Embed Size (px)
Citation preview
20K
épri
port
– A
ggte
leki
bar
lan
gtú
ra
Az
aggt
elek
i B
arad
la-b
arla
ngb
a sz
erve
zett
túr
a kü
lönl
eges
sége
, hog
y na
gy ré
sze
a ki
építe
tt a
ggte
leki
és
vörö
s-tó
i sza
kasz
ok m
elle
tt k
iépí
tetle
n út
vona
lon
ha-
ladt
. Min
deze
k el
lené
re a
túra
bár
ki á
ltal t
elje
síth
ető
volt
, az
útv
onal
nem
vez
etet
t sz
oros
, kú
szós
rés
ze-
ken,
gyö
nyör
ű cs
eppk
övek
et c
sodá
lhat
tunk
meg
. A
ki
ránd
ulás
sor
án L
ászl
ó Z
oltá
n s
zakk
épze
tt b
arla
ngi
túra
veze
tő v
olt s
egíts
égün
kre.
Pappné Kormos Zsuzsanna, KEEfotók: Nagy Péter, KEE
12
. sz
ám,
20
11
.
Sze
rkes
ztő:
Nag
y P
éter
, pet
er.n
agi@
t-on
lin
e.h
uIn
tern
et: h
ttp:
//w
ww
.kar
pate
gyes
ulet
.hu
Post
acím
: 124
4 B
u da p
est,
Pf.:
800.
A tu
rist
aság
, a h
onis
mer
et é
s a
ter m
é sze
t vé d
e lem
ter j
esz t
é sé r
e
KÁRPÁTILAPOK
Kia
dja
a M
a gya
r or s
zá gi
Kár
pát
Egy
e sü
let
A 2
001-b
en
kész
ült
térk
épré
szle
ten S
part
acu
s, a
2011
-es
kiadáso
n p
edig
Kárp
áto
k ku
lcso
sház
a n
eve
a
jele
nle
g M
KE
keze
lésb
en lé
vı e
rdei l
akn
ak.
Vajo
n s
ike
rül-e m
egta
rtani a
háza
t? E
gy
biz
tos,
a k
öve
tkezı
té
rkép ja
vítá
sig a
név
a p
apír
on m
ara
d
A k
épal
áírá
sban
felte
tt k
érdé
s csa
k eg
y az
on so
k kö
zül,
amel
yek
a M
agya
rors
zági
Kár
pát
Egy
esü
let
ren
dkí
vüli
közg
yűlé
sén
elh
angz
ik m
ajd.
A le
gfon
tosa
bb a
tisz
tség
vise
lők
kérd
ése,
mer
t eln
ökün
ket a
mun
kája
más
ors
zágb
a sz
ólítj
a. H
iány
zik
egy
elnö
kség
i tag
unk
is. E
gyes
ület
ünk
műk
ödők
épes
ségé
nek
meg
tart
ása
érde
kébe
n, m
in-
denk
éppe
n sz
üksé
ges
a le
mon
dott
tis
ztsé
gvis
elői
nk p
ótlá
sa. E
légs
éges
is?
Ezt
a k
érdé
st m
ajd
meg
vála
szol
ja a
ta
gdíjá
t be
* zet
ő ta
gság
azo
n ré
sze,
aki
szí
vén
vise
li a
szer
etet
t eg
yesü
leté
t és
haj
land
ó el
men
ni a
ren
dkív
üli
tiszt
újítá
sra.
Nyi
lván
való
, hog
y a
meg
vála
sztá
sra
kerü
lő e
lnök
, – a
cse
lekv
ési p
rogr
amja
ala
pján
meg
hatá
rozz
a,
kikk
el k
íván
eln
öksé
gi sz
inte
n eg
yütt
dol
gozn
i, te
hát k
érdé
ses a
jele
nleg
i fel
állá
s. B
árki
legy
en is
a h
angy
aszo
r-ga
lmú,
ötle
tgaz
dag
és t
ettr
e ké
sz k
ivál
aszt
ott,
nem
lesz
kön
nyű
dolg
a. A
mér
ce a
dott
, ugy
anak
kor
itt a
nag
y
lehe
tősé
g az
egy
esüle
t m
egújí
tásá
ra.
A K
árpá
ti L
apok
az
egyi
k na
pire
ndi p
ont.
A sz
erke
sztő
meg
tiszt
előn
ek ta
rtja
, hog
y el
nöks
égi s
zint
en fo
g-la
lkoz
nak
az „
auto
mat
ára”
állí
tott
egy
esül
eti l
appa
l. Sz
üksé
g is
lenn
e az
öss
zvez
érka
ri t
ámog
atás
ra, h
isze
n az
el
múl
t hár
omne
gyed
évb
en te
ljes
mel
lőzö
ttsé
gben
vol
t rés
ze. Ú
gy a
vez
etés
, min
t az
írás
tudó
tags
ág r
észé
ről.
Eld
önte
ndő,
hog
y a
mai
ele
ktro
niku
s vi
lágu
nkba
n ne
velk
edet
t olv
asók
igén
ylik
-e a
z e3
éle
hír
adás
t. H
a a
dönt
és n
em, a
kkor
ez
volt
az u
tols
ó sz
erke
szté
sem
ben
meg
jele
nt la
pszá
m. H
a ig
en a
vál
asz,
foly
tato
m.
Az
elm
últ h
ét e
szte
ndő
Kár
páti
Lapo
kat o
lvas
ói é
s tám
ogat
ói k
itünt
ető
* gye
lmét
meg
kösz
öni a
szer
kesz
tő,
Na
gy
Pé
ter
2K
árpá
t E
gyes
üle
t I�
úsá
ga t
úrá
k –
Kőb
ánya
i pi
nce
ren
dsz
er 2
01
0.
dec
embe
r 4
.
Kı
bá
nya
i p
inc
ere
nd
sze
r é
s D
reh
er-
villa
– a
vag
y r
ejt
elm
ek, h
a z
en
gen
ek…
Elı
zmé
ny
ek
Az
embe
r so
kszo
r ne
m i
s tu
dja,
mi
van
a lá
ba a
latt
: eg
y pi
ncer
ends
zerb
e be
jutn
i né
ha n
agyo
bb k
álvá
ria,
m
int k
ikev
ered
ni o
nnan
. Túr
avez
etőn
k ok
tóbe
r ele
jén
hallo
tt a
lehe
tősé
gről
és
a ho
nlap
ról,
amel
y sz
erin
t a
kőbá
nyai
pin
cere
ndsz
er m
inde
n hó
nap
utol
só s
zom
-ba
tján
láto
gath
ató,
így
októ
ber k
özep
én b
ejel
entk
ezet
t no
vem
ber
29-r
e, é
s vá
rt. K
ét h
étig
sen
ki n
em k
iabá
lt ut
ána
a pi
ncéb
ől, e
zért
túra
veze
tőnk
ism
ét a
hon
lapr
a té
vedt
, ah
ol m
egle
pődv
e lá
tta,
hog
y de
cem
ber
4-én
le
sz p
ince
láto
gatá
s – m
ert e
z a h
ónap
uto
lsó sz
omba
tja,
ugye
bár.
Köv
etke
zett
a 2
. szá
mú
beje
lent
kezé
s az
új
időp
ontr
a, m
ost m
ár te
lefo
non
is. Is
mét
elte
lt va
gy k
ét
hét,
sem
mi r
eagá
lás.
