1

A Szerencsi kistérség Gyerekesély Stratégiája

Készült az „Eséllyel a jövőbe

- Gyermekesély program a szerencsi kistérségben” című projekt

megvalósítása részeként

TÁMOP-5.2.3.-A-12/1-2012-0008

2014

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. A kistérségi gyerekesély stratégiát meghatározó környezet ......................................................... 3

1.1 A kistérségi gyerekesély stratégiát meghatározó országos stratégiák és programok .......... 3

1.1.1 A „Legyen Jobb a Gyermekeknek! Nemzeti Stratégia 2007-2032 ................................. 3

1.1.2 Új Magyarország Felzárkóztató Program .................................................................... 10

1.1.3 Társadalmi megújulás Operatív Program (TÁMOP) .................................................... 10

1.1.4 Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia (NTFS) 2014-2020 ............................... 11

1.1.5 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program .......................................................... 12

1.2 A kistérségi gyerekesély stratégiát meghatározó kistérségi dokumentumok ..................... 15

1.2.1 Az LHH kistérség felzárkóztatási tervdokumentuma ................................................... 15

1.2.2 A Szerencsi kistérség Felzárkóztatási Fejlesztési Programja ....................................... 15

1.2.3 A Szerencsi Kistérség Szociális szolgáltatástervezési koncepciója .............................. 16

1.2.4 A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Programja ...................... 17

2. A kistérség helyzetelemzése........................................................................................................ 18

2.1 Helyzetelemzés összefoglalása ............................................................................................ 18

2.2 SWOT ................................................................................................................................... 26

3. A Szerencsi kistérség Gyerekesély Stratégiája ............................................................................ 30

3.1 A kistérségi gyerekesély stratégia alapelvei ........................................................................ 30

3.2 A stratégia elkészítéséhez alkalmazott módszerek bemutatása ......................................... 32

3.3 Felhasznált források ............................................................................................................ 35

3.4 Jövőkép, hosszú és rövidtávú célok ..................................................................................... 35

3.5 Fejlesztési irányok ............................................................................................................... 38

1. fejlesztési irány ........................................................................................................................ 39

2. fejlesztési irány ........................................................................................................................ 43

3. fejlesztési irány ........................................................................................................................ 47

4. Cselekvési terv ............................................................................................................................. 50

5. A kistérségi gyerekesély stratégia megalkotásának és végrehajtásának szereplői ..................... 63

6. Partnerség a stratégia elkészítéséért és megvalósításáért ......................................................... 71

7. Mellékletek .................................................................................................................................. 76

7.1 Oktatási kerekasztal megállapításai és javaslatai ................................................................ 76

7.2 Szociális kerekasztal megállapításai és javaslatai ................................................................ 81

Készült a Vitál Pro Kft. és a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezete és a

Gyerekesély Iroda szakembereinek közreműködésével.

3

1. A kistérségi gyerekesély stratégiát meghatározó környezet

1.1 A kistérségi gyerekesély stratégiát meghatározó országos stratégiák és programok

1.1.1 A „Legyen Jobb a Gyermekeknek! Nemzeti Stratégia 2007-2032

(Az Országgyűlés 47/2007. (V.31.) OGY határozata)

A „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia elindítását a társadalmi szükséglet hívta

életre. Tervezés során látható volt, hogy a „szélsőséges szegénység több formája tartósodik,

súlyosbodik.”

A stratégia alkotói, szakemberek és politikusok, megállapították, hogy a gyermeki

„szocializációt” alapvetően befolyásoló intézmények, elsősorban az iskolarendszer, nem

enyhítik, hanem gyakran felerősítik a szegénység újratermelődésére ható tényezőket. „A tartós

szegénység, a lakóhelyi és iskolai szegregáció bontja a társadalom összetartozását, gyengíti a

közös normákat. A probléma olyan méretű és olyan veszélyekkel jár a társadalmi, gazdasági,

sőt a politikai fenntartható fejlődésre, hogy a cselekvést azonnal meg kell kezdeni, majd kitartó

szívóssággal évtizedeken át folytatni. A cselekvés motorja csak a kormányzat és a civil

társadalom együttes akarata lehet.”

„A Nemzeti Stratégia átfogó céljai a következők:

1. Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen gyermekek és családjaik

szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek

továbbtanulási esélyei, életkilátásai.

2. Szűnjenek meg a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mélyszegénység szélsőséges

formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása.

3. Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és

szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez.

Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben

kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként

értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom

életébe.”

A szegénységben élők köre a Nemzeti Stratégia elfogadása óta sajnos tovább bővült, a bővülés

okai között jelentős szerepet játszanak a tágabb környezet gazdasági változásai (2008-as

gazdasági válság) és az ennek nyomán növekvő munkanélküliség és elszegényedés.

4

Az átfogó célok eléréséhez hat fejlesztés/beavatkozási területet jelöl ki, amelyeken változtatni

szükséges. Ezek a következők:

1. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása

2. A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése

3. Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása

4. A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és

szolgáltatások, szegregáció megszűntetése

5. A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése

6. Egészségesebb gyermekkor biztosítása

Az egyes beavatkozási területek egymással szorosan összefüggnek, egységet alkotnak, azért a

beavatkozások komplexen kezelendők.

Az egyes beavatkozási területek specifikus céljai

Foglalkoztatás

– Radikálisan csökkenjen a gyermeket egyedül nevelő, foglalkoztatott nélküli családok

száma és aránya;

– Az atipikus foglalkoztatási formák erőteljes térhódítása megfelelő szintű szociális

biztonság garantálása mellett.

A gyerekes szülők szükségleteihez rugalmasan igazodó, könnyen elérhető napközbeni ellátási

szolgáltatások működése

– a gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások;

– a családtámogatások szegénységcsökkentő hatásának növelése;

– a gyermekszegénység szélsőséges, végletes formáinak enyhítése és felszámolása;

– a lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása;

– egészséges és biztonságos lakókörnyezet megteremtése;

– megfelelő közlekedési infrastruktúra a szolgáltatások eléréséhez.

5

Szegregációmentes lakókörnyezet

– egészséges ivóvíz és megfelelő közüzemi szolgáltatások általános elérhetősége

– a szükségleteknek megfelelő, a piac működésével összhangban lévő, igazságos, arányos

és fenntartható támogatási rendszer létrehozása és működtetése

– a lakásvesztés intézményesített megelőzési eszközeinek működése

– a szükségleteknek megfelelő mennyiségű bérlakás és szociális bérlakás biztosítása

Korai képességfejlesztés és szegregáció-mentes iskola

NAPKÖZBENI ELLÁTÁSOK

– a 0-3 éves gyerekeket nevelő családok szükségleteinek megfelelő számú napközbeni

ellátási férőhelyet biztosító ellátórendszer kialakítása és működtetése;

– a szülői választási szabadságot lehetővé tevő alternatív napközbeni ellátások megfelelő

körének működése;

– 4 éves kortól minden gyermek számára jó minőségű, korszerű pedagógiai eszközöket

alkalmazó óvodai férőhely biztosítása;

– a 6-10 éves korosztály számára a szükségletekhez igazodó számú és jó színvonalú

iskolán kívüli tanulási, sportolási és szabadidős tevékenységeket biztosító szolgáltatások

működése;

– a szünidők idején szükséglet szerint igénybe vehető sokszínű programok biztosítása.

KORAI KÉPESSÉGGONDOZÁS

– rendszeres időközönként megvalósuló szűrés a gyerekek egészségi állapotáról, kognitív-

, mozgás-, beszéd- és érzelmi fejlődéséről a korai és hatékony fejlesztés érdekében;

– a bölcsődébe, óvodába nem járó gyerekek számára képességgondozó és –fejlesztő

szolgáltatások biztosítása;

– a kisgyermekkori neveléssel foglalkozó szakemberek rutinszerű együttműködése;

6

– a kisgyermekkori fejlesztésre, nevelésre szakosodott szakemberek működése a korai

képességgondozás intézményeiben, valamint a bölcsődékben, illetve az óvodai

tevékenységbe való bevonásuk.

KÖZOKTATÁS

– a hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátásának biztosítása a sikeres iskolai pályafutás

biztosítása érdekében,

– minden gyerek a képességeinek megfelelő szintű maximális tudással fejezze be

alapfokú tanulmányait;

– a kompetenciamérések eredményeiben radikálisan csökkenjen a szülő

iskolázottságának, illetve a gyerek lakóhelyének meghatározó szerepe;

– a sajátos nevelési igényű gyermekek meghatározó többsége a képességüknek

megfelelő szakmai támogatással integrált környezetben folytassa tanulmányait;

– iskolán belüli pedagógiai módszerekkel, iskolán kívüli támogatásokkal, - az iskolai

sikeresség elősegítésével-, csökkenjen minimálisra a saját osztályában több évvel

túlkoros gyerekek száma;

– az iskolai szegregáció minden formájának megszűnése, vagy mérhető visszaszorulása;

– felkészített és tudatos pályaválasztás után radikálisan csökkenjen a középfokú oktatási

intézményekben lemorzsolódók száma;

– minden fiatal a képességeit maximálisan érvényesítő, piacképes tudással hagyja el a

középiskolát.

Gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése

– szegregációmentes intézmények

– egyenlő esély a hozzáférésben

– korszerű tudással rendelkező szakemberek, a hatékonyságot előtérbe helyező,

együttműködő szolgáltatások;

– az ellátatlan gyerekek számának radikális csökkentése;

– rugalmasság, a szükségletekre válaszoló szolgáltatások működtetése;

– rutinszerűen működő szakmaközi együttműködés;

– rutinszerű együttműködés a szülőkkel;

– korszerű képzési és továbbképzési rendszerek bővítése;

7

– hatékony és intenzív családmegtartó szolgáltatások biztosítása;

– korszerű módszerek rutinszerű használata az iskolai konfliktusok, a családon belüli

erőszak, a gyerek- és fiatalkori bűnelkövetés hatékony kezeléséhez;

– az igénybevevők elégedettségének rendszeres mérése.

Egészségesebb gyermekkor biztosítása

– egészséges életmód megteremtése (táplálkozás, sport, szabadidő);

– az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés megteremtése az alap-

és szakellátásában;

– a védőnők továbbképzése, érzékenyítésük fokozása;

– az ellátatlan gyerekek számának radikális csökkentése, a minden gyermeket elérő

szakorvosi ellátórendszer;

– a serdülőkori terhességek korszerű megelőzése;

– a koraszülések előfordulásának és arányának csökkentése.

A Nemzeti Stratégia meghatároz ún. horizontális célokat is, amelyek minden beavatkozási

területre érvényesek. Ezek egy része közvetlenül is hat a mélyszegénységre, mások a

szegénység kezelésén túl általában is javítják a gyerekek társadalmi helyzetét, teljes jogú

állampolgárrá válásuk feltételeit.

A horizontális célok a következők:

– A mélyszegénységre közvetlenül is ható horizontális célkitűzések:

o A roma kisebbség helyzetének érzékelhető javítása, beilleszkedésük segítése,

szegregáltságuk, kirekesztettségük megszüntetése.

o A fogyatékossággal élő gyerekek és családjuk helyzetének javítása, szükségleteik

érzékenyebb figyelembevétele, jobb kielégítése.

o A rossz helyzetű települések, térségek fejlesztési lehetőségeinek feltárása

hátrányainak, kirekesztésének csökkentése.

o A gyermekeket is szolgáló közösségi rendszerek („nagy” rendszerek)

esélyteremtő munkájának javítása (iskola, egészségügy, pénzbeli ellátások,

közösségi terek, stb.).

8

– A jogok és a demokratikusabb részvétel révén a szegénységre, illetve minden gyerekre

ható célkitűzések

o A jogok, a jogi szemlélet erősítése, a gyermekek jogainak javuló érvényesítése.

o A szakmák, intézmények, szektorok, továbbá az állami és önkormányzati

szervek, a civil szerveződések, az egyházi és non-profit intézmények javuló

együttműködése.

o Az állampolgárok, különösen az érintettek – a szegények és a gyerekek –

aktívabb részvétele minden őket érintő ügyben.

o A tájékoztatás javítása, az információk sokkal jobb eljuttatása mindenkihez, az

informatika lehetőségeinek felhasználása olyan e-szolgáltatás nyújtásával,

amely alkalmas a szegénység enyhítésére.

A Nemzeti Stratégia alapelveket is megfogalmaz, általános stratégiai és speciális, a gyermekek

helyzetével összefüggő alapelveket, melyek a következők:

A gyermekek helyzetével összefüggő általános stratégia alapelvek

1. A Nemzeti Stratégia indokoltsága

2. A hosszú távú szemlélet, folyamatos építkezés elve: generációs stratégia alkotása

3. A gyermekek mindenek felett álló érdekének elve

4. A jó kormányzás elve

5. A társadalmi, helyi együttműködés elve

6. A komplexitás elve

7. Az átláthatóság és ellenőrizhetőség elve

A gyermekek helyzetével összefüggő speciális alapelvek

1. A prevenció elve

2. A gyermekérdek mindent átható elvként kezelésének elve

3. A fokozatosság, valamint a leghátrányosabb helyzetben lévők fokozott védelmének elve

4. Az egyenlő esélyű hozzáférés elve

9

A kistérségi gyerekesély program kapcsolódása a Nemzeti Stratégiához

A kistérségi gyerekesély stratégia a ”Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégián alapul,

annak helyi leképeződése.

Hatóköre: kistérségi

Időtartama: minimum 10 év, középtáv a pályázat előírásai szerint

Céljai: azonosak az országos célokkal, azonos, de a kistérség helyzetéből,

szükségleteiből és lehetőségeiből fakadóan hangsúlyeltolódás van

Alapelvei azonosak a Nemzeti Stratégiáéval

Tartalma: rövid-, közép- és hosszú távú célokat, a célokhoz rendelhető cselekvéseket és

forrásokat fogalmaz meg

Alapja: Az Országgyűlés 47/2007. (V.31.) OGY határozatával elfogadott Nemzeti

Stratégia és a kistérség saját elköteleződése, vállalása.

Legtimációja: A kistérségi stratégiát el kell fogadtatni a Többcélú Kistérségi Társulással és a

települési önkormányzatokkal. Be kell építeni a kistérség intézményeinek

működési alapdokumentumaiba és szolgáltatásainak működésébe (pedagógia

programok, szakmai programok, működési rendek stb.). Emellett

elengedhetetlen a készítésben és megvalósításban résztvevők elkötelezettsége,

a helyben élő lakosság és a civil szervezetek általi ismertség és elfogadás.

Fenntartás: A projektgazda Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás, illetve jogutódja

felelőssége a projekt - projektzárás után - öt évig történő fenntartása és évente

történő felülvizsgálata. A fenntartásban együttműködik a Gyerekesély Iroda, a

Gyerekesély Bizottság, a kistérségi települési önkormányzatok, szakmai és civil

települési csoportok.

A Kistérségi Gyerekesély Stratégia a helyi - azaz egyszerre települési és kistérségi szintű -

célkitűzések és az azok eléréséhez szükséges beavatkozások, tevékenységek, együttműködések

és mozgósítások szükségességét tükrözi annak érdekében, hogy:

– a kistérség gyermekszegénység elleni küzdelemében érvényesülhessenek Nemzeti

Stratégia alapelvei;

10

– a helyi szükségleteket előtérbe helyezve kistérségi szinten értelmezésre kerüljenek a

Nemzeti Stratégia célkitűzései és prioritásai,

– hogy a szegénység újratermelődését előidéző helyi (települési, mikrotérségi, régiós)

viszonyok, megváltozhassanak.

1.1.2 Új Magyarország Felzárkóztató Program

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását célzó programot indokolja, hogy

növekszik az országon belül a területek közötti leszakadás.

A programban támogatott konkrét fejlesztések egy része a foglalkoztathatóság és az

életminőség javítására irányulnak, a helyben igénybe vehető közszolgáltatások kínálatának

bővítését, tartalmi és minőségi fejlesztésüket célozza meg, mindezt a civil szerveződések

közvetítésével. Természetesen törekedni kell emellett a kistérségek gazdasági teljesítményének

növelésére is. A program a jelzett területeken a termelékenység fokozását ösztönzi, segít

fenntartani, vagy növelni a foglalkoztatási kapacitásokat, de a háztartásokban, a törpe- és

kisgazdaságokban folyó termelés bővítését is fontosnak tartja. A fejlesztési terv tematikus

programjai közül különösen szoros kapcsolatban áll a Gyermekesély Programmal, amely a

hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő gyermekek esélyegyenlőségét kívánja

megteremteni és a „Tudás esély” című programmal, amely a foglalkoztatottak alsó

szegmensének a munka világába történő visszavezetését célozza.

A programnak több illeszkedési pontja van a Nemzeti Gyerekesély Stratégiához, elsődlegesen a

foglalkoztathatóság és az életminőség javításán, valamint a helyben igénybe vehető

közszolgáltatások kínálatának bővítésén, tartalmi és minőségi fejlesztésén keresztül. Az Új

Magyarország Felzárkóztató Program különösen szoros kapcsolatban áll a Gyermekesély

Programmal, amely a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő gyermekek

esélyegyenlőségét kívánja megteremteni.

1.1.3 Társadalmi megújulás Operatív Program (TÁMOP)

A TÁMOP célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a 2007-2013-as programozási

periódusban, amelyek az egész ország lakosságát érintik, és amelyekhez az infrastrukturális

hátteret, a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést biztosítják.

11

A Társadalmi Megújulás Operatív Program az ÚMFT átfogó céljaihoz, kiemelten a foglalkoztatás

bővítéséhez és a tartós növekedéshez elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalára irányuló

intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá.

Specifikus célok között szerepel:

- A munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása;

- Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése;

- A változásokhoz való alkalmazkodás segítése;

- Az egész életen át tartó tanulás elősegítése;

- Az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása;

- A társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása.

A program prioritási tengelyei mentén megvalósuló beavatkozások megvalósításával (1) a

mindenki számára hozzáférhető minőségi oktatás biztosítását, (2) a társadalmi befogadás,

részvétel erősödését, valamint (3) az egészségmegőrzést és egészségügyi humán erőforrás

fejlődését kívánja szolgálni.

Számos illeszkedési pont található a Program a Gyerekesély Stratégia tervezett beavatkozásai

között, melyek

• elősegítik a társadalmi befogadást, részvétel erősítését, hiszen az egyik leghátrányosabb

helyzetű térség, és településein belüli szegregáció csökkentését célzó, komplex

fejlesztéseket valósít meg;

• javítják a helyi szociális és gyermekjóléti rendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést;

• szakmaközi hálózatok és együttműködések kialakítására törekszik ki a gyerekek, fiatalok és

családjaikat segítő intézmények és szolgáltatások részvételével.

1.1.4 Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia (NTFS) 2014-2020

A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan

kijelöli a felzárkózási fejlesztések irányait. Az NTFS átfogó céljai szinkronban az Európa 2020

stratégia hazai szegénység csökkentési céljaival:

• a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentése, különös

tekintettel a roma népességre;

• a szegénység, szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása;

12

• a társadalmi gazdasági javakhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés javítása, a társadalmi

összetartozás erősítése.

A célok elérésében – a társadalmi problémák legfontosabb jellemzőit tekintve – az alábbi

horizontálisan érvényesítendő célkitűzések kerültek meghatározásra:

1. tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek javítása;

2. a gyermekek szegénységének csökkentése;

3. a szocializációs és szocio-kulturális hátrányok leküzdése;

4. a roma nők iskolai és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése;

5. a hátrányos helyzetű területek lemaradásának csökkentése, a területi hátrányokból

származó társadalmi hátrányok mérséklése;

6. a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése az intézményekben és a

közösségekben.

A felzárkózás politika stratégiai koncepciója hozzájárul a gazdaságélénkítéshez, a

foglalkoztatottság bővítéséhez, a szociális biztonság megerősítéséhez. Beavatkozási területei a

foglalkoztatás, a lakhatás, az oktatás, a szociális és egészségügyi ellátások, szolgáltatások és a

szemléletformálás. A tervezett intézkedések alapeleme az együttműködés, a társadalmi

kohézió, a közösségért, a személyes sorsért vállalt felelősség megerősítése.

