APA 2014 3 :press - Alkalmazott Pszichológiaap.elte.hu/wp-content/uploads/2012/02/APA_2014_3_.pdf · Miért hasznos az érzelmi intelligencia és a hangulat mérése a sportban és

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA

ALK

ALM

AZO

TT P

SZIC

HO

LÓG

IA

2014/3AZ ALKALMAZOT T PSZICHOLÓGIA ALAPÍT VÁNY FOLYÓIRATA

2014

/3

SZAbOLCSI DÁVIDTÓTH ÁGNeS

UATKÁN AjNA

ÁDÁM SZILVIAbeNCS ZSUZSANNA

CSIGÁS ZOLTÁNFARAGÓ KLÁRA

HAMAR PÁLHeVeSI KRISZTINA

jÓZAN ANNA

KAPITÁNY NÓRAKöKöNYeI GYöNGYI

LANe, ANDRew M.MéSZÁROS VeRONIKA

OLÁH ATTILASOÓS ISTVÁN

SZERZŐINK

----

----

----

---

----

----

----

---

----

----

----

---

----

----

----

---

apa_2014_3.indd 1 2015.01.13. 14:45:40


2014/3

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 1

AZ ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA ALAPÍTVÁNY – APA –FOLYÓIRATA

Alapítás éve: 1998

Megjelenik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

az Eötvös Loránd Tudományegyetem

és a Debreceni Egyetem együttműködésének keretében.

A szerkesztőbizottság elnöke

Prof. dr. Hunyady György

E-mail: [email protected]

Szerkesztőbizottság

Demetrovics Zsolt Faragó Klára

Jekkelné Kósa Éva Juhász Márta

Kalmár Magda Katona Nóra

Király Ildikó Kiss Enikő Csilla

Molnárné Kovács Judit N. Kollár Katalin

Münnich Ákos Szabó Éva

Urbán Róbert

Főszerkesztő

Szabó Mónika


A szerkesztőség címe

ELTE PPK Pszichológiai Intézet

1064 Budapest, Izabella u. 46.

Nyomdai előkészítés

ELTE Eötvös Kiadó


Kiadja

az ELTE PPK dékánja

ISSN 1419-872 X

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 2

TARTALOM

EMPIRIKUS TANULMÁNYOK: MÉRÉS

Miért hasznos az érzelmi intelligencia és a hangulat mérése a sportban és a tanulásban? ........................................................................................................7

Soós István, Andrew M. Lane, Hamar Pál

A magyar nyelvű Önbecsülés Implicit Asszociációs Teszt kidolgozása

és validálása ............................................................................................................33Józan Anna, Kapitány Nóra, Szabolcsi Dávid, Kökönyei Gyöngyi

Az osztrák Közlekedésspecifikus Itemtár (VIP.2) magyar adaptációja ..................59Bencs Zsuzsanna

Konstruktív Gondolkodás Kérdőív (CTI) – A kérdőív hazai adaptálásávalkapcsolatos első tapasztalatok..................................................................................73

Mészáros Veronika, Csigás Zoltán, Ádám Szilvia, Hevesi Krisztina, Oláh Attila

MŰHELY

Alkalmazzák-e a szervezetben dolgozó HR-szakemberek a szervezeti kutatás

eredményeit? – A kutatás és a gyakorlat kapcsolata................................................91Uatkán Ajna, Tóth Ágnes, Faragó Klára

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 3

EMPIRIKUS TANULMÁNYOK:MÉRÉS

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 5

MIÉRT HASZNOS AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA ÉS A HANGULAT MÉRÉSE

A SPORTBAN ÉS A TANULÁSBAN?

SOÓS IstvánSunderlandi Egyetem, Egyesült Királyság

[email protected]

LANE, Andrew M.Wolverhamptoni Egyetem, Egyesült Királyság

[email protected]

HAMAR PálSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF)

[email protected]

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2014, 14(3):7–31. 7

ÖSSZEFOGLALÓ

Háttér és célkitűzések: Tanulmányunk arra keresi a választ, hogy az érzelmi intelligencia ésa hangulat mérése miért hasznos a sporttal és az oktatással foglalkozó szakemberek számára,miként segíti elő a sportolók és hallgatók teljesítményének fokozását. Emellett bemutatunk egya sportban és a tanulmányi vizsgákon alkalmazható, az érzelmi intelligenciát és a hangulatotvizsgáló, nemzetközileg széles körben elterjedt módszert. Módszer: Kutatásunk során háromországban (Magyarországon, az Egyesült Királyságban és Olaszországban), testnevelés, illetvesport szakon tanuló, ugyanakkor aktívan sportoló egyetemi hallgatókat (n = 467) mértünk fel.A résztvevők, retrospekciós módszerrel, a 33 itemes Érzelmi Intelligencia Skálát (Schutte etal., 1998), valamint a 32 itemes Brunel Hangulati Skálát (Terry et al., 2003) töltötték ki. A fel-mérésben a vizsgált személyeknek négy szituációra – 1. sikeres sportteljesítmény, 2. sikerte-len sportteljesítmény, 3. sikeres vizsgateljesítmény és 4. sikertelen vizsgateljesítmény – kel-lett visszaemlékezniük. Eredmények: Eredményeink azt igazolták, hogy – a korábbikutatásokkal összhangban – általában kellemes (pozitív) hangulat előzi meg az optimális (azazsikeres), a kellemetlen (negatív) és a diszfunkcionális (azaz sikertelen) sport- és vizsgatelje-sítményeket. A nemenkénti és életkori összehasonlításban szignifikáns eltérést nem találtunk.Az országonkénti összehasonlításban a magyarországi és az olaszországi egyetemi hallgatókglobális érzelmi intelligenciaszintje szignifikánsan magasabb értéket mutatott, mint az Egye-sült Királyság-beli hallgatóké. Következtetések: A gyakorló sportszakemberek és az oktatók

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 7

8 SOÓS István – Andrew M. LANE – HAMAR Pál

BEVEZETÉS

Az érzelmi intelligencia fogalmánakkialakulása

Wechsler (1958) és Piaget (1972) kutatásairaalapozva az intelligencia tanulmányozásáthosszú éveken keresztül elsősorban a kogni-tív folyamatok feltérképezésének és a min-dennapi életben való alkalmazhatóságánakrészeként kezelték. Az 1980-as években je-lentős fejlődés figyelhető meg, elsősorbanGardner (1983) és Sternberg (1988) mun-kássága jóvoltából, akik az intelligencia „mű-ködésének” mélyebb és átfogóbb megérté-sére törekedtek. Az igazi áttörést Goleman(1995) Érzelmi intelligencia című könyvejelentette, amely az érzelmek megtapaszta-lásának, kifejezésének és felhasználhatósá-gának fogalmát az intelligencia szélesebbkutatási területébe „ágyazta”.

Az érzelmet Kent (2004) egy olyan pszi-chikai készenléti, illetve izgalmi állapotkéntírja le, amelyet különböző szituációk vá-laszreakciója vált ki. Ezek lehetnek kellemesvagy kellemetlen érzések, megnyilvánulhat-nak fiziológiás változásokban (pl. a pul-zusszám emelkedése), követhetik viselke-désbeli válaszok, ami például hatással leheta sportteljesítményre is. A hangulat ezzelszemben olyan érzelmi állapot, amely ke-vésbé intenzív, de hosszabb ideig tart, ilyenpéldául az ingerlékenység, a vidámság, jó-kedv vagy az agresszív hangulat (Kent, 2004).

Az intelligencia fogalmának nincs egyete-mes, teljes körben elfogadott definíciója, deáltalánosságban olyan képességre vonatko-zik, amelynek magas szintje esetén az egyéncélszerűen viselkedik, racionálisan gondol-kodik és hatékonyan bánik a környezetével.A magas intelligenciahányadossal rendel-kező személy jól alkalmazkodik új és várat-lan eseményekhez, megvannak a képességeiabsztrakt koncepciók hasznosításához, köny-nyen fog fel új törvényszerűségeket, ragadmeg/hasznosít kapcsolatrendszereket. A sport- intelli gencia olyan típusú mentális képessé-geket foglal magában, amelyek elősegítika sportban előforduló/megjelenő feladatoksikeres végrehajtását, teljesítését. A sportin-telligencia fogalmi körébe beletartozik mégpéldául a feladatspecifikus jelek gyors fel-fogásának képessége, a rövid távú memóriahatékony felhasználása, valamint a jó hely-zetfelismerő és -megoldó képesség (Kent,2004) is.

Az érzelmi intelligencia (ÉI) fogalmánakkidolgozása Salovey és Mayer (1990) nevéhezfűződik. A szerzők szerint az ÉI jól alkalmaz-ható a hétköznapi életben, ezen belül példáula házasságban (Fitness és Fletcher, 1993), a ne-velésben (Elias et al., 1990) vagy éppena munkahelyen (Barrick és Mount, 1991). Azérzelmi intelligencia összességében hozzájárula fizikai és szellemi egészségünkhöz, anyagijólétünkhöz, az életminőségünkhöz és végső so-ron elősegíti önmegvalósításunk kiteljesedé-sét (Bar-On és Parker, 2000).

számára a jövőre nézve javaslatként azt fogalmazzuk meg, hogy kutatási eredményeinket ve-gyék figyelembe munkájuk során, s vállaljanak tevékeny részvételt olyan érzelem- és hangu-latszabályozó, valamint érzelmiintelligencia-fejlesztő stratégiák kidolgozásában, amelyekelősegítik a sportolók és hallgatók sikeres teljesítményfokozását.Kulcsszavak: érzelmi intelligencia, hangulat, sportteljesítmény, vizsgateljesítmény

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 8

Miért hasznos az érzelmi intelligencia és a hangulat mérése a sportban és a tanulásban? 9

Nagy Henriett (2010) PhD-értekezésé-ben az érzelmi intelligencia különböző irány-zatait mutatja be. Salovey és Mayer (1990),Mayer és Salovey (1997), valamint Oláh(2005) munkássága alapján képességalapúmodellként definiálja az érzelmi intelligen-ciát, míg Bar-On (1997, 2000), Goleman(1997), Goleman (2002), valamint Cooper ésSawaf (1997) mentális képességek, szemé-lyiségvonások, társas kompetenciák és moti-vációs faktorok együtteseként értelmezi azt.

Az érzelmi intelligencia és a hangulatértelmezése napjainkban, valamint

szerepük a sportban és a tanulásban

A verbális intelligencia a megismerési fo-lyamatban olyan kognitív képességek ösz-szességét jelenti – mint pl. amikor leírunk va-lamit vagy jegyzetelünk –, amely abban segít,hogy képesek legyünk megjegyezni dolgo-kat, vagy könnyebben emlékezzünk bizo-nyos fogalmakra, eseményekre. Az érzelmiintelligencia ezzel szemben olyan emocioná-lis képességek együttese, amelyek segítenekaz egyénnek, hogy emlékezzen azoknak az ér-zelmeknek az átélésére, amelyek szerepet ját-szanak abban, hogy változó szituációkbanjobban érezze magát, ezáltal sikeres legyenkülönböző élethelyzetekben (pl. sportverse-nyeken vagy tanulmányi vizsgákon). Egymagas általános vagy verbális intelligenciá-val rendelkező személy arra képes, hogyhosszú mondatokat vagy számokat tartsonfejben, míg egy magas érzelmi intelligenciájúszemély az arcvonások vagy a hang alapjánképes felismerni mások érzéseit (Mayer ésMitchell, 1998). A négy „elágazású” modellaz érzelmi intelligenciát négy területre osztjafel: (a) az érzelmek észlelésére, (b) az érzel-mek felhasználására a gondolatok (gondol-kodás) elősegítése érdekében, (c) az érzelmek

megértésére és (d) az érzelmek menedzselé-sére (irányítására) a személyes fejlődés ésa társadalmi kapcsolatok kialakítása érdeké-ben (Mayer et al., 2001). Az érzelmi intelli-gencia fogalmi rendszerének kidolgozásakorSalovey és Mayer (1990) az érzelmek elem-zését és kifejezését, az érzelmek szabályozá-sát és az érzelmek felhasználását (hasznosít-hatóságát) jelölte ki kutatási irányvonalként.

A szociális intelligencia arra teszi képes-sé az egyént, hogy megértse és irányítsa az em-bereket. Ezek az intellektuális képességek „be-felé is irányulhatnak” annak érdekében, hogyaz egyén megértse és hatékonyan irányítsa sa-ját cselekedeteit (Walker és Foley, 1973).A szociális intelligencia olyan képesség,amellyel az egyén észleli saját és mások bel-ső „állapotát”, motívumait és viselkedését, ígyaz információk feldolgozása alapján optimá-lisan cselekszik. Ezek a környezettel kapcso-latos adaptív és hatékony megoldások egybenkifejezik a személyiség alapvető összetevőitis (Contor és Kihlstrom, 1985). Az érzelmi in-telligenciát Salovey és Mayer (1990) a szo-ciális intelligencia egy olyan alegységeként ír-ják le, amely magában foglalja az egyén azonképességeit, melyekkel ellenőrizheti (moni-torizálhatja) saját hangulatát és emócióit (ér-zéseit), így különbséget tud tenni a káros éshasznos érzelmek között, illetve ezeknek azinformációknak a birtokában helyes iránybaterelheti gondolkodását/gondolatait és tette-it/cselekedeteit. Ez jellemző tulajdonsága le-het higgadt, „pókerarcú” sportolóknak, akikversenyszituációkban is jó döntéseket hoznak,így „nyerő emberré”, hosszú távon pedig hí-res bajnokká válhatnak. Az érzelmi intelli-gencia tehát nemcsak pillanatnyi helyzetekethatároz meg, hanem az érzelmi állapotok fel-ismerése a problémák megoldása és a visel-kedés „megregulázása” során elsősorban

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2014, 14(3):7–31.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 9


a folyamatok tendenciajellegére helyezi a hang-súlyt. A megfelelő érzelmi intelligenciávalrendelkező egyén arra törekszik, hogy pozitívhangulatát minél tovább fenntartsa, a negatívhangulat kialakulását pedig elkerülje. Ha utób-bi eset mégis kialakul, akkor viszont igyekszikolyan új szituációba kerülni, mely potenciáli-san segíti abban, hogy jövőbeli hangulata job-bá váljon (Mayer és Gaschke, 1988).Az érzelmiintelligencia olyan képességeket is magábanfoglal, amelyekkel az egyén szabályozni vagymódosítani tudja mások érzelmi reakcióit (pl.valaki, egy sportoló, a nézőközönségből erősérzelmi választ vált ki). Az ilyen képességgelrendelkező egyén egyúttal úgy képes hatni kör-nyezetére, hogy pozitív „benyomást” vált ki má-sokból (Hotschild, 1983). Ezek a karizmatikusegyének társaiknál könnyebben érik el célju-kat az élet más területein – például a sportbanvagy tanulásban – is.

Végső soron az érzelmi intelligencia olyantulajdonság, amellyel az egyén képes saját ésmások hasznára szabályozni érzelmeit, illetvea különböző problémák megoldásához olyanhatékony stratégiákat tud kidolgozni, ame-lyekkel – a rendszerbe bekerülők teljesítmé-nyének növekedése által – elősegítheti intéz-mények eredményes működését. Ezekneka tulajdonságoknak az összességébe többekközött beletartozik: a rugalmas tervezés, a kre-atív gondolkodás, a pozitív hangulat által ve-zérelt figyelemkoncentráció, a feladatra össz-pontosítás a teljesítménynövelés érdekében,valamint az érzelmi motiváció (Bandura,1986; Salovey és Birnbaum, 1989). A jó han-gulat kihasználása növeli a magabiztosságot,s pozitív attitűdöket hoz létre az életben. Ezeka személyes tapasztalatok jobb „kimeneti”eredményhez vezetnek, amely „jutalommalér fel” mind saját magának az egyénnek, mindközvetlen környezete számára (Epstein ésFeist, 1988).

Az érzelmi intelligencia és a hangulatkapcsolata a mentális képességekkel

A magas érzelmi intelligenciával rendelkezőegyén megfelelő érzelmi válaszokat képesadni, ami hasznos a sportoló számára (pél-dául fejleszti a mozgás gazdaságosságát,megfelelő minőségi kapcsolatot alakít ki csa-pattársaival, csökkenti a veszélyét egy fe-gyelmi vétség elkövetésének, mindent meg-tesz annak érdekében, hogy elkerülje, illetvemegelőzze a sérüléseket) (Lane et al., 2011).Az érzelmek szabályozása során rendszerintháromféle válaszreakció figyelhető meg:ezek lehetnek egyrészt fiziológiásak, mintpéldául a légzés szaporasága vagy a pul-zusszám emelkedése, másrészt kognitívak,mint például változások a figyelemkoncent-rációban, valamint a fontossági sorrend ész-lelése az információk feldolgozása során,harmadrészt viselkedésbeli válaszok, mintpéldául agresszív cselekedetek, vagy a fel-háborodás kifejezése a játékvezető ítéleteivelszemben (Lazarus, 2000). A különböző ere-detű válaszokon keresztül az érzelmek befo-lyásolják az egyének céljait és motivációit.Ily módon a teljesítményre adott válaszoklehetnek pozitív hatásúak, amennyiben a fé-lelmet vagy a szorongást megfelelőképpenkezeli az egyén. Ez növelheti a motivációt.Ellenben, ha a harag szabálytalan cselekede-tekhez vezet egy bírói döntést követő elége-detlenség miatt, akkor ezt egy kiállítás vagybüntető követheti, amellyel az egyén nem-csak saját magát, de csapatát is sújtja. Jó né-hány sportolók által használt pszichológiaistratégia összefügg az érzelmek szabályozá-sával. Például a futóverseny közben létre-jövő izommerevség relaxációs módszerek-kel oldható, így a figyelem az izmokról másirányba terelhető. Amennyiben az izmok túl-zott ellazulása miatt iramvesztés következik

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 10


be, akkor pedig a „belső beszéd” vagy azimaginációs technika segíthet visszanyernia koncentrációt, emelni az érzelmi „hőfo-kot”, és egyúttal ismét növelni a teljesítményt(Lane et al., 2011).

A tanulás szempontjából vizsgálva az ér-zelmi intelligenciát elmondható, hogy egyiskolai osztályban vannak átlagos diákok,akik sokkal okosabbnak hiszik magukat azátlagosnál, vannak kiváló diákok, akik azon-ban annyira önkritikusak, hogy nem ismerikfel saját képességeiket, illetve olyan diákokis, akiknek annyira gyenge a felfogásuk,hogy igazán meg sem értik a kérdést (Ciar-rochi et al., 2001). Éppen ezért az egyénbenszükséges fejleszteni a helyes önmegítélésképességét, azaz legyen tisztában az érzel-meivel, problémamegoldó lehetőségeivel éshangulati állapotának hatásaival. A magas ér-zelmi intelligenciájú egyénben könnyen fej-leszthető és kiaknázható a kitartás, a lelkese-dés, az optimizmus, a másokkal szembeniempátia, végső soron a jellem, ami a saját ésmások teljesítménynövelésének hasznára isválhat. Így a tanulás során látott teljesítmény-ből „leszűrhető”, hogy az valóban a kiváló ál-talános intelligenciának (szellemi kapacitás-nak, „okosságnak”) köszönhető, vagy inkábbaz átlagos általános intelligenciának, amelyszorgalommal, szerencsével vagy éppen kre-ativitással párosul (Ciarrochi et al., 2001).

Az érzelmi intelligencia és a hangulat mérési lehetőségei a sportteljesítményben

és a tanulási teljesítményben

Az érzelmi intelligencia fogalmának kiala-kulása – a mérési módszerek alapján – a kö-vetkező korszakokra osztható: az 1900–1969közötti időszakban a tudósok az intelligenciátés az érzelmet két különálló, szűk terület-ként kezelték; 1970–1989 között kezdtek elkialakulni az érzelmi intelligencia fogalmá-

nak előfutárai; 1990–1993 között megjelent azérzelmi intelligencia fogalma; az 1994–1997közötti időszakra tehető a fogalom népsze-rűsítése és kibővítése (az „EQ” kifejezésénekhasználata), illetve ekkor jelennek meg azolyan skálák, amelyek elnevezésében szere-pel az érzelmi intelligencia; 1998-tól napja-inkig az érzelmi intelligencia kutatása intéz-ményesedik, új mérőeszközök jelennek meg,a kutatók pedig egyre több tanulmányt pub-likálnak a témában (Ciarrochi et al., 2001).

A mérési módszerek a kutatók egy jelen-tős csoportjánál a Salovey és Mayer (1990)által elnevezett kategóriák mentén kerülnekkifejlesztésre. Ezek közül az első kategóriaa saját érzelmek felfogása, értékelése és ki-fejezése az egyén értékelési képességénekérzelmi (verbális és nem verbális) kifejező-dése alapján. A másik kategóriában az egyénképes saját és mások érzelmeit szabályozni.A harmadik kategória az érzelmek felhasz-nálásának képességével kapcsolatos, felölelia kreatív gondolkodást, a tervezést, a figye-lem irányítását, „terelését” és motiválását.Ez a modell magában foglalja azokat a szo-ciális és kognitív funkciókat, amelyek kap-csolatba hozhatók az érzelmek kifejezésé-vel, szabályozásával és felhasználásával. Azérzelmi „műveltség” az egyén számára nem-csak megismerő képességet biztosít, de egyút-tal feltárja számára, hogy miként működnekaz érzelmek. Az érzelmi fittség magában fog-lalja az érzelmi „szívósságot” (ellenálló ké-pességet) és rugalmasságot, az érzelmi„mélységet” (például, ha valaki mélyen érző,nem felületesek az érzelmei). Ez kifejezi azérzelmek intenzitását, és végső soron olyanképességet biztosít az egyénnek, amelynekbirtokában felhasználja az érzelmeit „szipor-kázóan” kreatív gondolataihoz és cselekede-teihez. Ez pedig összességében a személyiségfejlődéséhez és „érzelmi felemelkedéséhez”,


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 11


átalakulásához vezet (Schutte et al., 1988).A módosított érzelmiintelligencia-modellmeghatározása Mayer és Salovey (1997) ne-véhez fűződik. A módosított modell négyrészre oszlik. Ezek közül az első csoportbaa következő képességek tartoznak: az észle-lés, az érzelmek értékelése és kifejezése;a másodikba: az érzelmek „serkentő hatása”a gondolkodáshoz; a harmadik csoportba: azérzelmekről szerzett ismeretek megértése,elemzése és felhasználása; a negyedikbe: azérzelmek „visszatükröző” (reflektív) szabá-lyozása a további érzelmi és intellektuálisfejlődés érdekében.

Az előbbiekben leírt kategóriákra ala-pozva alkotta meg Bar-On (1996) az „Érzelmihányados leltárt” (Emotional Quotient Inven-tory), amely 133 itemből áll, s azon belül 15alskálára oszlik. A teljes skála a következőkategóriákat foglalja magában: az egyén tuda-tában van saját érzelmeinek („érzelmi öntuda-tosítás”), magabiztosság, önbecsülés, önmeg-valósítás, függetlenség, empátia, személyközikapcsolatok, szociális felelősség, probléma-megoldás, a valóság tesztelése a realitásokalapján, rugalmasság, stressztolerancia, azösztönök szabályozása, a boldogság és azoptimizmus. Bernet (1996) fejlesztette kia „Stílus az érzelmi észlelésben” skálát,amely 93 itemből áll, és azon feltételezésenalapul, hogy az érzelmek gyors, pontos éskönnyed felügyeletének szabályozási képes-sége maga az érzelmi intelligencia alapja.

Az érzelmi térkép (EQ MAP) 250 itemettartalmaz, amely 21 alskálára osztott, s a Co-oper és Sawaf (1997) érzelmiintelligencia-modellen alapul, amely intézmények vezeté-sét, szervezeteit teszteli. Egy korábbankidolgozott mérési eszköz – a Toronto Ale-xithymia Skála (Toronto Alexithymia Scale)– az érzelmi intelligencia egyes elemeit tar-talmazza, mivel méri az érzelmek felismeré-

sének és leírásának nehézségeit (Taylor etal., 1985). A „Vonás Meta Hangulati Skála”(Trait Meta Mood Scale) a figyelem irányu-lását az érzelmekre, az érzelmek „tisztázását”(tisztaságát) és a hangulat helyreállítását (ja-vítását) méri (Salovey et al., 1995). A koraiserdülőkorban lévő fiatalok érzelmi intelli-genciájának mérését a Mayer–Salovey–Caruso Érzelmi Intelligencia Teszt fiatalok-nak készült változata (Mayer et al., 2002)indította el, melyet Rivers és munkatársai(2012) fejlesztettek tovább. Ez a skála 180itemet tartalmaz, négy kategóriába sorolva,melyek a serdülőkorú tanulók érzelmi ész-lelését és kifejezőkészségét, az érzelmekfelhasználását és azok megértését a kon-zekvenciáival együtt, valamint az érzelmekszabályozásának képességét mérik. A tesztetmagas pontszámmal teljesítőknél egészsége-sebb pszichikai funkciókat mutattak ki, ma-gasabb társadalmi kompetenciájúnak találtákőket, mind az önértékelésük, mind a tanáraikértékelése alapján, emellett magasabb tanu-lási teljesítményre voltak képesek (Rivers etal., 2012).

A kutatók jelentős része a fentebb vázoltteszteket körülményesnek találta a sport- ésa tanulási teljesítmény méréséhez, mivela magas itemszám miatt kitöltésük hosszúidőt vesz igénybe, ami nem minden esetbenáll rendelkezésre napjaink rohanó világában.Ugyanakkor megértése is bonyolult, főlegfiatal sportolók számára. Viszonylagos tömör -sége és megbízhatósága miatt a 33 itemes,Schutte és munkatársai (1998) által kifej-lesztett, Érzelmi Intelligencia Skálát (Emoti-onal Intelligence Scale vagy EIS) találták al-kalmasnak arra a kutatók, hogy sportolókkörében alkalmazzák. Ez a skála ingyenesenhasználható, szemben más érzelmi intelli-gencia skálákkal, melyek használatáért fi-zetni kell.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 12


Megjegyzendő, hogy Petrides és Furn-ham (2000) bírálta az eredetileg homogénnekleírt skálát, majd később Saklofske és mun-katársai (2003) faktoranalízissel bizonyítot-ták, hogy az négyfaktoros struktúrát képez.Ennek alapján négy alskálára osztható: elsőaz optimizmus, valamint a hangulat szabá-lyozása; második az érzelmek értékelése ésfelhasználása; harmadik a szociális képessé-gek; negyedik az érzelmek felhasználása.Később Davies és munkatársai (2010) ezta skálát újra validálták, és kifejlesztették an-nak 10 itemes, tömörített változatát, melyet„Tömör Érzelmi Intelligencia Skálának”(Brief Emotional Intelligence Scale vagyBEIS-10) neveztek el. Ez a kérdőív tömör-sége miatt könnyen alkalmazható, illetve ki-töltethető a válaszadókkal, ugyanakkora megbízhatósági értéke is magas.

Lane és munkatársai (2007 és 2008) fak-toranalízissel bizonyították a 32 itemes Bru-nel Hangulati Sála (Brunel Mood Scale vagyBRUMS) magas megbízhatóságát. Az ere-detileg klinikai körülmények között használt65 itemes Hangulati Leltár (Profile of MoodStates vagy POMS) nevű skála 40 itemesváltozatát fejlesztette ki McNair munkatár-saival 1971-ben, amelyet sportolók versenyelőtti hangulatának felmérésére is felhasznál-tak. Ezek az eredetileg mentális problémákfeltárására létrehozott skálák azonban első-sorban a kellemetlen vagy negatív hangulatiállapotokat kívánták kimutatni. Ez viszontnem felelt meg a fizikailag és mentálisan isteljesen egészséges sportolók verseny előttihangulatának mérésére, ugyanis a kutatókszerették volna megtudni mind a pozitív,mind a negatív hangulatok hatását a sport-teljesítményre. Ezért Terry és munkatársai(1999 és 2003) az UWIST nevű skáláról(Matthews et al., 1990) hozzáadtak a POMS-hoz két kellemes vagy más néven pozitív

hangulatot kifejező alskálát, mégpediga „boldogság” és a „higgadtság” alskálát. Ez-zel együtt az alacsony megbízhatóságú, il-letve oda nem illő alskálákat törölték az ere-deti POMS-ról, így létrehozták a 32 itemesBRUMS-ot. A 33 itemes Érzelmi Intelligen-cia Skála és a 32 itemes Brunel HangulatiSkála magyar nyelvre történő fordítását ésfelhasználhatóságának tesztelését előszörSoós és munkatársai (2007) végezték el.

A VIZSGÁLAT

A vizsgálat célja, hipotézisek

Kutatásunk elsődleges célja, hogy az érzelmekés az intelligencia fogalmának összekapcso-lásán és az érzelmi intelligencia definiálásántúl bemutassuk az érzelmi intelligencia méré-sének és felhasználhatóságának lehetőségeita sport- és tanulási teljesítményben. Másod-lagos célunk, hogy találkozási pontokat ta-láljunk a hangulat és az érzelmi intelligenciaközött, amely közvetett módon szerepet játsz-hat a teljesítménynövelésben a sport- ésa vizsgateljesítmény kontextusaiban. Korábbivizsgálatok (Lane et al., 2007, 2009a; Soós ésmtsai, 2007) igazolták az Érzelmi Intelligen-cia Skála és a Brunel Hangulati Skála hasz-nálhatóságát három különböző országban(Magyarországon, az Egyesült Királyságbanés Olaszországban). Vizsgálatunk alapulszolgálhat a skálák megismeréséhez magyarsportszakemberek számára, így segítve előrendszeres felhasználásukat a hazai sportolókteljesítménynövelésében. A felnőtt sporto-lók érzelmi-hangulati előjelzőinek feltérké-pezése rávilágít a mentális felkészülés jelen-tőségére az edzés- és versenyteljesítményben.

Első hipotézisként feltételeztük, hogy azországok, nemek és életkori csoportok alapján


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 13


jelentős különbségeket találunk a sportver-senyeket és vizsgákat megelőzően az egye-temi sportolók érzelmi-hangulati állapotai kö-zött. Második hipotézisként feltételeztük,hogy sikeres teljesítmények (sport és vizsga)előtt a résztvevők hangulati állapota szignifi-kánsan pozitívabb, mint sikertelen teljesít-mények előtt. Harmadik hipotézisként fogal-mazódott meg, hogy az érzelmi intelligenciaösszefügg az „emelkedett” pozitív hangulatiállapotokkal és a velük járó optimális (sike-res) teljesítménnyel. Ugyanakkor a kellemes(pozitív) hangulati állapotok értéke alacso-nyabb lesz sikertelen (diszfunkcionális) tel-jesítményeket megelőzően.

A vizsgált személyek

A vizsgálatban három országból (Magyar-ország, Egyesült Királyság és Olaszország,n = 467) vettek részt olyan egyetemi hallga-tók, akik testnevelő tanári vagy valamilyensporttal kapcsolatos szakra jártak az adottországok egyikében. Az országok kiválasz-tásánál szempontként jelentkezett, hogya mintavételhez itt voltak hozzáférési lehe-tőségeink („convenient sample”). Emellett azösszehasonlítás érdekesnek és relevánsnaktűnt Európa három különböző régiójában(Nyugat-Európában, Dél-Európában és Kelet-Közép-Európában) található országában, hi-szen itt eltérő történelmi hagyományokkal,tradíciókkal és kultúrával találkozhatunk.A vizsgált személyek közül – nemek szerintibontásban – 239 férfi (51,2%) és 228 nő(48,8%) adott választ kérdéseinkre. A sze-mélyek kiválasztása random módon, önkén-tes alapon történt. Az életkor szerinti eloszlása vizsgálat idején a következő volt: férfiak át-lagéletkora 20,81 év (szórás: 2,58, 18–37 évközöttiek), nők átlagéletkora 20,17 év (szó-rás: 1,56, 18–28 év közöttiek). A mintábanmegtalálhatók voltak élvonalbeli és szabad-

idős sportolók is. Az országonkénti nemi éséletkori megoszlásokat külön táblázatbantüntettük fel (lásd mellékletek 1. táblázat).

Eszközök

Érzelmi Intelligencia Skála (ÉRINTS)A kutatás résztvevői a 33 itemes Érzelmi In-telligencia Skálát (Schutte et al., 1998; Laneet al., 2009a; Soós és mtsai, 2007) töltöttékki. Ez egy ötfokozatú Likert-skála, amely azáltalános megközelítés szerint egy homogénösszetételű, más néven egyfaktoros kérdőív.A „globális intelligencia” érték az összesitem átlagából számolható ki. Az egyfaktorosmérőeszköz megbízhatóságát alátámasztjaaz itemanalízis eredménye (Cronbach-alfa0,76).

A közelmúltban végzett faktoranalízis ésvaliditás vizsgálatok (Lane et al., 2007,2009a; Nagy és Czeglédi, 2010; Thelwell etal., 2008) alátámasztották a hatfaktoros struk-túrát, ezért a kérdőívet hat alskálára bontot-ták le. Ezen hat alskála a következő:1. A saját érzelmek értékelése. Tipikus ite-mek: „Miközben átélem az érzelmeimet,tudatában vagyok azoknak.” És: „Tapasz-talataim alapján könnyen felismerem az ér-zelmeimet.”2. Mások érzelmeinek értékelése. Tipikusitemek: „Mások arckifejezését látva felisme-rem az emberek érzéseit.” És: „A hangszínűkalapján képes vagyok megállapítani az em-berek érzéseit.”3. Optimizmus. Tipikus itemek: „Az érzel-mek adják életem értelmét.” És: „Azt várom,hogy jó dolgok történjenek velem.”4. Az érzelmek szabályozása. Tipikus ite-mek: „Olyan foglalatosságokat keresek, ame-lyek boldoggá tesznek.” És: „Képes vagyokaz érzelmeimen uralkodni.”5. Szociális képességek. Tipikus itemek:„Megdicsérek másokat, ha valamit jól csi-

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 14


nálnak.” És: „Amikor mások letörnek, segí-tek nekik, hogy jobban érezzék magukat.”6. Az érzelmek felhasználása. Tipikus ite-mek: „Amikor pozitív érzelmeket élek át,akkor tudom, hogy miként tegyem azokattartóssá.” És: „Amikor pozitív a hangulatom,akkor könnyen megoldom a problémákat.”

Kutatásunk alapján a hatfaktoros mérő-eszköz egyes faktorainak megbízhatósági ér-tékei közepesek vagy alacsonyak (Cronbach-alfa-értékek: 1. mások érzelmeinek értékelése0,66; 2. saját érzelmek értékelése 0,53; 3. optimizmus 0,34; 4. az érzelmek szabá-lyozása 0,40; 5. szociális készségek 0,50; 6. az érzelmek felhasználása 0,63).

A fentiek alapján úgy döntöttünk, hogya további elemzésre az egyfaktoros skála(globális érzelmi intelligencia) eredményeithasználjuk fel.

Itt szeretnénk megjegyezni, hogy Kun ésmunkatársai (2010, 2011) a háromfaktoros mo-dellt találták a legmegfelelőbbnek, habár meg-állapították, hogy az egy- és a négyfaktorosmegoldást sem lehet végérvényesen elvetni.

Nagy Henriett (é. n.) az általunk felhasz-nált Érzelmi Intelligencia Skála egy hasonlóváltozatát (Schutte Self-Report Emotional In-telligence Scale vagy SSREI és SSREI-HU)„kevert modellként” írja le. A skála sajátos-sága, hogy a Salovey és Mayer által leírt ké-pességalapú érzelmiintelligencia-elmélet tesz-telését önbeszámolós kérdőív alkalmazásávalvalósítja meg.

Érzelmek kifejezése kérdőív (ÉKK)A kérdőív 14 itemből áll, és hétfokozatú Li-kert-skála (King és Emmons, 1990). Példáka tipikus itemekre: „Szinte sohasem próbá-lom meg elfojtani az érzelmeim kimutatá-sát.” És: „Úgy uralkodom az érzelmeimfölött, hogy elterelem a gondolataimat arróla szituációról, amiben vagyok.”

Ennek a skálának a megbízhatósága isalacsonynak bizonyult (Cronbach-alfa 0,57),így a további elemzésnél nem használtuk fel.

Brunel Hangulati Skála (BRUHAS)Ez egy 32 itemből álló ötfokozatú Likert-skála (Terry et al., 2003; Soós és mtsai, 2007).Három pozitív vagy kellemes érzelmet és ötnegatív vagy kellemetlen érzelmet kifejezőalskálából áll, így a skálában a pozitív és ne-gatív hangulati kategóriák kedvező egyen-súlyt képeznek, ezzel téve alkalmassá a mé-rőeszközt egészséges populáció tesztelésére.A BRUHAS kitöltésének instrukciója alább,A felmérés menete című fejezetben kerülrészletes kifejtésre.

A pozitív/kellemes érzéseket kifejezőalskálák a következők:– Életerő. Példák az itemekre: aktív, éber,energikus, élénk.– Nyugodtság. Példák: higgadt, nyugodt,ellazult, pihent.– Boldogság. Példák: jókedvű, kiegyensú-lyozott, boldog, elégedett.A negatív/kellemetlen érzéseket kifejezőalskálák a következők:– Bosszúság. Példák az itemekre: mérges,felbosszantott, rossz hangulatú, keserű.– Feszültség. Példák: nyugtalan, ideges, ri-adt, zaklatott.– Depresszió. Példák: levert, csüggedt, si-ralmas, boldogtalan.– Fáradtság. Példák: kimerült, álmos, fá-radt, nyúzott.– Bizonytalanság. Példák: zavarban levő,bizonytalan, vegyes, zavaros.

Az alskálák megbízhatósága magas(Cronbach-alfa 0,70 és 0,89 között, lásd 2.táblázat), ezért elemzéseinknél a BRUHASértékeit felhasználtuk.


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 15


Eljárás

A felmérésben részt vevő egyetemi hallgatósportolók nyugodt tantermi körülmények kö-zött, az oktatás menetét nem zavarva, ön-kéntesen töltötték ki a kérdőíveket. Beazo-nosításukhoz kódszámokat használtunk. Azeredetileg angol nyelvű kérdőíveket előszörangolról magyar nyelvre fordította le egymagyar anyanyelvű angol, majd ugyanúgyangolról olasz nyelvre egy magyar anya-nyelvű angol–olasz nyelvtanár. Ezután egymásik magyar anyanyelvű kolléga ellenőriztea magyar kérdőívek, illetve egy olasz anya-nyelvű kolléga az olasz kérdőívek nyelvhe-lyességét. Ezt követően egy másik magyaranyanyelvű kolléga, aki felsőfokon beszéli azangol nyelvet, visszafordította a magyaranyanyelvű kérdőíveket angolra. Ugyanezzelaz eljárással az olasz kérdőívet is visszafor-díttattuk angolra. Az első szerző ellenőriztea visszafordított angol kérdőíveket, és össze-vetette az eredeti angol nyelvű kérdőívekkel.Néhány helyen kisebb eltérést tapasztalt, ígypontosításokat javasolt a lefordított kérdőí-veknél.

A hallgatók egy kisebb, tízfős mintájánteszteltük („pilot study”), hogy érthetőek-ea kérdőívek. Miután megbizonyosodtunka kérdőívek használhatóságáról – vagyis ar-ról, hogy a résztvevők megértették-e a han-gulati kifejezéseket és a kapcsolódó instruk-ciókat –, a hallgatók tájékoztatást kaptaka kitöltés menetéről. Írásbeli kitöltési útmu-tató található a kérdőívek első oldalán. Elő-ször felvettük a résztvevők demográfiai ada-tait (nem és életkor), majd ezután kitöltöttéka 14 itemes Érzelmi kifejezések, utána pediga 33 itemes Érzelmi Intelligencia Skálát, az-zal kapcsolatban, hogy általában hogyan érzikmagukat, és ennek alapján miként viselked-nek (reagálnak) különböző szituációkban.

A Brunel Hangulati Skála (BRUHAS) kitöl-tése előtt négy különböző szituációt különí-tettünk el, vagyis a résztvevők mindegyikenégy emléket és a hozzájuk kapcsolódó négyhangulati állapotot idézett fel. Hanin (2000)kutatásaira alapozva, illetve javaslatait fel-használva ez úgy történt, hogy megkértük azegyetemi hallgatókat, emlékezzenek visszaolyan esetekre, amikor: a) a legsikeresebbekvoltak egy sportversenyen, b) a legsikertele-nebbek voltak egy sportversenyen, c) a leg-sikeresebbek voltak egy tanulmányi vizsgán,d) a legsikertelenebbek voltak egy tanulmá-nyi vizsgán. Megkértük őket arra is, hogyröviden írják le ezeket az eseteket. Ehheza két sikeres (sportverseny, vizsga) és két si-kertelen (sportverseny, vizsga) helyzethezkötődően kértük meg a kutatásban részt vevőegyetemi sportoló hallgatóinkat, négyszertöltsék ki a Brunel Hangulati Skálát arra vo-natkozóan, hogy hogyan érezték magukat,illetve milyen volt a hangulatuk a sikeres éssikertelen sportversenyek, valamint a sikeresés sikertelen vizsgák előtt. Kihangsúlyoztuk,hogy a szituációk előtti hangulatukra va-gyunk kíváncsiak, így megtudva a hangulathatását a sport- és vizsgateljesítményükre,és nem pedig fordítva.

Adatelemzés, statisztikafeldolgozás

Az adatokat SPSS for Windows (20-as ver-zió) software-csomaggal dolgoztuk fel. Több-változós varianciaanalízissel (MANOVA)vizsgáltuk a nemek, életkori csoportok és or-szágok közötti interakciókat a résztvevők ér-zelmi intelligenciájának és hangulatánakmeghatározásánál. Emellett arra kerestüka választ, hogy előbbi változók hogyan befo-lyásolják a teljesítményt különböző körülmé-nyek között. A három ország (Magyarország,Egyesült Királyság, Olaszország) egyetemihallgatói közötti különbségeket Post Hoc

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 16


teszttel határoztuk meg. Egymintás t-próbá-val összevetettük az előzetes hangulati kü-lönbségeket sikeres és sikertelen teljesítmé-nyek esetén (sportversenyen és vizsgán). Eztkövetően Pearson-korreláció felhasználásá-val megvizsgáltuk az érzelmi intelligenciaés a hangulati állapotok közötti kapcsolato-kat, a sikeres és sikertelen teljesítmények vo-natkozásában.

EREDMÉNYEK

Interakciók a változók között

A többváltozós varianciaanalízis (MANOVA)alapján megállapítható, hogy az országok,nemek és életkori csoportok (fiatalabbak ésidősebbek) között nincs sem három-, semkétirányú interakció. Ugyanakkor az orszá-gok és nemek jelentős hatást gyakorolnaka függő változókra (érzelmi intelligencia éshangulat). Országok esetében a statisztikai ér-tékek: Pillai’s Trace4.722 = 0,64, p < 0,001,Eta2 = 0,322; a nemek esetében a statisztikaiértékek: Pillai’s Trace2.054 = 0,17, p < 0,001,Eta2 = 0,170. Az életkori csoportok alapjána hatás nem jelentős (p > 0,05). A Post HocTeszt (Bonferroni-korrekcióval) alapjána magyar egyetemi hallgatók szignifikánsanmagasabb értéket (p = 0,046) értek el az „ér-zelmek felhasználása” esetében, mint a britek.A magyar és az olasz egyetemisták globálisérzelmi intelligenciája egyaránt magasabb(magyar p < 0,001, olasz p = 0,011), minta briteké. A nemek és az életkori csoportokszerint az érzelmi intelligencia nem mutatszignifikáns eltérést.