Idők
özbe
n tú
rave
zető
nk fe
lker
este
a
honl
apon
sze
repl
ő cí
met
, aho
l köz
ölté
k ve
le, h
ogy
igen
, ide
kel
l jön
ni, e
zutá
n m
egte
rvez
te a
gyü
leke
zőt,
útvo
nala
t, ut
azás
t, gy
űlte
k is
a n
épek
ren
dese
n.A
feld
eríte
tt in
form
áció
bir
toká
ban
– m
ivel
még
m
indi
g ne
m é
rkez
ett v
issza
jelz
és –
nov
embe
r vég
e fe
lé
újra
hív
ta a
tel
efon
szám
ot –
sze
renc
sére
, mer
t m
int
kide
rült
, ok
tóbe
r kö
zepe
óta
sen
kine
k ne
m j
utot
t es
zébe
reg
iszt
ráln
i a
csop
ortu
nkat
. Íg
y a
túra
elő
tt
háro
m n
appa
l der
ült k
i, ho
gy e
gy ó
ráva
l kor
ábbr
a és
te
ljese
n m
ás h
elys
zínr
e ke
ll m
enni
, am
i ráa
dásu
l elé
g la
katla
nnak
néz
ett k
i a té
rkép
en, é
s már
nem
vol
t idő
be
járn
i sem
. Túr
avez
etőn
knek
mar
adt k
ét n
apja
, hog
y az
egé
sz c
sapa
tot á
tnav
igál
ja a
meg
fele
lő h
elys
zínr
e és
id
őpon
tra.
Még
jó,
hog
y ok
tóbe
r kö
zepé
n ne
kike
z-de
tt s
zerv
ezke
dni.
Fo
lyo
má
ny
ok
Néh
ánya
n ug
yan
lem
arad
tak,
de
csap
atun
k na
gy
rész
e a
meg
adot
t id
őpon
tban
ott
kör
özöt
t a
„kis
sé”
pont
atla
nul
meg
adot
t he
lysz
ín k
örül
. Sz
eren
csér
e eg
y cs
apat
nyi b
izon
ytal
anul
kós
záló
em
ber
elég
nag
y fe
ltűné
st k
elte
tt a
kih
alt
utcá
n, í
gy a
z au
tón
érke
ző
„bar
lang
i vez
ető”
ham
ar é
szre
vett
, és m
egfe
lelő
irán
y-ba
tere
lt be
nnün
ket.
Lá
tvá
ny
ok
A c
siko
rgó
mín
uszo
kból
egy
hat
alm
as t
eher
kapu
n jó
mel
eg,
12 f
okos
pin
cébe
lép
tünk
be.
Hat
alm
as,
jól
karb
anta
rtot
t, ki
mes
zelt,
kiv
ilágí
tott
bel
ső t
érbe
ér
kezt
ünk,
így
a kl
ausz
trof
óbiá
sok
is m
indj
árt
meg
-ny
ugod
hatt
ak.
A m
éret
ére
jelle
mző
, ho
gy a
háb
orú
alat
t óv
óhel
y is
vol
t, le
költö
zött
ide
a k
ompl
ett
kő-
bány
ai g
yárr
ends
zer,
még
a r
epül
őgép
-mot
orok
at i
s itt
szer
elté
k ös
sze.
Az
alag
utak
vag
y 32
km
hos
szúa
k,
és n
éhol
két
szin
tese
k, a
z al
só s
zint
ma
már
víz
ala
tt
áll,
itt v
an K
őbán
ya v
ízta
rtal
éka.
Rég
ebbe
n a
Dre
her,
maj
d a
Kőb
ánya
i sör
gyár
has
znál
ta a
kri
stál
ytisz
ta v
izű
kuta
t a
sörg
yárt
ásho
z. „
Bar
lang
i ve
zető
nktő
l” m
eg-
tudt
uk, h
ogy
IV. B
éla
kirá
lyun
k itt
nyi
ttat
ta m
eg a
z eg
yik
első
bán
yát K
őér
néve
n, é
s Pe
st-B
uda
palo
tái a
ta
tárj
árás
óta
a k
őbán
yai é
s a b
udaf
oki p
ince
rend
szer
a
köve
iből
épü
ltek
föl.
Term
észe
tese
n m
i csa
k né
hány
ki
lom
éter
nyit
járt
unk
be, a
pin
cék
nagy
rész
ét tá
rolá
s-ra
has
znál
ták
a kő
bány
ai s
örgy
árak
. Val
ahol
gom
bát
is t
erm
eszt
ette
k be
nne,
a t
öbbi
üre
sen
áll,
az ö
nkor
-m
ányz
at t
ulaj
dona
, és
kere
sik
a ha
szno
sítá
s m
ódjá
t. Ta
lán
vala
ha k
ultu
rális
köz
pont
les
z be
lőle
a n
em
üzem
elő
sörg
yári
műe
mlé
k ép
ület
ekke
l egy
ütt.
Miu
tán
ezt m
ind
meg
tudt
uk, v
ezet
őnke
t köv
etve
ne
kiin
dultu
nk a
hat
alm
as f
olyo
sókn
ak. E
gy s
zellő
ző
akná
nál m
egál
lva
láth
attu
k, h
ogy
kb. 8
-10
mét
erre
l va
gyun
k a
fels
zín
alat
t, ez
már
ele
gend
ő az
álla
ndó
hőm
érsé
klet
hez.
Elté
vedn
i ne
m v
olt
taná
csos
, de
ez
a he
lyie
knek
is o
kozh
atot
t m
ár g
ondo
t, m
ert
a fő
bb
útke
resz
tező
dése
knél
szám
okka
l jel
ezté
k az
irán
yt. A
z ál
latv
ilág
is k
épvi
selte
tte
mag
át e
gy b
arla
ngi
poco
k ké
pébe
n, a
kit
Zol
i tú
ratá
rsun
k „v
adál
lato
k et
etés
e”
cím
szóv
al e
lláto
tt n
émi
pizz
amar
adék
kal.
Jó n
agy
adag
vol
t, m
ert m
ikor
vis
szaf
elé
jött
ünk,
még
min
dig
volt
belő
le a
poc
ok e
lőtt
. Idő
közb
en m
egte
kint
ettü
k
19 rész
esül
tünk
. Meg
szól
alt
a pá
szto
rkür
t, m
ajd
az a
sz-
talr
a ke
rülte
k a
hely
i kés
zéte
lek.
Fin
nyás
bel
eim
oká
n óv
atos
an k
ósto
lgat
tam
.M
egun
ván
a fa
lato
zást
, is
mét
elte
n ne
kiir
amod
-tu
nk a
heg
ynek
. A
Sár
kány
csú
cs v
olt
a cé
lpon
t,
de a
z id
ő el
őre
hala
dott
álla
pota
mia
tt,
nem
iga
zán
gond
oltu
k ko
mol
yan,
hog
y el
is é
rjük
. A s
zeké
rúto
n ha
ladt
unk,
aho
nnan
jól l
ehet
ett l
átni
a k
oráb
ban
meg
-já
rt h
egyv
onul
atot
. Csú
csai
k fe
lhők
ben
búsl
akod
tak,
né
mel
yike
t eső
ázt
atta
. Szi
nte
csak
egy
-egy
pill
anat
ra
mut
atko
zott
meg
val
amel
yik
a le
men
ő na
psug
árba
n.
