Általános géptan gyakorlatok.pdf

!!!!!!!!!!!!!!

Nyugat-magyarországi Egyetem

Czupy Imre, Horváth Béla, Major Tamás

Általános géptan gyakorlatok

TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0067

Műszaki metaadatbázis alapú fenntartható e-learning és tudástár létrehozása

!!GSPublisherEngine 0.0.100.17

GSPublisherEngine 0.0.100.17

tudasfelho.hu

A pályázat keretein belül létrehoztunk egy speciális, felhő alapú adatbázist, tudásfelhő néven, ami egymástól függetlenül is értelmes tudásmorzsákból építkezik. Ezekből az elemi építőkövekből lehet felépíteni egy-egy órai tananyagot, vagy akár egy tantárgy teljes jegyzetét. A létrejött tananyagokat a program online „fordítja” le egy adott eszközre, így a tananyagok optimálisan tudnak megjelenni a diákok okostelefonján, vagy akár egy nagy előadó kivetítőjén is. A projektben résztvevő oktatók a saját maguk által fejlesztett, létrehozott tananyagokat feltöltötték a felhő alapú adatbázisba. A felhasznált anyagok minden eleme mindig magával viszi az eredetileg megadott metaadatokat (pl. fénykép készítője), így a felhasználás során a hivatkozás automatikussá válik. !Ma nagyon sok oktatási kísérlet zajlik a világban, de még nem látszik pontosan, hogy a „fordított osztály” (flipped classroom) vagy a MOOC (massive open online courses) nyílt videó anyagai jelentik a járható utat. Az azonban mindenki számára világos, hogy változtatni kell a megszokott módszereken. A kidolgozott tudásfelhő keretrendszer egyszerre képes kezelni az egyéni tanulási utakat, de akár ki tud szolgálni több ezer hallgatót is egyszerre. !Minden oktató a saját belátása szerint tudja alkalmazni, használni, alakítani az adatbázisát, valamint szabadon használhatja a mások által feltöltött tanagyag elemeket anélkül, hogy a hivatkozásra külön hangsúlyt kellene fektetnie. Az egyes elemekből összeállított „jegyzetek” akár személyre szabhatók, ha pontosan behatárolható a célcsoport tudásszintje. !Az elkészült tananyagok nem statikus, nyomtatott (PDF) jegyzetek, hanem egy állandóan változó, változtatható képekből, videókból és 3D modellekből felépített dinamikus rendszer. Az oktatók az ipar által megkövetelt legmodernebb technológiákat naprakészen tudják beépíteni a tudásfelhőben tárolt dinamikus „jegyzeteikbe” anélkül, hogy új „PDF” jegyzetet kellene kiadni. Ez az online rendszer biztosítja a tananyagoknak és magának az oktatásnak a fenntarthatóságát is. !A dinamikus, metaadat struktúrára épülő tananyagainknak ebben a jegyzetben, csak egy pillanatfelvétele, lenyomata tud megjelenni. A videóknak, az interaktív és 3D struktúráknak, valamint a frissülő tartalmaknak a megjelenítésére így nincsen lehetőségünk. !Az e-learning nem feleslegessé teszi a tanárokat, hanem lehetővé teszi számukra, hogy úgy foglalkozhassanak a diákjaikkal, ahogy a mai, felgyorsult világ megköveteli.

ELŐSZÓ A Nyugat-magyarországi Egyetem (illetve jogelődjei) Erdőmérnöki Karán legutóbb: − 1977-ben jelent meg egyetemi jegyzet az általános géptan gyakorlatok témakörében,

„Erdészeti géptan I. Gyakorlatok B” címen, melyet Dr. Marosvölgyi Béla és Horváth Béla írt; és

− 1978-ban, „Erdészeti géptan I. Gyakorlatok A” címen, melyet Dr. Marosvölgyi Béla, Dr. Pirkhoffer János és Horváth Béla írt.

Az elmúlt időszakban a műszaki szakterület jelentős fejlődésen ment keresztül, ezért egy összefogott, korszerű tananyagot tartalmazó gyakorlati jegyzet megjelentetése időszerű.

A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának minden szakán folyamatos a gépesítési ismeretek oktatása, mert a szakok tevékenységi területeinek egyike sem képzelhető el technikai háttér nélkül. A gyakorlati jegyzet anyaga elsősorban az erdő- és a környezetmérnök-képzésekhez kötődő gépesítési témájú tantárgyakat alapozza. Elvárás ugyanis, hogy az erdő- és környezetgazdálkodással foglalkozók értsenek a technikához, legyen számukra befogadható egy-egy konkrét gép vagy berendezés működtetésének, illetve a gépesített termeléstechnológiai műveletek megvalósíthatóságának gépkönyvekben, használati utasításokban, szakfolyóiratokban, technológiai leírásokban hozzáférhető ismeretanyaga.

A tantárgy oktatásának célja – a tárgy tantárgyi programja szerint – hogy: – megismertesse a legfontosabb alap- és segédanyagokat, iránymutatást adjon azok

kiválasztásához és ellenőrzéséhez; – megismertesse a legfontosabb gyártástechnológiai eljárásokat, megalapozva ezzel a

gépjavító és felújító tevékenységet; – olyan, a gépek szerkezeti részeire (mechanikus és hidraulikus gépelemek) vonatkozó

ismereteket adjon, amelyek lehetővé teszik a gépek szerkezeti felépítésének, működési elvének megértését, illetve amelyek alapot teremtenek a szerkezeti egységek kiválasztásához.

A gyakorlati jegyzetben: − acélok, fémek, öntöttvasak anyagvizsgálatával; − gyártástechnológiai eljárásokkal; − gépelemek kiválasztásával, méretezéssel kapcsolatos számításokkal; − kenőanyagok (kenőolajok, kenőzsírok) vizsgálatával; − hidraulikus körfolyamatok tervezésével és építésével foglalkozunk.

Mindezt kiegészíti egy olyan háttér, amely: − fizikai mechanikai jellemzőkről (SI mértékegység-rendszer, felületi érdesség, tűrések,

illesztések, súrlódási jellemzők stb.); − gépészeti anyagok jellemzőiről; − acélgyártmányok jellemzőiről; − szabványos gépelemekről és − szabványos hidraulikus elemekről ad tájékoztatást. A gépelemek kiválasztásával, méretezéssel és a hidraulikus körfolyamatok tervezésével

kapcsolatos anyagrész megoldott mintafeladatokat és – a feladatmegoldás gyakorlására – megoldatlan példákat tartalmaz. A feladatok megoldásához szükséges, de a példa szövegezése során nem közölt jellemzőket a háttéranyag tartalmazza. A megoldásokban a háttéranyagból vett adatokra utalás történik. Az eredménytár a megoldatlan feladatok eredményeit tartalmazza, melyek akkor adódnak, ha a feladatmegoldáshoz szükséges, két határ közé választható jellemzőket az eredmények után zárójelben megadott értékűre választjuk. Így bizonyos esetekben a megoldottól némileg eltérő eredmények is helyesek lehetnek.

A gyakorlati jegyzet anyagának összeállításakor arra törekedtünk, hogy a fő témakörökben foglaltak ismeretében mérnökeink egyszerűbb gépészeti feladatok megoldására önállóan is képesek

legyenek (pl. egyszerűbb munkagépek vagy gépelemek szerkesztése, gyártása, javítása), bonyolultabb gépészeti problémák megoldásában pedig a specialisták megfelelő ismeretekkel rendelkező, a problémákat műszaki szempontból és szakszerű nyelvezettel megfogalmazni tudó munkatársai lehessenek.

A műszaki szakterület folyamatosan fejlődik, ezért a gyakorlati jegyzet nem lezárt munka, a tananyag frissítése és korszerűsítése a mindennapi oktatási feladatok közé tartozik. A háttéranyag jelentős része a jelenleg (2013.) érvényes szabványok kivonata, így az adatok későbbi felhasználása előtt a vonatkozó szabványok érvényességéről meg kell győződni. A teljességre való törekvés a gyakorlati jegyzet korlátozott terjedelme miatt sem lehetett reális célkitűzés.

Köszönet illeti a jegyzet gondos és alapos lektorát – aki Prof. Dr. Láng Zoltán egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudomány doktora –, továbbá szerzőtársaimat és minden munkatársamat, aki a jegyzet anyagának összeállításakor segített, köztük kiemelten Vinkovics Sándor intézeti mérnököt, Horváth Zsuzsanna és Szalay Dóra doktoranduszokat, akik az ábrák végleges formájának kialakításához, a nyomdai forma kialakításához és a gépelésben nyújtottak segítséget. !

Sopron, 2013. március !Prof. Dr. Horváth Béla !!!!

TARTALOMJEGYZÉK 1. Acélok, fémek, öntöttvasak anyagvizsgálata

1.1 Szakítóvizsgálat 1.2 Nyíróvizsgálat 1.3 Keménységmérés

1.31 Keménységmérés Brinell eljárással 1.32 Keménységmérés Vickers eljárással 1.33 Keménységmérés Rockwell eljárással

1.4 Ütvehajlítás 2. Gyártástechnológiai eljárások

2.1 Hőkezelések gyakorlati vonatkozásai 2.11 A hőkezelést előkészítő számítások

2.2 Hegesztések gyakorlati vonatkozásai 2.21 Lánghegesztés

2.21.1 A lánghegesztés eszközei 2.21.2 A gázpalackok gáztartalmának meghatározása 2.21.3 A hegesztőégő megválasztása 2.21.4 A hegesztőgáz igény számítása 2.21.5 Lángerősség megválasztása 2.21.6 A hegesztőpálca anyagának és méretének megválasztása

2.22 Ívhegesztés 2.3 Forgácsolások gyakorlati vonatkozásai

2.31 Forgácsoló gépek 3. Gépelemek kiválasztásával, méretezéssel kapcsolatos számítások

3.1 Feladatok a főbb témakörökhöz (egyszerű gépelem-számítási feladatok) 3.11 Kötőelemek

3.11.1 Csavarkötések 3.11.2 Reteszkötések 3.11.3 Bordás tengelykötések 3.11.4 Szeg-, csapszeg kötések 3.11.5 Szilárd illesztésű kötések 3.11.6 Ragasztott kötések 3.11.7 Forrasztott kötések 3.11.8 Hegesztett kötések

3.12 Tengelyek 3.13 Gördülőcsapágyak 3.14 Hajtások

3.14.1 Laposszíj-hajtások 3.14.2 Ékszíjhajtások 3.14.3 Lánchajtások 3.14.4 Fogaskerékhajtások

3.15 Rugók 3.16 Emelőgép-elemek 3.17 Csővezetékek 3.18 Eredménytár

3.2 Összetett gépelem-számítási mintafeladatok 3.21 Egydobos közelítőcsörlő méretezése 3.22 Köszörűgép méretezése

4. Kenőanyagok (kenőolajok, kenőzsírok) vizsgálata 4.1 Olajok vizsgálata

4.11 Olajok viszkozitása és annak mérése 4.12 Ásványolaj termékek lobbanás- és gyulladáspontjának meghatározása 4.13 Ásványi olajok dermedéspontjának meghatározása 4.14 Kokszolási maradék (Conradson-szám) meghatározása 4.15 Hidraulika olajok (munkafolyadékok) osztályozása

4.2 Kenőzsírok vizsgálata 4.21 Kenőzsírok konzisztenciájának vizsgálata 4.22 A cseppenéspont és folyáspont meghatározása

5. Hidraulikus körfolyamatok 5.1 Hidraulikus körfolyamatok tervezése

5.11 Egyszerű hidraulika-számítási feladatok 5.12 Eredménytár (hidraulika) 5.13 Összetett hidraulika-számítási feladatok

5.2 Hidraulikus körfolyamatok építése 5.21 A hidraulikus körfolyamatok építésének általános elvárásai 5.22 Körfolyamtervek hidraulikus körfolyamatok építéséhez

6. Fizikai mechanikai jellemzők (SI mértékegység-rendszer, felületi érdesség, tűrések, illesztések, súrlódási jellemzők stb.) 6-1. táblázat. Mennyiségek jelei, SI egységei 6-2. táblázat. Kihajlás alapösszefüggései 6-3. táblázat. Felületi érdességek (Rz) megmunkálásoknál 6-4. táblázat. Gyártási eljárásokkal elérhető átlagos felületi érdességek 6-5. táblázat. Átlagos érdességek és a tűrés-alapsorozatok összefüggése 6-6. táblázat. ISO illesztési rendszer. Lyukak tűrései 6-7. táblázat. ISO illesztési rendszer. Csapok tűrései 6-8. táblázat. Javasolt illesztések 6-9. táblázat. Súrlódási tényezők (µ) szilárd illesztésű kötésekhez 6-10. táblázat. Súrlódási tényezők (µ) bőrszíjhajtásnál 6-11. táblázat. Biztonsági tényezők (x), gépalkatrészek fáradására történő méretezéséhez 6-12. táblázat. Dinamikus tényezők 6-13. táblázat. Lánchajtások biztonsági tényezői 6-14. táblázat. Hegesztési varrat jóságtényezői 6-15. táblázat. Áramlási sebességek (v) csövekhez

7. Gépészeti anyagok jellemzői 7-1. táblázat. Megengedett felületi terhelések 7-2. táblázat. Megengedett felületi terhelések és súrlódási tényezők 7-3. táblázat. Megengedett felületi terhelések (pmeg) mozgató orsókra 7-4. táblázat. Anyagjellemzők 7-5. táblázat. Általános rendeltetésű szerkezeti acélok mechanikai tulajdonságai 7-6. táblázat. Nemesíthető acélok mechanikai tulajdonságai 7-7. táblázat. Szerkezeti acélok kifáradási biztonsági területei 7-8. táblázat. Szerkezeti anyagok kifáradási határai 7-9. táblázat. Tájékoztató hőfok- és időértékek acélok hőkezeléséhez 7-10. táblázat. Fajlagos hevítési időtényezők értékei 7-11. táblázat. Acélok izzítási és futtatási színei 7-12. táblázat. Hőkezelések hűtőközegeinek relatív és tényleges hűtőképessége

7-13. táblázat. Acélok hőkezelési adatai 7-14. táblázat. Loctite ragasztók jellemzői

8. Acélgyártmányok jellemzői 8-1. táblázat. Hengerelt köracél 8-2. táblázat. Hengerelt laposacél 8-3. táblázat. Idomacél (I-szelvény) 8-4. táblázat. Idomacél (U-szelvény) 8-5. táblázat. Idomacél (egyenlőszárú L-szelvény) 8-6. táblázat. Varratnélküli acélcsövek 8-7. táblázat. Hosszvarratos hegesztett acélcsövek 8-8. táblázat. Varratnélküli hidegenvont acélcsövek 8-9. táblázat. Hegesztett hidegenvont acélcsövek

9. Szabványos gépelemek 9-1. táblázat. Gépipari hosszméretek 9-2. táblázat. Normál métermenet 9-3. táblázat. Trapézmenet 9-4. táblázat. Hatlapfejű csavar 9-5. táblázat. Átmenőlyuk csavar részére 9-6. táblázat. Hatlapú anya és hatlapú alacsony anya normál és finom métermenettel 9-7. táblázat. Reteszek beépítése 9-8. táblázat. Reteszek méretei 9-9. táblázat. Párhuzamos profilú bordás tengelykötés 9-10. táblázat. Hengeres szegek 9-11. táblázat. Csapszegek 9-12. táblázat. Javasolt tengelyátmérők 9-13. táblázat. Védőperem-nélküli rugalmas tengelykapcsoló 9-14. táblázat. Védőperemes rugalmas tengelykapcsoló 9-15. táblázat. SKF mélyhornyú golyóscsapágyak számítási segédtáblázata 9-16. táblázat. SKF mélyhornyú golyóscsapágyak 9-17. táblázat. SKF hengergörgős csapágyak 9-18. táblázat. SKF kúpgörgős csapágyak 9-19. táblázat. Bőrszíjak alkalmazása 9-20. táblázat. Bőrszíjak legfontosabb adatai 9-21. táblázat. Öntöttvas szíjtárcsa 9-22. táblázat. Az ékszíjszelvény jellemző méretei 9-23. táblázat. A különböző szelvényű ékszíjak alkalmazási területei 9-24. táblázat. Ékszíjak jellemző hosszai 9-25. táblázat. Ékszíjanként átvihető névleges teljesítmény 9-26. táblázat. Ékszíjhajtás méretezése 9-27. táblázat. Ékszíjtárcsa méretek 9-28. táblázat. Hüvelyes hajtólánc 9-29. táblázat. Görgős hajtólánc 9-30. táblázat. Sima acélrugólap 9-31. táblázat. Hengeres csavarrugó 9-32. táblázat. Sodronykötelek 9-33. táblázat. Darusodronykötelek méretezése

10. Szabványos hidraulikus elemek 10-1. táblázat. Hidraulikus és pneumatikus energiaátvitel rajzjelei

10-2. táblázat. BP típusú fogaskerék szivattyúk 10-3. táblázat. PD(S) típusú fogaskerék szivattyúk 10-4. táblázat. BMUL és BPA típusú áthajtóművek 10-5. táblázat. ML-típusú áthajtóművek 10-6. táblázat. OMP hidromotorok jelleggörbéi 10-7. táblázat. OMR hidromotorok jelleggörbéi 10-8. táblázat. BV típusú kettős működésű hidraulikus munkahengerek 10-9. táblázat. BSH típusú kettős működésű hidraulikus munkahengerek 10-10. táblázat. HM típusú kettős működésű hidraulikus munkahengerek 10-11. táblázat. BR típusú, csőbe építhető visszacsapó szelepek 10-12. táblázat. VU típusú, csőbe építhető visszacsapó szelepek 10-13. táblázat. BCD típusú, csőbe építhető, vezérelt kettős visszacsapó szelepek 10-14. táblázat. VBPDE típusú, csőbe építhető, vezérelt kettős visszacsapó szelepek 10-15. táblázat. VJR2-10 és 2RJV1-06 típusú, tömbös építésű, vezérelt kettős visszacsapó

szelepek 10-16. táblázat. CETOP típusú útváltók 10-17. táblázat. VMP típusú nyomáshatárolók 10-18. táblázat. BLP típusú nyomáshatárolók 10-19. táblázat. BR típusú fojtó- és fojtó-visszacsapó szelepek 10-20. táblázat. VRF típusú fojtó-visszacsapó szelepek 10-21. táblázat. 2VS3-06 és VS02-10/M típusú fojtó-visszacsapó szelepek 10-22. táblázat. Nomogram mobil hidraulika-tartály térfogatának meghatározására 10-23. táblázat. Varratmentes precíziós acélcsövek 10-24. táblázat. Hidraulika tömlők 10-25. táblázat. Hidraulikus nyomóközeg megengedett áramlási sebességei a csőtípus és a

nyomás függvényében 10-26. táblázat. BF-típusú hidraulika szűrők

11. Felhasznált irodalom

!!

1. ACÉLOK, FÉMEK, ÖNTÖTTVASAK ANYAGVIZSGÁLATA 1.1 Szakítóvizsgálata (az MSZ EN ISO 6892-1:2010 alapján) A vizsgálat elve: Szabványosított próbatestet − előkészítés után – középpontos húzó igénybevételnek vetünk alá szakadásig, és közben mérjük a terhelőerőt, valamint az erő okozta alakváltozást. A próbatestek kialakítása: A próbatestek keresztmetszete kör, négyzet, négyszög, körgyűrű vagy különleges esetekben más alakú is lehet. Az előnyben részesített próbadarabok esetén − ezeket arányos próbatesteknek nevezzük − az eredeti jeltávolság (L0) és az eredeti keresztmetszet (S0) között az $

összefüggés áll fenn, ahol: k: arányossági tényező (nemzetközileg elfogadott értéke: 5,65). Az eredeti jeltávolság nem lehet kisebb 15 mm-nél. Ha a próbatest keresztmetszete túlságosan kicsi ahhoz, hogy a k = 5,65 arányossági tényezővel ennek a feltételnek megfeleljen, akkor nagyobb k-értéket (lehetőleg 11,3-at) vagy nem arányos próbatestet lehet alkalmazni. A d ≥ ø4 mm, ill. a ≥ 3mm szelvénymérettel rendelkező próbatestek esetén általában arányos próbatesteket kell alkalmazni, ahol k értéke 5,65, alternatívaként k értéke 11,3 is lehet. Ezen értékekkel a hengeres próbatest kiinduló hossza $ (rövid pálca), illetve $

(hosszú pálca). Egy kör keresztmetszetű próbatest jellemző méreteit mutatja a következő ábra, ahol: Lo [mm]: az eredeti jeltávolság (jeltávolság a terhelés megkezdése előtt);

Lu [mm]: szakadás utáni végső jeltávolság; Lt [mm]: a próbatest teljes hossza; Lc [mm]: vizsgálati hossz (a próbatest párhuzamosan megmunkált szakaszának hossza); do [mm]: a próbatest átmérője a vizsgálat megkezdésekor; du [mm]: a próbatest legkisebb átmérője a szakadás után; So [mm2]: a vizsgálati hossz (próbatest) eredeti keresztmetszete; Su [mm2]: a próbatest legkisebb keresztmetszete a szakadás után. !

$ Kör keresztmetszetű próbatest jellemző méreteit

A vizsgálati hossz (Lc) kör keresztmetszetű próbatest esetén legalább $

, egyéb próbatest

esetén legalább $ .

A kör keresztmetszetű próbatestek előnyben részesítendő méreteit a következő táblázat tartalmazza:

!A vizsgálat menete:

• meghatározzuk a vizsgálandó próbatest mértékadó méreteit (d0, ill. a0 és b0), majd számítjuk az eredeti keresztmetszetet:

$, ill. $ ;

• a próbatest Lc vizsgálati, szakaszára felhordjuk az L0 jeltávolságot; • a próbatestet a készülékbe fogva − a várható szakítószilárdságnak megfelelő fokozatú

méréstartományban − egyenletesen növekvő terhelésnek vetjük alá a szakadás bekövetkeztéig;

• feljegyezzük a szakítás közben fellépett legnagyobb erő értékét (Fm); • a gép regisztráló berendezésével rajzolt szakítódiagramon meghatározzuk azokat a jellemző

pontokat, melyek felhasználásával a különböző feszültségek (R) számításához szükséges erők az erőtengelyről meghatározhatók;

• meghatározzuk a próbatest megváltozott méreteit (du, Lu); • elvégezzük a számításokat. !

$ Szakítódiagram !

Meghatározandó anyagjellemzők: Felső folyáshatár:

Arányossági együttható

Átmérő Eredeti jeltávolság Legkisebb vizsgálati hossz

k d L0 Lc

[mm] [mm] [mm]20 100 110

5,65 14 70 7710 50 555 25 28

$,

ahol: FeH [N]: a felső folyáshatárhoz tartozó erő. Szakítószilárdság:

$,

ahol: Fm [N]: a szakítóerő (a legnagyobb terhelés). Százalékos szakadási nyúlás*:

$.

Százalékos keresztmetszet-csökkenés (Kontrakció):

$.

*A százalékos szakadási nyúlás jele: A ha L0 = 5 · d0; A11,3 ha L0 = 10 · d0; A80 ha L0 = 80 mm. !1.2 Nyíróvizsgálat (az MSZ 105-7:1985 alapján) A vizsgálat elve: Egy hengeres próbatestet a hossztengelyére merőleges irányban két párhuzamos keresztmetszetben elnyírunk, és mérjük a legnagyobb terhelőerőt. A vizsgálatot szakítógépen, kettős nyírású készülékkel végezzük, mely az együtt maradó B1, B2 befogólapokból és a közöttük súrlódásmentesen mozgó S betétből áll. !

$ Kettősnyírású készülék !

A próbatest kialakítása: A próbatest hengeres, eredeti névleges átmérője (do). Az 1000 N/mm2-nél nagyobb névleges szakítószilárdságú anyagokat csak 2 – 16 mm névleges átmérőjű próbatesteken szabad vizsgálni. A vizsgálat menete:

• meghatározzuk a körszelvényű próbatest átmérőjét (do) és azzal számítjuk a próbatest szelvényét, majd a nyírt felületet ( $ ):

$;

• a próbatestet a nyírókészülékbe helyezve azt egyenletesen növekvő terheléssel elnyírjuk; • feljegyezzük a fellépő legnagyobb terhelőerőt (nyíróerőt) (Fm); • a nyíróerő (Fm) ismeretében számítjuk a nyírószilárdságot.

Meghatározandó anyagjellemző: Nyírószilárdság:

$.

!1.3 Keménységmérés 1.31 Keménységmérés Brinell eljárással (az MSZ EN ISO 6506-1:2006 alapján) A mérés elve: A próbatest felületébe egy D átmérőjű keményfém golyót nyomunk, és az F terhelőerő megszüntetése után mérjük a felületen keletkezett benyomódás d átmérőjét. A Brinell-vizsgálat elvi vázlatát az ábra mutatja. !

$ A mérés elve !

A Brinell-keménység arányos a terhelőerő és a benyomódás ívelt felületének hányadosával.

$,

ahol: $

.

Képlettel:

$,

ahol: F [N]: a terhelőerő; A [mm2]: a benyomódás gömbsüveg felülete; D [mm]: a terhelő golyó átmérője;

$

[mm]: a lenyomat középátmérője;

d1, d2 [mm]: az egymásra merőlegesen mért lenyomatátmérők. A mérési eljárás: A HBW keménység méréséhez D = 10; 5; 2,5; 1 mm átmérőjű golyók használatosak. A lehetséges legnagyobb átmérőjű golyót kell választani (ha a próbatest vastagsága lehetővé teszi, 10 mm átmérőjű golyó ajánlatos). A próbatest vastagságának legkisebb értékeit a lenyomat középátmérőjének függvényében a következő táblázat tartalmazza:

A lenyomat átmérője A próbatest legkisebb vastagsága [mm]d [mm] Golyóátmérő [mm]

D = 1 D = 2,5 D = 5 D = 10

!A következő táblázat szerinti terheléseket kell alkalmazni. (Az alkalmazandó terhelés nagyságát az F=9,807·K·D2 összefüggéssel is meghatározhatjuk.) !

A terhelőerők különböző mérési feltételek esetén

0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1

1,1 1,2 1,3 1,4 1,5 1,6 1,7 1,8 1,9 2

2,2 2,4 2,6 2,8 3

3,2 3,4 3,6 3,8 4

4,2 4,4 4,6 4,8 5

5,2 5,4 5,6 5,8 6

0,08 0,18 0,33 0,54 0,8

!!!!0,29 0,4 0,53 0,67 0,83 1,02 1,23 1,46 1,72

2

!!!!!!!!!!0,58 0,69 0,8 0,92 1,05 1,19 1,34 1,5 1,67 2,04 2,46 2,92 3,43

4

!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!1,17 1,38 1,6 1,84 2,1 2,38 2,68

3 3,34 3,7 4,08 4,48 4,91 5,36 5,83 6,33 6,86 7,42

8

Golyóátmérő Terhelési tényező Névleges terhelésA keménység jelölése D 0,102 F

[mm] [N/mm [N]

!A terhelést úgy kell megválasztani, hogy a lenyomat d átmérője 0,24·D és 0,6·D között legyen. A terhelési tényezőt (0,102 · F/D2) az anyagnak és a keménységnek megfelelően kell megválasztani: acél és nikkelötvözetek, titánötvözetek: 30 N/mm2; öntöttvas*: < 140 HBW 10 N/mm2, ≥ 140 HBW 30 N/mm2; réz és rézötvözetek: < 35 HBW 5 N/mm2, 35 – 200 HBW 10 N/mm2, > 200 HBW 30 N/mm2; könnyűfémek és ötvözeteik: < 35 HBW 2,5, 35 – 80 HBW 5, 10, vagy 15 N/mm2, > 80 HBW 10, vagy 15 N/mm2; ólom, ón: 1 N/mm2. * (az öntöttvas mérés során 2,5 mm, 5 mm vagy 10 mm névleges átmérőjű golyót kell használni) !

HBW 10/3000 10 30 29 420HBW 10/1500 10 15 14 710HBW 10/1000 10 10 9 807HBW 10/500 10 5 4 903HBW 10/250 10 2,5 2 452HBW 10/100 10 1 980,7

HBW 5/750 5 30 7 355HBW 5/250 5 10 2 452HBW 5/125 5 5 1 226HBW 5/62,5 5 2,5 612,9HBW 5/25 5 1 245,2

HBW 2,5/187,5 2,5 30 1 839HBW 2,5/62,5 2,5 10 612,9HBW 2,5/31,25 2,5 5 306,5

HBW 2,5/15,625 2,5 2,5 153,2HBW 2,5/6,25 2,5 1 61,29

HBW 1/30 1 30 294,2HBW 1/10 1 10 98,07HBW 1/5 1 5 49,03

HBW 1/2,5 1 2,5 24,52HBW 1/1 1 1 9,807

A terhelés rajtatartási ideje 10-15 másodperc, bizonyos anyagok esetében hosszabb rajtatartási idő szükséges. A próbatest kialakítása: A próbatest sima és egyenletesen sík, oxidoktól és más idegen anyagtól (pl. kenőanyagtól) mentes felületű, vastagsága legalább a benyomódási mélység nyolcszorosa. A vizsgálat menete:

• a megfelelően előkészített munkadarabot a keménységmérő gép asztalára helyezzük úgy, hogy a lenyomat középpontjának a próbatest szélétől való távolsága legalább a lenyomat középátmérőjének két és félszerese legyen, illetve két egymás melletti lenyomat középpontjának távolsága legalább a lenyomat középátmérőjének háromszorosa legyen;

• az asztalt emelve, vagy süllyesztve a munkadarabot olyan helyzetbe hozzuk, melynél az optikai berendezés a felület éles képét adja;

• a terhelést létrehozzuk és a szükséges ideig fenntartjuk; • a terhelés megszüntetése után a képernyőn megfelelő méretarányú mérőeszközzel mérjük a

lenyomat átmérőjét, két egymásra merőleges irányban; • a Brinell-keménységet a két mérés számtani középértéke alapján meghatározzuk.

A keménység szabványos jelölése: A keménység értékét szabványosan úgy adjuk meg, hogy a számított értéken túl a mérés körülményeit meghatározó jellemzőket is megnevezzük. A HBW jelölés elé kerül a keménység értéke, mögé a mérés körülményeit jelölő számsor a következő sorrendben:

• a golyó átmérője mm-ben; • a terhelést mutató szám (a terhelőerő kp-ban kifejezett értéke); • az MSZ EN ISO 6506-1:2006 szabvány szerinti terhelési időtől (10-15 s) eltérő terhelési idő

másodpercben. Pl. 350 HBW 5/750, azaz a 350 Brinell-keménység meghatározása 5 mm átmérőjű golyóval, 7355 N vizsgálati terheléssel és 10-15 másodperc terhelési idővel történt. 600 HBW 1/30/20, azaz a 600 Brinell-keménység meghatározása 1 mm átmérőjű golyóval, 294,2 N vizsgálati terheléssel és 20 másodperc terhelési idővel történt. !1.32 Keménységmérés Vickers eljárással (az MSZ EN ISO 6507-1:2006 alapján) A szabvány a fémek három különböző terhelőerő-tartományban végzett Vickers-keménységmérésének módszerét tartalmazza, lsd. a következő táblázatot:

Terhelőerő-tartomány F [N]

Keménységi jel Korábbi megnevezés (ISO 6507-1:1982)

F ≥ 49,03 ≥ HV 5 Vickers-keménységmérés1,961 ≤ F < 49,03 HV 0,2 - < HV 5-ig Kisterhelésű

Vickers keménységmérés0,098 07 ≤ F < 1,961 HV 0,01 - < HV 0,2-ig Mikrokeménységmérés

Vickers szerint

!A mérés elve: Egy négyzet alapú szabályos gúlát, melynek szemközti lapjai által bezárt lapszöge 136°, F terheléssel a vizsgált anyagba nyomunk, és az F terhelőerő megszüntetése után mérjük a felületen keletkezett benyomódás d1 és d2 átlóját. A Vickers-vizsgálat elvi vázlatát az ábra mutatja. !

$ A mérés elve !

A Vickers-keménység arányos a terhelőerő és a lenyomat ferde felületének hányadosával.

$,

ahol: $

.

Képlettel:

$,

ahol: F [kp]: a terhelőerő;

$

[mm]: a lenyomat átlók számtani középértéke;

d1, d2 [mm]: a lenyomat két átlója. !A következő táblázat szerinti terheléseket kell alkalmazni.

Keménységmérés Kis terhelésű keménységmérés

Mikrokeménységmérés

Keménységi jel

Névleges terhelés

F

Keménységi jel

Névleges terhelés

F

Keménységi jel

Névleges terhelés

F[N] [N] [N]

HV 5 49,03 HV 0,2 1,961 HV 0,01 0,09807HV 10 98,07 HV 0,3 2,942 HV 0,015 0,1471HV 20 196,1 HV 0,5 4,903 HV 0,02 0,1961HV 30 294,2 HV 1 9,807 HV 0,025 0,2452HV 50 490,3 HV 2 19,61 HV 0,05 0,4903HV 100 980,7 HV 3 29,42 HV 0,1 0,9807

!A terhelés rajtatartási ideje 10-15 másodperc, bizonyos anyagok esetében hosszabb rajtatartási idő szükséges. A próbatest kialakítása: A próbatest sima és egyenletesen sík, oxidoktól és idegen anyagtól (pl. kenőanyagtól) mentes felületű, vastagsága a lenyomatátló hosszának legalább a másfélszerese. A vizsgálat menete:

• a munkadarab előkészítése és a vizsgálat menete hasonló a Brinell eljárásnál már megismertekhez, a megfelelően előkészített munkadarabot a keménységmérő gép asztalára helyezzük úgy, hogy a lenyomat középpontjának a próbatest szélétől való távolsága acél, réz és rézötvözetek esetében az átlagos lenyomatátló hosszának legalább két és fél szerese, könnyűfémek, ólom, ón, valamint ezek ötvözetei esetében pedig legalább háromszorosa legyen; illetve két szomszédos lenyomat középpontja közötti távolság acél, réz és rézötvözetek esetében az átlagos lenyomatátló hosszának legalább háromszorosa, könnyűfémek, ólom, ón, valamint ezek ötvözetei esetében pedig legalább hatszorosa legyen;

• az asztalt emelve, vagy süllyesztve a munkadarabot olyan helyzetbe hozzuk, melynél az optikai berendezés a felület éles képét adja;

• a terhelést létrehozzuk és a szükséges ideig fenntartjuk; • a terhelés megszüntetése után a képernyőn megfelelő méretarányú mérőeszközzel mérjük a

lenyomat átlóinak a hosszát; • a Vickers-keménységet a két mérés számtani középértéke alapján határozzuk meg.

A keménység szabványos jelölése: A keménység értékét szabványosan úgy adjuk meg, hogy a számított értéken túl a mérés körülményeit meghatározó jellemzőket is megnevezzük. A HV jelölés elé kerül a keménység mérőszáma, mögé a mérés körülményeit jelölő számsor a következő sorrendben:

• a terhelőerőt jelző szám (a terhelőerő kp-ban kifejezett értéke); • a terhelés időtartama másodpercben, ha eltér az MSZ EN ISO 6507-1:2006 szabvány szerinti

(10-15 s) időtartamtól. Pl. 640 HV 30, azaz a 640 Vickers keménység meghatározása 294,2 N terhelőerővel és 10-15 másodperc terhelési idővel történt. 640 HV 30/20, azaz a 640 Vickers-keménység meghatározása 294,2 N vizsgálati terheléssel és 20 másodperc terhelési idővel történt. !1.33 Keménységmérés Rockwell eljárással (az MSZ EN ISO 6508-1:2006 alapján) A mérés elve: A nyomótestet (120°-os gyémántkúp, acél- vagy keményfém golyó) két lépésben (F0 előterhelés, majd F1 főterhelés) nyomjuk a vizsgálandó felületbe. A főterhelés levétele után − az előterhelés fenntartása mellett − mérjük a lenyomat h maradó mélységét ( $ ).

A Rockwell-vizsgálat elvi vázlatát az ábra mutatja.

1) Alkalmazható 980,7 N-nál nagyobb névleges terhelés.2) A terhelőerők a mikrokeménységmérés esetén ajánlottak.

!

$ A mérés elve !

A h értékéből, valamint az N és az S konstansokból a Rockwell-keménység értéke a következő képlettel számítható:

$,

ahol: N : a skálára jellemző szám; h [mm]: maradó lenyomatmélység (a lenyomat maradó mélysége előterhelés alatt, a

főterhelés levétele után); S [mm]: a skála jellemző egysége. A Rockwell-keménységmérés eljárásai különböző skálákkal (A, B, C, D, E, F, G, H, K, N és T skálák) történhet (lsd. a táblázatot). Az N és S konstansok értéke az egyes mérési eljárásokban:

HRA, HRC és HRD esetén:

$;

HRB, HRE, HRF, HRG, HRH és KRK esetén:

$;

HRN és HRT esetén:

$.

!Rockwell-skálák

Rockwell-

keménységi skála

Kemény-ségi jel

A nyomótest típusa

Elő-terhel

és F[N]

Fő-terhelés

F[N]

Teljes terhelé

s F

[N]

Alkalmazási terület

(Rockwell-keménységmérés)

A HRA Gyémántkúp 98,07 490,3 588,4 20 HRA − 88 HRA

B HRB Golyó, Ø 1,5875 mm

98,07 882,6 980,7 20 HRB − 100 HRB

C HRC Gyémántkúp 98,07 1373 1471 20 HRC − 70 HRC D HRD Gyémántkúp 98,07 882,6 980,7 40 HRD − 77 HRD

E HRE Golyó, Ø 3,175 mm

98,07 882,6 980,7 70 HRE − 100 HRE

A teljes terhelést 4±2 másodpercig kell fenntartani. !A próbatest kialakítása: A próbatest sík, sima, oxidrétegtől és más idegen anyagtól (pl. kenőanyagtól) mentes felületű, vastagsága kúp alakú behatolótest esetén ne legyen kisebb a maradó lenyomatmélység tízszeresénél, golyó alakú behatolótest esetében pedig a maradó lenyomatmélység tizenötszörösénél. A vizsgálat menete:

• a megfelelően előkészített munkadarabot a keménységmérő gép asztalára helyezzük úgy, hogy a lenyomat középpontjának távolsága a próbatest szélétől legalább két és félszerese legyen a lenyomatátmérőnek, de 1 mm-nél ne legyen kisebb, illetve két egymás melletti lenyomat középpontjainak távolsága legalább négyszerese legyen a lenyomat átmérőjének, de 2 mm-nél ne legyen kisebb;

• a HR keménység esetén a mérőfej benyomódását nem a képernyővel, hanem mérőórával értékeljük, a mérőórát a mérőasztalon elhelyezett és a mérőfejjel érintkezésbe hozott munkadarab mozgatásával kezdő helyzetbe hozzuk;

• létrehozzuk az előterhelést (98,07 N = 10 kp), a benyomódás mértékét (h1), • a nyomótest terhelését lökésmentesen a főterheléssel növeljük, és a szükséges ideig

fenntartjuk (4±2 s), • az összes terhelést az előterhelésre csökkentjük, a benyomódás új értékét (h3). A Rockwell-

keménység számértéke közvetlenül leolvasható a mérőóráról. !A keménység szabványos jelölése: A Rockwell-keménység jelölése az A, C és D skálák esetében a keménység értékéből és az azt követő, a skálára jellemző betűvel kiegészített HR jelből tevődik össze. Pl. 59 HRC,

F HRF Golyó, Ø 1,5875 mm

98,07 490,3 588,4 60 HRF − 100 HRF

G HRG Golyó, Ø 1,5875 mm

98,07 1373 1471 30 HRG − 94 HRG

H HRH Golyó, Ø 3,175 mm

98,07 490,3 588,4 80 HRH −100 HRH

K HRK Ø 3,175 mm 98,07 1373 1471 40 HRK − 100 HRK

15N HR15N Gyémántkúp 29,42 117,7 147,1 70 HR15N − 94 HR15N



15T HR15T Golyó, Ø 1,5875 mm

29,42 117,7 147,1 67 HR15T − 93 HR15T


29,42 264,8 294,2 29 HR30T − 82 HR30T


29,42 411,9 441,3 10 HR45T − 72 HR45T

a) A golyót használó skálák keménységi jelét acélgolyó nyomótest használata esetén „S", míg keményfém golyó esetén „W" betűvel kell kiegészíteni.

azaz az 59 Rockwell-keménység meghatározása a C skálán történt. A Rockwell-keménység jelölése a B, E, F, G, H és K skálák esetében a keménység értékéből és az azt követő, a skálára jellemző betűvel, valamint az alkalmazott golyó alakú nyomótest típusát jelölő (acélgolyó esetén S, keményfém golyó esetén W) betűvel kiegészített HR jelből tevődik össze. Pl. 60 HRBW, azaz a 60 Rockwell-keménység meghatározása a B skálán keményfém golyóval történt. A Rockwell-keménység jelölése az N skála esetében a keménység értékéből és az azt követő, (a teljes vizsgálati terhelést kp-ban megadó) számmal, valamint a skálára jellemző N betűvel kiegészített HR jelből tevődik össze. Pl. 70 HR30N, azaz a 70 Rockwell-keménység meghatározása a 30N skálán 294,2 N teljes vizsgálati terheléssel történt. A Rockwell-keménység jelölése a T skálak esetében a keménység értékéből és az azt követő, (a teljes vizsgálati terhelést kp-ban megadó) számmal, a skálára jellemző T betűvel, valamint az alkalmazott golyó alakú nyomótest típusát jelölő (acélgolyó esetén S, keményfém golyó esetén W) betűvel kiegészített HR jelből tevődik össze. Pl. 400 HR30TS, azaz a 400 Rockwell-keménység meghatározása a 30T skálán, acélgolyóval, 294,2 N teljes vizsgálati terheléssel történt. !1.4 Ütvehajlítás (az MSZ EN ISO 148-1:2011 alapján) A mérés elve: A vizsgálat során középen bemetszett (U- vagy V-bemetszésű) és két végén alátámasztott próbatestet – ingás ütőgéppel – a bemetszéssel átellenes oldalról egyetlen ütéssel eltörünk, az ehhez szükséges ütőmunkát joule-ban mérjük. Az így kapott ütőmunka az anyag ütésszerű igénybevétellel szembeni ellenálló képességét mutatja. A próbatest kialakítása: A normál próbatest 55 mm hosszú, 10 mm magas és 10 mm széles. Ha a vizsgálati anyagból nem lehetséges ezen normál méretű próbatestet kivenni, akkor 7,5; 5 vagy 2,5 mm széles, kisméretű próbatestet kell kimunkálni. (Kisméretű próbatest csak V alakú bemetszéssel készülhet.) A bemetszést a próbatest közepén kell a következőképpen kialakítani:

• V-bemetszés 45°-os bemetszési szöggel, 2 mm-es bemetszési mélységgel és 0,25 mm lekerekítési sugárral;

• U- vagy kulcslyuk bemetszés 5 mm-es bemetszési mélységgel és a bemetszés tövében 1 mm-es lekerekítési sugárral.