Hangulati értékek sikeres és sikertelenteljesítmények esetén

Az egymintás t-próba feltárta, hogy mind si-keres sportteljesítmény, mind pedig vizsgatel-jesítmény előtt a pozitív hangulati értékek (élet-erő, higgadtság és boldogság) szignifikánsanmagasabbak (p < 0,001), mint akár sikertelensportteljesítmény, akár sikertelen vizsgatelje-sítmény esetén. Ugyanakkor a negatív hangu-lati értékek (harag, feszültség, lehangoltság,kimerültség, bizonytalanság) sikertelen sport-teljesítmény és vizsgateljesítmény előtt szig-nifikánsan magasabbak (p < 0,001), mint si-keres sport- és vizsgateljesítmény előtt.

A globális érzelmi intelligencia és a hangulat kapcsolata

A Pearson-korreláció azt mutatta, hogy a glo-bális érzelmi intelligencia pozitívan korrelála sikeres sportteljesítmény előtti életerővel (r = 0,093, p = 0,044) és a boldogsággal (r = 0,15, p = 0,001) és negatívan a haraggal(r = –0,098, p = 0,034). Mindössze egyetlennegatív korreláció mutatható ki sikertelensportteljesítmény előtt, mégpedig a globálisérzelmi intelligencia negatívan korrelál a hig-gadtsággal (r = –0,10, p = 0,019). A sikeresvizsgateljesítmény előtti helyzetet vizsgálvaa globális érzelmi intelligencia pozitívan kor-relál az életerővel (r = 0,212, p < 0,001) ésa boldogsággal (p = 0,112, r = 0,016), ugyan-akkor negatívan korrelál a lehangoltsággal (r = –0,136, p = 0,003). Sikertelen vizsgatel-jesítmény előtti helyzet esetén a globális ér-zelmi intelligencia szignifikánsan nem korre-lál egyetlen hangulati értékkel sem (p > 0,05).Megjegyzendő, hogy a korrelációs kapcso-latok meglehetősen alacsonyak, hiszen szinteminden érték csak alulról vagy felülről „sú-rolja” a 0,1-es korrelációs értéket, és csupánegyetlen „r” érték van, amely meghaladja


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 17


a 0,2-et. Ezek így gyenge kapcsolatok, habára magas elemszám miatt, a szignifikancia-szint tükrében, e kapcsolatok is viszonylagjelentősnek tekinthetők.

Alacsony és magas érzelmi intelligenciájú csoportok hangulati állapota sikeres és

sikertelen teljesítmények előtt

A median felhasználásával a kétmintás t-pró-bához elkülönítettünk egy magas és alacsonyglobális érzelmiintelligencia-csoportot. A két -mintás t-próba csak a sikeres sportteljesítményés vizsgateljesítmény esetén mutatott ki szig-nifikáns különbségeket az alacsony és a magasérzelmi intelligenciájú csoportok versenyt, il-letve vizsgát megelőző hangulati állapotai kö-zött (lásd 1., 2., 3. és 4. ábra). Sikeres sport-teljesítmény előtt a magasabb érzelmiintelligenciájú csoport szignifikánsan boldo-gabb volt (p = 0,027, F = 0,911), mint az ala-csonyabb érzelmi intelligenciájú csoport. Si-keres vizsgateljesítmény előtt a magasabbérzelmi intelligenciájú csoport tagjai szignifi-kánsan magasabb életerőt (energiát) éreztekmagukban (p < 0,001, F = 0,055), boldogabbak(p = 0,005, F = 1,206), ugyanakkor feszülteb-bek is voltak (p = 0,021, F = 0,154), mint azalacsony érzelmi intelligenciájú csoport tagjai.Másrészről, vizsga előtt az alacsony érzelmi in-telligenciájú tanulók lehangoltabbnak éreztékmagukat (p = 0,012, F = 7,798), mint a maga-sabb érzelmi intelligenciájú társaik.

A hangulattal kapcsolatos kutatásokból(Boldizsár és mtsai, 2013; Kentta et al., 2006)ismert „jéghegyprofil” (angolul „iceberg pro-file”) a mi eredményeink alapján is jól ki-mutatható (lásd 1. és 3. ábra). Ez azt jelenti,hogy sikeres teljesítmények (sport és vizsga)esetén az életerő kiemelkedik a többi hangu-lati állapot közül. Igaz, a „Hangulati Profil”skála (POMS) csak ezt az egy pozitív han-gulatot méri, így csak egy „jéghegy alakú”

éles kiemelkedés figyelhető meg az ezzela mérőeszközzel végzett kutatásoknál. Ese-tünkben a „boldogság” magas értéke egy má-sik kiemelkedést hoz létre, így elmondható,hogy a kutatásunkban részt vevő egyetemihallgató sportolók hangulati eredményei„kettős jéghegy profilt” hoztak létre (vagyis„double iceberg profile-t”). Sikertelen (sportés vizsga) teljesítmények esetén ez a profil el-laposodik. Sikertelen sportteljesítménykorugyan az életerő kiemelkedik valamelyest, deaz előbbiekhez képest jóval alacsonyabb ér-tékkel, ugyanakkor a feszültség és a kime-rültség értékei is viszonylag magasak. Siker-telen vizsgát megelőzően a feszültség,a kimerültség és a bizonytalanság értékeimondhatók magasnak.

MEGBESZÉLÉS

Kutatásunk alapján megállapítható, hogy azegyetemi hallgató sportolók körében mindkétskála megfelelt, a BRUHAS mindkét szituá-cióban (sportverseny és vizsga) magas meg-bízhatósági értéket mutatott. Az ÉRINTSa globális érzelmi intelligencia mérésekorbizonyult megbízhatónak.

Az első hipotézisünk részben bizonyítástnyert, mivel különbségeket találtunk az or-szágok közötti összehasonlításban. Ennekalapján a magyar egyetemi hallgatók nagyobbjelentőséget tulajdonítanak az érzelmek fel-használásának, mint az általában hűvös vér-mérsékletűnek tartott britek. Valószínűleg ezaz az egyik befolyásoló faktor, amely alapjánadatainkból azt állapíthatjuk meg, hogy minda magyar, mind pedig az olasz egyetemistákglobális érzelmi intelligenciája magasabb ér-téket mutat, mint a briteké.

Retrospekciós módszerünk kimutatta,hogy a hangulat optimális és diszfunkcioná-

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 18


lis teljesítmények előtt eltér egymástól, vagyisa kapcsolat szituációfüggő. Ez a megállapítá-sunk összhangban van Lane és munkatársai(2009b és 2010) korábbi eredményeivel.A hangulat összefügg a fizikai felkészült-séggel, ilyen például az életerő, amikora sportoló vagy a vizsgázó hallgató energiá-val teli állapotban van, és magas a figyelmiszintje, más megfogalmazásban: éber. A fá-radtság vagy kimerültség érzése jelentősenbefolyásolja a teljesítmény fizikai és mentá-lis tényezőit a sportban és a tanulásban (pl.vizsgákon). Vizsgálatunkban bizonyítást nyert,hogy sikeres teljesítmények előtt a résztve-vők pozitív hangulatban (magas életerő-, bol-dogság- és higgadtságmutatókkal) kezdtéka sportversenyeket, illetve a vizsgájukat, mígsikertelen teljesítmények előtt negatív hangu-latban (viszonylag magas harag-, feszültség-,lehangoltság-, kimerültség- és bizonytalan-ságértékekkel) készülődtek a megmérette-tésre. Ez igazolta második hipotézisünk he-lyességét. Indoklásként megemlíthető, hogykorábbi kutatások (Ekman és Davidson,1994), (Hanin és Syrjä, 1996) azt igazolták,miszerint erős érzelmeket kiváltó események– mint például egy életre szóló legsikeresebb(legsikertelenebb) sportesemény/sportteljesít-mény vagy tanulmányi teljesítmény – nagyonhosszan és pontosan elraktározódnak az em-lékképekben, ezért felkért válaszadóink ismegbízhatóan vissza tudtak emlékezni ezekreaz eseményekre, illetve teljesítményekre.

Petrides és munkatársai (2007) szerint azérzelmi intelligencia az egyik legfontosabbtényezője az érzelmek szabályozásának. Egysportverseny vagy egy vizsgahelyzet jelentősérzelemstimuláló szituációk, ezért az egyén-nek tisztában kell lennie azzal, hogy mikéntváltozik viselkedése ilyen esetekben. Azegyénnek a viselkedésszabályozáshoz el kellérnie, hogy érzelmei optimális állapotba ke-

rüljenek. Lane és munkatársai (2009b) meg-állapították, hogy az érzelmek felhasználá-sának képessége összefügg azzal, hogy valakiboldognak vagy épp ellenkezőleg, bizonyta-lannak érzi-e magát egy sportverseny vagyvizsga előtt. A depresszió egy különösennemkívánatos állapot vizsgahelyzetben, ezértaz egyénnek mindent el kell követnie, hogyelkerülje vagy legalább csökkentse ezt az ál-lapotot. Ennek eléréséhez viszont magasszintű érzelmi intelligencia szükséges, amelyegyrészt segít leküzdeni a depressziót, más-részt fenntartja a boldogság állapotának ér-zetét. A magas érzelmi intelligencia segít a jóteljesítmény eléréséhez, mivel az egyén jóltudja kezelni az érzelmeit vizsgahelyzetben(Parker et al., 2004), sportversenyeken (Zizziet al., 2003), és általában képes motiválnimagát a versenyhelyzetekben (Hanin, 2003).

A harmadik hipotézisünket részben iga-zolja, hogy sikeres sportversenyek előtta vizsgált személyek közül a magas érzelmiintelligenciával rendelkezők boldogságszintjemagasabb, habár sikertelen teljesítmény ese-tén nem található szignifikáns különbséga két csoport között. Sikeres vizsgateljesít-mény előtt a magasabb érzelmi intelligenciá -val rendelkezők körében szignifikánsan ma-gasabb az életerő- és a boldogságszint, deegyúttal feszültebbek is ezek a személyek,amit valószínűleg a „coping” stratégiájukkalkezelni tudnak. Az alacsonyabb érzelmi in-telligenciájúak viszont lehangoltabbak, minta magas érzelmi intelligenciájúak, vagyisdepressziójukat nem képesek megfelelőkép-pen kezelni. Ennek hosszú távon kedvezőtlenhatása lehet. Sikertelen vizsgateljesítményesetén nem található szignifikáns eltérés a ma-gas és az alacsony érzelmi intelligenciá jú cso-portok között.

A versenysportban tevékenykedő szak-emberek szerte a világon azon fáradoznak,


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 19


hogy sportolóik teljesítményét tovább fo-kozzák. Ehhez a sportszakembereknek – azedzéselméleti ismereteken túl – meg kell is-merniük a különböző sportpszichológiai ská-lákat is. Ezeknek a rendszeres felhasználásanövelheti a sportolók teljesítményét az olyanmagas szintű koncentrációt igénylő egyénisportágakban, mint például a torna, a műug-rás, a sportlövészet vagy az íjászat, de a csa-pat-, labdajátékokban is az eredményességegyik összetevője lehet a pillanatnyi érzelmidiszpozíció. A sportoló fizikai felkészültségealapvető fontosságú, de nem elégséges té-nyező. Ha ez nem párosul energiával teli ál-lapottal és magas figyelmi szinttel (éberség-gel), a sportszituáció megoldása ab ovokudarcra ítélt. Más megközelítésben: az ed-zőnek – a felnőtt versenyzőnek már önma-gának is – észlelnie kell, ha a sportoló fá-radtság- vagy kimerültségérzése olyan szintreemelkedik, hogy az már jelentősen befolyá-solhatja a sportteljesítményt. Ilyenkor ed-zésmódszerbeli változtatások, esetleg aktívpihenőidőszakok válhatnak szükségessé.

ÖSSZEFOGLALÁS

Tanulmányunk konklúziójaként megállapít-ható, hogy az érzelmi intelligencia és a han-gulat mérése, illetve átfogó kutatása egyarántelőnyős a sportban és a tanulási folyamatban.A sporttevékenység összes résztvevője, a ver-senyzőktől kezdve a sportszakemberekig,hasznosíthatja kutatási eredményeinket azönismereti folyamatban, illetve mások meg-ismerésével kapcsolatban. Az oktatási folya-mat során, a tanulók és egyetemi hallgatókmellett, a tanárok, illetve egyetemi oktatók isjól felhasználhatják az érzelmi intelligenciaés a hangulat tanulmányozása során szerzettismereteket. Többek között Gohm (2003) is

megállapította, hogy egyrészt az érzelmektanulással-tanítással szabályozhatók, más-részt az érzelmi intelligencia szakemberekáltal irányított tréninggel növelhető. Az ér-zelmi intelligencia hitet ad arra vonatkozólag,hogy az egyén képes az érzelmei menedzse-lésére (Petrides et al., 2007). Az egyénben kikell fejleszteni azt a képességet, amelynek se-gítségével felismeri saját optimális érzelmiállapotát. Ha kell, változtatni is legyen képesaz érzelmi állapotán úgy, hogy az a leghaté-konyabban elősegítse teljesítménye növelé-sében (Salovey és Mayer, 1990). Amennyi-ben a korábbi tapasztalatok alapján az életerőés a boldogság „átélése” sikeresen működötta teljesítménynövelésben, akkor az egyénmegtanítható arra, hogy újra elérje ezt a men-tális állapotot, illetve fenn is tartsa az egészsportverseny vagy éppen a vizsga időtarta-mára. Emellett az egyén megtanulhatja má-sok viselkedését is, végső soron képessé vál-hat annak befolyásolására azzal, hogy növelibennük a motivációt, az önbizalmat, az élet-erőt, a boldogságot, és ezáltal sporttársaitvagy diáktársait is hozzásegítheti a sikerhez.

Az „érzelmi memória” egy olyan erőskognitív képesség, amely segítségével a spor-toló vagy a tanuló felidézi és raktározza azo-kat a testi és lelki információkat, amelyek si-keres teljesítményhez segítették (Baumeisteret al., 2007). Ugyanakkor a kellemetlen ér-zelmi állapotok és a kapcsolódó gyenge tel-jesítmény létrehozza azt az igényt, hogy azegyén megtanulja szabályozni és a helyesirányba terelni az érzelmeit, illetve a hangu-lati állapotát. Kirk és munkatársai (2008) ku-tatásaira hivatkozva még egyszer kiemeljük,hogy az érzelmi intelligencia olyan képessé-gek együttese, amelyek fejleszthetők, illetvefejleszteni is kell őket. Ehhez különbözőpszichológiai stratégiák használhatók fel.Példaként említhető: egy feszült (szorongó)

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 20


fizikai és mentális állapot esetén hatásos leheta figyelemelterelés vagy a relaxációs mód-szerek (autogén tréning, progresszív izom-ellazítás) valamelyike, esetleg egy megfe-lelő stílusú zene, netán az edzői vagy tanárihumor (Lane et al., 2011). Ugyanakkor azéleterő fokozása céljából hasznos leheta „belső beszéd” vagy az imaginációs tréningmegtanítása és gyakoroltatása. A legmegfe-lelőbb technikák kidolgozására és felhasz-nálására csak az erre kvalifikált szakemberekhivatottak, illetve csak ők jogosultak alkal-mazni sportolók és tanulók körében.

Lane és munkatársai (2011) javaslataialapján az érzelmi szabályozás lépései a kö-vetkezők lehetnek: 1. az érzelmi állapot fel-mérése; 2. az érzelmi szabályozó stratégia ha-tékonyságának tesztelése; 3. a sportolók vagytanulók aktív bevonása a folyamatba oly mó-don, hogy ők maguk is képesek legyenek ész-lelni az érzelmeik hatását, illetve következ-ményeit; 4. a fentiek tudatában a megfelelőérzelmi menedzselési és sportteljesítmény-fokozási stratégia összekapcsolása, ésszerűfelhasználása, valamint folyamatos monitori-zálása, szükség esetén módosítása. Természe-tesen ezek csak általános javaslatok, ezérta sportolók vagy a tanulók, illetve az avatottszakemberek együttes munkájának eredmé-nyeképpen a technikák kiválasztásánál és al-kalmazásánál mindig egyénre szabottan kella megfelelő döntéseket meghozni.

Kutatásunk korlátaira is fel kell hívnunka figyelmet. Az egyik korlát a hangulat kuta-tásánál használt retrospekciós módszer, ame-lyet korábban Lane és Terry (2000) is erősenkritizált. A visszaemlékezés hatékonysága azidőbeli távolság növekedésével megkérdő-jelezhető, emiatt további vizsgálatokat igé-nyel a módszer megbízhatósága. A másodikkorlát, hogy ki mit tekint sikeres (optimális)és sikertelen (diszfunkcionális) teljesítmény-

nek. Ez is további fogalmi pontosítást, illetvetisztázást igényel. A harmadik korlátja kuta-tásunknak a mintavétel módja, illetve az egye-temi hallgatói korosztály kiválasztása. Kér-déses, hogy az egyetemi sportolók körébenfelvett adataink mennyire általánosíthatók.Ezt is érdemes tisztázni más korosztályok-tól, illetve a populáció más rétegeitől vettadatokkal. Társadalomtudományi vizsgála-tokban gyakorta fennáll a „szociális elvárásokhatása”, ami pontatlanságokat szülhet a vá-lasz adók részéről a skálák kitöltése során – ezlehet kutatásunk negyedik korlátja. Ötödikkorlátként említhető, hogy a csoportok ösz-szehasonlításához a „mediant” használtuk fel,ami ugyan nem ideális, de elfogadott módszera nemzetközi szakirodalomban. Ehelyett há-rom csoportot is kialakíthattunk volna, ezál-tal a két szélső csoport összehasonlításakornem csak egy pont választotta volna el a cso-portokat. Igaz, ebben az esetben a középsőcsoport összehasonlítása maradt volna el.A minta szempontjából szükségesnek tartjukmég megemlíteni, hogy különböző sportágakképviselőit kértük fel a válaszadásra, de errekülön nem gyűjtöttünk adatokat, ezért nemállt módunkban összehasonlítani a csa-patsportágak és az egyéni sportágak képvise-lőit. Javaslatként fogalmazzuk meg tehát en-nek a problémakörnek a vizsgálatát, mint egylehetséges újabb kutatási irányt.

A felsorolt korlátok ellenére abban bí-zunk, hogy egyrészt – a gyakorló szakem-berek eddigi eredményei folytatásaképpen(Baranya, é. n.; Kun, 2011; Szabó és mtsai,2011a, 2011b, 2012; Tóth, 2010) – a témairánt érdeklődők számára hasznos informá-ciókkal szolgáltunk, másrészt a sikeres sport-teljesítmény és vizsgateljesítmény szempont-jából sikerült rávilágítanunk az érzelmiintelligencia és a hangulat mélyebb megisme -résének, felhasználhatóságának előnyeire.


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 21


SUMMARY

WHAT IS THE BENEFIT OF MEASURING EMOTIONAL INTELLIGENCE

AND MOOD STATES IN SPORTS AND ACADEMIC SETTINGS?

Background and aims: Our study aims to investigate whether the assessment of emotionalintelligence and mood states is beneficial to subject experts in sports and education in order todevelop interventions designed to aid athletes` and students’ performance enhancement. Toaddress this aim, we assessed emotional intelligence and mood states using validated self-reportscales. Methods: Four hundred and sixty-seven university students studying sports and/orphysical education teacher`s degree were recruited from three countries (Hungary, UnitedKingdom and Italy). Participants also reported being actively engaged in sports training sessionsand competitions. Participants completed the 33-item Emotional Intelligence Scale (Schutte etal., 1998) and the 32-item Brunel Mood State Scale (Terry et al., 2003) with retrospective accountaccording to four situations (1. optimal or successful sports competition, 2. dysfunctional or un-successful sports competition, 3. optimal/successful academic examinations and 4. dysfunctional/- unsuccessful academic examinations). Results: Results demonstrate that participants reportedexperiencing intense pleasant mood states prior to optimal (successful) and experiencing intenseunpleasant mood states prior to dysfunctional (unsuccessful) sports and academic performances,a finding consistent with previous research. No significant age effects or differences betweenmales and females were found. However, emotional intelligence scores for Hungarian andItalian students were significantly higher than British students. We suggest that further researchshould address the mechanisms underlying these differences, particularly as no significantdifferences by country were expected. Discussion: In summary, we suggest that practitionersinvolved in sports and education consider using strategies designed to increase emotionalintelligence in order to promote success in their athletes and students.Keywords: emotions, affects, self-regulation, sports performance, academic performance

IRODALOM

BANDURA, A. (1986): Social Foundations of Thought and Action. Prentice-Hall, EnglewoodCliffs, New Jersey.

BARANYA I. (é. n.): Kisiskoláskor sportpszichológiája VI.: Érzelmi intelligencia a sportban (EQ– Emotional Quotient). http://www.sportpszichologia.eu/kisiskolaskor_psz_6.html

BARRICK, M. R., MOUNT, M. K. (1991): The big five personality dimensions and jobperformance: A meta-analysis. Personnel Psychology, 44. 1–26.

BAR-ON, R. (1996): The Emotional Quotient Inventory (EQ-i): A test of emotional intelligence.Multi-Health Systems, Toronto.

BAR-ON, R., PARKER, J. D. A. (2000): Introduction. In BAR-ON, R., PARKER, J. D. A. (eds): TheHandbook of Emotional Intelligence. Jossey-Bass, San Francisco.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 22


BAUMEISTER, R. F., VOHS, K. D., DEWALL, C. N., ZHANG, L. (2007): How emotion shapesbehaviour: Feedback, anticipation, and reflection, rather than direct causation. Personalityand Social Psychology Review, 11(2). 167–203.

BERNET, M. (1996): Emotional intelligence: components and correlates. Annual conventionsof the American Psychological Association, Toronto.

BOLDIZSÁR D., LERCH A., VERSICS A., VOLÁK A., SOÓS I., HAMAR P. (2013): Motivation andMood States in Connection with Sports: An Empirical Examination of Hungarian andFrench Athletes. Studia UBB Educatio Artis Gymnasticae, 58(1). 5–17. http://www.studia.ubbcluj.ro/download/pdf/765.pdf

CANTOR, N., KIHLSTROM, J. F. (1985): Social Intelligence: The Cognitive Basis of Personality.Review of Personality and Social Psychology, 6. 15–33.

CIARROCHI, J., FORGAS, J. P., MAYER, J. D. (2001): Az érzelmi intelligencia a mindennapiéletben (Emotional intelligence in everyday life). Taylor and Francis Group – PsychologyPress – Kairosz Kiadó.

COOPER, R. K., SAWAF, A. (1997): Executive EQ: Emotional intelligence in Leadership andorganizations. Grosset/Putnam, New York.

DAVIES, K. A., LANE, A. M., DEVONPORT, T. J., SCOTT, J. A. (2010): Validity and Reliability of BriefEmotional Intelligence Scale (BEIS-10). Journal of Individual Differences, 31(4). 198–208.

EKMAN, P., DAVIDSON, R. J. (1994): Afterword: What is the relation between emotion andmemory? In EKMAN, P., DAVIDSON R. J. (eds): The nature of emotion. Oxford UniversityPress, Oxford. 316–318.

ELIAS, M. J., TOBIAS, S. E., FRIENDLANDLER (1999): Emotionally intelligent parenting: Howto raise a self-disciplined, responsible, and socially skilled child. Harmony/RandomHouse, New York.

EPSTEIN, S., FEIST, G. J. (1988): Relation Between Self- and Other- Acceptance and ItsModeration by Identification. Journal of Personality and Social Psychology, 54. 309–315.

FITNESS, J., FLETCHER, G. J. O. (1993): Love, hate, anger, and jealousy in close relationships:A cognitive appraisal and prototype analysis. Journal of Personality and Social Psychology,65. 942–958.

GARDNER, H. (1983): Frames of Mind: The Theory of Multiple Intelligences. Basic Books, New York.GOHM, C. L. (2003): Mood regulation and emotional intelligence: Individual differences.

Journal of Personality and Social Psychology, 84. 594–607.GOLEMAN, D. (1995): Emotional Intelligence. Bantam Books, New York.HANIN, Y. (ed.) (2000): Emotions in Sport. Human Kinetics, IL.HANIN, Y. (2003): Performance related emotional states in sport: A qualitative analysis.

Forum: Qualitative Social Research (online journal). Assessed on 21 July 2013 at:http://www.qualitative-research.net/index.php/fqs/article/view/747/1619

HANIN, Y. L., SYRJÄ, P. (1996): Predicted, actual, and recalled affect in Olympic-level soccerplayers: Idiographic assessment on individualised scales. Journal of Sport & ExercisePsychology, 18. 325–335.

HOTSCHILD, A. R. (1983): The Managed Heart: Commercialization of Human Feeling.University of California Press, Berkeley.


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 23


KENT, M. (2004): The Oxford Dictionary of Sport Science and Medicine. Oxford UniversityPress, Oxford.

KENTTA, G., HASSMEN, P., RAGLIN (2006): Mood state monitoring of training and recovery inelite kayakers. European Journal of Sport Science, 6(4). 245–253.

KING, L. A., EMMONS, R. A. (1990): Ambience over expressing emotion: Physical andpsychological correlates. Journal of Personality and Social Psychology, 58(5). 864–877.

KUN B. (2011): Az érzelmi intelligencia és az emocionális és szociális kompetenciák szerepea pszichoaktívszer-használatban. Doktori (PhD)-disszertáció tézisei. Eötvös LorándTudományegyetem Pedagógiai és Pszchológiai Kar, Budapest.

KUN B., URBÁN R., BALÁZS H., KAPITÁNY M., NAGY H., OLÁH A., DEMETROVICS ZS. (2011):Az Érzelmek Mérése Skála háromfaktoros modelljének adaptálása. Magyar PszichológiaiSzemle, 66(3). 449–466.

KUN B., BALÁZS H., KAPITÁNY M., URBÁN R., DEMETROVICS ZS. (2010): Confirmation of thethree-factor model of the Assessing Emotions Scale (AES): Verification of the theoreticalstarting point. Behavior Research Methods, 42(2). 596–606.

LANE, A. M., BEEDIE, C., JONES, M., UPHILL, M., DEVONPORT, T. (2011): The BASES Expertstatement on Emotion Regulation in Sport. The Sport and Exercise Scientist, 29. 14–15.

LANE, A. M., DEVONPORT, T. J., SOOS I., KARSAI I., LEIBINGER, HAMAR P. (2010): Emotionalintelligence and emotions associated with optimal and dysfunctional athletic performance.Journal of Sports Science and Medicine, 9. 388–392.

LANE, A. M., JARRETT, H. (2005): Mood changes following golf among senior recreationalplayers. The Journal of Sports Science and Medicine, 4. 47–51.

LANE, A. M., MEYER, B. B., DEVONPORT, T. J., DAVIES, A. D., THELWELL, R., GILL, G. S., DIEHL,C. D. P., WILSON, M., WESTON, N. (2009a): Validity of the emotional intelligence scale foruse in sport. Journal of Sports Science and Medicine, 8. 289–295.

LANE, A. M., SOOS I., LEIBINGER E., KARSAI I., HAMAR P. (2007): Validity of the Brunel MoodScale for Use with UK, Italian and Hungarian Athletes. In LANE, A. M. (ed.): Mood andHuman Performance, Conceptual Measurement and Applied Issues. Nova SciencePublishers Inc., New York. 119–130.

LANE, A. M. SOOS I., LEIBINGER E., KARSAI I., HAMAR P. (2008): Validity of the Brunel MoodScale for Use with UK, Italian and Hungarian Athletes. In BAKERE, S. R. (ed.): Hot Topicsin Sports and Athletics. Nova Science Publishers Inc., New York. 115–128.

LANE, A. M., TERRY, P. C. (2000): The nature of mood: Development of a conceptual modelwith a focus on depression. Journal of Applied Sport Psychology, 12. 16–33.

LANE, A. M., THELWELL, R., DEVONPORT (2009b): Emotional intelligence and mood statesassociated with optimal performance. Electronic Journal of Applied Psychology: GeneralArticles, 5(1). 67–73.

LANE, A. M., THELWELL, R., GILL, G., WESTON, N. (2007): Confirmatory factor analysis of theEmotional Intelligence Scale on an athletic sample. Journal of Sports Sciences, 25. 312.

LAZARUS, R. S. (2000): How emotions influence performance in competitive sports. The SportPsychologist, 14. 229–252.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 24


MATTHEWS, G., JONES, D. M., CHAMBERLAIN, A. G. (1990): Refining the measurement of mood:The UWIST Mood Adjective Checklist. British Journal of Psychology, 81. 17–42.

MAYER, J. D., GASCHKE (1988): The Experience and Meta-Experience of Mood. Journal ofPersonality and Social Psychology, 5. 102–111.

MAYER, J. D., MICHELL, D. C. (1998): Intelligence as a subsystem of personality: FromSperman’s go to contemporary models of hot processing. In TOMIC, W., KINGMA, J. (eds):Advances in cognition and educational practice, 5. JAI Press, Greenwich, CT. 43–75.

MAYER, J. D., SALOVEY, P., CARUSO, D. R., SITARENIOS, G. (2001): Emotional intelligence asa standard intelligence. Emotions, 1. 232–242.

MAYER, J. D., SALOVEY, P. (1997): What is emotional intelligence? In SALOVEY, P., SLYTER, D.(eds): Emotional development and emotional intelligence: Educational implications. BasicBooks, New York.

MAYER, J. D., SALOVEY, P., CARUSO, D. R. (2002): Mayer-Salovey-Caruso EmotionalIntelligence Test (MSCEIT): User’s manual. Multi-Health Systems, New York, NY.

MCNAIR, D. M., LORR, M., DROPPLEMAN, L. F. (1971): Manual for the Profile of MoodStates. Educational and Industrial Testing Services, San Diego, CA.

NAGY H., CZEGLÉDI E. (2010): A Schutte-féle Önbeszámolós Érzelmi Intelligencia Skála(SSREI) faktorstruktúrájának elemzése. Egyén és kultúra. A pszichológia válasza napjainktársadalmi kihívásaira. A Magyar Pszichológiai Társaság XIX. Országos TudományosNagygyűlése. Kivonatkötet. Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Intézet. Pécs. 196.

NAGY H. (2010): A képesség-alapú érzelmi intelligencia modell érvényességének empirikuselemzése. Doktori (PhD)-disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai ésPszichológiai Kar. Pszichológiatudomány Doktori Iskola. Személyiség- és Egészség -pszichológiai Program. 8–136.

OLÁH A. (2005): SZEMIQ Képes fél-projektív teszt a szociális és érzelmi intelligencia mérésére.HI PRESS, Budapest.

PARKER, J. D. A., SUMMERFELDT, L. J., HOGAN, M. J., MAJESKI, S. A. (2004): Emotionalintelligence and academic success: examining the transition from high school to university.Personality and individual differences, 36. 163–172.

PETRIDES, K. V., FURNHAM, A. (2000): On the dimensional structure of emotional intelligence.Personality and Individual Differences, 29. 313–320.

PETRIDES, K. V., PITA, R., KOKKINAKI, F. (2007): The location of trait emotional intelligencein personality factor space. British Journal of Psychology, 98. 273–289.

PIAGET, J. (1972): The Psychology of Intelligence. Littlefield Adams, Totowa, NJ.RIVERS, S. E., BRACKETT, M. A., REYES, M. R., MAYER, J. D., CARUSO, D. R., SALOVEY, P.

(2012): Measuring Emotional Intelligence in Early Adolescence with the MSCEIT-YV:Psychometric Properties and Relationship with Academic Performance and PsychosocialFunctioning. Journal of Psychoeducational Assessment, 30(4). 344–366.

SAKLOFSKE, D. H., AUSTIN, E. J., MINSKI, P. S. (2003): Factor structure and validity of a traitemotional intelligence measure. Personality and Individual Differences, 34. 707–721.

SALOVEY, P., BIRNBAUM, D. (1989): Influence of Mood on Health-Relevant Cognitions.Journal of Personality and Social Psychology, 57.


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 25


SALOVEY, P., MAYER, J. D. (1990): Emotional Intelligence. Imagination, Cognition andPersonality, 9. 185–211.

SALOVEY, P., MAYER, J. D., GOLDMAN, S. L., TURVEY, C., PALFAI, T. P. (1995): Emotionalattention, clarity, and repair: Exploring emotional intelligence using the Trait, Meta-MoodScale. In J. W. PENNEBAKER (ed.): Emotion, disclosure and health. 125–154. AmericanPsychological Association, Washington, D.C.

SCHUTTE, N. S., MALOUFF, J. M., HALL, L. E., HAGGERTY, D. J., COOPER, J. T., GOLDEN, C. J.,DORNHEIM, L. (1998): Development and validation of a measure of emotional intelligence.Personality and Individual Differences, 25. 167–177.

SOÓS I., HAMAR P., LANE, A. M., LEIBINGER É., KARSAI I. (2007): Az érzelmi intelligencia és a han-gulat mérése a sportban – Az Érzelmi Intelligencia és a Brunel Hangulati Skála magyar országialkalmazása. VI. Országos Sporttudományi Kongresszus. Előadáskivonatok. Eger. 43.

STERNBERG, R. J. (1988): The Triarchic Mind: A New Theory of Human Intelligence. Viking,New York.

SZABÓ A., KUN B., URBÁN R., DEMETROVICS ZS. (2011a): Kezdeti eredmények a Wong és LawÉrzelmi Intelligencia Skála (WLEIS-HU) hazai alkalmazásával. Mentálhigiéné ésPszichoszomatika, 12(1). 1–5.

SZABÓ A., VELENCZEI A., KOVÁCS Á., SZABÓ T., URBÁN F. (2011b): Személyiségi jellemzők ésérzelmi intelligencia két küzdősportban (Personality characteristics and emotionalintelligence in two combat sports.) VIII. Országos Sporttudományi Kongresszus.Előadáskivonatok. Győr. 71.

SZABÓ A., ÁBRAHÁM J., VELENCZEI A. (2012): A fiatal sportoló sport-pszichológiai profilja ésérzelmi intelligenciája. IX. Országos Sporttudományi Kongresszus. Előadáskivonatok.Szeged. 65.

TAYLOR, G. J., RYAN, D., BAGBY, R. M. (1985): Toward the development of a new self-reportalexithymia scale. Psychotherapy and Psychosomatics, 44. 195–199.

TERRY, P. C., LANE, A. M., FOGARTY, G. (2003): Construct validity of the Profile of MoodStates-A for use with adults. Psychology of Sport and Exercise, 4. 125–139.

TERRY, P. C., LANE, A. M., LANE, H. J., KEOHANE, L. (1999): Development and validation ofa mood measure for adolescents: POMS-A. Journal of Sports Sciences, 17. 861–872.

THELWELL, R., LANE, A. M., WESTON, N. J. V. (2008): Examining relationships betweenemotional intelligence and coaching efficacy. International Journal of Sport and ExercisePsychology, 6. 224–235.

TÓTH L. (2010): Lélektani és sportlélektani ismeretek. Jegyzet az OKJ-s sportszakemberképzésszámára. Önkormányzati Minisztérium, Budapest.

WALKER, R. E., FOYLEY, J. M. (1973): Social Intelligence: Its History and Measurement.Psychology Reports, 33. 839–864.

WECHSLER, D. (1958): The Measurement and Appraisal of Adult Intelligence. William andWilkins, Baltimore, MD.

ZIZZI, S. J., DEANER, H. R., HIRSCHBORN, D. K. (2003): The relationship between emotionalintelligence and performance among college baseball players. Journal of Applied SportPsychology, 15. 262–269.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 26


MELLÉKLETEK

1. táblázat. A nemek és életkori csoportok országok szerinti megoszlása

2. táblázat. A Brunel Hangulati Skála (BRUHAS) alskáláinak megbízhatósági értékei (Cronbach-alfa)

Sikeressportteljesítmény

Sikertelensportteljesítmény

Sikeresvizsgateljesítmény

Sikertelenvizsgateljesítmény

Életer 0,80 0,87 0,83 0,86

Harag 0,73 0,89 0,86 0,88

Feszültség 0,70 0,81 0,81 0,77

Nyugodtság 0,70 0,76 0,77 0,74

Boldogság 0,76 0,80 0,83 0,83

Depresszió 0,68 0,85 0,88 0,82

Kimerültség 0,74 0,82 0,83 0,82

Bizonytalanság 0,60 0,78 0,76 0,77

Férfi N Életkori csoport Átlagéletkor

Magyarország 88 f (43%) 117 f (57%) 18–33 év 20,7 év

Egyesült Királyság 81 f (64%) 46 f (36%) 18–37 év 19,6 év

Olaszország 70 f (52%) 65 f (48%) 19–31 év 21,0 év


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 27


Szignifikáns különbség: Boldogság p = 0,027

1. ábra. Hangulati állapotok összehasonlítása alacsony és magas érzelmi intelligenciájú csoportoknál

sikeres sportteljesítmény előtt

Alacsony érzelmi intelligenciájú csoport Magas érzelmi intelligenciájú csoportHarag 0,53 0,46Feszültség 1,29 1,28Életer 3,01 3,11Higgadtság 1,57 1,61Boldogság 2,18 2,36Lehangoltság 0,25 0,23Kimerültség 0,62 0,56Bizonytalanság 0,7 0,71

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

Harag

Fesz

ültség

Élete

rő

Higgadts

ág

Boldogs

ág

Lehango

ltság

Kimerü

ltség

Bizonyt

alansá

g

Alacsony érzelmi intelligenciájúcsoport

Magas érzelmi intelligenciájúcsoport

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 28


Nem található szignifikáns különbség.


sikertelen sportteljesítmény előtt

Alacsony érzelmi intelligenciájú csoport Magas érzelmi intelligenciájú csoportHarag 1,33 1,37Feszültség 1,69 1,71Életer 1,82 1,8Higgadtság 1,22 1,12Boldogság 1,18 1,1Lehangoltság 1,19 1,18Kimerültség 1,17 1,33Bizonytalanság 1,3 1,45

Harag

Fesz

ültség

Élete

rő

Higgadts

ág

Boldogs

ág

Lehango

ltság

Kimerü

ltség

Bizonyt

alansá

g

Alacsony érzelmi intelligenciájúcsoport

Magas érzelmi intelligenciájúcsoport

0

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1,2

1,4

1,6

1,8

2


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 29


Szignifikáns különbségek:Feszültség p = 0,021Életerő p = 0,000Boldogság p = 0,005Lehangoltság p = 0,012


sikeres vizsgateljesítmény előtt

Alacsony érzelmi intelligenciájú csoport Magas érzelmi intelligenciájú csoport

Harag 0,43 0,39

Feszültség 1,02 1,28

Életer 2,18 2,53

Higgadtság 1,41 1,57

Boldogság 1,74 2

Lehangoltság 0,51 0,34

Kimerültség 0,86 0,83

Bizonytalanság 0,99 0,87

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

Alacsony érzelmiintelligenciájú csoport

Magas érzelmiintelligenciájú csoport

Harag

Fesz

ültség

Élete

rő

Higgadts

ág

Boldogs

ág

Lehango

ltság

Kimerü

ltség

Bizonyt

alansá

g

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 30


Nem található szignifikáns különbség.


sikertelen vizsgateljesítmény előtt

Alacsony érzelmi intelligenciájú csoport Magas érzelmi intelligenciájú csoport

Harag 1,25 1,35

Feszültség 1,96 1,87

Életer 1,3 1,3

Higgadtság 0,89 0,92

Boldogság 0,9 0,87

Lehangoltság 1,23 1,22

Kimerültség 1,33 1,48

Bizonytalanság 1,67 1,66

Alacsony érzelmiintelligenciájú csoport

Magas érzelmiintelligenciájú csoport

Harag

Fesz

ültség

Élete

rő

Higgadts

ág

Boldogs

ág

Lehango

ltság

Kimerü

ltség

Bizonyt

alansá

g

0

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1,2

1,4

1,6

1,8

2


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 31

A MAGYAR NYELVŰ ÖNBECSÜLÉS IMPLICIT ASSZOCIÁCIÓS TESZT KIDOLGOZÁSA ÉS VALIDÁLÁSA

JÓZAN AnnaELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék

ELTE Pszichológiai Doktori [email protected]

KAPITÁNY NóraELTE PPK Pszichológiai Intézet

[email protected]

SZABOLCSI DávidELTE PPK Pszichológiai Intézet

[email protected]

KÖKÖNYEI GyöngyiELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék

[email protected]


ÖSSZEFOGLALÓ

Háttér és célkitűzések: Az implicit önbecsülés legelterjedtebb mérőeszköze az Önbecsülés Imp-licit Asszociációs Teszt, mely kategorizációs feladatok reakcióidejének összehasonlítása se-gítségével méri az énre irányuló automatikus, nemtudatos attitűdöt. A tanulmányban bemu-tatjuk a magyar nyelvű Önbecsülés Implicit Asszociációs Teszt kidolgozásának lépéseit, majdismertetjük a teszt pszichometriai mutatóit egészséges serdülő és felnőtt mintán. Módszer:A vizsgálatban 401 serdülő és 243 felnőtt vett részt. Az implicit önbecsülést Önbecsülés IAT-vel, az explicit önbecsülést Rosenberg Önértékelés Skálával, Állapot Önértékelés Skálával ésKéttételes Explicit Önértékelés Kérdőívvel, a mérőeszközök kitöltését torzító tényezőketa Balanced Inventory of Desirable Responding Öncsalás és Jó benyomáskeltés skáláivalmértük. A serdülőknek egy 92 fős almintáján teszt-reteszt mérést is végeztünk. Eredmények:Az Önbecsülés IAT belső konzisztenciája magas, időbeli stabilitása közepes. Az implicit ön-becsülés a semlegesnél pozitívabb minden vizsgált demográfiai csoportban, és nem vagy csakgyengén jár együtt az explicit önbecsüléssel. Az implicit önbecsülés nem áll kapcsolatban semaz öncsalással, sem a jó benyomáskeltéssel, az explicit önbecsülés ezzel szemben közepesenerős együttjárást mutat az öncsalással. Következtetések: A magyar nyelvű Önbecsülés IAT

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 33

34 JÓZAN Anna – KAPITÁNY Nóra – SZABOLCSI Dávid – KÖKÖNYEI Gyöngyi

IMPLICIT ÖNBECSÜLÉS

Az implicit önbecsülés fogalma

Míg a pszichodiagnosztikában és -terápiá-ban a tudattalan pszichés tartalmak és műkö-dések jelentősége kiemelkedő (Freud, 1917–1986), a személyiségpszichológia empirikuskutatásában a nemtudatos folyamatok vizsgá-lata sokáig háttérbe szorult. A hagyományoskérdőíves vizsgálatok erre nem alkalmasak,így más módszereket kellett találni a tudatta-lan működések megragadására. A tartalom-elemzés, a projektív tesztek és a rajztesztekmind a tudattalan tartalmakat és mechaniz-musokat próbálták feltárni és valamiképpenmérhetővé tenni (Morgan és Murray, 1935;Murstein, 1965; Pennebaker et al., 2003;Vass, 2003). A kilencvenes években a nem-tudatos folyamatok vizsgálatának egy újabbirányzata jelent meg, mely először a szociál -pszichológiában, majd valamivel későbba személyiségpszichológiában is egyre elter-jedtebbé vált. Az új irányzat az implicit szo-ciális kogníció (Greenwald és Banaji, 1995)kutatását tűzte ki céljául, és ehhez a kísérletipszichológia módszereiből merített ötleteket.