Az Európai Bizottság társadalmi befogadást érintő ország-specifikus ajánlásai szerint szükséges

az egyes nemzetek által

• A szegénység csökkentése érdekében – különösen a gyerekek és a romák körében –

annak biztosítása, hogy a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia célkitűzése minden

szakpolitikai területen megjelenjen.

• a korai iskolaelhagyókra vonatkozó nemzeti stratégia végrehajtása, valamint, hogy az

oktatási rendszer minden fiatalnak biztosítsa a munkaerőpiacra jutáshoz szükséges

készségeket, szaktudást és képesítéseket. Javítsa az inkluzív általános oktatáshoz való

hozzáférést, különösen a romák számára.

1.1.5 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program

Az Európai Unió (EU) 2014 és 2020 közötti hétéves költségvetési keretéből jelentős fejlesztési

források érkeznek Magyarországra, az uniós csatlakozásunk óta már létező eljárások mentén. A

13

források egyrészt elősegítik Magyarország és a magyar térségek társadalmi-gazdasági

felzárkózását az EU legfejlettebb régióihoz, másrészt a mezőgazdaság versenyképességét és a

vidéki térségek népességmegtartó képességének megőrzését szolgálják.

A Partnerségi Megállapodás (PM) az Európai Bizottság és Magyarország között létrejött, a

2014–2020 időszakban az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott források

felhasználására vonatkozó megállapodás. A PM azonosítja Magyarország legfontosabb

kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait a 2014 és 2020 közötti időszakra. A magyar PM fő

célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő

gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi kohézió biztosítása.

A partnerségi megállapodásokban meghatározott beruházási prioritások és célkitűzések

elérésére tervezett konkrét intézkedéseket az operatív programok tartalmazzák.

Az EFOP tervezett beavatkozásai az oktatási és a szegénység, társadalmi kirekesztés elleni

küzdelem területén kapcsolódnak az EU 2020 Stratégia célkitűzéseinek teljesítéséhez. 2020-ig

elérendő közös cél, hogy

• az oktatásban résztvevők körében a lemorzsolódási arány 10% alá csökkenjen;

• a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 30,3%-a felsőfokú végzettséggel

rendelkezzen;

• legalább 450 000 fővel csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi

kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális

veszélyt jelent.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) a humán tőke növelésével és a

társadalmi környezet javításával járul hozzá a PM-ban meghatározott célkitűzések

teljesüléséhez. Az EFOP a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti prioritásában („A társadalmi

felzárkózási és népesedési kihívások kezelése”), valamint a Jó Állam prioritásban foglaltakat hét

fő beavatkozási irányon keresztülvalósítja meg, melyek:

1. a szegénység elleni küzdelem,

2. a társadalmi kohézió erősítése (társadalmi aktivitás, antidiszkrimináció és

esélyteremtés aktív közösségek és fiatalok stb.),

3. egészségmegőrzés és egészségügyi fejlesztések,

14

4. a köznevelés minőségének fejlesztése kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás

csökkentésére,

5. felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése,

6. utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók

körében és a kutatás-fejlesztésben, továbbá

7. Jó Állam megerősítése.

A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem érdekében tervezett

intézkedések megvalósítása elsődlegesen az EFOP 1. és 2. prioritási tengelyén keresztül

történik, melyek az alábbiak:

1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén

• A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása

• Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése

• Területi leszakadási folyamatok megállítása

• Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése

2. prioritás: Befogadó társadalom

• Foglalkoztathatóság fejlesztése

• Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése

• A szegénység, és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása

• Területi leszakadási folyamatok megállítása

• Egészségtudatosság növelése és egészségfejlesztés

• Jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása mindenkinek

• Munkaerő-piaci integráció erősítése

15

1.2 A kistérségi gyerekesély stratégiát meghatározó kistérségi dokumentumok

1.2.1 Az LHH kistérség felzárkóztatási tervdokumentuma

A leghátrányosabb kistérségek komplex felzárkóztatási programjának keretében készült el

2008-ban a Szerencsi kistérség tervdokumentuma, amely a 2007-2013-as program időszak

forrásai felhasználásának optimalizálását kívánta előkészíteni a kistérség által meghatározott

jövőkép, célrendszer és fejlesztési irányok mentén, a 2008-től 2015 végéig terjedően.

Fejlesztési irányként (1) a hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok felzárkóztatása, (2) a

hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása, (3) településfejlesztés, (4) a

foglalkoztatás bővítése, valamint (5) a kistérség egészségügyi és szociális ellátásának fejlesztése

került meghatározásra.

A tervdokumentumban megfogalmazott célok és tervezett beavatkozások jelentős mértékben

és szorosan illeszkednek a Nemzeti Gyerekesély Stratégiában megfogalmazott célkitűzésekhez.

A fejlesztések megvalósítása jelenleg is zajlik, jelen stratégia elkészítéséért felelős projekt

finanszírozása is ezekből a forrásokból valósul meg. A programidőszak félidei értékelése ugyan

megtörtént, de kistérségi szintű adatok nem állnak rendelkezésre, így a kitűzött célok

teljesülésének mértékére vonatkozóan egyelőre nincs információnk.

1.2.2 A Szerencsi kistérség Felzárkóztatási Fejlesztési Programja

A Szerencsi kistérség 2010-ben készült komplex fejlesztési programjának stratégiai céljaiként

(1) a gazdaság versenyképességének erősítése és foglalkoztatás bővítése, (2) a minőségi élet

környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása, valamint (3) a szociális biztonság

megteremtése kerültek meghatározásra. A programdokumentum középtávon, 2015-2020-ig

vázolja fel a kistérség fejlesztésének fő irányait. A célok elérésének biztosítása érdekében 6

fejlesztési prioritást fogalmaztak meg, melyek közül a gazdaságfejlesztés (C), közlekedési és

közintézményi infrastruktúrafejlesztés (E) és a humán szolgáltatások fejlesztése (F) szorosan

illeszkednek a Nemzeti Gyerekesély Stratégiában megfogalmazott célkitűzésekhez.

(C) A gazdaságfejlesztési prioritás központjában a térségi munkaerő magasabb foglalkoztatási

szintje áll.

(E) A minőségi életnek fontos összetevője a jó minőségű közlekedési infrastruktúra is. Ennek

megfelelően a közlekedési és közintézményi infrastruktúrafejlesztés prioritás egyrészt a

16

kistérség közlekedési feltételeinek javítását célozza. A beavatkozási területek kiemelten

koncentrálnak a kistérséget feltáró utak fejlesztésének ösztönzésére, az elkerülő, belterületi,

valamint gazdasági utak kiépítésére. Másrészt ezen prioritás a közigazgatás infrastrukturális

feltételeinek javítását is magában foglalja annak érdekében, hogy a közszolgáltatások

fejlesztésére rendelkezésre álljanak a felújított és mindenki számára elérhető középületek és

közszolgáltatások.

(F) A kistérségi szintű stabil szociális háttér megteremtése, a szociális biztonság erősítése fontos

célkitűzése a kistérségi stratégiának. Ennek érdekében a humán szolgáltatások fejlesztése

prioritás a kistérségi szintű humán szolgáltatások feltételeinek fejlesztését célozza meg. A

beavatkozási területek a prioritás keretében a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzések

megvalósítására és átképzés rendszerének korszerűsítésére, foglalkoztatási programok

megvalósítására, valamint a kistérségi szociális ellátórendszer fejlesztésére koncentrálnak.

1.2.3 A Szerencsi Kistérség Szociális szolgáltatástervezési koncepciója

A Szerencsi Kistérség Szociális szolgáltatástervezési koncepciója a kistérség komplex

fejlesztését célzó tervdokumentumok készítésével párhuzamosan, ahhoz kapcsolódóan, azzal

megegyező időtávra készült el 2010-ben. A kistérség szociális ellátórendszere fejlesztésének

célja a térség lakói számára a minden magyar állampolgárt megillető szociális biztonság

feltételeinek megteremtése, a rászorulóknak a személyes ellátások elérhetővé tétele és a

társadalmi, anyagi helyzetből adódó hátrányok csökkentése. Olyan ellátórendszer

működtetése, amely biztosítja a célok elérését, valamint megfelel a jogszabályi előírásoknak.

A jövőképben meghatározott szociális biztonságot a stabil gazdaságra, a foglalkoztatás

elősegítésére, valamint a rászorulóknak nyújtandó szociális szolgáltatások fejlesztésére

alapozva kívánja elérni a kistérség. A területi különbségek kiegyenlítése érdekében ezen

területek fejlesztése a térség népességmegtartó erejét növeli, a családok finanszírozási

helyzetét erősíti, valamint a rászorulók életkörülményeit javítja. A szociális ellátórendszer

hatékonyságának növelése érdekében a kistérségi társulás, a helyi önkormányzatok valamint az

intézmények és egyéb szociális szolgáltatók együttgondolkodása szükségeltetik.

A kistérség szociális szolgáltatásaihoz kapcsolódó prioritások 4 pontban kerültek

meghatározásra, melyek a (1) szolgáltatások működ_képességének megőrzése, (2) a

szolgáltatások fejlesztése, új típusú ellátások bevezetése, (3) a szolgáltatásokhoz kapcsolódó

17

infrastrukturális fejlesztések, bővítések megvalósítása, valamint (4) a szolgáltatásokat ellátó

személyi fejlesztések végrehajtása.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy a kitűzött célok akkor valósul meg leginkább, ha

együttműködés révén az érintett szervezetek és intézmények alkalmazkodnak a folyamatosan

változó igényekhez.

1.2.4 A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Programja

A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2010-ben a jogszabályi

előírásoknak megfelelően és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kidolgozott

módszertani útmutató („Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi

Programok Megalkotásához” című dokumentum) alapján, esélyegyenlőségi szakértő

bevonásával készült el. A program időtávja 6 év (2010-2016).

A tervezett program beavatkozások területei egyrészt infrastrukturális, másrészt „humán

befektetési” jellegűek, és a kistérség által tervezett tevékenységek az esélyegyenlőségi

célcsoportok életminőségét hivatottak javítani. A fő beavatkozási területeken (Oktatási

integráció; Munkaerő-piaci integráció; Lakókörülmények javítása; Közösségfejlesztés a

hátrányos helyzetűek integrálása érdekében; Akadálymentesítés) tervezett akciók olyan

problémákra és szükségletre épülnek, amelyek jelenleg is léteznek, aktuálisak.

A programban megfogalmazottak gyakorlati megvalósítása révén nemcsak az esélyegyenlőség

feltételei teremthetőek meg a kistérségben, hanem további fejlesztési forrásokhoz is

hozzájuthat a kistérség. A program célja akkor valósul meg leginkább, ha együttműködés révén

az érintett szervezetek és intézmények alkalmazkodnak a folyamatosan változó igényekhez és

törekednek a programban megfogalmazott intézkedések megvalósítására.

A program végrehajtása után várt eredmények között szerepelnek (összhangban a Nemzeti

Gyerekesély Programmal):

– a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítása;

– az oktatás és a képzés területén a szegregáció megelőzése, megszüntetése;

– az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatása;

– a lakóhelyi szegregáció felszámolása;

– a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű

hozzáférés biztosítása;

18

– a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási

esélyeik javítása.

A program céljaival és beavatkozási területeivel teljes mértékben illeszkedik a beavatkozásai

közvetlenül és szorosan illeszkednek a Nemzeti Gyerekesély Stratégiában megfogalmazott

célkitűzésekhez. A program megvalósítása jelenleg is zajlik, félidei felülvizsgálatára 2014

folyamán kerül sor, így nincs információnk arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben sikerült

teljesíteni a program által kitűzött célokat.

2. A kistérség helyzetelemzése

2.1 Helyzetelemzés összefoglalása

Földrajzi elhelyezkedés, megközelíthetőség

Az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében elhelyezkedő Szerencsi

kistérséghez 18 település található, melyek természet-földrajzilag három kistájhoz tartoznak

(Harangod, Taktaköz, Hegyalja). A kistérség négy települése (Mád, Mezőzombor, Rátka és

Tállya) a világörökség részét képező Tokaji borvidékhez, további öt település (Szerencs, Bekecs,

Legyesbénye, Monok és Golop) pedig a külső védőzónához tartozik.

A kistérség megközelíthetősége összességében igen jónak mondható. Az M3-as autópálya 20

km-re található, a kistérséget a 37. és 38. számú főutak kötik össze két megyeszékhellyel, a

20km-re lévő Miskolccal és az 50km-re lévő Nyíregyházával. A vasúti közlekedési kapcsolatok a

térségben igen fejlettek. A kistérség vasútvonalait jelenleg dominánsan az ipari és kereskedelmi

szállítások lebonyolítására használják, a tömegközlekedés súlya – a közlekedési kapcsolatok és

a ráhordás elégtelensége miatt – jelentősen kisebb.

A kistérségben élők személygépkocsival való ellátottsága, és a gépjárművek átlagos életkora a

megyei és az országos átlagtól egyaránt elmarad. Az autóval nem rendelkezők a

tömegközlekedési eszközöket használják. Az alsóbbrendű utak minősége szinte mindenhol

problémát jelent. Bár a távolsági buszjáratok vonalai behálózzák a térséget, a járatok száma

relatíve alacsony. Szerencset a kistérség minden településéről el lehet érni busszal, de a térség

más települései között már nem lehet közvetlen járattal közlekedni, a csatlakozás lehetőségek

19

pedig kedvezőtlenek. A kerékpárút-hálózat a kistérségben egyelőre csak részlegesen került

kiépítésre. Vízi közlekedés a természeti adottságok miatt a szerencsi kistérségben nincsen.

Népesség

A kistérségnek 2011. január 1-én 41.030 lakosa volt, Borsod-Abaúj-Zemplén népességének

mintegy 6 százaléka élt itt. A kistérség népessége az elmúlt tíz év során folyamatos csökkenést

mutatott, melyben az elvándorlás játszott meghatározó szerepet, míg a természetes fogyás az

országosan tapasztalt átlagnál kisebb volt.

A Szerencsi kistérségben a népesség korösszetétele jelentősen eltér az országostól. Az

országosan jellemző 16,7%-hoz képest számottevően magasabb, 23,9%-ot kitevő a 0-19 évesek

aránya. A 18 év alattiak települési arányának nagy a kistérségen belüli szórása. Taktakenézen a

legmagasabb a gyermekek népességen belüli részaránya, 30%. További hat településen

(Megyaszó, Prügy, Újcsalános, Taktaszada, Sóstófalva és Mezőzombor) a népesség több mint

25%-a gyermekkorú.

A 2011-es népszámlálás adatai alapján a kistérségben a nemzetiségek között 10,6%-kal

képviseltetik magukat a romák, őket a németek követik 2,2%-kal. Jegyzői becslések alapján a

roma lakosság aránya a kistérségben 19,6%-ra tehető 2010-2012 között, a többi nemzetiség

arányára vonatkozóan nem mutatkozott eltérés. A roma lakosság aránya a kistérségben az

országos átlagot meghaladja, de jelentősen különbségek mutatkoznak az egyes települések

között is. Teljesen romák lakta település nincs a kistérségben. A legnagyobb arányban

Taktakenéz (49,5%), Prügy (45,5%) és Taktaszada (42,2%) községekben élnek romák.

Számottevő, közel egyharmados a cigány népesség aránya Tállyán (35%), Megyaszón (30,7%) és

Mezőzomboron is (31%). Roma Nemzetiségi Önkormányzat a kistérségben kilenc településen

működik.

A 2012-es jegyzői adatlapok válaszai alapján a Szerencsi kistérség területén öt településen 11

szegregátum volt található: négy Prügyön, három Taktaszadán, kettő Taktaharkányban és egy-

egy Taktakenézen és Tiszalúcon. Valószínűsíthető, hogy 2012-ben a kistérség településeinek

lakosságából hozzávetőlegesen 4,5%-ot tett ki a szegregátumban élők aránya.

A közműellátottság a Szerencsi kistérségben nemcsak az országos állapotokhoz és a megyeihez

mérten is lemaradást mutat. A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya

kismértékben, a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányát illetően jelentősen alatta marad

20

az országos szintnek. A közműellátottság tekintetében összességében a Taktaköz települései,

illetve Mezőzombor és Sóstófalva tűnnek a legfejletlenebbnek. Vezetékes ivóvízzel jelenleg a

kistérségi lakóingatlanok 88%-a rendelkezik, ebben Mezőzomboron a legnagyobb a lemaradás.

A csatornázott lakások aránya a kistérségben 48% körüli, a Taktaköz településein nincsen

kiépítve a közüzemi szennyvíz-csatornarendszer. A kistérség településein a lakóingatlanok

96,3%-ába van bevezetve az áram, de az áramot használok aránya ettől 5-10%-kal alacsonyabb.

A lakóingatlanok árammal való ellátottsága Sóstófalván a legkisebb arányú. A komfort nélküli

lakások aránya kistérségi szinten 13% körüli lehet, de Prügyön, Sóstófalván és Mezőzomboron

ez az arány eléri a 30%-ot. Az életveszélyes lakóingatlanok előfordulási aránya Sóstófalván a

legnagyobb. Az internet hozzáférés minden településen biztosított.

Gazdaság

A vállalkozásokat főbb nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása alapján a Szerencsi

kistérségben a mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya jelentősen meghaladja az

országos átlagot. Az ipar jelenléte némileg, a szolgáltatási ágazaté jelentősen alatta marad az

országos átlagnak.

A vállalkozások lakosságarányos számát településenként vizsgálva jelentős területi eltérésekkel

találkozunk. A vállalkozói sűrűség a taktaközi településeken (Taktakenéz, Taktaszada,

Taktaharkány), Megyaszón és Monokon a legalacsonyabb, míg kiugróan magas, az országos

átlagot is meghaladó Szerencsen, Rátkán, Mádon és Tállyán.

A rendelkezésre álló kistérségi adatok alapján a földterület 79,56%-a termőterület, melynek

nagy része jó minőségű szántó. A kistérség szőlőterületei nagyon jó adottságokkal

rendelkeznek, és a szőlőterület nagysága 2004 óta folyamatosan nő a kistérség területén

működő hegyközségekben - eltérően a megyére jellemző folyamatoktól. A Taktaközre és

Harangodra a szántóföldi gazdálkodás jellemző, ahol a vetésszerkezetben a gabonafélék és az

ipari növények dominálnak. A kistérség birtokszerkezetében jellemző a kis területtel rendelkező

apró gazdaságok működése.

A Szerencsi kistérség iparán belül két tevékenységi kör jelenik meg markánsan: a helyi

adottságokra épülő élelmiszeripar (borászat Szerencs, Mád, Bekecs, Tállya településeken) és a

bányászat (Geoproduct Kft., Colas Északkő Bányászati Kft., Zeotrade Kft.). A külföldi

érdekeltségű vállalkozások is ezeken a területeken vannak jelen a kistérségben. Összességében

megállapítható, hogy a nagyobb jövedelemtermelő képességgel rendelkező vállalkozások

21

elsősorban Szerencs, Mád, Tállya és Bekecs településeken működnek, és nemcsak munkát

adnak a környéken élőknek, hanem iparűzési adót is fizetnek a helyi önkormányzatoknak.

Gazdasági aktivitás, foglalkoztatás

A kistérségben élő népesség munkaerő-piaci helyzetét alacsony gazdasági aktivitás, alacsony

foglalkoztatás és súlyos munkanélküliség jellemzi. 2011-ben a 15-64 éves korúak közül minden

ötödik személy állástalan volt (19,4%), ami jóval magasabb a 2011. évi országos értéknél

(12,6%). A kistérségben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyilvántartott munkanélküliek

száma tartósan magas és 2006 óta évről évre növekszik, összhangban az emelkedést mutató

megyei, regionális és országos tendenciával.

A kistérségben a közmunka, a közcélú foglalkoztatás elterjedtsége magas, 2011-ben az országos

átlag több mint háromszorosát tette ki. A kistérség települései között azonban számottevő

különbségek vannak a közmunkában résztvevők arányában. A közfoglalkozás messze

legnagyobb mértékben Megyaszó települést jellemzi, de igen elterjedt Taktakenézen és

Monokon is. Az alacsony vállalkozási aktivitást mutató településeken a főbb munkalehetőséget

az önkormányzat és annak intézményei biztosítják: hivatal, óvoda, iskola, konyha, egészségház.

