Adózási ismeretek alkalmazása

Szerző: Sándorné Új Éva [BGF PSZK] Lektorok: Benkőné Dr. Deák Ibolya [BGF PSZK] Pölöskei Pálné [adószakértő] Szerkesztő: Dr. Herich György [PTE KTK] Kiadó: PENTA UNIÓ Zrt. 7622 Pécs, Czinderi u. 6. Tel.: +3630/289-5927 ISBN 978-615-5249-01-3 Minden ábra szerzői jogvédelem alá tartozik. Bármilyen felhasználása, másolása csak a szerzők előzetes

írásbeli engedélyével történhet! Adó abc sorozat

PENTA UNIÓ

1051 Budapest Sas u. 25. 1/302-7000 +3630/289-5929 [email protected] 7622 Pécs Czinderi u. 6. 72/313-482 +3630/289-5927 [email protected] 4025 Debrecen Kossuth L. u. 42. 52/535-654 +3630/611-2668 [email protected] 9021 Győr Szent I. u. 10/a. 96/312-065 +3630/224-3846 [email protected] 7400 Kaposvár Rákóczi tér 12/a. 82/422-480 +3630/611-2522 [email protected] 3525 Miskolc Bajcsy-Zs. u. 15. 46/507-242 +3630/611-3112 [email protected] 8800 Nagykanizsa Ady u. 7. 93/314-834 +3630/611-4484 [email protected] 4400 Nyíregyháza Zrínyi I. u. 3-5. 42/504-050 +3630/302-1466 [email protected] 7100 Szekszárd Arany J. u. 23-25. 74/319-645 +3630/611-4188 [email protected] 5000 Szolnok Baross u. 10-12. 56/512-560 +3630/501-0823 [email protected] 8900 Zalaegerszeg Rákóczi u. 4-8. 92/319-396 +3630/847-1884 [email protected]

Megrendelhető (postai utánvéttel):

PENTA UNIÓ 7622 Pécs, Czinderi u. 6. tel.: 72/312-191; +3630/289-5927 fax: 72/227-722 www.penta.hu

© Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

Ajánlás Egyre inkább felértékelődik az a tudás, amely az adó jogszabályok gyakorlati alkalmazását segíti elő. Kiadványunk célja az adózási alapismeretek összefoglalása, a bonyolult összefüggések érthetővé tétele. A példatár a gyakorlati élet tipikus, gyakran ismétlődő adózási helyzeteit dolgozza fel. A könyv a főbb adónemeknél a vonatkozó törvény felépítését követi, és a nehezebben értelmezhető, megoldható esetekre mintapéldákat tartalmaz. Az adójogszabályok megértése és alkalmazása nem könnyű, ezért a feladatgyűjtemény a számításos példák részletes megoldásait is leírja. A megoldások elméleti eligazításokat és a vonatkozó jogszabályi helyre történő hivatkozásokat is tartalmaznak, ezáltal megkönnyítik az adózás rejtelmeiben való eligazodást. Az elméleti tananyag elsajátítása tesztek segítségével leellenőrizhető, sőt a „Tudáspróba” fejezet feladatsoraival mindenki önmagát vizsgáztathatja. A könyvhöz egy tanulásgyorsítási céllal készült adózási fogalomtár is tartozik, amely hasznos segítőtársa lehet annak, aki még csak most ismerkedik ezzel a tudománnyal. Az „Adózás ismeretek alkalmazása” című könyv szisztematikus felépítésű. A könyv erőssége, hogy a feladatok úgy követik egymást az egyszerűtől a legbonyolultabbig, hogy azok megoldásával az adózási összefüggéseket és a hozzájuk kapcsolódó alapvető ismeretanyagot teljes egészében el lehet sajátítani. A példatár igen nagy segítséget nyújthat mindazoknak, akik most kezdik elsajátítani az adózás tudományát. A könyv azonban nem csak nekik szól, hanem azoknak is, akik már rendelkeznek több-kevesebb adózási ismerettel. Mindenki sikerrel használhatja, akinek saját személyes adókötelezettsége teljesítésében adózási ismeretek hiánya miatt elakadt. Kiadványunkat elsősorban oktatási célra szántuk, de bárki sikerrel használhatja, aki tudásának fejlesztésére vállalkozik. A feladatgyűjteményt egyaránt ajánljuk főiskolásoknak, egyetemistáknak, ügyintézői, szakügyintézői, mérlegképes könyvelői szakvizsgára készülőknek, és mindazoknak a gyakorlati szakembereknek is, akik munkájuk kapcsán adózással kapcsolatos feladatokat is ellátnak. Bízunk abban, hogy kiadványunk hasznos segítőtársa lesz az oktatóknak, a felsőfokú pénzügyi tanulmányokat folytatóknak, bármilyen szintű adózási vizsgára készülőknek, a tudásukat szinten tartani vagy elmélyíteni kívánó gyakorló szakembereknek és a témával most ismerkedőknek.

a Szerző


1. FELADATOK AZ ADÓZÁS RENDJE KÖRÉB ŐL

1.1. Az adózás rendjének gyakorlati példái Olvassa el figyelmesen a feladatokat! A példák megoldása szempontjából minden szónak jelentősége van. Amennyiben nincs birtokában valamilyen adózási információnak, akkor javasolt a megoldás megnézése előtt az adótörvények elolvasásával folytatni a munkát. Célszerű addig gyakorolni, amíg a feladatokat segédeszközök használata nélkül is hibátlanul meg tudja oldani. Minden fejezet végén megtalálhatók a megoldások. 1. feladat

Egy házaspár korlátolt felelősségű társaságot alapított. A vállalkozást 2012. február 2-án a cégbíróság bejegyezte. A vállalkozás elmulasztotta az adóhatósághoz történő bejelentkezést. A NAV észlelte, és határozattal szankcionálta a mulasztást.

Állapítsa meg, hogy milyen típusú és maximum milyen összegű fizetési kötelezettsége keletkezett a mulasztás miatt a vállalkozásnak! 2. feladat

Egy baráti társaság zártkörű részvénytársaságot alapított. A vállalkozást 2012. június 5-én a cégbíróság bejegyezte. A vállalkozás képviselője 2012. június 19-én a vállalkozást bejelentette a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Az rt. bankszámlát nyitott egy prágai és egy bécsi bankban. Belföldön vezetett pénzforgalmi számlája nincs. Az adóhatóság észlelte a hiányosságot, és határozattal szankcionálta.

Állapítsa meg, hogy milyen típusú és maximum milyen összegű szankciót alkalmazhat az adóhatóság! 3. feladat

A Zöldfenyőfa Kft. 35%-os részesedéssel rendelkezik a Kankalin korlátolt felelősségű társaságban. A két vállalkozás rendszeresen kereskedik egymással. Adóév július 11-én a Zöldfenyőfa Kft. 3.000.000 Ft nettó ellenértékű árut szállított a Kankalin Kft-nek, amelyet az készpénzzel fizetett ki. Az adóhatóságot nem értesítették erről a tranzakcióról.


A Banya Tanya Kft. és a Fiatalság Kozmetikai Bt. tulajdonjogilag egymástól teljesen független vállalkozások. Adóév július 17-én a Fiatalság Bt. 2.500.000 Ft értékű kozmetikai felszereléseket szállított a Banya Tanya Kft-nek, amelyeket az a szállításkor készpénzben kifizetett. Az adóhatóságot nem értesítették erről a tranzakcióról.

Állapítsa meg, hogy milyen típusú és maximum milyen összegű szankciót alkalmazhat az adóhatóság!

AZ ADÓZÁS RENDJÉNEK GYAKORLATI PÉLDÁI 5


5. feladat

Egy magánszemély adóév márciusában vásárolt egy garzonlakást, amelyet május 1-jétől áfásan bérbe adott egy útépítő zrt-nek. Adószámot nem kért. Számlát nem ad.


Egy főiskolás hallgató kapott egy kétszobás lakást a szüleitől. Az egyik szobáját bérbe adta diáktársainak. A szerződés alapján a bérbeadás időtartalma 10 hónap. A bérleti díj összege havi 50.000 Ft, amely az arányos rezsit is tartalmazza. A főiskolás az adóhatósághoz nem jelentkezett be, és személyi jövedelemadót sem fizetett. Az adóhatóság ellenőrzéseket végzett, és a mulasztást megállapította.

Állapítsa meg, hogy milyen szankcióra számíthat a főiskolás! 7. feladat

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal számlaellenőrzést végzett egy kávéházban. Az adóellenőrök elfogyasztottak egy kávét, egy kapucsínót és két ásványvizet. A próbavásárlás során megállapításra került, hogy a fizetéskor nem kaptak sem számlát, sem nyugtát, de még csak egy pénztárblokkot sem. A bizonylatadási kötelezettség elmulasztására első ízben derült fény.

Állapítsa meg, hogy milyen szankcióra számíthat a kávéház! 8. feladat

Egy könyvelő kft. 2012. június 1-jén két fiatal alkalmazottat vett fel. Az új alkalmazottak bemutatták a START-kártyájukat, amelyet az állami adóhatóság 2011. február1-jén állított ki részükre. A fiatalok közgazdász diplomával rendelkeznek. A könyvelő kft. 200.000 Ft/hó alapbért állapított meg részükre, amelyet munkaszerződésbe foglaltak. A könyvelő cég a START-kártyák alapján havonta 17% kedvezményt vett igénybe a 27%-os szociális hozzájárulási adóból. A NAV 2012. december 5-én ellenőrzést végzett, és a szankciót határozattal megállapította.

Állapítsa meg, hogy milyen szankcióra számíthat a könyvelő cég! 9. feladat

Egy részvénytáraság új irodát vásárolt a belvárosban. Az ingatlan forgalmi értéke 110.000.000 Ft. A tulajdonjog bejegyzésére adóév április 5-én került sor. A visszterhes vagyonátruházással kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 11.000.000 Ft illetéket állapított meg, amelynek befizetési határideje adóév április 20. A részvénytársaság az illetéket csak adóév szeptember 20-án fizette meg. Az adóhatóság a mulasztást megállapította és szankcionálta.

Állapítsa meg, hogy milyen szankcióra számíthat a részvénytáraság!



10. feladat

Egy gazdasági társaság átfogó adóellenőrzést kapott. Az adóhatóság megállapította, hogy a vállalkozás nem készítette el a számviteli politikáját és a pénzkezelési szabályzatát. A NAV a mulasztást határozattal szankcionálta.

Állapítsa meg, hogy milyen típusú, és maximum milyen összegű fizetési kötelezettsége keletkezett a mulasztás miatt a vállalkozásnak! 11. feladat

Egy korlátolt felelősségű társaság áfa-ellenőrzést kapott. A vizsgált időszak az adóévet megelőző év. Az adóhatóság megállapította, hogy a vállalkozás jogtalanul vonta le két személygépkocsi áfáját, ugyanis a beszerzett autókat a vállalkozás dolgozói használják. A NAV 4.000.000 Ft áfa-hiányt állapított meg.

Állapítsa meg, hogy milyen szankcióra számíthat a vállalkozás! 12. feladat

Egy gazdasági társaság meghamisította a könyvelését, a leadott beszámolót pedig utólagosan megváltoztatta. A vállalkozás átfogó adóellenőrzést kapott. A NAV megállapította, hogy a hamis könyvelés következtében 5.000.000 Ft társasági adó-hiány keletkezett.

Állapítsa meg, hogy milyen szankcióra számíthat a vállalkozás! 13. feladat

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2012. június 13-án ellenőrzés alá vont egy részvénytársaságot. A NAV kizárólag a feltöltés teljesítését ellenőrizte.

A részvénytársaság tényleges adóalapjainak alakulása

2009. 2010. 2011. 530.000.000 Ft 549.000.000 Ft 600.000.000 Ft

A vállalkozás által december 20. napjával bezárólag megfizetett társasági adó összege 54.000.000 Ft. A feltöltéssel kapcsolatban december 20-án bevallott „kalkulált” adóalapja 600.000.000 Ft.

Állapítsa meg, hogy keletkezett-e adóhiánya a vállalkozásnak, és ha igen, akkor milyen típusú és összegű szankcióra számíthat a vállalkozás! 14. feladat

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2012. szeptember 2-án ellenőrzés alá vont egy korlátolt felelősségű társaságot. Az ellenőrzés során a NAV megállapította, hogy a vállalkozás a 2011. adóévre nem helyezte letétbe a számviteli beszámolóját. A vállalkozás könyvelője és vezetője a mulasztást elismerte.

Állapítsa meg, hogy mire szankcióra számíthat a vállalkozás!



15. feladat

Egy havi bevalló áfa alany a januári áfa bevallását 2012. február 10-én nyújtotta be, és ezen a napon meg is fizette az 1.250 e Ft áfát. Az adóalany reklamációt követően február 21-én sztornírozott egy tévesen kibocsátott számlát, és ezzel együtt a teljesítményt helyes összeggel újra kiszámlázta. Március 3-án a januári áfa bevallását önellenőrizte, és befizetett 900 e Ft áfa különbözetet. A jegybanki kamatok az alábbiak szerint alakultak:

2012. 01. 01 – 2011.01.15. 2012. 01. 16-tól

6% 5,75%

Határozza meg, hogy milyen következménye lesz a késedelmes fizetésnek! 16. feladat

Egy havi bevalló áfa alany a januári áfa bevallását 2012. február 10-én nyújtotta be, és ezen a napon visszaigényelt 2.000 e Ft áfát. Kiutalás előtti ellenőrzés során az adóhatóság feltárt a cégnél egy megalapozatlan tartalmú számlát, amelyet február 21-én sztorníroztatott. A cég a teljesítményt a helyes összeggel újra kiszámlázta. Március 3-án a januári áfa bevallását adóhatósági felszólításra módosította, és befizetett 900 e Ft áfa különbözetet. Az adóhatóság a jogkövetkezmények részeként kirótta a maximális adóbírságot is. A jegybanki kamatok az alábbiak szerint alakultak:

2012. 01. 01 – 2012.01.15. 2012. 01. 16-tól

6,5% 7,0%

Határozza meg, hogy milyen és mennyi anyagi következménye lesz a jogsértésnek! 17. feladat

Egy kft által május 31-én – a korábban befizetett adóelőlegeken felül– még megfizetendő társasági adó összege 5.000 e Ft. A vállalkozás ezt az összeget 60 napos késéssel fizette meg. A NAV a késedelem miatt késedelmi kamatot állapított meg. A jegybanki kamatok az alábbiak szerint alakultak:

I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév

6,75% 7,0% 7,5% 7,25%

Számítsa ki a késedelmi kamat összegét! 18. feladat

Egy gazdasági társaság által május 31-én – a korábban befizetett adóelőlegeken felül– még megfizetendő társasági adó összege 11.000 e Ft. A vállalkozás ezt az összeget 90 napos késedelemmel fizette meg. A NAV a késedelem miatt késedelmi kamatot állapított meg. A jegybanki kamatok az alábbiak szerint alakultak:

I – III. hó IV – V. hó VI. hó VII. hó VII – IX. hó X –XII. hó

7,0% 7,25% 7,75% 7% 7% 6,5%



Számítsa ki a késedelmi kamat összegét! 19. feladat

Egy havi bevalló áfa alany a januári áfa bevallását 2012. február 10-én nyújtotta be, de likvidítási gondjai miatt a 3.490.000 Ft áfa kötelezettség helyett csak 2.490.000 Ft-ot tudott megfizetni. Március 16-án volt lehetősége a különbözet kiegyenlítésére. A késedelme miatti jogkövetkezményeket viselte. A jegybanki kamatok az alábbiak szerint alakultak:

2012. 01. 01 – 2012. 01. 15. 2012. 01. 16-tól

6% 7,25%

Határozza meg, hogy milyen és mekkora összegűi következménye lesz a késedelmes fizetésnek! 20. feladat

Egy magánszemély adóév októberében rádöbbent, hogy az adóévet megelőző évről hibás személyi jövedelemadó bevallást nyújtott be. A beküldött bevallásban feltüntetett és megfizetett szja összege 3.100.000 Ft. A magánszemély elfelejtette igénybe venni a részére a súlyos fogyatékossága következtében járó 46.800 Ft adókedvezményt. Az adóalany augusztus 8-án önellenőrzés keretében módosította a személyi jövedelemadó bevallását.

Állapítsa meg, hogy kell-e jogkövetkezménnyel számolnia a magánszemélynek! 21. feladat

Egy magánszemély 2012 februárjában vette észre, hogy előző évben nem vette figyelembe a családi kedvezményt az szja bevallásában. Az adóalany adóhatósági ellenőrzést kapott. A NAV megállapította, hogy az adóalap csökkentés elfelejtése 83.922 Ft túlfizetést eredményezett.

Állapítsa meg, hogy kell-e jogkövetkezménnyel számolnia a magánszemélynek! 22. feladat

Egy egyéni vállalkozó havi áfa bevalló. Az adóév március hónapjára 1.980 e Ft fizetendő és 980 e Ft levonható adót vallott be. A kettő különbözetét megfizette. Adóév május végén rádöbbent, hogy a márciusi áfa bevallása hibás, mert a fizetendő áfa összegét helytelenül állapította meg. A valós fizetendő áfa összege 2.310 e Ft. Az önrevíziót június 11-én benyújtotta. Az adóévben a jegybanki alapkamat mértéke 7,0%. Az adóalany a kérdéses áfa bevallásra először nyújtott be önellenőrzést.

Állapítsa meg, hogy milyen típusú, és mekkora összegű fizetési kötelezettsége keletkezett a vállalkozónak a megfizetendő áfa összegén felül!

23. feladat

Egy egyéni vállalkozó havi áfa bevalló. Az adóév március hónapjára 3.400 e Ft fizetendő és 1.400 e Ft levonható adót vallott be. A kettő különbözetét megfizette. Adóév május végén rádöbbent, hogy a márciusi áfa bevallása hibás, mert a fizetendő áfa összegét helytelenül állapította meg. A valós fizetendő áfa összege 4.650 e Ft. Az önrevíziót július 14-én benyújtotta. Az adóévben a jegybanki alapkamat mértéke 7,5%. Az adóalany a kérdéses áfa bevallásra másodszor nyújtott be önellenőrzést.



Állapítsa meg, hogy milyen típusú, és mekkora összegű fizetési kötelezettsége keletkezett a vállalkozónak a megfizetendő áfa összegén felül! 24. feladat

Egy mezőgazdasági vállalkozó szeptember végén a szőlőjét szüretelte. A szüreten 18 munkavállaló dolgozott. A munkaügyi hatóság az adóhatósággal együtt ellenőrzést hajtott végre. Megállapításra került, hogy a vállalkozó 10 dolgozót bejelentés nélkül foglalkoztatott.

Állapítsa meg, hogy milyen jogkövetkezménnyel kell számolnia a vállalkozónak!

25. feladat

Egy magánszemély 2012 októberében észrevette, hogy az adóévet megelőző adóévről munkáltatója nem megfelelő jövedelemigazolást állított ki részére. A hibás munkáltatói igazolás miatt a magánszemély elrontotta a 2011. évre beadott személyi jövedelemadó bevallását. A hiba észlelése után azonnal önellenőrzést nyújtott be, és az adóhiányként megjelenő 28.000 Ft személyi jövedelemadót is megfizette.

Állapítsa meg, hogy milyen jogkövetkezménnyel kell számolnia a magánszemélynek! 26. feladat

Egy gazdasági társaság a 2011. adóévre átfogó ellenőrzést kapott. Az ellenőrzés 2012. május 23-án lezárult. Az adóhatóság azt állapította meg, hogy a vállalkozó az iratok, szerződések egy részét elszórta, vagyis nem tett eleget az iratőrzési kötelezettségnek.

Állapítsa meg, hogy milyen jogkövetkezménnyel kell számolnia a vállalkozásnak! 27. feladat

Egy főiskolai hallgató a nyári szünetben rendszeresen munkát végez a TESCO áruházban. Az elvégzett munkára kapott munkabérről a TESCO áruház a jövedelemigazolást minden évben átadta a főiskolás részére. A diák nem tartotta fontosnak a bizonylatok őrizgetését, ezért ezeket rendszeresen kidobta a szemetes kukába. Adóév májusában a NAV adóellenérzést hajtott végre a főiskolai hallgatónál. A diáknak adóhiánya nem volt, azonban a jövedelemigazolásokat nem tudta előadni.

Állapítsa meg, hogy milyen jogkövetkezménnyel kell számolnia a főiskolásnak! 28. feladat

Egy egyéni vállalkozó 3 db számláját elhagyta a belvárosban. Nem tudja, hogy azok hová lettek. Az adóhatósági ellenőrzés a számlák hiányát megállapította.

Állapítsa meg, hogy milyen jogkövetkezménnyel kell számolnia a vállalkozónak! 29. feladat

A NAV bejelentés nélküli ellenőrzést tartott egy kisvárosi kocsmában. Az ellenőrzés során megállapította, hogy a kocsma tulajdonosa 2 fő be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatott, továbbá ismeretlen eredetű röviditalok kimérésére is sor került.

Állapítsa meg, hogy milyen jogkövetkezménnyel kell számolnia a kocsma tulajdonosának!



30. feladat

A NAV bejelentés nélküli ellenőrzést tartott egy könyvelő irodaként bejelentett társas vállalkozásnál. A vállalkozás székhelye a tulajdonos lakására volt bejelentve. Az adóhatóság az ellenőrzés során megállapította, hogy a cégtábla nincs kihelyezve, a vállalkozás postaládával nem rendelkezik, továbbá második keresés alkalmával sem találtak senkit a bejelentett székhelyen.

Állapítsa meg, hogy milyen jogkövetkezménnyel kell számolnia a tulajdonosnak!

AZ ADÓZÁS RENDJE GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA 11


1.2. Az adózás rendje gyakorlati példáinak megoldása1 A feladatok megoldásához szükséges praktikus információk:

Az adózás rendjét törvény szabályozza. Elsődlegesen az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szabályai követendők, azonban azokban az eljárási kérdésekben, amelyekben az Art. nem ad egyértelmű eligazítást, a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás (Ket.) szabályait kell alkalmazni.

Az adókötelezettség gyűjtőfogalom, amely átfogja az adóalanyokat és más adózókat terhelő vagyoni és nem vagyoni jellegű kötelezettségeket.

Az ellenőrzés célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy elmulasztásának megállapítása, és hiányosságok esetén hatósági jogosítványok alkalmazásával intézkedés a törvényes állapot helyreállítására.

Az adótörvények megszegésének következményei vannak.

Az adóbírság az adózó terhére megállapított adóhiány esetén kiszabható szankció. Mértéke az adóhiány keletkezési okának (pl. hibás bevallás, bevétel eltitkolása, stb.) függvényében változik.

A mulasztási bírság az Art. szerinti adónak minősülő kötelező befizetésekkel, illetve költségvetési támogatásokkal kapcsolatban az adózást szabályozó anyagi és eljárási jogszabályokban meghatározott egyes kötelezettségek megszegésének, teljesítésük elmulasztásának szankciója. A mulasztási bírság kiszabható legnagyobb összege tételesen vagy százalékos formában kerül meghatározásra.

A késedelmi pótlékkal az adóhatóság az idegen pénz használatát szankcionálja, tehát azt a helyzetet, amikor az adózó a fizetési kötelezettségének nem a jogszabályokban meghatározott fizetési határidőig (esedékességig), hanem azt követően tesz eleget, illetve a költségvetési támogatást esedékesség előtt veszi igénybe.

Önellenőrzési pótlékot akkor kell felszámítania az adózónak, ha az önellenőrzéssel módosított kötelezettség meghaladja az eredetileg bevallott kötelezettséget, vagy a bevallott támogatási igényjogosultság az önellenőrzés eredményeként csökken. Ellenkező esetben – az adózó javára mutatkozó önellenőrzés esetén – pótlékot nem kell felszámítani.

Intézkedéseket foganatosíthat az adóhatóság abban az esetben, ha az adókötelezettség teljesítése veszélybe kerül vagy elmaradt.

Adószám felfüggesztésének, törlésének jogintézményét elsősorban a fiktív adózók elleni hatékonyabb fellépés érdekében vezették be. A hatóság az adószám felfüggesztéséről, törléséről határozattal dönt, melyet hirdetmény útján az adóhatóság honlapján tesz közzé.

1 2003. évi XCII. törvény alapján

Az adókötelezettség

Bejelentés, változásjelentés

Nyilatkozattétel

Adómegállapítás

Bevallás

Adó- és adóelőleg fizetése

Bizonylat kiállítása és megőrzése

Nyilvántartás vezetése

Adatszolgáltatás

Adólevonás, adóbeszedés

Pénzforgalmi számlanyitás



1. feladat megoldása

Főszabály szerint a tényállás alapján a társaságra kiróható maximális mulasztási bírság 500.000 Ft. Adóévben induló vállalkozásnál az adóhatóság általában méltányosan jár el, de legalább 30.000 Ft bírságot kiszab. 2. feladat megoldása

Az Art. értelmében a belföldi vállalkozásoknak Magyarországon legalább egy pénzforgalmi számlával rendelkezniük kell. Esetünkben ez nem történt meg. A vevő mulasztást követett el. Amennyiben ez kiderül, mulasztási bírságra számíthat. A mulasztási bírság maximális összege 500.000 Ft. 3. feladat megoldása

A feladatban szereplő két kft. kapcsolt vállalkozásnak minősül. Az Art. alapján a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást. Esetünkben ez nem történt meg. A vevő mulasztást követett el. Amennyiben ez kiderül, mulasztási bírságra számíthat. 4. feladat megoldása

A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek be kell jelentenie a kétmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást. Esetünkben ez nem történt meg. A vevő mulasztást követett el. Amennyiben ez kiderül, mulasztási bírságra számíthat. 5. feladat megoldása

Azok a magánszemélyek, akik áfás bérbeadást kívánnak folytatni, be kell, hogy jelentkezzenek az állami adóhatósághoz, adószámot kell kérniük, és ettől kezdve a bérbeadási tevékenység kapcsán számla kiállítási kötelezettségük van. A magánszemély mindkét adókötelezettségét elmulasztotta, ezért két jogcímen is számíthat mulasztási bírságra. A bejelentkezés hiánya 200.000 Ft-ig terjedő, a számlaadás elmulasztása számlánként 1.000.000 Ft mulasztási bírságot keletkeztet. 6. feladat megoldása

Az ingatlant bérbeadó magánszemély 2011-től már nem köteles a bérbeadáshoz adószámot kérni és bejelentkezni, de adóelőleget és adót fizetni igen. A feltárt adóhiány (feltéve, hogy tételesen igazolt költséget nem tud elszámolni az adóalany):

A feltárt adóhiány 10 x 50.000 x 0,9 x 0,16 72.000 Ft

Adóbírság maximum a feltárt adóhiány 50 százaléka, megemelve a késedelmi pótlékkal. 7. feladat megoldása

A bizonylatadási kötelezettség elmulasztása az Art. minősített esetei közé tartozik, ezért főszabály szerint a tényállás alapján a kávéházra kiróható maximális mulasztási bírság 1.000.000 Ft.




A pályakezdők START-kártyája a kiállítástól számított 1 évig érvényes. A könyvelő kft. részére bemutatott START-kártyák érvényességi ideje lejárt, tehát jogtalan adókedvezményt vett igénybe a vállalkozás.

A feltárt adóhiány 2 fő x 200.000 Ft/hó x 4 hó x (0,27 – 0,17) 160.000 Ft

Adóbírság maximum a feltárt adóhiány 50 százaléka, megemelve a késedelmi pótlékkal.


A késedelmes időszakra jutó jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összeget róhatja ki az adóalanyra az adóhatóság a meg nem fizetett illeték után.


Főszabály szerint a tényállás alapján a társaságra kiróható maximális mulasztási bírság 500.000 Ft.


A feltárt adóhiány 50 százalékáig terjedő adóbírságot és a késedelmi pótlékot róhatja ki részére az adóhatóság.


Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.


A rendelkezésre álló információk alapján a részvénytársaság december 20-i határidővel társasági adófeltöltésére kötelezett (az évközben megfizetett adóelőlegek összegét ki kell egészítenie a várható adó összegére). Tekintettel arra, hogy december 20-án még nem minden számla kerülhetett lekönyvelésre, ezért a NAV csak akkor szankcionál, ha az adóelőleg kiegészítése nem érte el a várható adó 90 százalékát.

A részvénytársaság tényleges adóalapjainak alakulása

2009. 2010. 2011. 530.000.000 Ft 549.000.000 Ft 600.000.000 Ft

A vállalkozás által december 20-ig megfizetett társasági adó összege 54.000.000 Ft. A feltöltéssel kapcsolatban december 20-án bevallott „kalkulált” adóalapja 600.000.000 Ft.

adatok ezer forintban

A kalkulált adóalap 600.000

A kalkulált társasági adó 500.000 x 0,1 + 100.000 x 0,19 69.000

A várható adó 90%-a 69.000 x 0,9 62.100

Feltöltési különbözet 62.100 – 54.000 8.100



A kalkulált adóalap után a várható társasági adó 69.000 e Ft. Mivel a feltöltéssel a társaság nem érte el a várható adó 90 százalékát, a különbözet után 20 százalékos mulasztási bírságot kell fizetnie. 14. feladat megoldása

A vállalkozás elmulasztotta letétbe helyezni a számviteli beszámolóját, ezért 500.000 Ft mulasztási bírság kiszabására számíthat. 15. feladat megoldása

Önellenőrzési pótlékot fizet az adóalany, a jegybanki alapkamattal számolva. A késedelmes napok száma: 11 nap. Február 20-tól számoljuk, mert nem a bevallás benyújtásának időpontja számít, hanem a bevallási határidő. (Tehát első késedelmes nap február 21.)

adatok forintban

9.000.000 x 0,0575 x 11 Önellenőrzési pótlék összege

365 1.560


Adóhatósági rendelkezésre késedelmi pótlékot fizet az adóalany, a jegybanki alapkamat kétszeresével számolva. Továbbá az adóalany adóbírság fizetésére is kötelezett. A késedelmes napok száma: 11 nap.

adatok forintban

900.000 x 0,07 x 11 Késedelmi pótlék összege

365 3.797

Az adóbírság összege 900.000 x 0,5 450.000 17. feladat megoldása


5.000 x 0,07 x 2 x 60 Késedelmi pótlék összege

365 115,07




365 393,29


adatok forintban

1.000.000 x 0,0725 x 2 x 25 Késedelmi pótlék összege

365 3.466




Az adóalanynak nem kell jogkövetkezménnyel számolnia, mert tévedésből több személyi jövedelemadót fizetett, mint kellett volna. Az adóhatóság az adókülönbözetet visszautalja részére. 21. feladat megoldása

Az adóalanynak nem kell jogkövetkezménnyel számolnia, mert tévedésből több személyi jövedelemadót fizetett, mint kellett volna. Az adóhatóság az adókülönbözetet visszautalja részére. 22. feladat megoldása


Tényleges áfa fizetési kötelezettség 2.310 – 980 1.330

Bevallott áfa fizetési kötelezettség 1.980 – 980 1.000

Áfa különbözet 1.330 – 1.000 330

Az 330 e Ft különbözet után meg kell fizetnie a jegybanki alapkamattal megegyező nagyságú 51 napnyi önellenőrzési pótlékot és a jegybanki alapkamat kétszeresével számított késedelmi pótlékot is.


330 x 0,07 x 2 x 51 Késedelmi pótlék összege

365 6,46

330 x 0,07 x 51 Az önellenőrzési pótlék

365 3,23


Megjegyzések: Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig. adatok ezer forintban

Tényleges áfa fizetési kötelezettség 4.650 – 1.400 2.250

Bevallott áfa fizetési kötelezettség 3.400 – 1.400 2.000

Áfa különbözet 2.250 – 2.000 1.250

Az 1.250 e Ft különbözet után meg kell fizetnie a jegybanki alapkamattal megegyező nagyságú 64 napnyi, a jegybanki alapkamat kétszeresével számított késedelmi pótlékot és a késedelmi pótlék 75%-ának megfelelő önellenőrzési pótlékot is.



365 32,88

32,88 x 0,75 Az önellenőrzési pótlék

365 24,66




A be nem jelentett dolgozók fekete foglalkoztatása miatt legfeljebb 10 fő x 1.000.000 Ft = 10.000.000 Ft mulasztási bírságot állapíthat meg az adóhatóság. Továbbá adó- és járulékhiány is megállapításra fog kerülni, amely után adóbírság kiszabható. 25. feladat megoldása

Nem kell pótlékot felszámítani, ha a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt az adózó bevallását önellenőrzéssel helyesbíti. Az önrevíziónak jogkövetkezménye ebben az esetben nem lesz. 26. feladat megoldása

Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. 27. feladat megoldása

A főiskolás mulasztási bírsággal sújtható a jövedelemigazolások elszórása miatt. 28. feladat megoldása

Amennyiben az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege 500.000 Ft és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott összegig terjedhet. A kiszabható bírság maximális összege = 3 db x 500.000 Ft = 1.500.000 Ft. 29. feladat megoldása

Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett a kocsmát 12 nyitvatartási napra lezárhatja. 30. feladat megoldása

Ebben az esetben az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében az ellenőrzést lefolytathatja, és a vállalkozás adószámát felfüggesztheti.

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI 17


2. FELADATOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ KÖRÉBŐL

2.1. A személyi jövedelemadó gyakorlati példái Olvassa el figyelmesen a feladatokat! A példák megoldása szempontjából minden szónak jelentősége van. Amennyiben nincs birtokában valamilyen adózási információnak akkor javasolt a megoldás megnézése előtt az adótörvények elolvasásával folytatni a munkát. Célszerű addig gyakorolni, amíg a feladatokat segédeszközök használata nélkül is hibátlanul meg tudja oldani. Minden fejezet végén megtalálhatók a megoldások. 1. feladat

Egy munkavállaló munkaviszonya adóév január 1-jén kezdődött. − Bruttó munkabére 100.000 Ft/hó. Az adóalany más adóköteles jövedelmet nem szerzett. − Munkába járását helyi tömegközlekedéssel oldja meg. Munkáltatója a helyi bérlet árának

teljes összegét – számla alapján – megtéríti részére. A bérlet ára 9.800 Ft. − Egy általános iskolás gyermeke van. A családi kedvezményt házastársa veszi igénybe.

a) Számítsa ki munkabérből levonandó adóelőleget és a kifizetendő bér összegét! b) Számítsa ki a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét! c) Számítsa ki a munkáltató által elszámolható személyi költség összegét! 2. feladat

Egy magánszemély Budapesten dolgozik. Lakóhelye Vác. − Bruttó munkabére 302.000 Ft/hó. Az adóalany más adóköteles jövedelmet nem szerzett. − Két általános iskolás gyermeke van. − Munkába járását távolsági tömegközlekedéssel oldja meg. Az autóbusz bérlet árának

86%-át munkáltatója megtéríti részére. − A magánszemély évek óta nagyothalló készüléket visel. Szakorvosi igazolással

rendelkezik. − A családi kedvezmény és a személyi kedvezmény figyelembe vételét adóelőleg-

nyilatkozatban kérte. − A magánszemély nyilatkozatban kérte, hogy a munkáltató a munkabér 202.000 Ft-ot

meghaladó részére adóalap-kiegészítést vegyen figyelembe.

a) Számítsa ki az adóalany munkabéréből levonandó adóelőleg összegét! b) Számítsa ki a kifizetendő munkabér összegét! c) Számítsa ki a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét! 3. feladat

Egy adóalany heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Jövedelmének kiegészítésére megbízási szerződést kötött egy betéti társasággal. A megbízási díj összege 180.000 Ft. A munka elvégzése megtörtént. Az adóalany éves várható jövedelme nem haladja meg a 7.000.000 Ft-ot, de meghaladja a 2.424.000 Ft-ot. Jövedelmének várható összegéről



nyilatkozatot adott. A betéti társaság szeretné átutalni a megbízási díj nettó összegét a megbízott pénzforgalmi bankszámlájára. Számítsa ki az átutalandó összeget az alábbi nyilatkozat variációk esetében: a) a megbízott költségelszámolásról nem nyilatkozott; b) a megbízott 90%-os diktált jövedelemhányad figyelembevételét kérte; c) a megbízott 70%-os költséghányadról nyilatkozott; d) a megbízott 80.000 Ft költségről nyilatkozott; e) a megbízott 120.000 Ft költségről nyilatkozott! 4. feladat

Egy adóalany adóév novemberében megbízási szerződést kötött egy korlátolt felelősségű társasággal. A megbízási díj összege 1.000.000 Ft. A munka elvégzése megtörtént. A kft. december 5-én szeretné átutalni a megbízási díj nettó összegét a megbízott fizetési számlájára. Az adóalanynak 3 kiskorú gyermeke van. Az adóalany heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Munkabérének összege 800.000 Ft/hó. A családi kedvezményt az adóalany veszi igénybe. Munkabérének összegéről a kifizetőnek nyilatkozott.

Számítsa ki az átutalandó összeget az alábbi nyilatkozat variációk esetében: a) a megbízott 90%-os diktált jövedelemhányad figyelembevételét kérte; b) a megbízott 40%-os költséghányadról nyilatkozott; c) a megbízott 600.000 Ft költségről nyilatkozott! 5. feladat

Az adóalany egy főiskola nappali tagozatos hallgatója. Munkaviszonnyal nem rendelkezik. − Jövedelmének kiegészítésére adóévben 3 alkalommal megbízási szerződést kötött egy

részvénytársasággal. A megbízási díj összege alkalmanként 200.000 Ft volt. A munka elvégzése megtörtént.

− Az adóalanynak minden megbízási díjjal szemben 50.000 Ft számlával igazolt, elismert költsége keletkezett. Az adóelőleg-nyilatkozatban 10 százalék költséghányad figyelembevételét kérte. Az adóbevallásnál azonban már a valós költségét számolta el.

− Jó tanulmányi eredménye miatt a főiskolától összesen 300.000 Ft ösztöndíjban részesült. − Tankönyv- és jegyzettámogatás címén a főiskolától 40.000 Ft juttatást kapott. − Az adóalany rendszeresen sportol. Egy országos futóversenyen elért első helyezésért

aranyérmet kapott. Az érem értéke 2.000.000 Ft. A főiskolásnak más jövedelme nem keletkezett az adóévben.

a) Számítsa ki, hogy alkalmanként hány forintot írt jóvá a részvénytársaság a hallgató fizetési számláján!

b) Számítsa ki a főiskolás hallgató adóévi adófizetési kötelezettségét! c) Számítsa ki az éves adó- és járulékfizetési kötelezettséget abban az esetben, ha a

főiskolás évközben – minden megbízási díjjal szemben – 70.000 Ft költségelszámolásról adott nyilatkozatot a kifizetőknek.

6. feladat

Egy magánszemély az év minden napján munkaviszonyban állt. − Havi munkabére bruttó 202.000 Ft.



− Jó munkájáért december 30-án 500.000 Ft jutalmat kapott. − Az adóalany munkáltatója minden dolgozója, így az adóalany részére is

megfinanszírozta a védőoltás összegét. A védőoltás ára 2.500 Ft/fő. − A munkáltató minden évben foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra küldi el a dolgozóit,

amelynek költségeit a munkáltató fizeti. Az adóévben elvégzett vizsgálatok ára 12.000 Ft/fő.

− Az adóalany munkáltatója minden dolgozója részére ingyenes számítógép használatot biztosít, így az adóalany részére is.

− A magánszemély a munkába járását csak saját személygépkocsijával tudja megoldani. A lakása és a munkahelye között mért távolság alapján a munkáltató minden hónapban 9 Ft/km költségtérítést fizetett az adóalany részére.

− Adóévben megbízási szerződés alapján 800.000 Ft bevétele keletkezett. A kifizetőnek 300.000 Ft költségről adott adóelőleg-nyilatkozatot. Valós (számlával igazolt, elismert) költségeinek összege 200.000 Ft.

− Az adóalany megtakarított pénzét euróra váltotta át, majd az eurót devizabetétben helyezte el. Pár hónappal később – a forint gyengülését kihasználva – az euró betétet visszaváltotta forintra. A tranzakció kapcsán 333.333 Ft árfolyamnyeresége keletkezett.

− A kifizetők által adóévben levont, és a NAV részére átutalt adóelőleg 591 040 Ft.

a) Számítsa ki a munkabér adóelőlegét és bankszámlára utalt összegét! b) Számítsa ki a jutalom adóelőlegét és a jutalom bankszámlára utalt összegét! c) Készítse el az adóalany 2012. adóévi adóbevallását! 7. feladat

Egy nyugdíjas adóalany jövedelmének kiegészítésére részmunkaidős munkaviszonyt létesített egy alapítvánnyal. A munkaviszony kezdete adóév január 1. napja. − A bruttó munkabér összege 240.000 Ft/hó. − Munkáltatója megtéríti a helyi járati bérletét. A bérlet ára 6.500Ft/hó. − Az adóalany munkáltatója betegség-/egészségbiztosítást kötött egy üzleti biztosítóval. A

biztosítás kedvezményezettei a munkavállalók. A munkáltató által befizetet éves díj összege 120.000 Ft/fő. A biztosítás visszavásárlási értékkel nem bír.

− Az adóalany húsvétkor, pünkösdkor és karácsonykor 9.300-9.300 Ft értékű ajándékkosarat kapott.

− Az adóalany munkáltatója karácsonykor ünnepi összejövetelt szervezett, ahová a munkavállalók és a fontosabb üzleti partnerek is meghívást kaptak. A rendezvény minden résztvevője egy illatosított, formázott díszgyertyát kapott ajándékba. A gyertya áfás beszerzési ára 3.800 Ft/db.

− Az adóalany öregségi nyugdíjának összege 140.000 Ft/hó. − A magánszemély évek óta súlyos vesebeteg. Betegségének igazolásáról szakorvosi

igazolással rendelkezik. Erről munkáltatójának nem nyilatkozott. − Adóév május 16-án összetört az Opel Astra típusú autója. Casco biztosítására 320.000 Ft

kártérítést kapott a biztosítójától. − Adóév novemberében elhalálozott az adóalany édesanyja. Az életbiztosító a kockázati

haláleseti biztosításra 1.000.000 Ft összeget fizetett ki az adóalany – mint kedvezményezett – részére.

− Egy takarékszövetkezetnél elhelyezett, 1 évre lekötött takarékbetét után 56.000 Ft kamatot írtak jóvá a fizetési számláján.



− Az adóalany nyilatkozatot adott jövedelmi viszonyairól munkáltatójának, és kérte, hogy az adóelőleg számításánál a göngyölítés módszerét alkalmazzák.

− A munkáltató által évközben levont adóelőlegek összege 480.499 Ft

a) Számítsa ki a május havi munkabér adóelőlegét! b) Számítsa ki a november havi munkabér adóelőlegét! c) Számítsa ki a december havi munkabér adóelőlegét! d) Készítse el az adóalany 2012. adóévi adóbevallását! 8. feladat

Az adóalany adóév júniusában szerzett diplomát egy főiskolán. Tanulmányait nappali tagozaton végezte. − Adóév augusztus 1-jétől munkaviszonyt létesített egy multinacionális vállalkozásnál.

Munkabére bruttó 260.000 Ft/hó. − Belépett a helyi szakszervezetbe, amelynek részére havi 3.000 Ft-ot utal a

munkabéréből. − Karácsony előtt 500.000 Ft jutalmat kapott. − Munkáltatója 225.000 Ft-ot utalt át a Széchenyi Pihenő Kártyája szálláshely

alszámlájára. − Az adóalany a munkáltatójának telefonját magáncélra is használhatja. A telefon

magáncélú használatát terhelő költségek minden hónapban kigyűjtésre kerülnek, de azt a munkáltató nem térítteti meg munkavállalóival. Az adóalany magáncélú beszélgetéseinek adóévi költsége bruttó 35.000 Ft.

− A munkáltató egy céges rendezvényen felmerült reprezentációs költségeket kifizette. Ebből az egy dolgozóra jutó reprezentációs költség összege 50.000 Ft.

− Egyéb önálló tevékenységből 415.000 Ft jövedelmet realizált. − Születésnapjára egy aranygyűrűt kapott a férjétől. Az ékszer 170.000 Ft-ba került. − Önkéntes nyugdíjpénztári tag. Adóévi befizetéseinek összege 400.000 Ft. − Az adóalany gyermekkora óta inzulinos cukorbeteg. − Adóév szeptemberében 760.000 Ft-ot nyert a lottón. A nyeremény kifizetője az adó

összegét a nyereményből levonta. − Egy sportrendezvényen 800 Ft értékű reklámajándékot kapott. − Részvényei után 600.000 Ft osztalékot fizettek részére. − A kifizetők által adóévben levont adóelőleg összege 352.000 Ft.

a) Készítse el a magánszemély 2012. évi adóbevallását! b) Számítsa ki a munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó és egészségügyi

hozzájárulás összegét! 9. feladat

Egy adóalany kamionsofőrként dolgozik egy nemzetközi szállítmányozással foglalkozó speditőr cégnél. − Havi munkabére 666.000 Ft. − Munkáltatója minden hónapban 5.000 Ft értékű Erzsébet utalványt ad részre, és

Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlára is átutalt 150.000 Ft-ot. Az Erzsébet utalványok – bár a munkáltató időben megrendelte – januárban nem érkeztek meg. Az



utalványok megérkezésének időpontja február 14., ezért a munkáltató február hónapban két hónapra szóló utalványt adott, összesen 10.000 Ft értékben.

− Külföldi kiküldetései alkalmával minden esetben 40 euró napidíjban részesült. A külföldi szállásköltség összesen 1.500 euró. Az euró árfolyama 295 HUF/EUR.

− Egy baleset következtében szeptember hónapban betegállományba került. A táppénz és a betegszabadságra járó átlagkereset együttes összege 460.000 Ft. A baleset során összetört az Opel Astra típusú autója. A vétkes fél KGFB biztosítására a biztosító 1.500.000 Ft vagyoni kártérítést fizetett.

− Egészségpénztári tag. Az egészségpénztárba 500.000 Ft tagdíjat fizetett be 2012-ben. − A magánszemély kétéves kisfia bölcsödébe jár. A családi pótlékot az adóalany nevére

folyósítják. A családi pótlék összege 23.000 Ft/hó/fő. A családi kedvezmény összegét nem kívánja megosztani házastársával. Az adóelőleg-számításhoz szükséges nyilatkozatokat munkáltatójának átadta.

− Az adóévben levont személyi jövedelemadó-előleg összege 8.483.740 Ft.

a) Számítsa ki a szeptemberi hónapra vonatkozó, a munkavállaló bankszámlájára utalandó összeget!

b) Készítse el a magánszemély adóbevallását!

10. feladat

Egy magánszemély éves adóköteles munkabére 8.900.000 Ft. − Az adóalany 18 km-re lakik a munkahelyétől, amely egy nehezen megközelíthető ipari

parkban található. Az érintett településről még másik négy munkavállaló is az adóalany munkahelyén dolgozik. Munkáltatója csoportos személyszállítást taxiszolgáltatás igénybevételével oldja meg. A taxi vállalat minden hónapban 130.000 Ft + áfa átalányköltséget számláz ki az adóalany munkáltatója részére.

− Adóév júliusában lakásvásárlásra 2.000.000 Ft vissza nem térítendő támogatást kapott munkáltatójától. A megvásárolt lakás ára 15.000.000 Ft. A lakás nagysága megfelel a jogszabály által méltányolható lakásigénynek.

− Munkáltatója minden dolgozó részére kockázati haláleseti biztosítást kötött, amelynek 7.000 Ft-os havi díját a munkáltató fizeti.

− E juttatáson felül a munkáltató minden dolgozó részére gyermekenként 27.900 Ft összegű iskolakezdési támogatást, és egy-egy 90.000 Ft értékű laptopot adott.

− Az 50 éves adóalany 2009. augusztus 16-án szerződést kötött egy egészségpénztárral, amelybe ő maga tagdíjat, a munkáltatója pedig tagdíjkiegészítést fizet. Adóévben a munkáltató havi 20.000 Ft-ot utal át az egészségpénztárba munkavállalója részére.

− Háztartásában három gyermeket nevel. Az adóalany két lánya gimnazista, a fia első éves, nappali tagozatos egyetemista. A családi pótlékot az adóalany nevére folyósítják. A családi pótlék összege 23.000 Ft/fő/hó. A családi kedvezmény összegét nem kívánja megosztani házastársával.

− Az adóalany adóévben örökölt egy telket a nagymamájától. Az ingatlan forgalmi értéke 12.000.000 Ft. A telek a család tulajdonában marad, nem kívánják értékesíteni.

a) Készítse el az adóalany éves adóbevallását! b) Számítsa ki, hogy milyen összegű adó átutalásáról rendelkezhet az adóalany az

alábbi esetekben: - a munkavállaló által fizetett egészségpénztári tagdíj összege 10.000 Ft/hó! - a munkavállaló által fizetett egészségpénztári tagdíj összege 40.000 Ft/hó!



- a munkavállaló által fizetett egészségpénztári tagdíj összege 80.000 Ft/hó! - a munkavállaló által fizetett egészségpénztári tagdíj összege 100.000 Ft/hó!

c) Számítsa ki a munkáltató által fizetendő adó összegét! 11. feladat

Egy magánszemély az öngondoskodás híve, ezért egy egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári jogviszonyt létesített. A két jogviszonyt munkáltatója is támogatja. az adóalany 40 éves. A két pénztárba az alábbi összegek kerültek befizetésre.

A befizető személye Egészségpénztár Önkéntes nyugdíjpénztár

Az adóalany befizetése 30.000 Ft/hó 50.000 Ft/hó

A munkáltató hozzájárulása 400.000 Ft/év 400.000 Ft/év

a) Számítsa ki, hogy hány forint adókedvezmény jóváírásáról rendelkezhet az adóalany!

b) Számítsa ki, hogy hány forint adókedvezmény jóváírásáról rendelkezhetne az adóalany abban az esetben, ha már 58 éves!

c) Számítsa ki a munkáltató által fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás összegét!

12. feladat

Egy közalkalmazottként dolgozó magánszemély adóévi adóbevallásával kapcsolatban az alábbi információk állnak rendelkezésre: − A havi bruttó illetményének összege 210.000 Ft. − Adóévben 300.000 Ft jubileumi jutalmat kapott. − Többletmunka végzéséért 460.000 Ft illetménykiegészítésben részesült. − Adóév májusában belföldi kiküldetést rendelt el a munkáltatója. A munkavégzés helyére

saját személygépkocsijával utazott. A munkahelye és a kiküldetés helye szerinti távolság 125 km. Munkáltatója a NAV által közzétett fogyasztási norma (8 l/100 km) és elfogadott üzemanyagár (400 Ft/liter) alapul vételével térítette meg a benzinköltséget. Ezen felül 9 Ft/km gépkocsi kopásra elszámolt átalányköltséget is kifizettek részére. A belföldi kiküldetés kapcsán 13.000 Ft számlával igazolt étkezési költséget és 34.000 Ft szállásköltség is megtérítésre került.

− Napi munkába járását vonattal oldja meg. A bérlet ára 45.000 Ft, amelyet munkáltatója – számla ellenében – teljes összegben megtérít részére.

− Húsvét, mikulás és karácsony alkalmából munkáltatójától egy-egy könyvutalványt kapott, amelyek értéke 9.000 Ft/db.

− Az adóalany két gimnazista gyermeket nevel. A családi pótlékot az ő nevére folyósítják. A családi pótlék összege 28.800 Ft/fő/hó.

− Munkáltatója iskolakezdési támogatásként kifizette az adóalany gyermekeinek tankönyvcsomagját. Az egyik gyermek tankönyvei 23.600 Ft-ba, a másik gyermeké pedig 27.300 Ft-ba kerültek.

− A volt férje gyermektartásdíjat fizet, amelynek havi összege 35.000 Ft. − A részvényei után 120.000 Ft osztalékot utalt a részvénytársaság. − Július 11-én 4.000.000 Ft-ért tőzsdei részvényeket vásárolt, amelyeket december 5-én

eladott 5.000.000 Ft-ért.



− Karácsony előtt egy Magyarországon bejegyzett egyháztól 5.000 Ft értékű kegytárgyat kapott ajándékba. A barátnője pedig meglepte egy 25.000 Ft értékű Zsolnay vázával.

− A munkáltató által levont adóelőleg összege 321.779 Ft.

a) Készítse el az adóalany 2012. évi adóbevallását! b) Számítsa ki a munkáltató által fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi

hozzájárulás összegét! 13. feladat

Egy magánszemély adóbevallásával kapcsolatban az alábbi információk állnak rendelkezésre: − A munkavállaló havi bruttó munkabére 300.000 Ft. − Munkába járását saját személygépkocsijával oldotta meg. A munkahelye és a lakóhelye

közötti távolság 30 km. Munkáltatója km-enként 15 Ft költségtérítést fizetett. Az adóalany 240 napot munkában töltött. A többi napon szabadságon volt.

− Munkaruha vásárlásra 35.000 Ft-ot kapott, amelynek felhasználásáról számlával elszámolt. A megvásárolt munkaruha kihordási ideje 2 év.

− Adóévben több megbízási szerződést is aláírt. A munkát elvégezte. A megbízási díjak összege 300.000 Ft. A bevételével szemben a 10%-os költséghányadot alkalmazza.

− Az adóalany két óvodás gyermeket nevel. A családi pótlékot a férje nevére folyósítják. A családi kedvezményt nem osztják meg.

− A magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlára havonta 10.000 Ft-ot utalt át. − Az adóalany súlyos veseelégtelenségben szenved. Erről orvosi igazolással rendelkezik.

Betegsége több évvel ezelőtt kezdődött. − A magánszemély adóév július 11-én értékesített egy 8 évvel ezelőtt örökölt belvárosi

lakást. A lakás eladási ára 25.000.000 Ft. − Az egyik üzleti banknál nyitott fizetési számlájának egyenlege következtében adóévben

86.000 Ft kamatjövedelmet realizált. − Az adóalany 3 db kaparós sorsjegyet vásárolt. Nyereményének összege 70.000 Ft. − Az adóalany tőzsdei részvényekkel kereskedett. A részvényeket 1.000.000 Ft-ért

vásárolta és 1.500.000 Ft-ért adta el. A tőzsdei ügynöknek fizetett megbízási díjak (jutalékok) összege 200.000 Ft.

− A kifizetők által levont adóelőleg 643.424 Ft.

Készítse el a magánszemély adóbevallását! 14. feladat

Két budapesti vállalkozás a munkabéren és jutalmakon felül cafeteria juttatásokat is ad a dolgozóinak. A cafeteria szabályzat értelmében a juttatások összege nettó módon értendő, és az esetleges közterheket a munkáltató viseli. A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások jogcímeit és összegeit – egy dolgozóra vonatkoztatva – a következő táblázat tartalmazza.

Juttatás jogcíme „A” vállalkozás „B” vállalkozás BKV-bérlet ára 117.600 Ft/év 117.600 Ft/év

Erzsébet utalvány 5.000 Ft/hó 10.000 Ft/hó

Saját étterembe szóló belső étkezési utalvány 12.500 Ft/hó 25.000 Ft/hó



Önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés 46.500 Ft/hó 66.500 Ft/hó

Egészségpénztári tagdíjkiegészítés 27.900 Ft/hó 57.900 Ft/hó

Internet szolgáltatás megtérítése 5.000 Ft/hó 10.000 Ft/hó

Sporteseményre szóló belépő 50.000 Ft/év 100.000 Ft/év

Számítsa ki a munkavállaló és a munkáltató által fizetendő személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás (eho) összegét az „A” és a „B” vállalkozás esetében! 15. feladat

Egy korlátolt felelősségű társaság a munkabéren és jutalmakon felül egyéb juttatásokat is ad a dolgozóinak. A belső szabályzatok értelmében a juttatások összege nettó módon értendő, és az esetleges közterheket a munkáltató viseli. Az információk egy évre vonatkoznak. A béren kívüli juttatások jogcímeit és összegeit – egy dolgozóra vonatkoztatva – a következő táblázat tartalmazza:

Juttatás jogcíme Juttatás értéke Számítógép juttatás 200.000 Ft/év

Iskolakezdési támogatás (3 kiskorú gyermek) 70.000 Ft/év

Távolsági bérlet megtérítése 65.000 Ft/év

Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátó kártyájára 150.000 Ft/év

Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely kártyájára 225.000 Ft/év

Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő kártyájára 75.000 Ft/év

Erzsébet utalvány 60.000 Ft/év

Lakáscélú támogatás (méltányolható lakásigény) 5.000.000 Ft

Kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás díja 44.000 Ft/év

Visszavásárlási értékkel nem rendelkező balesetbiztosítás díja 33.000 Ft/év

Foglalkozás-egészségügyi ellátás költségének megtérítése 16.000 Ft/év

Védőszemüveg 24.000 Ft

Sporteseményre szóló bérlet 50.000 Ft/év

Formaruha méretre történő varratása 130.000 Ft

Összesen 6.142.000 Ft

Számítsa ki a munkáltató által fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás összegét! 16. feladat

Egy nyugdíjas magánszemély megtakarított pénzéből vásárolt egy garzonlakást, amelyet kizárólag bérbeadási célra kíván használni. A lakást 120.000 Ft-ért átfestette, és adóév március 1-jétől bérbe adta egy magánszemélynek. A magánszemély adószámmal nem rendelkezik. A bérleti díj összege havi 60.000 Ft + rezsi. A rezsi összege havi átlagban 40.000 Ft. A rezsit a bérbeadó fizeti meg, a számlák az ő nevére szólnak, azonban a rezsi összegét a bérbevevők megtérítik. Ingatlan amortizációt nem kíván elszámolni.



a) Számítsa ki a bérbeadásból származó jövedelmet terhelő adót 10%-os költséghányad figyelembe vételével!

b) Számítsa ki a bérbeadásból származó jövedelmet terhelő adót tételes költségelszámolás választása esetében!

c) Számítsa ki a bérbeadásból származó jövedelmet terhelő adót 10%-os költséghányad figyelembe vételével abban az esetben, ha a magánszemély egyéb összevonandó adóköteles jövedelme 2.000.000 Ft!

17. feladat

− Egy magánszemély 2011. január 1-jétől Pécsről Budapestre költözött. Pécsi lakását bérbe adta, és Budapesten bérelt egy kisebb lakást. A bérbeadó adószámmal nem rendelkezik. A bérleti díj összege havi 70.000 Ft + rezsi. A rezsi összege havi átlagban 45 000 Ft. A rezsit a bérbeadó fizeti meg, a számlák az ő nevére szólnak, azonban a rezsi összegét a bérbevevők megtérítik. Az adóalany ingatlan amortizációt nem kíván elszámolni.

− A budapesti lakás után 60. 000 Ft bérleti díjat + 55.000 Ft rezsit fizet. Ezzel szemben költséget nem számol el és költségtérítést nem kap.

− Adóév május 1-jétől adóév október 31-ig bérbeadásra került az adóalany nyaralója is. A bérleti díj összege 50.000 Ft, amely a rezsi összegét is tartalmazza. A nyaralóban felmerült rezsi összege havi átlagban 23.000 Ft. Ezt a rezsit is a bérbeadó fizeti meg, de a bérbe vevők ezt az összeget megtérítik.

− Az adóalany – bérleti díjakon kívüli – összevonásra kerülő adóköteles jövedelmének összege 2.500.000 Ft.

a) Számítsa ki a bérbeadásból származó jövedelmet terhelő adót 10%-os költséghányad figyelembe vételével!

b) Számítsa ki a bérbeadásból származó jövedelmet terhelő adót tételes költségelszámolás választása esetében!

18. feladat

Egy magánszemély 2010. március 17-én vásárolt egy budapesti lakást. Az adásvételi szerződést 2010. március 27-én az ingatlanügyi hatósághoz benyújtotta. − A lakás vételára 17.000.000 Ft volt. − Az ingatlan megvásárlása miatt 1.000.000 Ft illetéket, továbbá 500.000 Ft ügyvédi

költséget fizetett. − A lakást 500.000 Ft-ért áttapétázta és 1.000 000 Ft-ért új konyhabútort vásárolt. Az

adóalany az ingatlannal kapcsolatos minden költségről rendelkezik számlával. − Az ingatlan 2012. április 2-án értékesítésre került. Az eladási ár 28.000.000 Ft. Az

ügyvédi költséget a vevő fizette.

a) Számítsa ki az értékesítés személyi jövedelemadó adóvonzatát! b) Számítsa ki az értékesítés személyi jövedelemadó adóvonzatát abban az esetben, ha

az adóalany az ingatlant 2009. március 15-én szerezte volna! c) Számítsa ki az értékesítés személyi jövedelemadó adóvonzatát abban az esetben, ha

az adóalany az ingatlant 2008. március 15-én szerezte volna! d) Számítsa ki az értékesítés személyi jövedelemadó adóvonzatát abban az esetben, ha

az adóalany az ingatlant 2007. március 15-én szerezte volna!



19. feladat

Egy magánszemély 2012. október 15-én értékesítette a 2010. október 1-jén vásárolt nyaralóját. Az adásvételi szerződést 2012. október 21-én az ingatlanügyi hatósághoz benyújtotta. − Az ingatlan eladási ára 18.000.000 Ft. Az ingatlan szerzéskori értéke 10.000.000 Ft volt. − A vásárlással és az értékesítéssel kapcsolatos ügyvédi költség összege 450.000 Ft. Az

ingatlan szerzésekor 1.000.000 Ft illetéket fizetett. − A nyaralót 300.000 Ft-ért átfestette, és az ablakokat hőszigetelt EU-szabvány ablakra

cserélte. Az értéknövelő felújítás törvény szerint elszámolható összege 550.000 Ft. Minden költségről rendelkezik számlával.

a) Számítsa ki az értékesítés személyi jövedelemadó adóvonzatát! b) Számítsa ki az értékesítés személyi jövedelemadó adóvonzatát abban az esetben, ha

az adóalany az ingatlant 2006. október 21-én szerezte volna! c) Számítsa ki az értékesítés személyi jövedelemadó adóvonzatát abban az esetben, ha

az adóalany az ingatlant 2001. október 21-én szerezte volna! d) Számítsa ki az értékesítés személyi jövedelemadó adóvonzatát abban az esetben, ha

az adóalany az ingatlant 1997. október 21-én szerezte volna! 20. feladat

Egy magánszemély 2006. június 5-én vásárolt egy régi könyvet az antikváriumban. A könyv 250.000 Ft-ba került. Az adóalany 2009. február 2-án vásárolt egy bélyeggyűjteményt, amelyért 1.300.000 Ft-ot fizetett. Adóév július 17-én a könyvet és a bélyeggyűjteményt értékesítette egy gyűjtőnek. A könyvért 600.000 Ft-ot, a bélyeggyűjteményért 1.900.000 Ft-ot kapott.

Számítsa ki, hogy hány forint személyi jövedelemadót kell fizetnie az adóalanynak a könyv és a bélyeggyűjtemény értékesítése következtében! 21. feladat

Adóévben egy testvérpár a nagymamájától örökölt budai családi ház padlásán talált négy festményt és öt zsűrizett bronzszobrot egy faládában. A festményeket 12.000.000 Ft-ért, a szobrokat 3.800.000 Ft-ért értékesítették.

a) Számítsa ki, hogy hány forint személyi jövedelemadót kell fizetnie a festmények és a szobrok értékesítése miatt a testvéreknek külön-külön!

b) Számítsa ki, hogy hány forint személyi jövedelemadót kell fizetni három örökös esetében!

22. feladat

Egy magánszemély adóévi adóbevallásával kapcsolatban az alábbi információk állnak rendelkezésre: − Az adóalany munkaviszonyból származó bruttó munkabére havi 325.000 Ft. Jó munkája

miatt adóévben 700.000 Ft jutalmat kapott. − Munkába járását tömegközlekedési eszközzel oldja meg. A hajóbérlet ára 45.000 Ft,

amelyet a munkáltatója megtérít.



− Az adóalany munkáltatójától 400.000 Ft kamatmentes kölcsönt kapott, amelyet kerékpárok vásárlására kíván fordítani. A jegybanki alapkamat mértéke 7,0%. A munkáltatói kölcsönt egy összegben, 1 év múlva vissza kell fizetni.

− Adóév június 5-én 25.000.000 Ft-ért lakást vásárolt, amelyhez munkáltatójától 5.000.000 Ft vissza nem térítendő munkáltatói támogatást kapott.

− Jövedelmének kiegészítése céljából 4 alkalommal megbízási szerződést kötött egy vállalkozással. Alkalmanként 150. 000-150.000 Ft bruttó megbízási díjat kapott. A megbízási díjjakkal szemben 10% költséghányadot fog elszámolni.

− Az adóalany két középiskolás gyermeket nevel, amelyek egyike adóév júniusában leérettségizett és munkába állt. A családi pótlékra az adóalany jogosult. A családi kedvezményt az adóalany kívánja igénybe venni.

− A magánszemély pincéjének bérbeadásából 130.000 Ft bevételre tett szert. − Az adóalany kockázati haláleseti életbiztosítási szerződést kötött. A biztosítási díja

120.000 Ft/év. Az 5 éve kötött unit linked életbiztosításába 400.000 Ft-ot fizetett be. − 3 évvel ezelőtt tartós befektetési szerződést kötött egy üzleti bankkal. Adóévben felvett

tőkéje után 186.000 Ft kamatot kapott. − Részvényei után 180.000 Ft osztalékban részesült. − Önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjának havi összege 12.000 Ft. − Egészségpénztárba adóévben 250.000 Ft-ot utalt át. Az adóalany 50 éves. − Az adóalany tavasszal részt vett egy sportvetélkedőn, ahol egy serleget nyert. A serleg

piaci értéke 150.000 Ft.

Számítsa ki az adóalany éves adófizetési kötelezettségét! 23. feladat

Egy belföldi illetőség magánszemély Magyarországról és más országból is szerzett adóköteles jövedelmet. A belföldről származó összevonásra kerülő adóköteles jövedelmének összege 2.500.000 Ft. A külföldről származó összevonásra kerülő adóköteles jövedelmének összege 4.000 USD, amelyet magyar forintra nem váltott át, hanem egy devizaszámlán helyezte el. Az érintett országban 140.000 Ft-nak megfelelő, a belföldi kifizetők pedig 420.000 Ft adóelőleget vontak le. Az adóalanynak más adóköteles jövedelme nem keletkezett. Adóalapcsökkentést és adókedvezményt nem vesz igénybe. A USD árfolyama az alábbiak szerint alakult:

Időpont Számlavezető bank árfolyama

Magyar Nemzeti Bank árfolyama

Bevételszerzés napja 213 HUF/USD 220 HUF/USD

December 31. 215 HUF/USD 228 HUF/USD

a) Számítsa ki az adóalany adófizetési kötelezettségét abban az esetben, ha Magyarország és az érintett ország kettős adóztatást elkerülő egyezményt írt alá!

b) Számítsa ki az adóalany adófizetési kötelezettségét abban az esetben, ha a két ország között nincs kettős adóztatást elkerülő egyezmény!

24. feladat

Egy budapesti főiskola nappali tagozatos hallgatója szabadidejében részmunkaidős állást vállalat egy informatikai cégnél, ahol adóévben 700.000 Ft-ot keresett. A nyári vakáció



idején 2 hónapot Ausztriában dolgozott. Bruttó keresete 1.000 euró, amelyet Sopronban magyar forintra váltott. Magyarországon 112.000 Ft, Ausztriában 50.000 Ft-nak megfelelő adóelőleget fizetett.

Időpont Számlavezető bank árfolyama

Magyar Nemzeti Bank árfolyama

Bevételszerzés napja 213 HUF/EUR 220 HUF/EUR

Átváltás napja 279 HUF/EUR 289 HUF/EUR

December 31. 215 HUF/EUR 228 HUF/EUR

Októberben eladott egy kizárólagosan a saját tulajdonát képező babagyűjteményt, 1.200.000 Ft-ért. A babagyűjtemény szerzéskori értéke nem ismert. A bevételből 100.000 Ft-ot egy közhasznú alapítványnak adományozott, erről a megfelelő igazolással rendelkezik.

Számítsa ki az adóalany adófizetési kötelezettségét! 25. feladat

Egy főiskola nappali tagozatos diákja a hallgatói jogviszonya mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat. Más jövedelemszerzési jogviszonnyal nem rendelkezik. Az adóbevallásával kapcsolatban az alábbi információk ismertek: − Adóévben realizált összes bevétele 33.000.000 Ft. − A főiskolás személyes szükségleteinek kielégítése céljából havonta 156.000 Ft-ot vett ki

a vállalkozásából. A személyi jövedelemkivét után járó 27%-os szociális hozzájárulási adót, a személyi jövedelemadót, valamint az egyéni járulékokat megfizette.

− A vállalkozáshoz az adóévben vásárolt és felhasznált anyagok értéke 3.000.000 Ft. − Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) 3.000.000 Ft. − A vállalkozó által igénybe vett szolgáltatások értéke 2.600.000 Ft. − Egyéb figyelembe vehető és számlával igazolt költségeinek összege 1.022.560 Ft. − Az egyéni vállalkozónak sem segítő családtagja, sem alkalmazottja nincs. − Az osztalékalapot növelő tételek összege 2.500.000 Ft. − Az osztalékalapot csökkentő tételek összege 2.400.000 Ft.

a) Számítsa ki a vállalkozás által fizetendő személyi jövedelemadót! b) Számítsa ki és az osztalékalap után fizetendő közterhek összegét! c) Számítsa ki, hogy a vállalkozói kivét teljes összegéből hány forintot lehet

ténylegesen elkölteni! 26. feladat

Egy szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó más jövedelemszerzési jogviszonnyal nem rendelkezik. Az adóbevallásával kapcsolatban az alábbi információk ismertek: − Adóévben realizált összes bevétele 95.000.000 Ft. − A vállalkozó személyes szükségleteinek kielégítésére havonta 312.000 Ft-ot vett ki a

vállalkozásából. A személyi jövedelemkivét után járó 27%-os szociális hozzájárulási adót, a személyi jövedelemadót, valamint az egyéni járulékokat megfizette.

− Az adóévben a vállalkozáshoz vásárolt és felhasznált anyagok értéke 22.240.000 Ft. − A vállalkozó által eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) 6.400.000 Ft.



− Más vállalkozás részére megrendelt, felár nélkül továbbszámlázott szolgáltatások értéke 1.600.000 Ft.

− Egyéb figyelembe vehető és számlával igazolt költségeinek összege 3.005.120 Ft. − Az egyéni vállalkozónak sem segítő családtagja, sem alkalmazottja nincs. − Az igénybe vehető adókedvezmény összege 2.700.000 Ft. − Az osztalékalapot növelő tételek összege 7.500.000 Ft. − Az osztalékalapot csökkentő tételek összege 6.500.000 Ft.

a) Számítsa ki a vállalkozás által fizetendő személyi jövedelemadót! b) Számítsa ki az osztalékalap után fizetendő közterhek összegét! c) Számítsa ki, hogy a vállalkozói kivét teljes összegéből hány forintot lehet

ténylegesen elkölteni! 27. feladat

Egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó személyes szükségleteinek kielégítése céljából havonta készpénzt vesz ki a vállalkozásából. Magánszemélyként negyedévente 500.000 Ft kamatjövedelmet realizál a két éve megvásárolt államkötvényei után. Magánszemélyként egyéb elkölthető jövedelemmel nem rendelkezik. A vállalkozó tevékenysége nem igényel középfokú végzettséget.

a) Számítsa ki a fizetendő közterhek összegét 70.000 Ft/hó vállalkozói kivét esetén! b) Számítsa ki a fizetendő közterhek összegét 93.000 Ft/hó vállalkozói kivét esetén! c) Számítsa ki a fizetendő közterhek összegét 100.000 Ft/hó vállalkozói kivét esetén! d) Számítsa ki a fizetendő közterhek összegét 252.000 Ft/hó vállalkozói kivét esetén, ha

az adóelőleg számításnál a jövedelem göngyölítés módszerét választotta! 28. feladat

Egy egyéni vállalkozó 3 éve könyvelő irodát nyitott. Alkalmazottat nem foglalkoztat. A vállalkozó sem munkaviszonnyal, sem öregségi nyugdíjjal nem rendelkezik. Az elmúlt években az alábbi bevételei és költségei merültek fel.

2010. 2011. 2012. Bevételek 17.000.000 Ft 14.000.000 Ft 15.000.000 Ft

Költségek 800.000 Ft 450.000 Ft 68.000 Ft

a) Állapítsa meg, hogy a vállalkozó választhatta-e az átalányadózást 2012-re! b) Számítsa ki az egyéni vállalkozó adófizetési kötelezettségét! c) Számítsa ki az egyéni vállalkozó adófizetési kötelezettségét abban az esetben, ha az

egyéni vállalkozó öregségi nyugdíjjal rendelkezik! 29. feladat

Egy egyéni vállalkozó élelmiszer kiskereskedéssel foglalkozik egy Nógrád megyei kisvárosban. Alkalmazottat nem foglalkoztat. A vállalkozó sem munkaviszonnyal sem öregségi nyugdíjjal nem rendelkezik. Az elmúlt években az alábbi bevételei keletkeztek.

2010. 2011. 2012. Bevételek 82.000.000 Ft 90.000.000 Ft 100.000.000 Ft



a) Állapítsa meg, hogy a vállalkozó választhatta-e az átalányadózást 2012-re! b) Számítsa ki az egyéni vállalkozó átalányadó fizetési kötelezettségét! c) Számítsa ki az egyéni vállalkozó átalányadó fizetési kötelezettségét abban az

esetben, ha az egyéni vállalkozó öregségi nyugdíjjal rendelkezik! 30. feladat

Egy magánszemély fizetővendéglátással foglalkozik. Vállalkozása nincs. A magánszemély olyan ingatlantulajdonnal rendelkezik, amelyben 6 kiadható kétágyas szoba található. Az adóalany egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében szálláshelyet nyújt igény szerinti napokra turistáknak és diákoknak. Az adóévben mind a 6 szobáját kiadta a szállóvendégeknek június 5-től augusztus 31-ig. Az év egyéb napjaiban szálláshelyadással nem foglalkozik.

Számítsa ki az adófizetési kötelezettséget tételes átalányadózás választása mellett!

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA 31


2.2. A személyi jövedelemadó példáinak megoldása2

A megoldások forintra kerekítve lettek kiszámolva. Próbálja meg a feladatokat minél gyorsabban és természetesen minél kisebb hibahányaddal megoldani! Addig gyakoroljon, amíg szinte minden feladatot hibátlanul meg tud oldani!

A feladatok megoldásához szükséges praktikus információk:

1. A minimálbér és a garantált bérminimum összegét kormányrendelet szabályozza. Ezek a bérminimum összegek azért nagyon fontosak, mert bizonyos munkáltatók esetében a kedvezményesen adható juttatási érték a minimálbér függvényében van meghatározva. A garantált bérminimum összege a vállalkozók járulékfizetési kötelezettségét befolyásolja.

Minimálbér összege A garantált bérminimum összege 93.000 Ft 108.000 Ft

2. A társadalombiztosítási járulékot 2012. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó váltotta fel. Az adó alanyai: a kifizető, az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő. A számított adó az adóalap 27 százaléka. A szociális hozzájárulási adó megfizetése esetén nem keletkezik jogosultság államháztartási forrásból folyósított ellátás vagy támogatás igénybevételére.