De mit is értünk „implicit”-en ebbena kontextusban? Az irányzat képviselői sze-rint a pszichés folyamatoknak két szintjétkülönböztethetjük meg: Míg az implicit mű-ködések nagyrészt automatikusak, gyorsak,hatékonyak és általában nem tudatosodnak,

addig az explicit folyamatok többnyire szán-dékosak, kontrolláltak, viszonylag lassúakés a tudat számára jól hozzáférhetők (Green-wald és Banaji, 1995; Payne és Gawronski,2010). Az implicit folyamatok feltárására ún.indirekt vagy nonreaktív (például asszociá-ciók erősségének mérése), míg az explicitműködések mérésére direkt módszereket(például kérdőívek) használunk.

Az implicit és explicit folyamatok meg-különböztetése az „én” szakirodalmában ismegjelenik: egyrészt az én mentális repre-zentációs folyamatainak kettősségére utalva(lásd Epstein, 1994; Lieberman et al., 2004),másrészt az önbecsülés kettős természetételemezve. Ez utóbbi megközelítés az ént at-titűdtárgyként definiálja (Greenwald és Prat-kanis, 1984), és amellett érvel, hogy az ön-értékelésnek, azaz az énhez való értékelő ésérzelemteli viszonynak (Harter, 1999; James,1890; Leary és Baumeister, 2000) is megkü-lönböztethető implicit és explicit szintje. Azimplicit önértékelés a fogalom megalkotói,Greenwald és Banaji (1995), szerint „az én-nel kapcsolatos attitűd introspektív módonbeazonosítatlan (vagy helytelenül azonosí-tott) hatása az énnel asszociált és az énnelnem asszociált tárgyak értékelésére” (11. o.).A konstruktum számos meghatározása közül(Dijksterhuis, 2004; Karpinski és Steinberg,2006; Zeigler-Hill és Jordan, 2010) jelen ta-nulmányban abban az értelemben használjuka fogalmat, ahogyan azt Dijksterhius (2004)

megbízható mérőeszköznek bizonyult mind serdülő, mind felnőtt mintán. Eredményeinkösszhangban vannak az Önbecsülés IAT-vel végzett nemzetközi vizsgálatok következtetése-ivel, és azt bizonyítják, hogy az önbecsülés implicit és explicit formái egymástól tisztán el-különíthető konstruktumok.Kulcsszavak: implicit önbecsülés, explicit önbecsülés, Implicit Asszociációs Teszt, validálás,öncsalás, jó benyomáskeltés

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 34

A magyar nyelvű Önbecsülés Implicit Asszociációs Teszt kidolgozása és validálása 35

definiálta: Az implicit önértékelés „az énreirányuló implicit attitűd” (353. o.).

Az implicit és az explicit önbecsülés azempirikus vizsgálatok szerint egymástólnagymértékben különbözhet, és nem vagycsak gyengén jár együtt (Bar-Anan és Nosek,2012; Krause et al., 2011; Krizan és Suls,2008). Az önbecsülésnek e két formája más-más forrásból származik, eltérően módosít-ható és különböző viselkedéseket jelez előre(Gawronski és Sritharan, 2010; Perugini etal., 2010; Spalding és Hardin, 1999; Zeigler-Hill és Jordan, 2010). A kétféle folyamat el-térései ellenére azonban az önértékelésnekmindkét szintjét érvényesnek, valósnak fo-gadhatjuk el.

Mivel az implicit önértékelés az önbe-csülés nemtudatos, automatikus formája, ké-zenfekvő lenne azt feltételezni, hogy mélyena személyiségben gyökerezik és nehezen vál-toztatható. Az empirikus vizsgálatok ered-ményei azonban nem egyértelműek: Egyeskutatások szerint az implicit önértékelés va-lóban stabil és mélyen a korai szülő-gyerekkapcsolatban, illetve a kultúrában gyökerezik(DeHart et al., 2006; Hetts et al., 1999), mígmás vizsgálatok alapján kísérleti manipulációeredményeként vagy bizonyos életesemé-nyek hatására spontán módon könnyedénmódosulhat (Baccus et al., 2004; Dijkster-huis, 2004).

Bár az implicit önbecsüléssel kapcsolat-ban egyelőre még számos probléma tisztá-zatlan, egy kérdésben minden empirikus vizs-gálat azonos eredményre jutott: bármilyenmérési eljárást használunk, az önértékelésnekez a szintje a semlegesnél kedvezőbb (Krauseet al., 2011; Rudolph et al., 2008). Ugyanak-kor jelentős különbségek mutathatók ki ab-ban, hogy kinek mennyire pozitív az implicitönbecsülése, és ez az, ami lehetővé teszi a ki-meneti változók előrejelzését.

Az implicit önbecsülés mérőeszközei

Az implicit folyamatok mérésére számos esz-közt használnak, melyeket összefoglaló né-ven indirekt eljárásoknak nevezünk (Payne ésGawronski, 2010). Ezek vagy különböző fel-adatok teljesítésének reakcióidején vagysemleges ingerek értékelésén alapulnak. A re-akcióidő-alapú tesztek csoportjába tartoziktöbbek között az Implicit Asszociációs Teszt(IAT, Greenwald et al., 1998), a Brief ImplicitAsszociációs Teszt (BIAT, Sriram és Green-wald, 2009), a Go/No-Go Association Task(GNAT, Nosek és Banaji, 2001) és az Extrin-sicAffesctive Simon Task (EAST, De Houwer,2003), míg a semleges ingerek értékelésénalapuló tesztek közül az Affect MisattributionProcedure (AMP, Payne et al., 2005) ésa Name-Letter Test (NLT, Nuttin, 1985)a legismertebb. Megjegyezzük, hogy a nem-tudatos folyamatok feltárásában a reakcióidőés az asszociációk együttes vizsgálata nem újkeletű, hiszen már Jung (1910) szóasszociá-ciós tesztjében is találkozhatunk ezzel a mód-szerrel. Az implicit szociális kogníció terü-letén használt indirekt eljárások részletesismertetését lásd például Gawronski és DeHouwer (2014), illetve Krause et al. (2011)összefoglaló tanulmányaiban.

Az indirekt eljárások közül az önbecsülésterületén a legmegbízhatóbb és legelterjed-tebb módszerek a reakcióidő-tesztek cso-portjába tartozó Önbecsülés Implicit Asszo-ciációs Teszt (IAT, Greenwald és Farnham,2000) és a semleges ingerek értékelésén ala-puló eljárások közé tartozó Name-Letter Test(NLT, Nuttin, 1985). Az IAT az attitűdtárgyés bizonyos tulajdonságok közötti asszociá-ciók erősségét méri reakcióidő segítségével.Az attitűdtárgy iránti attitűdöt relatív érte-lemben ragadja meg, azaz viszonyítja egymásik attitűdtárgy iránti attitűdhöz (például


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 35


a feketékkel kapcsolatos attitűdöt a fehérekrevonatkozókhoz hasonlítja). Az önbecsülésesetében a viszonyítási pontot hagyományo-san a többiek jelentik, tehát az IAT az énrevonatkozó attitűdöt a másokra irányuló atti-tűdhöz viszonyítja. Az NLT során a kitöltő azábécé betűit értékeli, majd az implicit önbe-csülés méréséhez a válaszadó monogrambe-tűire adott pontszámokat viszonyítjuk a többibetű átlagpontszámához.

Az empirikus kutatásokban mindkétmódszert sikeresen alkalmazták az implicitönbecsülés és más pszichés jelenségek kap-csolatának vizsgálatára (Bernstein et al.,2013; Brauhardt et al., 2014; DeHart et al.,2006; Glashouwer et al., 2013), ugyanakkoraz IAT-nek két fontos előnye is van az NLT-vel szemben. Egyrészt az összes indirekt el-járás közül az IAT-nek a legjobbak a pszi-chometriai mutatói (Bosson et al., 2000;Krause et al., 2011), másrészt az IAT – azNLT-vel szemben – lehetővé teszi az anonimadatfelvételt. Az IAT legfőbb hátránya, hogyaz önbecsülést a másokkal kapcsolatos atti-tűdhöz viszonyítva ragadja meg. Ez azon-ban az eredmények validitását nem veszé-lyezteti, csak értelmezésüket módosíthatja.A többi mérőeszköznek rosszabbak a pszi-chometriai mutatói, ezért sokkal ritkábbanalkalmazzák őket.

A tanulmány célja

Mivel az implicit és az explicit önértékelésegyértelműen különbözik egymástól és eltérőkonstruktumokat jelez előre (Gawronski ésSritharan, 2010; Perugini et al., 2010; Spal-ding és Hardin, 1999; Zeigler-Hill és Jordan,2010), fontos, hogy a kérdőívekben hagyo-mányosan vizsgált explicit önértékelés mellettaz önbecsülés implicit szintjét is mérni tudjuk.Tanulmányunk célja, hogy bemutassuk azimplicit önbecsülés legelterjedtebb mérőesz-

közének magyar nyelvű változatát. Először is-mertetjük a magyar nyelvű Önbecsülés Imp-licit Asszociációs Teszt kidolgozásának lé-péseit, majd áttérünk a teszt serdülő és felnőttmintán történő validálására.

AZ IMPLICIT ASSZOCIÁCIÓS TESZT

Az Implicit Asszociációs Teszt (Greenwald etal., 1998) egy olyan számítógépes teszt, mely-ben az implicit attitűdöket automatikus asz-szociációk erősségének meghatározásán ke-resztül vizsgáljuk. A kitöltő kategorizációsfeladatok sorozatát oldja meg, melyeknekmindegyikében mérjük a reakcióidőt és a hi-bák számát. Minél gyorsabban és minél ke-vesebb hibával reagál a kitöltő, annál erősebbautomatikus asszociációt feltételezünk. A vég -ső eredmény meghatározott feladatok reak-cióidejének és hibázási arányainak összeha-sonlításából származik. A teszt működésétegy konkrét példán keresztül érthetjük meglegkönnyebben.

Az Önbecsülés IAT-ben a vizsgált konst-ruktum az énre irányuló implicit attitűd. Mi-vel az IAT mindig viszonylagos értelembenvizsgálja az attitűdöt, az implicit önbecsüléstúgy mérjük, hogy az én automatikus értéke-lését a többiek automatikus értékeléséhez vi-szonyítjuk. Az automatikus értékelés a jó-rossz dimenzió mentén történik. Az implicitszociális kogníció irodalmában az én és töb-biek kategóriapárosára céltárgyként (targetconcept), a jó-rossz kategóriapárosra tulaj-donságdimenzióként (attribute dimension)szokás hivatkozni.

A vizsgálati személynek a képernyő kö-zepén felvillanó szavakról (például kiváló,önmagam, szörnyű stb.) kell eldöntenie, hogyaz én, a többiek, a jó és a rossz négy kategó-riája közül melyikbe tartozik. A szavakról

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 36


előre meghatározzuk, hogy mely kategóriáktagjai, és a kitöltő a döntéshez két billentyűthasznál. A vizsgálati személy feladata, hogyminél gyorsabban és minél kevesebb hibávalválaszoljon. Minden egyes döntés esetébenmérjük a reakcióidőt és azt, hogy a válasz he-

lyes volt-e. Ha a kitöltő hibát követ el, akkora program egy piros X-szel figyelmeztetierre, majd ezt követően ki kell javítsa téve-dését. A kategorizációs feladatok blokkokbaszerveződnek, melyek a következőképpenkövetik egymást:


1. blokkA teljes blokkon keresztül a képernyő bal oldalán az én, jobb ol-dalán a többiek kategóriacímke van feltüntetve. A képernyő kö-zepén az én vagy a többiek kategóriájába tartozó szavak egyen-ként villannak fel egymás után (például önmagam, ők, saját stb.).Ha a szó a bal oldali kategóriába (azaz az énbe) tartozik, akkoraz E, ha a jobb oldali kategóriába, akkor az I billentyűt kell a ki-töltőnek megnyomnia.

2. blokkA képernyő bal oldalán a jó, jobb oldalán a rossz szerepel.A képernyő közepén a jó, illetve a rossz kategóriába tartozó sza-vak villannak fel egymás után. Ha a szó a jó kategóriába tarto-zik, akkor az E, ha a rossz kategóriába, akkor az I billentyűt kella válaszadónak lenyomni.

3–4. blokkA következő két blokkban már nem kettő, hanem négy kategóriajelenik meg a képernyő két oldalán: bal oldalon az én és a jó,jobb oldalon a többiek és a rossz. Ha a képernyő közepén fel-villanó szó a bal oldali kategóriába tartozik, akkor az E, haa jobb oldaliba, akkor az I billentyűt kell lenyomni. A középenmegjelenő szavak a négy kategória bármelyikéből származhat-nak. A felvillanások sorozatában felváltva jelennek meg a cél-tárgy (én, illetve többiek) és a tulajdonság dimenzió (jó, illetverossz) kategóriájába sorolható szavak. A 3. és a 4. blokk min-denben megegyezik egymással, a feladatok csupán az IAT tör-téneti hagyományai miatt szerveződnek két különálló blokkba.

5. blokkMost ismét csak két kategória jelenik meg a képernyő jobb és baloldalán, de helyzetük a fentiekhez képest felcserélődik. A feladata középen felvillanó szavak csoportba sorolása az E és az I bil-lentyűk segítségével.

én többiek

önmagam

E I

éntöbbiek

enyém

E I

énjó rossz

többiek

ők

E I

jó rossz

kiváló

E I

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 37


A végső eredmény kiszámításakor csak azo-kat a blokkokat vesszük figyelembe, me-lyekben mind a négy kategória szerepelt va-lamelyik oldalon (3–4. és 6–7. blokk). Ezeket„kritikus” blokkoknak nevezzük.

A többi blokk, melyekben csak egy-egykategória jelenik meg a képernyő két oldalán,a kitöltő gyakorlását szolgálja, ezért „gya-korló” blokkoknak hívjuk őket. Az 1–2.blokkban a kitöltő a két-két kategória elhe-lyezkedését külön-külön gyakorolja, az 5.blokkban pedig azt tanulja meg, hogy az énés a többiek kategória helyet cserélt.

Az implicit asszociációk erősségének mé-rése azon az elven alapszik, hogy ha a négy-kategóriás blokkokban a képernyő azonosoldalán párban levő kategóriák erősebbenkapcsolódnak egymáshoz a vizsgálati sze-mély számára, mint az ellentétes párosítás-ban, akkor gyorsabban és kevesebb hibávaltudja eldönteni a képernyő közepén megje-lenő szóról, hogy a négy kategória közül me-lyikbe tartozik. Tehát minél szorosabb az én+ jó asszociáció az én + rossz asszociációhozviszonyítva, annál rövidebb lesz a reakcióidőés kevesebb lesz a hiba az [én + jó / többiek+ rossz] blokkokban az [én + rossz / többiek+ jó] blokkokhoz képest.

Fontos kiemelni, hogy a kitöltés abszolútsebessége és az abszolút hibázási arány nemjátszik szerepet az eredményben, hiszena pontérték relatív reakcióidőn és hibázásiarányon alapszik.

A MAGYAR NYELVŰ ÖNBECSÜLÉSIMPLICIT ASSZOCIÁCIÓS TESZT

KIDOLGOZÁSÁNAK LÉPÉSEI

Az eredeti angol Önbecsülés IAT-t Greenwaldés Farnham (2000) dolgozta ki. Az első tesztkifejlesztése óta eltelt több mint tíz évben a mé-rőeszköz számos újításon ment keresztül.A magyar nyelvű Önbecsülés IAT kifejlesztésesorán az eredeti teszten kívül a későb bi újítá-sokat is figyelembe vettük. A mérőeszköz ki-dolgozása három lépésben történt:(a) Az ingeranyag kidolgozása: kategória-címkék és ingerszavak meghatározása.(b) A design kidolgozása: a blokkok száma éssorrendje, valamint a kategorizációs felada-tok száma.(c) Eredmény kiszámítása: a használt algo-ritmus és az adattisztítás.

Ingeranyag

KategóriákAz IAT ingeranyagának kidolgozásakor azelső lépés a céltárgy és a tulajdonságdimen-zió két-két kategóriacímkéjének meghatáro-zása volt.

Mivel önbecsülést mérünk, ezért a céltárgyegyik kategóriája az én. A másik kategóriaazonban problémás, hiszen az „én”-nek nincsegyértelmű ellentétpárja, amihez viszonyít-hatnánk. Önbecsülés esetében az IAT-k több-sége valamely, az emberek összességére vo-natkozó gyűjtőfogalmat használja másik

énjó rossztöbbiek

szörnyű

E I

6–7. blokkA két utolsó blokkban ismét négy kategória jelenik meg, dea 3–4. blokkhoz képest két kategória (én és többiek) helyetcserélt. Így most már a többiek a jó, az én a rossz kategória -címkével áll párban. A feladat az eddigiekkel megegyezik.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 38


céltárgyként, de felmerülhet az is, hogy egysemleges attitűdtárgyat válasszunk (példáulelektromosság, Palfai és Ostafin, 2003). JelenIAT-ben az általános tendenciát követve azemberek összességét leíró gyűjtőfogalommellett döntöttünk, és kategóriacímkéneka „többiek”-et választottuk.

A tulajdonságdimenzió két kategória-címkéjének meghatározásakor azt kellettszem előtt tartanunk, hogy tesztünkkel glo-bális önértékelést mérünk. Így ki kellett zár-nunk azokat a szavakat, amelyek az önbe-csülésnek csak egy vetületét fedik le (példáulszociális vagy kompetenciaalapú önbecsü-lés), és olyan kategóriacímkéket kellett ke-resnünk, amelyek összességében írják le azénre irányuló attitűdöt. Végül a jó és a rosszkategóriacímkékre esett a választásunk.

Ingerszavak A négy kategóriacímke meghatározása utána következő lépés az egyes kategóriákhoztartozó ingerszavak kiválasztása volt. Ebbena fázisban számos szempontot egyszerre kel-lett figyelembe vennünk: (a) Ingerszavak száma: Legalább három in-gerszót kell rendelni minden kategóriához.Az ingerszavak száma három felett nem be-folyásolja az IAT eredményét, így inkább ke-vesebb, de az alábbi kritériumok mindegyi-kének megfelelő szót érdemes választanunk(Greenwald et al., 1998; Nosek et al., 2005). (b) A kategória pontos reprezentációja: Azingerszavaknak pontosan kell reprezentál-niuk a kategóriát. Nem elfogadható, ha a sza-vak összessége csak a kategória egy részétfedi le, vagy ha a vizsgálni kívánt kategóriá-nál tágabb fogalmat mér. Például az ügyes,okos, szép ingerszavak csak a képességeketés a külsőt írják le, de nem foglalják maguk-ban a szociális önértékelést (Lane et al.,2007; Nosek et al., 2005).

(c) Egyértelmű ingerszavak: Lényeges, hogya szavak egyértelműen kapcsolódjanak ahhoza kategóriához, amit reprezentálnak, és nelegyen olyan másodlagos jelentésük, amelylassíthatja a kategorizációt. Például a töb-biek kategóriához nem rendelhettük a „má-sok”-at ingerszóként, mert a szónak létezikegy olyan jelentése is, hogy „másmilyenek”.Ez elindíthatott volna a kitöltőben egy olyanasszociációs láncolatot, hogy „én ilyen va-gyok, de a többiek mások (azaz másmilye-nek)” (Lane et al., 2007).(d) A fosztóképzővel képzett szavak kerü-lése: A fosztóképzővel képzett szavak (pél-dául sikertelen) esetében először az eredetijelentés kerül feldolgozásra, és csak utánaa képzett szó. Ezeket a szavakat azért érde-mes kerülni, mert a fenti folyamat a reakció-idő meghosszabbodását eredményezi (Laneet al., 2007).(e) Jelentés alapján történő kategorizációbiztosítása: Fontos, hogy a szavakat ne le-hessen a jelentésükön kívül más szempontokalapján csoportosítani. Például ha az egyikkategóriá ba tartozó szavak ugyanazzal a be-tűvel kezdődnek vagy lényegesen hosszab-bak, mint egy másik kategória ingerszavai,akkor elképzelhető, hogy a kitöltő ezen for-mai szempontok és nem a jelentés alapjánfog kategorizálni (Lane et al., 2007; Noseket al., 2007).(f) Kézenfekvő lenne a feltételezés, hogyfontos szempont a szavak ismerőssége, azaza mindennapi nyelvben való előfordulásigyakoriság. Az empirikus vizsgálatok egy-behangzó eredményei alapján (Dasgupta etal., 2003; Ottaway et al., 2001; Rudman et al.,1999 ) azonban ennek nincs jelentősége, ígyerre mi sem voltunk tekintettel.

A fenti szempontok összességét figye-lembe véve a következő ingerszavakat vá-lasztottuk: ÉN: én, énbennem, önmagam,


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 39


saját; TÖBBIEK: ők, őbennük, többiek, má-soké; JÓ: jó, kiváló, remek, csodás; ROSSZ:rossz, borzasztó, iszonyú, szörnyű.

Design

A blokkok száma A klasszikus IAT-ben hét blokkban követikegymást a feladatok. Ugyanakkor ettől el islehet térni, például úgy, hogy összevonjukaz azonos feladatokat tartalmazó blokkokategyetlen blokkba (3–4., illetve 6–7. blokk-ból egy-egy blokk képzése). ÖnbecsülésIAT-nk ben a klasszikus IAT-designt követ-tük és hét blokkba osztottuk a kategorizá-ciós feladatokat.

A blokkok sorrendjeA blokkok sorrendje azért lényeges, mert azIAT végső eredményét a tanulási hatás miattbefolyásolja, hogy a kitöltő milyen párosí-tásban találkozik először a négy kategóriával.Az első párosítást a kitöltő könnyen megta-nulja (3–4. blokk), a fordított párosítás ese-tében (6–7. blokk) azonban meg kell változ-tatnia a már megtanult sémát, és ez hosszabbreakcióidőt és több hibát eredményez. Haa teszt az [én + jó / többiek + rossz] párosí-tással kezdődik, akkor valamivel magasabbimplicit önértékelést mérünk, mint ha a kitöltőelőször az [én + rossz / többiek + jó] kombi-nációval találkozik. Az IAT irodalmában eztsorrendi hatásnak nevezik. Jelen tanulmány-ban az [én + jó / többiek + rossz] párosítás-sal kezdődő sorrendre „A” blokk sorrendként,az [én + rossz / többiek + jó] párosítással kez-dődőre „B” blokk sorrendként hivatkozunk.

A kutatások egy részében a kitöltők fele(például a páratlan sorszámú résztvevők) azegyik, másik fele (például a páros sorszámúrésztvevők) a másik párosítással kezd. Máskutatásokban az összes kitöltő ugyanolyan

sorrendben kapja a feladatokat. Mindkétmegoldás mellett szólnak érvek, és a döntéstaz alapján hozzuk, hogy mire használjuk azIAT-t. Ha az a cél, hogy az implicit önbecsü-lés abszolút szintjét meghatározzuk, akkorcélszerű, ha a kitöltők egyik fele az egyik,másik fele a másik párosítással kezd. Haazonban az a szándékunk, hogy az implicitönértékelés és egy másik konstruktum közöttikapcsolatot vizsgáljuk, akkor a feladatok sor-rendjéből származó variancia kiküszöböléseérdekében jobb, ha minden résztvevő ugyan-olyan sorrendben tölti ki az IAT-t. Vizsgála-tainkban a céltól függően választottunk a kétmegoldás közül.

Kategorizációs feladatok az egyesblokkokon belül

Az egyes feladatok felépítésével és ismétlő-désével kapcsolatban több kérdés is felmerül: – A feladatok száma az egyes blokkokban:A klasszikus IAT-ben a gyakorló blokkokban(1., 2., 5. blokk) és a négy kritikus blokkbólkettőben (3., 6. blokk) húsz, míg két másikkritikus blokkban (4., 7. blokk) negyven ka-tegorizációs feladat szerepel. IAT-nkben mi isezt a szerkezetet követtük, de a feladatokszámát az 5. blokkban húszról negyvenreemeltük. A kitöltőnek így több lehetőségevan gyakorolni az én és a többiek kategória-címkék felcserélt helyzetét, ami Nosek ésmunkatársai (2005) szerint csökkenti a sor-rendi hatást. – Az ingerszavak követési sorrendje: A kri-tikus blokkokban a céltárgy és a tulajdon-ságdimenzió ingerszavai egyenként váltjákegymást. Ez Klauer és Mierke (2005) szerintfontos a teszt megbízható működése szem-pontjából. A könnyebb megkülönböztethe-tőség érdekében a klasszikus IAT-designt kö-vetve fehér betűkkel tüntettük fel a céltárgy

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 40


ingerszavait és zölddel a tulajdonságdimen-zió ingerszavait. – Az ingerszavak követési ideje: Az inger-szavak követési idejének a 150 ms – 750 msintervallumon belül nincs hatása az IAT ered-ményére (Greenwald et al., 1998). Önbecsü-lés IAT-nkben 250 ms telik el egy kategori-zációs feladat helyes megoldása ésa következő ingerszó megjelenése között. – Visszajelzés a hibákról: Hibás válasz ese-tén a program piros X-szel jelez a kitöltőszámára, aki a következő feladat előtt ki kelljavítsa a hibát a másik billentyű lenyomásá-val. Reakcióidőnek az ingerszó megjelené-sétől a helyes válaszig eltelt időt regisztráljuk.Mivel ez a reakcióidő valószínűleg lényege-sen hosszabb, mint ha a kitöltő már az elsőpróbálkozásnál helyes választ adott volna,a hibát máshogy nem „büntetjük”. Az IATirodalmában ezt nevezik a hiba beépített bün-tetésének (built-in error penalty).

Az Önbecsülés IAT felépítését az 1. táb-lázat szemlélteti.

A végső pontérték kiszámítása és azadatok tisztítása

A végső pontérték kiszámításánál csak a kri-tikus blokkokban (3–4., illetve 6–7. blokk)

nyújtott teljesítményt vesszük figyelembe.Az IAT irodalmában D-értéknek hívott végsőpontértéket úgy kapjuk, hogy meghatározottalgoritmus alapján az [én + jó / többiek +rossz] párosítás feladatainak reakcióidőit az[én + rossz / többiek + jó] párosítás feladatai -nak reakcióidejéhez hasonlítjuk. A hibás vá-laszokat a fent említett beépített büntetés al-kalmazásával vesszük figyelembe, azaz hibásválasz esetén a reakcióidő az ingerszó meg-jelenésétől a helyes válaszig eltelt idő lesz.Vizsgálatunkban az IAT javított pontozásialgoritmusát (Greenwald et al., 2003) hasz-náltuk a D-érték kiszámításához. Az algorit-musba beépített adattisztításon kívül a gon-datlan kitöltés gyanúja miatt (Nosek et al.,2009) módszereit követve kizártuk azokata személyeket, akik – a kritikus blokkokban összességébena feladatok több mint 10%-ában 300 ms-nálgyorsabban adtak választ; vagy– a kritikus blokkokban összességében30%-nál többet hibáztak; vagy– a kritikus blokkok bármelyikében 40%-nál többet hibáztak.


1. táblázat. A magyar nyelvű Önbecsülés IAT felépítése

„A” blokk sorrend „B” blokk sorrend

Blokkszáma

Gyakorlóvagy

kritikus

Kategorizációsfeladatok száma

„E” billenty hözrendeltkategória

„I” billenty hözrendeltkategória

„E” billenty hözrendeltkategória

„I” billenty hözrendeltkategória

1 gyakorló 20 én többiek többiek én

2 gyakorló 20 jó rossz jó rossz

3 kritikus 20 én + jó többiek + rossz többiek + jó én + rossz

4 kritikus 40 én + jó többiek + rossz többiek + jó én + rossz

5 gyakorló 40 többiek én én többiek

6 kritikus 20 többiek + jó én + rossz én + jó többiek + rossz

7 kritikus 40 többiek + jó én + rossz én + jó többiek + rossz

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 41


A MAGYAR NYELVŰ ÖNBECSÜLÉSIAT VALIDÁLÁSA SERDÜLŐ MINTÁN

Az egészséges serdülők mintáján történő va-lidálás célja (1) a belső konzisztencia, (2)a teszt-reteszt korreláció, (3) az explicit ön-értékeléssel való kapcsolat és (4) az öncsa-lással, illetve a jó benyomáskeltéssel valóegyüttjárás vizsgálata volt.

Módszer

A serdülővizsgálat több almintából állt. Azegyes almintákon különböző mérőeszközö-ket vettünk fel és eltérő eljárásokat alkal-maztunk. A Módszer fejezet végén található2. táblázat összefoglalja az egyes almintákjellemzőit és az alkalmazott mérőeszközöket.

MintaA serdülő minta nyolc budapesti és Pest me-gyei középiskola tizenhét osztályából állt.A végső mintába összesen 401 fő került(44,1% fiú, életkori átlag 16,3 év 1,10 évszórással), közülük 21 fő esetében bizonyultérvénytelennek az IAT-pontszám az adat-tisztítás során. A teljes minta három almintá-ból épült fel: S1 alminta: 101 fő (40,4% fiú)két iskola öt osztályában. 15–18 éves serdü-lők, életkori átlag 16,8 év 0,93 év szórással.S2 alminta: 216 fő (46,0% fiú) öt iskola ki-lenc osztályában. 15–19 éves serdülők, élet-kori átlag 16,6 év 0,93 év szórással. S3 al-minta: 84 fő (44,0% fiú) egy középiskolahárom osztályában. 14–16 éves serdülők,életkori átlag 14,9 év 0,47 év szórással.

MérőeszközökVizsgálatainkban implicit önbecsülést, exp-licit önbecsülést és a kitöltést befolyásoló té-nyezőket mértünk:– Rosenberg Önértékelés Skála (Kökönyei,2003; Rosenberg, 1965; Urbán és mtsai,

2013): A globális önértékelést mérő Rosen-berg Önértékelés Skálában a válaszadók ötegyenes és öt fordított tételre válaszolnakegy négyfokozatú Likert-skálán. A magasabbösszpontszám magasabb globális önértéke-lést jelent. A skála reliabilitása a serdülő min-tán megfelelő (Cronbach-alfa = 0,784).– Állapot Önértékelés Skála (Heatherton ésPolivy, 1991): A pillanatnyi önértékelést fel-táró Állapot Önértékelés Skálán a válaszadókhét egyenes és tizenhárom fordított tételreválaszolnak egy ötfokozatú Likert-skálán.A magasabb pontszám magasabb állapot ön-értékelést jelez. A serdülő mintán a skálamegbízhatósága magas (Cronbach-alfa = = 0,871).– Kéttételes Explicit Önértékelés Kérdőív:Az explicit önbecsülés vizsgálatára az indirektmérőeszközök internetes demonstrációs ol-dalán, a Project Implicit Mental Health hon-lapon (implicitmentalhealth.org) egy kéttételeskérdőívet használnak. A mérőeszköz célja,hogy úgy mérje az önértékelést, ahogyan azIAT: az eszköz nem az abszolút, hanema másokhoz viszonyított önbecsülést ragad-ja meg. A magyar Kéttételes Explicit Önér-tékelés Kérdőív az eredeti angol verzió for-dítása. A kitöltő összesen két kérdésre válaszol:1. Mennyire tartod magad jónak vagy rossz-nak? Illetve 2. Mennyire tartasz másokat jó-nak vagy rossznak? A kilencfokú Likert-skálán az 1 a „maradéktalanul rossz”-at, a 9a „maradéktalanul jó”-t jelenti. A másokhozviszonyított explicit önértékelés kiszámítá-sához az 1. kérdésre adott pontszámból ki-vonjuk a 2. kérdésre adott pontszámot. – Balanced Inventory of Desirable Res-ponding (BIDR, Paulhus, 1991; Steenkamp etal., 2010): A Balanced Inventory of DesirableResponding (Paulhus, 1991) két skálával ra-gadja meg a kérdőíves válaszadást torzító té-nyezőket: Az Öncsalás skála az intro spekció

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 42


hiányát számszerűsíti (például „mindig tudom,miért szeretem a dolgokat”), míg a Jó be-nyomáskeltés skála akkor ad magas értéket,ha a válaszadó szándékosan fest magáról a va-lóságosnál pozitívabb képet (például „néha ha-zudok, ha kell”). Vizsgálatunkban az eredeti-leg negyventételes kérdőív rövidített változatáthasználjuk (Steenkamp et al., 2010), mely tíz-tíz tétellel méri a két al skálát. A tíz tételbőlmindkét alskála esetében öt tétel fordított, a vá-laszadók ötfokú Likert-skálán jelzik, hogymennyire értenek egyet az állításokkal. Ma-gasabb pontszám nagyobb mértékű öncsalást,illetve jó benyomáskeltést jelent.

A kérdőív magyar verziójában a két ská-la reliabilitása felnőtt mintán megfelelő (Ön-csalás esetében Cronbach-alfa = 0,680, Jó be-nyomáskeltés esetében Cronbach-alfa = 0,72),és a két skála közötti korreláció r = 0,35(Steenkamp et al., 2010). Jelen serdülő min-tán az Öncsalás skála megbízhatósága meg-felelő (Cronbach-alfa = 0,742), a Jó benyo-máskeltés skála megbízhatósága elfogadható(Cronbach-alfa = 0,665).

EljárásAz adatokat nyolc budapesti és Pest megyeiközépiskola tizenhét osztályában, iskolaiórák keretében vettük fel.

Az S1 és az S3 almintákban a válaszadókfele A, másik fele B blokksorrendben töl-tötte ki az IAT-t, míg az S2 almintában csaka B blokksorrendet használtuk. A válaszadó-kat a vizsgálati anyag kitöltése előtt nem in-formáltuk arról, hogy a reakcióidő-teszt mitmér. Az IAT és a kérdőívek sorrendje a kuta-tás eredményét a vizsgálatok többsége szerintnem befolyásolja (Hofmann et al., 2005;Nosek et al., 2005), így ennek részletezésérejelen tanulmányban nem térünk ki. Az S1 al-mintán végzett teszt-reteszt vizsgálatban azelső és a második adatfelvétel között 53 főesetében egy hét, 44 fő esetében két hét telt el.Az S1 és S2 almintákban a diákok az IAT-t ésa kérdőíveket az Inquisit3 program desktopváltozatán, az S3 almintában az Inquisit4program webes változatán töltötték ki.2

Az adatfelvétel önkéntes és anonim volt,a serdülők a kitöltést bármikor abbahagyhat-ták. Az anonimitást egyedi sorszámok kiosz-tásával biztosítottuk. A teszt-reteszt felvétel-


2. táblázat. A serdülő minta almintái: mintaelemszám, demográfiai jellemzők és az adatfelvételbenhasznált mérőeszközök

Alminták N Életkor:átlag

(szórás)

Fiúkaránya(%)

IAT1 Tesztreteszt

RosenbergÖnértékelés

Skála

KéttételesExplicit

ÖnértékelésKérd ív

ÁllapotÖnértékelés

Skála

BIDR

S1 101 16,8 (0,93) 40,4 + + + +

S2 216 16,6 (0,93) 46,0 + + + +

S3 84 14,9 (0,47) 44,0 + + + +

Összesen 401 16,3 (1,10) 44,1 380 97 395 311 84 300

1 21 fő esetében az IAT pontszámát az adattisztítás során érvénytelennek minősítettük.2 Az Inquisit program webes változata úgy működik, hogy ideiglenesen feltelepíti a programot a kitöltő számítógépére.

A reakcióidőt nem az interneten keresztül mérjük, így az internet sebessége nem befolyásolja az eredményeket.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 43


nél az első és a második felvétel adatainakösszepárosítása érdekében a diákok elmen-tették az első felvételkor kapott egyedi sor-számukat, illetve a saját maguk által válasz-tott jeligéjüket a mobiltelefonjukba, majda második felvételkor a telefonból visszake-resték a sorszámot és a jeligét, és ezeket be-írták a vizsgálati anyag megfelelő kérdései-hez.

A vizsgálatot a PPK Kutatásetikai Bi-zottsága engedélyezte, az adatfelvételhez aziskolaigazgatók, a szülők és a diákok is be-leegyezésüket adták.

A statisztikai eljárás3

Az IAT belső konzisztenciáját a szakiroda-lomban legelterjedtebb módszert követvesplit-half reliabilitással vizsgáltuk (Krauseet al., 2011; Schmukle és Egloff, 2006). A 3–4., illetve 6–7. kritikus blokkok 60-60 pró-báját véletlenszerűen félbeosztottuk. Ígyöszesen négy darab 30 próbát tartalmazó fél-blokkot kaptunk, melyek közül kettő a 3–4.blokk próbáinak egy-egy felét (blokk34_1és blokk34_2), másik kettő pedig a 6–7.blokk próbáinak egy-egy felét tartalmazza(blokk67_1 és blokk67_2). Ezek után két D-értéket számítottunk úgy, hogy a D1-értéknéla blokk34_1 és a blokk67_1 próbáit, a D2-ér-téknél a blokk34_2 próbáit és a blokk67_2próbáit használtuk a számításhoz. Végül D1és D2 együttjárásának meghatározásáraSpearman–Brown korrigált korrelációt szá-moltunk.

A statisztikai próbák elvégzése előtt a vál-tozók eloszlását a csúcsosság, a ferdeség, Q-Q plot és hisztogram vizsgálatával ellen-őriztük. A leíró statisztikák közlése után a vál-

tozókat standardizáltuk. Az adatokat SPSS21-ben elemeztük.

Eredmények

Az IAT megbízhatósága: belsőkonzisztencia és teszt-reteszt reliabilitás

Az IAT Spearman–Brown-féle korrigáltkorrelációval számított split-half reliabilitásaa serdülő mintán 0,688.

A teszt-reteszt reliabilitás esetében több-féle számítást végeztünk: vizsgáltuk az egy-hetes és a kéthetes reliabilitást, illetve az A ésB blokksorrenddel felvett IAT-k megbízha-tóságát. A 101 fős S1 almintából 97-en vet-tek részt mindkét felvételben, közülük öt főesetében az adattisztítás során érvénytelennekminősítettük az IAT-pontszámot. Végül azIAT teszt-reteszt reliabilitását 92 főn vizs-gáltuk. Az eredményeket a 3. táblázat fog-lalja össze:

3. táblázat. Az IAT teszt-reteszt reliabilitásaa serdülővizsgálatban

A mérőeszközök leíró statisztikája és korrelációi

Az IAT a semlegesnél pozitívabb önértéke-lést jelez mind fiúknál, mind lányoknál.A teszten a fiúk átlagosan 0,548, a lányok0,524 pontot értek el. A teljes mintára 0,534

N Pearson r

Egyhetes 49 0,522**

Kéthetes 43 0,383*

A blokksorrend 46 0,316*

B blokksorrend 46 0,584**

Teljes minta 92 0,458**

3 Az IAT végső pontértékének kiszámítását és az adattisztítás leírását lásd A végső pontérték kiszámítása és az adatoktisztítása című fejezetben.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 44


a D-érték átlaga, 0,314-es szórással. Míg azimplicit önértékelésben nincs szignifikánskülönbség a két nem között, addig a fiúkexplicit önértékelése mindhárom kérdőívvelmérve szignifikánsan magasabb a lányokénál.Az Öncsalás skálán a fiúk, a Jó benyomás-keltés skálán a lányok értek el magasabbpontszámot. A mérőeszközök leíró statiszti-káit a 4. táblázat foglalja össze.

A további számításokban minden mérő-eszközön elért pontszámot a teljes mintárastandardizáltunk.

Az IAT és az explicit önértékelés kérdő-ívek közötti korreláció nem szignifikáns. Azexplicit kérdőívek és az öncsalás között szig-nifikáns pozitív korreláció mutatható ki, azIAT azonban nem korrelál az öncsalással (5. táblázat).

Implicit és explicit önértékelés kapcsolata Mivel az IAT mérési hibája meglehetősennagy, ezért az implicit és explicit önbecsüléskapcsolatát a korreláción kívül máshogyan ismegvizsgáltuk. A kérdőíveken elért standar-dizált pontszámok alapján három csoportraosztottuk a mintát, majd összehasonlítottukezeknek a csoportoknak az implicit önbe-csülését. Az eredményeket az 6. táblázatszemlélteti.

Az implicit és explicit önértékeléskapcsolata az öncsalással és a jó

benyomáskeltésselAz Öncsalás és a Jó benyomáskeltés skálákonelért pontszámokból a fentiekhez hasonlóanhárom csoportot képeztünk, majd összeha-sonlítottuk ezen csoportok önértékelését.


4. táblázat. A mérőeszközök leíró statisztikái a serdülővizsgálatban a teljes mintára és nemi bontásban

(*: p < 0,05; **: p < 0,01)

5. táblázat. A mérőeszközök közötti korreláció a serdülővizsgálatban

(Pearson-korrelációk a standardizált pontszámok között (*: p < 0,05; **: p < 0,01)

2. 3. 4. 5. 6.

1. IAT –0,017 0,062 0,045 –0,080 0,046

2. Rosenberg Önértékelés Skála 0,784** 0,302** 0,478** 0,077

3. Állapot Önértékelés Skála NA 0,665** 0,211

4. Kéttételes Explicit Önértékelés Kérd ív 0,145* 0,008

5. Öncsalás 0,248**

6. Jó benyomáskeltés –

Teljes mintaátlag (SD)

Fiúkátlag (SD)

Lányokátlag (SD)

t / U

IAT 0,534 (0,314) 0,548 (0,326) 0,524 (0,304) 0,715

Rosenberg Önértékelés Skála 28,000 (5,110) 29,5 (5,070) 26,8 (4,820) 5,490**

Állapot Önértékelés Skála 72,100 (11,590) 75,9 (10,250) 69,1 (11,820) 2,747**

Kéttételes ExplicitÖnértékelés Kérd ív 0,300 (1,82) 0,8 (1,860) 0,00 (1,720) 9575,500**

BIDR Öncsalás 31,300 (5,130) 32,3 (4,790) 30,4 (5,160) 3,301**

BIDR Jó benyomáskeltés 31,400 (5,430) 30,7 (5,100) 32,0 (5,540) 9247,500*

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 45


A két standard explicit kérdőív esetében(Rosenberg Önértékelés Skála és Állapot Ön-értékelés Skála) a magasabb öncsalással, il-letve benyomáskeltéssel jellemezhetők szig-nifikánsan magasabb önértékelés-pontszámot

értek el. A Kéttételes Explicit Kérdőív pont-számai nem mutatnak szignifikáns összefüg-gést az öncsalással és a jó benyomáskeltéssel.Az eredményeket a 7. táblázat foglalja össze.

6. táblázat. Az IAT pontszámai alacsony, átlagos és magas explicit önbecsüléssel rendelkezők körében a serdülővizsgálatban.