Idénymunkásokat az építőiparban, az erdészetben és a mezőgazdaságban egyaránt

alkalmaznak, ám a munkalehetőség nehezen kiszámítható, gyakran néhány nap erejéig tart.

Sokan terményért, tűzifáért cserébe dolgoznak. A vállalkozók által toborzott dolgozók gyakran

nincsenek bejelentve. A közmunka programokba való bevonás sikeressége az egyes települések

vezetésén múlik, de a közmunka szervezési és foglalkoztatási rendszerek gyakori változásai

kedvezőtlenül érintik a szervezőket és a foglalkoztatásba bevonhatókat egyaránt.

A kistérség 18 települése közül 13 elmaradott vagy munkanélküliséggel jelentősen sújtott

település. A négy legmagasabb szegénységi kockázatú település Mezőzombor, Prügy,

Sóstófalva és Taktakenéz.

A kistérségben az országos, de a megyei átlagtól is elmaradó az adófizetők aránya. Az egy

lakosra eső személyi jövedelemadó-alap 2011-ben nem érte el az országos átlag 70%-át.

2011-ben a jegyzői adatlapok szerint a kistérség háztartásainak közel negyede kapott

lakásfenntartási támogatást. A rendszeres szociális segélyben részesülők aránya az országos, de

a megyei arányt is meghaladja. A Szerencsi kistérségben az országoshoz mérten magas az

átmeneti segélyben részesítettek ezer lakosra vetített száma is. A közmunkáért kapott

22

fizetésből nem tudnak megélni az emberek. A segélyből élő, kereső nélküli családok

szegénysége folyamatosan mélyül, és ezzel párhuzamosan eladósodottságuk mértéke is egyre

nőtt az utóbbi években.

A népesség alacsony iskolázottsága a kistérség egyik legsúlyosabb problémája. Taktakenéz

népessége a legiskolázatlanabb, de Taktaszadán, Legyesbényén és Prügyön is nagyon alacsony

az érettségivel rendelkezők aránya. Azonban a kistérségben nemcsak a jelentős létszámú

képzetlen munkaerő foglalkoztatása jelent gondot. A szakképzett vagy diplomás munkavállalók

elhelyezkedési nehézségei és az országos átlagtól elmaradó fizetési színvonal miatt a kistérség

egyre inkább kénytelen szembenézni képzett munkaerő elvándorlásával is.

Háztartások, családok helyzete

A kistérségben a háztartások 27%-a nevel 18 éven aluli gyermeket, 10%-a három vagy annál

több gyermeket. A gyermekes háztartások összes háztartáson belüli aránya kiugróan magas

Megyaszón (67,2%), közel 50% Taktaharkányban, és legalább 40% Taktakenézen, Taktaszadán

és Mezőzomboron. (A legalacsonyabb 11%-kal Szerencsen.) A kistérségben az országos

átlaghoz képest lényegesen gyakrabban fordul elő a sokgyermekes háztartás.

A veszélyeztetett gyermekek kistérségi aránya nem mutat lényeges eltérést az országoshoz

képest, azonban itt is jelentős területi különbségek tapasztalhatók: Taktaharkányban,

Tiszalúcon és Sóstófalván arányuk a kistérségi átlagot két-háromszorosan meghaladó. A

védelembe vett gyermekek kistérségi aránya jelentősen meghaladta az országos adatot, a

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya pedig kétszerese volt az

országos átlagnak, elsődlegesen a Taktakenéz, Mezőzombor, Prügy és Sóstófalva településeken

történt beavatkozásoknak köszönhetően.

Humán szolgáltatások

Bölcsődei ellátás a kistérségben hét településen van, felszereltségük és infrastruktúrájuk jónak

mondható. Az intézményi felvételi kérelmek és kihasználtságot mutató adatok alapján nem

beszélhetünk a jelenleg rendelkezésre álló kapacitásokat meghaladó igényekről, pedig az

intézményi ellátás Tiszalúctól eltekintve hiányzik a Taktaköz többi településéről.

23

Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat minden településen működik, a 2000 fő fölötti

települések többségén heti 40 órában. A szolgálatoknál ugyan kizárólag képzett családsegítő

munkatársak dolgoznak, ám szinte teljesen hiányoznak az egyéb segítő szakmák képviselői.

A védőnői és a háziorvosi szolgáltatás valamennyi településen biztosított. Az egészségügyi

alapellátás infrastruktúrája és megközelíthetősége a kistérségben megfelelő, Monok kivételével

nem merült fel infrastruktúrafejlesztési igény. Az eszközökkel való felszereltség a törvényi

előírásnak megfelelő elvárásokat teljesíti a rendelőkben, de a lakosság egészségi állapota

alapján jelentkező többletigény ellátásához (kiemelten a korai felismerés, az egészségnevelés,

az egészségfejlesztés feladatait) nem elegendő.

Néhány nagyobb településen (Tállya, Mezőzombor) a gyermekkorúak magas száma ellenére

sem gyermekorvos, sem gyermekorvosi szakellátás nincsen, Taktaszadán Taktaharkányban,

Legyesbényén, Újcsanáloson, Monokon, Mádon pedig mozgó szakorvosi szolgálat (MSZSZ)

látja el a feladatot.

Óvodai szolgáltatás a kistérség összes településén elérhető. Az óvodák átlagos csoportlétszáma

csak kivételesen haladja meg a közoktatási törvényben meghatározott 25 fős határt, és nem

jellemzőek az óvodákra a férőhelyproblémák miatti elutasítások sem. Egyes településeken –

nevezetesen Taktakenézen, Mezőzomboron, Monokon és Prügyön – majdnem minden óvodás

gyermek hátrányos helyzetű, s nagyon magas (59-91% közötti) a halmozottan hátrányos

helyzetűek aránya is. A roma gyermekek óvodai aránya is Prügyön, Mezőzomboron és

Taktakenézen a legnagyobb, a becslések szerint 80% fölött van. A kistérség óvodáiban dolgozó

óvodapedagógusok egytől egyig szakképzettek, ám problémát jelent, hogy gyakorlatilag

teljesen hiányoznak az óvodákból a gyermekvédelmi felelősök és fejlesztő szakemberek.

A jelen stratégia kidolgozását, mint tevékenységet is magába foglaló TAMOP 5.2.3.-A-12/1

projekt keretében három településen (Megyaszó, Monok, Prügy) kerül kialakításra a korai

fejlesztés lehetőségét biztosító önálló Biztos Kezdet gyerekház, Mezőzomborban pedig a

projekt keretében kialakításra kerülő közösségi szolgáltatóház ad majd helyet korai fejlesztést

célzó szolgáltatásoknak. A gyerekházak szolgáltatásai 2014-től már elérhetőek a településen élő

gyermekes családok számára. További források előteremtése esetében Taktaszadán és

Taktakenézben is lehetőség nyílhat a korai fejlesztés intézményes megvalósítására. A kezdeti

szakmai tapasztalatok és igen pozitív szülői fogadtatás egyaránt azt mutatják, hogy gyermekház

működtetésére minden kistérségi településen szükség lenne.

24

Általános iskola alsó és felső tagozat – az aprófalvak kivételével – a kistérség valamennyi

településén van. Az esetek többségében az általános iskola mellett napközi vagy tanulószoba is

van, és az iskolák infrastrukturális kialakítás és felszereltsége megfelelő. Tornaterem és

számítógépterem minden általános iskolában van, és sok helyen találunk iskolai ebédlőt,

sportudvart és könyvtárat is. Fejlesztőszoba mindenütt van, kivéve a szerencsi Bolyai János

Általános Iskolát. Az infrastrukturális hiányosságok (az adatlapok alapján) a monoki iskolában a

legjelentősebbek.

A kistérség általános iskoláiban 69% a hátrányos helyzetű, és 41% a halmozottan hátrányos

helyzetű tanulók aránya. Taktakenéz, Mezőzombor, Prügy, Monok és Legyesbénye esetében az

iskolások zöme, legalább 90%-a hátrányos helyzetű. A cigány gyermekek aránya a kistérség

általános iskoláiban 39%. A cigány tanulók aránya a mezőzombori iskolában a legmagasabb,

eléri a 85%-ot. Kétharmados vagy afölötti arányban tanulnak romák továbbá a prügyi,

taktakenézi, taktaszadai és a monoki intézményekben is.

Az iskolai adatlapok szerint a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek aránya a kistérség

iskoláiban közel 8%, de jelentősek a települések közötti különbségek. Jóval a kistérségi átlag

fölötti még az SNI tanulók aránya Mezőzombor, Monok, Prügy, Taktakenéz és Megyaszó,

Újcsanálos és Mád iskoláiban is, azonban Mezőzomborban, Prügyön, Taktakenézen és

Megyaszón az ilyen tanulóknak csak töredéke részesül integrált oktatásban.

Két olyan iskolával rendelkező település van a kistérségben, ahol sem napközi, sem

tanulószoba, sem pedig iskolaotthonos oktatás nincsen: Mezőzombor és Taktakenéz. Ezek a

települések ráadásul épp azok, amelyek iskoláiban a legtöbb (80% fölötti) halmozottan

hátrányos helyzetű gyermek tanul, és ahol az SNI tanulók aránya is a kistérségi átlag fölötti.

Taktaszadán is mindössze 13,8% a napközit igénybevevő tanulók aránya annak ellenére, hogy

hasonlóan hátrányos helyzetű és tanulási teljesítménnyel jellemezhető diákok járnak az

iskolába.

Tehetséggondozási programban a kistérségen belül 1 120 tanuló vesz részt, vagyis a teljes

létszám közel harmada (28,5%). A tehetséggondozás teljesen hiányzik a kistérség öt iskolájából

(Monok, Rátka, Taktakenéz, Tiszalúc és Újcsanálos).

Étkeztetésben 2012-ben összesen 2330 általános iskolai tanuló részesült a kistérségben. Ezen

belül 1 433 fő volt a térítésmentes étkezésre jogosultak száma (62%). A teljes tanulói létszámon

belül ez több mint egyharmados arányt jelentett. Az intézmények között szintén lényeges

eltérések mutatkoznak.

25

A kistérség iskoláiban ritka kivétellel pedagógiai képesítéssel rendelkező munkatársak

dolgoznak, ugyanakkor sehol nincs iskolaorvos, iskolapszichológus, gyógytornász. Elvétve fordul

elő gyermekvédelmi felelős, gyógypedagógiai asszisztens, szociális munkás, szabadidő-szervező

vagy logopédus alkalmazása is. Taktaharkányban a legjobb a helyzet, ahol 4 fejlesztőpedagógus

és 3 gyógypedagógus segíti a munkát. Mezőzomboron viszont nem áll rendelkezésre sem

fejlesztő-, sem gyógypedagógus, de még gyógypedagógiai asszisztens sem, miközben az SNI

gyermekek aránya az iskolában a kistérségi átlag kétszerese (14,3%). A kistérség

pedagógusainak elkötelezettsége és együttműködése magas szintű, de a jelenlegi jelentős

szakember hiány nem ad lehetőséget az igények teljes körű és megfelelő színvonalú

kiszolgálására, a jelenlegi helyzetből való elmozdulásra.

A Szerencsi kistérség általános iskolái között a kompetenciamérések átlagai tekintetében

tetemes különbségek mutatkoznak. Miközben néhány községi iskolát nemcsak a községi,

hanem az országos átlag fölötti kompetencia pontszámok jellemeznek, addig másutt nagyon

szerény tanulói teljesítmény körvonalazódik. A legszerényebb, jóval a magyarországi községi

átlag alatti teljesítményt a mezőzombori, a monoki, a megyaszói és az újcsanálosi iskola tanulói

nyújtják. A kompetenciamérés eredményei alapján a pedagógusok által egyértelműen

megállapítható, hogy a szülők képzettsége és a gyermek lakóhelye meghatározó a tanulmányi

eredmények és az iskolai előmenetel szempontjából.

A továbbtanulási arányt vizsgálva 2011-ben a kistérség általános iskoláit befejezők közül

minden második (56%) középiskolában, 43% pedig szakiskolában folytatta tanulmányait. Az

átlag azonban ezúttal is tetemes eltéréseket takar, a hátrányos helyzetű és roma gyerekek

elsősorban szakiskolában folytatják tanulmányaikat az általános iskola befejezése után. A

legalacsonyabb középiskolai továbbtanulási arány Mezőzomboron, Taktaszadán és

Taktakenézen tapasztalható, de Monok és Prügy általános iskoláiból kikerülő tanulók körében

is mélyen az átlag alatt marad.

A kistérség három középiskolájában a romák aránya igen alacsony (5% alatti), a lemorzsolódás

nem jelentős és a felsőoktatásban továbbtanulók aránya megközelíti az 50%-ot. Ezzel szemben

a szakiskolába járók között mintegy 40% a romák aránya, a lemorzsolódás pedig az országos

átlagot meghaladja és a továbbtanulók aránya is igen csekély (10% alatt marad).

A Szerencsi Kistérség Egységes Pedagógiai Szakszolgálata a kistérség 18 településéből 16

esetében biztosítja szolgáltatásait, amelyek minden társult önkormányzat számára elérhetők.

(Sóstófalván és Újcsalánoson a miskolci Többcélú Társuláson keresztül biztosított a

26

szakszolgálati feladatellátás.) A Szakszolgálat által teljesített feladatok közül a korai fejlesztés

terén a legkisebb az igénybevétel, amit 2012-ben mindössze hat településen végeztek a

munkatársak. Számos olyan település van a kistérségben, ahol a megfelelő korú gyermekek

létszáma alapján legalábbis indokoltnak tűnne a szolgáltatás fokozottabb igénybevétele,

amihez azonban a Szakszolgálat személyi állományának jelenlegi létszáma nem elegendő.

Az általános iskolákban az önkárosító magatartásformák közül a dohányzás a legelterjedtebb

(helyenként 20% fölötti), melyet szorosan követ az alkoholfogyasztás (akár 15%). Emellett a

drogfogyasztás sem ritka egyes iskolákban (1-5% között: Legyesbénye, Monok, Taktakenéz,

Taktaszada, Újcsanálos). A szakiskolában tanulók között a dohányzás és az alkoholfogyasztás

gyakorisága (iskolai becslések alapján) 40% köré emelkedik, a drogfogyasztásé 1-2% körül

marad.

2.2 SWOT

Erősségek Gyengeségek

– Kedvező elhelyezkedés: két megyeszékhely

található 50 km-en belül.

– A kistérség megközelíthetősége Az elmúlt

évek fejlesztéseinek eredményeként sokat

javult: közúton és vasúton egyaránt

előnyös a kistérség elhelyezkedése

– A kistérségben kiváló minőségű

szőlőterületek és mezőgazdasági

művelésre alkalmas területek találhatóak.

Integrátor szervezetek és szövetkezetek is

működnek a kistérségben.

– Vannak olyan települések, amelyek

jelentős ásványkinccsel (riolit, andezit,

riolittufa és andezit tufa) rendelkeznek, az

erre épülő bányászat fontos szerepet tölt

be a helyi gazdaságban.

– Folyamatosan csökken a kistérség

népessége.

– A fejlesztések ellenére a kistérség

alacsonyabb rendű közútjainak rossz a

minősége, és kevés a kiépített kerékpárút a

kistérségben.

– A kistérség közműellátottsága lemaradást

mutat a megyei és az országos

állapotokhoz mérten egyaránt.

– A szakképzetteket, diplomásokat érintő

munkanélküliség és az alacsony keresetek

miatt jelentős a képzett munkaerő

elvándorlása a kistérségből.

– Az aktív kereső korban lévők aránya a hazai

átlagnál jóval kisebb.

– Alacsony a foglalkoztatottak, magas a

27

– Ipari hasznosításra alkalmas területek

állnak rendelkezésre: Szerencsi Ipari Park,

cukorgyári terület.

– Internet hozzáférés minden településen

biztosított.

– A kistérségben nagyszámú képzett

munkaerő áll rendelkezésre.

– Közoktatási intézményekkel való

ellátottság megfelelő a kistérségben.

– A közoktatási, szociális és egészségügyi

szolgáltatások megfelelő színvonalú

biztosításához szakképzett személyzet áll a

kistérség lakosainak rendelkezésre.

– A humán (szociális, oktatási, egészségügyi)

alapellátás szolgáltatásai a kistérség

településein biztosítottak.

– A kistérség számos településén a kötelező

szociális szolgáltatásokon felül egyéb

ellátások is elérhetőek.

– Társulási hajlandóság és együttműködési

készség tapasztalható a szociális feladatok

ellátásában dolgozó szervezetek részéről.

munkanélküliek aránya.

– Országos átlagtól alacsonyabbak az átlagos

jövedelmek.

– Magas a segélyben részesültek aránya.

– Magas az eltartottak aránya.

– Alacsony a népesség iskolai végzettsége.

– Növekszik a hátrányos helyzetű társadalmi

rétegbe tartozók aránya.

– A hátrányos helyzetű csoportok társadalmi

integrálási folyamata számos szociális

problémával jár együtt

– A kistérség egyes települései között igen

jelentős társadalmi különbségek

mutathatók ki.

– Az eltérő adottságok, fejlődési lehetőségek

következtében a kistérségen belüli

különbségek tovább növekedtek az elmúlt

években.

– A kistérségi gyermekek tanulási

eredményeiben és előmenetelében a

szülők képzettsége és a gyermek lakóhelye

meghatározó szerepet játszik.

– A hátrányos helyzetű gyermekek körében

alacsony a továbbtanulási arány és jelentős

a középfokú oktatásból való lemorzsolódás.

– A magas szegénységi kockázattal

rendelkező településen lakó gyerekek

között jelentősen magasabb az SNI

gyermekek száma

– Hiány van magasan képzett szociális

szakemberekből.

– A Pedagógiai Szakszolgálat kapacitásai nem

28

elegendőek a tapasztalt szükségletek

kielégítésére.

– Kevés a korai fejlesztést végző intézmény

és szakember a kistérségben.

– A közszolgáltatási területek

együttműködési hiányosságai

problémaként jelentkeznek.

– Egyes településeken az

oktatási/egészségügyi/közösségi

intézmények műszaki színvonala illetve

felszereltsége nem megfelelő.

– A gyermekorvosokkal való ellátottság nem

megfelelő és kevés a gyógyszertár.

– A kistérség népegészségügyi mutatói az

országos átlagtól elmaradnak: a lakosság

általános egészségi állapota rossz, a

szegénységben élők életkilátásai jóval

alacsonyabbak.

Lehetőségek Veszélyek

– A 37-es főút tervezett négysávosítása,

valamint a tervezett 39-es számú főút

megépülése javítja a befektetők számára a

kistérség elérhetőségét, a munkavállalók

számára a napi közlekedést.

– Nő a kereslet a magasan feldolgozott

mezőgazdasági termékek iránt.

– Gazdasági együttműködések (integrátor

szervezetek, szövetkezetek, társulások)

szerepe felértékelődik.

– Az öko-, kulturális- és borturizmus iránti

kereslet tovább növekszik.

– A gazdaságpolitikai tényezők kedvezőtlen

alakulása miatt a befektetői érdeklődés

csökken a kistérség iránt, nem bővül a

munkahelyek köre és mennyisége.

– A Szerencsi kistérség és az ország többi

kistérsége közötti jövedelmi különbség

növekszik.

– A kevesebb munkalehetőség és az

alacsonyabb kereseti lehetőségek

következtében a szakképzett munkaerő

elvándorlása fokozódik, a kistéség

képzettségi szintje még lejjebb tolódik.

29

– Befektetők vonzása a kistérségbe, ami

növeli a munkahelyek számát és javítja a

foglalkoztatást.

– Foglalkoztatási programok folytatása,

indítása.

– Szociális foglalkoztatás formáinak

elterjesztése a kistérségben

– Kormányzati fejlesztések a lakásállomány

és a közmű infrastruktúra fejlesztésébe.

– Elkezdődött országos és regionális szinten

a 2014-2020 közötti EU-s programozási

időszak tervezése – a kistérségi érdekek

érvényesítése kiemelt hangsúlyt kap.