A próbatest jellemző méreteit mutatja a következő ábra,

ahol: l [mm]: a próbatest hossza; h [mm]: a próbatest magassága; w [mm]: a próbatest szélessége; m1, m2 [mm]: a próbatest magassága a bemetszés helyén. !

$ Normál méretű U bemetszésű próbatest !

A bemetszés elhelyezése szimmetrikus. A vizsgálat menete:

• meghatározzuk a próbatest mértékadó méreteit; • a méréshez előkészített gép támaszára helyezzük a próbatestet úgy, hogy a bemetszés az ütés

síkjában függőleges irányú legyen, és az ütés az ép felületet érje; • az átütést követően meghatározzuk a felhasznált energiát (skáláról leolvasva).

Az ütőmunka szabványos jelölése: A vizsgálat során kapott ütőmunka szabványos jelölése

• U alakú bemetszés esetén: KU; • V alakú bemetszés esetén: KV

betűjellel történik. Szabványos vizsgálatnak kell tekinteni a 300 ± 10 J névleges ütőenergiájú vizsgálógéppel, szabványos normál próbatesten végzett vizsgálatot, ekkor a kapott ütőmunkaértéket a következőképpen kell megadni. Pl. KV = 121 J, azaz a 121 J nagyságú, töréshez szükséges ütőmunka meghatározása 300 J névleges ütőenergiájú ütőgéppel és V-bemetszésű próbatesttel történt. Amennyiben más ütőenergiájú vizsgálógépet használunk a KU és KV jeleket ki kell egészíteni a vizsgálógép energiáját jelölő számmal:

• KV 150: a névleges ütésienergia-lehetőség 150 J; • KU 100: a névleges ütésienergia-lehetőség 100 J.

Pl. KU 100 = 65 J, azaz a 65 J nagyságú, töréshez szükséges ütőmunka meghatározása

100 J névleges energiájú ütőgéppel és szabványos U-bemetszésű próbatesttel

történt. A kisméretű, V-bemetszésű próbatesttel végzett vizsgálat esetén az ütőenergiát jelölő számmal kiegészített KV jel után a próbatest szélességét is fel kell tüntetni:

• KV 300/7,5: ütőenergia 300 J, a próbatest szélessége 7,5 mm; • KV 150/5: ütőenergia 150 J, a próbatest szélessége 5 mm.

Pl. KV 150/7,5 = 83 J, azaz a 83 J nagyságú, töréshez szükséges ütőmunka meghatározása

150 J névleges energiájú ütőgéppel és 7,5 mm szélességű kisméretű próbatesttel

történt. !!

2. GYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOK A gyártástechnológiai eljárások között a javító-karbantartó műhelyekben folyó gépészeti

munkák közül a legáltalánosabbakat ismertetjük. Bemutatjuk azok eszközeit, és ismertetjük a kivitelezésükkel kapcsolatos számításokat. !2.1 Hőkezelések gyakorlati vonatkozásai

Az acélok szerkezeti, és ebből következően szilárdsági tulajdonságait jelentősen befolyásoló gyártástechnológiai eljárás a hőkezelés, melynek alkalmazására igen gyakran sor kerül. A feladat elvégzését – hasonlóan más gyártástechnológiai eljárásokhoz – technológiai számítások előzik meg, melyek során azokat a jellemzőket határozzuk meg, melyek betartása és alkalmazása előfeltétele a megfelelő minőségű termék előállításának. A továbbiakban az edzés és a nemesítés gyártástechnológiai számításainak alapjaival foglalkozunk. !2.11 A hőkezelést előkészítő számítások

A számításokhoz a következő alapadatok szükségesek: − az anyagminőség pontos ismerete, beleértve annak szabványos vegyi összetételével

kapcsolatos adatokat is; − az alkatrész műhelyrajza a pontos szerkezeti méretekkel; − a hőkezeléssel elérendő cél meghatározása, mellyel kapcsolatban:

− a hőkezeléssel érintett szelvény méreteit, − az elérendő keménységet vagy szakítószilárdságot és − egyéb szilárdsági jellemzőket kell meghatározni.

A felsorolt adatok ismeretében az alábbi sorrendben célszerű a számításokat elvégezni, illetve a kivitelezéshez szükséges adatokat meghatározni:

− az edzés hőmérsékletének meghatározása; − a hevítés és a hőntartás időtartamának meghatározása; − az átedzhető szelvényméret meghatározása. Az edzés hőmérsékletének meghatározása történhet a hőkezelési táblázat használatával

(7-9. táblázat) vagy számítással a: T [°C] = 920 - 150·C + 20·Cr + 30·Mo + 200·V - 20·Ni + 10·W,

összefüggés felhasználásával, ahol: T: a hőntartás hőmérséklete, C…W: az acél ötvözeteinek az anyagra jellemző %-os értékei.

A hevítés és a hőntartás időtartamát, azaz a műveletekre jellemző idő- és hőmérséklet értéket a munkadarab mértékadó szelvényméretét figyelembe véve határozzuk meg. Ha a szelvényméret 60 mm feletti, a felhevítés lépcsőzetes, műveleti sorrendjét és a hevítési időket a szelvényméret és az anyagminőség függvényében táblázatból határozzuk meg. Ha a szelvényméret 60 mm alatti, a felhevítés folyamatos és a szükséges időket a művelet és az anyagminőség függvényében választott fajlagos hevítési idő, valamint a szelvényméret adatainak felhasználásával, számítással határozzuk meg. A számításhoz a következő összefüggéseket használjuk:

# [min],

# [min],

# [min],

# [min],

ahol: d [mm]: a névleges szelvényméret,

tf [min]: a felhevítéshez szükséges idő, tá [min]: a teljes szelvény átmelegedéshez szükséges idő, th [min]: a hőntartás időtartama, tm [min]: a megeresztés felhevítési ideje, αe [min/mm]: az edzés, kovácsolás, lágyítás fajlagos hevítési időtényezője, αh [min/mm]: a hőntartás fajlagos időtényezője, αm [min/mm/100oC]: a megeresztés fajlagos időtényezője, Tm [oC]: a megeresztés hőntartási hőmérséklete.

A fajlagos időtényezőkről a 7-10. táblázat ad tájékoztatást. Az átedzhető szelvényméretet azért kell meghatározni, mert így tájékozódhatunk arról,

hogy a hőkezelt alkatrész teljes szelvényében vagy csak külső rétegében következik be szövetszerkezeti változás. Az átedzhető szelvényméret vizsgálatánál a vizsgált anyagból gyártott körszelvényű test még átedzhető legnagyobb szelvényátmérőjét (De) határozzuk meg, és ezt az értéket viszonyítjuk a tényleges alkatrész szelvényméretéhez. Az átedzhető szelvényméretet (De) a:

# [mm]

összefüggéssel határozzuk meg, ahol: Dc: a tisztán szénnel (C-nal) ötvözött acél átedzhető átmérője [mm], f-ek: az ötvözők mennyiségétől függő szorzók. Dc értékeiről a 2-1. ábra, az f-ek értékeiről pedig a 2-2. ábra ad tájékoztatást. !

" 2-1. ábra. Dc értékei !

$ 2-2. ábra. f-ek értékei !

2.2 Hegesztések gyakorlati vonatkozásai Az üzemi gyakorlatban egyik legáltalánosabban alkalmazott gyártástechnológiai eljárások a

hegesztések, melyek lehetséges változatai közük lánghegesztéssel és az ívhegesztéssel foglalkozunk. !2.21 Lánghegesztés

2.21.1 A lánghegesztés eszközei A lánghegesztés meghatározó eszközei: − a gázpalackok (oxigénpalack, dissous-palack); − a gázpalackok nyomáscsökkentői (2-3. ábra); − a hegesztőpisztoly (2-4. ábra); − a lángvágó (speciális feladatra) (2-5. ábra) és − a gázvezető tömlők. !

" 2-3. ábra. Nyomáscsökkentő szelep gázpalackhoz

1. nyomáscsökkentő ház, 2. rugóház, 3. szeleprugó, 4. gázszelep, 5. csatlakozó cső, 6. felerősítő csatlakozó anya oxigénpalackhoz, 7. szűrőbetét, 8. tömítőgyűrű, 9. membrán,

10. membrán-tömítő gyűrű, 11. nyomófej, 12. szabályozó rugó, 13. rugótámasz,

14. szabályzó-csavar, 15. szelepemelő, 16. szelepház, 17. rugóhüvely, 18. nyomáscsökkentő szelep, 19. rögzítő csavar, 20. tömlőcsatlakozó, 21. tömlőcsatlakozó-anya, 22. tömszelence tömítés, 23.

tömszelence, 24. szeleporsó, 25. szelepkerék, 26. hatlapú csavaranya, 27. kisnyomású manométer, 28. nagynyomású manométer, 29. biztonsági szelep, 30. rugó,

31. csavar, 32. rögzítő anya, 33. kengyel !

" 2-4. ábra. Hegesztőpisztoly

1. égőfej, 2. keverőcső, 3. keverőszár, 4. csatlakozó anya, 5. tömítő gyűrű, 6. keverő fúvóka, 7. fogantyú, 8. fogantyútoldat, 9. fúvókaülék, 10. orsóház, 11. tömítés, 12. tömítőcsavar, 13. szeleporsó, 14. szelep-kerék, 15. hatlapú csavaranya, 16. oxigén tömlőcsatlakozó,

17. acetilén tömlőcsatlakozó !

" 2-5. ábra. Lángvágó készülék

1. külső fúvóka, 2. vezetőkocsi kereke, 3. fejhüvely, 4. oxigéncső, 5. oxigéncsatlakozó, 6. csatlakozó anya, 7. markolat, 8. oxigéntoldat, 9. oxigén tömlőcsatlakozó, 10. acetilén

tömlőcsatlakozó, 11. keverőfúvóka, 12. tömítőgyűrű, 13. tömítő csatlakozó, 14. keverőszár, 15. acetilénszelep, 16. oxigénszelep, 17. vágóoxigén-szelep, 18. kocsitartó bilincs, 19. vezető kocsi, 20.

kézikerék !2.21.2 A gázpalackok gáztartalmának meghatározása

Az oxigénpalack gáztartalma a: Vo = po·Vt·tT

összefüggéssel számítható, ahol: Vo [dm3]: a rendelkezésre álló oxigéngáz mennyisége,

Vt [dm3]: az oxigénpalack térfogata, po [bar]: az oxigénpalackban lévő oxigéngáz nyomása, tT: a oxigénpalack hőmérsékletétől függő hőfoktényező (2-1. táblázat).

!2-1. táblázat. Az oxigénpalack hőmérsékletétől függő hőfoktényező (tT)

Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült. !A dissous-palack gáztartalma a:

Vd = Vt - pd·c összefüggéssel számítható, ahol: Vd [dm3]: a rendelkezésre álló dissous-gáz mennyisége,

Vt [dm3]: a dissous-palack térfogata, pd [bar]: a dissous-palackban lévő dissous-gáz nyomása,

c = 10, konstans. !2.21.3 A hegesztőégő megválasztása

Az alkalmazandó hegesztőégő – mely a hegesztőpisztoly eleme – mérete az összehegesztendő elemek méretének függvénye. Minél nagyobb szerkezeti méretű elemeket kötünk össze, annál nagyobb hőmennyiségre, és így nagyobb méretű hegesztőégőre van szükség. A hegesztőégő méretét a keverőszár számozása jellemzi, mely egy értéktartomány, ami mm-ben adja azt az anyagméretet, melyet a hegesztőégővel jó minőségben hegeszteni lehet. Pl. a 4-6 keverőszár számozású hegesztőégővel 4-6 mm vastagságú vagy átmérőjű anyagok hegeszthetők. !2.21.4 A hegesztőgáz igény számítása

A hegesztőgáz igény a hegesztőégő méretével áll kapcsolatban, a 2-2. táblázat szerint. !!

Oxigénpalack hőmérséklet

+30 +25 +20 +15 +10 +5 0 -5

tT 0,950 0,966 0,983 1,0 1,017 1,035 1,054 1,074

2-2. táblázat. Hegesztőgáz igény !

!Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült. !!!!

Keverőszár jelzés 0,5-1 1-2 2-4 4-6 6-9 9-14 14-20 20-30Keverőszár furat átmérő [mm]

0,8 1,15 1,5 1,8 2,0 2,6 3,0 3,5

C2

(középérték)50-100

75

100-200

150

200-400 300

400-600 500

600-900 750

900-1400

1150

1400-2000 1700

2000-3000 2500

O2

(középérték)82 165 330 550 825 1265 1870 2750

2.21.5 Lángerősség megválasztása A lángerősséget: − a munkadarab méretének; − a munkadarab anyagának és − a hegesztés módjának függvényében kell megválasztani.

A lángerősséget az óránként elégetett acetiléngáz mennyisége jellemzi, mely a: V = s·tf

összefüggéssel számítható, ahol: V [dm3/h]: az óránkénti acetiléngáz-szükséglet (ezen érték alapján választható a 2-2.

táblázatból a hegesztőégő mérete), s [mm]: a munkadarab mértékadó mérete, tf [dm3/h/mm]: a fajlagos lángerősség tényezője (2-3. táblázat). !

2-3. táblázat. Fajlagos lángerősség tényező (tf)

Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült. !2.21.6 A hegesztőpálca anyagának és méretének megválasztása

A lánghegesztéshez használt hegesztőpálcák anyaga általában ötvözetlen acél. az alkalmazandó hegesztőpálca átmérőjét (d) pedig a következő összefüggés alapján választjuk meg:

# [mm],

ahol: v [mm]: a hegesztendő anyag vastagsága. !2.22 Ívhegesztés

Az ívhegesztéssel történő kötés kivitelezése előtt a kötés méretezésének adatai alapján: − a kötőelektróda típusának kiválasztását; − a varratméretek számítását; − a szükséges elektróda méretek és mennyiségek számítását; − az alapanyag beedződéssel kapcsolatos ellenőrzését és − az előmelegítés hőfokának számítását végezzük.

Ezen jellemzők ismeretében kezdődhet a kötés kivitelezése. A kötőelektróda típusának kiválasztása a kötéssel összefüggő szilárdsági és kivitelezési

jellemzők alapján történik. A szükséges szilárdsági jellemzők (Rm; A5; KCU) a kötés méretezése alapján adottak, így a gyártott elektródák közül választjuk azokat, amelyek a követelményeket

Anyagminőség Hegesztési mód tf

[dm

Acél

Tompavarrat

balra hegesztés 100jobbra hegesztés 135egyoldali ikervarrat 75kétoldali ikervarrat 2x35

Belső sarokvarrat balra hegesztés 125jobbra hegesztés 150

Külső sarokvarrat balra hegesztés 75jobbra hegesztés 100

Öntöttvas Illesztővarrat balra hegesztés 150Réz balra hegesztés 200Réz Forrasztás kemény forrasz 60Öntöttvas kemény forrasz 50

kielégítik. A szilárdsági igénynek megfelelő elektródák között a kivitelezéssel kapcsolatos jellemzők (hegesztési helyzet, áramnem stb.) alapján további szelekciót végzünk. Az eddigi igényeket kielégítő elektródák közül a bevonat által meghatározott és technológia szempontból fontos jellemzők alapján a megfelelő kötőelektróda már kiválasztható.

A varratméreteket a kötés szerkezeti méretei alapján számítjuk. Példákat a 2-6. ábra mutat, ahol: tm: a varrat vastagsága.

A szükséges elektróda méreteket és mennyiségeket a varratszelvény és a varrattípus függvényében határozzuk meg.

Hegesztett kötések ívhegesztéssel történő kivitelezésekor, az alapanyag jelentősebb C tartalma vagy más ötvözőinek számottevő mennyisége esetében – melyek a hő érintette körzet beedződését eredményezhetik – ellenőrző számításokat végzünk, melyek segítségével megállapítható hogy a kötést előkészítés nélkül vagy csak előmelegítéssel lehet biztonságosan kivitelezni.

Az előmelegítés hőfokának (TE) számítása egyszerűbb esetekben (pl. tompa varratok) a Seferian-féle összefüggéssel lehetséges:

# [oC],

ahol: a vegyjelek a beedződésre hatással bíró ötvözők vegyjelei, és a képletbe az ötvözetre jellemző mennyiségüket kell a számításkor a betűk helyére behelyettesíteni, %-ban,

v: az elemek mértékadó szerkezeti mérete (vastagság vagy átmérő), mm-ben. !

$ 2-6. ábra. tm értékei csomóponti kötéseknél !

2.3 Forgácsolások gyakorlati vonatkozásai 2.31 Forgácsoló gépek

A forgácsoló gépek közt a gépjavító-karbantartó műhelyekben általánosan alkalmazott forgácsoló gépeket, nevezetesen:

− a fémfűrészgépet (2-7. ábra); − az egyetemes csúcsesztergát (2-8. ábra); − a harántgyalugépet (2-9. ábra);

− az oszlopos fúrógépet (2-10. ábra); − az egyetemes marógépet (2-11. ábra) − a csúcsköszörű-gépet (2-12. ábra) mutatjuk be, szerkezeti elrendezési rajzzal, a fő részek

és a kezelőelemek megnevezésével. A gépekkel végezhető műveletek megismerésére és begyakorlására a velük végzett munka közben kerül sor. !

$ 2-7. ábra. Fémfűrészgép

1. gépváz, 2. meghajtó motor, 3. lendítőkerék, 4. sebességváltó kar, 5. fűrészkeret, 6. fűrészlap, 7. hasábvezeték, 8. munkadarabot befogó satu, 9. hűtőfolyadék vezeték,

10. nyomásálló korong, 11. működésmódot beállító kar, 12. nyomásmérő !

$ 2-8. ábra. Egyetemes csúcseszterga

1. forgácstálca, 2. ágy, 3. orsóház, 4. főorsó, 5. hossz-szán, 6. keresztszán, 7. kéziszán, 8. szegnyereg, 9. csúcs, 10. nyeregszeg rögzítő kar, 11. szegnyereg rögzítő kar, 12. hossz-szánt

mozgató kerék, 13. vezérorsó, 14. vonóorsó, 15. kapcsolókar és rúdja, 16. áttételszekrény, 17. fordulatszám-választó tárcsa, 18. késtartó, 19. váltókarok !

$

2-9. ábra. Harántgyalugép 1. váz, 2.kos, 3. késszán, 4. szánmozgató kar, 5. szánrögzítő kar, 6. kost himbához rögzítő kar, 7.

késtartó, 8. állvány, 9. asztalt vízszintesen mozgató kézikar, 10. asztalt emelő kézikar, 11. gépi előtolást beállító kar, 12. löketszám beállító kar, 13. hornyos felfogóasztal,

14. asztaltámasztó, 15. meghajtó motor !

$ 2-10. ábra. Oszlopos fúrógép

1. hornyos talp, 2. oszlop, 3. asztaltartó konzol, 4. hornyos asztal, 5. fúrófej, 6. hajtómotor, 7. fúróorsó, 8. sebességváltó kerék, 9. fúróorsó kézi előtoló karok, 10. finom előtoló kerék, 11. gépi

előtolást bekapcsoló kar, 12. gépi előtolást kikapcsoló kar, 13. fúrófej beállító kar, 14. motorkapcsoló, 15. működéshatározó az előtolás kikapcsolásához, 16. asztalt emelő kézikar !

$ 2-11. ábra. Egyetemes marógép

1. váz, 2. alaplap, 3. alsó asztaltartó, 4. középső asztaltartó, 5. felső asztaltartó, 6. asztal, 7. tüsketámasztó-kar, 8. tüsketámasztó csapágyazás, 9. támasztókar tartók, 10. marótüske-

csapágyazás, 11. kapcsolókar, 12. forgásirány-váltó kar, 13. maróorsó sebességváltók, 14. előtolási sebesség váltókar, 15. vízszintes keresztmozgás-kapcsolókar, 16. vízszintes hosszmozgás-kapcsolókar, 17. asztalemelő orsó, 18. vízszintes hosszmozgató kézikerék,

19. keresztmozgató kézikerék, 20. hajtómotor, 21. hűtőfolyadék-szivattyú, 22. gépi előtolás kardántengelye, 23. alsó asztaltartó rögzítőkar, 24. hűtőfolyadék visszafolyó vezeték,

26. maróorsó fordulatszám-beállítási táblázat, 27 előtolás-táblázat, 28. hűtőfolyadék-cső !

$ 2-12. ábra. Csúcsköszörűgép

1. gépállvány, 2. alsó asztal, 3. elforgatható felső asztal, 4. tárgy-orsóház, 5. szegnyereg, 6. nyeregszeg, 7. köszörűorsó-ház, 8. hűtőfolyadék-cső, 9. asztalt mozgató kézi kerék,

10. sebességváltó kar, 11. irányváltó kar, 12. végállás kapcsoló, 13. köszörűhorog, 14. köszörűorsó-ház mozgását kapcsoló kar, 15. kapcsolópult, 16. köszörűorsó-házat mozgató

kézikerék !

3. GÉPELEMEK KIVÁLASZTÁSÁVAL, MÉRETEZÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMÍTÁSOK

3.1 Feladatok a főbb témakörökhöz (egyszerű gépelem-számítási feladatok) 3.11 Kötőelemek 3.11.1 Csavarkötések 3.11.1 – 1. példa. MENETES ORSÓS SAJTÓ (1) Egy menetes orsós sajtó kialakítása az ábra szerinti, A trapézmenetű orsó (O) a préslap (L) helyzetének beállítására szolgál. A sajtolóerőt a hidraulikus munkahenger (H) fejti ki. Az orsó haladó mozgása úgy valósul meg, hogy a hozzákapcsolódó csavaranya (A) egy helyben maradva végez forgó mozgást. A csavaranya és a csavarorsó, valamint a csavaranya és a felfekvő felülete közötti kapcsolat zsírkenésű. A csavaranya forgatását elektromos motor végzi, csigahajtóművön keresztül.

$ Menetes orsós sajtó

Adatok: • max. sajtolóerő: F = 650 kN; • a préslap súlya: G = 5000 N; • a csavarorsó legnagyobb szabad hossza: l = 1,6 m; • a csavarorsó teljes löketének ideje: t = 120 s; • a csavarorsó anyaga: C55 (normalizált); • a csavaranya anyaga: bronz; • a csavaranya felfekvő felületének anyaga: E295; • a hajtás összhatásfoka: η = 0,5.

Meghatározandó: • a trapézmenetű orsó külső átmérője (d); • a trapézmenetű orsó menetemelkedése (P); • a trapézmenetű orsóhoz kapcsolódó csavaranya magassága (m), feltételezve, hogy a

kapcsolódó meneteken a terhelés-eloszlás egyenletes; • a trapézmenetű orsó mozgatásához szükséges motorteljesítmény (Pm).

Kidolgozás: A trapézmenetű orsó méretei az orsó terhelési állapotának ismeretében határozhatók meg. I. A trapézmenetű orsó terhelése a préslap mozgatása alatt:

• külső terhelő erő: Ft1 = G + Gs = 5000 + 1200 = 6200 N (húzóerő), ahol: Gs = 1200 N, az orsó becsült saját súlya;

• külső terhelőerőt legyőző nyomaték:

$ , nagysága a külső terhelő erő nagyságától, az orsó méreteitől és a súrlódási viszonyoktól

függ, de értéke nem jelentős. II. A trapézmenetű orsó terhelése sajtoláskor:

• külső terhelő erő: Ft2 = F - Ft1 = 650000 - 6200 = 643800 N (nyomóerő);

• csavarónyomaték: Mt2 = 0, mivel sajtolás alatt a trapézmenetű orsó áll. Igazolható (a méretek ismeretében), hogy a trapézmenetű orsóra nézve a II. alatti terhelési állapot a veszélyesebb, így azt ennek megfelelően nyomásra méretezzük, majd kihajlásra ellenőrizzük. A trapézmenetű orsó minimálisan szükséges magátmérője:

$ mm,

ahol: $

,

ReH = 300 N/mm2, a trapézmenetű orsó anyagának folyáshatára, feltételezve, hogy az orsó külső átmérője nagyobb lesz 100 mm-nél (az MSZ EN 10083-2:2006 szerint), x = 3, biztonsági tényező, mely a kihajlási veszély miatt nagyobb értékű, mint amekkora statikus terhelési esetben szokásos.

A számított dlmin-nak megfelelő szabványos méretű trapézmenetű orsó jellemzői az MSZ 207-2:1984 szerint:

• névleges méret: Tr110x12; • külső átmérő: d = 110 mm; • menetemelkedés: P = 12 mm; • magátmérő: d1 = 97 mm; • középátmérő: d2 = 104 mm; • profilszög β = 30°.

A trapézmenetű orsó ellenőrzése kihajlásra: A trapézmenetű orsó karcsúsága:

$,

ahol: $

mm, mivel a menetes orsós sajtó kialakítsa olyan, hogy a trapézmenetű

orsó mindkét vége befogottnak tekinthető (6-2. táblázat).

$

mm.

Mivel $ (6-2. táblázat), a kihajlás veszélye nem áll fenn, a trapézmenetű orsó mérete

megfelelő. A trapézmenetű orsóhoz kapcsolódó csavaranya magassága: $ mm,

ahol: $

, a szükséges kapcsolódó menetszám,

$

, az egy menetre eső felfekvő felület,

D1 = 98 mm, a csavaranya magátmérője (az MSZ 207-2:1984 szerint), pmeg = 30 N/mm2, a csavaranya anyagára megengedett felületi terhelés (7-1. táblázat) (a max. terhelés felléptekor a csavaranya és a trapézmenetű orsó áll).

A trapézmenetű orsó mozgatásához szükséges motorteljesítmény:

$ W = 2,040 kW,

ahol: M = Mt1 + Ma = 71,73 + 74,40 = 146,1 Nm, a trapézmenetű orsó mozgatásához szükséges össznyomaték,

$

,

$

, menetemelkedési szög,

$

, súrlódási félkúpszög,

µ = 0,14, súrlódási tényező a meneteken (7-2. táblázat),

$

, súrlódási nyomaték a

csavaranya és felfekvő felülete közt, µa = 0,15, súrlódási tényező a csavaranya és felfekvő felülete közt (7-2. táblázat), da = 160 mm, a súrlódó felületek becsült középátmérője,

$

, a trapézmenetű orsó fordulatszáma a mozgatás alatt.

!3.11.1 – 2. példa. MENETES ORSÓS SAJTÓ (2) A 3.11.1 - 1. példa szerinti menetes orsós sajtó trapézmenetű orsójának (O) és csavaranyájának (A) anyaga is hőkezelt. Adatok:

• a 3.11.1 - 1. példa szerintiek, kivéve: • a csavarorsó anyaga: C55 (nemesített); • a csavaranya anyaga: C55 (nemesített).

Meghatározandó: • a trapézmenetű orsó külső átmérője (d); • a trapézmenetű orsó menetemelkedése (P); • a trapézmenetű orsóhoz kapcsolódó csavaranya magassága (m), feltételezve, hogy a

kapcsolódó meneteken a terhelés-eloszlás egyenletes; • az orsó mozgatásához szükséges motorteljesítmény (Pm). !

3.11.1 – 3. példa. MENETES ORSÓ TERHELHETŐSÉGE (1) Az ábra szabványos kialakítású, menetes szárú daruhorogot szemléltet. A daruhorog üzem közbeni terhelése statikus. Adatok:

• a daruhorog anyaga: E295; • a daruhorog maximális terhelése: G = 50 kN; • a daruhorog menetes orsójának mérete: M36.

Meghatározandó: • a daruhorog menetes részének biztonsága (x). !

$ Menetes szárú daruhorog

Kidolgozás: A keresett biztonság:

$,

ahol: ReH = 285 N/mm2, a daruhorog anyagának folyáshatára (az MSZ EN 10025-2:2005 szerint);

$, a menetes részben ébredő húzófeszültség;

d1 = 31,09 mm, az M36-os menet magátmérője (az MSZ 203-3:1985 szerint). !3.11.1 – 4. példa. MENETES ORSÓ TERHELHETŐSÉGE (2) A 3.11.1 – 3. példa szerinti daruhorog üzem közbeni terhelése dinamikus. Adatok:

• a 3.11.1 - 3. példa szerintiek, továbbá: • a dinamikus téyező: ξ = 1,8.

Meghatározandó: • a daruhorog menetes részének biztonsága (x). !

3.11.1 – 5. példa. CSAVARKÖTÉS (nyomatéktovábbítás surlódással) Egy gödörfúró fúrótengelye merevtárcsás tengelykapcsolóval erősített a hajtómű kimenő tengelyéhez. Az acél kapcsolófeleket az MSZ EN ISO 4016:2011 szerinti hatlapfejű csavarok kötik egymáshoz. A kapcsolófelek közt a nyomatéktovábbítás az összeszorított felületek közt ébredő surlódó erő útján történik. Adatok:

• a merevtárcsás tengelykapcsoló által továbbítandó max. nyomaték: M = 600 Nm; • az acél kapcsolófelek érintkező felületének középátmérője: dk = 190 mm; • a hatlapfejű csavarok mérete: M16; • a hatlapfejű csavarok anyagminősége: 5.6; • a surlódással történő nyomatéktovábbítás biztonsága: x = 2.

Meghatározandók: • a kapcsolófelek összeszorításához szükséges erő (Fe); • a kapcsolófeleket összeszorító hatlapfejű csavarok száma (z).

Kidolgozás: A kapcsolófeleket összeszorító erő:

$,

ahol: $

, a kapcsolófelek közt elvárt súrlódó erő;

µ = 0,15, az acél-acél közti súrlódási tényező, száraz állapotban (6-5. melléklet). A kapcsolófeleket összeszorító csavarok száma:

$, mely értéket egész számra kerekítve adódik, hogy z = 6 db,

ahol: Fe1: az egy csavar max. terhelhetősége. Fel értéke a csavarorsó szilárdsági méretezését leíró összefüggések felhasználásával határozható meg. A csavarorsó veszélyes terhelési állapota a meghúzás végén alakul ki, amikor is az orsó igénybevétele összetett: húzás + csavarás. A csavarorsó szilárdságilag akkor megfelelő, ha az egyenértékű feszültség (σe) határesetben egyenlő az orsó anyagára megengedett feszültséggel (σmeg) azaz:

$ ,

ahol: $

, a húzófeszültség;

$, a

csavarorsófeszültség;

$, a megengedett feszültség.

A feszültségképletekben:

$, a csavarorsó magkeresztmetszete,

d3 = 13,55 mm, a csavarorsó magátmérője (az MSZ 203-3:1985 szerint);

$, az orsót terhelő csavarónyomaték a meghúzás befejező pillanatában;

d2 = 14,70 mm , a csavarorsó középátmérője (az MSZ 203-3:1985 szerint);

$, a csavar menetemelkedési szöge;

!P = 2,0 mm, a csavar menetemelkedése (az MSZ 203-3:1985 szerint);

$

, a menetek közti súrlódás félkúpszöge;

β = 60°, a menet profilszöge (az MSZ 203-3:1985 szerint);

$, a tömör körkeresztmetszet poláris keresztmetszeti tényezője;

$, a csavarorsó anyagának folyáshatára (az MSZ 229-2:1982 szerint).

A fentiek szerinti húzó- és csavarófeszültség, valamint a megengedett feszültség értékét az

egyenértékű feszültség képletébe helyettesítjük, azaz:

$ , majd Fe1 értékét kifejezzük:

$

.

!3.11.2 Reteszkötések 3.11.2 – 1. példa. RETESZKÖTÉS (fészkes retesszel) Egy hidraulikus hasítógép ábra szerinti karos emelőszerkezete – amely két egymással párhuzamosan mozgó emelőkarral (1) végzi az emelést – farönköt emel úgy, hogy annak súlypontja a forgástengelytől mindig állandó távolságra van. Az emelőkar-agy (3) az emelőkar-tengelyhez (2) szabványos kialakítású fészkes reteszkötéssel erősített. A kötésre ható igénybevételek statikusnak tekinthetők.

$ Hidraulikus hasítógép karos emelőszerkezete

Adatok: • az emelendő farönk max. súlya: G = 3 kN; • az emelendő farönk súlypontjának távolsága a forgástengelytől: L = 760 mm; • az emelőkar-tengely átmérője: d = 70 mm; • az emelőkar-tengely anyaga: S355JO; • az emelőkar-agy anyaga: S275JR;

Meghatározandók: • a fészkes retesz szélessége (b); • a fészkes retesz magassága (h); • a fészkes retesz hosszúsága (l).

Kidolgozás: A tengelyátmérőhöz (d = 70 mm) az MSZ 12868:1979 alapján a reteszkeresztmetszet hozzárendelhető, azaz: b x h = 20 x 12 mm. A reteszhosszt az agy és a retesz közötti megengedett felületi terhelésre méretezve határozzuk meg, majd nyírásra ellenőrizzük. A reteszhossz a megengedett felületi terhelés alapján:

$, amelyhez a legközelebb eső

szabványos (MSZ 12868:1979 szerinti) reteszhossz: l = 100 mm,

ahol: $

, a reteszkötéssel átadandó nyomaték;

t1 = 7,5 mm, a reteszhorony mélysége a tengelyben (az MSZ 12868:1979 szerint); v = 0,7 mm, letörés a reteszen (az MSZ 12868:1979 szerint);

pmeg = 115"

, az agy anyagára (S275JR minőségű acél) megengedett felületi terhelés,

nyugvó igénybevétel esetén (7-1. táblázat). A reteszben ébredő nyírófeszültség:

$.

A retesz anyagára (S355JR) megengedett nyírófeszültség:

" ",

ahol: $ "

, a retesz anyagára (S355JR) megengedett normálfeszültség;

ReH = 355"

, a retesz anyagának (S355JR) folyáshatára az MSZ EN 10025-2:2005

szerint); $ , biztonsági tényező, statikus terhelésnél. Fennáll tehát a " egyenlőtlenség, így a retesz méretei megfelelőek.

!3.11.2 – 2. példa. RETESZKÖTÉS (félhornyos retesszel) Egy tárcsás aprítógép etetőszerkezetének hajtása az aprítótárcsa tengelyéről történik, körmös kapcsolón keresztül. A körmöskapcsoló-fél szabványos kialakítású, félhornyos reteszkötéssel erősített az aprítótárcsa tengely végéhez. A kötés igénybevétele a gép üzeme közben lüktető. Adatok:

• az etetőberendezés hajtásához szükséges max. teljesítmény: P = 5 kW; • az aprítótárcsa tengely-vég átmérője: d = 45 mm; • az aprítótárcsa tengely fordulatszáma: n = 540/min; • az aprítótárcsa tengely anyaga: C60; • a körmöskapcsoló-fél anyaga: Aö550; • a félhornyos retesz anyaga: E355.

Meghatározandók: • a félhornyos retesz szélessége (b); • a félhornyos retesz magassága (h); • a félhornyos retesz hosszúsága (l). !

3.11.2 – 3. példa. RETESZKÖTÉS (hornyos retesszel) A papírcellákba vető gépsor táptalaj töltő szerkezetét elektromos motor hajtja fordulatszám-csökkentő fogaskerék-hajtóművön és lánchajtáson keresztül. A hajtómű kijövő tengelyére a meghajtó lánckerék szabványos kialakítású, hornyos reteszkötéssel erősített. A kötésre ható terhelés statikus. Adatok:

• az elektromos motor teljesítménye: P = 0,45 kW; • a fogaskerék-hajtómű kijövő tengelyének átmérője: d = 30 mm; • a fogaskerék-hajtómű kijövő tengelyének fordulatszáma: n = 1/s; • a fogaskerék-hajtómű hatásfoka: η = 0,9; • a fogaskerék-hajtómű kijövő tengelyének anyaga: C55; • a lánckerék anyaga: E295; • a hornyos retesz anyaga: E335.

Meghatározandók: • a hornyos retesz szélessége (b); • a hornyos retesz magassága (h); • a hornyos retesz hosszúsága (l). !

3.11.3 Bordás tengelykötések 3.11.3 – 1. példa. BORDÁS TENGELYKÖTÉS GÖDÖRFÚRÓGÉPEN Egy mechanikus hajtású gödörfúrógépen az erőgép teljesítmény-leadó tengelycsonkja és a gödörfúró fordulatszám-csökkentő hajtóművének bemenő tengelycsonkja közötti kapcsolatot kardántengely biztosítja, ami lehetővé teszi az összekapcsolt tengelyvégek egymáshoz képesti elmozdulását üzem közben. Ez az elmozdulás a kardántengelyt alkotó kardáncsuklók, és párhuzamos profilú bordástengely - bordáshüvely kapcsolat (bordás tengelykötés) miatt lehetséges. Az üzemviszonyokból adódóan a fúrótengely igénybevétele dinamikus (középerős lökésekkel terhelt). Adatok:

• a bordás tengelykötés mérete: 8 d 52 x 60 x 10 (9-9. táblázat); • a bordás tengelykötés minimális hossza: l = l00 mm; • a bordástengely fordulatszáma: n = 9/s; • a bordástengely és a bordáshüvely anyaga: C45; • megengedett felületi terhelés a kötés elemei közt: pmeg = 12 N/mm2 (az elemek terhelés

alatt egymáshoz képest mozognak). Meghatározandó:

• a bordás tengelykötéssel átvihető teljesítmény (P). Kidolgozás: A bordás tengelykötéssel átvihető teljesítmény:

$,

ahol: $ ,

ξ = 1,2, dinamikus tényező (6-12. táblázat),

$

$,

D = 60 mm (9-9. táblázat), d = 52 mm (9-9. táblázat), v = 0,5 mm (9-9. táblázat), z = 8 (9-9. táblázat), ψ = 0,75, egyenlőtlenségi tényező (azt veszi figyelembe, hogy nem mindegyik borda veszi fel

a terhelést azonos mértékben),

$

.

