendszerességgel Szociális Kalauz megjelentetése széles rétegekhez juttatná el a szociális gondoskodással kapcsolatos tudnivalókat. A jelenlegi ellátórendszert folyamatosan vizsgálni szükséges, hogy a szociális szolgáltatások jellemzőit szem előtt tartva a lakosság igényeinek megfelelő ellátási formák működjenek, mert az önkormányzat/ok/ rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználása így lehet célirá-nyos és hatékony. Tata város és Kistérségének szociális szolgáltatások rendszer integrált, egymásra épülő, haté-konyan együtt működő. Tevékenységüket a civilszervezetek jól kiegészítik. Az étkeztetésben részesülők számának növekedése várható. Megfontolandó, hogy az étkezte-tés teljes mértékben az önkormányzati intézményi saját konyháról történjen. Továbbiakban is biztosítani kell a hétvégi, a vasár és ünnepnapi ellátást. A házi gondozás fontosságát mind a pszichés, mind a gazdasági szempontok is preferálják. Keresni kell a módját annak, hogy miként lehetne eljutni a rászorulókhoz és miként tudna a szakembergárda adekvát segítséget nyújtani számukra. Az ellátotti létszám növelése, még ak-kor is szükséges lenne, ha a kistérségi ellátás magasabb költséggel üzemeltethető. A hétvégi és ünnepnapi gondozás, melyre megjelent az igény, megoldásra vár. Az bentlakásos intézményi elhelyezést megelőzni, ameddig ez lehetséges. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bővítése rászorultság, illetve igények alapján 120 ké-szülékre. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat várhatóan hamarosan, a pályázati támogatással kialakított új telephelyre /Deák F.u.5./ költözik. A lakosság igényeinek megfelelően és a munkatársak terhelhetősége szerint, tovább kell növelni a tudatformáló egyéni és csoportos foglalkozásokat.

30

A családsegítő szolgálatnál jelentkező adósságkezelési szolgáltatást igénylők esetében a fel-halmozott hátralék magasabb összegű és így a támogatást nem tudják igénybe venni. Szüksé-ges lenne a tájékoztatás ezen ellátásra vonatkozóan, de ügyelni kell arra, hogy visszaélések-nek ne legyen helye. A helyi rendelet módosításakor megfontolandó az adósságkezelési szol-gáltatás körébe bevonandó adósságok összegének emelése, ill. az egy főre jutó havi jövede-lem %-os emelése. A Szélkút utcában „Settlement” ház az elmúlt években egy speciális közösségi szociális mun-kát végez e szociálisan hátrányos területen /”a problémát ott kezeli, ahol jelen van”/.A család-gondozó feladata elsősorban közösségszervezés, csoport-foglalkozások, iskolai felkészítések, segítés a családok különböző ügyeinek intézésében. A jelenlét, a segítő szakember folyamatos és aktívan részvétele a közösség életében egy olyan együttműködés indíthat el, mely jobban összekovácsolja az ott élő embereket. A mintegy modell kísérletként működő szolgáltatást tapasztalatait célszerű évente értékelni és annak alapján tovább terjeszteni. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a házi segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatásaként, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A jelenlegi kapacitás igények szerinti növelése vizsgá-landó. Tata és kistérségben három támogató szolgáltatás működik. Finanszírozásuk a központi költ-ségvetésből történik a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal kötött megállapodás alapján. A városnak törekednie kell, hogy a saját intézményével kössön megállapodást a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal. Így nagyobb rálátása lesz az ellátás minőségé-re és mennyiségére. Az idősek nappali ellátása mindkét telephelyen ideiglenes működési engedély rendelkezik, 2012. december 31-ig A Kocsi utcai Idősek Klubja a Református Egyház tulajdonában lévő épületben működik. Működési engedély megszerzéséhez, a jelenlegi jogi szabályozásnak megfelelő kialakítása érdekében meg kell oldani a következőket: megállapodás a bérleti feltételekben, tálaló konyha kialakítása, a fűtés korszerűsítése, elektromos vezetékek cseréje, fürdő kialakítása, a fürdőből leválasztott mellékhelyiség elkészítése, pihenő szoba létrehozása, akadálymentesítés. Tudjuk, hogy a jelenlegi alapterület sem elégséges… Petőfi utcai Idősek Klubjában a jogi szabályozásnak megfelelés érdekében megoldandó: az akadálymentesítés, a gázkazán cseréje, pihenő szoba kialakítása. Belátható időn belül átadásra kerül a pályázati pénzből Deák F. u. 5.-ben kialakított Szociális Szolgáltató Központ, melyben egy új idősek klubja kezdi meg működését. Célszerűnek tűnik most megvalósítani a Magyary Zoltán Tervben megfogalmazott elképze-lést, melynek értelmében Tata /és kistérsége/ az idősek nappali ellátását, területi elv alapján, három intézmény működésével kell lefedni: „Öreg Tata” /esetleg a református egyház működ-tetésével/, Tóváros /Máltai Szeretetszolgálat működtetésével/, Kertváros /önkormányzati, kistérségi működtetéssel/ A hajléktalanok nappali ellátásának telephelyét áthelyezni szükséges. Amennyiben az éjjeli menedékhely épületében működik, a jelenlegi épület egyéb hasznosításra felszabadul. Idősek bentlakásos intézménye mindkét telephelye működési engedélye 2012. december 31-ig szól. A Fényes fasorban csak kisebb alakítások szükségesek. A Kocsi utca Idősek Otthona több szempontból sem felel meg a jogszabályi előírásoknak: ellátotti létszám és intézményi alapterület, lakószobákban elhelyezett gondozottak száma, közösségi helyiség, fürdők, wc-k