– A területi és társadalmi egyenlőtlenségek

leküzdésére a kormányzat a jelenleginél

sokkal jelentősebb figyelmet és forrásokat

fordít.

– Munkalehetőségek hiányában a hátrányos

helyzetű rétegek életében minőségi

változás nem következik be.

– A gazdasági helyzet romlásával országos

szinten csökkenhet a szociális

támogatásokra fordítható források

összege, ami jelentős társadalmi

problémákat okozhat a segélyeken élő

rétegek számára.

– A szegényedő önkormányzatok súlyosbodó

működtetési problémákkal szembesülnek,

a szociális háló működése egyre

elégtelenebbé válik.

– A hátrányos helyzetű csoportok aránya a

gazdasági helyzet javulása ellenére tovább

növekszik az érintett településeken, emiatt

növekednek a területi és társadalmi

egyenlőtlenségek

– A társadalmi egyenlőtlenségek további

növekedése komoly feszültségekhez és

konfrontációkhoz vezethet.

– Szociális szolgáltatásokat érintő jogszabályi

változások olyan újabb terheket rónak a

kistérségre, melyeknek nem tud

megfelelni. Így a kielégítetlen szociális

igények száma növekszik.

30

3. A Szerencsi kistérség Gyerekesély Stratégiája

3.1 A kistérségi gyerekesély stratégia alapelvei

A kistérségi alapelveknek összhangban kell lennie a Nemzeti Stratégia által megfogalmazott

alapelvekkel, és olyan módon kell meghatározni azokat, hogy helyben megvalósíthatók

legyenek.

Általános alapelvek

A fentiek szem előtt tartásával az alapelvek érvényesülésének körülményei, és fejlesztendő

területek meghatározása az alábbi módon alakul:

A kistérségi gyerekesély stratégia elkészítését indokolja, hogy a kistérségben

– a gyermekek szenvedése iránti társadalmi érzékenység nem elég erős, fejleszteni kell;

– a társadalom közös irányba történő fejlesztésének érdeke (szegényeké és nem

szegényeké) még nem került általánosan, széles körben felismerésre;

– a fenntartható fejlődés feltételeként a társadalom leszakadó rétegei felemelésének

szükségessége nem általánosan elismert és felismert összefüggés.

Hosszú távú szemlélet, folyamatos építkezés elve igényli

– a hosszú távú tervezés, a stratégiai szemléletet elterjesztését a rövid távú és projekt

fókuszú, 1-5 éves tervezés helyett;

– a települések és intézmények összehangolt működését és együttműködését.

A társadalmi beágyazottság elve érvényesítéséhez

– a kistérség lakóival meg kell ismertetni azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek a

szegénységet létrehozzák és fenntartják. Szakítani kell azzal a szemlélettel, hogy a

szegénység kizárólag a szegénységben élők magatartásának, cselekedeteinek,

döntéseinek következménye;

– a kistérségen belüli társadalmi összetartozás érzését erősíteni kell.

A gyermekek érdekeinek minden más érdek felett állásának elvét szolgálva

– Kizárólag olyan fejlesztések kerüljenek megtervezésre és megvalósításra, amelyek

figyelembe veszik a gyermekek, különösen a leghátrányosabb helyzetű gyermekek

érdekeit;

31

– minden gyermek joga, hogy a szükségleteinek megfelelően, azonos feltételek mellett

kapjon segítséget, szolgáltatást;

– meg kell teremteni azokat a fórumokat, ahol a gyerekek is kifejezhetik érdekeiket és

bekapcsolódhatnak a közösség tevékenységeibe (pl. diákparlament, gyerekbizottság,

stb.)

A jó kormányzás elve

– A jó kormányzás elve kistérségi szinten a helyi politikákban, és a helyi intézmények

működésében is érvényesíteni kell, minden ember politikai, emberi és szociális jogainak

érvényre kell jutniuk.

– Ennek érdekében a kistérségi és települési szervezetek irányításban és vezetésben a

megegyezésre, a konszenzusra való törekvésre, a jogok és kötelezettségek

maradéktalan érvényesítésére kell helyezni a hangsúlyt.

A társadalmi, helyi együttműködés elve teljesülése érdekében

– a stratégiát minél szélesebb körben ismertté kell tenni és lehetőséget kell nyújtani arra,

hogy elfogadása előtt minden érintett kifejezhesse, becsatornázhassa a véleményét;

– Az elért eredményeket nyilvánossá kell tenni;

– Biztosítani kell az intézmények és szolgáltatások feletti civil kontrollt;

– A leghátrányosabb helyzetű embereket támogatni kell, hogy aktívan részt vehessenek a

stratégia megalkotásában és végrehajtásában.

A komplexitás elvének megfelelve

– minden cselekvés középpontjában a gyermeknek és családjának kell állnia, integrált

fejlesztések, programok megvalósításával, és szakítva az ágazati, szakterületi vagy

települési megközelítéssel;

– a beavatkozások, fejlesztések a megvalósítók és a kedvezményezettek

együttműködésének, együttgondolkodásának biztosításával kell, hogy történnek;

– a közösségi cselekvések sikere érdekében kiemelten fontosak az összehangoltan

működő szolgáltatások, szakmaközi megfontolások;

– a stratégia és cselekvési terv fejlesztését – a stratégia megalkotásáért felelős

szervezeteknek, személyeknek - az alulról jövő kezdeményezésekre kell építeni.

Az átláthatóság és ellenőrizhetőség elve teljesüléséért

32

– ki kell dolgozni az indikátorokat, melyek a stratégiában és a cselekvési tervben foglalt

feladatok végrehajtásának, ellenőrizhetőségének, számonkérhetőségének kritériumai.

Az együttműködés, mint speciális alapelv a stratégia megvalósítása során

A speciális alapelvek érvényesítésének tekintetében a Nemzeti Stratégia és a helyi stratégia

között nincs lényegi különbség. Az elvek érvényesítéséhez kapcsolódó feladatok is azonosak.

A speciális alapelvek teljesülése érdekében kiemelt szerepe van a társadalmi és helyi

együttműködésnek, melynek érvényre kell jutnia a kistérség mindennapi gyakorlatában, akár

alapvető szemléletváltás eredményeként is - a helyi politikában, az intézmények működésében

és a szolgáltatásokban egyaránt.

Az együttműködésbe bevonásra kell, hogy kerüljenek a szülők, maguk a gyermekek és a

kistérség civil szervezetei egyaránt.

– A program legfontosabb partnerei maguk a szülők, így a program sikerének egyik

fontos feltétele a szülőkkel való partneri együttműködés. Ebben kiemelt szerepet kell,

hogy vállaljanak a személyes szolgáltatásokat nyújtó, a gyerekek szükségleteit szolgáló

szakemberek (védőnők, gyermekjóléti szakemberek, gyermekvédelemben dolgozók,

szociális munkások), de a gyerekek nevelésével foglalkozó valamennyi intézménynek

(bölcsőde, óvoda, iskola) fontos feladata a szülőkkel való együttműködés kialakítása és

ápolása.

– A családok és gyermekek helyzetének javításában a civil szervezetek programba való

aktív bekapcsolása, bevonása a társadalmi elfogadás szélesítésén, az együttműködő

kapacitások növelésén keresztül jelentős mértékben segítheti a szegénység elleni

küzdelem megvalósulását, a kitűzött célok elérését.

– A már gyermekkorban kialakuló szociális érzékenység és a társadalmi integráció

sikeressége fokozható azzal, ha a gyerekeket is bevonjuk a társadalmi

egyenlőtlenségek, a szegénység kérdésével foglalkozó beszélgetésekbe és

programokba.

3.2 A stratégia elkészítéséhez alkalmazott módszerek bemutatása

33

• Az érintettek tájékoztatása az elkészítés folyamatáról, bevonhatók és bevonandók

köréről, feladataikról. A tervezett tevékenységekhez kapcsolódó elvárások tisztázása.

– Előkészítés: a Stratégia készítés folyamatához kapcsolódó elvárások, tájékoztatási és

szervezési munkák

– a projekt vezetésének és a gyerekbizottság tagjainak tájékoztatása a stratégia céljáról,

szükségességéről, és az elkészítés folyamatáról

– a stratégia készítés ütemtervének (konkrét tevékenységek, felelősök, határidők)

kialakítása

– az elkészítési ütemterv tevékenységeihez kötődő feladatmegosztás kialakítása,

– kistérségi oktatási és szociális kerekasztal létrehozása és feladatainak, működésének

kialakítása

– a kistérség prioritásainak meghatározása: korai képességgondozás, közoktatás,

gyermekek egészsége. Ezek a területek kiemelt figyelmet kaptak mind a

helyzetelemzés, mind a tervek készítése során.

– a gyerekbizottság tájékoztatása a stratégiai készítés folyamatáról és a

kulcsproblémákról

• Szükségletfelmérés, helyzetelemzés elkészítése

– javaslat a kistérség számára a szükségletfelmérés elkészítéséhez

– adatgyűjtéshez kapcsolódó adatlapok elkészítése a következő területeken: védőnők,

munkaügyi központ illetékes kirendeltsége, települések jegyzői, bölcsődék, óvodák,

általános iskolák és középiskola, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, pedagógiai

szakszolgálat

– a kistérségi stratégiai dokumentumok elemzése

– az MTA GYEP által 2012-ben készített kistérségi tükör aktualizálása

– az MTA GYEP által 2012-ben készített kistérségi adatfelvétel adatainak aktualizálása és

feldolgozása

– az ELTE által készített, gyermekek és családjaik igényfelmérése eredményeinek

áttekintése és feldolgozása

34

– az kistérségi oktatási és szociális kerekasztal által ágazati együttműködésben

települési, mikrotérségi és kistérségi információk, gondolatok és kezdeményezések

összegyűjtése, megosztása és továbbgondolása – ajánlás elkészítése

– a kistérségi oktatási és szociális kerekasztal észrevételeinek és ajánlásainak beépítése

– kistérségi helyzetelemzés elkészítése és átadása a kistérség (lakossága, szakemberei és

vezetői) számára véleményezésre

– a beérkezett megjegyzések, javaslatok beépítése a helyzetelemzésbe

• Stratégia és cselekvési terv elkészítése

– a stratégia és cselevési terv tartalmának meghatározása

– az írásos stratégia, cselekvési terv és forrástérkép elkészítése

• A stratégia, a cselekvési terv és forrástérkép társadalmasítása

– A stratégia és kapcsolódó dokumentumok megküldése véleményezésre a kistérség

szakmai és közigazgatási szervezetei és civil szervezetei számára.

– A stratégia és a kapcsolódó dokumentumok kistérségi gyerekesély honlapon való

megjelentetése, és a kapcsolódó lakossági vélemények számára elektronikus postafiók

létrehozása, valamint a vélemény-gyűjtő láda elhelyezése Szerencs Város

Önkormányzatának portáján.

– Kistérség lakosságának, a stratégiában érintettek tájékoztatása és véleményük

megismerése érdekében gyerekesély fórumok szervezése települési és mikrotérségi

szinten.

– A kistérség gyerekesély munkacsoportja, szakmai kerekasztal műhelyei és a

Gyerekesély Bizottság általi megvitatása, és kapcsolódó ajánlások készítése

• A kistérség részéről érkezett javaslatok, vélemények beépítése a stratégiába, cselekvési

tervbe

– a szakmai és lakossági észrevételek írásos beépítése a stratégiába.

35

3.3 Felhasznált források

– „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia 2007-2032

– Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2014-2020

– Partnerségi Terv és Emberi Erőforrás Operatív Program 2014-2020, társadalmasított

verzió (2013. október)

– Jelentés a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság 2011.

évi feladatainak végrehajtásáról

– TÁMOP-5.2.3.A-12/1-2012-0008 azonosítószámú pályázat megvalósíthatósági

tanulmánya

– Szerencsi Kistérség közoktatási és esélyegyenlőségi terve, 2010

– Szerencs város egészségképe 2007

– Kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepció, 2010

– Szerencsi kistérség, gazdaságfejlesztési tanulmány 2010

– Szerencsi kistérség területfejlesztési stratégiája, 2010

– Kistérségi Tükör, 2012

– Kistérségi oktatási és szociális kerekasztal ajánlásai, 2013-2014

– Kistérségi szükségletfelmérés, 2014

– Gyerekesély füzetek

3.4 Jövőkép, hosszú és rövidtávú célok

A leghátrányosabb kistérségek felzárkóztatási programjának tervdokumentumában 2008-ban

a kistérség jövőképe az alábbi módon került meghatározásra:

„A kistérségben különös hangsúlyt kap a közszolgáltatások hatékony működtetése, a fűtési

költségek csökkentése, az óvodák és az általános iskolák minőségi környezetének

megteremtése, illetve speciális programokkal délutáni napközis foglalkozások biztosítása.

Ezáltal elérhetővé válik a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokba tartozó, különösen a roma

gyerekek számára már óvodás kortól a minőségi oktatás, a megfelelő szocializációs háttér,

36

illetve az önkormányzatokra ezen intézmények fenntartása által rótt súly is csökken. A

nagyarányú tartós munkanélküliség kezelése érdekében gyakorlattal összekötött szakképzések,

illetve olyan foglalkoztatási programok indulnak, amelyekben a dolgozók egy-egy szakmát is

elsajátíthatnak, s egyben az önkormányzatok, illetve a rászorulók számára hasznos munkát

végeznek. Hosszú távon a jelentős idegenforgalmi presztízzsel rendelkező térség gazdasága

megerősödik a minőségi, specifikus turisztikai kínálat felépülésével. A hagyományos

mezőgazdasági és élelmiszeripari kapacitások erősödnek, ezek munkahely-teremtő hatása nő.”

Ebben a jövőkép megfogalmazásban a jövőképi elemek mellett azonnal hosszútávú célok és az

azok elérésére tervezett beavatkozások is megjelennek. A felvázolt jövőképben jelentős

szerepet kap a hátrányos helyzetű lakosság, kiemelten a családok és gyermekek védelme, a

felnőttképzés a hátrányos helyzetű lakosság felzárkóztatására, a minőségi oktatás és

szolgáltatások biztosítása a gyermekek számára - a szegénység újratermelődése folyamatának

megszakítása érdekében, fenntartható és hatékony közszolgáltatások biztosításával.

A tervdokumentum a jövőkép elérésére a következő stratégiai fejlesztési irányokat vázolta fel:

1. Hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok felzárkóztatása

2. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása

3. Településfejlesztés

4. Foglalkoztatás bővítése

5. Egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése

A Szerencsi kistérség 2010-ben készült Felzárkóztatási Fejlesztési Programjában a kistérség

jövőképének egy fentiektől kissé eltérő, a gazdasági-társadalmi fejlődést központba helyező

megfogalmazását találjuk:

„A Szerencsi kistérség az egyedi értékek megtartása mellett stabil gazdasága révén

megélhetést, valamint szociális biztonságot nyújt a lakosok számára, melyek a fejlett

infrastrukturális és vonzó környezeti feltételekkel együtt a minőségi élet alapját jelentik. A

természeti értékek megőrzésének figyelembevételével a kistérség fejlődését a helyi

adottságokra alapozott környezetvédelem és bioenergetika, az öko-, kulturális-, és borturizmus

valamint a belső kohéziót erősítő együttműködés határozza meg.”

37

Ez a jövőkép az előzőnél ambíciózusabb. Olyan kistérséget tár elénk, amelyben fenntartható

módon fejlődő, versenyképes gazdaság biztosítja stabilan, kiterjedt módon az itt élők

foglalkoztatását, a megfelelő jövedelmeket, a biztos megélhetést. Lényeges eleme a

jövőképnek a szociális biztonság, amelyet a csökkent mértékben foglalkoztatható, vagy az

abból teljesen kiszorult lakosság számára biztosítani kíván, például a versenyszférán kívüli

megoldásokkal.

A Program átfogó célja, hogy a települések heterogén adottságain alapuló, összehangolt,

hosszú távú fejlesztések megvalósítása révén kerüljön megteremtésre a Szerencsi kistérség

gazdasági-társadalmi egyensúlya és a fejlődés dinamizálásának feltételrendszere.

A Szerencsi kistérség komplex fejlesztési stratégiájának céljai:

1. A gazdaság versenyképességének erősítése és foglalkoztatás bővítése

2. A minőségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása

3. A szociális biztonság megteremtése

A kistérségi Gyerekesély Stratégia megírásakor érvényes időbeli hatályú két jövőkép közül a

nem választunk, hiszen az azokban megfogalmazott tartalmakkal - eltérő megfogalmazásukkal

és hangsúlyaikkal együtt - egyrészt egyetértünk, másrészt a kistérségben élők képviselő azokat

az egyes stratégiai dokumentumok készítéséhez kapcsolódó társadalmasítási folyamat

eredményeként elfogadták.

A kistérségi jövőkép és a Nemzeti Gyerekesély Stratégiában lefektetettek figyelembe vételével

a Szerencsi kistérség Gyerekesély Stratégiájának hosszú távú, 2025-ig elérendő célkitűzései az

alábbiakban kerültek megfogalmazásra:

1. Mérhető módon javuljanak a kistérségben élő gyerekek továbbtanulási esélyei és

eredményei, kiemelt figyelemmel a szegénységben élő, hátrányos és halmozottan

hátrányos helyzetű, és roma gyerekekre.

2. Csökkenjen a gyermekeket érő kirekesztés, a lakóhelyi és intézményi szegregáció,

valamint az életesélyeket romboló devianciák előfordulása a kistérség valamennyi

településén és intézményében.

3. Javuljanak és bővüljenek a gyermekek és családjaik számára nyújtott köz- és közösségi

szolgáltatások színvonala és köre úgy, hogy annak eredményeként csökken a szegénység

és a kirekesztettség mértéke és újratermelődése.

38

A három hosszú távú cél a kistérségben élő valamennyi gyermek életminőségének és a sikeres,

boldog élet elérése esélyének növekedését célozza meg, a hátrányos helyzetű gyermekekre

való kitüntetett figyelemmel. A második és harmadik cél kimondottan a szegénységben élő,

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre és családjaikra fókuszál, és azokra a

településekre, ahol a lakosság jelentős számának súlyos elszegényedése, a környezet

gettósodása miatt a kitörés lehetősége az átlagostól sokkal kevesebb.

A fenti stratégiai célok eléréséért a kistérség politikai vezetése a felelős, beleértve a Többcélú

Kistérségi Társulás vezetőit és tagjait, a települési önkormányzatokat, polgármestereket és

képviselőket. A Kistérségi Gyerekesély Bizottság megfelelő működése is csak a politikai

legitimáció mellett érvényesülhet.

A fenti célok elérése érdekében szükséges, hogy a közszolgáltatás nyújtásában résztvevő

szakemberek ellátott munkakörükben maximálisan betartsák a kapcsolódó szakmai elveket,

előírásokat, és betartassák azokat a munkájuk során kapcsolatba kerülő partnerekkel és

ügyfelekkel. Szükség van a kistérség fejlődésében érintett és érdekelt vállalkozások és civil

szervezetek felkutatására, összefogására és a bevonására a meglévő erőforrások kiszélesítése,

a szükséges erőforrások biztosítása érdekében. Mindeközben elengedhetetlen, hogy a tudatos

és célzott kommunikáció eredményeként a kistérség valamennyi polgára megismerje a

gyermekszegénység és kirekesztés iránti küzdelem fontosságát, mint a kistérség harmonikus és

fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődésének feltételét, és közreműködjön a program

megvalósításában.

3.5 Fejlesztési irányok

A hosszú távú célok eléréséhez a kistérségi Gyerekesély Stratégia három fejlesztési irányt jelöl

meg, melyek megfelelnek a nemzeti stratégia 3., 4. és 5. beavatkozási területeinek:

1. Szegregációmentes oktatás, nevelés, korai fejlesztés biztosítása

2. A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése

3. Egészségesebb gyermekkor biztosítása

Bár minden szakmai vélemény által alátámasztottan a munkahelyek, a foglalkoztatás

biztosítása és a lakókörnyezet fejlesztése igen fontosak, sőt elengedhetetlenek a

39

mélyszegénység megszűntetése érdekében, a kapcsolódó tennivalók azonban messze

túlnyúlnak a Gyerekesély Stratégia lehetséges beavatkozási keretein.