A szociális hozzájárulási adó alanyai

A szociális hozzájárulási adónak nem alanya

A kifizető Saját jogú nyugdíjjal rendelkező egyéni vállalkozó

Egyéni vállalkozó Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő özvegyi nyugdíjjal rendelkező egyéni vállalkozó

Őstermelő Bizonyos feltételek mellett az őstermelő

A szociális hozzájárulási adó alapja Nem önálló tevékenység esetén az Szja törvény általi adóköteles jövedelem + a levont érdekképviseleti tagdíj

Önálló tevékenység esetében az Szja tv. általi adóköteles jövedelem Kifizető

Tanulószerződésben maghatározott díj

A vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér 112,5%-a

Az átalányadó jövedelme, de legalább a minimálbér 112,5%-a

Az eva-alap 4%-a, de legalább a minimálbér 112,5%-a

Heti 36 órás munkaviszony esetén

Öregségi nyugdíj esetén

Egyéni vállalkozó Nincs

minimum adó Nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszony esetén

Tagi jövedelem, de legalább a minimálbér 112,5%-a

Heti 36 órás munkaviszony esetén

Öregségi nyugdíj esetén

Társas vállalkozás közreműködő tagja

Nincs minimum adó Nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszony esetén

2 1995. évi CXVII. törvény alapján



3. A START kártyacsomag kedvezményeivel a 27%-os mértékű szociális hozzájárulási adó összege csökkenthető.

A START – kártyára jogosultak

START BÓNUSZ

− Az igénylést megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként nyilvántartott

− Gyedről, gyesről visszatérő 1 éven belül − Gyermek 1 éves kora után gyes mellett kíván munkaviszonyt

létesíteni és semmilyen START-kártyával nem rendelkezik

START Munkaviszonnyal még nem rendelkező pályakezdők

START PLUSZ − Gyedről, gyesről visszatérő 1 éven belül − Tartósan állást keresők

START EXTRA − 50 év feletti tartósan állást keresők − Semmilyen képzettséggel nem rendelkező tartósan állást keresők

A START-kártyára kedvezmények mértéke START BÓNUSZ A bruttó bér összegének, legfeljebb a minimálbér másfélszeresének 27%-a

1. évben a bruttó munkabér, legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 27%-a START EXTRA

2. évben a bruttó munkabér, legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 17%-a

1. évben a bruttó munkabér, legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 17%-a START PLUSZ

2. évben a bruttó munkabér, legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 7%-a

1. évben a bruttó munkabér, legfeljebb a minimálbér másfélszeresének a 17%-a Nincs

felsőfokú végzettség A 2. évben a bruttó munkabér, legfeljebb a minimálbér

másfélszeresének a 7%-a

Az első 9 hónapban a bruttó munkabér, legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 17%-a

START

Felsőfokú végzettség esetén A következő 3 hónapban a bruttó munkabér, legfeljebb

a minimálbér kétszeresének a 7%-a

4. Az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék alapjának nincs felső határa. A nyugdíjjárulék alapjának felső határát meghaladó jövedelmekből nem lehet nyugdíjjárulékot vonni. Arra azonban figyelni kell, hogy ez a korlát csak a nyugdíjjárulékra (10%) vonatkozik, más járulékra nem.

A nyugdíjjárulék alapjának felső határa 21.700 Ft/nap 7.942.200 Ft/év

5. A járulékok esetében figyelni kell arra, hogy az milyen jogviszony alapján kerül megfizetésre.

A járulékok Nyugdíjjárulék (10%) Táppénz-hozzájárulás (jövedelemfüggő 1/3)

Egészségbiztosítási járulék (7%) Egészségügyi-szolgáltatási járulék (6.390 Ft)

Munkaerő-piaci járulék (1,5%) Korkedvezmény-biztosítási járulék (13%)



A munkáltató adófizetése % A munkavállaló járulékfizetése % Nyugdíjjárulék 10

Természetbeni egészségbiztosítási 4

Pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 Szociális hozzájárulási adó 27

Munkaerő-piaci járulék 1,5

A magánszemélyt terhelő 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás Vállalkozásból kivont jövedelem Árfolyamnyereségből származó jövedelem

Osztalékból származó jövedelem Vállalkozói osztalékalapból

Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem

Termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén

A hozzájárulás-fizetési felső határ 450.000 Ft (csökkenthető)

6. A társas vállalkozó közreműködő tagjának járulékfizetése

A járulék neve A járulék alapja Legalább a minimálbér

Nyugdíjjárulék Legfeljebb 7.942.200 Ft/év

Egészségbiztosítási járulék Legalább a minimálbér másfélszerese

Munkaerő-piaci járulék Legalább a minimálbér másfélszerese

Nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot az a közreműködő tag, aki − közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében

tanulmányokat folytat, vagy − a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik, illetve − saját jogú nyugdíjas, vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban

meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

7. Az egyéni vállalkozó járulékfizetése

Fizetendő járulék A járulék alapja A vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér

Az átalányadó jövedelme, de legalább a minimálbér Nyugdíjjárulék

Legfeljebb 7.942.200 Ft/év

A vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér másfélszerese Egészségbiztosítási járulék Az átalányadó jövedelme, de legalább a minimálbér másfélszerese

A vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér másfélszerese Munkaerő-piaci járulék

Az átalányadó jövedelme, de legalább a minimálbér másfélszerese

Nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot az az egyéni vállalkozó, aki − közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében

tanulmányokat folytat, vagy − a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik, illetve



− saját jogú nyugdíjas, vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

8. A munkáltatói (cafeteria) juttatások esetében figyelni kell arra, hogy a juttatás jogcím szerint melyik paragrafus alá esik. Itt most két paragrafus kerül kiemelésre.

A munkáltatói juttatások adó és eho vonzata 70.§ alá tartozó juttatás 71.§ alá tartozó juttatás

Személyi jövedelemadó a juttatás értéke x 1,19 x 0,16 a juttatás értéke x 1,19 x 0,16

Egészségügyi hozzájárulás a juttatás értéke x 1,19 x 0,27 a juttatás értéke x 1,19 x 0,10

Abban az esetben, ha a 71.§ alá tartozó juttatások értéke meghaladja a jogszabály által meghatározott összeget, akkor a korlát feletti összegre a 70.§-ra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A juttatás összegének 1,19-szerese után fizetendő szja-t és eho-t a munkáltató fizeti meg. A munkavállalót ebben az esetben adófizetési kötelezettség nem terheli.

Azok a juttatások, amelyek nem tartoznak e két paragrafus alá és adómentesnek sem minősülnek, egyéb bevételként kerülnek adóztatásra.




Megjegyzések: − Munkaviszonyból származó jövedelem: a magánszemélyt munkaviszonyára (ideértve a

külföldi jog szerinti jogviszonyt is) tekintettel megillető adóköteles bevétel.3 − A járulékok alapját nem kell 27%-kal megnövelni (bruttósítani). − Az adóelőleg számításához a munkáltató részére nyilatkozatot kell adni, hogy az éves

kereset meghaladja-e a 2.424.000 Ft-ot. − Amennyiben az éves jövedelem a 2.424.000 Ft-ot nem haladja meg, akkor az adóalap

kiszámításánál nem kell 27% adóalap-kiegészítést figyelembe venni. − Ha a jövedelem meghaladja a 2.424.000 Ft-ot (havi bruttó 202.000 Ft), akkor a

„jövedelemkorlátot” meghaladó összeg után 27% adóalap kiegészítést számolni.

a) Adóelőleg és kifizetendő munkabér kiszámítása adatok forintban

Bruttó munkabér 100.000

Adóalap-kiegészítés (havi bruttó bér < 202.000 Ft) 0

Személyi jövedelemadó-előleg alapja 100.000

Számított adóelőleg (100.000 x 0,16) 16.000

Munkabérből levonandó adóelőleg összege 16.000

adatok forintban


− Személyi jövedelemadó-előleg − 16.000

− Nyugdíjjárulék összege (100.000 x 0,1) − 10.000

− Egészségbiztosítási járulék összege (100.000 x 0,07) − 7.000

− Munkaerő-piaci járulék összege (100.000 x 0,015) − 1.500

Kifizetendő munkabér összege 65.500

b) A munkáltató által fizetett szociális hozzájárulási adó összege

A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó alapja a kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével.4

adatok forintban


+ 27% szociális hozzájárulási adó (100.000 x 0,27) 27.000

Számvitelileg elszámolható személyi költség (100.000 + 27.000) 127.000

3 1995. évi CXVII. törvény 3.§ (22) 4 2011. évi CLVI. törvény 455.§ (1)



A helyi bérlet megtérítése a munkavállaló szempontjából nem jár adókötelezettséggel. A munkáltatónak azonban fizetési kötelezettsége keletkezik. A helyi járati bérlet árának 1,19-szerese után 16% adót és 10% eho-t kell fizetnie. 2. feladat megoldása

Megjegyzések: − Figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkabér összege meghaladja a 202.000 Ft-ot.

Ebből az következik, hogy a munkabér egy része után adóalap-kiegészítést (27%) is számolni kell.

− Egy eltartott esetén családi kedvezményként jogosultsági hónaponként 62.500 Ft levonható az adóalapból, ha az eltartott kedvezményezett eltartottnak minősül.

a) Adóelőleg kiszámítása adatok forintban


Adóalap-kiegészítés (302.000 – 202.000) x 0,27 27.000

Személyi jövedelemadó-előleg alapja 329.000

− Családi kedvezmény (2 x 62.500) − 125.000

Adóelőleg alapja 204.000

Számított adóelőleg (204.000 x 0,16) 32.640

− Személyi kedvezmény (93.000 x 0,05) − 4.650

Munkabérből levonandó adóelőleg összege 27.990

b) A kifizetendő munkabér kiszámítása adatok forintban


− Személyi jövedelemadó-előleg − 27.990

− Nyugdíjjárulék (302.000 x 0,1) − 30.200

− Egészségbiztosítási járulék összege (302.000 x 0,07) − 21.140

− Munkaerő-piaci járulék összege (302.000 x 0,015) − 4.530

Kifizetendő munkabér összege 218 140

Az autóbusz bérlet árának 86%-át a munkáltató kormányrendelet alapján köteles megtéríteni, ezért ennek adóvonzata nincs. Más közterhet sem kell utána fizetni.

c) A munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó adatok forintban


+ 27% szociális hozzájárulási adó (302.000 x 0,27) 81.540


Megjegyzések: − A nyugdíjjárulék alapjának felső határa 7.942.200 Ft/év. − A megbízási díj összegéből munkaerő-piaci járulékot nem kell fizetni.



− Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely a törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe.5

− Ha a magánszemély költségelszámolásról nem nyilatkozik, akkor az adóelőleg számításánál automatikusan a 90%-os diktált jövedelemhányadot kell figyelembe venni.

− Megbízási díj adóelőlegének kiszámításánál legfeljebb 50% költség vehető figyelembe, függetlenül attól, hogy az adóalany ezt meghaladó értékű költségről nyilatkozik.

− Az éves bevallásban az elismert és igazolt költségek teljes összege elszámolható. − A nyilatkozat alapján a jövedelem meghaladja a 2.424.000 Ft-ot, ezért az adóköteles

jövedelmet meg kell növelni 27% adóalap-kiegészítéssel. a) Az átutalandó összeg kiszámítása költség elszámolási nyilatkozat hiányában

adatok forintban

Megbízási díj összege 180.000

Megbízási díj jövedelemtartalma (180.000 x 0,9) 162.000

Adóalap-kiegészítés (162.000 x 0,27) 43.740

Adóalap (162000 + 43.740) 205.740

Személyi jövedelemadó (205.740 x 0,16) 32.918

adatok forintban


− Személyi jövedelemadó − 32.918


− Egészségbiztosítási járulék (162.000 x 0,07) − 11.340

Megbízási díj átutalandó összege 119.542 b) Az átutalandó összeg kiszámítása 90 százalékos diktált jövedelemhányad

figyelembevételével adatok forintban




Adóalap (162.000 + 43.740) 205.740


adatok forintban





Megbízási díj átutalandó összege 119.542 5 1995. évi CXVII. törvény 16.§ (1)



c) Az átutalandó összeg kiszámítása 70 százalékos költségnyilatkozat esetén adatok forintban


− Figyelembe vehető költség 70% > max. 50% → (180.000 x 0,5) − 90.000

Megbízási díj jövedelemtartalma 90.000


Adóalap (90.000 + 24.300) 114.300


adatok forintban





Megbízási díj átutalandó összege 146.412 d) Az átutalandó összeg kiszámítása 80.000 Ft költségnyilatkozat esetén

adatok forintban


− Figyelembe veendő költség − 80.000

Megbízási díj jövedelemtartalma (180.000 – 150.000) 100.000


Adóalap (100.000 + 27.000) 127.000


adatok forintban





Megbízási díj átutalandó összege 142.680 e) Az átutalandó összeg kiszámítása 120 000 Ft költségnyilatkozat esetén

adatok forintban


− Figyelembe vehető költség 120.000 > 50% → (180.000 x 0,5) − 90.000

Megbízási díj jövedelemtartalma 90.000


Adóalap (90.000 + 24.300) 114.300




adatok forintban





Megbízási díj átutalandó összege 146.412


Megjegyzések: − A családi kedvezményt a megbízási díj adóelőlegnél nem lehet érvényesíteni. − A nyugdíjjárulék alapjának felső határa 7.942.200 Ft/év. Éves bér összege (800.000 x

11) 8.800.000 Ft, tehát meghaladja a nyugdíj járulékalap felső határát. Ebből az következik, hogy a megbízási díjból nem kell nyugdíjjárulékot vonni.

a) Az átutalandó összeg kiszámítása 90 százalékos diktált jövedelemhányad mellett

adatok forintban

Megbízási díj összege 1.000.000

Jövedelem (1.000. 000 x 0,9) 900.000


Adóalap (900.000 + 243.000) 1.143.000

Személyi jövedelemadó (1.143.000 x 0,16) 182.880

adatok forintban



− Nyugdíjjárulék (jövedelme átlépte a járulékalap felső határát) 0


Megbízási díj átutalandó összege 754.120 b) Az átutalandó összeg kiszámítása 40 százalékos költség nyilatkozata esetén

adatok forintban


− Nyilatkozott költség (1.000.000 x 0,4) 400.000

Adóköteles jövedelem (1.000.000 – 400.000) 600.000


A személyi jövedelemadó alapja (600.000 + 162.000) 762.000




adatok forintban






c) Az átutalandó összeg kiszámítása 600 000 Ft költség nyilatkozata esetén adatok forintban


− Figyelembe vehető költség (600.000 > 50%) − 500.000

Megbízási díj jövedelemtartalma (1.000.000 – 500.000) 500.000


A személyi jövedelemadó alapja (500.000 + 135.000) 635.000


adatok forintban





Megbízási díj átutalandó összege 863.400 5. feladat megoldása

Megjegyzések: − Adómentes bevételnek minősül a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója

részére a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett ösztöndíj-, tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege.6

− Összeghatártól függetlenül a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea adómentes „bevételnek” minősül.

− Ezek a bevételek az adóalany adófizetési kötelezettségét nem befolyásolják. − A főiskolás jövedelme nem haladja meg a 2.424.000 Ft-ot, ezért adóalap-kiegészítéssel

nem kell számolni. a) A megbízási díj átutalandó összegének kiszámítása

adatok forintban



Adóalap-kiegészítés (nincs) 0

Adóalap 180.000


6 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4.12.



adatok forintban






b) Az éves adófizetési kötelezettség kiszámítása adatok forintban

Ösztöndíj adómentes

Megbízási díjak összege (3 x 200.000) 600.000

− Figyelembe vehető költség (3 x 50.000) − 150.000

Adóköteles jövedelem összege 450.000

Adóalap-kiegészítés összege (összes jövedelem < 2.424.000) 0

A személyi jövedelemadó alapja 450.000

A személyi jövedelemadó összege (450.000 x 0,16) 72.000

− Megfizetett adóelőleg (3 x 28.800) − 86.400

Visszaigényelhető személyi jövedelemadó (86.400 – 72.000) 14.400

c) Az éves adófizetési kötelezettség kiszámítása 70.000 Ft költségnyilatkozat esetében adatok forintban

A kifizető felé nyilatkozott költségek összege (3 x 70.000) 210.000

A számlával igazolható, elismert költségek összege (3 x 50.000) 150.000

Költségkülönbözet (210.000 – 150.000) 60.000

Ha a magánszemély a kifizetőnek adott nyilatkozatában költség levonását kérte, és az adóelőleg megállapításánál a nyilatkozata alapján figyelembe vett költség meghaladja az adóbevallásában elszámolt igazolt költséget, akkor a költség-különbözet 39 százalékát különbözeti-bírságként kell az adóbevallásában feltüntetnie és személyi jövedelemadóként megfizetnie. Nem kell ilyen bírságot fizetnie, ha az említett különbözet nem több az adóelőleg levonásánál figyelembe vett költség 5 százalékánál. Ha a költségkülönbözet miatt év végén 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözete is lesz a magánszemélynek, akkor a különbözet után további 12 százalék különbözeti-bírságot köteles az adóévre vonatkozó adóbevallásában bevallani és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig személyi jövedelemadóként megfizetni.7

adatok forintban

A költségkülönbözet után fizetendő adók és járulékok

Nyilatkozat miatti költségkülönbözet ((210.000 – 150.000) > 10.000 60.000

Személyi jövedelemadó különbözet (60.000 · 0,16) 9.600

Különbözeti-bírság (60.000 x 0,39) 23.400


A költségkülönbözet miatt összesen fizetendő 40.200

7 NAV információs füzetek 2012/2 7. oldal




Megjegyzések: − A védőoltás és a foglalkozás-egészségügyi ellátás adómentes juttatásnak minősül. − A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe

venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély.8

− Az adóalap számításnál figyelni kell arra, hogy a göngyölített adóalap meghaladja-e a 2.424.000 Ft-ot. Az értékhatár feletti rész után már adóalap-kiegészítést is számolni kell.

− A valuta/deviza forintra, a forint devizára/valutára, valamint a devizának/valutának más devizára/valutára való átváltásakor keletkezett árfolyamnyeresége adómentes bevételnek minősül, feltéve, hogy az átváltás nem üzletszerű tevékenység keretében történik.9

− A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat adómentes jövedelemnek minősül.10

a) A munkabér adóelőlege és bankszámlára utalt összege

A munkabér éves összege 12 x 202.000 = 2.424.000 Ft. Ebből az következik, hogy ebben az esetben a munkabér összegére nem kell adóalap-kiegészítést számolni.

adatok forintban

Havi bruttó munkabér adómentes 202.000

Adóalap-kiegészítés (12 x 202.000 = 2.424.000) 0

Személyi jövedelemadó alapja 202.000

Személyi jövedelemadó összege (202.000 x 0,16) 32.320

adatok forintban

Havi bruttó munkabér 202.000




− Munkaerő-piaci járulék (202.000 x 0,015) − 3.030

Megbízási díj bankszámlára utalt összege 132.310

b) A jutalom adóelőlege és bankszámlára utalt összege

Az éves munkabér összege 2.424.000 Ft, tehát a jutalom összegének teljes egészére adóalap-kiegészítést kell számolni.

adatok forintban

Jutalom összege 500.000


A jutalom adóalapja 635.000

Jutalom adóelőlege (635.000 x 0,16) 101.600

8 NAV információs füzetek 2012/2 7. oldal 9 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 7.4. 10 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 7.11.



adatok forintban





− Munkaerő-piaci járulék (500.000 x 0,015) − 7.500

A jutalom bankszámlára utalt összege 305.900

adatok forintban

Éves munkabér (202.000 x 12) 2.424.000

Jutalom 500.000

Megbízási díj jövedelemtartalma (800.000 – 200.000) 600.000

Adóalap-kiegészítés (500.000 + 600.000) x 0,27 297.000

A személyi jövedelemadó alapja 3.821.000

A személyi jövedelemadó összege (3.821.000 x 0,16) 611.360

− A kifizetők által levont adóelőleg összege (387.840 + 101.600 + 101.600)

− 591.340

Befizetendő személyi jövedelemadó összege 20.320

Ha a magánszemély a kifizetőnek adott nyilatkozatában költség levonását kérte, és az adóelőleg megállapításánál a nyilatkozata alapján figyelembe vett költség meghaladja az adóbevallásában elszámolt igazolt költséget, akkor a költség-különbözet 39 százalékát különbözeti-bírságként kell az adóbevallásában feltüntetnie és személyi jövedelemadóként megfizetnie. Nem kell ilyen bírságot fizetnie, ha az említett különbözet nem több az adóelőleg levonásánál figyelembe vett költség 5 százalékánál. Ha a költségkülönbözet miatt év végén 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözete is lesz a magánszemélynek, akkor a különbözet után további 12 százalék különbözeti-bírságot köteles az adóévre vonatkozó adóbevallásában bevallani és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig személyi jövedelemadóként megfizetni.11

adatok forintban

A költségkülönbözet után fizetendő adók és járulékok

Költségnyilatkozat miatti költségkülönbözet (300.000 – 200.000) > 10.000 100.000

Személyi jövedelemadó különbözet (100.000 x 0,16) 16.000



A költségkülönbözet miatt összesen fizetendő 67.000

11 NAV információs füzetek 2012/2 7. oldal




Megjegyzések: − A biztosítótól kapott vagyoni kártérítés, továbbá a kockázati haláleseti biztosításra

kifizetett összege adómentes bevételnek minősül.12 − A munkáltató által legfeljebb évi három alkalommal adott ajándék csekély értékű egyes

meghatározott juttatásnak minősül, amely 1,19-szerese után a munkáltató 16%-os személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.13

− Az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett rendezvényen adott ajándéktárgy egyéb meghatározott juttatásnak minősül, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát.14

− A Casco biztosításra történő kártérítés adómentes jövedelem. − Az öregségi nyugdíj adómentes jövedelem. Az adóbevallásban nem szerepel. − Az adóalany a betegsége következtében személyi kedvezményre jogosult. Az

adókedvezmény mértéke az adóév első napján érvényes minimálbér 5 százaléka. − A helyi bérlet ára után a munkáltatónak keletkezik adó- és eho fizetési kötelezettsége

(6.500 x 1,19 x 0,16) = 1.238 szja, és (6.500 x 1,19 x 0,10) = 774 eho.15 − Az egészségbiztosítás éves díja adómentes jövedelemnek minősül.16 − A takarékszövetkezet a takarékbetét utáni 16%-os kamatadót levonta, ezt bevallani már

nem kell. A kifizetett kamat már adózott jövedelemnek minősül. a) A május havi munkabér adóelőlege

adatok forintban


Adóalap-kiegészítés (240.000 x 5 hó) < 2.424.000 0


Személyi jövedelemadó-előleg összege (240.000 x 0,16) 38.400 b) A november havi munkabér adóelőlege

Figyelni kell arra, hogy a munkavállaló a munkabér göngyölítését kérte. A november havi munkabérrel együtt (240.000 x 11 hó = 2.640.000 Ft) az adóköteles jövedelem már meghaladja a 2.424.000 Ft-ot, tehát a különbözet után már adóalap-kiegészítést kell számolni.

adatok forintban


Adóalap-kiegészítés (2.640.000 – 2.424.000) x 0,27 58.320


Személyi jövedelemadó-előleg összege (298.320 x 0,16) 47.731 12 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 13 1995. évi CXVII. törvény 70.§ (3) 14 1995. évi CXVII. törvény 70.§ (3) 15 1995. évi CXVII. törvény 71.§ 16 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet



c) A december havi munkabér adóelőlege adatok forintban


Adóalap-kiegészítés 240.000 x 0,27 64.800


Személyi jövedelemadó-előleg összege (304.800 x 0,16) 48.768

d) Az éves adófizetési kötelezettség megállapítása adatok forintban

Munkabér éves összege (240.000 x 12) 2.880.000

Adóalap-kiegészítés összege (2.880.000 – 2.424.000) x 0,27 123.120

A személyi jövedelemadó alapja (2.880.000 + 123.120) 3.003.120


‒ Levont adóelőleg ‒ 480.499

‒ Személyi kedvezmény (93.000 x 12 x 0,05) ‒ 55.800

Visszaigényelhető személyi jövedelemadó összege 55.800

adatok forintban

Csekély értékű ajándék (3 x 9.300) = (3 x 93.000 x 0,1) 27.900

Az adó és az eho alapja (27.900 x 1,19) 33.201

A munkáltató által fizetendő adó (33.201 x 0,16) 5.313 A munkáltató által fizetendő eho (33.201 x 0,27) 8.964

adatok forintban

Díszgyertya (3.800 < 93.000 x 0,25) 3.800


A munkáltató által fizetendő adó (4.522 x 0,16) 724 A munkáltató által fizetendő eho (4.522 x 0,27) 1.221 8. feladat megoldása

Megjegyzések: − Magánszemélytől kapott ajándék adómentes bevételnek minősül. − Az üzletpolitikai célból adott reklámajándék adómentes juttatásnak minősül. − Széchenyi pihenőkártyára utalt összeg 1,19-szerese után a munkáltatónak kell

megfizetnie 16% adót és 10% eho-t. − A lottónyeremény összegéből a kifizető már levonta a személyi jövedelemadót. Ezt

bevallani már nem kell. − A részvényosztalék különadózó (tőke) jövedelem. − Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről

szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény).17 A kedvezmény nem jogviszonyfüggő.

17 1995. évi CXVII. törvény 40.§



a) A magánszemély adóbevallása adatok forintban

Éves munkabér összege (260.000 x 5) 1.300.000


Egyéb önálló tevékenység jövedelme 415.000

‒ Szakszervezeti tagdíj (3.000 x 5) ‒ 15.000

Összevonásra kerülő adóköteles jövedelem 2.200.000

Adóalap-kiegészítés (adóköteles jövedelem összege < 2.424.000) 0

Személyi jövedelemadó alapja 2.200.000


‒ Személyi kedvezmény (93.000 x 12 hó x 0,05) ‒ 55.800

Adófizetési kötelezettség összege (352.000 – 55.800) 296.200

‒ Levont személyi jövedelemadó-előleg ‒ 352.000

Bankszámlára visszaigényelhető adó összege 55.800

Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés miatt jóváírásként a pénztár számlájára átutalható adó (400.000 x 0,2) < 100.000

‒ 80.000

adatok forintban

Az osztalék adója (600.000 x 0,16) 96.000

Az osztalékot terhelő egészségügyi hozzájárulás (600.000 x 0,14) 84.000

Adóévben megfizetett eho összege (1.300.000 + 500.000 + 415.000) x 0,07 155.050

Osztalék miatt megfizetendő egészségügyi hozzájárulás (84.000 + 155.050) < 450.000

84.000

b) A munkáltató által fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás

adatok forintban

A Széchenyi pihenőkártya szálláshely alszámlára utalt összeg18 225.000



adatok forintban

Cégtelefon magáncélú használata19 35.000



18 1995. évi CXVII. törvény 71.§ 19 1995. évi CXVII. törvény 70.§ (1)



adatok forintban

Reprezentációs költség20 50.000


A munkáltató által fizetendő adó (59.500 x 0,16) 9.520 A munkáltató által fizetendő eho (59.500 x 0,27) 16.065 9. feladat megoldása

Megjegyzések: − A családi pótlék összege adómentes bevételnek minősül. − Egy és két eltartott esetén jogosultsági hónaponként 62.500 Ft-tal, három eltartott esetén

206.250 Ft-tal csökkenthető az adóalap. Az adóalap csökkentés azonban csak a kedvezményezett eltartottak után vehető figyelembe.

− Jogosultsági hónap az a hónap, amelyre tekintettel a családi pótlékot juttatják, amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

− A külföldi kiküldetés a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást.21

− A nemzetközi fuvarozással foglalkozó vállalkozások esetében a 40 EUR/nap napidíj adómentes jövedelemnek számít.

− A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) alapján kapott vagyoni kártérítés mentes az adó alól.

a) A szeptemberi hónapra vonatkozó, a munkavállaló bankszámlájára utalandó összeg

adatok forintban

Szeptember havi járandóság (betegszabadság, táppénz) 460.000

Adóalap-kiegészítés (666.000 x 7) > 2.424.000 → 460.000 x 0,27 124.200

‒ Családi kedvezmény ‒ 62.500

Szeptember havi adóalap 521.700

Szeptember havi adóelőleg (521.700 x 0,16) 83.472

A munkavállaló bankszámlájára utalandó összeg (460.000 – 83.472) 376.528 b) Az adófizetési kötelezettség megállapítása

adatok forintban

Éves munkabér (666.000 x 11 hó) 7.326.000

+ Betegszabadságra járó átlagkereset és a táppénz összege 460.000

Éves adóköteles jövedelem 7.786.000

Adóalap-kiegészítés (7.786.000 – 2.424.000) x 0,27 1.447.740

‒ Családi kedvezmény (62.500 x 12) ‒ 750.000

20 1995. évi CXVII. törvény 70.§ (2) 21 1995. évi CXVII. törvény 3.§ (11)




Személyi jövedelemadó összege (8.483.740 x 0,16) 1.357.398

Egészségpénztári befizetés miatt jóváírásként a pénztár számlájára átutalható adó (500.000 x 0,2)

100.000

‒ Levont személyi jövedelemadó-előleg 8.483.740

Befizetendő/visszaigényelhető személyi jövedelemadó összege 0 c) A munkáltató által fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás

Megjegyzések: Az Erzsébet utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány.22 Az Szja törvény értelmében az utalvány visszamenőlegesen is kiadható, de arra ügyelni kell, hogy az éves keretet ne lépjék át.23

adatok forintban

A Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlára utalt összeg 150.000

Erzsébet utalvány értéke (12 x 5.000) 60.000

Összes kedvezményes juttatás értéke (150.000 + 60.000) 210.000



Megjegyzések: − Taxi szolgáltatással megvalósítható a csoportos személyszállítás. A taxi szolgáltatásért

átalánydíj is fizethető, és ebben az esetben adómentes juttatásnak minősül. − Az örökség adómentes vagyoni értéknek minősül. Egyenes ágbeli (nagymama) öröklés

illetékmentes vagyonszerzésnek minősül. − Az egyetemista július 1-jétől eltartottnak minősül, de már nincs benne a

kedvezményezett eltartotti létszámban. Iskolakezdési támogatást sem kaphat. − A munkáltatói lakáscélú támogatás nem haladja meg a lakás árának 30%-át, és megfelel

az egyéb jogszabály szerinti méltányolható lakásigénynek, tehát adómentes juttatásnak minősül.

− A munkáltató által fizetett kockázati haláleseti biztosítás díja és az ingyenes számítógép juttatás nem minősül adóköteles jövedelemnek.

a) Az adóbevallás 10.000 Ft/hó egészségpénztári tagdíjfizetés esetén

adatok forintban

Éves jövedelem 8.900.000


− Családi kedvezmény (3 x 6 x 206.250 + 2 x 6 x 206.250) − 6.187.500




Személyi jövedelemadó alapja (10.648.520 – 6.187.500) 4.461.020

Személyi jövedelemadó összege (4.461.020 x 0,16) 713.763

‒ Egészségpénztárba utalható jóváírás (10.000 x 12) x 0,2 < 100.000 24.000

b) Egészségpénztárba utalható jóváírás 40.000 Ft/hó tagdíjfizetés esetén

adatok forintban

Egészségpénztárba befizetett tagdíj összege (40.000 x 12) 480.000

Egészségpénztárba utalható jóváírás (480.000 x 0,2) < 100.000 96.000

Egészségpénztárba utalható jóváírás 80.000 Ft/hó tagdíjfizetés esetén adatok forintban

Egészségpénztárba befizetett tagdíj összege (80.000 x 12) 960.000

Egészségpénztárba utalható jóváírás (960.000 x 0,2) > 100.000 100.000

Egészségpénztárba utalható jóváírás 100.000 Ft/hó tagdíjfizetés esetén adatok forintban

Egészségpénztárba befizetett tagdíj összege (100.000 x 12) 1.200.000

Egészségpénztárba utalható jóváírás (1.200.000 x 0,2) > 100.000 100.000

c) A munkáltató által fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás

adatok forintban

Egészségpénztárba történő befizetés (20.000 x 12) < (93.000 x 0,3 x 12) 240.000

Iskolakezdési támogatás (93.000 x 0,3 x 2) 55.800

Összes kedvezményes juttatás értéke (240.000 + 55.800) 295.800



Megjegyzések: − A munkáltató által egészségpénztárba vagy önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett összeg

1,19-szerese után 16% személyi jövedelemadót és 10% egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetni (71.§) abban az esetben, ha az egészségpénztári befizetés nem haladja meg a mindenkori minimálbér 30%-át, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés pedig a minimálbér 50%-át.

− Amennyiben a munkáltató több tagdíj hozzájárulást fizet, mint a kedvezményezett összeg, akkor a többletbefizetés 1,19-szerese után 16% szja-t és 27% eho-t kell fizetnie.

− Abban az esetben, ha a 71.§ alá tartozó juttatások együttes összege meghaladja az 500.000 Ft-ot, akkor a felettes összeg már a 70.§ alá tartozik, és ebben az esetben az eho mértéke nem 10%, hanem 27%.



a) A munkavállaló által jóváírás formájában kérhető adókedvezmény adatok forintban

Egészségpénztári befizetés kedvezménye (30.000 x 12) x 0,2 = 72.000 < 100.000

72.000

Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés kedvezménye (50.000 x 12) x 0,2 = 120.000 > 100.000

100.000

A két befizetés alapján jóváírás formájában igénybe vehető kedvezmény (72.000 + 100.000) > 120.000

120.000

b) A munkavállaló által jóváírás formájában kérhető adókedvezmény 58 éves életkor esetén adatok forintban

Egészségpénztári befizetés kedvezménye (30.000 x 12) x 0,2 = 72.000 < 130.000

72.000

Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés kedvezménye (50.000 x 12) x 0,2 = 120.000 < 130.000

120.000

A két befizetés alapján jóváírás formájában igénybe vehető kedvezmény (72.000 + 120.000) > 150.000

150.000

c) A munkáltató által fizetett tagdíj hozzájárulás személyi jövedelemadó és eho vonzata adatok forintban

Egészségpénztárba történő befizetés kedvezményes összege (400.000) > (93.000 x 12 x 0,3) = 334.800

334.800

Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés kedvezményes összege (400.000) < (93.000 x 12 x 0,5) = 558.000

400.000

Kedvezményes befizetés (334.800 + 400.000) = 734.800 > 500.000 500.000


A kedvezményes befizetés utáni szja (595.000 x 0,16) 95.200

A kedvezményes befizetés utáni eho (595.000 x 0,10) 59.500

A nem kedvezményes befizetés adó és eho alapja [(400.000 – 334.800) + (334.800 + 400.000 – 500.000)] x 1,19

357.000

A nem kedvezményes befizetés utáni adó (357.000 x 0,16) 57.120

A nem kedvezményes befizetés utáni eho (357.000 x 0,27) 96.390

A munkáltató által fizetendő összes adó és egészségügyi hozzájárulás (95.200 + 59.500 + 57.120 + 96.390) 308.210


Megjegyzések: − A családi pótlék és a gyermektartásdíj nem adóköteles jövedelem. − Az iskolakezdési támogatás összegének a minimálbér 30%-át meg nem haladó részének

1,19-szerese után a munkáltató fizeti a személyi jövedelemadót és a 10% eho-t. − A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés egyes meghatározott juttatásnak minősül,

ami azt jelenti, hogy a juttatás értékének 1,19-szerese után a kifizetőnek 16% adót és 27% eho-t kell fizetni.



− Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés.24

− Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.25

adatok forintban

Illetmény éves összege (210.000 x 12) 2.520.000

Illetménykiegészítés 460.000

Jubileumi jutalom 300.000

Adóköteles jövedelem (2.520.000 + 460.000 + 300.000) 3.280.000

Adóalap-kiegészítés összege (3.280.000 – 2.424.000) x 0,27 + 231.120

− Családi kedvezmény (12 x 2 x 62.500) 1.500.000

Összevont adóalap 2.011.120

Összevont adóalap adója (2.011.120 x 0,16) 321.779

‒ Levont adóelőleg ‒ 321.779

Összevont adóalap után megfizetendő személyi jövedelemadó 0

+ Tőzsdei részvény osztaléka után fizetendő adó (120.000 x 0,16) 19.200

Árfolyamnyereség utáni adó (5.000.000 – 4.000.000) x 0,16 160.000

Adóévben megfizetendő szja 179.200

osztalék utáni eho (120.000 x 0,14) = 16.800 Megfizetett egészségbiztosítási járulék (3.280.000 x 0,07) = 229.600 (16.800 + 229.600) < 450.000

16.800

Adómentes jövedelem (sem a munkavállaló sem a munkáltató nem fizet adót) − kiküldetéshez kapcsolódó utazási költségtérítés és belföldi napidíj (törvényi mértékig) − gyermektartásdíj összege − az egyháztól kapott ajándék − a magánszemélytől kapott ajándék

A munkáltatót terhelő szja és eho

Ezeknél a juttatásoknál a juttatott érték 1,19-szerese után 16% adót kell fizetni. Az eho mértéke annak függvényében változik, hogy a juttatás béren kívüli juttatásnak (71.§) vagy eges meghatározott juttatásnak (70.§) minősül.

adatok forintban

A juttatás jogcíme 16% adó 10% eho 27% eho

Kiküldetés étkezési költségtérítése 2.475 4.177

Csekély értékű ajándék 5.141 8.675

Iskolakezdési támogatás 9.691 6.057 -





Megjegyzések: − A 8 évvel ezelőtt örökölt lakás eladásából származó bevétel már nem adóköteles. − A magánszemély fizetési számláján jóváírt kamatjövedelemből a bank a 16% kamatadót

levonta, ezért ezt bevallani és megfizetni már nem kell. − A kaparós sorjegy utáni nyereményt nem kell bevallani. A játékadó hatálya alá esik és az

adót a sorsjáték szervezője fizeti. − Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a

kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.

− A munkába járás költségtérítésének összegéből a km-enként 9 Ft feletti összeg adóköteles jövedelemnek minősül.

adatok forintban

Éves munkabér (200.000 x 12) 3.600.000

Költségtérítés adóköteles része (240 nap x 30 km x 2 x 15 Ft ‒ 240 nap x 30 km x 2 x 9 Ft)

86.400

Megbízási díj jövedelme (300.000 x 0,9) 270.000

Adóköteles jövedelem 3.956.400

+ Adólap-kiegészítés (3.956.400 – 2.424.000) x 0,27 413.748

Összevont adóalap (3.956.400 + 413.748) 4.370.148


‒ Személyi kedvezmény (93.000 x 12 x 0,05) ‒ 55.800

Összevont adóalapot terhelő adó 643.424

‒ Munkáltató által levont adóelőleg 643.424

Az összevont adóalap után befizetendő/visszaigényelhető adó 0

Árfolyamnyereség adója (1.500.000 ‒ 1.000.000 ‒ 200.000) x 0,16 48.000

A NAV részére utalandó személyi jövedelemadó 48.000

A nyugdíj-előtakarékossági számlára történő fizetés kedvezménye jóváírás formájában vehető igénybe (12 x 10.000 x 0,3) = 36.000 < 100.000, vagyis 36.000 Ft lesz a NAV általi jóváírás összege. 14. feladat megoldása

Az adókötelezettség alakulása az „A” vállalkozás esetében adatok forintban

Juttatás jogcíme Béren kívüli juttatás

A BKV-bérlet ára (71.§ korláton belül) 117.600

Erzsébet utalvány (71.§ korláton belül) 60.000

Saját étterembe szóló belső étkezési utalvány (71.§ korláton belül) 150.000

Önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés (71.§ korláton belül) 558.000

Egészségpénztári tagdíj kiegészítés (71.§ korláton belül) 334.800

Összesen (1.220.400 > 500.000) 1.220.400



Az 50.000 Ft értéket meg nem haladó sportbelépő adómentes juttatásnak minősül.

Az egyes béren kívüli juttatások összege jogcímenként nem haladja meg a 71.§-ban állított korlátot, azonban együttes összegük meghaladja az 500.000 Ft-ot. Ebből az következik, hogy az 500.000 Ft feletti rész 1,19-szerese után már nem 10%, hanem 27% eho-t kell fizetnie a munkáltatónak.

adatok forintban

A munkáltató által fizetendő adó alapja (1.220.400 x 1,19) 1.452.276

A munkáltató által fizetendő szja (1.452.276 x 0,16) 232.364

A munkáltató által fizetendő 10%-os eho (500.000 x 1,19 x 0,1) 59.500

A munkáltató által fizetendő 27%-os eho (1.220.400 – 500.000) x 1,19 x 0,27 = 857.276 x 0,27

231.465

Munkáltatót terhel ő adó és eho összege 523.329

Az internet-szolgáltatás megtérítése egyéb bevételnek minősül, az adó a munkavállalót terheli. Az adókötelezettség alakulása az „B” vállalkozás esetében

Megjegyzések: Figyelni kell arra, hogy ha a juttatás összege meghaladja a 71.§-ban feltüntetett kedvezményezett összeget, akkor a többletjuttatás után nem 10%, hanem 27% eho-t kell fizetni. Természetesen a 16%-os szja-ról sem szabad megfeledkezni.

adatok forintban

Juttatás jogcíme Béren kívüli juttatás (71.§)

70.§ alá kerülő összeg

A BKV-bérlet ára 117.600 0

Erzsébet utalvány 60.000 60.000

Saját étterembe szóló utalvány 150.000 150.000

Önkéntes nyp. tagdíj kiegészítés 558.000 240.000

Egészségpénztári tagdíj kiegészítés 334.800 360.000

Összesen (1.270.400 + 810.000) 1.220.400 810.000 A cég által fizetendő szja alapja (1.220.400 + 810.000) x 1,19 2.416.176

A munkáltató által fizetendő szja (2.416.176 x 0,16) 386.588


A munkáltató által fizetendő 27%-os eho (810.000) x 1,19 x 0,27 + (1.220.400 – 500.000) x 1,19 x 0,27

491.718

Munkáltató által fizetendő adó és eho összege 937.806

Az 50.000 Ft értéket meg nem haladó sportbelépő adómentes juttatásnak minősül, az ezt meghaladó összeg pedig egyéb bevételként adóztatandó.




Juttatás jogcíme 71.§ vagy adómentes Számítógép juttatás (korláton belül) adómentes

Iskolakezdési támogatás (korláton belül) 70.000 Ft/év

Távolsági bérlet megtérítése (korláton belül) adómentes

Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátó kártyájára (korláton belül) 225.000 Ft/év

Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely kártyájára (korláton belül) 150.000 Ft/év

Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő kártyájára (korláton belül) 75.000 Ft/év

Erzsébet utalvány (korláton belül) 60.000 Ft/év

Lakáscélú támogatás adómentes

Kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás díja adómentes

Visszavásárlási értékkel nem rendelkező balesetbiztosítás díja adómentes

Foglalkozás-egészségügyi ellátás költségének megtérítése adómentes

Védőszemüveg adómentes

Sporteseményre szóló bérlet (korláton belül) adómentes

Formaruha méretre történő varratása adómentes

Összes adóköteles juttatás >>>> 500.000 580.000

adatok forintban

A munkáltató által fizetendő szja (580.000 x 1,19 x 0,16) 110.432


A munkáltató által fizetendő 27%-os eho (580.000 – 500.000) x 1,19 x 0,27

25.704

A munkáltató által fizetendő adó és eho 195.636 16. feladat megoldása

Megjegyzések: − Az ingatlan bérbeadási tevékenységre az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok az

irányadók. A megtérített rezsi összege bevételnek számít. − Figyelni kell az összevonásra kerülő jövedelem alakulására!

a) Az ingatlan bérbeadás adója 10% költséghányad figyelembe vétele esetében adatok forintban

A bérbeadást terhelő szja 10%-os költséghányad figyelembe vételével Bérleti díj összege (10 x 60.000) 600.000

Megtérített rezsi összege (10 x 40.000) 400.000

− 10% elismert költség (600.000 + 400.000) x 0,1 − 100.000

Bérbeadás adóköteles jövedelme (600.000 + 400.000 – 100.000) 900.000

Adóalap-kiegészítés összege (900.000 < 2.424.000) 0

Bérbeadásból keletkező személyi jövedelemadó alapja 900.000




b) Az ingatlan bérbeadás adója tételes költségelszámolás választása esetén adatok forintban

A bérbeadást terhelő szja tételes költségelszámolás mellett Bérleti díj összege (10 x 60.000) 600.000


− Festési költség − 120.000

− Kifizetett rezsi számlával igazolt összege (10 x 40.000) − 400.000

Bérbeadás adóköteles jövedelme (600.000 + 400.000 – 400.000 – 120 000) 480.000

Adóalap-kiegészítés összege (480.000 < 2.424.000) 0

Bérbeadásból keletkező személyi jövedelemadó alapja 480.000

Személyi jövedelemadó összege (480.000 x 0,16) 76.800 c) Az ingatlan bérbeadás adója 10% költséghányad és 2.000.000 Ft esetén

adatok forintban

A bérbeadást terhelő szja 10%-os költséghányad figyelembe vételével Bérleti díj összege (10 x 60.000) 600.000


− 10% elismert költség (600.000 + 400.000) x 0,1 − 100.000

Bérbeadás adóköteles jövedelme (600.000 + 400.000 – 100.000) 900.000

Adóalap-kiegészítés összege [(2.000 000 + 900.000) ‒ 2.424.000] x 0,27 128 520

Bérbeadásból keletkező személyi jövedelemadó alapja 1.028.520

Bérbeadás adóvonzata (1.028.520 x 0,16) 164.563


Megjegyzések: − Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből

levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.26

− Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet ingatlanonként külön-külön kell megállapítani.

a) Az ingatlan bérbeadás adójának megállapítása 10%-os költséghányad figyelembevételével adatok forintban

A bérbeadást terhelő szja 10%-os költséghányad figyelembe vételével Lakás bérleti díja (12 x 70.000) 840.000

Bérbe adott lakás megtérített rezsije (12 x 45.000) 540.000

26 1995. évi CXVII. törvény 17.§ (5)



‒ Bérbevett lakás bérleti díja (12 x 60.000) ‒ 720.000

Ingatlan bérbeadás adóköteles bevétele (840.000 + 540.000 – 720.000) 660.000

− 10% elismert költség (660.000) x 0,1 ‒ 66 000

Lakás bérbeadásából keletkező adóköteles jövedelem 594.000

+ Adóalap-kiegészítés (594.000 x 0,27) 160.380

Lakás bérbeadásából keletkező szja-alap 754.380

A lakás után fizetendő személyi jövedelemadó (754.380 x 0,16) 120.701

adatok forintban

Nyaraló bérleti díja + rezsi (6 x 50.000) 300.000

− 10% elismert költség (300.000 x 0,1) ‒ 30.000

Nyaraló bérbeadásából keletkező jövedelem 270.000


Nyaraló bérbeadásából keletkező szja-alap (270.000 + 72.900) 342.900

Nyaraló bérbeadása miatt fizetendő szja (342.900 x 0,16) 54.864

Az ingatlanok bérbeadásának összes adója (120.701 + 54.864) 175.565

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem (594.000 + 270.000) < 1.000.000, ezért 14%-os egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni. b) Az ingatlan bérbeadás adójának megállapítása tételes költségelszámolás esetén

adatok forintban

A bérbeadást terhelő szja tételes költségelszámolás mellett Lakás bérleti díja (12 x 70.000) 840.000

Bérbe adott lakás megtérített rezsije (12 x 45.000) 540.000

‒ Bérbevett lakás bérleti díja (12 x 60.000) ‒ 720.000

Ingatlan bérbeadás adóköteles bevétele (840.000 + 540.000 – 720.000) 660.000

− Megfizetett rezsi számlával igazolt összege (12 x 45.000) ‒ 540.000

Lakás bérbeadásából keletkező adóköteles jövedelem 120.000


Lakás bérbeadásából keletkező szja-alap 152.400

Lakás bérbeadásából származó szja (152.400 x 0,16) 24.384

adatok forintban

Nyaraló bérleti díja + rezsi (6 x 50.000) 300.000

− Megfizetett rezsi számlával igazolt összege (6 x 23.000) ‒ 138.000

Nyaraló bérbeadásból keletkező adóköteles jövedelem 162.000


Nyaraló bérbeadásából keletkező szja-alap (162.000 + 43.740) 205.740




Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem (120.000 + 162.000) < 1.000.000, ezért 14%-os egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni. 18. feladat megoldása

Megjegyzések: − Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel,

amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. − Az ingatlanértékesítés bevétele csökkenthető a beszerzéskori forgalmi értékkel, a

szerzéssel és az eladással kapcsolatos költségekkel, továbbá az értéknövelő beruházásra fordított összeggel. 97

− Értéknövelő beruházás: ingatlan átruházása esetében az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt.27

− A szerzés és az értékesítés napjának az a nap számít, amikor az adásvételi szerződést benyújtották az ingatlanügyi hatósághoz.

− Az ingatlan-nyilvántartásba lakóingatlanként bejegyzett ingatlan átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka 5 év.28 A megszerzést követő ötödik évtől már nem kell adózni az átruházásból származó jövedelem után.

Az ingatlan szerzésének éve Adóköteles jövedelemhányad

2012 100%

2011 100%

2010 90%

2009 60%

2008 30%

2007 adómentes

a) Az adó összegének meghatározása 2010. évi szerzés esetében

adatok forintban

A lakás eladási ára 28.000.000

− a lakás szerzéskori értéke − 17.000.000

− a lakás megvásárlása miatt fizetett illeték − 1.000.000

− a lakás vásárlásakor fizetett ügyvédi költség − 500.000

− az értéknövelő felújítás költsége − 1.500.000

A lakás értékesítéséből származó jövedelem 8.000.000

Személyi jövedelemadó alapja (8.000.000 x 0,9) 7.200.000

A lakásértékesítés személyi jövedelemadója (7.200.000 x 0,16) 1.152.000 27 1995. évi CXVII. törvény 3.§ 32. b) 28 1995. évi CXVII. törvény 62.§ (6)



b) Az adó összegének meghatározása 2009. évi szerzés esetében adatok forintban



− a lakás megvásárlása miatt fizetett illeték − 100.000





A lakásértékesítés személyi jövedelemadója (4.800 000 x 0,16) 768.000 c) Az adó összegének meghatározása 2008. évi szerzés esetében

adatok forintban



− a lakás megvásárlása miatt fizetett illeték − 1.000.000





A lakásértékesítés személyi jövedelemadója (2.400.000 x 0,16) 384.000 d) Az adó összegének meghatározása 2007. évi szerzés esetében

Ebben az esetben a lakás megszerzésének napjától számítva eltelt 5 év. Ennek következtében az értékesítés adómentes. 19. feladat megoldása

− Az ingatlan-nyilvántartásba nem lakóingatlanként bejegyzett ingatlan átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka 15 év.29

− A megszerzést követő 15. évtől már nem kell adózni az átruházásból származó jövedelem után.

Szerzés éve Kedvezmény Szerzés éve Kedvezmény Szerzés éve Kedvezmény 2012. 0% 2007. 10% 2002. 60%

2011. 0% 2006. 20% 2001. 70%

2010. 0% 2005. 30% 2000. 80%

2009. 0% 2004. 40% 1998. 90%

2008. 0% 2003. 50% 1997. 100%

29 1995. évi CXVII. törvény 62.§ (4)



a) Az adó összegének meghatározása 2010. évi szerzés esetében adatok forintban

A nyaraló eladási ára 18.000.000

− a nyaraló szerzésköri értéke − 10.000.000

− a nyaraló megvásárlása miatt fizetett illeték − 1.000.000

− a nyaraló vásárlásakor fizetett ügyvédi költség − 450.000

− az értéknövelő felújítás költsége − 550.000

A nyaraló értékesítéséből származó jövedelem 6.000.000

Személyi jövedelemadó alapja (6.000.000 − 0) 6.000.000

A nyaraló eladás személyi jövedelemadója (6.000.000 x 0,16) 960.000 b) Az adó összegének meghatározása 2006. évi szerzés esetében

adatok forintban







Személyi jövedelemadó alapja (6.000.000 – 6.000.000 x 0,2) 4.800.000

A nyaraló eladásának személyi jövedelemadója (4.800.000 x 0,16) 768.000 c) Az adó összegének meghatározása 2001. évi szerzés esetében

adatok forintban







Személyi jövedelemadó alapja (6.000.000 – 6.000.000 x 0,7) 1.800.000

A nyaraló eladásának személyi jövedelemadója (1.800.000 x 0,16) 288.000 d) Az adó összegének meghatározása 1997. évi szerzés esetében

adatok forintban









Személyi jövedelemadó alapja 0 20. feladat megoldása

Megjegyzések: Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának 32.000 Ft-ot meg nem haladó részét.

adatok forintban

A könyv eladásának bevétele 600.000

A bélyeggyűjtemény eladásának bevétele 1.900.000

− A könyv szerzéskori értéke − 250.000

− A bélyeggyűjtemény szerzéskori értéke − 1.300.000

Az ingóságok értékesítésének adóalapja 950.000


− Adókedvezmény összege − 32.000

Ingóság értékesítés következtében megfizetendő adó 120.000 21. feladat megoldása

Megjegyzések: − Ha az ingó dolog megszerzésére fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevétel

25 százaléka számít jövedelemnek.30 − Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen

származó jövedelem adójának a 32.000 Ft-ot meg nem haladó részét.31 a) A személyi jövedelemadó kiszámítása 2 örökös esetében

adatok forintban

A festmények eladásának bevétele 12.000.000

A szobrok eladásának bevétele 3.800.000

A festmények eladásának adóköteles jövedelme (12.000.000 x 0,25) 3.000.000

A szobrok eladásának adóköteles jövedelme (3.800.000 x 0,25) 950.000

Ingóságok érétkesítésének adóalapja 3.950.000

Egy tulajdonosra jutó adóalap (3.950.000 / 2) 1.975.000

Egy tulajdonos által fizetendő adó (1.975.000 x 0,16) 316.000


Egy tulajdonos által megfizetendő személyi jövedelemadó 284.000




b) A személyi jövedelemadó kiszámítása 3 örökös esetében

adatok forintban

A festmények eladásának bevétele 12.000.000

A szobrok eladásának bevétele 3.800.000

A festmények eladásának adóköteles jövedelme (12.000.000 x 0,25) 3.000.000

A szobrok eladásának adóköteles jövedelme (3.800.000 x 0,25) 950.000

Ingóságok érétkesítésének adóalapja 3.950.000

Egy tulajdonosra jutó adóalap (3.950.000 / 3) 1.316.667

Egy tulajdonos által fizetendő adó (1.316.667 x 0,16) 210.667


Egy tulajdonos által megfizetendő személyi jövedelemadó 178.667 22. feladat megoldása

Megjegyzések: − A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe

venni azt a bevételt, amelyet a munkáltató a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén az utazási bérlettel történő elszámolás mellett, legfeljebb a bérlet árát meg nem haladó értékben költségtérítés címén ad munkavállalójának.32

− A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem.33

− A tartós befektetésből származó jövedelem (befektetési hozam) 3 év elteltével 10%-kal adózik. Az adót a hitelintézet levonja.34

− Összeghatártól függetlenül adómentes a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea.35

adatok forintban

Éves munkabér (325.000 x 12) 3.900.000


Megbízási díjak összege (150.000 x 4 x 0,9) 540.000

Bérleti díj összege (130.000 x 0,9) 117.000

Összevonásra kerülő adóköteles jövedelem 5.257.000

Adóalap-kiegészítés összege (5.257.000 – 2.424.000) x 0,27 764.910

− Családi kedvezmény (6 x 2 x 62.500 + 6 x 62.500) − 1.125.000


Számított adó (4.896.910 x 0,16) 783.506

+ Osztalék adója (180.000 x 0,16) + 28.800

Megfizetendő személyi jövedelemadó (783.506 + 28.800) 812.306

32 1995. évi CXVII. törvény 22.§ (2) 33 1995. évi CXVII. törvény 66.§ (1) 34 1995. évi CXVII. törvény 67/B.§ 35 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 8.17.



Az önkéntes nyugdíjpénztári kedvezmény (12 x 12.000 x 0,2 = 28.800 Ft, és az önkéntes egészségpénztári kedvezmény (250.000 x 0,2 = 50.000 Ft) jóváírás formájában vehető igénybe. Az adóalany rendelkezése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal utalja a kedvezményezettként megnevezett számlára. A kerékpárvásárlásra adott kamatmentes munkáltatói kölcsön után a jegybanki alapkamat + 5%-kal számított összeg kamatkedvezménynek minősül, amely után 16% adót kell fizetnie a munkáltatónak. A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szerese.36

adatok forintban

A munkáltató által fizetendő szja [400.000 x (0,07 + 0,05)] 48.000

A lakásvásárláshoz nyújtott munkáltatói támogatás – a törvényi feltételek fennállása esetében – adómentes jövedelem.37


Megjegyzések: − A külföldi pénznemről történő átszámításhoz a bevételszerzés időpontjában érvényes MNB

árfolyamot kell alkalmazni abban az esetben, ha a devizát nem váltják át magyar forintra. − A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes

körű adókötelezettség).38 − A külföldön levont adóelőleg teljes összegét abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az

érintett ország Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezményt kötött. Egyezmény nélkül a külföldön levont adóelőleg 90%-a vehető figyelembe. Mindkét esetben legfeljebb a jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó vonható le.

a) Az adófizetési kötelezettség megállapítása kettős adóztatást kizáró egyezmény esetén adatok forintban

Belföldről származó adóköteles jövedelem 2.500.000

Külföldről származó adóköteles jövedelem (4.000 USD x 220 HUF) 880.000

Összes adóköteles jövedelem 3.380.000

Adóalap kiegészítés (3.380.000 – 2.424.000) x 0,27 258.120

Összevont adóalap 3.638 120


‒ Belföldi kifizetők által levont adóelőleg ‒ 420 000

‒ Külföldön levont figyelembe vehető adó ‒ 140.000

Befizetendő személyi jövedelemadó 22.099

adatok forintban

Külföldről származó jövedelem 880.000

Külföldről származó jövedelemre jutó adóalap-kiegészítés (27%) 237.600

Külföldről származó jövedelem adóalapja 1.117.600

Külföldről származó jövedelem adóalapjára jutó szja (16%) > külföldön 178.816

36 1995. évi CXVII. törvény 72.§ (2) 37 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 38 1995. évi CXVII. törvény 2.§ (4)



levont adó

b) Az adófizetési kötelezettség megállapítása kettős adóztatást kizáró egyezmény

hiányában! adatok forintban

Belföldről származó adóköteles jövedelem 2.500.000


Összes adóköteles jövedelem 3.380.000

Adóalap kiegészítés (3.380.000 – 2.424.000) x 0,27 258.120



‒ Belföldi kifizetők által levont adóelőleg ‒ 420.000


Befizetendő személyi jövedelemadó 36.099

adatok forintban


Külföldről származó jövedelemre jutó adóalap-kiegészítés (27%) 237.600

Külföldről származó jövedelem adóalapja 1.117.600

Külföldről származó jövedelem adóalapjára jutó szja (16%) > külföldön levont adó 90%-a (140.000 x 0,9)

126.000

Befizetendő személyi jövedelemadó 36.099 24. feladat megoldása

Megjegyzések: − Abban az esetben, ha a külföldről származó jövedelmet az adóalany magyar forintra

átváltja, akkor az adóköteles jövedelem az átváltó bank által alkalmazott árfolyamon számolható.

− Az Európai Unió tagországai és Magyarország között van kettős adóztatási egyezmény. adatok forintban

Belföldről származó adóköteles jövedelem 700.000


Összes adóköteles jövedelem 979.000

Adóalap kiegészítés (979.000 < 2.424.000) 0

Összevont adóalap 979.000

Összevont adóalap adója (979.000 x 0,16) 156.640

‒ Belföldi kifizetők által elvont adóelőleg ‒ 112.000


Befizetendő/visszaigényelhető adó összege 0

adatok forintban




Külföldről származó jövedelemre jutó adóalap-kiegészítés 0

Külföldről származó jövedelem adóalapja 279.000

Külföldről származó jövedelem adóalapjára jutó szja (279.000 x 0,16%) < külföldön levont adó (50.000)

44.640

Visszaigényelhető adó személyi jövedelemadó 0

A babagyűjtemény értékesítésének adóvonzata adatok forintban

A babagyűjtemény eladási ára 1.200.000

A babagyűjtemény eladásának jövedelme (1.200.000 x 0,25) 300.000

Személyi jövedelemadó (300.000 x 0,16 – 32.000) 16.000 25. feladat megoldása

a) A vállalkozás által fizetendő személyi jövedelemadó

Megjegyzések: − A vállalkozói kivét az az összeg, amit a vállalkozó magáncélokra (pl. kenyérvásárlásra)

kíván elkölteni. Adójogi szempontból a munkabérhez „hasonlóan” viselkedik. − Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét összege után 27% szociális hozzájárulási adót

köteles fizetni, amelyet költségként elszámolhat.39 A nappali tagozatos hallgatói jogviszony melletti egyéni vállalkozás esetében nincs adó- és járulékminimum.

− Az egyéni vállalkozó adózás előtti eredményét és az adóalapot össze kell hasonlítani a jövedelem(nyereség) minimum összegével. Amennyiben az utóbbi a nagyobb, akkor a vállalkozónak lehetősége van arról dönteni, hogy az adóalapot vagy a jövedelem(nyereség) minimum összegét kívánja-e leadózni. Egyéb esetben az adóalap után köteles az adót megfizetni, amelynek mértéke 500 millió Ft adóalapig 10%, a fölött 19%.

adatok forintban

Adóévben realizált összes bevétel 33.000.000

‒ A vállalkozói kivét összege ‒ 1.872.000

‒ Szociális hozzájárulási (156.000 x 12 x 0,27) ‒ 505.440

‒ Anyagköltség ‒ 3.000.000

‒ Eladott áruk beszerzési költsége ‒ 3.000.000

‒ Igénybevett szolgáltatások értéke ‒ 2.600.000

‒ Egyéb vállalkozással kapcsolatos költség ‒ 1.022.560

Vállalkozói adóalap 21.000.000

Vállalkozói jövedelem után fizetendő szja (21.000.000 x 0,10) ‒ 2.100.000

Adózás utáni vállalkozói jövedelem 18.900.000

adatok forintban


− Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) 3.000.000

− Eladott közvetített szolgáltatás értéke 0

39 2011. évi CLVI. törvény 456. § (1)



Korrigált bevétel összege 30.000.000

A jövedelem(nyereség) minimum összege (30.000.000 x 0,02) 600.000

Adózás előtti jövedelem 21.000.000 > Jövedelem(nyereség) minimum 600.000 b) Az osztalékalap után fizetendő közterhek

adatok forintban


Az osztalékalapot növelő tételek összege + 2.500.000

Az osztalékalapot csökkentő tételek összege ‒ 2.400.000

Osztalékalap 19.000.000

A vállalkozó által fizetendő osztalékadó (19.000.000 x 0,16) 3.040.000

Az osztalékalapot terhelő eho (19.000.000 x 0,14) > 450.000 450.000

‒ Személyi jövedelem kivét összege után megfizetett egészségbiztosítási járulék összege (1.872.000 x 0,07)

131.040

Az osztalékalap után megfizetendő eho összege (450.000 ‒ 131.040) 318.960 c) A kivét összegének elkölthető összege

Megjegyzések: − A kivét összegéből egyéni járulékokat és 16% szja-t kell levonni. Ezek összege

költségként nem számolható el. Az egyéni vállalkozónak a személyi jövedelem kivét összegéből magánszemélyként személyi jövedelemadót, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot is fizetnie kell. Ezeket a közterheket költségként nem veheti figyelembe.

− Az az egyéni vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, a 4 százalék természetbeni és a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékokat, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után fizeti meg. Munkaerő-piaci járulékot nem fizet.

adatok forintban

A vállalkozói kivét összege (156.000 x 12) 1.872.000

‒ Személyi jövedelemadó (1.872.000 < 2.424.000), ezért 1.872.000 x 0,16 ‒ 299.520

‒ Nyugdíjjárulék összege (1.872.000 x 0,1) ‒187.200

‒ Egészségbiztosítási járulék (156.000 x 12 x 0,07) ‒ 131.040

‒ Munkaerő-piaci járulék (nem kell fizetnie) 0

A vállalkozói kivét magáncélra ténylegesen elkölthető összege 1.254.240 26. feladat megoldása

Megjegyzések: Az egyéni vállalkozó által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a kivét összege, de legalább a minimálbér 112,5%-a.

adatok forintban




‒ Vállalkozói kivét összege ‒ 3.744.000

‒ Szociális hozzájárulási adó (312.000 x 12x 0,27 > 93.000 x 1,125 x 12 x 0,27) ‒ 1.010.880

‒ Anyagköltség ‒ 22.240.000

‒ Eladott áruk beszerzési értéke ‒ 6.400.000

‒ Eladott közvetített szolgáltatás értéke ‒ 1.600.000

‒ Egyéb vállalkozással kapcsolatos költség ‒ 3.005.120

Vállalkozói jövedelem 57.000.000

Vállalkozói jövedelem után számított adó (57.000.000 x 0,10) 5.700.000

‒ Igénybe vehető adókedvezmény összege ‒ 2.700.000

Vállalkozói jövedelem után fizetendő adó 3.000.000

Adózás utáni vállalkozói jövedelem (57.000.000 ‒ 3.000.000) 54.000.000

adatok forintban


− Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) ‒ 6.400.000

− Eladott közvetített szolgáltatás értéke 1.600.000

Korrigált bevétel összege 87.000.000

A jövedelem(nyereség) minimum összege (87.000.000 x 0,02) 1.740.000

Adózás előtti jövedelem 47.000.000 > Jövedelem(nyereség) minimum 1.740.000 b) Az osztalékalap után fizetendő közterhek

adatok forintban


Az osztalékalapot növelő tételek összege + 7.500.000

Az osztalékalapot csökkentő tételek összege ‒ 6.500.000

Osztalékalap 55.000.000

A vállalkozó által fizetendő osztalékadó (55.000.000 x 0,16) 8.800.000

Az osztalékalapot terhelő eho (55.000.000 x 0,14) > 450.000 450.000

‒ Személyi jövedelem kivét összege után megfizetett egészségbiztosítási járulék összege (3.744.000 x 0,07)

262.080

Az osztalékalap után megfizetendő eho összege (450.000 ‒ 262.080) 187.920 c) A kivét összegének adóévben elkölthető összege

Megjegyzések: Az egyéni vállalkozó által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a kivét összege, de legalább a minimálbér 112,5%-a. A nyugdíjjárulék alapja a kivét összege, de legalább a minimálbér. Az egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék alapja a kivét, de legalább a minimálbér másfélszerese.

adatok forintban

A vállalkozói kivét összege (312.000 x 12) 3.744.000

+ Adóalap-kiegészítés (3.744.000 ‒ 2.424.000) x 0,27 356.400




‒ Személyi jövedelemadó (4.100.400 x 0,16) ‒ 656.064

‒ Nyugdíjjárulék összege (312.000 x 12 x 0,1) > (93.000 x 12) ‒ 374.400

‒ Egészségbiztosítási járulék (312.000 x 12 x 0,07) > (93.000 x 12 x 1,5 x 0,07) ‒ 262.080

‒ Munkaerő-piaci járulék (312.000 x 12 x 0,015) > (93.000 x 12 x 1,5 x 0,015) ‒ 56.160

A vállalkozói kivét magáncélra ténylegesen elkölthető összege 2.395.260 27. feladat megoldása

a) A fizetendő adók és járulékok összege 70.000 Ft/hó vállalkozói kivét esetén adatok forintban

A vállalkozói kivét összege 70.000

+ Adóalap-kiegészítés (70.000 x 12 < 2.424.000) 0



Nyugdíjjárulék összege (70.000 < 93.000), ezért 93.000 x 0,1 9.300

Egészségbiztosítási járulék (70.000 < 93.000 x 1,5), ezért 93.000 x 1,5 x 0,07 9.765

Munkaerő-piaci járulék (70.000 < 93.000 x 1,5), ezért 93.000 x 1,5 x 0,015 2.093

A kivét után fizetendő szociális hozzájárulási adó összege (70.000 < 93.000 x 1,125), ezért 93.000 x 1,125 x 0,27

28.249

Ténylegesen elkölthető (70.000 – 11.200 – 9.300 – 9.765 – 2.093) 37.642

Költségként elszámolható (70.000 + 28.249) 98.249

b) A fizetendő adók és járulékok összege 93.000 Ft/hó vállalkozói kivét esetén adatok forintban





Nyugdíjjárulék összege (93.000 x 0,1) 9.300

Egészségbiztosítási járulék (93.000 x 1,5 x 0,07) 9.765

Munkaerő-piaci járulék (93.000 x 1,5 x 0,015) 2.093

A szociális hozzájárulási adó összege (93.000 x 1,125 x 0,27) 28.249


Költségként elszámolható (93.000 + 28.249) 121.249

c) A fizetendő adók és járulékok összege 100.000 Ft/hó vállalkozói kivét esetén adatok forintban








Egészségbiztosítási járulék (100.000 < 93.000 x 1,5), ezért (93.000 x 1,5 x 0,07) 9.765

Munkaerő-piaci járulék (100.000 < 93.000 x 1,5), ezért (93.000 x 1,5 x 0,015) 2.093

A szociális hozzájárulási adó összege (100.000 < 93.000 x 1,125), ezért (93.000 x 1,125 x 0,27)

28.249


Költségként elszámolható (100.000 + 28.249) 128.249 d) A fizetendő adók és járulékok összege 252.000 Ft/hó vállalkozói kivét esetén

adatok forintban


+ Adóalap-kiegészítés (252.000 – 202.000) x 0,27 13.500




Egészségbiztosítási járulék (252.000 > 93.000 x 1,5), ezért (252.000 x 0,07) 17.640

Munkaerő-piaci járulék (252.000 > 93.000 x 1,5), ezért (252.000 x 0,015) 3.780

A szociális hozzájárulási adó összege (252.000 > 93.000 x 1,125), ezért 252.000 x 0,27)

68.040


Költségként elszámolható (252.000 + 68.040) 320.040 28. feladat megoldása a) Az átalányadó választásának lehetősége

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint átalányadózást abban az esetben választhat, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben és az adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg, és nem áll munkaviszonyban. Átalányadózás esetén az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme összevonásra kerülő jövedelemnek minősül, ezért figyelni kell az adóalap kiegészítésre.

adatok forintban

2011. 2012. Bevételek 14.000.000 < 15.000.000 15.000.000

A könyvelőirodát működtető egyéni vállalkozó 2012. adóévre már választhatta az átalányadózást, mert megfelel az árbevételi feltételeknek.

adatok forintban

Az átalányadó alapja (bevétel – bevétel %-ában levonható ktg.)

Tevékenységi „besorolás” Nem kiegészítő

tevékenység Kiegészítő

tevékenység



Egyéni vállalkozó Bevétel – 40% Bevétel – 25%

Törvényben nevesített tevékenység Bevétel – 80% Bevétel – 75%

Kizárólag kiskereskedelmi tevékenység Bevétel – 87% Bevétel – 83%

Kiemelt kiskereskedelmi tevékenység Bevétel – 93% Bevétel – 91%

Növénytermesztés Bevétel – 85% Bevétel – 85%

Állattenyésztés Bevétel – 94% Bevétel – 94%

b) Az egyéni vállalkozó által fizetendő adó

adatok forintban

Adóévi bevétel összege 15.000.000

Jövedelem (15.000.000 ‒ 15.000.000 x 0,4) 9.000.000


A személyi jövedelemadó alapja 1.775.520

Megfizetendő átalányadó összege (1.775.520 x 0,16) 1.724.083

A megfizetendő szociális hozzáárulási adó (9.000.000 x 0,04 < 93.000 x 12 x 1,125), ezért 93.000 x 12 x 1,125 x 0,27

338.985

Adófizetési kötelezettség összesen 2.063.068 c) A nyugdíjas egyéni vállalkozó által fizetendő adó

adatok forintban


Jövedelem (15.000.000 ‒ 15.000.000 x 0,25) 11.250.000


A személyi jövedelemadó alapja 13 633 020

Megfizetendő átalányadó összege (13.633.020 x 0,16) 2.181.283

A megfizetendő szociális hozzáárulási adó 11.250.000 x 0,04 < 93.000 x 12 x 1,125), ezért 93.000 x 12 x 1,125 x 0,27

338.985

Adófizetési kötelezettség összesen 2.520.268 29. feladat megoldása a) Az átalányadó választásának lehetősége

Kizárólag kiskereskedelmi tevékenység végzése esetén az árbevételi korlát 100.000.000 Ft. adatok forintban

2011. 2012. Bevételek 90.000.000 < 100.000.000 100.000.000

Az élelmiszer kiskereskedéssel foglalkozó egyéni vállalkozó 2012. adóévre már választhatta az átalányadózást, mert megfelel az árbevételi feltételeknek.

Az átalányadó alapja (bevétel – bevétel %-ában levonható ktg.) Tevékenységi „besorolás” Nem kiegészítő Kiegészítő



tevékenység tevékenység

Egyéni vállalkozó Bevétel – 40% Bevétel – 25%

Törvényben nevesített tevékenység Bevétel – 80% Bevétel – 75%

Kizárólag kiskereskedelmi tevékenység Bevétel – 87% Bevétel – 83%

Kiemelt kiskereskedelmi tevékenység Bevétel – 93% Bevétel – 91%

Növénytermesztés Bevétel – 85% Bevétel – 85%

Állattenyésztés Bevétel – 94% Bevétel – 94%

b) Az egyéni vállalkozó által fizetendő átalányadó

adatok forintban


Jövedelem (100.000.000 ‒ 100.000.000 x 0,93) 7.000.000


Átalányadó alapja (7.000.000 + 1.235.520) 8.235.520

Megfizetendő átalányadó összege (8.235.520 x 0,16) 1.317.683 c) A nyugdíjas egyéni vállalkozó által fizetendő átalányadó

adatok forintban


Jövedelem (100.000.000 ‒ 100.000.000 x 0,91) 9.000.000


Átalányadó alapja (9.000.000 + 1.775.520) 10.775.520

Megfizetendő átalányadó összege (10.775.520 x 0,16) 1.724.083 30. feladat megoldása

Megjegyzések: Fizető-vendéglátó tevékenységet folytató az a nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. A tételes átalányadó évi összege szobánként 32.000 Ft.

Szobák száma 6 szoba

Adótétel szobánként 32.000 Ft

Tételes átalányadó összege (6 x 32.000) 192.000 Ft

AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI 71


3. FELADATOK AZ EGYSZER ŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ KÖRÉBŐL

3.1. Az egyszerűsített vállalkozói adó gyakorlati példái Olvassa el figyelmesen a feladatokat! A példák megoldása szempontjából minden szónak jelentősége van. Amennyiben nincs birtokában valamilyen adózási információnak, akkor javasolt a megoldás megnézése előtt az adótörvények elolvasásával folytatni a munkát. Addig gyakoroljon, amíg kellő biztonsággal meg tudja oldani a feladatokat. 1. feladat

A következő táblázatban felsoroltak közül válassza ki azt a gazdasági szereplőt, aki nem lehet alanya az egyszerűsített vállalkozói adónak!

Gazdasági szereplők korlátolt felelősségű társaság betéti társaság részvénytársaság

egyéni cég egyszemélyes kft. ügyvédi iroda

közjegyző egyéni vállalkozó sportegyesület

a közkereseti társaság lakásszövetkezet végrehajtói iroda

Magyar Nemzeti Bank takarékszövetkezet önkormányzat

2. feladat

A felsoroltak közül válassza ki azt a gazdasági szereplőt, aki nem lehet alanya az egyszerűsített vállalkozói adónak!

1. Az Alfa Kft. tőkét emelt. Az új tulajdonos részaránya 51%. 2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzése kapcsán kiderült, hogy a Béta Bt. másodszor

nem adott számlát, ezért 1.000.000 Ft bírságot vetett ki. A határozat jogerőre emelkedett. 3. Gamma Utazási Iroda Kft. árrés adózás következtében 20.000.000 Ft árrés vallott be. 4. Delta Bt. végelszámolási eljárás alatt áll. 5. Omega egyéni cég korlátozott felelősségű (Kfc). 3. feladat

A felsoroltak közül válassza ki azt a gazdasági szereplőt, aki nem lehet alanya az egyszerűsített vállalkozói adónak!

1. Napraforgó Bt. kizárólag külföldön vezetett pénzforgalmi számlával rendelkezik. 2. A Mini Manó kft. gázpalackok értékesítéséből származó nettó árbevétele 25.000.000 Ft. 3. A VAMEX Bt. a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet

folytat. Ebből származó bruttó bevétele 15.000.000 Ft. 4. A Csavar Kanyar egyszemélyes kft. tulajdonosa egy zártkörű részvénytársaság. 5. A Dohányfüst Kft. minőségi cigaretták árusításával foglalkozik. 6. A Zsugori Kft. adóévben 50.000.000 Ft előlegről bocsátott ki számlát.