Az explicit önbecsülés csoportjai:alacsony: zscore < –1, átlagos: –1 < zscore < +1, magas: +1 < zscore, *:p < 0,05; **: p < 0,01

7. táblázat. Az önértékelés-pontszámok összefüggései az öncsalással és a jó benyomáskeltéssela serdülővizsgálatban.

Az öncsalás és a jó benyomáskeltés csoportjai:alacsony: zscore < –1, átlagos: –1 < zscore < +1, magas: +1 < zscore, *: p < 0,05; **: p < 0,01

IAT (zscore) F érték

Rosenberg Önértékelés Skála

alacsony 0,152

közepes 0,034 2,349

magas –0,234

Állapot Önértékelés Skála

alacsony 0,155

közepes 0,228 0,278 (Welch)

magas 0,315

Kéttételes Explicit Önértékelés Kérd ív

alacsony –0,172

közepes –0,075 0,845

magas 0,076

IAT RosenbergÖnértékelés


Kéttételes ExplicitÖnértékelés

Zscore F Zscore Welch Zscore F Zscore F

Öncsalás alacsony 0,175 –0,568 –0,841 –0,226

közepes –0,090 2,580 0,094 18,754** –0,005 17,682** 0,043 1,098

magas –0,259 0,677 0,909 0,066

Jó benyomáskeltés

alacsony –0,040 0,114 –0,118 0,036

közepes –0,128 1,961 –0,031 4,136* –0,158 3,509* –0,010 0,032

magas 0,187 0,474 0,519 0,026

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 46


A serdülőkkel végzett vizsgálateredményeinek összefoglalása4

A serdülő mintán az Önbecsülés IAT meg-bízhatósága megfelelőnek bizonyult. Másvizsgálatokhoz hasonlóan a belső konzisz-tencia kedvezően alakult, míg a teszt-retesztvizsgálat közepesen erős időbeli stabilitástmutatott (Krause et al., 2011; Nosek et al.,2007; Rudolph et al., 2008). A teszt-retesztkorreláció az egyhetes különbséggel felvetttesztek esetében magasabb volt, mint a két-hetes eltéréssel kitöltött teszteknél, illetvekedvezőbben alakult a B blokksorrendnél,mint az A blokksorrendnél. A teljes mintárakapott 0,45-ös teszt-reteszt korreláció inter-pretálásánál érdemes azt is figyelembe venni,hogy a felvétel serdülőkkel készült, akiknekönbecsülése a felnőttekénél labilisabb (Trzes-niewski et al., 2003).

Az implicit önértékelés mindkét nem ese-tében pozitív volt, nemi különbséget nem ta-láltunk. Az implicit és az explicit önértékelésegymástól függetlennek bizonyult, ami össz-hangban van más vizsgálatok eredményeivel,melyek szerint a két konstruktum nem vagycsak gyengén korrelál egymással (Bar-Ananés Nosek, 2012; Krause et al., 2011; Krizan ésSuls, 2008). A két standard önértékelés kér-dőív (Rosenberg Önértékelés Skála és Álla-pot Önértékelés Skála) mind az Öncsalással,mind a Jó benyomáskeltéssel pozitívan kor-relált, az IAT azonban egyik skálával semmutatott szignifikáns együttjárást.

A serdülővizsgálat fontos korlátja, hogyaz Állapot Önértékelés Skálát és a BIDR-kérdőívet magyar mintán még nem validál-ták. A magyar nyelvű Állapot ÖnértékelésSkála pszichometriai mutatóinak vizsgála-

tára jelen kutatásban kerül sor. A BIDR-kér-dőívnek két rövidített változata ismert (Muschet al., 2002; Steenkamp et al., 2010), melyekaz eredeti negyven tételből más-más itemekettartalmaznak. Vizsgálatunkban Steenkampés munkatársai (2010) változatát választot-tuk, mert ezt a verziót már használták magyarnyelven (Steenkamp et al., 2010), míg Muschés munkatársai (2002) verzióját szinte kizá-rólag német nyelven alkalmazták. Ugyanak-kor elképzelhető, hogy a Musch és munka-társai (2002) által kidolgozott változatreliabilitása magasabb lett volna.

A MAGYAR NYELVŰ ÖNBECSÜLÉSIAT VALIDÁLÁSA FELNŐTT MINTÁN

A felnőtt mintán történő validálás célja (1) a bel ső konzisztencia, (2) az explicit ön-értékeléssel való együttjárás és (3) az öncsa-lással, illetve a jó benyomáskeltéssel valókapcsolat vizsgálata volt.

Módszer

Minta és eljárásA vizsgálat interneten keresztül történt, a vá-laszadókat a Mindennapi Pszichológia fo-lyóirat olvasói közül toboroztuk. A folyóirat2014. februári számában megjelent Nemtu-datos önértékelés című cikk (Józan, 2014)felhívta a figyelmet arra, hogy a MindennapiPszichológia honlapjáról elérhető egy olyanteszt, amely a nemtudatos önértékelést méri.Így a serdülőkkel végzett vizsgálattól elté-rően a felnőtt kitöltők tudták, hogy a reak-cióidő-teszt mit mér. A válaszadók az IAT-t ésa kérdőíveket az Inquisit4 webes változatántöltötték ki. A mintába végül 240 fő került


4 Jelen alfejezet csak az eredmények rövid összefoglalását tartalmazza. Az összefüggések megvitatása a Megvitatásfejezetben található.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 47


(14,5% férfi), akik közül öt fő esetében bi-zonyult érvénytelennek az IAT-pontszám azadattisztítás során.

MérőeszközökA vizsgálatban Önbecsülés IAT-t, RosenbergÖnértékelés Skálát, Állapot Önértékelés Ská-lát, Kéttételes Explicit Önértékelés Kérdőívetés a Balanced Inventory of Desirable Res-ponding húsztételes rövidített változatát vet-tük fel. A mérőeszközök bemutatását lásdA magyar nyelvű Önbecsülés IAT validálásaserdülő mintán című fejezetben. A kérdőívekreliabilitása a felnőtt mintán is megfelelővolt, bár a BIDR Jó benyomáskeltés skálájá-nak belső konzisztenciája az elvártnál vala-mivel alacsonyabb (Cronbach-alfák: Rosen-berg Önértékelés Skála: 0,890, ÁllapotÖnértékelés Skála: 0,913, BIDR Öncsalás:0,667, BIDR Jó benyomáskeltés: 0,591).

Statisztikai eljárásA statisztikai eljárás megegyezik a serdülő-vizsgálatban leírtakkal.

Eredmények

Az IAT belső konzisztenciájaAz IAT Spearman–Brown-féle korrigált kor-relációval számított split-half reliabilitása0,800.

A mérőeszközök leíró statisztikája éskorrelációi

Az IAT a semlegesnél pozitívabb önbecsüléstjelez. A teljes mintán a D-érték átlaga 0,6450,315-ös szórással. Az implicit önértékeléstekintetében az egyes demográfiai csopor-tok között nem mutatható ki szignifikáns kü-lönbség (8. táblázat).

A további számításokban minden pont-számot standardizáltunk.

8. táblázat. A mérőeszközök leíró statisztikája a felnőttvizsgálatban a teljes mintán és demográfiai csoportok szerinti bontásban

(Pearson-korrelációk a standardizált pontszámok között, *: p < 0,05; **: p < 0,01)

Telje

s(N=24

0)átlag

(SD)

Férfi(N=34

)átlag

(SD)

N(N

=20

6)átlag

(SD)

t/U

=<30

év(N

=13

0)átlag(SD)

30év

<(N

=11

0)átlag(SD)

t/U

Érettségi(N=69

)átlag(SD)

Diplom

a(N

=17

1)átlag(SD)

t/U

IAT

0,657 0,6433318,000

0,614 0,6825950,000

0,652 0,6425503,000

(0,315) (0,374) (0,305) (0,308) (0,322) (0,311) (0,318)

Rosenberg 27,8 27,9 27,80,054

27,1 28,7*–2,469

26,9 28,1–1,673

Önértékelés (5,19) (5,18) (5,21) (4,95) (5,36) (5,61) (4,99)

Állapot 70,2 70,9 70,13501,500

68,1 72,7*5721,000

68,3 71,05296,000

Önértékelés (13,76) (13,42) (13,84) (13,64) (13,55) (15,51) (12,97)

Kéttételes expl. 0,7 1,2* 0,62852,500

0,7 0,77148,500

0,5 0,85405,000

Önértékelés (1,42) (1,56) (1,37) (1,45) (1,38) (1,6) (1,33)

BIDR Öncsalás30,6 30,6 30,6

0,08130,2 31

–1,36430,5 30,6

–0,209(4,93) (4,25) (5,04) (5,2) (4,58) (5,38) (4,75)

BIDR Jóbenyomásk.

30,2 30,1 30,2–0,092

30,0 30,4–0,438

30,6 300,784

(5,06) (4,85) (5,1) (5,15) (4,96) (4,89) (5,13)

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 48


Az IAT és a kérdőívek pontszámai közöttnem mutatható ki szignifikáns lineáris együtt-járás. Kivétel ez alól az Állapot ÖnértékelésSkála, mely gyenge szignifikáns korrelációtmutat az IAT-vel. A Rosenberg ÖnértékelésSkála és az Állapot Önértékelés Skála köze-pesen erősen együttjár az Öncsalással, denem korrelál a Jó benyomáskeltéssel. A mé-rőeszközök közötti korrelációt a 9. táblázattartalmazza.

Implicit és explicit önbecsülés kapcsolataA kérdőívekben elért standardizált pontszá-mok alapján három csoportra bontottuk

a mintát, majd összehasonlítottuk a háromcsoport implicit önbecsülését. A három cso-port között egyik esetben sem találtunk szig-nifikáns eltérést az implicit önbecsülésben.Az eredményeket a 10. táblázat szemlélteti.

Az implicit és explicit önértékelés kap-csolata az öncsalással és a jó benyomáskel-téssel

Az Öncsalás és a Jó benyomáskeltés ská-lákon a fentiekhez hasonlóan három csopor-tot képeztünk, majd összehasonlítottuka csoportok önbecsülését. Az implicit önbe-csülés esetében nem találtunk szignifikánsösszefüggést sem az öncsalással, sem a jó


9. táblázat. A mérőeszközök közötti korreláció a felnőttvizsgálatban

(Pearson-korrelációk a standardizált pontszámok között, *: p < 0,05; **: p < 0,01)

10. táblázat. Az IAT pontszámai alacsony, átlagos és magas explicit önértékeléssel rendelkezőkkörében a felnőttvizsgálatban.

Az explicit önértékelés csoportjai: alacsony: zscore < –1, átlagos: –1 < zscore < +1, magas: +1 < zscore, *: p < 0,05; **: p < 0,01

IATzscore

F érték

Rosenberg Önértékelés Skála

alacsony –0,139

közepes –0,022 0,967

magas 0,166

Állapot Önértékelés Skála

alacsony –0,278

közepes 0,003 2,233

magas 0,199

Kéttételes Explicit Önértékelés Kérd ív

alacsony –0,287

közepes 0,057 1,677

magas –0,155

2 3 4 5 6

1. IAT 0,119 0,144* 0,038 0,075 –0,097

2. Rosenberg Önértékelés Skála 0,807** 0,145* 0,525** –0,040

3. Állapot Önértékelés Skála 0,144* 0,547** 0,032

4. Kéttételes Explicit Önértékelés Kérd ív 0,007 –0,097

5. Öncsalás 0,309**

6. Jó benyomáskeltés –

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 49


benyomáskeltéssel. Az explicit önértékeléskét mérőeszköze (Rosenberg ÖnértékelésSkála és Állapot Önértékelés Skála) maga-sabb önértékelést jelzett azoknál, akik ma-gasabb öncsalással jellemezhetők, de a jó be-nyomáskeltéssel egyik explicit mérőeszközpontértékei sem függtek össze. Az eredmé-nyeket a 11. táblázat szemlélteti.

A felnőtt mintán végzett vizsgálateredményeinek összefoglalása

Az IAT belső konzisztenciája a felnőtt min-tán kifejezetten magas volt, és meghaladtaa serdülő mintán kapott értéket. A kedve-zőbb split-half reliabilitás valószínűleg annakköszönhető, hogy a felnőttvizsgálatban a vá-laszadók motiváltabbak voltak, mint a ser-dülőkutatásban. Míg a serdülők egy szerve-zett iskolai adatfelvételben vettek részt, addiga felnőttek saját érdeklődésüktől vezéreltetvetöltötték ki a teszteket.

Az implicit önbecsülés a semlegesnélpozitívabb volt a felnőttek esetében is, ésnem találtunk szignifikáns különbséget azegyes demográfiai csoportok között. Az IATgyenge szignifikáns együttjárást mutatott

az Állapot Önértékelés Skálával és nem kor-relált a Rosenberg Önértékelés Skálával.Greenwald és Farnham (2000) eredményei-vel megegyezően az implicit önbecsülés füg-getlennek bizonyult az öncsalástól és a jóbenyomáskeltéstől, a két standard kérdőívpedig közepesen erős együttjárást mutatott azöncsalással, de nem korrelált a benyomás-keltéssel.

A felnőtt mintán végzett vizsgálatnak többkorlátja is van. Egyrészt a válaszadók több mintnégyötöde nő, több mint fele harminc év alattivolt, és szinte minden kitöltő rendelkezettlegalább középfokú iskolai végzettséggel.Másrészt az Állapot Önértékelés Skála ésa BIDR Öncsalás és Jó benyomáskeltés ská-lájának validálása magyar nyelven még nemtörtént meg. Ezen hiányosságok ellenére ered-ményeink minden területen összhangban van-nak az Önbecsülés IAT-t validáló más vizs-gálatokkal (Bar-Anan és Nosek, 2012;Greenwald és Farnham, 2000; Krause et al.,2011). A felnőtt kitöltőkkel végzett kutatás to-vábbi korlátja, hogy ebben az esetben nemtörtént kétszeri adatfelvétel, és így nem tud-tunk teszt-reteszt korrelációt vizsgálni.

11. táblázat. Az önbecsüléspontszámok összefüggései az öncsalással és a jó benyomáskeltéssela felnőttvizsgálatban.

Az öncsalás és a jó benyomáskeltés csoportjai:alacsony: zscore < –1, átlagos: –1 < zscore < +1, magas: +1 < zscore

IAT RosenbergÖnértékelés


KéttételesExplicit Önért.

zscore F zscore F zscore F zscore F

Öncsalás

alacsony 0,214 –0,725 –0,741 –0,204

közepes –0,098 2,791 –0,085 37,487** –0,088 71,994** 0,039 0,782

magas 0,268 1,068 1,096 (Welch) –0,014

Jóbenyomáskeltés

alacsony 0,075 0,044 –0,067 0,123

közepes 0,036 1,597 0,010 0,225 0,021 0,136 0,021 1,400

magas –0,294 –0,102 –0,023 –0,249

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 50


MEGVITATÁS

Az eredmények összefoglalása

Jelen tanulmány célja a magyar nyelvű Ön-becsülés Implicit Asszociációs Teszt validá-lása volt. Először ismertettük a mérőeszközkidolgozásának lépéseit, részletesen bemu-tatva azon szempontokat, amelyeket az in-geranyag, a teszt procedurális jellemzői ésa végeredmény kiszámítása során figyelembekellett vennünk. Ezek után áttértünk azokraa validáló vizsgálatokra, amelyeket serdülőkés felnőttek körében végeztünk. A magyarnyelvű Önbecsülés IAT megbízható mérő-eszköznek bizonyult. Vizsgálataink szerintaz implicit önbecsülés nem vagy csak alig járegyütt az explicit önbecsüléssel, így a kér-dőívekkel mérhető önértékeléstől tisztán el-különíthető konstruktum.

A mérőeszköz megbízhatósága a belsőkonzisztencia és a teszt-reteszt vizsgálat alap-ján megfelelőnek bizonyult. Split-half relia-bilitása magas, a kérdőíveknél megszokott0,7–0,8-as tartományban mozog. Más kuta-tásokhoz hasonlóan a teszt-reteszt vizsgálateredménye a belső konzisztenciánál kevésbékedvező, és csupán közepesen erős időbelistabilitást jelez (Krauset et al., 2011; Ru-dolph et al., 2008). Erre többféle magyará-zatot találhatunk: Egyrészt az IAT vonás ésállapot önértékelést egyszerre mér, így a pil-lanatnyi események is nagymértékben mó-dosíthatják eredményét. Másrészt előfordul-hatnak olyan tényezők, amelyek magáta tesztkitöltést befolyásolják: Schmuckle ésEgloff (2005) szerint például a válaszadókkülönböző tesztkitöltési stratégiákat próbál-gathatnak vagy gondolkodhatnak azon, hogymit és hogyan mér a teszt. Esetünkben az isrontja a teszt-reteszt korrelációt, hogy ezta vizsgálatot csak serdülők körében végeztük

el, akiknek önértékelése labilisabb, minta felnőtteké (Trzesniewski et al., 2003).

Az implicit önbecsülés – más vizsgála-tokkal (Greenwald és Farnham, 2000; Krauseet al., 2011; Rudolph et al., 2008) összhang-ban – a semlegesnél pozitívabbnak bizonyultminden demográfiai csoportban. Az énre irá-nyuló semlegesnél pozitívabb implicit attitűdnemtől, kortól és kultúrától függetlenül oly-annyira általános, hogy még súlyos pszicho-patológiákban is megfigyelhető. A jelenséghátterében álló tényezőkről többféle hipoté-zist is megfogalmaztak, de a kérdés még nemtisztázott. Az általánosan jellemző pozitívimplicit önértékelésben szerepet játszhatnaka kora gyermekkori pozitív visszajelzések(Yamaguchi et al., 2007; Kohut-Wolf, 1978)és az énnel kapcsolatos illúziók és elhárításokis (Greenwald és Pratkanis, 1984; Taylor,1989). A nemek között Bosson és munkatár-sai (2000), valamint Greenwald és Farnham(2000) eredményeihez hasonlóan mi sem ta-láltunk különbséget, ugyanakkor a felnőt-teknél szignifikánsan magasabb implicit ön-értékelést mértünk, mint a serdülők esetében.

Az implicit önbecsülés kutatásának egyiklegfontosabb kérdése, hogy az önbecsülésnekez a szintje milyen viszonyban áll az explicitönértékeléssel. A két konstruktum összefüg-géseinek vizsgálatára az IAT mellett három-féle kérdőívet használtunk, így biztosítva azt,hogy explicit méréseinkkel minél jobbanmegközelítsük az IAT által mért konstruktu-mot. Mivel az IAT egyszerre vizsgál vonás-és állapotszintű önértékelést, illetve az ön-becsülést mások megítélésének viszonylatá-ban ragadja meg, ezért ezeket a jellemzőketpróbáltuk mérni az explicit mérőeszközökkelis. A Rosenberg Önértékelés Skálával globá-lis önértékelést, az Állapot Önértékelés Ská-lával az állapot szintű önbecsülést, a Kétté-teles Explicit Önértékelés Kérdőívvel pedig


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 51


a másokhoz viszonyított önértékelést kíván-tuk feltárni. Annak ellenére, hogy az explicitönértékelést többféleképpen mértük, számosmás vizsgálattal összhangban (Bar-Anan ésNosek, 2012; Greenwald és Farnham, 2000;Krause et al., 2011) az implicit és explicit ön-becsülés nem vagy csak gyengén korreláltegymással.

Az együttjárás hiányát a dualfolyamat-elméletek (Epstein, 1998; Lieberman et al.,2002; Strack és Deutsch, 2004) és a kitöltésisajátosságok különbségei magyarázhatják.A duálfolyamat-elméletek szerint az infor-mációfeldolgozásnak két alapvetően eltérőmódon működő szintjét különböztethetjükmeg: Az asszociatív vagy más néven tapasz-talati rendszer automatikusan, gyorsan, nem-tudatosan és erőfeszítés nélkül működik, ez-zel szemben a propozicionális vagy másnéven racionális rendszer kontrolláltan, rela-tíve lassan, tudatosan és több kognitív ener-giát használva funkcionál. E két rendszeregymástól függetlenül, mégis folyamatos in-terakcióban végzi az információfeldolgozást.Az implicit és explicit önértékelés közöttiegyüttjárás hiányát ezek alapján úgy magya-rázhatjuk, hogy az implicit önbecsülés inkábba tapasztalati rendszerhez, míg az explicit ön-értékelés inkább a racionális rendszerhez kap-csolódik (Epstein és Morling, 1995). A kétkonstruktum függetlenségét emellett a kitöl-tés sajátosságaival és kontextuális hatásokkalis indokolhatjuk: az IAT eredményére a kog-nitív rugalmasság (Mierke és Klauer, 2001)és a pillanatnyi események (DeHart és Pel-ham, 2007; Dijksterhuis, 2004) is hatnak, ez-zel szemben a kérdőívre adott válaszokat in-kább az introspekció mértéke, a szociáliskívánatosság és a válaszadási stratégiák be-folyásolják (Szokolszky, 2004).

A kétféle mérőeszközre ható tényezőketa BIDR Öncsalás és Jó benyomáskeltés ská-

láival mértük. Az IAT sem serdülők, sem fel-nőttek körében nem függött össze a két ská-lával, de a Rosenberg Önértékelés Skála és azÁllapot Önértékelés Skála mindkét mintánszignifikáns együttjárást mutatott az öncsa-lással. Az explicit mérőeszközök serdülőkkörében együttjártak a jó benyomáskeltés-sel, de a felnőtt mintán nem találtunk szigni-fikáns korrelációt. Bár ez utóbbi eredménymeglepőnek tűnik, összhangban van Green-wald és Farnham (2000) vizsgálatával, akikszintén azt találták, hogy az explicit mérő-eszközök csak az öncsalással járnak együtt,az IAT pedig független mind az öncsalástól,mind a jó benyomáskeltéstől.

Eredményeink minden területen meg-egyeznek az Önbecsülés IAT pszichometriaimutatóit vizsgáló kutatások (Bar-Anan ésNosek, 2012; Greenwald és Farnham, 2000;Krause et al., 2011) következtetéseivel. A ma-gyar nyelvű Önbecsülés IAT így jól használ-ható kutatási célokra mind serdülők, mindfelnőttek körében.

Az Önbecsülés IAT alkalmazásánakkorlátai

Az Önbecsülés IAT-vel kapcsolatban felme-rülő legfontosabb kritika, hogy az énre vo-natkozó attitűdöt mások értékeléséhez vi-szonyítja. Ez különösen azért jelent gondot,mert több személyiségelmélet (Mahler, 1975;Rogers, 1961/2010) szerint önmagunkhozvaló viszonyunk párhuzamosan alakul a má-sokra vonatkozó attiűdjeinkkel. Bár a kritikátjogosnak tartjuk, mégis számos érv szóla teszt alkalmazása mellett.

Teoretikus szempontból az IAT haszná-lata a társas összehasonlítás elmélete (Fes-tinger, 1976) alapján indokolható, mely sze-rint önértékelésünk egyik forrása a hozzánkhasonló másokkal való összehasonlítás. Gya-korlati szempontból több érvünk is lehet

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 52


a teszt alkalmazására: A legtöbb mérőesz-köz a vizsgált pszichés jelenségnek csupánegy aspektusát képes mérni (például a kér-dőívek a konstruktumnak csak a tudat szá-mára hozzáférhető részét), míg egy másikrészét nem fedik le. Az Önbecsülés IAT eb-ben az értelemben úgy tekinthető, mint egyolyan mérőeszköz, mely a nemtudatos önbe-csülésnek azt az aspektusát méri, mely a má-sokkal való összehasonlításon alapul. Így nema mérés érvényességét kell megkérdőjelez-nünk, hanem az eredmények interpretáció-jára kell gondot fordítanunk. A másik fontosgyakorlati érvünk éppen az érvényességgelkapcsolatos: Bár léteznek olyan implicit ön-értékelést mérő tesztek, amelyek abszolút ér-telemben ragadják meg az önbecsülést (pél-dául a Go-Nogo Association Test és azExtrinsic Affective Simon Task), ezekneka teszteknek a megbízhatósága messze el-marad az IAT reliabilitásától. A megbízha-tatlan mérőeszközök pedig már eleve nemadhatnak érvényes eredményt. Az IAT-nélgyengébb, de még mindig elfogadható pszi-chometriai mutatókkal rendelkező NLTugyan megoldást jelenthetne a problémára,de mivel nem teszi lehetővé az anonim adat-felvételt, ezért sok vizsgálatban nem alkal-mazható. Így ha implicit önbecsülést szán-dékozunk mérni, akkor összességébenvalószínűleg az IAT bizonyul a legjobb meg-oldásnak.

Az IAT másik fontos korlátja, hogy ered-ményét egyelőre még nagymértékben befo-

lyásolhatják az implicit önértékeléssel összenem függő torzító tényezők (például kontex-tuális hatások, kitöltési stratégiák, lásdSchmukle és Egloff, 2005). Míg csoportosfelvételkor a torzító hatások kiegyenlítőd-nek, addig az egyéni eredmények esetébenezek a hibák jelentősen módosíthatják azeredményt. Így az IAT a csoportos összeha-sonlítást végző kutatásokban már jelenleg ismegbízható és jól alkalmazható mérőeszköz,de a diagnosztikai célú felhasználáshoz mégtovábbi fejlesztésekre van szükség.

Konklúzió

Az implicit önbecsülés napjaink személyi-ség- és szociálpszichológiai kutatásainakegyre népszerűbb témája. A konstruktumegyértelműen elkülöníthető a kérdőíves vizs-gálatokban mért explicit önértékeléstől, ezértlényeges, hogy az önbecsülésnek ezt a szint-jét is megbízhatóan tudjuk mérni. Tanulmá-nyunkban az önértékelés implicit szintjét fel-táró legmegbízhatóbb eljárás, az ÖnbecsülésImplicit Asszociációs Teszt, magyar nyelvűváltozatának kidolgozását és validálását mu-tattuk be.

A teszt felnőttek és serdülők körében ismegbízhatónak bizonyult, így jól használ-ható az empirikus kutatásokban. Az eljárástnemzetközi szinten vizsgálatok sokaságábanalkalmazzák és fejlesztik, aminek eredmé-nyeként a mérőeszköz az elkövetkező évek-ben valószínűleg még megbízhatóbbá és job-ban használhatóvá válik.


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 53


SUMMARY

CONSTRUCTION AND VALIDATION OF THE HUNGARIAN VERSION

OF SELF-ESTEEM IMPLICIT ASSOCIATION TEST

Background and aims: The most widely used assessment tool for measuring implicit self-esteem is the Self-esteem Implicit Association Test. The test is designed to assess the automatic,unconscious attitude towards the self by comparing reaction times of different categorizationtasks. The study presents the construction of the Hungarian version of Self-esteem IAT andexamines its psychometric properties on adolescent and adult community samples. Methods:The two samples consisted of 401 adolescents and 240 adults. Implicit self-esteem wasassessed by the Self-esteem IAT, explicit self-esteem was measured by the Rosenberg Self-Esteem Scale, the State Self-Esteem Scale and the Two-item Explicit Self-EsteemQuestionnaire. Response-bias factors were assessed by the Self-deception and ImpressionManagement scales of the Balanced Inventory of Desirable Responding. A test-retestexamination was conducted on a subsample of 92 adolescents. Results: Internal consistencyof the Self-esteem IAT is high, its test-retest reliability is moderate. Implicit self-esteem ispositive for all demographic subgroups and is not or only weakly associated with explicit self-esteem. Furthermore, implicit self-esteem is not associated with self-deception or impressionmanagement, whereas explicit self-esteem is moderately correlated with self-deception.Discussion: The Hungarian version of Self-esteem IAT is a reliable assessment tool for bothadolescents and adults. Results are in line with findings of international research on the Self-esteem IAT and prove that implicit and explicit forms of self-esteem are clearly distinctconstructs.Keywords: implicit self-esteem, explicit self-esteem, Implicit Association Test, validation, self-deception, impression management

IRODALOM

BACCUS, J. R., BALDWIN, M. W., PACKER, D. J. (2004): Increasing implicit self-esteem throughclassical conditioning. Psychological Science, 15. 498–502.

BAR-ANAN, Y., NOSEK, B. A. (2014): A comparative investigation of seven indirect attitudemeasures. Behavior Research Methods, 46(3). 668–688.

BERNSTEIN, M. J., CLAYPOOL, H. M., YOUNG, S. G., TUSCHERER, T., SACCO, D. F., BROWN, C. M. (2013): Never Let Them See You Cry: Self-Presentation as a Moderator of theRelationship Between Exclusion and Self-Esteem. Personality and Social PsychologyBulletin, 39. 1293–1305.

BOSSON, J. K., SWANN JR, W. B., PENNEBAKER, J. W. (2000): Stalking the perfect measure ofimplicit self-esteem: The blind men and the elephant revisited? Journal of Personality andSocial Psychology, 79. 631–643.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 54


BRAUHARDT, A., RUDOLPH, A., HILBERT, A. (2014): Implicit cognitive processes in binge-eatingdisorder and obesity. Journal of Behavior Therapy and Experimental Psychiatry, 45.285–290.

DASGUPTA, N., GREENWALD, A. G., BANAJI, M. R. (2003): The first ontological challenge tothe IAT: Attitude or mere familiarity? Psychological Inquiry, 14. 238–243.

DE HOUWER, J. (2003): The Extrinsic Affective Simon Task. Experimental Psychology, 50.77–85.

DEHART, T., PELHAM, B. W. (2007): Fluctuations in state implicit self-esteem in response todaily negative events. Journal of Experimental Social Psychology, 43. 157–165.

DEHART, T., PELHAM, B. W., TENNEN, H. (2006): What lies beneath: Parenting style and implicitself-esteem. Journal of Experimental Social Psychology, 42. 1–17.

DIJKSTERHUIS, A. (2004): I like myself but I don’t know why: enhancing implicit self-esteemby subliminal evaluative conditioning. Journal of Personality and Social Psychology, 86.345–355.

EGLOFF, B., SCHWERDTFEGER, A., SCHMUKLE, S. C. (2005): Temporal stability of the implicitassociation test-anxiety. Journal of Personality Assessment, 84. 82–88.

EPSTEIN, S. (1994): Integration of the cognitive and the psychodynamic unconscious. AmericanPsychologist, 49. 709–724.

EPSTEIN, S. (1998): Cognitive-experiential self-theory: A dual process personality theory withimplications for diagnosis and psychotherapy. In BORNSTEIN, R. F., MASLING, J. M. (eds):Empirical research on the psychoanalytic unconscious, 7. American PsychologicalAssociation, Washington DC. 99–140.

EPSTEIN, S., MORLING, B. (1995): Is the self motivated to do more than enhance and/or verifyitself? In KERNIS, M. H. (ed.): Efficacy, agency, and self-esteem. Plenum, New York. 9–29.

FESTINGER L. (1976): A társadalmi összehasonlítás folyamatainak elmélete. In PATAKI F.(szerk.): Pedagógiai szociálpszichológia. Gondolat Kiadó, Budapest. 259–292.

FREUD, S. (1917/1986): Bevezetés a pszichoanalízisbe. Gondolat Kiadó, Budapest.GAWRONSKI, B., DE HOUWER, J. (2014): Implicit Measures in Social and Personality

Psychology. In REIS, H. T., JUDD, C. M. (eds): Handbook of research methods in social andpersonality psychology. Cambridge University Press, New York. 283–310.

GAWRONSKI, B., SRITHARAN, R. (2010): Formation, change, and contextualization of men-tal associations: Determinants and principles of variations in implicit measures. InGAWRONSKI, B., PAYNE, B. K. (eds): Handbook of implicit social cognition: Measurement,theory, and applications. Guilford Press, New York. 216–240.

GLASHOUWER, K. A., VROLING, M. S., DE JONG, P. J., LANGE, W.-G., DE KEIJSER, J. (2013): Lowimplicit self-esteem and dysfunctional automatic associations in social anxiety disorder.Journal of Behavior Therapy and Experimental Psychiatry, 44. 262–270.

GREENWALD, A. G., BANAJI, M. R. (1995): Implicit social cognition: attitudes, self-esteem, andstereotypes. Psychological Review, 102. 4–27.

GREENWALD, A. G., MCGHEE, D. E., SCHWARTZ, J. L. K. (1998): Measuring individualdifferences in implicit cognition: The Implicit Association Test. Journal of Personality andSocial Psychology, 74. 1464–1480.


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 55


GREENWALD, A. G., PRATKANIS, A. R. (1984): The self. In WYER, R. S., SRULL, T. K. (eds):Handbook of social cognition. Erlbaum, Hillsdale. 129–178.

HARTER, S. (1999): The construction of the self: A developmental perspective. Guilford Press,New York.

HEATHERTON, T. F., POLIVY, J. (1991): Development and validation of a scale for measuringstate selfesteem. Journal of Personality and Social Psychology, 60. 895–910.

HETTS, J. J., SAKUMA, M., PELHAM, B. W. (1999): Two Roads to Positive Regard: Implicit andExplicit Self-Evaluation and Culture. Journal of Experimental Social Psychology, 35.512–559.

HOFMANN, W., GAWRONSKI, B., GSCHWENDNER, T., LE, H., SCHMITT, M. (2005): A Meta-Analysis on the Correlation Between the Implicit Association Test and Explicit Self-Report Measures. Personality and Social Psychology Bulletin, 31. 1369–1385.

JAMES, W. (1890): The principles of psychology. Holt, New York. JUNG, C. G. (1910): The Association Method. American Journal of Psychology, 31. 219–269.KARPINSKI, A., STEINBERG, J. A. (2006): Implicit and Explicit Self-Esteem: Theoretical and

Methodological Refinements. In KERNIS, M. H. (ed.): Self-esteem Issues and Answers:A Source Book of Current Perspectives. Psychological Press, New York. 102–109.

KOHUT, H., WOLF, E. (1978): The disorders of the self and their treatment: An outline.International Journal of Psychoanalysis, 59. 413–425.

KÖKÖNYEI GY. (2003): Szubjektív jóllét. In ASZMANN A. (szerk.): Iskoláskorú gyermekekegészségmagatartása. Egészségügyi Világszervezet nemzetközi kutatásának keretébenvégzett magyar vizsgálat. „Nemzeti Jelentés” 2002, OGYEI, NDI. 93–109.

KRAUSE, S., BACK, M. D., EGLOFF, B., SCHMUKLE, S. C. (2011): Reliability of implicit self-esteem measures revisited. European Journal of Personality, 25. 239–251.

KRIZAN, Z., SULS, J. (2008): Are implicit and explicit measures of self-esteem related? A meta-analysis for the Name-Letter Test. Personality and Individual Differences, 44. 521–531.

LEARY, M. R., BAUMEISTER, R. F. (2000): The nature and function of self-esteem: Sociometertheory. In ZANNA, M. (ed.): Advances in experimental social psychology, 32. AcademicPress, San Diego. 1–62.

LIEBERMAN, M. D., GAUNT, R., GILBERT, D. T., TROPE, Y. (2002): Reflection and reflexion:A social cognitive neuroscience approach to attributional inference. Advances inExperimental Social Psychology, 34. 199–249.

LIEBERMAN, M. D., JARCHO, J. M., SATPUTE, A. B. (2004): Evidence-based and intuition-basedself-knowledge: An fMRI study. Journal of Personality and Social Psychology, 87. 421–435.

MAHLER, M. S., PINE, F., BERGMAN, A. (1975): The psychological birth of the human infant.Basic Books, New York.

MIERKE, J., KLAUER, K. C. (2001): Implicit association measurement with the IAT: Evidencefor effects of executive control processes. Zeitschrift für Experimentelle Psychologie, 48.107–122.

MORGAN, C. D., MURRAY, H. A. (1935): A method of investigating fantasies: The ThematicApperception Test. Archives of Neurology and Psychiatry, 34. 289–306.

MURSTEIN, B. I. (ed.) (1965): Handbook of projective techniques. Basic Books, New York.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 56


MUSCH, J., BROCKHAUS, R., BRODER, A. (2002): An inventory for the assessment of two factorsof social desirability. Diagnostica, 48. 121–129.

NOSEK, B. A., BANAJI, M. R. (2001): The Go/No-Go Association Task. Social Cognition, 19.625–666.

NOSEK, B. A., GREENWALD, A. G., BANAJI, M. R. (2005): Understanding and Using theImplicit Association Test: II. Method Variables and Construct Validity. Personality andSocial Psychology Bulletin, 31. 166–180.

NOSEK, B. A., GREENWALD, A. G., BANAJI, M. R. (2007): The implicit association test at age7: A methodological and conceptual review. In BARGH, J. A. (ed.): Automatic processes insocial thinking and behavior. Psychology Press, New York. 265–292.

NOSEK, B. A., SMYTH, F. L., SRIRAM, N., LINDNER, N. M., DEVOS, T., AYALA, A., BAR-ANAN, Y.,BERGH, R., CAI, H., GONSALKORALE, K., KESEBIR, S., MALISZEWSKI, N., NETO, F., OLLI, E.,PARK, J., SCHNABEL, K., SHIOMURA, K., TULBURE, B. T., WIERS, R. W., SOMOGYI M.,AKRAMI, N., EKEHAMMAR, B., VIANELLO, M., BANAJI, M. R., GREENWALD, A. G. (2009):National differences in gender–science stereotypes predict national sex differences inscience and math achievement. Proceedings of the National Academy of Sciences, 106.10593–10597.

NUTTIN, J. M. (1985): Narcissism beyond Gestalt and awareness: The name letter effect.European Journal of Social Psychology, 15. 353–361.

OTTAWAY, S. A., HAYDEN, D. C., OAKES, M. A. (2001): Implicit attitudes and racism: Effectsof word familiarity and frequency on the implicit association test. Social Cognition, 19.97–144.

PALFAI, T. P., OSTAFIN, B. D. (2003): Alcohol-related motivational tendencies in hazardousdrinkers: Assessing implicit response tendencies using the modified-IAT. BehaviourResearch and Therapy, 41. 1149–1162.

PAULHUS, D. L. (1991): Measurement and control of response bias. In ROBINSON, J. P., SHAVER,P. R., WRIGHTSMAN, L. S. (eds): Measures of personality and social psychological attitudes.Academic Press, San Diego. 17–59.

PAYNE, B. K., CHENG, C. M., GOVORUN, O., STEWART, B. D. (2005): An inkblot for attitudes:Affect misattribution as implicit measurement. Journal of Personality and SocialPsychology, 89. 277–293.

PAYNE, B. K., GAWRONSKI, B. (2010): A history of implicit social cognition: Where is it comingfrom? Where is it now? Where is it going? In GAWRONSKI, B., PAYNE, B. K. (eds):Handbook of implicit social cognition: Measurement, theory, and applications. GuilfordPress, New York. 1–15.

PENNEBAKER, J. W., MEHL, M. R., NIEDERHOFFER, K. (2003): Psychological aspects of naturallanguage use: Our words, our selves. Annual Review of Psychology, 54. 547–577.

PERUGINI, M., RICHETIN, J., ZOGMAISTER, C. (2010): Prediction of Behavior. In GAWRONSKI, B.,PAYNE, B. K. (eds): Handbook of implicit social cognition: Measurement, theory, andapplications. Guilford Press, New York.

Project Implicit Mental Health honlap: implicitmentalhealth.orgROGERS, C. R. (1961/2010): Valakivé válni. A személyiség születése. Edge 2000 Kft., Budapest.


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 57


ROSENBERG, M. (1965): Society and the adolescent self-image. Princeton University Press,Princeton.

RUDMAN, L. A., GREENWALD, A. G., MELLOTT, D. S., SCHWARTZ, J. L. K. (1999): Measuringthe automatic components of prejudice: Flexibility and generality of the ImplicitAssociation Test. Social Cognition, 17. 437–465.

RUDOLPH, A., SCHRÖDER-ABÉ, M., SCHÜTZ, A., GREGG, A. P., SEDIKIDES, C. (2008): Througha Glass, Less Darkly? European Journal of Psychological Assessment, 24. 273–281.

SCHMUKLE, S. C., EGLOFF, B. (2005): A Latent State-Trait Analysis of Implicit and ExplicitPersonality Measures. European Journal of Psychological Assessment, 21. 100–107.

SCHMUKLE, S. C., EGLOFF, B. (2006): Assessing anxiety with extrinsic Simon tasks.Experimental Psychology, 53. 149–160.

SPALDING, L. R., HARDIN, C. D. (1999): Unconscious unease and self-handicapping: Behavioralconsequences of individual differences in implicit and explicit self-esteem. PsychologicalScience, 10. 207–230.

SRIRAM, N., GREENWALD, A. G. (2009): The brief implicit association test. ExperimentalPsychology, 56. 283–294.

STEENKAMP, J. E. M., DE JONG, M. G., BAUMGARTNER, H. (2010): Socially Desirable ResponseTendencies in Survey Research. Journal of Marketing Research, 47. 199–214.

STRACK, F., DEUTSCH, R. (2004): Reflective and implusive determinants of social behavior.Personality and Social Psychology Review, 8. 220–247.

SZOKOLSZKY Á. (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Osiris Kiadó, Budapest.TAYLOR, S. E. (1989): Positive illusions. Creative self-deception and healthy mind. Basic Books,

New York.TRZESNIEWSKI, K. H., DONNELLAN, M. B., ROBINS, R. W. (2003): Stability of self-esteem across

the life span. Journal of Personality and Social Psychology, 84. 205–220. URBAN R., SZIGETI R., KOKONYEI GY., DEMETROVICS ZS. (2014): Global self-esteem and

method effects: Competing factor structures, longitudinal invariance, and response stylesin adolescents. Behavior Research Methods, 46(2). 488–498.

YAMAGUCHI, S., GREENWALD, A. G., BANAJI, M. R., MURAKAMI, F., CHEN, D., SHIOMURA, K.,KOBAYASHI, C., CAI, H., KRENDL, A. (2007): Apparent Universality of Positive Implicit Self-Esteem. Psychological Science, 18. 498–500.

VASS Z. (2003): A rajzvizsgálat pszichológiai alapjai. Flaccus, Budapest.ZEIGLER-HILL, V., JORDAN, C. H. (2010): Two faces of self-esteem: Implicit and explicit forms

of self-esteem. In GAWRONSKI, B., PAYNE, B. K. (eds): Handbook of implicit socialcognition: Measurement, theory, and applications. Guilford Press, New York. 392–407.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 58

AZ OSZTRÁK KÖZLEKEDÉSSPECIFIKUS ITEMTÁR (VIP.2) MAGYAR ADAPTÁCIÓJA

BENCS ZsuzsannaNemzeti Közlekedési Hatóság Pályaalkalmasság Vizsgálati Főosztály

1082 Budapest, Vajdahunyad u. [email protected]


BEVEZETÉS

A Nemzeti Közlekedési Hatóság Pályaalkal-masság Vizsgálati Főosztályán (a továbbiak-ban: NKH PVF) 2004 februárjától az osztrákKözlekedésbiztonsági Tanács (Kuratoriumfür Verkehrssicherheit, a továbbiakban: KfV)közlekedéspszichológusai által kifejlesztett

’ART2020’ tesztrendszerrel vizsgáljuk a köz-úti gépjárművezetők alkalmasságát. A képes-ségvizsgálatokon (figyelem, monotóniatűrés,szenzomotoros koordináció, reakciókészségstb.) túl a berendezés három közlekedéspszi-chológiai személyiségtesztet is tartalmaz.