A gyerekesély program keretei szűknek bizonyultak, hogy mérhető eredménnyel bíró

foglalkoztatási programelem kerüljön bele. Ennek ellenére a programban által érintettek

számára fontos cél és feladat a foglalkoztatás bővítése – akár közvetetten is. A Gyerekesély

Stratégia feladata annyi lehet, hogy megalapozza a foglalkoztathatóság mind teljesebb

lehetőségét.

1. fejlesztési irány

Fejlesztési irány meghatározása:

Korai fejlesztés, szegregációmentes oktatás és nevelés biztosítása a kistérségben élő

gyermekek, kiemelten a hátrányos helyzetű gyermekek képességeinek maximális

kibontakoztatása, tanulási eredményeinek javítása, továbbtanulási esélyeinek növelése

érdekében.

A fejlesztési irány indokoltsága:

A kistérség lakosságának átlagos képzettségi, iskolázottsági szintje alacsony, az országos

átlag alatti. Mivel a munkaerő-piacon nagyon kevés a képzetlenek számára adódó

munkalehetőség, így a képzetlen lakosság, köztük kiugró arányban a romák körében

igen magas a munkanélküliség, és nagyon alacsony a foglalkoztatási arány.

A hátrányos helyzetű, szegénységben élő családokból kikerülő gyermekek tanulmányi

eredménye rendszerint jelentősen elmarad a kistérségi és országos átlagtól. A

gyermekek tudásszintjét tükröző kompetenciamérés eredményei a kistérség egyes

településein, kiemelten a szegények és romák által lakott településeken igen rosszak, a

kistérségi átlaghoz és az országoshoz képest egyaránt jelentősen elmaradnak. Ezeken a

településeken a továbbtanulási arány mélyen az országos alatt van, és gyakori a

középiskolába továbblépők körében is a lemorzsolódás. Egyértelműen megállapítható,

hogy a gyermekek tudásszintjében és tanulmányi előmenetelében, elért

képzettségében meghatározó szerepe van a szülők iskolázottságának, illetve a gyermek

lakóhelyének.

A hátrányos helyzetű, képzetlen szülők kevésbé látják át a gyermek fejlesztésének

fontosságát és gyakran nincs is igényük a gyermek fejlesztésére, hiszen a szülők

40

figyelmét a mindennapi, megélhetési nehézségek kötik le. A hátrányos helyzetű

gyerekek családjaiban a általános életvezetési, egészségügyi, higiénés, táplálkozási

ismeretek hiányosság és a káros szenvedélyek elterjedtsége jellemző és halmozottan

van jelen.

A család szerepe a nevelésben kiemelkedő. A gyermek befolyásolásához, tanulási,

fejlődési pályán való tartásához a pozitív szülői, családi példa és támogatás

elengedhetetlen. Ennek legfontosabb területe a család, a szülők életvitele,

életfelfogása. A szülőt az együttműködés érdekében motiválttá kell tenni.

Nemcsak oktatásra és készségfejlesztésre van szükség. Ugyanolyan fontos a változatos

környezeti ingerekkel való találkozás, a szélesebb világgal és lehetőségeivel való

megismerkedés. A sikeres társadalom építése érdekében az egyéni készségek

fejlesztése mellett a közösségben való működést, együttműködést, egymás

támogatásának képességét is el kell sajátítania a gyerekeknek.

A szülői képzés, munkavállalói készségeinek fejlesztése fontos, de a munkalehetőség

nélkül mit sem ér. A munkával megszerzett jövedelem jelenti a magabiztosságot a

felnőttnek és a legfontosabb példamutatást a gyereknek.

A fejlesztési irány céljai:

- a gyermek fejlődésének elmaradása minél korábban, idejekorán felismerésre

kerüljön;

- a hátrányos helyzetű gyermekek képességgondozása és a fejlődésükben elmaradást

mutató gyermekek fejlesztése időben megkezdődjön;

- a hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátása és megfelelő felkészítése biztosított

legyen a sikeres tanulási előmenetel érdekében;

- a kistérségben minden gyerek a képességeit tükröző maximális tudással fejezze be

alapfokú tanulmányait;

- a gyermekek tudásszintjében és elért iskolai eredményeiben csökkenjen a szülői

iskolázottság, illetve a lakóhely meghatározó szerepe;

- a hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányi eredményei javuljanak, és csökkenjen

a kistérség települései közötti jelentős különbségek;

41

- az általános iskolai felkészítés, tehetséggondozás és tudatos pályaválasztást

követően javuljanak a hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulási esélyei, és

csökkenjen középiskolai lemorzsolódásuk;

- emelkedjen a kistérség lakosságának képzettségi szintje, a közép és felsőfokú

oktatásban résztvevők és képzettséget szerzettek számának növekedése

eredményeként.

- emelkedjen a kistérség lakosságának foglalkoztatási szintje a lakosság képzettségi

szintjének növekedése és munkavállalási kompetenciáinak fejlődése

eredményeként.

Hosszú távú célokhoz való hozzájárulás:

A fejlesztési irány beavatkozásaival közvetlenül hozzájárul az 1. és 2., közvetetten a 3.

átfogó cél teljesítéséhez

Tervezett beavatkozások

- rendszeres szűrések megvalósítása

- a korai képességgondozás és fejlesztés biztosítása valamennyi településen

o Biztos kezdet házak, fejlesztő helyszínek, gyermek-szülő klubok kialakítása

és működtetése

o szakszerű óvodai képességgondozás, iskolai előkészítés biztosítása az

intézményekben

o időben megkezdett gyógypedagógiai fejlesztés valamennyi érintett gyermek

számára

- A kisgyermekkori nevelés, fejlesztés kapacitásainak fejlesztése és

együttműködéseinek biztosítása

o fejlesztő szakemberek biztosítása

o módszertani műhely kialakítása és működtetése fejlesztésben résztvevők

számára

42

- módszertani pedagógiai műhelyek működtetése a szakmai megújulás, a modern,

alternatív pedagógiai módszerek megismerése, a pedagógusok

szemléletformálódásának elősegítése érdekében, az intézményvezetők munkájának

támogatására

- tehetséggondozás rendszerének tágítása, fejlesztése és hatékonyságának növelése

o iskolán kívüli, készségfejlesztő foglalkozásokkal

o személyiségfejlesztő, közösségformáló foglalkozásokkal, programokkal,

táborokkal

o tudatos és újraformált pályaválasztási tanácsadással

- A hátrányos helyzetű gyermekek oktatási rendszerből való lemorzsolódásának

csökkentése

o Családok támogatása: hátrányos helyzetű szülők motiválása és a velük való

együttműködés javítása

o A hátrányos helyzetű gyermekek középfokú oktatásban való részvételének

megkönnyítése (utazás, tanulási eszközök támogatása, mentori rendszer

kialakítása)

o Képzettséggel nem rendelkező szülők képzésbe, kompetenciafejlesztésbe

való bevonása, munkához segítése.

Az eredményességet mérő indikátorok

- A korai képességgondozást biztosító működő szolgáltatások száma

- A korai képességgondozást biztosító programokon részt vevő gyermekek száma

- A korai fejlesztésben részt vevő gyermekek és családok száma

- Az 5 éves korban a koruknak megfelelő fejlettségi szintet mutató gyermekek aránya

- Az SNI gyermekek száma és aránya az általános iskolákban

- Az általános iskolát sikeresen elvégzők aránya

- Iskolai tehetséggondozásban résztvevő gyermekek száma és aránya

- Az általános iskolát követően középfokú oktatásban továbbtanulók száma és aránya

43

- A szakiskolát, szakközépiskolát, gimnáziumot sikeresen befejezők száma és aránya

- A középfokú oktatást követően felsőfokú oktatásban résztvevők száma és aránya

- A felnőttképzésben résztvevők, új képzettséget szerzők száma és aránya

2. fejlesztési irány

Fejlesztési irány meghatározása:

Gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése a

szegénység és a kirekesztettség mértéke, és újratermelődése csökkentése érdekében.

A fejlesztési irány indokoltsága:

A kistérségben a háztartások 27%-a nevel 18 éven aluli gyermeket, 10%-a 3 vagy annál

több gyermeket. A védelembe vett gyermekek kistérségi aránya jelentősen meghaladta

az országos adatot, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya

pedig kétszerese volt az országos átlagnak.

Az általános iskolát jellemzően a gyermekek többsége elvégzi, a hátrányos helyzetű

családok gyermekei is, melynek oka szakemberek szerint, hogy az iskola helyben van és

a helyi közösségek relatív zártsága miatt a gyerekek kevéssé tudnak elkallódni. A közép

és szakiskolákból való kimaradás aránya azonban - elsődlegesen a hátrányos helyzetű,

szegény családokat érintően - magas, annak ellenére, hogy a gyerekek legalább 90%-a

az általános iskola után a továbbtanulás útján elindul. A mélyszegénységben élő

családok gyermekei annyira ingerszegény, tudatlan környezetből jönnek, hogy nem tud

kialakulni bennük saját kép a választható vagy választandó továbbtanulási irányról, a

reális érdeklődési körről. Sem a családjukban, de sokszor a faluban sincs (általuk ismert)

dolgozó, szakmával rendelkező ember. A jelenlegi pályaválasztási rendszer alkalmatlan

ennek a problémának a megoldására. Ráadásul a tanult szakmákat sem tudják az esetek

többségében alkalmazni, mert a jelenlegi képzési rendszer nem követi a munkaerőpiac

elvárásait. Ennek a folyamatnak a megszakításában a családsegítő szakembereknek

fontos feladata van.

A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat minden településen biztosított, a munkatársak

képzettek, de a segítő szakmák hiányoznak. A családsegítőket felkeresők legtöbbször

44

anyagi jellegű kérdésben, adósság miatt, ügyintézésben, illetve foglalkoztatási

kérdésben kértek segítséget. A gyermekjóléti szolgálathoz leggyakrabban

gyermeknevelési, magatartászavarral összefüggő, életviteli és szülői elhanyagolással

kapcsolatos problémákkal fordultak.

A gyerekházakkal nagyon jó a tapasztalat, a szülőket gyorsan be lehet vonni a közös

munkába. Soha nem szabad elfelejteni a fejlesztések során, hogy az alapvető kezelési

egység a család. A családból kilépve a közvetlen (települési) környezet a meghatározó,

különösen a fiatalokra van erőteljes viselkedést, életmódot, életcélokat befolyásoló

hatással a közösség.

A hátrányos helyzetű családok eladósodottsága egyre növekszik, és egyre gyakoribb a

középfokú végzettségű, szakmával rendelkezők között is. A szegénységgel gyakran

együtt járó uzsora a hátrányos helyzetű településeken, a romák körében az elterjedtebb

és egyre gyakrabban megjelenő, gyermekeket veszélyeztető probléma. Az iskolázatlan

szülők gyakrabban érzik feleslegesnek a gyermek oktatását, fejlesztését. Gyermekeik

körében jóval gyakoribb a tankötelezettség elmulasztása, a deviáns viselkedés és a SNI.

Számos településen olyan leromlott a környezet és hátrányos a társadalmi helyzet, hogy

lehetetlen szakembereket találni egy-egy feladat ellátására. A szakemberek

településekre vonzása és megtartása sürgető feladat a szociális, egészségügyi és

oktatási rendszer számára.

A fejlesztési irány céljai:

A szociális ellátó rendszer - gyermekeket célzó, segítő ellátásai – megerősítése a kistérség

településein, kiemelten a szegénységgel erőteljesebben sújtott, sok hátrányos helyzetű

családdal és magas roma lakossággal bíró településeken.

• A szociális ellátórendszerben szolgáltatási minőségének fejlesztése.

• A szociális ellátórendszerben dolgozók együttműködésének erősítése.

• A szakmai szolgáltatások elérhetőségének, a szakemberekkel való

ellátottságának javítása.

• Családsegítő szolgálat munkavégzése hatékonyságának, gyorsabb reagáló-

készségének növelése.

45

• Változásra kész, fejlesztésben résztvevő családok, közösségek számának és

méretének növelése, kiemelten a kistérség leromlott településein.

• Az egyes településeken a helyi társadalom pozitív irányú fejlődésének látható

elindulása a változásokban érintett családok és közösségek együttműködése

eredményeként.

Tervezett beavatkozások

• A szolgáltatások minőségének és a szolgáltatók együttműködésének fejlesztése

o Kistérségi Szociális Kerekasztal létrehozásával és működtetésével

o Integrált kistérségi oktatási és szociális adatbázis létrehozásával

o Önkéntes segítői rendszer kialakításával a kistérségben

o Szociális minőségügyi rendszer bevezetésével

o Jegyzői kerekasztallal való együttműködéssel

o A szociális szolgáltatások nyújtásában résztvevő szakemberek és civilek

folyamatos képzésével és a speciális, korosztályonként eltérő

feladatokra való felkészítésével

o A családsegítők be kapcsolásával az iskola rendszerébe, hogy a

jelzőrendszer működése gyorsabb és biztosabb legyen.

• Családsegítő szolgálat kapacitásnövelése a szociális rendszer reagáló-

képességének javítása, a személyre, családra szabott, szolgáltatások biztosítása,

a hatékonyabb munkavégzés és gyorsabb ügyintézés érdekében.

• A szakmai szolgáltatások körének bővítése, elérhetőségének javítása és

színvonalának növelése érdekében

o Családi mentorálás kiterjesztése a középfokú oktatásban résztvevő

családok számára, a tanulási célú pénzügyi támogatás lehetőségével.

o a szabadidő szervezésének feladatát ellátható szakemberek és

kapacitások biztosítása a hátrányos helyzetű településeken;

46

o napközbeni ellátások elérhetőségének biztosítása illetve javítása a

településeken (Biztos kezdet gyermekházak létrehozása és

működtetése; családi napközik létrejöttének támogatása);

o nyári étkeztetés, nyári napközbeni ellátás biztosítása;

o baba-mama klub, szülői klub stb. létrehozása, működtetése;

• Közösségi színterek és színtérprogramok fejlesztése

o Közösségi házak fejlesztése, kialakítása a gyermekek és szüleik közös

színtérben zajló, párhuzamos fejlesztése érdekében;

o ifjúsági ház, ifjúsági klubok kialakítása és működtetése –

� a fiatalok sikeres felnőtté válási jövőképének formálása és

életpálya lehetőségek megismertetése, tudatos kijelölése

érdekében;

� alacsony küszöbű szolgáltatások, fiatalokat célzó programok

bevezetése főként a szegregátumokban;

� a külső környezet változásaihoz való alkalmazkodást segítő

közösségfejlesztéssel.

� önkéntesség elterjesztése, a közösség tagjainak

ellenszolgáltatás nélküli segítése, támogatása elterjesztése

o a helyi lakosságot és civil szervezeteket aktivizáló, együttműködést

javító, közösségfejlesztő programokkal

o adósságkezelési szolgáltatás, tanácsadás családok számára;

o életvezetési tanácsadás, családi mentorálás;

o Az önkárosító magatartásformákkal kapcsolatos programok szervezése

(felvilágosítás, megelőzés, gondozás)

Az eredményességet mérő indikátorok

- Szakmaközi összejövetelek, együttműködések száma, db

- Nyilvános, hozzáférhető települési, intézményi szintű adatbázis, db

47

- Minőségügyi rendszer rendelkezésre állása, db

- Szociális szolgáltatások nyújtásában dolgozó szakemberek száma, fő

- Létrejövő új lakossági szolgáltatások száma, db

- Új szolgáltatással érintett települések száma, db

- Új lakossági szolgáltatásokat igénybe vevők száma (szolgáltatásonként), fő

3. fejlesztési irány

Fejlesztési irány meghatározása:

Egészségesebb gyermekkor biztosítása a gyermekek és a családok egészséges

életmódban való támogatásával, népegészségügyi és egészségügyi fejlesztésekkel

A fejlesztési irány indokoltsága:

A kistérség egészségmutatói és életkilátásai az országos átlagértékek alatt vannak, ami

rámutat a lakosság rossz általános egészségügyi állapotára. A szegénységben élő

emberek életkilátásai bizonyítottan rosszabbak, aminek hátterében összetett

társadalmi, gazdasági, kulturális okok, az egészségtelen lakókörnyezet, az egészségtelen

és hiányos táplálkozás, az egészséggel és az egészséges életmóddal kapcsolatos

információk hiánya, a mozgásszegény életmód, a káros szenvedélyek elterjedtsége áll.

A szegénységben élők között kiemelten sok szenvedélybeteget találunk: igen elterjedt

az alkoholizmus és a dohányzás, és a fiatalok körében egyre népszerűbb a különböző

drogok fogyasztása.

A szegénységben élők ritkábban nem fordulnak tüneteikkel időben orvoshoz, ezért a

náluk felfedezett betegségek gyakrabban előrehaladottak (krónikus és daganatos

betegségek körében egyaránt).

A fejlesztési irány céljai:

- alapellátási (háziorvos és házi gyermekorvos) és szakellátási elérésének biztosítása

- a megelőzhető halálozás számának csökkentése a korai felismerés gyakorlatának

elterjesztése a jelentős népegészségügyi súllyal bíró betegségekben (méhnyakrák,

48

melltrák, tüdőrák, bőrrák, cukorbetegség, kardiovaszkuláris betegségek, mentális

betegségek, depresszió)

- az életminőség javítása és az életkilátások növelése az egészséges életmód irányába

való elmozdulással

Tervezett beavatkozások

- egészségügyi infrastruktúra fejlesztése a hiánnyal érintett helyszíneken

- egészségügyi humán kapacitások biztosítása és fejlesztése

- szakellátások körének bővítése és elérhetőségének javítása

- alapellátások elérhetőség biztosítása (utazás vs. helybeli ellátás)

- védőnői hálózat szolgáltatásainak fejlesztése

- kistérségi egészségfejlesztési iroda létrehozása (EFI)

• szűrési programok tervezése és lebonyolítása

• egészségi állapot kockázatbecslés és tanácsadás

• minimál intervenció elterjesztése az alapellátásban

- települési egészségfejlesztés és egészségmegőrzés fejlesztése

• gyermekek és családok mozgáskultúrájának gazdagítása

• egészséges életmóddal, higiénével, táplálkozással, betegségek

megelőzésével kapcsolatos ismeretek növelése;

• fiatalok családtervezési és fogamzásgátlási ismereteinek bővítése

• fiatal szülők családtervezési és vezetési ismereteinek bővítése

• A családok családi életre neveléssel, gyermekneveléssel kapcsolatok

ismereteinek bővítése

Az eredményességet mérő indikátorok

- humán és infrastrukturális fejlesztéssel érintett települések száma

- létrehozott kistérségi egészségfejlesztési iroda és telephelyeinek száma

49

- szűrési programokkal elért lakosság száma

- egészségnevelési, egészségfejlesztési programokat nyújtó települések száma,

aránya

- egészségfejlesztési, egészségnevelési ismeretekkel elért gyermekek és családok

száma

50

4. Cselekvési terv

Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)

Hosszú távú

célok

Hosszú

távú célok

indikátorai

Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor

Szegregációmentes oktatás, nevelés, korai fejlesztés biztosítása

Mérhető módon

javuljanak a

kistérségben élő

gyerekek

továbbtanulási

esélyei és

eredményei,

kiemelt

figyelemmel a

szegénységben

élő, hátrányos és

halmozottan

Valamennyi

gyermek

fejlődésbeli

elmaradása

idejekorán

felismerésre

kerüljön és az

érintett gyermekek

képességgondozása

és fejlesztése

időben

megkezdődjön

• Az 5 éves korban a

koruknak megfelelő

fejlettségi szintet mutató

gyermekek aránya

• A megfelelő életkorban

iskolaérettnek bizonyuló

gyermekek aránya

• Az egyes iskolákban az

oktatásba lépő SNI

gyermekek száma és

aránya

A kistérség településein éves

gyakorisággal rendszeres szűrések

megvalósítása

• a szűrésben résztvevő

gyermekek száma

• a szűréssel lefedett

gyermekpopuláció aránya

A korai képességgondozás és

fejlesztés biztosítása valamennyi

településen

• A korai képességgondozást

biztosító működő

szolgáltatások száma

Időben megkezdett

gyógypedagógiai fejlesztés

valamennyi érintett gyermek

számára

• A korai képességgondozást

biztosító programokon részt

vevő gyermekek száma és

aránya

51

Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)