7. A Bútor Copy Bt. használt bútorok forgalmazásával fogalakozik. Az Áfa törvény alapján különleges jogállással bír.

4. feladat

Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó korlátolt felelősségű társaság nyilvántartásából a következő gazdasági események ismertek:

1. A kft. fordított adóról szóló számlát kapott. 2. A kft. fordított adóról szóló számlát bocsátott ki. 3. A kft. tárgyi eszközt értékesített. Az áfa mértéke 27%. 4. A kft. 10.000 eurót meg nem haladó összegű terméket vásárolt Portugáliából. 5. A kft. adómentes szolgáltatást vett igénybe egy másik belföldi vállalkozástól.

Állapítsa meg, hogy melyik esetben keletkezik áfa fizetési kötelezettsége a kft-nek! 5. feladat

Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nyilvántartásából a következő gazdasági események ismertek:

1. Az egyéni vállalkozó adóévi adóalapja 25.000.000 Ft. 2. Az egyéni vállalkozó évközben 2.600.000 Ft-ot vett ki saját célú használatra. 3. A vállalkozó 1.000.000 Ft osztalékot kapott a MOL részvényei után. 4. Az egyéni vállalkozó két alkalmazottjának összesen 3.000.000 Ft bruttó munkabért

fizetett ki. 5. Ingatlanvásárlás következtében 20.000.000 Ft illetékalapja keletkezett.

Állapítsa meg, hogy melyik jövedelmet terheli egyszerűsített vállalkozói adó! Döntse el, hogy az eva mellett kell-e egyéb jogcímen adót fizetnie a vállalkozónak! 6. feladat

Adók és járulékok személyi jövedelemadó nyugdíjjárulék társasági adó

egészségbiztosítási járulék iparűzési adó osztalékadó

munkaerő-piaci járulék építményadó cégautóadó

szociális hozzájárulási adó telekadó általános forgalmi adó

Állapítsa meg, hogy a táblázatban található adók és járulékok közül melyiket nem kell megfizetnie az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó társas vállalkozónak! 7. feladat

Adók és járulékok

személyi jövedelemadó nyugdíjjárulék társasági adó

egészségbiztosítási járulék iparűzési adó osztalékadó

munkaerő-piaci járulék építményadó cégautóadó

szociális hozzájárulási adó telekadó általános forgalmi adó

szakképzési hozzájárulás gépjárműadó idegenforgalmi adó



Állapítsa meg, hogy a táblázatban található adók és járulékok közül melyiket nem kell megfizetnie az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá egyéni vállalkozónak!

8. feladat

Egy magánszemélyek által alapított korlátolt felelősségű társaságot 2011. augusztus 5-én jegyezte be a cégbíróság. Pénzforgalmi számláját egy belföldi takarékszövetkezet vezeti. A kft. egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá szeretne tartozni a 2013-as adóévben. A vállalkozás 2011. adóévben realizált bruttó bevétele 9.888.000 Ft. A 2012. évre várható bruttó árbevétele 29.870.000 Ft. A 2013. évre valószínűsített összes bevétel 30.000.000 Ft alatt marad. Tulajdonosváltás nem történt. A kft. más gazdasági társaságban részesedéssel nem rendelkezik. A két évben adóbírságot nem kapott.

Állapítsa meg, hogy a kft. választhatja-e az evát a 2013. adóévre! 9. feladat

Egy házaspár 2011-ben betéti társaságot alapított. A vállalkozást 2011. július 1-jén jegyezte be a cégbíróság. A vállalkozás pénzforgalmi számláját egy belföldi hitelintézet vezeti. A bt. egyszerűsített vállalkozói adót szeretne választani a 2013-as adóévre. A 2011. adóévben realizált bruttó bevétele 13.800.000 Ft. A 2012. évre várható bruttó árbevétele 29.000.000 Ft. A két évben adóbírságot nem kapott. A 2013. évre valószínűsített összes bevétel 30.000.000 Ft alatt marad. Tulajdonosváltás nem történt. A bt. más gazdasági társaságban részesedéssel nem rendelkezik.

Állapítsa meg, hogy a kft. választhatja-e az evát a 2013. adóévre! 10. feladat

Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó 2011. adóévi nettó árbevétele 21.000.000 Ft. A vállalkozás árbevételének 30%-a áfa-mentes belföldi értékesítésből, 10%-a lengyel adóalany vállalkozás részére történő értékesítésből, a többi belföldi áfa-köteles értékesítésből keletkezett. A vállalkozásnak más bevétele nem volt. A 2012-es adóévre valószínűsített összes bruttó árbevétele 29.900.000 Ft. Más bevétel nem valószínűsíthető. Tulajdonosváltásra sem kerül sor. A vállalkozó más gazdasági társaságban részesedéssel nem rendelkezik.

Állapítsa meg, hogy a vállalkozás választhatja-e az evát a 2013. adóévre! 11. feladat

Egy egyéni vállalkozó 2011-ben az egyszerűsített vállalkozói adó alapján adott számot adókötelezettségéről. A vállalkozó 2012-ben bejegyeztette magát korlátozott felelősségű egyéni cégként (kfc). Bruttó bevételei az alábbiak szerint alakultak:

2011. adóév bruttó bevétel 2012. adóév várható bevétele 24.000.000 Ft 26.000.000 Ft

Állapítsa meg, hogy az eva hatálya alatt maradhatott-e az egyéni cég (kfc)!



12. feladat

Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozás adóévi nettó árbevétele 18.000.000 Ft. A vállalkozás minden szolgáltatása és értékesítése a 27%-os áfa-kulcs alá tartozik. Kapcsolt vállalkozásától 1.000.000 Ft bruttó árbevételre tett szert. A vállalkozás adóév decemberében jogerős bírósági határozat alapján 5.500.000 Ft kártérítést kapott egy másik vállalkozástól.

Számítsa ki az egyszerűsített vállalkozói adó összegét! 13. feladat

Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó gazdasági társasság 2012-ben az alábbi értékesítéseket hajtotta végre:


Gazdasági események Nettó árbevétel Áfa-kulcs Bruttó árbevétel Késztermék eladás belföldre 10.000 27%

Késztermék eladás belföldre 3.000 18%

Késztermék eladás belföldre 1.000 5%

Adómentes eladás belföldre 4.444

Exportértékesítés 3 333

Közösségi eladás 2.222

Eva alapot növelő tételek összege 6 711

Eva alapot csökkentő tételek 4.000


Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó korlátolt felelősségű társaság 2012. I. negyedévi bruttó árbevétele 3.760.000 Ft, amelyből 30% kapcsolt vállalkozásnak számlázott bevétel. A kft. 200.000 Ft kamatbevételt realizált az adóévben. A vállalkozás egyéb bevétele 425.000 Ft, amiből 220.000 Ft biztosítótól – elemi kárra – kapott vagyoni kártérítés.

Határozza meg a kft. 2012. I. negyedévi adóelőlegét! 15. feladat

Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó korlátolt felelősségű társaság 2012. III. negyedévi nettó árbevétele 18.000.000 Ft, amelyből 20% kapcsolt vállalkozásnak számlázott bevétel. Az árbevétel fele 27 százalékos általános forgalmi adóval terhelt, a másik 50% viszont adómentes tevékenységből származik. A kft. korábbi években megvásárolt kötvényei után az adóévben 500.000 Ft kamatbevételt realizált. A vállalkozás egyéb bevétele 1.600.000 Ft, amiből 600.000 Ft vagyoni kártérítés.

Határozza meg a kft. 2012. III. negyedévi adóelőlegét! 16. feladat

Egy bevételi nyilvántartást vezető, egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó betéti társaság 2010. évi eva alapja 20.000.000 Ft, a 2011. évi eva alapja 22.450.000 Ft volt.



A betéti társaság 2012. évi gazdálkodásával kapcsolatban az alábbi információk ismertek:

1. A vállalkozás 2012. évi bruttó árbevétele 18.600.000 Ft. Az árbevételének 25%-a kapcsolt vállalkozástól származik.

2. Az árbevétele mellett 102.500 Ft kamatot kapott. 3. A bt. 1.340.000 Ft egyéb bevételt realizált, amelyből 1.000.000 Ft bíróság által megítélt

vagyoni kártérítés.

a) Számítsa ki az egyszerűsített vállalkozói adó éves összegét! b) Határozza meg, hogy mikor és mennyi helyi iparűzési adóelőleget kell a bt-nek

fizetnie 2012-ben és 2013-ban, ha a helyi önkormányzat az iparűzési adót minden évben a törvényi maximum szintjén veti ki! A vállalkozás az egyszerűsített adómegállapítást választotta.

17. feladat

Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó gazdasági társaság 2010. évi eva alapja 16.000.000 Ft, a 2011. évi eva alapja 22.000.000 Ft, a 2012. évi eva alapja pedig 28.000.000 Ft volt.

a) Számítsa ki az egyszerűsített vállalkozói adó éves összegét! b) Határozza meg, hogy mikor és mennyi helyi iparűzési adóelőleget kell a bt-nek

fizetnie 2012-ben és 2013-ban, ha a helyi önkormányzat az iparűzési adót minden évben a törvényi maximum felén veti ki! A vállalkozás az egyszerűsített adómegállapítást választotta.

18. feladat

Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adóévi várható eva alapja 30.000.000 Ft. A vállalkozó nyilvántartásából a következő információk állnak rendelkezésre:


I. negyedév II. negyedév III. negyedév Eva alap 5.000 8.000 9.000

Számítsa ki, hogy lesz-e feltöltési kötelezettsége a vállalkozónak adóév december 20-ig! 19. feladat

Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adóévi várható eva alapja 29.000.000 Ft. A vállalkozó nyilvántartásából az alábbi információk ismertek:


I. negyedév II. negyedév III. negyedév Eva alap 7.000 8.500 9.500

Számítsa ki, hogy lesz-e feltöltési kötelezettsége az egyéni vállalkozónak adóév december 20-ig! 20. feladat

Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó betéti társaság kettős könyvvezetést választott. Gazdálkodási tevékenységével kapcsolatban az alábbi információk ismertek:



1. A bt. nettó árbevétele 10.000.000 Ft, amelynek 20%-a 18%-os adókulcs alá tartozó értékesítés, a többi pedig 27%-os adóval terhelt.

2. Adóévben megszerzett egyéb bevételek összege 600.000 Ft. 3. A vállalkozás 2.000.000 Ft előleget kapott a vevőitől. Az előleget még az adóévben

jóváírták a bt. pénzforgalmi bankszámláján. 4. A vállalkozás ügyvezetője karambolozott a cég tulajdonát képező személygépkocsival.

A vétkes fél felelősségbiztosítója 1.300.000 Ft vagyoni kártérítést fizetett a bt. részére. 5. A vállalkozás tehergépjárművet vásárolt. A beruházáshoz 6.000.000 Ft beruházási

kölcsönt kapott a számlavezető bankjától. 6. A vállalkozás a tulajdonában lévő államkötvényei után 3.700.000 Ft kamatot kapott. A

kamatbevételt a cég bankszámláján még adóévben jóváírták. 7. A vállalkozás a birtokában lévő részvényei után adóévben 680.000 Ft osztalékot

realizált. Az osztalékot a vállalkozás bankszámláján még adóévben jóváírták. 8. Kapcsolt vállalkozástól 1.200.000 Ft kamatot realizált. 9. Vevői részére adóévben visszafizetett előleg összege 500.000 Ft.


Egy babamérleget gyártó korlátolt felelősségű társaság az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik. A kft. gazdálkodásával kapcsolatban az alábbi információk ismertek:

1. 27%-os áfa-kulcs alá tartozó belföldi nettó árbevétele 10.000.000 Ft. 2. A vállalkozás 18%-os adóval terhelt bruttó bevétele 4.000.000 Ft. 3. Adóév májusában összetört a vállalkozás személygépkocsija. A biztosító a károkozó

KGFB-je alapján 580.000 Ft vagyoni kártérítést utalt a kft. pénzforgalmi számlájára. 4. A vállalkozás csokoládékat értékesített Svájcba. A forintban számított nettó ellenérték

5.670.000 Ft. 5. Adóév októberében a cég irodáját villámcsapás érte. A számítástechnikai eszközökben

bekövetkezett kár összege 1.200.000 Ft, a vagyoni kárt a biztosító megtérítette. 6. A kft. egyik szállítója elengedte a vállalkozás 400.000 Ft-os tartozását. 7. Adóév során a vállalkozás tulajdonosai 8.000.000 Ft tulajdonosi kölcsönt nyújtottak a

kft-nek. 8. A székhely szerinti település önkormányzata 2 százalékos iparűzési adót állapított meg.

A vállalkozás az egyszerűsített adómegállapítást választotta. 9. A vállalkozás adóévi költségeinek (jelen esetben kiadásainak) összege 700.000 Ft.

a) Számítsa ki az egyszerűsített vállalkozói adó összegét! b) Számítsa ki a helyi iparűzési adó éves összegét, ha a vállalkozás az egyszerűsített

adómegállapítást választotta! c) Számítsa ki a tagok részére kifizethető osztalék összegét!



22. feladat

Egy gazdasági társaság az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alatt tesz eleget adófizetési kötelezettségének. A vállalkozás közösségi adószámmal rendelkezik. Az I. negyedévi gazdálkodásáról az alábbi információk állnak rendelkezésre:


Gazdasági tranzakció Összeg 1. Szállítóknak adott előleg összege 4.000

2. Szállítóktól visszakapott előleg 1.500

3. Vevőktől kapott előleg összege 3.800

4. Vevőknek visszafizetett előleg összege 1 200

5. Tulajdonosoktól kapott kölcsön összege 9.000

6. Más vállalkozástól kapott hitel összege 2.300

7. Belföldről származó nettó árbevétel 11.000

8. Exportbevétel 3.600

9. Közösségi értékesítésből keletkező árbevétel 5.400

10. Banki kötvények névértéke után jóváírt kamat összege 700


Egy kft. az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alatt tesz eleget adófizetési kötelezettségének. A vállalkozás közösségi adószámmal rendelkezik. Gazdálkodásáról az alábbi információk állnak rendelkezésre:


Gazdasági tranzakció Összeg 1. Szállítóknak adott előleg összege 268


3. Vevőknek visszafizetett előleg összege 600

4. A bank által folyósított likviditási hitel összege 3.200

5. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 8.000

6. Közösségi értékesítés nettó árbevétele 4.500

7. Exportértékesítés nettó árbevétele 2.500

8. Importbeszerzés nettó ellenértéke 1.978

9. Közösségi beszerzés nettó ellenértéke 1.122

10. Kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel 1.800

11. Kapcsolt vállalkozásnak fizetett összeg 300

Számítsa ki az egyszerűsített vállalkozói adó összegét!



24. feladat



Gazdasági tranzakció Összeg 1. Kapcsolt vállalkozástól kapott kamatbevétel 390

2. A számlavezető banktól kapott likviditási kölcsön összege 2.600

3. Portugáliába értékesített termékek nettó árbevétele 2.000

4. Ausztráliába értékesített termékek nettó árbevétele 1.000

5. Belföldi értékesítés bruttó árbevétele 6.610

6. Tőzsdei részvények után realizált osztalékbevétel 400

7. Államkötvények után kapott kamatbevétel 800

8. Szállítónak fizetett előleg összege 1.500

9. A szállítók által elengedett kötelezettség 400

10. Belföldi vevőktől kapott előleg összege 380

11. A banknak fizetett hitelkamat és egyéb költségek összege 320




Gazdasági tranzakció Összeg 1. Kapcsolt vállalkozástól kapott kamatbevétel 2.222

2. Értékesítés görögországi székhelyű vállalkozásnak 5.555

3. Értékesítés csehországi székhelyű vállalkozásnak 3.400

4. Magyar vállalkozásnak történő értékesítés nettó árbevétele 8.000

5. Szállítók által visszafizetett előleg 1.111

6. Vevőktől kapott előleg 3.333

7. A biztosítótól a CASCO-ra kapott vagyoni kártérítés 567

8. Üzleti banktól kapott folyószámlahitel összege 9.876

9. Más vállalkozástól kapott osztalék 1.000

10. Pénzforgalmi számla vezetéséért fizetett forgalmi jutaléka 560




26. feladat

Egy napóra készítő korlátolt felelősségű társaság egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik. A vállalkozás 2012. évi gazdálkodásából az alábbi információk ismertek:


Gazdasági esemény I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év Belföldi értékesítés bruttó árbevétele 5.000 3.000 4.000 2.000

Exportértékesítés árbevétele 0 1.000 0 1.000

Közösségi értékesítés árbevétele 1.500 1.500 0 0

Vevőktől kapott előleg 0 700 1.300 0

Bankbetét után kapott kamat 250 250 250 250

Elemi csapás miatt kapott kártérítés 0 0 3.000 0

Számítsa ki a korlátolt felelősségű társaság I., II., III. és IV. negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettségeit! 27. feladat

Egy csokoládékészítő korlátolt felelősségű társaság az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik. A kft. 2012. évi gazdálkodásából a következő információk állnak rendelkezésre:



Vevőktől kapott előleg 500 500 500 500

Kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel 0 0 1 500 0

Szállítók által visszafizetett előleg 0 0 0 500

Államkötvények után kapott kamat 100 200 300 100

Számítsa ki a kft. I., II., III. és IV. negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettségeit! 28. feladat

Egy egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik. A vállalkozó a vállalkozását megszünteti. Adóévi bevételei és kiadásai az alábbiak szerint alakultak:


Gazdasági tranzakció Összeg 1. Norvégiába értékesített pulóverek nettó eladási ára 10.000

2. Vietnamba értékesített női és férfi felsőruházat nettó ára 12.000

3. Belföldi kiskereskedelmi értékesítés bruttó bevétele 8.000

4. Autójának eladási ára, amelyet megszűnéséig nem kapta meg. 4.000




29. feladat

Egy perecüzem az egyszerűsített vállalkozói adóhatálya alá tartozik. Adóévi bevételeiről az alábbi információk állnak rendelkezésre:


Gazdasági tranzakció Összeg 1. Belföldi bruttó árbevétel 13.000

2. Exportárbevétel 6.000

3. Elemi kár miatt a biztosítótól kapott kártérítés 2.500

4. Beruházási kölcsön összege 30.000

5. Likviditási hitel összege 2.000


7. Kincstárjegy után realizált kamat 900


Vevőknek visszafizetett összeg 4.000


Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó kft. gazdálkodási tevékenységével kapcsolatban az alábbi információk ismertek:

1. A vállalkozás árbevétele 10.000.000 Ft + 27% áfa. 2. Adóévben megszerzett egyéb bevételek összege 1 000.000 Ft. 3. A vállalkozás 100.000 Ft előleget kapott a vevőitől. Az előleget még az adóévben

jóváírták a bt. pénzforgalmi bankszámláján. 4. A vállalkozás raktárhelyiséget vásárolt. A beruházáshoz 14.000.000 Ft beruházási

kölcsönt kapott a számlavezető bankjától. 5. A vállalkozás 2.000.000 Ft nettó ellenértékű árut értékesített Kanadába. 6. Adóév májusában a cég irodáját villámcsapás érte. Az eszközökben bekövetkezett kár

összege 600.000 Ft, a vagyoni kárt a biztosító megtérítette. 7. A kft. egyik szállítója elengedte a vállalkozás 500.000 Ft-os tartozását. 8. Adóév során a vállalkozó 2.540.000 Ft-ért értékesítette használt motorkerékpárjait. 9. Adómentes szolgáltatás nettó ellenértéke 460.000 Ft. 10. A vállalkozás ügyvezetője karambolozott a cég tulajdonát képező személygépkocsival.

A vétkes fél biztosítója 2.400.000 Ft vagyoni kártérítést fizetett a bt. részére. 11. A vállalkozás adóévi költségeinek (jelen esetben kiadásainak) összege 3.500.000 Ft. 12. A vállalkozás a tulajdonában lévő kincstárjegyek után 4.000.000 Ft kamatot kapott. A

kamatbevételt a cég bankszámláján még az adóévben jóváírták. 13. A vállalkozás a birtokában lévő részvényei után adóévben 1.500.000 Ft osztalékot

realizált. Az osztalékot a vállalkozás bankszámláján még az adóévben jóváírták. 14. Kapcsolt vállalkozástól 2.200.000 Ft kamatot realizált. 15. Vevői részére adóévben visszafizetett előleg összege 1.700.000 Ft.



16. A székhely szerinti település önkormányzata 1,8 százalékos iparűzési adót állapított meg. A vállalkozás az egyszerűsített adómegállapítást választotta.


AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA 82


3.2. Az egyszerűsített vállalkozói adó példáinak megoldásai40 A példatári megoldások általában ezer forintra kerekítve lettek kiszámolva. Igyekezzen a feladatokat minél rövidebb idő alatt megoldani! Ne feledkezzen el a gyakorlás és az ismétlés jelentőségéről! A feladatok megoldásához szükséges praktikus információk:

− Az egyszerűsített vállalkozói adó az általános forgalmi adóval együtt számítva 30 millió forintot meg nem haladó éves bevételt elérő adózók számára kínál választási lehetőséget annak érdekében, hogy nyilvántartási kötelezettségeik egyszerűsödjenek és egyben adóterhelésük is mérséklődjön.

Az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsa 2011-ben 30% volt 2012-ben 37%

Az eva kiváltja Az eva nem váltja ki Vállalkozói kivét utáni jövedelemadót Klasszikus gépjárműadót

Vállalkozói osztalékalap utáni adót Cégautóadót

Társasági adót Helyi adót

Általános forgalmi adót Járulékokat

− Az adózó áfa adóalanyisága az Eva törvény hatálya alá való bejelentkezés következményeként megszűnik (annak ellenére, hogy eva adóalanyként is figyelemmel kell lennie az Áfa törvény egyes előírásaira, és egyes esetekben áfa-kötelezettség is terhelheti).

− Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelő összege együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, akkor az értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék.

− Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ára.

− Az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként (a negyedévet követő hónap 12-ig) adóelőleget fizet, az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be. Az eva hatálya alá tartozó adózóra is vonatkozik a feltöltési kötelezettség, ami azt jelenti, hogy az adóévben december 20-ig a várható éves adó összegére ki kell egészítenie az adóelőleg összegét.

− Az egyéni vállalkozó adóalanynak a bevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég bevallásában az adatokat az adózás rendjéről szóló törvény előírásainak megfelelően szerepelteti.

40 2002. évi XLIII. törvény alapján




Alanya lehet az egyszerűsített vállalkozói adónak Nem lehet eva alany korlátolt felelősségű társaság egyszemélyes kft. részvénytársaság

egyéni cég egyéni vállalkozó sportegyesület

közjegyző lakásszövetkezet Magyar Nemzeti Bank

a közkereseti társaság ügyvédi iroda takarékszövetkezet

betéti társaság végrehajtói iroda önkormányzat

2. feladat megoldása A feladatban felsorolt események mindegyike kizárja az egyszerűsített vállalkozói adó választásának lehetőségét.41 3. feladat megoldása A feladatban felsorolt események mindegyike kizárja az egyszerűsített vállalkozói adó választásának lehetőségét.42 4. feladat megoldása

Gazdasági esemény 1. A kft-re áthárított áfát be kell vallani és be kell fizetni.

2. A vevőnek, megrendelőnek lesz fizetési kötelezettsége.

3. Kiszámlázza az áfát, de ezt nem kell megfizetni.

4. Uniós beszerzés portugál áfával terhelve. Nincs kötelezettség.

5. Nincs áfa-kötelezettség.


Gazdasági esemény 1. Eva-alap után 37% egyszerűsített vállalkozói adót kell fizetni.

2. A klasszikus vállalkozói kivét nem jelenik meg.

3. Osztalékadót nem kell fizetnie. Az osztalék a bevételének részét fogja képezni.

4. A munkabérek után 27% szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

5. Az illetékalap után illetéket fog kivetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

41 2002. évi XLIII. törvény 2.§ (3) 42 2002. évi XLIII. törvény 2.§ (3)




Az eva kiváltja Az eva nem váltja ki személyi jövedelemadó egészségbiztosítási járulék iparűzési adó

társasági adó munkaerőpiaci járulék építményadó

osztalékadó szociális hozzájárulási adó telekadó

általános forgalmi adó* nyugdíjjárulék cégautóadó

* Kivételes esetekben előfordulhat, hogy az evás vállalkozónak áfát kell fizetnie. 7. feladat megoldása

Nem fizeti Az evás egyéni vállalkozó fizeti személyi jövedelemadó egészségbiztosítási járulék iparűzési adó

társasági adó munkaerőpiaci járulék építményadó

osztalékadó szociális hozzájárulási adó telekadó

általános forgalmi adó nyugdíjjárulék gépjárműadó

cégautóadó szakképzési hozzájárulás idegenforgalmi adó


Megjegyzések: − Egy vállalkozás abban az esetben választhatja az egyszerűsített vállalkozói adót,

amennyiben az adóévet megelőző második adóévben a bevétele a 30.000.000 Ft-ot nem haladta meg, továbbá az adóévet megelőző adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható éves szintre átszámított összes bevétele a 30.000.000 Ft-ot nem haladja meg.

− Ha egy vállalkozás az adóévet megelőző második adóévben alakult, akkor az előtársasági működése adóévében realizált bevételét éves szintre kell átszámítani.

− Bevételként az általános forgalmi adóval számított bevételt kell érteni.

A 2011-ben elért, éves szintre átszámított bevétel = 365 x 148

9.888.000 ≈ 24.385.946 Ft.

A 2012-ben várható éves bruttó bevétele 29.870.000 Ft.

2011-es éves szintre számított bevétel

< 30.000.000 > 2012-re valószínűsített bevétel

A vállalkozás megfelel az eva választási lehetőség feltételeinek. 9. feladat megoldása

A 2011-ben elért, éves szintre átszámított bevétel = 365 x 184

13.800.000≈ 27.375.000 Ft

2011-es éves szintre számított bevétel

< 30.000.000 > 2012-re valószínűsített bevétel

A vállalkozás megfelel az eva választási lehetőség feltételeinek.



10. feladat megoldása adatok forintban

2011. Nettó bevétel Bruttó bevétel Adómentes eladás 21.000.000 x 0,3 = 6.300.000 6.300.000

Közösségi eladás 21.000.000 x 0,1 = 2.100.000 2.100.000

Belföldi eladás 21.000.000 – 6.300.000 – 2.100.000 = 12.600.000 16.002.000

A vállalkozás bruttó bevétele 24.402.000

A vállalkozás megfelel a bevételi feltételeknek, ezért a 2013-as adóévre választhatja az egyszerűsített vállalkozói adót. 11. feladat megoldása

Az egyéni cég kiesett az evából, mert a felelőssége korlátozott. A korlátozott felelősségű egyéni cég nem lehet egyszerűsített vállalkozói adó alanya. Amennyiben az egyéni vállalkozó korlátlan felelősségű egyéni céget jegyeztetett volna be, akkor továbbra is az eva hatálya alatt adózhatna. 12. feladat megoldása

Megjegyzés: Az egyszerűsített vállalkozói adó a pozitív adóalap 37 százaléka. adatok ezer forintban

Gazdasági tranzakció Adóalap 1. Bruttó árbevétel (18.000 + 18.000 x 1,27) 22.860


3. Egyéb bevétel (kártérítés) 2.500

Adóévi összes bevétel 26.360

Adóalap növelés (kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel) + 1.000

Adóalap csökkentés (kártérítés) ‒ 5.500

Az egyszerűsített vállalkozói adó alapja 21.860

Az egyszerűsített vállalkozói adó (21.860 x 0,37) 8.088 13. feladat megoldása


Gazdasági események Nettó árbevétel Áfa-kulcs Bruttó árbevétel

Késztermék eladás belföldre 10.000 27% 12.700



Adómentes eladás belföldre 4.444 4.444

Exportértékesítés 3.333 3.333

Közösségi eladás 2.222 2.222

A vállalkozás bruttó bevétele 27.289

+ Eva-alapot növelő tételek összege 6.711 + 6.711



‒ Eva-alapot csökkentő tételek 4.000 ‒ 4.000


Az egyszerűsített vállalkozói adó összege (30.000 x 0,37) 11.100 14. feladat megoldása

Megjegyzések: − Az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt növeli az

adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.43

− Az eva alapját csökkenti adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege.44

− Az adóalany az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő hónap 12. napjáig adóelőleget fizet. Az adóelőleg összege az adóelőleg alapja után az adó mértéke szerint meghatározott eva.


Gazdasági tranzakció Összeg 1. Bruttó árbevétel 3.760

2. Pénzügyi műveletek bevétele 200

3. Egyéb bevétel 425

Összes bevétel 4.385

+ Adóalapot növelő tétel (kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel) + 1.128

‒ Adóalapot csökkentő tételek (kapott kártérítés) ‒ 220

Az egyszerűsített vállalkozói adó I. negyedévi előlegének alapja 5.293

Az egyszerűsített vállalkozói adóelőleg összege (5.293 x 0,37) 1.958 15. feladat megoldása


Gazdasági tranzakció Összeg 1. Bruttó árbevétel (18.000 / 2 + 18.000 / 2 x 1,27) 20.430

2. Pénzügyi műveletek bevétele 500

3. Egyéb bevétel 1.600


+ Adóalapot növelő tétel (18.000 x 0,2) + 3.600

‒ Adóalapot csökkentő tételek (kapott kártérítés) ‒ 600

Az eva III. negyedévi előlegének alapja 25.530

Az egyszerűsített vállalkozói adóelőleg összege (25.530 x 0,37) 9.446 43 2002. évi XLIII. törvény 5.§ (1) 44 2002. évi XLIII. törvény 5.§ (5)




Megjegyzések: − Az előlegfizetési időszak a bevallás benyújtás esedékességét követő második naptári

hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. − Az iparűzési adóelőleget két részletben – március 15-ig és szeptember 15-ig – kell

megfizetni. − A 2011. szeptember 15-ig, és a 2012. március 15-ig megfizetendő iparűzési adóelőleget

a 2011. évi iparűzési adó összege alapján kell megfizetni. − A 2012. szeptember 15-ig megfizetendő iparűzési adóelőleget a 2012. évi iparűzési adó

összege után kell megfizetni. adatok ezer forintban

Gazdasági tranzakció Adóalap 1. Bruttó árbevétel 18.600

2. Realizált kamatbevétel 103

3. Egyéb bevétel 1.340

Adóévben realizált összes bevétel 20.043

Eva alapot növelő tételek összege (18.600 x 0,25) 4.650

Eva alapot csökkentő tételek összege ‒ 1.000


Az egyszerűsített vállalkozói adó összege (23.693 x 0,37) 8.766

Az iparűzési adó mértéke 2%. Az evás vállalkozónak módjában áll úgy dönteni, hogy adóalapnak az eva alap 50%-át tekinti. Az adóelőleget a helyi adóhatóság veti ki az előző adóévben megfizetett adó alapján. Az időbeli csúsztatásra nagyon figyelni kell!

2010. 2011. május 30. 2011. 2012. május 31. 2012. 2013. május 31.

2011.09.15. 2012.03.15. 2012.09.15. 2013.03.15.

adatok forintban

Az iparűzési adóelőleg 2011. szeptember 15-ig (20.000.000 x 0,5 x 0,02) /2 100.000

2012. március 15-ig (20.000.000 x 0,5 x 0,02) /2 100.000

2012. szeptember 15-ig (22.450.000 x 0,5 x 0,02) /2 112.250

2013. március 15-ig (22.450.000 x 0,5 x 0,02) /2 112.250

2013. szeptember 15-ig (23.693 000 x 0,5 x 0,02) /2 118.465



17. feladat megoldása adatok forintban

Az iparűzési adóelőleg 2011. szeptember 15-ig 16.000.000 x 0,5 x 0,01 /2 40.000

2012. március 15-ig 16.000.000 x 0,5 x 0,01 /2 40.000

2012. szeptember 15-ig 22.000.000 x 0,5 x 0,01 /2 55.000

2013. március 15-ig 22.000.000 x 0,5 x 0,01 /2 55.000

2013. szeptember 15-ig 28.000.000 x 0,5 x 0,01 /2 70.000 18. feladat megoldása

Megjegyzések: − Az adóalany az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő hónap 12. napjáig

adóelőleget fizet. Az adóelőleg összege az adóelőleg alapja után az adó mértéke szerint meghatározott eva.

− Az adóalanynak az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie.


I. negyedév II. negyedév III. negyedév Összesen Eva alap 5.000 8.000 9.000 22.000

Fizetett adóelőleg 1.850 2.960 3.330 8.140

Adóévi várható egyszerűsített vállalkozói adóalap 30.000

Adóelőleg-kiegészítési (feltöltési) kötelezettség (30.000 x 0,37 ‒ 8.140) 2.960 19. feladat megoldása


I. negyedév II. negyedév III. negyedév Összesen Eva alap 7.000 8.500 9.500 25.000

Fizetett adóelőleg 2.590 3.145 3.515 9.250

Adóévi várható egyszerűsített vállalkozói adóalap 29.000

Adóelőleg-kiegészítési (feltöltési) kötelezettség (29.000 x 0,37 ‒ 9.250) 1.480 20. feladat megoldása

Megjegyzések: − Nem minősül bevételnek az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles

visszaszolgáltatni. A beruházási kölcsön tehát nem számít bevételnek. − Az eva alapját csökkenti az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt

vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozó felelősségbiztosítójától a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel.45

− A kapott előleg az adóalany által a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően megszerzett, az ellenértékbe beszámítható általános forgalmi adót is tartalmazó pénzösszeg.

− Az eva alapját csökkenti a visszafizetett előleg.46 45 2002. évi XLIII. törvény 5.§ (5)




Gazdasági tranzakció Adóalap 1. Árbevétel (2.000 + 2.000 x 0,18 + 8.000 + 8.000 x 0,27) 12.520

2. Egyéb bevétel 600


4. Felelősségbiztosítótól kapott vagyoni kártérítés 1.300

5. Beruházási kölcsön összege 0

6. Államkötvények után realizált kamat 3.700

7. Részvények után kapott osztalék 680

8. Kapcsolt vállalkozástól kapott kamat 1.200

9. Vevőknek visszafizetett előleg (kiadás) 0

A vállalkozás által realizált összes bevétel 22.000

+ Kapcsolt vállalkozástól kapott kamat + 1.200

‒ Felelősségbiztosítótól kapott vagyoni kártérítés (1.300 + 500) ‒ 1.300

‒ A vevők részére visszafizetett előleg ‒ 500



Nem bevétel az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni.47 Figyelni kell arra, hogy az értékesítések esetében az általános forgalmi adó is bevételnek minősül, amelyet az egyszerűsített vállalkozói adóalap kiszámításakor figyelembe kell venni.


Gazdasági tranzakció Adóalap 1. 27%-os áfával terhelt árbevétel (10.000 + 10.000 x 0,27) 12.700

2. 18%-os áfával terhelt bruttó árbevétel 4.000

3. KGFB-re kapott kártérítés összege 580

4. Export értékesítés bevétele 5.670

5. Vagyoni kártérítés összege 1.200

6. Elengedett tartozás összege 400

7. Tulajdonosoktól kapott kölcsön összege 0


+ Adóalapot növelő tételek 0

‒ Biztosítóktól kapott kártérítések (580 + 1.200) ‒ 1.780

Egyszerűsített vállalkozói adó alapja 22.770

Egyszerűsített vállalkozói adó összege (22.770 x 0,37) 8.425

46 2002. évi XLIII. törvény 5.§ (4) 47 2002. évi XLIII. törvény 6.§ (3) a)




Iparűzési adó alapja (22.770 x 0,5) 11.385

Iparűzési adó összege (11.385 x 0,02) 228 Adóévi bevételek összege 24.550

‒ Adóévi kiadások összege ‒ 700

‒ Egyszerűsített vállalkozói adó ‒ 8.425

‒ Iparűzési adó összege ‒ 228

Tagoknak kifizethető összeg 15.197 22. feladat megoldása


Gazdasági tranzakció Összeg 1. Szállítóknak adott előleg 0

2. Szállítóktól visszakapott előleg 1.500


4. Tulajdonosoktól kapott kölcsön 0

5. Más vállalkozástól kapott hitel 0

6. Belföldről származó nettó árbevétel (11.000 + 11.000 x 0,27) 13.970

7. Exportbevétel 3.600

8. Közösségi értékesítésből keletkező árbevétel 5.400

9. Banki kötvények névértéke után jóváírt kamat összege 700

10. A vállalkozás összes bevétele 28.970

‒ A vevőknek visszafizetett összeg ‒ 1.200


Egyszerűsített vállalkozói adó összege (27.770 x 0,37) 10.275 23. feladat megoldása


Gazdasági tranzakció Összeg 1. Szállítóknak adott előleg összege (kiadás) 0


3. Vevőknek visszafizetett előleg összege (kiadás) 0

4. A bank által folyósított likviditási hitel összege (nem bevétel) 0

5. Belföldi értékesítés bruttó árbevétele (8. 000 + 8.000 x 0,27) 10.160

6. Közösségi értékesítés nettó árbevétele 4.500

7. Exportértékesítés nettó árbevétele 2.500

8. Importbeszerzés nettó ellenértéke (kiadás) 0

9. Közösségi beszerzés nettó ellenértéke (kiadás) 0


11. Kapcsolt vállalkozásnak fizetett összeg (kiadás) 0




+ Kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel + 1.800

‒ Vevőknek visszafizetett előleg ‒ 600



24. feladat megoldása adatok ezer forintban

Gazdasági tranzakció Összeg 1. Kapcsolt vállalkozástól kapott kamatbevétel 390

2. A likviditási kölcsön összege (nem számít bevételnek) 0

3. Portugáliába értékesített termékek nettó árbevétele 2.000

4. Ausztráliába értékesített termékek nettó árbevétele 1.000

5. Belföldi értékesítés bruttó árbevétele 6.610

6. Tőzsdei részvények után realizált osztalékbevétel 400

7. Államkötvények után kapott kamatbevétel 800

8. Szállítónak fizetett előleg összege (kiadás) 0

9. A szállítók által elengedett kötelezettség48 400

10. Belföldi vevőktől kapott előleg összege 380

11. A banknak fizetett költségek (kiadás) 0


+ Kapcsolt vállalkozástól kapott kamat + 390




Gazdasági tranzakció Összeg 1. Kapcsolt vállalkozástól kapott kamatbevétel 2.222

2. Értékesítés görögországi székhelyű vállalkozásnak 5.555

3. Értékesítés csehországi székhelyű vállalkozásnak 3.400

4. Értékesítés magyar vállalkozásnak (8.000 + 8.000 x 0,27) 8.000

5. Szállítók által visszafizetett előleg 1.111


7. CASCO-ra kapott vagyoni kártérítés 567

8. Üzleti banktól kapott folyószámlahitel összege 0


10. Pénzforgalmi számla vezetéséért fizetett forgalmi jutalék 0

Összes bevétel 27.348 48 2002. évi XLIII. törvény 6.§ (7)



+ Kapcsolt vállalkozástól kapott kamatbevétel + 2.222

‒ Adóalapot csökkentő tételek ‒ 567



Az adóalany az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő hónap 12. napjáig adóelőleget fizet. Az adóelőleg összege az adóelőleg alapja után az adó mértéke szerint meghatározott eva.49



Exportértékesítés árbevétele 0 1.000 0 1.000

Közösségi értékesítés árbevétele 1.500 1.500 0 0

Vevőktől kapott előleg 0 700 1.300 0

Bankbetét után kapott kamat 250 250 250 250

Elemi csapás miatt kapott kártérítés 0 0 3.000 0

A negyedévi összes bevétel 6.750 6.450 8.550 3.250

Eva előleg alapjának növelése 0 0 0 0

Eva előleg alap csökkentése 0 0 ‒ 3.000 0

Negyedéves eva előleg alapja 6.750 6.450 5.550 3.250

Eva előleg (37%) 2.498 2.387 2.054 1.203 27. feladat megoldása

Megjegyzés: − Az adóelőleg összege az adóelőleg alapja után az adó mértéke szerint meghatározott

eva.50 − Az adóalanynak az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó

összegére ki kell egészítenie. adatok ezer forintban


Vevőktől kapott előleg 500 500 500 500

Kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel 0 0 1.500 0

Szállítók által visszafizetett előleg 0 0 0 500

Államkötvények után kapott kamat 100 200 300 100

A negyedévi összes bevétel 5.600 4.700 6.300 7.100

Eva előleg alapjának növelése 0 0 1 500

49 2002. évi XLIII. törvény 12.§ (1) 50 2002. évi XLIII. törvény 12.§ (1)



Eva előleg alap csökkentése (visszafizetett előleg) 0 0 ‒ 500

Negyedéves eva előleg alapja 5.600 4.700 7.800 6.600

Eva előleg (37%) 2.072 1.739 2.886 2.442 28. feladat megoldása

Ha az adóalany bevétele és a 8.§ (7) bekezdés alapján az összes bevételt növelő összeg együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék.51


Gazdasági tranzakció Összeg 1. Norvégiába értékesített pulóverek 10.000

2. Vietnamba értékesített női és férfi felsőruházat 12.000

3. Belföldi kiskereskedelmi értékesítés 8.000

4. Összes bevétel 30.000

Az autó értékesítésének meg nem kapott bevétele 4.000

Bevétel + növelő tétel 34.000

37%-os adó (30.000 x 0,37) 11.100

50%-os adó (34.000 – 30.000) x 0,5 2.000

Fizetendő adó összesen 13.100 29. feladat megoldása


Gazdasági tranzakció Adóalap 1. Belföldi bruttó árbevétel 13.000

2. Exportárbevétel 6.000

3. Elemi kárért kapott kártérítés 2.500


5. Likviditási hitel összege 0


7. Kincstárjegy után realizált kamat 900



‒ Elemi kártérítés ‒ 2.500

‒ Vevőknek visszafizetett előleg ‒ 4.000


Az egyszerűsített vállalkozói adó (23.000 x 0,37) 8.510

51 2002. évi XLIII. törvény 9.§



30. feladat megoldása adatok ezer forintban

Gazdasági tranzakció Adóalap 1. Bruttó árbevétel összege 12.700

2. Egyéb bevétel összege 1.000

3. Vevőktől kapott előleg összege 100


5. Kanadai exportértékesítés árbevétele 2.000

6. Villámcsapás miatti vagyoni kártérítés 600

7. Szállító által elengedett tartozás 500

8. Használt kerékpárok értékesítése 2.540

9. Adómentes szolgáltatás nettó ellenértéke 460

10. Karambol miatti kártérítés összege 2.400

11. Felmerült költségek figyelembe vehető összege 0

12. Kincstárjegyek utáni kamatbevétel összege 4.000

13. Más vállalkozástól kapott osztalék összege 1.500

14. Kapcsolt vállalkozástól kapott kamat 2.200


− Adóalap csökkentés (1.700 + 3.000 + 600) − 5.300

+ Kapcsolt vállalkozási kamat miatt adóalap növelés + 2.200



A TÁRSASÁGI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI 95


4. FELADATOK A TÁRSASÁGI ADÓ KÖRÉB ŐL

4.1. A társasági adó gyakorlati példái

Olvassa el figyelmesen a feladatokat! A példák megoldása szempontjából minden szónak jelentősége van. Amennyiben nincs birtokában valamilyen adózási információnak, akkor javasolt a megoldás megnézése előtt az adótörvények elolvasásával folytatni a munkát. Célszerű addig gyakorolni, amíg a feladatokat segédeszközök használata nélkül is hibátlanul meg tudja oldani. Minden fejezet végén megtalálhatók a megoldások.

1. feladat

Tanulmányozza át az alábbi táblázatot és döntse el, hogy az egyes gazdasági események miként érintik a társas vállalkozások társasági adóalapját!

Tervszerinti értékcsökkenés elszámolása Terven felüli értékcsökkenés visszaírása

Előző évek negatív adóalapja Céltartalék képzés jövőbeni költségekre

Belföldi társaságtól kapott osztalék Szakképző iskolai tanulók képzése

Bejelentett részesedés árfolyamnyeresége Adóbírság költségként történő elszámolása

Értékvesztés elszámolása követelésre Termőföldből átminősített ingatlant ad el

Magyar Kármentő Alap támogatása Munkanélküli személy alkalmazása

Dolgozóval szembeni követelést enged el Késedelmi pótlék elszámolása költségként

Kapott jogdíj elszámolása bevételként Más cég felé fennálló követelés elengedése

Alapkutatási szerződés alapján fizetés a Magyar Tudományos Akadémiának

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása

Terven felüli értékcsökkenés elszámolása Magáncélú kiadás költségkénti elszámolása

Környezetvédelmi céltartalék képzése Munkaügyi bírság elszámolása költségként

2. feladat

Egy szentgotthárdi kft. számviteli nyilvántartásából az alábbi információk ismertek: adatok ezer forintban

Üzemi üzleti tevékenység eredménye 545.678

Pénzügyi tevékenység eredménye − 32.000

Rendkívüli eredmény − 25.678

A társasági adóalap módosító tételek egyenlege + 112.000

A jövedelem(nyereség) minimum összege 533.000

Adóévben igénybe vehető adókedvezmény összege 9.000

A részvényeseknek kifizetett osztalék összege ‒ 28.000

Adóévben előírt és megfizetett társasági adóelőleg összege 52.000

Az adófolyószámlán található túlfizetés összege 3.000

a) Számítsa ki a részvénytársaság mérleg szerinti eredményét! b) Számítsa ki a befizetendő/visszaigényelhető társasági adó összegét!



3. feladat

Egy galgamácsai kft. számviteli nyilvántartásából az alábbi információk ismertek: adatok ezer forintban


Pénzügyi tevékenység eredménye 12.120

Rendkívüli eredmény 200.000

A társasági adóalap módosító tételek egyenlege ‒ 250.000


Adóévben igénybe vehető adókedvezmény összege 8.500

A részvényeseknek kifizetett osztalék összege 830.000



a) Számítsa ki a részvénytársaság mérleg szerinti eredményét! b) Számítsa ki a befizetendő/visszaigényelhető társasági adó összegét!

4. feladat

Egy szekszárdi bortermelő rt. és egy szekszárdi cipőkészítő kft. számviteli adataiból az alábbi információk ismertek: adatok ezer forintban

Számviteli információk Bortermelő Cipőkészítő Adóévi nettó árbevétel 970.000 450.000

Egyéb bevételek adóévi összege 130.000 50.000

Az adóévben vásárolt és raktárra vett anyagok értéke 140.000 82.000

Az eladott közvetített szolgáltatás értéke 225.000 0

Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) 135.000 200.000

Adóévben elszámolt tervszerinti értékcsökkenés 100.000 3.987

A személyi költségek összege 245.660 7.893

Egyéb ráfordítások összege 987.654 1.111

Számítsa ki mindkét vállalkozásnál a jövedelem(nyereség) minimum összegét! 5. feladat

Egy aggteleki turisztikai kft. és egy jósvafői kereskedő bt. számviteli adatait az alábbi táblázat tartalmazza.


Számviteli információk Turisztika Kereskedés Adózás előtti eredmény 888.888 977.654

A társasági adóalapot növelő tételek összege 111.222 444.444

A társasági adóalapot csökkentő tételek összege 200.110 422.098



A jövedelem(nyereség) minimum összege 860.000 1.100.000

Igénybe vehető adókedvezmény 7.000 0

Tulajdonosok részére kifizetendő osztalék 222.222 0

a) Számítsa ki a kft. és a bt. által fizetendő társasági adó összegét! b) Számítsa ki az adózott eredmény és a mérleg szerinti eredmény összegét! 6. feladat

A részvénytársaság egy 90.000 e Ft bekerülési értékű speciális tárgyi eszközt helyezett üzembe. A tárgyi eszközt 10 évig kívánják használni. A maradványérték 1.600 e Ft. A számviteli politika alapján a vállalkozás bruttó alapú lineáris leírást alkalmaz. Az érintett tárgyi eszköz társasági adó törvény amortizációs normajegyzéke alapján figyelembe vehető értékcsökkenési leírás 14,5%.

Számítsa ki az adóalapot csökkentő és az adóalapot növelő tételek összegét! 7. feladat

Egy gazdasági társaság 4 évvel ezelőtt egy 100.000 e Ft aktiválási értékű termelő gépsort helyezett üzembe. Az eltelt évek alatt számvitelileg elszámolt és a társasági adóalapnál csökkentő tételként figyelembe vett értékcsökkenési leírások összegét a következő táblázat tartalmazza:


Amortizáció 2009. 2010. 2011. 2012. Költségként elszámolt 9.000 9.000 9.000 9.000

Adóalap csökkentő 8.500 8.500 8.500 8.500

Számítsa ki a tárgyi eszköz könyv szerinti értékét, valamint a tárgyi eszköz számított nyilvántartási értékét is! 8. feladat

Egy kft. 4 évvel ezelőtt egy 120.000 e Ft aktiválási értékű termelő gépsort helyezett üzembe. Az eltelt évek alatt számvitelileg elszámolt és a társasági adóalapnál csökkentő tételként figyelembe vett értékcsökkenési leírások összegét a következő táblázat tartalmazza.


Amortizáció 2009. 2010. 2011. 2012. Költségként elszámolt 11.000 10.000 9.000 8.000

Adóalap csökkentő 10.000 10.000 10.000 10.000

Számítsa ki a tárgyi eszköz könyv szerinti értékét, valamint a tárgyi eszköz számított nyilvántartási értékét is! 9. feladat

Egy részvénytársaság az adóévben 16.000 e Ft terv szerinti értékcsökkenést számolt el a korábban üzembe helyezett tárgyi eszközeivel kapcsolatban. A vállalkozás degresszív



amortizációs módot alkalmaz. A tárgyi eszközök bruttó értéke 44.000 e Ft. Az adótörvény által alkalmazható amortizációs kulcs 33%. Az rt. az adóévben 20 db kis értékű tárgyi eszközt szerzett be, amelyek együttes értéke 1.800 e Ft. A vállalkozás költségként elszámolta az eszközök értékét. A terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege 120 e Ft.

Számítsa ki az értékcsökkenés elszámolásának adóalapot érintő hatását! 10. feladat

Egy betéti társaság a várható garanciális kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre adóévben 15.500 e Ft céltartalékot képzett. Esetleges környezetvédelmi kötelezettségeire pedig 4.500 e Ft környezetvédelmi céltartalékot egyéb ráfordításként számolt el. Az előző évben képzett, adóévben egyéb bevételként elszámolt (felszabadított) céltartalék összege 9.000 e Ft. A vállalkozás társasági adóalapja nem haladta meg az 500.000 e Ft-ot.

Számítsa ki a céltartalék képzés adóalapot és társasági adót érintő hatását! 11. feladat

Egy kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság a fennálló követeléseire 342 e Ft értékvesztést számolt el. Egyik követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés összege 60 e és e követelés nyilvántartott értékvesztése 4.100 e Ft. A vállalkozás egy másik követelésének bekerülési értékéből 2 e Ft behajthatatlanná vált az adóévben és e követelés nyilvántartott értékvesztése 12 e Ft. A vállalkozás adóalapja nem haladja meg az 500.000 e Ft-ot.

Számítsa ki a fentiek társasági adót érintő hatását! 12. feladat

Egy női- és férfiruha nagykereskedéssel foglalkozó kft. 2 évvel ezelőtt tartós adományozási szerződést kötött a – közhasznú szervezetnek minősülő – Vöröskereszttel. A szerződés értelmében a kft. 4 éven keresztül minden évben 10%-kal nagyobb értékű adományt ad, mint az előző évben. A kft. a 2012. adóévben 3.000 e Ft értékű ruhaneműt és 5.000 e Ft értékű tartós élelmiszert adott át adományként a Vöröskeresztnek.

Számítsa ki a társasági adóalapot módosító tételeket! 13. feladat

Egy részvénytársaság 2012. március 6-án 52% tulajdoni hányadnak megfelelő üzletrészt vásárolt egy kft-től. A részvénytársaság az üzletrészért 95.000 e Ft-ot fizetett. A részesedés szerzését a vásárlást követő 59. napon bejelentette a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. A részvénytársaság a kft. üzletrészének felét 2012. december 5-én eladta egy külföldi vállalkozónak. Az eladási ár 750.000 e Ft.

a) Állapítsa meg, hogy érintette-e ez a tranzakció az rt. társasági adóalapját! b) Állapítsa meg, hogy hány százalék bejelentett részesedése maradt az rt-nek! 14. feladat

Egy részvénytársaság 2011. augusztus 6-án 48% tulajdoni hányadnak megfelelő üzletrészt vásárolt egy kft-től. A részvénytársaság az üzletrészért 60.000 e Ft-ot fizetett. A részesedés



szerzését a vásárlást követő 19. napon bejelentette a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. A részvénytársaság 2012. november 14-én az üzletrész 2/3-át eladta egy zrt-nek. Az üzletrész eladási ára 65.000 e Ft.

a) Állapítsa meg, hogy érintette-e ez a tranzakció az rt. társasági adóalapját! b) Állapítsa meg, hogy hány százalék bejelentett részesedése maradt az rt-nek! 15. feladat

Egy magyar rt. több belföldi és külföldi illetőségű vállalkozásban szerzett tulajdoni részesedést az elmúlt években. A cégek egy része osztalékot is fizetett, amelyet az rt. bankszámláján jóváírtak. A részvénytársaságnak 40%-os részesedése van egy ellenőrzött külföldi társaságban (S), amelyik osztalékot utalt részére. Az rt. egy másik (Y) ellenőrzött külföldi társaságban 35%-os részesedést szerzett. Ettől a társaságtól 23.000 e Ft osztalék illetné meg a vállalkozást, azonban a társaság osztalékot nem fizetett, az adózott eredményt teljes egészében visszaforgatták. A kapott osztalékokat a következő táblázat tartalmazza:


Osztalékot fizetők Osztalék Belföldi illetőségű részvénytársaságtól kapott osztalék 15.000

Ciprusi illetőségű részvénytársaságtól kapott osztalék 20.000

Spanyol illetőségű vállalkozástól kapott osztalék 12.000

Ellenőrzött külföldi társaságtól (S) kapott osztalék 30.000

A ciprusi és a spanyol vállalkozás termelő tevékenységet folytat. Számítsa ki, hogyan érinti a kapott osztalék az rt. társasági adóalapját! 16. feladat

Egy speditőr cég 2011. évi mérlegében 800.000 e Ft eredménytartalék szerepel. A vállalkozás a következő években pótkocsis teherautók és új kamionok beszerzését szeretné megvalósítani, ezért 2012-ben az eredménytartalék 40%-át átvezette lekötött tartalékba (fejlesztési tartalékot képzett). Az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összeg 560.000 e Ft. A speditőr cég 2012. évi adózás előtti eredménye 1.800.000 e Ft.

Számítsa ki, hogyan érinti a fejlesztési tartalékképzés a speditőr cég társasági adóalapját! 17. feladat

Egy bútorgyártó kft. 2011-ben a számviteli beszámolójában 16.000 e Ft negatív adózás előtti eredményt, a bevallásában 32.000 e Ft negatív adóalapot mutatott ki, amelyet elhatárolt veszteségként tart nyilván. A 2012-es adóévben a vállalkozás adózás előtti eredménye 26.000.000 Ft. Az elhatárolt veszteség figyelembe vétele nélküli társasági adóalap 24.000 e Ft.

a) Számítsa ki az adózott eredmény összegét abban az esetben, ha a vállalkozás a maximálisan figyelembe vehető veszteség levonással számol!



b) Számítsa ki az adózott eredmény összegét abban az esetben, ha a vállalkozás a maximálisan figyelembe vehető veszteség levonással számol, és az elhatárolt veszteség figyelembe vétele nélküli társasági adóalap 60.000 e Ft!

c) Számítsa ki az adózott eredmény összegét abban az esetben, ha a vállalkozás a maximálisan figyelembe vehető veszteség levonással számol, és az elhatárolt veszteség figyelembe vétele nélküli társasági adóalap 70.000 e Ft!

18. feladat

Egy karcagi székhelyű részvénytársaság olyan munkavállalókkal bővítette a foglalkoztatottainak létszámát, akik korábban több mint 6 hónapig munkanélküliek, illetve nyilvántartott álláskeresők voltak. A foglalkoztatásuk az adóévet megelőző évben kezdődött. A részvénytársaság azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát az eltelt időszak alatt nem szüntette meg. A vállalkozás 50%-ban megváltozott munkaképességű dolgozókat is foglalkoztat. Az alkalmazotti létszám összesen 20 fő. Az érintett személyek foglalkoztatásának kezdetét és adóévi bérbesorolását a következő táblázat tartalmazza:

A foglalkoztatás kezdete Létszám Munkabér 2011. szeptember 1. 2 fő 93.000 Ft/fő/hó

2011. október 1. 7 fő 108.000 Ft/fő/hó Korábban tartós munkanélküli

2011. november 1. 1 fő 150.000 Ft/fő/hó

2012. február 1. 3 fő 108.000 Ft/fő/hó Megváltozott munkaképességűek 2012. április 1. 2 fő 120 000 Ft/fő/hó

Számítsa ki, hogy hány forinttal csökkenthető a 2012. adóévi társasági adóalap!

19. feladat

Egy Nagyvázsonyban székhellyel rendelkező kft. szabadságvesztésből szabaduló személyeket is foglalkoztat a fakanálgyártó üzemében. Adóévben 9 fővel gyarapodott ez a létszám. Az érintett személyek foglalkoztatásának kezdetét és bérbesorolását a következő táblázat tartalmazza:

A foglalkoztatás kezdete Létszám Munkabér 2012. február 1. 3 fő 108.000 Ft/fő/hó

2012. május 1. 3 fő 200.000 Ft/fő/hó

2012. augusztus 1. 3 fő 250.000 Ft/fő/hó

Számítsa ki, hogy hány forinttal csökkentheti a vállalkozás társasági adó alapját! 20. feladat

Egy nyíregyházi székhelyű kft. közreműködik a villanyszerelő tanulók és az asztalos tanulók iskolai rendszerű szakképzésében. Adóévben az iskolával kötött megállapodás alapján 10 hónapon át 15 fő villanyszerelő tanulót foglalkoztatott. A diákok jól dolgoztak, ezért munkájuk elismeréseként bruttó 93.000 Ft/fő/hó bért kaptak a vállalkozástól. Ugyanebben a 10 hónapban, jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján 12 fő asztalos tanulót is foglalkoztatott. Az asztalos tanulók is kaptak munkabért, amelynek összege 108.000 Ft/fő/hó. A kft. a tanév



végén sikeres szakmai vizsgát tett tanulók közül 4 főt 2012. július 1-jétől alkalmazottként továbbfoglalkoztatott. A továbbfoglalkoztatottak munkabére 200.000 Ft/hó.


Egy kiskunhalasi vállalkozó közreműködik a fodrásztanulók iskolai rendszerű szakképzésében. Adóévben 12 hónapon át 40 fő szakképző iskolai tanulót foglalkoztatott. A 40 tanulóból 20 főt az iskolával kötött megállapodás alapján, 20 főt pedig jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján foglalkoztatta. A tanulók munkájuk elismeréseként bruttó100.000 Ft/fő/hó bért kaptak a vállalkozástól. A vállalkozás 2012. június 1-jétől 5 fő legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű dolgozót is foglalkoztat. A megváltozott munkaképességű alkalmazottak havi bruttó munkabére 140.000 Ft. A vállalkozás munkaviszonyban lévő alkalmazottainak száma 19 fő.


Egy korlátolt felelősségű társaság a társasági adóelőlegeket negyedévente fizeti meg a negyedévet követő hó 20. napjáig. A korábbi adóévekben fizetett társasági adó összegéről az alábbi információk állnak rendelkezésre:


2009. 2010. 2011. 2012. 4.000 4.800 4.400 5.000

Számítsa ki az adóelőlegek összegének alakulását, és hogy hány forint társasági adót kell még átutalnia a vállalkozásnak az adóhatóság részére 2013. május 31-ig. 23 feladat Egy részvénytársaság a társasági adóelőlegeket havonta fizeti meg a tárgyhót követő hó 20. napjáig. A vállalkozás társasági adóelőleg kiegészítésére (feltöltésére) nem kötelezett. A korábbi adóévekben fizetett társasági adó összegéről az alábbi információk állnak rendelkezésre:

adatok forintban

2009. 2010. 2011. 2012. 12.000 6.000 9.600 15.000

Számítsa ki az adóelőlegek összegének alakulását, és hogy hány forint társasági adót kell még átutalnia a vállalkozásnak az adóhatóság részére 2013. május 31-ig. 24. feladat

− Egy kisvállalkozásnak minősülő paksi székhelyű gazdasági társaság 2010. év január 1-jén beruházási kölcsönt vett fel egy belföldi banktól. A kölcsönt magyar forintban folyósították. A vállalkozás a kölcsönből egy speciális szerszámgépet vásárolt. Az aktiválás még 2010-ben megtörtént.

− A kölcsön lejárata 6 év. A kölcsön törlesztése minden év végén, évente azonos összegben történik. Az esedékes kamatot a tőkével együtt meg kell fizetni. A változó



kamatozású kölcsön összege 180.000 e Ft. Az első törlesztés az adóévet megelőző év végén történt. A kezelési költség minden évben a fennálló hiteltartozás 2%-a.

A beruházási kölcsön kamatlába az alábbiak szerint alakult:

2010. 2011. 2012. 11% 14% 12%

a) Számítsa ki a vállalkozás által igénybe vehető adókedvezmény összegét! b) Számítsa ki a vállalkozás által igénybe vehető adókedvezmény összegét abban az

esetben is, ha a felvett beruházási kölcsön összege 240.000 e Ft! 25. feladat

Egy közepes vállalkozásnak minősülő részvénytársaság adózás előtti eredménye 210.300 e Ft. Az adóalapot érintő gazdasági eseményekről a következő információk állnak rendelkezésre: 1. A várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre adóévben képzett céltartalék

összege 3.300 e Ft. 2. Az előző adóévben képzett és az adóévben egyéb bevételként elszámolt céltartalék

összege 2.800 e Ft. 3. A bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége 4.000 e Ft. 4. A vállalkozás egy követelésének bekerülési értékéből 1.000 e Ft összegű követelés

behajthatatlanná vált, a nyilvántartott értékvesztés 1.000 e Ft. 5. Az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként elszámolt összeg 14.000 e Ft, a

terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg pedig 1.400 e Ft. 6. Az adótörvény által elismert értékcsökkenés 12.000 e Ft. 7. A behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés összege

2.200 e Ft. A követelés egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozás felé állt fenn.

8. A részvénytársaság egy belföldi vállalkozástól 4.400 e Ft osztalékot kapott. 9. A vállalkozás összes bevétele 879.000 e Ft. 10. Az eladott áruk beszerzési értéke 159.000 e Ft. 11. Az eladott közvetített szolgáltatások értéke 20.000 e Ft. 12. A vállalkozás anyagköltsége 110.000 e Ft. 13. A vállalkozás adóévben zárt végű pénzügyi lízingszerződést kötött egy belföldi

hitelintézettel. A lízingelt tárgyi eszköz egy speciális gyártó gépsor. A lízing futamideje 6 év. A lízingdíjat magyar forintban kell megfizetni. A lízingdíjban megfizetett kamat adóévi összege 12.000 e Ft. A vállalkozás egyéb járulékos költségként 4.312 e Ft-ot fizetett.

14. A közgyűlési döntés alapján az adózott eredmény 50%-át osztalékként kifizetik.

Számítsa ki a vállalkozás adózott eredményét és mérleg szerinti eredményét! 26. feladat

Egy kisvállalkozás üzemi üzleti tevékenységének eredménye 87.000 e Ft. A pénzügyi eredmény – 2.000 e Ft. Rendkívüli tevékenységből sem bevétele, sem ráfordítása nem



keletkezett. A vállalkozás adóalapját érintő gazdasági eseményekről a következő információk állnak rendelkezésre: 1. A vállalkozás által megfizetett iparűzési adó összege 1.800 e Ft. 2. Korábbi évek elhatárolt vesztesége 4.500 e Ft. 3. Egy szlovák vállalkozástól kapott osztalék összege 800 e Ft. 4. Belföldi részvénytársaságtól kapott osztalék összege 700 e Ft. 5. Adóév július 1-jétől 1 fő sikeres szakmai vizsgát tett tanulóját továbbfoglalkoztatta. A

munkavállaló részére fizetett munkabér bruttó 100.000 Ft/hó. 6. Munkaügyi bírság elengedése miatt 1.108 e Ft-ot számolt el egyéb bevételként. 7. Nem a vállalkozás tevékenységével kapcsolatban felmerült költség 770 e Ft. 8. Áfa ellenőrzés kapcsán kivetett, ráfordításként elszámolt bírság 1.300 e Ft. 9. Tulajdonosok részére fizetett tulajdonosi kölcsön kamatának a saját tőke háromszorosára

eső részét meghaladó összege 3.000 e Ft. 10. Egyéb adóalapot növelő tételek együttes összege 11.200 e Ft. 11. Egyéb adóalapot csökkentő tételek együttes összege 9.000 e Ft. 12. A vállalkozás a korábbi évek eredménytartalékából 3.500 e Ft-ot igénybe vesz, és az

adózott eredményt megnövelve a teljes összeget osztalékként kifizetik. 13. A jövedelem(nyereség) minimum összege 6. 890 e Ft. 14. A vállalkozás társaságiadó-kedvezményt nem vesz igénybe. 15. A vállalkozás az előző években fizetett társasági adó alapján az alábbi adóelőlegeket

fizette meg: adatok ezer forintban

2012. április 20-ig 2012. június 20-ig 2012. október 20-ig 2013. január 20-ig 1.000 1.000 1.500 1.500

Számítsa ki a vállalkozás által 2013. május 20-ig még megfizetendő társasági adó összegét és a mérleg szerinti eredményét! 27. feladat

Egy vállalkozás üzemi üzleti tevékenységének eredménye 110.432 e Ft. A pénzügyi eredmény 31.400 e Ft. Rendkívüli tevékenységből 3.600 e Ft nyeresége keletkezett. A vállalkozás adóalapját érintő gazdasági eseményekről a következő információk állnak rendelkezésre: 1. Adóévben jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék összege 1.700 e Ft. 2. Előző évben képzett és adóévben egyéb bevételként elszámolt céltartalék összege

1.300 e Ft. 3. Adóévben beszerzett kis értékű tárgyi eszközök beszerzési értéke 570 e Ft. A vállalkozás

a beszerzési értéket egyösszegű amortizációként elszámolta. 4. A terv szerinti értékcsökkenés költségként elszámolt összege 4.000 e Ft. 5. Az adótörvény által elismert amortizáció összege 3.030 e Ft a kis értékű eszközök

nélkül. 6. A vállalkozás 2010-ben 50 százaléknyi üzletrészt vásárolt, és az üzletrész szerzését 30

napon belül bejelentette az adóhatóságnak. Az üzletrész 2012. június 5-én 16.000 e Ft-ért értékesítésre került. Az üzletrész bekerülési értéke 10.000 e Ft volt.

7. A vállalkozás adóévben összesen 3.500 e Ft-ot utalt át egy közhasznú szervezet részére közérdekű feladatok végrehajtására.



8. Jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján 6 fő szakképző iskolai tanulót is foglalkoztatott 10 hónapon át.

9. A társaság a fennálló követeléseire 1.200 e Ft értékvesztést számolt el. 10. Egy követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés összege 200 e Ft, a nyilvántartott

értékvesztés 300 e Ft. 11. A korábbi években felhalmozott eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba,

fejlesztési tartalék címen 3.477 e Ft-ot vezettek át. 12. Nem bevételszerző tevékenység érdekében elszámolt költség 2.430 e Ft. 13. Be nem jelentett dolgozók foglalkoztatása miatt 4.000 e Ft bírságot fizetett, amelyet

ráfordításként elszámolt. 14. Ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék 6.000 e Ft. 15. Adóévben megfizetett iparűzési adó összege 780.000 Ft. 16. Kapcsolt vállalkozás részére – behajthatatlannak nem minősülő – követelés elengedett

összege 6.600 e Ft. 17. Saját munkavállalók részére elengedett követelés összege 900 e Ft. 18. Ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés ráfordításként elszámolt

árfolyamvesztesége 4.100 e Ft. 19. Korábbi években keletkezett, adóévben érvényesített negatív adóalapok összege

1.800 e Ft. 20. A vállalkozás összes bevétele 965.000 e Ft, amelyből az árbevétel 812.000 e Ft. Az

árbevétel 20%-kal haladta meg az előző évit. 21. Az eladott áruk beszerzési értéke 322.000 e Ft. Közvetített továbbszámlázott

szolgáltatások értéke 143.000 e Ft. 22. A vállalkozás 5.140 e Ft adókedvezményt vesz igénybe. 23. Az adózott eredmény 60 százalékát osztalékként kifizetik.

Számítsa ki a mérleg szerinti eredményt, és döntse el, hogy volt-e adóelőleg kiegészítési kötelezettsége a vállalkozásnak 2012. december 20-ig. 28. feladat

Egy részvénytársaság adózás előtti eredménye 963.000 e Ft. Az adóalapot érintő gazdasági eseményekről a következő információk állnak rendelkezésre: 1. A magáncélú kiadások költségként elszámolt összege 305 e Ft. 2. Kis értékű tárgyi eszközök egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírása 2.480 e Ft. 3. Az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként elszámolt összeg 19.000 e Ft. 4. A terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege 2.000 e Ft. 5. Az adótörvény által elismert értékcsökkenési leírás 14.520 e Ft, a kis értékű eszközök

nélkül. 6. A korábbi években felhalmozott eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba

18.000 e Ft-ot vezettek át, céltartalék címen. Az átvezetett 18.000 e Ft az adóév utolsó napján lekötött tartalékként került kimutatásra.

7. Egy közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására 4. 000 e Ft támogatást utalt át tartós adományozási szerződés alapján. A szerződést 3 éve írták alá.

8. A vállalkozás vevők felé fennálló követeléseinek bekerülési értékéből 1.800 e Ft összegű követelés behajthatatlanná vált, minden behajthatatlan követelés nyilvántartott értékvesztése meghaladja a behajthatatlanná vált összeget.

9. Egy kapcsolt vállalkozás által fennálló, behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés összege 13.000 e Ft.



10. A részvénytársaság egy belföldi vállalkozástól 8.000 e Ft osztalékot kapott. 11. A vállalkozás 54.795 e Ft adókedvezményt érvényesít. 12. A közgyűlési döntés alapján az adózott eredmény 39%-át osztalékként kifizetik. 13. A vállalkozás összes bevétele 1.986.000 e Ft. 14. Az eladott áruk beszerzési értéke 785.000 e Ft. 15. Az eladott közvetített szolgáltatások értéke 18.000 e Ft. 16. A vállalkozás anyagköltsége 345.000 e Ft.

Számítsa ki a vállalkozás adózott eredményét és mérleg szerinti eredményét! 29. feladat

Egy korlátolt felelősségű adózás előtti eredménye 800.000 e Ft. Az adóalapot érintő gazdasági eseményekről a következő információk állnak rendelkezésre: 1. Az adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összege 12.000 e Ft. 2. Az adótörvény által elismert összeg 15.000 e Ft. 3. A vállalkozás egy ausztriai részvénytársaságtól 5.000 e Ft osztalékot kapott. A juttató

nyilatkozott, hogy az osztalékot nem számolta el ráfordításként. 4. Adóév augusztus 1-jétől 4 fő 50 százalékban megváltozott munkaképességű

munkavállalót foglalkoztat. A vállalkozás foglalkoztatottainak létszáma 30 fő. 5. Egy vevő 4.000 e Ft tartozása 365 napon túli lejárt követelésnek minősül. A követelést

az adózó a megelőző adóévben 100%-ban értékvesztésként számolta el. 6. A Magyar Kármentő Alap részére 400 e Ft-ot utalt át. 7. A Műszaki Egyetemmel kutatási szerződést kötött. A kifizetett összeg 6.000 e Ft. 8. Számlaadás többszörös elmulasztása miatt 1.000 e Ft bírságot fizetett, amelyet

ráfordításként elszámolt. 9. Követelésre és jövőbeni kötelezettségre elszámolt értékvesztés összege 17.000 e Ft. 10. A dolgozók részére elengedett (nem behajthatatlan) követelés össze 5.000 e Ft. 11. Várható jövőbeni kötelezettségre 9.000 e Ft céltartalékot képzett. 12. Adóévben 127.000 e Ft adóelőleget fizetett. 13. A vállalkozás összes bevétele 5.000.000 e Ft. 14. A vállalkozás közvetített szolgáltatást nem vett igénybe. 15. A vállalkozásnál ELÁBÉ nem került elszámolásra.

Számítsa ki a vállalkozás által még befizetendő/visszaigényelhető társasági adót. 30. feladat

Egy részvénytársaság adózás előtti eredménye 1.600.000 e Ft. Az adóalapot érintő gazdasági eseményekről a következő információk állnak rendelkezésre: 1. A társaság az adóévet megelőző év június 6-án 40% tulajdoni hányadnak megfelelő

üzletrészt vásárolt egy kft-től. A részesedés szerzését a vásárlást követő 15. napon bejelentette az adóhatóságnak (NAV). Az üzletrész vételára 50.000 e Ft volt. Az üzletrészt az október 28-án 86.580 e Ft-ért értékesítette egy másik vállalkozásnak.

2. Adóév június 5-én 1.500 e Ft adományt utalt át a Vöröskereszt részére. 3. Egy szakképző iskolával kötött megállapodás alapján 10 hónapon keresztül 8 fő

szakképző iskolai tanulót foglalkoztatott. 4. A társaság a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre az adóévben 15.000 e

Ft céltartalékot képzett, amelyet ráfordításként elszámolt.



5. Az előző évben képzett, adóévben egyéb bevételként elszámolt céltartalék összege 35.720 e Ft.

6. Adóévben 34.400 e Ft terv szerinti értékcsökkenést számolt el. 7. Az adótörvény által elismert amortizáció összege 20.000 e Ft. 8. A fennálló követeléseire 1.600 e Ft értékvesztést számolt el. 9. Adóév július 1-jétől 10 fő korábban több mint 6 hónapig regisztrált munkanélkülit

foglalkoztat. A dolgozóknak minimálbért fizet. 10. A vállalkozás adókedvezményt nem vesz igénybe. 11. A jövedelem(nyereség) minimum összege 108.980 e Ft.

Számítsa ki a vállalkozás adózott eredményét!

A TÁRSASÁGI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA 107


4.2. A társasági adó gyakorlati példáinak megoldása52 A példatári megoldások ezer forintra kerekítettek. A társasági adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni.


A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a társasági adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. A bevallásokat ezer forintra kerekítve kell benyújtani az adóhatóság részére.

A belföldi illetőségű adózó adókötelezettsége a belföldről és a külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed (teljes körű adókötelezettség).53

A külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).

Az adóalap módosító tételek három csoportba sorolhatók (a törvényben két csoportba sorolják): − jogcímében csak növelő − jogcímében csak csökkentő − jogcímében növelő és csökkentő is (nem feltétlenül

azonos összegekkel).

A vállalkozási tevékenységet végzők között külön kezelendők a mikro-, kis- és középvállalkozások. A kkv. kategória azért lényeges, mert a kis- és középvállalkozásokra némileg más adóztatási és támogatási feltételek vonatkoznak (adózási mód, adóalap csökkentés, adókedvezmény, stb.).

Feltételek Kkv. Kisvállalkozás Mikrovállalkozás

Létszám x < 250 fő x < 50 fő x < 10 fő

Éves nettó árbevétel x ≤ 50 M EUR x ≤ 10 M EUR x ≤ 2 M EUR

Mérlegfőösszeg x ≤ 43 M EUR x ≤ 10 M EUR

V A G Y

x ≤ 2 M EUR

V A G Y

Nyilvántartott értékvesztés: a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés, csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel.

Számított nyilvántartási érték: az immateriális jószág, a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve az adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással, növelve az adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével.

52 1996. évi LXXXI. törvény alapján 53 1996. évi LXXXI. törvény 3.§ (1) és (2)

Adózás előtti eredmény

+ adóalapot növelő tételek

− adóalapot csökkentő tételek

TÁRSASÁGI ADÓALAP

Számított adó

− Adómentesség

− Adókedvezmények

Fizetendő társasági adó

Adózott eredmény

+ Eredménytartalék

− Osztalékfizetés

Mérleg szerinti eredmény




Az adóalapot módosító tételek elbírálása során mindenképpen figyelembe kell venni azokat a jogszabályi előírásokat, amelyek egy-egy jogcím elbírálását befolyásolják. Ennél a feladatnál a domináns jogcímek szerepelnek.