!3.11.4 Szeg-, csapszeg kötések 3.11.4 – 1. példa. SZEGKÖTÉS LÁNCKERÉKHEZ (1) Egy lánckerék szabványos kialakítású rögzítőszeggel, keresztkötéssel kapcsolódik a meghajtó tengely végéhez, az ábra szerint. A kötésre ható terhelés statikus.

$ Rögzítőszeg kötés

Adatok: • a tengely átmérője: dt = 40 mm; • tengely anyaga: S275JR; • a lánckerékagy külső átmérője: da = 60 mm; • a lánckerékagy anyaga: Aö500; • a rögzítőszeg anyaga: 5.6; • a kötést terhelő nyomaték: M = 50 Nm.

Meghatározandó: • a rögzítőszeg átmérője (d).

Kidolgozás: A rögzítőszeg mértékadó igénybevétele nyírás, így a szilárdságilag szükséges rögzítőszeg-átmérő (mely adódik a nyíróigénybevételre vonatkozó alapösszefüggésbe való értelemszerű helyettesítésből, és a rögzítőszeg-átmérő kifejezéséből):

$mm, melyet szabványosra (MSZ EN ISO 2238:2000)

kerekítve: d = 5 mm,

ahol: $

, a rögzítőszeg anyagára (9-10. táblázat) megengedett nyírófeszültség, statikus

terhelés esetén. A továbbiakban ellenőrizni kell, hogy a kötés elemei közti felületi terhelés nem haladja-e meg a megengedettet. Felüteti nyomás az agyban (mely adódik a felüteti nyomásra vonatkozó alapösszefüggésbe való értelemszerű helyettesítésből, és a lehetséges összevonásokból):

$.

Mivel $

, a lánckerék-agy anyagára (öntöttvas) megengedett felületi terhelés,

nyugvó igénybevétel esetén (7-1. táblázat), a rögzítőszeg és a lánckerék-agy kapcsolata felületi terhelés szempontjából megfelelő. Felületi nyomás a tengely furatában (lineáris terheléseloszlást feltételezve):

$.

Mivel $

, a tengely anyagára (S275JR) megengedett felületi terhelés, nyugvó

igénybevétel esetén (7-1. táblázat), a rögzítőszeg és a tengely kapcsolata felületi terhelés szempontjából szintén megfelelő,így a rögzítőszeg méretei is megfelelőek. !3.11.4 – 2. példa. SZEGKÖTÉS LÁNCKERÉKHEZ (2) A 3.11.4 – 1. példa szerinti szegkötés üzem közbeni terhelése dinamikus. Adatok:

• a 3.11.4 - 1. példa szerintiek, továbbá: • a dinamikus téyező: ξ = 1,8.

Meghatározandó: • a rögzítőszeg átmérője (d). !

3.11.4 – 3. példa. CSAPSZEGKÖTÉS MUNKAHENGER CSATLAKOZTATÁSHOZ Egy hidraulikus munkahenger az ábra szerinti csapszegkötéssel kapcsolódik a gépvázhoz. A kötésre ható terhelés statikus. A csapszeg szabványos kialakítású.

$ Csapszegkötés

Adatok: • a hidraulikus munkahenger dugattyú átmérője: D = 80 mm; • max. nyomás a hidraulikus rendszerben: p = 16 MN/m; • a hidraulikus henger fejrészének anyaga: S235JR; • a gépházhoz erősített heveder anyaga: S235JR; • a csapszeg anyaga: C40.

Meghatározandók: • a csapszeg átmérője (d); • a csapszeg hossza (l). !

3.11.5 Szilárd illesztésű kötések 3.11.5 – 1. példa. SAJTOLT KÖTÉS (fogaskerék) Egy statikus terhelésű fogaskerékhajtás hajtó kereke sajtolt kötéssel erősített a bemenő csőtengelyhez. A tengely- és az agyfurat finoman köszörült. A kötés készítésekor a felületek szárazak. Adatok:

• átviendő teljesítmény: P =50 kW; • a csőtengely fordulatszáma: n = 9/s; • a csőtengely külső átmérője: d = 70 mm; • a csőtengely furat átmérője: db = 45 mm; • a csőtengely anyaga: E295; • a fogaskerékagy külső átmérője: dk = 130 mm; • a fogaskerékagy anyaga: E295;

• a kötés hossza: l =70 mm; • a kötés biztonsági tényezője: x = 2.

Meghatározandó: • a tengely- és a fogaskerék agyfurat méretének tűrése.

Kidolgozás: A nyomatéktovábbításhoz szükséges legkisebb túlfedés:

$ mm = 58 µm,

ahol: $

mm,

$

,

ν1 = 0,3 (7-4. táblázat),

$

,

E1 = 2.105 N/m2 (7-4. táblázat),

$

,

ν2 = 0,3 (7-4. táblázat),

$

,

E2 = 2.105 N/m2 (7-4. táblázat), pk = x.pe = 2.16,41 = 32,82 N/mm2,

$

,

$

Nm,

µ = 0,1 (6-9. táblázat), $ µm = 9,6.10-3 mm,

Rz1 = Rz2 = 4 µm (6-3. táblázat), A legnagyobb túlfedés, ami mellett a kötés elemei még nem károsodnak:

$ mm = 135 µm,

ahol: $

mm,

$

,

ReH = 265 N/mm2 (MSZ EN 10025-2:2005),

$

.

A tengely és az agyfurat tűrésmezejének együttes szélessége: Tö = fn – fk = 135 – 58 = 77 µm. Az agyfurat tűrésmezejének szélessége előzetesen:

$ µm, amihez legközelebb a H8 szabványos tűrés esik (6-6. táblázat),

így az agyfurat végleges mérete:

$ mm.

Az agyfurat tűrésmezejének szélessége: Tf = 46 µm. A tengely tűrésmezejének szélessége: Tt = Tö – Tf = 77 – 46 = 31 µm. A tengely tűrésmezejének elhelyezkedése: AE = Tf + fk = 46 + 58 = 104 µm. A tengely mérete:

$ mm.

!3.11.5 – 2. példa. ZSUGORKÖTÉS (fogaskerék) A 3.11.5 – 1. példa elemeit zsugorkötéssel kapcsoljuk egymáshoz. Adatok:

• a 3.11.5 - 1. példa szerintiek, továbbá: • a fogaskereket felhevítve a tengelyre IT6 nagyságú játékkal kívánjuk felhúzni.

Meghatározandó: • a tengely- és a fogaskerék agyfurat méretének tűrése; • a fogaskerék hőmérséklete a szerelés alatt (T1). !

3.11.5 – 3. példa. ZSUGORKÖTÉS (ékszíjtárcsa) Egy ékszíjtárcsát zsugorkötéssel erősítünk egy tömör tengely végére. Adatok:

• a kötés elemeinek névleges átmérője: d = 35 mm; • a kötés elemei közti tényleges túlfedés: f = 0,03 mm; • a kötés hossza: 1 = 50 mm; • a tengely anyaga: E295; • az ékszíjtárcsa anyaga: Öv200; • az ékszíjtárcsa agy külső átmérője: dk = 60 mm.

Meghatározandók: • a zsugorkötéssel elméletileg átvihető nyomaték (M); • az ékszíjtárcsa-agy károsodással szembeni biztonsága (xn). !

3.11.6 Ragasztott kötések 3.11.6 – 1. példa. RAGASZTOTT KÖTÉSŰ FOGASKOSZORÚ Egy tengelykapcsoló-félre fogaskerék-koszorú erősített ragasztással, az ábra szerint. A ragasztott kötést – melyben a feszültségeloszlás egyenletes – lüktető igénybevétel terheli.

$ Fogaskerék-koszorú ragasztott kötése

Adatok: • a fogaskerék-koszorú furatátmérője: D = 50 mm; • a fogaskerék-koszorú szélessége: b= 30 mm; • az alkalmazott ragasztó: LOCTITE L312; • a ragasztott kötéssel szemben megkívánt biztonság: x = 2.

Meghatározandó: • a kötéssel átvihető nyomaték (M).

Kidolgozás: A kötéssel átvihető nyomaték:

$Nmm = 667,4 Nm,

ahol: $

,

$

, a ragasztó lüktetősziládsága,

$

(7-14. táblázat).

!3.11.6 – 2. példa. RAGASZTOTT KÖTÉSŰ FENÉKLEMEZ Egy hengeres edény fenéklemezét – amelyben állandó a nyomás – ragasztással kötjük a palástlemezhez, az ábra szerint. A ragasztott kötésben egyenletes feszültségeloszlást tételezünk fel.

$ Hengeres edény fenéklemezének ragasztott kötése

Adatok: • a hengeres edény belső átmérője: D = 200 mm; • a ragasztott kötés hossza: 1 = 80 mm; • az alkalmazott ragasztó: LOCTITE L 30; • a ragasztott kötéssel szemben megkívánt biztonság: x = 3.

Meghatározandó: • a hengeres edényben megengedett a nyomás (p). !

3.11.7 Forrasztott kötések 3.11.7 – 1. példa. FORRASZTOTT KÖTÉS FŰRÉSZSZALAGHOZ Rönkhasító szalagfűrész fűrészszalagját átlapolásos kemény forrasztással végtelenítjük. A forraszanyag sárgaréz. A forrasztott kötésben egyenletes feszültségeloszlást tételezünk fel. Adatok:

• a fűrészszalag szélessége: b = 100 mm; • a fűrészszalag vastagsága: s = 1,1 mm; • a kötés hossza: 1 = 10·s; • a kötéssel szemben megkívánt biztonság: x = 4.

Meghatározandó: • a fűrészszalag terhelhetősége (F). !

3.11.8 Hegesztett kötések 3.11.8 – 1. példa. HEGESZTETT KÖTÉSŰ VONÓRÚD Egy vonórúdhoz a laposacél vonószem hegesztett kötéssel erősített, az ábra szerint. A kötés ívhegesztéssel, vastag bevonatú elektródával készül. A vonórúd terhelése dinamikus.

$ Vonószem hegesztett kötése

Adatok: • vonórúd irányú terhelő erő: F = 100 kN; • dinamikus téyező: ξ = 1,8; • a kötés elemeinek anyaga: S275JR; • a kötés méretviszonyai: l/s = 5; • a kötéssel szemben megkívánt biztonság: x = 2.

Meghatározandó: • a hegesztési varrat hossza (l); • a hegesztési varrat vastagsága (s). !

3.11.8 – 2. példa. HEGESZTETT TENGELY Egy hegesztett tengely az ábra szerinti kialakítású és terhelésű. A tengelycsapok felerősítése ívhegesztéssel, vékony bevonatú elektródával történt.

$ Hegesztett tengely

Adatok: • a tengelyre ható terhelő erő: F = 8000 N (a tengely önsúlyát is magába foglalja); • a kötéssel átadandó csavaró nyomaték: M = 360 Nm;

• a kötés elemeinek anyaga: S185. Meghatározandó:

• a hegesztési varratra megengedett feszültség, és a varrat egyenértékű feszültségének viszonya (x). !

3.12 Tengelyek 3.12 – 1. példa. TENGELYMÉRETEZÉS HAJLÍTÁSRA (VASÚTI KOCSI TENGELY) Egy vasúti kocsi tengelye az ábra szerinti kialakítású. A kocsi súlyából adódó terhelés a tengelyre a két végén kialakított csapokon keresztül adódik át. A tengely a kerekekkel együtt forog.

$ Vasúti kocsi tengelye

Adatok: • a kocsi súlyából adódó max. terhelés egy tengelycsapra: F = 60 kN; • a tengely anyaga: S275JR; • a tengelycsap átmérője: d1 = 110 mm; • a tengely átmérője a kerékagyban: dII = 145 mm; • a tengelycsap hossza: 1 = 180 mm; • a tengelycsap- és kerékközép távolsága: k = 230 mm.

Meghatározandók: • a különböző átmérőjű tengelyszakaszok kifáradással szembeni biztonságai (xI; xII).

Kidolgozás: dI átmérőjű tengelyszakasz vizsgálata: Veszélyes keresztmetszete a dII átmérőjű szakaszhoz csatlakozó keresztmetszet. Igénybevétele ismételt hajlítás (a nyíró igénybevétel és a csapsúrlódásból adódó csavarónyomaték elhanyagolható). A kifáradással szembeni biztonság:

$,

ahol: σv = 186 N/mm2 (7-8. táblázat);

$

;

$

;

$

.

dII átmérőjű tengelyszakasz vizsgálata: Veszélyes keresztmetszete a kerék középsíkjába eső keresztmetszet. Igénybevétele ismételt hajlítás (a nyíró igénybevétel és a csapsúrlódásból adódó csavarónyomaték elhanyagolható). A kifáradással szembeni biztonság:

$,

ahol: σv = 186 N/mm2 (7-8. táblázat);

$

;

$

;

$

.

!3.12 – 2. példa. TENGELYMÉRETEZÉS HAJLÍTÁSRA (KÖTÉLTÁRCSA-TENGELY) (1) Egy emelőberendezésnél a kötél vezetésére az ábra szerinti terelőtárcsa szolgál, amely a tengelyre reteszkötéssel erősített, és a tengellyel együtt szabadon foroghat. (A számítás során a terelőtárcsa és a tengely önsúlya, valamint a csapsurlódásból és a kötélsurlódásból adódó ellenállások elhanyagolhatók.).

$ Terelőtárcsa tengely

Adatok: • az üzemi kötélerő: F = 8 kN. • a tengely anyaga: E295; • a tengely baloldali csapágyazása és a terelőtárcsa középsíkja távolsága: l1 = 250 mm; • a tengely jobboldali csapágyazása és a terelőtárcsa középsíkja távolsága: l2 = 350 mm.

Meghatározandó: • a tengely szilárdságilag szükséges átmérője (d) a veszélyes keresztmetszetben.

Kidolgozás: A tengelyt modellező kéttámaszú tartó és a tengely igénybevételi ábrái a vázlat szerintiek. A veszélyes keresztmetszet a legnagyobb a hajlító-nyomatékkal terhelt keresztmetszet, azaz a kötéltárcsa szimmetria-síkjába eső keresztmetszet. A veszélyes keresztmetszet igénybevétele ismételt hajlítás és nyírás, melyek közül az utóbbi elhanyagolható. A méretezés tehát hajlításra történik úgy, hogy a megengedett feszültséget a tengely anyagának lengőszilárdságából származtatjuk.

$ A tengelyt modellező kéttámaszú tartó és a tengely igénybevételi ábrái !

A tengely szilárdságilag szükséges átmérője:

$, amelyet gyártható értékre (9-12. táblázat) kerekítve

adódik a végleges tengelyátmérő: d = 60 mm, ahol: $ , a veszé lyes keresz tmetsze te t te rhe lő

hajlítónyomaték;

$, az A alátámasztásban ébredő reakcióerő, a B

alátámasztásra felírt nyomatéki egyenletből;

$ , a tengely eredő terhelése, amely

tulajdonképpen a 135°-os csúcsszögű, F szárhosszúságú egyenlőszárú háromszög alapja;

$, a tengely anyagára megengedett hajlítófeszültség;

$, az E295 anyag lengőszilárdsága ismételt hajlítás esetén (7-8. táblázat);

$ , a t e n g e l y f á r a d á s r a t ö r t é nő

méretezéséhez, kis rongálódási mérték mellett javasolt biztonsági tényező; x1 = 1,3, mivel a tengely törése a gép leállását okozza (6-11. táblázat); x2 = 1,1, mivel a tengely acélból készül (6-11. táblázat); x3 = 1,2, mivel a tengely vizsgálat nélküli (6-11. táblázat); x4 = 1,1, mivel a számítás pontos (6-11. táblázat); x5 = 1,1, mivel a tengely kifogástalan kivitelű (6-11. táblázat); !

3.12 – 3. példa. TENGELYMÉRETEZÉS HAJLÍTÁSRA (KÖTÉLTÁRCSA-TENGELY) (2) A 3.12 – 2. példa emelőberendezésnél a kötél vezetésére szolgáló terelőtárcsa a két alátámasztás felezősíkjában helyezkedik el. (A számítás során a csapsurlódásból és a kötélsurlódásból adódó ellenállások elhanyagolhatók.). Adatok:

• a 3.12 – 2. példa szerintiek, kivéve: • a tengely baloldali csapágyazása és a terelőtárcsa középsíkja távolsága: l1 = 300 mm;

• a tengely jobboldali csapágyazása és a terelőtárcsa középsíkja távolsága: l 2 = 3 0 0 m m ; továbbá:

• a terelőtárcsa és a tengely együttes önsúlya: G = 200 N. Meghatározandó:

• a tengely szilárdságilag szükséges átmérője (d) a veszélyes keresztmetszetben. !3.12 – 4. példa. TENGELYMÉRETEZÉS ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTELRE

(APRÍTÓTÁRCSA-TENGELY) Egy tárcsás aprítógép aprítótárcsa-tengelyének kialakítása az ábra szerinti. A csapágyazáson tulnyuló tengelyvég kardán-hajtással kapcsolódik az erőgép teljesítmény-leadó tengelycsonkjához (TLT-jéhez) úgy, hogy a tengelyvég igénybevétele tiszta csavarás. Aprítás közben középerős és erős lökések tehelik a tengelyt. A kidolgozáskor tételezzük fel, hogy az aprítás során a tárcsára átadódó erő (F) a tárcsa homloksíkjába esik, és a késekre merőlegesen, annak középpontjában koncentrált erőként hat. (A nyíróerőkből adódó nyírófeszültségek elhanyagolhatók.).

$ Aprítótárcsa-tengely

Adatok: • az erőgép TLT-tengelyéről levehető teljesítmény: P = 55 kW; • a TLT-tengely fordulatszáma: n = 9/s; • az aprítótárcsa-tengely anyaga: E295; • az apritótárcsa és tengely együttes önsúlya: G = 6 0 0 N ( r a d i á l i s ,

koncentrált terhelésnek tételezzük fel a tárcsa homloksíkjában); • a késerő karhossza: k = 250 mm • az alátámasztások távolsága az apritótárcsa homloksíkjától: l1 = 250 mm,

l2 = 200 mm; • az aprítótárcsa szélessége: b = 150 mm.

Meghatározandók: • a különböző átmérőjű tengelyszakaszok szilárdságilag szükséges átmérői (dl; d2; d3; d4). !

3.12 – 5. példa. TENGELYMÉRETEZÉS ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTELRE (CSÖRLŐTENGELY)

Egy, az ábra szerinti csörlőszerkezetnél a dobtengely (1) és meghajtó motor tengelye (3) között fogaskerekes áthajtómű létesít kapcsolatot. A számítás során a súrlódási veszteségek és a

nyíróerőkből adódó nyírófeszültségek elhanyagolhatók. !

$ Fogaskerekes áthajtómű csörlőszerkezethez

Adatok: • a csörlő max. teherbírása: G = 100 kN; • a csörlődob átmérője: dd = 350 mm; • a fogaskerekek osztókörátmérői: d01 = 100 mm, d02 = 600 mm,

d03 = 180 mm, d04 = 850 mm; • az előtéttengely alátámasztási helyei közti távolság: 1 = 500 mm; • az előtéttengely fogaskerekeinek távolsága az alátámasztásoktól: l1 = l2 = 90 mm; • az előtéttengely anyaga: C35.

Meghatározandók: • az előtéttengely (2) szilárdságilag szükséges átmérője (d); • az előtéttengely két végének egymáshoz képesti elcsavarodása (φ). !

3.13 Gördülőcsapágyak 3.13 – 1. példa. GÖRDÜLŐCSAPÁGY SZIVATTYÚTENGELYEN Egy fogaskerékszivattyú tengelyének egyik alátámasztása mélyhornyú golyóscsapágyazású, amit csak radiális irányú erő terhel. Adatok:

• a mélyhornyú golyóscsapágyra ható radiális terhelés: Fr = 2500 N; • a fogaskerékszivattyú-tengely fordulatszáma: n = 24/s; • a mélyhornyú golyóscsapágy megkívánt élettartama: Lt = 7,2·107 s.

Meghatározandó: • a beépítendő mélyhornyú golyóscsapágy típusa.

Kidolgozás: A mélyhornyú golyóscsapágyat a csapágykatalógus vonatkozó oldalairól (9-16. táblázat) a

szükséges alapterhelés (C) ismeretében választjuk ki:

$ N, ahol: F = Fr = 2500 N,

$

,

p = 3. A számított alapterhelésre megfelelő mélyhornyú golyóscsapágyak:

• a 60 sorozatból a 6014 jelű (C = 30000 N); • a 62 sorozatból a 6211 jelű (C = 34000 N); • a 63 sorozatból a 6308 jelű (C = 32000 N); • a 64 sorozatból a 6406 jelű (C = 33500 N).

Azt, hogy ezek közül melyiket építjük be, a fogaskerékszivattyú-tengely átmérője határozza meg. !3.13 – 2. példa. GÖRDÜLŐCSAPÁGY HAJTÓMŰ-TENGELYEN Egy fogaskerékhajtómű kijövő tengelyének egyik alátámasztása 6312 jelű, mélyhornyú golyóscsapággyal szerelt. A hajtómű egyenlőtlen terhelésű munkagépbe épített. Adatok:

• a mélyhornyú golyóscsapágyra ható radiális terhelés: Fr = 5000 N; • a mélyhornyú golyóscsapágyra ható axiális terhelés: Fa = 2750 N; • a kijövő tengely fordulatszáma: n = 20/s.

Meghatározandó: • a mélyhornyú golyóscsapágy élettartama (Lt). !

3.14 Hajtások 3.14.1 Laposszíj-hajtások 3.14.1 – 1. példa. LAPOSSZÍJ-HAJTÁS KÖZLŐMŰHÖZ Az ábra szerinti nyitott, lapos bőrszíjhajtáson keresztül elektromotor hajt közlőművet. A hajtás nyugodt, lökésmentes.

$ Nyitott, lapos bőrszíjhajtás

Adatok: • átviendő teljesítmény: P = 35 kW; • kistárcsa (hajtó tárcsa) tengely fordulatszáma: n1 = 24/s; • módosítás: i = 4; • szíjcsúszás (slip): s = 3 %; • tengelytáv: a = 4 m.

Meghatározandók: • a hajtó tárcsa névleges átmérője (d1); • a hajtott tárcsa névleges átmérője (d2);

• a hajtott tárcsa elméleti fordulatszáma (n2); • a hajtott tárcsa tényleges fordulatszáma (n2t); • a bőrszíj minősége; • a bőrszíj hossza (L); • a bőrszíj vastagsága (δ); • a bőrszíj szélessége (b); • a hajtó tárcsa szélessége (B); • a hajtott tárcsa szélessége (B). • a tengelyhúzás (FH) max. értéke.

Kidolgozás: Először a tárcsaátmérőket választjuk meg úgy, hogy a szíjsebesség (v) kedvező, kiindulásul: v = 20 m/s legyen. A hajtó tárcsa névleges átmérője:

$m,

mely alapján d1 szabványos értéke: d1 = 280 mm (9-21. táblázat). A hajtott tárcsa névleges átmérője:

$ mm,

mely szabványos érték (6-11. táblázat). A szíjsebesség végleges értéke:

$.

A hajtott tárcsa elméleti fordulatszáma:

$.

A hajtott tárcsa tényleges fordulatszáma:

$.

A bőrszíj minősége a szíjfrekvencia (f) ismeretében választható meg (9-19. táblázat):

$,

ahol: L: a bőrszíj hossza, x = 2, a bőrszíj hajtogatásában részt vevő tárcsák száma. A bőrszíj hossza:

$ m.

A szíjhossz feti képlete alkalmazható, mivel az átfogási szög (β):

$º > 140º.

Mivel a szíjfrekvencia: f < 5,5 1/s, az alkalmazandó bőrszíj minősége: növényi cserzésű, beégetett, egyrétegű bőrszíj (9-19. táblázat). A bőrszíj vastagsága: δ = f(b), értékét a 9-20. táblázat alapján előzetesen felvesszük: δ = 5 mm. A bőrszíj szélessége:

$

mm,

kerekítve: b = 160 mm, ahol: $ , feszültségi vizsony, µ = f(v) = 0,3689, súrlódási tényező (6-10. táblázat), β = 168,0º = 2,933 rad,

$

N,

σmeg = 5 $

(9-20. táblázat),

E = 70 $

(9-20. táblázat),

γ = 10-5 $

(9-20. táblázat)

$

,

$

.

Az előzetesen felvett szíjvastágság és a számított szélesség egymásnak megfelő, így a számítást újabb δ érték felvételével nem kell megismételni. A bőrszíj végleges vastagsága tehát: δ = 5 mm. A hajtó tárcsa szélessége (B) és a hajtott tárcsa szélessége (B) egymással megegyezik, és igazodik a bőrszíj szélességéhez:

$ mm, szabványosra kerekítve:

B = 200 mm (9-21. táblázat). A tengelyhúzás max. értéke:

$ N,

ahol. $

N.

!3.14.1 – 2. példa. LAPOSSZÍJ-HAJTÁS KÖZLŐMŰHÖZ Egy munkagépet transzmisszió hajt nyitott, lapos bőrszíjhajtáson keresztül. A munkagép egyenlőtlen terhelésű. Adatok:

• átviendő teljesítmény: P = 30 kW; • tengelytáv: a = 6,8 m; • hajtó tárcsa névleges átmérője: d1 = 0,4 m; • hajtó tárcsa fordulatszáma: n1 = 12/s; • hajtott tárcsa névleges átmérője: d2 = 1,12 m; • hajtott tárcsa névleges fordulatszáma: n2 = 4,15/s.

Meghatározandók:

• a hajtás módosítása (i); • a szíjcsúszás (slip) (s); • a bőrszíj minősége; • a bőrszíj hossza (L); • a bőrszíj vastagsága (δ); • a bőrszíj szélessége (b); • a tengelyhúzás (FH) max. értéke. !

3.14.2 Ékszíjhajtások 3.14.2 – 1. példa. ÉKSZÍJHAJTÁS HASÍTÓGÉPEN Egy mechanikus működtetésű, szállítóláncos hasítógép csillag-háromszög indítású, háromfázisú váltóáramú elektromotorja és a hasítógép fordulatszám-csökkentő fogaskerék-hajtóműve között a kapcsolatot ékszíjhajtás biztosítja. Az elektromotor és a fogaskerék-hajtómű szerkezeti méretei a minimális tengelytávolság értékét meghatározzák. Adatok:

• az elektromotor teljesítménye: P = 14,5 kW; • az elektromotor fordulatszáma: n1 = 24/s; • a hajtómű bemenő tengelyének szükséges fordulatszáma: n2 = 15/s; • min. tengelytáv: amin = 400 mm.

Meghatározandók: • az ékszíjszelvény típusa; • a hajtó ékszíjtárcsa (kistárcsa) átmérője (dp1); • a hajtott ékszíjtárcsa (nagytárcsa) átmérője (dp2); • az ékszíj-hossz (Lp); • a tengelytávolság (a); • az ékszíjak száma (z); • a tengelyhúzás max. értéke (FH).

Kidolgozás: A megfelelő ékszíjszelvényt a vonatkozó szabvány (9-23. táblázat) segítségével definiáljuk, amely szerint P = 14,5 kW teljesítmény átviteléhez – n1 = 24/s kistárcsa fordulatszámnál – a „C” szelvényű ékszíj alkalmas. A „C” szelvényű ékszíj esetén alkalmazható minimális tárcsaátmérő a 9-25. táblázat szerint: dpmin = 200 mm, amellyel – mivel egyéb előírás nincs – célszerű azonosra választani az ékszijhajtás kistárcsájának – ez esetünkben a dp1 átmérőjű hajtótárcsa – átmérőjét, mert igy adódnak a legkisebb szerkezeti méretek, azaz: dp1 = 200 mm. Ekkor a szíjsebesség:

$, mely érték beleesik az ékszíjhajtásoknál optimálisnak

tekintett 15-25 m/s -os tartományba. A hajtott ékszíjtárcsa átmérője:

$, amihez legközelebb eső szabványos ékszíjtárcsa-átmérő lesz a

dp2 végleges értéke: dp2 = 315 mm (9-27. táblázat). Így a meghajtott tengely (a hajtott ékszíjtárcsa) tényleges fordulatszáma:

$,

ahol: $

.

Az ékszíjtárcsa-átmérők megszabta legkisebb tengelytávolság: amin = 0,7 (dp1 + dp2) = 0,7 (200 + 315) = 360,5 mm, amelynél nagyobb az az érték, mely az elektromotor és a fogaskerék-hajtómű szerkezeti méretei miatt szükséges, ezért az utóbbival számolva határozzuk meg az ékszijhossz előzetes értékét:

$.

A végleges szíjhossz az előzetes értékhez legközelebb eső, nagyobb szíjhossz lesz, azaz: Lp = 1800 mm (9-24. táblázat). A tengelytávolság végleges értéke:

$ ,

ahol: $

,

$

Az ékszíjak száma:

$, mely értéket egész számra kerekítve adódik, hogy:

z = 4 db,

ahol: $

, az egy éksz í j j a l

átvihető tényeleges teljesítmény; P0 = 5,721 kW , az egy ékszíjjal átvihető névleges teljesitmény (9-25. táblázat);

K0 = 1,105, az áttételtől függő tényező, melyhez az áttétel: $

(9-26.

táblázat); K1 = 0,970, az átfogási szögtől függő tényező, melyhez az átfogási szög:

$ (9-26. táblázat);

K2 = 0,86, a szíj jellemző hosszától függő tényező (9-26. táblázat); K3 = 1,3, a terhelés jellemzőjétől függő tényező, mivel a szállítóláncos hasítógép – mely napi 8 órát dolgozik- terhelése egyenlőtlen, lökésszerű (9-26. táblázat); K4 = 0,9, a szíjak számától függő tényező (9-26. táblázat).

A tengelyhúzás max. értéke:

$ N,

ahol: $

N.

!3.14.2 – 2. példa. ÉKSZÍJHAJTÁS CENTRIFUGÁL SZIVATTYÚHOZ

Egy centrifugál szivattyút - amelynek üzem közbeni terhelése kissé ingadozó és gyakori ki-be kapcsolással üzemel, háromfázisú, váltóáramú elektromos motor hajt ékszíjhajtáson keresztül. Adatok:

• az alkalmazott ékszíj szelvényjele: A; • az ékszíj hossza: Lp = 800 mm; • ékszíjak száma: z = 3; • hajtó tárcsa névleges átmérője: dp1 = 90 mm; • hajtott tárcsa névleges átmérője: dp2 = 140 mm; • hajtó tárcsa tengelyének fordulatszáma: n1 = 48/s; • napi üzemidő: t = 8 óra.

Meghatározandók: • az ékszíjhajtással átvihető teljesítmény (P); • a hajtás tengelytávolsága (a); • a hajtott tárcsa tengelyének fordulatszáma (n2); • a tengelyhúzás max. értéke (FH). !

3.14.3 Lánchajtások 3.14.3 – 1. példa. LÁNCHAJTÁS GÖRGŐS LÁNCCAL Egy tárcsás aprítógép etetőberendezése kényszerhajtású. A gépbe épített fordulat-számcsökkentő fogaskerék-hajtómű és az etetőtranszportőr között 08B jelű, egysoros, görgős hajtólánc létesít kapcsolatot. Adatok:

• a fogaskerék-hajtómű kijövő tengelyének fordulatszáma: n1 = 2,1/s; • az etetőtranszportőr hajtótengelyének szükséges fordulatszáma: n2 = 0,74/s; • a hajtó lánckerék fogszáma: z1 = 25; • a megkívánt tengelytávolság: a = 500 mm; • az etetőtranszportőr hajtó tengelyét terhelő max. nyomaték: M2 = 200 Nm.

Meghatározandók: • a hajtott lánckerék fogszáma (z2); • a hajtás áttétele (i); • az etetőtranszportőr hajtótengelyének tényleges fordulatszáma (n2t); • a hajtó- és a hajtott lánckerék osztókörének átmérője (d0l, d02); • a lánctagok száma (u); • a tengelytáv tényleges értéke (at); • a lánchossz (L); • a hajtás biztonsági tényezője (x). !

3.14.3 – 2. példa. LÁNCHAJTÁS HÜVELYES LÁNCCAL Egy csörlőszerkezetnél a hajtómotor és a csörlődob között a kapcsolatot fogaskerék-hajtómű és lánchajtás biztosítja. A lánchajtás – ami egysoros hüvelyes hajtólánccal kivitelezett – a fogaskerék-hajtómű kijövő tengelyét köti össze a csörlődob tengelyével. Adatok:

• a csörlő teljesítménye: P = 10 kW; • a fogaskerék-hajtómű kijövő tengelyének fordulatszáma: n1 = 0,4/s; • a csörlődob tengelyének megkívánt fordulatszáma: n2 = 0,16/s; • a nagy lánckerék osztókörének átmérője: d02 = 900 + 50 mm lehet; • a megkívánt tengelytáv: a = 800 mm; • napi üzemidő: t = 12 óra.

Meghatározandók: • a lánc osztása (t); • a hajtó- és a hajtott lánckerék fogszáma (z1; z2); • a hajtó- és a hajtott lánckerék osztókörének átmérője (d0l, d02); • a hajtás áttétele (i); • a csörlődob tengelyének tényleges fordulatszáma (nt); • a lánctagok száma (u); • a tengelytáv tényleges értéke (at); • a lánchossz (L); • a hajtás biztonsági tényezője (x). !

3.14.4 Fogaskerékhajtások 3.14.4 – 1. példa. FOGASKERÉKHAJTÁS CSÖRLŐN Egy kézi hajtású csörlő dobtengelye és hajtókartengelye közötti kapcsolatot elemi, egyenes fogazású, nyers kivitelű, hengeres fogaskerékpár biztosítja az ábra szerint.

$ Csörlődob fogaskerékhajtással

Adatok: • a csörlő max. teherbírása: G = 5000 N (max. kötélerő); • a kötélerő max. karhossza: R = 180 mm; • a csörlő összhatásfoka: η = 0,85; • kézikaronként kifejthető max. erő: F = 200 N; • a kézikar hossza: k = 400 mm; • a fogaskerekek anyaga: Aö500.

Meghatározandók: • modul (m); • fogszámok (z1, z2); • osztókör átmérők (d0l, d02); • fejkörátmérők (df1, df2); • lábkörátmérők (dl1, d12); • fejmagasság (f0); • fejhézag (c0); • fogmagasság (h0); • közös fogmagasság (hk); • osztás (t0); • fogvastagság az osztókörön (s0);

• tengelytávolság (a0); • fogszélesség (b). !

3.14.4 – 2. példa. FOGASKERÉKHAJTÁS Két tengely között elemi, egyenes fogazású, hengeres fogaskerékpár létesít kapcsolatot. Adatok:

• tengelytávolság: a0 = 200 mm; • modul: m = 2, 5 mm; • megkívánt áttétel: i = 5,6.

Meghatározandók: • fogszámok (z1, z2); • osztókör átmérők (d01, d02); • fejmagasság (f0); • fejkörátmérők (dfl, df2); • fejhézag (c0); • fogmagasság (h0); • közös fogmagasság (hk); • osztás (t0); • fogvastagság az osztókörön (s). !

3.15 Rugók 3.15 – 1. példa. RÉTEGES LEMEZRUGÓ Egy pótkocsi rugózását az ábra szerinti réteges lemezrugókkal kell biztosítani. Adatok:

• önsúly: G1 = 21,8 kN; • raksúly: G2 = 5 0 kN; • a teljes hosszúságú rugólapok hossza: 2·l = 1000 mm; • rugóvég megengedett max. lehajlása: fmax = 90 mm; • rugólap szélessége: b1 = 80 mm; • rugólap anyaga: 60SM1.

Meghatározandók: • a rugólap vastagsága (h); • a rugólapok össz-szélessége a rugóköteg közepén (b); • a rugólapok össz-szélessége a rugóköteg végein (b0); • a rugólapok száma (uö); • a teljes hosszúságú rugólapok száma (ut); • a rugóköteg vastagsága (H); • a rugóvégek lehajlása (f); • a rugómerevség (s).

$ Réteges lemezrugó pótkocsihoz !

3.15 – 2. példa. KÖRSZELVÉNYŰ HENGERES CSAVARRUGÓ CARDELIS-KAPCSOLÓBAN

Az ábra szerinti csavarrugós rugalmas tengelykapcsoló (Cardelis-kapcsoló) mindkét forgásirányban rugalmas kapcsolatot létesíthet. Ezt a tangenciális irányban elhelyezett körszelvényű hengeres csavarrugók biztosítják amelyek csapon elforduló szegmensekre támaszkodnak. A szegmensek csapjai váltakozva a hajtó és a hajtott tárcsafélre vannak felszerelve. A csavarrugók előfeszítéssel kerülnek beépítésre.

$ Cardelis-kapcsoló

Adatok: • a tengelykapcsoló által átviendő teljesítmény: P = 30 kW; • a tengelykapcsoló fordulatszáma: n = 48/s;

• a kapcsolófelek egymáshoz képesti max. szögelfordulása: φmax = $

rad;

• a rugóelemek (csavarrugók) száma: 2·z = 8; • a rugócsapok körének átmérője: Dk = 140 mm; • minden második rugóelem előfeszítését megszüntető nyomaték: Me = 0,25·Mm (Mm:

mértékadó nyomaték); • rugóelem anyaga: 67CS;

• a rugóelem beépítésére rendelkezésre álló hely: 1emax = 32 mm; • a rugóelem max. terhelése a teljes összenyomódáshoz tartozó terhelés 80 %-a lehet.

Meghatározandók: • rugómerevség (s); • huzalátmérő (d); • tekercselési átmérő (D); • működő menetszám (i); • összmenetszám (iö); • zárt hossz (lz); • szabad hossz (l); • előfeszített hossz (le) • megszerkesztendő a kapcsoló jelleggörbéje. !

3.15 – 3. példa. KÖRSZELVÉNYŰ HENGERES CSAVARRUGÓ SZELEPHEZ Négyütemű belsőégésű motor szelepeinek zárását körszelvényű hengeres csavarrugók biztosítják. Adatok:

• a szelep biztonságos zárásához szükséges erő: Fe = 250 N; • a teljes szelepnyitáshoz tartozó erő: F = 500 N; • a teljes szelepnyitáshoz tartozó erő a rugó zárását előidéző erő 95 % - a lehet; • a rugó összenyomódása a szelep nyitása alatt: ∆f = 8 mm; • a rugó anyaga: 50 CV2.

Meghatározandók: • rugómerevség (s); • huzalátmérő (d); • tekercselési átmérő (D); • működő menetszám (i); • összmenetszám (iö); • zárt hossz (lz); • szabad hossz (l); • előfeszített hossz (le) • megszerkesztendő a rugó jelleggörbéje. !

3.15 – 4. példa. TORZIÓS RUGÓ Egy lengőkart úgy kell a gépvázhoz kapcsolni, hogy annak vége F erő hatására f elmozdulást végezhessen, Ezt az ábra szerinti torziós rugós csatlakozás biztosítja. Az elmozdulás az erő irányától függően mindkét irányban létrejöhet. A lengőkar csapágyazása az A helyen olyan, hogy a torziós rugót tiszta csavarónyomaték terheli (a számítás során a csapágyazásra és a kar felerősítésére szolgáló összekötő szakasz szögelfordulása elhanyagolható).

$ Torziós rugó

Adatok: • a lengőkar végére ható terhelés: F = 25 kN; • a lengőkar végének elmozdulása: f = 50 mm; • a lengőkar hossza: r = 500 mm; • a rugó anyaga: 50CV1.

Meghatározandók: • a torziós rugó átmérője (d); • a torziós rugó hossza (1); • a torziós rugó rugómerevsége (s). !

3.16 Emelőgép-elemek 3.16 – 1. példa. SODRONYKÖTÉL KÖZELÍTŐCSÖRLŐN Egy közelítőcsörlő sodronykötéllel szerelt. Üzem közben a kötél egyirányú hajtogatást szenved. Adatok:

• a sodronykötél típusa. T6 x 37 + 85,4; • a sodronykötél névleges átmérője: d = 15 mm;

Meghatározandó: • a sodronykötél statikus szakítóereje (FB); • a megengedett legnagyobb kötélerő (F); • kötéldob minimális átmérője (D). !

3.16 – 2. példa. SODRONYKÖTÉL MOZGÓCSIGÁN Az ábra szerinti kialakítású, siklócsapágyazású mozgócsigával terhet emelünk, sodronykötél segítségével, A szerkezet üzemére jellemző, hogy a kötél terhelése közel állandó és lökésmentes. A kötél hajlítási ellenállása elhanyagolható.