Távo
lság
uk m
iatt
erő
s tel
eobj
ektív
híjá
n fo
tózn
i meg
se
m p
róbá
ltam
. Útk
özbe
n ka
tona
i löv
észá
rkok
at, l
ő-ál
láso
kat
talá
ltun
k, m
ajd
egy
kics
iny
dom
bon
egy
hata
lmas
acé
lker
eszt
hir
dett
e a
csat
ák e
mbe
ri v
esz-
tesé
geit
. Vik
tor
leve
tte
ruhá
ján
vise
lt ne
mze
ti s
zínű
sz
alag
ot é
s rá
kötö
tte
a ke
resz
tre.
Hal
otta
k vi
déke
ez.
A
lig m
entü
nk n
éhán
y m
éter
t, is
zony
ú dö
gsza
got h
o-zo
tt a
szé
l. H
amar
osan
az
elhu
llott
álla
tok
tete
mei
re
is rá
bukk
antu
nk. V
alam
elyi
k es
zten
a le
lket
len
gazd
ája
ide
fuva
rozt
a el
hullo
tt jó
szág
ait.
A s
zürk
ület
ben
egés
zen
addi
g sé
tált
unk,
mir
e m
egpi
llant
ottu
k a
Vas
ér f
orrá
svid
ékét
, U
kraj
na h
a-tá
rvon
alát
. E
kkor
elk
ezde
tt c
send
esen
esn
i az
eső
. V
issz
afor
dultu
nk a
koc
sink
hoz.
Kés
ő es
te é
rkez
tünk
vis
sza
Bor
safü
redr
e, a
hol i
s-m
étel
ten
szál
lásh
elye
t vál
tva
nyug
ovór
a té
rtün
k.
Kakasta
rély
mele
gen
Hét
főn
kora
dél
előt
t el
búcs
úztu
nk a
ven
dégl
á-tó
nktó
l. V
ikto
r és
Ane
tt t
erve
iben
ez
volt
az u
tols
ó er
dély
i nap
, nek
ik h
aza
kelle
t ut
azni
. Ere
deti
elké
p-ze
lése
m s
zeri
nt,
Kri
szti
ánna
l, G
ábor
ral
még
tov
ább
kirá
ndul
tunk
vol
na, e
hhez
hoz
tuk
a sá
trak
at is
. Mi-
vel a
z id
őjár
ás-e
lőre
jelz
és a
már
amar
osi t
ájék
on n
em
láts
zott
ked
vező
nek,
a t
ováb
bi p
rogr
amot
a v
alód
i id
őjár
ás s
zeri
nt a
lakí
tott
uk.
Ked
vezv
e a
haza
men
ő pá
rosn
ak a
Gut
in h
egys
ég fe
lé ir
ányu
ltunk
. Már
ama-
ross
zige
tre
érke
zve
már
szép
nap
süté
sben
vol
t rés
zünk
. A
ki m
er a
z ny
er a
lapo
n, k
ihag
yva
az i
tten
i sz
okás
os
turi
sta
látv
ányo
sság
okat
a s
kanz
ent é
s a
vidá
m te
me-
tőt,
tová
bbha
jtott
unk
a G
utin
-hág
óba.
Hát
raha
gyva
já
rműv
eink
et,
a pi
ros
sávj
elzé
sű t
uris
taút
on c
élba
ve
ttük
a K
akas
taré
lyt.
Ez
az 1
410
m m
agas
szik
laké
p-ző
dmén
y fo
rmáj
áról
kap
hatt
a a
nevé
t, va
lójá
ban
egy
vulk
áni k
ráte
r mar
advá
nya.
A G
utin
-hág
óból
kén
yel-
mes
sétá
val h
alad
va, n
em e
gész
en k
ét ó
ra a
latt
tett
ük
meg
az
5675
m t
ávol
ságo
t és
ért
ünk
fel a
szi
kláh
oz.
Csa
k az
uto
lsó h
atsz
áz m
éter
es sz
akas
zon
volt
erős
ebb
emel
kedő
. Sem
az
időj
árás
ra, s
em a
pan
orám
ára
nem
le
hete
tt p
anas
zkod
ni, c
sodá
lato
s vol
t min
dket
tő. B
á-m
észk
odtu
nk, p
ihen
gett
ünk.
Ekk
or ú
gy d
öntö
ttem
, ez
az
a pi
llana
t és
hel
y,
amik
or i
ll. a
honn
an m
i is
haz
a m
együ
nk. K
risz
tián
még
hív
ogat
ta i
smer
ősei
t, a
z id
őjár
ás v
árha
tó a
la-
kulá
sát
tuda
kolv
a. A
túr
ánk
alka
lmáv
al i
s na
ranc
s fo
koza
tú j
elzé
s vo
lt é
rvén
yben
és
éjsz
akár
a vá
rhat
ó a
piro
sra
váltá
s.E
lőbb
az
ism
eret
len
szer
pent
ines
, maj
d Fe
lsőb
á-ny
ától
ism
erős
uta
kon
hala
dva
késő
dél
után
hat
óra
kö
rül é
rkez
tünk
Kri
szti
án la
kásá
hoz,
Nag
ybán
yára
. K
ipak
olás
, m
ajd
rövi
d bú
csúz
kodá
s ut
án G
ábor
ral
indu
ltam
vis
sza
Mag
yaro
rszá
gra.
Nem
tudo
m m
iért
, de
a v
issz
aút m
egin
t gyo
rsab
bra
sike
rült
az o
daút
nál.
Est
e tíz
óra
kor
Ege
rben
vol
tunk
.
Öss
zege
zve
és é
rték
elve
az
elm
últ
kirá
ndul
ást,
na
gysz
erű
társ
aság
gal,
a ré
mhí
rekk
el e
llent
étbe
n al
apve
tően
ked
vező
időj
árás
i kör
ülm
énye
k kö
zepe
t-te
, re
mek
ül s
iker
ült.
Sze
renc
sére
az
időj
árás
nem
m
inde
nben
az
előr
ejel
zés s
zeri
nt a
laku
lt. Jó
ötle
t vol
t a
nehé
z ge
rinc
túra
elő
re h
ozat
ala,
még
oly
an á
ron
is,
hogy
a N
agy-
Piet
rosz
meg
más
zása
szá
mom
ra e
lma-
radt
. A lá
tszó
lag
szer
veze
tlen
túra
sike
re a
rész
tvev
ők
felk
észü
ltség
én é
s na
gy f
okú
ruga
lmas
ságá
n m
úlot
t, hi
szen
csa
k íg
y le
hete
tt a
z id
őjár
ási
körü
lmén
yek-
hez
legj
obba
n ig
azod
va m
egta
láln
i a
legk
edve
zőbb
tú
rapr
ogra
mok
at. M
agam
rés
zérő
l e la
p so
raib
an is
-m
étel
tem
meg
kösz
önöm
Rat
iu K
risz
tián
segí
tség
ét.
Utó
lag
tudt
am m
eg,
hogy
jól
cse
leke
dtem
, am
ikor
a m
agas
hegy
i sá
traz
ás h
elye
tt a
haz
auta
zást
vá
lasz
tott
am.
Ugy
anis
ez
eset
ben
nem
tév
edte
k az
id
őjós
ok é
s va
lóba
n be
állt
a ta
rtós
eső
zés.
Na
gy
Pé
ter,
KE
E
fotó
k:
Na
gy
Pé
ter,
Sip
os
Vik
tor
Élm
ényb
eszá
mol
ó –
Tú
rák
Erd
élyb
en 2
01
1. jú
niu
s 2
2-27.