A három személyiségteszt közül kettő,a Közlekedésspecifikus Személyiségteszt

ÖSSZEFOGLALÓ

Háttér és célkitűzések: A tanulmány célja az osztrák Közlekedésspecifikus Itemtár másodikverziójának, a VIP.2 hazai adaptációjának bemutatása, illetve megbízhatóságának és érvé-nyességének vizsgálata. Módszer: A VIP.2 pszichometriai jellemzőinek vizsgálatát (belső kon-zisztencia, konstruktum- és kritériumvaliditás) hivatásos gépjárművezető-jelöltek 723 fősmintáján végeztük el (96,7% férfi, átlagéletkor 31,5 év). Eredmények: A megbízhatósági mu-tatók (Cronbach-alfa) jelentősen javultak a korábbi tanulmányban mértekhez képest. A tesztkonstruktumvaliditását bizonyítandó szignifikáns korrelációkat találtunk a Közlekedésspeci-fikus Személyiségteszt (VPT.2) és a VIP.2 skálái között. A teszt kritériumvaliditását a relevánskülső kritériumok (explorált balesetek és közlekedési bírságok) és a skálaértékek közötti szig-nifikáns összefüggések bizonyították. Következtetések: Az eredmények alapján a 49 tételesKözlekedésspecifikus Itemtár (VIP.2) megbízhatóan és érvényesen alkalmazható a közleke-dési viselkedés mérésére. Kulcsszavak: tesztadaptáció, közlekedéspszichológia, gépjármű-vezetői alkalmasság

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 59

60 BENCS Zsuzsanna

(VPT.2) és a Kockázatvállalási Kérdőív(FRF.2) magyar adaptációja a folyóirat ko-rábbi számaiban már publikálásra került(Bencs, 2009, 2011). Ezúttal a Közlekedés -specifikus Itemtár (Verkehrsspezifisher Item-pool version 2, VIP.2) pszichometriai vizs-gálatát szeretnénk bemutatni.

A VIP.2 teszt korábbi változatát (VIP)a KfV munkatársa, Lieselotte Schmidt dol-gozta ki 1986-ban (Schmidt, 1986). 2006-banosztrák kollégáink segítségével elvégeztüka kérdőív reliabilitásvizsgálatát, melynek so-rán megállapításra került, hogy a teszt négyskálája közül kettő, az Agresszív interakció-stílus (AI) és az Érzelemcentrikus vezetésistílus (EA) nem mér megbízhatóan, a relia-bilitásmutatók (Cronbach-alfa és split-half)túl alacsony értéket mutatnak (0,39; 0,46)(Hungarian ART2020 NORMS & Informa-tion Files, 2006). Ezért az NKH PVF pszi-chológusai úgy döntöttek, hogy felülvizsgál-ják a kérdőívet, ahol szükséges, változtatnakaz itemek megfogalmazásán, illetve a kétvá-lasztásos válaszlehetőséget négyválasztásosLikert-típusúra változtatják: „teljesen egyet-értek, inkább egyetértek, inkább nem értekegyet, egyáltalán nem értek egyet”. A kérdőívúj változatával 2010-ben próbavizsgálatoksorán végeztük el a pszichometriai vizsgála-tokat.

AZ OSZTRÁKKÖZLEKEDÉSSPECIFIKUS ITEMTÁR

(VIP.2) BEMUTATÁSA

A VIP.2 egy olyan objektív, többdimenziósteszteljárás, amely az egyén szubjektív, köz-lekedésspecifikus értékelési stratégiáit méri.

Az eljárás elméleti alapját azok a közle-kedési magatartásmodellek adják, amelyek-ben központi szerepet játszanak az egyéni

értékelési stratégiák (Schmidt, 1986). Kle-bersberg (1977, in Barjonet, 2001) elméleté-ben megkülönböztet szubjektív és objektívbiztonságot. A szubjektív biztonság az észlelt,megélt biztonság, míg az objektív a valós, fi-zikai körülmények. E kettő mindig arányulegymáshoz, tehát ha az egyik komponensmegváltozik, a másik is változni fog. Wilde(1982, in Siska, 1991) kockázat-homeosztázismodellje szerint a gépkocsivezető fenntartegy bizonyos szintű baleseti kockázatot ve-zetés közben, amelynek mértéke a nullánálnagyobb. Ezt a kockázati szintet nevezte el-fogadott kockázatnak. A járművezető az ész-lelt baleseti kockázat mértékét viszonyítjafolyamatosan ehhez az elfogadott kockázatiszinthez, s ha az előbbi alacsonyabb, mint ezutóbbi, akkor addig növeli az objektív bal-eseti kockázatot (pl. gyorsít), amíg az észleltkockázat mértéke el nem éri az elfogadottkockázat mértékét. Näätenen és Summala(1976 in Siska, 1991) zérókockázat-elméleté-nek lényege az, hogy a gépjárművezetők ke-rülik a baleset szubjektív kockázatának át-élését vezetés közben, mert ez kellemetlenülérintené őket, ijedtségként, bizonytalanság-ként élnék meg, ezért motiváltak arra, hogyelkerüljék azokat a szituációkat, amelyekilyen érzéseket váltanak ki. A hangsúlya szubjektivitáson van: a kutatók szerint azértvan sok baleset, mert egyrészt a járműveze-tők hibásan észlelnek vagy értékelnek köz-lekedési szituációkat (pl. nem észlelik időbena veszélyre utaló jelzéseket, alábecsülik sajátvagy más gépjárművek sebességét stb.), más-részt különböző motivációk (pl. időben oda-érni a megbeszélt helyre) hatására a szubjek-tív kockázat küszöbe túlságosan megnő,aminek következtében egy közlekedési szitu-ációt vagy magatartást akkor sem értékelnekkockázatosnak, amikor a tényleges (objektív)baleseti kockázat szintje nagyobb, mint nulla.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 60

Az osztrák Közlekedésspecifikus Itemtár (VIP.2) magyar adaptációja 61

SE-skála: Igazodás társadalmi elvárásokhoz(Orientierung an sozialer Erwünschtheit)

Kontrollskála, amely a személy azon hajla-mát vizsgálja, hogy mennyire szeretné ön-magát a közlekedésben alkalmazkodónak ésszabálykövetőnek mutatni. Az alacsony fak-torértéket elért személyeket átlagon felülinyíltság és őszinteség jellemzi saját közle-kedési viselkedésükkel kapcsolatban. A ma-gas faktorértéket elért személyek kevésbényíltak, hajlamosak szociálisan kívánatos vá-laszokat adni a kérdésekre.

A közúti viselkedésre veszélyeztető ten-denciát ezért elsősorban a magas (90% fe-letti) értékek mutatják, főleg ha a közlekedésielőéletben feltűnő viselkedés volt tapasztal-ható (pl. jogosítványbevonás, ittas vezetés,gyorshajtás, baleset stb.). A magas pontérté-ket elért személyek nem képesek saját köz-lekedési magatartásukat kritikusan és őszin-tén felülvizsgálni.

Itt kell megjegyeznünk, hogy idősebbéletkorban a magas skálaérték inkább az erősnormairányultság (konformitás) miatt jelent-kezik, nem pedig a tesztkitöltő önmagát szé-pítgetve beállító szándékából.

US-skála: Kritikátlan önismeret(Unkritische Selbstwahrnehmung)

A személy azon képességét méri, hogy mennyiretudja önkritikusan és racionálisan észlelni sa-ját vezetési magatartását. Az alacsony faktor-értéket elért személyek nem tartják magukat át-lagon felüli jó vezetőnek, aki képes mindenhelyzeten és körülményen úrrá lenni (fáradtság,düh, hullámzó figyelem stb.), autó vezetésiránti attitűdjük inkább racionális. Akikneka fak torértékei magasak, azok önmagukat át-lagon felülinek, gyorsan reagálónak és baleset -biztosnak tartják, akik minden közlekedési szi-tuációt tökéletesen meg tudnak oldani.

A közlekedési viselkedésre vonatkozóanveszélyeztető tendenciát ezért elsősorbana magas értékek jelzik: a tesztkitöltőnek fo-kozott hajlama van saját közlekedési visel-kedésének túlbecsülésére. Feltűnő közleke-dési előtörténet esetén: hibás reflektálás sajátjárművezetői viselkedésére, ezért hiányzika belátás, az attitűd, a magatartás megvál-toztatásának alapfeltétele is. (Ugyanez for-dítva is igaz: az alacsony skálaérték a pozitívváltozás indikátora is lehet, az utánképzéshezjó prognózis.)

AI-skála: Agresszív interakció stílus(Aggressive Interaktion)

Ez a skála a domináns és agresszív vezetői vi-selkedésre való hajlamot méri. A magas fak-torértéket elért személyeket a makacsság,a konfliktuskészség, az elsőbbségi jog érvé-nyesítésének kikényszerítése, a türelmetlen-ség és a gyenge normakövetés jellemzi. Ennekértelmében a magas értékek jelentős veszé-lyeztető tendenciára utalnak a közlekedési ma-gatartásban. Az alacsony faktorértékek a skálaferde eloszlására tekintettel (a szúrópróbák kö-zel 30%-a 0 nyerspontos) nem értelmezhetők.

EA-skála: Érzelemcentrikus vezetésistílus (Emotionales Autofahren)

A skála a vizsgálati személy autóvezetés éssaját autója iránti érzelmi beállítódását méri.Az alacsony faktorértéket elért személyek azautóvezetéshez racionálisan viszonyulnak,az autót szállító- és közlekedési eszköznektartják, a sportos vezetés kevésbé vonzó szá-mukra, általában kiegyensúlyozottak és nemaz érzelmeik által vezéreltek. A magas ská-laértékeket elért személynek erős az érzelmiviszonyulása a vezetéshez, hajlamos a sportosés gyors vezetésre, saját vezetési stílusátnagyra értékeli. Impulzivitás, alacsony ön-kontroll és gyenge tudatosság jellemzi.


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 61

62 BENCS Zsuzsanna

Ennek megfelelően a magas skálaértékjelez veszélyeztető tendenciát a közlekedésimagatartásban: impulzivitás, meggondolatlanviselkedésre, száguldásra való hajlam.

Meg kell jegyeznünk, hogy hivatásosgépjárművezetőknél gyakran figyelhetőkmeg magas skálaértékek a többéves vezetőigyakorlat következtében. A mindennapos ru-tin a felelős azért, hogy erősen kötődnek a ve-zetéshez, ezért az ő esetükben a magas ská-laértékek nem jelentenek problémát.

A VIZSGÁLAT HIPOTÉZISEI

Negatív korreláció van a VIP.2 Igazodás tár-sadalmi elvárásokhoz (SE) skálája és a VPT.2Önértékelési nyíltság (OS) skálája között.Azok a tesztkitöltők, akik az egyik kérdőív-ben kevésbé nyíltan válaszolnak a kérdé-sekre, azok a másik kérdőívben is igyekeznekkedvező fényben feltüntetni magukat.

Pozitív korreláció van az Agresszív inter-akció-stílus (AI) skála és a VPT.2 Érzelmi el-érhetőség (AS) skálája között. Az érzelmileginstabil személyek könnyen felingerelhetőkközlekedési szituációkban is, ahol feszültsé-güket dudálással, mutogatással, veszélyes ma-nőverekkel próbálják levezetni.

Negatív korreláció van a VIP.2 Érzelem-centrikus vezetési stílus (EA) és az életkorközött. Minél fiatalabb valaki, annál hajla-mosabb az impulzív, sportos vezetésre.

Szignifikáns különbség van a büntetettelőéletűek és a tiszta priusszal rendelkezőkcsoportjai között a VIP.2 Agresszív interakció-stílus (AI) skálán. Akik a közlekedésben ag-resszíven viselkednek, hajlamosabbak mástársadalmi szabályokat is áthágni.

Balesetezők és nem balesetezők csoport-jait összehasonlítva szignifikáns különbség

van a Kritikátlan önismeret (US), Agresszívinterakció-stílus (AI) és az Érzelemcentrikusvezetési stílus (EA) skálán. Az önkritika hi-ánya, az agresszív, illetve az érzelemvezéreltvezetés több balesethez vezet.

A közlekedési szabálysértésért büntetettés nem büntetett személyek csoportjai szig-nifikánsan különböznek a Kritikátlan önis-meret (US), Agresszív interakció-stílus (AI)és az Érzelemcentrikus vezetési stílus (EA)skálán. Az alacsony önkritikával rendelke-zők, az agresszív vezetők, az impulzív sofő-rök több szabálysértést követnek el.

MÓDSZER

Az SPSS 19.0 szoftver segítségével a skálákmegbízhatóságát a Cronbach-féle alfa együtt-ható meghatározásával ellenőriztük. A tesztkritériumvaliditását a KözlekedésspecifikusSzemélyiségteszt (VPT.2) és a hivatásos gép-járművezető-jelöltek alkalmasságvizsgálatá-ban az exploráció során nyert közlekedésiesemények, szabálysértések és egyéb visel-kedéses jellemzők összehasonlító vizsgálatánkeresztül végeztük el.

Minta

A tesztadaptáció folyamatában kétféle adat-bázissal dolgoztunk a 2009. október és 2010.december közötti időszakban. Mindkét adat-bázisról elmondható, hogy az adatok az NKHPVF pályaalkalmasság-vizsgálatára jelent-kezettektől származnak, akik az említett idő-szakban az ART2020 közlekedéspszicholó-giai alkalmasságvizsgáló berendezésentöltötték ki a VIP.2 kérdőívet. A minták nagy-sága eltérő, így az egyes vizsgálati mintákrészletesebb bemutatására az eredmények is-mertetésekor térünk ki.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 62


EREDMÉNYEK

A VIP.2 teszt reliabilitásvizsgálata

Vizsgálati minta: Az NKH PVF pályaalkal-masság-vizsgálatára jelentkezett 723 fő 2009.október és 2010. január között az ART2020közlekedéspszichológiai alkalmasságvizs-gáló berendezésen töltötte ki a VIP.2 kérdő-ívet.

A 723 vizsgálati személyből mindössze24 volt nő; a legfiatalabb vizsgálati személy18 éves, a legidősebb 59 éves, az átlagéletkorpedig 31,5 év volt.

A skálák leíró statisztikáit az 1. táblázatfoglalja össze.

A négy skála egymás közötti korreláció-ját a 2. táblázat mutatja be.

Amint az várható volt, az Igazodás társa-dalmi elvárásokhoz (SE) skála mind a hárommásik skálával összefüggést mutat: akik haj-

lamosak szociálisan kívánatos válaszokatadni saját közlekedési viselkedésükre vonat-kozóan, azok önmagukat átlagon felüli veze-tőnek, kevésbé agresszívnek, illetve kevésbéérzelemvezéreltnek állítják be. Az Agresszívinterakció-stílus (AI) negatív korrelációt mu-tat a Kritikátlan önismerettel (US) (r = –0,32,p < 0,01).

E mögött talán az a felismerés állhat, hogymíg az agresszív vezetés tudatos viselkedéseredménye, addig a kockázatos közlekedésiszituációk alábecslése inkább az önismerethiányából és a képességek túlértékelésébőlfakad. Az Érzelemcentrikus vezetési stílus(EA) pozitív összefüggést mutat az Agresszívinterakció (AI) skálával (r = 0,45, p < 0,01):akiknek erős az érzelmi viszonyulásuk a ve-zetéshez, hajlamosabbak az utakon megmu-tatni, mit tudnak, ez vezet egy domináns,nem partneri viszonyon alapuló agresszívebbvezetéshez.


1. táblázat. Leíró statisztikák

2. táblázat. A skálák közti korreláció (Spearman, N = 723)

**p < 0,01

Igazodás társadalmielvárásokhoz (SE)

Kritikátlanönismeret (US)

Agresszívinterakció stílus (AI)

Érzelemcentrikusvezetési stílus (EA)

Igazodás társadalmielvárásokhoz (SE)

0,43** –0,33** –0,15**

Kritikátlan önismeret (US) 0,43** –0,32**

Agresszív interakció stílus (AI) –0,33** –0,32** 0,45**

Érzelemcentrikus vezetésistílus (EA)

–0,15** 0,45**

Skála megnevezése (N = 723) Minimum Maximum Átlag Szórás

Igazodás társadalmi elvárásokhoz (SE) 8 29 17,69 4,54

Kritikátlan önismeret (US) 22 71 44,78 8,74

Agresszív interakció stílus (AI) 20 40 33,66 3,86

Érzelemcentrikus vezetési stílus (EA) 17 42 31,03 4,29

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 63

64 BENCS Zsuzsanna

A skálák megbízhatóságát a Cronbach-félealfa együttható meghatározásával ellenőriz-tük. Ennek eredményét és a korábbi teszt-változat (VIP) reliabilitási értékeit összefog-lalóan a 3. táblázat mutatja.

A táblázatból látjuk, hogy a teszt meg-bízhatósági statisztikája minden skálánáljavult. A legszembetűnőbb változás az Ag-resszív interakció-stílus (AI) és Érzelem-centrikus vezetési stílus (EA) skálán látható:a tételek átfogalmazása és a négyválasztásosválaszadásra való áttérés meghozta a kívánteredményt, a 0,64–0,70 Cronbach-alfa értékekmár elfogadhatóak. Itt kell megjegyeznünk,hogy az EA-skála esetén nem is várhatunkennél jobb eredményt, mert a PÁV-vizsgá-latra érkezettek összetétele meglehetősen ho-mogén csoport, hiszen hivatásos gépjármű-vezetőnek többségében az jelentkezik, akiszeret vezetni, aki számára az autó nem csakegy szállítási eszköz.

A VIP.2 teszt validitásvizsgálata

Vizsgálati minta: az NKH PVF pályaalkal-masság-vizsgálatára jelentkezettek közül 224fő 2010. szeptember és december között azART2020 közlekedéspszichológiai alkal-masságvizsgáló berendezésen töltötte kia VIP.2 és a VPT.2 kérdőíveket, valamintfelhasználtuk a feltáró beszélgetés (explorá-ció) alapján a kliens által elmondott közle-

kedési eseményeket és egyéb viselkedésesjellemzőket.

A 224 vizsgálati személy közül 221 férfivolt, a legfiatalabb 19, a legidősebb 57 éves,az átlagéletkor 31,1 év volt.

A normalitásvizsgálat során a Kolmogo-rov–Smirnov (K-S) próba eredménye háromskálánál szignifikáns (p < 0,05), így a Kriti-kátlan önismeret (US), Agresszív interakció-stílus (AI) és Érzelemcentrikus vezetési stí-lus (EA) skálánál a normál eloszlásravonatkozó hipotézisünket elvetettük.

A VIP.2 teszt és a KözlekedésspecifikusSzemélyiségteszt (VPT.2)

közötti kapcsolat vizsgálata

A VPT.2 (Verkehrsbezogener Persönlichke-itstest version 2) egy olyan kérdőíves eljárás,amely a biztonságos közlekedési magatar-táshoz szükséges személyiségjegyeket vizs-gálja (Hutter, 1997). Az ún. „ötfaktoros” személyiségmodellreépül (Big Five: Norman, 1963; Goldberg,1981; Fiske, 1949; Tupes et al., 1961; Costaés McCrae, 1991, in Rózsa et al., 2006), spe-ciálisan a közlekedési magatartás diagnosz-tizálására. Öt alskálát és egy ún. hazugság -skálát (Önértékelési nyíltság, OS) tartalmaz:Expresszivitás – Magabiztosság (ES); Beil-leszkedési készség (AP); Érzelmi elérhetőség(AS); Önuralom (SK); Önismeret (SR). A kér-

3. táblázat. A VIP és a VIP.2 teszt megbízhatósági statisztikája

(*Hungarian ART2020 NORMS & Information Files, 2006)

Skála megnevezése Tételek száma VIPCronbach alfa(N = 6 669)*

VIP.2Cronbach alfa

(N = 723)

Igazodás társadalmi elvárásokhoz (SE) 8 0,72 0,78

Kritikátlan önismeret (US) 20 0,75 0,83

Agresszív interakció stílus (AI) 10 0,39 0,70

Érzelemcentrikus vezetési stílus (EA) 11 0,46 0,64

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 64


dőív megbízhatóság- és validitásvizsgálatát2008-ban végeztük el (Bencs, 2009).

A normalitásvizsgálat után a Spearman-féle korrelációs vizsgálatot végeztük el. A 4. táblázatban csak a szignifikáns össze-függéseket jelöltük meg, vastagon kiemelvea 0,3-nél nagyobb értékeket.

Az Igazodás társadalmi elvárásokhoz(SE) skála erős negatív korrelációt (r = –0,51,p < 0,01) mutat a VPT.2 Önértékelési nyílt-ság skálájával. Ennek az a magyarázata, hogya két ún. „hazugságskála” éppen ellentétesenméri a tesztkitöltő személy disszimulációstörekvéseit. A VPT.2 Önértékelési nyíltság(OS) skáláján az alacsony értékek utalnakarra, hogy a vizsgálati személy szándékosanletagadja negatív tulajdonságait, kedvezőtlenattitűdjeit, míg a VIP.2 Igazodás társadalmi el-várásokhoz (SE) magas pontértékei jelzika kevésbé nyílt, nem őszinte válaszokat. AzSE-skála ezenkívül mérsékelten erős pozitívszignifikáns kapcsolatot mutat az Önuralom-mal (SK) és a Beilleszkedési készséggel (AP)(r = 0,33, p < 0,01; r = 0,34, p < 0,01), illetvemérsékelten erős negatív kapcsolatot azÉrzelmi elérhetőséggel (AS) (r = –0,41, p < 0,01). A szabálykövető magatartás ön-

kontrollt, alkalmazkodást és érzelmi kie-gyensúlyozottságot igényel.

A Kritikátlan önismeret (US) skála erősnegatív kapcsolatot mutat az Önértékelésinyíltsággal (OS) és az Érzelmi elérhetőséggel(AS) (r = –0,42, p < 0,01; r = –0,39, p < 0,01).Azok, akik a tesztet őszintén, szépítő ten-dencia nélkül töltötték ki, nem gondoljákmagukat balesetbiztosnak, akik képesek min-den körülmények között tökéletesen vezetni.

Az Agresszív interakció-stílus (AI) skálaaz Érzelmi elérhetőséggel (AS) mutat erőspozitív korrelációt (r = 0,45, p < 0,01). A fe-szült, ideges emberek gyakran a közlekedés-ben próbálják kiélni agressziójukat, veszélyesmanőverekkel, dudálással, mások veszé-lyeztetésével.

Nem meglepő ezen skála erős negatívkapcsolata az Önuralom (SK) és Önismeret(SR) skálával (r = –0,47, p < 0,01; r = –0,42,p < 0,01). A gyenge önkontrollal és önisme-rettel rendelkező személyek vagy a kontroll,vagy a belátás hiánya miatt nem tudnak ésnem akarnak a közlekedésben alkalmazkodópartnerként részt venni.

Az Érzelemcentrikus vezetési stílus (EA)skála gyenge, de pozitív kapcsolatot mutat az


4. táblázat. VIP.2 és VPT.2 korrelációi (N = 224)

**p < 0,01 *p < 0,05

VIP.2VPT.2

Igazodás társadalmielvárásokhoz

(SE)

Kritikátlanönismeret

(US)

Agresszívinterakció stílus

(AI)

Érzelemcentrikusvezetési stílus

(EA)

Önértékelési nyíltság (OS) –0,51** –0,42** 0,26** 0,14*

Expresszivitás magabiztosság (ES) 0,28** 0,16*

Beilleszkedési készség (AP) 0,34** –0,26** –0,18**

Érzelmi elérhet ség (AS) –0,41** –0,39** 0,45** 0,21**

Önuralom (SK) 0,33** 0,26** –0,47** –0,28**

Önismeret (SR) 0,14* –0,42** –0,26**

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 65

66 BENCS Zsuzsanna

Expresszivitás-magabiztosság (ES) és az Ér-zelmi elérhetőség (AS) skálával (r = 0,16, p < 0,05; r = 0,21, p < 0,01). Az extrovertáltés érzelmileg labilisabb személyek hajlamo-sabbak az impulzív vezetésre. Az EA-skálaa Beilleszkedési készség (AP), az Önuralom(SK) és az Önismeret (SR) skálával negatívösszefüggést mutat (r = –0,18, p < 0,01; r =–0,28, p < 0,01; r = –0,26, p < 0,01). Az ala-csony önkontrollal, beilleszkedési készséggelés önismerettel rendelkező személyek a köz-lekedésben is inkább az érzelmeik által irá-nyítottak, ezért jellemzőbb rájuk az impulzívvezetés, a száguldás.

A VIP.2 teszt kapcsolataa kritériumváltozókkal

A 224 fős vizsgált mintában 93 személynekvolt valamilyen eseménye (koccanás, ütközésvagy személyi sérüléssel járó baleset), ebből57 saját hibás.

Közlekedési bírságot kapott a 224 főből142 fő (ebből gyorshajtásért 89 fő, biztonságiöv becsatolásának elmulasztásáért 23 fő,mobiltelefon-használat miatt 2 fő). Az utóbbi 5 évben a 224 fős mintából 43 személynekvolt a jogosítványa bevonva. Ebből ittas ve-zetés miatt 26 főnek, sebességhatár jelentős

túllépése miatt 11 főnek, baleset okozása mi-att 4 főnek, egyéb okból 2 főnek.

Hivatásos gépjárművezetőként dolgozotta 224 főből 121 személy.

A mintába bekerültek közül 45 fő voltmár életében valamilyen társadalmi szabály-sértési vagy büntetőeljárásban elmarasztalva(lopás, garázdaság, okirat-hamisítás stb.).

A vizsgálatba csak azokat a személyeketvontuk be, akik az Igazodás társadalmi elvá-rásokhoz (SE) skálán 90% alatti értéket értekel, tekintettel arra, hogy a 90% feletti ered-mények arra utalnak, hogy a tesztet szándé-kosan torzítani igyekeznek a vizsgálati sze-mélyek és az explorációban is elhallgatjáka közlekedési eseményeiket (Schmidt, 1986).Így a 224 fős minta 201 főre csökkent.

A Spearman-féle korrelációs vizsgálateredménye az 5. táblázatban található.

Az eredményeket értelmezve láthatjuk,hogy elég sok szignifikáns összefüggéstsikerült kimutatni a változók között, ezekmértéke azonban szerénynek mondható (r = 0,14–0,32).

Az Igazodás társadalmi elvárásokhoz(SE) skála öt kritériumváltozóval mutat ne-gatív korrelációt: egyrészt az anyagi kárral,de személyi sérüléssel nem járó ütközések és

5. táblázat. A VIP.2 skálák és a kritériumváltozók közti kapcsolat (Spearman N = 201)

**p < 0,01 *p < 0,05

SpearmanN = 201

Igazodás társadalmielvárásokhoz

(SE)

Kritikátlanönismeret

(US)

Agresszívinterakció

(AI)

Érzelemcentrikusvezetési stílus

(EA)Életkor –,14* –,23** –,32**

Ütközések száma az utóbbi 5 évben –,18**

Saját ütközések száma az utóbbi 5 évben –,14* ,16*

Összes koccanás, ütközés, baleset azelmúlt 5 évben

–,22** ,18**

Bírságok száma az utóbbi 5 évben –,19**

Gyorshajtások száma az utóbbi 5 évben –,15** ,17*

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 66


ezen belül a saját hibából bekövetkező ütkö-zések számával, az összes koccanás, ütközésés baleset számával, a kapott bírságok, kie-melten a gyorshajtásért kapott büntetés szá-mával.

Feltételezhetjük, hogy azok a vizsgálatiszemélyek, akik igyekeztek őszintén kitöltenia tesztet, a pszichológussal folytatott beszél-getés során is nyíltan válaszoltak a közleke-dési előéletre vonatkozó kérdésekre.

A Kritikátlan önismeret (US) skála csakaz életkorral mutat összefüggést (r = –0,14, p < 0,05). Minél fiatalabb és tapasztalatla-nabb valaki, annál hajlamosabb túlbecsülnisaját vezetési képességét.

Az Agresszív interakció-stílus (AI) skála asaját hibás ütközések, illetve az összes kocca-nás, ütközés és baleset számával mutat korre-lációt (r = 0,16, p < 0,05; r = 0,18, p < 0,01).Az eredmény nem meglepő, hiszen minélagresszívebb valaki a közutakon, annál va-lószínűbb, hogy előbb-utóbb baleset részeselesz. A skála az életkorral negatív összefüg-gést mutat (r = –0,23, p < 0,01): minél fiata-labb valaki, annál hajlamosabb az impulzí-vabb, vakmerőbb vezetésre.

Az Érzelemcentrikus vezetési stílus (EA)skála gyenge, de pozitív kapcsolatot mutata gyorshajtások számával (r = 0,17, p < 0,05).Ahogyan azt már a skála ismertetésekor ki-fejtettük, a magas skálaértéket adó személyekhajlamosak a sportos és gyors vezetésre. Ígynem meglepő, hogy ez a faktor az életkorral ne- gatív összefüggést mutat (r = –0,32, p < 0,01):az autózás iránti erős érzelmi viszonyulás,a száguldásra való hajlam a fiatalabb kor-osztályra jellemző.

Normális eloszlás esetén (SE-skála) füg-getlen mintás t-próbával, illetve egy szem-pontos varianciaanalízissel (ANOVA), nemnormális eloszlás esetén (US-, AI-, EA-skála)Mann–Whitney-, illetve Kruskal–Wallis-

próbával hasonlítottuk össze a különbözőcsoportokat; az eredmények:

Eseményezők (legalább 1 koccanás, üt-közés vagy baleset százezer kilométerenkéntaz elmúlt 5 évben) és nem eseményezők cso-portját összehasonlítva megállapítható, hogya két csoport az Igazodás társadalmi elvárá-sokhoz (SE) skála és az Agresszív interakció-stílus (AI) skála mentén különbözik szigni-fikánsan (SE-skála: független mintás t-próba:t(199) = 2 848; p < 0,001; AI-skála: Mann–Whitney U-teszt U = 3 495; p < 0,05).Amennyiben a balesetet okozók csoportjáthasonlítjuk össze azokkal, akik sosem okoz-tak balesetet, ugyanezen két skála menténtalálunk szignifikáns, illetve tendenciaszerűkülönbséget (SE-skála: független mintás t-próba: t(199) = 2 404; p < 0,05; AI-skála:Mann–Whitney U-teszt U = 3 249; p < 0,1).Könnyen belátható, hogy az agresszív veze-tés balesetekhez vezethet.

Biztonsági öv becsatolásának elmulasz-tásáért büntetést kapók és nem kapók: az Iga-zodás társadalmi elvárásokhoz skála (SE)mentén különböztek egymástól szignifikán-san (független mintás t-próba: t(199) = 2 265,p < 0,05). Azok, akik a tesztet igyekeztekőszintén kitölteni, valószínűleg a pszicholó-gussal folytatott beszélgetés során is nyíl-tabban bevallották, hogy voltak már büntetvebiztonsági öv be nem csatolása miatt. A kétcsoport a Kritikátlan önismeret (US) skálamentén tendenciaszerűen (Mann–WhitneyU-teszt U = 1 471; p < 0,1) különbözött egy-mástól. Azok, akik hajlamosak a társadalmiszabályok áthágására, illetve akik baleset-biztosnak hiszik magukat, a biztonsági övbecsatolását gyakrabban mulasztják el.

Hivatásos sofőröket hasonlítottunk összeazokkal, akik még nem dolgoztak gépjármű-vezetőként. A két csoport az Igazodás társa-dalmi elvárásokhoz (SE) és a Kritikátlan


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 67

68 BENCS Zsuzsanna

önismeret (US) skálán különböznek szigni-fikánsan (SE-skála: független mintás t-próba:t(189) = 3 197; p < 0,001; US-skála: Mann–Whitney U-teszt U = 4 008; p < 0,05). A na-gyobb vezetési gyakorlat hozzájárul ahhoz,hogy a hivatásos sofőrök belássák, nemcsaka képességeiken múlik a balesetmentes ve-zetés.

A büntetett előéletűek és tiszta priusszalrendelkezők csoportját összehasonlítva azIgazodás társadalmi elvárásokhoz (SE) ésa Kritikátlan önismeret (US) skálán szignifi-kánsan (SE-skála: független mintás t-próba:t(199) = 1 951; p < 0,05; US-skála: Mann–Whitney U-teszt U = 2 573; p < 0,05), az Ag-resszív interakció-stílus (AI) skálán tenden-ciaszerűen (Mann–Whitney U-teszt U = 2 800;p < 0,1) különböznek. Könnyen belátható,hogy akik a közlekedésben agresszívebbenlépnek fel, azok az élet más területén is haj-lamosabbak a társadalmi szabályok áthágá-sára, ugyanakkor sok esetben helytelenül ref-lektálnak saját közlekedési viselkedésükreis, hiányzik belőlük a kellő önismeret és be-látás cselekedeteik helyes irányba történő te-relésére.

A hivatásos gépjárművezető-jelöltek al-kalmasságvizsgálatán (PÁV) alkalmas, idő-korláttal alkalmas és nem alkalmas minősí-tést szerzett vizsgálati személyek csoportjaitösszehasonlítva az Igazodás társadalmi el-várásokhoz (SE) és az Agresszív interakció-stílus (AI) skála mentén szignifikáns kü-lönbséget kaptunk (SE-skála ANOVA:F(2,198) = 4,198, p < 0,05; AI-skála: Krus-kal–Wallis H = 7 792, p < 0,05).

Feltételezzük, hogy a tesztkitöltő sza-bálykövető magatartása, illetve ennek ellen-kezője, a közutakon megmutatkozó agresszívviselkedése – sok egyéb tényező mellett – be-folyással bír arra, hogy milyen minősítéstkap a pályaalkalmasság-vizsgálaton.

A 6. táblázatban összefoglalóan láthatjuka VIP.2 skálái és a legfontosabb kritérium-változók közötti szignifikáns (p < 0,05, il-letve p < 0,01) és a tendenciaszerű (p < 0,1)együttjárások mértékét.

ÖSSZEFOGLALÁS

A tanulmány célja az osztrák Közlekedés -specifikus Itemtár második verziójának,a VIP.2 hazai adaptációjának bemutatása volt.Vizsgálati mintául a Nemzeti KözlekedésiHatóság Pályaalkalmasság Vizsgálati Főosz-tály pályaalkalmasság-vizsgálatán járt 723személy szolgált (96,7% férfi, átlagéletkor31,5 év).

A teszt reliabilitásvizsgálata során a Cron-bach-alfa-értékek 0,64 és 0,83 között szóród-tak, ami ekkora tételszám mellett elfogadhatóértékeket jelent. Különösen figyelemreméltóa két korábban nem teljesen megbízható Ag-resszív interakció (AI) és Érzelemcentrikusvezetési stílus (EA) skála reliabilitásértékei-nek megnyugtató növekedése a kérdőívegyes itemeinek újrafogalmazása és a négy-fokozatú válaszadásra való áttérés után.

A VIP.2 teszt és a VPT.2 teszt skálái köztikapcsolat vizsgálatakor első és második hi-potézisünket is sikerült bizonyítanunk. AzIgazodás társadalmi elvárásokhoz (SE) skálaerős negatív korrelációt (r = –0,51, p < 0,01)mutat a VPT.2 Önértékelési nyíltság skálájá-val. Ennek az a magyarázata, hogy a kétkontrollskála éppen ellentétesen méri a teszt-kitöltő személy disszimulációs törekvéseit.A VPT.2 Önértékelési nyíltság (OS) skálájánaz alacsony értékek utalnak arra, hogy a vizs-gálati személy szándékosan letagadja negatívtulajdonságait, kedvezőtlen attitűdjeit, míga VIP.2 Igazodás társadalmi elvárásokhoz(SE) magas pontértékei jelzik a kevésbé nyílt,

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 68


nem őszinte válaszokat. Ugyanakkor az Ag-resszív interakció-stílus (AI) skála a VPT.2kérdőív Érzelmi elérhetőség (AS) faktorávalmutat erős pozitív korrelációt (r = 0,45, p <0,01). A feszült, ideges emberek gyakrana közlekedésben próbálják kiélni agresszió-jukat, veszélyes manőverekkel, dudálással,mások veszélyeztetésével.

A teszt kritériumváltozókkal való kap-csolatának vizsgálatakor sikerült szignifikánsösszefüggéseket kideríteni. Harmadik hipo-tézisünket igazoltuk: az Érzelemcentrikus ve-zetési stílus (EA) az életkorral negatív össze-függést mutat (r = –0,32, p < 0,01): az autózásiránti erős érzelmi viszonyulás, a sportos,gyors vezetésre való hajlam a fiatalabb kor-osztályra jellemző. Részben beigazolódott ne-gyedik hipotézisünk is: akik a közlekedés-ben agresszíven viselkednek, azok az élet más

területén is áthágnak társadalmi szabályokat.A büntetett előéletűek és tiszta priusszal ren-delkezők csoportját összehasonlítva az Iga-zodás társadalmi elvárásokhoz (SE) és a Kri-tikátlan önismeret (US) skálán szignifikánsan(SE-skála: független mintás t-próba: t(199) == 1 951; p < 0,05; US-skála: Mann–WhitneyU-teszt U = 2 573; p < 0,05), az Agresszív in-terakció-stílus (AI) skálán tendenciaszerűen(Mann–Whitney U-teszt U = 2 800; p < 0,1)különböztek.

Hipotéziseink közül azonban csak rész-ben sikerült bizonyítani a skálák közlekedésibalesetekkel való kapcsolatát. Ennek egyikoka az az ismert tény, hogy a balesetek el-oszlása nem a normál, hanem a Poisson-elosz-lásnak felel meg. A másik ok pedig az, hogyaz explorációban bevallott közlekedési ese-mények szubjektív élménybeszámolókból és


6. táblázat. A VIP.2 skálák és a kritériumváltozók közötti szignifikáns és tendenciaszerű együttjárások

*p < 0,1; **p < 0,05; ***p < 0,01

Skála Kritériumváltozó p

Igazodás társadalmi elvárásokhoz (SE) skála– magas skálaérték

Balesetek száma Bírságok száma Gyorshajtások száma Büntetett el élet Hivatásos vezet i gyakorlat hiánya Biztonságiöv bírság PÁV alkalmatlanság

******************

Kritikátlan önismeret (US) skála– magas skálaérték

Bírságok száma Fiatal életkor Hivatásos vezet i gyakorlat hiánya Büntetett el élet Biztonságiöv bírság PÁV alkalmatlanság

**********

Agresszív interakció stílus (AI) skála– magas skálaérték

Fiatal életkor Balesetek száma Saját hibás ütközések száma Büntetett el élet PÁV alkalmatlanság

**********

Érzelemcentrikus vezetési stílus (EA) skála – magasskálaérték

Fiatal életkor Gyorshajtások száma PÁV alkalmatlanság

******

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 69

70 BENCS Zsuzsanna

nem objektív adatokból (pl. rendőrségi vagybiztosítói nyilvántartásból) származnak. Azönbevallást torzítja az alkalmasságvizsgála-ton mindenáron való megfelelni akarás,a közlekedési előélet „szépítése”, a jóbenyo-más-keltés, de a felejtés is. Ennek ellenére azötödik hipotézisünket részben igazolva azAgresszív interakció (AI) skála szignifikánskorrelációt mutatott a saját hibás ütközések,illetve az összes koccanás, ütközés, balesetszámával (r = 0,16, p < 0,05; 0,18, p < 0,01).A hatodik hipotézisünket részben bizonyítvaa Kritikátlan önismeret (US) skála a bizton-

sági öv becsatolásának hiánya miatt bírságoltés nem bírságolt csoportok között mutat ten-denciaszerű különbséget (Mann–Whitney U-teszt U = 1 471; p < 0,1), ugyanakkor azÉrzelemcentrikus vezetési stílus (EA) skálagyenge, de pozitív kapcsolatot mutat a gyors-hajtások számával (r = 0,17, p < 0,05).

Összességében elmondható, hogy a Köz-lekedésspecifikus Itemtár megbízható, érvé-nyes és hasznos eszköznek tekinthető a köz-lekedési viselkedés mérésére. További kutatásitémának javasoljuk a teszt kritériumvaliditásátobjektív adatbázissal is megvizsgálni.

SUMMARY

THE HUNGARIAN ADAPTATION OF THE AUSTRIAN TRAFFIC-RELATED ITEM POOL (VIP.2)

Background and aims: The purpose of the present study was to show the Hungarian adaptationof the 2nd version of the Austrian Traffic-related Item Pool (VIP.2), and to examine itsreliability and validity. Methods: The psychometric properties of VIP.2 (internal consistency,construct and criterion validity) were analysed in a sample of 723 professional driver applicants(96.7% men; mean age = 31.5 yrs). Results: Reliability coefficients (Cronbach’s alfa) werelargely improved to those found in previous reliability study. As preliminary evidence ofconstruct validity, support was found for convergence correlations with the Traffic-relatedPersonality Questionnaire (VPT.2). Criterion validity was shown through significantassociations between relevant external criteria (explored accidents and traffic fines) and scalevalues. Discussion: The 49-item Traffic-related Item Pool (VIP.2) is a reliable and validmeasure of the driving style trait.Keywords: test adaptation, traffic psychology, fitness to drive

IRODALOM

BARJONET, P. E. (ed.) (2001): Traffic psychology today. Kluwer Academic Publishers, Boston,London.

BENCS ZS. (2009): Hivatásos gépjárművezetők személyiségvizsgálatának módszertani kérdései.Az osztrák Közlekedésspecifikus Személyiségteszt (VPT.2) hazai adaptációja. AlkalmazottPszichológia, 3–4. 103–123.

BENCS ZS. (2011): Az osztrák Kockázatvállalási Kérdőív (FRF.2) magyar adaptációja.Alkalmazott Pszichológia, 3. 81–92.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 70


Composition of new norm files based on the data of drivers tested by means of the ART2020Standard in Hungary (2006): Kuratorium für Verkehrssicherheit. Kézirat. Vienna.

Hungarian ART2020 NORMS & Information Files (2006): Kuratorium für Verkehrssicherheit.CD dokumentáció. Vienna.

HUTTER, M. (1997): Verkehrsbezogener Persönlichkeitstest Testhandbuch version 2. VPT.2.2. átdolgozott és javított kiadás. Kuratorium für Verkehrssicherheit, Bécs.

RÓZSA S., NAGYBÁNYAI NAGY O., OLÁH A. (szerk.) (2006): A pszichológiai mérés alapjai.Elmélet, módszer és gyakorlati alkalmazás. Kézirat. Budapest.

SCHMIDT, L. (1986): VIP Verkehrsspezifischer Itempool. Testhandbuch. Kuratorium fürVerkehrssicherheit, Wien.

SISKA T. (1991): A gépjárművezetők magatartását magyarázó elméletek. In DULIN J., HARMATH P., JEKKEL L. (szerk.): Hazai közlekedési magatartáskutatások. Kézirat. Budapest.33–58.