$ Sodronykötél mozgócsigán

Adatok: • a teher súlya: Q = 5000 N; • a csigatengely átmérője: dt = 40 mm; • a kötélkorong névleges átmérője: D = 280 mm; • a kötélkorong csapsurlódási tényezője: µ = 0,2; • a tényleges évi üzemidő: 2000 h.

Meghatározandó: • a sodronykötél szükséges keresztmetszete (A), • az alkalmazandó kötél típusa. !

3.16 – 3. példa. KENDERKÖTÉL Kenderkötéllel terhet emelünk. Adatok:

• a kenderkötél névleges átmérője: d = 50 mm; • a kenderkötél anyagának szakítószilárdsága: Rm = 130 N/m2; • a megkívánt biztonság: x = 8.

Meghatározandó: • a kenderkötél szakítóereje (FB); • a kenderkötél megengedett legnagyobb terhelése (F). !

3.17 Csővezetékek 3.17 – 1. példa. CSŐVEZETÉK-HÁLÓZAT Az ábrán vázolt csővezeték-hálózatot három örvényszivattyú táplálja. A szállított közeg: hideg víz. A vezetékek normál falvastagságú, varrat nélküli acélcsövek (B, C és D pontok a szivattyúk szívócsonkjait, E, F, és G pontok a nyomócsonkjait jelölik). Adatok:

• az 1. szivattyú folyadékszállítása: Q1 = 40 dm3/s; • a 2. szivattyú folyadékszállítása: Q2 = 24 dm3/s; • a 3. szivattyú folyadékszállítása: Q3 = 12 dm3/s.

Meghatározandók: • az egyes csőszakaszok elméletileg szükséges belső átmérői: dAB, dBC, dCD, dEH, dFG, dGI (az

átmérőjel melletti index betűi a csőszakasz kezdő és végpontját jelzik); • kiválasztandók a számított értékeknek megfelelő szabványos csőméretek.

$ Csővezeték-hálózat !

3.17 – 2. példa. ACÉLCSŐ VEZETÉK Egy bánya levegőellátását hosszvarratos hegesztett acélcső vezetéken keresztül biztosítják. Adatok:

• a cső külső átmérője: d = 102 mm; • a vezeték egyenértékű csőhossza: le = 1200 m; • a bánya levegőfogyasztása: Qn = 0,25 m3/s (normál állapotú levegő); • a szállított levegő közepes hőmérséklete: T = 293 K; • a levegő nyomása a vezetékbe tápláláskor: p = 0,8 MPa; • a csősúrlódási tényező: λ = 0,024; • a csővezeték anyaga: S185.

Meghatározandók: • a cső falvastagsága (s); • a levegő áramlási sebessége a vezetékben (vl); • a nyomásesés a vezeték mentén (∆p). !

3.17 – 3. példa. ACÉLCSŐ HIDRAULIKUS RENDSZERHEZ A TH-01 hidraulikus hasítógép hidraulikus rendszerének merev vezetékei varratnélküli, hidegen vont acélcsövek. Adatok:

• a hidraulikus rendszer szivattyújának névleges folyadékszállítása: Q = 1,65 dm3/s; • a hidraulikus rendszer névleges nyomás: p = 16 MPa; • a csővezeték anyaga: S235JR.

Meghatározandók: • a szívó- és a nyomócső külső átmérői (dsz, dny); • a szívó- és a nyomócső falvastagságaik (ssz, sny). !

3.18 Eredménytár (Zárójelben mindig a háttéranyagból választott – adott intervallumból választható – konkrét értékek, ha ezek szükségesek a megoldáshoz.). !3.11.1 – 2. példa. MENETES ORSÓS SAJTÓ (2) d = 90 mm; P = 12 mm; m = 24,41 mm; Pm = 0,6361 kW. (Gs = 1000 N, becsült; ReH = 420 N/mm2, feltételezve, hogy az orsó külső átmérője 40-100 mm közé esik (MSZ EN 10083-2:2006); x = 3; pmeg = 200 N/mm2, acélokra megengedett legnagyobb felületi terhelés (7-1. táblázat); da = 140 mm, becsült; µa = 0,05; µ = 0,05).

!3.11.1 – 4. példa. MENETES ORSÓ TERHELHETŐSÉGE (2) x = 2,403. (-). !3.11.2 – 2. példa. RETESZKÖTÉS (félhornyos retesszel) b = 14 mm; h = 9 mm; l = 36 mm. (v = 0,5 mm; pmeg = 50 N/mm2; kis rongálódási mérték melletti rész biztonsági tényezők: x1 = 1,3, mivel a retesz tönkremenése a gép leállását okozza; x2 = 1,1, mivel a retesz acélból készül; x3 = 1,2, mivel a retesz vizsgálat nélküli; x4 = 1,1, mivel a számítás pontos; x5 = 1,1, mivel a retesz kifogástalan kivitelű (6-11. táblázat)). !3.11.2 – 3. példa. RETESZKÖTÉS (hornyos retesszel) b = 8 mm; h = 7 mm; l = 18 mm. (v = 0,3 mm; pmeg = 130 N/mm2; x = 2, statikus terhelésre). !3.11.4 – 2. példa. SZEGKÖTÉS LÁNCKERÉKHEZ (2) d = 8 mm.

($

;$

;$

).

!3.11.4 – 3. példa. CSAPSZEGKÖTÉS MUNKAHENGER CSATLAKOZTATÁSHOZ d = 35 mm; l = 90 mm. (ReH = 290 N/mm2, feltételezve, hogy a csapszeg átmérője 16-100 mm közé esik; x = 2, statikus terhelésre; pf1meg = pf2meg = 85 N/mm2 (7-1. táblázat)). !3.11.5 – 2. példa. ZSUGORKÖTÉS (fogaskerék) A tengely mérete: $ mm; az agyfurat mérete: $ mm; T1 = 472 K.

(ν1 = 0,3; E1 = 2.105 N/m2; ν2 = 0,3; E2 = 2.105 N/m2; µ = 0,35; T0 = 293 K). !3.11.5 – 3. példa. ZSUGORKÖTÉS (ékszíjtárcsa) M = 428,6 Nm; xn = . (ν1 = 0,3; E1 = 2.105 N/m2; ν2 = 0,25; E2 = 9.104 N/m2; µ = 0,15). !3.11.6 – 2. példa. RAGASZTOTT KÖTÉSŰ FENÉKLEMEZ p = 14,65 N/mm2. !3.11.7 – 1. példa. FORRASZTOTT KÖTÉS FŰRÉSZSZALAGHOZ F = 55 kN. (τB = 200 N/mm2). !3.11.8 – 1. példa. HEGESZTETT KÖTÉSŰ VONÓRÚD l = 100 mm; s = 20 mm. !3.11.8 – 2. példa. HEGESZTETT TENGELY x = 2,371. (a = 0,6; x = 2,147).

!3.12 – 3. példa. TENGELYMÉRETEZÉS HAJLÍTÁSRA (KÖTÉLTÁRCSA-TENGELY) (2) d = 60 mm. (x1 = 1,3, mivel a tengely törése a gép leállását okozza; x2 = 1,1, mivel a tengely acélból készül; x3 = 1,2, mivel a tengely vizsgálat nélküli; x4 = 1,1, mivel a számítás pontos; x5 = 1,1, mivel a tengely kifogástalan kivitelű (6-11. táblázat)). !3.12 – 4. példa. TENGELYMÉRETEZÉS ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTELRE

(APRÍTÓTÁRCSA-TENGELY dl = 48 mm; d2 = 56 mm; d3 = 60 mm; d4 = 28 mm. (x1 = 1,7, mivel a tengely törése embereket veszélyeztethet; x2 = 1,1, mivel a tengely acélból készül; x3 = 1,1, mivel a tengely üzemszerű vizsgálata megtörtént, a rongálódás mértéke pedig közepes; x4 = 1,1, mivel a számítás pontos; x5 = 1,1, mivel a tengely kifogástalan kivitelű (6-11. táblázat)). !3.12 – 5. példa. TENGELYMÉRETEZÉS ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTELRE

(CSÖRLŐTENGELY) d = 85 mm; φ = 2,894·10-3 rad. (x = 2,962; G = 8·104 N/mm2). !3.13 – 2. példa. GÖRDÜLŐCSAPÁGY HAJTÓMŰ-TENGELYEN Lt = 8862 h. (-). !3.14.1 – 2. példa. LAPOSSZÍJ-HAJTÁS KÖZLŐMŰHÖZ i = 2,892; s = 3,119 %; Növényi cserzésű, beégetett, egyrétegű bőrszíj; δ = 6 mm; b = 260 mm; L = 16,01 m; FH = 5802 N. (ξ = 1,5; σmeg = 3,5 N/mm2; E = 60 N/mm2). !3.14.2 – 2. példa. ÉKSZÍJHAJTÁS CENTRIFUGÁL SZIVATTYÚHOZ P = 3,498 kW; a = 218,0 mm; n2 = 30,86/s; FH = 515,6 N. !3.14.3 – 1. példa. LÁNCHAJTÁS GÖRGŐS LÁNCCAL z2 = 71; i = 2,84; n2t = 0,7394/s; d01 = 101,4 mm; d02 = 287,9 mm; u = 128; at = 500,0 mm; L = 1626 mm; x = 13,08. !3.14.3 – 2. példa. LÁNCHAJTÁS HÜVELYES LÁNCCAL t = 70 mm; z1 = 17; z2 = 41; d01 = 380,9 mm; d02 = 914,4 mm; i = 2,401; n2t = 0,1666/s; u = 54; at = 832,0 mm; L = 3780 mm; x = 11,73. !3.14.4 – 1. példa. FOGASKERÉKHAJTÁS CSÖRLŐN m = 5,5 mm; z1 = 17; z2 = 113; d0l = 93,5 mm: d02 = 621,5 mm; df1 = 104,5 mm; df2 = 632,5 mm; dl1 = 79,74 mm; d12 = 607,7 mm; f0 = 5,5 mm; c0 = 1,375 mm; h0 = 12,38 mm; hk = 11 mm; t0 = 17,25 mm; s0 = 8,635 mm; a0 = 357,5 mm; b = 50mm. (c'0 = 0,25; f'0 = 1). !3.14.4 – 2. példa. FOGASKERÉKHAJTÁS z1 = 24; z2 = 136; d01 = 60 mm; d02 = 340 mm; f0 = 2,5 mm; df1 = 65 mm; df2 = 345 mm; c0 = 0,625 mm; h0 = 5,625 mm; hk = 5 mm; t0 = 85 mm; s0 = 3,925 mm.

(c'0 = 0,25; f'0 = 1). !3.15 – 1. példa. RÉTEGES LEMEZRUGÓ h = 8 mm; b = 1120 mm; b0 = 160 mm; uö =14; ut = 2; H =112 mm; f = 82,21 mm; s = 163,9 N/mm. !3.15 – 2. példa. KÖRSZELVÉNYŰ HENGERES CSAVARRUGÓ CARDELIS-

KAPCSOLÓBAN s = 68,68 N/mm; d = 5 mm; D = 32 mm; i = 2,777; iö = 4,277; lz = 21,39 mm; 1 = 31,67 mm; le = 30,80 mm. (ξ = 1,5; α1 ~ α2 = α; τmeg = 460 N/mm2; x = 6,4; G = 8·104 N/mm2). A kapcsoló jelleggörbéje az ábra szerinti.

% Cardelis-kapcsoló jelleggörbéje !

3.15 – 3. példa. KÖRSZELVÉNYŰ HENGERES CSAVARRUGÓ SZELEPHEZ s = 31, 25 N/mm; d = 5 mm; D = 32 mm; i = 6,104; iö = 8,104; 1z = 40,52 mm; 1 = 57,36 mm; le = 49,36 mm. (xe = 6, τmeg = 400 N/mm2, G = 8·104 N/mm2, iz = 2). A rugó jelleggörbéje az ábra szerinti.

% Szeleprugó jelleggörbéje !

3.15 – 4. példa. TORZIÓS RUGÓ d = 60 mm; l = 81,47 cm; s = 3,977·104 Nm/rad. (τmeg = 300 N/mm2; G = 8·104 N/mm2). !3.16 – 1. példa. SODRONYKÖTÉL KÖZELÍTŐCSÖRLŐN FB = 136,64 kN; F = 20,16 kN; D = 350 mm. (δ/D = 1/500; ξ = 1,2; x = 3; E = 2·105 N/mm2). !

3.16 – 2. példa. SODRONYKÖTÉL MOZGÓCSIGÁN A = 9,329 mm2; kötéltípus: T6 x 19 + 12,31. (x = 3; E = 2·105 N/mm2; δ/D = 1/500). !3.16 – 3. példa. KENDERKÖTÉL FB = 170,1 kN; F = 21,26 kN. !3.17 – 1. példa. CSŐVEZETÉK-HÁLÓZAT dAB = 254,1 mm; dBC = 174,8 mm; dCD = 101,0 mm; dEH = 134,9 mm; dFG = 104,5 mm; dGI = 128 mm. A szabványos csőméretek (külső átmérő x falvastagság): AB: 273x7,1 mm; BC: 194x5,6 mm; CD: 108x3,6 mm; EH: 140x4 mm; FG: 114x3,6 mm; GI: 140x4 mm. !3.17 – 2. példa. ACÉLCSŐ VEZETÉK s = 2 mm; v1 = 4,507 m/s; ∆p = 28,39 kPa. (x = 2; α = 0,7; c1 = 0,17 mm; pn = 101,3 kPa; γn = 12,68 N/m3). !3.17 – 3. példa. ACÉLCSŐ HIDRAULIKUS RENDSZERHEZ dsz = 40 mm, dny = 30 mm; ssz = 1 mm; sny = 2,8 mm. (vsz = 1, 5 m/s; vny = 4 m/s; ReH = 240 N/mm2; x = 2; c1 = 0,19 mm). !!3.2 Összetett gépelem-számítási mintafeladatok 3.21 Egydobos közelítőcsörlő méretezése Egy közelítőcsörlő dobszerkezete acéllemezből hegesztett. A dobtengely gördülő csapágyazású, és rugalmas dugós tengelykapcsolóval kapcsolódik a hajtómű kijövő tengelyéhez. A dobot reteszkötés, a tengelykapcsoló-felet pedig szilárd illesztésű kötés erősíti a dobtengelyhez. Adatok:

• a csörlő vonóereje: F = 15000 N; • a csörlőzés maximális távolsága: L = 100 m; • a csörlőzés maximális sebessége: v = 0,20 m/s; • a dobtengelyt terhelő axiális erő: Fax = 0,5·Fmax; • a dobtengely anyaga: E335; • a tengelykapcsolófél anyaga: E295; • a szerkezet összhatásfoka: η = 0,80; • évi üzemidő: T = 2000 óra; • a kötéldob anyaga: E295; • a retesz anyaga: E335.

Meghatározandó: • a vonszoláshoz megfelelő sodronykötél típusa; • a kötéldob méretei (dobátmérő, dobhossz); • a dobtengely méretei (átmérők, hosszak); • a beépítendő gördülőcsapágyak típusa és élettartama; • a kötéldob és a dobtengely közötti reteszkötés méretei; • a rugalmas dugós tengelykapcsoló típusa; • a dobtengely és a tengelykapcsolófél közötti szilárd illesztésű kötés méretei; • a szerkezet hajtásához szükséges teljesítmény.

A megadott és számított értékek alapján elkészítendő a dobszerkezet összeállítási rajza (az összeállítási rajz a dobot, a dobtengelyt, a dob és a dobtengely összeerősítését, a dobtengely

csapágyazását és a dobtengelyt a hajtóműhöz kapcsoló tengelykapcsoló-felet szemléltesse). Kidolgozás: Jó konstrukció csak a számítás és a szerkesztés (rajz) párhuzamos készítése esetén jöhet létre, ezért a feladat kidolgozását ennek megfelelően kell végezni. a) A sodronykötél-típus kiválasztása Szilárdsági összefüggések alapján számítható a kötelet alkotó elemi szálak szükséges összkeresztmetszete (A), aminek ismeretében – a kötéltáblázatok segítségével – kiválasztható a megfelelő kötéltípus.

$

,

ahol: $ , a maximális kötélerő;

ξ = 1,5 , dinamikus tényező (6-12. táblázat);

$;

Rm = 1600 N/mm2, a kötél anyagának szakítószilárdsága (9-32. táblázat); x = 3 , a csörlők sodronyköteleinek méretezéséhez – a vonatkozó irodalmak által – javasolt biztonsági tényező;

$, korrekciós tényező, csak egyirányban hajtogatott kötélhez;

E = 2·105 N/mm2, a kötél anyagának rugalmassági modulusa (7-4. táblázat);

$, a csörlők sodronyköteleinek méretezéséhez – a vonatkozó irodalmak által –

javasolt viszonyszám. A számított A-nak megfelelő szabványos sodronykötél jellemzői (9-32. táblázat): A kötél típusa: T6 x 37 + 85,40. A kötél jellemző méretei: d = 15 mm, kötélátmérő; δ = 0,7 mm, sodronykötél elemi szálainak átmérője; A0 = 85,4 mm2, elemi szálak összkeresztmetszete. b) A kötéldob méretek meghatározása Kötéldob átmérő (D):

$

, aminek végleges értékét – ha egyéb előírások nincsenek – a

szabványos méretsornak (9-1. táblázat) megfelelő értékűre kell választani. Ezért D = 360 mm legyen. Kötéldob hossza (l):

$, amit szabványos értékre

(MSZ 138:1988) kerekítve adódik a végleges dobhossz: l = 360 mm, ahol: $ , a maximális kötélerő;

$ → L1 = 3000 mm, a tartalék kötélmenetek hossza;

φ = 0,9 , a kötél feltekercselési tényezője;

$ , a kötéldob peremének átmérője, melynek végleges értéke a

szabványos méretsor (MSZ 138:1988) alapján: Dk = 530 mm. c) A dobtengely méretek meghatározása A meghatározott dobméretek, valamint a számítással párhuzamosan készülő kiviteli rajz alapján felvehetők a dobtengely legfontosabb hosszméretei, és rögzíthető az a dobtengely alak, ami alkalmas a szerkezeti elemek hordozására. Ha az előzetesen felvett, és a végleges dobtengely hosszméretek között a különbség jelentős, a számítást új értékek felvételével meg kell ismételni. A dobtengely terhelései (szélső értékek két retesz esetén) Radiális erők: F1 és F2. Értékük 0 és Fmax között változhat, de a kettő közt minden esetben fenn kell állnia az alábbi összefüggésnek: $ . Belátható, hogy a tengelyre az ábra szerinti, két

szélső terhelési eset a legkedvezőtlenebb, a méretezést ezért erre végezzük. A radiális erők nagyságát a szerkezeti elemek önsúlya is befolyásolja, ez azonban elhanyagolható. Axiális erő: $ .

Értelme a kötélvezetéstől függően változhat (lsd. az igénybevételi ábra két részét).

Reakcióerők: $

,

$

,

az A alátámasztásban ébredő reakcióerők a két szélső terhelési esetben, a B alátámasztásra felírt nyomatéki egyenletekből (lsd. igénybevételi ábra). A tartó szimmetrikus terhelése miatt a B alátámasztásban ébredő reakcióerők pedig:

$ és $ .

Hajlítónyomaték: $ , a két szélső terhelési

esetben (lsd. igénybevételi ábrát).

Csavarónyomaték: $

.

Feltételezzük, hogy az F1 és F2 hatásvonalának keresztmetszetében egyenlő nagyságú nyomaték

vehető le a tengelyről, ezért: $

.

A terhelések (erők és nyomatékok) ismeretében megszerkeszthetők a tengely igénybevételi ábrái a két szélső terhelési esetre. Az igénybevételek ismeretében megtörténhet a különböző méretű tengelyszakaszok átmérőinek meghatározása. !

$ A csörlődob tengelye a terhelésekkel és a tengely igénybevételi ábrái !

d1 átmérő meghatározása A d1 átmérőjű tengelyszakasz veszélyes keresztmetszete a d2 átmérőjű részhez csatlakozó keresztmetszet (I.). Az I. keresztmetszet igénybevétele (lsd. igénybevételi ábra):

• hajlítás: a hajlítónyomaték max. értéke:

$ ;

• nyírás: a nyíróerő max. értéke: $ ;

• húzás, vagy nyomás: a húzó vagy nyomóerő: $ .

Az igénybevételek közül a hajlító a mértékadó, így erre méretezünk. A számítás során kapott elméleti átmérőértéket szabványosra kerekítjük, majd a szabványos tengelyátmérő értékét ellenőrizzük az összes igénybevételre.

$, amit úgy kell szabványos értékre (9-12. táblázat)

kerekíteni, hogy a tengelyvég gördülőcsapágyazása a legegyszerűbben megoldható legyen, ezért: d1 = 50 mm és

dcs = 45 mm, a tengelyvégre szerelt csapágy furatátmérője,

ahol: $

;

$, a tengely anyagának (E335) lengőszilárdásga hajlító igénybevétel esetén (7-8.

táblázat);

$ (6-11. táblázat), a tengely fáradásra

történő méretezéséhez, kis rongálódási mérték mellett javasolt biztonsági tényező (a példa későbbi részeiben is ezen értékkel számolunk); x1 = 1,3 , mivel a tengely törése a gép leállását okozza (6-11. táblázat); x2 = 1,1 , mivel a tengely acélból készül (6-11. táblázat); x3 = 1,2 , mivel a tengely vizsgálat nélküli (6-11. táblázat); x4 = 1,1 , mivel a számítás pontos (6-11. táblázat); x5 = 1,1 , mivel a tengely kifogástalan kivitelű (6-11. táblázat).

d1 értékének ellenőrzése:

$ < σmeg , így az átmárő megfelelő

méretű,

ahol: $

;

$

;

$

.

d2 átmérő meghatározása A d2 átmérőjű tengelyszakasz veszélyes keresztmetszete az F2 erő hatásvonalába eső keresztmetszet (II.). Az II. keresztmetszet igénybevétele:

• hajlítás: a hajlítónyomaték max. értéke (lsd. igénybevételi ábra):

$ ;


• csavarás:$ ;

• húzás, vagy nyomás: a húzó vagy nyomóerő: $ .

A méretezés összetett igénybevételre (hajlítás+csavarás) történik:

$,

ahol: $ .

A fentiekben d2 szilárdságilag szükséges értékét határoztuk meg. Ha a szerkezet működése szempontjából szükséges − meg kell vizsgálni megengedett alakváltozás (megengedett elcsavarodás) szempontjából is. Méretezés megengedett elcsavarodásra:

$

,

ahol: $

, a tengelyszakasz megengedett elfordulása;

$

, a tengely anyagának csúsztatási modulusa (7-4. táblázat).

Megjegyzés: Nagy pontossági igényű gépszerkezeteknél a megengedett elcsavarodás általában 0,25 fok/m, azonban a csörlőszerkezet nem túlzottan kényes a tengely elcsavarodására, valamint a tengelyre szerelt dobszerkezet merevítő hatású, így a megengedett elcsavarodás nagyobb lehet. A végleges tengelyátmérő a kétféleképpen meghatározott érték közül a nagyobbhoz választott szabványos érték (9-12. táblázat) lesz: d2 = 95 mm. d3 átmérő meghatározása Az igénybevételi ábrák szerint a d3 átmérőjű szakasz minden keresztmetszetének kisebb az igénybevétele, mint a II. keresztmetszeté, így szilárdsági szempontból d3 < d2; megengedett elcsavarodás szempontjából pedig d3 = d2 lehetne. A szerkezet szerelhetőségét tekintve azonban szükséges, hogy d3 > d2 legyen. Mivel más előírás nincs, d3-t a d2-t követő szabványos értékre választjuk: d3 = 105 mm (9-12. táblázat). d4 átmérő meghatározása A d4 átmérőjű tengelyszakasz minden keresztmetszetének kisebb az igénybevétele, mint a II. keresztmetszeté, így a szilárdsági összefüggések szerint d4 < d2 adódna, a megengedett elcsavarodás szempontjából azonban szükséges, hogy d4 = d2 legyen, ezért d4 = 95 mm. !d) A beépítendő gördülőcsapágyak jellemzői A csapágytípust a tengelyátmérő ismeretében választjuk meg úgy, hogy annak élettartama megfelelő (a megkövetelt élettartamnál nagyobb) legyen. A csapágyak megkövetelt élettartama: A csapágyak megkövetelt élettartama (Ltm) T = 2000 óra évi üzemidővel számolva:

$ .

„A” alátámasztás Csapágyfurat átmérője: dcs = 45 mm (tengelyátmérő az „A” alátámasztási helyen). A választott csapágy típusa: SKF mélyhornyú golyóscsapágy 6309 (9-16. táblázat). A csapágy élettartama:

$,

ahol: $

, az élettartam millió fordulatokban;

$ , a csapágy dinamikus alapterhelése (9-16. táblázat);

$ , egyenértékű terhelés;

$ , forgási tényező,

$ , a terhelés radiális összetevője;

$ , a terhelés axiális összetevője;

$ és $ tényezők az $

és az $

hányados függvényei (9-15. táblázat):

$, a csapágy radiális tényezője,

$, a csapágy axiális tényezője;

$ $

;

$ , a csapágy statikus alapterhelése (9-16. táblázat);

$ , golyós csapágy esetén;

$, a csörlődob fordulatszáma.

A választott csapágy megfelel, mivel a csapágy élettartama nagyobb, mint a megkívánt élettartam: Lt = 3,69 · 107 s > Ltm = 3,6 · 107 s. !„B” alátámasztás Csapágyfurat átmérője: d2 = 95 mm (tengelyátmérő a „B” alátámasztási helyen). A választott csapágy típusa: SKF mélyhornyú golyóscsapágy 61919 (9-16. táblázat). A csapágy élettartama:

$,

ahol: $



$ , egyenértékű terhelés;

$ , forgási tényező,

$ , a terhelés radiális összetevője;

$ , a terhelés axiális összetevője;

$ ;

$ ;

$ , golyós csapágy esetén;

$, a csörlődob fordulatszáma.

A választott csapágy megfelel, mivel a csapágy élettartama nagyobb, mint a megkívánt élettartam: Lt = 5,29 · 107 s > Ltm = 3,6 · 107 s. e) A kötéldob és a dobtengely közötti reteszkötés méretei A tengelyátmerőhöz (d2 = 95 mm) tartozó reteszkeresztmetszet az MSZ 12868:1979 alapján: b x h = 25 x 14 mm. A reteszhosszt a kötéldob és a retesz közötti megengedett felületi terhelésre méretezve határozzuk meg, majd nyírásra ellenőrizzük. A nyomaték átadásához szükséges elméleti reteszhossz a megengedett felületi terhelés alapján:

$,

ahol: t1 = 9 mm, a reteszhorony mélysége a tengelyben (az MSZ 12868:1979 szerint); v = 0,7 mm, letörés a reteszen (az MSZ 12868:1979 szerint);

pmeg = 120"

, a kötéldob anyagára (E295 minőségű acél) megengedett felületi terhelés,

nyugvó igénybevétel esetén (7-1. táblázat). A kötést úgy valósítjuk meg, hogy két fészkes reteszt építünk be. Egy retesz teljes hossza:

$, amelyhez a legközelebb eső szabványos (MSZ 12868:1979

szerinti) reteszhossz: l = 140 mm. A reteszkötés ellenőrzése nyírásra: A reteszben ébredő nyírófeszültség:

$ < $

.

A retesz anyagára (E335) megengedett nyírófeszültség:

",

ahol: $

, a retesz anyagára (E335) megengedett normálfeszültség;

"

, a retesz anyagának (E335) folyáshatára az MSZ EN 10025-2:2005 szerint

(7-5. táblázat); $ , biztonsági tényező (a korábban meghatározottak szerint).

Fennáll tehát a " egyenlőtlenség, így a retesz méretei megfelelőek.

f) A rugalmas dugós tengelykapcsoló típusa A tengelyátmerőre (d4 = 95 mm) szerelhető rugalmas dugós tengelykapcsoló a 9-14. táblázat alapján választható ki. A választott tengelykapcsoló típusa: Gumidugós 47. A tengelykapcsoló méretei a táblázat szerintiek. g) A dobtengely és a tengelykapcsolófél közötti szilárd illesztésű kötés méretei A méretezés célja az alkatrészek közötti túlfedés (minimális és maximális értékének) meghatározása. A nyomatéktovábbításhoz szükséges legkisebb túlfedés, ha a kötés zsugorkötés:

$,

ahol: $ ;

$ , a tengely anyagának Poisson száma (7-4. táblázat);

$;

$ , az agy (tengelykapcsolófél) anyagának Poisson száma (7-4. táblázat).

$;

$ , a tengelykapcsolófél agyrészének külső átmérője (9-14. táblázat);

$, a tengely anyagának rugalmassági modulusa (7-4. táblázat);

$, az agy anyagának rugalmassági modulusa (7-4. táblázat);

$;

$ , a zsugorkötés biztonsági tényezője (a korábban meghatározottak szerint);

$, a nyomatéktovábbításhoz elméletileg

szükséges felületi nyomás a kötés elemei között;

$ , a tengelykapcsolófél agyhossza (9-14. táblázat);

$ , a kötés elemei közti súrlódási tényező, dörzsölt furatfelület és köszörült csap

esetén (6-9. táblázat). A legnagyobb túlfedés, ami mellett a kötés elemei még nem károsodnak:

$,

ahol: $

;

ReH = 255"

, a tengelykapcsolófél (E295) anyagának folyáshatára az MSZ EN

10025-2:2005 (7-5. táblázat) szerint;

$.

A tengely és az agyfurat tűrésmezejének együttes szélessége:

$ .

Az agyfurat tűrésmezejének szélessége előzetesen:

$ , amihez legközelebb a H8 szabványos tűrés esik (6-6. táblázat), így

az agyfurat végleges mérete: ø% ø% .

Az agyfurat tűrésmezejének szélessége:

$ .

A tengely tűrésmezejének szélessége:

$ .

A tengely tűrésmezejének elhelyezkedése:

$ .

A tengely mérete: ø$ kell legyen, aminek megfelelő szabványos tűrésű méret (6-7. táblázat):

ø$ ø$ .

A zsugorkötés kivitelezése úgy történik, hogy a tengelykapcsoló felet olyan hőfokra (T1) hevítjük, hogy a tengelyre IT6 nagyságú játékkal legyen felhelyezhető. A felhevítés hőfoka:

$ ,

ahol: $ , a tengely hőmérséklete;

$;

$ , az IT6 nagyságú játék (6-6. táblázat);

$, az agy anyagának lineáris hőtágulási tényezője (7-4. táblázat).

h) A szerkezet hajtásához szükséges teljesítmény

$,

ahol: $ , a haj táshoz szükséges elmélet i

teljesítmény. !3.22 Köszörűgép méretezése Egy körfűrész-tárcsát elektromos motor hajt az ábra szerint. A fűrésztárcsa-tengely gördülő csapágyazású. A gépváz kialakítása a csapágyak helyének egymástól való távolságát meghatározza. !

$ Körfűrész tárcsa hajtása !

A fűrésztárcsa-tengely és az elektromotor-tengely közti kapcsolatot ékszíjhajtás biztosítja. Az ékszíjhajtás úgy tervezendő, hogy helyszükséglete minimális legyen. Az ékszíjtárcsákat reteszkötés erősíti a tengelyvégekre. A fűrésztárcsa terhelése lüktető, de dinamikus hatásoktól mentes. A számítások során a súrlódásokból adódó teljesítmény-veszteségek elhanyagolhatók. Adatok:

• a fűrésztárcsa megkívánt vágósebessége: vte = 30 m/s; • a fűrésztárcsa névleges átmérője: D = 300 mm; • a faanyag előtolásának max. erőszükséglete: Fe = 200 N; • az elektromos motor teljesítménye: P = 3,5 kW; • az elektromos motor tengelyének fordulatszáma: n2 = 24/s; • a napi üzemidő: T = 8 óra; • a csapágyazási helyek egymástól való távolsága: l = 500 mm; • a fűrésztárcsa-tengely anyaga: S275JR; • az ékszíjtárcsa anyaga: S235JR; • a retesz anyaga: E355.

Meghatározandó: • az ékszíjhajtás jellemzői: ékszíjszelvény típusa, szíjtárcsa átmérők (dp1, dp2), tengelytáv (a),

szíjhossz (Lp), ékszíjak száma (z), a tengelyhúzás max. értéke (FH); • a fűrésztárcsa-tengely méretei (átmérők, hosszak); • a beépítendő gördülőcsapágyak típusa és élettartama; • az ékszíjtárcsát a fűrésztárcsa-tengelyhez erősítő reteszkötés méretei.

Kidolgozás: a) Az ékszíjhajtás jellemzői A megfelelő ékszíjszelvényt a vonatkozó szabvány (9-23. táblázat) segítségével választjuk meg, amely szerint P = 3,5 kW teljesítmény átviteléhez – v > 5 m/s szíjsebesség esetén – „A” szelvényű ékszíj alkalmazható. „A” szelvényű ékszíj esetén alkalmazható minimális tárcsaátmérő (9-25. táblázat): dpmin = 90 mm, amellyel célszerű azonosra választani az ékszíjhajtás kistárcsájának (hajtott tárcsa) átmérőjét, mert így adódnak a legkisebb szerkezeti méretek, azaz: dp1 = 90 mm.

Ekkor a szíjsebesség előzetes értéke:

$, tehát a választott ékszíjszelvény megfelelő,

ahol: $

, a fűrésztárcsa-tengely megkívánt fordulatszáma.

A nagytárcsa (hajtótárcsa) átmérője:

$, amihez legközelebb eső nagyobb szabványos tárcsaátmérő

lesz dp2 végleges értéke: dp2 = 125 mm (9-27. táblázat). Megjegyzés: Itt nem szilárdsági méretezésről van szó, ezért dp2-t kisebbre (a legközelebb eső szabványos értékre) is választhatnánk, de akkor a fűrésztárcsa vágósebességének tényleges értéke a megkívánt vte = 30 m/s -nál kisebbre adódna. Így a fűrésztárcsa vágósebességének tényleges értéke:

$,

ahol: $

, a fűrésztárcsa-tengely tényleges fordulatszáma.

Az ékszíjtárcsa-átmérők által megszabott minimális tengelytáv:

$ .

A szíjhossz értéke:

$,

amihez legközelebb eső nagyobb szabványos szíjhossz lesz Lp végleges értéke: Lp = 670 mm (9-24. táblázat). A tengelytáv végleges értéke:

$

ahol:

$

A tengelytáv szükséges állíthatósága: • a szíjcseréhez szükséges közelítés:

$ , ahol h0 = 8 mm (9-22. táblázat);

• az utánfeszítéshez szükséges távolítás:

$ .

Az ékszíjak száma:

$ → z=4 db,

ahol: $

, az egy ékszí j jal

átvihető tényleges teljesítmény;

$ , az egy ékszíjjal átvihető névleges teljesítmény (9-25. táblázat);

$ , az áttételtől függő tényező, melyhez az áttétel: $

(9-26.

táblázat);

$ , az átfogási szögtől függő tényező, melyhez az átfogási szög:

$(9-26. táblázat);

$ , a szíj jellemző hosszától függő tényező (9-26. táblázat);

$ , a terhelés jellegétől függő tényező, mivel a fűrésztárcsa terhelése kissé ingadozó

(9-26. táblázat);

$ , a szíjak számától függő tényező, 4-6 ékszíj alkalmazása esetén (9-26. táblázat).

A tengelyhúzás max. értéke:

$ ,

ahol: $

, a kerületi erő a szíjtárcsán;

$, a végleges szíjsebesség.

b) A fűrésztárcsa-tengely méretei A számítással párhuzamosan készülő kiviteli vázlat alapján felvehetők a fűrésztárcsa-tengely legfontosabb hosszméretei, és rögzíthető az a tengelyalak, ami alkalmas a szerkezeti elemek hordozására (lsd. igénybevételi ábra). A tengely terhelései: Radiális erők: Egy síkban helyezkedik el az FH és az FK.

$, a kerületi erő a fűrésztárcsán.

FH és FK síkjára merőleges síkban található az Fe (a faanyag előtolásának következtében a tengelyre átadódó erő). !

$ A fűrésztárcsa tengely a terhelésekkel és a tengely igénybevételi ábrái !

A reakcióerők összetevői:

$, az A alátámasztásban ébredő reakcióerő

x irányú összetevője a B alátámasztásra felírt nyomatéki egyenletből (lsd. igénybevételi ábra).

$ , a B alátámasztásban ébredő reakcióerő x

irányú összetevője.

$, az A alátámasztásban ébredő reakcióerő y irányú összetevője a

B alátámasztásra felírt nyomatéki egyenletből (lsd. igénybevételi ábra).

$ , a B alátámasztásban ébredő reakcióerő y irányú összetevője.

Hajlítónyomatékok összetevői:

$ , a hajlítónyomaték x irányú összetevője az A pontban;

$ , a hajlítónyomaték x irányú összetevője a B pontban;

$ , a hajlítónyomaték y irányú összetevője az A pontban.

Csavarónyomaték:

$, ahol F a kerületi erő a szíjtárcsán, korábban számítva.

A terhelések (erők és nyomatékok) ismeretében megszerkeszthetők a tengely igénybevételi ábrái, a terhelőerők elhelyezkedésének megfelelően két egymásra merőleges síkban. Az igénybevételek ismeretében következhet a különböző méretű tengelyszakaszok átmérőinek számítása. d1 átmérő meghatározása A d1 átmérőjű tengelyszakasz veszélyes keresztmetszete a d2 átmérőjű részhez csatlakozó keresztmetszet (I.). Az I. keresztmetszet igénybevétele:


$,

ahol: $ ;

$ ;

• nyírás: a nyíróerő max. értéke: $ ,

$ ;

• csavarás:$ .

A méretezés tiszta csavarásra történik, mivel $ <$

, így

elhanygolható.

$, amit szabványos értékre (9-12. táblázat) kerekítve

adódik a végleges tengelyátmérő: d1 = 12 mm,

ahol: $

;

$, a tengely anyagának (S275JR) lüktető szilárdsága csavaró igénybevétel

esetén (7-8. táblázat);

$ (6-11. táblázat), a tengely fáradásra

történő méretezéséhez, kis rongálódási mérték mellett javasolt biztonsági tényező (a példa későbbi részeiben is ezen értékkel számolunk); x1 = 1,3 , mivel a tengely törése a gép leállását okozza (6-11. táblázat); x2 = 1,1 , mivel a tengely acélból készül (6-11. táblázat); x3 = 1,2 , mivel a tengely vizsgálat nélküli (6-11. táblázat); x4 = 1,1 , mivel a számítás pontos (6-11. táblázat); x5 = 1,1 , mivel a tengely kifogástalan kivitelű (6-11. táblázat).

d2 átmérő meghatározása A d2 átmérőjű tengelyszakasz veszélyes keresztmetszete a d3 átmérőjű részhez csatlakozó keresztmetszet (II.). Az II. keresztmetszet igénybevétele:


$,

ahol: $ ;

$ ;


$ ;

• csavarás: $ .

A méretezés összetett igénybevételre (hajlítás+csavarás) történik:



ahol: $

;

$;

$, a tengely anyagának (S275JR) lengőszilárdsága hajlító igénybevétel esetén

(7-8. táblázat);

$ , biztonsági tényező (a korábban meghatározottak szerint).

d4 átmérő meghatározása A d4 átmérőjű tengelyszakasz veszélyes keresztmetszete a B alátámasztás vonalába eső keresztmetszet (IV.). Az IV. keresztmetszet igénybevétele:


$ ;


$ ;

• csavarás: $ .

A méretezés összetett igénybevételre történik:



ahol: $

.

d3 átmérő meghatározása Az igénybevételi ábrák szerint a d3 átmérőjű szakasz minden keresztmetszetének kisebb az igénybevétele, mint a IV. keresztmetszeté, így szilárdsági szempontok szerint d3 < d4 lehetne. A szerkezet szerelhetőségét tekintve azonban szükséges, hogy d3 > d4 legyen. A d3 átmérőjű tengelyszakaszt − mivel viszonylag hosszú − meg kell vizsgálni megengedett elcsavarodás szempontjából is. Ha így d4-nél nagyobb érték adódik, akkor ez lesz d3 végleges értéke. Méretezés megengedett elcsavarodásra:

$

, nagyobb mint d4 értéke, ezért ezt

szabványos értékre (9-12. táblázat) kerekítve adódik a végleges tengelyátmérő: d3 = 28 mm,

ahol: $

, a tengelyszakasz megengedett elfordulása;

$, a tengely anyagának csúsztatási modulusa (7-4. táblázat).

d5 átmérő meghatározása A d5 átmérőjű tengelyszakasz veszélyes keresztmetszete a d4 átmérőjű részhez csatlakozó keresztmetszet (V.). Az V. keresztmetszet igénybevétele:


$ ;


• csavarás: $ .