Hosszú távú

célok

Hosszú

távú célok

indikátorai

Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor

hátrányos

helyzetű, és

roma gyerekekre

A kisgyermekkori nevelés,

fejlesztés kapacitásainak

fejlesztése és

együttműködéseinek biztosítása

• A korai képességgondozásban

és fejlesztésben dolgozó

szakemberek száma

A kistérségben

minden gyerek a

képességeit

tükröző maximális

tudással fejezze be

alapfokú

tanulmányait, és a

gyermekek

tudásszintjében és

elért iskolai

eredményeiben

csökkenjen a szülői

• A kistérség iskoláinak

kompetencia mérési

eredményeinek változása;

• A kistérség iskolái közötti

kompetencia

eredménybeli

különbségek változása;

Az intézményekben a hátrányos

helyzetű gyermekek

szükségleteihez igazodó oktatási

feltételek (eszköztár,

szakemberek, módszerek)

kialakítása

• Integrált fejlesztést végző

intézmények száma

• integrált fejlesztésben

résztvevő tanulók száma és

aránya

A szülők bevonása az oktatási

intézmény munkájába és a

gyermek fejlesztésébe

• Szülőket bevonó programok

száma

Szakmai együttműködések

kialakítása a kistérség

szakemberei között

• szakmai hálózatok száma a

kistérségben

52

Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)

Hosszú távú

célok

Hosszú

távú célok

indikátorai

Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor

iskolázottság,

illetve a lakóhely

meghatározó

szerepe;

Módszertani pedagógiai

műhelyek működtetése a szakmai

megújulás, a modern, alternatív

pedagógiai módszerek

megismerése, a pedagógusok

szemléletformálódásának

elősegítése érdekében, az

intézményvezetők munkájának

támogatására

• módszertani pedagógiai

műhely működése

• képzésbe vont pedagógusok

száma és aránya

Javuljanak a

hátrányos helyzetű

gyermekek

továbbtanulási

esélyei és

továbbtanulásának

• Emelkedik a közép és

felsőfokú oktatásban

résztvevők és

képzettséget szerzettek

száma

• Emelkedik a kistérség

Az általános és középiskolák

fejlesztik, a tanulók speciális

egyéni és igényeihez jobban

igazítják az oktatás módszereit a

hátrányok leküzdés, az egyéni

tehetségek kiaknázása és a

továbbtanulásra való felkészítés

53

Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)

Hosszú távú

célok

Hosszú

távú célok

indikátorai

Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor

gyakorisága lakosságának képzettségi

szintje

szellemében

Tehetséggondozás rendszerének

tágítása, fejlesztése és

hatékonyságának növelése

• Tehetséggondozásba vont

tanulók aránya a kistérségben

• tehetséggondozásba vont

hátrányos helyzetű

gyermekek száma és aránya

Újragondolt pályaválasztási

tanácsadás és pályaválasztási

gyakorlat kialakítása

• átalakított pályaválasztási

módszertant és gyakorlatot

alkalmazó intézmények száma

Csökkenjen a

hátrányos helyzetű

gyermekek oktatási

rendszerből való

lemorzsolódása

• A szakiskolát,

szakközépiskolát,

gimnáziumot sikeresen

befejezők száma és

aránya

• A középfokú oktatást

követően felsőfokú

oktatásban résztvevők

Hátrányos helyzetű szülők

motiválása és a velük való

együttműködés javítása a

gyermek tanulásáért

• Együttműködésbe vont szülők

száma

• Karrier tanácsadásba vont

családok száma

Mentorrendszer kialakítása és

működtetése a továbbtanuló

gyermekkel rendelkező családok

számára

• Mentorprogramban résztvevő

diákok száma

• mentorprogramba bevont

családok száma

54

Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)

Hosszú távú

célok

Hosszú

távú célok

indikátorai

Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor

száma és aránya

• mentorok száma

Szak- és középiskolákban

hátrányos helyzetű diákok

tanulását figyelemmel kísérő,

segítői rendszer kialakítása

• támogatói szolgáltatást nyújtó

iskolák száma

Civil mentori (tutori) hálózat

kialakítása hátrányos helyzetű

diákok számára – a középiskolába

lépéstől a munkahelyen való

beilleszkedésig

• Civil mentorok száma

• Civil mentori programot

sikeresen elvégzők száma

A hátrányos helyzetű gyermekek

középfokú oktatásban való

részvételének megkönnyítése

(utazás, tanulási eszközök

támogatása, mentori rendszer

kialakítása)

• Tanulásban való részvételt

megkönnyítő eszközök

alkalmazásának száma

• Eszközök alkalmazásával

érintett hátrányos helyzetű

tanulók száma és aránya

Emelkedjen a • A megszakítást követően Képzettséggel nem rendelkező • Képzésbe,

55

Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)

Hosszú távú

célok

Hosszú

távú célok

indikátorai

Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor

kistérség

lakosságának

foglalkoztatási

szintje a lakosság

képzettségi

szintjének

növekedése és

munkavállalási

kompetenciáinak

fejlődése

eredményeként

általános iskolát sikeresen

befejezettek száma és

aránya

• A sikeresen szakmát

szerzett felnőttek száma

és aránya

• A munkaerőpiacon

sikeresen elhelyezkedő

munkanélküliek száma

szülők képzésbe,

kompetenciafejlesztésbe való

bevonása, munkához segítése.

kompetenciafejlesztésbe vont

hátrányos helyzetű családok

száma és aránya

Mentori programban résztvevő

családok felnőtt tagjainak

képzése, munkavállalói

készségeinek fejlesztése

• Képzésbe,

kompetenciafejlesztésbe vont

hátrányos helyzetű családok

száma és aránya

Gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése

Javuljanak és

bővüljenek a

gyermekek és

családjaik

számára nyújtott

Javuljon a szociális

ellátórendszer

szolgáltatási

minősége és

A szociális ellátórendszerben

dolgozók együttműködésének

erősítése

• Szakmaközi összejövetelek,

együttműködések száma

Integrált kistérségi oktatási és • Nyilvános, hozzáférhető

56

Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)

Hosszú távú

célok

Hosszú

távú célok

indikátorai

Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor

köz- és közösségi

szolgáltatások

úgy, hogy annak

eredményeként

csökken a

szegénység és a

kirekesztettség

mértéke és

újratermelődése.

szociális adatbázis létrehozása települési, intézményi szintű

adatbázis

Szociális minőségügyi rendszer

bevezetése

• Minőségügyi rendszer

rendelkezésre állása

Önkéntes segítői rendszer

kialakítása, kiemelten az alábbi

csoportok tagjainak bevonásával:

- fiatalok, fiatal felnőttek

- hátrányos helyzetű családok

- munkanélküli felnőttek

• Bevont önkéntesek száma

A családsegítők be kapcsolásával

az iskola rendszerébe, hogy a

jelzőrendszer működése gyorsabb

és biztosabb legyen.

• Együttműködő oktatási és

szociális szolgáltatók száma

A szociális szolgáltatások

nyújtásában résztvevő

szakemberek és civilek

• Képzésben részt vettek száma

57

Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)

Hosszú távú

célok

Hosszú

távú célok

indikátorai

Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor

folyamatos képzése és a speciális,

korosztályonként eltérő

feladatokra való felkészítése

Javuljon az

ellátórendszerben

a szakmai

szolgáltatások

elérhetősége, és a

rendszer

szakemberekkel

való ellátottsága

A szabadidő szervezésének

feladatát ellátható szakemberek

és kapacitások biztosítása a

hátrányos helyzetű településeken

• Szociális szolgáltatások

nyújtásában dolgozó

szakemberek száma

Napközbeni ellátások

elérhetőségének biztosítása

illetve javítása a településeken

(Biztos kezdet gyermekházak

létrehozása és működtetése

• Létrejövő új lakossági

szolgáltatások száma,

• Új szolgáltatással érintett

települések száma

Iskolán kívüli hiányzó ellátások

biztosítása (nyári étkeztetés,

nyári napközbeni ellátás,

táboroztatás)

• Létrejövő új lakossági

szolgáltatások száma,

• Új szolgáltatással érintett

települések száma

Szülőket bevonó és szülői • Létrejövő új lakossági

58

Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)

Hosszú távú

célok

Hosszú

távú célok

indikátorai

Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor

kompetenciákat fejlesztő

szolgáltatások bevezetése (baba-

mama klub, szülői klub stb.),

működtetése

szolgáltatások száma,

• Új szolgáltatással érintett

települések száma

Családi mentorálás kiterjesztése a

középfokú oktatásban résztvevő

családok számára, a tanulási célú

pénzügyi támogatás

lehetőségével.

• családi mentorhálózatok

száma

• családi mentorálásban

résztvevő családok száma

Életkorhoz igazodó közösségi

színterek és színtérprogramok

fejlesztése a hátrányos helyzetű

családok számára

• Létrejövő, megújított

közösségi színterek száma,

• Közösségi színtérprogramok

száma

• Közösségi programokba

bevontak száma

Növekedjen a

szociális rendszer w

Szolgáltatások háttérfeltételeinek

biztosítása (épület, eszközök)

• felújítással,

eszközbeszerzéssel érintett

59

Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)

Hosszú távú

célok

Hosszú

távú célok

indikátorai

Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor

reagáló-képessége,

a családsegítő

szolgálat

munkavégzésének

hatékonysága

települések, szolgáltatások

száma

Szolgáltatásban résztvevők

képzése, kompetenciafejlesztése

• képzésben,

kompetenciafejlesztésben

résztvevők száma

Szolgáltatásban résztvevők

létszámának bővítése

• Szociális szolgáltatások

nyújtásában dolgozó

szakemberek száma

Egészségesebb gyermekkor biztosítása

Csökkenjen a

gyermekeket érő

kirekesztés, a

lakóhelyi és

intézményi

szegregáció,

valamint az

Csökkenjen az

alapellátási

(háziorvos és házi

gyermekorvos) és

szakellátási

szolgáltatások

minőségében és

egészségügyi infrastruktúra

fejlesztése a hiánnyal érintett

helyszíneken

• felújítással,

eszközbeszerzéssel érintett

települések, szolgáltatások

száma

egészségügyi humán kapacitások

biztosítása és fejlesztése, a

térségbe vonzása és megtartása

• képzésben,

kompetenciafejlesztésben

résztvevők száma

60

Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)

Hosszú távú

célok

Hosszú

távú célok

indikátorai

Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor

életesélyeket

romboló

devianciák

előfordulása a

kistérség

valamennyi

településén

elérhetőségében

levő különbségek a

kistérség

településein

• alapellátás szolgáltatásai

biztosításában dolgozók

száma

• a kistérségben dolgozó

szakemberek száma

• a betöltetlen állások száma

szakellátások körének bővítése és

elérhetőségének javítása

• fejlesztéssel érintett

egészségügyi

szakszolgáltatások száma

védőnői hálózat szolgáltatásainak

fejlesztése

• védőnői tevékenység

keretében nyújtott

szolgáltatások száma

•

Csökkenjen a

megelőzhető

halálozás száma a

kistérségben

minimál intervenció elterjesztése

az alapellátásban (dohányzás,

alkoholizmus, depresszió)

• minimál intervenciót nyújtó

szakemberek száma

• minimál intervencióba vont

lakosok száma

61

Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)

Hosszú távú

célok

Hosszú

távú célok

indikátorai

Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor

Gondozói hálózat megerősítése a

szenvedélybetegek számának és a

családokban okozott károk

enyhítése érdekében

• Gondozásban résztvevők

száma

• Dohányzást tartósan

abbahagyók száma

• Túlzott alkoholfogyasztás

miatt támogatást kérők /

igénybe vevők száma

Javuljon a

hátrányos helyzetű

családok

életminősége és

nevekedjenek

életkilátásaik

Megelőzés és egészségfejlesztés

hálózatának kialakítása,

kapacitásainak bővítése a

kistérségben

• kistérségi egészségfejlesztési

iroda rendelkezésre állása

Egészségfejlesztés és

egészségmegőrzés

tevékenységének fejlesztése a

kistérség településein

• egészségfejlesztési

tevékenységet (is) végző

szakemberek száma

Korai felismerési és szűrési

programok tervezése és

• szűrésbe, megelőzési

programokba vont lakosság

62

Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)

Hosszú távú

célok

Hosszú

távú célok

indikátorai

Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor

lebonyolítása a hátrányos

helyzetű lakosság körében

száma

• szűrési, korai felismerési

programok száma

Partnerségi hálózat kialakítása

egészség megőrzési,

egészségfejlesztési programok

megvalósítására szakmai és civil

szervezetek, önkéntesek

bevonásával

• Partnerségi hálózat tagjainak

száma

• Egészségfejlesztési hálózat

civil partnereinek száma

• Egészségfejlesztési programok

megvalósításába bevont

önkéntes segítők száma

63

5. A kistérségi gyerekesély stratégia megalkotásának és végrehajtásának szereplői

Feladat

megnevezése Feladat leírása Felelős Végrehajt Együttműködik Ellenőriz Megjegyzés

Stratégiaalkotás

előkészítése

A szakértővel történő

előtervezés; egyeztetés és

szerződéskötés.

TKT Gyerek-

iroda

szakértő TKT Többszörös egyeztetésre és szakértői

látogatásra volt szükség a szerződéskötésig.

Stratégiaalkotás

Az érintettek tájékoztatása az

elkészítés folyamatáról,

bevonhatók és bevonandók

köréről, feladataikról.

TKT Gyerek-

iroda

Gyerek-bizottság TKT az érintettek tájékoztatása a Stratégia

céljáról, szükségességéről, és az

elkészítésének folyamatáról (KT Elnökség;

KT Társulási tanács; GYB; 523 projekt

szakmai személyzete – települési, és

szakterületi koordinátorok; szakmaközi

bizottság; szakmai szervezetek és szakmai

szolgáltatók; civil szervezetek képviselői;

intézményvezetők; szülői szervezetek

képviselői, települési cigány kisebbségi

önkormányzatok képviselői, hátrányos

helyzetű emberek képviselői, egyházak,

diákönkormányzatok képviselő

64

Feladat

megnevezése Feladat leírása Felelős Végrehajt Együttműködik Ellenőriz Megjegyzés

A tervezett tevékenységekhez

kapcsolódó elvárások tisztázása

Gyerek-

bizottság

Gyerek-

iroda

szakértő TKT Az elvárások tisztázódtak, a szakértő és a

kistérség feladatmegosztása is elkészült.

Gyerekbizottsági ülés: stratégiai

tervezés

TKT Gyerek-

bizottság

Gyerekiroda,

szakértő

TKT A Stratégia elkészítési ütemtervének

véglegesítése, elfogadása megtörtént. A

stratégia készítés ütemtervének GYB. általi

elfogadása megtörtént.

Projekt-team: stratégiai

tervezés elindítása

Gyerek-

bizottság

Gyerek-

iroda

szakértő TKT Szakterületi és szakmaközi team-et, illetve

projekt-teamet nem volt szükséges

létrehozni, mivel a gyerekiroda a stratégia

megírásában csak minimális közreműködést

vállalt (dokumentációk; beszámolók

átadása, illetve az adatlapokat is csupán a

védőnőktől kérdezte le.

A kistérségi tükör adatainak

felülvizsgálata, a változások

összegyűjtése

TKT Gyerek-

iroda

Gyerek-

bizottság,

kistérség

intézményei,

iskolák, óvodák,

védőnők

TKT AA meglévő (eredeti) térségi tükör

aktualizálása, kiigazítása és bővítése

(szakterületenként és település szinten is) a

menedzsment és a szakterületi

koordinátorok irányításával történik. A

szakterületi korrdinátorok javaslatot tesznek

az adatlapok tartalmára és egyéb,

65

Feladat

megnevezése Feladat leírása Felelős Végrehajt Együttműködik Ellenőriz Megjegyzés

informatív adatok elérésére. Az adatlapok

kijuttatását és begyűjtését, valamint az

összesítések elkészítését a Gyerek-iroda

végzi.

Kistérségi szükségletfelmérés

elkészítése

TKT ELTE

szakértő

csoportja

Gyerek-iroda TKT A szükségletfelmérés elkészítése a z MTA

módszertani útmutatója alapján történik.

Lebonyolítását az ELTE megbízott szakértői

és munkacsoportja végzi, a kistérség

településein és családjainak körében végzett

reprezentatív felmérés alapján.

Kistérségi Oktatási és Szociális

Kerekasztal vélemény ének

kialakítása a települési, mikro és

kistérségi szükségletekről, és a

fejlesztési irányokra vonatkozó

ajánlások elkészítése

Gyerek-

bizottság

Oktatási és

Szociális

kerekasztal

Gyerekiroda TKT Oktatási és szociális kerekasztal települési,

mikrotérségi és kistérségi szintű

megbeszélései, egyeztetései során

felderítésre és összegyűjtésre kerülnek az

egyes szakterületeken és intézményekben

zajló szolgáltatásokkal kapcsolatos

eredmények, a sikerek és a hiányosságok. A

kerekasztalok kialakítják a kistérség egyes

humán szolgáltatásainak működtetésére

vonatkozó összegző véleményüket, az egyes

66

Feladat

megnevezése Feladat leírása Felelős Végrehajt Együttműködik Ellenőriz Megjegyzés

hiányterületek, fejlesztési szükségletek

meghatározásra kerülnek. Elkészül a

kerekasztal kistérségi szintű, de

mikrotérségi és települési szintet is érintő

ajánlása a fejlesztési célokra és beavatkozási

irányokra, tevékenységekre vonatkozóan.

Stratégiaalkotás

A kistérségi tükör

felülvizsgálata, kiegészítése a

megváltozott adatokkal és a

szakmai kerekasztal ajánlásaival

Gyerek-

bizottság

szakértő Gyerekiroda;

védőnők; iskolák,

óvodák

TKT A kistérségi vállalások alapján nem került

áttekintésre a szakterületi koordinátorokkal

a meglévő (eredeti) kistérségi tükör

aktualizálása, kiigazítása és bővítése

(szakterületenként és település szinten is a

menedzsment és a szakterületi

koordinátorok irányításával). Szakterületi

adatlapok kijuttatása és begyűjtése is csak a

védőnőkre korlátozódott. Év közben

közoktatási intézmények nyújtottak még

adatokat. Javaslat a kérdőívek tartalmára

nem jött; települési közösségi beszélgetések

megszervezése és lebonyolítása nem került

sor.

67

Feladat

megnevezése Feladat leírása Felelős Végrehajt Együttműködik Ellenőriz Megjegyzés

Probléma – és erőforrás

összevetése, fókuszterületek

meghatározása

Gyerek-

bizottság

Gyerekiroda szakértő,

szakmai

kerekasztalok

TKT Három fókuszterület körvonalazódott: korai

képességgondozás és fejlesztés; közoktatás

és egészségügy.

Stratégiaalkotás

Stratégia megírása TKT szakértő Gyerekiroda TKT folyamatos konzultáció volt és szükség

esetén egyéb információszolgáltatás.

Stratégia bemutatása,

megvitatása az érintettekkel,

érdekeltekkel

TKT Gyerekiroda Gyerek-

bizottság,

szakmai

kerekasztalok,

szakértő

TKT Az elkészült stratégiát a menedzsment és a

projekt-team megismeri. A gyerekirodának

előterjesztések elkészítését; bemutatást,

fórumok szervezését és megvitatást: GYB.;

Társulás, ágazati, az érintettek szintjén is, pl.

kistérségi fórumok, lakossági fórumok, stb.

kell majd vállalnia.

Javaslatok, vélemények

beépítése a stratégiába

Gyerek-

bizottság

szakértő Gyerekiroda TKT A javaslatok a véglegesítés során kerülnek

be a stratégiába.