Adóalap növelést eredményezhet Adóalap csökkentést eredményezhet Tervszerinti értékcsökkenés elszámolása Előző évek negatív adóalapja

Értékvesztés elszámolása követelésre Belföldi társaságtól kapott osztalék

Céltartalék képzés jövőbeni költségekre Bejelentett részesedés árfolyamnyeresége

Adóbírság költségként történő elszámolása Magyar Kármentő Alap támogatása

Termőföldből átminősített ingatlant ad el Kapott jogdíj elszámolása bevételként

Késedelmi pótlék elszámolása költségként Átutalás Alapkutatási szerződés alapján a Magyar Tudományos Akadémia részére

Más cég felé fennálló követelés elengedése Terven felüli értékcsökkenés visszaírása

Terven felüli értékcsökkenés az elszámolás okától függően

Terven felüli értékcsökkenés elszámolása Szakképző iskolai tanulók képzése

Magáncélú kiadás költségkénti elszámolása Munkanélküli személy alkalmazása

Munkaügyi bírság elszámolása költségként

Környezetvédelmi céltartalék képzése Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása

A dolgozókkal szemben fennálló követelés elengedése nem növeli a társasági adó alapját. Aki elengedi a követelést annál nincs bevétel, amivel csökkenteni lehetne 2. feladat megoldása

Megjegyzések: − A rendelkezésre álló információk alapján először a vállalkozás adózás előtti eredményét

kell kiszámítani, majd az adóalap módosító egyenlegek figyelembe vétele után számítható ki a társasági adóalap.

− Abban az esetben, ha az adózás előtti eredmény vagy a társasági adóalap eléri a jövedelem(nyereség) minimum összegét, akkor a társasági adót a társasági adóalap összege után kell kiszámítani.

− A tulajdonosoknak járó osztalékot az adózott eredményből fizetik. − Az évközben megfizetett adóelőleg a vállalkozás adófizetési kötelezettségét nem

befolyásolja, csupán a befizetendő/visszaigényelhető társasági adó összegének kiszámításakor releváns.



Pénzügyi tevékenység eredménye ‒ 32.000

Rendkívüli eredmény ‒ 25.678

Adózás előtti eredmény 488.000

A társasági adóalap módosító tételek egyenlege + 112.000

A társasági adóalap összege 600.000




Számított társasági adó (500.000 x 0,1 + 100.000 x 0,19)54 69.000

Adóévben igénybe vehető adókedvezmény összege ‒ 9.000

Fizetendő társasági adó összege (69.000 – 9.000) 60.000

Adózott eredmény (488.000 – 60.000) 428.000


Mérleg szerinti eredmény 400.000

Adózás előtti eredmény 488.000 e Ft <

Jövedelem-(nyereség-) minimum 533.000 e Ft <

Adóalap 600.000 e Ft


Fizetendő társasági adó összege 60.000


Még megfizetendő társasági adó összege (60.000 – 52.000) 8.000


A NAV számlájára átutalandó társasági adó összege (8.000 – 3.000) 5.000 3. feladat megoldása



Pénzügyi tevékenység eredménye 12.120

Rendkívüli eredmény 200.000


A társasági adóalap módosító tételek egyenlege ‒ 250.000

A társasági adóalap összege 650.000


Számított társasági adó (500.000 x 0,1 + 150.000 x 0,19) 78.500

Adóévben igénybe vehető adókedvezmény összege ‒ 8.500

Fizetendő társasági adó összege (78.500 – 8.500) 70.000



Mérleg szerinti eredmény 0

Adózás előtti eredmény 900.000 e Ft <

Jövedelem(nyereség) minimum 210.000 e Ft <

Adóalap 650.000 e Ft



Adóévben előírt és megfizetett társasági adóelőleg összege ‒95.000

54 1996. évi LXXXI. törvény 19.§ (1) és (2)



Visszaigényelhető társasági adó összege (70.000 – 95.000) 25.000


Bankszámlára visszakérhető vagy más tartozásra átvezethető összeg 30.000 4. feladat megoldása

Megjegyzések: − A jövedelem(nyereség) minimum megállapításánál a vállalkozás összes bevételéből kell

kiindulni.55 − Az összes bevételt módosítani kell a társasági adó törvényben előírt növelő és csökkentő

tételekkel. Ügyelni kell azonban arra, hogy ezek a módosító tételek nem azonosak a társasági adóalap módosító tételeinek összegével.

− A bevétel növelése és csökkentése után megkapjuk a korrigált bevételt, aminek a 2%-a lesz a jövedelem(nyereség) minimum.


A jövedelem-(nyereség) minimum Bortermelő Cipőkereskedő Adóévi nettó árbevétel 970.000 450.000

Egyéb bevételek adóévi összege 130.000 50.000

Adóévben realizált összes bevétel 1.100.000 500.000

‒ Az eladott közvetített szolgáltatás értéke ‒ 225.000 0

‒ Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) ‒ 135.000 ‒ 200.000

Korrigált bevétel összege 740.000 300.000

A jövedelem(nyereség) minimum (2%) 14.800 6.000 5. feladat megoldása

Abban az esetben, ha a jövedelem(nyereség) minimum összege az adózás előtti eredményt és az adóalapot is meghaladja, a vállalkozás döntési helyzetbe kerül. Az egyik választási lehetőség, hogy a jövedelem(nyereség) minimum összege után megfizeti a társasági adót, a másik lehetősége pedig az, hogy az adóalap után fizeti meg a társasági adót, és egyben egy nyilatkozatot is kitölt az adóhatóság (NAV) részére.

Adózás előtti eredmény Jövedelem(nyereség) minimum

� �

Adóalap

<<<< = < Fizet Nyilatkozik


Turisztika Kereskedés Adózás előtti eredmény 888.888 977.654

+ Adóalapot növelő tételek összege 111.222 444.444

‒ Adóalapot csökkentő tételek összege ‒ 200.110 ‒ 422.098

Társasági adóalap összege 800.000 1.000.000

Jövedelem(nyereség) minimum összege 860.000 1.100.000

55 1996. évi LXXXI. törvény 6.§



Fizetendő társasági adó összege 107.000 100.000

− Igénybe vehető adókedvezmény 7.000 0

Megfizetendő társasági adó összege 100.000 145.000

Adózás utáni eredmény összege 788.888 832.654

− Kifizetendő osztalék összege 222.222 0

Mérleg szerinti eredmény összege 566.666 832.654


Vállalkozás Adózás előtti eredmény

? Adóalap ? Jövedelem(nyereség) minimum

Turisztika 888.888 > 800.000 < 860.000

Kereskedés 977.654 < 1.000.000 < 1.100.000


Megjegyzések: − A költségként elszámolt értékcsökkenési leírás összege növeli, az adótörvény által

elszámolható értékcsökkenési leírás összege csökkenti a társasági adó alapját.56 − A számviteli törvény előírása alapján a maradványérték nem számolható el terv szerinti

értékcsökkenésként, a társasági adóról szóló törvény szerint viszont a tárgyi eszközök maradványértéke alapján is érvényesíthető a csökkentő tétel.


Adóalap növelés Adóalap csökkentés (90.000 – 1.600) / 10 = 8.840 90.000 x 0,145 = 13.050


Megjegyzések: − A nyilvántartási érték a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve a költségként

elszámolt amortizáció összegével. − A számított nyilvántartási érték a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve az

adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással. adatok ezer forintban

Értékcsökkenés (amortizáció) Összesen Költségként elszámolt 9.000 + 9.000 + 9.000 + 9.000 36.000

Adóalap csökkentő 8.500 + 8.500 + 8.500 + 8.500 34.000


Tárgyi eszköz bekerülési (aktiválási) értéke 100.000

− Költségként elszámolt amortizáció összege − 36.000

A tárgyi eszköz könyv szerinti értéke 64.000

56 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) d) és 8.§(1) b)





− Adóalapnál figyelembe vett értékcsökkenés összege − 34.000

A tárgyi eszköz számított nyilvántartás szerinti értéke 66.000 8. feladat megoldása


Értékcsökkenés (amortizáció) Összesen Költségként elszámolt 11.000 + 10.000 + 9.000 + 8.000 38.000

Adóalap csökkentő 10.000 + 10.000 + 10 000 + 10.000 40.000



− Költségként elszámolt amortizáció összege − 38.000

A tárgyi eszköz könyv szerinti értéke 82.000



− Adóalapnál figyelembe vett értékcsökkenés összege − 40.000

A tárgyi eszköz számított nyilvántartás szerinti értéke 80.000 9. feladat megoldása


Gazdasági esemény Adóalap növelés Adóalap csökkentés Terv szerinti amortizáció 16.000

Kis értékű tárgyi eszköz értéke 1.800 1.800

Adótörvény által elismert amortizáció 14.520

Terven felüli értékcsökkenés visszaírása57 120

Összesen 17.800 16.440


Megjegyzések: − A számviteli törvény alapján képzett és ráfordításként elszámolt céltartalék összegével

meg kell növelni az adóalapot.58 − Az előző évben képzett és az adóévben egyéb bevételként elszámolt céltartalék

összegével csökkenteni kell a társasági adó alapját.59

57 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) cs), kivéve, ha alkalmazta az 1. számú melléklet 10. vagy 10/a. pontjában

foglaltakat. 58 1996. évi LXXXI. törvény 8.§ (1) a) 59 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1)




Gazdasági esemény Adóalap növelés Adóalap csökkentés Képzett céltartalék összege 15.500

Bevételként elszámolt céltartalék 9.000

Adóhatás (15.500 – 9.000) x 0,1 + 650 e Ft


A vállalkozás 10 százalékos társasági adót köteles fizetni, mivel a társasági adóalapja nem haladja meg az 500.000 e Ft-ot.


Gazdasági esemény Adóalap növelés Adóalap csökkentés Elszámolt értékvesztés60 342

Visszaírt értékvesztés61 60

Behajthatatlanná vált követelés62 2

Összesen 342 62

Adóalapot módosító egyenleg (+ 342 – 62) + 280

Adóhatás (280 x 0,1) + 28


Megjegyzések: − A közhasznú szervezetnek a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés

keretében közhasznú tevékenység támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás értékének 20%-a a társasági adóalap csökkentésére elszámolható.

− Abban az esetben, ha tartós adományozási szerződés alapján került sor az adományozásra, akkor + 20%-os adóalap csökkentés vehető igénybe.63


A Vöröskereszt részére juttatott ruhanemű értéke 3.000

A Vöröskereszt részére juttatott tartós élelmiszer 5.000

Adományok értéke összesen 8.000

Adomány következtében igénybe vehető adóalap csökkentés (20%) 1.600

Tartós adomány miatti adóalap csökkentési lehetőség (+20%) 1.600

Összes társasági adóadóalap csökkentés 3.200 13. feladat megoldása

− A vásárolt üzletrész (52%) > 30%. Ez megfelel az adótörvényben előírt követelménynek.

60 1996. évi LXXXI. törvény 8.§ (1) gy) 61 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) n) 62 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) n) 63 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) z)



− A részesedés szerzését a vásárlást követő 59. napon bejelentette az adóhatóság (NAV) részére. A vállalkozás eleget tett a 60 napon belüli bejelentési kötelezettségnek.

− A részesedés 1 évig nem adható el. Ez a követelmény nem teljesült, ezért az üzletrész értékesítésének árfolyamnyereségével a 2012. adóévi társasági adóalap nem csökkenthető.

− Az éven belüli értékesítés miatt a bejelentett részesedés mértéke 0% marad. 14. feladat megoldása

− A vásárolt üzletrész (48%) > 30%. Ez megfelel az adótörvényben előírt követelménynek. − A részesedés szerzését a vásárlást követő 19. napon bejelentette az adóhatóság (NAV)

részére. A vállalkozás eleget tett a 30 napon belüli bejelentési kötelezettségnek. A vásárlás évében a bejelentési lehetőség határideje 30 nap volt.

− A részesedést 1 évig nem adták el, ezért az üzletrész értékesítésének árfolyamnyereségével a 2012. adóévi társasági adóalap csökkenthető.

a) Az üzletrész értékesítésének adóalapot érintő összege64


A kft. üzletrész eladási ára 65.000

Az érintett kft. üzletrész vételi ára (60.000 / 3 x 2) − 40.000

Adóalap csökkentési lehetőség (65.000 – 40.000) 25.000 b) Az üzletrész értékesítésének bejelentett részesedés mértékét érintő része

Vásárolt üzletrész (48%) ‒ eladott üzletrész (48 / 3 x 2) = 16% bejelentett részesedés marad, mert az értékesítés a vásárlástól számított 1 éven túl történt. 15. feladat megoldása

Megjegyzések: − Az adóalapot csökkenti a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben

elszámolt bevétel, ha azt a juttató nem számolta el ráfordításként. A ciprusi és a spanyol cég nyilatkozott, hogy az osztalékot nem számolta el ráfordításként.65

− Az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék bevételként elszámolásra kerül, azonban a társasági adóalapot ezzel az összeggel lecsökkenteni nem lehet.

− Az ellenőrzött külföldi társaságtól járó (ki nem fizetett) osztalékkal, pontosabban a fel nem osztott nyereséggel a társasági adóalapot növelni kell.


Osztalékot fizetők Adóalapot csökkent Adóalapot növel Belföldről kapott osztalék 15.000

Ciprusról kapott osztalék 20.000

Spanyolországból kapott osztalék 12.000

Ellenőrzött külfölditől (S) kapott osztalék semleges semleges

Ellenőrzött külfölditől (Y) járó osztalék (a részesedésre jutó fel nem osztott nyereség)

23.000

64 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) dz) 65 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) g) és 4. § 28/b pont



Összesen 47.000 23.000 16. feladat megoldása

Az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50%-a, legfeljebb adóévenként 500 millió forint adóalap csökkentő tételként elszámolható.66


Adózás előtti eredmény 50%-a (1.800.000 x 0,5) 900.000

Fejlesztési tartalék (800.000 x 0,4) 320.000

Társasági adótörvény által állított korlát 500.000

500.000 > 320.000 < 900.000

Adóalap csökkentő tételként 320.000 e Ft vehető figyelembe. 17. feladat megoldása

Megjegyzések: − Amennyiben a társasági adóalap bármely adóévben negatív, az adózó a következő

adóévekben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét (elhatárolt veszteség).67

− Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni. − A korábbi adóévek elhatárolt veszteség felhasználása (az adózás előtti eredmény

csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50%-ig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.68

− Az adózás előtti eredmény csak olyan mértékben csökkenthető a korábbi adóévek elhatárolt veszteségével, hogy az adóalap 50 százaléka társasági adóalapot képezzen.

a) Társasági adóalap csökkentésként figyelembe vehető elhatárolt veszteség


Adózás előtti eredmény 2012-ben 26.000

Elhatárolt veszteség nélküli adóalap 24.000

Figyelembe vehető elhatárolt veszteség (24.000 x 0,5) < 32.000 ‒ 12.000

Társasági adóalap (24.000 – 12.000) 12.000

Társasági adó összege (12.000 x 0,1) 1.200

Adózott eredmény (26.000 – 1.200) 24.800 b) Figyelembe vehető elhatárolt veszteség 60.000 e Ft „korrigált” adóalap esetében




Figyelembe vehető elhatárolt veszteség (60.000 x 0,5) < 32.000 ‒ 30.000

66 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) f) 67 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) a) és 17.§ 68 1996. évi LXXXI. törvény 17.§ (2)




Társasági adó összege (30.000 x 0,1)69 ‒ 3.000

Adózott eredmény (26.000 ‒ 3.000) 23.000 c) Figyelembe vehető elhatárolt veszteség 70.000 e Ft „korrigált” adóalap esetében




Figyelembe vehető elhatárolt veszteség (70.000 x 0,5) > 32.000 ‒ 32.000


Társasági adó összege (38.000 x 0,1) 3.800

Adózott eredmény (26.000 ‒ 3.800) 22.200 18. feladat megoldása

Megjegyzések: − A korábban munkanélküli személy foglalkoztatása esetében a foglalkoztatásának ideje

alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó összege adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető.

− Korábban munkanélküli személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapig az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső volt, vagy munkanélküli ellátásban, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesült.

− A legalább 50%-ban megváltozott munkaképességűeknek kifizetett munkabér (legfeljebb a minimálbér) összegével a társasági adóalap csökkenthető, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.70

− A szociális hozzájárulási adó 27 százalék. − Ügyelni kell arra, hogy amennyiben a foglalkoztatás az előző évben kezdődött, akkor az

adóévben már nem lehet 12 havi kedvezményt elszámolni. Csak annyi hónap vehető figyelembe, amennyi a 12 kedvezményezett hónapból adóévre maradt.

Adóévben figyelembe vehető hónapok

száma Létszám Kedvezmény összege

Adóalap csökkentés

e Ft (12 – 4) = 8 hó 2 fő 8 hó x 2 fő x 93.000 Ft x 0,27 402

(12 – 3) = 9 hó 7 fő 9 hó x 7 fő x 108.000 Ft x 0,27 1.837

(12 – 2) = 10 hó 1 fő 10 hó x 1 fő x150.000 Ft x 0,27 405

(12 – 1) =11 hó 3 fő 11 hó x 3 fő x 93.000 Ft 3.069

(12 – 3) = 9 hó 2 fő 9 hó x 2 fő x 93.000 Ft 1.674

A társasági adóalap csökkentése összesen 7.387 69 1996. évi LXXXI. törvény 19.§ (1) és (2) 70 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) v)




Figyelni kell a foglalkoztatás kezdetére.

Hónap Létszám Kedvezmény összege Adóalap csökkentés e Ft

11 hó 3 fő 11 hó x 3 fő x 108.000 Ft x 0,27 962

8 hó 3 fő 8 hó x 3 fő x 200.000 Ft x 0,27 1.296

5 hó 3 fő 5 hó x 3 fő x 250.000 Ft x 0,27 1.013

A társasági adóalap csökkentése összesen 3.271 20. feladat megoldása

Megjegyzések: − A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény értelmében az iskolai rendszerű

szakképzésben közreműködő adózónál, tanulónként, minden megkezdett hónap után az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százaléka, vagy 12 százaléka adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető.71

− Abban az esetben, ha a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján végzi, akkor a kedvezmény mértéke 24 százalék.

− Abban az esetben, ha a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi, akkor e kedvezmény mértéke 12 százalék.


Villanyszerelő tanulók foglalkoztatása (10 hó x 15 fő x 93.000 Ft x 0,12) 1.674

Asztalos tanulók foglalkoztatása (108.000 bér > minimálbér) (10 hó x 12 fő x 93.000 Ft x 0,24)

2.678

Továbbfoglalkoztatás (4 fő x 6 hó x 200.000 Ft x 0,27)72 1.296

A társasági adóalap csökkentésének lehetősége 5.648 21. feladat megoldása


Tanulószerződés alapján (100.000 bér > minimálbér) (12 hó x 20 fő x 93.000 Ft x 0,24)

5.357

Együttműködési megállapodás alapján (108.000 bér > minimálbér) (12 hó x 20 fő x 93.000 Ft x 0,12)

2.678

Megváltozott munkaképességűek alkalmazása (140.000 bér > minimálbér) (7 hó x 5 fő x 93.000 Ft)

3.255

A társasági adóalap csökkentésének lehetősége 11.290

71 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) i) 72 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) j)




Megjegyzések: − A társasági adóelőleget az előző adóévben fizetett adó összegének megfelelően kell

bevallani és megfizetni. Az adózónak az adóbevallással egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra társasági adóelőleget kell bevallania az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével.73

− Az adóelőleg háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint.

− A 2010. adóévről 2011. május 31-ig, a 2011-es adóévről pedig 2012. május 31-ig kellett a bevallást benyújtani.

− A 2012. adóévről 2013. május 31-ig kell a bevallást benyújtani. − Az adóelőleg fizetésénél ügyelni kell arra, hogy az adott adóév vonatkozásában július

20-ig, október 20-ig, január 20-ig, és következő év április 20-ig kell adóelőleget fizetni, amelyet május 31-ig ki kell egészíteni a vizsgált adóév megfizetendő adójának összegéig.


2011-ben megfizetett adóelőlegek



I. negyedév 1.000 I. negyedév 1.200 I. negyedév 1.100 II. negyedév 1.000 II. negyedév 1.200 II. negyedév 1.100 III. negyedév 1.200 III. negyedév 1.100 III. negyedév 1.250

IV. negyedév 1.200 IV. negyedév 1.100 IV. negyedév 1.250

A 2009. adóév társasági adója alapján 2010. 3. és 4. negyedévében, továbbá 2011. 1. és 2. negyedévében kell adóelőleget fizetni (4.000/4 = 1.000).



A 2012. évi társasági adó alapján 2013. 3. és 4. negyedévében, továbbá 2014. 1. és 2. negyedévében kell adóelőleget fizetni (5.000/4 = 1.250).


2012. évi fizetendő társasági adó 5.000

− Megfizetett társasági adóelőleg (1.200 + 1.200 + 1.100 + 1.100) 4.600

2013. május 31-ig átutalandó társasági adó 400


Az adóelőleg havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot.74

73 1996. évi LXXXI. törvény 26.§ (1) 74 1996. évi LXXXI. törvény 26.§ (7)



A feltöltésre (adóelőleg kiegészítésre) kötelezett vállalkozók kötelesek a megfizetett adóelőleget a várható adó összegére (legalább ennek 90 százalékára) kiegészíteni. A kiegészítés (feltöltés) határideje adóév december 20.





január 1.000 január 500 január 800

február 1.000 február 500 február 800

március 1.000 március 500 március 800

április 1.000 április 500 április 800

május 1.000 május 500 május 800

június 1.000 június 500 június 800

július 500 július 800 július 1.250

augusztus 500 augusztus 800 augusztus 1.250

szeptember 500 szeptember 800 szeptember 1.250

október 500 október 800 október 1.250

november 500 november 800 november 1.250

december 500 december 800 december 1.250

A 2009. adóév társasági adója alapján 2010. július 1 – dec. 31-ig, továbbá 2011. január 1 – június 20-ig kell adóelőleget fizetni (12.000/12 = 1.000).

A 2010. adóév társasági adója alapján 2011. július 1 – dec. 31-ig, továbbá 2012. január 1 – június 20-ig kell adóelőleget fizetni (6.000/12 = 500).

A 2011. adóév társasági adója alapján 2012. július 1 – dec. 31-ig, továbbá 2013. január 1 – június 20-ig kell adóelőleget fizetni (9.600/12 = 800).

A 2012. évi társasági adó alapján 2013. július 1 – dec. 31-ig, továbbá 2014. január 1 – június 20-ig kell adóelőleget fizetni (15.000/12 = 1.250).


2012. évi fizetendő társasági adó 15.000

− Megfizetett társasági adóelőleg (6 x 500 + 6 x 800) 7.800

2013. május 31-ig átutalandó társasági adó 7.200 24. feladat megoldása

Az árbevétel, a mérlegfőösszeg és a létszám alapján a vállalkozás kkv-nak minősül, ezért a hitelkamatra vonatkozó kedvezményt érvényesítheti.

Feltételek Kkv. Kisvállalkozás Mikrovállalkozás

Létszám x < 250 fő x < 50 fő x < 10 fő

Éves nettó árbevétel

x ≤ 50 M EUR x ≤ 10 M EUR x ≤ 2 M EUR

Mérlegfőösszeg x ≤ 43 M EUR x ≤ 10 M EUR

V A G Y x ≤ 2 M EUR

V A G Y



A hitelszerződés megkötése adóévének utolsó napján kisvállalkozásnak minősülő adózó a 2000. december 31. napját követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény az adóévben fizetett kamat 40 százaléka. Az adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. A kezelési költségre az adókedvezmény nem vonatkozik.75

a) Az adókedvezmény meghatározása 180.000 e Ft beruházási kölcsön esetében

A kölcsöntörlesztés éves összege = 30.000.000 6

0180.000.00 = Ft


Év Tőketörlesztés Kamatláb Kamat Részlet Fennálló hitel 2010. 30.000 11 19.800 49.800 180.000

2011. 30.000 14 21.000 51.000 150.000

2012. 30.000 12 14.400 44.400 120.000


Az adóévben fizetett kamat összege 14.400

Az igénybe vehető adókedvezmény összege (14.400 x 0,4 = 5.760 < 6.000) 5.760

b) Az adókedvezmény meghatározása 240.000 e Ft beruházási kölcsön esetében

A kölcsöntörlesztés éves összege = 40.000.000 6

0240.000.00 = Ft


Év Tőketörlesztés Kamatláb Kamat Részlet Fennálló hitel 2010. 40.000 11 26.400 66.400 240.000

2011. 40.000 14 28.000 68.000 200.000

2012. 40.000 12 19.200 59.200 160.000


Az adóévben fizetett kamat összege 19.200

Az igénybe vehető adókedvezmény összege (19.200 x 0,4 = 7.680 > 6.000) 6.000 25. feladat megoldása


Gazdasági esemény Adóalap növelés


1. Képzett céltartalék 3.300

2. Bevételként elszámolt céltartalék 2.800

3. Bejelentett részesedés árfolyamnyeresége 4.000

4. Behajthatatlanná vált követelés 1.000

5. Elszámolt értékcsökkenés 15.400

75 1996. évi LXXXI. törvény 22/A.§ (2)



6. Adótörvény által elismert értékcsökkenés 12.000

7. Kapcsolt vállalkozásnak elengedett követelés76 2.200

8. Belföldi vállalkozástól kapott osztalék 4.400

Adóalap módosítás összesen 20.900 24.200



+ Adóalap növelő összeg + 20.900

− Adóalap csökkentő összeg − 24.200

Társasági adóalap összege 207.000


A vállalkozás összes bevétele 879.000

− Az eladott áruk beszerzési értéke − 159.000

− Az eladott közvetített szolgáltatások értéke − 20.000

Korrigált bevétel 700.000

Jövedelem(nyereség) minimum (700.000 x 0,02) 14.000



> Adóalap 207.000

> Jövedelem(nyereség)

minimum 14.000



Fizetendő társasági adó összege (207.000 x 0,1) 20.700

− Társasági adókedvezmény összege (lízing kamata) ‒ 4.800

Megfizetendő társasági adó összege 15.900


− Kifizetett osztalék összege (194.400 x 0,5) 97.200

Mérleg szerinti eredmény összege (194.400 – 97.200) 97.200

A lízing miatt igénybe vehető adókedvezmény kiszámítása: adatok ezer forintban

Az adóévben igénybe vehető adókedvezmény összege (12.000 x 0,4) 4.800 26. feladat megoldása

76 1996. évi LXXXI. törvény 8.§ (1) h)



Figyelni kell a veszteségelhatárolási korlátra! Ezért szerepel az elhatárolt veszteség összegénél a táblázat 2. sorában kérdőjel.




1. Megfizetett iparűzési adó összege semleges semleges

2. Korábbi évek elhatárolható vesztesége ?

3. Szlovák vállalkozástól kapott osztalék 800

4. Belföldi vállalkozástól kapott osztalék 700

5. Tanuló továbbfoglalkoztatása (1 fő x 6 hó x 100.000 Ft x 0,27 = 162.000 Ft

162

6. Elengedett bírság bevételként elszámolt része77 1.108

7. Magáncélú költség elszámolása 770

8. Ráfordításként elszámolt bírság összege 1.300

9. Tulajdonosi kölcsön kamatának arányos része 3.000

10. Egyéb adóalapot növelő tételek egyenlege 11.200

11. Egyéb adóalapot csökkentő tételek egyenlege 9.000

Adóalap módosítás (elhatárolt veszteség nélkül) 16.270 11.770



Pénzügyi műveltek eredménye − 2.000



− Adóalap csökkentő összeg (elhatárolt veszteség nélkül) − 11.770


Figyelembe vehető elhatárolt veszteség (89.500 x 0,5 > 4.500) − 4.500

Társasági adóalap 85.000



= Adóalap 85.000


minimum 6.890



Fizetendő társasági adó összege (85.000 x 0,1) − 8.500


+ Igénybe vett eredménytartalék összege 3.500

− Kifizetett osztalék összege (76.500 + 3.500) − 80.000

Mérleg szerinti eredmény összege 0


77 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) r), feltétel, hogy a kivetés adóévében növelő tétel volt.




Megfizetett adóelőleg összege (1.000 + 1.000 + 1.500 + 1.500) − 5.000

2013. május 20-ig megfizetendő társasági adó 3.500 27. feladat megoldása




1. Képzett céltartalék összege 1.700

2. Egyéb bevételként elszámolt céltartalék 1.300

3. Kis értékű tárgyi eszközök amortizációja 570 570

4. Terv szerinti amortizáció 4.000

5. Adótörvény által elismert amortizáció 3.030

6. Bejelentett részesedés árfolyamnyeresége 6.000

7. Közhasznú szervezet részére adott adomány (3.500.000 x 0,2)

700

8. Szakképző iskolai tanulók foglalkoztatása (6 fő x 10 hó x 93.000 Ft x 0,24 = 1.123.200 Ft)

1.339

9. Elszámolt értékvesztés 1.200

10. Visszaírt értékvesztés 200

11. Átvezetés lekötött tartalékba 3.477

12. Nem bevételszerzés miatt elszámolt költség 2.430

13. Költségként elszámolt bírság 4.000

14. Ellenőrzött külföldi társaság osztaléka semleges semleges

15. Megfizetett iparűzési adó összege semleges semleges

16. Kapcsolt vállalkozásnak elengedett követelés 6.600

17. Munkavállalók részére elengedett követelés semleges semleges

18. Ellenőrzött külföldi miatti árfolyamveszteség 4.100

19. Elhatárolható veszteség ?

Adóalap módosítás (elhatárolt veszteség nélkül) 24.600 16.616



+ Pénzügyi műveltek eredménye + 31.400

+ Rendkívüli tevékenység eredménye + 3.600




Társasági adóalap összege (elhatárolt veszteség nélkül) 153.416

− Elhatárolható veszteség (153.416 x 0,5 > 1 800) − 1.800



Társasági adóalap 151.616



> Adóalap 151.616


minimum 10.000



− Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) − 322.000

− Közvetített továbbszámlázott szolgáltatások − 143.000

Korrigált bevétel 500.000

Jövedelem(nyereség) minimum összege (500.000 x 0,02) 10.000



Fizetendő társasági adó összege (151.616 x 0,1) 15.162

− Igénybe vehető adókedvezmény összege − 5.140

Megfizetendő társasági adó 10.022

Adózott eredmény (145.432 −10.022) 135.410

− Kifizetendő osztalék összege (135.410 x 0,6) − 81.246

Mérleg szerinti eredmény összege 54.164 A vállalkozás előző évi árbevétele meghaladta a 100.000 e Ft-ot, ezért a vállalkozásnak adóelőleg feltöltési kötelezettsége keletkezett. Az adóelőleget 2012. december 20-ig a várható társasági adó összegéig kellett kiegészítenie. 28. feladat megoldása




1. A magáncélú kiadások összege 305

2. Kis értékű tárgyi eszközök amortizációja 2.480 2.480

3. Terv szerinti értékcsökkenés összege 19.000

4. Visszaírt értékcsökkenés 2.000

5. Az adótörvény által elismert értékcsökkenés 14.520

6. Lekötött tartalékba történő átvezetés 18.000

7. Közhasznú szervezet tartós támogatása (20% + 20%) 1.600

8. Behajthatatlanná vált követelés 1.800

9. Elengedett követelés összege 13.000

10. Belföldi vállalkozástól kapott osztalék 8.000










A vállalkozás összes bevétele 1.986.000

− Az eladott áruk beszerzési értéke − 785.000

− Az eladott közvetített szolgáltatások értéke − 18.000

Korrigált bevétel 1.183.000

Jövedelem(nyereség) minimum (1.183.000 e Ft x 0,02) 23.660



> Adóalap 949.385


minimum 23.660



Fizetendő társasági adó összege (500.000 x 0,1 + 449 385 x 0,19) 135.383

− Társasági adókedvezmény összege − 54.795

Megfizetendő társasági adó összege (135.383 − 54.795) 80.588


− Kifizetett osztalék összege (882.412 x 0,39) − 344.141

Mérleg szerinti eredmény összege (882.412 – 344.141) 538.271 29. feladat megoldása




1. Elszámolt értékcsökkenési leírás 12.000

2. Adótörvény által elismert amortizáció 15.000

3. Kapott osztalék összege 5.000

4. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása (létszám > 20 fő)

0

5. Lejárt követelés 20%-a 800

6. Magyar Kármentő Alap részére átutalt összeg 50%-a 200

7. A Műszaki Egyetemmel kötött szerződésre kifizetett összeg háromszorosa

18.000

8. Elszámolt mulasztási bírság összege 1.000

9. Elszámolt értékvesztés összege 17.000

10. Dolgozók részére elengedett követelés 0

11. Képzett céltartalék összege 9.000











> Adóalap 800.000


minimum 100.000


Összes bevétel 5.000.000

Módosító tételek egyenlege 0

Korrigált bevétel 5.000.000

Jövedelem(nyereség) minimum összege (5.000.000 x 0,02) 100.000



Fizetendő társasági adó összege (500.000 x 0,1 + 300.000 x 0,19) −107.000




− Adóévben megfizetett adóelőleg − 127.000

Visszaigényelhető társasági adó 27.000 30. feladat megoldása




1. Bejelentett részesedés árfolyamnyeresége (86.580 – 50.000)

36.580

2. Közhasznú szervezet támogatása (1.500 x 0,2) 300

3. Szakképző iskolai tanulók foglalkoztatása (10 hó x 8 fő x 93.000 Ft x 0,12 = 748.800)

893

4. Céltartalék képzése 15.000

5. Bevételként elszámolt céltartalék 35.720

6. Elszámolt amortizáció összege 34.400

7. Adótörvény által figyelembe vehető amortizáció 20.000

8. Elszámolt értékvesztés összege 1.600

9. Munkanélküliek foglalkoztatása (6 hó x 10 fő x 93.000 Ft x 0,27 = 1.506.600 Ft)

1.507





Adózás előtti eredmény 1.600.000



Társasági adóalap összege 1.556.000



> Adóalap

1.556.000 >

Jövedelem(nyereség) minimum 108.980



Fizetendő társasági adó összege (500.000 x 0,1 + 1.056.000 x 0,19) − 250.640

Adózott eredmény (1.600.000 – 250.640) 1.349.360

A GÉPJÁRMŰADÓ, CÉGAUTÓADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI 128


5. FELADATOK A GÉPJÁRM ŰADÓ, CÉGAUTÓADÓ KÖRÉBŐL

5.1. A gépjárműadó, cégautóadó gyakorlati példái Olvassa el figyelmesen a feladatokat! A példák megoldása szempontjából minden szónak jelentősége van. Amennyiben nincs birtokában valamilyen adózási információnak, akkor javasolt a megoldás megnézése előtt az adótörvények elolvasásával folytatni a munkát. Célszerű addig gyakorolni, amíg a feladatokat segédeszközök használata nélkül is hibátlanul meg tudja oldani. Minden fejezet végén megtalálhatók a megoldások. 1. feladat

A következő táblázatban felsoroltak közül válassza ki azt a gazdasági szereplőt, aki adómentesen üzemeltethet gépjárművet, vagyis nem lehet alanya a gépjárműadónak!

Gazdálkodók Minisztérium Egyház Rendőrség

Önkormányzat Tűzoltóság

Sportalapítvány Súlyos mozgáskorlátozott

személy Állami kórház

2. feladat

Egy gazdasági társaság tulajdonában az alábbi belföldi rendszámú gépjárművek találhatók:

Gépjármű típusa A gépjármű életkora A gépjármű teljesítménye 2 db személygépkocsi 4 év 43 kilowatt

3 db személygépkocsi 1 év 66 kilowatt


Állapítsa meg, hogy hány forint gépjárműadóra számíthat a vállalkozás! 3. feladat

Egy gazdasági társaság tulajdonában az alábbi gépjárművek találhatók:

Gépjármű típusa/db A gépjármű életkora A gépjármű teljesítménye 1 db személygépkocsi 0 év 80 kilowatt




Állapítsa meg, hogy hány forint gépjárműadóra számíthat a vállalkozás!



4. feladat Egy gazdasági társaság tulajdonában több tehergépjármű található. A gépjárművek mennyiségét, a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömegét és maximális terhelhetőségét (raksúly) az alábbi táblázat tartalmazza:

Gépjármű típusa A gépjármű önsúlya A gépjármű raksúlya 1 db teherautó 100 mázsa 80 mázsa

2 db teherautó 110 mázsa 90 mázsa

3 db teherautó 140 mázsa 120 mázsa

Állapítsa meg, hogy hány forint gépjárműadóra számíthat a vállalkozás! 5. feladat Egy gazdasági társaság tulajdonában több légrugós nyerges vontató, több lakókocsi és lakópótkocsi található. A nyerges vontatók és lakókocsik mennyiségét és hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömegét az alábbi táblázat tartalmazza:

Gépjármű típusa A gépjármű önsúlya A gépjármű életkora 10 db nyergesvontató 7.437 kg 5-10 év

4 db lakókocsi 1.240 kg 3-5 év

4 db lakópótkocsi 1.111 kg 1-2 év

Állapítsa meg, hogy hány forint gépjárműadóra számíthat a vállalkozás! 6. feladat Válassza ki, hogy az alábbiak közül kit terhelhet a cégautóadó fizetési kötelezettség!

A vállalkozás 1. Társasági adó hatálya alá tartozó korlátolt felelősségű társaság

2. Egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó betéti társaság

3. Vállalkozói jövedelem alapján adózó egyéni vállalkozó

4. Átalányadózó egyéni vállalkozó

5. Egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó

6. Egyéni cég

7. Külföldi rendszámú személygépkocsit használó belföldi részvénytársaság



7. feladat A következő táblázat néhány vállalkozás személygépkocsival kapcsolatos gazdasági eseményeit tartalmazza. A személygépkocsik belföldi rendszámmal rendelkeznek.

Gazdasági esemény 1. Egy kft. szeptember 1-jén beszerzett egy személygépkocsit

2. Egy betéti társaság május 20-tól bérel egy személygépkocsit

3. Egy részvénytársaság június 5-től pénzügyi lízingbe vett egy lakóautót

4. Egy evás egyéni vállalkozó április 30-án vásárolt egy személygépkocsit

5. Egy autókereskedő február 1-jén 20 db autót vásárolt, amelyeket el is adott

6. Egy kft. december 20-án vásárolt egy személygépkocsit, amelyeket használatba vett

7. Egyéni vállalkozó minden hónapban 500 km útra átalányköltséget számol el

Számítsa ki, hogy a következő adóbevallásban hány havi cégautóadót kell az érintetteknek bevallani! 8. feladat Egy salgótarjáni székhelyű gazdasági társaság egyik munkavállalójának Sopronba kellett utaznia, hogy a főnöke által rábízott feladatokat ellássa a vállalkozás soproni telephelyén. A munkavállaló közlekedési eszközként a saját tulajdonában lévő személygépkocsit használja. A magánszemély munkáltatója az utazási költséget és a gépjárműhasználatot megtéríti részére. A kiküldetési rendelvény a következő információkat tartalmazza:

Útvonal Utazás célja Megtett km Üzemanyag-norma Üzemanyagár Salgótarján - Sopron munkavégzés 620 km 8,6 l/100km 390 Ft/l

A kiküldetési rendelvény szerint – a NAV által közzétett – üzemanyagár és a 9 Ft/km átalányköltség képezte a költségtérítés összegét.

a) Számítsa ki a kiküldetési költségtérítés összegét! b) Állapítsa meg, hogy keletkezik-e valakinek cégautóadó fizetési kötelezettsége! 9. feladat Egy békéscsabai székhelyű gazdasági társaság egyik munkavállalója Székesfehérvárra utazik munkavégzés céljából. A munkavállaló a férje tulajdonában lévő személygépkocsival utazik. A magánszemély munkáltatója az utazási költséget és a gépjárműhasználatot megtéríti részére. A kiküldetési rendelvény a következő információkat tartalmazza:

Utazás célja Megtett km Üzemanyag-norma Üzemanyagár Kifizetett összeg munkavégzés 700 km 8,6 liter/100km 400 Ft/l 42.000 Ft

A kiküldetési rendelvény szerint – a NAV által közzétett – üzemanyagár és a 9 Ft/km átalányköltség képezte a költségtérítés összegét.



Állapítsa meg, hogy keletkezik-e cégautóadó fizetési kötelezettség! 10. feladat

Egy magánszemély a munkahelyétől 35 km-re fekvő faluban lakik. Munkabeosztása miatt a munkába járást tömegközlekedési eszközzel nem tudja megoldani, ezért saját személygépkocsiját használja erre a célra. A magánszemély munkáltatója minden hónapban 25 Ft/km költségtérítést fizet részére.

a) Állapítsa meg, hogy keletkezik-e cégautóadó fizetési kötelezettsége a munkavállalónak vagy esetleg a munkáltatójának!

b) Állapítsa meg, hogy keletkezik-e cégautóadó fizetési kötelezettség abban az esetben, ha a munkavállaló havonta 40.000 Ft gépjármű használati költségátalányt kap a munkáltatójától!

11. feladat

Egy magánszemély vizsgaelnöki tevékenységre megbízást kapott egy minisztériumtól. A vizsgáztatás a lakóhelyétől 310 km-re lévő városban lesz. A vizsga korán kezdődik, ezért az utazást csak a saját tulajdonát képező személygépkocsival tudja megoldani. A gépjármű hajtómotorjának teljesítménye 110 kW. Az autó 6-10 környezetvédelmi osztályba tartozik. A vizsgaszervező a megbízási díjon felül a 17.000 Ft utazási költségtérítést is fizetett részére. A vizsgaelnök a személyi jövedelemadó elszámolásnál tételes költségelszámolást választott. A költségek között a személygépjármű költséget is elszámolta. A magánszemély éves gépjármű adójának határozattal kivetett összege 36.000 Ft. A vizsga időpontja május 23.

a) Állapítsa meg, hogy keletkezik-e cégautóadó fizetési kötelezettsége a vizsgaelnöknek!

b) Amennyiben keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, számítsa ki annak az aktuális negyedévre vonatkozó összegét!

12. feladat

Egy magánszemély megbízási szerződések alapján szakértői tevékenységet végez az ország különböző városaiban és falvaiban. Adóév februárjában Szolnokon, márciusban pedig Debrecenben tevékenykedett. A feladat elvégzéséhez saját személygépkocsiját használja. Az autó környezetvédelmi osztályba sorolása 6-10, hajtómotorjának teljesítménye 110 kW. A magánszemély a megbízási díjakkal szemben gépjárműköltségeket számol el.

Számítsa ki, hogy az első negyedévben hány forint cégautóadó fizetési kötelezettsége keletkezett a szakértőnek abban az esetben, ha a gépjárműadójának éves összege 36.000 Ft! 13. feladat

Egy családi tulajdonú kft. tárgyi eszközei között személygépkocsi is található. A gépjármű motorteljesítménye 50 kW. Az autó 5; 14-15 környezetvédelmi osztályba tartozik. A társaság tulajdonában lévő személygépkocsit a cég ügyvezetője magáncélra is használja. Az autót a magánszemély tankolta meg, a kft. nevére szóló számlát kért a benzinkutastól. A vállalkozás a benzin árát megtérítette az ügyvezető részére.

Állapítsa meg, hogy a cégautó magáncélú használata következtében keletkezik-e cégautóadó fizetési kötelezettsége az ügyvezetőnek!



14. feladat

Egy fakanálgyártással foglalkozó egyéni vállalkozónak személygépkocsira van szüksége. Vásárlásra nincs pénze, ezért 8 hónapra szóló bérleti szerződést kötött egy gépjármű kereskedővel. A bérleti díj 210.000 Ft/hó. Az autó 5; 14-15 környezetvédelmi osztályba sorolt. A hajtómotor teljesítménye 120 kW.

Állapítsa meg, hogy hány forint cégautóadót kell fizetnie az egyéni vállalkozónak! 15. feladat

Egy egyéni vállalkozó hűtött dinnyeszeleteket szeretne árusítani a Balaton partján. A tevékenységre június-szeptember hónapokban kerülne sor. A vállalkozónak szüksége van egy kombi típusú személygépkocsira. A rövid időszak miatt az autót operatív lízingbe veszi egy gépjárműkölcsönző cégtől. A lízingdíjat költségként elszámolja. Az autó 6-10 környezetvédelmi osztályba sorolt. A hajtómotor teljesítménye 90 kW.

Állapítsa meg, hogy hány forint cégautóadót kell fizetnie az egyéni vállalkozónak! 16. feladat

Egy kaposvári székhelyű részvénytársaság Bajára küldi el az egyik munkavállalóját azzal a céllal, hogy a vállalkozás részére épülő új telephely munkálatait ellenőrizze le. A munkavállaló a saját személygépkocsijával oldja meg a közlekedést. Az autó 5; 14-15 környezetvédelmi osztályba sorolt. A hajtómotor teljesítménye 100 kW. A részvénytársaság a 9 Ft/km gépjármű költségátalányt megtérítette, és ezen felül a benzinköltséget teljes egészében kifizette. A kiküldetési rendelvényhez csatolták a benzinkút által kiállított számlát, amelyen 5 Ft-tal magasabb benzinár volt feltüntetve, mint a NAV által közzétett üzemanyagár. A benzinköltséget a vállalkozás személyi költségként számolta el.

Állapítsa meg, hogy keletkezik-e cégautóadó fizetési kötelezettsége a magánszemélynek! 17. feladat

Egy mezőgazdasági őstermelő málnatermesztéssel foglalkozik. A földterületek bejárásához saját személygépkocsiját használja. Minden hónapban kizárólag 500 km/hó útvonalra számol el átalányköltséget az általa használt személygépkocsi vonatkozásában. Útnyilvántartást nem vezet. Az autó 5; 14-15 környezetvédelmi osztályba sorolt. A hajtómotor teljesítménye 100 kW.

Számítsa ki, hogy hány forint cégautóadót fizet az őstermelő a 3. negyedévben! 18. feladat

Egy egyéni vállalkozó zöldség és gyümölcs értékesítésével foglalkozik. Az árut saját személygépkocsijával szállítja a boltjai között. Minden hónapban kizárólag 500 km/hó útvonalra számol el átalányköltséget az általa használt személygépkocsi vonatkozásában. Útnyilvántartást nem vezet. Az autó 6-10 környezetvédelmi osztályba sorolt. A hajtómotor teljesítménye 120 kW.

Számítsa ki, hogy hány forint cégautóadót fizet az egyéni vállalkozó negyedévente!



19. feladat

Egy átalányadózó egyéni vállalkozó adóév február 2-án egy Mercedes típusú személygépkocsit vásárolt. Az autót vállalkozása érdekében és magáncélra egyaránt használja. A magáncélú használat aránya 50%. Az autó 6-10 környezetvédelmi osztályba sorolt. A hajtómotor teljesítménye 78 kW.

Számítsa ki, hogy hány forint cégautóadót fizet az egyéni vállalkozó negyedévente! 20. feladat

Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó saját személygépkocsiját használja a vállalkozásához. Az autóval kapcsolatos kiadásokat a vállalakozói bevételéből finanszírozza. Az autó hajtómotorjának teljesítménye 110 kW. Az autó 0-4 környezetvédelmi osztályba sorolt.

Számítsa ki, hogy hány forint cégautóadót fizet az egyéni vállalkozó negyedévente! 21. feladat

Egy gépjármű kereskedő 30 db személyautót vásárolt. A kisebb teljesítményű autókat magánszemélyeknek, a nagyobb teljesítményűeket társas vállalkozásoknak bérbe adta. Az autók forgalmi engedélyéből az alábbi információk derültek ki:

Db Hajtómotor teljesítménye Környezetvédelmi osztály 10 db 90 kW 0-4

10 db 100 kW 6-10

10 db 125 kW 5; 14-15

a) Állapítsa meg, hogy kinek keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége! b) Számítsa ki a negyedéves cégautó összegét! 22. feladat

Egy lakossági hiteleket finanszírozó társaság adóév október 15-én 12 db autó lízingbevételéről szóló zártvégű pénzügyi lízingszerződést írt alá egy üzleti bankkal. Az autók birtokba vételére október 25-én sor került. A lízingbe vevő az autókat azonnal aktiválta és használatba vette. A lízing futamideje 5 év. Az autókkal kapcsolatban a bank is és a lízingbe vevő társaság is számol el költségeket. A személygépkocsikra vonatkozó adótétel 11.000 Ft/hó. Az autók után fizetendő gépjárműadó összege 24.000 Ft/év/db.

Számítsa ki a részvénytársaság által a IV. negyedévre fizetendő cégautóadó összegét! 23. feladat

Egy magánszemély a munkába járását csak saját személygépkocsival tudja megoldani. Régi autója tönkrement, ezért pénzügyi lízing keretében lízingel egy személygépkocsit. A lízing futamideje 36 hónap. A gépjármű hajtómotorjának teljesítménye 125 kW, a környezetvédelmi osztályba sorolása 0-4. A szerződés aláírásának napja 2012. június 5. A gépjármű átadása a szerződés aláírását követő 5. napon megtörtént. A magánszemély csak a munkába járás kapcsán számol el gépjárműköltséget, amelyet a munkáltatója megtérít.



Számítsa ki a magánszemély által a II. negyedévre fizetendő cégautóadó összegét! 24. feladat

Egy gépjármű-kereskedő flotta beszerzést hajtott végre, amelynek keretében 100 db személygépkocsit vásárolt. A gépjármű kategória alapján az autókra 11.000 Ft/hó/db cégautóadó vonatkozik. A beszerzés napja adóév június 30. A vállalkozó nyilvántartása alapján az autókat az alábbi módon használja fel: − 70 db autó továbbértékesítésre kerül magánszemélyek és vállalkozások részére. − 10 db autót pénzügyi lízingbe adnak. A lízingelt autókkal kapcsolatban a kereskedő

költséget számol el. − 10 db autó bérbeadásra kerül (a szerződések aláírásra kerültek). − 3 db autó tesztautó lesz (később értékesítik). − 2 db autó bemutató autóként funkciónál majd (később értékesítik). − 1 db autó csereautó lesz a szervizműhelyben. − 4 db autót saját célra fognak használni.

A kereskedő a flottán felül 25 db használt autót is vásárolt, amelyet 1 hónap múlva eladott. A használt autóknak futásteljesítménye nem volt.

Számítsa ki, hogy hány forint cégautóadó fizetési kötelezettsége keletkezik a gépjármű kereskedőnek a III. negyedévben! 25. feladat

Egy gépjármű-kereskedő flotta beszerzést hajtott végre, amelynek keretében olyan autókat vásárolt, amelyek cégautóadó tétele 33.000 Ft/hó/db. A beszerzés napja adóév február 2. A vállalkozó a személygépkocsikat többféle módon használja fel. − 50 db autó továbbértékesítésre kerül. − 10 db autó bérbeadásra kerül (az érintettek már megkötötték a szerződést). − Saját felhasználásra történő beszerzés 3 db. − 4 db autó tesztautó lesz (később kerül értékesítésre). − 1 db autó bemutató autó lesz (később kerül értékesítésre). − 2 db autó csereautó lesz a szervizben. − 20 db autót pénzügyi lízingbe adtak (az autóval kapcsolatban a kereskedő költséget

számolt el). − A vállalkozás használatában lévő 2 db autó júniusban összetört, ezért a forgalomból

október16-án kivonták, rendszámát levették. − A kereskedő 4 db próbarendszámot igényelt, amelyet meg is kapott.

Számítsa ki, hogy hány forint cégautóadó fizetési kötelezettsége keletkezik a gépjármű kereskedőnek az I. negyedévben! 26. feladat

Az alábbi esetek személygépkocsi felhasználási célokat tartalmaznak: 1. Egy munkavállaló üzleti célra használja saját autóját. A kiküldetési rendelvény alapján a

NAV által elismert fogyasztási normák és üzemanyagárak alapján kap térítést, ezen felül pedig km-enként 9 Ft-ot is fizetnek részére.

2. Egy magánszemély megbízási díjjal szemben benzinköltséget számolt el. Az autó a saját tulajdonát képezi. A benzinköltséget a megbízási díjba beépítették és megtérítésre kerül.



3. Egy taxis 2 személygépkocsit bérel, amelynek költségeit bevételével szemben elszámolja.

4. Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó lakóautót vásárolt. 5. Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó

személygépkocsit vásárolt és az autót saját vállalkozásához használja. 6. Átalányadózó taxis személygépkocsit vásárolt, amelyet taxis vállalkozásához használ.

Állapítsa meg, hogy mely esetekben keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, továbbá azt is, hogy ki lesz az adó alanya! 27. feladat

Az alábbi esetek személygépkocsi felhasználási célokat tartalmaznak: 1. Egy magánszemély személyautóját munkába járásra használja. Munkáltatója a teljes

benzinköltséget megtéríti. 2. A részvénytársaság tulajdonában lévő autót az ügyvezető magáncélra használja. Az

ügyvezető az autó használatáért nem fizet térítést. 3. Egy egyéni vállalkozó személygépkocsit bérel, és a bérleti díjat költségként elszámolja. 4. Egy háziorvos személyautóját háziorvosi és üzemorvosi tevékenységéhez is használja. A

benzinköltséget az önkormányzat és szerződő partnerei megtérítik. 5. Egy mezőgazdasági őstermelő a tulajdonában lévő személygépkocsival kapcsolatban

havi 500 km-re vonatkozó átalányköltséget számol el.

Állapítsa meg, hogy mely esetekben keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, továbbá azt is, hogy ki lesz az adó alanya! 28. feladat

Egy berlini székhelyű részvénytársaság leányvállalatot alapított Magyarországon. A berlini cég vásárolt 10 db Audi típusú személygépkocsit. Az anyavállalat az autókat Németországban forgalomba helyezte, és német rendszámot viselnek. A gépjárművek felét ingyenes használatba adta magyarországi leányvállalatának. A magyarországi leányvállalat a személygépjárművekkel kapcsolatban költséget nem számol el. Minden költséget a berlini anyavállalat visel, minden számla az ő nevére és címére szól. Az autó 5; 14-15 környezetvédelmi osztályba sorolt. A hajtómotor teljesítménye 91 kW.

Számítsa ki, hogy hány forint cégautóadót kell fizetnie a magyar leányvállalatnak! 29. feladat

Egy madridi székhelyű részvénytársaság leányvállalatot alapított Magyarországon. A madridi cég vásárolt 5 db Seat típusú személygépkocsit. Az autókat Spanyolországban forgalomba helyezték, és spanyol rendszámot viselnek. Az anyavállalat a gépjárműveket ingyenes használatba adta magyarországi leányvállalatának. A magyarországi leányvállalat a személygépjárművekkel kapcsolatos költségeket elszámolja. Minden számla a magyar cég nevére szól. Az autó 5; 14-15 környezetvédelmi osztályba sorolt. A hajtómotor teljesítménye 60 kW.

Számítsa ki, hogy hány forint cégautóadót kell fizetnie a magyar leányvállalatnak! 30. feladat



A Tükörfény Kft. 5 db saját tulajdonú személygépkocsival rendelkezik. A személygépkocsikat terhelő adókat mindig pontosan megfizették. Késedelmes fizetésre nem került sor. Az autók a következő táblázatba foglalt paraméterekkel rendelkeznek:

Mennyiség Életkor Teljesítménye Környezetvédelmi osztály

1 db személygépkocsi 1 év 130 kilowatt 0-4




1 db személygépkocsi 17 év 43 kilowat 0-4

Számítsa ki, hogy hány forint cégautóadót kell fizetnie a kft-nek negyedévente!

A GÉPJÁRMŰADÓ, CÉGAUTÓADÓ GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA 137


5.2. A gépjárműadó, cégautóadó példáinak megoldása78 A példatári megoldások forintra kerekítve kerültek kiszámításra. Igyekezzen a feladatokat minél gyorsabban megoldani. Ne feledkezzen el a gyakorlás és az ismétlés jelentőségéről! Amennyiben elakad, tanulmányozza az adótörvényt. A feladatok megoldásához szükséges praktikus információk:

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII törvény egyaránt szabályozza a klasszikus gépjárműadót és a cégautóadót is. E kettős szabályozás több ponton is eltér egymástól. Ezek közül ezen a helyen csak néhány kerül bemutatásra. A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű után gépjárműadót, míg a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után – a gépjárműadó fizetési kötelezettségtől függetlenül – cégautóadót kell fizetni.79 Magyarország területén közlekedő külföldön nyilvántartott tehergépjármű esetében az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzését a vámhatóság végzi.

A gépjármű olyan szállító vagy vontató eszköz, amelyet beépített erőgép hajt, használata közben közutat vesz igénybe, és rendszámtáblával ellátott.80 A személygépkocsi személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – legfeljebb kilenc állandó ülőhely van, ide nem értve az e törvény szerinti autóbuszt, valamint motorkerékpárt.81

A gépjárműadó alanya az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban az év első napján üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik. A gépjárműadó alapja személyszállító gépjármű – ide nem értve az autóbuszt – hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye kilowattban kifejezve.

A gyártási évet követő naptári évek adómértékei 3 évig 4–7. év 8–11. év 12–15. év 16. évtől

345 Ft/kilowatt 300 Ft/kilowatt 230 Ft/kilowatt 185 Ft/kilowatt 140 Ft/kilowatt

Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával. Az adómértéket a gépjárműadót szabályozó törvény 7.§-a tartalmazza.

Cégautóadó köteles az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti személygépkocsi, amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el.82

78 1991. évi LXXXII. törvény alapján 79 1991. évi LXXXII. törvény 1.§ 80 1991. évi LXXXII. törvény 18.§ 81 1991. évi LXXXII. törvény 18.§ 82 1991. évi LXXXII. törvény16.§



A személygépkocsi négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó.83

A személygépkocsi utáni költségnek, ráfordításnak a személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggő, kizárólag a személygépkocsi tulajdonlása, használata esetén felmerülő költségek minősülnek. Különösen ide tartozik a személygépkocsi üzemanyag-kenőanyag költsége, az adóéven belül elhasználódó tartalék alkatrészek költsége, a javítás, a karbantartás díja, a személygépkocsi bérleti-, illetve lízingdíja, az értékcsökkenési leírás, a kötelező felelősségbiztosítás, baleseti adó és a casco díja, a gépjárműadó.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó és az evás egyéni vállalkozó, a fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély személygépkocsijára nem vonatkozik a cégautóadó-fizetési kötelezettség, függetlenül attól, hogy a személygépkocsi szerepel-e a magyar hatósági nyilvántartásban vagy sem, esetükben ugyanis nem valósul meg tételes költségelszámolás.

A cégautóadó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a lízingbe vevő.

A cégautóadót negyedévenként önadózással kell megállapítani a naptári év minden olyan hónapjára, amelyben az adókötelezettség fennállt. A bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az adót a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megfizetni.

Környezetvédelmi osztály-jelzés84 A gépjármű hajtómotorjának

teljesítménye (kW) 0-4 osztályjelzések

esetén 6-10 osztályjelzések

esetén 5; 14-15

osztályjelzések esetén

0-50 16.500 Ft 8.800 Ft 7.700 Ft 51-90 22.000 Ft 11.000 Ft 8.800 Ft

91-120 33.000 Ft 22.000 Ft 11.000 Ft 120 felett 44.000 Ft 33.000 Ft 22.000 Ft

Ha a két adó megfizetésére két különböző személy kötelezett, akkor a levonás nem érvényesíthető. A késedelmesen megfizetett gépjárműadó sem utólag, sem a késedelmes befizetést követően esedékes cégautóadóból nem vonható le.

83 1995. évi CXVII. törvény 3.§ 45. 84 1991. évi LXXXII. törvény 17/A.§




A táblázatban foglaltak közül minden szereplő mentes a gépjárműadó alól.85 2. feladat megoldása

Az önkormányzati adóhatóság a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett adóalanyok részére határozattal állapítja meg az adó összegét.

Szgk. Életkor Teljesítmény Adótétel Az adóösszege 2 db 4 év 43 kilowatt 300 Ft/kilowatt 25.800 Ft

3 db 1 év 66 kilowatt 345 Ft/kilowatt 68.310 Ft








Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.86

Db Önsúly Raksúly Adóalap/gépjármű/kg Adótétel 1 db 100 mázsa 80 mázsa 10.000 +8.000 / 2 = 14.000 1.380 Ft/100kg

2 db 110 mázsa 90 mázsa 11.000 + 9.000 / 2 = 15.500 1.380 Ft/100kg

3 db 140 mázsa 120 mázsa 14.000 + 12.000 / 2 = 20.000 1.380 Ft/100kg

Az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után esetén 1.380 Ft.87

Db Adóalap Megkezdett 100 kg-ok

Adótétel Mellékszámítás Gépjárműadó

1 db 14.000 kg 150 1.380 Ft 1 x 140 x 1.380 193.200 Ft/év

2 db 15.500 kg 156 1.380 Ft 2 x 156 x 1.380 430.560 Ft/év

3 db 20.000 kg 200 1.380 Ft 3 x 200 x 1.380 828.000 Ft/év

Adóévben fizetendő gépjárműadó összege 1.451.760 Ft 5. feladat megoldása 85 1991. évi LXXXII. törvény 7.§ 86 1991. évi LXXXII. törvény 6.§ (3) 87 1991. évi LXXXII. törvény 7.§ (2) b)



Az adó alapja a nyerges vontató, a lakókocsi, lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya).88 Az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után a légrugós nyerges vontatónál 1.200 Ft, lakókocsi és pótkocsi esetén 1.380 Ft.89

Db Adóalap Megkezdett 100 kg-ok Adótétel Mellékszámítás Gépjárműadó

10 db 7.437 kg/db 75 1.200 Ft 10 x 75 x 1.200 900.000 Ft/év

4 db 1.240 kg/db 13 1.380 Ft 4 x 13 x 1.380 71.760 Ft/év

4 db 1.111 kg/db 12 1.380 Ft 4 x 12 x 1.380 66.240 Ft/év

Adóévben fizetendő gépjárműadó összege 1.037.840 Ft 6. feladat megoldása

A vállalkozás Adóalanyiság 1. Társasági adó hatálya alá tartozó kft Adóalany

2. Egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó bt. Adóalany

3. Jövedelem alapján adózó egyéni vállalkozó Költségelszámolás dönt

4. Átalányadózó egyéni vállalkozó Nem adóalany

5. Evás egyéni vállalkozó Nem adóalany

6. Egyéni cég Adóalany

7. Külföldi autót használó rt. Költségelszámolás dönt


Megjegyzések: − A cégautóadót negyedévenként önadózással kell megállapítani a naptári év minden

olyan hónapjára, amelyben az adókötelezettség fennállt. − A nem magánszemély tulajdonában álló vagy a nem magánszemély által pénzügyi

lízingbe vett, magyar rendszámú személygépkocsi esetén az adókötelezettség a tulajdonszerzés, illetve a pénzügyi lízingbe vétel hónapját követő hónap első napján keletkezik.

Időpont Adókötelezettség hónapjaik 1. Szeptember 1-jei beszerzés Október-november-december (IV. negyedév)

2. Május 20-tól autóbérlés Június (a cégautóadót adót a bérbeadó fizeti)

3. Június 5-től pénzügyi lízing Július-augusztus-szeptember (III. negyedév)

4. Egy evás egyéni vállalkozó Nem keletkezik adófizetési kötelezettség

5. Autókereskedő beszerzése Nem keletkezik adófizetési kötelezettség

6. December 20-i vásárlás A következő évi kötelezettség (2013. I. negyedév)

7. 500 km útra átalányköltség Nem keletkezik adófizetési kötelezettség


88 1991. évi LXXXII. törvény 6.§ (2) 89 1991. évi LXXXII. törvény 7.§ (2) a)



Megjegyzések: − A kiküldetési rendelvényt a kifizetőnek két példányban kell kiállítania: az eredeti

példányt a kifizetőnek, a másolatát a magánszemélynek kell az adó megállapításához való jog elévüléséig (a vonatkozó rendelkezések betartása mellett) megőriznie.

− Abban az esetben, ha a kiküldetési rendelvény nem tartalmaz magasabb üzemanyagárat, mint a NAV által közzétett, továbbá az üzemanyag költségen felül a 9 Ft/km átalányköltség feletti más költségtérítést nem fizetnek, akkor cégautóadót sem a munkavállalónak, sem a munkáltatónak nem kell fizetnie.

A költségtérítés összege Üzemanyagköltség 620 x 0,086 x 390 20.795 Ft

Gépjárműhasználat 620 x 9 5.580 Ft

Összesen 26.375 Ft


Gépjárműhasználat költsége 700 km x 9 Ft/km 6.300

Benzinköltség NAV által közzétett árral 700 x 0,086 x 400 24.080

Kiküldetési rendelvényre kifizetett összeg 30.380

A munkavállalónak cégautóadót kell fizetnie 42.000 > 30.380


a) 25 Ft/km költségtérítés

A személygépkocsival történő napi munkába járás költségeinek megtérítése miatt cégautóadó nem keletkezik. Arra azonban ügyelni kell, hogy a 25 Ft/km összegű költségtérítés következtében a munkavállalónak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezik [(25 – 9) x 2 x km x munkanapok száma].

b) 40.000 Ft/hó költségátalány

Cégautóadó fizetési kötelezettség sem a munkáltatónál, sem a munkavállalónál nem keletkezik. A gépjármű használati költségátalány adózási szempontból olyan, mintha munkabért adnának a dolgozónak, csak a jogcíme más. 11. feladat megoldása

A megbízási díjjal szembeni költségelszámolás következtében a magánszemélynek cégautóadó fizetési kötelezettsége keletkezett június hónapra. A kettős adóztatás kizárása miatt ugyanazon adóalany esetében a gépjárműadó és a cégautóadó összege összevezethető, vagyis a megfizetett gépjárműadó 1/12-ének annyiszorosa vonható le a cégautóadó összegéből, ahány hónapra meg kell fizetni a cégautóadót.

adatok forintban

A 2. negyedévi cégautóadó fizetési kötelezettség 22.000

− Gépjárműadó arányos összege (36.000/12 = 3.000) − 3.000

A II. negyedévre befizetendő cégautóadó (22.000 ‒ 3.000) 19.000 12. feladat megoldása



adatok forintban

Az 1. negyedévi cégautóadó fizetési kötelezettség (2 x 22.000) 44.000

− Gépjárműadó arányos összege (36.000 / 12 x 2 = 6.000) − 6.000

Az I. negyedévre befizetendő cégautóadó összege (44.000 ‒ 6.000) 38.000


A társas vállalkozás tulajdonában lévő személygépjármű után mindenképpen keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség függetlenül attól, hogy az autót milyen célra használják. Az 50 kw teljesítményű, 5; 14-15 környezetvédelmi osztályba sorolt személygépkocsik után 7.700 Ft/hó cégautóadó fizetési kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak. Az ügyvezetőnek nem kell cégautóadót fizetni a magáncélú használat miatt. 14. feladat megoldása

Az egyéni vállalkozónak nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége. A cégautóadó fizetésének kötelezettsége (22.000 Ft/hó) a személygépkocsi bérbe adójánál keletkezik. A bérbeadó a cégautóadó összegét az egyéni vállalkozóra átháríthatja. 15. feladat megoldása

Az operatív lízing bérbevevőjének közvetlenül nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége. Operatív lízing esetében a cégautóadót (jelen esetben ez 8.800 Ft/hó) a lízingbe adónak kell bevallania és befizetnie. A bérbeadó a cégautóadó összegét az egyéni vállalkozóra átháríthatja. 16. feladat megoldása

A kiküldetési rendelvény kiállításától függetlenül a magánszemélynek 11.000 Ft cégautóadó fizetési kötelezettsége keletkezett. Ennek az az oka, hogy a munkáltató a NAV által közzétett üzemanyagárat meghaladó benzinköltséget térített részére. Amennyiben a gépjárműadót az érintett munkavállaló késedelem nélkül megfizette, akkor annak arányos részével a cégautóadó összege csökkenthető. 17. feladat megoldása

Nem minősül tételes költségelszámolásnak, amikor az egyéni vállalkozó vagy az őstermelő igazolás nélkül havi 500 km utat számol el átalányban.90 Az 500 km/hó útnyilvántartás nélküli gépjárműátalány költségelszámolása nem keletkeztet cégautóadó fizetési kötelezettséget a mezőgazdasági őstermelőnél. 18. feladat megoldása

Az 500 km/hó útnyilvántartás nélküli gépjárműátalány költségelszámolása nem keletkeztet cégautóadó fizetési kötelezettséget az egyéni vállalkozónál. 19. feladat megoldása

90 NAV 2012/32 információs füzetek



Az átalányadózó egyéni vállalkozó és az evás egyéni vállalkozó tevékenységére tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély személygépkocsijára nem vonatkozik a cégautóadó-fizetési kötelezettség, függetlenül attól, hogy a személygépkocsi szerepel-e a magyar hatósági nyilvántartásban vagy sem, esetükben ugyanis nem valósul meg tételes költségelszámolás.91 20. feladat megoldása

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó esetében nem merül fel a cégautóadó fizetésének kötelezettsége. Nem jelenik meg a költségelszámolás. Az egyéni vállalkozó nem alanya a számviteli törvénynek. 21. feladat megoldása

Db Hajtómotor teljesítménye

Környezetvédelmi osztály

Cégautóadó Negyedéves cégautóadó

10 90 kW 0-4 22.000 Ft/hó 66.000 Ft

10 100 kW 6-10 22.000 Ft/hó 66.000 Ft

10 125 kW 5; 14-15 22.000 Ft/hó 66.000 Ft

Cégautóadó negyedévente fizetendő összege 198.000 Ft 22. feladat megoldása

Megjegyzések: − Pénzügyi lízing esetén akkor keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, ha a lízingbe

vevő a lízingdíjat költségként elszámolja. A lízingbe vevő gazdasági társaság kénytelen költségként elszámolni a lízingdíjat, tehát cégautóadó fizetési kötelezettsége keletkezik. A lízingelt autó üzembentartója a finanszírozó társaság, tehát a gépjárműadó is őt terheli.

− A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó. Levonásra a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó esetén van lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.92

adatok forintban

A cégautóadó összege (12 db x 11.000 Ft) x 2 hó 264.000

− Gépjárműadó arányos része (12 x 24.000 / 12 x 2) − 48.000

A IV. negyedévre befizetendő cégautóadó összege 216.000

91 NAV információs füzetek 2012/32. 2. old 92 1991. évi LXXXII. törvény 17/F.§




Ha a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit pénzügyi lízingbe adják, akkor a lízingbe vevő (és nem a tulajdonos lízingtársaság) az adóalany, szintén kivéve azt az esetet, ha a lízingbe vevő magánszemély, és az általa lízingbe vett személygépkocsi után nem történik költségelszámolás.93 A munkába járás költségtérítése nem keletkeztet cégautóadót. Ebben az esetben sem a magánszemély, sem a lízingbe adó nem fizet cégautóadót. 24. feladat megoldása

adatok forintban

Db Jogcím Adótétel Cégautóadó

70 db Továbbértékesítési cél (készlet) cégautóadó nem lesz

10 db Pénzügyi lízingbe adott autó a lízingbe vevő fizeti

10 db Bérbeadásra kerülő autó (10 db x 11.000 Ft x 3hó) 11.000 330.000

3 db Tesztautó (3 db x 11.000 Ft x 3hó) 11.000 99.000

2 db Bemutató autó (2 db x 11.000 Ft x 3hó) 11.000 66.000

1 db Csereautó (1 db x 11.000 Ft x 3hó) 11.000 33.000

4 db Saját célú használat (4 db x 11.000 Ft x 3hó) 11.000 132.000

25 db Eladott használtautó nincs cégautóadó

A III. negyedéves cégautóadó fizetési kötelezettség 660.000

A gépjárműadó arányos összege a cégautóadó összegéből levonható. 25. feladat megoldása

A flottabeszerzés következtében az I. negyedévben 2 hónapban keletkezett cágautóadó fizetési kötelezettség.

adatok forintban

Autók száma Jogcím Adótétel Cégautóadó

50 db Továbbértékesítés cégautóadó nem lesz

10 db Bérbe adott személyautók (10 db x 33.000 Ft x 2hó) 33.000 660.000

3 db Saját célú felhasználás (3 db x 33.000 Ft x 2hó) 33.000 198.000

4 db Tesztautók (4 db x 33.000 Ft x 2hó) 33.000 264.000

1 db Bemutató autó (1 db x 33.000 Ft x 2hó) 33.000 66.000

2 db Csereautó (2 db x 33.000 Ft x 2hó) 33.000 132.000

20 db Lízingbe adott személyautók nincs cégautóadó

A II. negyedéves cégautóadó fizetési kötelezettség 1.320.000

A forgalomból kivont autók után cégautóadót fizetni nem kell. A próbarendszámos autók után abban az esetben kell cégautóadót fizetni, ha a próbarendszám a gépjárműre felszerelésre kerül. 26. feladat megoldása 93 NAV információs füzetek 2012/32



A személygépkocsi használati jogcíme A cégautóadó alanya 1. Kiküldetés saját tulajdonú személyautóval nincs cégautóadó

2. Megbízási díjjal szembeni költségelszámolás a magánszemély

3. Taxis által bérelt autók a bérbeadó

4. A lakóautó (személyautónak minősül) a lakóautó tulajdonosa

5. Evás egyéni vállalkozó által használt autó nincs cégautóadó

6. Átalányadózó vállalkozás által használt autó nincs cégautóadó


A személygépkocsi használati jogcíme A cégautóadó alanya 1. Munkába járás költségtérítése nincs cégautóadó

2. Rt. autójának magáncélú használata a részvénytársaság

3. Egyéni vállalkozó által bérelt személygépkocsi a bérbeadó

4. Vegyes használatú autó a háziorvos

5. Őstermelő átalányköltség elszámolása nincs cégautóadó


Hatósági nyilvántartásban nem szerepelő személygépkocsi esetén az a személy vagy szervezet lesz az adó alanya, aki/amely a (például külföldön üzembe helyezett) személygépkocsi használata után költséget (a számviteli törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve a személyi jövedelemadó törvény szerinti tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást) számol el.94 Ebben az esetben a magyar leányvállalatnak nem kell cégautóadót fizetni. A berlini anyavállalatra pedig nem terjed ki a magyar gépjárműadó törvény területi hatálya. Ebből az következik, hogy a cégautóadó nem jelenik meg. 29. feladat megoldása

A költségeket a magyar leányvállalat számolja el költségként, ezért a cégautóadó alanyává válik.

A negyedévente fizetendő cégautóadó összege (8.800 x 3) = 26.400 Ft

94 NAV információs füzetek 32/2012.




A feladat kapcsán meg kell állapítani az egyes gépjárműveket terhelő klasszikus gépjárműadó összegét, valamint az egyes gépjárműveket terhelő cégautóadó összegét. A kettős adóztatás tilalma következtében a cégautóadó összege csökkenthető az időarányos gépjárműadó összegével. A klasszikus gépjárműadót a helyi adóhatóság állapítja meg határozattal, a cégautóadót az adóalanynak kell bevallania. Az autókat terhelő gépjárműadó





1 db 17 év 43 kilowat 140 Ft/kilowatt 6.200 Ft

Összesen 114.700 Ft Az autókat terhelő cégautóadó

Db kW Környezetvédelmi besorolás

Adótétel Cégautóadó

1 db 130 0-4 44.000 Ft/hó 3 x 44.000 = 132.000 Ft

1 db 100 6-10 22.000 Ft/hó 3 x 22.000 = 66.000 Ft

1 db 90 0-4 22.000 Ft/hó 3 x 22.000 = 66.000 Ft

1 db 70 6-10 11.000 Ft/hó 3 x 11.000 = 33.000 Ft

1 db 43 0-4 16.500 Ft/hó 3 x 16.500 = 49.500 Ft

Összesen 346.500Ft

adatok forintban

Db Év Cégautóadó Levonható gépjárműadó Megfizetendő cégautóadó

1 1 év 132.000 44.850 / 12 x 3 = 11.213 132.000 – 11.213 = 120.787

1 5 év 66.000 30.000 / 12 x 3 = 7.500 66.000 – 7.500 = 58.500

1 9 év 66.000 20.700 / 12 x 3 = 5.175 66.000 – 5.175 = 60.825

1 13 év 33.000 12.950 / 12 x 3 = 3.238 33.000 – 3.238 = 29.762

1 17 év 49.500 6.200 / 12 x 3 = 1.550 49.500 – 1.550 = 47.950

Összesen 346.500 28.676 317.824

A vállalkozás által megfizetendő cégautóadó összege 317.870 Ft/negyedév.