A méretezés összetett igénybevételre történik:



ahol: $

.

!c) A beépítendő gördülőcsapágyak jellemzői A csapágytípust a tengelyátmérő ismeretében választjuk meg úgy, hogy annak élettartama megfelelő (a megkövetelt élettartamnál nagyobb) legyen. A csapágyak megkövetelt élettartama: A csapágyak megkövetel t élet tar tama (Ltm) évi 250 munkanapot fel tételezve $ évi üzemidővel számolva:

$ .

„A” alátámasztás Csapágyfurat átmérő: d2 = 15 mm (tengelyátmérő az A alátámasztási helyen). A választott csapágy típusa: SKF mélyhornyú golyóscsapágy 61902 (9-16. táblázat). A csapágy élettartama:

$,

ahol: $



$;

p = 3 , golyós csapágy esetén.

A választott csapágy megfelel, mivel a csapágy élettartama nagyobb, mint a megkövetelt élettartam: Lt = 2,3 · 108 s > Ltm = 3,6 · 107 s. „B” alátámasztás Csapágyfurat átmérő: d4 = 20 mm (tengelyátmérő az B alátámasztási helyen). A választott csapágy típusa: SKF mélyhornyú golyóscsapágy 6004 (9-16. táblázat). A csapágy élettartama:

$,

ahol: $



$;

p = 3 , golyós csapágy esetén. A választott csapágy megfelel, mivel a csapágy élettartama nagyobb, mint a megkövetelt élettartam: Lt = 4,8 · 107 s > Ltm = 3,6 · 107 s. d) Az ékszíjtárcsát a fűrésztárcsa-tengelyhez erősítő reteszkötés méretei A tengelyátmérőhöz (d5 = 18 mm) tartozó reteszkeresztmetszet az MSZ 12868:1979 alapján: b x h = 6 x 6 mm. A reteszhosszt az ékszíjtárcsa és a retesz közötti megengedett felületi terhelésre méretezve határozzuk meg, majd nyírásra ellenőrizzük. A nyomaték átadásához szükséges elméleti reteszhossz a megengedett felületi terhelés alapján fészkes retesz esetén:

$, amihez legközelebb eső

szabványos (MSZ 12868:1979 szerinti) reteszhossz: l = 22 mm, ahol: t1 = 3,5 mm, a reteszhorony mélysége a tengelyben (az MSZ 12868:1979 szerint);

v = 0,3 mm, letörés a reteszen (az MSZ 12868:1979 szerint);

pmeg = 60"

, az ékszíjtárcsa anyagára (S235JR minőségű acél) megengedett felületi

terhelés, lüktető igénybevétel esetén (7-1. táblázat). A retesz ellenőrzése nyírásra: A reteszben ébredő nyírófeszültség:

$ < $

;

A retesz anyagára (E335) megengedett nyírófeszültség:

",

ahol: $

, a retesz anyagára (E335) megengedett normálfeszültség;

"

, a retesz anyagának (E335) folyáshatára az MSZ EN 10025-2:2005 szerint);

$ , biztonsági tényező, statikus terhelésnél.

Fennáll tehát a " egyenlőtlenség, így a retesz méretei megfelelőek.

4. KENŐANYAGOK (KENŐOLAJOK, KENŐZSÍROK) VIZSGÁLATA 4.1 Olajok vizsgálata 4.11 Olajok viszkozitása és annak mérése A viszkozitás az anyag belsejében az alakváltozással szemben ható nyíróerő, lényegében tehát belső súrlódás. Halmazállapottól függetlenül az anyag alakjának maradó megváltoztatásához munka szükséges. Áramló folyadékok esetében az egyes szomszédos rétegek a viszkozitás (belső súrlódás) következtében egymás mozgását gátolják, így a viszkozitási érték a folyadékok folyékonyságát fejezi ki. A viszkozitás jelenségét Newton súrlódási törvénye írja le. Ha az áramló folyadék belsejében két szomszédos A felületű folyadékréteget egymással párhuzamosan v relatív sebességgel eltolunk, súrlódási erő lép fel, melyet a következőképpen határozhatunk meg: !ahol: η belső súrlódási tényező, A két szomszédos folyadékréteg felülete, sebességváltozás az áramlás irányára merőleges z tengely mentén. A belső súrlódási tényező, vagy más néven dinamikai viszkozitás azt az erőhatást fejezi ki, amely két, egységnyi felületű folyadékréteget egymáshoz képest egységnyi sebesség gradienssel mozdít el, ugyanis: A=1 és esetén . A dinamikai viszkozitás mértékegysége a poise (P). 1P=1. A műszaki gyakorlatban a kinematikai viszkozitást () használjuk, amely a dinamikai viszkozitás és a sűrűség hányadosaként határozható meg: , SI-n kívüli szokásos mértékegysége a stokes (St) 1St=1. A viszkozitás mérése az Ostwald-féle kapilláris viszkoziméterrel (4-1. ábra) végezhető, amely egy kapilláris csővel ellátott üvegedény és az állandó V térfogatú folyadék kifolyási idejének mérésére alkalmas.

$ 4-1. ábra. Ostwald-féle kapilláris viszkoziméter !

A vizsgálat menete (jelölések a 4-2. ábra szerint): - a készüléket feltöltjük olajjal, a J1 jel fölé; - a vizsgálati hőmérsékletű fürdőbe helyezzük;

- ha az olaj hőfoka a vizsgálati hőmérsékletet elérte, átfolyatjuk a kapillárison és mérjük azt az időt, amíg a folyadékszint J1 jelről J2-re jut; - meghatározzuk a viszkozitás értékét:

$ ahol:

$ a t hőmérsékleten mért kinematikai viszkozitás (cSt)

$ a műszerállandó (mm²/s²) i a mért átfolyási idő középértéke (s). A műszerállandót ismert viszkozitású folyadék átfolyatásakor mért átfolyási idejéből az illetékes mérésügyi hatóság állapítja meg. Ezt a műveletet kalibrálásnak (hitelesítésnek) nevezik. !

$ 4-2. ábra. Folyadékszintek jelölése !

Az olajok hőmérsékletváltozás hatására bekövetkező viszkozitás változását viszkozitási indexnek (VI) nevezzük. Az index meghatározásakor az olaj viszkozitás-hőmérsékleti viselkedését két, önkényesen kiválasztott alapolaj sorozat viselkedéséhez hasonlítjuk (4-3. ábra). !

$ 4-3. ábra. A viszkozitási index meghatározásának elve !

A vizsgált olaj viszkozitási indexének meghatározása a 3. ábra alapján: !!ahol: VI a viszkozitási index. U a vizsgált olajminta kinematikai viszkozitása 40 °C–on (mm²/s). L annak az alapolajnak a viszkozitása 40 °C–on (mm²/s), amelynek viszkozitási indexe 0, és viszkozitása 100 °C–on megegyezik a vizsgált olajminta viszkozitásával. H annak az alapolajnak a viszkozitása 40 °C–on (mm²/s), amelynek viszkozitási indexe 100, és viszkozitása 100 °C–on megegyezik a vizsgált olajminta viszkozitásával.

Az iparban számos, különböző célra gyártott és általában különböző tulajdonságú olajokat alkalmaznak. Példának felsorolunk néhány olajat, közelítően viszkozitás szerint növekvő sorrendben: orsóolajok, gépolajok, szerszámgépolajok, turbinaolajok, hidraulika olajok, kompresszor olajok, hajtóműolajok, fűrészgépolaj, szánkenő olajok, tengelyolajok, stb. Rövidített jelölésük általában utal az olaj nevére és a 40 °C-on mért kinematikai viszkozitására. Pl.: O-10 orsóolaj, melynek viszkozitása 40 °C-on közelítően 10 mm²/s; G-32 gépolaj, melynek viszkozitása 40 °C-on közelítően 32 mm²/s.

A motorolajok kiválasztásához az SAE (Society of Automotive Engineering – Autóipari Egyesület) viszkozitási fokozatokat definiált a 100 °C-os kinematikai viszkozitás alapján, amit az 1. táblázatban mutatunk be. !1. táblázat. SAE viszkozitási fokozatok

SAE viszkozitási

fokozat

kinematikai. viszkozitás 100 °C-on,

minimum (mm²/s)

kinematikai viszkozitás 100 °C-on,

maximum (mm²/s)

kinematikai. viszkozitás 150 °C-on,

minimum (mm²/s)20 5.6 9.3 2.630 9.3 12.5 2.940 12.5 16.3 2.9

(0W-40,5W-40,10W-40)40 12.5 16.3 3.7

(15W-40,20W-40,25W-40)

50 16.3 21.9 3.7

4.12 Ásványolaj termékek lobbanás- és gyulladáspontjának meghatározása Valamely ásványolajtermék lobbanáspontján azt a legalacsonyabb hőmérsékletet értjük, amelyen a megadott feltételek mellett hevítve abból annyi gőz képződik, hogy az a körülötte lévő levegővel elegyedve az előírt hosszúságú láng közelítésére a minta egész területére kiterjedően ellobban. Ha az égés legalább 5 másodpercig tart, gyulladáspontról beszélünk.

A vizsgálat menete: A vizsgálandó anyagot tégelybe helyezzük, majd 5 /min sebeséggel hevítjük. Ha a lobbanáspontot ~40°-nyira megközelítettük, a hevítés sebességét 3-4/min értékre csökkentjük. Ha a lobbanáspontot ~15°-nyira megközelítettük, minden 1 hőmérséklet emelkedés után a beállított gyújtólánggal gyújtási próbát teszünk. Ha a lobbanás az olaj egész felületére kiterjed, hőmérséklete elérte a lobbanáspontot. Az olajba merített hőfokmérőről leolvasott érték -ban az olaj lobbanáspontja. A mintát tovább melegítve a fellobbanást követő égés időtartama egyre hosszabb lesz. Ha az égés ideje – a gyulladás időpontjától mérve – meghaladja az 5 másodpercet, leolvassuk a hőmérő által jelzett hőfok értéket -ban és az lesz az olaj gyulladáspontja.

A vizsgálat a Pensky-Martens készülékkel végezhető el (4-4. ábra). !

$ 4-4. ábra. Pensky-Martens készülék !

4.13 Ásványi olajok dermedéspontjának meghatározása Az ásványolaj dermedéspontja alatt azt a hőmérsékletet értjük, amelyen a vizsgált termék – meghatározott körülmények között – a nehézségi erő hatására már nem folyik. Ha a vizsgálat közben az olaj paraffin- vagy más szilárd anyag tartalmának kristályosodása, vagy kiválása is megkezdődik, akkor az ilyen jelenség kezdetéhez tartozó hőfokértéket zavarosodási pontnak nevezzük. A vizsgálat menete: A vizsgálandó anyagot – alap állapotában, vagy megolvasztva – Zenkov-edénybe (4-5. ábra) töltjük és hőmérőt süllyesztünk bele. !

60 21.9 26.1 3.7

$ 4-5. ábra. Zenkov edény !

A mintegy ¾ magasságig megtöltött edényt körkörösen mozgatjuk és a várható dermedéspont közelében (attól 15-20 -nál magasabb hőmérséklettől) zavarosságát, illetve folyékonyságát minden 1 hőmérséklet csökkenés után ellenőrizzük. A zavarodás kezdetére jellemző hőmérsékletet – mint a zavarodási pont értékét – leolvassuk, majd a hűtést tovább folytatjuk. Dermedt az az ásványolajtermék, melynek az edényben levő felszíne az edény óvatos megdöntése esetén nem mozdul. Az ásványolajtermék ilyen állapotára jellemző hőmérséklet a termék dermedéspontja. !4.14 Kokszolási maradék (Conradson-szám) meghatározása A kokszolási maradék az ásványolajtermékek meghatározott feltételek mellett végrehajtott elpárologtatásakor visszamaradó szénszerű termék (koksz), melynek százalékban kifejezett mennyisége (K) a termékre jellemző. Mivel az olajban használat közben egyre több ilyen, elpárologtatáskor visszamaradó anyag halmozódik fel, a K % értékéből az olaj elhasználódási fokára lehet következtetni. A vizsgálat menete: A mintát vizsgálat előtt víztelenítjük. A vizsgáló készülékhez (4-6. ábra) tartozó tégelyt kiszárítjuk és lehűtjük. Ezt követően néhány üveggolyót helyezünk bele és a tömegét 0,002 g pontossággal lemérjük. A lemért tégelybe 10 g-nyi mintát töltünk és a tömegmérést 0,1 g pontossággal megismételjük. A bemért tégelyt a vizsgálókészülékben olyan intenzitással hevítjük, hogy a mintából távozó gőzük 10 perc elteltével meggyújthatók legyenek. A mintát a gőzök égésének befejezését követő 7 perces hevítés után kivesszük, lehűtjük és megmérjük a tömegét. A jellemző K (%) értéket

K=100 (%) összefüggéssel számítható, ahol: a a tégely és a kokszosodási maradék együttes tömege, b a tégely tömege, p a bemért minta tömege. !

$ 4-6. ábra. Conradson-szám vizsgáló készülék !

4.15 Hidraulika olajok (munkafolyadékok) osztályozása A hidraulika olaj (munkafolyadék) kiválasztása viszkozitási osztály és teljesítményszint alapján történik. A hidraulika olajok terén is a nemzeti szabványok alkalmazása visszaszorulóban van, Európában azonban gyakran használják még az ISO osztályozással kompatibilis DIN szabványt is. A hidraulika olajokat (munkafolyadékokat) teljesítmény szerint gyúlékony, nem gyúlékony, illetve környezetbarát csoportokba soroljuk. A hagyományos ásványolaj alapú hidraulika olaj a gyúlékony, míg a speciális, pl.: bányászatban alkalmazott hidraulika olaj (munkafolyadék) a nem gyúlékony típusúak közé tartozik. A hidraulika olajok teljesítményszint szerinti osztályozását az ISO 6743/4 és DIN 51524 alapján a 4-2. táblázatban foglaltuk össze. !4-2. táblázat. Hidraulika olajok jelölése és jellemzőik

!

ISO jelölés DIN jelölés JellemzőHH HH Adalékolatlan ásványolaj finomítványHL HL Oxidáció, korróziógátló adalékot tartalmazó termékekHR - Emelt viszkozitási indexű HL termékekHM HLP Kopásgátló, oxidáció- és korróziógátló tulajdonságú termékekHV HVLP Emelt viszkozitási indexű HM termékekHG - Stick-slip gátló tulajdonságú többcélú termékek

- HLPD Detergens-diszpergens adalékot tartalmazó termékekHS HS Szintetikus alapú termékek

HETG HETG Növényolajalapú környezetkímélő termékHEPG HEPG Poliglikolalapú környezetkímélő termékHEES HEES Szintetikus észteralapú környezetkímélő termékHFA-E - Olaj a vízben emulziókHFA-S - Szintetikus oldatokHFB - Víz az olajban emulziókHFC - Vizes polimer oldatokHFD - Vízmentes szintetikus folyadékok

HFD-R - FoszfátészterekHFD-U - Egyéb szintetikus folyadékok (pl. polimerészter)

A hidraulika olajokat (munkafolyadékokat) viszkozitásuk alapján is osztályozzák. A viszkozitási osztályba sorolást az ISO 3448 szabvány tartalmazza. Jelölésük: ISO VG 2 és ISO VG 1500 közötti. A számérték a 40 C fokhoz tartozó kinematikai viszkozitás középértéket jelenti. Hazánkban leggyakrabban az ISO VG 32 és az ISO VG 46 viszkozitási osztályba sorolt hidraulika olajokat használják. !4.2 Kenőzsírok vizsgálata 4.21 Kenőzsírok konzisztenciájának vizsgálata

A kenőzsírok konzisztenciáját, szilárdságát vagy lágyságát a penetrációs (behatolási) értékkel jellemezzük. A behatolás mértékét egy erre a célra szerkesztett, szabványos vizsgálókúppal határozzuk meg. Meghatározott feltételek között mérjük a behatolás mélységét (0.1 mm-ekben kifejezve) a kenőzsírba.

A vizsgálat menete: A penetrációt 25 °C-os szobahőmérsékleten mérjük. A készülékhez tartozó edénykét a vizsgálandó zsírmintával levegőzárványtól mentesen megtöltjük. A minta felületét lesimítjuk, majd a vízszintesre állított penetrométer (4-7. ábra) alaplapjára helyezzük. A penetrométer kúpját úgy állítjuk be, hogy csúcsa érintse a zsír felületét. Ekkor egy nyomógomb segítségével indítjuk a mérést. A készülék a mérőkúpot a zsír felületére engedi, majd 5 másodperc eltelte után a besüllyedt helyzetben rögzíti. A benyomódás mértéke a penetráció. !

$ 4-7. ábra. Penetrométer !

4.22 A cseppenéspont és folyáspont meghatározása A kenőzsírok cseppenéspontja az a hőmérsékleti érték, amelynél az olvadó anyag első

cseppje lecseppen. Azt a hőmérsékletet, amikor az anyag még nem cseppent le, csak félgömb alakú domborulat jelenik meg a készülék alján, folyáspontnak nevezzük. Utóbbi tájékoztatást ad a zsír használhatóságának felső hőmérsékleti határáról. A használat során a hőmérsékletnek a cseppenéspontot 30 °C-nál jobban általában nem szabad megközelítenie.

A zsírminta cseppenéspontjának meghatározásához a szabványos edénykét a zsírmintával megtöltjük, majd a hőmérőt beleállítjuk, az edénykét összecsavarozzuk, parafadugó segítségével a kémcsőbe rögzítjük. A kémcsövet laboratóriumi állványra rögzítjük és a vizsgálati hőfoktól függően víz-, vagy paraffin fürdőbe helyezve hevítjük. A vizsgálat elrendezését a 8. ábra mutatja. A fürdő hevítési sebességre a várható cseppenéspontnál 10 °C-kal alacsonyabb hőfoktól kezdve ne haladja meg az 1 °C/min értéket. A folyás-, illetve cseppenéspont meghatározása a hőmérő által mutatott azon hőfokérték leolvasásával történik, amely mellett a vizsgálati anyagra jellemző domborulat, illetve cseppenés a vizsgálati edénykénél megjelenik. !

$ 4-8. ábra. Folyáspont és cseppenéspont mérése !!

5. HIDRAULIKUS KÖRFOLYAMATOK 5.1. Hidraulikus körfolyamatok tervezése 5.11 Egyszerű hidraulika-számítási feladatok 5.11 – 1. példa. HIDRAULIKUS ENERGIAÁTALAKÍTÓ KETTŐS ÜZEME Egy hidraulikus szivattyúként és hidromotorként is használható fogaskerekes szerkezetet szivattyúüzemben adott fordulatszámmal hajtunk, motorüzemben pedig ugyanekkora kijövő fordulatszámot kívánunk meg, azonos nagyságú névleges nyomás mellett. Adatok:

• a fogaskerekes szerkezet geometriai munkatérfogata (fajlagos folyadékszállítása, illetve

fajlagos folyadéknyelése): q = 20 cm3/ford; • a fogaskerekes szerkezet volumetrikus hatásfoka szivattyúüzemben: ηvsz = 90%; • a fogaskerekes szerkezet volumetrikus hatásfoka motorüzemben: ηvm = 81%; • a fogaskerekes szerkezetet hajtó fordulatszám szivattyúüzemben: n = 1500/min; • a fogaskerekes szerkezet kijövő fordulatszáma motorüzemben: n = 1500/min.

Meghatározandók: • a fogaskerekes szerkezet folyadékszállítása szivattyúként (Qsz); • a fogaskerekes szerkezet folyadéknyelése motorüzemben (Qm).

Kidolgozás: A két folyadékmennyiség elméletileg azonos, a volumetrikus veszteségek miatt azonban ennél a

valóságban a szivattyú kevesebbet szállít, a motor pedig nagyobb nyelést igényel, azaz:

$ , és

$ . !5.11 – 2 példa. KÖZELÍTŐCSÖRLŐ HIDROSZTATIKUS HAJTÁSA Erdészeti traktor (1) közelítőcsörlőjét hidrosztatikus rendszer működteti úgy, hogy a hidromotor (2) közvetlenül kapcsolódik a csörlődob (3) tengelyéhez (lásd az ábrát).

$ Közelítőcsörlő

Adatok: • a hidromotor max. folyadéknyelése: Qm = 100 dm3/min; • a hidromotor max. nyomásesése: Δpm = 90 bar; • a csörlődob átmérője: D = 0,5 m; • a hidraulikus körfolyam összhatásfoka: η = 75%; • a csörlő mechanikai hatásfoka: ηm = 90%; • a farönkök (4) vonszolási sebessége: v = 4 km/h.

Meghatározandók:

• a hidraulikus körfolyam szivattyújának hajtásához szükséges max. teljesítmény (Psz); • a csörlő max. vonóereje (F).

Kidolgozás: A szivattyú hajtásához szükséges max. teljesítmény:

% , ahol: Pm = Qm.Δpm = 1,667.10-3.9.106 = 15000 W = 15 kW, a hidromotor által leadott max.

teljesítmény;

$ ; Δpm = 90 bar = 9.106 Pa.

A csörlő max. vonóereje:

F =% = 12150 N = 12,15 kN,

ahol: $ , nyomaték a csörlődob tengelyén;

$ , a csörlődob tengelyének fordulatszáma;

$ . !5.11 – 3. példa. HASÍTÓGÉP HIDRAULIKUS HAJTÁSA Hasítógép nyomófejét (1) hidraulikus munkahenger (2) mozgatja (lásd az ábrát), amelyet egy fogaskerék-szivattyú (3) lát el folyadékkal.

% Hasítógép

Adatok: • a nyomófej max. terhelése: F = 1 0 0

kN; • a nyomófej sebessége: v = 0,25 m/

s; • a fogaskerék-szivattyú max. nyomása:

psz = 160 bar; • a hidraulikus körfolyam nyomási

hatásfoka: ηp = 90%;

• a hidraulikus körfolyam volumetrikus hatásfoka: ηv = 95%.

Meghatározandók: • a hidraulikus munkahenger belső átmérője (D); • a hasítógépet működtető fogaskerék-szivattyú folyadékszállítása (Qsz); • a fogaskerék-szivattyú hajtásához szükséges teljesítmény (Psz).

Kidolgozás: A hidraulikus munkahenger belső átmérője:

% , mely érték alapján a rendelkezésre álló szabványos választékból D = 100 mm-es belső átmérőjű munkahenger választható,

ahol: $ , a munkahenger keresztmetszete;

$ , a munkahengerben létrejövő legnagyobb nyomás;

psz = 160 bar = 1,6.107 Pa. A fogaskerék-szivattyú folyadékszállítása:

% ,

ahol: Qm = A v = 7,854 . 10-3.0,25 = 1,964.10-3 $ , a munkahenger folyadéknyelése;

$ , a szabványos méretű (D = 100 mm) munkahenger keresztmetszete.

A fogaskerék-szivattyú hajtásához szükséges teljesítmény:

Psz =Qsz.psz = 2,067.10-3.1,6.10-7 = 3,307.104 W = 33,07 kW. !5.11 – 4. példa. HIDROSZTATIKUS MŰKÖDTETÉSŰ ÜLTETŐGÉP Hidraulikusan működtetett ültetőgép (lásd az ábrát) ültetőkar-rendszerét (3, 5) két hidraulikus munkahenger (4, 6) működteti, amelyeket fogaskerék-szivattyú lát el folyadékkal. A hidraulikus munkahengerek időben közvetlenül egymás után működnek, és beépítésük olyan, hogy az ültetési ciklusban a hengerek dugattyúoldala kap folyadékot.

$ Ültetőgép

Adatok: • a hidraulikus munkahengerek belső átmérője: D = 80 mm; • a hidraulikus munkahengerek lökethosszúsága: L = 300 mm; • a hidraulikus munkahengerek löketideje: t = 3 s; • a hidraulikus körfolyam volumetrikus hatásfoka: ηv = 95%. • a hidraulikus körfolyam nyomáshatároló szelepének nyitónyomása: p = 100 bar.

Meghatározandó: • a fogaskerék-szivattyú folyadékszállítása (Qsz); • a fogaskerék-szivattyú hajtásához szükséges max. teljesítmény (Psz).

Kidolgozás: A fogaskerék-szivattyú folyadékszállítása:

% ,

ahol: $ , a munkahenger folyadéknyelése kifele mozgáskor;

$ , a munkahenger fajlagos folyadéknyelése kifele mozgáskor.

A fogaskerék-szivattyú hajtásához szükséges max. teljesítmény: Psz = Qsz.psz = 5,292.10-4.107 = 5291 W = 5,292 kW, ahol: psz = p = 100 bar = 107 Pa, mivel a max. teljesítményigény akkor jelentkezik, ha a hidraulikus

körfolyamban a max. nyomás uralkodik, amelyet a nyomáshatároló szelep határol, és a fogaskerék-szivattyú hoz létre. !

5.11 – 5. példa- TRAKTOR HIDRAULIKUS FÜGGESZTŐBERENDEZÉSE Univerzális traktor függesztőberendezését hidraulikus körfolyam működteti. Adatok:

• a hidraulikus körfolyam szivattyújának folyadékszállítása: Qsz = 40 dm3/min; • a hidraulikus körfolyam üresjárati nyomása: pü = 20 bar; • a hidraulikus körfolyam nyomáshatároló szelepének nyitónyomása: pn = 120 bar; • a hidraulikus körfolyam volumetrikus hatásfoka: ηv = 90%.

Meghatározandók: • a hidraulikus körfolyam bemenő teljesítménye (a szivattyú hajtásához szükséges

teljesítmény: Psz); • a hidraulikus körfolyam kimenő teljesítménye (a hidromotor által leadott teljesítmény:

Pm). Kidolgozás: A hidraulikus körfolyam bemenő teljesítménye a szivattyú hajtásához szükséges teljesítmény: Psz = Qsz.pn = 6,667.10-4.1,2.107 = 8000 W = 8,0 kW,

ahol: $ ; pn = 120 bar = 1,2.107 Pa.

A hidraulikus körfolyam kimenő teljesítménye a hidromotor által leadott teljesítmény: Pm = Psz.ηv.ηp = 8000.0,9.0,8333 = 6000 W = 6,0 kW,

ahol: $ , a hidraulikus körfolyam nyomási hatásfoka. !5.11 – 6. példa. HIDRAULIKUS DARU NYOMÁSVISZONYAI Hidraulikus daru max. gémkinyúlásánál farönköt emel. A daru méretei az ábra szerintiek.

$ Hidraulikus daru

Adatok: •a hidraulikus daru max. gémkinyúlásánál emelt farönk tömege: m = 1000 kg; •a főgém hidraulikus munkahengerének átmérője: Df = 100 mm; •a mellékgém hidraulikus munkahengerének átmérője: Dm = 80 mm.

Meghatározandók: • a főgém hidraulikus munkahengerében uralkodó nyomás (pf); • a mellékgém hidraulikus munkahengerében uralkodó nyomás (pm). Kidolgozás:

A főgém hengerében uralkodó nyomás:

% ,

ahol: % , a főgém hengerében fellépő erő, az A pontra felírt nyomaték-egyensúly alapján,

$ , a főgém munkahengerének keresztmetszete. A mellékgém hengerében uralkodó nyomás:

% ,

ahol: $ , a mellékgém hengerében fellépő erő, a B pontra felírt nyomatéki egyensúly alapján,

$ , a mellékgém munkahengerének keresztmetszete. !5.11 – 7. példa. GÖDÖRFÚRÓ HIDRAULIKUS RENDSZERE

Gödörfúró működését egyszivattyús, kétkörös hidrosztatikus rendszer biztosítja az ábra szerint. A fúrótest (1) emelése és süllyesztése hidraulikus munkahengerrel (2), a fúrótest forgatása hidromotorral (3) történik. A fúrótest emelése a hidraulikus munkahenger befele mozgásakor valósul meg. A hidromotor lassító áttételű áthajtóművön (4) keresztül kapcsolódik a fúró tengelyéhez. A hidroszivattyú (5) hajtása az erőgép teljesítmény-leadó tengelyéről (6) történik. A két funkció (a fúrótest emelése és süllyesztése, illetve a fúrótest forgatása) egyidejű működtetése nem szükséges.

$ Gödörfúró

Adatok: • a hidraulikus munkahenger hengerátmérője: D = 50 mm; • a hidraulikus munkahenger dugattyúrúd átmérője: d = 22 mm; • a hidraulikus munkahenger lökethosszúsága: L = 1000 mm;

• a hidraulikus munkahenger emelési ideje: t = 4 s; • a furótest max. nyomatékigénye: M = 500 Nm; • a furótest fordulatszáma: n = 60/min; • az áthajtómű lassító áttétele: i = 2,5; • az áthajtómű hatásfoka: η = 80%; • a hidraulikus rendszer volumetrikus hatásfoka: ηv = 90%; • az erőgép teljesítmény-leadó tengelyének fordulatszáma: nTLT = 540/min.

Meghatározandó: • milyen jellemzőkkel rendelkező hidroszivattyú (5) alkalmas a gép hajtására.

Kidolgozás: A hidraulikus munkahenger folyadéknyelése (feltételezve, hogy a henger volumetrikus hatásfoka 100 %-os):

$ ,

ahol: $ , a fúrótest emelésének sebessége. A hidromotor által leadandó nyomaték:

$ , a hidromotor fordulatszáma pedig: nm = i.n = 2,5.60 = 150/min. Mm és nm értékeit – a 10-7. táblázat adatai szerint – az OMR-200 típusú hidromotor tudja biztosítani úgy, hogy annak:

• folyadéknyelése: Qm = 30 dm3/min, • nyomásesése: Δpm = 8,8 MPa. A hidroszivattyú szükséges folyadékszállítása:

$ , mivel Qm > Qh. A vonatkozó katalógusok szerint ezt a folyadékszállítást a TGL 10859/40 típusú fogaskerék-szivattyú ki tudja elégíteni, az alábbi paraméterek mellett:

• névleges folyadékszállítás: Qn = 40 dm3/min, • névleges nyomás: pn = 16 MPa, • névleges fordulatszám: nn = 1450/min,

• tényleges fordulatszám: $ . Tekintettel arra, hogy a hidroszivattyú hajtása az erőgép TLT-tengelyéről történik – amelynek fordulatszáma kisebb a szükségesnél – a TLT-tengely és a hidroszivattyú közé gyorsító áthajtóművet kell felszerelni, amelynek áttétele:

$ . !5.11 – 8. példa. MUNKAHENGER NYOMÁSA A 3.11.1 - 1. példa menetes orsós sajtója sajtolóererejét hidraulikus munkahenger (H) fejti ki, a henger dugattyúrúdjának kifele mozgatásakor. Adatok:

• a 3.11.1 - 1. példa szerintiek, továbbá: • a hidraulikus munkahenger belső átmérője: D = 200 mm.

Meghatározandó: • a hidraulikus munkahengerben uralkodó nyomás (p), a max. sajtolóerő kifejtésekor. !

5.12 Eredménytár (hidraulika) (Zárójelben mindig a háttéranyagból választott – adott intervallumból választható – konkrét értékek, ha ezek szükségesek a megoldáshoz.). !5.11 – 8. példa. MUNKAHENGER NYOMÁSA p = 206,9 bar. (-). !5.13 Összetett hidraulika-számítási feladatok 5.13 – 1. feladat Tervezzen egyszivattyús, kétkörös hidrosztatikus rendszert adott gép működtetéséhez. A rendszer egyik köre kettős működésű hidraulikus munkahengert (a gép lineáris mozgatásához), a másik köre hidromotort (a gép forgatásához) működtet. A hidromotor lassító áthajtóművön keresztül kapcsolódik a gép tengelyéhez. A rendszer szivattyújának hajtása a traktor TLT-tengelyéről történik, szükség esetén gyorsító áthajtóművön keresztül. A gép üzemeltetése olyan, hogy a hidromotor és a munkahenger egyidejűleg nem működik. Adatok:

• a T L T - t e n g e l y fordulatszáma nTLT = 540 [1/min]

• a hidromotor és a gép tengelye közti áthajtómű áttétele: i1 = 2,5

• hidromotor és a gép közti áthajtómű hatásfoka: η = 80 [%]

• a munkahenger által kifejtendő erő (kifele mozgatáskor): F (+) = 7 [kN]

• a munkahenger által kifejtett erő megengedett eltérése: ΔF = # 10 %

• a m u n k a h e n g e r megkívánt működési s e b e s s é g e ( k i f e l e mozgatáskor): v (+) = 0,25 [m/s]

• a tényleges működési sebesség megengedett eltérése: Δv = $ 20 %

• a m u n k a h e n g e r lökethossza: L = 500 [mm]

• a gép nyomatékigénye: M = 500 [Nm]

• a gép fordulatszáma: n = 60 [1/min]: • a hidromotor tényleges fordulatszámának megengedett eltérése: Δn = # 15 %

Meghatározandó: • a feladat elvégzéséhez szükséges hidraulikus elemek típusa, jellemzői.

Kidolgozás: A tervezés első lépéseként a feladat megoldására alkalmas hidraulikus körfolyamot kell összeállítani, amely a következő ábra szerinti lehet. Ezután következhet a körfolyam elemeinek kiválasztása. !

$ Hidraulikus körfolyamterv !

A hidromotor /1/ kiválasztása A motor kiválasztása az általa leadandó nyomaték (Mm) és fordulatszám (mm) ismeretében történhet, a 10-7. táblázatból. A hidromotor által leadandó nyomaték:

$ , a hidromotor fordulatszáma pedig: nm = i1⋅n = 2,5⋅.60 = 150/min. A hidromotort úgy választjuk meg, hogy hatásfoka a lehető legjobb legyen. A 10-7. táblázat adatai szerint a megfelelő hidromotor típusa: OMR-200. A motortípus kiválasztása után a típusra vonatkozó diagramból kiolvasható, hogy az Mm nagyságú nyomaték nm fordulatszámon történő kifejtéséhez a hidromotor:

• folyadéknyelése: Qm = 31 dm3/min, • nyomásesése: Δpm = 9 MPa, • hatásfoka: η = 80 [%].

A hidraulikus munkahenger /2/ kiválasztása A munkahengert úgy kell megválasztani, hogy az előírt erőt ki tudja fejteni, és rendelkezzen a megkívánt lökethosszal. Az előírt erő kifejtéséhez szükséges hengerátmérő, ha a hengernek a terhelést kifele mozgás alatt kell biztosítani:

$ = $ = 0,02796 m = 27,96 mm. (Ha a terhelést a befele mozgás alatt kell biztosítani:

D = # képlettel határozható meg a szükséges hengerátmérő.) A képletekben szereplő jellemzők: Δph: a munkahengeren létrejövő nyomásesés (A beépíthető szivattyúk általában 16 MPa névleges nyomásúak. A hidraulikus körfolyam elemein létrejövő nyomásesések összege ennél több nem lehet, így kiindulásul $ ph = 12 MPa-ra választható.);

ηph: a munkahenger nyomási hatásfoka ( $ = 0,9-0,95 ); φ: a munkahenger dugattyúfelület-viszonya. A hengerátmérő (D) és a megadott lökethossz (L) ismeretében a szükséges munkahenger a 10-7., 10-8., 10-9. táblázatokból kiválasztható. A megfelelő munkahenger típusa: BSH-3220500, melynek:

• dugattyú átmérője: D = 32 mm, • lökethossza: L = 500 mm, • dugattyúfelület-viszonya: ϕ = 1,6.

A munkahenger működtetéséhez szükséges folyadékáram (Qh) A hidraulikus munkahenger folyadéknyelése (feltételezve, hogy a henger volumetrikus hatásfoka

$ 100 %), mivel a munkahengernek az előírt sebességet a kifele mozgás alatt kell biztosítania:

$ (Ha az előírt sebességének a befele mozgás alatt kell megvalósulnia:

Qh = $ (D2 - d2) v(-)) A szivattyú /3/ megválasztása A szivattyú a hajtótengely fordulatszáma (nsz) és az üzemi nyomás (psz) alapján választható (10-2., 10-3. táblázatok), úgy, hogy folyadékszállítása (Qsz) megfelelő legyen.

A szivattyút úgy kell megválasztani, hogy maximális fordulatszáma (nsz,max) a hajtótengely fordulatszámánál, nsz-nél nagyobb legyen, és alkalmas legyen psz nyomás kifejtésére, Qsz folyadékszállítás mellett. Mivel a hidromotort és a munkahengert egyidejűleg működtetni nem kell, a szivattyú szállításának a két fogyasztó folyadéknyelései (Qm; Qh) közül a nagyobbikkal kell közel egyenlőnek lenni. A hidroszivattyú szükséges folyadékszállítása, mivel Qm > Qh.:

$ , ahol: ηvsz = 0,96 a szivattyú volumetrikus hatásfoka,

ηvir = 0,97 az irányítóelemek volumetrikus hatásfoka. Mivel a hidroszivattyú hajtása a TLT tengelyről történik, és a táblázatok szerinti szivattyúk mindegyike n TLT-nél nagyobb a fordulatszámon szállít ekkora folyadékmennyiséget, ezért áthajtómű /4/ beépítése szükséges. A választott áthajtómű alaptípusa: BMUL40M3092 (10-4. táblázat), melynek áttétele i2 = 3. A szivattyú a hajtótengelyének fordulatszáma: nsz = nTLT ⋅ i2 = 540⋅3 = 1620/min. A névleges nyomás pn $ 16 MPa. Ezt a folyadékszállítást a PD-2/22-E-18 típusú fogaskerék-szivattyú ki tudja elégíteni, az alábbi paraméterek mellett:

• folyadékszállítás: Q = 22 cm3/fordulat = 0,022 dm3/fordulat, • maximális nyomás: psz = 20 MPa, • legnagyobb fordulatszám: nsz,max = 2000 1/min.

A szivattyú elméleti folyadékszállítása: folyadékszállítása:

$ . A szivattyú tényleges folyadékszállítása:

Qszv = ηvsz⋅Qszelm = 0,96⋅35,64 = 33,858 $ . A vezetékek megválasztása Az egyes vezetékszakaszok szükség szerint varratnélküli acélcsövekből (10-23. táblázat) és rugalmas hidraulika tömlőkből (10-24. táblázat) épüljenek össze. Szívóvezeték /5/

dsz = $ $ . A képletben a v a vezetékszakaszra megengedett áramlási sebesség (10-25. táblázat). Varrat nélküli acélcső (10-23. táblázat) cikkszám: BTH2428, dk x f = 28 x 2, megengedett nyomás: pmeg = 20 MPa. ahol: dk: külső átmérő,

f: falvastagság. Nyomóvezeték /6/

dny = $ . Varrat nélküli acélcső (10-23. táblázat) cikkszám: BTH1418, dk x f = 18 x 2, megengedett nyomás: pmeg = 32,2 MPa. Visszafolyó vezeték /7/

dv = $ $ . Varrat nélküli acélcső (10-23. táblázat) cikkszám: BTH1925, dk x f = 25 x 3, megengedett nyomás: pmeg = 35,1 MPa. Irányváltószelepek /8/ kiválasztása A működtetési igényekből következően 4/3-as vagy 6/3-as alaptípusú, kézi működtetésű, rugós visszatérítésű útszelepek használata célszerű (10-16. táblázat). A beépítendő útszelepek névleges méretének a nyomócső névleges átmérőjével kell megegyezni. Kettős visszacsapó-szelep választása /9/ A tömlők tehermentesítése és a munkahenger helyzetstabilizálása érdekében közvetlenül a munkahenger elé kettős visszacsapószelepet építünk be (10-13., 10-14. táblázatok). Választott típus: BCD012VDOC0498 Fojtó-visszacsapó szelepek választása /10; 11/ Ha a szivattyú folyadékszállítása a motor adott fordulatszámú járatásához szükséges folyadékmennyiséget meghaladja, a motor fordulatszámtartásához fojtószelepet kell beépíteni (10-19., 10-20., 10-21. táblázatok). Fojtószelep beépítése nélkül a motorba jutó folyadékáram:

Q’m = Qszv ⋅ηvir = 33,858⋅0,97= 32,84 $ . Q’m-vel a hidromotor fordulatszáma: n’m =170 1/min. A fordulatszám eltérés:

Δn = $ =$ = 0,1333 13,33% < 15% az eltérés kisebb a megengedettnél, ezért fojtó-visszacsapó szelep beépítése nem szükséges. Fojtó-visszacsapó szelepet kell beépíteni a munkahengerhez akkor, ha a szivattyú által ténylegesen szállított olajmennyiség esetén a henger működési sebessége a megengedettnél nagyobb mértékben eltér az előírttól. Fojtószelep beépítése nélkül a munkahengerbe jutó folyadékáram:

Q’h = Qszv⋅η⋅vir = 33,858 0,97= 32,84 $ . Q’h-vel a munkahenger működési sebessége:

v’(+)=# =$ =0,6805$ . A működési sebesség eltérése:

Δv = $ =$ =1,725 172,5% > 20% az el térés nagyobb a megengedettnél, ezért fojtó-visszacsapó szelep beépítése szükséges. A fojtó-visszacsapó szelep típusa: BRU10. Szűrő /12/ megválasztása Úgy választandó meg, hogy az áteresztőképessége megegyezzen, vagy meghaladja a visszafolyóág folyadékáramának nagyságát.