Cselekvési terv tartalmi

elemeinek meghatározására

javaslatok megfogalmazása és

összegyűjtése a stratégia

alapján

TKT Gyerekiroda Gyerek-

bizottság,

szakmai

kerekasztalok,

szakértő

TKT Munkacsoportok felállítása az egyes

célterületekhez (ágazati/szolgáltatási,

települési és szakterületi koordinátorokból))

Folyamatos konzultációk megszervezése és

folytatása ágazati/települési/kistérségi

68

Feladat

megnevezése Feladat leírása Felelős Végrehajt Együttműködik Ellenőriz Megjegyzés

szinten

Stratégiaalkotás

Cselekvési terv elkészítése a

szakmai illeszkedések és az

ágazati javaslatok beépítésével

TKT szakértő Gyerekiroda TKT Az összegyűjtött javaslatok, és az azok

alapján megfogalmazott ajánlások alapján, a

szükséges illeszkedések figyelembe

vételével a cselekvési terv elkészítése

Forrástérkép elkészítése TKT szakértő Gyerekiroda TKT Országos adatbázisok feltérképezése,

Térségi anyagok feltérképezése és

áttekintése, a kapcsolódó jogszabályok

áttekintése után a forrástérkép elkészítése

Cselekvési terv és Forrástérkép

bemutatása, megvitatása az

érintettekkel, érdekeltekkel

TKT Gyerekiroda Gyerek-

bizottság,

szakmai

kerekasztalok,

szakértő

TKT Az elkészült cselekvési tervet a

menedzsment és a projekt-team megismeri.

A gyerekirodának előterjesztések

elkészítését; bemutatást, fórumok

szervezését és megvitatást: GYB.; Társulás,

ágazati, az érintettek szintjén is, pl.

kistérségi fórumok, lakossági fórumok, stb.

kell majd vállalnia.

Javaslatok, vélemények Gyerek- szakértő Gyerekiroda TKT A javaslatok a véglegesítés során kerülnek

69

Feladat

megnevezése Feladat leírása Felelős Végrehajt Együttműködik Ellenőriz Megjegyzés

beépítése a cselekvési tervbe és

Forrástérképbe.

bizottság be a cselekvési tervbe.

A stratégia és a

cselekvési terv

elfogadása

A Gyerekbizottság és a TKT

tanácsa elfogadja az előzetesen

véleményezett Stratégiát, a

kapcsolódó Cselekvési tervet és

Forrástérképet.

TKT Gyerek-

bizottság;

TKT

Gyerekiroda TKT Ezzel megkezdődik a stratégia

társadalmasításának és megvalósításának

időszaka. Vége a stratégia eddigi rejtett

korszakának, a nyilvánosság elé lépett a

dokumentum.

A stratégia

végrehajtása

A TKT, a Gyerekbizottság és a

Gyerekiroda közreműködésével

a cselekvési tervben foglaltak

alapján és a forrástérkép adta

lehetőségek figyelembe

vételével megvalósítja a

kistérségi stratégiát.

TKT Gyerek-

bizottság

Gyerekiroda;

Többcélú

Kistérségi

Társulás; Helyi

önkormányzatok;

intézmény-

fenntartó

Társulások

Megyei

Kormány-hivatal;

Felügyeleti

szervek;

Közoktatási,

TKT Fontos lesz a stratégia, a cselekvési terv és a

forrástérkép párhuzamos figyelése és

görgetése. Egymásra épülő elemek, de a

forrástérkép által nyújtott lehetőségek és a

politikai, gazdasági környezet változásai

nagymértékben befolyásolják majd a

megvalósítást.

70

Feladat

megnevezése Feladat leírása Felelős Végrehajt Együttműködik Ellenőriz Megjegyzés

szociális,

gyermekjóléti,

egészségügyi,

stb.

intézmények;

egyházak; civil

szervezetek helyi

lakosság,

közösségek.

Társadalmasítás A kistérségi szereplők és a

lakosság lehető legnagyobb

csoportja számára ismert,

hozzáférhető lesz a stratégia.

TKT Gyerek-

bizottság

Gyerekiroda TKT Szükséges lesz minél több szereplő

bevonása, fontos, hogy a lehető legtöbben

megismerhessék és magukévá tehessék a

kistérségi stratégiát.

Felülvizsgálat,

korrekció

Maghatározott időnként a

stratégia (cselekvési terv és

forrástérkép) felülvizsgálata,

újraértékelése és a szükséges

változtatások megvalósítása.

TKT Gyerek-

bizottság

szakértő TKT Megtervezett időközönként (évente) a

felülvizsgálatot meg kell csinálni. Legalább 2

évente a tükör újraértékelése és frissítése

elengedhetetlen.

71

6. Partnerség a stratégia elkészítéséért és megvalósításáért

Egy stratégia sikeres megvalósításának elengedhetetlen feltétele a stratégia közösség általi

elfogadása és támogatása, valamint a megvalósítás a helyi társadalom intenzívebb

részvételével. A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás ezt a sikert kívánja elérni a stratégia

társadalmasításával, melynek folyamata a stratégia tervezésének kezdetétől a stratégia

megvalósításán keresztül az eredmények értékeléséig tart. A siker érdekében kialakította a

stratégia szakmai hátterét: létrehozta a Gyerekesély Irodát, a Gyerekesély Bizottságot és

támogatja azok működését. A szakmaiság mellett a projektgazda kiemelt figyelmet fordított a

partnerség építésére: a lakosság, a stratégiában érintett szakmai és civil csoportok bevonására

annak érdekében, hogy olyan stratégia szülessen, amely maximálisan épít a kistérség

polgárainak, intézményeinek és vállalkozóinak egyéni és szervezeti tapasztalataira, tudására és

amelynek megvalósításában az érintettek tevékenyen részt is kívánnak venni.

A széleskörű szakmaiság és társadalmi részvétel érdekében jött létre a Gyerekesély Bizottság,

melynek feladata a kistérségi gyerekesély stratégia és a cselekvési program kidolgozása, a helyi

közösségekkel való megismertetése és elfogadásának támogatása, megvalósulásának nyomon

követése. A bizottság megjeleníti a gyermekek érdekeit a kistérség a települések és

intézményeik és a lakosság felé, és társadalmi kontrollja a program végrehajtásának is. A

bizottság működése a civil és szakmai szektor összefogását is jelenti. A Szerencsi

Gyerekbizottságban a gyerekekkel foglalkozó szolgáltatások szakemberei, a helyi döntéshozók,

a nemzetiségi önkormányzatok, valamint civil szervezetek képviselői vállaltak szerepet.

A Gyerekesély Iroda biztosítja a Gyerekesély Bizottság működését, illetve a projekt

megvalósításának adminisztratív és szakmai hátterét, mellyel hozzájárul a „Legyen jobb a

gyerekeknek” Nemzeti Stratégia célkitűzéseinek a célcsoporthoz való eljutásához. A

stratégiával kapcsolatos társadalmi párbeszéd szervezése és működtetése azonban nem lehet

csupán a Gyerekesély Iroda feladata, hiszen nem egyszerűen projektmegvalósításról van szó,

hanem egy újfajta, az eddigiektől eltérő működési módról, amelyben az együttműködés, a

nyilvánosság, az érintettek folyamatos partneri párbeszéde jellemző.

A Gyerekesély Stratégia elkészítésére munkacsoport kerül felállításra. A munkacsoport tagja a

projektmenedzser, szakmai vezető, szakterületi koordinátorok, a társulási tanács egy tagja és

egy külső szakértő. Elkészítésének kezdetétől az érintettek legszélesebb körű bevonása

72

történik, így ennek érdekében már az előkészítő munkába bevonásra kerülnek a különböző

szociális, gyermekjóléti, közoktatási intézmények képviselői. A stratégiát is készítő

munkacsoport üléseinek keretében készítjük el a cselekvési programot és forrástérképet, a

helyi szükségletek figyelembe vételével pedig azon beavatkozási területeket, ahol fejlesztések

szükségesek.

Tehát a társadalmasítás megtervezéséért és megvalósításáért felelős a Többcélú Kistérségi

Társulás, a települések képviselőtestületei, és a Gyerekesély Bizottság tagjai is. Valamennyien

együttesen közvetítik a részvétellel kapcsolatos elvárásokat, illetve segítik a részvételt. A

társadalmasításhoz kapcsolódó kommunikációs tevékenységek megvalósításában szervesen

együttműködik velük, annak hátterét szervezi, adminisztratív tevékenységeit elvégzi a

Gyerekesély Iroda.

A partnerség építésének folyamata:

A stratégia megalapozásának és kialakításának időszakában tematikus jellegű

munkaértekezletek (workshopok) sorozatát rendezzük meg az alábbi témakörök szerint:

• oktatási, fejlesztési, felnőttképzési szempontok

• egészségügyi, szociális és lakhatási

• gazdasági, foglalkoztatási

A partnerségi találkozók, munkaértekezletek első szakaszában a stratégia helyzetértékelő

részéhez kapcsolódó szakértői megállapítások kerülnek megvitatásra és lehetőség nyílik arra is,

hogy a kistérség társadalmi és gazdasági helyzetére építve a gyerekesély stratégia fő fejlesztési

irányairól is véleményt mondjanak a résztvevők. Ezen megbeszélésekre 2013 szeptemberétől

2013. november végéig kerül sor annak érdekében, hogy az elhangzott véleményeket a

stratégia tervezése és egyeztetése során a tervező szakemberek figyelembe vehessék,

beépíthessék.

A társadalmasítás második szakaszában – 2014 márciusától 2014. június végéig - újabb

találkozókra és munkaértekezletekre kerül sor, melyeken már a stratégia céljai és az azokhoz

kapcsolódó lehetséges fejlesztési projektek állnak a közös munka középpontjában.

A tematikus jelleggel meghatározott megbeszélések mellett a kistérségi települések vezetőinek,

polgármestereinek és jegyzőinek bevonásával is kerülnek megrendezésre a stratégiához

kapcsolódó megbeszélések, kistérségi és mikrotérségi ülések formájában.

73

A negyedéves rendszerességgel megtartott szociális szakmai műhely és az oktatási kerekasztal

folyamatában kíséri végig a stratégia elkészítését, és formálja annak tartalmát. Nemcsak a

műhelyek véleményét kérjük ki és jelenítjük meg a dokumentumokban, hanem az egyes

szakembereket is megszólítjuk, akik véleményezik a számukra megküldött munkaanyagokat,

ahhoz javaslatot, észrevételt tesznek.

A Gyerekesély Bizottság negyedévente szervezett ülésein tekinti át a Gyerekesély program

előrehaladását, benne a stratégiakészítés folyamatát, az egyes tevékenységek megvalósítását

és a projekt eredményeit. A Bizottság ülései minden alkalommal meghirdetésre kerülnek. A

Bizottság ülései nyitottak, az érdeklődők által látogathatóak.

A kistérség lakosságának, a stratégia által érintett célcsoportok, kiemelten a hátrányos

helyzetű családok, a szakmai és gazdasági szervezetek és szakemberek, civil szervezetek

tájékoztatása, bevonása, véleményének és javaslatainak megismerése érdekében (a

kommunikációs tervben is meghatározott módon) több csatornás kommunikációs program

kerül megvalósításra. Ennek részeként az alábbiakat valósítjuk meg a tervezés teljes

időtartamában:

– A stratégia és a kapcsolódó dokumentumok honlapon való megjelentetése: A közös

információs portál a kistérségi gyerekprogram honlapja, amely a

www.szerencsigyerekesely.hu címen érhető el. A stratégiával, a cselekvési tervvel és a

forrástérképpel kapcsolatosan a közérdekű információk megosztására, fejlesztési

fórumok indítására, online viták biztosítására, közvélemény kutatásra egyaránt

alkalmas a honlap, melyen keresztül interaktív módon végigkísérhető a stratégia

megalkotása és végrehajtása, a kapcsolódó dokumentumokon és programokon

keresztül. A a tervezési folyamat egyes lépcsőiben elkészült és a honlapon

megjelentetett munkaanyagokat bárki véleményezheti, ahhoz észrevételt, javaslatot

tehet.

– A lakossági vélemények kinyilvánítására elektronikus postafiók létrehozása: a

személyes vélemények, javaslatok beküldése válik lehetővé. Fontos, hogy minden

egyes véleményre személyesen reagáljunk. A személyazonosságukat felfedő, javaslatot

tevő személyekre kiemelt figyelmet fordítva levelezőlistát hozunk létre, és minden

társadalmasítási eseményről tájékoztatjuk őket a stratégia és cselekvési terv

készítésének további szakaszaiban.

74

– Vélemény-gyűjtő láda elhelyezése Szerencs Város Polgármesteri Hivatalának portáján:

a véleménynyilvánítás konzervatívabb formáit kedvelők számára biztosítjuk a

lehetőséget, hogy levélben és akár anonimitásuk megőrzése mellett mondják el a

kistérségben élők személyes véleményüket.

– Gyerekesély fórumok szervezése: a lakossághoz közeli módon, települési és

mikrotérségi szinten fórumokat szervezünk a települések szakembereinek

részvételével, a lakosság, az érintett családok bevonása érdekében. A fórumok

megszervezésére elsődlegesen olyan módon kerül sor, hogy az kapcsolódjon más, a

helyiek érdeklődését felkeltő, érdeklődésére számot, megjelenésüket nagyobb

létszámban valószínűsítő rendezvényhez (pl. egészségnap, falunap, önkormányzati

meghallgatás).

A stratégia készítése során elkészült munkaanyagokat a kistérségben lévő nemzetiségi

önkormányzatok részére is elküldjük, tájékoztatásra és véleményezésre egyaránt.

Az elkészített stratégiát, valamint a kapcsolódó cselekvési programot és forrástérképet a

gyerekesély bizottság és a kistérségi társulás társulási tanácsa tárgyalja és fogadja el.

A stratégia partnerségi köre az alábbi csoportokra és szervezetekre terjed ki:

- Önkormányzati partnerek

o települési önkormányzatok (18)

o Szerencsi Kistérségi Társulás (1)

- Államigazgatási szervek

o Szerencsi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége

o Szerencsi Rendőrkapitányság

- Térségi, kistérségi, települési és egyéb közintézmények, közszolgáltatók

o Szerencsi Művelődési Központ

- Fejlesztéspolitikában érintett szervezetek

- Gazdasági partnerek, jelentősebb vállalkozások

- Szakmai szervezetek, kamarák

- Oktatási és felnőttképzési intézmények és szolgáltatók

o Tállya Intézményfenntartó Társulás

o Önálló települési általános iskolák és óvodák

o Pedagógiai Szakszolgálat

o Türr István Képző és Kutatóintézet

75

- Szociális intézmények és szolgáltatók

- Egészségügyi intézmények és szolgáltatók

- Civil szervezetek

o Alsódobsza (2)

o Megyaszó (15)

o Sóstófalva (3)

o Újcsalános (0)

o Prügy (10)

o Tiszalúc (23)

o Bekecs (14)

o Golop (5)

o Taktaharkány (17)

o Taktakenéz (4)

o Taktaszada (11)

o Legyesbénye (5)

o Mád (130)

o Mezőzombor (11)

o Monok (15)

o Rátka (7)

o Tállya (19)

o Szerencs (101)

- Helyi média

Az egyes partnereket partnerség szintje (települési, mikro-térségi, kistérségi) és a stratégia

megvalósítása során betöltött szerepe (döntéshozói, szakmai, civil) szerint is

megkülönböztetjük.

76

7. Mellékletek

7.1 Oktatási kerekasztal megállapításai és javaslatai

A kistérségi oktatási kerekasztal szakemberei által a gyermekek hátrányos helyzetből való

kimozdításának szempontjait és a gyerekesély stratégiában megfogalmazott célkitűzések

elérése érdekében tett megállapításait, javaslatait tematikus módon az alábbiakban foglaltuk

össze.

Délutáni és szabadidős foglalkozás

Néhány iskolában ugyan nincs napközi otthon vagy tanoda, de a szabályozás elvárásainak

megfelelően megoldott, a gyerekek iskolában történő felügyelete, tanulási lehetősége,

foglalkoztatása du.4-ig - igény szerint.

Taktakenézen az IPR 10 éve működik már és a kezdeti bizalmatlanságot követően igen jók a

tapasztalatok, a gyerekeken és a szülőkön egyaránt érződnek pozitív hatások. A

nevelőtestületet is formálja a módszer és a szülőkkel, családokkal való szorosabb

együttműködés.

Javaslat:

- a gyermekek számára a foglalkozásokat ki kell terjeszteni a nyári időszakra, a

készségfejlesztést nyáron is folytatni kellene egyéni szinten is (heti 1-2 óra), nem csak

csoportosan

Tanulás, továbbtanulás, felnőttképzés

Kiemelten fontos a szülő szerepe, ő határozza meg a nevelés irányát, az iskola csak a szülő

megnyerésével tudja a gyereket a célzott irányba elindítani, úton tartani, befolyásolni. Az

általános iskolából való lemaradás aránya mindennek köszönhetően igen alacsony.

A középiskolába, szakiskolába továbblépő gyermek megszokott védelme megszűnik, a

családokkal való intézményi kapcsolattartás megszűnik. A mentális támogatás nélkül maradó

HH gyermekek lemorzsolódási aránya igen magas.

Javaslat:

- középiskolára is áthúzódó szülői program kialakítása, szülői együttműködés kiépítése

77

SNI, Integrált oktatás, felzárkóztatás

A települési iskola tanulmányi szintjét első lépésben a szülők határozzák meg: ha a szülők

gyakran nem tolerálják az IPR-t, elutasítják az integrációt. Ha a gyermeket a gyorsabb és általuk

optimálisnak tartott fejlődési pálya érdekében elviszik más iskolába, más településre, akkor a

helyben maradók gyermekek fejlettségi színvonala ugyan egységesebb lesz, de így sokkal több

a HH és SNI gyermekek száma az iskolákban a romák lakta településeken. A pedagógusnak

ilyenkor nagyon nehéz a dolga, rendszeresen kevésnek bizonyulnak a rendelkezésre álló

pedagógusi, fejlesztői kapacitások.

Gyakran előfordul az is, hogy az ilyen településen a gyermekek között az SNI arány nem

magasabb az átlagosnál, de ennek hátterében ott áll, hogy számos szülők nem viszi el a

gyermeket vizsgálatra, akiről így az SNI-t sem állapíthatják meg. A szülői felelősség hiánya miatt

nem teljes az SNI diagnózis köre, közöttük pedig igen súlyosan elmaradott gyermekek is

vannak. A fogyatékos gyermek az integrált osztályba sem képes beilleszkedni és nemcsak a

többieket akadályozza, de ő maga sem fejlődik, komolyam kínlódik az iskolában.

Sok szülő – akik még nem süllyedtek nagyon mélyre a szegénységben vagy csak egy rövid ideje

kerültek abba – nem ismeri el sem a hátrányos helyzetét, sem gyermeke veszélyeztetettségét.

Ők nem működnek együtt, aminek következtében kerül a gyermek még veszélyeztetettebb

helyzetbe.

Az SNI-s gyermekek közül sokkal többnek van esélye arra, hogy nem lesz szakmája, a

településen marad egész életére, korán alapít családot, és a gyermekei hozzá hasonlóan SNIs

gyerekek lesznek. Az SNI családok életciklusa sokkal gyorsabb, mint az átlagos családé. A

jelenlegi erőforrásokkal nem lehet ezt a folyamatot megszakítani, legfeljebb lelassítani. Ez

azonban nem eredményként mutatkozik meg, hanem a település helyzetének további

romlásaként (pl. Taktaszada). A rendszer pedig jelenleg nem úgy működik, hogy a tényleges

pedagógusi erőfeszítéseket és az ennek nyomán elért változásokat méri, hanem a kiindulási

helyzettől és környezettől függetlenül elért tanulmányi eredményt.

Azokon a településeken, ahol kevés a hátrányos helyzetű család, kisebb réteget érint a

probléma, ott az egyes gyerek-csoportok közötti különbségek jelentenek plusz veszélyt. Ebben

a helyzetben a gyermek gyorsan és kevésbé nyilvánvaló módon válik kitaszítottá, aminek

következtében a gyermek nehezen kezelhetővé, a család elutasítóvá válik.

78

A kistérségi képzési, továbbképzési rendszer igen jól működik. A kistérségben tapasztalható

jelentős eltérések mellett is nagyon jó, támogató az együttműködés a pedagógusok között.