18
vesz
ély
felő
l, a
forr
ás m
elle
tt f
elál
lítot
t em
lékk
eres
zt
* gye
lmez
tete
tt a
szer
encs
étle
nül j
árta
kra.
Az
öt li
tere
s vi
zes e
dény
eink
et, e
gyle
vegő
véte
l mód
szer
rel m
egtö
l-tö
ttük
, maj
d a
vize
s rét
en p
ompá
zó v
irág
ok lá
tván
yát
meg
örök
ítve
viss
zain
dultu
nk a
szá
llásh
elyü
nkre
.Tá
rsas
águn
kban
a f
riss
en m
ert
borv
íz n
em v
olt
néps
zerű
, a p
álin
ka m
ellé
csa
k m
agam
kor
tyol
gatt
am
és v
árta
m a
hat
ást.
Am
i erő
s has
men
és fo
rmáj
ában
az
éjsz
aka
kellő
s kö
zepé
re m
eg is
érk
ezet
t.
A V
isó
-vö
lgy
i v
on
ato
zás
Dié
tás
regg
elim
elfo
gyas
ztás
a al
att
azon
gon
dol-
kozt
am, m
i vol
t a
hasi
tis
ztítá
s ki
váltó
oka
. Ele
inte
, a
szám
omra
szo
katla
n bo
rviz
et o
kolta
m, d
e am
ikor
ki
derü
lt, A
nett
is r
ende
sen
kort
yolg
atot
t a k
énes
ne-
dübő
l, ne
ki p
edig
sem
mi
baja
, m
ás b
űnös
t ke
llett
ke
resn
em. A
zóta
is a
zt f
elté
tele
zem
, hog
y a
szom
bat
regg
elir
e kó
stol
ókén
t ka
pott
ord
a vo
lt a
hasp
ucol
ó.
His
zen
sem
mi
más
, sz
ámom
ra s
zoka
tlan
éte
l-it
al
nem
ker
ült
az a
szta
lom
ra.
A b
orvi
zem
mar
adék
át
pedi
g a
haza
érke
zése
m u
tán
itta
m m
eg,
sem
mi
baj
nem
tört
ént.
Ilye
n el
őzm
énye
k és
jav
uló
időj
árás
i ki
látá
sok
mel
lett
ind
ultu
nk a
Vis
ó-vö
lgyb
e no
szta
lgia
von
a-to
zni.
Gép
kocs
ival
érk
eztü
nk F
első
visó
(V
iseu
de
sus)
vas
útál
lom
ásra
, ah
ol m
ár s
okan
vár
akoz
tak
a V
asér
fol
yó m
enté
n ha
ladó
uta
zásr
a. M
ozdo
nyun
k,
ahog
yan
illik
, fü
stöl
ve,
gőzö
lögv
e, a
reg
geli
elle
n-fé
nybe
n po
mpá
zva
hívo
gatt
a az
uta
sait
. G
yors
an
elro
hant
unk
jegy
et v
enni
, ne
hogy
lem
arad
junk
e
látv
ányo
sság
ról.
Kis
sé k
ésve
indu
ltunk
, mer
t eg
y tu
-ri
stab
uszn
yi u
tast
is m
eg k
elle
t vá
rni.
Így
volt
időm
kö
rben
ézni
a v
asút
állo
más
on. E
z al
att
társ
aim
elfo
g-la
lták
a pá
rnás
sza
kasz
t egy
koc
siba
n, a
mi u
tazá
sunk
so
rán
igen
jó h
elyn
ek b
izon
yult.
Maj
d ha
talm
as fü
st
és z
aj k
özep
ette
a k
icsi
ny c
sühö
s meg
ránt
otta
a sz
erel
-vé
nyt é
s füt
tyje
llel e
lbúc
súzt
unk
az á
llom
ástó
l, út
ban
a fo
lyó
men
tén
felfe
lé.
Az
1932
-34
időt
ájt,
fak
iter
mel
ésre
épü
lt k
es-
ken
y n
yom
távú
(76
0 m
m)
vasú
tvon
al h
ossz
a sz
árny
vo na
lakk
al e
gyüt
t kö
zel 6
0 km
. A k
özút
i szá
l-lít
ás m
eger
ősöd
ésév
el m
ára
elve
szte
tte
ezen
gaz
dasá
gi
jele
ntős
égét
. Ann
ak e
llené
re, h
ogy
még
nap
jain
kban
az
ipar
vona
tok
regg
el 6
-kor
és
7-ko
r m
enne
k fá
ért
a ra
kodó
hely
ekre
, hét
főn
az e
rdei
mun
káso
kat
visz
i a
hegy
re, p
énte
ken
hozz
a vi
ssza
őke
t, ta
vass
zal a
lege
lőre
in
duló
, őss
zel o
nnan
érk
ező
tehe
nek
az u
tasa
i, a
vasú
t er
edet
i gaz
dasá
gi fe
lada
ta a
kör
nyék
beli
turi
zmus
fel-
lend
ülés
ével
áté
rték
előd
ött.
Az
erdé
szet
tula
jdon
ában
lé
vő a
vas
útvo
nala
t egy
sváj
ci e
gyes
ület
üze
mel
teti.
A
vont
atás
t néh
ány
díze
lmoz
dony
mel
lett
, fel
újíto
tt ö
t gő
zmoz
dony
vég
zi, a
mel
yek
közü
l a le
gidő
sebb
, ta
-va
ly v
olt s
záz
éves
. E c
sodá
lato
s m
áram
aros
i vid
éken
a
turi
stav
onat
ok n
yáro
n hé
tvég
enké
nt,
a sz
ezon
ban
napo
nta
közl
eked
nek.
Kül
önjá
ratk
ént a
lkal
mi u
tazá
s-ra
, saj
átos
pro
gram
okra
is b
érel
hető
k.A
Med
ve p
anzi
óban
lát
ott
nagy
szer
ű vo
nato
s fo
tósa
lbum
sze
rzőj
e a
sváj
ci M
icha
el S
chne
eber
ger
szer
int,
a ki
svas
út a
kör
nyék
egy
etle
n tú
lélé
si le
hető
-sé
ge. A
vid
ékbe
sze
relm
esed
ett
fotó
s fe
ladv
a ko
rább
i él
etfo
rmáj
át, i
deje
java
rész
ét V
isón
tölti
. Meg
prób
álja
a
lehe
tetle
nt, m
egm
ente
ni a
sor
vadá
stól
e g
yöny
örű
vidé
ket é
s la
kóit.
Tu
rist
avon
atun
k rö
vidí
tett
útv
onal
on,
Făin
á-ig
„re
píte
tt”
min
ket.
A t
áj l
átvá
nya
az a
blak
okba
re
n dez
te a
z ut
asok
at,
deré
kig
kiha
jolv
a cs
odál
tuk,
fo
tózt
uk a
zt. A
z eg
yre
szűk
ülő
völg
yben
jobb
ra-b
alra
ka
nyar
ogva
, ho
l a
szik
lafa
l kö
zels
égéb
en,
hol
pedi
g m
ajdn
em a
foly
óban
hal
adtu
nk. A
z al
kalm
i vég
állo
-m
áson
sétá
ltunk
egy
et fe
lfelé
a sí
nek
men
tén.
Azo
n a
szak
aszo
n a
vasp
álya
Gra
z 18
83, Z
eltw
eg 1
886,
Dió
s-gy
őr 1
890
felir
atos
dar
abok
ból
kész
ült.