A visszafolyóág maximális folyadékárama: Qszv⋅= 33,858 $ , amelyhez a szükséges szűrő típusa: BFAL06025AA (10-26. táblázat).

Olajtartály /13/ térfogatának meghatározása A szükséges tartálytérfogat a névleges nyomás (pn), a szivattyú folyadékszállítása (Qszv) és a szivattyú működési gyakorisága (Bi) ismeretében határozható meg, a 10-22. táblázat nomogramja segítségével. A vizsgált munkagépnél várhatóan: Bi = 10-50 %. pn = 16 MPa,

Qszv = 33,858 $ , Bi = 20 % adatok figyelembe vételével az olajtartály térfogata V = 160 dm3. A rendszer ellenállásának meghatározása A rendszer eredő ellenállását külön a munkahenger és külön a hidromotor működése esetére lehet meghatározni. Az eredő ellenállással (pmax) megegyező értékűre kell beállítani a szivattyúval párhuzamosan kapcsolt nyomáshatároló szelepet. Hidromotor körre:

pmax m = # =0,28+1,2+0,23+9 = 10,71 MPa ahol: Δpcső: a vezetékekben létrejövő nyomásveszteség. Értéke a nyomó- és visszafolyó

szakaszra az alábbi tapasztalati összefüggésekkel határozható meg:

$ pcső = 36,6 ⋅�� = 36,6 ⋅ 0,5643 ⋅ 30⋅�� = 0,2818 MPa.

Qszv: a csővezetéken átáramló folyadékmennyiség $ mértékegységben, $ = 25...35 cSt, a hidraulikaolaj viszkozitása, 1eny: egyenértékű nyomócsőhossz 1eny = 1csőny + nny ⋅ 1 m = 6+10⋅1=16 m, 1csőny: az egyenes csőszakasz hossza a nyomóvezetéken (becsült érték a kapcsolási rajz alapján), nny: csatlakozások száma a nyomóvezetéken, 1ev: egyenértékű visszafolyó csőhossz 1ev = 1csőv + nv ⋅ 1 m = 1+4⋅1=5 m, 1csőny: az egyenes csőszakasz hossza a nyomóvezetéken (becsült érték a kapcsolási rajz alapján), nv: csatlakozások száma a visszafolyó vezetéken, Δpir: az irányváltószelepen létrejövő nyomásesés. Pontos értéke az irányváltószelep jelleggörbéje alapján határozható meg. Közelítő számításokhoz: $ , Δpf : a fojtószelep nyomásvesztesége. Δpsz: a szűrön létrejövő nyomásveszteség,

Δpsz=$ = $ = 0,23 MPa, k=$ =$ =71,43 Δpm: nyomásesés a hidromotoron.

Munkahenger körre:

pmaxh = # = 0,28+1,2+0,1+0,23+9,16+0,2 = 11,17 MPa ahol: Δph: nyomásesés a munkahengeren,

Δph = $ =$ = 9,162 ⋅ 106 Pa = 9,162 MPa Δpkv: nyomásesés a kettős visszacsapó szelepen

A képletben szereplő többi nyomásesés értelemszerűen számítandó a munkahenger körfolyamára. Nyomáshatároló szelepek megválasztása A szivattyúval párhuzamosan kapcsolt nyomáshatároló szelep úgy választandó meg, hogy alkalmas legyen a szivattyú folyadékszállításának szükség szerinti elvezetésére s a rendszer ellenállásával (pmax) megegyező nagyságú nyomás beállítható legyen rajt (10-17., 10-18. táblázatok). További nyomáshatároló szelepet akkor szükséges beépíteni, ha a rendszer maximális nyomásából adódóan a munkahengerrel kifejthető legnagyobb erő a megengedettnél nagyobb mértékben meghaladja az előírtat. Ebben az esetben a szelepet úgy választjuk meg, hogy alkalmas legyen a munkahenger folyadékáramának szükség szerinti elvezetésére, s a munkahenger körfolyamának eredő ellenállásával (pmaxh) megegyező nagyságú nyomás beállítható legyen rajt. Példánkban a munkahenger és a hidromotor kör maximális nyomásértéke közel megegyezik, továbbá a munkahenger kör nyomásigénye a kissé nagyobb (ahol a kifejtendő maximális erő behatárolt), ezért a rendszerbe 1 db, a szivattyúval párhuzamosan beépített nyomáshatároló elégséges melynek típusa: BLP35A A hidraulikus rendszer hatásfoka Motorkör: η1 = ηv1⋅ηp1 = 0,89 ⋅ 0,77 = 0,69 ηv1 = ηvsz ⋅ηvir ⋅ηvm = 0,96 ⋅ 0,97 ⋅ 0,96 = 0,89 ηp1 = ηpsz ⋅ηpi ⋅ηpm = 1 ⋅ 0,89 ⋅ 0,87 = 0,77 (Ellenőrzés: ηm = ηvm ⋅ ηpm = 0,96 ⋅ 0,87 = 0,83, v.ö. 2. táblázat) Munkahenger kör η2 = ηv2 ⋅ ηp2 = 0,93 ⋅ 0,85 = 0,79 ηv2 = ηvsz ⋅ηvir ⋅ηvh = 0,96 ⋅ 0,97 ⋅ 1 = 0,93 ηpz = ηpsz ⋅ηpir ⋅ηph = 1 ⋅ 0,89 ⋅ 0,95 = 0,85 !5.2 Hidraulikus körfolyamatok építése 5.21 A hidraulikus körfolyamatok építésének általános elvárásai Hidraulikus körfolyamnak nevezzük a hidraulikus elemek (energia átalakítók, irányító elemek, kiegészítő elemek) egy rendszerben összekapcsolt láncolatát. A körfolyamok ábrázolásának szabályait az ISO 1219-2:1995 jelű nemzetközi szabvány tartalmazza. A hidraulikus körfolyamok építése összetett feladat, mivel a megvalósítandó cél a gyakorlatban általában több, egymással egyenértékű megoldás révén is elérhető. A tervezőmunka célja és feladata egy műszaki probléma költséghatékony megoldása a megkívánt szinten. A tervezés fázisai:

• előkészítés és adatgyűjtés, • rendszertervezés, kiválasztás és méretezés, • tervdokumentáció.

Az előkészítés során a legfontosabb teendő az elvégzendő feladat pontos meghatározása. Ennek során tisztázni szükséges:

• a hidraulikus rendszer által megvalósítandó mozgások (haladó, illetve forgó) mozgások számát,

• a mozgástartományokat, • a berendezés működési módját, • a munkaciklus(ok) felépítését és sorrendiségét, • a mozgó egységek egymáshoz való viszonyát a rendszeren belül (pl. villamos vezérlés, vagy

a hidraulikus rendszerhez kapcsolódó mechanikus elemek), • a jellemző adatok várható nagyságrendjét.

Az adatgyűjtés terjedjen ki: • az egyes mozgások,

• az üzemeltetési körülményeknek, valamint • a vezérlő rendszer jellemzőinek pontos, de legalább nagyságrendbeli meghatározására.

Egy hidrosztatikus körfolyamban a mozgások leírására: • az út-idő függvények, • a sebesség-idő függvények, • a gyorsulás idő függvények, • a megállásra/fékezésre vonatkozó kritériumok; • a fellépő terhelések és • a ciklusdiagram ismeretére van szükség.

Az üzemeltetési körülmények legfontosabb jellemzői az alábbiak: • a rendszer kivitele (mobil/stabil), • az energia átalakítót (szivattyút) meghajtó energia fajtája, • az indítás/leállítás gyakorisága, • az üzemeltetés során fellépő környezeti hatások (hőmérséklet, por, nedvesség stb.), • a hidrosztatikus rendszer hatása a környezetre, • a meghibásodás következményei.

A vezérlő rendszer kialakítása a feladat jellegétől függően lehet: • kezelő által közvetlenül vezérelt, • távvezérelt, • elektrohidraulikusan vezérelt, ciklusvezérlésű stb.

A rendszertervezés, kiválasztás és méretezés egyik legfontosabb kérdése, hogy mekkora a hidrosztatikus rendszer bemenő teljesítménye, és azt milyen energiaforrás szolgáltatja. A gyakorlatban főként:

• elektromotorokat és • belsőégésű motorokat alkalmazunk energiaforrásként.

A hajtások jellemző tulajdonságait a szivattyú kiválasztásánál és méretezésénél figyelembe kell venni. Az elektromotoros hajtások döntően aszinkron motorok, melyek jellemzői:

• háromfázisú aszinkron motorok o széles teljesítmény tartomány, o diszkrét fordulatszám értékek, o terhelés arányosan csökkenő fordulatszám, o nagy (a névleges nyomatékot jelentősen meghaladó) indítónyomatékkal terhelhetők, o rövid ideig jelentős túlterhelést is elviselnek, o féküzemben is használhatók

• egyfázisú aszinkronmotorok o kis teljesítmény (1-2 kW), o kis indítónyomaték, o késleltetett terhelhetőség (csak az üzemi fordulatszám elérése után), o jelentős szlip hatás.

Ritkán alkalmazott (főként speciális feladatok ellátására) elektromotoros hajtások: • törpefeszültséggel üzemelő motorok, • egyenáramú motorok.

A munkafolyadék áramlása szerint háromféle hidraulikus körfolyamatot különböztethetünk meg: • zárt körfolyam, • félig zárt körfolyam, • nyitott körfolyam. !

5.22 Körfolyamtervek hidraulikus körfolyamatok építéséhez Hidraulikus körfolyamokat a következő ábrák alapján építhetünk. !!

6. FIZIKAI MECHANIKAI JELLEMZŐK (SI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER, FELÜLETI ÉRDESSÉG, TŰRÉSEK, ILLESZTÉSEK, SÚRLÓDÁSI JELLEMZŐK STB.)

6-1. táblázat. Mennyiségek jelei, SI egységei 6-2. táblázat. Kihajlás alapösszefüggései 6-3. táblázat. Felületi érdességek (Rz) megmunkálásoknál 6-4. táblázat. Gyártási eljárásokkal elérhető átlagos felületi érdességek 6-5. táblázat. Átlagos érdességek és a tűrés-alapsorozatok összefüggése 6-6. táblázat. ISO illesztési rendszer. Lyukak tűrései 6-7. táblázat. ISO illesztési rendszer. Csapok tűrései 6-8. táblázat. Javasolt illesztések 6-9. táblázat. Súrlódási tényezők (µ) szilárd illesztésű kötésekhez 6-10. táblázat. Súrlódási tényezők (µ) bőrszíjhajtásnál 6-11. táblázat. Biztonsági tényezők (x), gépalkatrészek fáradására történő méretezéséhez 6-12. táblázat. Dinamikus tényezők 6-13. táblázat. Lánchajtások biztonsági tényezői 6-14. táblázat. Hegesztési varrat jóságtényezői 6-15. táblázat. Áramlási sebességek (v) csövekhez !

6-1. táblázat. Mennyiségek jelei, SI egységei !!

!!!!

A mennyiség

neve jele SI egysége

hosszúság l m (méter)

tömeg m kg (kilo-gramm)

idő t s (másodp

erc)hőmérséklet (termodinamikai)

T K (kelvin)

sűrűség ρ

fajlagos térfogat v

tehetetlenségi nyomaték

J kg·m

erő F N (newton)

súly G N

fajsúly γ

erőnyomaték (forgató nyomaték)

M N·m

hajlítónyomaték M N·m

csavarónyomaték T N·m

erőimpulzus I N·s

nyomatékimpulzus Π N·m·s

nyomás p

merőleges (normális) feszültség

σ

csúsztató (nyíró) feszültség

τ

rugalmassági modulus

E

csúsztatási modulus G

rugóállandó c

rugómerevség s

felületi feszültség δ

dinamikus viszkozitás

η

kinematikai viszkozitás

µ

munka W J (joule)

energia

teljesítmény P W (watt)

ütőmunka KCU; KCV

hőmérsékletkülönbség

ΔT K

lineáris hőtágulási tényező

α

térfogati (köbös) hőtágulási tényező

β

hőmennyiség Q J

síkszög rad (radián)

térszög Sr (ste-radián)

terület A; S m

térfogat V m

sebesség v

gyorsulás a

nehézségi gyorsulás g

6-1. táblázat folytatása !!

!Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült. !!!

periódusidő (rezgésidő) T s

fordulatszám n

frekvencia f Hz (hertz)

hullámhossz λ m

6-2. táblázat. Kihajlás alapösszefüggései I. Rugalmas kihajlás: λ > λe

!II. Plasztikus kihajlás: λf ≤ λ ≤ λe

Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült. !

Szabad kihajló hossz (

Rúdvégek megfogása

l0 l 2·l 0,707·l 0,5·l

F

Kritikus törőfeszültség meghatározása

Anyag λ λ

Ötvözetlen acél

S235JR

60 100

289,1-0,8175·λ 310,0-1,1400·λ 469,1-2,6175·λ 589,1-3,8175·λ

R275JRE295E355

Ötvözött acél 0 86 470,0-2,3050·λÖntöttvas 0 80 776,0-12,0·

Fa 0 100 29,3-0,194·λ

6-3. táblázat. Felületi érdességek (Rz) megmunkálásoknál


A megmunkálás módja Az érdesség mélysége Rz

[µm]Esztergálás:

− nagyoló − durvasimító − finomsimító − finomesztergálás − esztergálás gyémánttal

!16-40 15-25 6,0-15 2,0-7,0 0,5-1,5

Köszörülés: − durva − közepes finomságú − finom − nagyon finom

!16-40 6,0-16 2,5-6,0 1,0-2,5

Marás: − nagyoló − simító

!15-25 5,0-15

Finomfúrás: − közepes finom és gépi dörzsölés − finom és egyszeri dörzsölés − finom és kétszeri dörzsölés

!10-25 6,0-10 2,5-6,0

Dörzscsiszolás: − simító − finom

!0,5-3,5 0,1-0,5

Hántolás: − nagyoló − simító − finom

!4,0-25 1,0-4,0 0,3-1,0

6-4. táblázat. Gyártási eljárásokkal elérhető átlagos felületi érdességek

% Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült. !!

6-5. táblázat. Átlagos érdességek és a tűrés-alapsorozatok összefüggése (közepes fokozat)


Névleges átmérő csoportok

Tűrés-alapsorozatok

IT 1 IT 2 IT 3 IT 4 IT 5 IT 6 IT 7 IT 8 IT 9 IT 10

IT 11

IT 12

IT 13

IT 14

IT 15

IT 16

felett -ig

Átlagos érdesség [µm]

3

0,04 0,08

0,16

0,16

0,16

0,32

0,32

0,63

0,63

1,25

1,25

2,5

2,5

5

5

103 6

10

6 10

0,32 0,631,25

2,5

5

10 18

20

18 30

0,321,25

2,55

10

30 50 0,08

0,160,63

5

50 80

2,520

80 120

0,16

0,320,63 1,25 10

120 180

40

180 250

0,32 0,63 5 20

250 315

0,32 1,25 2,5 10315 400400 500

0,63 40

6-6. táblázat. ISO illesztési rendszer. Lyukak tűrései

%

$ Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült.

6-7. táblázat. ISO illesztési rendszer. Csapok tűrései

%

$ Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült. !

6-8. táblázat. Javasolt illesztések Ajánlott párosítások az alaplyuk rendszerben:

!Ajánlott párosítások az alapcsap rendszerben:

!Vastagon kijelöltek: előnyben részesítendő választék a gépipar részére. Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült. !!

Alaplyuk Csapok illesztéselaza átmeneti szilárd

H6 f6 g5 h5 j5 k5 m5 n5H7 d9 e8 f7 g6 h6 j6 k6 m6 n6 p6 r6 s7 u7H8 d9 d10 e8 f7 f9 h7 h8

h9n7 s8 u8

H11 a11 b11 c11 d9 d11 h11

H12 b12 h12

Alapcsap Lyukak illesztéselaza átmeneti szilárd

h5 F7 H6 J6 K6 M6 N6h6 E8 F8 G7 H7 J7 K7 M7 N7 P7 S7h7 H8h8 D9 E8 F8 F9 H8h9 D9 D10 E8 F8 H8

h11 D11 H11h12 B12 H12

6-9. táblázat. Súrlódási tényezők [µ] szilárd illesztésű kötésekhez

Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült. !!

Szerkezeti anyag

Sajtolt kötés Zsugorkötés

Belső rész

Külső rész

Felületek megmunkálása

Kenés

µ Felületek megmunkálása

Kenés µ

Edzett acél

Acélöntvény

olaj 0,08-0,14

köszörülve olajban felhevítve

0,10-0,17

Acél Acélöntvény

köszörülve olaj 0,10-0,12

levegőn felhevítve

0,20-0,30

Edzett acél

Edzett acél

köszörülve olaj 0,15-0,20

köszörülve száraz 0,12-0,22

Acél Acél furat: dörzsölve olaj 0,08-0,25

furat: dörzsölve, csap: köszörülve

száraz 0,35-0,40

Acél Acél köszörülve száraz

0,10-0,20

furat: dörzsölve, csap: köszörülve

száraz; csap lehűtve

0,10-0,40

Acél Acél száraz

0,15-0,20

olajban felhevítve

0,14-0,36

Acél Öntöttvas

olaj 0,10-0,17

száraz 0,13-0,18

6-10. táblázat. Súrlódási tényezők (µ) bőrszíjhajtásnál

!

!

A súrlódási tényező értékek szürkevas-öntvény vagy acél szíjtárcsák esetén érvényesek. Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült. !

v [] 0 3 5 7 9 11 13 15

µ 0,200 0,224 0,240 0,256 0,272 0,288 0,304 0,320

v [] 17 19 21 23 25 27 29 31

µ 0,336 0,352 0,368 0,384 0,400 0,416 0,432 0,448

v [] 3

µ 0,464

6-11. táblázat. Biztonsági tényezők (x), gépalkatrészek fáradására történő méretezéséhez

x = x1·x2·x3·x4·x5


Biztonsági tényező (mivel függ össze)

Felosztás A rongálódás mértéke

kicsi közepes nagy

x1

jelentősége)

A rész törésének nincs következménye 1,20 1,30A rész törése a gép leállását okozza 1,30 1,40A rész törése gépcsoportok tönkremenését okozza vagy embereket veszélyeztethet

1,70

x2

Kovácsolt, hengerelt acél 1,10Acélöntvény (egyszerű alakú) 1,25Acélöntvény, bonyolult alakú, többnyire öntéstechnikai szempontból sem kivitelezhető kifogástalanul

1,30 1,40

x3

vizsgálata)

Minden rész üzemszerű vizsgálata esetén

1,05 1,10 1,15

Üzemszerű vizsgálat választás szerint, minden rész szakító és fajlagos ütőmunka vizsgálatával

1,10 1,15 1,20

Minden rész vizsgálata szakításra és fajlagos ütőmunkára

1,10 1,20 1,25

Szakító és fajl. ütőmunkavizsgálat választás szerint, minden rész keménységvizsgálatának alávetve

1,15 1,25 1,30

Minden rész keménységvizsgálata esetén

1,15 1,35 1,45

Keménységvizsgálat választás szerint 1,15 - -Vizsgálat nélkül 1,20 - -

x4

eljárás pontatlanságai)

A számítás pontos 1,10A számítás feltevés szerinti 1,30

x5

minősége)

Kifogástalan kivitel esetén 1,10Másodrendű kivitel (szerelési feszültségek)

1,20 1,30

6-12. táblázat. Dinamikus tényezők


Csoport A lökés milyensége

Gép Dinamikus tényező

I. könnyű Gőz és vízturbina, vákuumszivattyú, köszörűgép, villamos gépek, keringtető szivattyúk

1,0-1,1

II. középerős Gőzgép, belső égésű motorok, dugattyús szivattyúk, eszterga- és gyalugépek, famegmunkáló gépek (faeszterga, körfűrész, marógép)

1,2-1,5

III. erős Kovácssajtó, hajlítógép, lyukasztógép, hidraulikus rakodó- és emelőgépek, hasítógépek

1,5-2,0

IV. igen erős Kalapácsgép, profilhenger, kőtörő, ledobó szerkezet, felkészítőtelepi kereszt- és hossztranszportőr tengelyek és csapágyazások, mechanikus hasítógépek

2,0-2,6

6-13. táblázat. Lánchajtások biztonsági tényezői

!

!

t: láncosztás. Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült. !

Csapos és hüvelyes láncok

Terhelés jellegeNapi üzemidő

≤ 10 óra > 10 óraEgyenletes 6-8 8-11Lökésszerű 8-11 11-15

Erősen lökésszerű 11-15 15-20

Görgős láncokKerületi sebesség

[m/s]t < 1” t ≥ 1”

<1 6-10 5-81-4 20-30 10-154-10 30-40 15-2510-15 >40 ->15 (t ≤ 1/2”)

50-

Fogazott láncok

Kerületi sebesség v = 4-15 m/s

t < 3/4” t ≥ 3/4”

40-60 20-40

6-14. táblázat. Hegesztési varrat jóságtényezői


Hegesztési eljárás Igénybevételi módhúzás nyomás nyírás

Ívhegesztés vékony bevonatú pálcával 0,60 0,75 0,50Ívhegesztés vastag bevonatú pálcával 0,80 0,90 0,60Fedettívű automata hegesztés 0,90 1,00 0,65Lánghegesztés 0,60 0,75 0,50Kovácshegesztés 0,85 1,00 -

6-15. táblázat. Áramlási sebességek (v) csövekhez

Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült. !!!

Szállított közeg Vezeték megnevezése v [m/s]

Hidegvíz

örvényszivattyú szívóvezetéke 1,0-2,0dugattyús szivattyú szívóvezetéke 0,8-1,0örvényszivattyú nyomóvezetéke 2,5-3,0dugattyús szivattyú nyomóvezetéke 1,0-2,0ivó- vagy ipari víz fővezetéke 1,0-2,0ivó- vagy ipari víz távvezeték 2,0-3,0ivó- vagy ipari víz elosztóhálózat 0,6-0,7

Forró víz szívóvezeték 0,6-2,0nyomóvezeték 2,0-3,0

Levegő

dugattyús kompresszor szívóvezetéke 16-30dugattyús kompresszor nyomóvezetéke 25-30turbókompresszor szívó- és nyomóvezetéke 20-25sűrített levegő hálózati vezetéke 3,0-15

Gáz

kisnyomású gázvezeték 3,0-10nagynyomású gázvezeték 5,0-15gáz távvezeték (a nyomástól függően) 25-60lakóházi gázvezeték 1,0négyütemű motor kipufogó vezetéke 20-25kétütemű motor kipufogó vezetéke 10-25

Gőz nedvesgőz vezeték 10-25túlhevített-gőz vezeték 30-80

Olaj

távvezeték 1,5-2,0dízelmotorok tüzelőanyag vezetéke 20dízelmotorok kenőolaj vezetéke 0,5-1,0hidraulikus rendszerek szívóvezetéke 1,0-1,5hidraulikus rendszerek nyomóvezetéke 1,5-5,5hidraulikus rendszerek visszafolyó-vezetéke 1,5-2,0

7. GÉPÉSZETI ANYAGOK JELLEMZŐI 7-1. táblázat. Megengedett felületi terhelések 7-2. táblázat. Megengedett felületi terhelések és súrlódási tényezők 7-3. táblázat. Megengedett felületi terhelések (pmeg) mozgató orsókra 7-4. táblázat. Anyagjellemzők 7-5. táblázat. Általános rendeltetésű szerkezeti acélok mechanikai tulajdonságai 7-6. táblázat. Nemesíthető acélok mechanikai tulajdonságai 7-7. táblázat. Szerkezeti acélok kifáradási biztonsági területei 7-8. táblázat. Szerkezeti anyagok kifáradási határai 7-9. táblázat. Tájékoztató hőfok- és időértékek acélok hőkezeléséhez 7-10. táblázat. Fajlagos hevítési időtényezők értékei 7-11. táblázat. Acélok izzítási és futtatási színei 7-12. táblázat. Hőkezelések hűtőközegeinek relatív és tényleges hűtőképessége 7-13. táblázat. Acélok hőkezelési adatai 7-14. táblázat. Loctite ragasztók jellemzői !!

7-1. táblázat. Megengedett felületi terhelések Az érintkező felületek a terhelés alatt egymáshoz képest nem mozdulnak el.


Szerkezeti anyag Megengedett felületi terhelés nyugvó lüktető lengő

igénybevétel eseténBronz, vörösötvözet 30 20 15Öntöttvas 60-70 36-50 30-35Acélöntvény 70-80 42-60 36-40Acélok:

S235JR 85-100 60-65 40-50S275JR 110-120 70-75 50-60E295 120-140 85-90 60-70E335 150-165 100-105 65-85E360 180-200 120-125 70-100

7-2. táblázat. Megengedett felületi terhelések és súrlódási tényezők Az érintkező felületek a terhelés alatt egymáshoz képest elmozdulnak.


Kopó felület – szemközti felület

Érintkező felületek Megengedett max. felületi

terhelés [N/mm

Megjegyzéskentek szárazaksúrlódási tényező (µ)

Öntött króm – öntöttvas vagy acél 0,05 - 8

alárendelt acélokra

Öntöttvas – öntöttvas 0,05 0,15-0,20 17kis fordulatszámokhozÖntöttvas – acél 0,06 - 14

Öntött acél – öntöttvas vagy acél 0,08-0,12 0,20-0,50 10 általános alkalmazásraHőkezelt acél – hőkezelt acél 0,05 - 10Hőkezelt acél – krómozott acél 0,03 - 10

tartós párosítás finomabb szerkezetekhez

Ötvözött acél – ötvözött acél 0,05 - 12

olajos tengelykapcsolók lamelláihoz

Húzott foszforbronz – krómozott acél 0,02 - 10 általános célokraSzinterfém – öntöttvas vagy acél 0,05-0,1 0,10-0,40 10Bronz – öntöttvas vagy acél 0,12-0,15 0,30-0,50 3

kis igénybevételre

Rézaszbeszt – öntöttvas vagy acél - 0,30-0,35 1 gépjárművekhezFerodo – öntöttvas vagy acél - 0,30-0,35 6Grafit – acél 0,05-0,10 0,25 21 kritikus, kényes helyekreÖntött fenolgyanta – öntöttvas vagy acél 0,10-0,15 0,25 7

könnyű üzemre

7-3. táblázat. Megengedett felületi terhelések (pmeg) mozgató orsókra


Anyagpárosítás Kerületi sebesség [m/s]

pmeg

[N/mmcsavarorsó csavaranyaEdzett acél

Bronz vagy öntöttvas <0,118

Acél 10

Edzett acélBronz

0,1-0,2

10Öntöttvas 7

AcélBronz 6Öntöttvas 4

Acél Bronz 0,2-0,3 2

7-4. táblázat. Anyagjellemzők


Anyag AnyagjellemzőRugalmassági

modulus E

[N/mm

Csúsztatási modulus

G [N/mm

Poisson-szám !ν

Lineáris hőtágulási tényező α

[l/K]Acél, acélöntvény (1,9-2,2)·10 (7,9-8,2)·10 0,24-0,33 1,15·10Öntött vas (7,4-10,3)·10 (5,1-6,8)·10 0,23-0,27 1,0·10Alumínium (6,8-7,0)·10 (2,6-2,7)·10 0,30-0,34 2,3·10Alumínium ötvözet (6,8-7,4)·10 (2,6-2,8)·10 0,30-0,34 2,3·10Magnézium ötvözet (3,5-4,6)·10 (1,5-1,7)·10 0,30 2,5·10Réz (8,0-8,1)·10 (2,9-3,0)·10 0,34-0,36 1,6·10Sárgaréz (9,0-12,5)·10 (4,5-4,9)·10 0,37 1,8·10Bronz (1,1-1,2)·10 (4,2-4,3)·10 0,35 1,8·10Nikkel (hengerelt) (1,9-2,0)·10 (7,7-7,8)·10 0,30 1,3·10Ólom (1,5-1,9)·10 (5,4-6,4)·10 0,45 2,8·10Ón (5,4-5,5)·10 (1,7-1,8)·10 0,33 2,1·10Keményfém (5,3-6,1)·10Műgyanta (4,0-16,0)·10 (4,0-7,0)·10Fa (rostokkal

párhuzamosan) (9,0-13,0)·10 (9,0-15,0)·10 (3,0-9,0)·10Fa (rostokra

merőlegesen) (3,9-4,0)·10 5,4·10Üveg (4,9-8,0)·10 (1,9-3,0)·10 0,20-0,30 8,1·10Beton 1,4·10

7-5. táblázat. Általános rendeltetésű szerkezeti acélok mechanikai tulajdonságai

Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek és az MSZ EN 10025-2:2005 alapján készült. !

Acélminőség jele Folyáshatár, Szakítószilárdság,

MSZ EN

10027-1

szerint

MSZ EN

10027-2

szerint

≤16

16-40

40-63

63-80

80-100

100-150

150-200

200-250

250-400

<3 3-100 101-150

150-250

250-400

névleges vastagságnál [mm]

S185 1.0035

185 175 165 155 145

-

310-540

290-510

280-500

270-490

-S235JR

1.0038

235 225 215 195 185 175 360-510 350-5

60340-4

90S235J

O1.011

4S235J

21.011

7165 330-4

80S275J

R1.004

4275 265 255 245 235 225 215 205

- 430-580

410-560

400-540

380-540

-S275JO

1.0143

S275J2

1.0145

195 380-540

S355JR

1.0045

355 345 335 325 315 295 285 275

- 510-680

470-630 450-600

-S355JO

1.0553

S355J2

1.0577

S355K2

1.0596 265 450-6

00S450J

O1.059

0450 430 410 390 380 - -

-

550-720

530-700 - -

-

E295 a)

1.0050

295

285 275 265 255 245 235 225 490-660

470-610

450-610

440-610

E335 a)

1.0060

335

325 315 305 295 275 265 255 590-770

570-710

550-710

540-710

E360 a)

1.0070

360

355 345 335 325 305 295 285 690-900

670-830

650-830

640-830

a): ebből a minőségből csak rúd- és idomacél gyártható.

7-6. táblázat. Nemesíthető acélok mechanikai tulajdonságai

!

Mechanikai tulajdonságok normalizált állapotban

Acélminőség jele

A (d) átmérőjű vagy a (t) vastagságú lapos termékekred 16 mm t 16 mm

16 mm d 100 mm 16 mm t 100 mm

100 mm d 250 mm 100 mm t 250 mm

R R A R R A R R A[%] [%] [%]

C22 240 430 24 210 410 25 - - -C35 300 550 18 270 520 19 245 500 19C40 320 580 16 290 550 17 260 530 17C45 340 620 14 305 580 16 275 560 16C50 355 650 12 320 610 14 290 590 14C55 370 680 11 330 640 12 300 620 12C60 380 710 10 340 670 11 310 650 1128Mn6 345 630 17 310 600 18 290 590 18Re: felső folyáshatár. Rm: szakítószilárdság. A: szakadási nyúlás: mérőhosszon.

7-6. táblázat folytatása. Nemesíthető acélok mechanikai tulajdonságai

Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek és az MSZ EN 10083-2:2006 alapján készült. !!!

Mechanikai tulajdonságok nemesített állapotban

Acélminőség jele

A (d) átmérőjű vagy a (t) vastagságú lapos termékekred 16 mm t 8 mm

16 mm d 40 mm 8 mm t 20 mm

40 mm d 100 mm 20 mm t 60 mm

R R A R R A R R A[%] [%] [%]

C22 340 500-650

20 290 470-620 22 - - -

C35 430 630-780

17 380 600-750 19 320 550-700

20

C40 460 650-800

16 400 630-780 18 350 600-750

19

C45 490 700-850

14 430 650-800 16 370 630-780

17

C50 520 750-900

13 460 700-850 15 400 650-800

16

C55 550 800-950

12 490 750-900 14 420 700-850

15

C60 580 850-1000

11 520 800-960 13 450 750-900

14

28Mn6 590 800-950

13 490700-850

15 440 650-800

1638Cr2 550 14 450 15 400 17Re: felső folyáshatár. Rm: szakítószilárdság. A: szakadási nyúlás: mérőhosszon.

7-7. táblázat. Szerkezeti acélok kifáradási biztonsági területei

% Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült. !

7-8. táblázat. Szerkezeti anyagok kifáradási határai

σv; τv: lengőszilárdság (a kifáradási határ tiszta lengő igénybevételnél). σr; τr: lüktető szilárdság (a kifáradási határ tiszta lüktető igénybevételnél). Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült. !

Anyagminőség

Ismételt igénybevétel típusaHúzás - nyomás Hajlítás Csavarás, nyírás

σ σ σ σ τ τ

S185 167 98S235JR 118 167 167 255 98 137S275JR 132 235 186 294 108 157E295 172 304 235 363 137 186E335 196 353 275 442 157 265E360 226 392 314 491 186 255C35 255 157C45 294 177C60 343 206Öv150 39 + 54

–216 69 59

Öv200 54 + 79 –275

108 79

Öv250 69 +118 –334

128 88

Öv300 147 103Aö400 118 157 147 235 83 108Aö450 137 196 177 294 98 128Aö500 168 245 211 343 118 157Aö600 186 275 235 392 137 177

7-9. táblázat. Tájékoztató hőfok- és időértékek acélok hőkezeléséhez (60 mm feletti mértékadó szelvényméret esetén)


AnyagminőségMűvelet a megadott

hőmérsékleti határok [0C]

Hevítési idő [h]

60 100 160 250 400 600[mm]

szelvényméretnél

Ötvözetlen acélok: C10, C25, C40 (S235JR, S275JR, E295, E355)

Hevítés: 20-200 0,5 1,0 1,5 2,0Hevítés: 200-400 0,5 1,0 1,5 2,0Hőntartás: 400 -Hevítés: 400-680 0,5 1,0 1,5 2,0 4,0Hőntartás: 680 -Hevítés: 680-900 1,0 1,5 2,0 3,0 5,0 6,5Hőntartás: 900 0,5 1,0 1,5 2,5 3,5 5,0Hevítési idő összesen: 3,0 4,5 6,5 9,0 13,5 19,5

Magasabb széntartalmú ötvözetlen acélok: C45, C60 (E360), és Ötvözött acélok: Cr80, CrMo80, CrNi3568, Kor1

Hevítés: 20-200 0,5 1,0 1,5 2,0 3,0 4,0Hevítés: 200-400 0,5 1,0 2,0 2,5 4,0Hőntartás: 400 0,5 1,0 1,5 2,5Hevítés: 400-680 1,0 1,5 2,0 3,0 4,0Hőntartás: 680 0,5 1,0 2,5 3,5Hevítés: 680-900 1,0 1,5 2,5 3,5 5,0Hőntartás: 900 0,5 1,0 1,5 2,0 3,0Hevítési idő összesen: 4,5 6,0 8,0 12,0 18,0 26,0

Ötvözött acélok: Cr135, Cr150, CrNi3569, CrMo, CrV150, Go135, S80, S101NK, K1, K3, W1, W3, W9, R1, R3, R5, KOR5

Hevítés: 20-200 1,0 1,5 2,0 3,0 4,5 6,5Hőntartás: 200 0,5 1,0 1,5 2,0 3,0 4,5Hevítés: 200-400 1,0 1,5 2,5 4,0 5,5Hőntartás: 400 0,5 1,0 1,5 2,0 3,0 4,5Hevítés: 400-680 1,0 2,0 3,0 4,0 6,0Hőntartás: 680 0,5 1,5 2,0 3,0 4,0 5,5Hevítés: 680-900 1,0 1,5 2,0 3,0 4,0 5,5Hőntartás: 900 1,0 1,5 2,5 3,5 5,5Hevítési idő összesen: 6,5 11,0 14,0 21,0 30,0 43,5

7-10. táblázat. Fajlagos hevítési időtényezők értékei (∅60 mm-nél kisebb szelvényű acélok hőkezelési jellemzőinek számításához)


Anyagminőség

Fajlagos hevítési időtényezők (α)edzés,

kovácsolás, lágyítás

megeresztés (α hőntartás (

[min/mm] [min/mm/100°] [min/mm]C60 minőségig és az ötvözött betétedzésű acélok

3 0,32,0

Nagyobb széntartalmú ötvözetlen és egyéb ötvözött acélok

5 0,4

Rugóacélok ötvözetlen (-Cr) 2 0,3 1,0ötvözött (+Cr) 3

0,4 2,0Szerszámacélok kisebb C tartalmúaknagyobb C tartalmúak 3,5

7-11. táblázat. Acélok izzítási és futtatási színei Izzítási színek a jellemző hőkezelési hőmérsékleteken

!Futtatási színek a jellemző hőkezelési hőmérsékleteken

!Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült. !

AcélokSzínHőmérséklet

[°C ± 25°C] 650 Kezdődő vörös (sötét) 700 Sötétvörös 750 Cseresznyepiros 800 Világos cseresznyepiros 850 Sárgásvörös (sötét) 900 Sárgásvörös 950 Vöröses sárga1000 Lazacpiros1050 Világossárga1100 Narancssárga1150 Fehéres sárga1200 Citromsárga1250 Fehéres1300 Fehér

Ötvözetlen acélok Cr és CrNi acélokSzínHőmérséklet

[°C ± 10°C] [°C ± 15°C]220 230 Világossárga230 260 Szalmasárga240 300 Sötétvörös250 350 Halványvörös260 400 Bíborvörös270 500 Ibolya290 550 Sötétkék320 600 Búzavirágkék350 650 Világoskék380 700 Szürkéskék400 750 Szürke

7-12. táblázat. Hőkezelések hűtőközegeinek relatív és tényleges hűtőképessége (hűtési sebessége)

1) A relatív hűtési sebesség egysége a 18°C hőmérsékletű vízben hűtött króm-nikkel ötvözetből készült 4 mm átmérőjű golyó közepében mért lehűlési sebesség. Az ilyen körülmények között 860°C-ról való edzésnél nyert lehűlés sebesség 720-550°C között 1790°C/s és 200°C-nál 430°C/s.