Az egyéni tanulási készségek mellet a közösségben való működést is meg kell tanulniuk az

ingerszegény környezetből származó gyerekeknek. Ehhez közösségi programok kellene és

változatosak: sportolás, munka, ünneplés, kirándulás.

Nemcsak készségfejlesztésre van szükség. ugyanolyan fontos a változatos környezeti ingerekkel

való megismertetés, találkozás. Ehhez iskolán kívüli és szabadidős programok, nyaralás,

táborozás, kirándulás lehetősége kell. Emellett ezek az aktivitások a közösségi nevelés

eredményeihez is hozzájárulnak.

Javaslat:

- A kompetencia pályázatok nagyon jók, sikeresek a gyermekek és a pedagógusok

körében is. Minden iskolában szükség lenne rá. Folyamatosan és nem csak időszakosan.

- A tényleges igényekhez kellene alakítani a pedagógus és fejlesztő kapacitásokat.

- Változás eléréséhez mindenképpen szükség van plusz személyi segítségre, kapacitásra.

Ezzel lehet a legtöbbet elérni.

- Védőhálót azokra is ki kellene terjeszteni, akik most csúsznak bele a szegénységbe, mert

ezek a családok még könnyen és sokkal kevesebb forrással megmenthetők,

kimozdíthatók.

- Az egyes családok eltérő felzárkóztatási igényeihez illeszkedő program, megoldások

kellenek.

- A jól fejleszthető és jól tanuló gyermekek szempontjából nagyon fontos nem csak a

tehetségfejlesztés. Nekik is plusz felkészítésre van szükségük – az újabb és további

lépések sikeres megtétele érdekében. Iskolai eredmények javulása, versenyeken

eredmény elérése, a továbbtanulás sikeressége csak így javítható.

- A fejlesztéshez és a tehetséggondozáshoz egyaránt kellenek az egyéni és a kiscsoportos

foglalkozások – és a kapcsolódó szakember kapacitás és pénz.

79

Családokkal, gyermekekkel és felnőttekkel való együttműködés

A gyermek befolyásolásához, tanulási, fejlődési pályán való tartásához a pozitív szülői, családi

példa és támogatás elengedhetetlen. Ennek legfontosabb területe a család, a szülők életvitele,

életfelfogása. A család szerepe a nevelésben kiemelkedő. A szülőt az együttműködés

érdekében motiválttá kell tenni.

Számos esetben a szülő mentális támogatása, a beszélgetések, a tanácsok elegendőek ahhoz,

hogy a szülő támogassa az iskola képzési programját és gyermekét a tanulásban,

továbbtanulásban. Az érdektelen (és gyakran képzetlen) szülőt motiválttá kell tenni: a

juttatások és a fegyelmezés közösen használt eszközeivel.

Sajnos a „csak kapni-kapni” és a „minden ingyen jár” szemlélet nagyon elterjedt a

mélyszegénységben élő, főként romák által lakott településeken. Olyan programra lenne

szükség, amiben tenni is kell a juttatás elnyeréséért, és többet kapnának azok, akik többet is

tesznek (gyerek és szülő egyaránt).

Javaslat:

- A hátrányos helyzetű családok tartós mentorálása igen hatékony és eredményes.

Szükség van folyamatos kapacitásokra és a pedagógusok fejlesztésére is.

- Az egyre nehezedő helyzetben az újabb és újabb módszerek mind a személyes

közreműködés, folyamatos családi szintű támogatást tartják szükségesnek. A

pedagógusok javadalmazása azonban nem kellő mértékű, az elvárt erőfeszítésektől

mélyen alul marad. Ez ellehetetleníti a jelenlegi pedagógusokat és az utánpótlás

biztosítását is.

- Nem elég egyes családok mentorálása, hanem folyamatos és mindenre kiterjedő

figyelést kellene végezni annak érdekében, hogy ne csússzanak ki a védőhálón olyan

családok, akik felemelhetőek lennének.

Felnőttképzés, készségfejlesztés, ismeretterjesztés

A szülői képzés, munkavállalói készségfejlesztés fontos, de a munka nélkül mit sem ér. A szülő

dolgozzon! Ez jelenti a magabiztosságot a felnőttnek és a legfontosabb példamutatást a

gyereknek.

80

A közmunka biztosítása a felnőttek számára sokat segít, de nem jelent megoldást. Állandó

munkahelyekre lenne szükség.

Az igyekvő, szegény családok – képzetlenségük és lehetőségeik híján – is csak nagyon

ingerszegény környezetet tudnak biztosítani gyermekeiknek. Fontos, hogy érzékeljék, melyek

ezek a családok, mert ők még kimozdíthatóak a jelenlegi depresszíós helyzetből.

Sajnos általános tapasztalat, hogy a kezdeményezés kötelezettsége mindig az iskoláé. A

családok pedig hozzászoktak, hogy őket kiszolgálják, és csak ingyenesen hajlandók részt venni

az oktatásban, a képzésben.

Javaslat:

- a szülőkkel foglalkozni kell, ehhez személyi kapacitások szükségesek

- a szülőket oktatni, mentorálni, támogatni kell – folyamatosan, állandó odafigyeléssel

- helyben szervezhető műhelyekre van szükség, amik illeszkednek a lakosság szintjéhez,

igényeihez, állapotához. A helyben szervezett műhelyek működtetése olcsóbb,

költséghatékonyabb is.

- A felnőttek képzése során is figyelmet kell fordítani a jutalmazás és szankciónálás

egyensúlyára. Csak jutalmazással nem működik. A jelenlegi rendszerben egy-egy

juttatás megvonása esetén a jövedelmet másik juttatással pótolják a szülők.

Vezetői munkaértekezlet összefoglaló:

A problémák, a helyzet értékelésében nagyon fontos a helikopter szemlélet – kistérségi szinten.

Távolabbról már összemosódnak a különbségek és egyformává válik minden.

Munkavégzés nélkül nincsen eredményes beavatkozás, akárhonnan közelítünk a családokhoz. A

közmunkaprogram átmenetileg segít csak, állandó megoldásra van szükség minél előbb és

minél több emberre kiterjedően.

Az alacsony fizetések, a teljesítményértékelés és jutalmazás hiánya, a nehéz és súlyosbodó

környezeti feltételek demotiválják a pedagógusokat. A területi pótlék csak gesztusértékű

juttatásnak tekinthető.

Javaslatok:

- kistérségi szintű pályázati rendszer, források és azok allokációja

81

- kistérségi szinten szervezett közmunka programok

- minden közmunkával érintett felnőtt kötelező beléptetése a felzárkóztatási

programokba

- iskolában kezdődő és tudatos munkára nevelés

- az IPR általános, minden intézményre kiterjedő bevezetése a kistérségben

- személyi feltételek biztosítása: nemcsak a törvényi előírás által létrehozott helyek

betöltése, hanem ezen felül újak kialakítása a kistérségben.

7.2 Szociális kerekasztal megállapításai és javaslatai

A kistérségi szociális kerekasztal szakemberei által a gyermekek hátrányos helyzetből való

kimozdításának szempontjait és a gyerekesély stratégiában megfogalmazott célkitűzések

elérése érdekében tett megállapításait, javaslatait tematikus módon az alábbiakban foglaltuk

össze.

Gyermekkor (0-16 év)

A gyerekházakkal nagyon jó a tapasztalat. A szülőket gyorsan be lehet vonni.

Az alapvető kezelési egység a család!

A védőnői rendszer jól működik, de csak a gyermek 6 éves koráig tart a védelem. A védőnők

feladata, hogy a gyermek köré annak első éveiben plusz védőhálót vonjanak, és szociális

szakemberekkel közösen a szülők, a családok számára támogatást nyújtsanak a gyermek

megfelelő és egészséges nevelésében.

Számos településen olyan leromlott a környezet és hátrányos a társadalmi helyzet, hogy

lehetetlen szakembereket találni egy-egy feladat ellátására. pl. Taktakenézre nem tudnak se

gyerekorvost találni, se szakorvosokat részmunkaidőben odavinni. De elmenekül a

gyógyszerész és a tanító is. Az orvosok, a gyógyszerészek nagyon nehezen vonhatók be a

szakmaközi együttműködésekbe, beszélgetésekbe.

82

A kistelepülések gyakran közösen alkalmaznak egy családgondozót, mert így olcsóbb –

függetlenül a tényleges szükségletektől. Az ellenőrzés pedig nem szankcionálja az

önkormányzatot, tehát minden marad a régiben.

Javaslat:

• Adni, de mindenkinek (család, gyerek, felnőtt, szakdolgozó) a rendszerben! De csak apró

előnyöket, cserébe az együttműködésért, a megszokásért, a folyamatok elkezdődéséért.

• A problémakezelés folyamatosságát biztosítani kell, valamint a megfelelő infrastrukturális

és szakember hátteret a helyszínen.

• Először mindig a család kerüljön kezelésre. Csak a szülői elfogadás után következhet a

gyermek megközelítése.

• Életkori sajátosságoknak megfelelő kezelés és program szükséges. Minden életkor

ugyanolyan fontos: a kisgyermekkor, az óvodás-iskolás időszak, a tinédzser kor, a fiatal

felnőtté válás, a családalapítás stb. Egyik szakaszt sem szabad kihagyni!

• A családsegítőknek az íróasztal mellett foglalkoztatóra, játéktérre és kiscsoportos térre is

szüksége van.

• Kapacitásfejlesztés minden módon: hivatásos, önkéntes, helyi segítő. De bővítés!

Alacsony képzettségi szint, alacsony szakmai tudás

A hátrányos helyzetű települések relatív zártsága miatt a gyermekek az általános iskolát

többnyire elvégzik, kevesen hagyják abba a tanulást. A közép és szakiskolákból való kimaradás

aránya azonban már magas, annak ellenére, hogy a gyerekek legalább 90%-a az általános iskola

után elindul a továbbtanulás útján.

A mélyszegénységben élő családok gyermekei annyira ingerszegény, tudatlan környezetből

jönnek, hogy nem tud kialakulni bennük saját kép a választható vagy választandó

továbbtanulási irányról, a reális érdeklődési körről. Sem a családjukban, de sokszor a faluban

sincs (általuk ismert) dolgozó, szakmával rendelkező ember. A jelenlegi pályaválasztási rendszer

alkalmatlan ennek a problémának a megoldására.

Ráadásul a tanult szakmákat sem tudják az esetek többségében alkalmazni. Nincs szükség a

településeken 20 fodrászra, működő építőipar nélkül 20 kőművesre. A tanult szakmák emellett

főként elméleti képzést jelentenek, a gyakorlat megszerzése hiányzik a többségükből.

83

A család életmódja, példamutatása meghatározó a gyermek számára. Nem csak azt látja, hogy

a szülők nem dolgoznak, de azt is, hogy a pénzzel hogyan gazdálkodnak. Segély

megérkezésekor 2-3 napig, egy hétig mindenfélére költenek, szórják a pénzt, aztán pedig

marad megint az éhezés és a nyomor. Ha otthonról nem hozza, otthon nem látja, akkor szinte

lehetetlen a gyerekben feléleszteni a változási, előrehaladási vágyat. A szülővel is, az egész

családdal foglalkozni kell.

A rossz családi példa és a környezet csábítása miatt egyre fiatalabb korban jelenik meg az

uzsora. Ha az adósságspirál elkapja a könnyen befolyásolható fiatalokat, akkor az nagyon

gyorsan a törvénytelenségbe vezeti őket. Ez minden mélyszegénységben élő családot fenyeget

és halmozottan jelenik meg az ilyen, főként romák lakta településeken (Taktakenéz különösen

fertőzött). Utolérése nagyon nehéz.

A szülők motiválásában a juttatás (segély, adomány, ajándék) nem elég, sőt kevés. Ha valaki

mindig ingyen, ellentételezés nélkül kap, az nem tanít meg az értékelésre. Be kell vonni, meg

kell győzni a változás, az új fontosságáról, annak elérése lehetőségéről. Minden siker feltétele,

hogy a szülő egyetértsen, támogató legyen a célokat illetően is. Ehhez szankciókra is szükség

van.

A szülői életstratégiát nehéz megváltoztatni, hiszen mindenki a saját tapasztalatára építi fel. A

változtatáshoz közvetlenség, kitartás, folyamatosság és példamutatás kell a segítők részéről is.

Javaslat:

• A pályaválasztási rendszer átalakítása. Az általános iskola időszaka alatt be kell vezetni a

gyerekeket a fizikai munka, műhelymunka világába. Ehhez kapcsolódva, hosszabb időt

eltöltve különböző szakmák, közelében kellene kialakítani a szakmaválasztást.

• Családi szintű, összehangolt program: minden érintett család mentorálása, szülők

foglalkoztatása (nőknek ház körül vagy négy órában), minden munkanélküli felnőtt

készségfejlesztése, képzése, oktatása.

• A családi mentoráláson túl fontos a közösség tagjai számára életpálya, életkilátások,

személyes célok felépítése. A közös kiútkeresés és probléma megoldás során kovácsolódik a

közösség. Ez lehet az alapja az újabb programoknak, amelyek fókusza pl.

• A leánygyerekek a korai családalapítás és szülés helyett szerezzenek

szakmát, érettségit, hogy saját munkájukkal jussanak forráshoz, és ne csak a

családi pótlék jelentsen számukra jövedelmet;

84

• Minden közösségben vannak még sérülékenyebbek, mint például az idősek,

a gyermeket egyedül nevelők. A közösség tagjai fedezzék ezt fel és

tudatosan, önkéntességi alapon segítsék egymást.

• Olyan projektekre van szükség, amiben a különböző szakmák együttműködnek (nemcsak

egymás mellett!), hogy közösen és több oldalról egy időben kezeljék a problémát.

• Fontos lenne minden településen szocializációs csoportok működtetése. A gyerekeket és

szüleiket is magukba foglaló csoportokban közösen kibeszélik a gondolataikat, megbeszélik

a család és a családtagok kilátásait, életcélokat fogalmaznak meg. Emellett közösen

keresnek kiutat a nehézségekből és megvitatják egymással a felmerülő lehetőségeket.

• Olyan projekt kell, amiben közösségi életre és közösségben végzett munkára szoktatják a

gyereket, a szülőt és a családot egyaránt (pl. közösségi tér takarítása, otthonok közös vagy

kalákában történő felújítása stb.).

• A közösségformálás során a fontos értékekre való komplex nevelés: sport + kultúra + vallás

+ munka együttesen. Pl. sportegyesület, színjátszókör létrehozása és működtetése

fiataloknak és felnőtteknek. Segítő önkéntesség kiépítése idős és egyedülálló emberek

megsegítésére.

• Minden tevékenységet ki kell terjeszteni az egész évre, tehát nyárra is.

• A látókör szélesítése érdekében fontosak az utazások, színházlátogatás, kirándulás,

táborozás. Minden cselekedet központjában a tanulás áll: bármi újat, folyamatosan,

elszakadás nélkül.

• Pozitív minták adása, példák mutatásával motiválni a szülőket és a gyermekeket, pl. sikeres

(egyetemet végzett, tanult, dolgozó, vállalkozó stb.) roma fiatalok, felnőttek meghívása.

• Jogszabályi, támogatások rendszerét érintő változtatások: a nem teljesítők ne vehessék el

a tényleges változásra készek elől a forrásokat.

• Jelentős családgondozói létszámemelés szükséges. Egyrészt a szükségek kielégítésére

(meglévő és új szolgáltatások esetében is), másrészt az arányos szakemberi terhelés

biztosítására (a törvényi előírás ezt nem veszi figyelembe és nem biztosít forrásokat

hozzá).

85

Továbbtanulás, lemorzsolódás

A középiskolákban már nincs meg a személyes és családi szintű odafigyelés se mentálisan, se

pénzügyileg. Sajnos a gyermek hiányzásairól is későn értesítik a szülőt, esetleg a szociális

munkatársat, amikor a helyzet már oldható meg kimaradás nélkül. Vagyis a közép és szakiskolai

visszajelző rendszer hiányos, nem működik.

A gyerekek főként szakiskolába mennek, nem pedig érettségit adó középiskolába. Érettségit

csak nagyon ritkán szereznek. A középiskolában további hátrányba kerülnek szegénységük

miatt (nem tudják megvenni a szerszámokat, védőruhát, de akár a közlekedési bérletet).

Nagyon nehezen találnak a hátrányos helyzetű gyerekek gyakorlati helyet is, mert a kistérség

vállalkozói – gyakran rossz tapasztalataik alapján – nagyon elutasítóak alkalmazásukkal

szemben.

Veszélyforrást jelent a szakközépiskolába járók számára a kriminalizálódás, a lezüllés irányába

azoknak a fiataloknak a csoportja is, akik nem tanulnak tovább, otthon maradnak és csak

tengenek a világban. Nagyon gyakran már az iskolába menet vagy hazafelé jövet lekapcsolják,

elcsábítják őket mindenféle balhéba, buliba, szórakozásba.

A roma szülők mindezek miatt nem szívesen engedik gyerekeiket a városba tanulni. Hiába

teljesítenek jobban a kollégiumban tanulók, hiába jelent minimális vagy nulla költséget a

benntanuló státusz, a kollégium iránt is ugyanezen okok miatt bizalmatlanok. Legjobbnak még

ebben a helyzetben is azt tartják, ha a gyerek otthon marad.

Sajnos az a tapasztalat, hogy nagyon nehéz munkát találni még szakvégzettséggel is, különösen

kezdőként. Egy-két év fiatalon eltöltött munkanélküli év után pedig teljesen elkopik az addig

felszedett tudás és készség.

Javaslat:

• A családsegítőket be kell kapcsolni az iskola rendszerébe, hogy a jelzőrendszer működése

gyorsabb és biztosabb legyen.

• Családi mentorálás kiterjesztése a középfokú oktatás időszakára, a tanulási célú pénzügyi

támogatás lehetőségével. A családi mentor tartaná a középiskolában kijelölt szakemberrel

a kapcsolatot, természetesen nem a szülő helyett, hanem amellett.

• A délutáni foglalkozást ki kellene terjeszteni a középiskolásokra is. Fontos a szakmát szerző

gyerek számára a tanulási kontroll és segítség. Optimális lenne, ha minden

továbbtanulásban résztvevő kapna egy személyes mentort – akár a civilek közül.

86

• Emellett a szakképzési rendszer is átalakításra vár. Egyrészt a képzési palettát

folyamatosan bővíteni, modul rendszerűvé kellene tenni, másrészt sokkal szorosabb

együttműködést kellene kialakítani a munkaügyi központokkal.

• A szakképzésbe a tényleges munkahelyeket is be kell vonni, pénzügyi támogatással és a

dolgozók képzésével az elfogadásra, az együttműködésre.

Felnőttképzés, munkavállalásra való felkészítés

A felnőttképzés fontos, a szakmaszerzés fontos, de munkalehetőség és munkahely nélkül

keveset ér.

A munkavállalás kérdésében alapvető fontosságú, hogy megkülönböztesse a dolgozót a nem

dolgozótól. Ezeknek az embereknek a számára a jelenleg elérhető fizetések éppen csak elérik

vagy alig haladják meg a segélyek összegét. A munkaért kapott fizetés jelenleg egyáltalán nem

ösztönöz munkavállalásra és a segélyezés elhagyására.

Gondot jelent, hogy a fizetések és a segélyek közötti jelentéktelen különbségben, hogy gyakran

rosszabbul jár a dolgozóval bíró család, mert nem jut hozzá számos természetbeni

támogatáshoz (füzet, ruha, írószer, étkezés, kirándulás, tűzifa stb.). Ezeken a településeken

fontos, hogy a természetbeni juttatások mindenki számára azonos feltételekkel legyenek

elérhetőek, különben a támogatások az ellenkező hatást váltják ki.

Javaslat:

• Szociális segítők képzése a romák körében. Önkéntes és fizetett roma szociális segítők

alkalmazása különböző foglalkoztatási és szociális fejlesztési projektekben.

• A képzési programok szükségesek, de minden képzésnek legyen szakmai, készségfejlesztési

és együttműködést javító, közösségfejlesztő komponense is.

• A képzési és készségfejlesztési programok mellett meg kell jelennie olyan

szolgáltatásoknak, mint pénzügyi és gazdálkodási ismeretek, a pénzügyi tanácsadás,

adósságkezelési tanácsadás.