A HELYI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI 147


6. FELADATOK A HELYI ADÓ KÖRÉB ŐL

6.1. A helyi adó gyakorlati példái Olvassa el figyelmesen a feladatokat! A példák megoldása szempontjából minden szónak jelentősége van. Amennyiben nincs birtokában valamilyen adózási információnak akkor javasolt a megoldás megnézése előtt az adótörvények elolvasásával folytatni a munkát. Célszerű addig gyakorolni, amíg a feladatokat segédeszközök használata nélkül is hibátlanul meg tudja oldani. Minden fejezet végén megtalálhatók a megoldások. 1. feladat

A válassza ki a következő táblázatból azokat a gazdálkodókat, amelyek mentesek lehetnek a helyi adó alól!

Magyar Nemzeti Bank A Magyar Állam

Helyi önkormányzatok Köztestület

Egyesület Önkéntes kölcsönös Biztosító Pénztár

Alapítvány

Közszolgáltató szervezet Közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit

gazdasági társaság

2. feladat

Négy önkormányzat helyi adó rendeletéből a következő információk váltak ismertté:

Budapest Zuglói Önkormányzat által kivetett helyi adók (az önkormányzati rendeletek alapján az állandó bejelentéssel bírók kommunális, mások építményadót kötelesek fizetni a tulajdonukban lévő ingatlanok után):

A helyi adó fajtája Adóalap Adó Mentesség Magánszemélyek kommunális adója adótárgy 18.000 Ft nagycsaládosok

Építményadó m2 1.580 Ft/m2 törvényi

Iparűzési adó törvényi 2,0% nincs

Ideiglenes iparűzés esetében nap 9.000 Ft/nap nincs

Idegenforgalmi adó szállásdíj 4% törvényi

Salgótarján város önkormányzata által kivetett helyi adók:

A helyi adó fajtája Adóalap Adómérték Mentesség Idegenforgalmi adó vendégéjszaka 1.000 Ft/éj törvényi

Építményadó m2 1.800 Ft/m2 törvényi

Telekadó m2 500 Ft/m2 törvényi

Iparűzési adó törvényi 1,0% nincs

Ideiglenes iparűzés esetében nap 3.000 Ft/nap nincs



Balassagyarmat város önkormányzata által kivetett helyi adók:

A helyi adó fajtája Adóalap Adómérték Mentesség Iparűzési adó törvényi 1,5% törvényi

Idegenforgalmi adó szállásdíj 4% 18 év alatt

Építményadó 3,6% törvényi

Telekadó korrigált

forgalmi érték 3% törvényi

Vác város önkormányzata által kivetett helyi adók:

A helyi adó fajtája Adóalap Adómérték Mentesség Iparűzési adó törvényi 2,0% törvényi

Ideiglenes iparűzés esetében nap 5.000 Ft/nap törvényi

Idegenforgalmi adó vendégéjszaka 300 Ft/éj 18 év alatt

Telekadó m2 200 Ft/m2 nincs

Építményadó m2 1.100 m2 törvényi

Állapítsa meg, hogy melyik város esetében nem szükséges, és melyik város esetében szükséges az önkormányzati rendelet módosítása! Jelölje meg a módosítás okát! 3. feladat

Egy Hódmezővásárhelyen élő magánszemély egyéni vállalkozóként informatikai szolgáltatásokat nyújt. A város Fő utcájában 5 éve vásárolt egy 110 m2-es lakást, ahol a férjével és három gyermekével lakik. Adóévben két utcával arrébb vásárolt egy raktárhelyiséget, ahol a család a régi bútorait tartja. A lakásához közel bérel egy 50 m2-es lakást, amelyet irodának rendezett be. A hódmezővásárhelyi önkormányzat kivetette a magánszemélyek kommunális adóját, és az adótételt a törvényi maximumban állapította meg.

Számítsa ki, hogy hány forint kommunális adót kell fizetnie a magánszemélynek! 4. feladat

Egy magánszemély Budapest XII. kerületében rendelkezik egy kétszintes családi házzal, amelynek földszinti részén található egy garázs és egy tároló helyiség is. A magánszemély ugyanebben a kerületben az adóévet megelőző évben vásárolt egy beépítetlen telket is, amelyre gyermekének kíván a jövőben egy családi házat építeni. Az adóévet megelőző év júliusában a család vásárolt egy siófoki nyaralót és egy nagykanizsai 1.000 m2-es belterületi telket is. A XII. kerületi önkormányzat kivetette a magánszemélyek kommunális adóját, és az adótételt a törvényi maximum 80%-ában állapította meg.

Számítsa ki, hogy hány forint kommunális adót kell fizetnie a magánszemélynek a XII. kerületi önkormányzat részére! 5. feladat

Egy belterületi aranykorona-értékkel nyilvántartott, beépítetlen telek forgalmi értéke 12.000.000 Ft. Az önkormányzat évekkel ezelőtt kivetette a telekadót, amelynek mértéke a



törvényi maximumban került megállapításra. A telekadó alapja az ingatlan korrigált forgalmi értéke. A telek felére 2 éve gyümölcsfákat telepítettek. Az érintett teleknek 3 tulajdonosa van.

Számítsa ki, hogy hány forint telekadót kell fizetniük a tulajdonosoknak! 6. feladat

Egy belterületi beépítetlen telek területe 2.400 m2. Az önkormányzat évekkel ezelőtt rendeletet alkotott a telekadó fizetési kötelezettségről. A telekadó alapja a terület m2-ben megállapított területe. A rendelet értelmében minden évben a legmagasabb adótétel kerül megállapításra. Az érintett teleknek 2 tulajdonosa van. Az adót egyenlő arányban fizetik. A telek évek óta építési tilalom alatt áll. A KSH által közzétett fogyasztói árindexet a táblázat tartalmazza.95

A KSH által közzétett fogyasztói árindexek 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

104,7 106,8 103,6 103,9 108,0 106,1 104,2 104,9 103,9 ?

a) Számítsa ki, hogy hány forint telekadót kell fizetniük a tulajdonosoknak! b) Számítsa ki, hogy hány forint a kivethető telekadó maximuma! 7. feladat

Egy üdülőhelynek nem minősülő nagyvárosban fekvő családi ház alapterülete 260 m2. Az épülethez tartozik egy 30 m2-es garázs és egy 100 m2-es borospince is, amelyben a család tulajdonában lévő szőlőültetvény terméséből készült bort tárolják. Az önkormányzat a lakóépületeket 80 m2 alapterületig mentesítette az adó alól. Az épülethez tartozik egy műtrágyatároló építmény is, amelynek alapterülete 40 m2. Ebben a helyiségben a műtrágyán kívül növényvédőszereket is tárolnak. Az ingatlan forgalmi értéke 39.000.000 Ft. A településen az adóévet megelőző évben kivetették az építményadót. Az adó alapja az ingatlan hasznos alapterülete. Az önkormányzat a helyi adókról szóló törvény által megengedett legmagasabb adótétel 30%-át vetette ki.

a) Számítsa ki, hogy hány forint építményadót kell fizetnie a tulajdonosnak! b) Számítsa ki, hogy hány forint építményadót kellene fizetnie a tulajdonosnak abban

az esetben, ha a település gyógyüdülőhelynek minősülne! 8. feladat

Egy üdülőhelynek minősülő faluban fekvő komfortos családi ház 150 m2 alapterületű. A családi ház forgalmi értéke 28.000.000 Ft. Az adóévet megelőző évben az önkormányzat építményadó rendeletet hirdetett ki, amelynek értelmében a település belterületén fekvő felépítmények tulajdonosainak építményadót kell fizetniük. A helyi adó rendelet értelmében az adókötelezettség január 1-jétől minden érintettre nézve fennáll. Az adó alapja az ingatlan korrigált forgalmi értéke. Az önkormányzat a helyi adókról szóló törvény által megengedett legmagasabb adómértéket állapította meg.

Számítsa ki, hogy hány forint építményadót kell fizetnie az adóalanyoknak! 95 www.ksh.hu



9. feladat

Egy 68 éves nyugdíjas egyedül él IV. kerületi lakásában. A lakás alapterülete 47 m2, forgalmi értéke az elmúlt évek alatt változott. A IV. kerületi önkormányzat adórendelete értelmében a korrigált forgalmi érték után építményadót kell fizetni. Az önkormányzat mentességet nem adott. Az adóalany 3 éve (2009-ben) az építményadó felfüggesztését kérte, amelyet az önkormányzat elfogadott.

2009. 2010. 2011. 2012. A lakás forgalmi értéke 10.000 e Ft 11.000 e Ft 11.000 e Ft 9.000 e Ft

A kivetett építményadó 2% 2,5% 3% 3,6%

Jegybanki alapkamat 5,25% 6% 6,5% 7%

Állapítsa meg, hogy hány forint tartozása van az adóév végén az adóalanynak a felfüggesztett építményadó következtében! 10. feladat

Válassza ki, hogy az alábbi táblázatban szereplő magánszemélyek közül kinek nem kell idegenforgalmi adót fizetni abban a városban, ahol az önkormányzat az idegenforgalmi adót a vendégéjszakákra vetette ki.

A településen állandó lakóhellyel rendelkező Az öregek otthonában lakó személy

A településen található üdülő tulajdonosa A városban munkát végző vállalkozó

A városi kollégiumban lakó gimnazista Munkásszálláson elhelyezett személy

A városi kórház belgyógyászatán fekvő beteg Az üdülő tulajdonosának fia

A városi börtönben szabadságvesztését töltő A városi szanatóriumban kezelt személy

11. feladat

Egy baráti társaság rendszeresen kirándulni jár az ország különböző településeire. Az egyik hétvégén 3 vendégéjszakát töltöttek el egy pécsi panzióban. Pécs városában az önkormányzat évekkel ezelőtt bevezette az idegenforgalmi adót, mégpedig a legmagasabb adótétel kivetésével. Az idegenforgalmi adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. A baráti társaság összetételét az alábbi táblázat tartalmazza:

Életkor Létszám 18 – 65 év közötti személyek létszáma 12 fő

65 év feletti nyugdíjasok létszáma 16 fő

14 – 18 év közötti diákok létszáma 12 fő

14 év alatti gyerekek létszáma 10 fő

Összesen 50 fő

Számítsa ki, hogy hány forint idegenforgalmi adót kell fizetnie a baráti társaságnak a pécsi panzióban!



12. feladat

Egy baráti társaság rendszeresen kirándulni jár az ország különböző településeire. Az egyik hétvégén 3 vendégéjszakát töltöttek el egy hévízi panzióban. Hévíz városában az önkormányzat évekkel ezelőtt bevezette az idegenforgalmi adót, mégpedig a legmagasabb adómérték kivetésével. Az idegenforgalmi adó alapja a szállásdíj. A szobák az emelet és az ágyszám függvényében eltérő díjszabásúak. A baráti társaság összetételét és az igénybe vett szobák árait az alábbi táblázat tartalmazza:

Életkor Létszám Szállásdíj 18 – 65 év közötti személyek létszáma 8 fő 9.600Ft/fő/éj

65 év feletti nyugdíjasok létszáma 2 fő 8.800Ft/fő/éj

14 – 18 év közötti középiskolások létszáma 11 fő 6.400Ft/fő/éj

14 év alatti gyerekek létszáma 5 fő 5.700Ft/fő/éj

Összesen 27 fő −

Számítsa ki, hogy hány forint idegenforgalmi adót kell fizetnie a baráti társaságnak a hévízi panzióban! 13. feladat

Egy keszthelyi székhelyű építőipari vállalkozó Dunaújvárosban vízelvezető árkokat, kerékpárutakat és gyalogos közlekedésre szolgáló járdákat épített. Az építkezés a kezdetétől a végéig összesen 160 napot vett igénybe. A tevékenységéből az önkormányzat illetékességi területén 18.000.000 Ft nettó árbevétele keletkezett. A felhasznált anyagok értéke 14.000.000 Ft volt. A dunaújvárosi önkormányzat által kivetett iparűzési adó mértéke 2%, az ideiglenes iparűzési tevékenységre pedig 4.000Ft/nap adót állapítottak meg.

Számítsa ki, hogy hány forint iparűzési adót kell fizetnie Dunaújvárosban a vállalkozónak! 14. feladat

Egy kaposvári telephellyel rendelkező egyéni vállalkozó állandó jellegű és ideiglenes iparűzési tevékenységet is folytatott. A kaposvári önkormányzat iparűzési adóról alkotott rendelete alapján a településen a legmagasabb adómérték 70%-át vetették ki. A vállalkozó iparűzési adó alapjának összege 40.000.000 Ft. Ideiglenes iparűzési tevékenység következtében az ország különböző településein összesen 12.000 Ft iparűzési adót fizetett meg. Az évközben átutalt iparűzési adóelőleg összege 548.000 Ft.

Számítsa ki a kaposvári önkormányzatnak megfizetendő vagy tőle visszaigényelhető iparűzési adó összegét! 15. feladat

Egy korlátolt felelősségű társaság Diósdon székhellyel, Érden telephellyel rendelkezik. A vállalkozás ideiglenes iparűzési tevékenység következtében összesen 120.000 Ft adót fizetett. A vállalkozás adóévi iparűzési adóalapja, a megfizetett adóelőleg, és az érintett településeken kivetett adómérték az alábbiak szerint alakult:



adatok forintban

Diósd Érd Összesen Iparűzési adóalap 35.000.000 35.000.000 70.000.000

Adómérték 1,8% 1,5% ‒

Adóelőleg 520.000 390.000

Számítsa ki a két önkormányzatot megillető iparűzési adó összegét! 16. feladat

Egy betéti társaság székhelye Karancsságra van bejegyezve. A bt. az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik. Az eva-alapjának adóévi összege 27.312 e Ft. A vállalkozás adóévi nettó árbevétele 30.000 e Ft. A vállalkozásnál felmerült anyagköltség 2.500 e Ft, a bérköltség pedig 1.200 e Ft. A karancssági önkormányzat által kivetett iparűzési adó mértéke 2%. A vállalkozó tevékenységével kapcsolatban egyéb információ nem áll rendelkezésre.

a) Számítsa ki a bt. által fizetendő iparűzési adó összegét abban az esetben, ha a bt. az egyszerűsített adóalap-megállapítást választotta!

b) Számítsa ki, hogy mennyi iparűzési adót fizetett volna a vállalkozás, ha nem az egyszerűsített adómegállapítási módszert választja!

17. feladat

Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó kft. székhelye Cered. Az adóévi eva-alapja 30.000 e Ft. A vállalkozás éves nettó bevétele 26.800 e Ft, anyagköltsége 3.400 e Ft. Az iparűzési adó mértéke 2%. A vállalkozás év közben több településen, összesen 32 napig ideiglenes iparűzési tevékenységet is folytatott, amely után az iparűzési adót megfizette. Minden érintett településen a maximális adótételt állapították meg az iparűzési tevékenységre.

a) Számítsa ki a kft. által fizetendő iparűzési adó összegét abban az esetben, ha a kft. az egyszerűsített adóalap-megállapítást választotta!

b) Számítsa ki, hogy mennyi iparűzési adót fizetett volna a vállalkozás, ha nem az egyszerűsített adómegállapítási módszert választja!

18. feladat

Egy oktatási tevékenységet folytató egyszemélyes kft. adóévi nettó árbevétele 7.600.000 Ft. A vállalkozás anyag- és anyagjellegű költsége 546.000 Ft. Az iparűzési adó mértéke 2%.

Számítsa ki az önkormányzatot megillető iparűzési adó összegét abban az esetben, ha a vállalkozás egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást választ! 19. feladat

Egy kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást alkalmaz. Éves nettó bevétele 97.000.000 Ft. Az szja szerinti átalányadó alapja 14.500.000 Ft. A vállalkozó az iparűzési adó megállapításának egyszerűsített változatát választotta. Az önkormányzat 1,8%-os adómértéket állapított meg.

Számítsa ki az önkormányzatot megillető iparűzési adó összegét!



20. feladat

Egy társasági adó hatálya alá tartozó korlátolt felelősségű társaság az állandó jellegű iparűzési tevékenységét csak a székhelyén végzi. A székhelyén kívül nem létesített telephelyet. Az iparűzési adó mértéke 2%. A kft. gazdálkodásával kapcsolatban az alábbi információk ismeretek: 1. A vállalkozás nettó árbevétele 65.000.000 Ft. 2. Az adóévben elszámolt személyi költség összege 13.800.000 Ft. 3. A vállalkozás által eladott áruk beszerzési értéke 9.000.000 Ft. 4. A kft. által közvetített szolgáltatások értéke 5.000.000 Ft. 5. A felhasznált anyagok költségként elszámolt értéke 11.200.000 Ft. 6. A vállalkozás alapkutatás miatt elszámolt költsége 4.200.000 Ft. 7. Ideiglenes iparűzési – nem építőipari – tevékenység következtében megfizetett iparűzési

adó összege 112.000 Ft.

Számítsa ki a székhely szerinti önkormányzatot megillető iparűzési adó összegét! 21. feladat

Egy társasági adó hatálya alá tartozó korlátolt felelősségű társaság az állandó jellegű iparűzési tevékenységét csak a székhelyén végzi. Székhelyén kívüli nem létesített telephelyet. Az iparűzési adó mértéke 1,5%. A kft. gazdálkodásával kapcsolatban az alábbi információk ismeretek: 1. A vállalkozás nettó árbevétele 70.000.000 Ft. 2. Az adóévben elszámolt személyi költség összege 13.800.000 Ft. 3. A vállalkozás által eladott áruk beszerzési értéke 8.200.000 Ft. 4. A kft. által közvetített szolgáltatások értéke 3.980.000 Ft. 5. A felhasznált anyagok költségként elszámolt értéke 7.800.000 Ft. 6. A vállalkozás alapkutatás miatt elszámolt költsége 3.900.000 Ft. 7. Az adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összege 1.500.000 Ft 8. A kft. összesen 40 napig tartó ideiglenes iparűzési tevékenységet is végzett, amely után

az adót megfizette. A vállalkozás az építőiparban nem érdekelt. Az érintett település önkormányzata a legmagasabb adótételt állapította meg.

Az átlagos statisztikai állományi létszám 2010. 2011. 2012. 10 fő 12 fő 13 fő


Egy társasági adó hatálya alá tartozó részvénytársaság az állandó jellegű iparűzési tevékenységét csak a székhelyén végzi. Székhelyén kívüli telephelyet nem létesített. Az iparűzési adó mértéke 1,8%. Az rt. gazdálkodásával kapcsolatban az alábbi információk ismertek: 1. A vállalkozás számviteli törvény szerint elszámolt nettó árbevétele 680.000.000 Ft. 2. Adóévben egy másik belföldi vállalkozástól kapott osztalék összege 15.000.000 Ft. 3. Adóévben felmerült anyagköltség összege 114.000.000 Ft. 4. A cégtelefon magáncélú használata miatt a dolgozók részére kiszámlázott telefonköltség

összege 1.900.000 Ft.



5. Más vállalkozás részére kiszámlázott rezsiköltség (víz, villany, fűtés) összege 6.000.000 Ft. 6. A dolgozók részére nyújtott béren kívüli juttatás összege 7.000.000 Ft. 7. Adóévben felmerült személyi jellegű költség 24.000.000 Ft. 8. A vállalkozás alkalmazott kutatás miatt elszámolt költsége 11.700.000 Ft. 9. Az elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összeg 126.000.000 Ft. 10. A vállalkozás ideiglenes iparűzési tevékenységet (nem építőipari) is folytatott 4

különböző településen. A tevékenység időtartama összesen 90 nap. Az érintett településeken folyó munka időtartamát és az önkormányzatok által kivetett adómértékeket a következő táblázat tartalmazza:

A B C D Napok száma 20 nap 30 nap 25 nap 15 nap

Adómérték 5.000 Ft/nap 4.800 Ft/nap 3.200 Ft/nap 2.600 Ft/nap



Egy nagyatádi székhelyű ruhaipari részvénytársaság telephelyet létesített Békéscsabán. A székhelyen található eszközeinek értéke 30.000.000 Ft. A békéscsabai telephelyen található eszközök értéke 20.000.000 Ft. A részvénytársaság iparűzési adóalapjának teljes összege 40.000.000 Ft. A vállalkozás eszközarányos megosztást választott. A nagyatádi önkormányzat a legmagasabb, a békéscsabai önkormányzat pedig 1% iparűzési adókulcsot állapított meg.

Számítsa ki a nagyatádi és a békéscsabai önkormányzatot megillető iparűzési adót! 24. feladat

Egy kft. székhelye Miskolctapolcán található. A vállalkozás Egercsehiben telephelyet létesített. Az iparűzési adó alapját eszközérték arányosan kívánja megosztani. A két telephellyel kapcsolatban a következő információk állnak rendelkezésre:


Felmerült költségek Miskolctapolca Egercsehi

Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása 15.000 17.000

Az elszámolt személyi költség összege 22.000 19.000

Gépsorok karbantartási költsége 3.500 1.980

Bérelt szerszámgépek éves bérleti díja 6.250 −

Bérelt raktárhelyiségek − 8.420

A lízingelt gépjárművek lízingdíjának éves összege 1.321 2.000

A telephelyen felmerült közvetlen anyagköltség 39.000 26.000

Kis értékű tárgyi eszköz beszerzési értéke összesen 230 420

Számítsa ki a két településen figyelembe vehető eszközértéket!



25. feladat

Egy kalocsai székhelyű cipőipari részvénytársaság telephelyet létesített Cegléden. A székhelyen található eszközeinek értéke 56.000 000 Ft. A ceglédi telephelyen található eszközök értéke 44.000.000 Ft. A vállalkozás iparűzési adóalapjának teljes összege 23.000.000 Ft. A vállalkozás eszközarányos megosztást választott. Az ózdi önkormányzat 2%, a miskolci önkormányzat pedig 1,5%-os mértékű iparűzési adókulcsot állapított meg. A vállalkozás ideiglenes iparűzési tevékenységet is folyatatott. Az ideiglenes iparűzési tevékenység következtében megfizetett iparűzési adó összege 50.000 Ft.

Számítsa ki az kalocsai és a ceglédi önkormányzatot megillető iparűzési adó összegét! 26. feladat

Egy műanyaggyártó kft. székhelye Salgótarján. A kft. Salgótarjánon kívül Nagybátonyban is létesített telephelyet. A dolgozók irányítása Salgótarjánból történik. A Salgótarjánban foglalkoztatottak személyi jellegű ráfordítása 34.500.000 Ft, amely az ügyvezető személyi költségét is tartalmazza. A nagybátonyi telephelyen foglalkoztatottak személyi jellegű ráfordítása 65.000.000 Ft. A vállalkozás iparűzési adóalapjának teljes összege 40.000.000 Ft. A vállalkozás személyi költség-arányos megosztást választott. Az iparűzési adó mértékét mindkét városban a törvényi maximum felében határozták meg.


Egy kiskereskedelmi kft. székhelye Kecskemét. A kft. Kecskeméten kívül Szarvason is telephelyet létesített. A dolgozók irányítása Kecskeméten történik. A kecskeméti telephelyen foglalkoztatottak személyi jellegű ráfordítása 39.500.000 Ft, amely az ügyvezető személyi költségét is tartalmazza. A szarvasi telephelyen foglalkoztatottak személyi jellegű ráfordítása 60.000.000 Ft. A vállalkozás iparűzési adóalapjának teljes összege 42.000.000 Ft. A vállalkozás személyi költség-arányos megosztást választott. Kecskemét város önkormányzata 2%-os, Szarvas város önkormányzata pedig 1,7%-os iparűzési adómértéket állapított meg.


Egy balatonalmádi székhelyű termelő vállalkozás 3 telephellyel rendelkezik. Az adóévi iparűzési adóalapjának összege 150.000.000 Ft. Az egyes telephelyeken felmerült személyi költség összegével és a rendelkezésre álló eszközállomány értékével, valamint az önkormányzatok által kivetett adómértékkel kapcsolatban az alábbi információk ismertek:

adatok forintban

Balatonalmádi Balatonfüred Tihany Személyi költség 270.000.000 30.000 000 0

Eszközérték 100.000.000 250.000.000 550.000 000

Adómérték 1% 1,5% 2,0%

A személyi költség az ügyvezető személyi költségeit is tartalmazza.

Számítsa ki a három önkormányzatot megillető iparűzési adó összegét!



29. feladat

Egy karancsaljai vállalkozás 3 telephellyel rendelkezik. Az adóévi iparűzési adóalapjának összege 120.000 000 Ft. Az egyes telephelyeken felmerült személyi költség összegével és a rendelkezésre álló eszközállomány értékével, valamint az önkormányzatok által kivetett adómértékkel kapcsolatban az alábbi információk ismertek: adatok forintban

Karancsalja Őrhalom Szécsény Személyi költség 1.200.000 3.400 000 4.600.000

Eszközérték 50.000.000 40.000.000 30.000.000


Számítsa ki a három önkormányzatot megillető iparűzési adó összegét! 30. feladat

Egy építőipari vállalkozás székhelye Keszthely. A vállalkozás a székhelyén kívül 3 telephellyel rendelkezik. Az adóévi iparűzési adóalapjának összege 60.000e Ft. A vállalkozás székhelyén és a siófoki telephelyén nem építőipari tevékenység zajlik. A székhelyen és a siófoki telephelyen együttesen realizált nettó bevétel összege 10.000 e Ft. Ugyanezen városokban rendelkezésre álló saját termelésű készlet a vállalkozás összes saját termelésű készletének 10%-a. A zirci és a veszprémi telephelyén építőipari tevékenység zajlik. A vállalkozás személyi költség-arányos költségmegosztást választott. Minden településen a legmagasabb adómértéket vetették ki. A vállalkozás a speciális adóalap-megosztási módszert választotta. Az iparűzési adóalap megosztásához rendelkezésre álló információk az alábbiak:


Számviteli adatok Keszthely Siófok Zirc Veszprém

Személyi költség 12.000 12.000 3.400 4.600

Nettó árbevétel 6.000 4.000 40.000 40.000

Saját termelésű készlet 5.000 5.000 15.000 25.000

Számítsa ki a négy önkormányzatot megillető iparűzési adó összegét!



6.2. A helyi adó gyakorlati példáinak megoldása96 A példatári megoldások általában forintra vagy ezer forintra kerekítve kerültek kiszámításra, annak megfelelően, hogy az adott adónemnél vagy vállalkozói csoportnál (pl. egyéni vállalkozó) a bevallásokat forintban vagy ezer forintban kell-e benyújtani az adóhatóság részére.


Az önkormányzat rendeletével vagyoni típusú adók, kommunális jellegű adók, továbbá helyi iparűzési adó bevezetésére jogosult.

Az önkormányzat a helyi adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan az adómaximum figyelembevételével állapíthatja meg.

Az adómaximum a helyi adókról szóló törvényben meghatározott felső határ és a felső határ fogyasztói árszínvonal-változás figyelembevételével növelt összege.

Az önkormányzat az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle adó fizetésére kötelezheti, továbbá az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál.

Építményadó az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épületre, épületrészre vethető ki. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adómaximum − az építmény m2-ben számított hasznos alapterületére legfeljebb 1.100Ft/m2 + a felső

határ növelt összege, vagy − az építmény korrigált forgalmi értékének 3,6%-a.

Telekadó az önkormányzat illetékességi területén lévő telekre vethető ki. Az adómaximum − a telek m2-ben számított 200 Ft/m2 + a felső határ növelt összege, vagy − az építmény korrigált forgalmi értékének 3%-a.

A magánszemélyek kommunális adója az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanra, továbbá az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkező magánszemélyre vethető ki. Az adó maximális összege adótárgyanként 17.000 Ft + a felső határ növelt összege.

Idegenforgalmi adó arra a személyre vethető ki, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Az adó maximális összege: − vendégéjszakánként 300 Ft + a felső határ növelt összege. − a szállásért bármilyen jogcímen fizetendő ellenérték 4%-a.

96 1990. évi C. törvény alapján

Az adó tárgya

Ingatlantulajdon, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog

Nem állandó lakosként való tartózkodás

Gazdasági tevékenység gyakorlása



Iparűzési adó a vállalkozói minőségben – ideiglenes vagy állandó jelleggel – végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenység. Az adó maximális összege: − állandó jellegű iparűzési tevékenység esetében az adólap 2%-a. − ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári

naponként legfeljebb 5.000 Ft. Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység akkor valósulhat meg, ha a vállalkozó nem rendelkezik székhellyel az önkormányzat illetékességi területén.

Állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve,

hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot.

b) bármely – az előzőekbe nem sorolható – tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Több önkormányzat illetékességi területén is folytatható állandó jellegű iparűzési tevékenység. Ebben az esetben az iparűzési adóalapot meg kell osztani a települések között, és minden érintett önkormányzat részére iparűzési adót fizetni. Az egyes településekre eső adóalapok együttes összegének meg kell egyeznie a vállalkozó adóalapjának összegével. Az adóalap-megosztás lehetőségei függnek a tevékenység jellegétől és az adóalap nagyságától. Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál.

a) Eszközérték-arányos megosztás csak abban az esetben lehetséges, ha a vállalkozás minden érintett telephelyén található valós eszközérték. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A kis értékű tárgyi eszközök csak az aktiválás évében vehetők figyelembe.

Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása

A költségként elszámolható bérleti díj összege

A költségként elszámolható lízingdíj összege

A 100.000 Ft alatti egyedi értékű tárgyi eszköz beszerzési értéke

Termőföld esetében aranykoronánként 500 fT

ESZKÖZÉRTÉK

Telek esetében a beszerzési érték 2%-a

Adóalap megosztása

adóalap <<<< 100 M Ft

személyi költség arányában

előző adóévi adóalap >>>> 100 M Ft

eszközérték arányában

kombinált módszerrel csak kombinált

módszerrel



A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg – járműveknél – ahol azt jellemzően tárolják.

b) A személyi költség arányában történő megosztás esetében az ügyvezető személyi költségének 10%-át a székhely szerint kell figyelembe venni. Amennyiben az ügyvezető miatt elszámolt személyi költség nulla forint, akkor az érintett miatt 500.000 Ft személyi költséget kell figyelembe venni.

A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén 500.000 Ft-ot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó (ügyvezető) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500.000 Ft-ot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén.

c) Kombinált adóalap-megosztást köteles alkalmazni az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot. Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték-arányos megosztás módszerét kell alkalmazni.

Speciális adóalap megosztási lehetőség vonatkozik a távközlési szolgáltatást és az építőipari tevékenységet végzőkre. − A távközlési szolgáltatók esetében az adóalap-megosztásba minden olyan települést be

kell vonni, ahol a társaság előfizetési szerződést kötött. Az adóalap megosztása a nettó árbevétel arányában történik.

− Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozások eldönthetik, hogy az adóalapjuk 100%-át a fenti táblázatban található módszer alapján osztják meg, vagy a fenti módszereket az adóalap 50%-ára alkalmazzák, és a másik 50%-ot az építőipari teljesítmény arányában osztják meg.

Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.

A helyi adókról szóló törvény értelmében – a feltételek megléte esetén – egyszerűsített adóalap-megállapításra is lehetőség nyílik.

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozók választhatják, hogy az adóalapjukat az eva-alap 50%-ában határozzák meg.

Azok a vállalkozások, akiknek az éves nettó árbevétele nem haladja meg a 8 millió forintot (kezdő vállalkozás esetén időarányosan számított 8 millió forintot), adóalapjukat az éves nettó árbevételük 80%-ában állapítják meg.

A személyi jövedelemadó hatálya alatt átalányadózó vállalkozások adóalapja a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20 százalékkal növelt összege, de nem lehet több mint a személyi jövedelemadó törvény szerinti bevétel 80 százaléka.




Magyar Nemzeti Bank Csak a helyi iparűzési adó vonatkozásában

Helyi önkormányzatok Nem terjed ki a törvény hatálya

Sportegyesület A feltételek megléte esetén mentes az adó alól

Művészeti alapítvány A feltételek megléte esetén mentes az adó alól

Közszolgáltató szervezet A feltételek megléte esetén mentes az adó alól

A Magyar Állam Nem terjed ki a törvény hatálya

Magyar Tudományos Akadémia A feltételek megléte esetén mentes az adó alól

Önkéntes kölcsönös Biztosító Pénztár A feltételek megléte esetén mentes az adó alól

A közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság

Csak a helyi iparűzési adó vonatkozásában

Mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a mentesség csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. Egyéb ingatlan után nem jár. 2. feladat megoldása

Minden esetben figyelni kell arra, hogy a kérdés az adó mértékére vagy annak maximális összegére irányul.

A helyi adó rendelet módosításának okai

Zugló Az ideiglenes iparűzési tevékenységre kivetett adót csökkenteni kell, mert az adó összege meghaladja a törvényi maximumot.

Salgótarján Minden rendeletet módosítani kell, mert az adómérték meghaladja a kivethető törvényi maximumot.

Balassagyarmat Az adórendeleteket nem kell módosítani. Megfelelnek a törvénynek.

Vác Az adórendeleteket nem kell módosítani. Megfelelnek a törvénynek.


Megjegyzések: − Az adó évi mértékének felső határa adótárgyanként (telek, építmény), illetőleg nem

magánszemély tulajdonában álló lakásbérleti jogonként legfeljebb 17.000 Ft/év.97 − A raktárhelyiség esetében a kommunális adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év

első napján az építmény tulajdonosa volt. Az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. 1990. évi C. törvény 26.§98

97 1990. évi C. törvény 26.§ 98 1990. évi C. törvény 52.§ 7.



A kommunális adó tárgya a lakás 1 ingatlan

Lakásbérleti jog 1 bérleti jog

Raktár adója a következő adóévtől érinti a magánszemélyt 0

A kommunális adó összege (2 x 17.000) 34.000 Ft 4. feladat megoldása

Figyelemmel kell lenni arra, hogy a XII. kerületi önkormányzat csak a saját illetékességi területén lévő ingatlanok után vethet ki kommunális adót. Arra is ügyelni kell, hogy ebben az esetben a garázs és a tároló helyiség a családi ház részét képezi és nem minősül önálló ingatlannak.

A kommunális adó tárgya (lakás, telek) 2 ingatlan

A kommunális adó összege (2 x 17.000 x 0,8) 27.200 Ft/év 5. feladat megoldása

Az aranykorona-értékkel nyilvántartott telek esetében a gyümölcsfa-telepítés mezőgazdasági tevékenységet keletkeztetett. Ebben az esetben az érintett teleknagyságra a mezőgazdasági művelés befejezését követő adóévben keletkezik majd adófizetési kötelezettség.99

adatok forintban

A telek forgalmi értéke 12.000.000

A telekadó alapja 12.000.000 / 2 = 6.000.000

A telekadó összege 6.000.000 x 0,5 x 0,03 = 90.000

Egy tulajdonos által fizetendő telekadó 900.000 / 3 = 30.000 Ft/év 6. feladat megoldása

A helyi adókról szóló törvény alapján mentes az adó alól az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a.100

a) A telekadó kiszámítása adatok forintban

A telek nagysága 2.400 m2

A telekadó alapja (2.400 x 0,5) 1.200 m2

A telekadó összege 1.200 m2 x 200 Ft/m2 = 240.000 Ft/év

Egy tulajdonos által fizetendő telekadó 240.000 Ft / 2 = 120.000 Ft/év b) A kivethető telekadó maximumának kiszámítása

Az adómaximum a helyi adókról szóló törvényben meghatározott felső határ és a felső határ 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal-változásai szorzatával növelt összege.101 99 1990. évi C. törvény 20.§ 100 1990. évi C. törvény 19.§ 101 1990. évi C. törvény 6.§ c)



A KSH által közzétett fogyasztói árindexek 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

104,7 106,8 103,6 103,9 108,0 106,1 104,2 104,9

Kivethető telekadó maximum = 200 + 200 x 1,047 x 1,068 x 1,036 x 1,039 x 1,08 x 1,061 x 1,042 x 1,049 = 200 + 200 x 1,507563 = 501,5127 Ft/m2


Az építmény hasznos alapterülete a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m.102

A családi ház alapterülete 260 m2

‒ Önkormányzat által mentesített rész ‒ 80 m2

+ A garázs alapterülete + 30 m2

‒ A borospince alapterülete103 ‒ 100 m2

‒ A műtrágyatároló ‒ 40 m2

Az építményadó alapja 70 m2

Az építményadó összege (70 m2 x 1.100 Ft/m2) 77.000 Ft

A gyógyüdülőhelyi státusz az adó összegén nem változtat. 8. feladat megoldása

Megjegyzések: − Az ingatlan korrigált forgalmi értéke azonos az illetékekről szóló törvény

alkalmazásával megállapított forgalmi érték 50%-ával.104 − Az építményadó mértéke a korrigált forgalmi érték 3,6%-a.105

adatok forintban

Az ingatlan forgalmi értéke 28.000.000

Az építményadó alapja (28.000.000 x 0,5) 14.000.000

Az építményadó összege (14.000.000 x 0,036) 504.000 Ft/év


Figyelni kell arra, hogy a kamat az adófelfüggesztést követő év végén jelenik meg. A felfüggesztett adó összegeket göngyölíteni kell. Arra is ügyelni szükséges, hogy a kamat is kamatozik. Kamatlábként a mindenkori jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni.

adatok forintban 102 1990. évi C. törvény 52.§ 9. 103 1990. évi C. törvény 13.§ h) 104 1990. évi C. törvény 52.§ 13. 105 1990. évi C. törvény 16. §



2009. 2010. 2011. 2012. A lakás forgalmi értéke 10.000.000 11.000.000 11.000.000 9.000.000

Adóalap (50%) 5.000.000 5.500.000 5.500.000 4.500.000

A kivetett építményadó 2% 2,5% 3% 3,6%

Felfüggesztett építményadó 100.000 137.000 165.000 162.000 Építményadó tartozás 100 000 237.000 402.000 564.000

Jegybanki alapkamat 5,25% 6% 6,5% 7%

Halmozódó kamat 0 6.000 15.795 29.246

Összes tartozás 100.000 243.000 417.795 593.246

Kamat 2010: 100.000 x 0,06 = 6.000 Ft Kamat 2011: 243.000 x 0,065 = 15.795 Ft Kamat 2012: 417.795 x 0,07 = 29.246 Ft 10. feladat megoldása

A városban munkát végző vállalkozó akkor mentesül, ha az adott településen vállalkozási tevékenységet végez. A munkásszálláson elhelyezett személy után akkor nem kell idegenforgalmi adót fizetni, ha az érintett településen a munkáltatója által folytatott munkavégzésben vesz részt. A feladatban szereplő többi személy mentes az idegenforgalmi adó alól. 11. feladat megoldása

A helyi adókról szóló törvény alapján mentes az adó alól a 18. életévét be nem töltött magánszemély.106 A helyi adókról szóló törvény értelmében kivethető legmagasabb adómérték személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft.107

adatok forintban

Életkor Adóalany Vendégéjszaka 18 – 65 év 12 fő 12 x 3 = 36 éjszaka

65 év feletti nyugdíjas 16 fő 16 x 3 = 48 éjszaka

14 – 18 év közötti középiskolás mentes ‒

14 év alatti gyermek mentes ‒

Adóalap 84 vendégéjszaka

Idegenforgalmi adó összege 84 x 300 Ft/éj 25.200 Ft 12. feladat megoldása

106 1990. évi C. törvény 31.§ a) 107 1990. évi C. törvény 33.§



Az idegenforgalmi adó kivethető legmagasabb mértéke a szállásdíj 4%-a.108 adatok forintban

Életkor Létszám Szállásdíj Idegenforgalmi adó 18 – 65 év 8 fő 9.600 x 3 x 8 = 230.400 9.216

65 év feletti 2 fő 8.800 x 3 x 2 = 52.800 2.112

14 – 18 év közötti 11 fő 6.400 x 3 x 11 = 211.200 mentes

14 év alatti 5 fő 5.700 x 3 x 5 = 85.500 mentes

A fizetendő idegenforgalmi adó összege 11.328 13. feladat megoldása

A vállalkozó tevékenysége 30 – 181 nap közé esett, ezért Dunaújvárosban nem keletkezett telephelye. A fizetendő adó összege 160 nap x 4.000 Ft/nap = 64.000 Ft. 14. feladat megoldása

Megjegyzések: − Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység

végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.109

− Az adóévben más településen megfizetett ideiglenes iparűzési tevékenység következtében megfizetett iparűzési adó összege a megfizetendő iparűzési adó összegét csökkenti.

− Az évközben megfizetett adóelőleg a fizetendő iparűzési adó összegéből levonható.

adatok forintban

Iparűzési adó alapja 40.000.000

Iparűzési adó mértéke (0,02 x 0,7) 1,4%

Iparűzési adó összege (40.000.000 x 0,014) 560.000

‒ Megfizetett ideiglenes iparűzési tevékenységet terhelő adó ‒ 12.000

‒ megfizetett iparűzési adóelőleg ‒ 548.000

Megfizetendő iparűzési adó összege 0 15. feladat megoldása

Az ideiglenes iparűzési tevékenység következtében megfizetett iparűzési adó a telephelyek között olyan mértékben osztandó meg (vonható le), amilyen arányt a telephely iparűzési adóalapja a teljes iparűzési adóalapon belül képvisel.

adatok forintban

Diósd Érd Összesen 108 1990. évi C. törvény 33.§ b) 109 1990. évi C. törvény 39.§ (3)



Iparűzési adóalap 35.000.000 35.000.000 70.000.000

Adóalap részaránya 50% 50% 100%

Adómérték 1,8% 1,5% ‒

Iparűzési adó összege 630.000 525.000 1.155.000

Levonható iparűzési adó ‒ 60.000 ‒ 60.000 ‒ 120.000

Megfizetett adóelőleg ‒ 520.000 ‒ 390.000 ‒ 910.000

Befizetendő adó 50.000 75.000 125.000

Diósdon fizetendő iparűzési adó összegének kiszámítása

Adóalap részaránya = 50,0000.000.3535.000.000

35.000.000 =+

Iparűzési adó összege = 35.000.000 x 0,018 = 630.000 Ft. Az iparűzési adóalap 50%-a a diósdi önkormányzat felé számolandó el. Ideiglenes iparűzési tevékenység miatt megfizetett adó diósdi adóalapra eső levonható része = 100.000 x 0,5 = 50.000 Ft. Érden fizetendő iparűzési adó összegének kiszámítása

Adóalap részaránya = 50,0000.000.3535.000.000

35.000.000 =+

Iparűzési adó összege = 35.000.000 x 0,015 = 525.000 Ft. Ideiglenes tevékenység miatt fizetett adó levonható része = 120.000 x 0,5 = 60.000 Ft. 16. feladat megoldása

a) Az iparűzési adó összege egyszerűsített adóalap-számítás esetében

Megjegyzések: Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozás az iparűzési adójának alapját az eva alapjának 50 százalékában is meghatározhatja.110


Az iparűzési adó alapja 27.312 x 0,5 13.656

Az iparűzési adó összege 13.656 x 0,02 273 b) Az iparűzési adó összege klasszikus adóalap-számítás esetében

Megjegyzések: − Az adóévben elszámolt személyi költség nem csökkenti az iparűzési adó alapját. − Az adóévben más településen megfizetett ideiglenes iparűzési tevékenység

következtében megfizetett iparűzési adó összege a megfizetendő iparűzési adó összegét csökkenti.


Az adó elszámolása

110 1990. évi C. törvény 39/B.§ (1)



Nettó árbevétel 30.000

‒ Elszámolt anyagköltség ‒ 2.500

Adóalap 27.500

Számított iparűzési adó összege (27.500 x 0,02) 550 17. feladat megoldása

a) Az iparűzési adó összege egyszerűsített adóalap-számítás esetében adatok ezer forintban

Az iparűzési adó alapja 30.000 x 0,5 15.000

Az iparűzési adó összege 15.000 x 0,02 300

‒ Ideiglenes iparűzési tevékenység utáni adó 32 nap x 5.000 Ft ‒ 160

Székhely szerinti önkormányzatnak fizetendő iparűzési adó 140

b) Az iparűzési adó összege klasszikus adóalap-számítás esetében adatok ezer forintban

Az adó elszámolása Nettó árbevétel 26.800


Adóalap 23.400

Számított iparűzési adó összege (23.400 x 0,02) 468

‒ Ideiglenes iparűzési tevékenység utáni adó ‒ 160

Székhely szerinti önkormányzatnak fizetendő iparűzési adó 308 18. feladat megoldása

Azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél a nettó árbevétel nem haladja meg a 8 millió forintot, az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel 80%-a. Kezdő vállalkozások esetében az árbevételi korlátot időarányosan kell számítani.111

Nettó árbevétel (7.600.000) < 8.000.000 Ft

adatok forintban

Iparűzési adó alapja (7.600.000 x 0,8) 6.080.000

Az iparűzési adó összege (6.080.000 x 0,02) 121.600 19. feladat megoldása

Az szja szerinti átalányadózást alkalmazó vállalkozó adóalapja a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20 százalékkal növelt összege, de nem lehet több mint a személyi jövedelemadó törvény szerinti bevétel 80 százaléka.112 97.000.000 x 0,8 = 77.600.000 Ft > 14.500.000 x 1,2 = 17.400.000 Ft

adatok forintban 111 1990. évi C. törvény 39/A.§ (4) 112 1990. évi C. törvény 39/A.§ (2)



Az iparűzési adó alapja 17.400.000

Az iparűzési adó összege 17.400.000 x 0,018 313.200 20. feladat megoldása

Megjegyzések: − Az adóévben elszámolt személyi költség nem csökkenti az iparűzési adó alapját. − Az adóévben más településen megfizetett ideiglenes iparűzési tevékenység

következtében megfizetett iparűzési adó összege a megfizetendő iparűzési adó összegét csökkenti.


Az adó elszámolása Nettó árbevétel113 65.000

‒ ELÁBÉ ‒ 9.000

‒ Közvetített szolgáltatások értéke ‒ 5.000


‒ Alapkutatás elszámolt költsége ‒ 4.200

Adóalap 35.600

Számított iparűzési adó összege (35.600.000 x 0,02) 712

‒ Ideiglenes iparűzési tevékenység miatt megfizetett adó ‒ 112

A székhely szerinti önkormányzat részére megfizetendő adó 600 21. feladat megoldása

Megjegyzések: − Az adóévben elszámolt értékcsökkenés nem csökkenti az iparűzési adó alapját. − Az adóévben más településen megfizetett ideiglenes iparűzési adó összege a

megfizetendő iparűzési adó összegét csökkenti. − Az ideiglenes iparűzési tevékenységre megállapítható iparűzési adó legmagasabb

mértéke 5.000 Ft/nap.114 − Az iparűzési adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi

átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. A létszámot két tizedesjegy pontossággal kell kiszámítani.115



Az adó elszámolása

113 1990. évi C. törvény 39.§ (1) 114 1990. évi C. törvény 40.§ (2) 115 1990. évi C. törvény 39/D.§ (1)



Nettó árbevétel 70.000

‒ ELÁBÉ ‒ 8.200



‒ Alapkutatás elszámolt költsége ‒ 3.900

‒ Foglalkoztatási kedvezmény (12 fő – 10 fő) x 1.000) − 2.000

Adóalap 44.120

Számított iparűzési adó összege (44.120 x 0,015) 662

‒ Ideiglenes iparűzés miatt megfizetett adó (40 nap x 5.000) ‒ 200

A székhely szerinti önkormányzat részére megfizetendő adó 442 22. feladat megoldása

A megfizetett ideiglenes iparűzési adó összegének kiszámítása: adatok forintban

Település Adótétel Napok száma Iparűzési adó összege A 5.000 Ft/nap 20 nap 5.000 x 20 100.000

B 4.800 Ft/nap 30 nap 4.800 x 30 144.000

C 3.200 Ft/nap 25 nap 3.200 x 25 80.000

D 2.600 Ft/nap 15 nap 2.600 x 15 39.000

Összesen ‒ 90 nap 363.000



Az adó elszámolása Nettó árbevétel 680.000



‒ Alkalmazott kutatás elszámolt költsége ‒ 11.700

‒ Foglalkoztatási kedvezmény (16 fő – 13 fő) x 1.000) ‒ 300

Adóalap 548.000

Számított iparűzési adó összege (548.000 x 0,018) 9.864

‒ Ideiglenes iparűzés miatt megfizetett adó ‒ 363

A székhely szerinti önkormányzat részére megfizetendő adó 9.501 23. feladat megoldása

Megjegyzések:



− A vállalkozás iparűzési adóalapja nem haladja meg a 100.000.000 Ft-ot, ezért eldöntheti, hogy az iparűzési adó megosztásának melyik módszerét választja.

− A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani.116

− A két település önkormányzatát megillető iparűzési adó összegét úgy kell meghatározni, hogy az eszközérték arányában kiszámított adóalapokat megszorozzuk az adott településen kivetett adó mértékével.

adatok forintban

Nagyatád Békéscsaba Összesen Eszközérték 30.000.000 20.000.000 50.000.000

Eszközérték aránya 0,6 0,4 1,00

Iparűzési adó alapja 24.000.000 16.000.000 40.000.000

Adókulcs 2% 1% ‒

Iparűzési adó összege 480.000 160.000 640.000

A nagyatádi önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása:

Eszközértéke aránya = 6,0000.000.2030.000.000

30.000.000 =+

Eszközarányos adóalap = 40.000.000 x 0,6 = 24.000.000 Ft Iparűzési adó összege = 24.000.000 x 0,02 = 480.000 Ft A békéscsabai önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása:

Eszközértéke aránya = 4,0000.000.2030.000.000

20.000.000 =+

Eszközarányos adóalap = 40.000.000 x 0,4 = 16.000.000 Ft Iparűzési adó összege = 16.000.000 x 0,0,1 = 160.000 Ft 24. feladat megoldása


Felmerült költségek Miskolctapolca Egercsehi

Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása 15.000 17.000

Bérelt szerszámgépek éves bérleti díja 6.250 −

Bérelt raktárhelyiségek − 8.420

A lízingelt gépjárművek lízingdíjának éves összege 1.321 2.000

Kis értékű tárgyi eszköz beszerzési értéke összesen 230 420

Összes eszközérték 22.801 27.840


116 1990. évi C. törvény 3. sz. melléklet 1.2.



A megfizetett ideiglenes iparűzési tevékenység következtében adó az iparűzési adóalapok arányában vonható le abból az iparűzési adó összegből, amelyet az ózdi és a miskolci önkormányzat részére a vállalkozásnak meg kellene fizetni.


Kalocsa Cegléd Összesen Eszközérték 56.000 44.000 100.000


Iparűzési adó alapja 12.880 10.120 23.000

Adókulcs 2% 1,5% ‒

Iparűzési adó összege 129 152 410

‒ Levonható iparűzési adó ‒ 28 ‒ 22 ‒ 50

Megfizetendő iparűzési adó 121 130 251

A kalocsai önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása:

Eszközértéke aránya = 56,0.0004456.000

56.000 =+

Eszközarányos adóalap = 23.000 x 0,56 = 12.880 e Ft Iparűzési adó összege = 12.880 x 0,01 = 129 e Ft Ideiglenes iparűzési tevékenység miatt megfizetett levonható adó = 50 x 0,56 = 28 e Ft A ceglédi önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása

Eszközértéke aránya = 44,0000.4456.000

44.000 =+

Eszközarányos adóalap = 23.000 x 0,44 = 10.120 e Ft Iparűzési adó összege = 10.120 x 0,015 = 152 e Ft Ideiglenes iparűzési tevékenység miatt megfizetett levonható adó = 50 x 0,44 = 22 e Ft 26. feladat megoldása

A vállalkozó összes személyi jellegű ráfordításának összegét 100%-nak véve meg kell állapítani az egyes településekre eső személyi jellegű ráfordítások százalékos arányát. Az iparűzési adó alapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az adott település kapcsán elszámolt személyi költség az összes személyi költség arányában képvisel.117 adatok ezer forintban

Salgótarján Nagybátony Összesen Személyi költség 35.000 65.000 100.000

Személyi költség aránya 0,35 0,65 1,0


Adókulcs 1% 1% ‒

Iparűzési adó összege 140 260 400 A salgótarjáni önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása:




Személyi költség aránya = 35,0000.6535.000

35.000 =+

Személyi költség arányos adóalap = 40.000 x 0,35 = 14.000 e Ft Iparűzési adó összege = 14.000 x 0,01 = 140 e Ft A nagybátonyi önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása:


65.000 =+

Személyi költség arányos = 40.000 x 0,65 = 26.000 e Ft Iparűzési adó összege = 26.000 x 0,01 = 260 e Ft 27. feladat megoldása


Kecskemét Szarvas Összesen Személyi költség 70.000 30.000 100.000



Adókulcs 2% 1,7% −


A kecskeméti önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása:


70.000 =+

Személyi költség arányos adóalap = 42.000 x 0,7 = 29.400 e Ft Iparűzési adó összege = 29.400 x 0,02 = 588 e Ft A szarvasi önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása:


30.000 =+

Személyi költség arányos adóalap = 42.000 x 0,3 = 12.600 e Ft Iparűzési adó összege = 12.600 x 0,017 = 214 e Ft 28. feladat megoldása

Megjegyzések: − Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a

100 millió forintot, köteles a kombinált adóalap-megosztási módszert választani.118 − Az adóalapot két részre – személyi jellegű ráfordítás arányos megosztás módszerével

megosztandó és eszközérték arányos megosztás módszerével megosztandó részre – kell osztani.




− Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap részre az eszközérték arányos megosztás módszerét kell alkalmazni.

− Az adott településre eső adóalap egyenlő az adott településre a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszerrel kiszámított rész adóalap, valamint az eszközérték arányos megosztási módszerrel kiszámított rész adóalap együttes összegével.

− Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.

adatok forintban

Balatonalmádi Balatonfüred Tihany Összesen Személyi ktg. 270.000.000 30.000.000 0 300.000.000

Eszközérték 100.000.000 250.000.000 550.000.000 900.000.000

Összesen 370.000.000 280.000.000 550.000.000 1.200.000.000

Személyi költség aránya = 25,0000.000.9000300.000.00

0300.000.00 =+

Személyi költség arányában megosztandó adóalap = 150.000.000 x 0,25 = 37.500.000 Ft

Eszközérték aránya = 75,0000.000.9000300.000.00

0900.000.00 =+

Eszközérték arányában megosztandó adóalap = 150.000.000 x 0,75 = 112.500.000 Ft

adatok forintban

Balatonalmádi Balatonfüred Tihany Személyi költség 270.000.000 30.000.000 0


Arányos iparűzési adó alap 33.750.000 3.750.000 0,00

Eszközérték 100.000.000 250.000.000 550.000.000


Arányos iparűzési adó alap 12.499.988 31.250.025 68.749.988



Iparűzési adó összege 462.500 525.000 13.750.000

A balatonalmádi önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása:


0270.000.00 =+

Személyi költség arányos adóalap = 37.500.000 x 0,9 = 33.750.000 Ft

Eszközérték aránya = 111111,00550.000.00000.000.2500100.000.00

0100.000.00 =++

Eszközérték arányos adóalap = 112.500.000 x 0,111111 = 12.499.988 Ft



A településre eső iparűzési adóalap = 33.750.000 + 12.499.988 = 46.249.988 Ft Iparűzési adó összege = 46.249.988 x 0,01 = 462.500 Ft A balatonfüredi önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása:

Személyi költség aránya adóalap = 1,0000.000.300270.000.00

30.000.000 =+



0250.000.00 =++

Eszközérték arányos adóalap = 112.500.000 x 0,277778 = 31.250.025 Ft A településre eső iparűzési adóalap = 3.750.000 + 31.250.025 = 35.000.025 Ft Iparűzési adó összege = 35.000.025 x 0,015 = 525.000 Ft A tihanyi önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása:

Személyi költség arányos adóalap = 0,0 Ft


0550.000.00 =++

Eszközérték arányos adóalap = 112.500.000 x 0,611111 = 68.749.988 Ft A településre eső iparűzési adóalap = 68.749.988 Ft Iparűzési adó összege = 68.749.988 x 0,02 = 13.750.000 Ft 29. feladat megoldása

Megjegyzések: − Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a

100 millió forintot, köteles a kombinált adóalap megosztási módszert választani. − Az adóalap megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai

alapulvételével – hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. adatok forintban

Karancsalja Őrhalom Szécsény Összesen Személyi ktg. 1.200.000 3.400.000 4.600.000 9.200.000

Eszközérték 50.000.000 40.000.000 30.000.000 120.000.000

Összesen 51.200.000 43.400.000 34.600.000 129.200.000


9.200.000 ≈+

Személyi költség arányában megosztandó adóalap 120.000.000 x 0,071207= 8.544.840Ft

Eszközérték aránya = 928793,0000.000.1209.200.000

0120.000.00 ≈+

Eszközérték arányában megosztandó adóalap = 120.000.000 x 0,928793 = 111.455.160 Ft

adatok forintban



Karancsalja Őrhalom Szécsény Személyi költség 1.200.000 3.400.000 4.600.000



Eszközérték 50.000.000 40.000.000 30.000.000





Iparűzési adó összege 951.085 725.572 482 043

A karancsaljai önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása:

Személyi költség aránya = 130435,04.600.000 3.400.000 1.200.000

1.200.000 ≈++


Eszközérték aránya = 30.000.000000.000.4050.000.000

50.000.000

++≈ 0,416667

Eszközérték arányos adóalap = 111.455.160 x 0,416667 = 46.439.687 Ft A településre eső iparűzési adóalap = 1.114.546 + 46.439.687 = 47.554.233 Ft Iparűzési adó összege = 47.554.233 x 0,02= 951.085 Ft

Az őrhalmi önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása:

Személyi költség aránya = 4.600.000 3.400.000 1.200.000

3.400.000

++ ≈ 0,369565



40.000.000

++≈ 0,333333

Eszközérték arányos adóalap = 111.455.160 x 0,333333 = 37.151.683 Ft A településre eső iparűzési adóalap = 3.157.874 + 37.151.683 = 40.309.557 Ft Iparűzési adó összege = 40 309 557 · 0,018 = 725 572 Ft.

A szécsényi önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása:

Személyi költség aránya = 4.600.000 3.400.000 1.200.000

4.600.000

++ ≈ 0, 5

Személyi költség arányos adóalap = 8.544.840 x 0, 5 = 4.272.420 Ft


30.000.000

++≈ 0,25

Eszközérték arányos adóalap = 111.455.160 x 0,25 = 27.863.790 Ft A településre eső iparűzési adóalap = 4.272.420 + 27.863.790 = 32.136.210 Ft Iparűzési adó összege = 32.136.210 x 0,015 = 482.043 Ft 30. feladat megoldása



Megjegyzések: − Építőipari tevékenységet folytató vállalkozó az a vállalkozó, akinek (amelynek) az

adóévben a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján készletre vett befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék értékének együttes összege legalább 75%-ban építőipari tevékenységből származik.119

− Az iparűzési adó szempontjából a vállalkozás építőipari vállalkozásnak minősül, hiszen a siófoki telephelyen elért árbevétel + saját termelésű készletek aránya alatta marad a 25 százaléknak.

− A helyi adókat szabályozó törvény értelmében az építőipari vállalkozó speciális adóalap megosztást is választhat. Ebben az esetben az adóalap 50%-át a székhely és a nem építőipari tevékenységet folytató telephelyek között személyi költség vagy eszközérték arányosan osztja meg. Az iparűzési adóalap másik 50%-át pedig az építőipari tevékenységet folytató telephelyek között árbevétel és saját termelésű készlet együttes értékének az arányában osztja meg.

Keszthely és Siófok településeket megillető iparűzési adóalap:

Együttes adóalap = 60.000 x 0,5 = 30.000 Ft, amely személyi költség arányosan kerül megosztásra a két település között.


Keszthely Siófok Összesen Személyi költség 12.000 12.000 24.000

Személyi költség aránya 50% 50% 100%

Arányos iparűzési adó alap 15.0000 15.000 30.000

Adómérték 2% 2%


Személyi költség aránya = 12.000 2.000 1

12.000

+ = 0, 5

Személyi költség arányos adóalap = 30 000 x 0, 5 = 15.000 e Ft Iparűzési adó összege = 15.000 x 0,02 = 300 e Ft Zirc és Győr településeket megillető iparűzési adóalap:

Együttes adóalap = 60.000 x 0,5 = 30.000 e Ft, amely az árbevétel és a saját termelésű készlet együttes összege alapján arányosan kerül megosztásra a két település között.


Zirc Veszprém Összesen Nettó árbevétel 40.000 40.000 80.000

Saját termelésű készlet 15.000 25.000 40.000

Árbevétel + saját term. összesen 55.000 65.000 120.000

Adóalap aránya 0,458333 0,541667 1,0

Arányos iparűzési adó alap 13.750

Adómérték 2% 2% ‒




Iparűzési adó összege 275 325 600 A zirci önkormányzatot megillető iparűzési adó összege:

Az árbevétel + saját termelésű készlet aránya = 65.000 55.000

55.000

+≈ 0,458333

Arányos adóalap = 30.000 x 0,458333 = 13.750 e Ft Iparűzési adó összege =13.750 x 0,02 = 275 e Ft A veszprémi önkormányzatot megillető iparűzési adó összege

Az árbevétel + saját termelésű készlet aránya = 65.000 55.000

65.000

+≈ 0,541667

Arányos adóalap = 30.000 x 0,541667 = 16.250 e Ft Iparűzési adó összege =16.250 x 0,02 = 325 e Ft adatok ezer forintban

A vállalkozás által fizetendő iparűzési adó Keszthely Siófok Zirc Veszprém Összesen

300 300 275 325 1.200

AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI 177


7. FELADATOK AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ KÖRÉBŐL

7.1. Az általános forgalmi adó gyakorlati példái Olvassa el figyelmesen a feladatokat! A példák megoldása szempontjából minden szónak jelentősége van. Amennyiben nincs birtokában valamilyen adózási információnak, akkor javasolt a megoldás megnézése előtt az adótörvények elolvasásával folytatni a munkát. 1. feladat

adatok forintban

Áfa-kulcs Nettó ellenérték Áfa összege Bruttó ellenérték 1. 27% 100.000

2. 27% 27.000

3. 27% 9.000.000

4. 18% 400.000

5. 18% 236.000

6. 18% 5.600.000

7. 5% 1.956.000

8. 5% 1.985.000

9. 5% 1.962.000

10. export 20.000.000

11. közösségi eladás 10.000.000

Töltse ki a táblázat hiányzó rovatait! 2. feladat

adatok forintban

Értékesítések Nettó ellenérték Vevőnek kiszámlázott áfa Bruttó ellenérték

1. Budapestre 10.000.000

2. Bagdadba 10.000.000

3. Ankarába 10.000.000

4. Debrecenbe 10.000.000

5. Athénba 10.000.000

6. Madridba 10.000.000

Vásárlások Nettó ellenérték Eladó által kiszámlázott áfa Bruttó ellenérték

7. Dunaújvárosból 20.000.000

8. Dublinból 20.000.000



9. Helsinkiből 20.000.000

10. Pécsről 20.000.000

11. Moszkvából 20.000.000

12. Zágrábból 20.000.000

Töltse ki a táblázat hiányzó rovatait abban az esetben, ha a vállalkozás az import áfa önbevallására engedélyt kapott! 3. feladat

Egy pécsi székhelyű gazdasági társaság különféle bőrárukat gyárt, amelyeket belföldre és külföldre is értékesít. Negyedéves áfa-bevalló. Minden terméke 27%-os áfa alá tartozik. Az áfa-elszámolási időszakban az alábbi értékesítéseket végezte: 1. Férfi aktatáskákat értékesített belföldi fogyasztóknak. A vevők 8.000.000 Ft-ot fizettek

be a cég mintaboltjának házipénztárába. 2. Női hátizsákokat adott el egy belföldi kiskereskedőnek. A hátizsákok nettó ellenértéke

6.800.000 Ft. A kiskereskedő banki átutalással fizetett. 3. Férfi derékszíjak magánszemélyek részére történő eladására is sor került. A

magánszemélyek 13.000.000 Ft-ot fizettek ki bankkártyával. 4. Egy kínai vállalkozó férfi és női bőrkesztyűket vásárolt, amelyeket a vásárlást követő 13.

napon Kínába szállítottak. A kesztyűk nettó eladási ára 4.000.000 Ft. 5. A gazdasági társaság női bőrszoknyákat is készített, amelyeket egy francia

nagykereskedő vásárolt meg. Az eladott áruk nettó ellenértéke 25.000.000 Ft. A terméket az eladást követő 10. napon kamionba rakták és elindították Franciaország felé. Az áru 3 nappal később a párizsi rendeltetési helyére megérkezett. Az eladó is és a vevő is rendelkezik közösségi adószámmal.

6. A vállalkozás bőr irattartókat és mappákat szállított Angliába angol magánszemélyek megrendelésére. Az eladott áruk nettó ellenértéke 1.000.000 Ft.

Számítsa ki a fizetendő általános forgalmi adó összegét! 4. feladat

Egy diszkont üzletlánc egyik üzletében többféle áfa-kulcs alá tartozó terméket értékesítenek. Az általános forgalmi adóról havonta kell adóbevallást benyújtania. Június hónapban az alábbi értékesítéseket végezte: 1. Újságokat és napilapokat értékesített készpénzért magánszemélyek részére. Az

újságokért a vevők 5.000.000 Ft-ot fizettek. Az újságok 5%-os áfa-kulcs alá tartoznak. 2. A vállalkozás pékárut (kenyér, kifli zsömle) adott el kiskereskedőknek, akik 9.000.000

Ft-ot utaltak át részére. A pékáruk 18%-os áfa-kulcs alá tartoznak. 3. Egyéb belföldi termékértékesítésből 35.000.000 Ft nettó árbevétele keletkezett. A

termékek 27%-os áfa-kulcs alá tartoznak. 4. Egy brazil vállalkozás konzerveket rendelt. A konzervek nettó ellenértéke 13.000.000 Ft.

Az árut az eladást követő napon Brazíliába szállították. 5. Lengyel turisták női kardigánokat és egyéb ruhaneműt vásároltak 2.600.000 Ft-ért. Az

árut bankkártyával fizették ki. 6. Viszonteladók 10.000.000 Ft előleget utaltak át részére.

Számítsa ki a fizetendő általános forgalmi adó összegét!



5. feladat

Egy építőipari vállalkozó irodaházak és lakóparkok építésével foglalkozik. Az építéseket más vállalkozás megrendelése alapján végzi. Az építési engedélyeket a megrendelők beszerezték. A kivitelezések kiszámlázott nettó ellenértéke 48.000.000 Ft. A vállalkozás osztrák megrendelő részére építészmérnöki és értékbecslési szolgáltatásokat is végzett. A munkálatokkal érintett ingatlanok Bécsben találhatók. A számla nettó ellenértéke 8.300.000 Ft. Az építőipari vállalkozó havi áfa-bevalló.

a) Számítsa ki a számlákon feltüntetett általános forgalmi adó összegét! b) Állapítsa meg, hogy a megrendelők hogyan számolnak el az általános forgalmi adó

összegével a saját áfa-bevallásukban! 6. feladat

Egy korlátozott felelősségű társaság havi áfa-bevalló. Április 10-én a vállalkozás áfa-folyószámláján 523.000 Ft túlfizetés mutatkozik. A kft. márciusi beszerzéseivel és értékesítéseivel kapcsolatosan az alábbi információk állnak rendelkezésre: 1. A kft. belföldi vevők részére 31.326.000 Ft + 27% áfa ellenértékű számlát állított ki. 2. A vállalkozás közösségi értékesítésről 6.000.000 Ft nettó ellenértékű számlát bocsátott ki. 3. 14.000.000 Ft nettó ellenértékű exportértékesítés egy argentin kereskedelmi lánc részére. 4. Az adóalany alapanyagot vásárolt adóköteles tevékenységhez. A szállítói számla összege

5.400.000 Ft + 27% általános forgalmi adó. A fizetési határidő május 2. 5. A vállalkozás alkatrészeket szerzett be Ausztráliából. Az import áfa alapja

22.222.000 Ft. A kft. az import-áfa önbevallására engedélyt kapott. 6. A vállalkozás belföldi szállítójának 1.000.000 Ft előleget utalt át. 7. A vállalkozás a piac felderítése céljából 2 dolgozóját külföldi kiküldetésre küldte 5 napra

Csehországba. A Cseh szálloda a szállásdíjról és az éttermi szolgáltatásról olyan számlát állított ki, amely Csehországban árvényes áfát tartalmazza. Az áfa összege 98.000 Ft-nak felel meg.

Számítsa ki a vállalkozás március havi áfájának elszámolandó összegét! 7. feladat

1. Egy sportáruház havi áfa-bevalló. Júliusban tornaszereket és szabadidő ruhákat vásárolt Németországból, és teniszcipőket szerzett be Kanadából. A németországi beszerzés nettó ellenértéke 22.890.000 Ft.

2. A kanadai beszerzés vámértéke 30.000.000 Ft. A NAV 1.400.000 Ft vámot állapított meg, és kivetette az áfa összegét is. Magyarországon 27% áfa terheli a teniszcipőket. A sportáruház a megvásárolt termékeket, a vámot és az import áfát tárgyhónapban kifizette.

3. A sportáruház a tornaszerek, szabadidő ruhák és a teniszcipők szállításával megbízott egy hazai speditőr céget, aki július 29-én egy 1.021.700 Ft áfa összeget tartalmazó számlát adott át részére.

4. Az áruház a beszerzett termékek egy részét még az adóbevallási időszakon belül értékesítette 70.000.000 Ft-ért.



5. Az előző hónapban eladott termékek egy részét a vevők minőségi kifogás miatt visszaküldték. Az áruház a visszaküldött 16.000.000 Ft nettó értékű áru eladási árát, a vevők részére visszautalta.

6. A vállalkozás adófolyószámlája augusztus 3-án 600.000 Ft áfa-tartozást mutat.

a) Számítsa ki az áruház július havi elszámolandó áfájának összegét! b) Számítsa ki az áruház július havi elszámolandó áfájának összegét abban az esetben

is, ha az áruház import áfa ügyében önbevallásra engedélyt kapott! 8. feladat

− Egy részvénytársaság belföldi kis- és nagykereskedelmi üzlethálózatot épített ki. Kizárólag magyar termékeket (hús, zöldség, ruhanemű, műszaki cikkek, stb.) árul. A termékek egy részének beszerzésével megbízott egy belföldi bizományost. A bizományos 8% jutalékot kér. A szerződést aláírták. A bizományos által tárgyhónapban 25.000.000 Ft-ért vásárolt termékeket megbízója részére, amelyeket átadott megbízójának.

− A részvénytársaság megbízott egy másik belföldi bizományost azzal, hogy az általa beszerzett termékeit magyar kiskereskedőknek értékesítse. A bizományosi díj 12%. A bizományos a rábízott termékeket 32.000.000 Ft-ért eladta.

Állapítsa meg, hogy milyen számlák kerülnek kiállításra! 9. feladat

− Egy gazdasági társaság csodálatos porcelán árukat gyárt. A termékeket külföldön és belpiacon kívánja értékesíteni. A termékek előállításához különleges alapanyag szükséges, ezért megbíz egy másik vállalkozást, hogy a porcelán domináns alapanyagát Kínából a lehető legolcsóbb módon szerezze be számára.

− A vételi bizományos 7.000.000 Ft ellenértéknek megfelelő USD-ért megvásárolta az alapanyagokat, amelyek Magyarországra beérkeztek. A vámolással kapcsolatos minden költséget (vám, illeték, stb.) tartalmazó vámérték 8.000.000 Ft. Importálónak a bizományos minősül. A bizományosi díj 10%.

− Az elkészült porcelán vázák és étkészletek eladásával a gazdasági társaság egy másik bizományost azzal bíz meg, hogy a termékeket 16.000.000 Ft-ot meghaladó érték + 15% bizományosi díj ellenében értékesítse az Egyesült Államokba.

− A bizományos a porcelánokat sikeresen eladta egy amerikai nagykereskedőnek 20.000.000 Ft-nak megfelelő amerikai dollárért. A termékeket elszállították.

Állapítsa meg, hogy milyen számlák kerülnek kiállításra! 10. feladat

− Egy korlátolt felelősségű társaság adóköteles és adómentes értékesítést is végez. Korábbi tevékenysége alapján éves áfa-bevallónak minősül. A vállalkozás az adóévben 8.000.000 Ft + 27% áfa adóköteles bevételt számlázott ki. A bevétel 20%-a csak a következő adóév januárjában folyt be a vállalkozás bankszámlájára.

− Az adómentes tevékenysége kapcsán 6.000.000 Ft került kiszámlázásra, amelyet a vevők teljes egészében még az adóévben kifizettek részére.



− A kft. adóévi beszerzései során 500.000 Ft összegű levonható áfát közvetlenül hozzá tudott rendelni az adóköteles tevékenységéhez.

− Egyéb beszerzéseiből 920.000 Ft megosztandó általános forgalmi adója keletkezett. A vállalkozás a szállítói számlák 30%-át csak a következő évben fogja kifizetni.

− A kft. áfa-folyószámlájának egyenlege 0 Ft, sem áfa tartozása sem áfa túlfizetése nincs.

Számítsa ki az elszámolandó áfa összegét! 11. feladat

Egy részvénytársaság havonta nyújtja be általános forgalmiadó-bevallását. Minden beszerzését adómentes és adóköteles tevékenységhez használja fel. Az előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tudja egyértelműen hozzárendelni sem az adóköteles, sem az adómentes tevékenységéhez. A vállalkozás áfa-arányosítást tényleges levonási hányad alkalmazásával számolja. Az első negyedévre vonatkozó beszerzéseiről az alábbi információk állnak rendelkezésre:


január február március Adóköteles értékesítés nettó árbevétele 12.000 14.300 16.700

Adómentes értékesítés árbevétele 5.000 6.600 4.400

Megosztandó áfa összege 1.800 2.200 3.300

Számítsa ki a levonási hányadot és a levonható áfa összegét január, február és március hónapra vonatkozóan! 12. feladat

Egy negyedéves áfa-bevalló kft. minden beszerzését adómentes és adóköteles tevékenységhez használja fel. Az első félévre vonatkozó beszerzéseiről az alábbi információk állnak rendelkezésre: adatok ezer forintban

Számviteli információ I. negyedév II. negyedév Adóköteles értékesítés nettó árbevétele 90.000 110.000

Adómentes értékesítés nettó árbevétele 72.000 84.000

Megosztandó áfa összege 8.700 9.300

Számítsa ki a levonási hányadot, a levonható általános forgalmi adó összegét az I. és a II. negyedév vonatkozásában! 13. feladat

− Két kapcsolt vállalkozásnak minősülő részvénytársaság áfa-csoportazonosító számmal rendelkezik. Az egyik vállalkozás hőszigetelt ablakok és páncélozott ajtók gyártásával és forgalmazásával, a másik vállalkozás szaniteráruk kereskedelmével foglalkozik. A két vállalkozás egymásnak, valamint magánszemélyeknek és továbbfelhasználóknak is értékesíti termékeit. Negyedéves áfa-bevallók.

− A II. negyedévben 4.000.000 – 4.000.000 Ft nettó ellenértékű árut adtak el egymásnak.



− Ugyanezen időszakban Az egyik kft. 3.500.000 Ft-ért értékesített nyílászárókat magánszemélyek részére. A másik kft. pedig 4.000.000 Ft készpénzért adott el csaptelepeket szintén magánszemélyeknek.

− Az egyik 10.000.000 Ft + 27% áfáról, a másik 6.500.000 Ft + 27% áfáról állított ki számlát más belföldi vállalkozások részére.