Hűtőközeg Relatív hűtési sebesség Hűtési sebesség720-550°C

között200°C-nál 650-550°C

között300-200°C

között[°C/s]

18°C-os 10%-os NaOH oldat 2,06 1,36 1200 30018°C-os 10%-os NaCl oldat 1,96 0,98 750 30010%-os NaCO 1,38 1,0920%-os H 1,22 1,490°C-os víz 1,06 1,02 1000 27018°C-os víz 1,00 1,00 600 27025°C-os víz 0,72 1,00 500 27075°C-os víz 0,047 1,00 30 200100°C-os víz 0,044 0,71Higany 500 13070% Cd, 20% Sn ötvözet,

180°C-on 0,77 0,00975% Sn, 25% Cd ötvözet,

olvadáspontja 175°C 450 50Repceolaj 0,30 0,055Ásványi gépolaj 150 30Transzformátorolaj 120 25Glicerin 0,20 0,89Furóolaj,10 %-os vízben

emulgálva 0,11 1,33 70 200Vízzel hűtött rézlapok 60 30Szappanos víz 0,077 1,16 30 200Vaslapok 30 15Levegő 0,028 0,007

7-13. táblázat. Acélok hőkezelési adatai


Acélminőség jele

Hűtőközeg

BetétedzésEdzés Megereszt

ésLágyítás Melegalakí

tásCementálás

Kéregedzés

[°C]C10 Víz

880-950

770-810 -

150-200

650-700

850-1200C15 VízBC2 BC2E

Olaj 790-830870-910 850-1100

BC3 BC3E

Olaj

800-840BCMo1 BCMo1E

Olaj860-900

850-1050

BCMo2 BCMo2E

Olaj

BNC2 BNC2E

Olaj 780-820 840-880 630-650

BNC5 BNC5E

Olaj 800-840

850-890 640-660BNC7 BNC7E

Olaj 780-820

BNCMo1 BNCMo1E

Olaj 790-830

BNCMo2 BNCMo2E

Olaj 760-800 830-870 630-650

BNCMo3 BNCMo3E

Olaj, levegő

750-790 820-860 610-630

7-14. táblázat. Loctite ragasztók jellemzői


Jel

Húzó-szilárdság

σ

Nyíró-szilárdság

τÜtésállóság Nyúlás Viszkozitás

Egyéb jellemző

[%]

L 306 12 19 0,20 0,2 10 hőállóL 307 24 55 1,67 2,0 2 nagy

nyírószilárdságúL 308 27 41 3,14 7,0 20-30 ütésellenállóL 310 24 55 2,55 2,0 20-30L 312 21 34 2,06 15,0 kontakt ragasztó

8. ACÉLGYÁRTMÁNYOK JELLEMZŐI 8-1. táblázat. Hengerelt köracél 8-2. táblázat. Hengerelt laposacél 8-3. táblázat. Idomacél (I-szelvény) 8-4. táblázat. Idomacél (U-szelvény) 8-5. táblázat. Idomacél (egyenlőszárú L-szelvény) 8-6. táblázat. Varratnélküli acélcsövek 8-7. táblázat. Hosszvarratos hegesztett acélcsövek 8-8. táblázat. Varratnélküli hidegenvont acélcsövek 8-9. táblázat. Hegesztett hidegenvont acélcsövek !

8-1. táblázat. Hengerelt köracél !

!!


Névleges átmérő Tűrés Tömeg [kg/m][mm]

6

+0,3 -0,5

0,222 7 0,302 8 0,395 9 0,49910 0,61711 0,74612 0,88813 1,0414 1,2115 1,3916 1,5817 1,7818 2,0019 2,2320

+0,4 -0,5

2,4721 2,7222 2,9823 3,2624 3,5525 3,8526

+0,5 -0,7

4,1728 4,8330 5,5532 6,31

Névleges átmérő Tűrés Tömeg [kg/m][mm]

34

+0,5 -0,7

7,13 36 7,99 38 8,90 40 9,86 45 12,50 48 14,20 50 +0,6

-1,015,4

55 18,6 60

+0,7 -1,1

22,2 65 26,0 70 30,2 75 34,7 80

+0,9 -1,3

39,5 85 44,6 90 49,9 95 55,6100 +1,0

-1,361,7

110 74,6120

+1,6 -2,0

88,8130 104,0140 120,8150 138,7160

+2,0 -2,5

157,8 178,2 199,8

170180

8-2. táblázat. Hengerelt laposacél

$

!„b” lehetséges értékei megadott határon belül

!Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült.

a a tűrése b[mm]

12

+ 0,5 -1,0

5-10141618 5-1220

5-142225

5-162830 5-2036

5-254045

5-305055 +0,5

-1,1

60 +0,5 -1,2

5-4065 +0,5 -1,3

70 +0,5 -1,4

80 +0,7 -1,6

5-50

90 +0,9 -1,8

100 +1,0 -2,0

110 +1,0 -2,2

120 +1,2 -2,4

130 +1,2 -2,6

140 +1,2 -2,8

b [mm] 5 6 7 8 10 12 14 16 18 20 25 30 36 40 50b

tűrése [mm]

+0,3 -0,5

+0,2 -0,6

+0,2 -0,7

+0,2 -1,0

+0,2 -1,2

+0,2 -1,4

+0,2 -1,6

+0,3 -2,0

8-3. táblázat. Idomacél (I-szelvény)

$


h b v = r t Gyártási hossz[mm] [m]

80 42 3,9 5,9

5-18

100 50 4,5 6,8120 58 5,1 7,7140 66 5,7 8,6160 74 6,3 9,5180 82 6,9 10,4200 90 7,5 11,3

6-18

220 98 8,1 12,2240 106 8,7 13,1260 113 9,4 14,1280 119 10,1 15,2300 125 10,8 16,2320 131 11,5 17,3360 143 13,0 19,6400 155 14,4 21,6

8-4. táblázat. Idomacél (U-szelvény)

$


h b v t = r Gyártási hossz[mm] [m]

50 38 5,0 7,0

5……12 65 42 5,5 7,5 80 45 6,0 8,0100 50 6,0 8,5

5…...19

120 55 7,0 9,0140 60 7,0 10,0160 65 7,5 10,5180 70 8,0 11,0200 75 8,5 11,5220 80 9,0 12,5230 85 9,5 13,0260 90 10,0 14,0300 100 10,0 16,0

8-5. táblázat. Idomacél (egyenlőszárú L-szelvény)

$ b b tűrése v v tűrése r r Gyártási hossz

[mm] [m]

20

±1,0

3

+0,3 -0,5

3,5 24

2534

303

5,0 2,54 4 - 9

3545

404

6,0 3,05

45 57,0 3,5

50

±1,5

5

+0,5 -0,7

655 5

8,0 4,060

68

657

9,0 4,59 4 - 12

7078

757

10 58

80810

909

11 5,5

±2,0

10

+0,6 -0,9

10010

12 612

12012

13 6,514 6 - 18

14012

15 7,514

16014

17 8,5

Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült.

160

±3,0

16+0,8 -1,2

17 8,5

20016

18 91820

8-6. táblázat. Varratnélküli acélcsövek Külső átmérő

[mm]Normál falvastagság

[mm]A normál falvastagságnál nagyobb lehetséges falvastagságok

10 1,6 1,8…..2,612 1,6 1,8…..2,914 1,8 2,0…..3,616 1,8 2,0…..4,017 1,8 2,0…..4,518 2 2,3…..4,520 2 2,3…..5,022 2 2,3…..5,625 2,3 2,6…..6,327 2,3 2,6…..6,328 2,3 2,6…..6,330 2,6 2,9…..6,332 2,6 2,9…..6,334 2,6 2,9…...7,138 2,6 2,9…..7,142 2,6 2,9…..8,0

44,5 2,6 2,9…..8,048 2,6 2,9…..9,051 2,6 2,9…..9,054 2,6 2,9…..10,057 2,9 3,2…..10,060 2,9 3,2…..11,0

63,5 2,9 3,2…..11,070 2,9 3,2…..12,576 2,9 3,2…..14,083 3,2 3,6…..14,089 3,2 3,6…..14,095 3,6 4,0…..16102 3,6 4,0…..18108 3,6 4,0…..18114 3,6 4,0…..18127 4 4,5…..20133 4 4,5…..20140 4 4,5…..20152 4,5 5,0…..22159 4,5 5,0…..25168 4,5 5,0…..25

X A megadott határokon belül lehetséges falvastagságok: 1,8; 2,0; 2,3; 2,6; 2,9; 3,2; 3,6; 4,0; 4,5; 5,0; 5,6; 6,3; 7,1; 8,0; 9,0; 10,0; 11,0; 12,5; 14,0; 16,0; 18,0; 20,0; 22,0; 25,0; 28,0; 32,0 mm.

Felhasználási terület: csővezetékekhez különféle szerkezetekhez és berendezésekhez, valamint külön műszaki követelményekkel kazánokhoz.

Anyagminőség: A 00; A 35; A 35 K; A 45; A 45 K; A 55; A 55 K; A 65; A 52 K (az MSZ 29/1-64 szerint).


178 5 5,6…..25194 5,6 6,3…..25219 6,3 7,1…..28245 6,3 7,1…..28273 7,1 8,0…..32299 8 9,0…..32324 8 9,0…..32356 8 9,0…..32368 8 9,0…..32406 9 10,0…..32419 10 11,0…..32

8-7. táblázat. Hosszvarratos hegesztett acélcsövek

Felhasználási terület: különféle szerkezetekhez és berendezésekhez, kisebb mértékű alakíthatóság igénye esetén.


Külső átmérő [mm]

Falvastagság [mm]

1,2 1,4 1,6 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0

14 + + + +17 + + + +20 + + + +22 + + + +25 + + + + +27 + + + + +30 + + + + + +32 + + + + + +38 + + + + + +42 + + + + + +

44,5 + + + + + +48 + + + + +51 + + + + + +57 + + + + + +60 + + + + + +70 + + + + + +76 + + + + + +89 + + + + +102 + + + + +108 + + + +114 + + + +

8-8. táblázat. Varratnélküli hidegenvont acélcsövek Külső átmérő

[mm]Falvastagság

[mm]4 0,55 0,5…1,26 0,5…1,27 0,5…1,58 0,5…2,59 0,5…2,510 0,5…2,512 0,5…314 0,5…315 0,5…316 0,8…318 0,8…320 0,8…322 1…425 1…428 1…530 1…632 1…635 1…636 1…638 1…640 1…642 1…645 1…648 1…750 1…753 1…756 1,5…860 1,5…1063 1,5…1065 1,5…1070 1,5…1075 2…1080 2…1085 2…1090 2…1095 2…10

xA megadott határokon belül lehetséges falvastagságok: 0,5; 0,8; 1; 1,2; 1,5; 1,8; 2; 2,2; 2,5; 2,8; 3; 3,5; 4; 4,5; 5; 5,5; 6; 7; 8; 9; 10 mm.

Kivitel: − fényesre húzott kemény (FK) − fényesre húzott lágyított (FL) − fekete lágyított (L) − revementesített lágyított (RL) − normalizált (N)

Felhasználási terület: olyan szerkezetekhez és berendezésekhez, ahol nagyobb méretpontosságon sima felületre, vagy csekély falvastagságra van szükség.


100 2…10110 2…10120 2…10

8-9. táblázat. Hegesztett hidegenvont acélcsövek

xA megadott határokon belül lehetséges falvastgságok: 0,5; 0,8; 1; 1,2; 1,5; 1,8; 2; 2,2; 2,5; 3 mm.

Kivitel: − fényesre húzott kemény (FK) − fényesre húzott lágyított (FL) − revementesített lágyított (RL) − normalizált (N)

Felhasználási terület: olyan szerkezetekhez és berendezésekhez, ahol nagyobb méretpontosságra, sima felületre, vagy kisebb falvastagságra van szükség.

Külső átmérő [mm]

Falvastagság[mm]

5 0,5…16 0,5…17 0,5…1,58 0,5…1,59 0,5…1,510 0,5…312 0,5…314 0,5…315 0,5…316 0,8…318 0,8…320 0,8…322 1…325 1…328 1…330 1…332 1…335 1…338 1…340 1…342 1…345 1…348 1…350 1…353 1…356 1,5…360 1,5…365 1,5…370 1,5…3


9.

SZABVÁNYOS GÉPELEMEK 9-1. táblázat. Gépipari hosszméretek 9-2. táblázat. Normál métermenet 9-3. táblázat. Trapézmenet 9-4. táblázat. Hatlapfejű csavar 9-5. táblázat. Átmenőlyuk csavar részére 9-6. táblázat. Hatlapú anya és hatlapú alacsony anya normál és finom métermenettel 9-7. táblázat. Reteszek beépítése 9-8. táblázat. Reteszek méretei 9-9. táblázat. Párhuzamos profilú bordás tengelykötés 9-10. táblázat. Hengeres szegek 9-11. táblázat. Csapszegek 9-12. táblázat. Javasolt tengelyátmérők 9-13. táblázat. Védőperem-nélküli rugalmas tengelykapcsoló 9-14. táblázat. Védőperemes rugalmas tengelykapcsoló 9-15. táblázat. SKF mélyhornyú golyóscsapágyak számítási segédtáblázata 9-16. táblázat. SKF mélyhornyú golyóscsapágyak 9-17. táblázat. SKF hengergörgős csapágyak

Bőranyag fajtája

Zsírtartalom

[ % ]

Szíjszélesség, b [mm] R![N/

mm

σ ![N/

mm

E ![N/

mm

γ ![N/

dm

20-60

60-100

100-160

160-220

220-300

>300

Átlagos szíjvastagság, δ [mm]

Növényi cserzésű, hidegen zsírozott egyrétegű

!7-13

4-4,5

4,5-5

5-5,5 5,5-6 6-6,5 >6,5 23-26 5 30-50 9

Növényi cserzésű, hidegen zsírozott egyrétegű

!7-13

8-9 9-10

10-11 11-12 12-13 >13 23-26 5 40-70 9

Növényi cserzésű beégetett, egyrétegű

!14-18

4-4,5

4,5-5

5-5,5 5,5-6 6-6,5 >6,5 23-26 5 44-70 10

Növényi cserzésű beégetett kétrétegű

14-18 8-9 9-10

10-11 11-12 12-13 >13 23-26 5 60-90 10

Krómcserzésű, melegen zsírozott, egyrétegű

!7-13

3,6-4

4,5-5

4,5-5,5 5,5-6 6-6,5 >6,5 25-28 7 50-80 8,5

Krómcserzésű, melegen zsírozott kétrétegű

7-13 7,2-8

8-9 9-11 11-12 12-13 >13 25-28 7 70-100

8,5

9-18. táblázat. SKF kúpgörgős csapágyak 9-19. táblázat. Bőrszíjak alkalmazása 9-20. táblázat. Bőrszíjak legfontosabb adatai 9-21. táblázat. Öntöttvas szíjtárcsa 9-22. táblázat. Az ékszíjszelvény jellemző méretei 9-23. táblázat. A különböző szelvényű ékszíjak alkalmazási területei 9-24. táblázat. Ékszíjak jellemző hosszai 9-25. táblázat. Ékszíjanként átvihető névleges teljesítmény 9-26. táblázat. Ékszíjhajtás méretezése 9-27. táblázat. Ékszíjtárcsa méretek 9-28. táblázat. Hüvelyes hajtólánc 9-29. táblázat. Görgős hajtólánc 9-30. táblázat. Sima acélrugólap 9-31. táblázat. Hengeres csavarrugó 9-32. táblázat. Sodronykötelek 9-33. táblázat. Darusodronykötelek méretezése

9-1. táblázat. Gépipari hosszméretek [mm]

A méret kiválasztásakor az Ra5 sorozatot az Ra10 sorozattal, az Ra10 sorozatot az Ra20 sorozattal, az Ra20 sorozatot pedig az Ra40 sorozattal szemben előnyben kell részesíteni.

Ra5 Ra10 Ra20 Ra40 Ra5 Ra10 Ra20 Ra40

1,0 !!1,2

!1,1 !1,4

1,05 1,15 1,30 1,50

160 !!200

!180 !220

170 190 210 240

1,6 !!2,0

!1,8 !2,2

1,70 1,90 2,10 2,40

250 !!320

!280 !360

260 300 340 380

2,5 !!3,2

!2,8 !3,6

2,60 3,00 3,40 3,80

400 !!500

!450 !560

420 480 530 600

4,0 !!5,0

!4,5 !5,6

4,20 4,80 5,30 6,00

630 !!800

!710 !900

670 750 850 950

6,3 !!8,0

!7,1 !9,0

6,70 7,50 8,50 9,50

1000 !!1250

!1120 !1400

1060 1180 1320 1500

10 !!12

!11 !14

10,5 11,5 13,0 15,0

1600 !!2000

!1800 !2240

1700 1900 2120 2360

16 !!20

!18 !22

17,0 19,0 21,0 24,0

2500 !!3150

!2800 !3550

2650 3000 3350 3750

25 !!32

!28 !36

26,0 30,0 34,0 38,0

4000 !!5000

!4500 !5600

4250 4750 5300 6000

40 !!50

!45 !56

42,0 48,0 53,0 60,0

6300 !!8000

!7100 !9000

6700 7500 8500 9500

63 !!80

!71 !90

67,0 75,0 85,0 95,0

10000 !!12500

!11200 !14000

10600 11800 13200 15000

100 !!125

!110 !140

105 120 130 150

16000 !!20000

!18000 !22400

17000 19000 21200 23600

Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek és az MSZ 138:1988 alapján készült.

9-2. táblázat. Normál métermenet

%

Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek és az MSZ 203-3:1985 alapján készült. !!

Névleges menetátmérő

Md

Menetemelkedés Névleges külső

átmérők

Névleges középátmérők

Anyagmenet névleges

magátmérő

Orsómenet maximális magátmérő

d [mm] P [mm] D; d [mm] D2 D d1

M5 0,8 5 4,48 4,13 4,02M6 1,0 6 5,35 4,92 4,77M7 1,0 7 6,35 5,92 5,75M8 1,25 8 7,19 6,65 6,47

M10 1,5 10 9,03 8,38 8,16M12 1,75 12 10,86 10,11 9,85M14 2,0 14 12,70 11,84 11,51M16 2,0 16 14,70 13,84 13,55M18 2,5 18 16,38 15,29 14,89M20 2,5 20 18,38 17,29 16,93M22 2,5 22 20,38 19,29 18,89M24 3,0 24 22,05 20,75 20,32M27 3,0 27 25,05 23,75 23,27M30 3,5 30 27,73 26,21 25,71M33 3,5 33 30,73 29,21 28,65M36 4,0 36 33,40 31,67 31,09M39 4,0 39 36,40 34,67 34,03M42 4,5 42 39,08 37,13 36,48M45 4,5 45 42,08 40,13 39,42M48 5,0 48 44,75 42,59 41,87M52 5,0 52 48,75 46,59 45,80M56 5,5 56 52,43 50,05 49,25M60 5,5 60 56,43 54,05 53,18M64 6,0 64 60,10 57,51 56,64M68 6,0 68 64,10 61,51 60,56

9-3. táblázat. Trapézmenet !

$ ! !

!!!

!!!!

e és r [mm]1,5 2-5 6-12 14-44

P [mm] értékeknél0,15 0,25 0,5 1,0

Méret

Névleges átmérő

d

Menet-emelkedés

P

[mm]

Tr8x1,58

1,5

Tr8x22

Tr10x210

Tr10x3 3

Tr12x212

2

Tr12x3 3

Tr14x214

2

Tr14x3 3

Tr16x216

2

Tr16x4 4

Tr18x218

2

Tr18x418

4

Tr20x220

2

Tr20x4 4

Tr22x2

22

2

Tr22x5 5

Tr22x8 8

Méret

Névleges átmérő

d

Menet-emelkedés

P

[mm]

Tr24x2

24

2

Tr24x5 5

Tr24x8 8

!!

Tr26x2

26

2

Tr26x5 5

Tr26x8 8

Tr28x2

28

2

Tr28x5 5

Tr28x8 8

Tr30x3

30

3

Tr30x6 6

Tr30x10 10

Tr32x3

32

3

Tr32x6 6

Tr32x10 10

Tr34x3

34

3

Tr34x6 6

Tr34x10 10

Méret

Névleges átmérő

d

Menet-emelkedés

P

[mm]

Tr36x3

36

3

Tr36x6 6

Tr36x10 10

Tr38x3

38

3

Tr38x6 6

Tr38x10 10

Tr40x3

40

3

Tr40x6 6

Tr40x10 10Tr42x3 3

Tr42x 42 6Tr42x10 10Tr44x3

44

3Tr44x8 8Tr44x12 12Tr46x3

46

3Tr46x8 8Tr46x12 12Tr48x3

48

3Tr48x8 8Tr48x12 12Tr50x3

50

3Tr50x8 8Tr50x12 12Tr52x3

52

3Tr52x8 8Tr52x12 12Tr55x3

55

3Tr55x8 8Tr55x12 12Tr60x3

60

3Tr60x8 8Tr60x12 12Tr65x4

65

4Tr65x10 10Tr65x16 16Tr70x4

70

4Tr70x10 10Tr70x16 16

Tr75x4

75

4Tr75x10 10Tr75x16 16Tr80x4

80

4Tr80x10 10Tr80x16 16

Méret

Névleges átmérő

d

Menet-emelkedés

P

[mm]Tr85x5

85

5Tr85x12 12Tr85x20 20Tr90x5

90

5Tr90x12 12Tr90x20 20Tr95x5

95

5Tr95x12 12Tr95x20 20Tr100x5

100

5Tr100x12 12Tr100x20 20Tr110x5

110

5Tr110x12 12Tr110x20 20Tr120x6

120

6Tr120x16 16Tr120x24 24Tr130x6

130

6Tr130x16 16

Tr130x24 24Tr140x6

140

6Tr140x16 16Tr140x24 24Tr150x6

150

6Tr150x16 16Tr150x24 24Tr160x8

160

8Tr160x16 16Tr160x24 24Tr170x8

170

8Tr170x16 16Tr170x24 24Tr180x8

180

8Tr180x20 20Tr180x32 32Tr190x8

190

8Tr190x20 20Tr190x32 32Tr200x10

200

10Tr200x20 20Tr200x32 32Tr210x10

210

10Tr210x20 20Tr210x32 32

Méret

Névleges átmérő

d

Menet-emelkedés

P

[mm]Tr220x10 10

!Az összeállítás a vonatkozó tervezési

segédletekben rögzítettek és az MSZ 207-2 alapján készült. !

Tr220x20 220 20Tr220x32 32Tr240x12

240

12Tr240x24 24Tr240x 40 40Tr250x12

250

12Tr250x24 24Tr250x40 40Tr260x12

260

12Tr260x24 24Tr260x40 40Tr280x12

280

12Tr280x24 24Tr280x40 40Tr300x12

300

12Tr300x24 24Tr300x40 40Tr320x12

32012

Tr320x48 48Tr340x12

34012

Tr340x48 48Tr360x12

36012

Tr360x48 48Tr380x12

38012

Tr380x48 48Tr400x12

40012

Tr400x48 48Tr420x16 420Tr440x16 440

Tr460x16 460 16Tr480x16 480Tr500x16 500Tr520x20 520

20

Tr540x20 540Tr560x20 560Tr580x20 580Tr600x20 600Tr620x24 620 24Tr640x24 640 24

9-4. táblázat. Hatlapfejű csavar, I. és II. pontossági osztály

$


Menet M5 M6 M8 M10

M12

M14

M16

M18

M20

M22

M24

M27

M30

M33

M36

M39

M42

M45

M48

S [mm] 8 10 13 17 19 22 24 27 30 32 36 41 46 50 55 60 65 70 75k [mm] 3,5 4 5,5 7 8 9 10 12 13 14 15 17 19 21 23 25 26 28 30[mm]

I. 8,8 11,1

14,4

18,9

21,1

24,5

26,8

30,1

33,5

36,7

40,2

45,9

51,5

56,1

61,6

67,3

72,9

78,6

84,2

Cmi

n

(mm)

II. 8,6 10,9

14,2

18,7

20,9

23,9

26,2

29,6

33,0

35,0

39,6

45,2

50,9

55,4

60,8

66,4

72,1

77,7

83,4

I. min

0,2 0,25

0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 1,6

r [mm]

I. max

0,35

0,4 0,6 1,1 1,2 1,7 1,8 2,3

II. min

0,2 0,25

0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 1,6

II. max

0,5 0,6 1,1 1,6 2,2 2,7 3,2 3,3 3,8 4,3

v [mm] 0,9 1,0 1,2 1,5 1,8 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0 6,0

9-5. táblázat. Átmenőlyuk csavar

A finom sorozat a finommechanikában, a nagypontosságú szerszám- és gépgyártásban, a középsorozat az általános gépgyártásban szokásos, a durvasorozat pedig elsősorban öntött lyukakhoz ajánlatos.


MétermenetLyukátmérő [mm]

finom közép durva

M5 5,3 5,5 5,8M6 6,4 6,6 7,0M8 8,4 9,0 10,0M10 10,5 11 12M12 13 14 15M14 15 16 17M16 17 18 19M18 19 20 21M20 21 22 24M22 23 24 26M24 25 26 28M27 28 30 32M30 31 33 35M33 34 36 38M36 37 39 42M39 40 42 45M42 43 45 49M48 50 52 56

9-6. táblázat. Hatlapú anya és hatlapú alacsony anya normál és finom métermenettel, I. és II. pontossági osztály

$


dS m m

Cmin

normál finom I. II.

[mm]M5 8 4 2,5 8,8 8,6M6 10 5 3 11,0 10,9M8 M8x1 14 6,5 4 14,4 14,2M10 M10x1,25 17 8 5 18,9 18,7M12 M12x1,25 19 10 6 21,1 20,9M14 M14x1,5 22 11 7 24,5 23,9M16 M16x1,5 24 13 8 26,7 26,2M18 M18x1,5 27 15 9 30,1 29,6M20 M20x1,5 30 16 10 33,5 32,9M22 M22 x1,5 32 18 11 35,7 35,0M24 M24x2 36 19 12 40,2 39,5M27 M27x2 41 22 13 45,9 45,2M30 M30x2 46 24 15 51,5 50,8M33 M33x2 50 26 16 56,1 55,4M36 M36x3 55 29 18 61,6 60,8M39 M39x3 60 31 19 67,3 66,4M42 M42x3 65 34 21 72,9 72,1M45 M45x3 70 36 22 78,6 77,7M48 M48x3 75 38 24 84,2 83,4

9-7. táblázat. Reteszek beépítése A horonyszélesség (b) tűrése:

a. szilárd reteszkötés esetében: − tengelyben és agyban: P9.

b. laza reteszkötés esetében: − tengelyben: N9; − agyban: P9 vagy − tengelyben: P9; − agyban: J9.

c. sikló reteszkötés esetén: − tengelyben: H9; − agyban: D10.

Tengely d

Retesz b x h

Horony mélység Lekerekítés r

tengelyben agyban

felett -ig t1 (d-t t2 (d+t min. max.

[mm]6 8 2 x 2 1,2

0 –0,1

1,0

+ 0,1 0

0,08 0,168 10 3 x 3 1,8 1,4

10 12 4 x 4 2,5 1,8

0,16 0,2512 17 5 x 5 3,0 2,3

17 22 6 x 6 3,5 2,8

22 30 8 x 7 4,0

0 –0,2

3,3

+ 0,2 0

30 38 10 x 85,0

0,25 0,40

38 44 12 x 8

44 50 14 x 9 5,5 3,8

50 58 16 x 10 6,0 4,3

58 65 18 x 11 7,0 4,4

65 75 20 x 12 7,5 4,9

0,40 0,60

75 85 22 x 149,0 5,485 95 25 x 14

95 110 28 x 16 10,0 6,4

110 130 32 x 18 11,0 7,4

130 150 36 x 20 12,0 8,4

150 170 40 x 22 13,0 9,4

!Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek és az MSZ 12868:1979, 2005

alapján készült. !

170 200 45 x 25 15,0

0 –0,3

10,4

+ 0,3 0

0,70 1,00

200 230 50 x 28 17,0 11,4

230 260 56 x 3220,0 12,4

1,20 1,60260 290 63 x 32

290 330 70 x 36 22,0 14,4

330 380 80 x 40 25,0 15,4

2,00 2,50380 440 90 x 45 28,0 17,4

440 500 110 x 50 31,0 19,5

9-8. táblázat. Reteszek méretei

% !

9-8. táblázat folytatása F, FH és H retesz Siklóretesz

b h9 hv l

D d k l d2min. max. felett -ig

[mm]

2 2

0,16 0,256

20

- - - - -

3 3 36

4 4 8 45

5 5

0,25 0,40

10 56

6 6 14 70

8 7 18 906 3,4 2,4 8 M3 x 10

108

0,40 0,60

22 110

12 28 140 8 4,5 3,2

10

M4 x 10

14 9 36 16010 5,5 4,1 M5 x 10

16 10 45 180

18 11 50 200

11 6,6 4,8 12 M6 x 1220 12

0,60 0,80

56 220

2214

63 250

25 70 280 15 9,0 6,015

M8 x 16

28 16 80 32018 11,0 7,3

M10 x 16

32 18 90 360 17 M10 x 20

36 20

1,0 1,20

100 400

20,0 14,0 8,3

19 M12 x 22

40 22 20 M12 x 25

45 25 110 450 21M12 x 30

50 28 125

500

22

5632

1,6 2,0

140

- - - - -

63 160

70 36 180

80 40 2,5 3,0 200

90 45 220

(1) h tűrése: - négyzet keresztmetszetű reteszeknél: h9, - téglalap keresztmetszetű reteszeknél: h11.

(2) Reteszek előnyben részesített hosszúságai: 6, 8, 10, 12, 14, 16, 18, 20, 22, 25, 28, 32, 36, 40, 45, 50, 56, 63, 70, 80, 90, 100, 110, 125, 140, 160, 180, 200, 220, 250, 280, 320, 360, 400, 450, 500.

(3) A siklórész 1 5·b esetén egy-, és 1 5·b esetén kétcsavaros kivitelben készül. Anyagminőség: legalább 590 N/mm2 szakítószilárdságú húzott acél. Megnevezés: pl. b = 14 mm széles, h = 9 mm magas, l = 63 mm hosszú félhornyos retesz

megnevezése: Retesz FH 14 x 9 x 63 MSZ 12868. Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek és az MSZ 12868:1979, 2005

alapján készült. !

100 50 250

9-9. táblázat. Párhuzamos profilú bordás tengelykötés

%

Megnevezés: Pl. nyolcbordás, belső átmérőn vezetett, 46x54x9 (dxDxb) névleges méretű, párhuzamos profilú bordás tengelykötés megnevezése: Bordás tengelykötés 8 d 46x54x9


!d

[mm]

Könnyű sorozat Közepes sorozat Nehéz sorozat

D [mm]

b [mm]

z v min r max

D [mm]

b [mm]

z v min r max

D [mm]

b [mm]

z v min r

max11 14 3 - - - -

13 16 3,5

16 - 20 4 20 2,518 22 5 0,2 23 321 25 5 6 26 3 0,223 26 6 28 6 29 426 30 6 6 0,2 32 6 32 4 1028 32 7 34 7 35 432 36 6 38 6 0,3 40 536 40 7 42 7 45 5 0,342 46 8 0,3 48 8 52 646 50 9 8 54 9 8 56 752 58 10 60 10 60 556 62 10 65 10 65 5 1662 68 12 72 12 72 672 78 12 0,5 82 12 0,5 82 7 0,582 88 12 92 12 92 692 98 14 10 102 14 10 102 7102 108 16 112 16 115 8 20112 120 18 125 18 125 9

9-10. táblázat. Hengeres szegek Megnevezések:

- illesztőszeg, ha az átmérő tűrése m6; - rögzítőszeg, ha az átmérő tűrése h8; - szegecsszeg, ha az átmérő tűrése h11. !

$ !

1) 200 mm-nél hosszabb is készülhet, 20 mm-enkénti hosszemelkedéssel. !

Anyag (MSZ EN ISO 3506-1:2010 szerint): - acél (keménység: 125HV3A 245HV30); vagy - auszterites korrózióálló acél (keménység: 210HV30-280HV30).

Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek és az MSZ EN ISO 2238:2000 alapján készült.

Átmérő d

Hossz l

[mm]0,6 2-60,8 2-81 4-10

1,2 4-121,5 4-162 6-20

2,5 6-243 8-304 8-405 10-506 12-608 14-8010 18-9512 22-14016 26-18020 35-20025 50- 30 60- 40 80- 50 95-

Szerkezeti hosszak választéka a megadott mérethatárokon belül l

[mm]2; 3; 4; 5; 6; 8; 10; 12; 14; 16; 18; 20; 22; 24; 26; 28; 30; 32; 35; 40; 50; 60; 65; 70; 75; 80;

85; 90; 95; 100; 120; 140; 160; 180; 200

!

9-11. táblázat. Csapszegek

%

d h11 v d a z D k e r D k

A csapszegekhez tartozó,

sasszeg (átmérő x

hossz)

l

csapszeg

kisfejű és fejes

csapszeg

[mm]

5 1 1,2 2 1,4 81,5 0,5

0,5

103

1,2x1012-65 10-50

6 1,5 1,6 2,2 2,3 9 11 1,6x12

82

2 2,5 3 122 1

144

2,0x16 16-80 14-65

10 2,5 3 3,8 14 16 2,5x16 20-100 18-80

12

2,53,2 4 4,6

17

3 1,5

20

5

3,2x2030-120 22-10014 19

1

22

16

4 5

5 21 24 4,0x25

18

36

23 264,0x28

40-150 35-10020 264

2

306

22

5 6,56,5

28 32 5,0x32

25

4

32

5

35

7

5,0x36

50-150

40-120

28 7,5 34 38 5,0x40 40-140

30

6,3 8

8,236 40

6,3x4550-140

32

5

40

6

44

860-170 50-150

359,2

44

2

47 6,3x50

40 48 52 6,3x5570-210 60-180

45

8 10

10 527

579

8,0x60

50

6

1258 62

8,0x70 80-250 70-22055 65 8 69 10

60 709

7411 10x80 90-290

80-250

Megnevezés: pl. a d = 16 mm névleges átmérőjű l = 60 mm hosszú csapszeg megnevezése: Csapszeg 16x60

xA megadott értékek kisfejű csapszegre vonatkoznak, a fejes csapszeg szerkezeti hossza 55-170 mm közötti lehet.

A szerkezeti hosszak választéka a megadott tartományokon belül: 10; 12; 14; 16; 18; 20; 22; 25; 28; 30; 35; 40; 45; 50; 55; 60; 65; 70; 75; 80; 90; 95; 100; 105; 110; 115; 120; 125; 130; 135; 140; 145; 150; 155; 160; 165; 170; 180; 190; 200; 210; 220; 230; 240; 250, 260; 270; 280; 290; 300, 310; 320 mm. (155 mm és 165 mm szerkezeti hosszal csak fejes csapszeg készül.)

Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült. 9-12. táblázat. Javasolt tengelyátmérők (d) !!

Az alacsonyabb sorszámú oszlopba tartozó méreteket előnyben kell részesíteni a magasabb so r számú osz lopba tartozókhoz képest.

656

1012

1375

9

3

279

11 10x80 90-290

90-25070 80

10

84

1210x90 100-320

75 85 89100-250

80

7 13

15 90 9613x100

120-320

9015

16,5

10212

10614

130-320 110-250

100 112 114 13x125 140-320 130-250

dI. II. III. IV.

[mm]!4 10

!5 8 !12

!!9 11 14

3 6 !!15

16 !!25

!!20 !32

!18 22 28

17 !24 30 38

40 !!!63

!!50

!45 !!71

42 48 56 60 75!!

100

80 !!!125

!90 !110

85 95 105 120 130

!160 !!250

!!!200

140 !180 220

150 170 190 240 260!!!

400

!320

280 !360 !450

300 340 380 420 480!!

630

500 !!!800

!560 !710

530 600 670 750 850!

1000 !!!1600

!!!1250

900 !1120 !1400

!1060 1180 1320 1500 1700


9-13. táblázat. Védőperem-nélküli rugalmas tengelykapcsoló

%

!A tengelykapcsoló részei:

1. Motor oldali tárcsa 2. Hajtott oldali tárcsa 3. Rugalmas elem (bőr vagy gumidugó) 4. Dugócsap 5. Távtartó alátét 6. Koronás anya 7. Alátét 8. Sasszeg

Megnevezés: pl. a 265 mm külső átmérőjű, bőrdugós védőperem nélküli rugalmas tengelykapcsoló megnevezése: Rugalmas dugós tengelykapcsoló 15

Jel Bőrdugós 11 12 13 14 15 16 17 18

Gumidugós 21 22 23 24 25 26 27 28

d[mm]

min 20 25 32 40 50 60 75 90

max 30 38 48 58 70 85 100 120

1[mm]

min 40 45 55 60 70 75 100 100

max 85 85 115 150 150 180 220 220

D1 135 160 195 230 265 300 340 390D2 60 75 90 110 130 155 180 215D3 95 115 140 170 200 230 260 300d2 15 18 22 24 26 28 30 32d4 30 35 42 48 55 60 65 70a1 18 20 25 30 35 40 45 50e [mm] 2 2 2,5 2,5 3 3 4 4f [mm] 2 2 2 3 3 3 4 4r1 4 5 6 6 8 10 10 12s [mm] 3 4 5 5 5 5 5 5

csavarszám 3 4 4 4 4 6 6 8d3 13 15 18 20 22 24 26 28


9-14. táblázat. Védőperemes rugalmas tengelykapcsoló

%

A tengelykapcsoló részei: 1 Motor oldali tárcsa 2. Hajtott oldali tárcsa 3. Rugalmas elem (bőr-, vagy gumidugó) 4. Dugócsap 5. Távtartó alátét 6. Koronás anya II. (MSZ 2264) 7. Alátét II. (MSZ 2201)

JelBőrdugós 31 32 33 34 35 36 37 38

Gumidugós 41 42 43 44 45 46 47 48

d[mm]

min 20 25 32 40 50 60 75 90

max 30 38 48 58 70 85 100 120

I[mm]

min 40 45 55 60 70 75 100 100

max 85 85 115 150 150 180 220 220

D1 140 170 200 240 280 320 360 410D2 60 75 90 110 130 155 180 215D3 95 115 140 170 200 230 260 300d2 15 18 22 24 26 28 30 32d3 13 15 18 20 22 24 26 28d4 30 35 42 48 55 60 65 70a1 18 20 25 30 35 40 45 50b [mm] 40 45 55 60 70 75 85 90e [mm] 2 2 2,5 2,5 3 3 4 4f1 2 2 2 3 3 3 4 4f2 1 1 1 1,5 1,5 1,5 2 2r1 4 5 6 6 8 10 10 12r2 2 3 3 3 4 5 5 6s [mm] 3 4 5 5 5 5 5 5v [mm] 5 6 7 8 9 10 12 14

Csavarok száma 3 4 4 4 4 6 6 8

8. Sasszeg (MSZ 2224) Megnevezés: pl. a 280 mm külső átmérőjű, bőrdugós védőperemes rugalmas tengelykapcsoló

megnevezése: Rugalmas dugós tengelykapcsoló 35 Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült. !

9-15. táblázat. SKF mélyhornyú golyóscsapágyak számítási segédtáblázata

% !A csapágytáblázatok az SKF Svéd Golyóscsapágy Zrt. engedélyével oktatási célra használhatók. !!

9-16. táblázat. SKF mélyhornyú golyóscsapágyak

%

%

9-16. táblázat folytatása. SKF mélyhornyú golyóscsapágyak

%

%


%

%


%

%


%

%

9-17. táblázat. SKF hengergörgős csapágyak

%

%

9-17. táblázat folytatása. SKF hengergörgős csapágyak

%

%


%

%


%

%


%

%


%

%


%

%


%

%


%

%


%

%


%

%

9-18. táblázat. SKF kúpgörgős csapágyak

%

%

9-18. táblázat folytatása. SKF kúpgörgős csapágyak

%

%


%

%


%

%


%

%


%

%


%

%


%

% !

9-19. táblázat. Bőrszíjak alkalmazása


Szíjfrekvencia f [l/s]

Az alkalmazható szíj bőranyagának fajtája

5,5 Növényi cserzésű, beégetett, egy-, vagy kétrétegű

5,5-8,3 Növényi cserzésű, hidegen zsírozott, egy-, vagy kétrétegű. Krómcserzésű, melegen zsírozott, egy-, vagy kétrétegű.

>8,3 (Bőrszíjhajtás nem használható)

9-20. táblázat. Bőrszíjak legfontosabb adataiAz összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült. !!

9-21. táblázat. Öntöttvas szíjtárcsa

% Szíjtárcsa névleges átmérők (d): 50, 63, 80, 90, 100, 112, 125, 140, 160, 180, 200, 225, 250, 280, 320, 360, 400, 450, 500, 560, 630, 710, 800, 900, 1000, 1120, 1250, 1400, 1600, 1800, 2000, 2250, 2500, 2800, 3200, 3600, 4000, 4500, 5000, 5600, 6300 mm. !

!

!A szíjtárcsa meg nem határozott méretei szabad tervezési méretek. !Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült.