31

száma, akadálymentesség hiánya. Bár a várakozók száma magas, mégis a férőhelyszám csök-kentésre lehet szükség. Az intézményekben megnőtt a demens, önellátásra nem képes, az inkontinens ellátottak szá-ma. Mindez megterhelő a dolgozók számára, ezért figyelmet kell fordítani mentálhigiénés gondozásukra. A civilszervezetek társadalmi szerepvállalásának növelése és az önkéntesek bevonása tovább növelheti szociális problémákkal küzdők megsegítését, a szociális munka hatékonyságát. A Helyi és a Kistérségi Szociálpolitikai Kerekasztal, az önkormányzat által végzett koordináció, a megfelelő információáramlás, az őszinte együttműködés hozhat eredményt. A koncepció az új, járásokra szabott közigazgatási rendszerben működik majd, melynek alap-ja a gondoskodás lesz. Az állam szociális szolgáltatási törvényben kívánja rögzíteni az elis-mert szükségleteket és azt is, hogy kit milyen esetben és hogyan támogat. A jövőben járási szinten új szabályozási, finanszírozási és ellenőrzési rendszer fog működni. A szolgáltatások elsődleges ellátási felelőssége a kistérségi Támogató és Tanácsadó Központnál lesz. A törvény elfogadását követően ismét felül kell vizsgálni a Tatai Kistérség Településeinek Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját.

VII. Feladattábla Szociális szolgáltatás Kitűzött cél Határidő Felelős Lakosság tájékozta-tása

Szociális kalauz 2012 Polgármesteri Hiva-tal

Étkeztetés, Házi se-gítségnyújtás

Létszám növelés Folyamatos Szociális Alapellátó Intézmény, PH

Étkeztetés Önkormányzati konyha

2012 Szakbizottság

Szociális Alapellátó Intézmény

Szakember képzés Éves terv SzAI

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Létszám növelés Folyamatos Szai és PH

Adósságkezelési szolgáltatás

Rendelet módosítása 2012 Szakbizottság

Idősek nappali ellátá-sa

Működési engedély 2012 PH

Idősek Otthona Működési engedély 2012 PH Civil szervezetek, önkéntesek

Bevonás Folyamatos Szakbizottság

Helyi és a Kistérségi Szociálpolitikai Kerek-asztal

Évente több Szakbizottság

32

Bevezető 2 I. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció célja, feladata, alapelvei 3

1. A Koncepció célja 2. A Koncepció feladata 3. Alapelvek, értékek

II. Tata Város és kistérsége helyzetelemzés 4 1.A kistérség rövid bemutatása 2.Demográfiai adatok 3.Munkaerő-piaci helyzetkép 4.A fogyatékkal élők 5. A szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek 6. A hajléktalanok

III.A szociális szolgáltató rendszer 11 1. Jogszabályi előírások 2.Alapszolgáltatások

2/1. Étkeztetés 2/2. Házi segítségnyújtás 2/3. Családsegítő Szolgálat 2/4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2/5. Közösségi Ellátások 2/6. Támogató Szolgáltatás 2/7. Nappali ellátások 2/7/a. Idősek klubja 2/7/b. Fogyatékosok Nappali Intézménye 2/7/c. Hajléktalanok Nappali Melegedője

3. Szakosított ellátások 3/1.Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye 3/2.Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona 3/3.. Fogytékos személyek lakóotthona

IV. Gyermekvédelem 24 1.Gyermekjóléti Szolgálat 2. Gyermekek napközbeni ellátás

2/1. Csillagsziget Bölcsőde 2/2. Juniorka Bölcsőde 2/3. Családi napközi

V. Civilszervezetek, egyházak, alapítványok a szociális területen 27 1. Magyar Vöröskereszt 2.Magyar Máltai Szeretetszolgálat 3.Esőemberekért Egyesület 4.Mozgáskorlátozottak KEM Szervezete 5.Szőlőtő „Éljünk Józanul!” Egyesület 6.”Segítség a segítőknek” Alapítvány 7.”Szociális Háló” Közalapítvány 8.Egyéb civil szervezetek 9.Szociálpolitikai kerekasztal

VI. A helyi szociálpolitika jellemzői, faladatok, fejlesztési irányok 29 VII. Feladattábla 31

33

Határozati javaslat: Neszmély község Képviselőtestülete a Tatai Kistérségi szociális koncepcióban megfogalma-zottakkal egyetért. A koncepció elfogadja. Felelős: Janovics István Polgármester Határidő: Azonnal