Számítsa ki a két kft. által a II. negyedévben fizetendő áfa összegét! 14. feladat

Három részvénytársaság „B”, „C” és „D” tulajdonosi összefonódással rendelkező kapcsolt vállalkozásnak minősül. Csoportos adóalanyiság választása következtében csoportazonosító számmal rendelkeznek és egymásnak is értékesítenek. A cégcsoport által előállított termékek és nyújtott szolgáltatások 27 százalékos általános forgalmi adó alá tartoznak. A cégcsoport havi áfa-bevalló. Február havi értékesítésükből az alábbi információk ismertek: 1. A „B” vállalkozás félkész termékeket adott el 9.800.000 Ft nettó ellenértékben „C”

vállalkozásnak. 2. Az „A” vállalkozás a „C” vállalkozástól megvásárolt termékeket ingyenesen továbbadta

„D” vállalkozásnak. 3. A „C” vállalkozás késztermékeket értékesített egy nagykereskedőnek. A számla áfa-

tartalma 11.300.000 Ft. 4. A „B” vállalkozás 14.789.000 Ft nettó ellenértékű adómentes szolgáltatást nyújtott

belföldi adóalanyok részére. 5. Az „A” vállalkozás fuvarszolgáltatást végzett egy belföldi megrendelő részére. A számla

bruttó értéke 2.000.000 Ft. 6. A „D” vállalkozás 65.000.000 Ft nettó ellenértékű árut adott el egy venezuelai vevőnek.

Az árut 10 nap múlva kiléptették az Európai Unióból. 7. A „B” vállalkozás 5.000.000 Ft nettó ellenértékű adómentes szolgáltatást nyújtott egy

külföldi megrendelő részére. 8. Az „A” vállalkozás saját kivitelezésű beruházást hajtott végre. A beruházást február

hónap 26-án aktiválták. Az aktiválási érték 180.000.000 Ft. A beruházás kizárólag az adóköteles tevékenységhez kapcsolódik.

Számítsa ki a cégcsoport február havi elszámolandó adóját! 15. feladat

Egy salgótarjáni Opel márkakereskedés nagy mennyiségben szerzi be az eladni kívánt autókat a németországi székhelyű gyártótól. A vállalkozás havonta nyújtja be az általános forgalmiadó-bevallást. Szeptember hónapban 50 db vadonatúj személyautót vásárolt Németországból. A flottabeszerzést 27%-os áfa terheli, ami ebben az esetben autónként 1.350.000 Ft. Az autók rendeltetésével kapcsolatban az alábbi információk ismertek:

Felhasználási cél Db A gépjárműkereskedés dolgozóinak használatára 5 autó

Tesztautóként fog funkcionálni (esetleg később értékesítik) 2 autó

Bemutató autóként fog funkcionálni (esetleg később értékesítik) 3 autó

A szervizben kizárólagos csereautóként fog funkcionálni 1 autó

Bérleti szerződés alapján 24 havi bérbeadásra kerül 4 autó



Zárt végű pénzügyi lízing keretében értékesítésre kerül 9 autó

Magánszemélyek és vállalkozások részére értékesítésre kerül 26 autó

Összesen 50 db autó

Számítsa ki a vállalkozás által levonható és le nem vonható általános forgalmi adó összegét! 16. feladat

Egy használtgépjárművek forgalmazásával foglalkozó gépjármű-kereskedő március hónapban 32 db azonos típusú, korú és állapotú használt személygépjárművet vásárolt. Az eladók között magánszemélyek és vállalkozások is megtalálhatók, amelyek egy része áfa alany, másik részük nem áfa alany. Az autókat eladó vállalkozások saját vállalkozásukban használták a kereskedő által megvásárolt autókat.

Eladó személye Darabszám Nettó beszerzési ár

Áfa-alany részvénytársaság 15 db 1.500.000 Ft/db

Egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó bt. 3 db 1.200.000 Ft/db

Alanyi adómentes korlátolt felelősségű társaság 2 db 1.300.000 Ft/db

Magánszemélyek 12 db 1.400.000 Ft/db

A kereskedő ugyanezen hónapban 2.500.000 Ft/db nettó áron értékesítette a személyautókat. A 32 db autón felül a kereskedő eladta a saját vállalkozásában használat 4 db autóját is. Az utókat 3 éve szerezte be 3.500.000 Ft/db bruttó egységáron. A 4 autó nettó eladási ára 2.800.000 Ft/db. A vevők készpénzzel fizető külföldi magánszemélyek. Az autókereskedő tételes áfa elszámolást választott.

Számítsa ki a kereskedő által elszámolandó általános forgalmi adó összegét! 17. feladat

Egy részvénytársaság személygépjárművek és tehergépjárművek beszerzésével, hasznosításával és továbbértékesítésével foglalkozik. Havi áfa-bevalló. Április hónapban a következő beszerzéseket hajtotta végre: − A vállalkozás április 2-án 5 db személygépjárművet vásárolt. A személygépkocsik nettó

beszerzési ára 4.000.000 Ft/db. A személyautókat 80%-ban az rt. fogja használni, de előfordulhat, hogy autók néhány hetes bérbeadásra kerülnek.

− Az rt. április 5-én 2 db kamiont vásárolt, amellyel teherfuvarozást kíván végrehajtani. A kamionok ára 90.000.000 Ft/db + 27% áfa. Áprilisban 350.000 Ft + 27% áfát fizetett ki a kamionok futásához szükséges gázolajra.

− Az adóalany április 13-án 60 db személyautót szerzett be. Az autók beszerzési ára 8.000.000 Ft + 27% áfa. Az autókat készletre vette, és még áprilisban eladta 9.500.000 Ft nettó áron magánszemélyeknek. Az eladott autókat megtankolta, és tele tankkal adta át a vevőknek. A benzin ára 65.000 Ft + 27% áfa.

− A vállalkozás április 20-án 10 db személygépkocsit vásárolt, amelyet kizárólagosan taxi szolgáltatás céljára használ. Az autók bruttó beszerzései ára 6.000.000 Ft/db.

− Április 23-án 15 db kisteherautót vásárolt, amelyet zártvégű pénzügyi lízing keretében azonnal lízingbe adott. Egy személygépkocsi nettó beszerzési ára 15.000.000 Ft. A



lízingdíj tőkerészeként figyelembe veendő összeg 6.500.000 Ft. A tőkerészre rakódó költség 800.000 Ft.

− Április 28-án 10 db személygépkocsira kötött pénzügyi lízingszerződést, amelyet visszlízing keretében azonnal továbblízingelt. A lízingbe adó 13.500.000 Ft áfát számlázott ki az rt. részére.

Számítsa ki a részvénytársaság által április hónapban levonásba helyezhető általános forgalmi adó összegét! 18. feladat

Egy nagykereskedelmi tevékenységet folytató részvénytáraság havonta nyújtja be áfa-bevallásait. A vállalkozás kizárólag adóköteles tevékenységet folytat. A termékek és szolgáltatások 27%-os áfa alá tartoznak. Augusztus hónapról a következő információk állnak rendelkezésre: 1. A nagykereskedő férfi és női divatruházati cikkeket vásárolt Párizsból. A termékek nettó

beszerzési ára 14.000.000 Ft. 2. A ruhaneműket továbbértékesítette belvárosi butikoknak 20.000.000 Ft + 27% áfáért. A

hónap végén a vevők minőségi kifogást emeltek. A nagykereskedő a 20.000.000 Ft nettó árból 15% minőségi árengedményt adott.

3. Oroszországból vásárolt egy teherautót, amellyel a termékeit fogja szállítani. A teherautó nettó ára 30.000.000 Ft. A vám összege, valamint a kapcsolódó egyéb közterhek áfán felüli értéke 1.600.000 Ft. Az adófizetési és az áfa levonási kötelezettség az adott elszámolási időszakban megnyílik.

4. A nagykereskedő fagyasztóládákat vásárolt Finnországból. A fagyasztóládák nettó eladási ára 10.000.000 Ft-nak megfelelő USD. A fizetési határidő előtti kiegyenlítésért az eladótól 10% engedményt (diszkontot) kapott.

5. A részvénytársaság árubeszerzője 5.500.000 Ft + 27% áfáért továbbértékesítési célú géppapírokat szerzett be.

6. A telefonszolgáltató 156.000 Ft + 27% áfa összegről küldte meg számláját. A telefonköltség részben sem kerül továbbszámlázásra.

7. A vállalkozás az internethasználatról 60.000 Ft + 27% áfáról szóló számlát kapott. 8. Egy biztosító társasággal CASCO szerződést kötött. A szerződés tárgyát a megvásárolt

személygépkocsi képezi. A biztosítási díj összege 33.000 Ft/hó. 9. A vállalkozás befizette a cég könyvelőit a mérlegképes könyvelői kötelező

továbbképzésre. A tanfolyam összesen 99.000 Ft-ba került. 10. A vállalkozás kifizette 2 dolgozójának egyetemi költségtérítését. A tandíj 520.000 Ft. 11. Az részvénytársaság közgyűlésén résztvevők ételeket és italokat is fogyasztottak,

amelyet a részvénytársaság fizetett ki. A reprezentációs költség erre fordított összege bruttó 240.000 Ft.

12. A nagykereskedőnek raktárkapacitás bővítésre volt szüksége, ezért építtetett egy raktárépületet. Az építkezés építési hatóság engedélyéhez kötött. A kivitelező 10.000.000 Ft nettó ellenértékű számlát állított ki.

13. A vállalkozás beszerzett egy kávégépet abból a célból, hogy üzleti partnereit, vevőit különféle kávéval tudja megkínálni. A kávégép bruttó beszerzési ára 100.000 Ft.

14. A részvénytársaság egyik belvárosi irodája üressé vált, ezért havi 500.000 Ft + 27% áfáért 16 hónapra bérbe adják egy utazási irodának.

15. A vállalkozás 1 db személygépkocsit vásárolt. Az autó bruttó beszerzési ára 7.000.000 Ft. A gépjárművet a vállalkozás ügyvezetője fogja használni.



16. A személygépkocsi dízel üzemű. A tárgyhónapban történt tankolás számla szerinti értéke 140.000 Ft + 27% áfa.

17. A vállalkozás áfa-folyószámlája 195.000 Ft túlfizetést mutat.

A nagykereskedő az import áfa kapcsán önbevallásra engedélyt kapott. A vállalkozás minden számláját kiegyenlítette a bevallási időszakban.

a) Készítse el a részvénytársaság általános forgalmiadó-bevallását! b) Számítsa ki azt is, hogy mennyi áfa terheli a céget! 19. feladat

Egy havi áfa bevalló kft. az áfa-elszámolási időszakban több beszerzést hajtott végre. Minden megvásárolt terméket és igénybe vett szolgáltatást kizárólag adóköteles tevékenységhez használ. A termékek és szolgáltatások 27%-os áfa alá tartoznak. 1. A kft. 100.000 Ft + áfáért taxi csekkeket vásárolt, amelyet dolgozói között szétosztott. 2. A kft. alapanyagokat szerzett be Belgiumból. A beszerzés nettó ellenértéke 8.000.000 Ft. 3. A vállalkozás virághagymákat vásárolt Hollandiából. Az eladónak 3.000.000 Ft-nak

megfelelő eurót utalt át. A virághagymákat értékesíteni kívánja. 4. A kft. félkész termékeket vásárolt egy belföldi bt-től. Az ellenértéket a kft.

bankkártyájával fizették ki. A bank 600.000 Ft-tal terhelte meg a vállalkozás bankszámláját.

5. A vállalkozás vezetékes telefonokat használ. A telefonszolgáltató 98.000 Ft +27% áfa összegéről küldte meg számláját. A számlaérték felét továbbszámlázták más vállalkozásnak.

6. Az internetszolgáltató számlája 40.000 Ft + áfa, amelyet elfelejtett kifizetni. 7. Egy biztosító társasággal KGFB szerződést kötött. A szerződés tárgyát a megvásárolt

személygépkocsik képezik. A biztosítási díj összege 200.000 Ft/hó. 8. A vállalkozás egyik dolgozója egy főiskola távoktatása keretében folytatja tanulmányait.

A tandíj összege 160.000 Ft/félév, amelyet adott hónapban a munkáltató fizetett ki. 9. A cég meleg üzemében dolgozók részére tárgyhónapban 100.000 + áfa értékben

védőitalokat (ásványvizeket) vásárolt. 10. A vállalkozás nyílt végű lízing keretében használatba vett egy speciális szerszámgépet.

A havi lízingdíj 126.000 Ft áfát tartalmaz. 11. A vállalkozás saját dolgozóival készíttetett egy szerszámgépet. Az aktiválási érték

1.400.000 Ft. Az üzembe helyezés megtörtént az adott áfa elszámolás időszakban. 12. A vállalkozás a Vöröskereszt részére 20.000.000 Ft nettó ellenértékű ruhaneműt és tartós

élelmiszert ajándékozott. 13. A vállalkozás rendelkezik egy üres telekkel, amelyet parkolási célokra havi 800.000 Ft +

27% áfáért bérbe adott egy másik vállalkozásnak. 14. A gazdasági társaság 940.000 Ft + áfa összegért vásárolt egy laptopot és egy nyomtatót.

Az eszközöket azonnal használatba vették. 15. A vállalkozás tehertaxi szolgáltatást vett igénybe. A számla 42.000 Ft áfát tartalmazott. 16. A kft. három dolgozójára balesetbiztosítást kötöttek. A biztosítási díjat a kft. fizeti,

amelynek havi összege 16.400 Ft. 17. A kft. számláján összegyűlt 9.000.000 Ft megtakarítás, amelyért kötvényeket vásárolt. 18. A vállalkozás megbízott egy belföldi speditőrt, hogy termékei egy részét Pécsről

Salgótarjánba, másik részét Prágába szállítsa el. A fuvardíj 639.000 Ft áfát tartalmazott. 19. A vállalkozás által értékesített termékek eladási ára 1.387.000 Ft áfát tartalmazott.



20. A kft. a munkaügyi szabályok megszegése miatt 1.000.000 Ft bírságot fizetett.

a) Készítse el a vállalkozás általános forgalmi adó elszámolását! b) Számítsa ki azt is, hogy mennyi áfa terheli a céget! 20. feladat

Egy gazdasági társaság havi áfa-bevalló. Január havi beszerzéseiről és értékesítéseiről az alábbi információk ismertek: 1. Január 4-én megérkeztek az Írországból rendelt termékek. Az eladó nettó 40.000.000 Ft

nettó ellenértéket számlázott ki. A vállalkozás a termékekért saját termékeivel fizetett. 2. Január 6-án a vállalkozás 50.000.000 Ft nettó értékű terméket értékesített egy belföldi

vállalkozásnak, aki termékekért cserébe azonos nettó áru termékkel fizetett. 3. Január 7-én a vállalkozás 10.000.000 Ft nettó ellenértékű alkatrészeket adott el egy

görög vállalkozónak, aki a termékekért cserébe iroda berendezéseket adott a magyar vállalkozónak.

4. Január 8-án egy fordított adóról szóló számlát kapott. Nettó ellenérték 800.000 Ft. 5. Január 10-én belföldi adóalanytól anyagokat vásárolt, amelyeket adómentes és

adóköteles tevékenységhez is felhasznált. A beszerzési ár 2.000.000 Ft áfát tartalmaz. 6. Január 15-én készpénzért eszközöket vásárolt az adóköteles és adómentes

tevékenységéhez. A számla 410.000 Ft áfát tartalmazott. 7. Január 17-én teherautó üzemeltetéséhez benzint vásárolt. A számla áfa-tartalma

90.000 Ft. A teherautót adóköteles és adómentes tevékenységhez is használják. 8. Január 18-án megérkezett a Horvátországból rendelt alapanyag. A vámolás

Magyarországon történt. Az áru ellenértéke 8.000.000 Ft. A vám összege 1.400.000 Ft. Illeték 600.000 Ft. A vámhatóság a vámot és az áfát határozattal kivetette. A közterhek még januárban átutalásra kerültek.

9. Január 19-én tárgyi eszközöket apportált egy belföldi vállalkozásba, ahol az apport következtében 15%-os tulajdonosi részesedést szerzett. Az apportált eszközök nettó ellenértéke 15.000.000 Ft.

10. Január 20-án az rt. értékesítette a vezérigazgató által 3 év óta használt személygépkocsit. A nettó eladási ár 10.000.000 Ft. Az autót 3 éve egy márkakereskedőtől vásárolták.

11. A társaság január 26-án késztermékeket értékesített belföldi magánszemélyek részére. Az eladási ár 560.000 Ft áfát tartalmazott.

12. Január 21-én a vállalkozás 30.000.000 Ft-ért tőzsdei részvényeket vásárolt. 13. A vállalkozás január 23-án adómentes és adóköteles tevékenységhez használatos

eszközöket szerzett be. A számla áfa-tartalma 340.000 Ft. 14. Január 26-án adómentes szolgáltatása miatt 20.000.000 Ft nettó árbevételt számlázott ki. 15. Január 27-én félkész termékeket adott el egy ciprusi székhelyű vállalkozásnak. A nettó

árbevétel 30.000.000 Ft. 16. Január 29-én a társaság 3.000.000 Ft értékű árut adott át ingyenesen egy rt. részére. 17. Január 30-án takarítószereket és takarító eszközöket vásároltak. A számla 27.000 Ft áfát

tartalmazott. 18. A vállalkozás január 30-án 2.000.000 Ft előleget utalt át szállítói részére. 19. Január 31-én a vállalkozás 900.000 Ft előleget kapott belföldi vevőitől. A vevők az

előleget készpénzben fizették ki. 20. A vállalkozás kizárólagosan adómentes tevékenységéhez használatos készletet szerzett

be. A szállító számlájának áfa tartalma 410.000 Ft.



a) Készítse el a vállalkozás általános forgalmi adó elszámolását! b) Számítsa ki azt is, hogy mennyi áfa terheli a céget! 21. feladat

Egy betéti társaság alanyi adómentes áfa-alany. Értékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó göngyölített nettó árbevétele 2012. szeptember 1-jén 3.320.000 Ft. Szeptemberben az alábbi beszerzéseket és értékesítéseket hajtott végre:


Értékesítések Nettó árbevétel 1. Szeptember 2. Termékeladás belföldre 240.000

2. Szeptember 4. Közösségi értékesítés 460.000

3. Szeptember 5. Exporteladás 370.000

4. Szeptember 14. Szolgáltatásnyújtás belföldre 180.000

5. Szeptember 18. Belföldi barterügylet értéke 500.000

6. Szeptember 20. Készpénzes értékesítés 600.000

7. Szeptember 26. Szolgáltatásnyújtás Szlovákiába 400.000

8. Szeptember 28. Szolgáltatásnyújtás Ukrajnába 430.000

Beszerzések Számla áfa tartalma 1. Szeptember 2. Készpénzes vásárlás 31.000

2. Szeptember 3. Alkatrész belföldről 62.000

3. Szeptember 7. Irodaszer belföldről 1.200

4. Szeptember 14. Szolgáltatás igénybevétele 27.000

5. Szeptember 16. Vásárlás EU-ból (x < 10.000 EUR) 19.000

6. Szeptember 22. Alapanyag belföldről 40.000

7. Szeptember 27. Nyomatató vásárlása 12.000

8. Szeptember 29. Lézer toner vásárlása belföldről 2.600

Készítse el a vállalkozás szeptember havi áfa-elszámolását! 22. feladat

Egy betéti társaság alanyi adómentes áfa-alany. Kizárólag belföldre adja el a termékeit. Értékesítésből származó göngyölített nettó árbevétele 2012. november 1-jén 4.400.000 Ft. Novemberben és decemberben a következő beszerzéseket és értékesítéseket hajtott végre:


Értékesítések Nettó árbevétel 1. November 6. Szabászollók eladása készpénzért 95.000

2. November 18. Alapanyag eladása varrónőknek 300.000

3. November 25. Varrócérna értékesítése 150.000

4. November 26. Kabátgombok eladása 145.000

5. November 29. Tépőzárak értékesítése készpénzért 320.000



6. December 10. Varrótűk eladása 163.000

7. December 23. Hímzőfonalak értékesítése 428.000

Beszerzések Számla áfa tartalma 1. November 9. Selyemanyag vásárlása 265.000

2. November 11. Bútorszövet megvétele 654.000

3. November 26. Csipke vásárlása 126.000

4. December 1. Nadrágkoptatók beszerzése 312.000

5. December 5. Asztalterítők megvásárlása 26.000

6. December 28. Cérnabeszerzés 123.890

Készítse el a vállalkozás november havi áfa-elszámolását! 23. feladat

Egy különleges jogállású mezőgazdasági termelő felvásárlónak értékesít. A vizsgált időszakban az alábbi értékesítéseket hajtotta végre:

Termék Mennyiség Felvásárlási ár Guruló málna 130 kg 300 Ft/kg

Tüskétlen szeder 140 kg 330 Ft/kg

Sárgarépa 300 kg 60 Ft/kg

Petrezselyem 320 kg 170 Ft/kg

Vöröshagyma 400 kg 40 Ft/kg

a) Számítsa ki, hogy hány forintot kapott a termelő a felvásárlóktól! b) Számítsa ki a felvásárló által levonásba helyezhető áfa összegét! 24. feladat

Egy különleges jogállású mezőgazdasági termelő felvásárlónak értékesít. A vizsgált időszakban az alábbi értékesítéseket hajtotta végre:

Termék Mennyiség Felvásárlási ár Csirke 100 db 300 Ft/db

Nyúl 200 db 450 Ft/db

Kacsa 150 db 540 Ft/db

Liba 120 db 600 Ft/db

a) Számítsa ki, hogy hány forintot kapott a termelő a felvásárlóktól! b) Számítsa ki a felvásárló által levonásba helyezhető áfa összegét! 25. feladat

Egy különleges jogállású mezőgazdasági termelő földi epret, hónapos retket, laska gombát, kecskét, birkát és házityúkot értékesített egy felvásárlónak. A felvásárlási jegyen a következő bruttó értékek szerepelnek (ennyit fizetett a felvásárló a termékekért):



Termék Bruttó ár Termék Bruttó ár Földi eper 168 Ft/kg Kecske 22.470 Ft/db

Hónapos retek 224 Ft/kg Birka 34.240 Ft/db

Laskagomba 448 Ft/kg Házityúk 535 Ft/db

Számítsa ki a földi eper, a hónapos retek és a gomba kilogrammonkénti, a kecske, a sertés és a házityúk darabonkénti felvásárlási árát, valamint a kompenzációs felárak összegét! 26. feladat

Egy használtbútor kereskedő az áfa-elszámolási időszakban 850.000 Ft-ért vásárolt bútorokat egy magánszemélytől. Ezeket a bútorokat változatlan formában 1.180.000 Ft-ért értékesítette magánszemélyeknek. Nem adóalany szervezettől 1.300.000 Ft-ért vásárolt irodabútort, amelyeket változatlan formában 1.900.000 Ft-ért eladott egy korlátolt felelősségű társaságnak. A kereskedő egyedi nyilvántartáson alapuló árrés szerinti adózást választott. A vásárlások és az értékesítések ugyanazon áfa-elszámolási időszakra vonatkoznak.

Számítsa ki a kereskedő által fizetendő általános forgalmi adó összegét! 27. feladat

Egy használtruha kereskedő magánszemélyektől ruhaneműt vásárol, amelyeket kitisztítás és megjavítás után továbbértékesít szintén magánszemélyek részére. A kereskedő az áfa-elszámolási időszakban az alábbi értékesítéseket és beszerzéseket hajtotta végre:

Vásárlás Eladás 1. Női nadrágok és szoknyák bruttó 250.000 Ft bruttó 460.000 Ft

2. Férfi zakók és pantallók bruttó 360.000 Ft bruttó 740.000 Ft

3. Pólók és pulóverek bruttó 240.000 Ft bruttó 520.000 Ft

4. Átmeneti kabátok és téli kabátok bruttó 650.000 Ft bruttó 980.000 Ft

28. feladat

Egy utazási iroda külföldi utazási csomagokat értékesít belföldi magánszemélyek részére. Az iroda saját maga szervezi meg az utakat. A vállalkozás az árrés alapján adózik. Az utazási iroda egy-egy utazási csomagért 430.000 Ft-ot fizetett ki egy német utazásszervező irodának. Az áfa-elszámolási időszakban 150 utat szervezett. A turistáktól utanként (utazási csomagonként) 640.000 Ft + 27% áfát szedett be.

Számítsa ki a magyar utazási iroda által fizetendő általános forgalmi adó összegét! 29. feladat

Egy utazási iroda saját maga által szervezett belföldi utazási csomagokat értékesít belföldi magánszemélyek részére. A vállalkozás az árrés alapján adózik. Az utazási iroda az áfa-elszámolási időszakban 32.000.000 Ft előleget szedett be a turistáktól. A kalkulált bruttó árrés 26%. A tevékenység 27%-os áfa-kulcs alá esik.



Számítsa ki a beszedett előleg miatt fizetendő áfa összegét! 30. feladat

Egy belvárosi utazási iroda belföldi és külföldi utakat szervez. Az utakat továbbértékesíti más belföldi utazási irodáknak, akik az utakat továbbértékesítik. Az adó-elszámolási időszakban. A szervezés következtében 9.750.000 Ft általános forgalmi adót fizetett ki a szállodáknak, a volán és taxi társaságoknak, éttermeknek, valamint a szabadidős programok nyújtóinak. Az utakat megvásárló vállalkozásoknak kiállított számlák összesített nettó ellenértéke 50.000.000 Ft.

Készítse el az utazási iroda általános forgalmi adó elszámolását!



7.2. Az általános forgalmi adó példáinak megoldása120 A példatári megoldások általában ezer forintra lettek kiszámolva, mert a bevallásokat is ezer forint kerekítve kell benyújtani az adóhatóság részére. Igyekezzen a feladatokat minél gyorsabban megoldani. Amennyiben a feladatok megoldásával elakad, akkor feltétlenül tanulmányozza az adótörvényt és a NAV információs füzeteket.


− Adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (teljesítés). Az áfa elszámolása szempontjából igen lényeges a teljesítés időpontja, amely nem azonos sem a számla kiállításának, sem a fizetési határidőnek a napjával. Főszabály szerint a teljesítés időpontja határozza meg, hogy a számlához kapcsolódó (fizetendő, levonható) áfával melyik bevallási időszakban (hó, negyedév, év) kell elszámolni az adóhatóság felé.

− Az 58.§ alá tartozó ügyletek esetében a teljesítés napja azonos a fizetési határidő napjával. Ez azt jelenti, hogy az áfát annak az időszaknak a bevallásában kell szerepeltetni, amelyikben a fizetési határnap található. Kivételt képez az az eset, amikor a fizetési határidő átnyúlik a következő adóévre. Ilyenkor a teljesítés napjának az adóév december 31. tekintendő.

Adókulcs ≠ adótartalom121 adókulcs 27% ⇒⇒⇒⇒ adótartalom 21,26%

adókulcs 18% ⇒⇒⇒⇒ adótartalom 15,25%

adókulcs 5% ⇒⇒⇒⇒ adótartalom 4,76%

− Az áfa összegének kiszámításakor figyelni kell arra, hogy a nettó vagy a bruttó

ellenértéket ismerjük-e. Más esetben azt kell szem előtt tartani, hogy az adókulcs vagy az adótartalom került megadásra. A számítás logikája ugyanis eltérő.

Általános forgalmi adó = nettó ellenérték x adókulcs (20%, 18%, 5%) Általános forgalmi adó = bruttó ellenérték x adótartalom (21,26%, 15,25%, 4,76%) Bruttó ellenérték = nettó ellenérték + általános forgalmi adó

− Nagyon figyelni kell arra, hogy egyszerűsített számlák esetében az adótartalom, míg normál számlák esetében az áfa-kulcs kerül feltüntetésre. Ez azért fontos, mert adótartalom ismeretében az áfát a számla bruttó értékéből, áfa-kulcs ismeretében pedig a számlán feltüntetett nettó értékéből kell kiszámítani.

− Belföldi termékértékesítés esetében „egyenes adózás” van. Ez azt jelenti, hogy a számla kiállítója számítja fel, vallja be és fizeti meg az általános forgalmi adó összegét.

− Bizonyos esetekben fordított adózást ír elő a törvény (142.§). Ez azt jelenti, hogy a számla kiállítója – bár adóköteles tevékenységet végzett – nem számít fel áfát. Ebben az esetben az áfát a vevőnek, megrendelőnek kell bevallania és megfizetnie, tehát az áfa összege a fizetendő és a levonható (megosztandó) adóban is szerepel.

120 2007. évi CXXVII. törvény alapján 121 2007. évi CXXVII. törvény 82.§ és 83.§



− Fordított adózásról kiállítandó számla esetében körültekintően kell eljárni. Ilyen számlát nem kaphat bármelyik gazdasági szereplő (pl. magánszemély), csak az, akitől az áfa összegét követelni lehet.

− Fordított adózás esetében három eseményt kell figyelni, és amelyik előbb bekövetkezik, az lesz a teljesítés napja. Ezek: számla kézhezvételének napja, ellenérték kézhezvételének napja, a „fizikai” teljesítést követő hónap 15. napja.

− Export esetében áfa nem kerül felszámításra, ettől függetlenül az export adóköteles értékesítésnek minősül, és ennek következtében az exportált termékek előállításához történő beszerzések áfája levonásba helyezhető.

− Az Európai Közösség országaiba történő értékesítés esetében közösségi adószámot kell kérni. A számlázás áfa nélkül történik, ettől függetlenül a közösségi értékesítés adóköteles eladásnak minősül, és ennek következtében a termékek előállításához történő beszerzések áfája levonásba helyezhető.

− Elkerülhető a közösségi adószám kérése abban az esetben, ha az uniós beszerzés az adóévben nem haladja meg a 10.000 eurót.

− Abban az esetben, ha az adóköteles értékesítés nem adóalany (pl. magánszemély) részére történik (belföld, EU, harmadik országok), akkor főszabály szerint áfás számlát kell kiállítani.

− Az Európai Közösség országaiból történő beszerzés esetén – a kivételektől eltekintve - a belföldi vevő áfa nélküli számlát kap. Az áfa összegét a belföldi vevőnek kell bevallania és megfizetnie a magyar áfa-kulcsok figyelembevételével.

− Import beszerzés esetében az áfát főszabály szerint Magyarországon kell megfizetni. Figyelni kell azonban arra, hogy az import áfát a vámhatározattal együtt a NAV veti ki, vagy pedig az importőr (engedély esetében) önbevallással rendezi. A kivetéses áfa összegét csak a levonható (megosztandó, le nem vonható) adóban kell szerepeltetni. Önbevallásos import áfa esetén az áfa összege a fizetendő áfa összegében is és a levonható (megosztandó, le nem vonható) áfa összegében is szerepel.

− Az előzetesen felszámított adó esetében mindig eldöntendő, hogy a beszerzés (szolgáltatás igénybevétele) közvetlenül hozzárendelhető-e az adóköteles tevékenységhez vagy sem. Amennyiben nem, vagyis a beszerzés tárgya (az igénybevett szolgáltatás) adómentes és adóköteles tevékenységhez is kapcsolódik, akkor az áfát meg kell osztani.

− Az arányosítással történő megosztás esetében a levonási hányadost felfelé kerekítve, 2 tizedes jegy pontossággal kell megállapítani.

− 2012. január 1-jétől az áfa-visszaigénylés szempontjából lényegtelen, hogy az érintett számla kiegyenlítésre került vagy sem.



1. feladat megoldása Megjegyzések: − A bruttó ellenérték ismerete esetén az áfát „felülről” (bruttó érték x adótartalom), nettó

ellenérték ismerete esetén az áfát „alulról” (nettó ellenérték x áfa-kulcs) számítjuk. − A jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos

összegét is tartalmazza. − A Közösség országaiból kapott előleg esetében az általános forgalmi adó nem jelenik

meg. Ezt az előleget nettó értéknek kell tekinteni, hiszen a magyar eladó (szolgáltatást nyújtó) által kiállított végszámla sem fog általános forgalmi adót tartalmazni.

adatok forintban

Áfa-kulcs Nettó ellenérték Áfa összege Bruttó ellenérték 1. 27% 78.740 21.260 100.000 2. 27% 100.000 27.000 127.000

3. 27% 9.000.000 2.430.000 11.430.000

4. 18% 2.222.222 400.000 2.622.222

5. 18% 200.010 35.990 236.000 6. 18% 5.600.000 1.008.000 6.608.000

7. 5% 1.956.000 97.800 2.053.800

8. 5% 39.700.000 1.985.000 41.685.000

9. 5% 1.868.609 93.391 1.962.000 10 export 20.000.000 0 ‒

11. közösségi eladás 10.000.000 0 ‒

2. feladat megoldása Termék Közösségen belüli beszerzése és import beszerzés esetében a külföldi eladók áfát nem számítanak fel. Az általános forgalmi adót azonban meg kell fizetni, tehát a külföldről beszerzett termékek nettó vételi ára a számlán feltüntetett összeg, a bruttó vételi ára pedig a vevő áfa-bevallásában feltüntetendő 27% forgalmi adóval növelt összeg lesz. A belföldi vevő által „önmagának felszámított” áfa a felhasználási „célnak” (adómentes, adóköteles tevékenység, esetleg mindkettő) megfelelően levonható, le nem vonható vagy éppen megosztandó általános forgalmi adó lesz.

adatok forintban

Értékesítések Nettó ellenérték Vevőnek kiszámlázott áfa Bruttó ellenérték Budapestre 10.000.000 2.700.000 12.700.000

Bagdadba 10.000.000 export 10.000.000

Ankarába 10.000.000 export 10.000.000

Debrecenbe 10.000.000 2.700.000 12.700.000

Athénba 10.000.000 EU 10.000.000

Madridba 10.000.000 EU 10.000.000



Vásárlások Nettó ellenérték Eladó által számlázott áfa Bruttó ellenérték Dunaújvárosból 20.000.000 5.400.000 25.400.000

Dublinból 20.000.000 0 (önbevallás lesz) 25.400.000

Helsinkiből 20.000.000 0 (önbevallás lesz) 25.400.000

Pécsről 20.000.000 5.400.000 25.400.000

Moszkvából 20.000.000 0 (import áfa lesz) 25.400.000

Zágrábból 20.000.000 0 (import áfa lesz) 25.400.000


Megjegyzések: − Figyelemmel kell lenni arra, hogy a készpénzzel vagy bankkártyával történő fizetés

bruttó ellenértéket takar, vagyis az áfát „felülről” (az adótartalommal) kell kiszámítani. − A Kínába történő értékesítés exportnak, az angliai eladás közösségi értékesítésnek

minősül, ezért áfát egyik esetben sem kell kiszámlázni. adatok forintban

Gazdasági esemény Mellékszámítás Áfa összege 1. Aktatáska eladása belföldre 8.000.000 x 0,2126 1.700.800

2. Női hátizsák eladása belföldre 6.800.000 x 0,27 1.836.000

3. Férfi derékszíj 13.000.000 x 0,2126 2.763.800

4. Export eladás ‒ 0

5. Közösségi értékesítés ‒ 0

6. Irattartók eladása Angliába 1.000.000 x 0,27 270.000

Fizetendő általános forgalmi adó összesen 6.571 e Ft 4. feladat megoldása

adatok forintban

Gazdasági esemény Mellékszámítás Áfa összege 1. Újságok eladása készpénzért 5.000.000 x 0,0476 238.000

2. Pékáruk értékesítése 9.000.000 x 0,1525 1.372.500

3. Belföldi termékértékesítés 35.000.000 x 0,27 9.450.000

4. Konzerv export ‒ 0

5. Kardigán eladása 2.600.000 x 0,2126 552.760

6. Vevők által fizetett előleg 10.000.000 x 0,2126 2.126.000

Fizetendő általános forgalmi adó összesen 13.739 e Ft 5. feladat megoldása

Megjegyzések: − Az építési hatósági engedélyköteles építési munkálatok esetében a fordított adó

szabályait kell alkalmazni. A fordított adózás azt jelenti, hogy a vállalkozás csupán az elvégzett munka nettó ellenértékéről állít ki számlát. A fordított adózás alá eső ügyletek



megrendelői az általános forgalmi adót a saját bevallásukban vallják be és fizetik meg. Természetesen a levonási jogukat is érvényesíthetik.

− Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.122


Gazdasági esemény Megjegyzés Kiszámlázott áfa 1. Építőipari kivitelezés belföldön fordított adózás 0

2. Bécsben teljesített szolgáltatás fordított adózás 0

A megrendelők saját áfa-bevallásukban bevallják az áfát fizetendő adóként, és amennyiben áfa-levonási joggal rendelkeznek, akkor az áfa összegét levonásba helyezhetik. 6. feladat megoldása

Éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik.123 A csehországi kiküldetéshez kapcsolódó szállásdíjról és az éttermi szolgáltatásról cseh áfával terhelt számlát kap a vállalkozás. Ezt az áfát Magyarországon levonásba helyezni nem lehet.

adatok forintban

Gazdasági esemény Fizetendő áfa Levonható áfa 1. Eladás belföldi vevők részére 8.458.020

2. Közösségi értékesítés 0

3. Exporteladás Argentínába 0

4. Alapanyag beszerzés belföldről 1.458.000

5. Ausztrál import 5.999.940 5.999.940

6. Előleg átutalása szállító részére 212.600

7. Csehországi kiküldetés 0 0

Összesen 14.457.960 7.670.540


Az általános forgalmi adó elszámolása Fizetendő általános forgalmi adó 14.458

‒ Levonható általános forgalmi adó ‒ 7.671

Elszámolandó általános forgalmi adó 6.787

‒ Adófolyószámlán található túlfizetés ‒ 523

Befizetendő általános forgalmi adó 6.264

122 2007. évi CXXVII. törvény 37.§ (1) 123 2007. évi CXXVII. törvény 45.§ (1)




a) Az általános forgalmi adó elszámolása kivetéses import áfa esetében

Ügyelni kell arra, hogy az import áfa összege csak a levonható adóban szerepelhet. adatok forintban

Gazdasági esemény Fizetendő áfa Levonható áfa 1. Beszerzés Németországból 6.180.300 6.180.300

2. Kanadai import megfizetve 8.478.000

3. Speditőr cég számlája 1.021.700

4. Belföldi értékesítés 18.900.000

5. Visszaküldött áruk áfája 4.320.000

Összesen 25.080.300 20.000.000

Vámérték 30.000.000

Vám összege 1.400.000

Import áfa alapja 31.400.000

NAV által kivetett import áfa összege (31.400.000 x 0,27) 8.478.000





+ Adófolyószámlán található áfa-tartozás + 600

Befizetendő általános forgalmi adó 5.680 b) Az általános forgalmi adó elszámolása import áfa önbevallása esetében

Az import áfa összege a fizetendő és a levonható adóban is megjelenik. adatok forintban

Gazdasági esemény Fizetendő áfa Levonható áfa 1. Beszerzés Németországból 6.180.300 6.180.300

2. Kanadai import 8.478.000 8.478.000

3. Speditőr cég számlája 1.021.700

4. Belföldi értékesítés 18.900.000

5. Visszaküldött áruk áfája 4.320.000

Összesen 33.558.300 20.000.000

Vámérték 30.000.000

Vám összege 1.400.000

Import áfa alapja 31.400.000

NAV által kivetett import áfa összege (31.400.000 x 0,27) 8.478.000







+ Adófolyószámlán található áfa-tartozás + 600

Befizetendő általános forgalmi adó 14.180 8. feladat megoldása

Megjegyzések: − Bizományosi ügylet esetében 2 külön jogügylet kerül teljesítésre. Az egyik a megbízó és

a bizományos, a másik a bizományos és a harmadik személy között. E két szerződést az áfa-rendszerben eltérően kell értékelni. A bizományosnak tevékenységéért bizományosi díj jár, de csak annyiban amennyiben az adásvételi szerződést teljesítették. A bizományosi ügylet két alapvető típusa a vételi és az eladási bizomány.

− Az Áfa törvény értelmében vételi bizomány esetén az adó alapja magában foglalja a bizományosi díjat is, míg eladási megbízásnál nem foglalja magában a bizományosi díjat.

A vételi bizományos A belföldi eladóktól kapott számla A megbízó részére kiállított számla

25.000.000 + 27% áfa (25.000.000 + 25.000.000 x 0,08) + 27%

Az eladási megbízási díj összege = 32.000.000 x 0,12 = 3.840.000 Ft Eladó által kiállított számla adóalapja = 32.000.000 ‒ 3.840.000 = 28.160.000 Ft

Az eladási bizományos A megbízótól kapott számla A magyar vevő részére kiállított számla

28.160.000 Ft + 27% áfa 32.000.000 Ft + 27% áfa


Megjegyzések: − Az export eladási bizomány keretében megvalósuló értékesítést két külön

termékértékesítésként kezeli az Áfa törvény, így a bizományosi díj nem képez külön önálló áfa-alapot.

− Az ún. bizományosi díj a termékértékesítés ellenértékébe épül be, amely exportértékesítés esetén 0%-os adómérték alkalmazhatóságát jelenti. A bizományosi díj tehát a bizományos és a tőle vásárló harmadik személy közötti termékértékesítés adóalapjának része, de nem része a megbízó és a bizományos közötti termékértékesítés adóalapjának.

Az import- vételi bizományos A kínai eladótól kapott számla A megbízó részére kiállított számla

7.000.000 + 0% áfa (8.000.000 + 8.000.000 x 0,1) + 27%



Az eladási bizományosi díj összege = 20.000.000 x 0,15 = 3.000.000 Ft. Eladó által kiállított számla adóalapja = 20.000.000 ‒ 3.000.000 = 17.000.000 Ft.

Az export-eladási bizományos A megbízótól kapott számla Az amerikai vevő részére kiállított számla

17.000.000Ft + 0% áfa 20.000.000 Ft + 0% áfa


Megjegyzések: − Az általános forgalmi adó megosztása esetén alkalmazandó levonási hányad

kiszámításának módját az Áfa törvény szabályozza. − A levonási hányadot 2 tizedesre, felfelé (nem a matematikai szabályoknak megfelelően)

kell kerekíteni.

Levonási hányad = adóköteles értékesítés nettó ellenértéke / összes nettó ellenérték

adatok forintban

Értékesítés Nettó ellenérték Adóköteles értékesítés nettó ellenértéke 8.000.000

Adómentes értékesítés ellenértéke 6.000.000

Összesen 1.400.000

Levonási hányad = 58,05714,06.0008.000

8.000 ≈=+

Megosztandó áfa levonható része = 920.000 x 0,58 = 533.600 Megosztandó áfa le nem vonható része = 920.000 – 533.600 = 386.400 Fizetendő áfa = 8.000.000 x 0,27 = 2.160.000

adatok forintban

Fizetendő áfa Levonható áfa Megosztandó áfa Le nem vonható áfa 2.160.000 500.000 920.000

533.600 ←←←← →→→→ 386.400

Összesen 2.160.000 1.033.600 920.000




Elszámolandó (befizetendő) általános forgalmi adó 1.126 11. feladat megoldása

A levonási hányadot göngyölített adatokból kell kiszámítani.

Január

Levonási hányad január = 71,07059,0000.512.000

12.000 ≈=+



A megosztandó áfa összege: 1.800 e Ft A megosztandó áfa levonható része = 1.800 x 0,71 = 1.278 e Ft A megosztandó áfa le nem vonható része = 522 e Ft

Február

Levonási hányad február = 7,06939,06.600 14.300 000.512.000

14.30012.000 ≈=+++

+

A megosztandó áfa összege: 1.800 + 2.200 = 4.000 e Ft Megosztandó áfa levonható része = (4.000 x 0,7) ‒ 1.278 = 1.522 e Ft

Március

Levonási hányad március = 73,07288,04.400 16.7006.600 14.300 .000512.000

700.1614.30012.000 ≈=+++++

++

A megosztandó áfa összege: 1.800 + 2.200 + 3.300 = 7.300 e Ft Megosztandó áfa levonható része = (7.300 x 0,73) ‒ 1.278 ‒ 1.522 = 2.529 e Ft 12. feladat megoldása

Figyelni kell arra, hogy azok az értékesítések is adókötelesek, amelyek esetében nem kell kiszámlázni áfát, mert exporteladásnak vagy közösségi értékesítésnek minősülnek.

A levonási hányadot göngyölített adatokból kell kiszámítani. I. negyedév

Levonási hányad I. negyedév = 56,05555,0000.7290.000

90.000 ≈=+

A megosztandó áfa összege: 8.700 e Ft A megosztandó áfa levonható része = 8.700 x 0,56 = 4.872 e Ft II. negyedév

Levonási hányad II. negyedév = 57,05618,0000.84110.000 000.7290.000

110.000 90.000 ≈=+++

+

A megosztandó áfa összege: 8.700 + 9.300 = 18.000 e Ft A megosztandó áfa levonható része = (18.000 x 0,57) ‒ 4.872 = 5.388 e Ft 13. feladat megoldása

A csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag a csoportos adóalanyiság időszakában együttesen minősül – ha törvény másként nem rendelkezik – egy adóalanynak.124 Azok a kapcsolt vállalkozások, amelyek csoportos áfa-alanyiságot kértek és csoportazonosító számmal rendelkeznek, nem számláznak egymásnak. Egymás közötti tranzakcióik esetében elszámolandó általános forgalmi adó nem keletkezik. A csoportos adóalanyiság az állami adóhatóság engedélyével jön létre, valamennyi leendő tag erre irányuló közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelmére.

124 2007. évi CXXVII. törvény 8.§ (4)



adatok forintban

Gazdasági esemény Mellékszámítás Fizetendő áfa Értékesítés egymásnak ‒ 0

Nyílászáró eladása magánszemélynek 3.500.000 x 0,2126 744.100

Csaptelepek eladása készpénzért 4 000 000 x0,2126 850.400

Eladás más vállalkozásnak 16.500.000 x 0,27 4.455.000

Fizetendő áfa összesen 6.050 e Ft


Azok a kapcsolt vállalkozások, amelyek csoportos áfa-alanyiságot kértek és csoportazonosító számmal rendelkeznek, nem számláznak egymásnak. Egymás közötti tranzakcióik esetében elszámolandó általános forgalmi adó nem keletkezik. Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek eredményeként tárgyi eszközt állít elő.125 adatok forintban

Gazdasági esemény

Fizetendő áfa Levonható áfa Le nem vonható áfa

1. nem keletkezik

2. nem keletkezik

3. 11.300.000

4. adómentes

5. 425.200

6. export miatt mentes

7. adómentes

8. 48.600.000 48.600.000

Összesen 60.325.200 48.600.000 ‒


Az általános forgalmi adó elszámolása

Fizetendő általános forgalmi adó 60.325


Befizetendő általános forgalmi adó 11.725


Megjegyzések: − A vállalkozások által saját használatra megvásárolt gépjárművek általános forgalmi adóját

levonásba helyezni nem lehet. Ugyanez vonatkozik a tesztautókra és a bemutató autókra is. − A döntően áfás hasznosításra beszerzett személygépkocsik áfáját levonásba lehet

helyezni. − Ugyancsak levonásba helyezhető a továbbértékesítési céllal beszerzett személygépkocsik

általános forgalmi adója is. 125 2007. évi CXXVII. törvény 11.§ (2)



adatok forintban

db Felhasználási cél Levonható áfa Le nem vonható áfa 5 Saját használat 5 x 1.350.000 = 6.750.000

2 Tesztautó 2 x 1. 350.000 = 2.700.000

3 Bemutató autó 3 x 1.350.000 = 4.050.000

1 Csereautó 1 x 1.350.000 = 1.350.000

4 Bérbeadás 4 x 1.350.000 = 5.400.000

9 Pénzügyi lízing 9 x 1.350.000 = 12.150.000

26 Értékesítés 26 x 1.350.000 = 35.100.000

Összesen 54.000 e Ft 13.500 e Ft 16. feladat megoldása

Megjegyzések: − A saját használatra (azaz nem továbbértékesítési céllal) történt személygépkocsi-

beszerzés esetén a beszerzést terhelő áfa nem volt levonható, tehát a személygépjárművek értékesítése adómentes lesz.

− Ha a személygépkocsi beszerzése során előzetesen felszámított adó nem volt (pl. magánszemély eladó), akkor a gépjármű értékesítése adóköteles lesz.

− Ha a beszerzéskor valamilyen okból levonható volt az adó, akkor az értékesítés adóköteles lesz belföldön.

− Az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében tárgyi eszköz értékesítése esetén.

− A személygépjármű áfája 27 százalék.

Beszerzés Db Nettó beszerzési ár Áfa Bruttó

beszerzési ár Áfa-alany tól 15 1.500.000 Ft/db nincs 1.500.000 Ft/db

Evás bt-től 3 1.200.000 Ft/db 324.000 Ft/db 1.524.000 Ft/db

Alanyi adómentestől 2 1.300.000 Ft/db 351.000 Ft/db 1.651.000 Ft/db

Magánszemélytől 12 1.400.000 Ft/db nincs 1.400.000 Ft/db

Db Nettó eladási ár Áfa Bruttó eladási ár 15 2.500.000 Ft/db 675.000 Ft/db 3.175.000 Ft/db

3 2.500.000 Ft/db 675.000 Ft/db 3.175.000 Ft/db

2 2.500.000 Ft/db 675.000 Ft/db 3.175.000 Ft/db

12 2.500.000 Ft/db 675.000 Ft/db 3.175.000 Ft/db

4 2.800.000 Ft/db nincs 2.800.000 Ft/db



adatok forintban

Beszerzés Db Fizetendő áfa Levonható áfa Áfa-alany vállalkozástól 15 15 x 675.000 = 10.125.000 nincs

Evás bt-től 3 3 x 675.000 = 2.025.000 3 x 324.000 = 972.000

Alanyi adómentes kft-től 2 2 x 675.000 = 1.350.000 2 x 351.000 = 702.000

Magánszemélytől 12 12 x 675.000 = 8.100.000 nincs

Saját autók eladása 4 nincs nincs

Összesen 21.600.000 1.674.000


Fizetendő általános forgalmi adó 21.600


Elszámolandó (befizetendő) áfa 19.926 17. feladat megoldása

Megjegyzések: − A személygépjármű beszerzés általános forgalmi adója abban az esetben vonható le, ha a

személygépjárművet értékesítési céllal szerezték be. − A személygépjármű beszerzés általános forgalmi adója abban az esetben is levonható, ha

igazoltan egészben vagy túlnyomó részben bérbeadással hasznosítják. − A 20 százalékos áfás hasznosítási arány az előzetesen felszámított adó levonhatóságát

nem biztosítja. A pénzügyi lízing kezelése áfa szempontjából attól függ, hogy nyílt vagy zárt végű ügyletről kötötték meg a szerződést.

− Azon ügyletekben, amikor a lízingbevevő tulajdonszerzése már a szerződés megkötésekor biztos (zárt végű lízing), azt termékértékesítésként kezeli a jogszabály.

− A zárt végű pénzügyi lízing esetén a birtokbaadáskor áll be a teljes tőkerész vonatkozásában a lízingbeadó forgalmi adó fizetési kötelezettsége, viszont a későbbiekben a fizetendő lízingdíjakat általános forgalmi adó már nem terheli.

adatok forintban

Db Felhasználási cél Levonható áfa Le nem vonható áfa 5 Saját használat 5.400.000

2 Kamion fuvarozási célokra 48.600.000

Gázolja kamionhoz 94.500

60 Eladásra szánt személyautó 129.600.000

Eladott autók üzemanyaga 17.550

10 Taxizásra vásárolt autók 12.756.000

15 Kisteherautó lízingelés 60.750.000

10 Visszlízingbe adott autó 13.500.000

Összesen 265.315 e Ft 5.400 e Ft




Megjegyzések: − Figyelemmel kell lenni arra, hogy a kérdéses gazdasági eseményhez kapcsolódó

előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonását az Áfa törvény engedi vagy tiltja.

− Abban az esetben, ha a vállalkozás engedélyt kapott arra, hogy az import áfáját önbevallással állapítsa meg, akkor az áfa összegét a fizetendő adó összegében is szerepeltetni kell.

− A telefonszámla áfájának elszámolásánál figyelni kell arra, hogy a számlaérték 30%-a továbbszámlázásra kerül-e. Amennyiben nem, akkor a telefonköltség áfájának csak 70%-a helyezhető levonásba.

− Építési hatósági engedélyhez kötött építkezés esetén fordított adózás jelenik meg, vagyis az áfáról a vevőnek, megrendelőnek kell számot adni.

− A felsőoktatási tevékenység és azon képzések, amelyeket jogszabályi kötelezettség ír elő, mentesek az adó alól.


Gazdasági esemény Fizetendő áfa

Levonható áfa

Le nem vonható áfa

1. Párizsi divatcikkek 3.780 3.780

2. Értékesítés butikoknak (20.000 – 20.000 x 0,15) x 0,27

4.590

3. Orosz import 8.532 8.532

4. Fagyasztóláda Finnországból 2.700 2.700

5. Géppapír vásárlása belföldről 1.485

6. Telefonszámla (156 x 0,27 x 0,7) 29

7. Internet előfizetés 16

8. CASCO mentes

9. Mérlegképes költségtérítés mentes

10. Egyetemi tandíj mentes

11. Étel-ital áfája 51

12. Raktár (fordított adó) 2.700 2.700

13. Kávégép beszerzése 21

14. Ingatlan bérbeadás 135

15. Szgk. beszerzése 1.488

16. Üzemanyag személyautóhoz 38

Összesen 22.437 19.242 1.598

Az import áfa összege = (30.000 + 1.600) x 0,27 ≈ 8.532 e Ft A vállalkozást terhelő áfa 1.598 e Ft







‒ Adófolyószámlán található túlfizetés összege ‒ 195

Befizetendő általános forgalmi adó 3.000 19. feladat megoldása

Megjegyzések: − A közhasznú szervezetek részére történő adományozás nem minősül

termékértékesítésnek, tehát nincs áfa-fizetési kötelezettség sem. − Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a

szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.


Gazdasági esemény Fizetendő áfa

Levonható áfa


1. Taxi csekk 270

2. Belgiumi beszerzés 2.160 2.160

3. Holland virághagyma 810 810

4. Félkész termék belföldről 128

5. Telefonszolgáltatás 13 26

6. Internet szolgáltatás 11

7. KGFB mentes

8. Főiskolai tandíj mentes

9. Védőital beszerzése 27

10. Nyíltvégű lízing áfája 126

11. Saját kivitelezésű beruházás 378 378

12. Átadás Vöröskereszt részére nem eladás

13. Telek bérbeadása parkolásra 216

14. Számítástechnikai eszköz beszerzése 254

15. Tehertaxi szolgáltatás 42

16. Balesetbiztosítás díja mentes

17. Kötvényvásárlás mentes

18. Fuvardíj kifizetése 639

19. Termékértékesítés 1.387

20. Munkaügyi bírság mentes

Összesen 4.964 4.601 270






Befizetendő általános forgalmi adó összege 363

A vállalkozást 270 e Ft áfa terheli. 20. feladat megoldása

Megjegyzések: − A levonási hányadosnak sem a számlálójában, sem a nevezőjében nem szerepelhet a

tárgyi eszköz értékesítésének ellenértéke, amelyet az adóalany az értékesítést megelőzően saját vállalkozásában használt.

− A levonási hányadost felfelé kerekítve, 2 tizedes pontossággal kell megállapítani. − Termék importja esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos

vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke. Termék importja esetében az importált termék adóalapjába beletartoznak az adók, vámok, illetékek, járulékok.126


Gazdasági esemény

Fizetendő áfa

Levonható áfa

Megosztandó áfa


1. 10.800 10.800

2. 13.500 13.500

3. 2.700 2.700

4. 216 216

5. 2.000

6. 410

7. 90

8. 2.700

9. mentes

10. mentes

11. 560

12. mentes

13. 340

14. mentes

15. EU

16. 810

17. 27

18. 425

19. 191

126 2007. évi CXXVII. törvény 74.§ (1) és 75.§ (1) a)



20. 410

Megosztás→ →→→→→ 2.277 →→→→→ 361

Összesen 28.777 32.618 2.777 761

Megosztandó általános forgalmi adó összege 2.777 e Ft adatok ezer forintban

Adómentes értékesítés nettó ellenértéke Adóköteles értékesítés nettó ellenértéke

20.000 50.000 + 10.000 + 2.074 + 30.000 = 92.074

Levonási hányad 82,092.074 000 20

074 92 =+

Megosztandó áfa levonható része = 2.777 x 0,82 = 2.277 Megosztandó áfa le nem vonható része = 2 777 – 2.277= 500




Visszaigényelhető általános forgalmi adó ‒ 3.841 21. feladat megoldása

Megjegyzések: − Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes

termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg az 5.000.000 Ft-ot.

− Az alanyi adómentesség időszakában az adóalany alanyi adómentes minőségében adófizetésre nem kötelezett, előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult. Ebben a minőségében kibocsátott számlát általános forgalmi adót nem tüntethet fel.

− Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be az adóalany vállalkozásában használt tárgyi eszköz értékesítése.

− Az adóalany alanyi adómentes minőségben nem járhat el az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárt.

adatok forintban

Teljesítés napja Nettó árbevétel Göngyölített árbevétel 1. Szeptember 2. 240.000 3.560.000

2. Szeptember 4. 460.000 4.020.000

3. Szeptember 5. 370.000 4.390.000

4. Szeptember 14. 180.000 4.570.000

5. Szeptember 18. 500.000 5.070.000 6. Szeptember 20. 600.000 5.670.000



7. Szeptember 26. 400.000 6.070.000

8. Szeptember 28. 430.000 6.500 000

A vállalkozás árbevétele szeptember 18-án átlépte az Áfa törvényben meghatározott árbevételi határt. Ennek következtében kiesett az alanyi adómentességből és „normál” áfa-alannyá vált. A szeptember 18-án kibocsátott számlán már 27% áfát is fel kell tüntetni. Ugyanakkor a szeptember 18-án vagy azt követően történt beszerzésekre már érvényesítheti a levonási jogát.

adatok forintban

Beszerzések számláinak áfa tartalma 1. Szeptember 2. 31.000 5. Szeptember 16. 19.000

2. Szeptember 3. 62.000 6. Szeptember 22. 40.000 3. Szeptember 7. 1.200 7. Szeptember 27. 12.000

4. Szeptember 14. 27.000 8. Szeptember 29. 2.600


Az általános forgalmi adó elszámolása szeptemberre Fizetendő általános forgalmi adó (500 + 600 + 400 + 430) x 0,27 521

‒ Levonható általános forgalmi adó (40 + 12 + 3) ‒ 55

Befizetendő általános forgalmi adó 466


Figyelni kell arra, hogy a decemberi teljesítésű számlákat nem szabad figyelembe venni a novemberi általános forgalmi adó bevallásánál.

adatok forintban

Teljesítés napja Nettó árbevétel Göngyölített árbevétel 1. November 6. 95.000 4.495.000

2. November 18. 300.000 4.795.000

3. November 25. 150.000 4.945.000

4. November 26. 145.000 5.090.000 5. November 29. 320.000 5.410.000

6. December 10. 163.000 5.573.000

7. December 23. 428.000 6.001.000

adatok forintban

Beszerzések számláinak áfa tartalma 1. November 9. 265.000 4. December 1. 312.000

2. November 11. 654.000 5. December 5. 26.000

3. November 26. 126.000 6. December 28. 123.890




Az általános forgalmi adó elszámolása szeptemberre Fizetendő általános forgalmi adó (145 + 320) x 0,27 126

‒ Levonható általános forgalmi adó ‒ 126

Elszámolandó általános forgalmi adó 0


Megjegyzések: − A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany által – a kompenzációs felár

megtéríttetése iránti igény érvényesítése érdekében – áthárított kompenzációs felár előzetes felszámított adóként vehető figyelembe.

− A kompenzációs felár alapját az értékesített termék kompenzációs felár nélküli ellenértéke képezi, amit az értékesített termék mennyiségének és a kompenzációs felárat nem tartalmazó egységárának szorzataként kell meghatározni.

− A felvásárló a megfizetett kompenzációs felárat előzetesen felszámított adóként érvényesítheti.

Kompenzációs felár = felvásárlási ár x kompenzációs százalék (12% vagy 7%)

− A felvásárlótól kapott összeget úgy számítják, hogy a felvásárlási árat megnövelik a kompenzációs felárral.

− Élőállatok esetében a kompenzáció mértéke 7 százalék. Növények és növényi eredetű termékek esetében 12%.

adatok forintban

Termék Nettó ellenérték Kompenzációs felár „Bruttó ár” Málna 130 x 300 = 39.000 39.000 x 0,12 = 4.680 39.000 + 4.680 = 43.680

Szeder 140 x 330 = 46.200 46.200 x 0,12 = 5.544 46.200 + 5.544 = 51.744

Répa 300 x 60 = 18.000 18.000 x 0,12 = 2.160 18.000 + 2.160 = 20.160

Petrezselyem 320 x 170 = 54.400 54.400 x 0,12 = 6.528 54.400 + 6.528 = 60.928

Hagyma 400 x 40 = 16.000 16.000 x 0,12 = 1.920 16.000 + 1.920 = 17.920

Összesen 173.600 20.832 194.432

a) A termelő 194.432 Ft-ot kapott a felvásárlóktól. b) A felvásárló által levonásba helyezhető áfa összeg 20.832 Ft. 24. feladat megoldása

adatok forintban

Termék Nettó ellenérték Kompenzációs felár „Bruttó ár” Csirke 100 x 300 = 30.000 30.000 x 0,07 = 2.100 30.000 + 2.100 = 32.100

Nyúl 200 x 450 = 90.000 90.000 x 0,07 = 6.300 90.000 + 6.300 = 96.300

Kacsa 150 x 540 = 81.000 81.000 x 0,07 = 5.670 81.000 + 0,07 = 86.670



Liba 120 x 600 = 72.000 72.000 x 0,07 = 5.040 72.000 + 0,07 = 77.040

Összesen 273.000 19.110 292.110

a) A termelő 292.100 Ft-ot kapott a felvásárlótól. b) A felvásárló által levonásba helyezhető áfa 19.110 Ft. 25. feladat megoldása

Bruttó ellenérték = felvásárlási ár x (1 + kompenzációs százalék)

Termék Bruttó ellenérték Felvásárlási ár Kompenzációs felár Eper 168 Ft/kg 168/1,12 = 150 Ft/kg 168 – 150 = 18 Ft/kg

Retek 224Ft/kg 224/1,12= 200 Ft/kg 224 – 200 = 24 Ft/kg

Gomba 448 Ft/kg 448/1,12 =400 Ft/kg 448 – 400 = 48 Ft/kg

Kecske 22.470 Ft/db 22.470/1,07 = 21.000 Ft/db 1.470 Ft/db

Birka 34.240 Ft/db 34.240/1,07 = 32.000 Ft/db 2.240 Ft/db

Házityúk 535 Ft/db 535/1,07 = 500 Ft/db 535 – 500 = 35 Ft/db


Megjegyzések: − Az adó alapja a viszonteladó árrése, csökkentve magával az árrésre jutó adó összegével. − A számlában sem beszerzéskor, sem értékesítéskor nem szerepel általános forgalmi adó.

A használtcikk kereskedőtől vásárló áfa-levonást nem érvényesíthet. − Az árrés adótartalma 21,26 százalék.

Viszonteladó árrése = eladási ár – beszerzési ár adatok forintban

Termék Beszerzési ár Eladási ár Különbözet Áfa Bútor 850.000 1.180.000 330.000 70.158

Irodabútor 1.300.000 1.900.000 600.000 127.560

A kereskedő által fizetendő általános forgalmi adó összege 198 e Ft 27. feladat megoldása adatok forintban

Vásárlás Eladás Különbözet Áfa 1. 250.000 460.000 210.000 44.646

2. 360.000 740.000 380.000 80.788

3. 240.000 520.000 280.000 59.528

4. 650.000 980.000 330.000 70.158

A megfizetendő általános forgalmi adó összege 255 e Ft




Megjegyzések: − A törvény kötelezővé teszi az utazásszervezők részére, hogy nyilatkoztassák ügyfeleiket

arról, hogy a szolgáltatást utasként vagy nem utasként veszik igénybe. A nyilatkozat elmulasztása 500.000 Ft mulasztási bírságot vonhat maga után.

− Az utazási csomag németországi eladója áfát nem számíthat fel, mert a teljesítés helye az igénybevevő adóalany székhelye.

− Az árrés adózás alá tartozóknál az input áfája nem vonható le akkor sem, ha azt az adóalanyra áthárítják, és akkor sem, ha azt önadózás útján magának kell megállapítani.

Magyarországon fizetendő áfa 430.000 x 150 x 0,27 = 17.415.000 Ft

Az utazásszervező árrésének adóalapja = utastól beszedett nettó ellenérték – az utas javára megrendelt szolgáltatások adóval számított ellenértéke

adatok forintban

Utastól beszedett nettó ellenérték 640.000 x 150 96.000.000

– Az utasok javára megrendelt szolgáltatások áfával növelt értéke

430.000 x 150 x 1,27 – 81.915.000

Az árrésadó alapja 14.085.000

Az árrésadó összege 14.085.000 x 0,27 3.802.950 29. feladat megoldása

Megjegyzések: − Árrés szerinti adózás szerint az előleg adóalapját a kalkulált árrés képezi. − Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az előleg bruttó módon érthető, vagyis az

általános forgalmi adó összegét tartalmazza. Ennek következtében az előleg áfáját felülről történő számítással kell megállapítani.

Kalkulált árrés = utastól beszedett előleg x árrés százalék adatok forintban

Kalkulált árrés 32.000.000 x 0,26 8.320.000

Az utasoktól beszedett előleg áfája 8.320.000 x 0,2126 1.768.832


A megvásárolt utakat a másik utazási iroda továbbértékesítési céllal veszi meg. Ebből az következik, hogy utasként nem nyilatkozhat, ezért a belvárosi utazási iroda ezen utak után nem árrés-, hanem normál adózás keretében kell, hogy bevallja az áfát.


Az általános forgalmi adó elszámolása Fizetendő általános forgalmi adó (50.000 x 0,27) 13.500



TESZTKÉRDÉSEK 211


8. TESZTKÉRDÉSEK

8.1. Tesztkérdések az adózás rendje témaköréből

1. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az adózónak bejelentési kötelezettsége az állami és az önkormányzati adóhatóság felé van.

b) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya csak az önkormányzat felé köteles bejelentkezni.

c) Az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda nem lehet alanya az egyszerűsített vállalkozói adónak.

d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes.


a) A vállalkozás adataiban bekövetkezett változást a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz.

b) A vállalkozás adataiban bekövetkezett változást a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz.

c) A vállalkozás adataiban bekövetkezett változást a változás bekövetkezésétől számított 12 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz.

d) Mindhárom megállapítás helytelen. 3. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az adóbírság mértéke a késedelmes adóbevallás esetén a bírsággal sújtandó pozitív adóalap 50 százaléka.

b) Az adóbírság mértéke a késedelmes adóbevallás az eva esetében a pozitív adóalap 50 százaléka.

c) Az adóbírság mértéke a késedelmes adóbevallás az egyszerűsített vállalkozói adóalap után sávosan progresszív.

d) Mindhárom megállapítás helytelen.


a) A jogosulatlanul benyújtott adóvisszaigénylés esetén az adóhatóság mulasztási bírságot állapít meg.

b) A jogosulatlanul benyújtott adóvisszaigénylés esetén az adóhatóság késedelmi pótlékot állapít meg.

c) A jogosulatlanul benyújtott adóvisszaigénylés esetén az adóhatóság önellenőrzési pótlékot állapít meg.

d) A jogosulatlanul benyújtott adóvisszaigénylés esetén az adóhatóság adóbírságot állapít meg.

TESZTKÉRDÉSEK 212



a) Az önellenőrzés lehetősége az adóelkerülési lehetőségtől függ. b) Az önellenőrzés lehetősége mindig fennáll. c) Az önellenőrzés lehetősége a bevallás benyújtásától számított 4 naptári évig áll fenn. d) Az önellenőrzés lehetősége az adómegállapítási jog elévülési idején belül az adóhatósági

ellenőrzés megkezdéséig fennáll. 6. Mi minősül adótitoknak?

a) Olyan tény, adat, amit a szomszéd sem jelenthet fel. b) Az államtitkot jelentő tény, adat. c) A hivatásbeli titok, amely az adózást érinti. d) A szolgálati titok, amely az adózást érintő tény, adat, határozat, igazolás vagy más irat.

7. Kell-e az önellenőrzéskor pótlékot fizetni?

a) Minden esetben igen. b) Csak abban az esetben, ha az adóhatóság rovására tévedtünk. c) Az adóhatóság dönti el, hogy mely esetben kell fizetni. d) Nincs pótlékfizetési kötelezettség. 8. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az önellenőrzési pótlék mértékét az adóhatóság az ügy tartalmától függően állapítja meg.

b) Az önellenőrzési pótlék mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese. c) Az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék fele, ismételt önellenőrzésnél a 75%-a. d) Az önellenőrzési pótlék mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat. 9. Milyen esetben kérheti az adóhatóság a személyazonosság igazolását az adóalanytól?

a) Semmilyen esetben nem kérheti. b) Minden esetben kérheti. c) Csak más hatósági személy jelenlétében kérheti. d) Abban az esetben kérheti, ha feltételezhető, hogy a személy adóköteles tevékenységet

folytat vagy abban közreműködik. 10. Mi a helyszíni ellenőrzés megkezdésének a feltétele?

a) A szomszéd és két hatósági tanú jelenléte. b) Legalább az adózó családtagjának jelenléte. c) A szomszéd jelenléte. d) Az adózó vagy képviselője, meghatalmazottja vagy két hatósági tanú jelenléte.


a) Nem minősül adózónak a kizárólag az adó megfizetésére kötelezett. b) Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét adót, költségvetési támogatást

megállapító törvény vagy az Art. írja elő. c) Az adóalany adófizetési kötelezettségét az Art. írja elő.

TESZTKÉRDÉSEK 213


d) Mindhárom megállapítás helytelen. 12. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Magánszemélyt meghatalmazott ügyvéd képviselheti adóügyekben. b) Magánszemélyt meghatalmazott másik magánszemély is képviselheti adóügyekben. c) Magánszemélyt törvényes képviselő is képviselheti adóügyekben. d) Mindhárom megállapítás helyes. 13. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Magánszemélyt meghatalmazott európai közösségi jogász is képviselheti adóügyekben. b) Magánszemélyt meghatalmazott okleveles adószakértő is képviselheti adóügyekben. c) Magánszemélyt ügyvédi iroda is képviselheti adóügyekben. d) Mindhárom megállapítás helyes. 14. Válassza ki a helytelen megállapítást!

a) Jogi személyt megbízás alapján eljáró jogtanácsos képviselheti. b) Jogi személyt megbízás alapján eljáró adótanácsadó képviselheti adóügyekben. c) Jogi személyt megbízás alapján eljáró könyvelő is képviselheti adóügyekben. d) Jogi személyt törvényes képviselő is képviselheti adóügyekben. 15. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az APEH állami adóhatóságnak minősül b) A VPOP állami adóhatóságnak minősül. c) A NAV állami adóhatóságnak minősül. d) Az önkormányzat jegyzője állami adóhatóságnak minősül. 16. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az adóhatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. b) Az adóhatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén tetszés szerint eljárhat. c) A NAV a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén az eljárást

megtagadhatja. d) Mindhárom megállapítás helytelen. 17. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az állami adóhatóság jár el minden központi adó ügyében. b) Az állami adóhatóság jár el a helyi adók esetében is. c) Az állami adóhatóság jár el minden költségvetési támogatás és adók módjára behajtandó

köztartozás esetében. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen. 18. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A vámhatóság hatáskörébe tartozik a regisztrációs adó. b) A vámhatóság hatáskörébe tartozik a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek

gépjárműadója. c) A vámhatóság hatáskörébe tartozik az adójeggyel ellátott dohánygyártmányokat terhelő

általános forgalmi adó.

TESZTKÉRDÉSEK 214


d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon a helyi adók esetében. b) Az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon a belföldi rendszámú gépjárművek adója

esetében. c) Az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon a termőföld bérbeadásából származó

jövedelem esetében. d) Mindhárom megállapítás helyes. 20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Kötelező az ellenőrzést lefolytatni a vállalkozónál, ha végelszámolását rendelték el. b) Kötelező az ellenőrzést lefolytatni az Állami Számvevőszék elnökének felhívására. c) Kötelező az ellenőrzést lefolytatni az adópolitikáért felelős miniszter utasítására. d) Mindhárom megállapítás helyes. 21. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat a behajtási eljárás során a behajtást

kérő megkeresése. b) Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat az adózóval közölt adóhatósági

adómegállapítás. c) Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat a fizetési kötelezettséget megállapító

jogerős hatósági határozat (végzés). d) Mindhárom megállapítás helyes. 22. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a is lehet. b) A mulasztási bírság 1.000.000 Ft összegű is lehet. c) A késedelmi pótlék a jegybanki alapkamat kétszerese. d) Mindhárom megállapítás egyaránt igaz. 23. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Jogtalan adó-visszaigénylés esetén adóbírság állapítható meg. b) A munkáltató valótlan adóigazolása miatt adóbírság nem állapítható meg. c) Bevétel eltitkolása esetén nincs helye az adóbírság mérséklésének. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 24. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A magánszemély adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. b) A magánszemély adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. c) A magánszemély adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. d) Mindhárom megállapítás helytelen. Magánszemély nem kaphat mulasztási bírságot.

TESZTKÉRDÉSEK 215



a) Adószámmal csak egyéni vállalkozó rendelkezhet. b) Közösségi adószámmal csak társas vállalkozás rendelkezhet. c) Csoportazonosító számmal bármely holdingvállalat rendelkezhet. d) Adószámmal szellemi szabadfoglalkozású vagy ingatlan bérbeadással foglalkozó

magánszemély is rendelkezhet.


a) Az adózót 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.

b) Az adózót 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal lehet sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.

c) Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal lehet sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.

d) Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.


a) Igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén üzletbezárást helyettesítő adóbírság állapítható meg.

b) Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetében üzletbezárást helyettesítő bírság nem állapítható meg.

c) Számlaadás elmulasztása miatt üzletbezárást helyettesítő késedelmi pótlék állapítható meg. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen


a) Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 20 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

b) Hibásan benyújtott bevallás esetén egy kft. adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

c) Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható.

d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes.


a) Az adófolyószámla a bevallott és a befizetett adók összegét mutatja. b) Az adótúlfizetés összege másik adónemben fennálló tartozás kiegyenlítésére átvezethető. c) Az adófolyószámla adónemenkénti kimutatást tartalmaz. d) Mindhárom megállapítás helyes.


a) Az adózó minden olyan iratba betekinthet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

b) Az iratbetekintés korlátozásáról az adóhatóság végzéssel dönt. c) Nem tekinthet be az adózó a határozat tervezetébe. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes.

TESZTKÉRDÉSEK 216


8.2. Tesztkérdések a személyi jövedelemadó témaköréből

1. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A személyi jövedelemadót az adóköteles bevételre kell fizetni. b) A személyi jövedelemadó alapját az adóköteles jövedelem képezi. c) A személyi jövedelemadó alapját minden esetben bruttósítani kell. d) Vannak olyan adóköteles jövedelmek, amelyeknek 27 százalékkal megnövelt értéke

képezi a személyi jövedelemadó alapját. 2. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A munkaviszonyból származó jövedelmekkel szemben költségelszámolás nem

lehetséges. b) A megbízási díjjal szemben csak a bevétel 50%-át lehet költségként figyelembe venni az

szja bevallásban. c) A munkaviszonyból származó jövedelmek összevonás alapján sávosan adóznak. d) A munkaviszonyból származó jövedelmek esetében a bevétel és az adóalap azonos összegű. 3. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A személyi jövedelemadó törvény hatálya csak a nagykorú magyar állampolgárokra

terjed ki. b) A személyi jövedelemadó törvény hatálya csak a deviza belföldiekre terjed ki. c) A személyi jövedelemadó törvény hatálya mindenkire kiterjed, aki belföldön adóköteles

jövedelmet szerez. d) A deviza külföldieknek Magyarországon nem kell adót fizetni. 4. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adóköteles jövedelmek után 16 százalékos adóterhelés keletkezik. b) A munkabérek adóterhelése meghaladhatja a 16 százalékos adómértéket. c) A munkabérből levonandó nyugdíjjárulék alapja azonos a személyi jövedelemadó alapjával. d) A munkabérből levonandó egészségbiztosítási járulék alapja azonos a személyi

jövedelemadó alapjával. 5. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Főszabály szerint a reprezentációs költség 1,19-szerese után a kifizetőnek 16% szja-t és

27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. b) Főszabály szerint a reprezentációs költség 1,19-szeree után a kifizetőnek 16% szja-t és

10% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. c) A reprezentáció és az üzleti ajándék értéktől függetlenül adómentes juttatásnak minősül. d) A reprezentációs költség adómentes nem lehet. 6. Válassza ki a helyes megállapítást!