Hát
ige
n.
Az
akko
ri g
yári
pari
ter
mék
jóv
al t
úlél
i a
gyár
tójá
t.
Gon
dolv
a eg
yrés
zt a
gyá
rra,
his
zen
a di
ósgy
őri
vas-
és
acé
lgyá
rtás
t elfú
jta a
rend
szer
váltá
s, m
ásré
szt a
mai
pi
acga
zdas
ág é
lett
arta
m te
rvez
ésér
e.A
z eg
y ór
ás p
ihen
őt k
övet
ően
, pö
fögő
kis
-m
ozdo
nyun
k ví
zzel
, fá
val
felt
öltv
e, n
éhán
y cs
avar
m
eghú
zásá
val,
a sz
üksé
ges
hely
ek o
lajo
zásá
val f
elké
-sz
ült a
vis
szaú
tra.
Ism
étel
ten
az a
blak
ban
lógv
a ut
azva
m
egér
kezt
ünk
a cé
lállo
más
ra.
Sajt
, o
rda, p
uli
szk
aA
meg
tett
táv
oda-
viss
za n
em le
hete
tt tö
bb h
atva
n ki
lom
éter
nél,
prog
ram
unk
maj
dnem
egé
sz n
apos
ra si
-ke
rede
tt. M
ivel
soka
t ültü
nk, k
ihas
znál
va a
szép
időt
el
kocs
ikáz
tunk
a b
orsa
i hág
óba,
maj
d gy
alog
osan
to-
vább
az
eszt
enáb
a.Ép
pen
a sa
jtkés
zíté
s és a
sajts
zállí
tás k
ellő
s köz
epé-
be é
rkez
tünk
. Min
deze
k el
lené
re k
edve
s fog
adta
tásb
an
Élm
ényb
eszá
mol
ó –
Tú
rák
Erd
élyb
en 2
01
1. jú
niu
s 2
2-27.
3K
árpá
t E
gyes
üle
t I�
úsá
ga t
úrá
k –
Kőb
ánya
i pi
nce
ren
dsz
er 2
01
0.
dec
embe
r 4.
a vi
lágh
ábor
úban
repü
lőgé
pmot
or-g
yárt
ásho
z ha
szná
lt pi
nceá
gat:
miv
el a
mot
orok
kiss
é na
gyob
bak
volta
k a
jára
t sz
éles
sé-
gén
él,
ezér
t a
fala
t id
őnké
nt
mél
yíté
sek
tar-
kíto
tták
. Íg
y n
émi
foga
l-m
unk
lett
arr
ól,
mek
kora
is le
he-
tett
egy
194
0-es
év
ekbe
li re
pülő
-gé
pmot
or, h
a a
tehe
raut
ókka
l is
be
járh
ató
pinc
ében
nem
fé
rt e
l. Ha
már
a
vilá
gháb
orún
ál ta
rtot
tunk
, meg
teki
ntet
tük
az ó
vóhe
-ly
et is
: ivó
vízz
el, t
iszt
álko
dási
lehe
tősé
ggel
, ára
mm
al
ellá
tott
fol
yosó
ba é
rkez
tünk
. A
z ár
amot
két
bic
ikli
teke
résé
vel
lehe
tett
elő
állít
ani.
Nem
tud
om,
men
y-ny
ien
fért
ek e
l az
óvóh
elye
n, d
e bi
ztos
an m
inde
nki
teke
rt e
gy k
eves
et n
apon
ta a
fol
yam
atos
ára
mel
látá
s ér
deké
ben.
A b
icik
li és
a g
ener
átor
mar
advá
nyai
még
ne
m r
ozsd
ásod
tak
el t
elje
sen,
örö
k em
léke
t ha
gyva
a
hősie
s ára
mte
rmel
ők e
mlé
kéne
k. (K
i tud
ja, l
ehet
, hog
y eg
ysze
r m
i is
rá-
szor
ulun
k er
re a
m
odel
lre.)
Útk
özbe
n m
egte
kint
ettü
nk
egy
vízt
ároz
ót
– ez
t eg
ysze
rű-
en e
lőál
lítot
ták
egy
olda
lág
le-
fala
zásá
val.
Jó
nagy
med
encé
t ka
ptak
vég
ered
-m
ényü
l –
mos
t ez
is
üres
en á
ll,
pedi
g ké
t jó
m
ély
uszo
da i
s ki
teln
e be
lőle
. Bes
étál
tunk
egy
csú
csív
es b
olto
zatú
ra
kifa
rago
tt te
mpl
omba
is. S
ajno
s csa
k a
fala
kon
látt
uk,
hogy
tem
plom
ban
vagy
unk,
mer
t ni
ncs
bere
ndez
ve
a te
rem
. A h
ábor
úban
tar
tott
ak it
t is
tent
iszt
elet
et, é
s a
jó a
kusz
tika
mia
tt k
once
rtet
is, d
e je
lenl
eg k
ihas
z-ná
latla
nul
áll.
Tová
bbha
ladv
a eg
y na
gyob
b te
rem
be
eres
zked
tünk
le e
gy h
ossz
ú lé
pcső
n –
itt
értü
k el
az
alsó
szin
t mag
asab
b ré
szét
. A k
útho
z gy
alog
oltu
nk, d
e ab
ból n
em lá
ttun
k se
mm
it, c
sak
egy
kris
tály
tiszt
a ví
z-ze
l meg
töltö
tt t
erem
tet
ejét
. A lé
pcső
láth
atól
ag m
ég
egy
szin
ttel
lejje
bb v
itt –
búv
árok
szám
ára.
Fal
ra sz
erel
t na
gym
éret
ű fo
tóko
n lá
that
ó a
vízz
el te
lt pi
nceá
g, a
min
t a
búvá
rok
gyak
orol
nak
benn
e. I
dőnk
ént
ők t
artj
ák
karb
an é
s tis
ztog
atjá
k a
kuta
t. K
ezdő
knek
búv
árta
nf-
olya
mot
is ta
rtan
ak, h
a va
laki
szer
etne
ta nu
lni.
A p
ince
rend
szer
igen
sok
rétű
kép
ét m
utat
ta n
e-kü
nk, d
e új
abb
lépc
ső k
övet
-ke
zett
: m
ég
fölm
entü
nk a
z eg
ykor
i D
re-
her-
vill
ába
is.
Ilye
n né
ven
há-
rom
épí
tmén
yt
is
tisz
telh
e-tü
nk,
ráad
ásul
a
kőbá
nyai
gyá
r m
elle
tt é
pü
lt
ház
at
más
n
éven
le
het
m
egta
láln
i az
in
tern
eten
. A
he
lysz
ínen
sem
kön
nyű,
mer
t a
park
köz
epén
álló
vi
llát
szin
te h
erm
etik
usan
kör
befa
lazt
ák e
gy b
eton
-ke
ríté
ssel
, miv
el a
mun
káső
rség
egy
ik ir
odáj
a üz
emel
t be
nne.
Ez
sajn
os lá
tszi
k is
raj
ta: a
z er
edet
i ter
mek
et
több
kis
ebb
irod
ára
oszt
ottá
k, t
erm
észe
tese
n m
ind-
et m
ás s
zínű
re fe
stet
ték,
és
a le
gvár
atla
nabb
hel
yekr
e vi
zesb
lokk
okat
sze
relt
ek s
züks
ég s
zeri
nt.