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 71

KONSTRUKTÍV GONDOLKODÁS KÉRDŐÍV (CTI) A KÉRDŐÍV HAZAI ADAPTÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELSŐ TAPASZTALATOK

MÉSZÁROS VeronikaEötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológia Doktori Iskola

1064 Budapest, Izabella utca 46.Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológiai Tanszék

1083 Budapest, Tömő u. 25–[email protected]

CSIGÁS ZoltánEötvös Loránd Tudományegyetem

Pszichológiai Doktori Iskola1064 Budapest, Izabella u. 46.

ÁDÁM SzilviaSemmelweis Egyetem, ÁOKMagatartástudományi Intézet

1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. XX. emelet

HEVESI KrisztinaEötvös Loránd Tudományegyetem

Pszichológia Doktori Iskola1064 Budapest, Izabella u. 46.

OLÁH AttilaEötvös Loránd Tudományegyetem

Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék1064 Budapest, Izabella u. 46.


ÖSSZEFOGLALÓ

Háttér és célkitűzések: a vizsgálat célja a Konstruktív Gondolkodás Kérdőív hazai adaptá-ciója volt. Módszer: a kérdőívet 1 000 fő bevonásával feltáró és megerősítő faktoranalízis-sel elemeztük, illetve részleteztük a skálákon mutatott nemi különbségeket és a depresszióstünetekkel való kapcsolatot. A vizsgálat során a Konstruktív Gondolkodás Kérdőív és a CES-Dkérdőív (Center for Epidemiological Studies Depression Scale) került felvételre. Eredmények:eredményeink alátámasztják az amerikai mintán pszichometriai szempontból kimunkált öt-faktoros struktúrát, ahol elkülönült faktort alkot az érzelmi és viselkedéses megküzdés,

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 73

74 MÉSZÁROS Veronika – ÁDÁM Szilvia – CSIGÁS Zoltán – HEVESI Krisztina – OLÁH Attila

BEVEZETÉS

A kérdőív elméleti háttere – a kognitív-tapasztalati énelmélet

A tanulmány célja a Konstruktív Gondolko-dás Kérdőívvel kapcsolatos első hazai ta-pasztalatok bemutatása, valamint a kérdőívpszichometriai szempontú elemzése. Ennekmegalapozásaként a kérdőívet elsőként elmé-leti keretbe ágyazzuk, majd ismertetjük pszi-chometriai kimunkálását, végül sorra vesszüka hazai validálása során kapott eredménye-ket. Tanulmányunkat a hazai tapasztalatokbólkövetkező gyakorlati megfontolásokkal ésa vizsgálat előnyeinek és korlátainak elemzé-sével zárjuk.

Az Epstein (pl. 1998, 1999, 2003) általmegfogalmazott kognitív-tapasztalati énel-mélet erőssége, hogy mind a személyiség fel-építéséről, mind az alkalmazkodás sajátossá-gairól integratív képet ad, támpontokat kínálvaezáltal azokról a személyiségtényezőkről,amelyek fontosak lehetnek az adaptivitásszempontjából. További előnye, hogy ötvözia pszichodinamikus, a tanuláselméleti, a fe-nomenológiai és a modern kognitív informá-ciófeldolgozással kapcsolatos hagyományo-kat, így integratív modellnek tekinthető.

Az elmélet szerint a személyiség hierar-chikusan szervezett sémákból épül fel, melyekközül egyesek tágabb, mások szűkebb ható-körrel rendelkeznek. A tágabb hatókörrel ren- delkezők stabilabbak, nehezebb őket meg-kérdőjelezni. A szűkebb tartományúakmegkérdőjelezése kisebb intenzitású kör-nyezeti változásokkal is lehetséges. A sémákolyan kognitív-érzelmi egységek, melyekegy része a világ leképezését segíti (leíró sé-mák), a másik része a gördülékenyebb alkal-mazkodást teszi lehetővé (motivációs sé-mák). A kétféle séma lehetővé teszi a világrólalkotott kép folyamatos újrakonstruálását, ez-által pedig elősegíti a személyiség dinamikusalkalmazkodását a környezethez. A legtágabbleíró sémák korai életkorban alakulnak ki, azént, az egyénnel érintkező más embereket,valamint a világot írják le. Amennyiben cse-csemőkorban az alapvető szükségletek kielé-gülnek, az egyén a világot jó szándékú és ki-számítható helynek; másokat segítőkésznek,elfogadónak; önmagát pedig kompetensnek,jónak és értékesnek látja. Szintén a legkoráb-bi életkortól jelen vannak olyan motivációs sé-mák (alapvető szükségletek) is, melyek a ko-herens értékkészlet és a magas önbecsüléskialakítását és fenntartását, a másokkal valószoros kapcsolat létrehozását, valamint az

a kategorizáló és ezoterikus gondolkodás, valamint a naiv optimizmus. Nem támasztható vi-szont alá az apriori feltételezésen alapuló babonás gondolkodás faktor. Emellett kiemelhető,hogy a férfiak jobb érzelmi, a nők pedig jobb viselkedéses megküzdők. Illetve a nőket erő-sebben jellemzi a kategorizáló gondolkodás és a naiv optimizmus hite is. A depressziós tüne-tek gyakorisága az érzelmi és viselkedéses megküzdéssel közepes negatív (rendre: r = –0,57,p < 0,01 és r = –0,35, p < 0,01), a kategorizáló gondolkodással pedig gyenge pozitív kap-csolatban áll (r = 0,29, p < 0,01). Következtetések: következtetésként levonható, hogy a Konst-ruktív Gondolkodás Kérdőív ötfaktoros formában hazánkban is alkalmazható.Kulcsszavak: Konstruktív Gondolkodás Kérdőív, feltáró és megerősítő faktorelemzés, nemikülönbségek, depressziós tünetek

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 74

Konstruktív Gondolkodás Kérdőív (CTI) 75

öröm maximalizálását és a fájdalom minima-lizálását célozzák, elősegítve ezáltal az életbenvaló sikeresebb boldogulást (Epstein, 1998;Epstein és Pacini, 1999). Ha a szükségletekmentén frusztráció lép fel, az egyén érzékennyéválik a külső, illetve a belső világból érkezőingerek bizonyos konstellációira. Az elméletszerint a személyiség szerveződésében így ki-alakuló érzékeny pontokat félig tudatos, dön-tően automatikus kompulzív viselkedés védi,illetve tartja távol a hasonló ingerkonstellá -cióktól (Epstein, 2003).

A személyiségfejlődés során szerzett él-mények segítségével a leíró és motivációs sé-mák egyre differenciáltabbakká válnak. Fel-épül a tapasztalati elme, mely holisztikus,érzelmekkel, gondolatokkal és emlékekkelátszőtt képet alkot a különböző szituációkról,és az egyén alapvető szükségletei mentén cse-lekszik. Ebből következik, hogy ritkán dol-gozik logikus érvekkel, az új információk rakevésbé érzékeny, de tanítható. Gyorsan cse-lekszik, és kevésbé rugalmas. Rugalmatlan-sága főként akkor tapasztalható, ha a szemé-lyiség érzékeny pontjait védi. A szocializációsorán, kvázi a realitáskontroll részeként épüla személyiségbe a racionális elme. A logi-kus, előzményeket és következményeketszisztematikusan elemző, integrált, flexibilisés tudatos működésmóddal jellemezhető ra-cionális elme a helyzetek minél adekvátabbleképezésére törekszik, ezáltal segítve azegyén adaptációját. Epstein a két rendszerfejlődését Freud és Piaget énfejlődés-elméle-tével hozza párhuzamba. Freud énfejlődésielméletében az ösztönénből származó ösz-tönkésztetések valósággal való összeegyez-tetését a külvilággal szoros kapcsolatban állóego segíti. Hasonlóan a pszichoanalitikus én-fejlődési elmélethez a tapasztalati énben meg-jelenő alapvető késztetések szocializált kife-jezését is racionális én segíti, azonban

a pszichoanalitikus elméletben megjelenőösztönén kezdetlegessége, differenciálatlan-sága ellentétben áll a tapasztalati én potenci-ális differenciációs lehetőségeivel. A racio-nális és tapasztalati elme együttes, egymásraható differenciálódása Piaget kognitív fejlő-déselméletéhez hasonlítható, ahol a külvilág-gal való interakció hatására a nem racionálisrendszerek szofisztikálódása, racionális és ta-pasztalati információk együttes, mindent fi-gyelembe vevő mérlegelése jön létre serdü-lőkorra, a formális műveletek időszakára(Epstein és Pacini, 1999).

Ahogy azt az előbbiekben kiemeltük,a modell a helyzetekhez való alkalmazkodás-ról is képet ad. Az alkalmazkodásra kevésbévan lehetőség a személyiség érzékeny pontjaimentén. Ha a szituációhoz kapcsolódó inge-rek érzékeny pontokat, azaz sémasérüléseketérintenek, a tapasztalati elme rigid, kompul-zív választ ad, hogy elkerülje a stresszteli szi-tuációt. Így például a „félelmetes, elutasító má-sokkal” kapcsolatos elképzelésekből levontgyors, szélsőséges következtetések hozhatjáklétre a kategorizáló gondolkodást. A „világ bi-zonytalanságával, kiszámíthatatlanságával”kapcsolatos biztonságra törekvése felerősíthetia babonás és az ezoterikus gondolkodást. Az„énnel kapcsolatos bizonytalanság” kompen-zálásaképp pedig túlzott mértékű (naiv) opti-mista gondolkodás jöhet létre. A stabilanszerveződő alapsémák mentén viszont az al-kalmazkodást kívánó helyzetekre adott vála-szok is adaptívabbak. Ha az énről alkotott képkompetens, szerethető, az egyén képes ön-magát elfogadni, és pozitív, megfontolt választadni a környezet kihívásaira. Ha a másokrólalkotott képe elfogadó, támogató, nincs szük-sége arra, hogy kategorizálja, címkézze az em-bereket. Ha a világ jó és kiszámítható,lehetővé válik az aktív, cselekvésorientált vi-selkedés, hiszen nem kell félni a váratlan


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 75


következményektől. Tehát az ép és differen-ciált sémákra épülő tapasztalati elme lehető-vé teszi a helyzetekben mutatott konstruktívgondolkodást, azaz a megfelelő adaptációt.A sémák sérülései mentén ellenben a konst-ruktív gondolkodás sérülhet, így a helyzetek-hez való alkalmazkodás is nehezítetté válik(Epstein, 2003).

A tapasztalati elme alkalmazkodásánakmérésére szolgáló

Konstruktív Gondolkodás Kérdőív

A tapasztalati elme alkalmazkodásának mé-résére Epstein és munkatársai (2001) a Konst-ruktív Gondolkodás Kérdőívet (CostructiveThinking Inventory, a továbbiakban: CTI)fejlesztették ki. A kérdőív kialakításához a szer-zők kognitív pszichoterapeuták által írt köny-veket – Beck (1976), Ellis (1962), Meichen-baum (1977) – elemeztek, melyek segítségévelaz alkalmazkodás maladaptív formáinak szé-les skáláját tudták vizsgálni. Barátok, ismerő-sök segítségét kérték, hogy hozzanak életük-ből saját példákat a konstruktív és destruktívgondolkodásra. Emellett egyetemisták megfi-gyeléseire is támaszkodtak, akik azt az inst-rukciót kapták, hogy harminc napon keresztülírják le a legkellemesebb, illetve a legkelle-metlenebb élményeikből származó gondola-taikat (Epstein, 1998; Epstein és Meyer, 1989).Az elemzések során nyert információkból, va-lamint a hallgatók által adott válaszokból 4 740érzelmileg érintett helyzetből származó pozi-tív és negatív automatikus gondolatot szedtekössze. A többértelmű, a bizonytalan és a re-dundáns állításokat eltávolítva 200 itemet al-kottak, melyek megfogalmazását ötfokú ská-lához illesztették. Az itemeket függetlenszakértők kategóriákba sorolták, ezt követőentörölték azokat, amelyek nem egyértelműen egykategóriához tartoztak. Valamint azok a skálákis kikerültek a kérdőívből, amelyek kevesebb

mint három itemet tartalmaztak. A folyamateredményeként 18 kategóriát és 108 itemet ta-láltak elfogadhatónak. A kategóriákat feltárófaktorelemzésnek vetették alá, melynek ered-ményeként öt faktor bontakozott ki. Az öt fak-torból kettő a konstruktív gondolkodást, hároma differenciálatlan, merev gondolkodást méri.Teoretikus alapokra hivatkozva a szerzők utó-lag a babonás gondolkodás skálát a merev, dif-ferenciálatlan gondolkodási módok közé il-lesztették. Így a konstruktív gondolkodást azérzelmi és viselkedéses megküzdési módok,a differenciálatlan, merev gondolkodást pediga kategorikus, a babonás és az ezoterikusgondolkodás, valamint a naiv optimizmus rep-rezentálja (Epstein, 2001).

Az elmélet a konstruktív gondolkodásta kihívásokhoz, nehéz szituációkhoz való ru-galmas alkalmazkodásként írja le. A konstruktívgondolkodók képesek a személyiségükből fa-kadó problémamegoldási stratégiák flexibilishasználatára, és ezáltal kiegyensúlyozott in-terperszonális kapcsolatok és magas munka-helyi teljesítmény elérésére. Továbbá kevesebbpszichés problémáról és több egészség meg-őrzésére tett erőfeszítésről számolnak be (Eps-tein, 2001; Scheuer és Epstein, 1997; Stacci-arini és Troccoli, 2004). A konstruktívangondolkodó, érzelmi megküzdést gyakranhasználó emberek önmagukat elfogadják, ke-véssé érzékenyek az elutasításra, a kudarcra. Jel-lemző rájuk a pozitív gondolkodás és az örö-mökre érzékeny, elfogadó attitűd. Azok,akiknek a viselkedéses megküzdés az erőssé-gük, gyakran gondolkodnak azon, hogy milyenkonkrét lépéseket lehetne tenni az egyes prob-lémák megoldása érdekében. Gyakran opti-misták, extrovertáltak, energikusak és maga-biztosak. Elfogadnak másokat, s nem ítélkeznekfelettük. Míg a jó érzelmi megküzdéssel jelle-mezhető emberek elsősorban önmaguk elfo-gadásában és az érzelmi információk hatékony

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 76


kezelésében jeleskednek, addig a viselkedésesmegküzdők elsősorban mások elfogadásáraés a(z interperszonális) problémahelyzetekhatékony kezelésére törekszenek.

A kérdőív másik pólusán a differenciá-latlan, merev gondolkodás áll. Ennek egyikmegnyilvánulása a babonás gondolkodás,mely azt méri, az egyén mennyire hajlamosarra, hogy egymástól független eseményeketok-okozati kapcsolatba hozzon egymással.Egy másik formája a kategorizáló gondolko-dás, mely annak mércéje, hogy az egyénmennyire hajlamos fekete-fehéren látni a vi-lágot, és mennyire hajlik az előítéletes gon-dolkodásra, a mások feletti ítélkezésre. To-vábbá a differenciálatlan gondolkodás vonzzaa mágikus, természetfeletti, tudományosanmegkérdőjelezhető dolgokban való hitet. Ígyaz ezoterikus gondolkodással jellemezhető em-berek sokszor nem rendelkeznek a kritikaielemzés képességével, inkább az első be-nyomásaikra hagyatkoznak. Végül idetarto-zik a naiv optimizmus, vagyis a túlzott pozi-tivitással és a valóságtól elrugaszkodottgondolkodással járó irreálisan pozitív gon-dolkodás (Epstein, 2001).

A CTI faktorstruktúráját német, francia éstörök kutatók is vizsgálták. Hoyer és munka-társai (1998) 439 egyetemi hallgatón és 187 bőr-gyógyászati problémával küzdő betegenfőkomponens-elemzéssel, ortogonális rotációthasználva tesztelték a kérdőív német változa-tának faktorstruktúráját. A két legstabilabb ská-lának az érzelmi megküzdés és az ezoterikusgondolkodás skála bizonyult, a babonás gon-dolkodás pedig nem különült el önálló skála-ként. Ennek indoka, hogy a babonás gondol-kodás skála tételei inkább elméleti, mintpszichometriai megfontolásból maradtak ben-ne a kérdőívben. A viselkedéses megküzdés, anaiv optimizmus és a kategoriális gondolkodásesetében több tétel nem a megfelelő skálán sú-

lyozódott, kereszttöltéssel rendelkezett, vagynem érte el az adott skálán a 0,3-as faktorsúlyt.Ezeket a tételeket a kérdőív német változatá-ból kiemelték. Pihet és munkatársai (2011) 777fős, serdülőkből és fiatal felnőttekből állómintán tesztelte a kérdőív francia változatánakvaliditását. Eredményeik szerint a francia és azEpstein által eredetileg közölt amerikai válto-zat faktorstruktúrája megegyezik mindkétvizsgált korcsoport esetében, tehát a kérdőívfaktorstruktúrája megbízható. Tosun és Karadag(2008) a kérdőív török változatát 362 tanár be-vonásával, feltáró faktorelemzéssel, varimax ro-tációt használva vizsgálta. A nem megfelelőenilleszkedő tételeket eltávolította, ezáltal érve ela tételek optimális illeszkedését.

Fontos azonban kiemelni, hogy az előző-ekben leírt kutatásoknak több gyenge pontja isvan. Maga Epstein (Epstein, 2001; Epstein ésMeyer, 1989) is hangsúlyozza, hogy a CTI ská-lái korrelálnak egymással, emellett a skálák bi-zonyos tételeinek kiemelésével egy összesítettkonstruktív gondolkodás skála is alkotható. Ezpedig arra utal, hogy az eddig alkalmazott or-togonális rotáció helyett a faktorok korreláció -ját lehetővé tévő oblique rotáció alkalmasabba struktúra elemzésére. Emellett a vizsgálatbabevont egyének száma is kevés a kérdőív 108itemének adekvát elemzéséhez, amely szinténmegkérdőjelezi a kapott eredmények érvé-nyességét, tehát szükségessé válik a kérdőív fak-torstruktúrájának újbóli elemzése.

Jelen vizsgálat célkitűzése tehát a CTIfaktorstruktúrájának szisztematikus vizsgá-lata volt. Mivel az eredeti koncepcióbana hatfaktoros kérdőív kimunkálása nem kö-vetett egységes elveket, a babonás gondol-kodás skála pedig apriori feltételezésen ala-pult, és pszichometriai értelemben nem voltalátámasztható (Epstein, 2001; Epstein ésMeyer, 1989), ezért feltételeztük, hogy a CTImagyar változata ötfaktoros.


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 77


MÓDSZER

Minta

Az országos szintű felmérésben 1 000 embertkérdeztünk meg. A vizsgálatban részt vevőktöbbsége a fővárosban él (501 fő, 50,1%), ke-vesebben az ország különböző városaiban(241 fő, 24,1%), megyeszékhelyeken (123fő, 12,3%), illetve különböző községekbenvagy falvakban (117 fő, 11,7%). A résztvevőkháromnegyede nő (750 fő, 75,0%), egyne-gyede férfi (250 fő, 25,0%). Átlagéletkoruk35,75 év (minimum = 17 év, maximum 69 év,szórás = 10,9 év). Legtöbben egyetemet/fő-iskolát (272 fő, 27,2%), illetve gimnáziumotvégeztek (257 fő, 25,7%). Legkisebb az ál-talános iskolát végzettek aránya (4 fő, 0,4%).347 fő (34,7%) házasságban él, 333 fő(33,3%) az egyedülállók száma. A résztvevőktöbbsége nem nevel gyermeket (456 fő,45,6%), de többen vannak olyanok is, akikkét gyermeket nevelnek (244 fő, 24,4%).A minta jellemzőit – a könnyebb áttekinthe-tőség érdekében – az 1. táblázatban is kö-zöljük.

A mintaválasztás elérhetőségi mintavé-telezéssel történt. 328 ápoló és 145 egyetemihallgató töltötte ki a vizsgálathoz használtkérdőívcsomagot. Valamint 527 főt egy elekt-ronikus kérdőív felületre való meghívás se-gítségével értünk el.

Elemzés céljából az SPSS 20.0 program„random sample of cases” funkciójának se-gítségével a mintát 60–40% arányban szét-választottuk (melynek indokát részleteseb-ben a későbbiekben fejtjük ki). A kétmintafélbe kerülők egyetlen vizsgált demog-ráfiai paraméter mentén sem különböznekszignifikánsan (lásd 2. táblázat).

Mérőeszközök

Konstruktív gondolkodás: A konstruktív gon-dolkodás mérésére szolgáló CTI-kérdőívetSeymour Epstein és kollégái (2001) alakítottákki, a kihívásokhoz, nehéz szituációkhoz valórugalmas alkalmazkodás mérőeszközeként.A kérdőívet munkacsoportunk adaptálta ma-gyarra. A nemzetközi standardok mentén a for-dítást, illetve a visszafordítást két az angoltanyanyelvi szinten beszélő fordító végezte. Azeredeti, a visszafordított angol és a magyar

1. táblázat. A vizsgálati minta leíró jellemzői

*Megjegyzés: A mintában az egyes demográfiai paramétereknél vannak hiányzó adatok – nem = 12 fő; életkor =25 fő; családi állapot = 15 fő; gyermekek száma = 31 fő; lakóhely = 18 fő; iskolai végzettség = 10 fő

Családiállapot

Egyedülálló (%)

333 (33,3)

Házas (%)

374 (37,4)

Elvált, özvegy(%)113 (11,3)

Élettársikapcsolat (%)165 (16,5)

Hiányzó adat (%)

15 (1,5)

Gyerekekszáma

Nincs (%)

456 (45,6)

Egy (%)

214 (21,4)

Kett (%)

244 (34,4)

Három vagytöbb (%)55 (5,5)

Hiányzó adat (%)

31 (3,1)

LakóhelyBudapest vagyPest megye (%)501 (50,1)

Megyeszékhely (%)123 (12,3)

Város (%)241 (24,1)

Község, falu(%)117 (11,7)

Hiányzó adat (%)

18 (1,8)

Iskolaivégzettség

Általános iskola,szakmunkásképz (%)57 (5,7)

Szakközépiskola (%)

229 (22,9)

Gimnáziumiérettségi (%)

257 (25,7)

OKJ s képzés(%)

161 (16,1)

F iskola, egyetem,illetve magasabbvégzettség (%)286 (28,6)

Hiányzóadat (%)

10 (1,0)

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 78


kérdőívet pedig egy az Egyesült Államokbanélő kétnyelvű fordító vetette össze. Emellett azeredeti és a visszafordított angol változat ösz-szevetésével a CTI magyar változatát SeymourEpstein is jóváhagyta. Ezt követően a tételekérthetőségét egy 10 fős pilotcsoport tesztelte.

A kérdőív eredeti változata 108 ötfokúLikert-skálán megválaszolható tételt tartalmaz.9 skálából áll, melyből kettő a konstruktív, négya differenciálatlan, merev gondolkodást méri,három pedig a kérdőív használhatóságát vizs-gálja. A konstruktív gondolkodás mérőeszközeaz érzelmi és a viselkedéses megküzdés:– Az érzelmi megküzdést használó emberekelfogadják önmagukat, s kevéssé érzékenyekaz elutasításra, illetve a kudarcra. Jellemzőrájuk a pozitív gondolkodás, és az örömökreérzékeny, elfogadó attitűd. Az eredeti kérdő-ívben a skálát olyan – pszichometriai tekin-tetben kevésbé kimunkált – alskálákra bon-tották, mint az önelfogadás, a rágódás hiánya,valamint a túlérzékenység és túláltalánosításhiánya. A skálához 25 tétel tartozik.– A viselkedéses megküzdéssel jellemez-hető emberek szeretnek konkrét lépéseket

tenni a problémák megoldása érdekében. Op-timizmus, extroverzió, energizáltság és ma-gabiztosság jellemzi őket. Az eredeti kérdő-ívben a viselkedéses megküzdést a szerzőktovább bontották a reális pozitív gondolatokmegfogalmazásának képességét mérő pozitívgondolkodásra; a helyzetekre adott konkrétcselekvési tervek alkalmazását mérő cselek-vésorientációra; valamint a lelkiismeretes ki-vitelezést mérő lelkiismeretességre. A skálát14 tétel méri.

Differenciálatlan, merev gondolkodás jel-lemzi: – A babonás gondolkodókat, akik legfőbbjellemzője, hogy hajlamosak egymástól füg-getlen eseményeket ok-okozati kapcsolatbahozni egymással. A skála szorosan kapcso-lódik a pesszimizmushoz. Emellett fontos ki-emelni, hogy pszichometriai értelemben nemilleszkedik a kérdőívbe, a szerzők teoretikusindokokra hivatkozva tekintik a CTI részé-nek. A skála 7 itemből áll.– A kategorizáló gondolkodókat, akik hajla-mosak fekete-fehéren látni a világot, messze-menő következtetéseket levonni apró infor-


2. táblázat. A minták összehasonlítása demográfiai jellemzők mentén

1. mintafél (60%) 2. mintafél (40%) t/ 2(df) P

Nem(férfi:n ) 143:449* 95:301 0,004

(1) 0,952

Életkor(átlag, szórás) 36,5 (10,5) 34,5 (11,4) –2,44

(973) 0,075

Családi állapot(egyedülálló:házas:elvált/özvegy:élettársi kapcs.)

191:231:67:100 142:143:46:65 6,46 (6) 0,373

Gyermekek száma(átlag, szórás) 1,0 (1,1) 0,9 (1,1) –1,43

(967) 0,153

Lakóhely(f város:megyeszékhely:város:község) 290:73:147:78 211:50:94:39 6,19 (4) 0,186

Iskolai végzettség(általános:szakiskola:szakközépiskola:gimnázium:OKJ:f iskola/egyetem:magasabb végzettség)

3:38:143:149:94:156:10 1:15:86:108:67:116:4 6,72 (7) 0,459

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 79


mációkból, és általánosítani azokat. A kate-gorikus gondolkodás lehetővé teszi a gyors dön-téseket, viszont merevsége gátolja a rugalmasalkalmazkodást. A skála 16 itemet tartalmaz.– Az ezoterikus gondolkodókat, akik hisz-nek a mágikus, természetfeletti, tudományo-san megkérdőjelezhető dolgokban. Túlzottjelentőséget tulajdonítanak megérzéseiknek,ezért sokszor nélkülözik a kritikus gondol-kodást. A skálát 13 tétel méri.– Végül a naiv optimista módon gondolko-dókat, akik egyfajta túlzott optimizmussal,a valóságtól való elrugaszkodottabb gondol-kodásmóddal, túláltalánosítással jellemezhe-tők. A naiv optimizmus skála 15 tételből áll.

A kitöltött CTI használhatóságát két skálaméri:– Validitásskála: megmutatja, hogy a ki-töltő mennyire figyelmesen és gondosan töl-tötte ki a kérdőívet (8 item).– Ellenállásskála: annak mérőeszköze, hogyaz egyén mennyire mutat magáról a realitás-tól elrugaszkodott, szociálisan kívánatos ké-pet (8 item).

A CTI jogdíjas kérdőív, ezért tételeinekazonosítására a továbbiakban rövidített cím-kéket alkalmaztunk.1

Depresszió: A depresszió mérésérea CES-D kérdőívet (Center for Epidemiolo-gical Studies Depression Scale; Radloff,1977) használtuk. A konstruktív gondolkodásdepresszióval való összehasonlítását azértláttuk indokoltnak, mert a CTI kialakításasorán a szakirodalmi kutatás elsősorbana maladaptív kognitív sémák és negatív au-tomatikus gondolatok feltérképezésére tá-maszkodott (Epstein, 2001), melyek prototí-pusos mintáját adhatja a depresszió.

A CES-D kérdőív elsősorban a depressziónormál populációban való felmérésére hiva-tott, de képes elkülöníteni a klinikai szintűproblematikát is. Húsz tételt tartalmaz, ame-lyeket a kitöltő egy négyfokú skálán pontozaszerint, hogy az elmúlt egy hétben milyengyakran érzett az állításban olvasható módon.A kérdőív a depresszív tünetek négy nagy cso-portját fedi le – a kognitív, az érzelmi, a vi-selkedéses, valamint az interperszonális kap-csolatok változására vonatkozóan –, azonbana depressziós tünetek mennyiségének feltér-képezésére csak a skála összpontszáma alkal-mazható (Tompor és Urbán, 2009).

Adatelemzés

Mintánkon elsőként megerősítő faktorelem-zést végeztünk. Ezután a résztvevőket két rész-re osztottuk, és a minta egyik felén feltáró,a másik felén pedig újra megerősítő faktor-elemzést végeztünk. A feltáró faktorelemzéstSPSS 20.0 programmal készítettük el, és te-kintettel arra, hogy a CTI faktorai korrelálnakegymással, az elemzés során maximum like-lihood módszert és oblique rotációt alkal-maztunk. A megerősítő faktorelemzéseketMplus 6.1-es programmal végeztük. Mivela kérdőív egyes tételei nem normál eloszlá-súak (lásd 3. táblázat), ezért a maximum like-lihood módszer egy robusztus változatát al-kalmaztuk (MLR-módszer; Muthen ésMuthen, 1998–2010). Modellünk illeszkedésimutatóit a nemzetközi standardok alapjána CFI (Comparative fit index) és TLI (Tucker-Lewis index) érték 0,900 feletti, az RMSEA(Root mean square error approximation)0,050 és az SRMR (Standardized root meansquare residual) 0,080 alatti, valamint a nem

1 A kérdőívvel kapcsolatos jogokat a Psychological Assessment Resources Inc. birtokolja. A kérdőív üzleti, klinikaiés kutatási célokra más-más árfolyamon rendelhető meg, a további részleteket lásd a www.parinc.com weboldalon.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 80


szignifikáns Satorra–Bentler χ2 segítségévelhatároztuk meg.

EREDMÉNYEK

A kérdőív faktoriális validitása

A faktorelemzéseket az Epstein és Meyer(1989), valamint a Hoyer és munkatársai(1998) által leírt szempontok figyelembevé-telével készítettük el. Első lépésben megerő-sítő faktorelemzés segítségével elemeztük azEpstein által leírt eredeti faktorstruktúrát. Mi-vel az illeszkedési mutatók többsége nem érteel az optimális tartományt (Satorra–Bentler

χ2 = 11427,196, df = 3636, p < 0,001;RMSEA = 0,046 [0,045 – 0,047]; CFI = = 0,687; TLI = 0,678; SRMR = 0,080), ezértolyan elemzési módszert választottunk,amely a nemzetközi gyakorlatban elterjedt-nek számít (pl. Conners et al., 1998; Lyden etal., 1999; Petrides és Furnham, 2000); a min-tánkat kétfelé osztottuk, hogy egyik felénfeltáró, a másik felén megerősítő faktor-elemzést végezzünk.

A kérdőív hat fő skáláját 87 tétel alkotja,ezért a faktorelemzés szabályait figyelembevéve a minta nagyobb részét (60%-át) a fel-táró faktorelemzésre fordítottuk. A kezdetirossz illeszkedés miatt feltételeztük, hogya kérdőívből bizonyos tételeket el kell majd


3. táblázat. A CTI tételeinek eloszlásvizsgálata

Megjegyzés: a szignifikáns (p < 0,01) Kolmogorov–Smirnov Z-értékeket kiemeltük

Tételszáma

Z érték Tételszáma





Z érték

1. 7,91 11. 6,72 21. 7,07 31. 7,36 41. 7,36 51. 9,15

2. 6,36 12. 6,15 23. 6,07 32. 6,84 43. 6,84 52. 6,45

3. 7,44 14. 8,22 24. 6,90 34. 7,90 44. 7,90 53. 6,98

4. 5,83 15. 5,51 25. 8,81 35. 6,76 45. 6,76 54. 7,04

5. 6,81 16. 8,74 26. 6,33 36. 6,88 46. 6,88 55. 6,06

7. 5,21 17. 7,04 28. 5,52 37. 8,65 47. 8,65 56. 6,58

8. 7,31 18. 8,46 29. 6,80 38. 7,14 48. 7,14 57. 7,64

9. 7,98 20. 8,23 30. 7,86 39. 7,16 49. 7,16 59. 6,73

10. 6,14 60. 5,83

Tételszáma





Z érték

62. 9,99 71. 6,54 81. 6,22 91. 7,59 100. 8,02

63. 5,99 73. 8,36 82. 8,79 92. 8,84 101. 9,45

65. 8,56 75. 6,23 83. 6,87 93. 6,49 102. 8,72

66. 7,57 76. 8,20 85. 7,10 94. 5,54 103. 4,94

68. 6,58 77. 6,34 86. 5,68 95. 8,46 104. 6,36

69. 5,72 78. 7,04 88. 7,58 96. 7,89 105. 9,70

70. 7,86 79. 8,50 90. 9,32 97. 6,16 107. 6,72

98. 8,51 108. 6,36

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 81


4. tá

bláz

at.A

CT

I fa

ktor

stru

ktur

ája

mag

yar

min

tán

1.Érzelm

imegküzdés

2.Ezoterikus

gond

olkodás

3.Kategorizálógond

olkodás

4.Na

ivop

timizm

us5.Viselkedéses

megküzdés

Item

Faktor

súly

Item

Faktor

súly

Kereszt

töltés

Item

Faktor

súly

Item

Faktor

súly

Item

Faktor

súly

Item

Faktor

súly

Kereszt

töltés

91.„nem

foglalkoztatják

akellemetlen

dolgok”

–0,720

18.„nehezen

viselia

kurdarcot”

0,617

0,349

(5.f)

94.„úgy

gondolja,vannak

jövbelátó

emberek”

0,782

107.„úgy

gondolja,

aöd

rossze

mberek

léteznek”

–0,727

52.„úgyg

ondolja,ha

jólteljesít

azem

ber,

sikeres

éssokra

viheti”

0,735

102.„a

legtöbb

dologban

alehet

legjobb

teljesítményt

nyújtja”

0,669

21.„több

idt

fordítahibákon

való

gondolkodásra,

minta

sikerekre”

0,685

29.„az

elkövetett

ostobaságot

eggyeltöbb

élettapasztalat

naktudjabe”

–0,524

53.„hisza

szellemekben”

0,721

55.„úgyg

ondolja,

hogy

vannak

sikeresek

ésvesztesek”

–0,618

56.„sikeres

állásin

terjú

kapcsán

általános,sikeres

ségrevonatkozó

következtetéseket

vonle”

0,678

37.„ha

hibázik,

igyekszik

kijavítani”

0,582

78.„sokatgondol

amúltbeli

hibákra”

0,680

57.„ha

nem

teljesít

jól,

vesztesnek

érzi

nagát”

0,491

28.„úgy

gondolja,a

csilla

gokh

atnak

agondolatokra”

0,708

77.„úgyg

ondolja,

hogy

egyféle

módon

leheta

dolgokatjól

csinálni”

–0,588

48.„úgyg

ondolja,a

sikeres

vizsgasikeres

embertjelent”

0,574

41.„ha

nehéz

feladat eltt

áll,ígyekszika

legtöbbet

kihozni”

0,523

36.„aggodalmas

kodikm

ások

véleménye

kapcsán”

0,680

73.„érzékeny

acsúfolódásra”

0,490

0,301

(5.f)

43.„úgy

gondolja,vannak

emberek,akik

elérik,

hogy

rájuk

gondoljanak”

0,648

46.„úgyg

ondolja,

hogy

mindenkér

désreegyh

elyes

ésegyh

elytelen

válaszvan”

–0,563

24.„úgyg

ondolja,

hogy

sikeres

állásin

terjú

valaz

emberb

ármiko

rállástkap”

0,517

47.„alegtö bb

helyzetbena

dolgok

pozitív

oldalátn

ézi”

0,420

65.„magáraveszi

adolgokat”

0,679

45.„atette

kem

bere”

–0,484

15.„úgy

gondolja,az

asztrológianem

admagyarázatot

semmire”

–0,614

26.„úgyg

ondolja,

hogy

amiben

reménykedikaz

ember,általában

nemkövetkezikbe”

–0,556

11.„ha

viszontszeretik,

csodálatos

embernek

érzi

magát”

0,509

105.„kellemet

lenhelyzet

elttigyekszik

részletesen

átgondolni”

0,410

108.

„szerencsétlenség

kapcsánrossz

dolgok

jutnak

eszébe”

0,654

85.„gyakrabban

gondolkodik

kellemes

esem

ényeken”

–0,474

4.„ú

gygondolja,vannak

emberek,akik

mások

goldola

taiban

olvasnak”

0,580

75.„úgyg

ondolja,

haajövbeli

sikerekrlbeszél,

azok

nem

következnekb

e”

–0,526

59.„úgyg

ondolja,ha

valamijó

törté

nik,

több

jófogja

követni”

0,447

51.„kellemet

lendologhoz

igyekszik

pozitíva

nhozzáállni”

0,372

54.„sikertelenség

kapcsán

csdtöm

egnek

érzimagát”

0,630

3.„nem

sokidt

vesztegetaz

aggodalmakra”

0,468

86.„hiszajóés

rosszó

menben”

0,540

103.„úgy

gondolja,

hogy

alegtöbb

emberben

nem

lehetm

egbízni”

–0,523

88.„úgyg

ondolja,ha

valakit

szeretnek,az

bárm

itelérhet”

0,423

34.„annyira

megviselia

kudarc, hogy

csak

ritkán

nyújtm

aximális

teljesítményt”

–0,368

0,317

(1.f)

14.„nemhagyja,

hogy

kisdolgok

megzavarják”

–0,611

79.„ha

hibázik,

nemtekin

titra

gédiának”

–0,461

101.„hisz

arepül

csészealjakban”

0,524

81.„úgyg

ondolja,

hogy

haaz

ember

megbízik,rendsze

rintcsalódik”

–0,511

100.„úgy

gondolja,

haaz

emberjót

csinál,jó

dolgok

törté

nnek

vele”

0,419

82.„ha

fontos

intézniva

lója

van,tervet

készít”

0,362

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 82



1.Érzelm

imegküzdés

2.Ezoterikus

gond

olkodás

3.Kategorizálógond

olkodás

4.Na

ivop

timizm

us5.Viselkedéses

megküzdés

Item

Faktor

súly

Item

Faktor

súly

Kereszt

töltés

Item

Fakto r

súly

Item

Faktor

súly

Item

Faktor

súly

Item

Faktor

súly

Kereszt

töltés

63.„ha

visszautasítják,

lehangoltlesz”

0,595

104.„újhelyzet

benhajlamos

alehet

legrosz

szabbkim

enetet

elképzelni”

0,452

97.„nemhisza

babonákban”

–0,473

71.„úgyg

ondolja,

hogy

azem

bercsak

magában

bízhat”

–0,459

44.„sokszorelka

landozikmúltbeli

kellemetlen

emlékekfelé”

0,591

30.„ha

sok

munkájagy

likfel,legszíve

seb

benfeladná”

0,438

–0,327

(5.f)

39.„úgy

gondolja,amit

kíván,az

megtörté

nhet”

0,456

93.„úgyg

ondolja,

hogy

akib

ntkövetettel,b

nöz

ismarad”

–0,427

32.„akritikától

levertlesz”

0,590

31.„úgy

gondolja,a

rosszatm

égtöbb

rossz

követi”

0,432

–0,329

(3.f)

7.„úgy

gondolja,

vannak

emberek,akik

képesekm

ások

fejébe

ültetnia

gondolataikat”

0,392

2.„úgy

gondolja,ha

vmitszeretne,hogy

bekövetkezzen,az

úgysem

fog”

–0,406

49.„am

innem

tudválto

ztatni,

azon

nem

aggódik”

–0,587

60.„elnéz

asajáth

ibáival”

–0,386

20.„úgyg

ondolja,a

rossz

gondolatok

befolyá

solják

más

jóllétét”

0,359

35.„úgyg

ondolja,

hogy

alegtöbb

embertcsak

saját

magaérdekli”

–0,391

25.„rosszulérin

tiavisszautasítás”

0,568

16.„akih

ívásokatlehet

ségnek

tekin

ti”–0,362

0,351

(5.f)

66.„van

szerencse

kabalája”

0,342

12.„úgyg

ondolja,

ajótörté

néseka

szerencsének

tudhatók

be”

–0,359

83.„ha

visszautasítják,

jelentéktelennek

érzimagát”

0,561

92.„ha

rosszul

teljesít,nem

gondolja

magáról,hogy

inkompetens”

–0,358

0,356

(5.f)

69.„úgyg

ondolja,

akérdésekreegy

helye

sése

gyhelytelen

válasz

van”

–0,357

38.„ha

rosszul

teljesít,

csdtöm

egnek

érzimagát”

0,536

70.„kerülia

kihívásokata

kudarcok

lehet

sége

miatt”

0,350

23.„úgyg

ondolja,

jobb

ahatározott

döntés,m

inta

komprom

isszum”

–0,353

68.„sajátérté

két

nemateljesítmé

nyévelméri”

–0,330

5.„úgy

gondolja,

ajóután

rossz

következik”

0,344

–0,342

(3.f)

96.„úgyg

ondolja,

hogy

akinem

lusta,

aztalálm

agának

állást”

–0,309

98.„ahibáihoz

konstru

ktíva

náll

hozzá”

–0,341

Meg

jegy

zés:

A sk

álák

hoz t

arto

zó, k

eres

zttö

ltéss

el n

em re

ndel

kező

, 0,3

-nál

nag

yobb

, szig

nifik

áns (

p <

0,01

) fak

tors

úlyo

kat k

iem

eltü

k. M

ivel a

kérd

őív j

ogvé

dele

m a

latt

áll,

a tá

bláz

at a

kérd

őív t

étel

eine

k röv

idíte

tt m

egfo

galm

azás

át ta

rtalm

azza

. Az e

gyes

téte

lek e

lőtt

meg

jele

nő sz

ámok

az e

rede

ti sk

ála

téte

léne

k sor

szám

ai

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 83


távolítani, és így a megerősítő faktorelem-zésre kisebb elemszám is elég lesz. A min-tát így az SPSS random mintaszelekcióseljárásával 60–40%-ban két részre bontot-tuk, és a nagyobbik mintafélen feltáró, a ki-sebbik mintafélen pedig megerősítő faktor-elemzést végeztünk.

A feltáró faktorelemzés során figyelembevettük, hogy a CTI faktorai korrelálnak, ezérta faktorelemzést maximum likelihood mód-szerrel és ferdeszögű faktorforgatással (obli-que rotáció, direkt oblimin módszer) végez-tük. A KMO-index és a Bartlett-féleszfericitásteszt alapján a felvett adatok fak-torelemzésre alkalmasnak bizonyultak(rendre: KMO = 0,894; χ2 = 18318,80; df =3741; p < 0,001). A scree-plot segítségével 5faktor rajzolódott ki, melynek sajátértéke je-lentősen nagyobb volt, mint az utána követ-kező faktoroké (1.: 14,47; 2.: 7,18; 3.: 3,96;4.: 3,56; 5.: 3,00 vs. 2,20; 2,02; 1,80 stb.). Azöt faktor a tételek összvarianciájának 33,3%-át magyarázta. Epstein és Meyer (1989) aján-lása alapján, a 0,3-nál nagyobb sajátértékű té-teleket tekintve, az érzelmi megküzdés, azezoterikus gondolkodás, a naiv optimizmus,a kategoriális gondolkodás és a viselkedésesmegküzdés faktor különült el. Az eredeti 87tételből 21 tétel az érzelmi megküzdés, 13tétel az ezoterikus gondolkodás, 8 tétel a naivoptimizmus, 11 tétel a kategoriális gondol-kodás és 7 tétel a viselkedéses megküzdésskálán súlyozódott. A babonás gondolko-dáshoz tartozó tételek döntő többsége (7 té-telből 6) a kategoriális gondolkodás faktorárakerült, azonban sajátértékeik többségében el-maradnak a kategoriális gondolkodáshoz tar-tozó itemek sajátértékeitől. Elmondható ezenfelül, hogy 14 tétel nem az Epstein és mun-katársai által meghatározott faktorokon sú-lyozódott (2., 3., 5., 12., 16., 26., 30., 31., 45.,69., 70., 75., 98. és 104. tétel), 9 tétel egyik

faktoron sem érte el a 0,3-as faktorsúlyt (1., 8., 9., 10., 17., 62., 76., 90. és 95. tétel),4 tétel pedig jelentős kereszttöltéssel rendel-kezett (18., 34., 73. és 92. tétel), ezért Hoyerés munkatársai (1998) ajánlása alapján eze-ket a tételeket a továbbiakban eltávolítottuka skálákból.