Koszorú szélesség B [mm]

30 40 50 60 70 85 100 125 150 175 200 230

Koszorú domborúságának magassága m [mm]

1 1,5 2

B [mm] 260 300 350 400 450 500 600m [mm] 2,5 3 3,5 4

9-22. táblázat. Az ékszíjszelvény jellemző méretei

%


Jele lp l0 h0

Z 8,5 10 6A 11,0 13 8B 14,0 17 22C 19,0 22 14D 27,0 32 19E 32,0 38 23,5

9-23. táblázat. A különböző szelvényű ékszíjak alkalmazási területei (Kivonat az MI 2534-73-ból)


Átviendő teljesítmény P [kW]

Ékszíj sebesség v [m/s]

felett -ig v 5 5 < v = 10 v > 100,8 Z, A Z, A Z

0,8 1,5 Z, A, B Z, A Z, A1,5 3,0 A, B Z, A, B Z, A3,0 5,5 B, C A, B A, B5,5 11,0 C B, C B, C11,0 22,0 - C B, C22,0 44,0 - D, E C, D44,0 150,0 - E D, E150,0 - - E

9-24. táblázat. Ékszíjak jellemző hosszai (Lp)

LÉkszíjszelvény L

[mm] ΔZ A B C

400 +

+ 18 - 7,5

2,5

425 +

450 +

475 +

500 +

530 +

560 +

600 + +

630 + +

670 + +

710 + +

750 + +

800 + +

850 + +

900 + +

+ 20 - 10

950 + +

1000 + + +

1060 + + +

1120 + + +

1180 + + +

1250 + + +

1320 + + +

1400 + + +

1500 + + +

+ 23 - 12,5 5

1600 + +

1700 + +

1800 + + +

1900 + + +

2000 + + +

+ 25 - 12,5 7,5

2120 + + +

2240 + + +

2360 + + +

2500 + + +

2650 + + + 28 - 12,5

10

2800 + ++ 28

- 12,5

10

3000 + +

3150 + + +

3350 + + ++ 33,5 - 153550 + + +

3750 + + +

4000 + + + + 38 - 154250 + + +

4500 + + ++ 43 - 18

12,5

4750 + + +

5000 + + + +

5300 + + + + + 51 - 205600 + + + +

6000 + + + + + 56 - 236300 + + +

6700 + + +

+ 63,5 - 30

7100 + + +

15

7560 + + +

8000 + + +

8500 + + +

9000 + + +

9500 + + +

ΔLp: a készletben szállított ékszíjak maximális hosszkülönbsége. Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült.

10000 + + +

10600 + + ++ 89 - 51

17,5

11200 + +

11800 + +

12500 + +

+ 101,5 - 63,5

13200 + +

14000 + +

15000 + +

16000 ++ 152,5 - 101,5

17000 +

18000

9-25. táblázat. Ékszíjanként átvihető névleges teljesítmény !Ékszíjszelvény jele: Z Áttétel: i = 1 Átfogási szög: β = πrad

Jellemző hossz: Lp= 1320 mm Terhelés jellege: statikus !

!

Egy ékszíj átvihető névleges teljesítménye Kistárcsa fordulatszáma

n1

Kistárcsa jellemző átmérő [mm]

63 71 80 90 100 112200 3,33 0,11 0,16 0,18 0,20 0,23 0,26250 4,17 0,12 0,17 0,19 0,22 0,26 0,29315 5,25 0,15 0,19 0,22 0,26 0,29 0,33400 6,67 0,18 0,22 0,26 0,31 0,34 0,39500 8,33 0,21 0,26 0,31 0,37 0,41 0,48630 10,50 0,26 0,31 0,38 0,45 0,51 0,59800 13,33 0,31 0,38 0,46 0,56 0,63 0,741000 16,67 0,38 0,45 0,56 0,67 0,78 0,891250 20,83 0,45 0,56 0,67 0,81 0,93 1,071600 26,67 0,54 0,66 0,80 0,95 1,11 1,302000 33,33 0,63 0,78 0,94 1,15 1,33 1,522500 41,67 0,76 0,92 1,11 1,34 1,56 1,803150 52,50 0,90 1,08 1,30 1,57 1,81 2,034000 66,67 1,03 1,23 1,48 1,77 2,00 2,225000 83,33 1,07 1,34 1,67 1,93 2,14 2,336300 105,00 1,17 1,44 1,78 2,02 2,21 2,40

9-25. táblázat folytatása. Ékszíjanként átvihető névleges teljesítmény !Ékszíjszelvény jele: A Áttétel: i=1 Átfogási szög: β=πrad

Jellemző hossz: Lp=1700 mm Terhelés jellege: statikus !

!

Egy ékszíj átvihető névleges teljesítménye Kistárcsa

fordulatszáma Kistárcsa jellemző átmérő

[mm]90 100 112 125 140 160 180

200 3,33 0,21 0,26 0,30 0,36 0,44 0,52 0,61250 4,17 0,24 0,30 0,37 0,44 0,52 0,63 0,74315 5,25 0,30 0,36 0,44 0,54 0,63 0,76 0,89400 6,67 0,35 0,43 0,54 0,65 0,76 0,90 1,07500 8,33 0,44 0,52 0,65 0,80 0,93 1,11 1,30630 10,50 0,54 0,63 0,78 0,96 1,13 1,31 1,57800 13,33 0,64 0,78 0,96 1,17 1,36 1,63 1,941000 16,67 0,73 0,94 1,17 1,43 1,69 2,00 2,391250 20,83 0,93 1,13 1,39 1,54 2,04 2,41 2,851600 26,67 1,11 1,36 1,65 2,04 2,41 2,89 3,372000 33,33 1,31 1,62 1,93 2,41 2,83 3,33 3,852500 41,67 1,53 1,92 2,26 2,76 3,19 3,72 4,263150 52,50 1,70 2,14 2,59 3,06 3,49 4,00 4,484000 66,67 1,82 2,26 2,78 3,22 3,63 4,09 -5000 83,33 1,87 2,29 2,85 3,26 - - -

9-25. táblázat folytatása. Ékszíjanként átvihető névleges teljesítmény !Ékszíjszelvény jele: B Áttétel: i=1 Átfogási szög: β=πrad


!



[mm]125 140 160 180 200 224 250 280

200 3,33 0,47 0,61 0,73 0,89 1,04 1,19 1,36 1,58

250 4,17 0,54 0,69 0,83 1,00 1,21 1,39 1,61 1,89

315 5,25 0,67 0,84 1,03 1,25 1,50 1,74 2,00 2,33

400 6,67 0,83 1,03 1,28 1,54 1,83 2,14 2,44 2,83

500 8,33 1,03 1,24 1,58 1,90 2,25 2,61 2,97 3,42

630 10,50 1,22 1,50 1,92 2,31 2,69 3,17 3,61 4,14

800 13,33 1,47 1,83 2,31 2,75 3,22 3,79 4,33 5,00

1000 16,67 1,70 2,14 2,75 3,28 3,83 4,56 5,17 5,94

1250 20,83 1,97 2,51 3,25 3,89 4,56 5,36 6,14 7,08

1600 26,67 2,28 2,92 3,78 4,56 5,36 6,14 7,08 8,00

2000 33,33 2,57 3,33 4,29 5,22 6,03 6,94 7,36 8,13

2500 41,67 2,84 3,69 4,72 5,64 6,42 7,14 - -

3150 52,50 3,03 3,86 4,94 5,78 6,50 - - -

9-25. táblázat folytatása. Ékszíjanként átvihető névleges teljesítmény !Ékszíjszelvény jele: C Áttétel: i=1 Átfogási szög: β=πrad


!!



[mm]200 224 250 280 315 355 400 450

50 0,83 0,41 0,50 0,58 0,68 0,79 0,94 1,11 1,27

63 1,05 0,48 0,59 0,70 0,87 1,00 1,16 1,39 1,56

80 1,33 0,60 0,73 0,89 1,08 1,28 1,49 1,71 2,00

100 1,67 0,72 0,94 1,11 1,33 1,56 1,83 2,06 2,40

125 2,08 0,89 1,11 1,33 1,61 1,89 2,22 2,53 2,94

160 2,67 1,11 1,39 1,61 1,94 2,30 2,72 3,11 3,61

200 3,33 1,29 1,67 1,94 2,33 2,78 3,33 3,83 4,44

250 4,17 1,61 2,06 2,39 2,89 3,39 4,06 4,72 5,50

315 5,25 2,00 2,44 2,94 3,50 4,11 5,00 5,78 6,72

400 6,67 2,39 2,89 3,61 4,28 5,06 6,06 7,00 8,17

500 8,33 2,83 3,50 4,39 5,17 6,17 7,33 8,44 9,83

630 10,50 3,44 4,22 5,22 6,17 7,39 8,77 10,11 11,67

800 13,33 4,06 5,11 6,17 7,39 8,83 10,33 12,11 14,00

1000 16,67 4,67 5,89 7,22 8,67 10,33 12,11 13,72 15,50

1250 20,83 5,39 6,89 8,33 10,11 12,11 13,67 14,11 -

1600 26,67 6,00 7,61 9,22 11,0 12,61 14,11 - -

2000 33,33 6,28 7,94 9,50 11,0 - - - -

9-25. táblázat folytatása. Ékszíjanként átvihető névleges teljesítmény !Ékszíjszelvény jele: D Áttétel: i=1 Átfogási szög: β=πrad


!


fordulatszáma nKistárcsa jellemző átmérő

[mm]335 400 450 500 560 630 710 800

50 0,83 1,67 2,00 2,33 2,67 3,22 3,56 4,22 4,89

63 1,05 2,11 2,44 2,89 3,33 3,89 4,44 5,11 5,89

80 1,33 2,56 3,00 3,44 4,00 4,78 5,44 6,22 7,22

100 1,67 3,11 3,56 4,22 4,89 5,78 6,67 7,78 9,00

125 2,08 3,67 4,22 5,11 5,89 7,11 8,22 9,44 11,11

160 2,67 4,33 5,22 6,33 7,44 8,78 10,22 11,67 13,67

200 3,33 5,33 6,44 7,89 9,11 10,67 12,44 14,44 16,67

250 4,17 6,22 7,89 9,44 11,0 12,78 14,78 17,56 20,00

315 5,25 7,56 9,33 11,33 13,11 15,33 17,78 20,89 24,22

400 6,67 9,11 11,44 13,56 16,00 18,67 21,89 25,11 28,67

500 8,33 10,44 13,33 15,89 18,67 22,00 25,56 29,33 33,11

630 10,50 12,44 15,56 18,89 21,89 25,56 29,33 33,33 36,89

800 13,33 14,56 17,89 21,78 25,33 28,89 32,78 36,56 -

1000 16,67 16,22 20,00 24,00 27,33 30,78 33,56 - -

1250 20,83 17,11 20,89 24,67 27,78 31,33 - - -

9-25. táblázat folytatása. Ékszíjanként átvihető névleges teljesítmény !Ékszíjszelvény jele: E Áttétel: i=1 Átfogási szög: β=πrad





[mm]500 560 630 710 800 900 1000

50 0,83 3,22 4,00 5,00 5,89 6,67 7,50 8,3363 1,05 3,89 5,00 6,11 6,94 8,06 9,17 10,2880 1,33 5,00 5,83 7,22 8,33 9,72 11,11 12,78100 1,67 6,11 7,22 8,89 10,28 11,94 13,61 15,28125 2,08 7,50 8,89 10,56 12,50 14,44 16,67 18,61160 2,67 9,17 10,56 12,78 15,28 17,78 20,28 23,06200 3,33 11,11 13,06 15,56 18,89 21,94 25,00 28,33250 4,17 13,33 15,56 18,89 22,78 26,67 30,00 34,17315 5,25 15,83 18,89 22,78 27,22 31,11 36,11 40,56400 6,67 18,33 22,78 27,22 31,67 36,67 42,22 47,78500 8,33 21,39 26,39 31,67 36,67 43,06 47,78 53,06630 10,50 24,72 30,00 35,56 40,56 47,22 51,67 55,83800 13,33 27,22 32,78 37,78 43,33 47,78 - -1000 16,67 28,33 34,44 38,06 - - - -

9-26. táblázat. Ékszíjhajtás méretezése !Az áttételtől függő tényező (K0) értékei

!Az átfogási szögtől függő tényező (K1) értékei

!Az ékszíjak számától függő tényező (K4) értékei

!

i 1,0 1,25 1,5 1,75 2,0 2,25 2,5 2,75 3,0 >3K 1 1,076 1,100 1,116 1,124 1,131 1,138 1,142 1,144 1,15

β fok 180 170 160 150 140 130 120 110 100 90

[rad] π π π π π π π π π π

K 1 0,980 0,951 0,925 0,893 0,858 0,821 0,744 0,728 0,679

Szíjak száma K4

1 1,002-3 0,954-6 0,90

6 felett 0,95

9-26. táblázat folytatása. Ékszíjhajtás méretezése !Az ékszíj jellemző hosszától függő tényező (K2) értékei

L[mm]

K2

Z A B C D E

ékszíjszelvény esetén

400 0,79425 0,80450 0,80475 0,81500 0,81530 0,81560 0,82600 0,83 0,80630 0,84 0,81670 0,85 0,82710 0,86 0,83750 0,88 0,84800 0,90 0,85850 0,91 0,86900 0,92 0,87950 0,93 0,881000 0,94 0,89 0,841060 0,95 0,90 0,851120 0,95 0,91 0,861180 0,96 0,92 0,871250 0,98 0,93 0,881320 1,00 0,94 0,891400 1,01 0,96 0,901500 1,03 0,98 0,921600 0,99 0,931700 1,00 0,941800 1,01 0,95 0,861900 1,02 0,97 0,872000 1,03 0,98 0,882120 1,05 0,99 0,902240 1,06 1,00 0,912360 1,07 1,01 0,922500 1,09 1,03 0,93

!

2650 1,04 0,942800 1,05 0,953000 1,06 0,963150 1,07 0,97 0,863350 1,08 0,98 0,873550 1,09 0,99 0,883750 1,11 1,00 0,904000 1,13 1,02 0,914250 1,14 1,03 0,924500 1,15 1,04 0,934750 1,17 1,06 0,955000 1,18 1,07 0,96 0,925300 1,19 1,08 0,97 0,945600 1,20 1,09 0,98 0,956000 1,22 1,11 1,00 0,966300 1,12 1,01 0,976700 1,14 1,03 0,997100 1,15 1,04 1,007500 1,16 1,05 1,018000 1,18 1,06 1,028500 1,20 1,07 1,039000 1,21 1,09 1,059500 1,22 1,10 1,0610000 1,23 1,11 1,0710600 1,24 1,12 1,0911200 1,14 1,1011800 1,16 1,1212500 1,17 1,1313200 1,18 1,1414000 1,19 1,1515000 1,20 1,1716000 1,1817000 1,1918000 1,20

9-26. táblázat folytatása. Ékszíjhajtás méretezése !A terhelés jellegétől függő tényező (K3) értékei

Mü: a hajtott gép üzemi nyomaték igénye a: Egy- vagy háromfázisú váltóáramú motorok csillag- háromszög indítással, egyenáramú sönt

motorok, négy- és többhengeres gőzgépek, vagy belsőégésű motorok, turbinák. b: Nagy indítónyomatékú motorok, kettős gerjesztésű egyenáramú motorok, két- és háromhengeres

erőgépek, vagy belső égésű motorok. c: Rövidrezárt forgórészű és kettős kalickás váltóáramú motorok közvetlen indítással, főáramkörű

egyenáramú motorok, egyhengeres belsőégésű motorok. Megjegyzés:

- ha a laza ág belső oldalán feszítőgörgő helyezkedik el, K3-t meg kell szorozni 1,1-del - irányváltás, vagy gyakori indítás esetén K3-t meg kell szorozni 1,1-del


K3

A hajtott gép a b cterhelése indító

nyomaték igénye

A napi üzemórák száma

8-16 >16 8-16 >16 8-16 >16állandó M 1,0 1,1 1,3 1,1 1,2 1,5 1,2 1,4 1,6kissé

ingadozó 1,5 M 1,1 1,2 1,5 1,2 1,4 1,6 1,3 1,5 1,7

ingadozó 2 Mü 1,2 1,3 1,6 1,3 1,5 1,7 1,4 1,6 1,9egyenlőtlen, lökésszerű

3 M 1,3 1,5 1,7 1,4 1,6 1,8 1,5 1,7 2,0

9-27. táblázat. Ékszíjtárcsa méretek

%

fx méret acéltárcsára vonatkozik, kisebb szilárdságú anyagok esetén nagyobb értékűre kell választani.

A jellemző tárcsaátmérők választéka a megadott tartományon belül: 63, 67, 71, 75, 80, 85, 90, 95, 100, 106, 112, 118, 125, 132, 140, 150, 160, 170, 180, 190, 200, 212, 224, 236, 250, 265, 280, 300, 315, 335, 355, 375, 400, 425, 450, 475, 500, 560, 600, 630, 670, 710, 750, 800, 850, 900, 950, 1000, 1060, 1120, 1180, 1250, 1320, 1400, 1500, 1600, 1700, 1800, 1900, 2000, 2120, 2240, 2360, 2500 mm.


Horgony-profil

(ékszíj-szelvény)

l[mm]

b min [mm]

h min [mm]

e [mm]

fx

[mm]r

[mm]d

[mm]α

[fok]

Z 8,5 2,5 7 12 8 0,5 63 -90 95-250

34 38

A 11 3,3 8,7 15 10 1 90-125 132-710

34 38

B 14 4,2 10,8 19 12,5 1 125-200 212-1000

34 38

C 19 5,7 14,3 25,5 17 1,5 200-300 315-1600

36 38

D 27 8,1 19,9 37 24 2 355-500 530-2000

36 38

E 32 9,6 23,4 44,5 29 2 500-630 670-2500

36 38

9-28. táblázat. Hüvelyes hajtólánc

%

Megnevezés: pl. a 40 mm-es osztású hüvelyes hajtólánc megnevezése: Hüvelyes hajtólánc 40 Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült. !

t [mm]

b[mm]

b[mm]

dh [mm]

dcs h11

[mm]

h [mm]

v [mm]

Szakítóerő [kN]

Láncsúly [N/m]

Felfekvő palást felület [cm

15 14 18,5 9 6 14 2 12,3 12,8 1,120 16 23,0 12 8 19 3 24,5 21,6 1,825 18 25,0 15 10 24 3 30,9 25,5 2,530 20 29,0 17 11 28 4 39,2 40,2 3,240 25 36,0 20 14 35 5 61,8 55,9 5,050 35 48,0 26 18 44 6 98,1 88,3 8,660 50 68,0 32 22 54 8 157,0 147,2 15,070 65 87,0 42 30 66 10 245,3 242,3 26,180 70 96,0 44 32 75 12 309,0 304,1 30,790 80 106,0 50 36 85 12 392,4 410,1 38,2

9-29. táblázat. Görgős hajtólánc Méretek

$

xk: csapnyúlvány hossza az összekötőcsapon (váltakozva, mindkét oldalról szerelt láncban értékét mindkét oldalon tekintetbe kell venni). !

Láncjelt

[mm]b[mm]

d[mm]

d[mm]

h[mm]

k[mm]

a [mm]Egysoros

láncKétsoros

láncHáromsoros

lánc05 B 8 3 5 2,31 7,11 3,1 8,6 14,3 19,906 B 9,525 5,72 6,35 3,28 8,26 3,3 13,5 23,8 34

081 12,7 3,3 7,75 3,66 9,91 1,5 10,2 - -086 12,7 5,4 8,51 4,45 11,81 3,9 15,45 - -

08 B 12,7 7,75 8,51 4,45 11,81 3,9 17 31 44,9101 15,875 6,48 10,16 5,08 14,73 4,1 16,43 - -

10 B 15,875 9,65 10,16 5,08 14,73 4,1 18,67 36,2 52,812 B 19,05 11,68 12,07 5,72 16,13 4,6 22,7 42,2 61,712 A 19,05 12,7 11,91 5,94 18,08 4,6 26,9 49,8 72,616 B 25,4 17,02 15,88 8,28 21,08 5,4 36,1 68,0 99,916 A 25,4 15,88 15,88 7,95 24,13 5,4 33,5 62,7 91,920 A 31,75 19,05 19,05 9,55 30,18 6,1 41,1 77 11320 B 31,75 19,56 19,05 10,19 26,42 6,1 43,2 79,7 116,224 A 31,8 25,4 22,23 11,12 36,2 6,6 50,8 96,3 141,724 B 38,1 25,4 25,4 14,63 33,4 6,6 53,4 101,8 150,228 A 44,45 25,4 25,4 12,72 42,24 7,4 54,9 103,6 152,428 B 44,45 30,99 27,94 15,9 37,08 7,4 65,1 124,7 184,332 A 50,8 31,75 28,58 14,29 48,26 7,9 65,5 124,7 182,932 B 50,8 30,99 29,21 17,81 42,29 7,9 67,4 126 184,540 A 63,5 38,1 39,68 19,86 60,33 10,2 80,3 151,9 223,540 B 63,5 38,1 39,34 22,94 52,96 10,2 82,6 154,9 227,248 A 76,2 47,63 47,63 23,81 10,5 95,5 183,4 271,3

9-29. táblázat folytatása. Görgős hajtólánc Szakítóterhelés (FB) és súly (q)

!x Hajlított összekötőszemmel a görgős lánc szakasz szakítóterhelése 0,8-szorosa a táblázati

értéknek. A megnevezésnek tartalmaznia kell:

− A lánc hosszát m-ben, vagy a tagok (szemek osztások) számát. − A „görgős lánc” vagy „végtelenített görgős lánc” szavakat. − A láncjelet. − Az esetleges eltérő szakítóterhelést jelentő x betűt. − A sorok számát. − Az összekötőszemet és a biztosítás módját. − A szabvány számát. − A kívánt végtelenítés előírásait.


LáncjelFxB q [N/m]

Egysoros lánc Kétsoros lánc

Háromsoros lánc

Egysoros lánc

Kétsoros lánc

Háromsoros lánc

05 B 4,6 8,0 11,4 1,8 3,6 5,406 B 9,1 17,3 25,4 4,1 7,8 11,8

081 - - 4,4 - -086 - - 6,0 - -

08 B 18,2 31,8 45,4 7,0 13,5 20,0101 - - 8,0 - -

10 B 22,7 45,4 68,1 9,5 18,5 28,012 B 29,5 59,0 88,5 12,5 25,0 38,012 A 31,8 63,6 95,4 14,7 29,0 42,816 B 43,1 86,2 129,3 27,5 55,0 80,016 A 57,6 113,4 170,1 25,7 50,1 74,720 A 88,5 177,0 265,0 37,3 73,1 110,120 B 65,8 131,6 197,4 36,0 78,0 110,024 A 127,0 254,0 381,0 55,0 109,4 165,024 B 99,8 199,6 299,4 67,0 135,0 210,028 A 172,4 344,8 517,2 75,0 143,6 217,028 B 131,6 263,2 394,8 83,0 166,0 250,032 A 226,8 453,6 680,4 97,0 191,0 283,032 B 172,4 344,8 517,2 105,0 210,0 320,040 A 353,8 707,6 1061,4 158,0 320,0 480,040 B 267,7 535,4 803,1 160,0 320,0 480,048 A 510,3 1020,6 1530,9 226,0 440,0 660,0

9-30. táblázat. Sima acélrugólap

%

b [mm]

h [mm]

r [mm]

40

4

8

5

6

7

8

45

5

86

7

8

50

5

8

6

6,5

7

8

55

5

86

7

8

60

6

87

8

9

101512

63

6,5

87

8

88

!!!!!!!!!

65 9 8

10 15

b [mm]

h [mm]

r [mm]

70

6 8

7

8

9

1510

11

758 10

8

15

80

88

9

10

1511

12

90

88

9

1015

12

100

5 6 7 8 9

8


1009 10 11 12

15

1158

89,5

120

6

87

8

9

10

1511

12

9-31. táblázat. Hengeres csavarrugó

% D [mm] d [mm] D [mm] d [mm] D [mm] d [mm] D [mm] d [mm]!!

2,5

0,2 !!8,0

0,5 !!25

1,6 !!55

4,0

0,25 0,6 2,0 5,0

0,3 0,8 2,5 6,5

0,4 1,0 3,2 8,0

0,5 1,2 4,0 10,0

!!3,2

0,2 1,6 5,0 !!63

4,0

0,25 !!10

0,6 !!32

2,0 5,0

0,3 0,8 2,5 6,5

0,4 1,0 3,2 8,0

0,5 1,2 4,0 10,0

0,6 1,6 5,0 !70

5,5

!!4,0

0,25 2,0 !!!40

2,5 6,5

0,3 !!12

0,8 3,2 8,0

0,4 1,0 4,0 10,0

0,5 1,2 5,0 !80

5,0

0,6 1,6 6,5 6,5

0,8 2,0 8,0 8,0

!!5,0

0,3 !!16

1,0 !!45

3,2 10,0

0,4 1,2 4,0 !90

6,5

0,5 1,6 5,0 8,0

0,6 2,0 6,5 10,0

0,8 2,5 8,0 !100

6,5

1,0 3,2 !! 3,2 8,0


!!6,3

0,4 !!20

1,2!

50 4,0 10,0

0,5 1,6 5,0

0,6 2,0 6,5

0,8 2,5 8,0

1,0 3,2 10,0

1,2 4,0

9-32. táblázat. Sodronykötelek

Rm =1600 N/mm2; a huzal szakítószilárdsága; δ: huzalátmérő; A: a huzalok összes keresztmetszete. Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült. !

Névleges kötélátmérő d

[mm]

KötéltípusT6 x 19 + Aδ

[mm] Aoδ

[mm] Aoδ

[mm]δ

[mm]δ

[mm] Ao

2 3,5 4,2 4,4 5

0,20 0,23 0,28

- 0,31

3,58 4,73 7,02

- 8,61

- - -

0,20 0,23

!!!6,97 9,22

- - - - -

- - - - -

- - - - -

- - - - -

5,8 6

6,5 7 8

0,37 -

0,40 0,45 0,50

12,31 -

14,36 18,13 22,34

- 0,28

- 0,31 0,37

- 13,87

- 16,76 23,97

- - - -

0,80

- - - -

0,37

- - - -

0,65

- - - -

26,78,5 9

9,5 10 11

0,55 -

0,60 -

0,70

27,13 -

32,26 -

45,89

- 0,40

- 0,45 0,50

- 27,90

- 35,30 43,60

- - -

0,95 -

- - -

0,45 -

- - -

0,80 -

- - -

39,9 -

12 13 14 15 16

- 0,80 0,90

- 1,00

- 57,34 72,50

- 89,50

0,55 0,60

- 0,70

-

52,70 62,80

- 85,40

-

1,20 -

1,40 -

1,60

0,55 -

0,65 -

0,70

0,95 -

1,10 -

1,30

57,8 -

78,4 -

104,517 18 19 20 22

1,10 -

1,20 1,30 1,40

108,30 -

128,8 151,60 175,60

- 0,80

- 0,90 1,00

- 111,60

- 141,20 174,40

- 1,70

- 1,90 2,20

- 0,80

- 0,90 1,00

- 1,40

- 1,60 1,70

- 123,80

- 159,90 187,70

23 24 25 26 28

1,50 -

1,60 1,70 1,80

201,80 -

229,10 258,80 289,60

- 1,10

- 1,20 1,30

- 211,00

- 251,10 294,70

- 2,40

- 2,60 2,80

- 1,10

- 1,20 1,30

- 1,90

- 2,00 2,20

- 231,50

- 262,50 313,8

29 31 32 33 34

1,90 2,00 2,10

- 2,20

323,80 358,00 394,40

- 433,20

- 1,40

- 1,50

-

- 341,70

- 392,30

-

- 3,00

- - -

- 1,40

- - -

- 2,40

- - -

- 369,80

- - - -

35 37 39 42 44

- - - - -

- - - - -

1,60 1,70 1,80 1,90 2,00

446,40 503,90 564,90 629,40 697,40

- - - - -

- - - - -

- - - - -

- - - - -

46 48 50

- - -

- - -

2,10 2,20 2,30

769,00 844,00 922,00

- - -

- - -

- - -

- - -

9-33. táblázat. Darusodronykötelek méretezése !A kötélátmérő: d=k [mm], ahol: Fmax: a legnagyobb húzóerő daN-ban;

k: az üzemi tényezőktől függő értékszám-összeghez rendelt tényező.

Az üzemi tényezők értékszámai:

!

!

!A kötélhez rendelt legkisebb kötéldob és kötélkorong átmérő (D):

!A táblázat értékei 2-vel növelendők, ha az átlagos terhelés/legnagyobb terhelés értékszám 3,

valamint kötélkorongok esetében, ha ugyanaz a kötélszakasz kettőnél több korongon fut át. Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült. !!

Értékszám-összeg k

2 3 vagy 4 5 6 vagy 7 8 vagy 9

0,29 0,31 0,33 0,38 0,40

Mozgásban töltött tényleges évi

munkaóraÉrtékszám

-1000-ig 1000 - 2500 2500 felett

1 2 3

Átlagos terhelés/ legnagyobb terhelés Értékszám

-0,3-ig 0,3 - 0,6 0,6 - 0,1

1 2 3

Lökőerő ÉrtékszámElhanyagolható Gyenge Közepes Erős

0 1 2 3

Értékszám-összegKötéldob Kötélkorong

D/d

2 3 vagy 4 5 6 vagy 7 8 vagy 9

15 18 20 22 24

16 20 22 24 26

10. SZABVÁNYOS HIDRAULIKUS ELEMEK 10-1 . t áb lá za t . H id rau l i kus é s pneumatikus energiaátvitel rajzjelei 10-2. táblázat. BP típusú fogaskerék szivattyúk 10-3. táblázat. PD(S) típusú fogaskerék szivattyúk 10-4. táblázat. BMUL és BPA típusú áthajtóművek 10-5. táblázat. ML-típusú áthajtóművek 10-6. táblázat. OMP hidromotorok jelleggörbéi 10-7. táblázat. OMR hidromotorok jelleggörbéi 10-8. táblázat. BV típusú kettős működésű hidraulikus munkahengerek 10-9. táblázat. BSH típusú kettős működésű hidraulikus munkahengerek 10-10. táblázat. HM típusú kettős működésű hidraulikus munkahengerek 10-11. táblázat. BR típusú, csőbe építhető visszacsapó szelepek 10-12. táblázat. VU típusú, csőbe építhető visszacsapó szelepek 10-13. táblázat. BCD típusú, csőbe építhető, vezérelt kettős visszacsapó szelepek 10-14. táblázat. VBPDE típusú, csőbe építhető, vezérelt kettős visszacsapó szelepek 10-15. táblázat. VJR2-10 és 2RJV1-06 típusú, tömbös építésű, vezérelt kettős visszacsapó szelepek 10-16. táblázat. CETOP típusú útváltók 10-17. táblázat. VMP típusú nyomáshatárolók 10-18. táblázat. BLP típusú nyomáshatárolók 10-19. táblázat. BR típusú fojtó- és fojtó-visszacsapó szelepek 10-20. táblázat. VRF típusú fojtó-visszacsapó szelepek 10-21. táblázat. 2VS3-06 és VS02-10/M típusú fojtó-visszacsapó szelepek 10-22. táblázat. Nomogram mobil hidraulika-tartály térfogatának meghatározására 10-23. táblázat. Varratmentes precíziós acélcsövek 10-24. táblázat. Hidraulika tömlők 10-25. táblázat. Hidraulikus nyomóközeg megengedett áramlási sebességei a csőtípus és a nyomás

függvényében 10-26. táblázat. BF-típusú hidraulika szűrők

10-1. táblázat. Hidraulikus és pneumatikus energiaátvitel rajzjelei (DIN ISO 1219-1) !$ fővezeték (szívó, nyomó, visszafolyó) !$ rugalmas tömlő !$ csatlakozási hely lezárva !$ csövek és csatornák összekötése !$ rugalmas tömlő csatlakozás ! gyorsan oldható csőkötés visszacsapó szelep nélkül (szétkapcsolva) ! gyorsan oldható csőkötés visszacsapó szeleppel (szétkapcsolva) ! levegő áramlási iránya ! munkafolyadék áramlási iránya ! atmoszférikus tartály, nyitott ! tartály, zárt ! atmoszférikus tartály, csőcsatlakozás a folyadékszint felett ! atmoszférikus tartály, csőcsatlakozás a folyadékszint alatt ! zárt kifolyási pont !!

10-2. táblázat. BP típusú fogaskerék szivattyúk (forrás: www.bomas.hu) !

$ !

$ !

10-2. táblázat folytatása

" !

$ !


" !

$ !


" !

$ !


" !

$ !

10-3. táblázat. PD(S) típusú fogaskerék szivattyúk (forrás: SASTO online katalógus https://ecom2.stasto.com/oc/oc_hierarchy/index.asp?prodid=3-2) !

$ !


" !


" !

10-4. táblázat. BMUL és BPA típusú áthajtóművek (forrás: www.bomas.hu)

$ !

$ !

10-5. táblázat. ML-típusú áthajtóművek (forrás: SASTO online katalógus https://ecom2.stasto.com/oc/oc_hierarchy/index.asp?prodid=3-2) !

$ !

$ !

10-6. táblázat. OMP hidromotorok jelleggörbéi

% !

$ !10-6. táblázat folytatása

" !

$ !


" !

$ !


" !

$ !


" !

$ !


" !

10-7. táblázat. OMR hidromotorok jelleggörbéi

% !

$ !


" !

$ !


" !

$ !

10-7. táblázat folytatása !

$ !

$


" !

10-8. táblázat. BV típusú kettős működésű hidraulikus munkahengerek (forrás: www.bomas.hu)

$

$ !


"

" !


"

"

" !

10-9. táblázat. BSH típusú kettős működésű hidraulikus munkahengerek (forrás: www.bomas.hu)

$ !


"

" !


"

"

" !


"

" !

10-10. táblázat. HM típusú kettős működésű hidraulikus munkahengerek (forrás: SASTO online katalógus https://ecom2.stasto.com/oc/oc_hierarchy/index.asp?prodid=3-2)

$

$

10-10. táblázat folytatása "

"

" !

10-10. táblázat folytatása "

"

" !

10-11. táblázat. BR típusú, csőbe építhető visszacsapó szelepek (forrás: www.bomas.hu) !

$ !

$ !

10-12. táblázat. VU típusú, csőbe építhető visszacsapó szelepek (forrás: SASTO online katalógus https://ecom2.stasto.com/oc/oc_hierarchy/index.asp?prodid=3-2) !

$ !

10-13. táblázat. BCD típusú, csőbe építhető, vezérelt kettős visszacsapó szelepek (forrás: www.bomas.hu) !

$ !

10-14. táblázat. VBPDE típusú, csőbe építhető, vezérelt kettős visszacsapó szelepek (forrás: SASTO online katalógus https://ecom2.stasto.com/oc/oc_hierarchy/index.asp?prodid=3-2) !

$ !

10-15. táblázat. VJR2-10 és 2RJV1-06 típusú, tömbös építésű, vezérelt kettős visszacsapó szelepek (forrás: SASTO online katalógus https://ecom2.stasto.com/oc/oc_hierarchy/index.asp?prodid=3-2) !

$ !

$ !

10-16. táblázat. CETOP típusú útváltók (forrás: www.bomas.hu)

$ !

10-17. táblázat. VMP típusú nyomáshatárolók (forrás: SASTO online katalógus https://ecom2.stasto.com/oc/oc_hierarchy/index.asp?prodid=3-2) !

$ !

10-18. táblázat. BLP típusú nyomáshatárolók (forrás: www.bomas.hu)

$ !

10-19. táblázat. BR típusú fojtó- és fojtó-visszacsapó szelepek (forrás: www.bomas.hu)

$

$ !

10-20. táblázat. VRF típusú fojtó-visszacsapó szelepek (forrás: SASTO online katalógus https://ecom2.stasto.com/oc/oc_hierarchy/index.asp?prodid=3-2)

$ !

$ !

10-21. táblázat. 2VS3-06 és VS02-10/M típusú fojtó-visszacsapó szelepek (forrás: SASTO online katalógus https://ecom2.stasto.com/oc/oc_hierarchy/index.asp?prodid=3-2) !

$ !

$ !

10-22. táblázat. Nomogram mobil hidraulika-tartály térfogatának meghatározására

% Az összeállítás a vonatkozó tervezési segédletekben rögzítettek alapján készült. !

10-23. táblázat. Varratmentes precíziós acélcsövek (forrás: www.bomas.hu)

$ !

10-24. táblázat. Hidraulika tömlők (forrás: www.bomas.hu)

$

$ névleges (belső) átmérő/hossz

$ $ $

$ $ !

10-25. táblázat. Hidraulikus nyomóközeg megengedett áramlási sebességei a csőtípus és a nyomás függvényében (25-50 cSt viszkozitás esetén)


Csőfajta megengedett áramlási sebesség (m/s), ha a nyomásnyomás-mentes

≤ 2,5 MPa 2,5-5 MPa 5-10 MPa

10-20 MPa 20-30 MPa

szívócső ≤ 1,5 - - - - -visszafolyó cső

≤ 2,0 - - - - -

nyomócső - ≤ 3,5 ≤ 4,0 ≤ 4,5 ≤ 5,0 ≤ 5,5

10-26. táblázat. BF-típusú hidraulika szűrők (forrás: www.bomas.hu)

$ !

$ !!!

11. FELHASZNÁLT IRODALOM Horváth B. (2009): Általános géptan. 2. átdolgozott kiadás. Egyetemi jegyzet. NYME Erdőmérnöki

Kar, Erdőmérnöki- és Környezetmérnöki Szak. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 220 p. ISBN 978-963-286-523-2.

Horváth B. - Marosvölgyi B. (1977): Erdészeti géptan I. Gyakorlatok B. EFE Erdőmérnöki Kar (nappali tagozat). Sopron. 126 p.

Horváth B. - Marosvölgyi B. - Pirkhoffer J. (1978): Erdészeti géptan I. Gyakorlatok A. EFE Erdőmérnöki Kar (nappali tagozat). Sopron. 174 p.

Szabó M. (2000): Gépészeti tervezési segédlet. Szigma 3000 Bt., Szombathely. 276 p. ISBN 963 04 9331 4. !

Gyártói katalógusok. !Szabványok: MSZ EN ISO 6892-1:2010 Fémek. Szakítóvizsgálat. 1. rész: Vizsgálat szobahőmérsékleten (ISO

6892-1:2009). MSZ 105-7:1985 Fémek mechanikai vizsgálata. Nyíróvizsgálat. MSZ EN ISO 6506-1:2006 Fémek. Brinell-keménységmérés. 1. rész: Mérési eljárás (ISO

6506-1:2005). MSZ EN ISO 6507-1:2006 Fémek. Vickers-keménységmérés. 1. rész: Mérési eljárás (ISO

6507-1:2005). MSZ EN ISO 6508-1:2006 Fémek. Rockwell-keménységmérés. 1. rész: Mérési eljárás (A, B, C, D,

E, F, G, H, K, N, T skálák) (ISO 6508-1:2005). MSZ EN ISO 148-1:2011 Fémek. Charpy-féle ütővizsgálat. 1. rész: Vizsgálati módszer (ISO

148-1:2009). MSZ 138:1988 Gépipari hosszméretek. MSZ-05-07.3503:1983 Rugalmas tengelykapcsolók mezőgazdasági és élelmiszeripari gépekhez. Fő

méretek. MSZ ISO 4863:1991 Rugalmas tengelykapcsolók alkalmazói és gyártói által megadandó adatok. MSZ EN ISO 286-2:2010 Termékek geometriai követelményei (GPS). Hosszméretek tűrésének

ISO-kódrendszere. 2. rész: Lyukak és csapok szabványos tűrésosztályainak és határeltéréseinek táblázatai (ISO 286-2:2010).

MSZ EN 10027-2:1994 Acéljelölési rendszerek. 2. rész: Számrendszer. MSZ EN 10027-1:2006 Acélok jelölési rendszere. 1. rész: Az acélminőségek jele. MSZ EN 10168:2004 Acéltermékek. Vizsgálati bizonylatok. Az adatok és a leírások jegyzéke. MSZ ISO 2408:2011 Acélsodrony kötelek általános célokra. Minimumkövetelmények. MSZ EN 12385-4:2002+A1:2008 Acélsodrony kötelek. Biztonság. 4. rész: Pászmás kötelek

általános emelési célokra. MSZ EN 12385-2 :2002+A1:2008 Acé l sodrony kö te l ek . B iz tonság . 2 . r é sz :

Fogalommeghatározások, megnevezés és osztályozás. !Honlapok: www.bomas.hu https://ecom2.stasto.com/oc/oc_hierarchy/index.asp?prodid=3-2

Documents

Általános géptan gyakorlatok.pdf