A s
zocr
eál
told
ás-f
oldá
st m
ár le
bont
ottá
k. A
fala
k m
inde
n „i
ro-
dány
i m
éret
ben”
más
szí
nűek
, jó
l lá
that
ók a
köz
tes
fala
k le
bont
ásán
ak s
ebhe
lyei
, töb
b es
etbe
n hi
ányo
s a
park
etta
, de
az e
lhag
yato
ttsá
g el
lené
re k
incs
eket
rejt
a há
z: m
inde
n sz
obáj
ában
meg
mar
adt a
gyö
nyör
ű cs
e-ré
pkál
yha
vagy
kan
dalló
(a m
unká
sőrö
k is
szer
etté
k a
mel
eget
), 1
940-
es é
vekb
eli á
llapo
tába
n ál
l az
alag
sori
na
gypo
lgár
i kon
yha
az é
telli
ftte
l és
a ha
talm
as tű
z-
4
hely
kom
plex
umm
al, v
alam
int
a pa
dlás
térb
en a
cse
-lé
dszo
bák
gard
róbs
zekr
énye
i. V
alós
zínű
leg
azt
a ké
t sz
inte
t nem
has
znál
ta a
mun
káső
rség
, így
csa
k az
idő
vasf
oga
vást
a el
a m
ai á
llapo
tára
. Rem
éljü
k, le
sz, a
ki
rend
be h
ozza
, mer
t ne
m r
emén
ytel
en a
dol
og, c
sak
sok
pénz
kel
l hoz
zá, é
s egy
nag
ypol
gári
épü
lete
t kap
, am
elye
t ko
ncer
tekr
e, ü
nnep
sége
kre,
vag
y bá
rmily
en
kisr
ende
zvén
yre
lehe
t has
znál
ni.
Láto
gatá
sunk
egy
gyá
rudv
aron
ért
vég
et, a
hol m
ég
felh
ívtá
k a
* gye
lmün
ket a
z in
gyen
es k
orcs
olya
pály
ára,
va
lam
int a
kap
u fe
lé h
alad
va m
ég m
egcs
odál
hatt
unk
néhá
ny íz
léss
el k
észü
lt gy
árép
ület
et, e
gy k
aput
véd
ő be
ton
lőál
lást
, és a
z 18
98-b
an é
pült
port
át, e
zek
min
d M
aje
r Z
su
zsa
nn
a,
MK
E
fotó
k:
Sta
uró
czk
y T
am
ás
a va
laha
i Dre
her-
biro
dalo
m e
gyko
ri fé
nyét
, egy
ben
a m
unká
sok
meg
becs
ülés
ét m
utat
ják.
Sok
at k
ell m
ég
fejlő
dnün
k, h
ogy
újra
elé
rjük
ezt
a s
zint
et.
Bár
„tú
ránk
” cs
ak k
ét é
s fé
l ór
át t
arto
tt,
tudá
s-ba
n –
léle
kben
sok
at g
yara
podt
unk.
Elé
rhetı
ség
A p
ince
rend
szer
(m
ost
még
) m
inde
n hó
nap
utol
só
szom
batjá
n in
gyen
esen
láto
gath
ató.
Bej
elen
tkez
ni a
w
ww
.kov
agyo
n.hu
hon
lapo
n le
het.
Az é
rdek
lődő
knek
ta
vass
zal s
zerv
ezek
még
egy
láto
gatá
st (
már
cius
vag
y áp
rilis
vég
e le
sz).
Rés
ztve
vők:
Bú
r M
árk,
Bú
rné
Mar
osán
Éva
, C
sim
a
Mel
ind
a, D
ankahá
zi B
erta
lan
, Dez
sén
y Z
oltá
n, D
iós
Pét
er, D
iósn
é Év
a, D
iós Z
sófi a
, Föl
des
i Kat
alin
és b
a-
rátj
a, H
eged
űs
Kri
szti
án, H
eged
űsn
é Ir
énke
, Ku
tser
a
Imre
, K
uts
era Im
rén
é E
dit
, K
uts
era
Kri
stóf
, M
agya
r
Zol
tán
, M
ajer
Zsu
zsan
na,
Sta
urócz
ky T
amás
, Szőc
s
Csa
ba,
meg
egy
kís
érő cs
apat
a V
agyo
nke
zelő
től.
Kár
pát
Egy
esü
let I�
úsá
ga t
úrá
k –
Érd
Föl
drajz
i M
úze
um
, 2
01
1.
febr
uár
12
.
Ha
már
nin
cs h
ó fe
bruá
rban
, leg
aláb
b ig
azi z
iman
kót
lehe
lő s
zél f
ogad
ta k
alan
dvág
yó iW
ain
kat.
Nag
y ut
a-zó
ink
nyom
doka
it ke
resv
e m
eg s
em á
lltun
k az
Érd
i Fö
ldra
jzi M
úzeu
m k
apuj
áig.
Ott
vis
zont
mus
záj v
olt:
tata
rozt
ák a
z ép
ület
et, a
főbe
jára
t zár
va v
olt,
ezér
t az
udva
rból
a h
átsó
ajt
ón k
elle
tt b
ejut
nunk
néh
ány
mal
terh
alm
on é
s a
fels
zede
tt b
urko
lato
kat
áthi
daló
pa
llóko
n ke
resz
tül.
Így
min
djár
t íze
lítőt
kap
tunk
nag
y vá
ndor
aink
nem
épp
en id
eális
uta
zási
kör
ülm
énye
i-bő
l, ká
rpót
lásu
l ped
ig fé
lárú
bel
épőt
.K
alan
dos b
ejut
ásun
k ut
án e
gy h
atal
mas
föld
göm
b fo
gado
tt a
z el
ső te
rem
ben,
am
elye
n a
vilá
grés
zek
mel
-le
tt m
egte
kint
hett
ük a
z is
mer
etle
n ci
peke
dő m
unká
s em
léké
t is
egy
kis
ebb
krát
er f
orm
ájáb
an,
ugya
nis
hord
ozás
köz
ben
sike
rült
leej
teni
. A
fal
on,
egy
má-
sik
vilá
gtér
képe
n pe
dig
nyom
on l
ehet
ett
köve
tni
a fö
ldra
jztu
dósa
ink
és n
agy
utaz
óink
ált
al b
ejár
t út
-vo
nala
kat.
Ezu
tán
elm
erül
tünk
az
egye
s uta
zók
álta
l gyű
jtött
tá
rgya
k tö
mke
legé
ben.
Már
a m
agya
r uta
zók
nagy
szá-
ma
is m
egle
peté
skén
t ért
ben
nünk
et, h
át m
ég a
tárg
yak
soka
sága
! Vol
t itt
a h
atal
mas
dár
dátó
l a za
nzás
ított
fejig
m
inde
n re
ndű
és ra
ngú
egzo
tikus
dol
og, í
gy h
ossz
asan
bó
klás
zhat
tunk
ked
vünk
re, p
edig
csa
k a
múz
eum
fele
ta
rtot
t nyi
tva
a ta
taro
zás m
iatt
. A re
nget
eg re
likvi
a ös
z-sz
egyű
jtésé
t Bal
ázs D
énes
kez
dte
az 1
980-
as é
vekb
en,
ebbő
l a m
agán
gyűj
tem
ényb
ől jö
tt lé
tre
a m
úzeu
m.