Emellett teszteltük a babonás gondolko-dás faktor elkülönülését is. Ennek érdekébena feltáró faktorelemzés során hat faktort kér-tünk. Az előzőekben elemzett öt faktor a hat-faktoros megoldás során is kirajzolódott,azonban a hatodik faktoron nem különültekel a babonás gondolkodás tételei. Így a to-vábbi elemzés céljából optimálisabbnak ítél-tük a kérdőív ötfaktoros változatát, mely dön-tést az is megerősítette, hogy a babonásgondolkodás faktor instabilitását Hoyer ésmunkatársai (1998) német mintán is leírták.

A kérdőív magyar változata tehát abból az58 tételből áll, mely tételek csak a saját fak-torukon súlyozódnak, 0,3-nál nagyobb faktor-súllyal (lásd 4. táblázat). Emellett a kérdőívmagyar változatába a 8 tételes ellenállás ésa 8 itemes validitásskálát is integráltuk, ígya végső változat 74 tételes lett.

A randomizált minta másik – kisebbik –felén megerősítő faktorelemzést végeztünk,melynek illeszkedési mutatói megfelelőnekbizonyultak: Satorra–Bentler χ2 = 2850,855,df = 1676, p < 0,001; RMSEA = 0,042 [0,039 –– 0,044]; CFI = 0,926; TLI = 0,916; SRMR == 0,075.

A CTI magyar változatának jellemzői,valamint kapcsolata a depresszióval

A faktoranalízissel kapott skálák leíró jel-lemzőit is vizsgáltuk. Elemeztük az egyesskálákon mutatott nemi különbségeket,a belső reliabilitást, valamint a depresszióvalvaló kapcsolatot (lásd 5. táblázat).

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 84


A nemek közötti különbség leginkább azérzelmi és a viselkedéses megküzdés terénmutatkozik meg. A férfiak jobb érzelmi, a nőkjobb viselkedéses megküzdők.

Emellett a nők magasabb átlagpontszá-mot érnek el két a differenciálatlan, merevgondolkodást mérő skálán is. Erősebben jel-lemzi őket a kategorizáló gondolkodás, il-letve a naiv optimizmus hite. Az ezoterikusgondolkodásban viszont nem találtunk ne-mek közötti különbséget.

A depresszióval három skálának van szig-nifikáns kapcsolata. A depressziós tünetekgyakorisága az érzelmi és viselkedéses meg-küzdéssel közepes negatív (rendre: r = –0,57,p < 0,01 és r = –0,35, p < 0,01), a kategori-záló gondolkodással pedig gyenge pozitívkapcsolatban áll (r = 0,29, p < 0,01).

ÖSSZEFOGLALÁS

Vizsgálatunkban a CTI faktorstruktúrájátteszteltük magyar mintán. Eredményeink aztmutatják, hogy az 1989-ben kialakított kér-dőív, bizonyos feltételek mellett, hazai kö-

zegben is alkalmazható. Megállapításainkösszhangban vannak Hoyer és munkatársai(1998) eredményeivel, miszerint a kérdőívkét legstabilabb skálája a nehéz helyzetekbenvaló adekvát érzelemkezelést mérő érzelmimegküzdés, valamint az ezoterikus gondol-kodás. A babonás gondolkodás skálával kap-csolatos eredményeink szintén összhangbanvannak a korábbi kutatásokkal, miszerinta skála pszichometriai tekintetben nem alátá-masztható (Epstein és Meyer, 1989; Hoyer etal., 1998). A faktorstruktúra alkalmazhatósá-gát továbbá az optimális Cronbach-alfa érté-kek is alátámasztják, emellett az egyes skálákdepresszióval mutatott kapcsolata is meg-egyezik az Epstein (2001) által leírtakkal.

Nem meglepő eredmény, hogy a nők ér-zelmi megküzdésben alacsonyabb átlagpont-számot érnek el. Több szakirodalmi adat tá-masztja alá, hogy a nők az érzelmi megküzdésolyan maladaptív módjait, mint a helyzetekkelkapcsolatos katasztrofizáció, valamint azegyes problémákon való rágódás, gyakrabbanalkalmazzák a férfiakhoz képest (Garnefskiet al., 2004; Keogh és Herdenfeldt, 2002; Me-zulis et al., 2002; Nolen-Hoeksema és Harrell,


5. táblázat. A CTI-skálák nemi különbségei, reliabilitása, valamint kapcsolata a depresszióval

Megjegyzés: A szignifikáns értékeket (p < 0,01) vastag betűvel jelöltük

Skála Cronbachalfa

N k(N = 750)

átlag, szórás

Férfiak(N = 250)

átlag, szórás

Teljes minta(N = 1 000)átlag, szórás

Nemek közöttikülönbség

t (df)

Depresszióvalvaló kapcsolatPearson r

Érzelmimegküzdés 0,81 67,0 (10,7) 70,4 (10,4) 67,9 (10,7) 17,9 (887) –0,57

Viselkedésesmegküzdés 0,73 28,8 (3,8) 27,6 (4,0) 28,5 (3,7) 19,4 (936) –0,35

Kategorizálógondolkodás 0,79 31,5 (7,5) 30,0 (7,1) 31,1 (7,5) 6,4 (927) 0,29

Ezoterikusgondolkodás 0,78 33,8 (8,1) 33,4 (9,2) 33,7 (8,4) 0,4 (927) 0,04

Naiv optimizmus 0,81 26,1 (5,1) 25,2 (5,6) 25,9 (5,9) 4,7 (938) –0,06

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 85


2002; Sullivan et al., 2000). Érdekes ered-mény ellenben, hogy a viselkedéses megküz-dést gyakrabban és hatékonyabban alkal maz -zák a férfiaknál. Ez alátámasztható példáulazzal, hogy Garnefski és munkatársai (2004)kimutatták, hogy nők körében gyakoribb a vi-selkedéses megküzdéshez kapcsolódó pozitívátkeretezés. Tehát Epstein és Meyer (1989)szavaival élve a férfiak az önelfogadást faci-litáló érzelmi típusú megküzdést, a nők pediga mások elfogadását facilitáló viselkedésesmegküzdést alkalmazzák hatékonyabban. Ér-dekes eredmény, hogy a nők ezen felül mégkét merev, differenciálatlan gondolkodástmérő skálán – kategorizáló gondolkodás ésnaiv optimizmus – magasabb átlagot mutatnak,ami arra utal, hogy több negatív érzelmet él-nek át, sérülékenyebbek a pszichés betegségekszempontjából, és kevésbé érzik jól magukata bőrükben (Epstein, 1998).

A vizsgálat előnyei és korlátai, valamint a kérdőív gyakorlatialkalmazásának lehetőségei

A CTI vitathatatlan előnye, hogy ötvözi a teo-retikus és pszichometriai megfontolásokat.A kérdőív minden skálájának megvan a helyea kognitív-tapasztalati énelméletben, funkci-ója tisztázott az alkalmazkodás szempontjá-ból. A kérdőív pszichometriai értelembenkimunkált, így kiválóan alkalmazható önbe-számolós empirikus vizsgálatokban is. Emel-lett a CTI kiváló kiegészítője lehet a pszi-chológiai tanácsadó, illetve pszichoterápiásmunkának, valamint a coaching folyamatok-nak. Alkalmazható a személyiség vizsgála-

tában, az önismeret és az egyéni alkalmaz-kodási képességek fejlesztésében. De hasznosrészévé válhat önismereti csoportoknak ésa csoportos stresszkezelő tréningeknek is.

A magyar változat pszichometriai kiala-kításának gyenge pontjai közé tartozik, hogyaz adatfelvétel nem egységesen történt. A vá-laszadók egy része a kérdőívet internetes fe-lületen keresztül, másik része papíralaponkapta meg. A kitöltés különböző körülményeipedig a válaszadásban is különbségeket ered-ményezhetnek. Emellett a minta összetételeis korlátozza az eredmények általánosítható-ságát. Mivel a mintában nagy számban je-lentek meg a magasan kvalifikált emberek,valamint a kérdőívet háromszor annyi nő töl-tötte ki, mint férfi, eredményeink inkább csaktámpontokkal, mint biztos következtetések-kel szolgálhatnak a magyar populáció szem-pontjából. Mindazonáltal reméljük, hogya kérdőívvel kapcsolatos hazai tapasztalatokhasznosak lehetnek a további kutatásokszempontjából.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton is szeretnénk köszönetet mondania kérdőív fordításában részt vevő Csigás Gá-bornak, Komlósi Saroltának, Amy Kovács-nak, illetve Seymour Epstein professzornak.A Psychological Assessment Resources Inc.-nek, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a kér-dőívet, valamint a kérdőívet kitöltőknek,hogy idejüket nem kímélve hozzájárultaka kérdőív magyar adaptációjához.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 86


SUMMARY

VALIDATION OF THE HUNGARIAN VERSION OF CONSTRUCTIVE THINKING INVENTORY

– FIRST EXPERIENCES

Background and aims: The aim of the study was the Hungarian adaptation of the ConstructiveThinking Inventory. Methods: The data of 1000 respondents were analyzed by exploratory andconfirmatory factor analyses. Gender differences on the specific scales and associations withdepressive symptoms were also examined. The Constructive Thinking Inventory and the CES-DScale (Center for Epidemiological Studies Depression Scale) were administered by the par-ticipants in this study. Results: Our results confirmed the five-factor structure of thequestionnaire suggested by former psychometric studies on samples form the US. These fivefactors were emotional and behavioral coping, the categorical and esoteric thinking and naiveoptimism. However, we could not confirm the personal superstitious thinking factor, whichhad no prior psychometrical foundation and was based on an a priori assumption. Additionalresults of this study demonstrated that men have better emotional coping strategies, whilewomen have better behavioral coping strategies. Women also used the categorical thinking andnaive optimistic coping strategies more often. The frequency of depressive symptoms showeda moderate negative correlation with emotional and behavioral coping strategies (r = -0.57,p<0.01 and r = -0.35, p<0.01), and a weak positive correlation with categorical thinking (r = 0.29, p<0.01). Discussion: It can be concluded that the five-factor form of the ConstructiveThinking Inventory is an adequate assessment tool to be used in Hungary.Keywords: Constructive Thinking Inventory, exploratory and confirmatory factor analysis,gender differences, depressive symptoms

IRODALOM

BECK, A. T. (1976): Cognitive therapy and the emotional disorders. Meridian, New York.CONNERS, K. C., SITARENIOS, G., PARKER, J. D. A., EPSTEIN, J. N. (1998): The Revised

Conners’ Parent Rating Scale (CPRS-R): Factor Structure, Reliability, and CriterionValidity. Journal of Abnormal Child Psychology, 25. 256–268.

ELLIS, A. (1962): Reason and emotion in psychotherapy. Lyle Stewart, New York.EPSTEIN, S. (1998): Constructive thinking: the key to emotional intelligence. Praeger, Westport,

Conn.EPSTEIN, S. (2001): Constructive Thinking Inventory – Professional manual. Psychological

Assessment Resources, Florida, FL.EPSTEIN, S. (2003): Cognitive-experimental self-theory of personality. In MILTON, T.,

LERNER, M. J. (eds): Comprehensive handbook of Psychology, Volume 5: Personality andsocial psychology. Wiley and Sons, Hoboken, NY. 159–184

EPSTEIN, S., MEYER, P. (1989): Constructive thinking: A broad coping variable with specificcomponents. Journal of Personality and Social Psychology, 57. 332–349.


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 87


EPSTEIN, S., PACINI, R. (1999): Some basic issues regarding dual-process theories from theperspective of cognitive-experimental self theory. In CHAIKEN, S., TROPE, Y. (eds): Dualprocess theories in social psychology. Guilford Publishers, New York. 462–482.

GARNEFSKI, N., TEERDS, J., KRAAIJ, V., LEGERSTEE, J., VAN DEN KOMMER, T. (2004): Cognitiveemotion regulation strategies and depressive symptoms: differences between males andfemales. Personality and Individual Differences, 36. 267–276.

HOYER, J., AVERBECK, M., HEIDENREICH, T., STANGIER, U., POHLMANN, K., ROSSLER, G. (1998):The constructive thinking inventory: Factorial structure in healthy individuals and patientswith chronic skin diseases. European Journal of Psychological Assessment, 14. 226–233.

KEOGH, E., HERDENFELDT, M. (2002): Gender, coping and the perception of pain. Pain, 97. 195–201.

KESSLER, R. C., BIRNBAUM, H. G., SHAHLY, V., BROMET, E., HWANG, I., MCLAUGHLIN, K. A.,SAMPSON, N., ANDRADE, L. H., DE GIROLAMO, G., DEMYTTENAERE, K., HARO, J. M.,KARAM, A. N., KOSTYUCHENKO, S., KOVESS, V., LARA, C., LEVINSON, D., MATSCHINGER, H.,NAKANE, Y., BROWNE, M. O., ORMEL, J., POSADA-VILLA, J., SAGAR, R., STEIN, D. J.(2010): Age differences in the prevalence and co-morbidity of DSM-IV major depressiveepisodes: Results from the Who World Mental Health Survey Initiative. Depression andAnxiety, 27. 351–364.

LYDEN, P., LU, M., JACKSON, C., MARLER, J., KOTHARI, R., BROTT, T., ZIVIN, J. (1999):Underlying structure of the National Institutes of Health Stroke Scale. Stroke, 30. 2347–2354.

MEICHENBAUM, D. (1977): Cognitive-behavior modification: An integrative approach. PlenumPress, New York.

MEZULIS, A. H., ABRAHAMSON, L. Y., HYDE, J. S. (2002): Domain specificity of genderdifferences in rumination. Journal of Cognitive Psychotherapy, 16. 421–434.

NOLEN-HOEKSEMA, S., HARRELL, Z. A. (2002): Rumination, depression, and alcohol use:Tests of gender differences. Journal of Cognitive Psychotherapy, 16. 391–403.

PETRIDES, K. V., FURNHAM, A. (2000): On the dimensional structure of emotional intelligence.Personality and Individual Differences, 29. 313–320.

RADLOFF, L. S. (1977): The CES-D scale: A self-report depression scale for research in thegeneral population. Applied Psychological Measurement, 1. 385–401.

SCHEUER, E., EPSTEIN, S. (1997): Constructive thinking, reaction to a laboratory stressor andsymptomes in everyday life. Anxiety Stress and Coping, 10. 269–303.

STACCIARINI, J. M., TROCCOLI, B. T. (2004): Occupational stress and constructive thinking:health and job satisfaction. Journal of Advanced Nursing, 46. 480–487.

SULLIVAN, M. J. L., TRIPP, D. A., SANTOR, D. (2000): Gender differences in pain and painbehavior: The role of catastrophizing. Cognitive Therapy and Research, 24. 121–134.

PIHET, S., SUTER, M., HALFON, O., STEPHAN, P. (2011): Psychometric properties of the Frenchtranslation of the Constructive Thinking Inventory in a sample of adolescents and youngadults. Schweizer Archiv Für Neurologie Und Psychiatrie. 162. 127–131.

TOMPOR I., URBÁN R. (2010): A nikotinfüggés motivációs alapú megközelítésének (WISDM-68)elemzése. Magyar Pszichológiai Szemle, 65. 321–341.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 88

MŰHELY

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 89

ALKALMAZZÁK-E A SZERVEZETBEN DOLGOZÓ HR-SZAKEMBEREK

A SZERVEZETI KUTATÁS EREDMÉNYEIT?A KUTATÁS ÉS A GYAKORLAT KAPCSOLATA1

UATKÁN AjnaEötvös Loránd Tudományegyetem

[email protected]

TÓTH ÁgnesEötvös Loránd Tudományegyetem

[email protected]

FARAGÓ KláraEötvös Loránd Tudományegyetem

[email protected]


ÖSSZEFOGLALÓ

Háttér és célkitűzések: Egyre több kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy a humánerőforrás-szakemberek (human resource, HR) nincsenek kellően tisztában szakterületük kutatási ered-ményeivel, így a legtöbb vállalat nem is alkalmaz modern HR-gyakorlatokat (evidence ba-sed management). Bizonyított tény, hogy hatékonyabbak azok a szervezetek, amelyekfelhasználják a szervezetpszichológia tudományos eredményeit. Vizsgálatunkban arra derí-tünk fényt, hogy a magyar HR-szakemberek mennyire ismerik a szervezetpszichológia konk-rét eredményeit a HR gyakorlati kérdéseiben, milyen attitűdöket táplálnak a tudományos ku-tatásokkal kapcsolatban, és milyen lehetőségeket látnak az együttműködés fejlesztésére.Módszer: Kérdőívünk a szervezetpszichológia és a HR különböző területeiből válogatott 23tudományosan megalapozott állítást, és attitűdkérdéseket tartalmaz. A válaszokat 122 magyarHR-es válaszai alapján értékeltük ki. Eredmények: Eredményeink megerősítik a többi or-szágban végzett kutatásokat: a kutatások eredményeit kevéssé ismerik a szakemberek. A HR-szakemberek kutatással, kutatókkal kapcsolatos attitűdjeiből óvatos elfogadást olvashatunk ki.A jól megalapozott kutatási eredmények felhasználásának igénye alacsony. Az együttműködést

1 Köszönetet mondunk Hári Péternek és Mittich Boglárkának közreműködésükért a kutatás megtervezésében éslebonyolításában.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 91

92 UATKÁN Ajna – TÓTH Ágnes – FARAGÓ Klára

BEVEZETÉS

Elméletileg is megalapozott kutatási ered-mények vagy a mindennapi gyakorlatban fel-halmozott ismeretek? Melyikre hallgassanaka szervezet szakemberei, ha eredményes dön-téseket szeretnének hozni? Vajon melyik tudhasznosabb ismereteket nyújtani a szervezetvezetői számára?

Ezt a kérdést akkor érdemes feltenni, hatudjuk, hogy a kétféle megközelítés nem vágegybe: sokszor mást diktálnak a kutatás ered-ményei, mást gondolnak, tesznek a szervezetszakemberei. Ha ez így van, akkor melyikigazít el jobban a szervezetek világában, me-lyik ad hasznosabb tanácsokat, a kutatókeredményei vagy a gyakorlati szakemberekmeglátásai? Esetleg a tapasztalatokból le-vont következtetések és a tudományos ered-mények valamifajta szintézise, kombináci-ója szükséges a jó szervezeti működéshez?A szervezetekben munkálkodó szakemberekhajlamosak arra gondolni, hogy a gyakorlat-ban megszerzett tapasztalatoknak elsőbbsé-gük van, mivel érvényesebbek az életből me-rített ismeretek, mint a kutatók elméleteibenmegszületett, a laboratóriumaikban kifundáltmegállapítások.

Sajnos azonban a mindennapokból merí-tett ismeretek sokszor félrevezetőek, mivela tapasztalatokból nehéz érvényes következ-tetéseket levonni. A környezetünk gyakrannem ad elég pontos és elég gyors visszajelzéstarról, hogy helyesen döntöttünk-e. Vegyük pél-daképpen a kiválasztást, amely a szervezet min-dennapos rutintevékenysége, sok tapasztala-tot lehet a kiválasztás során szerezni. Mégsemjól hasznosíthatóak ezek a tapasztalatok,mert a kiválasztás eredményességét csakhosszabb idő után jelzi vissza a beválás, és aztis csak pontatlanul, hiszen számos a kivá-lasztásban számításba nem vehető tényező be-folyásolja a munka során nyújtott későbbi tel-jesítményt (például egészségi állapot, családihelyzet, a közösségbe való beilleszkedés,a vezetővel való viszony stb.). Tovább ront-ja a kiválasztásra vonatkozó döntés helyes-ségének értékelését az, hogy csak azokról tud-juk meg, mennyire váltak be, akiket felvettünk,akiket elutasítottunk, azokról nem derül ki azesetleges beválásukra vonatkozó bizonyíték(pedig lehetséges, hogy éppen a legjobbakatutasítottuk el). A visszajelzés időzítése és pon-tossága meghatározza azt, hogy a valóság ter-mészetére vonatkozóan milyen intuíciókat épí-tünk ki. Ha nincs gyors és pontos visszajelzés,

inkább pozitívan értékelnék, az együttműködés azonban nagyon ritka. Következtetések: A leg-fontosabb tévhitek között ugyanaz a négy hiedelem jelenik meg az amerikai és a magyar meg-kérdezetteknél: ez a tévhitek általánosságára, a megítélések sztereotip voltára utal. A legjel-lemzőbb téves hiedelem az intelligenciával szemben a lelkiismeretesség és az értékekfeltételezett előnye a teljesítmény megjóslásában, melynek káros következménye a helytelenkiválasztási gyakorlat és az innováció fékezése lehet. A megkérdezettek egyetértenek abban,hogy javítani kell az elméletalkotók és gyakorló szakemberek közötti együttműködést, ami elő-segítheti mind a releváns kutatások tervezését, mind a kutatási eredmények mindennapi gya-korlatba való átültetését. Jelentős feladat hárul ezen a téren az oktatásra is. Kulcsszavak: humán erőforrás, szervezetpszichológiai kutatás, HR-gyakorlat, evidence basedmanagement

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 92

Alkalmazzák-e a szervezetben dolgozó HR-szakemberek a szervezeti kutatás eredményeit? 93

aligha tudunk tanulni, a pontatlan és késői visz-szajelzések pedig a hamis hiedelmekbe vetetthiteknek adhatnak további táptalajt. Az em-beri gondolkodás számos buktatója, mintpéldául a sztereotípiák, előítéletek vagya gondolkodási heurisztikák, illetve az el-gondolásainkat bizonyító érvek keresése és azazoknak ellentmondó tények figyelmen kívülhagyása szintén akadályozza a tapasztalatokeredményes hasznosítását (Kahneman, 2013).

Pfeffer és Sutton 2006-ban Kemény tények,veszélyes féligazságok és teljes képtelenségekcímen egy egész könyvet szenteltek annak,hogy bemutassák, a szervezetek hajlamosakarra, hogy döntéseiket csodálatosan eredmé-nyes megoldásokról, legjobb gyakorlatokrólszóló népszerű, de téves (gyenge bizonyíté-kokra, hibás információkra épülő) elképze-lések alapján hozzák meg. A rossz döntésho-zatal legnagyobb hibáit a szerzők abbanlátják, hogy a megalapozott, tényekre épülőismeretek helyett más szervezetek gyakor-latának kritikátlan átvétele, a múltban beváltgyakorlatok automatikus megismétlése, oly-kor elfogadott, de nem bizonyított hiedelemvagy ideológia irányítja a cselekvést. Pfefferés Sutton alapos elemzésnek vet alá néhányféligazságon alapuló, igen elterjedt nézetet,mint például „a munka világa gyökeresen kü-lönbözik az élet más területeitől”, „a jó ve-zetők irányításuk alatt tartják a szervezetet,és nagymértékben befolyásolják a szerveze-ti teljesítményt”, „változz meg vagy elpusz-tulsz”, és rámutatnak ezen nézetek káros kö-vetkezményeire. Hosszan elemzik például „a legjobb szervezetekben a legjobb embe rekdolgoznak” hiedelmet. Rámutatnak arra,hogy az alapvető attribúciós hibából szár-mazik az a felfogás, hogy az egyéni teljesít-mény meghatározza a szervezet egészének tel-jesítményét (az egyénben keresik az okota körülmények, a csoportok vagy a szervezetek

helyett). A tehetségmenedzselés bűvkörébengondolkodó vezetők úgy tartják, hogy a leg-jobb dolgozók sokkal jobbak és értékesebbeka többieknél, ezért kivételezett bánásmódot ésnagyobb anyagi megbecsülést érdemelnek.Kutatások bizonyítják, hogy a kiválónak tar-tott munkatársak a szükségesnél több figyel-met kapnak, a nagy tapasztalattal rendelkező,de kevésbé kiválóakat viszont gyakran alul-értékelik. A tények azt mutatják, hogy eza gyakorlat azért is helytelen, mert azok, akiknem fejlesztik saját képességeiket, visszafej-lődnek, a kezdetben kevéssé jók pedig fej-leszthetőek, így a kategóriába tartozás nem ál-landó. Nem biztos az sem, hogy a kimagaslóképességek döntő jelentőséggel bírnak, hiszena szervezet felépítésének és működésénekmeghatározó ereje sokszor nagyobb, mint a ké-pességeké. A leggyengébbek szervezetbőlvaló elküldése ráadásul aláássa a szervezet sta-bilitását és a kialakult szervezeti kultúrát, azemberek képesség alapján történő látványosmegkülönböztetése pedig alacsonyabb telje-sítményhez, nyugtalansághoz és szkepticiz-mushoz vezet, negatívan hat a dolgozók el-köteleződésére, csökkenti együttműködésüketés a vezetőkbe vetett bizalmukat. Nem az a leg-jobb tehát, ha csupa kiválasztott tehetség dol-gozik a szervezetben, hanem ha minél több em-berrel bánnak úgy, mint a szervezet hasznostagja, ha nem tesznek nagy különbséget a ki-választottak és a többi között, és ha az elkö-telezett, együttműködő dolgozókat fejlesztik.Pfeffer és Sutton azt javasolja, hogy a „ve-szélyes féligazságok” helyett tényekre ala-pozott irányítási és vezetési gyakorlatot kö-vessenek a szervezetekben.

Rousseau (1997, 2012) szintén károsnaktartja azt, hogy a gyakorlati szakemberek nemhasználják fel a kutatási eredményeket min-dennapos gyakorlatukban, nem is ismerikezeket az eredményeket, így nem tényekre


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 93


alapozott irányítási és vezetési gyakorlatot(evidence based management) folytatnak.A tényekre alapozott irányítási és vezetésigyakorlat azt jelenti, hogy a vezető átültetia gyakorlatba a kutatások során jól megala-pozott és bizonyított ismereteket, ezzel segítvea szervezeti problémák megoldását. Az ilyenvezetők, felhasználva a kutatásokból származóismereteiket a döntéshozatalban, szervezetiszakértőkké válnak. A kutatási ismeretek fel-használása és átalakítása nem mindig egyszerű,mert a kutatási eredmények interpretálásamind a kutatók, mind a gyakorlati szakem-berek számára nehézséget okozhat. Egyrésztaz elmélet alapján megszülető gyakorlatot (pl. teljesítménymutatók) illeszteni kell azadott szervezeti kontextushoz is. Másrészta kutatók maguk is gyakran vitatják a szak-irodalomban felhasznált fogalmak pontos je-lentését, az eredmények általánosíthatóságát.Az elvek, elméletek csak akkor hihetőek, havilágosak a bizonyítékok. Vannak azonbanerős evidenciák, amelyek a tudományos kö-vetkeztetés szabályait követve születtek, nempusztán korrelációs összefüggések, hanem ran-domizált, kontrollált kísérletek eredményei(Rousseau, 2006). Ezek a kísérleti bázison ki-alakított erős evidenciák minden bizonnyalkultúrától függetlenül érvényes tények. Mind-ezen nehézségek ellenére – állítja Rousseau(2006) – a kutatási eredményekre alapozott ve-zetés elősegíti a szervezeti célok elérését.

Több vizsgálat is bizonyította, hogy a szín-vonalasabb HR-gyakorlatot alkalmazó szer-vezetek eredményesebbek, tovább fennma-radnak (Welbourne és Andrews, 1996; Beckerés Gerhardt, 1996). Terpstra és Rozell (1997)pedig egyenesen arra a következtetésre jutott,hogy pénzügyi szempontból jobban teljesí-tenek azok a vállalatok, ahol a HR-vezetők ol-vassák a szakirodalmat. Ha viszont a kutatá-si eredmények nem kerülnek át a gyakorlatba,

a vezetők továbbra is személyes tapasztala-taikra hagyatkozva döntenek, illetve üzleti ta-nácsadás céljából íródott könyvek vagy tanács -adók gyenge bizonyítékokra épített javaslataitkövetik, miközben a célkijelölés, a kiválasz-tás, a jutalmazás, a tréning céljaira a legkü-lönbözőbb gyakorlatokat alkalmazzák, köztükolyanokat is, amelyek hatástalansága régótaismert.

Vizsgáljuk meg a kérdés másik oldalát is.Vajon lehet-e egyoldalúan a szervezetbendolgozó szakembereket hibáztatni a kutatás ésa gyakorlat között létrejött szakadék miatt?Tud-e a kutatói közösség olyan eredménye-ket kínálni a szakemberek számára, amelye-ket azok relevánsnak és a gyakorlatban hasz-nosíthatónak éreznek? A kutatási eredményekkellőképpen gyakorlatorientáltak-e, le van-nak-e fordítva az alkalmazhatóság nyelvére?Kérdés továbbá, hogy kialakulhatnak-e olyanfórumok, ahol vita, párbeszéd indulhat a tu-dományos és gyakorlati szakemberek kö-zött, ahol észrevételeiket és tapasztalataikatmegoszthatják, együttesen alakítva, gyarapítvaa szakmáról való ismereteiket.

Faragó (2013) a szervezetpszichológiábanérvényesülő új trendekről szóló írásábanrészletesen tárgyalja a kutatás és gyakorlat kap-csolatának kérdéseit. Hivatkozik Pattersonvéleményére, aki a kutatók és a gyakorlati szak-emberek fokozatos eltávolodásának sajnála-tos eredményét abban látja, hogy irrelevánselmélet és érvénytelen gyakorlat születik.Cascio és Aguinis (2008) 45 év publikációinakelemzéséből arra a megállapításra jut, hogynem valósul meg az az egyébként kívánatosmodell, amely szerint a kutató egyben gya-korlati szakember is, vagy egy kutató és egygyakorlati szakember szorosan együtt dol-gozik. Ennek következményeképpen igengyenge a kapcsolat a kutatók által létrehozottés a gyakorlat által felhasznált tudás között.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 94


A közölt publikációk tetemes hányadát kuta-tók írták, akik tudományos objektivitásuk ésfüggetlenségük megőrzésére hivatkozva kevésérdeklődést mutatnak a gyakorlati kérdésekiránt. A gyakorlati szakemberek pedig nem ol-vassák a tudományos folyóiratokat. Ez az at-titűd azért káros, mert a kutatás eredményeinem kerülnek felhasználásra, nem befolyá-solják a vállalatok döntéseit vagy a vezetői gya-korlatot, de káros a kutatók szempontjából is,mert a gyakorlattól való eltávolodás megkér-dőjelezi az elméletek külső érvényességét, a fel-használt adatok relevanciáját is.

„Anderson, Herriot és Hodgkinson (2001)két dimenzió mentén, a kutatók számára fon-tos elméleti és módszertani szigor, valaminta gyakorlati szakemberek számára fontosrelevancia mentén minősítik a kutatásokat, ésnégyféle felfogást különböztetnek meg:a Pragmatikus, a Populista, a Pedáns és a Naivfelfogást. A Pragmatikus tudomány egyaránttörekszik a tudományos szigorra és a rele-vanciára, a Populista nem követi a tudományoskritériumokat, de releváns témákat vesz elő,a Pedáns ragaszkodik a tudományos szigo-rúsághoz, de irreleváns kérdéseken rágódik,a Naiv pedig irreleváns témákat vizsgál gyen-ge elméleti és módszertani eszközökkel.A kutatások az utóbbi évtizedekben eltávo-lodtak a Pragmatikus tudománytól, és a Pe-dáns és a Populista tudomány felé fordultak.Ezt a megállapítást három mérvadó folyóirat,a Journal of Occupational and Organizatio-nal Psychology, a Journal of Applied Psycho-logy és a Personnel Psychology longitudiná-lis elemzésével támasztják alá, ahol egyrekisebb számban publikálnak olyan szakem-berek, akiknek kapcsolatuk van a gyakorlat-tal. Míg 1949 és 1960 között a tudománybandolgozó kutatók száma 63% volt, ez 89%-ranőtt 1990 és 2000 között, a gyakorlatban dol-gozók publikációja pedig 31%-ról 3%-ra

csökkent. A tudományos világban a tudósokérdekcsoportja a Pedáns kutatásokat támogatja,míg a szervezetek világában az érdekcsopor-tok a gyors és látványos eredményekkel ke-csegtető Populista tudomány felé mozdítjákel a gyakorlati szakembereket” (Faragó,2013, 41–42).

Felmerül a kérdés, hogy miért lehet mégisaz, hogy egy vezető inkább személyes pre-ferenciájára vagy kevéssé strukturálatlan ta-pasztalataira támaszkodik, semmint egyesa kutatók által meggyőzően bizonyított ered-ményekre.

Ennek egyik oka az, hogy a vezetők úgyérzik, korlátozza döntési szabadságukat, hamások megállapításaira támaszkodnak, hiszena jó vezetés „művészet”. Ráadásul eljárásai-kat, problémáikat és az alkalmazott megol-dásokat is egyedinek, másokéitól különbö-zőnek tartják. Fontos a vezetők számára az is,hogy igazolhassák feletteseik és munkatársaikelőtt a döntéseiket, és ehhez alkalmasabb egyáltalánosan elfogadott tévhit, mint egy tudo-mányos eredmény. Továbbá a vezetés nem egyfoglalkozás, nem érzik feladatuknak a veze-tési tudás továbbadását, a vezetési eljárásokelemzését, nem alakítottak ki megosztott tu-dásbázist a vezetés gyakorlatára vonatkozó-an. Végül a menedzsereket képző amerikaiegyetemeken az oktatók gyakran nem a tu-dományos eredményekre és azok felhaszná-lására tanítják a vezetőket, hanem esettanul-mányokon keresztül népszerű felfogásmódokatpropagálnak (Pfeffer és Sutton 2006).

A kutatási eredmények mellőzésének má-sik oka az, hogy – mint ahogy erre korábbanrámutattunk – nem ismerik ezeket az ered-ményeket sem a vezetők, sem a tanácsadók.

Rynes, Brown és Colbert 2002-ben foly-tatott felmérésében arra volt kíváncsi, hogya HR-szakemberek meggyőződései mennyi-re esnek egybe a kutatások eredményeivel.


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 95


Céljuk, hogy kiderítsék, mely területekenszükséges a kutatási eredmények széles kör-ben való terjesztése és kommunikálása.Ennek érdekében egy 35 állításból álló kér-dőívet készítettek, melynek mindegyike meg-alapozott, robusztus kutatási eredményekenalapul. Az állítások és a kérdőívben szerep-lő témakörök mindegyike szerepel Észak-Amerika egyik legrangosabb és világszertea HR-szakma által legelismertebb intézmé-nyének, a Human Resource Certification In-stitute (HRCI) vizsgáján. A HRCI olyan – azAmerikai Egyesült Államokban széles körbenelfogadott és elismert – képesítést nyújt, amigarantálja a legmodernebb és legszaksze-rűbb HR-tudást és kompetenciát az azt meg-szerző szakembernél.2 Az amerikai mintábanszereplő 960 közép- és felsővezető válasza-inak 57%-a volt helyes. A feltett kérdések kö-zül hét tételen teljesített különösen gyengénaz amerikai minta, ezeket a tételeket a szer-zők később mint tévhiteket említik (Rynes,2002).

1. A lelkiismeretesség általában jobban be-jósolja a teljesítményt, mint az intelligencia.A téves nézet valószínű oka az intelligens em-berekről alkotott negatív sztereotípiák elter-jedtsége (pl. aki intelligens, az nem gyakor-latias, szociálisan korlátolt, teljesítményekiszámíthatatlan, arrogáns, nehéz kezelni).A lelkiismeretességet viszont kedvező szte-reotípiák övezik. Mivel az intelligencia és a lel-kiismeretesség egyaránt fontos, a kiválasz-táskor mindkettőt számításba kell venni, dekomplex munka esetében az intelligenciát na-gyobb súllyal kell figyelembe venni. 2. Eredményesebbek azok a szervezetek,amelyek a jelentkezőket vallott értékeik alap-

ján választják ki, mint azok, amelyek az in-telligencia alapján válogatnak. Az egyéni ésszervezeti értékek illeszkedésével kapcsola-tos vizsgálatok azt állapították meg, hogy azalkalmazottak attitűdjére és a munkaviszonytartósságára pozitív hatással van a jó illesz-kedés, de a teljesítményükre nem. Bár egyesvonások, mint a munkaetika, befolyásoljáka teljesítményt, sokkal kevésbé hatnak, mintaz intelligencia.3. A becsületességtesztek nem működnek,mert a megkérdezettek nem mondanak igazat.Valóban torzítják a tesztre adott válaszokat azemberek, hogy jobb benyomást keltsenek,a teszt teljesítményt előrejelző képességemégsem csorbul (mindenki egyformán torzít).Együtt használva az intelligenciatesztekkela bejósló erő nagyban nő. 4. A becsületességet mérő tesztek hátrá-nyosan érintik a kisebbségeket, többet kisze-lektálnak közülük, mint a többségből. Nemigaz, és bár az alkalmazók nem tartják mél-tányosnak ezen tesztek alkalmazását, a mun-kavállalók annak tartják.5. A döntésben való részvétel lehetőségehatékonyabban növeli a teljesítményt, minta célkijelölés. A célkijelölés mindig pozitív ha-tással jár, a döntésben való részvétel néha ne-gatívval. A részvételt meg kell előznie a cé-lok kijelölésének. 6. A teljesítményértékelés legtöbb hibáját kilehet javítani olyan tréningek segítségével,amelyek feltárják a hibákat és rámutatnakarra, hogyan lehet azokat kijavítani. A tré-ningek egyáltalán nem javítják a teljesít-ményértékelés igen nehéz feladatában nyúj-tott teljesítményt, sőt ronthatják is. Inkábbolyan gyakorlatokra van szükség, mint a vi-deóra vett tevékenységek elemzése, az érté-

2 Részletesen lásd még: http://www.hrci.org/

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 96


kelés megindokolása, csoportvita az értéke-lési hibák kiküszöbölésére stb. 7. Ha kérdőív segítségével rákérdezünk arra,hogy mennyire fontos a pénz, akkor a beosz-tottak a pénz jelentőségét eltúlozzák. Enneka fordítottja igaz a szociális kívánatosság mi-att. Mindez rámutat arra is, hogy a direkt meg-kérdezés nem feltétlenül jó eszköz a HR-gyakorlat kialakításához, ezért ajánlatos olyanmódszereket választani, amelyek a reakciókata viselkedésen keresztül azonosítják.

A fenti tévhitekből arra következtethetünk,hogy a megkérdezettek saját téves intuícióik,sztereotípiájuk alapján válaszoltak. Joggal fel-tételezhetjük, hogy saját gyakorlatukban ise téves intuícióiknak megfelelően döntenek;például a kiválasztás vagy a motiváció kér-déseiben.

Érdemes megvitatni, hogy a fenti vizsgá-lat kérdőívének kérdései mennyire tekinthe-tők megalapozottnak. A kérdőívben az állí-tások egyszerűen és egyértelműen vannakmegfogalmazva, oly módon, ahogy a szer-vezetek a kérdésekben szereplő fogalmakata gyakorlatban alkalmazzák. Vegyük példá-ul a leggyakoribb tévhitet: A lelkiismeretességáltalában jobban bejósolja a teljesítményt,mint az intelligencia. A kérdésfeltevés nemfoglalkozik a tudományos kutatókat érintőolyan problémákkal, hogy például hogy mi isaz intelligencia, vagy hogyan mérjük azt, vagymi is a jó teljesítmény kritériuma. Bár vitat-hatják a kutatók az intelligencia vagy a tel-jesítmény fogalmát, valamint egyes speciálisfeladatok, sajátságos teljesítménykövetel-mények esetében más lehet a jó teljesít-ményt megalapozó képesség, mégis nagy-számú a tudományos következtetés kritériumaiszerint elvégzett kutatás alapján joggal állít-ható, hogy általában az intelligencia jobban be-jósolja a teljesítményt, mint a lelkiismere-

tesség. A szervezeteknek valamilyen kritéri-um mentén meghatározott, egyértelmű fo-galmakra van szükségük ahhoz, hogy ezekkela fogalmakkal operálhassanak a gyakorlatuk(kiválasztás, teljesítményértékelés) során,vizsgálhassák, mérhessék az intelligenciátvagy a teljesítményt, és rendelkezésükre bo-csásson a kutató elfogadható mérőeszközöket,melynek alapján eldönthetik, hogy milyen kri-tériumok alapján válasszák ki a munkatársa-kat. Fontos kérdés tehát, hogy a rendelkezé-sükre álló (feltehetően érvényes) eszköztársegítségével a célnak megfelelő kritérium alap-ján hozzák-e meg a döntéseiket vagy sem.

A kutatást más országokban és más mintánis megismételték az eredeti állítások átvételé-vel. A holland ismétlő kutatásban Sanders, VanRiemsdijk és Groen (2008) 626 HR-mene -dzsernek a 35 itemből egy kevesebb, 25 itemeskérdőívet állított össze, kihagyva azokat az ele-meket, amelyek az adott környezetben kevésséértelmezhetők. Az USA-ban Pepitone (2010)336 közép- és felsővezető körében végzett ha-sonló kutatást, míg Timmerman (2010) főis-kolai diákok és MBA-hallgatók körében vet-te fel a Rynesék által összeállított kérdőívet.Az eredmények nagyon hasonló mintázattal57–62% közötti megfelelést mutattak a helyesválaszokkal, és a kiválasztás terén volt a leg-nagyobb az eltérés (Rousseau, 2012).

A Szervezeti látleletek című kötetbena szerzők (Faragó és Kovács, 2005) rámutat-nak arra, hogy csak az 1990-es évektől alakultki Magyarországon a szervezetben dolgozószakemberek igénye a korszerű szervezetitudás iránt, és ekkor kezdtek az egyetemekprogramkínálatában is megjelenni a korsze-rű szervezetpszichológiai ismeretek. Kérdés,hogy ez a késői megjelenés nyitottabbá tette-e az oktatókat, a diákokat és a gyakorlati szak-embereket a tudományos eredmények befoga-dására és a megalapozott ismeretek gyakorlatba


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 97


való átültetésére vagy inkább lemaradást ered-ményezett, és a könnyebben befogadható re-ceptek és téves ismeretek irányába torzítottaa szakmai közeget.