TESZTKÉRDÉSEK 217


a) A nyugdíj adómentes jövedelemnek, az ösztöndíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.

b) A nyugdíj összevonandó jövedelemnek, az ösztöndíj különadózó jövedelemnek minősül. c) A nyugdíj és az ösztöndíj adómentes juttatásnak minősül. d) A nyugdíj adómentes jövedelemnek, az ösztöndíj viszont összevonásra kerülő, sávosan

adózó jövedelemnek minősül. 7. Válassza ki a helytelen megállapítást!

a) A személyi jövedelemadót adóévenként be kell vallani. b) Az adónyilatkozattal bármely magánszemély teljesítheti bevallási kötelezettségét. c) Önbevallással bármely magánszemély teljesítheti a személyi jövedelemadó bevallási

kötelezettségét. d) A munkáltató bármelyik dolgozója részére elkészítheti a személyi jövedelemadó bevallást. 8. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az adóelőleg számításakor minden adókedvezmény figyelembe vehető. b) A gyermekkedvezmény adókedvezmény formájában vehető igénybe. c) A családi kedvezmény összegével a személyi jövedelemadó alapját lehet csökkenteni. d) Az adóelőleg számításakor az adójóváírás figyelembe vétele a munkavállaló nyilatkozata

alapján minden esetben lehetséges. 9. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A bevétel csak számlával igazolt költséggel csökkenthető. b) A bevétel igazolás nélkül elismert költséggel is csökkenthető. c) Vannak olyan bevételek, amelyek átalányban meghatározott költségekkel is

csökkenthetők. d) Az átalányadózási lehetőség bármely jövedelemtípussal szemben alkalmazható. 10. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A személyi jövedelemadó bevallást magyar forintban kell elkészíteni. b) Devizában történő bevételszerzés esetében a személyi jövedelemadó bevallást nem

kötelező magyar forintban elkészíteni. c) Devizában történő bevételszerzés esetében a személyi jövedelemadó bevallást a közös

európai valutában (EUR) is el lehet készíteni. d) Deviza külföldiek devizában is elkészíthetik a személyi jövedelemadó bevallásukat. 11. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Minden mezőgazdasági termelő kistermelőnek minősül. b) Kistermelőnek az a mezőgazdasági őstermelő minősül, akinek a bevétele nem haladja

meg a 8.000.000 Ft-ot. c) Kistermelőnek az a mezőgazdasági őstermelő minősül, akinek a bevétele nem haladja

meg a 15.000.000 Ft-ot. d) Az az egyéni vállalkozó minősül kistermelőnek, akinek a bevétele nem haladja meg a

15.000.000 Ft-ot.

TESZTKÉRDÉSEK 218



a) A személyi jövedelemadó mértéke az adóköteles bevétel 16 százaléka. b) A személyi jövedelemadó mértéke az adóköteles jövedelem 19,04 százaléka. c) A személyi jövedelemadó mértéke az összes bevétel 16 százaléka. d) A személyi jövedelemadó mértéke az adóalap 10 vagy 16 százaléka. 13. Válassza ki a helytelen megállapítást!

a) Az ingóság értékesítésének 200.000 Ft-ot el nem érő jövedelmét nem kell bevallania a magánszemélynek.

b) Az ingatlan eladásából származó bevételt nem kell bevallani, ha abból jövedelem nem keletkezett.

c) A családi pótlékból származó bevételt nem kell bevallani. d) A nyugdíjas magánszemély köteles bevallást tenni az öregségi nyugdíj összegéről.

14. Válassza ki a helytelen megállapítást!

a) A hallgatói munkadíj mentes a személyi jövedelemadó alól. b) A főiskolások és egyetemisták által szerzett tanulmányi ösztöndíj mentes a személyi

jövedelemadó alól. c) Az előrehozott és az öregségi nyugdíj teljes összege mentes a személyi jövedelemadó alól. d) A családi pótlék teljes összege mentes az adó alól. 15. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet összevontan kell megállapítani. b) Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet tevékenységenként külön-

külön kell megállapítani. c) Az egyéni vállalkozó személyi jövedelem kivét nem önálló tevékenységből származó

jövedelemnek minősül. d) A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem nem önálló tevékenységből

származó jövedelemnek minősül. 16. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Nem minősül önálló tevékenységnek a munkaviszonyban folytatott tevékenység. b) Nem minősül önálló tevékenységnek a társas vállalkozás magánszemély tagjának

személyes közreműködése. c) Nem minősül önálló tevékenységnek a segítő családtag tevékenysége. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 17. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A jutalom és a prémium önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. b) A munkába járás költségtérítése címén kifizetett összeg minden esetben nem önálló

tevékenység bevételének minősül. c) A távolsági bérlet árának megtérítése nem számít munkaviszonyból származó

jövedelemnek. d) A munkába járás személygépkocsi költségének megtérítése adóköteles jövedelem

keletkezését keletkeztetheti.

TESZTKÉRDÉSEK 219



a) A Széchenyi vendéglátókártya béren kívüli juttatásként elszámolható összege 150.000 Ft/év. b) A Széchenyi szálláshelykártya béren kívüli juttatásként elszámolható összege 225.000 Ft/év. c) A Széchenyi szabadidőkártya béren kívüli juttatásként elszámolható összege 75.000 Ft/év. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 19. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az Erzsébet utalvány béren kívüli juttatásként elszámolható összege 5.000 Ft/hó. b) Az Erzsébet utalvány béren kívüli juttatásként elszámolható összege 12.500 Ft/hó. c) Az Erzsébet utalvány nem számolható el béren kívüli juttatásként. 27%-os egészségügyi

hozzájárulás terheli. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen. 20. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A személyi kedvezmény összege az adóév első napján érvényes minimálbér 5 százaléka. b) Az őstermelői kedvezmény maximális összege 100.000 Ft. c) A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági termelő könyvelő

díjkedvezményt vehet igénybe. d) Az adókedvezményekre vonatkozó megállapítások mindegyike egyaránt helyes. 21. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A jutalom összegéből nem kell egészségbiztosítási járulékot vonni. b) Minden adóköteles jövedelemmel rendelkező magánszemély a jövedelmének 7%-át

köteles egészségbiztosítási járulékként megfizetni. c) Minden munkaviszonyból származó jövedelemből 10 százalék nyugdíjjárulékot kell

levonni. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen. 22. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az adókedvezmények a 16 százalékos adó teljes összegével szemben elszámolhatók. b) Az adókedvezmények az összevonásra kerülő jövedelmek adójának összegéig vehetők

figyelembe. c) Az adókedvezmények csak jóváírás formájában érvényesíthetők. d) A munkaviszonyból származó keresetre vonatkozó adójóváírás bankszámlára nem

kérhető vissza. 23. Válassza ki a helytelen megállapítást!

a) A munkaviszonnyal rendelkezők személyi jövedelemadó bevallását csak a munkáltató készítheti el.

b) A különadózó jövedelemmel rendelkezők személyi jövedelemadó bevallását csak a Nemzeti Adó- és Vámhatóság készítheti el.

c) A nyugdíjas magánszemélyek csak egyszerűsített adóbevallást tehetnek. d) Az adóbevallással kapcsolatos fenti állítások egyike sem helyes, a törvény nem így

rendelkezik.

TESZTKÉRDÉSEK 220


24. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az osztalék után 25 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. b) Az egyéni vállalkozó osztalékalapja után 27 százalékos adót kell fizetni. c) A magánszemélyek által szerzett osztalékjövedelem után 16 százalékos osztalékadót kell

fizetni. d) A magánszemélyek által szerzett osztalékjövedelem bruttósított összege után 16

százalékos osztalékadót kell fizetni.

25. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadót és osztalékadót is kötelesek fizetni. b) Az egyéni vállalkozók csak személyi jövedelemadót kötelesek fizetni. c) Az egyéni vállalkozók eldönthetik, hogy osztalékalap után vagy a vállalkozói

jövedelmük után kívánnak adót fizetni. d) Az egyéni vállalkozók a személyi jövedelemadójukkal szemben adókedvezményt nem

érvényesíthetnek. 26. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adóévet megelőző 7 évvel korábban szerzett ingatlan értékesítése esetében

adókötelezettség nem keletkezik. b) Az adóévet megelőző 6 évvel korábban szerzett lakóingatlan értékesítése esetében

adókötelezettség nem keletkezik. c) Az ingatlanértékesítés bevételének 25 százaléka után mindenképpen személyi

jövedelemadót kell fizetni. d) A lakóingatlanok értékesítéséből származó bevétel adómentes. 27. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A béren kívüli juttatások értéke után a munkavállaló 16 százalék adót köteles fizetni. b) A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után a munkavállaló 16 százalékos adót

köteles fizetni. c) A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után a munkáltató 16% szja-t és 10%

eho-t köteles fizetni, amennyiben a juttatás összege nem haladja meg a törvényi mértéket.

d) Mindhárom megállapítás helytelen. Nincs ilyen szabályozás. 28. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás megtérítése adómentes juttatás. b) Az ingyenes internet juttatás adómentes juttatásnak is minősülhet. c) Az iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a

minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész béren kívüli juttatásnak minősül. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes.

TESZTKÉRDÉSEK 221


29. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) A rövid lejáratú devizabetétek kamata adómentes. b) A rövid lejáratú devizabetétek kamata után a magánszemélynek bevallási kötelezettsége

keletkezik. c) A rövid lejáratú bankbetétek kamata után 16 százalék adót kell fizetni. d) Az egy éven túli lejárattal rendelkező bankbetétek kamata adómentes jövedelemnek

minősül. 30. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Védőszemüveg biztosítása következtében a munkáltatónak nem kell sem személyi

jövedelemadót, sem egészségügyi hozzájárulást fizetnie. b) A béren kívüli juttatások évi 500.000 Ft-ot meghaladó összegének 1,19-szerese után

16% adót és 27% ehot is fizetni kell. c) A helyi bérlet árának megtérítése béren kívüli juttatásnak minősül, adó- és eho-vonzata van. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes.

TESZTKÉRDÉSEK 222


8.3. Tesztkérdések az egyszerűsített vállalkozói adó témaköréből


a) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya csak egyéni vállalkozó lehet. b) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya csak korlátlan felelősséggel rendelkező egyéni

és társas vállalkozó lehet. c) Az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda nem lehet alanya az egyszerűsített vállalkozói adónak. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 2. Válassza ki a helytelen megállapítást!

a) Az egyszerűsített vállalkozói adó választásának bevételi határa 30.000.000 Ft. b) Az eva-alanynak belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. c) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya jövedéki terméket nem értékesíthet. d) A számlaadás elmaradása miatti mulasztási bírság kiszabása nem akadálya az

egyszerűsített vállalkozói adó választásának.


a) Az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke a pozitív adóalap 50 százaléka. b) Az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke a pozitív adóalap 30 százaléka, de 50%-os

fizetési kötelezettség is előfordulhat. c) Az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke a bruttó árbevétel 37 százaléka. d) Az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke a pozitív adóalap 37 százaléka, de 50%-os

fizetési kötelezettség is előfordulhat. 4. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az egyszerűsített vállalkozói adót nem választhatja kezdő vállalkozás. b) Korlátozott felelősségű egyéni cég az egyszerűsített vállalkozói adót nem választhatja. c) Zártkörű részvénytársasági formában működő gazdasági társaság az egyszerűsített vállalkozói

adót abban az esetben sem választhatja, ha bevétele nem lépi túl a törvényi korlátot. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 5. Válassza ki a helytelen megállapítást!

a) Az evás egyéni vállalkozó kötelezően bevételi nyilvántartást vezet. b) A részvénytársaságok nem választhatják az evát. c) Az egyszerűsített vállalkozói adó alapját csökkenti a kapott kártérítés. d) Az evás kft. választhat a bevételi nyilvántartás és a kettős könyvvezetés között. 6. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az evás vállalkozásnak a választás időpontjában nem lehet köztartozása. b) Az evás betéti társaság csak bevételi nyilvántartó lehet, kettős könyvvezetést nem

választhat. c) Az evás vállalkozásnak nem lehet közösségi adószáma. d) Az egyszerűsített vállalkozói adó esetében nincs adóelőleg fizetési kötelezettség.

TESZTKÉRDÉSEK 223



a) Az evát választó vállalkozásnak legalább két lezárt adóévvel kell rendelkeznie. b) Minden evás társas vállalkozásra vonatkozik a feltöltési kötelezettség. c) Az egyszerűsített vállalkozói adó alapja azonos az iparűzési adó alapjával. d) Az eva alpját növeli a kapcsolt vállalkozástól származó bevétel.


a) A bevallással lezárt előtársasági időszak is adóévnek minősül az eva választásakor. b) Az eva kiváltja a cégautó adót is. c) Az egyszerűsített vállalkozói adóalap az árbevétel 50 százaléka. d) Az egyszerűsített vállalkozói adóalapot csökkenti a megfizetett iparűzési adó.


a) Annak a vállalkozásnak, amely evásként 30 millió forint feletti bevételt realizál, a többlet összeg után 50%-os adót kell fizetni.

b) Az eva kiváltja az általános forgalmi adót. c) Az egyszerűsített vállalkozói adóalap csak a bruttó árbevételt tartalmazza. d) Az egyszerűsített vállalkozói adóalapot nem befolyásolja a kapcsolt vállalkozástól

származó bevétel. 10. Válassza ki a helytelen megállapítást!

a) Annak a vállalkozásnak amely evásként 30 millió forint feletti bevételt realizál, a többlet összeg után is csak 37%-os adót kell fizetnie.

b) Az eva kiváltja az osztalékadót. c) Az egyszerűsített vállalkozói adóalap a bruttó árbevételt és egyéb adóköteles bevételeket

is tartalmaz. d) Az egyszerűsített vállalkozói adóalapot befolyásolja a kapcsolt vállalkozástól származó

bevétel. 11. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az eva alapjába csak a vállalkozás nettó árbevételét kell figyelembe venni. b) Az eva alapjába a vállalkozás bruttó árbevételét és egyéb bevételeit is figyelembe kell

venni. c) Az eva alapjába a pénzügyi intézménytől származó kamatbevételek nem számítanak

bele. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen. 12. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az államkötvények után kapott kamat az egyszerűsített vállalkozói adó alapját nem befolyásolja.

b) A kapott kamat és az osztalékjövedelem az eva alapját csökkentik. c) Az eva alapja az elemi kár következtében biztosítótól kapott vagyoni kártérítés összegét

nem tartalmazza. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen.

TESZTKÉRDÉSEK 224


13. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozásnak adóelőleget nem kell

fizetni. b) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozásnak havonta kell

adóelőleget fizetni. c) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozásnak negyedévente kell

adóelőleget fizetni. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen. 14. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az evás egyéni vállalkozónak szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni. b) Kiegészítő tevékenységet végző nem lehet alanya az egyszerűsített vállalkozói adónak. c) Nappali tagozatos egyetemista vállalkozó nem lehet alanya az egyszerűsített vállalkozói

adónak. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen. 15. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az egyszerűsített vállalkozói adózás ideje alatt évi 20% amortizáció elszámoltnak

tekintendő. b) Az evás vállalkozó elszámolhat értékcsökkenési leírást a bevételével szemben. c) Az evás egyéni vállalkozó az osztalékalapja után 14% egészségügyi hozzájárulást is

köteles fizetni. d) Az evás egyéni vállalkozó átalányadózást is választhat. 16. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az evából származó bevétel a központi költségvetést illeti meg. b) Az evából származó bevétel a helyi önkormányzatot illeti meg. c) Az evából származó bevételen a központi költségvetés és a székhely szerinti helyi

önkormányzat osztozik. d) Mindhárom megállapítás helytelen, az evából származó bevétel a Nemzeti Adó- és

Vámhivatalt illeti meg. 17. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) A főfoglalkozású evás egyéni vállalkozó 27 százalék szociális hozzájárulási adót is

köteles fizetni. b) A kiegészítő tevékenységet végző evás egyéni vállalkozó havi 6.390 Ft egészségügyi

szolgáltatási járulék fizetésére köteles. c) A kiegészítő tevékenységet végző evás egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot nem köteles

fizetni. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen.

TESZTKÉRDÉSEK 225


18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A főfoglalkozású evás társas vállalkozó 27 százalék szociális hozzájárulási adót is

köteles fizetni. b) A főfoglalkozású evás társas vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulékot is köteles fizetni. c) A főfoglalkozású evás társas vállalkozó 7 százalék egészségbiztosítási járulékot is

köteles fizetni. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az evás társas vállalkozóra a járulékalap-minimum nem vonatkozik. b) A heti 36 óra munkaviszonnyal rendelkező evás társas vállalkozóra a járulékalap-

minimum nem vonatkozik. c) Az nappali tagozatos főiskolás evás társas vállalkozóra a járulékalap-minimum nem

vonatkozik. d) A b) és a c) egyaránt helyes. 20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az evás társas vállalkozó köteles rendelkezni belföldi pénzforgalmi számlával. b) Az evás társas vállalkozó nem köteles rendelkezni belföldi pénzforgalmi számlával. c) Az evás társas vállalkozó köteles valamelyik európai uniós országban rendelkezni

pénzforgalmi számlával. d) A pénzforgalmi számla megnyitása a társas vállalkozó döntésén múlik. 21. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A 25 millió forintot meghaladó előlegről kibocsátott számla esetén az eva megszűnik. b) A 30 millió forintot meghaladó előlegről kibocsátott számla esetén az eva megszűnik. c) Az 50 millió forintot meghaladó előlegről kibocsátott számla esetén az eva megszűnik. d) Mindhárom megállapítás helytelen, ilyen szabály nincs. 22. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal

az eva megszűnik. b) Az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napján az eva

megszűnik. c) Az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő hónap

első napján az eva megszűnik. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen, ilyen szabály nincs.

TESZTKÉRDÉSEK 226



a) Társas vállalkozás esetében az eva-alanyiság megszűnésének adóévét követő adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható.

b) Társas vállalkozás esetében az eva-alanyiság megszűnésének adóévét követő két adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható.

c) Társas vállalkozás esetében az eva-alanyiság megszűnésének adóévét követő négy adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható.

d) Társas vállalkozás esetében az eva-alanyiság megszűnésének adóévét követő öt adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható.


a) Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett „módosított” bruttó bevétel. b) Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett „módosított” bruttó árbevétel. c) Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett „módosított” nettó árbevétel. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen. 25. Válassza ki a helytelen megállapítást!

a) Az eva alapját csökkenti jogszabály vagy jogerős bírósági-, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés.

b) Az eva alapját csökkenti jogszabály vagy jogerős bírósági-, illetve hatósági határozat alapján kapott kártalanítás.

c) Az eva alapját csökkenti az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege.

d) Az eva alapját semmilyen jogcímen nem lehet csökkenteni. 26. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az evás vállalkozónak a bevételeit magyar forintban kell meghatározni. b) Az evás bevétel konvertibilis devizában is meghatározható. c) Az evás bevétel magyar forintban és konvertibilis devizában egyaránt meghatározható. d) Az evás bevétel bármilyen devizanemben meghatározható. 27. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ára.

b) Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított nyilvántartási értéke.

c) Nem pénzben megszerzett vagyoni érték nem befolyásolja az eva alapját. d) Mindhárom megállapítás helytelen. 28. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az egyszerűsített vállalkozói adó az adóévet megelőző év bármely napján választható. b) Az egyszerűsített vállalkozói adó az adóévet megelőző év december 20-ig választható. c) Az egyszerűsített vállalkozói adó az adóévet megelőző év december 31-ig választható. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen.

TESZTKÉRDÉSEK 227


29. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adóalany az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő hónap 12. napjáig

adóelőleget fizet. b) Az adóalany az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő hónap 20. napjáig

adóelőleget fizet. c) Az adóalany az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő hónap utolsó

napjáig adóelőleget fizet. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen. 30. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya csak áfa-mentes számlát állíthat ki vevői

részére. b) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya csak készpénzfizetés esetén állíthat ki számlát

vevői részére. c) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya köteles áfás számlát kiállítani vevői részére. d) Mindhárom megállapítás helytelen.

TESZTKÉRDÉSEK 228


8.4. Tesztkérdések a társasági adó és az osztalékadó témaköréből


a) A belföldi illetőségű adózó csak a belföldről származó jövedelme után köteles társasági adót fizetni.

b) A belföldi illetőségű adózó teljes körű adókötelezettséggel rendelkezik. c) A külföldi illetőségű adózó a belföldi telephelyéről származó jövedelme után saját

hazájában adózik. d) A társasági adót szabályozó törvény belföldi és külföldi adózó között nem tesz

különbséget. 2. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az egyéni cégek eldönthetik, hogy a személyi jövedelemadó vagy a társasági adó hatálya alá tartozzanak-e.

b) Az egyéni cégek a társasági adó vagy az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozhatnak.

c) Az egyéni cégek adójogilag egy tekintet alá esnek az egyéni vállalkozásokkal. d) Az egyéni cégek nem adóznak, mert csak nonprofit tevékenységet folytathatnak.


a) Nem kell társasági adót fizetni abban az esetben, ha az adózott eredmény nulla. b) Nem kell társasági adót fizetni abban az esetben, ha az adózás előtti eredmény negatív. c) Nem kell társasági adót fizetni abban az esetben, ha az adóalap negatív. d) A jövedelemnyereség minimum összegére mindenképpen kötelező társasági adót fizetni. 4. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Ha az adózás előtti eredmény meghaladja a jövedelem(nyerség) minimum összegét, akkor az adózás előtti eredmény lesz az adóalap.

b) Ha az adózás előtti eredmény meghaladja a jövedelem(nyerség) minimum összegét, akkor az adóalap után kell társasági adót fizetni.

c) Ha az adózás előtti eredmény meghaladja a társasági adóalapot és a jövedelem(nyereség) minimum összegét, akkor nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

d) Mindhárom előző állítás egyformán helytelen. 5. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az adózás előtti eredmény, az adóalap és a jövedelem(nyereség) minimum közül a legkisebb lesz az adóalap.

b) Az adózás előtti eredmény, az adóalap és a jövedelem(nyereség) minimum közül a legmagasabb lesz az adóalap.

c) A jövedelem(nyereség) minimum akkor lesz adóalap, ha meghaladja mind az adózás előtti eredmény, mind a társasági adóalap összegét, és az adózó nem kíván nyilatkozattal élni.

d) A társasági adótörvény szerint nincs ilyen összefüggés.

TESZTKÉRDÉSEK 229


6. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A számvitelileg elszámolt értékcsökkenés adóalapot növelő tétel. b) A ráfordításként elszámolt céltartalék adóalapot csökkentő tétel. c) A személyi költség elszámolása nem adóalapot módosító tétel. d) Az osztalékot az adózás előtti eredményből fizetik. 7. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az adózott eredmény kiszámításához a társasági adót az adóalapból kell levonni. b) A társasági adót minden esetben a kamat és adófizetés előtti eredményből (EBIT) kell

levonni. c) Az adózott eredmény kiszámításához a társasági adót az adózás előtti eredményből kell

levonni. d) A társasági adó összege a mérleg szerinti eredményt nem befolyásolja. 8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A társasági adó mértéke a teljes adóalapra vonatkoztatva 19 százalék. b) A társasági adó mértéke a teljes adóalapra vonatkoztatva 10 százalék. c) A társasági adó mértéke 500.000.000 Ft adóalapig 10 százalék, azt meghaladó adóalapra

pedig 19 százalék. d) A társasági adó mértéke 500.000.000 Ft adóalapig 19 százalék, azt meghaladó adóalapra

pedig 10 százalék. 9. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása

esetén az adóalapot meg kell növelni. b) A legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása

esetén az adóalapot csökkenteni lehet. c) A legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása

az adóalapot nem érinti d) A foglalkoztatottak létszámától függően a b) és a c) megállapítás egyaránt helyes lehet. 10. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az értékcsökkenési leírás társasági adóalapot növelő és társasági adóalapot csökkentő

jogcím. b) A képzett céltartalék társasági adóalapot növelő jogcím, az egyéb bevételként elszámolt

céltartalék adóalapot csökkentő jogcím. c) A környezetvédelmi céltartalék képzése következtében adóalapot csökkenteni nem lehet. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes.

TESZTKÉRDÉSEK 230


11. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az elhatárolt veszteség nem más, mint a negatív adózás előtti eredmény. b) Elhatárolt veszteség alatt az osztalékfizetés előtti negatív adózott eredmény összege

értendő. c) Elhatárolt veszteség alatt az osztalék kifizetése után megmaradó negatív mérleg szerinti

eredmény összege értendő. d) Elhatárolt veszteség alatt a negatív társasági adóalapot kell érteni. 12. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az elhatárolt veszteség legfeljebb olyan összegben vehető figyelembe az adózás előtti

eredmény csökkentéseként, hogy az adóalap ne váljon negatívvá. b) Az elhatárolt veszteségek levonásánál a korábbi adóévekről áthozott veszteségeket kell

először figyelembe venni. c) Az elhatárolt veszteség a következő adóévekben tetszés szerinti megosztásban vehető

figyelembe. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 13. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A kis- és középvállalkozások által igénybe vehető kamatkedvezmény a társasági adó

alapját csökkenti. b) A kis- és középvállalkozások által igénybe vehető kamatkedvezmény az adózás előtti

eredmény összegét növeli. c) A kis- és középvállalkozások által igénybe vehető kamatkedvezmény a társasági adó

összegét csökkenti. d) A kis- és középvállalkozások nem vehetnek igénybe kamatkedvezményt. 14. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye 40%-os mértékű. b) A kis- és középvállalkozások pénzügyi lízing esetében is igénybe vehetnek

kamatkedvezményt. c) A kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye adóévenként nem haladhatja meg a

6.000.000 Ft-ot. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 15. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A 3.000.000.000 Ft értékű beruházások létesítése esetén fejlesztési adókedvezmény

igénybevétele lehetséges. b) A 3.000.000.000 Ft jelenértékű beruházások létesítése esetén fejlesztési adókedvezmény

igénybevétele lehetséges. c) A 3.000.000.000 Ft értékű beruházások létesítése esetén adóalap csökkentés lehetséges. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen.

TESZTKÉRDÉSEK 231


16. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A legalább 100.000.000 Ft jelenértékű, önálló környezetvédelmi beruházás esetén

adóalap csökkentés számolható el. b) A legalább 100.000.000 Ft jelenértékű, önálló környezetvédelmi beruházás esetén

adókedvezmény számolható el. c) A legalább 100.000.000 Ft értékű, önálló környezetvédelmi beruházás esetén

adókedvezmény számolható el. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen. 17. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Fejlesztési tartalék képzése esetében a vállalkozásnak a beruházás tárgyát képező tárgyi

eszközt 4 éven belül aktiválni kell. b) Fejlesztési tartalék képzése esetében a vállalkozásnak a beruházás tárgyát képező tárgyi

eszközt 2 éven belül aktiválni kell. c) Fejlesztési tartalék képzése esetében a vállalkozásnak a beruházás tárgyát képező tárgyi

eszközt 6 éven belül aktiválni kell. d) Fejlesztési tartalék képzése esetében nincs időbeli korlát. 18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A társasági adóalanyoknak negyedévente kell társasági adóelőleget fizetni. b) A társasági adóalanyoknak havonta kell társasági adóelőleget fizetni. c) A társasági adóalanyok egy részének havonta, másoknak negyedévente kell társasági

adóelőleget fizetni. d) A kisvállalkozásoknak nem kötelező társasági adóelőleget fizetni. 19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adóelőleg a várható társasági adó egynegyede. b) Az adóelőleg a várható társasági adó egytizenkettede. c) Az adóelőleget az előző két adóév adófizetési kötelezettsége alapján kell megállapítani. d) A társasági adóelőleg negyedévente fizetendő összegét a vállalkozó saját belátása szerint

állapítja meg. 20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adófeltöltési kötelezettség akkor keletkezik, ha az előző évi árbevétel eléri vagy

meghaladja az 50.000.000 Ft-ot. b) Az adófeltöltési kötelezettség akkor keletkezik, ha az előző évi árbevétel eléri vagy

meghaladja az 100.000.000 Ft-ot. c) Az adófeltöltési kötelezettség akkor keletkezik, ha az előző évi árbevétel eléri vagy

meghaladja az 500.000.000 Ft-ot. d) A társasági adóalanyoknál nincs adóelőleg feltöltési kötelezettség.

TESZTKÉRDÉSEK 232


21. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Feltöltési kötelezettség esetében a társasági adót a várható adó összegére kell

kiegészíteni. b) Feltöltési kötelezettség esetében a társasági adót a várható adó összegének 90

százalékáig kell kiegészíteni. c) Feltöltési kötelezettség esetében a társasági adót a várható adó összegének 80

százalékáig kell kiegészíteni. d) A társasági adóalanyoknál nincs adóelőleg feltöltési kötelezettség. 22. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A de minimis (csekély összegű) támogatás igénybevételének éves összeghatára 200.000

euró. b) A csekély összegű támogatás három egymás utáni évben összeszámítandó és az

igénybevételi határ 200.000 euró. c) A csekély összegű támogatás három egymás utáni évben összeszámítandó és az

igénybevételi határ 100.000 euró. d) A társasági adóalanyok esetében nincs de minimis támogatás. 23. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A csekély összegű (de minimis) támogatás adóalap csökkentésre jutó adó formájában is

megjelenhet. b) A csekély összegű (de minimis) támogatás adókedvezmény formájában is megjelenhet. c) A csekély összegű (de minimis) támogatás kamatkedvezmény diszkontált értéke

formájában is megjelenhet d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 24. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A belföldi vállalkozástól kapott osztalék a társasági adó alapját növeli. b) A külföldi vállalkozástól kapott osztalék a társasági adó alapjára nézve semleges, sem

növelő, sem csökkentő tételként nem jelenik meg. c) A nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék a társasági adó alapját csökkenti. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen. 25. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A társasági adó szabályai nem tesznek különbséget a kisvállalkozások és a

nagyvállalkozások között. b) A társasági adó szabályai eltérően szabályozzák a kisvállalkozások és a

nagyvállalkozások által igénybe vehető adókedvezményeket. c) Az ingatlannal rendelkező társaságokra ugyanazok az adóalap módosítások

vonatkoznak, mint a többi vállalkozásra. d) Az offshore vállalkozások csak Magyarországon tevékenykedhetnek.

TESZTKÉRDÉSEK 233


26. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) A közhasznú szervezetnek adott támogatás 20 százaléka adóalap csökkentő tételként

figyelembe vehető. b) A közhasznú szervezetnek adott támogatás 20 + 20 százaléka adóalap csökkentő

tételként figyelembe vehető. c) A közhasznú szervezetnek adott támogatás összegének 50 százaléka a társasági adó

alapját növeli. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen 27. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A Magyar Kármentő Alap támogatására fordított összeg adóalap csökkentésként

elszámolható. b) A Magyar Kármentő Alap támogatására fordított összeg 20 százaléka adóalap

csökkentésként elszámolható. c) A Magyar Kármentő Alap támogatására fordított összeg 50 százaléka adóalap

csökkentésként elszámolható. d) A Magyar Kármentő Alap támogatására fordított összeg 70 százaléka adóalap

csökkentésként elszámolható. 28. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adókedvezmények összege nem haladhatja meg a jövedelem(nyereség) minimum

összegét. b) Az adókedvezmények összege nem haladhatja meg a bevétel 50 százalékát. c) Az adókedvezmények összege nem haladhatja meg az adózott eredmény összegének 80

százalékát. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen. 29. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Szakképző iskolai tanulók foglalkoztatása esetén a részükre kifizetett munkabér

adóalapot növelő tétel. b) Szakképző iskolai tanulók továbbfoglalkoztatása esetén a szociális hozzájárulási adó

adóalapot növelő tétel. c) Csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén nem kell adót fizetni. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen. 30. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A külföldi vállalkozás magyarországi leányvállalatának nem kell társasági adót fizetnie

Magyarországon. b) A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének nem kell társasági adót fizetnie

Magyarországon. c) A külföldi vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletének nem kell társasági

adót fizetnie Magyarországon. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes.

TESZTKÉRDÉSEK 234


8.5. Tesztkérdések a gépjárműadó, cégautóadó témaköréből


a) A gépjárműadó a belföldi rendszámú teherautókat terheli. b) A gépjárműadó a külföldi rendszámmal rendelkező tehergépjárműveket és lakóautókat

nem terheli. c) A gépjárműadó alanya cégautóadó fizetésére nem lehet kötelezett, mert ez kettős

adóztatást eredményezne. d) A gépjárműadót a helyi adóhatóság határozattal veti ki, és a vámhatóság is ellenőrzi

annak megfizetését. 2. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A gépjárműadó a külföldi rendszámú tehergépjárműveket és személygépkocsikat terheli. b) A gépjárműadó csak a külföldi rendszámú tehergépjárműveket terheli. c) A gépjárműadó a belföldi és a külföldi rendszámmal rendelkező tehergépjárműveket

egyaránt terheli. d) A gépjárműadó és a cégautóadó fizetésének kötelezettségét ugyanazon gépjárművek

képezik. 3. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A gépjárműadó hatálya nem terjed ki a „méhesházas” gépjárműre és a munkagépekre. b) A gépjárműadó hatálya nem terjed ki CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű

rendszámtáblával ellátott gépjárműre. c) A gépjárműadó hatálya nem terjed ki az az Európai Unió valamely tagállamában

nyilvántartott tehergépjárművekre. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 4. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A gépjárműadó alanya az, aki az év első napján a járműnyilvántartásban üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel.

b) A gépjárműadót a személygépjármű bérbeadója fizeti akkor is, ha nem ő a személygépjármű üzembentartója.

c) A gépjárműadót a pénzügyi lízingbe vett tehergépjármű lízingbe adója fizeti akkor is, ha nem ő a személygépjármű üzembentartója.

d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 5. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A gépjárműadó fizetési kötelezettség a gépjármű forgalomba helyezésének hónapjában kezdődik.

b) A gépjárműadó fizetési kötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik.

c) A gépjárműadót negyedévente kell bevallani és megfizetni. d) A gépjárműadót minden hónap 20. napjáig a vámhatóság részére kell megfizetni.

TESZTKÉRDÉSEK 235


6. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A klasszikus gépjárműadó összege az adott félévben megfizetett cégautóadó összegével

csökkenthető. b) Klasszikus gépjárműadót csak a tehergépjárművek után kell megfizetni. c) A klasszikus gépjárműadó összege nem haladhatja meg a cégautóadó összegét. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen. 7. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A minisztériumok tulajdonában lévő gépjárművek után nem kell sem gépjárműadót, sem

cégautóadót fizetni. b) Az állami tulajdonú kórházak személygépjárművei után nem kell klasszikus

gépjárműadót fizetni. c) Az az egyház tulajdonában lévő gépjármű után nem kell klasszikus gépjárműadót fizetni. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes.

8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adó alapja a személyszállító gépjármű – ide nem értve az autóbuszt – hatósági

nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye kilowattban kifejezve. b) Az adó alapja az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, lakópótkocsi hatósági

nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya). c) Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege

(önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 9. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A gépjárműadó adókedvezményt nem tartalmaz. b) Gépjárműadó-kedvezmény illetheti meg az autóbuszokat üzemeltetőket, amelynek

mértékét a környezetvédelmi osztályba sorolás befolyásolja. c) A kombinált áruszállítást lebonyolító vállalkozás gépjárműadó csökkentési lehetőség

illeti meg. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen. 10. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A külföldön nyilvántartott gépjárművek adóját a gépjármű üzembentartója köteles

megfizetni. b) A külföldön nyilvántartott gépjárművek adókötelezettsége a Magyarország területére

való belépés napjával kezdődik. c) A külföldön nyilvántartott gépjárművek adókötelezettsége megszűnik azon a napon,

amikor a gépjármű Magyarország területét elhagyja. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes.

TESZTKÉRDÉSEK 236


11. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Magyarország területén közlekedő külföldön nyilvántartott tehergépjármű esetében az

adókötelezettség teljesítésének ellenőrzését a NAV végzi. b) A belföldön nyilvántartott tehergépjármű esetében az adókötelezettség teljesítésének

ellenőrzését a vámhatóság végzi. c) A belföldön nyilvántartott személygépjármű esetében az adókötelezettség teljesítésének

ellenőrzését a vámhatóság végzi. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 12. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A cégautóadót a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályozza. b) A cégautóadót a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szabályozza. c) A cégautóadót a 2009. évi CVIII. törvény szabályozza. d) A cégautóadót a 187/2009. (X.21.) Korm.rendelet szabályozza. 13. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A magánszemélyekre és az egyéni vállalkozókra nem terjed ki a cégautóadó fizetési

kötelezettség. b) A magánszemélyek szabadon dönthetnek arról, hogy cégautóadót vagy gépjárműadót

fizetnek. c) A magánszemélyek a gépjárműadón túl cégautóadót is fizethetnek. d) A gépjárműadó fizetésére kötelezett magánszemélyek cégautóadó fizetésére is

kötelezettek.

14. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A cégautóadó alanya a személygépjármű tulajdonosa, amennyiben a gépjárművel

kapcsolatban tételesen költséget számol el. b) A cégautóadót minden gépjármű-tulajdonosnak meg kell fizetnie. c) A cégautóadót annak kell megfizetnie, aki a gépjárművel kapcsolatban bármilyen

költséget elszámol. d) A külföldön forgalomba helyezett gépjárművek után Magyarországon nem kell

cégautóadót fizetni. 15. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A cégautóadót a személygépjármű bérbeadója fizeti meg, de az adót átháríthatja a

bérbevevőre. b) A cégautóadót a személygépjármű bérbevevője köteles megfizetni, ha az autót

vállalkozási tevékenységhez használja. c) A cégautóadót a személygépkocsit lízingbe vevő fizeti meg. d) A lízingelt személygépkocsik után nem minden esetben kell cégautóadót fizetni.

TESZTKÉRDÉSEK 237


16. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A cégautó magáncélú használata cégautóadó fizetési kötelezettséget keletkeztet. b) A személygépkocsival történő munkába járás miatt fizetett költségtérítés a

munkáltatónál cégautóadó fizetési kötelezettséget keletkeztet. c) A személygépkocsival történő munkába járás miatt fizetett költségtérítés a

munkavállalónál cégautóadó fizetési kötelezettséget keletkeztet. d) A munkába járás költségtérítése cégautóadó fizetési kötelezettséget soha nem

keletkeztet.

17. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A gépjármű-kereskedőket nem terheli cégautóadó fizetési kötelezettség. b) A készletre vett autók után a gépjármű-kereskedőnek nem kell cégautóadót fizetnie. c) A gépjármű-kereskedő köteles cégautóadót fizetni a tesztautók után. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen. 18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A társas vállalkozás általában köteles cégautóadót fizetni a megvásárolt

személygépkocsik után. b) Az egyéni vállalkozónak soha nem kell cégautóadót fizetnie. c) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó korlátolt felelősségű társaságoknak

nem kell cégautóadót fizetnie a megvásárolt autók után. d) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó cégautóadó

fizetésére kötelezett. 19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A gépjárműadó összege a cégautóadó összegével csökkenthető. b) A gépjárműadó összegéből a cégautóadó fele levonható. c) A cégautóadó a megfizetett gépjárműadó egy 1/12-ével csökkenthető. d) A cégautóadó összege csökkenthető az időben megfizetett gépjárműadó egy

tizenkettedének annyiszorosával, ahány hónapban cégautóadó fizetési kötelezettség keletkezik.

20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A helyi önkormányzatok önkormányzati rendelettel vetik ki cégautóadót. b) A cégautóadó fizetési kötelezettséget önbevallás útján kell teljesíteni. c) A cégautóadót havonta kell bevallani és megfizetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

részére. d) A cégautóadót évente kell bevallani és megfizetni az önkormányzati adóhatóság részére.

TESZTKÉRDÉSEK 238


21. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A cégautóadó tételes adó, amelynek éves összege a gépjármű teljesítményétől függően

7.000 Ft/év vagy 15.000 Ft/év. b) A cégautóadó tételes adó, amelynek havi mértéke a gépjármű hajtómotor

teljesítményétől és a környezetvédelmi osztályba sorolástól függően változik. c) A cégautóadó tételes adó, amelynek éves összege a gépjármű teljesítményétől függően

7.000 Ft/negyedév vagy 15.000 Ft/negyedév. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen, a cégautóadó mértéke 15%. 22. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A házastárs autója saját tulajdonú személygépjárműnek minősül. b) Az élettárs autója saját tulajdonú személygépjárműnek minősül. c) A testvér, a szülő és a gyermek autója saját tulajdonú személygépjárműnek minősül. d) A szülő, a nagyszülő, a gyermek és az unoka autója saját tulajdonú személygépjárműnek

minősül. 23. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A személygépjármű szívességi használata cégautóadót nem keletkeztet. b) A személygépjármű szívességi használata cégautóadót keletkeztet. c) A személygépjármű szívességi használata belföldön történő költségelszámolás esetében

cégautóadót keletkeztethet. d) A személygépjármű szívességi használata külföldön történő költségelszámolás esetében

cégautóadót keletkeztet. 24. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A személygépjármű használatának kiküldetési rendelvény alapján történő költségtérítése

cégautóadót keletkeztet. b) A személygépjármű használatának kiküldetési rendelvény alapján történő költségtérítése

cégautóadót nem keletkeztet. c) Az útnyilvántartás pontos vezetése esetében cégautóadó fizetési kötelezettség nem

keletkezik. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen. 25. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A megbízási díjjal szembeni benzinár költségkénti elszámolása cégautóadó fizetési

kötelezettséget keletkeztet. b) A megbízási díjjal szembeni átalányköltség elszámolás esetén cégautóadó fizetési

kötelezettség nem keletkezik. c) A magánszemélyek megbízási díjából a cégautóadó összege levonható. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen.

TESZTKÉRDÉSEK 239


26. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az átalányadózó egyéni vállalkozóra a cégautóadó fizetési kötelezettség nem

vonatkozik. b) Az evás egyéni vállalkozónak nincs cégautóadó fizetési kötelezettsége. c) A fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély

személygépkocsijára nem vonatkozik a cégautóadó fizetési kötelezettség. d) A magánszemélyek tulajdonában lévő személygépkocsi után nem kell cégautóadót

fizetni. 27. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Személygépjármű az a gépjármű, amelyben a vezetővel együtt legfeljebb nyolcan

utazhatnak. b) Személygépjármű az a gépjármű, amelyben a vezetőn felül legfeljebb nyolcan

utazhatnak. c) A lakóautó nem minősül személygépjárműnek. d) Személygépjármű az a gépjármű, amelyet személygépjárműként vizsgáztattak. 28. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A lízingelt személygépjárművek utáni cégautóadót a lízingbe adónak kell megfizetnie. b) A lízingbe adott személygépjárművek után nem minden esetben keletkezik cégautóadó

fizetési kötelezettség. c) A lízingelt személygépjárművek utáni cégautóadót a gépjármű mindenkori

tulajdonosának kell megfizetnie. d) Lízingbe adott gépjárművek után nem keletkezik cégautóadó. 29. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A taxis egyéni vállalkozónak soha nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége. b) A gépjármű kereskedőnek nincs cégautóadó fizetési kötelezettsége. c) A mezőgazdasági kistermelőknek nem kötelező cégautóadót fizetni, ha a

személygépjárművet csak mezőgazdasági tevékenységhez használják. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen. 30. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A cégautóadó éves bevallású, ezért negyedévente adóelőleget kell fizetni. b) A cégautóadó negyedéves bevallású, ezért havonta adóelőleget kell fizetni. c) Cégautóadó esetében adóelőleg-fizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni. d) A cégautóadó összege összefügg a gépjárműadó összegével, ezért szeptember 15-én

feltöltési kötelezettség keletkezik.

TESZTKÉRDÉSEK 240


8.6. Tesztkérdések a helyi adók témaköréből

1. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az önkormányzat bármilyen helyi adót kivethet. b) Az önkormányzat a helyi adókról szóló törvényben meghatározott adókat vetheti ki. c) Az önkormányzat a törvényben meghatározott adókat adóév január 1-jével vezetheti be. d) Az önkormányzatoknak nincs adóztatási joguk, mert az adó megállapítása és kivetése

kizárólagos állami feladat. 2. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A kivethető helyi adókat az 1996. évi XC. törvény szabályozza. b) A kivethető helyi adókat az 2003. évi LX. törvény szabályozza. c) A kivethető helyi adókat az 1990. évi C. törvény szabályozza. d) A kivethető helyi adókat nem törvény, hanem kormányrendelet és önkormányzati

rendeletek együttese szabályozza. 3. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A főváros kerületi önkormányzatai bármilyen helyi adót bevezethetnek. b) A fővárosi önkormányzat csak vagyoni típusú adókat és tevékenységet sújtó adókat

vezethet be c) A fővárosi önkormányzat csak iparűzési adót jogosult bevezetni. d) A főváros kerületi önkormányzatai bármilyen vagyoni és kommunális adó bevezetésére

jogosultak. 4. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A helyi adókat a magánszemélyeknek is, és a gazdálkodó szerveknek is önbevallással

kell megállapítaniuk. b) A helyi adók az önkormányzat általi kivetéssel kerülnek megállapításra. c) A helyi adók nagy része kivetéssel, az iparűzési adó viszont önbevallással kerül

megállapításra. d) A helyi adókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé kell bevallani. 5. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A társadalmi szervezet és a költségvetési szerv mentes a helyi adók alól. b) Nemzetközi szerződés vagy egyezmény a külföldi szervezeteket mentesítheti a helyi adó

alól. c) A Magyar Nemzeti Bankra nem terjed ki a helyi adókat szabályozó törvény hatálya. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes.

TESZTKÉRDÉSEK 241


6. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A vagyoni típusú adók körében az adót tételes összegben kell meghatározni. b) A vagyoni típusú adók körében az adót korrigált forgalmi érték alapulvételével kell

meghatározni. c) A vagyoni típusú adók körében az adót a számított érték alapulvételével kell

meghatározni. d) A vagyoni típusú adók tételes összegben, korrigált forgalmi érték alapján és számított

érték alapján is meghatározhatók. 7. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az önkormányzat adómegállapítási joga nem korlátozott. b) Az önkormányzat a törvényben meghatározott adómaximumnál alacsonyabb

adómértéket köteles megállapítani. c) Az önkormányzat a törvényben meghatározott adómaximumnál magasabb adómértéket

is megállapíthat. d) Az önkormányzat legfeljebb a törvényben meghatározott adómaximumot állapíthatja

meg. 8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az építményadó a külterületi építményekre vonatkozó tételes adó. b) Az építményadó a telekadóval együtt nem vethető ki. c) Az építményadó tárgya lehet a belterületi beépítetlen telek, továbbá a nem

magánszemélyek tulajdonát képező ingatlan bérleti joga. d) Az építményadó a belterületi felépítményekre a telekadóval együtt is kivethető adó. 9. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az építményadó alanya az építmény bérlője, használója. b) Az építményadó alanya csak nagykorú, cselekvőképes személy lehet. c) Az építményadó alanya jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas

vállalkozás és az egyéni vállalkozó. d) Az építményadó alanya az ingatlan tulajdonosa, tulajdonosai. 10. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A Budapesti Gazdasági Főiskola ingatlanainak korrigált forgalmi értéke után

építményadó fizetési kötelezettség keletkezik. b) A kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2 mentes az építményadó alól. c) A budapesti szükséglakások mentesek az építményadó alól. d) Az építményadóra vonatkozó mindhárom megállapítás egyaránt helyes.

TESZTKÉRDÉSEK 242


11. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az építményadó évi mértékének felső határa az építmény hasznos alapterületét alapul

véve 1.100 Ft/m2. b) Az építményadó évi mértékének felső határa az ingatlan korrigált forgalmi értékének

3,6%-a. c) Mindkét előző megállapítás helyes. d) Egyik előző megállapítás sem helyes, az építményadó mértékét az önkormányzat

szabadon állapíthatja meg. 12. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A telekadó az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen külterületi

földrészletre vethető ki. b) A telekadó az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen mezőgazdasági

művelés alá vont földrészletre vethető ki. c) A telekadó az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi

földrészletre vethető ki. d) A telekadó bármilyen rendeltetésű belterületi földrészletre kivethető. 13. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A telekadó alanya a beépítetlen terület használója. b) A telekadó alanya az a magánszemély, aki az adóztatás alá vont terület tulajdonosa. c) A telekadó alanya az, aki adóév első napján a telek tulajdonosa. d) A telekadó alanya az önkormányzat illetékességi területén fekvő belterületi

mezőgazdasági földterület megművelője. 14. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az erdő művelési ágban nyilvántartott telek mentes a telekadó alól. b) Az építési tilalom alatt álló telek a mentes a telekadó alól. c) Mindkét előző megállapítás egyaránt helyes. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen, mert a telekadó alól mentesség nem

adható. 15. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A telekadó évi mértékének felső határa 200 Ft/m2. b) A telekadó évi mértékének felső határa a telek korrigált forgalmi értékének 3%-a. c) Mindkét előző megállapítás helyes. d) Egyik előző megállapítás sem helyes, a telekadó mértékét az önkormányzat belátása

szerint állapítja meg.

TESZTKÉRDÉSEK 243


16. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Kommunális adókötelezettség terheli az önkormányzat illetékességi területén lakó

magánszemélyeket. b) Kommunális adó vethető ki az önkormányzat illetékességi területén vállalkozási

tevékenységet folytatókra. c) Kommunális adó vethető ki az önkormányzat illetékességi területén lakástulajdonnal

rendelkezőkre. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen, mert kommunális adó már nincs. 17. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A kommunális adó mértéke adótárgyanként 32.000 Ft. b) A kommunális adó mértéke ingatlantulajdononként és lakásbérleti jogonként évi 12.000 Ft. c) A kommunális adó évi mértékének felső határa adótárgyanként és lakásbérleti jogonként

17.000 Ft. d) A kommunális adó évi mértékének alsó határa adótárgyanként 400 Ft. 18. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az idegenforgalmi adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma alapján is

meghatározható. b) Az idegenforgalmi adó alapja a szállásdíj vagy a szállásért bármilyen formában nyújtott

ellenérték is lehet. c) Az idegenforgalmi adó alapja a szobák száma alapján is meghatározható. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 19. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az idegenforgalmi adó maximális mértéke személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft. b) Az idegenforgalmi adó maximális mértéke a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj

4%-a. c) Az idegenforgalmi adó maximális mértéke vendégszobánként évi 32.000 Ft. d) Az a) és a b) megállapítás egyaránt helyes. 20. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az építményadó és a kommunális adó egyszerre nem vethető ki, mert kettős adóztatás

valósulna meg. b) A kommunális adó és az idegenforgalmi adó egyszerre nem vethető ki. c) Az építményadó és a telekadó egyszerre nem vethető ki, mert kettős adóztatás valósulna

meg. d) A telekadó és a kommunális adó egyszerre nem vethető ki, mert kettős adóztatás

valósulna meg.

TESZTKÉRDÉSEK 244


21. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az iparűzési adó alanya az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni

vállalkozó. b) Az iparűzési adó alanya az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes

vállalkozási tevékenységet végző vállalkozó. c) Az iparűzési adó alanya a társasági adó hatálya alá tartozó társas vállalkozó. d) Az iparűzési adó alanya lehet az ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató

magánszemély. 22. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel

és az ELÁBÉ különbsége. b) Az iparűzési adó alapja az anyagköltséget nem tartalmazza. c) Az ideiglenes iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a bruttó árbevétel és az ELÁBÉ

különbsége. d) Az iparűzési adó alapja a munkabérek összegével csökkenthető. 23. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az iparűzési adó alapja egyszerűsített módon is megállapítható. b) Egyszerűsített iparűzési adó számítást csak kis- és középvállalkozás választhat. c) Az egyszerűsített vállalkozó adó alapján adózók adóalapja az egyszerűsített vállalkozói

adóalap fele. d) Az iparűzési adó alapja az eladott áruk beszerzési értékét nem tartalmazza. 24. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A foglalkoztatotti létszám növeléséhez 500.000 Ft/fő iparűzési adóalap csökkentés

kapcsolódik. b) A foglalkoztatotti létszám növeléséhez 1.000.000 Ft/fő iparűzési adóalap csökkentés

kapcsolódik. c) Az iparűzés adó alapja nem csökkenthető. d) Az iparűzési adó összege a tb-járulék összegével csökkenthető. 25. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az iparűzési adóalapot a vállalkozás székhelye és egyes telephelyei között meg kell

osztani. b) Az iparűzési adó összege a vállalkozás székhelye és telephelye között megosztható. c) Az iparűzési adó összegének legalább a felét a székhely szerinti önkormányzat részére

kell átutalni. d) Az iparűzési adóalap a vállalkozás döntése alapján kerül megosztásra.

TESZTKÉRDÉSEK 245


26. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári

naponként legfeljebb 1.000 Ft. b) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári

naponként legfeljebb 500 Ft. c) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári

naponként legfeljebb 5.000 Ft. d) Ideiglenes iparűzési tevékenység esetén iparűzési adót nem kell fizetni. 27. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az állandó jellegű iparűzési tevékenységre kivethető iparűzési adó mértéke legfeljebb

1% lehet. b) Az állandó jellegű iparűzési tevékenységre kivethető adó mértéke 2%. c) Az állandó jellegű iparűzési tevékenységre kivethető adó mértéke legfeljebb 2% lehet. d) Az állandó jellegű iparűzési tevékenységre kivethető adó mértéke legalább 2% lehet. 28. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az iparűzési adó kombinált módszerrel minden eseten megosztható. b) A 100 millió forintot meg nem haladó adóalap személyi költség arányosan is

megosztható. c) A 100 millió forintot meg nem haladó adóalap eszköz arányosan is megosztható. d) Az iparűzési adó alapját a nettó árbevétel arányában lehet megosztani. 29. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az iparűzési adó összege az ideiglenes iparűzési tevékenység adójával csökkenthető. b) Az iparűzési adó összege az ideiglenes iparűzési tevékenység adójával növelendő. c) Az iparűzési adó összege az ideiglenes iparűzési tevékenység adójával nem

csökkenthető. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen. 30. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A helyi adók kivetése 2012. január 1-jétől kötelező. b) A helyi adók közül valamelyik kivetése 2012. január 1-jétől kötelező. c) A helyi adók közül legalább kettő kivetése 2012. január 1-jétől kötelező. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen. Ilyen kötelezettség az önkormányzatokat nem

terheli.

TESZTKÉRDÉSEK 246


8.7. Tesztkérdések az általános forgalmi adó témaköréből

1. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az általános forgalmi adó megállapításának szabályait a 2007. évi CXXVII. törvény

tartalmazza. b) Az általános forgalmi adó a helyi önkormányzatok költségvetését illeti. c) Az Európai Unió tagországai az áfa-kulcsokat tetszőleges nagyságrendben állapíthatják

meg. d) Az alanyi adómentesség értékhatára 5.000.000 Ft nettó árbevétel. 2. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az általános forgalmi adót minden forgalmi folyamatban meg kell fizetni. b) Az általános forgalmi adót mindig az eladó fizeti meg. c) Az általános forgalmi adó egyfázisú adó, mert mindig az eladási láncolat végén kell

megfizetni. d) Az általános forgalmi adót nem kell megfizetni olyan beruházások esetében, amelyeket a

vállalkozás saját kivitelezésben hoz létre. 3. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó társas vállalkozások áfa-mentes

számlát bocsátanak ki. b) Az alanyi adómentes vállalkozás közösségi értékesítést nem végezhet. c) Az Európai Unió országaiból csak közösségi adószámmal rendelkező áfa-alanyok

vásárolhatnak termékeket. d) A 10.000 eurót meg nem haladó beszerzéses esetén a közösségi adószám kiváltása nem

kötelező. 4. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Barterügylet lebonyolítása esetén nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség. b) Csoportos áfa-alanyiságot csak Magyarországon megtelepedett kapcsolt vállalkozások

választhatnak. c) A csoportos áfa-alanyok egymásnak teljesített ügyleteik esetében áfás számlát állítanak

ki. d) Ellenérték nélküli ügylet esetében soha nem keletkezik áfa-kötelezettség. 5. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az általános forgalmi adó alapját a termék nettó eladási ára vagy a termék szokásos piaci

ára képezi. b) Az általános forgalmi adó alapját a nettó ellenérték képezi. c) Az általános forgalmi adó alapját a bruttó eladási ár képezi. d) Az általános forgalmi adó alapját minden esetben a piaci forgalmi érték, vagyis a

szokásos piaci ár képezi.

TESZTKÉRDÉSEK 247


6. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A zárt végű pénzügyi lízing az általános forgalmi adó szempontjából szolgáltatásnak

minősül. b) A nyílt végű pénzügyi lízing az általános forgalmi adó szempontjából

termékértékesítésnek minősül. c) A nyílt végű pénzügyi lízing az általános forgalmi adó szempontjából

szolgáltatásnyújtásnak minősül. d) Az operatív lízing minden esetben értékesítésnek minősül. 7. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az áfa területi hatálya a Magyar Köztársaság területe a vámszabad- és tranzit területtel

együtt. b) Az áfa személyi hatálya a természetes személyre, jogi személyre és a jogi személyiség

nélküli szervezetre vonatkozik. c) Az áfa tárgyi hatálya magába foglalja az adóztatható tényállást. d) Az áfa időbeli hatálya az adóztatható időszakot jelöl, amely lehet rövidebb vagy

hosszabb, mint egy év. 8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az áfa-alany által az Európai Unió bármely tagállamából történő új közlekedési eszköz

beszerzése esetén az áfát Magyarországon kell megfizetni. b) Az új közlekedési eszköz beszerzése a regisztrációs adófizetési kötelezettség miatt

mindig áfa-mentes. c) Új közlekedési eszköz beszerzése esetén a vevő áfás számlát kap. d) Új közlekedési eszköz beszerzésének áfa-jogi sorsát a közösségi adószám megléte vagy

hiánya fogja eldönteni. 9. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Termékimport esetén az áfát önbevallással kell megállapítani és befizetni. b) Termékexport esetén nem kell kiszámlázni áfát. c) Az Európai Unióban székhellyel rendelkező vállalkozás részére történő értékesítés

esetében az eladó minden esetben áfa-mentes számlát állít ki. d) Közösségi beszerzés esetében az általános forgalmi adó összegét a Nemzeti Adó- és

Vámhivatal határozattal állapítja meg. 10. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az áfa-kötelezettség főszabály szerint a számla kiállításának napján keletkezik. b) Az áfa-kötelezettség főszabály szerint a számlán feltüntetett teljesítési napon keletkezik. c) Az áfa-kötelezettség főszabály szerint a fizetési határnapon keletkezik. d) Az áfa-kötelezettség főszabály szerint az áfa-bevallási időszakot követő hó 20. napján

keletkezik.

TESZTKÉRDÉSEK 248



a) Nem független felek közötti üzleti tranzakció esetében az általános forgalmi adó alapja a szokásos piaci ár.

b) Nem független felek közötti tranzakció esetében az áfa alapja tetszés szerint határozható meg.

c) Nem független felek közötti tranzakció esetében az áfa alapja a nettó ellenérték. d) Nem független felek közötti tranzakció esetében nem kell áfát fizetni. 12. Válassza ki a helytelen megállapítást!

a) Import esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke.

b) Az importtermék adóalapjába nem tartoznak bele az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések.

c) Az import áfa engedély alapján önbevallás keretében is bevallható. d) Az import termékek adóztatása esetén a hazai áfa-szabályok az irányadók. 13. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az áfa alapja hibás teljesítés jogcímén csökkenthető. b) Az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka, 18 százaléka vagy 27 százaléka. c) Az adó mértéke az adó alapjának 4,76 százaléka, 15,25 százaléka vagy 21,26 százaléka. d) A fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni. 14. Válassza ki a helytelen megállapítást!

a) Mentes az adó alól a biztosítás és a viszontbiztosítás. b) Mentes az adó alól a hitel és a pénzkölcsön nyújtása. c) Mentes az adó alól a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának céljára szolgáló

ingatlan bérbeadása. d) Mentes az adó alól a felsőoktatási tevékenység. 15. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Közösségi értékesítés esetén nem kell áfát kiszámlázni. b) Külföldi magánszemélyek (turisták) részére történő értékesítés mindig adómentesen

történik. c) Exportértékesítés esetében általános forgalmi adót kell kiszámlázni abban az esetben, ha

a vevő a saját hazájában áfa-alany. d) Belföldi értékesítéskor minden esetben ki kell számlázni az áfát. 16. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A levonható áfába csak annak a számlának az áfája tehető be, amelyet ki is fizettek. b) Fordított áfa esetén csak a fizetendő áfa kerül elszámolásra. c) A közvetítői szolgáltatás áfa-mentes is lehet. d) A vámszabad területre vagy adóraktárba betárolt termék esetében az általános forgalmi

adót meg kell fizetni.

TESZTKÉRDÉSEK 249


17. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az előzetesen felszámított áfa minden esetben megosztásra kerül. b) Az előzetesen felszámított áfa minden esetben levonásba helyezhető. c) Az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonható, le nem vonható és

megosztandó is lehet. d) Az előzetesen felszámított áfa minden esetben visszaigényelhető bankszámlára. 18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A személygépkocsi áfáját levonásba helyezni nem lehet. b) A személygépkocsihoz beszerzett benzin áfáját főszabály szerint levonásba helyezni

tilos. c) A tehergépjárműbe tankolt gázolaj általános forgalmi adójának egy része mindig

visszaigényelhető. d) A taxiszámla általános forgalmi adóját árbevétel-arányosan meg kell osztani az

adómentes és az adóköteles tevékenység között. 19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A használt személygépjármű nettó ára után 25% áfát kell fizetni. b) A használt személyautó értékesítése abban az esetben áfa-mentes, ha a beszerzéskor a

beszerzési árat terhelő áfát nem lehetett levonásba helyezni. c) A használt személyautó áfáját minden esetben levonásba lehet helyezni. d) A használt személygépjármű áfáját 50-50%-ban meg kell osztani, és az áfának csak a

fele helyezhető levonásba. 20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adót levonásba helyezni nem lehet,

kivéve, ha az ingatlan továbbértékesítési célt szolgál. b) Az élelmiszert terhelő előzetesen felszámított adó összegét levonásba lehet helyezni. c) A távbeszélő szolgáltatás általános forgalmi adójának 30%-a levonásba helyezhető. d) Az adóköteles tevékenységhez igénybevett taxi szolgáltatás áfája levonásba helyezhető. 21. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele a számla. b) Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele az egyszerűsített számla rendelkezésre

állása. c) Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele a nyugta vagy a pénztárblokk. d) Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele azon okirat megléte, amely a fizetendő

adó összegszerű megállapításához szükséges.

TESZTKÉRDÉSEK 250


22. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az adószám felfüggesztése esetében az áfa-levonási jog gyakorolható. b) Az építési hatósági engedély-köteles ingatlan létrehozása estében a kivitelező áfát nem

számláz ki. c) A 100.000 Ft egyedi értéket meghaladó tárgyi eszköz értékesítése a fordított adó hatálya

alá esik. d) Az árverezés során értékesített termékek eladása minden esetben adómentes

értékesítésnek minősül. 23. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A 900.000 Ft-ot meghaladó előlegfizetés esetében a számlakiállítás a vevő kérésétől

függetlenül kötelező. b) Készpénzzel vagy bankkártyával történő fizetés esetén egyszerűsített számla és normál

számla is kiállítható. c) A nyugta áfa-elszámolásra nem alkalmas bizonylat. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes 24. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az áfás számlán a belföldi és a közösségi adószám egyaránt feltüntetendő. b) A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen,

egymástól elkülönítve kell feltüntetni. c) Egyszerűsített számla csak papírformában bocsátható ki. d) Nyugta papíralapon és elektronikusan is kibocsátható.

25. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A havi bevallásra kötelezettek esetében az áfa akkor igényelhető vissza, ha az eléri vagy

meghaladja az 1.000.000 Ft-ot. b) A negyedéves bevallásra kötelezettek esetében az áfa akkor igényelhető vissza, ha az

eléri vagy meghaladja az 250.000 Ft-ot. c) Az éves bevallásra kötelezettek esetében az áfa akkor igényelhető vissza, ha az eléri

vagy meghaladja az 50.000 Ft-ot. d) Mindhárom előző megállapítás helyes. 26. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A mezőgazdasági termelő által kapott kompenzációs felár fizetendő áfának számít. b) A felvásárló által fizetett kompenzációs felár levonásba helyezhető. c) Növények és növényi eredetű termékek esetén a kompenzációs felár mértéke 6 százalék. d) Állatok és állati eredetű termékek esetében a kompenzációs felár mértéke 12 százalék.

TESZTKÉRDÉSEK 251


27. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 5.000.000 forintnak

megfelelő termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás összesített ellenértéke. b) Az alanyi adómentesség értékhatárába beszámítandó a tárgyi eszköz értékesítésének

bevétele is. c) Az alanyi adómentesség az értékhatár átlépését adó számla kibocsátását követő

számlával szűnik meg. d) Az alanyi adómentesség megszűnését a NAV-nak nem kell bejelenteni. 28. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) A levonási hányadost felfelé kerekítve, 2 tizedesjegy pontossággal kell megállapítani. b) Az általános forgalmi adó megosztása természetes mértékegység figyelembevételével

történik. c) A levonási hányados számításánál a saját rezsis beruházás értékét nem kell figyelembe

venni. d) A megosztandó áfa arányosítással és megosztással is „szétbontható” levonható és le nem

vonható áfára. 29. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Ha az adóévet megelőző második évben göngyölítve az elszámolandó adó az 1 millió Ft-

ot elérte, akkor az adóalany havi áfa-bevalló lesz. b) A fordított adózás azt jelenti, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő,

belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti az áfát. c) Importálónak minősül az, aki/amely az importált termék felett – saját nevében –

rendelkezik. d) Mindhárom előző megállapítás helyes. 30. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az adólevonásra jogosult adóalany az eladó számlájában rá áthárított, de általa meg nem

fizetett áfa összegének erejéig kezesként felel. b) Importbeszerzés esetében az áfát, amennyiben a termék Magyarországon kerül

forgalomba helyezésre, az importáló fizeti meg. c) Külföldi magánszemély részére történő értékesítés esetében áfás számlát kell kiállítani. d) Mindhárom előző megállapítás helyes.

TESZTKÉRDÉSEK MEGOLDÁSA 252


9.1. Az adózás rendjének témaköréből származó tesztkérdések megoldása

1 2. 3. 4. 5. 6.

A X A A X A A A

B B X B B B B

C C C C C C

D D D D X D X D X

7. 8. 9. 10. 11. 12.

A A A A A A

B X B B B B B B

C C X C C C C

D D D X D X D D X

13. 14. 15. 16. 17. 18.

A A A A X A A

B B B B B B

C C C X C C X C

D X D X D D D D X

19. 20. 21. 22. 23. 24.

A A A A A A X

B B B B B B

C C C C C C

D X D X D X D X D X D

25. 26. 27. 28. 29. 30.

A A A A A A

B B B B B B

C C C C C C

D X D X D X D X D X D X



9.2. A személyi jövedelemadó témaköréből származó tesztkérdések megoldása

1 2. 3. 4. 5. 6.

A A X A A A X A

B B B B X B B

C C C X C C C X

D X D D D D D

7. 8. 9. 10. 11. 12.

A A A A X A A

B X B B B B X B

C C X C X C C C

D D D D D D X

13. 14. 15. 16. 17. 18.

A A X A A A A

B B B X B B B

C C C C C X C

D X D D D X D D X

19. 20. 21. 22. 23. 24.

A X A A A A A

B B B X B X B B

C C C C C C X

D D X D D D X D

25. 26. 27. 28. 29. 30.

A X A A A A A

B B X B B B B

C C C X C C X C

D D D D X D D X



9.3. Az egyszerűsített vállalkozói adó témaköréből származó tesztkérdések megoldása

1 2. 3. 4. 5. 6.

A A A A A A X

B B B B B B

C X C C C C C

D D X D X D X D X D

7. 8. 9. 10. 11. 12.

A A X A A X A A

B X B B X B B X B

C C C C C C X

D D D D D D

13. 14. 15. 16. 17. 18.

A A A X A X A A

B B B B B B

C X C C C C X C

D D X D D D D X

19. 20. 21. 22. 23. 24.

A A X A A X A A X

B B B X B B B

C C C C C X C

D X D D D D D

25. 26. 27. 28. 29. 30.

A A X A X A A X A

B B B B X B B

C C C C C C X

D X D D D D D



9.4. A társasági adó és osztalékadó témaköréből származó tesztkérdések megoldása

1 2. 3. 4. 5. 6.

A A A A A A

B X B X B B X B B

C C C X C C X C X

D D D D D D

7. 8. 9. 10. 11. 12.

A A A A A A X

B B B X B B B

C X C X C C C C

D D D D X D X D

13. 14. 15. 16. 17. 18.

A A A A X A X A

B B B X B B B

C X C C C C C X

D D X D D D D

19. 20. 21. 22. 23. 24.

A A A X A A A

B B X B B X B B

C X C C C C C

D D D D D X D X

25. 26. 27. 28. 29. 30.

A A A A A A

B X B B B B B

C C X C X C C C X

D D D D X D X D



9.5. A gépjárműadó, cégautóadó témaköréből származó tesztkérdések megoldása

1 2. 3. 4. 5. 6.

A A A A X A A

B B B B B X B

C C X C C C C

D X D D X D D D X

7. 8. 9. 10. 11. 12.

A A A A A X A

B B B X B B B X

C C C C C C

D X D X D D X D D

13. 14. 15. 16. 17. 18.

A A X A A A A X

B B B B B B

C X C C C C X C

D D D X D X D D

19. 20. 21. 22. 23. 24.

A A A A X A A

B B X B X B B B X

C C C C C X C

D X D D D D D

25. 26. 27. 28. 29. 30.

A X A A X A A A

B B B B X B B

C C C C C C X

D D X D D D X D



9.6. A helyi adók témaköréből származó tesztkérdések megoldása

1 2. 3. 4. 5. 6.

A A A A A A

B B B B B B

C X C X C X C X C C

D D D D D X D X

7. 8. 9. 10. 11. 12.

A A A A A A

B B B B B B

C C C C X C X C X

D X D X D X D D D

13. 14. 15. 16. 17. 18.

A A A A A A

B B B B B B

C X C X C X C X C X C X

D D D D D D

19. 20. 21. 22. 23. 24.

A A A A A A

B B X B X B X B X B X

C C C C C C

D X D D D D D

25. 26. 27. 28. 29. 30.

A X A A A A X A

B B B B B B

C C X C X C C C

D D D D X D D X



9.7. Az általános forgalmi adó témaköréből származó tesztkérdések megoldása

1 2. 3. 4. 5. 6.

A X A X A A A A

B B B B X B X B

C C C C C C X

D D D X D D D

7. 8. 9. 10. 11. 12.

A A X A A A X A

B B B X B X B B X

C C C C C C

D X D D D D D

13. 14. 15. 16. 17. 18.

A A A X A A A

B X B B B B B X

C C X C C X C X C

D D D D D D

19. 20. 21. 22. 23. 24.

A A X A A X A A

B X B B B B B X

C C C X C C C

D D D D D X D

25. 26. 27. 28. 20. 30.

A A A X A A A

B B X B B B B

C C C C X C C

D X D D D D X D X

TUDÁSSZINT MÉRÉS 259


10. Tudásszint mérés

A vizsgára készülőknél gyakran gondot okoz, hogy nem tudják eldönteni, nem tudják felmérni, hogy milyen szinten áll a tudásuk. Ebben kíván most segíteni néhány tesztsor, amelyek segítségével ellenőrizheti, hogy elméleti tudása megfelelőnek bizonyul-e. Természetesen a tesztsorok nem képesek minden egyes adójogi szabályra rákérdezni, de kiválóan alkalmasak ara, hogy Ön felmérje milyen szinten is áll a tudása. Elképzelhető, hogy e sorok döbbentik rá, hogy a számolásos feladatoknál miért akadt el bizonyos esetekben. A tesztsorok nem egy-egy adónemre vonatkozó kérdéseket tartalmaznak. A feladatsorokban keverednek az egyes adónemek. Így egy kicsit nehezebb feladat előtt áll, de a vizsga sem egy-egy adónemre épül rá. Másrészt a gyakorlati munkában is mindenféle adóra, vámra, járulékra vonatkozó kérdéssel találja szembe magát. Erre kell felkészülni. Olvassa el figyelmesen az egyes tesztsorok kérdéseit vagy állításait! Döntse el, hogy a négy válasz közül melyiket találja helyesnek! A helyesnek vélt válasz betűjelét írja be a megoldó táblázatba! Így könnyen ellenőrizheti a megoldásból, hogy helyesen döntött-e. Minden kérdésre csak egy helyes válasz adható. A találgatás nem sokat segít. Amennyiben valamelyik kérdésre nem tudja a választ, akkor először az adótörvényeket hívja segítségül, és csak végszükségben nézze meg a megoldást. Egy-egy tesztsorra 15, legfeljebb 20 percet szánjon. A számonkérésnél versenyfutás van az idővel (megjegyzem, a gyakorlatban is). A vizsgákon legalább 60%-os teljesítmény elérése szükséges. Addig gyakoroljon, amíg legalább 80 százalékos biztonsággal tudja eldönteni, hogy az egyes kérdésekre mit is kellene válaszolni.



10.1. A tudásszint mérés első tesztsora


e) Az általános forgalmi adót mindig az eladó fizeti meg. f) Az általános forgalmi adó egyfázisú adó, mert mindig az eladási láncolat végén kell

megfizetni. g) Az általános forgalmi adót nem kell megfizetni olyan beruházások esetében, amelyeket

a vállalkozás saját kivitelezésben hoz létre. h) Az általános forgalmi adót minden forgalmi folyamatban meg kell fizetni. 2. Válassza ki a helyes megállapítást!

e) Az adóelőleg a várható társasági adó egynegyede. f) Az adóelőleg a várható társasági adó egy tizenkettede. g) Az adóelőleget az előző adóév adófizetési kötelezettsége alapján kell megállapítani. h) A társasági adóelőleg negyedévente fizetendő összegét a vállalkozó saját belátása

szerint állapítja meg. 3. Mi a helyszíni ellenőrzés megkezdésének a feltétele?

e) A helyszíni ellenőrzés feltétele a szomszéd és két hatósági tanú jelenléte. f) A helyszíni ellenőrzés feltétele legalább az adózó családtagjának jelenléte. g) A helyszíni ellenőrzés feltétele a szomszéd jelenléte. h) A helyszíni ellenőrzés feltétele az adózó vagy képviselője, meghatalmazottja vagy két

hatósági tanú jelenléte. 4. Válassza ki a helyes megállapítást!

e) Az önellenőrzési pótlék mértékét az adóhatóság az ügy tartalmától függően állapítja meg. f) Az önellenőrzési pótlék a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese. g) Az önellenőrzési pótlék a késedelmi pótlék fele, ismételt önellenőrzésnél a 75%-a. h) Az önellenőrzési pótlék a mindenkori jegybanki alapkamat. 5. Válassza ki a helytelen megállapítást!

e) A magánszemélyek tulajdonában lévő személygépkocsi nem tárgya a cégautóadónak. f) Az átalányadózó egyéni vállalkozóra a cégautóadó fizetési kötelezettség nem

vonatkozik. g) Az evás egyéni vállalkozónak nincs cégautóadó fizetési kötelezettsége. h) A fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély

személygépkocsijára nem vonatkozik a cégautóadó fizetési kötelezettség. 6. Válassza ki a helyes megállapítást!

e) Nem minősül önálló tevékenységnek a munkaviszonyban folytatott tevékenység. f) Nem minősül önálló tevékenységnek a társas vállalkozás magánszemély tagjának

személyes közreműködése. g) Nem minősül önálló tevékenységnek a segítő családtag tevékenysége. h) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes.




a) Az önellenőrzés mindig önellenőrzési pótlék köteles. b) Az önellenőrzés általában adóbírsággal jár. c) Az önellenőrzés pótlék minden esetben késedelmi pótlékkal jár. d) Mindhárom megállapítás helytelen. 8. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az adóbírság mértéke 20-50%-ig terjedhet. b) Az adóbírság mértéke 50-75%-ig terjedhet. c) Az adóbírság mértéke 50-200%-ig terjedhet. d) Mindhárom megállapítás helytelen. 9. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az élőzenei szolgáltatás áfa-kulcsa 5%. b) A helyben fogyasztott és az elvitelre vásárolt sütemény áfa-kulcsa eltérő. c) A felsőoktatás áfa-mentes tevékenység. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 10. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Tartós befektetési szerződés esetén a kamatadó mértéke 0%. b) Tartós befektetési szerződés esetén a kamatadó mértéke 10%. c) Tartós befektetési szerződés esetén a kamatadó mértéke 16%. d) A lekötés összegének függvényében a kamatadó mértéke 0%, 10% vagy 16%. 11. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A ráfordításként elszámolt céltartalék csökkenti a társasági adó alapját. b) A visszaírt értékvesztés növeli a társasági adó alapját. c) A költségként elszámolt tervszerinti értékcsökkenés csökkenti a társasági adó alapját. d) Mindhárom megállapítás helytelen. 12. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A belföldi vállalkozástól kapott osztalék a társasági adó alapját növeli. b) A külföldi vállalkozástól kapott osztalék a társasági adó alapjára nézve semleges, sem

növelő, sem csökkentő tételként nem jelenik meg. c) A nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék a társasági adó alapját csökkenti. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen. 13. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) A hallgatói munkadíj mentes a személyi jövedelemadó alól. b) A főiskolások és egyetemisták által szerzett tanulmányi ösztöndíj mentes a személyi

jövedelemadó alól. c) Az előrehozott és az öregségi nyugdíj teljes összege mentes a személyi jövedelemadó

alól. d) A családi pótlék teljes összege mentes az adó alól.



14. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A mulasztási bírság legmagasabb összege 200.000 Ft. b) A mulasztási bírság legmagasabb összege 500.000 Ft. c) A mulasztási bírság legmagasabb összege 1.000.000 Ft. d) A mulasztási bírság legmagasabb összege 2.000.000 Ft. 15. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Cégautóadó esetében adóelőleg-fizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni. b) A cégautóadó éves bevallású, ezért negyedévente adóelőleget kell fizetni. c) A cégautóadó negyedéves bevallású, ezért havonta adóelőleget kell fizetni. d) A cégautóadó összege összefügg a gépjárműadó összegével, ezért szeptember 15-én

feltöltési kötelezettség keletkezik. 16. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet összevontan kell

megállapítani. b) Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet tevékenységenként külön-

külön kell megállapítani. c) Az egyéni vállalkozói személyi jövedelem kivét nem önálló tevékenységből származó

jövedelemnek minősül. d) A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem nem önálló tevékenységből

származó jövedelemnek minősül. 17. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya csak egyéni vállalkozó lehet. b) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya csak korlátlan felelősséggel rendelkező egyéni

és társas vállalkozó lehet. c) Az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda alanya lehet az egyszerűsített vállalkozói

adónak. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye 40%-os mértékű. b) A kis- és középvállalkozások pénzügyi lízing esetében is igénybe vehetnek

kamatkedvezményt. c) A kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye adóévenként nem haladhatja meg a

6.000.000 forintot. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes.



19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A taxis egyéni vállalkozónak soha nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége. b) A gépjármű-kereskedőnek nincs cégautóadó fizetési kötelezettsége. c) A mezőgazdasági kistermelőknek nem kötelező cégautóadót fizetni, ha a

személygépjárművet csak mezőgazdasági tevékenységhez használják. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen. 20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az áfa-alany által az Európai Unió bármely tagállamából történő új közlekedési eszköz

beszerzése esetén az áfát Magyarországon kell megfizetni. b) Az új közlekedési eszköz beszerzése a regisztrációs adófizetési kötelezettség miatt

mindig áfa-mentes. c) Új közlekedési eszköz beszerzése esetén a vevő áfás számlát kap. d) Új közlekedési eszköz beszerzésének áfa-jogi sorsát a közösségi adószám megléte vagy

hiánya fogja eldönteni.



10.2. A tudásszint mérés második tesztsora


a) Az áfa-kötelezettség főszabály szerint a számla kiállításának napján keletkezik. b) Az áfa-kötelezettség főszabály szerint a számlán feltüntetett teljesítési napon keletkezik. c) Az áfa-kötelezettség főszabály szerint a fizetési határnapon keletkezik. d) Az áfa-kötelezettség főszabály szerint az áfa-bevallási időszakot követő hó 20. napján

keletkezik. 2. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A társasági adóalanyoknak negyedévente kell társasági adóelőleget fizetni. b) A társasági adóalanyoknak havonta kell társasági adóelőleget fizetni. c) A társasági adóalanyok egy részének havonta, másoknak negyedévente kell társasági

adóelőleget fizetni. d) A kisvállalkozásoknak nem kötelező társasági adóelőleget fizetni. 3. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Kezdő egyéni vagy társas vállalkozás nem választhatja az evát. b) Bármilyen társasági formájú vállalkozás lehet evás. c) Az egyszerűsített vállalkozói adóalap azonos az árbevétellel. d) Az eva alapját csökkenti a kapcsolt vállalkozástól származó bevétel. 4. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az egyszerűsített vállalkozói adó választásának bevételi határa 25.000.000Ft. b) Az eva-alanynak belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. c) Az egyszerűsített adó alanya jövedéki terméket nem értékesíthet. d) A számlaadás elmaradása miatti mulasztási bírság kiszabása nem akadálya az

egyszerűsített vállalkozói adó választásának. 5. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A kis- és középvállalkozások által igénybe vehető kamatkedvezmény a társasági adó alapját csökkenti.

b) A kis- és középvállalkozások által igénybe vehető kamatkedvezmény az adózás előtti eredmény összegét növeli.

c) A kis- és középvállalkozások által igénybe vehető kamatkedvezmény a társasági adó összegét csökkenti.

d) A kis- és középvállalkozások nem vehetnek igénybe kamatkedvezményt. 6. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A személyi jövedelemadó mértéke az adóköteles bevétel 16 százaléka. b) A személyi jövedelemadó mértéke az adóköteles jövedelem 20,21 százaléka. c) A személyi jövedelemadó mértéke az összes bevétel 16 százaléka. d) A személyi jövedelemadó mértéke az szja adóalap 16 százaléka.



7. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az iparűzési adó összege az ideiglenes iparűzési tevékenység adójával csökkenthető. b) Az iparűzési adó összege az ideiglenes iparűzési tevékenység adójával növelendő. c) Az iparűzési adó összege az ideiglenes iparűzési tevékenység adójával nem

csökkenthető. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen. 8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A személygépjármű használatának kiküldetési rendelvény alapján történő

költségtérítése számlás elszámolás esetén cégautóadót keletkeztethet. b) A személygépjármű használatának kiküldetési rendelvény alapján történő

költségtérítése cégautóadót nem keletkeztet. c) Az útnyilvántartás pontos vezetése esetében cégautóadó fizetési kötelezettség nem

keletkezik. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen. 9. Milyen esetben kérheti az adóhatóság a személyazonosság igazolását az adóalanytól? a) Semmilyen esetben nem kérheti. b) Minden esetben kérheti. c) Csak más hatósági személy jelenlétében kérheti. d) Abban az esetben kérheti, ha feltételezhető, hogy a személy adóköteles tevékenységet

folytat vagy abban közreműködik. 10. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az önellenőrzési pótlék mértékét az adóhatósági döntéstől függ. b) Az önellenőrzési pótlék a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese. c) Az önellenőrzési pótlék a késedelmi pótlék fele, ismételt önellenőrzésnél a 100%-a. d) Adótúlfizetés esetében nem kell önellenőrzési pótlékot fizetni. 11. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A számlaadás többszöri elmulasztása üzletbezárást eredményezhet. b) A számlaadás elmulasztása 1.000.000 Ft mulasztási bírságot vonhat maga után. c) 900.000 Ft-ot meghaladó készpénzfizetés esetén a számlaadás kötelező. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 12. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A benzinár költségkénti elszámolása a megbízási díjjal szemben cégautóadó fizetési

kötelezettséget keletkeztet. b) A megbízási díjjal szembeni átalányköltség elszámolás esetén cégautóadó fizetési

kötelezettség nem keletkezik. c) A magánszemélyek megbízási díjából a cégautóadó összege levonható. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen.



13. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A belföldi illetőségű adózó csak a belföldről származó jövedelme után köteles társasági

adót fizetni. b) A belföldi illetőségű adózó teljes körű adókötelezettséggel rendelkezik. c) A külföldi illetőségű adózó a belföldi telephelyéről származó jövedelme után saját

hazájában adózik. d) A társasági adót szabályozó törvény belföldi és külföldi adózó között nem tesz

különbséget. 14. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A jutalom és a prémium önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. b) A munkába járás költségtérítése címén kifizetett összeg minden esetben nem önálló

tevékenység bevételének minősül. c) A távolsági bérlet árának megtérítése nem számít munkaviszonyból származó

jövedelemnek. d) A munkába járás személygépkocsi költségének megtérítése adóköteles jövedelem

megjelenését keletkeztetheti. 15. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A zárt végű pénzügyi lízing az általános forgalmi adó szempontjából szolgáltatásnak

minősül. b) Az általános forgalmi adó szempontjából nyílt végű pénzügyi lízing

termékértékesítésnek minősül. c) Az általános forgalmi adó szempontjából nyílt végű pénzügyi lízing

szolgáltatásnyújtásnak minősül. d) Az operatív lízing minden esetben értékesítésnek minősül. 16. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az ingóság értékesítésének 600.000 Ft-ot el nem érő jövedelmét nem kell bevallania a

magánszemélynek. b) Az ingatlan eladásából származó bevételt nem kell bevallani, ha abból jövedelem nem

keletkezett. c) A családi pótlékból származó bevételt nem kell bevallani. d) A nyugdíjas magánszemély köteles bevallást tenni az öregségi nyugdíj összegéről. 17. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A jogosulatlanul benyújtott adóvisszaigénylés mulasztási bírságot eredményez. b) A jogosulatlanul benyújtott adóvisszaigénylés késedelmi pótlékot von maga után. c) A jogosulatlanul benyújtott adóvisszaigénylés esetén az adóhatóság önellenőrzési

pótlékot állapít meg. d) A jogosulatlanul benyújtott adóvisszaigénylés adóbírságot von maga után.



18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A számviteli fegyelemsértés a Ptk. alapján kártérítést von maga után. b) A számviteli fegyelemsértés büntetőeljárást vonhat maga után. c) A számviteli fegyelemsértés esetén újra kell könyvelni. d) Mindhárom megállapítás helyes. 19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az alanyi adómentesség értékhatárába beszámítandó a tárgyi eszköz értékesítésének

bevétele is. b) Az alanyi adómentesség az értékhatár átlépését adó számla kibocsátását követő

számlával szűnik meg. c) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 5.000.000 Ft-nak

megfelelő termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás összesített ellenértéke. d) Az alanyi adómentesség megszűnését a NAV-nak nem kell bejelenteni. 20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A nyugdíjas munkavállaló munkaerő-piaci járulékot nem köteles fizetni. b) A nappali tagozatos diák munkavállalás esetén nyugdíjjárulékot nem köteles fizetni. c) Az egyéni vállalkozó 4% egészségbiztosítási járulékot fizet. d) Mindhárom előző megállapítás helyes.



10.3. A tudásszint mérés harmadik tesztsora

1. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az élettárs autója saját tulajdonú személygépjárműnek minősül. b) A testvér, a szülő és a gyermek autója saját tulajdonú személygépjárműnek minősül. c) A szülő, a nagyszülő, a gyermek és az unoka autója saját tulajdonú

személygépjárműnek minősül. d) A házastárs autója saját tulajdonú személygépjárműnek minősül. 2. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása

esetén az adóalapot meg kell növelni. b) A legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása

esetén az adóalapot csökkenteni lehet. c) A legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása

az adóalapot nem érinti. d) A foglalkoztatottak létszámától függően a b) és a c) megállapítás egyaránt helyes lehet. 3. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A munkaviszonyból származó jövedelmekkel szemben költségelszámolás nem

lehetséges. b) A megbízási díjjal szemben csak a bevétel 50%-át lehet költségként figyelembe venni

az adóelőleg számításnál. c) A munkaviszonyból származó jövedelmek összevonás alapján sávosan adóznak. d) A munkaviszonyból származó jövedelmek esetében a bevétel és az adóalap azonos

összegű. 4. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Annak a vállalkozásnak, amely evásként 30 millió forint feletti bevételt realizál, a

többlet összeg után is csak 37%-os adót kell fizetnie. b) Az eva kiváltja az osztalékadót. c) Az egyszerűsített vállalkozói adóalap a bruttó árbevételt és egyéb adóköteles

bevételeket is tartalmaz. d) Az egyszerűsített vállalkozói adóalapot befolyásolja a kapcsolt vállalkozástól származó

bevétel.



5. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű

iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a székhely és a telephelyek között – a törvényben meghatározott módon – meg kell osztania.

b) Az iparűzési adó összege a vállalkozás székhelye és telephelye között megosztható. c) Az iparűzési adó összegének legalább a felét a székhely szerinti önkormányzat részére

kell átutalni. d) Az iparűzési adóalap a vállalkozás döntése alapján kerül megosztásra. 6. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az építőipari vállalkozó sajátos iparűzési adóalap megosztást is választhat. b) Az építőipari vállalkozó csak eszközarányos iparűzési adóalap megosztást hajthat végre. c) Az építőipari vállalkozó csak kombinált iparűzési adóalap megosztást hajthat végre. d) Az építőipari vállalkozó nem köteles megosztani az iparűzési adóalapját. 7. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A használt személygépjármű nettó ára után 27% áfát kell fizetni. b) A használt személyautó értékesítése abban az esetben áfa-mentes, ha a beszerzéskor a

beszerzési árat terhelő áfát nem lehetett levonásba helyezni. c) A használt személyautó áfáját minden esetben levonásba lehet helyezni. d) A használt személygépjármű áfáját 50-50%-ban meg kell osztani, és az áfának csak a

fele helyezhető levonásba. 8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A társasági adó mértéke 10%. b) A társasági adó mértéke 19%. c) A társasági adó mértéke 16%. d) A társasági adó mértéke az adóalap nagyságától függően 10%, vagy 10 és 19%. 9. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Fiatalkorú gimnazista nem lehet az szja alanya. b) Csecsemű nem lehet az szja alanya. c) Közalkalmazott nem lehet az szja alanya. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen. 10. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A személygépjármű szívességi használata cégautóadót nem keletkeztet. b) A személygépjármű szívességi használata cégautóadót keletkeztet. c) A személygépjármű szívességi használata belföldön történő költségelszámolás esetében

cégautóadót keletkeztethet. d) A személygépjármű szívességi használata belföldön történő költségelszámolás esetében

cégautóadót keletkeztet.




a) Az értékcsökkenés egyaránt társasági adóalapot növelő és adóalapot csökkentő jogcím. b) A céltartalék egyaránt társasági adóalapot növelő és adóalapot csökkentő jogcím. c) A környezetvédelmi céltartalék képzése miatt adóalapot csökkenteni nem lehet. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 12. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Taxis vállalkozó cégautóadót nem fizet. b) Magánszemély cégautóadót soha nem fizet. c) Evás egyéni vállalkozó cégautóadót köteles fizetni. d) Mindhárom megállapítás helytelen. 13. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A levonható áfába csak annak a számlának az áfája tehető be, amelyet ki is fizettek. b) Fordított áfa esetén csak a fizetendő áfa kerül elszámolásra. c) A közvetítői szolgáltatás áfa-mentes is lehet. d) A vámszabad területre vagy adóraktárba betárolt termék esetében az általános forgalmi

adót meg kell fizetni. 14. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A magánszemély ingatlan bérbeadása különadózó jövedelemként is bevallható. b) A magánszemély ingatlan bérbeadása csak összevonandó jövedelemként vallható be. c) Az ingatlan bérbeadás bérleti díjáról a magánszemély köteles számlát kiállítani. d) A magánszemély nem állíthat ki számlát. 15. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A lízingelt személygépkocsik áfája levonásba helyezhető. b) A személygépkocsik áfája minden esetben levonható. c) A személygépkocsik áfája soha nem vonható le. d) A személygépkocsik áfája minden esetben megosztandó adóként veendő figyelembe. 16. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A mezőgazdasági termelő által kapott kompenzációs felár fizetendő áfának számít. b) A felvásárló által fizetett kompenzációs felár levonásba helyezhető. c) Növények és növényi eredetű termékek esetén a kompenzációs felár mértéke 6%. d) Állatok és állati eredetű termékek esetében a kompenzációs felár mértéke 12%. 17. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az adóköteles jövedelmek után 16 százalékos adóterhelés keletkezik. b) A munkabérek adóterhelése meghaladhatja a 16 százalékos adómértéket. c) A munkabérből levonandó nyugdíjjárulék alapja azonos a személyi jövedelemadó

alapjával. d) A munkabérből levonandó egészségbiztosítási járulék alapja azonos a személyi

jövedelemadó alapjával.



18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A személygépkocsi értékesítése mindig 27%-os áfa-terhet visel. b) A személygépkocsi értékesítése mindig 21%-os áfa-terhet visel. c) A személygépkocsi értékesítése adómentes is lehet. d) A személygépkocsi értékesítése áfa-mentes nem lehet. 19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az iparűzési adó kombinált módszerrel minden eseten megosztható. b) A 100 millió forintot meg nem haladó adóalap személyi költség arányosan is

megosztható. c) A 100 millió forintot meg nem haladó adóalap eszköz arányosan is megosztható. d) Az iparűzési adó alapját a nettó árbevétel arányában lehet megosztani. 20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A helyi adókat a magánszemélyeknek is és a gazdálkodó szerveknek is önbevallással

kell megállapítaniuk. b) A helyi adókat az önkormányzat kivetéssel állapítja meg. c) A helyi adók nagy része kivetéssel, az iparűzési adó viszont önbevallással kerül

megállapításra. d) A helyi adókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivetéssel állapítja meg.



10.4. A tudásszint mérés negyedik tesztsora

1. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az eva mértéke a pozitív adóalap 40 százaléka. b) Az eva mértéke a pozitív adóalap 30 százaléka. c) Az eva mértéke a pozitív adóalap 37 százaléka. d) Az egyszerűsített vállalkozói adóalap áfával csökkentett összege után 37% adót kell

fizetni. 2. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az elhatárolt veszteség nem más, mint a negatív adózás előtti eredmény. b) Elhatárolt veszteség alatt az osztalékfizetés előtti negatív adózott eredmény összege

értendő. c) Elhatárolt veszteség alatt az osztalék kifizetése után megmaradó negatív mérleg szerinti

eredmény összege értendő. d) Elhatárolt veszteség alatt a negatív társasági adóalapot kell érteni. 3. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A nyugdíj adómentes jövedelemnek, az ösztöndíj adóterhet nem viselő járandóságnak

minősül. b) A nyugdíj összevonandó jövedelemnek, az ösztöndíj különadózó jövedelemnek

minősül. c) A nyugdíj és az ösztöndíj adómentes juttatásnak minősül. d) A nyugdíj adómentes jövedelemnek, az ösztöndíj viszont összevonásra kerülő, sávosan

adózó jövedelemnek minősül. 4. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az áfás számán a belföldi és a közösségi adószám egyaránt feltüntetendő. b) A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen,

egymástól elkülönítve kell feltüntetni. c) Egyszerűsített számla csak papírformában bocsátható ki. d) Nyugta papíralapon és elektronikusan is kibocsátható. 5. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Minden mezőgazdasági termelő kistermelőnek minősül. b) Kistermelőnek az a mezőgazdasági őstermelő minősül, akinek a bevétele nem haladja

meg a 8.000.000 Ft-ot. c) Kistermelőnek az a mezőgazdasági őstermelő minősül, akinek a bevétele nem haladja

meg a 15.000.000 Ft-ot. d) Az az egyéni vállalkozó minősül kistermelőnek, akinek a bevétele nem haladja meg a

15.000.000 Ft-ot.



6. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az iparűzési adó alapja egyszerűsített módon is megállapítható. b) Az egyszerűsített vállalkozó adó alapján adózók adóalapja az egyszerűsített vállalkozói

adóalap fele. c) Egyszerűsített iparűzési adó számítást csak kis- és középvállalkozás választhat. d) Az iparűzési adó alapja az eladott áruk beszerzési értékét nem tartalmazza. 7. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az elhatárolt veszteség legfeljebb olyan összegben vehető figyelembe az adózás előtti

eredmény csökkentéseként, hogy az adóalap ne váljon negatívvá. b) Az elhatárolt veszteségek levonásánál a korábbi adóévekről áthozott veszteségeket kell

először figyelembe venni. c) Az elhatárolt veszteség a következő adóévekben tetszés szerinti megosztásban vehető

figyelembe. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az önkormányzat a törvényben meghatározott adómaximumnál magasabb adómértéket

is megállapíthat. b) Az önkormányzat legfeljebb a törvényben meghatározott adómaximumot állapíthatja

meg. c) Az önkormányzat a törvényben meghatározott adómaximumnál alacsonyabb

adómértéket köteles megállapítani. d) Az önkormányzat adómegállapítási joga nem korlátozott. 9. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A 18%-os áfa-kulcshoz tartozó adótartalom 15,25%. b) A 27%-os áfa-kulcshoz tartozó adótartalom 21,26%. c) Az 5%-os áfa-kulcshoz tartozó adótartalom 4,76%. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 10. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az ideiglenes iparűzési adó maximális mértéke 1.000 Ft/nap. b) Az ideiglenes iparűzési adó maximális mértéke 5.000 Ft/nap. c) Az ideiglenes iparűzési adó maximális mértéke 10.000 Ft/nap. d) Ilyen adókivetési lehetőség nincs.




a) Termék importja esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke.

b) Az importtermék adóalapjába nem tartoznak bele az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések.

c) Az import áfa engedély alapján önbevallás keretében is bevallható. d) Az import termékek adóztatása esetén a hazai áfa-szabályok az irányadók. 10. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A 900.000 Ft-ot meghaladó előlegfizetés esetében a számlakiállítás a vevő kérésétől függetlenül kötelező.

b) Készpénzzel vagy bankkártyával történő fizetés esetén egyszerűsített számla és normál számla is kiállítható.

c) A nyugta áfa-elszámolásra nem alkalmas bizonylat. d) A normál számlán az értékesítés bruttó értékét és az adótartalmat kell feltüntetni. 11. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az adóbevallás helyességéért a könyvelő nem felelős. b) Az adóbevallás helyességéért csak a tulajdonos felelős. c) Az adóbevallás helyességéért az adótanácsadó nem felelős. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen. 12. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A helyi önkormányzatok önkormányzati rendelettel vetik ki a cégautóadót. b) A cégautóadó fizetési kötelezettséget önbevallás útján kell teljesíteni. c) A cégautóadót havonta kell bevallani és megfizetni a NAV számlájára. d) A cégautóadót évente kell bevallani és megfizetni az önkormányzati adóhatóság részére. 13. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A főfoglalkozású egyéni vállalkozó legalább a minimálbér 112,5%-a után köteles 27% szociális hozzájárulási adót fizetni.

b) A főfoglalkozású egyéni vállalkozó legalább a minimálbér 150%-a után köteles 7% egészségbiztosítási járulékot fizetni.

c) A főfoglalkozású egyéni vállalkozó legalább a minimálbér után köteles 10% nyugdíjjárulékot fizetni.

d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 14. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Ha az adózás előtti eredmény meghaladja a jövedelem- (nyerség) minimum összegét, akkor az adózás előtti eredmény lesz az adóalap.

b) Ha az adózás előtti eredmény meghaladja a jövedelem- (nyerség) minimum összegét, akkor az adóalap után kell társasági adót fizetni.

c) Ha az adózás előtti eredmény meghaladja a társasági adóalapot és a jövedelem- (nyereség) minimum összegét, akkor nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

d) Mindhárom előző állítás egyformán helytelen.



15. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adóelőleg számításakor minden adókedvezmény figyelembe vehető. b) A gyermekkedvezmény adókedvezmény formájában vehető igénybe. c) A családi kedvezmény összegével a személyi jövedelemadó alapját lehet csökkenteni. d) A családi kedvezmény csak házastárssal és elvált házastárssal osztható meg. 16. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adóregisztrációs eljárás az adószám felfüggesztésére irányul. b) Az adóregisztrációs eljárás az adószám törlésére irányul. c) Az adóregisztrációs eljárás azonos a fokozott adóhatósági felügyelettel. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen 17. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adóhatósági ellenőrzés megkezdése telefonos értesítéssel kezdődik. b) Az adóhatóság főszabályként nem értesíti ki az ellenőrzöttet. c) Az adóhatóság az adóellenőrzés megkezdéséről mindig kiértesíti az ellenőrzöttet. d) Az adóhatóság csak hatósági tanúk jelenlétében folytathatja le az ellenőrzést. 18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A foglalkoztatotti létszám növeléséhez 1.000.000 Ft/fő iparűzési adóalap csökkentés

kapcsolódik. b) A foglalkoztatotti létszám növeléséhez 500.000 Ft/fő iparűzési adóalap csökkentés

kapcsolódik. c) Az iparűzés adó alapja nem csökkenthető. d) Az iparűzési adó összege a szociális hozzájárulási adó összegével csökkenthető. 19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A START-kártyával rendelkezőket foglalkoztatók a szociális hozzájárulási adóból

kedvezményt vehetnek igénybe. b) A START BONUS kártyával rendelkezőket foglalkoztatók a szociális hozzájárulási

adóból kedvezményt vehetnek igénybe. c) A START EXTRA kártya 2012-ben is felhasználható. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A cégautóadó tételes adó, amelynek éves összege a gépjármű teljesítményétől függően

11.000Ft/év vagy 22.000 Ft/év. b) A cégautóadó tételes adó, amelynek havi mértéke a gépjármű hengerűrtartalmának vagy

kamratérfogatának függvényében 7.000Ft/hó vagy 15.000 Ft/hó. c) A cégautóadó tételes adó, amelynek éves összege a gépjármű korától függően változik. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen, a cégautóadó a hajtómotor teljesítményétől

és a környezetvédelmi osztályba sorolástól függően változik.



10.5. A tudásszint mérés ötödik tesztsora


a) A közhasznú szervezetnek adott támogatás 50 százaléka társasági adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető.

b) A közhasznú szervezetnek adott tartós támogatás 40 százaléka társasági adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető.

c) A közhasznú szervezetnek adott támogatás 20 százaléka társasági adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető.

d) A b) és a c) megállapítás egyaránt helyes. 2. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A társas vállalkozás általában köteles cégautóadót fizetni a megvásárolt személygépkocsik miatt.

b) Az egyéni vállalkozónak soha nem kell cégautóadót fizetnie. c) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó korlátolt felelősségű társaságoknak

nem kell cégautóadót fizetnie a megvásárolt autók után. d) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó cégautóadó

fizetésére kötelezett. 3. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az adózott eredmény kiszámításához a társasági adót az adóalapból kell levonni. b) A társasági adót minden esetben a kamat- és adófizetés előtti eredményből (EBIT) kell

levonni. c) Az adózott eredmény kiszámításához a társasági adót az adózás előtti eredményből kell

levonni. d) A társasági adó összege a mérleg szerinti eredményt nem befolyásolja. 4. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A társasági adó szabályai nem tesznek különbséget a kisvállalkozások és a nagyvállalkozások között.

b) A társasági adó szabályai eltérően szabályozzák a kisvállalkozások és a nagyvállalkozások által igénybe vehető adókedvezményeket.

c) Az ingatlannal rendelkező társaságokra ugyanazok az adóalap módosítások vonatkoznak, mint a többi vállalkozásra.

d) Az offshore vállalkozások csak Magyarországon tevékenykedhetnek. 5. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A gépjárműadó összege a cégautóadó összegével csökkenthető. b) A gépjárműadó összegéből a cégautóadó fele levonható. c) A cégautóadó a megfizetett gépjárműadó egy tizenkettedével csökkenthető. d) A cégautóadó összege csökkenthető az időben megfizetett gépjárműadó egy

tizenkettedének annyiszorosával, ahány hónapban cégautóadó fizetési kötelezettség keletkezik.




a) A személyi jövedelemadó alapját az adóköteles bevétel képezi. b) A személyi jövedelemadó alapját az adóköteles jövedelem képezi. c) Vannak olyan adóköteles jövedelmek, amelyeknek 27 százalékkal megnövelt értéke

képezi a személyi jövedelemadó alapját. d) A 27%-os adóalap kiegészítés az összevont adóalap összegétől függ. 7. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az iparűzési adó alanya az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó.

b) Az iparűzési adó alanya az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes vállalkozási tevékenységet végző vállalkozó.

c) Az iparűzési adó alanya a társasági adó hatálya alá tartozó társas vállalkozó. d) Az iparűzési adó alanya lehet az ingatlan bérbeadási tevékenységet folytató

magánszemély. 8. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A társadalmi szervezet és a költségvetési szerv mentes a helyi adók alól. b) Nemzetközi szerződés vagy egyezmény a külföldi szervezeteket mentesítheti a helyi adó

alól. c) A Magyar Nemzeti Bankra nem terjed ki a helyi adókat szabályozó törvény hatálya. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 9. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A bevallással lezárt előtársasági időszak is adóévnek minősül az eva választásakor. b) Az eva kiváltja a cégautóadót és a gépjárműadót is. c) Az egyszerűsített vállalkozói adóalap az árbevétel 50 százaléka. d) Az egyszerűsített vállalkozói adóalapot csökkenti a megfizetett iparűzési adó. 10. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A társasági adó mértéke a teljes adóalapra vonatkoztatva 19 százalék. b) A társasági adó mértéke a teljes adóalapra vonatkoztatva 10 százalék. c) A társasági adó mértéke 500.000.000 Ft adóalapig 10 százalék, azt meghaladó

adóalapra pedig 19 százalék. d) A társasági adó mértéke 500.000.000 Ft adóalapig 19 százalék, azt meghaladó

adóalapra pedig 10 százalék. 11. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az egyéni cégek eldönthetik, hogy a személyi jövedelemadó vagy a társasági adó hatálya alá tartozzanak-e.

b) Az egyéni cégek a társasági adó vagy az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozhatnak.

c) Az egyéni cégek adójogilag egy tekintet alá esnek az egyéni vállalkozásokkal. d) Az egyéni cégek nem adóznak, mert csak nonprofit tevékenységet folytathatnak.




a) A természetbeni egészségbiztosítási járulék 3%. b) A pénzbeli egészségbiztosítási járulék 4%. c) A munkaerőpiaci járulék 1%. d) Az egészségügyi szolgáltatási járulék 6.390Ft/hó. 13. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A személygépjármű kereskedő a benzin áfáját minden esetben levonásba helyezheti. b) A tehertaxi szolgáltatást nyújtó vállalkozó a benzin áfáját levonhatja. c) A személygépjármű kereskedő az eladott autó üzemanyagtartályában lévő benzin áfáját

levonhatja. d) A személytaxi szolgáltatást nyújtó a benzin áfáját levonásba helyezheti. 14. Válassza ki a helyes megállapítást!

e) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel és az ELÁBÉ különbsége.

a) Az ideiglenes iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a bruttó árbevétel és az ELÁBÉ különbsége.

b) Az iparűzési adó alapja a munkabérek összegével csökkenthető. c) Az iparűzési adó alapja az anyagköltséget nem tartalmazza. 15. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A személyi kedvezmény havi összege az adóév első napján érvényes minimálbér 5 százaléka.

b) Az őstermelői kedvezmény maximális összege évi 100.000 forint. c) A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági termelő könyvelő

díjkedvezményt vehet igénybe. d) Az adókedvezményekre vonatkozó megállapítások mindegyike egyaránt helyes. 16. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Annak a vállalkozásnak, amely evásként 30 millió forint feletti bevételt realizál, a többlet összeg után 50%-os adót kell fizetni.

b) Az eva kiváltja az áfát. c) Az egyszerűsített vállalkozói adóalap azonos a bruttó árbevétellel. d) Az eva alapját nem érinti a kapcsolt vállalkozástól származó kamat. 17. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A személyi jövedelemadó törvény hatálya csak a nagykorú magyar állampolgárokra

terjed ki. b) A személyi jövedelemadó törvény hatálya csak a deviza belföldiekre terjed ki. c) A személyi jövedelemadó törvény hatálya mindenkire kiterjed, aki belföldön adóköteles

jövedelmet szerez. d) A deviza külföldieknek Magyarországon nem kell adót fizetni.



18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A vagyoni típusú adók körében az adót kizárólag tételes összegben kell meghatározni. b) A vagyoni típusú adók körében az adót kizárólag korrigált forgalmi érték

alapulvételével kell meghatározni. c) A vagyoni típusú adók körében az adót a számított érték alapulvételével kell

meghatározni. d) A vagyoni típusú adók tételes összegben és korrigált forgalmi érték alapján is

meghatározhatók. 19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A levonási hányadost felfelé kerekítve, 2 tizedes jegy pontossággal kell megállapítani. b) Az áfa megosztása természetes mértékegység figyelembevételével történik. c) A levonási hányados számításánál minden bevételt figyelembe kell venni. d) A megosztandó áfa csak fordított adó esetén keletkezik. 20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A szociális hozzájárulási adó mértéke 27%. b) A társadalombiztosítási járulék mértéke 27%. c) Az egészségügyi hozzáárulás mértéke 27% is lehet. d) Az adóalap-kiegészítés mértéke 27%.



10.6. A tudásszint mérés hatodik tesztsora

1. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A munkáltató által adott Erzsébet utalvány havi 5.000 Ft-ot meghaladó összegének

1,19-szerese után a munkáltató 16% szja-t és 27% eho-t fizet. b) Az ingyenes internet juttatás 5.000Ft-ig adómentes juttatásnak minősül. c) Az iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a

minimálbér 20 százalékát meg nem haladó rész adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.

d) Védőszemüveg biztosítása következtében a munkáltatónak 19,04 százalékos adót kell fizetnie.

2. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A saját személygépkocsival történő munkába járás esetén a 9 Ft/km költségtérítés

bérjellegű jövedelemként adóztatandó. b) A saját személygépkocsival történő munkába járás esetén a 9 Ft/km költségtérítés a

munkáltató számára kötelező. c) Autóbusszal történő munkába járás esetében a bérlet teljes árának megtérítése

adómentesen lehetséges. d) Vonattal történő távolsági munkába járás esetében a bérlet árának 86%-át a munkáltató

köteles megtéríteni. 3. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az önkormányzat bármilyen helyi adót kivethet. b) Az önkormányzat csak vagyoni típusú adókat vetheti ki. c) Az önkormányzat a helyi adókról szóló törvényben meghatározott adókat adóév január

1-jével vezetheti be. d) Az önkormányzatoknak nincs adóztatási joguk, mert az adó megállapítása és kivetése

kizárólagos állami feladat. 4. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A jutalom összegéből nem kell egészségbiztosítási járulékot vonni. b) Minden adóköteles jövedelemmel rendelkező magánszemély a jövedelmének 7

százalékát köteles egészségbiztosítási járulékként megfizetni. c) Minden munkaviszonyból származó jövedelemből 10 százalék nyugdíjjárulékot kell

levonni. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen.



5. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó társas vállalkozások áfa-mentes

számlát bocsátanak ki. b) Az alanyi adómentes vállalkozás közösségi értékesítést nem végezhet. c) Az Európai Unió országaiból csak közösségi adószámmal rendelkező áfa-alanyok

vásárolhatnak termékeket. d) A 10.000 eurót meg nem haladó beszerzéses esetén a közösségi adószám kiváltása nem

kötelező. 6. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A rövid lejáratú devizabetétek kamata adómentes. b) A rövid lejáratú devizabetétek kamata után a magánszemélynek bevallási kötelezettsége

keletkezik. c) A rövid lejáratú bankbetétek kamata után 16 százalék adót kell fizetni. d) Az egy éven túli lejárattal rendelkező bankbetétek kamata adómentes. 7. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A kivethető helyi adókat az 1996. évi XC. törvény szabályozza. b) A kivethető helyi adókat az 2003. évi LX. törvény szabályozza. c) A kivethető helyi adókat az 1990. évi C. törvény szabályozza. d) A kivethető helyi adókat nem törvény, hanem kormányrendelet és önkormányzati

rendeletek együttese szabályozza. 8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Barterügylet lebonyolítása esetén nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség. b) Csoportos áfa-alanyiságot csak Magyarországon megtelepedett kapcsolt vállalkozások

választhatnak. c) A csoportos áfa-alanyok egymásnak teljesített ügyleteik esetében áfás számlát állítanak ki. d) Ellenérték nélküli ügylet esetében soha nem keletkezik áfa-kötelezettség. 9. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az evás vállalkozásnak a választás időpontjában nem lehet köztartozása. b) Az evás betéti társaság csak bevételi nyilvántartó lehet. c) Az evás vállalkozásnak nem lehet közösségi adószáma. d) Az egyszerűsített vállalkozói adó esetében nincs adóelőleg fizetési kötelezettség. 10. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A cégautóadót az autó bérbeadója fizeti meg, de az adót átháríthatja a bérbevevőre. b) A cégautóadót a személygépjármű bérbevevője köteles megfizetni, ha az autót

vállalkozási tevékenységhez használja. c) A cégautóadót a személygépkocsit lízingbe vevő fizeti meg. d) A lízingelt személygépkocsik után nem minden esetben kell cégautóadót fizetni.



11. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az építményadó a külterületi építményekre vonatkozó tételes adó. b) Az építményadó a telekadóval együtt nem vethető ki. c) Az építményadó tárgya lehet a belterületi beépítetlen telek, továbbá a nem

magánszemélyek tulajdonát képező ingatlan bérleti joga. d) Az építményadó a belterületi felépítményekre a telekadóval együtt is kivethető adó. 12. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adókedvezmények a 16 százalékos adó teljes összegével szemben elszámolhatók. b) Az adókedvezmények az összevonásra kerülő jövedelmek adójának összegéig vehetők

figyelembe. c) Az adókedvezmények csak jóváírás formájában érvényesíthetők. d) A szakszervezeti tagdíj adókedvezményként vehető figyelembe. 13. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az építményadó alanya az ingatlan tulajdonosa, tulajdonosai. b) Az építményadó alanya az építmény bérlője, használója. c) Az építményadó alanya csak nagykorú, cselekvőképes személy lehet. d) Az építményadó alanya jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas

vállalkozás és az egyéni vállalkozó. 14. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A lakóautó nem minősül személygépjárműnek. b) Személygépjármű az a gépjármű, amelyet személygépjárműként vizsgáztattak. c) Személygépjármű az a gépjármű, amelyben a vezetővel együtt legfeljebb nyolcan

utazhatnak. d) Személygépjármű az a gépjármű, amelyben a vezetőn felül legfeljebb nyolcan

utazhatnak. 15. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A Széchenyi Pihenő Kártya 170.000 Ft-tal való feltöltése a munkáltatónál 16%-os szja

és 10%-os eho fizetését keletkezteti. b) A Széchenyi Pihenő Kártya 150.000 Ft-tal való feltöltése a munkáltatónál 16%-os szja

és 27%-os eho fizetését keletkezteti. c) A Széchenyi Pihenő Kártya 100.000 Ft-tal való feltöltése a munkáltatónál 16%-os szja

és 10%-os eho fizetését keletkezteti. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes.



16. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az építményadó és a kommunális adó egyszerre nem vethető ki, mert kettős adóztatás

valósulna meg. b) Az építményadó és a telekadó egyszerre nem vethető ki, mert kettős adóztatás valósulna

meg. c) A telekadó és a kommunális adó egyszerre nem vethető ki, mert kettős adóztatás

valósulna meg. d) A kommunális adó és az idegenforgalmi adó egyszerre is kivethető. 17. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A fővárosi önkormányzat csak iparűzési adót jogosult bevezetni. b) A főváros kerületi önkormányzatai bármilyen helyi adót bevezethetnek. c) A fővárosi önkormányzat csak vagyoni típusú adókat és tevékenységet sújtó adókat

vezethet be. d) A főváros kerületi önkormányzatai bármilyen vagyoni és kommunális adó bevezetésére

jogosultak. 18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A cégautóadó alanya a személygépjármű tulajdonosa, amennyiben a gépjárművel

kapcsolatban tételesen költséget számol el. b) A cégautóadót minden gépjárműtulajdonosnak meg kell fizetnie. c) A cégautóadót annak kell megfizetnie, aki a gépjárművel kapcsolatban bármilyen

költséget elszámol. d) A külföldön forgalomba helyezett gépjárművek után Magyarországon nem kell

cégautóadót fizetni. 19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Nem kell társasági adót fizetni abban az esetben, ha az adózott eredmény nulla. b) Nem kell társasági adót fizetni abban az esetben, ha az adózás előtti eredmény negatív. c) Nem kell társasági adót fizetni abban az esetben, ha az adóalap negatív. d) A jövedelemnyereség minimum összegére mindenképpen kötelező társasági adót

fizetni. 20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A reprezentáció keretében kapott étel- és italfogyasztás értéke a munkavállalónál 16%-

os adó megfizetésének kötelezettségét vonja maga után. b) A reprezentáció keretében kapott étel- és italfogyasztás értéke a munkavállalónál 27%-

os eho megfizetésének kötelezettségét vonja maga után. c) A reprezentáció keretében kapott étel- és italfogyasztás értéke a munkavállalónál 16%-

os adó és 10%-os eho megfizetésének kötelezettségét vonja maga után. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen



10.7. A tudásszint mérés hetedik tesztsora

1. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A cégautóadót a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szabályozza. b) A cégautóadót a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

szabályozza. c) A cégautóadót a 2009.évi CVIII. törvény szabályozza. d) A cégautóadót a 187/2009. (X.21.) Korm.rendelet szabályozza. 2. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadót és az osztalékalap után osztalékadót is

kötelesek fizetni. b) Az egyéni vállalkozók csak személyi jövedelemadót kötelesek fizetni. c) Az egyéni vállalkozók eldönthetik, hogy osztalékalap után vagy a vállalkozói

jövedelmük után kívánnak adót fizetni. d) Az egyéni vállalkozók a személyi jövedelemadójukkal szemben adókedvezményt nem

érvényesíthetnek. 3. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A telekadó alanya a beépítetlen terület használója. b) A telekadó alanya az a magánszemély, aki az adóztatás alá vont terület tulajdonosa. c) A telekadó alanya az önkormányzat illetékességi területén fekvő belterületi

mezőgazdasági földterület megművelője. d) A telekadó alanya az, aki az adóév első napján a telek tulajdonosa. 4. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az evát választó vállalkozásnak legalább két lezárt adóévvel kell rendelkeznie. b) Minden evás társas vállalkozásra vonatkozik a feltöltési kötelezettség. c) Az evás egyszerűsített vállalkozói adó alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. d) Az egyszerűsített vállalkozói adóalapot növeli a kapcsolt vállalkozástól származó

bevétel. 5. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A cégautó magáncélú használata cégautóadó fizetési kötelezettséget keletkeztet. b) A személygépkocsival történő munkába járás miatt fizetett költségtérítés a

munkáltatónál cégautóadó fizetési kötelezettséget keletkeztet. c) A személygépkocsival történő munkába járás miatt fizetett költségtérítés a

munkavállalónál cégautóadó fizetési kötelezettséget keletkeztet. d) A munkába járás költségtérítése cégautóadó fizetési kötelezettséget soha nem

keletkeztet.



6. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az erdő művelési ágban nyilvántartott telek mentes a telekadó alól. b) Az építési tilalom alatt álló telek a mentes a telekadó alól. c) Mindkét előző megállapítás egyaránt helyes. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen, mert a telekadó alól mentesség nem

adható. 7. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Kommunális adókötelezettség terheli az önkormányzat illetékességi területén lakó

magánszemélyeket és vállalkozókat. b) Kommunális adó vethető ki az önkormányzat illetékességi területén vállalkozási

tevékenységet folytatókra. c) Kommunális adó vethető ki az önkormányzat illetékességi területén lakástulajdonnal

rendelkezőkre. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen, mert kommunális adó már nincs. 8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A lízingelt személygépjárművek utáni cégautóadót a lízingbe adónak kell megfizetnie. b) A lízingbe adott személygépjárművek után nem minden esetben keletkezik cégautóadó

fizetési kötelezettség. c) A lízingelt személygépjárművek utáni cégautóadót a gépjármű mindenkori

tulajdonosának kell megfizetnie. d) Lízingbe adott gépjárművek után nem keletkezik cégautóadó. 9. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az általános forgalmi adó alapját a termék nettó eladási ára vagy a termék szokásos

piaci értéke képezi. b) Az általános forgalmi adó alapját a nettó ellenérték képezi. c) Az általános forgalmi adó alapját a bruttó eladási ár képezi. d) Az általános forgalmi adó alapját minden esetben a piaci forgalmi érték, vagyis a

szokásos piaci ár képezi. 10. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az általános forgalmi adó általános kulcsa 18%. b) Az általános forgalmi adó általános kulcsa 20%. c) Az általános forgalmi adó általános kulcsa 25%. d) Az általános forgalmi adó általános kulcsa 27%.



11. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adóévet megelőző 7 évvel korábban szerzett ingatlan értékesítése esetében

adókötelezettség nem keletkezik. b) Az adóévet megelőző 6 évvel korábban szerzett lakóingatlan értékesítése esetében

adókötelezettség nem keletkezik. c) Az ingatlanértékesítés bevételének 25 százaléka után mindenképpen személyi

jövedelemadót kell fizetni. d) A lakóingatlanok értékesítéséből származó bevétel adómentes. 12. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A kommunális adó mértéke adótárgyanként 32.000Ft. b) A kommunális adó mértéke ingatlantulajdononként és lakásbérleti jogonként évi 12.000 Ft. c) A kommunális adó évi mértékének felső határa adótárgyanként és lakásbérleti

jogonként 17.000 Ft. d) A kommunális adó évi mértékének alsó határa adótárgyanként 400 Ft. 13. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Ukrajnába történő értékesítés közösségi eladásnak minősül. b) Romániába történő eladás közösségi értékesítésnek minősül. c) Görögországba történő értékesítés exporteladásnak minősül. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 14. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Termékimport esetén az áfát önbevallással kell megállapítani és befizetni. b) Közösségi beszerzés esetében az általános forgalmi adó összegét a Nemzeti Adó- és

Vámhivatal határozattal állapítja meg. c) Termékexport esetén nem kell kiszámlázni áfát. d) Az Európai Unióban székhellyel rendelkező vállalkozás részére történő értékesítés

esetében az eladó minden esetben áfa-mentes számlát állít ki. 15. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Költségvetési csalásért börtönbüntetés szabható ki. b) Költségvetési csalásért mulasztási bírságot kell fizetni. c) A költségvetési csalás fogalma azonos az adócsalás fogalmával. d) A költségvetési csalást a Ptk. és az Art. szankcionálja. 16. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az egyéni vállalkozók esetében egyablakos bejelentkezési rendszer működik. b) A társas vállalkozások csak a cégbírósághoz jelentkeznek be. c) Természetes személyek adószámot nem kaphatnak. d) Külföldi állampolgár Magyarországon nem lehet egyéni vállalkozó.



17. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az exportértékesítés tárgyi adómentes tevékenység. b) Import esetében az áfát mindig a NAV állapítja meg és szedi be. c) Közösségi értékesítés esetében az érintett ország adóhatóságához be kell jelentkezni. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen. 18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az idegenforgalmi adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma alapján is

meghatározható. b) Az idegenforgalmi adó alapja a szobák száma alapján is meghatározható. c) Az idegenforgalmi adó alapja a szállásdíj vagy a szállásért bármilyen formában nyújtott

ellenérték is lehet. d) Az idegenforgalmi adó csak a helyi adókról szóló törvényben meghatározott mértékig

vethető ki. 19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az áfa rendszerében alanyi adómentességet bárki választhat. b) A közhatalmi tevékenység áfa hatályán kívüli tevékenység. c) Önkormányzat és minisztérium nem lehet áfa-alany. d) Egy átalányadózó egyéni vállalkozó nem lehet alanya az általános forgalmi adónak. 20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adóregisztrációs eljárás az adószám kiadását megelőzi. b) Az adóregisztrációs eljárás az adószám megtagadását eredményezheti. c) Az adóregisztrációs eljárás az adószám törlését eredményezheti. d) Az a) és a b) válasz egyaránt helyes.



10.8. A tudásszint mérés nyolcadik tesztsora


a) Az adózás előtti eredmény, az adóalap és a jövedelem- (nyereség) minimum közül a legkisebb lesz az adóalap.

b) Az adózás előtti eredmény, az adóalap és a jövedelem- (nyereség) minimum közül a legmagasabb lesz az adóalap.

c) A jövedelem- (nyereség) minimum akkor lesz adóalap, ha meghaladja mind az adózás előtti eredmény, mind a társasági adóalap összegét, és az adózó nem kíván nyilatkozattal élni.

d) A társasági adótörvény szerint nincs ilyen összefüggés. 2. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az evás egyéni vállalkozó kötelezően bevételi nyilvántartást vezet. b) A részvénytársaságok nem választhatják az evát. c) Az egyszerűsített vállalkozói adó alapját csökkenti a kapott kártérítés. d) Az evás kft. választhat a bevételi nyilvántartás és a kettős könyvvezetés között. 3. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Feltöltési kötelezettség esetében az adót a várható adó összegére kell kiegészíteni. b) Feltöltési kötelezettség esetében az adót a várható adó összegének 90%-áig kell

kiegészíteni. c) Feltöltési kötelezettség esetében az adót a várható adó összegének 80%-áig kell

kiegészíteni. d) A társasági adóalanyoknál nincs adóelőleg feltöltési kötelezettség. 4. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A munkaviszonnyal rendelkezők személyi jövedelemadó bevallását csak a munkáltató készítheti el.

b) A különadózó jövedelemmel rendelkezők személyi jövedelemadó bevallását csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készítheti el.

c) A nyugdíjas magánszemélyek csak egyszerűsített adóbevallást tehetnek. d) Az adóbevallással kapcsolatos fenti állítások egyike sem helyes, a törvény nem így

rendelkezik. 5. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A magánszemélyekre és az egyéni vállalkozókra nem terjed ki a cégautóadó fizetési kötelezettség.

b) A magánszemélyek szabadon dönthetnek arról, hogy cégautóadót vagy gépjárműadót fizetnek.

c) A magánszemélyek a gépjárműadón túl cégautóadót is fizetnek, ha az adókötelezettség fennáll.

d) A gépjárműadó fizetésére kötelezett magánszemélyek cégautóadó fizetésére is kötelezettek.



6. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az osztalék után 25 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. b) Az egyéni vállalkozó osztalékalapja után 27 százalékos adót kell fizetni. c) A magánszemélyek által szerzett osztalékjövedelem után 16 százalékos osztalékadót és

14% eho-t kell fizetni. d) A magánszemélyek által szerzett osztalékjövedelem bruttósított összege után 16

százalékos osztalékadót kell fizetni. 7. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A munkáltató által finanszírozott foglalkozás-egészségügyi vizsgálat ára szja-köteles

jövedelemnek minősül. b) A munkáltatótól adóévben kapott csekély összegű ajándék után senki nem fizet adót. c) A kockázati haláleseti biztosítás díjának munkáltató általi átvállalása bérként

adóztatandó. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen. 8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Egy költségvetési intézmény ingatlanainak korrigált forgalmi értéke után építményadó

fizetési kötelezettség keletkezik. b) A szükséglakások mentesek az építményadó alól. c) A kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakások mentesek az építményadó alól. d) Az építményadóra vonatkozó mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 9. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Áfa-elszámolásra a pénztárblokk is alkalmas. b) Áfa-elszámolásra a nyugta is alkalmas. c) Áfa-elszámolásra csak a számla alkalmas. d) Mindhárom megállapítás egyaránt hamis. 10. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az egyszerűsített számla nem tartalmaz általános forgalmi adót. b) Értékesítés esetén csak számlát lehet kiállítani. c) Készpénzes értékesítés esetében csak nyugtát lehet kiállítani. d) Mindhárom megállapítás egyaránt hamis. 11. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A lakáscélú vissza nem térítendő munkáltatói támogatás különadózó jövedelem. b) A lakáscélú vissza nem térítendő munkáltatói támogatás adómentes jövedelem. c) A lakáscélú vissza nem térítendő munkáltatói támogatás 5.000.000 Ft-ig adómentes. d) Mindhárom megállapítás egyaránt hamis.



12. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az szja alanya csak magyar állampolgár lehet. b) Az szja alanya csak belföldi illetőségű személy lehet. c) Az szja alanya csak cselekvőképes magánszemély lehet. d) Mindhárom megállapítás egyaránt hamis. 13. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A csekély összegű (de minimis) támogatás adóalap csökkentésre jutó adó formájában is

megjelenhet. b) A csekély összegű (de minimis) támogatás adókedvezmény formájában is megjelenhet. c) A csekély összegű (de minimis) támogatás kamatkedvezmény diszkontált érték

formájában is megjelenhet. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 14. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Korlátozott felelősségű társaság is választhat egyszerűsített vállalkozói adót. b) Korlátozott felelősségű egyéni cég is választhat egyszerűsített vállalkozói adót. c) Egyéni vállalkozó társasági adó hatálya alá bejelentkezhet. d) Mindhárom megállapítás helyes. 15. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A de minimis támogatás igénybe vételének éves összeghatára 200.000 euró. b) A csekély összegű támogatás három egymás utáni évben összeszámítandó, és az

igénybevételi határ 200.000 euró. c) A csekély összegű támogatás három egymás utáni évben összeszámítandó, és az

igénybevételi határ 100.000 euró. d) A társasági adóalanyok esetében nincs de minimis támogatás. 16. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Idegenforgalmi adót középiskolásoknak is kell fizetni. b) Idegenforgalmi adó alól törvényi mentesség nincs. c) Idegenforgalmi adót az üdülők tulajdonosainak is kell fizetniük. d) Mindhárom megállapítás helytelen 17. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A gépjármű kereskedőket nem terheli cégautóadó fizetési kötelezettség. b) A készletre vett autók után a gépjármű kereskedőnek nem kell cégautóadót fizetnie. c) A gépjármú kereskedő köteles cégautóadót fizetni a tesztautók után. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen.



18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az építményadó évi mértékének felső határa az építmény hasznos alapterületét alapul

véve 1.100 Ft/m2. b) Az építményadó évi mértékének felső határa az ingatlan korrigált forgalmi értékének

3,6%-a. c) Mindkét előző megállapítás helyes. d) Egyik előző megállapítás sem helyes, az építményadó mértékét az önkormányzat

szabadon állapíthatja meg. 19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A telekadó az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi

földrészletre vethető ki. b) A telekadó az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen külterületi

földrészletre vethető ki. c) A telekadó az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen mezőgazdasági

művelés alá vont földrészletre vethető ki. d) A telekadó bármilyen rendeltetésű belterületi földrészletre kivethető. 20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adófeltöltési kötelezettség akkor keletkezik, ha az előző évi árbevétel eléri vagy

meghaladja az 50.000.000 Ft-ot. b) Az adófeltöltési kötelezettség akkor keletkezik, ha az előző évi árbevétel eléri vagy

meghaladja az 100.000.000 Ft-ot. c) Az adófeltöltési kötelezettség akkor keletkezik, ha az előző évi árbevétel eléri vagy

meghaladja az 500.000.000 Ft-ot. d) A társasági adóalanyoknál nincs adóelőleg feltöltési kötelezettség.

TUDÁSSZINT MÉRÉS TESZTSORAINAK MEGOLDÁSA 292


11. A tudásszint mérés tesztsorainak megoldása Hasonlítsa össze a saját megoldásait az alábbi megoldásokkal. Minden helyes válasz 1-1 pontot ér. A sikerhez legalább 60%-os teljesítmény szükséges, azonban ezzel ne elégedjen meg, mert a vizsgadrukk keveseknél emeli meg a teljesítményt. Legalább 80%-os, még inkább 100%-os teljesítményre törekedjen. A tudásszint mérés első tesztsorának megoldása

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

D D D C A D D D D D

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20

D C A C A B C D B A

A tudásszint mérés második tesztsorának megoldása

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

A C A D C D A A D D

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20

D A B C C D D B C A

A tudásszint mérés harmadik tesztsorának megoldása

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

D B B A A A B D D D

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20

D D C B A B B C D C

A tudásszint mérés negyedik tesztsorának megoldása

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

C D C B B C B C D B

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20

D B D B C D B A D D

TUDÁSSZINT MÉRÉS TESZTSORAINAK MEGOLDÁSA 293


A tudásszint mérés ötödik tesztsorának megoldása

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

D A C B D D B D A C

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20

B D C D A C C D A B

A tudásszint mérés hatodik tesztsorának megoldása

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

A D C A D C C B A D

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20

D B A C C B A A C D

A tudásszint mérés hetedik tesztsorának megoldása

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

A A D B D A C B B D

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20

B C B C A A D C B D

A tudásszint mérés nyolcadik tesztsorának megoldása

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

C D A D C C D B D D

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20

D D D A B D C B A B

SZAKMAI ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 294


SZAKMAI ÉRTELMEZ Ő SZÓTÁR

A Adó: kényszer jellegű, vissza nem térülő, visszafizetés nélküli, általános és pénzbeli szolgáltatás, melyet jogszabály alapján hajtanak be. [Herich 2012] Adóalap: az az értékösszeg vagy természetben meghatározott mennyiség (pl. m2, ingatlanok száma, gépjármű önsúlya stb.) amely után adókulcs (%) vagy adótétel (Ft) alkalmazásával kiszámítható az adó összege. Adóazonosító jel: az adókártya által tartalmazott tízjegyű szám, amely a magánszemély adózó azonosítására szolgál. [2003. évi XCII. törvény] Adóazonosító szám: az adószám, a csoportazonosító szám, a közösségi adószám, a magánszemély adóazonosító jele. [2003. évi XCII. törvény] Adóbehajtás: a fennálló adótartozásnak az adóhatóság általi ‒ jogi eszközök felhasználásával történő ‒ erőszakos beszedése. Adóbevallás: az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. [2003. évi XCII. törvény 31.§ (1)] Adóbírság: adóhiány megállapítása esetén kiszabható fizetési kötelezettség. Az adóbírság mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. [2003. évi XCII. törvény 170.§ (1)] Adócsaló: adócsalást követ el az, aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt a hatóság elől elhallgat, és ezzel az adóbevételt csökkenti. Adóellenőrzés: a szükséges iratok, nyilvántartások, számítások, tények és körülmények vizsgálata az adóhivatal munkatársai által arra vonatkozóan, hogy az adózók eleget tettek-e, illetve helyesen tettek-e eleget az adózással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeiknek. Adóelőleg: a költségvetési bevételek folyamatosságát biztosító, törvény által előírt fizetési kötelezettség, amelynek időpontja és mértéke a konkrét adónemtől és az adózó adófizetési kötelezettségének nagyságától függ. Adóév: az az időszak, amelyre vonatkozóan az adó alapját, az adó összegét meg kell állapítani és meg kell fizetni. Ez általában a naptári év, de lehet gazdasági év is.



Adófizető: az a magánszemély vagy gazdálkodó, akinek az adót meg kell fizetnie. Adófolyószámla: olyan kimutatás, amely az adóalanyok kötelezettségeinek, jogosultságainak és az ezek alapján teljesített befizetések, illetve visszatérítések nyilvántartására szolgál. Adóhatóság: az adó beszedésére jogosult, az állam (önkormányzat) nevében az adóztatással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket gyakorló szervezet. Adóhiány: az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. [2003. évi XCII. törvény 170.§ (2)] Adóigazgatási eljárás: olyan eljárás, amelyben az adóhatóság az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését, a joggyakorlás törvényességét, az adózást érintő tényekről, adatokról, körülményekről nyilvántartást vezet és adatot igazol. Adókedvezmény: Az adó összegének ‒ feltételekhez kötött ‒ mérséklési lehetősége, vagyis az adóztató (állam, önkormányzat) által az adózónak nyújtott preferencia. Adókivetés: az adóztatásnak az a módja, amikor a megfizetendő adó összegét az adóhatóság állapítja meg. Adókulcs: az adóalap százalékában meghatározott adómérték (pl. áfa-kulcs). Adókülönbözet: az adójogszabályok alapján fizetendő, és az adózó által ténylegesen megfizetett adó közötti pénzben kifejezett különbözet. Adómegállapítás: az a tevékenység, amely alapján adó alapja és az adó összege meghatározásra kerül (önadózás, adólevonás, adóbeszedés, kivetés, kiszabás, utólagos adómegállapítás). [2003. évi XCII. törvény 25.§ (1)] Adómentesség: az adózónak nyújtott preferencia, amelynek alapján vagy az adó tárgya (pl. műemlék épület, veterán autó), vagy az adó alanya mentesül az adóztatás alól. Adómérséklés: az adózó kérelmére történő adóhatósági döntés, amely alapján az adóhatóság az adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást ‒ rendkívüli körülmények fennállása mellett ‒ mérsékelheti, vagy elengedheti. [2003. évi XCII. törvény 134.§ (1)-(2)] Adómérték: kifejezi, hogy az adóalap (pl. jövedelem) vagy annak egysége (pl. lakás alapterületének m2-e) után mennyi adót kell fizetni. Az adó mértékét adókulccsal (%) vagy adótétellel (Ft) határozhatják meg. Adóregisztrációs eljárás: az állami adóhatóság általi, az adószám megállapítása előtti, speciális ellenőrzés. [2003. évi XCII. törvény 24/C.§ (1)]



Adóslista: az adóhatóság nyilvántartása a közterheket teljes mértékben meg nem fizető (negatív adóslista), és az adótartozással nem rendelkező (pozitív adóslista) magánszemélyekről és gazdálkodókról. Adószám: a gazdálkodók egységes azonosítását szolgáló 11 jegyű szám. A 9. számjegye az áfa-kód, amely az adózó áfa-jogi statusára utal. Adótárgy: az adófizetésre kötelezés jogcíme, amely lehet dolog (pl. gépjármű), objektum (pl. ingatlan), tevékenység (pl. iparűzés), jog (pl. haszonélvezeti jog), jogviszony (pl. lízing), jogcím (pl. szerzői jog). Adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás. Adótényállás: az adókötelezettség létrejöttéhez szükséges személyi és tárgyi feltételek összessége. Adótétel: adótétellel kerül megállapításra a fizetendő adó, ha az adóalapot természetes mértékegységben fejezik ki (pl. a gépjármű teljesítménye, az ingatlanok száma, telek alapterülete, stb.). Adó visszaigénylés joga: ha az adózó több adót fizetett, mint a törvényes mérték, joga van az adó visszaigénylésére vagy visszatérítésére. Adózó: Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy e törvény írja elő. [2003. évi XCII. törvény 6.§ (1)] Áfa-alany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére [2007. évi CXXVII. törvény 5.§(1)] Állami adóhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve. [2003. évi XCII. törvény 10.§ (1)] Átengedett központi adók: az állam a központi adókból származó bevételek meghatározott részét visszajuttatja az önkormányzatoknak (pl. személyi jövedelemadó).

B Belföld: Magyarország területe, beleértve a vámszabadterületet is. [1995. évi CXVII. törvény 3.§ (1)] Belföld alatt Magyarország területe értendő. [2007. évi CXXVII. törvény 4. § (1)]



CS Csoportos adóalanyiság: a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag a csoportos adóalanyiság időszakában együttesen minősül – ha az áfatörvény másként nem rendelkezik – egy adóalanynak. [2007. évi CXXVII. törvény 8.§ (4)]

D De minimis támogatás: az Európai Unió tagállamai azokat a támogatásokat tekintik de minimis, azaz csekély összegű állami támogatásnak, amelyek a támogatás kis összege miatt nem torzítják a tagállamok közötti kereskedelmet és nem is fenyegetnek a kereskedelem torzításával. Csekély összegűnek minősül minden olyan állami forrásból nyújtott támogatás vagy bevételkiesés, amelynek összege három év alatt nem haladja meg a 200 ezer eurónak megfelelő forintösszeget, és amiről a támogatást nyújtó vagy törvény kimondja, hogy de minimis támogatásnak minősül.

E Elektronikus ügyfélkapu: az ügyfélkapu egy központi elektronikus hatósági kapcsolatot biztosító felület, amely a közigazgatás és a természetes személy kapcsolatát teszi lehetővé. Elektronikus ügyintézés: a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus úton történő ellátása, továbbá az eközben felmerülő tartalmi és formai kezelési munkamozzanatok összessége. Ellenőrzés: olyan tevékenység, amely valamely cselekvés, folyamat vagy esemény egy előre kijelölt feltételrendszerhez viszonyított megvalósulását vizsgálja. Export: olyan értékesítés, amikor a termék az Európai Közösség határain kívülre kerül. Építményadó alanya: az a magánszemély vagy gazdálkodó, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. [1990. évi C. törvény 12.§ (1)]

H Hatáskör: kifejezi, hogy az adóhatóságnak milyen adókkal kapcsolatban vannak feladatai és jogosítványai. Helyi adó: törvény által szabályozott olyan adó, amelynek bevezetéséről, módosításáról, megfizetésének szabályairól és megszüntetéséről a törvény adta kereteken belül a helyi önkormányzat dönt.



I Idegenforgalmi adó alanya: az a magánszemély, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. [1990. évi C. törvény 30. § (1) ] Illeték: az állam által magas szintű jogszabályban kivetett közbevétel, mely a társadalom közös szükségleteinek kielégítésére szolgál, melyet az állam magánjavak elvonása útján szed be, és közvetlen ellenszolgáltatás nyújt érte. Illetékesség: az ügyek földrajzi alapú megosztása egy adott állam azonos hatáskörű szervei között, vagyis arra a kérdésre ad választ, hogy az azonos hatáskörű szervek közül egy konkrét ügyben, adott területen (pl. városban, községben) melyik jár el. Import: olyan beszerzés, amikor a termék az Európai Közösség határain kívülről érkezik. Irányelv (direktíva): a közösségi jogban egy másodlagos jogforrás-típus. Az irányelv csak a benne megfogalmazott elérendő cél tekintetében kötelező, a nemzeti jogba való beépítés a tagállam feladata.

J Jogorvoslati jog: jogainak sérelme esetén mindenkit megillet a jogorvoslat. Jogorvoslat az eljárás minden szakaszában kérhető. Az adóhatóság első fokú érdemi határozata ellen halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. Az adózónak joga van a törvénysértőnek tartott másodfokú érdemi adóhatósági határozat bírói felülvizsgálatához.

K Késedelmi pótlék: az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig kell fizetni. Mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Késedelmi pótlékot késedelmi pótlék után felszámítani nem lehet. [2003. évi XCII. törvény 165.§] Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés, ideértve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezését, átvezénylését is. [1995. évi CXVII. törvény 3.§ (11)] Kommunális adó alanya: az a magánszemély vagy gazdálkodó, aki a naptári év első napján a telek, építmény tulajdonosa, továbbá az is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakásnak a bérleti jogával rendelkezik. [1990. évi C. törvény 24.§]



Korlátlan adókötelezettség: az illetőség szerinti országban minden (bármely más országban keletkezett) jövedelmet figyelembe kell venni az adóalap meghatározásánál. [Herich 2012] Korlátozott adókötelezettség: a külföldi illetőséggel rendelkezők esetében csak a belföldről származó adóköteles jövedelmet kell figyelembe venni az adóalap meghatározásánál. [Herich 2012] Közösségi adószám: a tagországok közötti áru- és szolgáltatásforgalomban alkalmazott adóazonosító szám. Központi adó: törvény által megállapított olyan adó, amelynek kivetéséről, megfizetésének szabályairól az Országgyűlés dönt. Közvetlen adó: olyan adófajta, amely esetében az adóteher viselője és az adó megfizetője ugyanazon személy (pl. szociális hozzájárulási adó, egyszerűsített vállalkozói adó). Közvetett adó: olyan adófajta, amely esetében az adóteher viselője és az adó megfizetője nem ugyanazon személy (pl. általános forgalmi adó, baleseti adó).

M Mulasztási bírság: speciális pénzügyi-adójogi szankció, amelyet valamely adókötelezettségi elem (pl. bejelentési, számlanyitási, nyilvántartási, bizonylatadási stb.) nem teljesítése esetén állapít meg az adóhatóság. [2003. évi XCII. törvény 172.§]

N Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV): államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó háromszintű kormányhivatal.

Ö Önadózás: az adózó maga állapítja meg, vallja be és fizeti meg adókötelezettségeit. [2003. évi XCII. törvény 26.§ (1)] Önellenőrzés: az önadózás alapján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adóalapot, adót az adózó az adóellenőrzés megkezdéséig helyesbítheti. Önellenőrzési pótlék: olyan fizetési kötelezettség, amelyet akkor kell megfizetni, ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti. Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani. [2003. évi XCII. törvény 168.§]



Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet magában foglaló – térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.

SZ Számított adó: az adó mértékének figyelembevételével az adó alapjából meghatározott adó.

T Telekadó alanya: az a magánszemély vagy gazdálkodó, aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. [1990. évi C. törvény 18.§]

V Vám: Olyan közbevétel, amelyet az állam a vámhatáron áthaladó áruk után szed. Vámazonosító szám (VPID szám): az EK végrehajtási rendelettel összhangban nyilvántartási és azonosító számként (EORI-szám) használható. Vámhatár: általában azonos Magyarország államhatárával. Vámhatárnak minősül továbbá a vámszabad- és a tranzit terület határa is. Vámhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve. Vámigazgatási eljárás: a vámhatóság által a vám- és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek érvényesítése érdekében végzett cselekmények összessége. Vámtarifa: az egyes országok külkereskedelmében előforduló áruk, árucikkek bizonyos rendszer szerint összeállított termékjegyzéke. Vámunió: a gazdasági integráció egyik fokozata. A vámunió azt jelenti, hogy a benne részt vevő országok egymás áruira nem vetnek ki importvámot, a külső országok termékeire pedig közösen megállapított vámokat alkalmaznak. Vámút: olyan földrajzi pont vagy terület, amelyen árut/vámárut külön engedély nélkül szabad a vámhatáron át szállítani. Végrehajtási eljárás: a tartozást megállapító, illetve a nyilvántartó adóhatóság intézkedése az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás behajtása iránt, mint pl. az inkasszó, illetve a hatóság által lefoglalt ingó- és ingatlanvagyon árverésen történő értékesítése.



Jogszabálymutató Magyarország Alaptörvénye 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 2000. évi C. törvény – a számvitelről 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 1990. évi C. törvény a helyi adókról 1959. évi IV. törvény – a Polgári Törvénykönyvről

Egyéb forrásmunkák Dr. Bokor Csaba – Dr. Farkas Alexandra – Dr. Futó Gábor – Pölöskei Pálné – Szatmári László – Dr. Szilovics Csaba: Adó 2012 Magyarázatok (Penta Unió 2012) Dr. Herich György: Adótan 2012 (Penta Unió 2012) Dr. Herich György: Nemzetközi adózás – Adózás az Európai Unióban III. átdolgozott kiadás (Penta Unió 2011) Erdős Gabriella – Gombkötő Bálint – Dr. Herich György – Dr. Reményi Gábor – Dr. Supala Ágnes – Szölgyémy Balázs – Dr. Winkler László: Kettős adóztatási egyezmények (Penta Unió 2009)



TARTALOMJEGYZÉK

1. FELADATOK AZ ADÓZÁS RENDJE KÖRÉB ŐL..................................................... 4

1.1. AZ ADÓZÁS RENDJÉNEK GYAKORLATI PÉLDÁI.............................................................4 1.2. AZ ADÓZÁS RENDJE GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA......................................11

2. FELADATOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ KÖRÉB ŐL............................... 17

2.1. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI...................................................17 2.2. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA.......................31

3. FELADATOK AZ EGYSZER ŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ KÖRÉB ŐL....... 71

3.1. AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI .................................71 3.2. AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁ SA.....81

4. FELADATOK A TÁRSASÁGI ADÓ KÖRÉB ŐL ...................................................... 94

4.1. A TÁRSASÁGI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI ....................................................................94 4.2. A TÁRSASÁGI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA......................................106

5. FELADATOK A GÉPJÁRM ŰADÓ, CÉGAUTÓADÓ KÖRÉB ŐL....................... 127

5.1. A GÉPJÁRMŰADÓ, CÉGAUTÓADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI............................................127 5.2. A GÉPJÁRMŰADÓ, CÉGAUTÓADÓ GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA ...............136

6. FELADATOK A HELYI ADÓ KÖRÉB ŐL............................................................... 146

6.1. A HELYI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI ...........................................................................146 6.2. A HELYI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA ..............................................156

7. FELADATOK AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ KÖRÉB ŐL ........................ 176

7.1. AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI .............................................176 7.2. AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA .................190

8. TESZTKÉRDÉSEK...................................................................................................... 210

8.1. TESZTKÉRDÉSEK AZ ADÓZÁS RENDJE TÉMAKÖRÉBŐL ..............................................210 8.2. TESZTKÉRDÉSEK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÉMAKÖRÉBŐL ...............................215 8.3. TESZTKÉRDÉSEK AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ TÉMAKÖRÉBŐL ............221 8.4. TESZTKÉRDÉSEK A TÁRSASÁGI ADÓ ÉS AZ OSZTALÉKADÓ TÉMAKÖRÉBŐL .............227 8.5. TESZTKÉRDÉSEK A GÉPJÁRMŰADÓ, CÉGAUTÓADÓ TÉMAKÖRÉBŐL .........................233 8.6. TESZTKÉRDÉSEK A HELYI ADÓK TÉMAKÖRÉBŐL ......................................................239 8.7. TESZTKÉRDÉSEK AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ TÉMAKÖRÉBŐL ...........................145



9. TESZTKÉRDÉSEK MEGOLDÁSA .......................................................................... 251

9.1. AZ ADÓZÁS RENDJÉNEK TÉMAKÖRÉBŐL SZÁRMAZÓ TESZTKÉRDÉSEK MEGOLDÁSA..............................................................................................................251

9.2. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÉMAKÖRÉBŐL SZÁRMAZÓ TESZTKÉRDÉSEK

MEGOLDÁSA ..............................................................................................................252 9.3. AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ TÉMAKÖRÉBŐL SZÁRMAZÓ

TESZTKÉRDÉSEK MEGOLDÁSA...................................................................................253 9.4. A TÁRSASÁGI ADÓ ÉS OSZTALÉKADÓ TÉMAKÖRÉBŐL SZÁRMAZÓ TESZTKÉRDÉSEK

MEGOLDÁSA ..............................................................................................................254 9.5. A GÉPJÁRMŰADÓ, CÉGAUTÓADÓ TÉMAKÖRÉBŐL SZÁRMAZÓ TESZTKÉRDÉSEK

MEGOLDÁSA ..............................................................................................................255 9.6. A HELYI ADÓK TÉMAKÖRÉBŐL SZÁRMAZÓ TESZTKÉRDÉSEK MEGOLDÁSA..............256 9.7. AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ TÉMAKÖRÉBŐL SZÁRMAZÓ TESZTKÉRDÉSEK

MEGOLDÁSA ..............................................................................................................257

10. TUDÁSSZINT MÉRÉS .............................................................................................. 258

10.1. A TUDÁSSZINT MÉRÉS ELSŐ TESZTSORA................................................................259 10.2. A TUDÁSSZINT MÉRÉS MÁSODIK TESZTSORA.........................................................263 10.3. A TUDÁSSZINT MÉRÉS HARMADIK TESZTSORA.......................................................267 10.4. A TUDÁSSZINT MÉRÉS NEGYEDIK TESZTSORA........................................................271 10.5. A TUDÁSSZINT MÉRÉS ÖTÖDIK TESZTSORA............................................................275 10.6. A TUDÁSSZINT MÉRÉS HATODIK TESZTSORA..........................................................279 10.7. A TUDÁSSZINT MÉRÉS HETEDIK TESZTSORA..........................................................283 10.8. A TUDÁSSZINT MÉRÉS NYOLCADIK TESZTSORA.....................................................287

11. TUDÁSSZINT MÉRÉS TESZTSORAINAK MEGOLDÁSA ....... ........................ 291

SZAKMAI ÉRTELMEZ Ő SZÓTÁR.............................................................................. 293

TARTALOMJEGYZÉK .................................................................................................. 301

Documents

Adózási ismeretek alkalmazása