Gyu
rka
Bot
ond
túra
társ
unk
édes
apja
is
több
tá
rgya
t aj
ándé
kozo
tt a
gyű
jtem
ény
szám
ára:
Bal
ázs
Fere
nc u
nitá
rius
lel
kész
kop
jafá
ját,
Tul
ogdy
Ján
os
(kol
ozsv
ári f
öldr
ajz
prof
essz
or é
s Tor
dai-
hasa
dék
ku-
tató
, Zep
pelin
légh
ajó
repü
lőut
as) é
s iW .
Xán
tus J
ános
(E
rdél
y fö
ldra
jzku
tató
ja)
szem
élye
s tá
rgya
it.
Sajn
os
ezek
et a
tárg
yaka
t nem
sike
rült
meg
talá
lnun
k, m
ert a
ta
taro
zás m
iatt
zár
va ta
rtó
Kár
pát-
med
ence
felfe
dező
i c.
kiá
llítá
s ré
szei
.
Érd
Fö
ldra
jzi
Mú
zeu
m –
Örd
ög
lova
s t
an
ya
17 lezú
duló
víz
esés
így
is
csod
álat
osan
szé
p lá
tván
yban
ré
szes
ített
min
ket.
A p
atak
ká a
laku
ló v
íz k
örny
ezet
e vi
szon
t bor
zasz
tó v
olt.
A k
ivág
ott,
össz
e-vi
ssza
dön
tött
ha
talm
as f
enyő
fák
elto
rlas
zolt
ák a
z ut
at,
az á
thal
a-dá
s ra
jtuk
nehé
zkes
vol
t. É
rthe
tetle
n, h
ogy
egy
ilyen
na
gysz
erű
turi
sta
látv
ányo
sság
kör
nyez
ete
mily
en
mos
toha
mód
on v
olt k
ezel
ve.
A fo
rrás
lábá
tól m
ég n
égy
km-e
s gya
logú
t vez
etet
t a
szál
lásh
elyü
nkre
. Eze
n a
napo
n m
ár a
Med
ve p
anzi
ó-ba
n ka
ptun
k he
lyet
. Mie
lőtt
pih
enni
tér
tünk
vol
na,
Vik
tort
fel
vitt
em a
túr
ánk
kiin
duló
pont
ján
hagy
ott
autó
jáho
z, m
ajd
viss
zaté
rtün
k a
panz
ióba
. K
özbe
n m
egér
kezt
ek K
risz
tián
bar
átai
, ak
ik c
satl
akoz
tak
a m
ásna
pi h
egyj
árás
hoz.
Bo
rsa –
Mo
so
lyg
ó-k
atl
an
– N
ag
y-P
iet-
rosz N
apsü
tése
s reg
gelre
ébr
edtü
nk. B
izak
odva
a k
ed-
vező
időj
árás
ban,
min
dann
yian
elin
dultu
nk B
orsá
ra.
Aut
óink
kal a
heg
yre
felv
ezet
ő út
on a
ddig
men
tünk
, am
eddi
g cs
ak le
hete
tt. E
zzel
2,
5 km
-t t
ávol
ságo
t és
kb
. 15
0 m
szi
ntem
elke
dést
sik
erül
t „m
egsp
órol
ni”.
A
min
t az
ham
aros
an k
ider
ült,
szük
ség
is v
olt a
z e3
éle
kö
nnyí
tésr
e. A
mik
or 8
20 m
teng
ersz
int f
elet
ti m
agas
-sá
gban
elk
ezdt
ük a
gya
logl
ást
a m
onot
on e
mel
kedő
kö
ves ú
ton,
egy
re jo
bban
neh
ezed
tek
el a
z el
őző
napi
tú
rán
kifá
rasz
tott
lába
ink.
A p
árás
mel
eg to
vább
i erő
t ve
tt k
i bel
őlün
k. C
sapa
tunk
jó e
rőbe
n lé
vő ta
gjai
elő
-re
men
tek,
his
zen
fő c
élju
k a
csúc
s m
egm
ászá
sa v
olt,
én p
edig
szé
p la
ssan
, bá
més
zkod
va,
meg
-meg
állv
a kö
vett
em ő
ket.
Az ú
ton
1404
m m
agas
ságb
an ta
lálta
m eg
y ha
ngu-
lato
s pi
henő
hely
et, a
hol l
etáb
oroz
tam
. Egy
szer
csa
k ké
t ló
hoz
fel
hár
om f
alub
eli
gyer
eket
, ak
ik s
zőré
n ül
ték
meg
a p
acik
at. Ő
k is
meg
állta
k pi
henn
i. C
sak
vigy
orog
tunk
egy
más
ra, h
isze
n eg
ymás
bes
zédé
t nem
ér
tve
ez v
olt a
z eg
yedü
li ko
mm
unik
áció
. A h
atal
mas
, er
ős á
llato
k kö
zben
lege
lész
tek.
Maj
d a
* úk
trük
kö-
sen
fels
zállt
ak a
par
ipák
ra é
s fo
lyta
tták
az
útju
kat
felfe
lé a
heg
yre.
Egy
idei
g m
ég é
lvez
etem
a n
apsü
tést
, maj
d ut
á-nu
k er
edte
m. F
él k
ettő
kör
ül m
egér
kezt
em a
kat
lan
bejá
ratá
hoz.
Elő
ttem
vol
t a
zöld
szí
nű n
övén
yzet
ből
kiem
elke
dő m
eteo
roló
giai
állo
más
pir
os te
tejű
épü
let-
együ
ttes
e, k
örös
-kör
ül a
cso
dála
tos
szép
ségű
heg
yek
vonu
lata
, am
ikor
a t
ávol
ban
meg
látt
am A
nett
és
Vik
tor
páro
st.
Nem
tév
edte
m e
l, –
gond
olta
m m
a-ga
mba
n, é
s fe
léjü
k in
dult
am.
Ők
az á
llom
ástó
l az
17
86 m
mag
asan
fekv
ő M
osol
ygó-
tóho
z ig
yeke
ztek
, ot
t vár
tak
meg
. A fa
lube
li gy
erek
ekke
l ism
étel
ten
ta-
lálk
ozta
m,
akik
a t
iszt
a kö
rnye
zetb
en g
yűjt
ötté
k a
törp
efen
yő h
ajtá
sait.
Mir
e a
tó k
örny
ékét
kör
bejá
rtam
, m
ajd
leül
-te
m e
béde
lni,
hirt
elen
meg
jött
a v
ihar
. Ham
arjá
ban
mag
unkr
a ka
ptuk
az
esők
abát
ot é
s vi
ssza
men
tünk
m
eteo
roló
giai
áll
omás
biz
tons
ágos
fed
ele
alá.
A
hely
enké
nt s
zikl
ás ú
ton,
a s
űrű
jége
ső k
özep
ette
el
csús
ztam
és
nagy
on m
egüt
ötte
m a
kez
em. S
zere
n-cs
émre
, nag
yobb
baj
om n
em t
örté
nt. E
kkor
, val
ódi
vesz
élyh
elyz
etbe
n K
risz
tián
és
bará
tai,
a N
agy-
Piet
-ro
sz (
2303
m)
csúc
sán
volt
ak.
Am
íg m
i há
rman
a
bizt
onsá
gos
tető
véd
elm
e al
ól n
ézeg
ettü
k a
viha
rt,
ők ö
tszá
z m
éter
rel
mag
asab
ban,
ill.
köz
eleb
b az
égi
há
ború
hoz
élté
k az
t át
. Im
ádko
ztam
ért
ük,
kerü
lje
el ő
ket
min
den
vesz
edel
em. T
alán
egy
órá
cská
t dö
r-gö
tt-v
illám
lott
és
szak
adt a
jége
ső, m
ajd
a ka
tlanb
an
vala
mel
yest
kiti
sztu
lt az
idő.