Rynes, Brown és Colbert 2002-es felmé-rését alapul véve és adaptálva megvizsgáltuk,hogy a magyar HR-szakemberek mennyire is-merik a szervezetpszichológia konkrét ered-ményeit a HR gyakorlati kérdéseiben; milyenattitűdöket táplálnak a tudományos kutatá-sokkal kapcsolatban; valamint hogyan érté-kelik az elméletalkotókkal való együttműkö-dést; és milyen lehetőségeket látnak annakfejlesztésére.

Jelen kutatásunkban nem kívántunk mé-lyebbre ásni, mint az eredeti tanulmány szer-zői, illetve az eredeti kutatást megismétlő ku-tatók. Ahogy a fent említett ismétlő kutatások,mi is a Rynesék által összeállított kérdőív ál-lításait vettük tehát át, mivel fontos kérdésnektartjuk, hogy ismerik-e a szervezeti szakem-berek a kutatás robusztus megállapításait. Cé-lunk nem a mindennapi gyakorlati tapaszta-latok fontosságának megkérdőjelezése, sokkalinkább a kutatási eredmények elhanyagolá-sának káros következményeire igyekszünk rá-mutatni. Számunkra elfogadható az a Rous-seau által is hangsúlyozott nézet, hogy vannakjól megalapozott kutatási eredmények, éshogy a kérdőívben megfogalmazott állításokilyenek. Véleményünk szerint a kérdések le-egyszerűsítő megfogalmazása illeszkedika szervezetben való gyakorlati alkalmazha-tóság kritériumához.

Hipotézisek

Nem fogalmaztunk meg arra vonatkozó konk-rét feltételezést, hogy a magyar HR-szakem-berek jobb vagy rosszabb válaszokat adnak-ea tudástesztekre, hiszen mindkét változatot el-képzelhetőnek tartottuk. Arra sem vállalkoz-

tunk, hogy megjósoljuk, mely kérdésekbenítélnek jól és mely kérdésekben tévednek.

Megfogalmaztunk viszont hipotéziseketa szakirodalom alapján a HR-tapasztalatok és a HR szervezeti jelentőségére vonatko-zóan:1. hipotézis: A HR-szakterületen szerzettmunkatapasztalat és a teszten elért eredményközött nincs pozitív irányú kapcsolat. Hiába dol-gozik egy munkavállaló tovább a HR terüle-tén, nem tud több kérdésre helyesen válaszol-ni, mivel – ahogy korábban kifejtettük –a tapasztalatokból nehéz tanulni. 2. hipotézis: A HR-diplomával rendelkezőHR-szakemberek jobb eredményt érnek ela teszten. Feltételeztük, hogy a specifikus dip-loma megszerzése nagyobb tudást eredményez.3. hipotézis: A nagyvállalatok jobb eredménytérnek el a teszten. Feltételezzük, hogy a vál-lalatnál dolgozó HR-szakemberek száma ésa teszten elért eredmény között pozitív kap-csolat van. Mivel a nagyobb vállalatok többHR-szakembert is foglalkoztatnak, így felte-hetőleg a szaktudás náluk halmozódik.

MÓDSZER

Kérdőívünkben Rynes (2002) – a szerve-zetpszichológia és a HR különböző területe-iről válogatott – tudományosan megalapozottállításaiból választottunk ki 23-at, amelyet ma-gyar HR-esek válaszai alapján értékeltünk ki.Azokat az állításokat, amelyek magyar kör-nyezetben nem értelmezhetőek, kivettüka kérdőívből (pl. ilyen az előbb bemutatott 3-as és 4-es tévhit, mivel a becsületesség-tesztek általában nem szerepelnek a Ma-gyarországon használt kiválasztási tesztekben).A kutatás különösen az egyes HR-gyakorla-tok hatékonyságának megítélésére fókuszált.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 98


A válaszkategóriák az alábbiak voltak: Igaz/ Hamis / Nem tudom. Mindegyik állításhoztartozik egy kutatásokkal alátámasztott tu-dományos álláspont, miszerint az igaz vagyhamis. Amennyiben a kitöltő válasza ezzelmegegyezik, helyesnek tekintjük a válaszát,ellenkező esetben helytelennek.

A kutatásban 122 válaszadó vett részt.A mintánk felét állásbörzéken megjelenő cé-gek rangidős HR-szakembereiből választot-tuk két különböző helyszínen és időpontban,míg másik felét online kerestük meg. A teljesminta 79%-a beosztottként dolgozott, 16%-aközépvezetőként és 5%-a felsővezetőként.98,5%-uk szerzett felsőfokú diplomát; a leg-többen (46%) közvetlenül HR-diplomával ren-delkeznek, utána a közgazdászvégzettséga leggyakoribb (24%), majd a pszichológus(12%) és a maradék (16,5%) egyéb felsőfo-kú végzettségű. Minden résztvevő legalábbegyéves szakmai tapasztalattal rendelkezik.

Ahogy az a mintánk összetételéből is ki-tűnik, a magyar HR-szakma igen heterogéna szakmát gyakorlók képzési hátterét illető-en. Ez köszönhető egyrészt annak, hogy egé-szen sokáig, a kilencvenes évek eleje-közepéigegyáltalán nem volt ilyen jellegű képzés(Gyökér, 2011). A vállalatokon belül is kevéssévolt elterjedt a humán erőforrás mint elkülö-nült osztály, inkább egy-egy ’személyügyis’kolléga látta el a munkavállalókkal kapcsolatosügyek intézését, és gyakori volt, hogy magaa vezető végezte a kiválasztást. A nemzetkö-zi lemaradás a HR területén és a HR-szak-emberek hiánya különösen a kétezres évek ele-jén jelentkezett. Erre reagálva a HR mint különszakma és képzés 2006-ban talált magának utata felsőoktatásba (Gyökér, 2011), amit a bo-lognai rendszer bevezetése és egyes szakok át-szervezése nagyban elősegített. Összességé-ben elmondható, hogy a HR-képzés – többek

között rövid múltja miatt is – még igen ki-alakulatlan Magyarországon és az eltérő alap-végzettség behatárolhatja a pszichológiaiismeretek színvonalát, valamint az elérhetőszakirodalom körét.

A megkérdezett HR-eseket foglalkoztatócégek 42%-a ezer főnél több munkavállalótfoglalkoztató nagyvállalat, 30%-a kétszázöt-ven fő felett, míg 28%-a kétszázötven fő alattfoglalkoztató kis- és középvállalkozás. A fog-lalkoztatott HR-esek száma szerint egyenle-tesen oszlanak meg a cégek; harmaduk hatfőnél kevesebbet, harmaduk hat és tizenöt főközött, míg a legnagyobbak több mint tizen-öt teljes állású HR-est foglalkoztatnak. Sajátcégét 63% az elmúlt két év alapján gazdasá-gilag fejlődőnek jellemezte, 22% stagnálónak,míg 15% romlónak ítélte meg gazdaságihelyzetét.

EREDMÉNYEK

A teszten elért eredmények

A magyar HR-szakemberek tudása a szerve-zetpszichológiai eredményekről számos te-rületen mutat jelentős eltérést a tudományoskutatások bizonyítékaitól.

A helyes válaszok normális eloszlást mu-tatnak (1. ábra). A 23 állításból átlagosan 10,6kérdésre válaszoltak helyesen a megkérdezettmagyar HR-esek, 3 szórással. A válaszadókfele kevesebb mint 11 kérdésre adott helyesválaszt. Ez azt jelenti, hogy a megkérdezet-tek átlagosan 46%-ban vannak azonos véle-ményen a kutatási eredményekkel. Összevetveezt Pepitone (2010) 57%-os, Timmerman(2010) 58%-os, illetve 62%-os, valamintRynes 57%-os eredményével megkérdezett-jeink véleménye kevésbé egyezik a kutatási


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 99


eredményekkel, mint a nemzetközi vizsgálatválaszadóié.A magyar HR-szakemberek válaszai alapján hat’tévhit’ rajzolódott ki. Ezek voltak azok a téte-lek, amelyekben leginkább kiütköztek a tudo-mányos eredmények ismeretének hiányosságai.

Az első tévhit ’a hatékony vezető legfon-tosabb tulajdonsága, hogy nyitott személyiséglegyen és tudjon másokat lelkesíteni’ állításvolt. A válaszadók csekély 14%-a tudta, hogyez az állítás hamis. A személyiség ezen di-menziói előnyt jelentenek a vezetésben, de bi-zonyított, hogy az intelligencia nagyobb mér-tékben korrelál a vezetői hatékonysággal, mintpéldául az extraverzió (Rynes, 2002b).

A második tévhit úgy hangzik, hogy ’a dön-tésben való részvétel lehetősége hatékonyab-ban növeli a teljesítményt, mint a célkijelölés’.Erre a személyek 16%-a adott helyes választ.Annak ellenére, hogy míg a célok kijelölé-sének a teljesítményre való hatását robusztuskutatások támasztják alá, a participáció sze-repe sokkal vitatottabb és variábilisabb (Rynes,2002b).

A harmadik, sokak által osztott, ám hely-telen állítás szerint ’a teljesítményértékelés leg-több hibáját ki lehet javítani olyan tréningeksegítségével, amelyek feltárják a hibákat és rá-

mutatnak, hogyan lehet kijavítani azokat’. Ezta válaszadók mindössze 21%-a tudta helye-sen. Ugyanakkor kutatások sorozata hívja fela figyelmet arra, hogy a HR-gyakorlat egyiklegproblematikusabb eleme a teljesítmény-értékelés, és az előforduló legtöbb hiba igenellenállónak mutatkozik a tréningekkel szem-ben, nagyon nehéz azokat kijavítani (Rynes,2002). Egy következő érv, hogy sok mene -dzser, még ha tisztában is van a visszajelzéshibás voltával, folytatja azt, személyes vagyszervezeti okoknál fogva (Rynes, 2002).

A negyedik – ’a lelkiismeretesség általá-ban jobban bejósolja a teljesítményt, mint azintelligencia’ – állításról csak a válaszadók28%-a tudta, hogy hamis. Az intelligencia ki-választásban játszott szerepére metaanalízisekbizonyítékai állnak rendelkezésünkre, melyekszerint az intelligencia a munkateljesítménylegjobb előrejelzője (Schmidt, 1998, in Rynes,2002). Ezek szerint a kiválasztás módszereiközül mindenekelőtt az intelligenciaméréstkellene használni. Mások szerint igaz, hogymindkét változónak nagy szerepe van a ki-választásban, ugyanakkor minél komplexebbfeladatkörbe történik a kiválasztás, annál in-kább az intelligencia felé kell, hogy eltolód-jon a mérés (Rynes, 2002).

1. ábra. Helyes válaszok számának eloszlása

0

2

4

6

8

10

12

14

16

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 100


Az ötödik tévhit szerint ’eredményesebbekazok a szervezetek, amelyek a jelentkezőketvallott értékeik alapján választják ki, mintazok, amelyek az intelligencia alapján válo-gatnak’. Egyrészt jelentősen több kutatáskészült az intelligencia és a teljesítménykapcsolatáról, mint ugyanennek a vallott ér-tékekkel való kapcsolatáról, így az értékekrőlvaló ítélethozás eleve problémás (Rynes,2002). A személyes és vállalati értékek ösz-szeillését vizsgáló kutatások pedig kimutat-ták, hogy az értékek összeillése pozitívan hataz alkalmazott attitűdjeire vagy a szervezet-nél eltöltött idő hosszára, ugyanakkor az ér-tékösszeillés és a teljesítmény kapcsolatára mársokkal kevesebb bizonyíték áll rendelkezé-sünkre (Chatman, 1991, in Rynes, 2002).

Végül, az állítással, miszerint ’minél többvezetőt jutalmaznak a szervezet összteljesít-ménye alapján, annál nyereségesebb egyvállalat’, a válaszadók mindössze 20%-a ér-tett egyet. Annak ellenére, hogy számos ku-tatási bizonyíték támasztja ezt alá (Rynes,2002). Azok az új cégek, amelyek nagyhangsúlyt fektettek az alkalmazottaikra és szer-vezeti-teljesítményalapú bérezési rendszert ve-zettek be, 92%-os ötéves túlélési rátával szá-molhattak, míg azoknál, akik nem fektettekerre hangsúlyt, ez az arány 34% volt (Wel-bourne, 1996, in Rynes, 2002).

Megvizsgáltuk továbbá, hogy a HR-szak-emberek teszten elért eltérő teljesítményét mimagyarázza; a HR-szakember beosztása,végzettsége, szakmai tapasztalata vagy inkábba vállalat, ahol dolgozik, határozza meg job-

ban, hogy mennyire tájékozott HR-kérdé-sekben. Ehhez árnyalnunk kellett a különb-séget a teszten elért pontszámokban, mivel sokesetben ugyanannyi helyes válasz született.

A HR-esek tudásának mérését egy he-lyességi és válaszolási arány szorzataként szá-mított mutatóval finomítottuk. A helyességetúgy határoztuk meg, hogy a helyes válaszokszámából kivontuk a helytelen válaszok szá-mát, majd elosztottuk az állítások számával.Így negatív értéket kaptunk, ha a helytelenválaszok voltak többségben, pozitív értéket,ha a helyesek. Az eredményesség jelzésérea válaszolási aránnyal finomítottuk a mérő-számunkat, ami figyelembe vette, hogy a vá-lasz adó hány kérdést válaszolt meg a 23állításból. Így végül egy –1 és 1 közé eső ér-téket kaptunk, ami akkor veszi fel maximá-lis értékét, az 1-et, ha a válaszadó az összeskérdésre válaszolt és mindegyikre hibátlanulfelelt. Ha az összes kérdésre rossz megoldástjelölne be, a tudását jelző mutató –1 értéketvenne fel.3

Az előbbiek szerint számított tudásjelzőmutató alapján megvizsgáltuk, hogy a HR-szakemberek különböző tudásszintjét milyentényezők magyarázzák. Várakozásainknakmegfelelően nem találtunk kapcsolatot a nemvagy a kor és a teszten elért eredmény között.A vizsgálatot független mintás varianciaana-lízissel végeztük. A tapasztalat és a tudás ösz-szefüggését (1. hipotézis) lineáris regressziósmodellel vizsgáltuk. A vállalatnál eltöltött évek száma egyáltalán nem jósolta meg,hány állításban fog egyezni a HR-szakember


3 A helyes, illetve helytelen válaszok számából még két tudásszint-értékelő mutatót is képeztünk. Az egyik figyelembevette a nem válaszolások arányát, a másik viszont csak a megválaszolt kérdések helyes-helytelen arányát mutattaki. Mindegyik mutató alapján rangsoroltuk a válaszadók eredményeit és Spearman-féle rangkorrelációvalösszehasonlítottuk a sorrendeket. Mivel az nem mutatott szignifikáns különbséget a módszerek között, a válaszolásiarányt is figyelembe vevő, precízebb mutatót tartottuk meg vizsgálatunk további részében.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 101


véleménye a tudományos kutatások ered-ményeivel (b = ,002, t(120) = ,58, p = ,57).A megmagyarázott variancia is elhanyagolható(R2 = ,003, F(1, 120) = ,33, p = ,57). Beiga-zolódott az a feltételezésünk, hogy hiábadolgozott egy szakember többet a HR terü-letén, nem tudott szignifikánsan több kérdésrehelyesen válaszolni. Várakozásainkkal el-lentétben nem volt kimutatható különbséga közvetlenül HR-területen végzett (2. hipo-tézis) és HR-diplomával nem rendelkező(közgazdász, pszichológus és egyéb felsőfo-kú) szakemberek eredménye között (t = 1,28,N = 122, p = ,204). Figyelembe véve a ma-gyarországi HR-képzés fiatal múltját, lehet-séges, hogy az e szakokon oktatott tananyagmég nem fedi le a HRCI-vizsga kérdéseit, ésígy ez a tudás nem is jut el a HR-t tanuló diá -kokhoz.

Ezt követően megvizsgáltuk, hogy szer-vezeti szinten mi határozhatja meg az ered-ményességet. Azok a cégek, ahol több mint 15HR-es dolgozik, szignifikánsan jobb ered-ményt értek el (3. hipotézis) a teszten (t = 1,99,N = 122, p = ,049). Ugyanakkor nincs kimu-tatható arányos összefüggés, hogy minéltöbb HR-es szakembert foglalkoztat egy vál-lalat, annál jobb eredményt érnek el e szak-emberek a teszten. Inkább egy kritikus száma válaszvonal vagy a háttérben meghúzódómögöttes változó, ami a vállalat méretével, il-letve ezen keresztül a sikerességével hozha-tó összefüggésbe. Az ezer főnél több mun-kavállalót foglalkoztató nagyvállalatok ugyanisszintén szignifikánsan jobb eredményt értekel (t = 2,07, N = 121, p = ,041). A különbségpedig hozzávetőlegesen ugyanakkora, minta 15 főnél több HR-est foglalkoztató cégek kö-rében. Az elmúlt két évben gazdaságilagjobban teljesítő cégeknél viszont már nem voltkimutatható szignifikáns eltérés (t = 1,297, N = 121, p = ,197). Tehát a teszten elért jobb

eredmény nem járt együtt kimutathatóan na-gyobb gazdasági sikerességgel.

Az attitűdvizsgálat eredményei

A magyar HR-esek inkább pozitív vagy sem-leges attitűdöt táplálnak a tudományos kuta-tások és kutatók iránt.

A direkt kérdésre, hogy „ön hogyan érté-kelné a HR-kutatók és a HR-szakemberek kö-zötti együttműködés minőségét?”, 50% sem-leges választ adott, a többiek inkább pozitívnak,eredményesnek ítélték az együttműködéstés csak 13%-uk vélte inkább negatívnak, ered-ménytelennek. Az indirekt attitűdkérdésekreis inkább pozitívan válaszoltak a magyarHR-esek. „Szeretném, ha több időm lenne,hogy HR-kutatások eredményeiről olvashas-sak szakfolyóiratokban.” Több mint kéthar-maduk értett teljes mértékben vagy inkábbegyet az állítással. A válaszadók szintén többmint a fele „HR-problémával kapcsolatos kér-déseit szívesen átbeszélné egy tudományos ku-tatóval”.

A válaszadók döntő többsége (70%)szerint egy átlagos HR-kutató és egy HR-szakember közötti együttműködés (pl. pro-jektben, kutatásban, publikálásban stb.) na-gyon ritka: kevesebb mint évente egyszeri.Ennek itthoni okai legfőképp a közös fóru-mok és az interakció hiánya, valamint hogya szakma szemében kevéssé gyakorlatias ku-tatási eredmények születnek. A hazai HR-esekproblémaként említették továbbá a hozzáfér-hetőség kérdését is. Vidéki cégek HR-szak-emberei panaszkodtak arról, hogy nem is-mernek szervezetpszichológiában kutatót,a konferenciákon és tréningeken való rész-vételi díj pedig gyakran túl drága, így sokannem tudnak ezeken részt venni.

A gyakorlati alkalmazhatóság terén osz-lottak meg leginkább a vélemények. A meg-

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 102


kérdezettek harmada gondolja úgy, hogy„a legtöbb kutatási eredmény érdekes, dea gyakorlatban nem használható”, míg ugyan-ennyien nem értenek egyet az állítással, ésugyanennyien bizonyulnak semlegesnek a kér-désben. Ennek javítására a válaszadóink kö-zül többen ajánlották, hogy a kutatók töltse-nek el gyakorlatot cégeknél, de legalábbisismerkedjenek meg az adott vállalatok mű-ködésével. Többen javasolták, hogy a kutatókolyan kutatásokat végezzenek, amelyekreigény van és vegyék figyelembe a hazai spe-cifikumokat, valamint a kisvállalatok egye-diségeit is.

Mindezen eredmények a két fél közötti in-terakció és együttműködés hiányára hívják fela figyelmet. A gyakorló szakemberek 78%-aért egyet az állítással, miszerint javítani kel-lene az elméletalkotók és gyakorló szakem-berek közötti együttműködést.

A magyar HR-esek leginkább online vagyszemélyes megjelenést igénylő fórumokontájékozódnak a HR szakmai kérdéseiben.

A képzések, tréningek, konferenciák, onlineplatformok és online folyóiratok a legnépsze-rűbbek; ezek összességében majdnem 70%-át adják az elsődleges tájékozódási források-nak. Az írott forma kevésbé népszerű;a szakkönyvek, folyóiratok csak 7–8%-ot tesz-nek ki. Személyesen legszívesebben más kol-légáktól kérdeznek, majd szervezeti tanács -adótól, de tudományos kutatót szinte senkinem említett (2. ábra).

A megkérdezett HR-szakemberek 98%-ajelölt meg valamilyen területet, amelybenvéleménye szerint a tudományos kutató segí-teni tudná munkáját, csak két válaszadó voltborúlátóbb, akik szerint ’semmivel’. A kü-lönböző módok viszonylag egyenletes elosz-lásából némiképp kiemelkednek a gyakorlatialkalmazhatósággal összefüggő területek:gyakorlati cikkek, esettanulmányok (18%), ku-tatási eredmények gyakorlati felhasználásilehetőségeinek bemutatása (18%) és HR-esz-közök kifejlesztésével (pl. mérőeszközök,tesztek) (20%). De szívesen vennék a kutatók


2. ábra. Honnan tájékozódik a HR szakmai kérdéseiben?

20

17

8 7

15

17

13

4

00

5

10

15

20

25

képzé

s,tr

éning

konfe

renci

a

foly

óirat

szakk

önyv

online

foly

óirat

online

platf

orm

kollé

gák

szerv

ezeti

tanács

adó

tudom

ányosku

tató

%

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 103


segítségét tanácsadóként, szervezeti problémákmegoldásával, szervezetpszichológiai kutatá-sok végzésével, képzések, előadások tartásá-val. A szakkönyvek írására azonban csak igencsekély igény mutatkozik (5%) (3. ábra).

ÖSSZEFOGLALÁS

Az eredmények megerősítik a többi ország-ban végzett kutatásokat abban, hogy számoskérdésben ellentmondás van a HR-szakem-berek vélekedése és a tudományos szakiro-dalomban széleskörűen dokumentált, ro-busztus kutatások eredményei között.

Megállapíthatjuk, hogy a magyar szerve-zetpszichológia késői, de nagy lendülettel be-következett indulása nem eredményezte azt,hogy a szakemberek a megalapozott kutatá-sokat felvonultató szakirodalomban kerestékaz információt és a követendő gyakorlatmegtervezésekor a tudományos eredmé-nyekre támaszkodtak volna.

Eredményeink a nemzetközi eredmé-nyekkel egybehangzóan a tévhitek általá-nosságára, a megítélések sztereotip voltárautalnak. Rynes, Brown és Colbert (2002) hét

fő tévedést azonosított. Ezek közül kettőnem szerepelt a magyar kérdőíven, merta hazai kiválasztási gyakorlatban csak ritkánhasználnak becsületességteszteket. A legfon-tosabb tévhitek között ugyanaz a négy hie-delem jelenik meg mindkét mintában. A tel-jesítmény megjóslásában az intelligenciávalszemben a lelkiismeretesség és az értékek fel-tételezett előnye, az intelligencia teljesít-ményre gyakorolt hatásának lebecsülésére,a konformitás eltúlzott igényére, illetve az in-telligenciával kapcsolatos negatív sztereotí-piák általánosságára utal, következményepedig a helytelen kiválasztási gyakorlat és azinnováció fékezése lehet. A teljesítményér-tékelés tréningekkel való javításába vetett hitfennmaradását segíti a széles körű egyetértésebben a téves nézetben, hiába nem hatékony,mégis jól igazolható a költséges, de ered-ménytelen gyakorlat fenntartása mindkét kul-túrában. A célok kijelölésének fontosságát pe-dig mind a magyar, mind az amerikai HR-esekalulértékelik.

A magyarok kevésbé gondolták azt, hogya pénz jelentőségét a kérdőívek által provo-kált válaszok eltúlozzák – talán azért, mert ma-guk is nagy jelentőségűnek gondolják a pénz

3. ábra. Ön mit várna el a HR-kutatóktól, miben tudnák segíteni az ön munkáját?

13

18

13

1820

0

5

10

15

20

25

tanác

sadó

gyako

rlati

cikk

,

esett

anulmány

szerv

ezetp

szic

hológi

ai

kuta

tás

kuta

táso

kgy

akorla

ti

bemuta

tása

HR‐e

szkö

z

kife

jlesz

tése

képzé

s,

%

14

5

előad

ásta

rtása

szak

könyv

írás

1

sem

mi

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 104


motiváló erejét. Jobban hisznek azonbana „nagyszerű vezető” elavult eszméjében, a ve-zetői tulajdonságok fontosságában, és abban,hogy a vezetőt egyénileg és nem a vállalatiösszteljesítmény alapján kell jutalmazni.

Az az eredményünk, hogy a régebbi dol-gozók ismeretszintje nem különbözött a ke-vesebb munkatapasztalattal rendelkezőkétől, to-vább igazolja, hogy a tapasztalatból nemkönnyen lehet érvényes tudásra szert tenni.Vizsgálatunkból nem tudjuk eldönteni, hogy aza körülmény, hogy a szakirányú végzettség nemjelent előnyt, inkább az oktatás hibáira vagy in-kább a tévhiedelmek makacsságára utal-e.

A HR-szakemberek kutatással, kutatókkalkapcsolatos attitűdjeiből óvatos elfogadást ol-vashatunk ki. Az együttműködést inkább po-zitívan értékelnék, de ez kevéssé valósul mega mindennapok során, az interakció és azegyüttműködés nagyon ritka. A gyakorlatiszakembereknek csak 30%-a gondolja azt, hogya kutatási eredmények a gyakorlatban is hasz-nálhatóak. A jól megalapozott kutatási ered-mények felhasználásának igénye elég alacsony,a tájékozódásban a szakkönyv és a folyóiratcsak 30%-os súllyal szerepel, inkább a kevés-bé megbízható forrásokra (különböző képzé-sek, nem tudományos konferenciák, kollégáktapasztalatai) támaszkodnak. Pozitív jelzés,hogy a legtöbben igényelnék az együttműkö-dést a kutatókkal, de ennek formáját inkább köz-vetlen gyakorlati tanácsokban keresnék, és csakkevesen érdeklődtek szakkönyvek közös írásairánt. A kutatók és a HR-szakemberek közöt-ti szakadék csökkentését a megkérdezettek le-ginkább a kutatások nem gyakorlatias voltá-ban látják, de tájékozódásuk korlátozott voltae véleményük hitelességét aláássa. Ezzel együttmindenképpen megfontolandó az a vélemé-nyük, hogy a kutatók mérjék fel a vállalatokigényeit, és ismerjék meg a hazai szervezetekspecifikumait.

A szakirodalomban egyetértés mutatkozikabban a tekintetben, hogy az elmélet és a gya-korlati alkalmazás közötti szakadék csök-kentése érdekében javítani kell az elméletal-kotók és a gyakorló szakemberek közöttiegyüttműködést. Ez az interakció hosszú tá-von ugyanis elősegítheti mind a pragmatikuskutatások tervezését, hozzáférését és elterje-dését, mind a kutatási eredmények mindennapigyakorlatba való sikeres átültetését. Többenhangsúlyozzák (Rousseau, 2012; Cascio ésAguinis, 2008), hogy a kutatóknak, a gyakorlatiszakembereknek és az oktatásnak szorosanegyütt kell működnie abban, hogy a kutatásieredmények hasznosítása, valamint a kutatásrelevanciájának elmélyítése révén jobb gya-korlat honosodjék meg a szervezetekben.

A szervezeti kultúra jelentős szerepetjátszhat abban, hogy a tudományos eredmé-nyeket felhasználják a gyakorlatban. Az ok-okozati kapcsolatok felderítésére nyitott szer-vezetekben könnyebb tényekre alapozottdöntéshozatali kultúrát elterjeszteni. Egyéniés szervezeti eszközökkel segíteni kell a tu-dás megszerzését és felhasználását. (Pl. dön-téstámogatási módszerekkel elő lehet segíte-ni a megalapozott gyakorlatok elterjesztését,kiegészítve olyan technikákkal, amelyekmegkönnyítik a döntéshozatalt és a kivitele-zést.) Fontos motiváló erő lehet, ha a szer-vezetek maguk is részt vesznek kutatásokban.

A tényekre alapozott vezetés és általábana kutatás és gyakorlat közelítésének kérdésé-ben igen elkötelezett a korábban már idézettDenis Rousseau, a tekintélyes Carnegie MellonUniversity professzora, aki egy 2006-banmegjelent írásában élesen bírálja az oktatást.A megjelent munka a 2005-ben az Academyof Management éves ülésének elnöki beszá-molóját közli, melynek címe: Létezik meg-alapozott tényekre épülő vezetés? (Is there sucha thing as “evidence based management”?).


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 105


Nem elég, hogy sem a vezetők, sem a tanács -adók nem olvassák a szakirodalmat, az üzle-ti iskolák tananyaga igen gyakran elavult, oly-kor rég megcáfolt, de jól tanítható ismereteketközöl (pl. Herzberg motivációs elméletéről be-bizonyították, hogy kutatásának eredményeimódszertani hibából származnak, de mégmindig tanítják az egyetemeken) ahelyett,hogy folyamatosan frissítené a tananyagot azúj kutatási eredményekkel.

Az oktatás általában nem fektet hangsúlytarra, hogy megtanítsa, hogyan ismerjék megés használják a tudományos eredményeket. Azoktatók engednek a diákok nyomásának, akikkönnyen felhasználható recepteket várnak,ezért inkább készségeket (pl. csapatépítés,konfliktuskezelés) és esettanulmányokat ok-tatnak, elhanyagolva a tudományos megálla-pításokat és azok hasznosítási lehetőségeit. Pe-dig a ma hasznosítható készségek hamarelavulttá válnak. Érdemesebb például arról ta-nítani, mi a feedback hatása, mint speciálisfeedback eszközöket adni a diá kok kezébe.A kutatás iránti érdeklődés viszont lehetővé te-szi a kritikus szemlélet elsajátítását, a válto-zások gyors követésének és az új tudományoseredmények gyakorlatba való átültetésének ké-pességét. Ezt a készséget nemcsak elméletben,hanem a gyakorlatban is el kell sajátítani ak-tív gyakorlás, visszajelentés, projektmunkáksegítségével, rámutatva arra, hogyan kell a tu-dást átfordítani a gyakorlatba. Rousseau sze-rint motiválni kellene a diákokat arra, hogyértékeljék és érdeklődjenek a tudományos ku-tatások eredményei iránt, érdekes tananyaggal,példákkal, amelyek olyan sikeres vezetőketmutatnak be, akik komparatív előnyt szerez-tek tudományos érdeklődésük, kutatókkalvaló együttműködésük révén.

Mindenképpen szót kell ejtenünk a ma-gyarországi szervezeti kutatás és gyakorlat sa-játos, az összehasonlításban szereplő nyuga-

ti társadalmi közegtől eltérő helyzetéről.A rendszerváltás után sürgető igény keletkezettHR- és szervezetfejlesztési tudásra és szak-emberekre, és ezt az igényt gyakran kellő tu-dás és szakismeret nélkül látták el élelmes ön-jelöltek. A kilencvenes évek első felében azegyetemek is reagáltak erre az igényre, és a pszi-chológiát, valamint a gazdaságtudományokatoktató felsőfokú képzésbe bevették a veze-téslélektan, a szervezeti magatartás és a HR-témákat (Faragó, 2013). A tananyag azonbangyakran nem számol a hazai terep sajátossá-gaival: a tudományos, kutatással megalapo-zott ismeretek összegyűjtése, folyamatos bő-vítése és újraértelmezése nem történik meg,és az elméleti és módszertani szempontból fel-fegyverzett kutatók. valamint a releváns kér-déseket életközelből szemlélő gyakorlatiszakemberek erőfeszítései nem fonódnakegybe. Faragó (2013) rámutat arra is, hogya magyarországi szakfolyóiratokban a szer-vezeti témában közölt tudományos publiká-ciók száma igen kevés, és bár empirikus ered-ményeket közölnek, sokszor nem igazánkorszerű kérdésekkel foglalkoznak. Az írás fel-hívja a figyelmet arra, hogy interdiszcipliná-ris szemléletre, valamint a gyakorlati szak-emberekkel való együttműködés irántikészségre van szükség ahhoz, hogy a pszi-chológusok korszerű ismereteket és a gya-korlat számára hasznos elveket és tanácsokattudjanak megfogalmazni a jövőben. Fontoslenne a későbbiekben tüzetesebben meg-vizsgálni, hogy a magyarországi oktatás szer-vezettel kapcsolatos ismeretanyaga támogat-ja vagy cáfolja-e a „tévhiteket”, továbbá azt,hogy ez az ismeretanyag mennyire korszerű,motiválja-e a diákokat a tudományos ered-mények értékelésére, értelmezésére és fel-használására. További érdekes kutatási kérdéslehet, hogy a tévhitek hátterében valójában miáll. A szervezet szempontjából releváns, de

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 106


a szakirodalomban vitatott fogalmakról, mintintelligencia, teljesítmény, a gyakorlatbandolgozó szakemberek sztereotipikusan le-egyszerűsítő képet alakítanak-e ki, vagy vi-tatható entitásoknak tekintik e vonásokat.

Állítások

1. A hatékony vezető legfontosabb tulaj-donsága, hogy nyitott személyiség legyen éstudjon másokat lelkesíteni.2. A döntésekbe való beleszólás lehetősé-gének biztosítása hatékonyabban növeli a tel-jesítményt, mint a teljesítménycélok kijelölése.3. A teljesítményértékelés legtöbb hibáját kilehet javítani olyan tréningek segítségével,amelyek feltárják a hibákat és rámutatnak, ho-gyan lehet kijavítani azokat.4. Minél több vezetőt jutalmaznak a szervezetösszteljesítménye alapján, annál nyereségesebbegy vállalat.5. Általában a lelkiismeretesség jobban meg-jósolja a munkavállaló teljesítményét, mint azintelligencia.6. Eredményesebbek azok a szervezetek,amelyek a jelentkezőket vallott értékeik alap-ján választják ki, mint azok, amelyek az in-telligencia alapján válogatnak.7. Egyszerű készségeket hatékonyabb egykoncentrált ülésben tanítani, mint több ülés-ben, időben elnyújtva.8. A legmegbízhatóbb kiválasztási eredmé-nyeket akkor kapjuk, ha minden jelentkező-vel egyedi, az ő személyére szabott interjút ké-szítünk.9. A különböző személyiségtesztek kevéssékülönböznek abban, hogy milyen mértékbentudják előre megjósolni az állásra jelentkezőkkésőbbi munkahelyi teljesítményét.10. A legtöbb ember túlértékeli munkájánakszínvonalát.11. A magas intelligencia hátrányt jelent egy ala-csony képzettséget igénylő munka betöltésénél.

12. A legtöbb vezető alacsonyabbra értékelibeosztottainak teljesítményét, mint amit a tel-jesítmény objektíven megérdemelne.13. Hátrányosan érinti a vállalati légkört ésa későbbi teljesítményt, ha a teljesítményér-tékelés során a fizetésről beszélnek.14. Ha létszámcsökkentés válik szükségessé,jobb célzott leépítéssel megtenni azt, mint ki-várni a lemorzsolódást.15. A változás menedzselése a HR-szakemberlegmagasabbra értékelt kompetenciája a fel-sővezetés szemében.16. Ha kérdőív segítségével rákérdezünk arra,hogy a beosztottaknak mennyire fontos a pénz,akkor a pénz jelentőségét eltúlozzák.17. A tréningen elsajátított ismeretanyag ha-tározza meg leginkább, hogy mit tudnak fel-használni később a résztvevők.18. Jó vezetőnek születni kell, ez nem tanulható.19. Ha egy szervezet rákényszerül arra, hogycsökkentse vagy befagyassza a béreket, nemtud igazából sokat tenni annak érdekében,hogy csökkentse az elégedetlenséget vagya nem megfelelő munkahelyi viselkedést.20. Ha egy dolgozó már beletanult a feladat-körébe, jobban teljesít akkor, ha csak annyitmondanak neki, hogy tegye a munkáját a leg-jobb tudása szerint, mint ha konkrét és nehézcélokat jelölnek ki a számára.21. Azoknál a szervezeteknél, ahol nagyoncsekély a munkaerő-vándorlás, kisebb a nye-reség, mint ahol közepes.22. A legtöbb dolgozó jobban kedveli a vál-tozó fizetési rendszereket (bónuszrendszer,nyereségrészesedés, vállalati részvények),mint a fix fizetési rendszert.23. A gyengén teljesítő emberek általában re-álisabban ítélik meg saját teljesítményüket,mint a jól teljesítők.


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 107


SUMMARY

DO HR PROFESSIONALS APPLY ORGANIZATIONAL RESEARCH FINDINGS? RETHINKING THE RELATIONSHIP BETWEEN RESEARCH AND PRACTICE

Background and aims: More and more researches draw attention to the fact that human resource(HR) professionals are not sufficiently aware of relevant research results within theirrespective fields, therefore most companies rarely use modern HR practices (evidence basedmanagement). It is well documented that companies that utilize scientific results oforganizational psychology are more productive. In the present study we examine how muchHungarian HR professionals know about the concrete results of the practical aspects of HRorganizational psychology; what kind of attitudes they display towards scientific research; howthey evaluate the cooperation with theoreticians; and what kind of opportunities forimprovements they envisage. Methodology: The questionnaire comprises 23 evidence baseditems selected from the fields of organizational psychology and HR. The data provided by 122Hungarian HR professional respondents were analyzed. Results: Our results are in line withthe results of previous researches conducted in other countries and reinforce the presuppositionthat scientific outcomes are not widely known by practitioners. There seems to be moderateacceptance in the attitude of HR professionals towards researchers and research. The demandfor applying scientifically proven research in practice is rather low. Practitioners value cooperationfairly positively, but interaction between them and researchers is rare. Discussion: The Hungariansample emphasized the same four most important misbeliefs as respondents from the US, whichfact points to the generic and stereotypical nature of these misbeliefs and judgments. The mosttypical misconceptions are overestimating the importance of values and conscientiousness overintelligence in predicting productivity. This can lead to false selection practices and hinderinnovation as well. Our respondents agreed that cooperation between scientists and practitionersshould be improved, which would promote relevant research as well as the implementationof their results in everyday practices. Education also has an important role in this process.Keywords: Human resources, organizational psychology research, HR practices, eveidence basedmanagement

IRODALOM

ANDERSON, N., HERRIOT, P., HODGKINSON, G. P. (2001): The practitioner–researcher divide inIndustrial, Work and Organizational (IWO) psychology: Where are we now, and where dowe go from here? Journal of Occupational and Organizational Psychology, 74. 391–411.

BECKER, B., GERHARDT, B. (1996): The impact of human resource management onorganizational performance. Academy of Management Journal, 39(4). 779–801.

CASCIO, W. F., AGUINIS, H. (2008): Research in Industrial and Organizational Psychology From1963 to 2007: Changes, Choices, and Trends. Journal of Applied Psychology, 93. 5. 1062–1081.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 108


CHATMAN, J. (1991): Matching people and organizations: Selection and socialization in publicaccounting firms. Administrative Science Quarterly, 36(3). 459–484. In RYNES et al. 2002.

FARAGÓ K. (2013): Új trendek a szervezetpszichológiai kutatásokban. In FARAGÓ K. (szerk.):Szervezet és pszichológia – új irányzatok az ezredfordulón. 1. köt. ELTE Eötvös Kiadó,Budapest. 11–55.

FARAGÓ K., KOVÁCS Z. (2005): Bevezető. In FARAGÓ K., KOVÁCS Z. (szerk.): Szervezeti látleletek– a szervezetpszichológia hazai kutatási irányzatai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 3–7.

GYÖKÉR I. (2011): Kiből lehet jó HR szakember? Interjú. https://jobline.hu/karrierplusz/magazin/20110318_kibol_lehet_jo_HR

KAHNEMAN, D. (2013): Gyors és lassú gondolkodás. HVG Könyvek, Budapest.PEPITONE, J. S. (2009): Survey of organization managers’ knowledge supporting evidence-based

human resource management. Dissertation Abstracts International Section A: Humanitiesand Social Sciences, 70(6-A). 2138.

PFEFFER, J., SUTTON, R. I. (2006): Hard Facts, Dangerous Half-Truths and Total Nonsense.Harvard Business School Press, Boston, Massachusetts.

ROUSSEAU, D. M. (1997): Organizational Behavior in the New Organizational Era. Annual Reviewof Psychology, 4(8). 515–546.

ROUSSEAU, D. M. (2006): Presidential Address Is there such a thing as “evidence-basedManagement”? Academy of Management Review, 31(2). 256–269.

ROUSSEAU, D. M. (2012): Organizational Behavior’s Contributions to Evidence-BasedManagement. In ROUSSEAU, D. M. (ed.): The Oxford Handbook of Evidence-basedManagement. 185–240.

RYNES, S. L., BROWN, K. G., COLBERT, A. E. (2002): Seven common misconceptions about humanresource practices: Research findings versus practitioners beliefs. Academy of ManagementExecutive, 18(3). 92–103.

RYNES, S. L., COLBERT, A. E., BROWN, K. G. (2002b): HR professionals’ beliefs about effectivehuman practices: Correspondence between research and practice. Human ResourceManagement, 41(2). 149–174.

SANDERS, K., VAN RIEMSDIJK, M., GROEN, B. (2008): The gap between research and practice:a replication study on the HR professionals’ beliefs about effective human resource practices.The International Journal of Human Resource Management, 19(10). 1976–1988.

SCHMIDT, F. L., HUNTER, J. E. (1998): The validity and utility of selection methods in personnelpsychology: Practical and theoretical implications of 85 years of research findings.Psychological Bulletin, 124(2). 262–274. In RYNES et al. 2002.

TERPSTRA, D. E., ROZELL, E. J. (1997): Sources of human resource information and the linkbetween organizational profitability. Journal of Applied Behavior Science, 33(1). 66–83.

TIMMERMAN, T. A. (2010): Misconceptions about HRM start early. Journal of Human ResourcesEducation, 4. 31–40.

WELBOURNE, T. M., ANDREWS, A. O. (1996): Predicting the performance of initial public offering:Should Human resource management be in the equation? Academy of Management Jour-nal, 39(4). 891–919.


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 109


ALK

ALM

AZO

TT P

SZIC

HO

LÓG

IA

2014/3AZ ALKALMAZOT T PSZICHOLÓGIA ALAPÍT VÁNY FOLYÓIRATA

2014

/3

SZAbOLCSI DÁVIDTÓTH ÁGNeS

UATKÁN AjNA

ÁDÁM SZILVIAbeNCS ZSUZSANNA

CSIGÁS ZOLTÁNFARAGÓ KLÁRA

HAMAR PÁLHeVeSI KRISZTINA

jÓZAN ANNA

KAPITÁNY NÓRAKöKöNYeI GYöNGYI

LANe, ANDRew M.MéSZÁROS VeRONIKA

OLÁH ATTILASOÓS ISTVÁN

SZERZŐINK

----

----

----

---

----

----

----

---

----

----

----

---

----

----

----

---

apa_2014_3.indd 1 2015.01.13. 14:45:40

Documents

APA 2014 3 :press - Alkalmazott Pszichológiaap.elte.hu/wp-content/uploads/2012/02/APA_2014_3_.pdf · Miért hasznos az érzelmi intelligencia és a hangulat mérése a sportban és