Még
a h
egy
tete
je fo
gta
a fe
lhők
et,
amik
or V
ikto
r m
eglá
tta
bará
tain
kat
le-
felé
jön
ni.
Utó
lag
tudt
am m
eg,
hogy
agg
odal
mam
fe
les l
eges
vol
t, m
ert
egy
alka
lmi b
úvóh
elye
n si
kerü
lt át
vész
elni
ük a
z ég
zeng
ést.
Nem
vár
tuk
meg
őke
t, vi
ssza
indu
ltunk
a fa
luba
. U
tunk
sorá
n a
napo
cska
még
sütö
tt rá
nk, d
e a
katla
nt
körb
efog
ó he
gycs
úcso
k sö
tétb
en m
arad
tak.
Pih
en
ın
ap
Egé
sz é
jjel
eset
t az
eső
. Sz
omba
t re
ggel
re s
em
javu
lt, e
nnek
elle
nére
a jó
idő
rem
ényé
ben
regg
eliz
-tü
nk é
s ké
szül
tünk
a t
úrár
a. E
z es
etbe
n az
idő
jóso
k ne
m t
éved
tek,
az
égi
vízá
rada
t ál
land
ósul
t. E
mia
tt,
szin
te a
z eg
ész
napo
t lu
stál
kodá
ssal
töl
tött
ük. E
llen-
ben
késő
dél
után
ra k
itisz
tult
vala
mel
yest
és
harm
ad
mag
amm
al ú
tnak
ere
dtün
k a
köze
li bo
rvíz
forr
ás fe
l-de
ríté
sére
. G
PS k
oord
inát
ák a
lapj
án t
ájék
ozód
tam
, m
elye
t a fe
nteb
b em
lítet
t rem
ek w
ebla
pról
szer
ezte
m.
Bal
eset
véde
lmi t
anác
csal
a p
anzi
ó tu
lajd
onos
a el
láto
tt
min
ket.
Hal
lva
az in
telm
eket
, kis
sé tú
lzón
ak é
rezt
em.
Am
ikor
a fo
rrás
köz
eléb
e ér
ve m
egcs
apta
az
orro
mat
az
erő
s ké
nsza
g, a
zonn
al m
egér
tett
em,
szük
ség
van
az ó
vato
sság
ra. H
a m
ég m
indi
g ké
telk
edte
m v
olna
a
Élm
ényb
eszá
mol
ó –
Tú
rák
Erd
élyb
en 2
01
1. jú
niu
s 2
2-27.
16É
lmén
ybes
zám
oló
– T
úrá
k E
rdél
yben
20
11
. jú
niu
s 2
2-27.
Az
Ünı
-kı
te
tejé
nK
ilátá
s a G
arg
aló
csú
csáró
l
Ló
hava
s ví
zesé
sB
orv
íz forr
ás
Vis
ó-v
ölg
yi v
ará
zsla
t: E
lve
tia a
né
psz
erő
gızm
oz-
don
y a
tu
rist
a v
ég
állo
máso
nTerü
lj azt
alk
ám
eg
y esz
tenába
n. S
ajt,
ord
a, te
jföl,
pulis
zka é
s jó
han
gula
t
Salgó
tarjánia
k m
egro
ng
ált
em
lék-
mő
ve a
Moso
lygó
-katla
nba
n
5K
árpá
t E
gyes
üle
t I�
úsá
ga t
úrá
k –
Érd
Föl
drajz
i M
úze
um
, 2
01
1.
febr
uár
12
.
A m
úzeu
m k
ertj
ében
fel
fede
zőin
k m
ells
zobr
a-it
is
meg
csod
álha
ttuk
, m
úzeu
mi
kísé
rőnk
min
den
szob
orná
l mon
dott
egy
rövi
d an
ekdo
tát a
z ill
ető
uta-
zóró
l, va
gy a
szo
bor
kele
tkez
ésén
ek k
örül
mén
yeir
ől.
Ezu
tán
átka
lauz
olta
k a
szom
széd
os H
elyt
örté
neti
gy
űjte
mén
ybe,
aho
l a
hely
i né
met
nem
zeti
ség
élet
-fo
rmáj
áról
és a
KA
LOT
moz
galo
mró
l lát
tunk
tárla
tot
egy
kisr
epül
őgép
mod
elljé
vel
társ
ítva
. A
KA
LOT
id
egen
veze
tőnk
elm
ondá
sa s
zeri
nt e
gy k
atol
ikus
le-
gény
moz
galo
m v
olt.
Cél
ul t
űzte
ki a
vid
éki s
zegé
ny
sors
ú * a
talo
k es
élye
gyen
lősé
géne
k, ta
nítt
atás
ának
fel-
karo
lásá
t. 19
44-b
en a
nyi
laso
k be
tilto
tták
, 194
5 ut
án
pedi
g a
kom
mun
ista
ren
dsze
r m
egsz
ünte
tte.
Hát
izsá
kos e
bédü
nket
a m
úzeu
m u
dvar
án tö
ltöt-
tük
el a
köv
etke
ző u
tazó
k tá
rsas
ágáb
an:
Vám
béry
Árm
in K
özép
-Ázs
iaku
tató
, ny
elvé
sz,
Be-
nyov
szky
Mór
ic M
adag
aszk
ár-k
utat
ó, A
lmás
sy L
ászl
ó si
vata
gkut
ató
– a
Zan
zura
oáz
is f
elfe
dező
je, J
akab
os
Ödö
n da
rjee
lingi
zar
ándo
k, B
ölön
i Fa
rkas
Sán
dor
Ész
ak-a
mer
ikai
uta
zó (
unit
áriu
s vo
lt),
Szé
chen
yi
Zsi
gmon
d va
dász
tróf
ea-g
yűjt
ő, G
erm
anus
Gyu
la
orie
ntal
ista
, Tel
eki S
ámue
l Kel
et-A
frik
akut
ató,
Tele
ki
Pál p
oliti
kai g
azda
sági
föld
rajz
kuta
tó, c
serk
észv
ezet
ő,
Sásk
a Lá
szló
orv
os a
z É
lete
m A
frik
a c
köny
v sz
erző
je,
Prin
z Gyu
la –
a M
agya
rors
zág
föld
rajz
a c.
kön
yv ír
ója,
St
ein
Aur
él a
sely
emút
és a
Gób
i siv
atag
uta
zója
, Kő-
rösi
Cso
ma
Sánd
or o
rien
talis
ta, a
z el
ső T
ibet
i-an
gol
szót
ár k
idol
gozó
ja.
Ezu
tán
busz
ra p
atta
ntun
k, m
ajd
a sü
völtő
ork
án-
nal k
eltü
nk b
irokr
a, h
ogy
jó h
árom
kilo
mét
erny
i szé
llel
szem
ben
hala
dás
után
meg
érke
zzün
k az
Örd
öglo
vas-
tany
ára.
Nag
y ut
azói
nk e
gy ré
sze
is v
alós
zínű
leg
lovo
n
közl
eked
ett,
hát
mos
t m
i is
kipr
óbál
hatt
uk e
zt a
z él
-m
ényt
. Röv
id m
eleg
edés
utá
n kö
rben
éztü
nk a
tany
án,
néhá
ny t
úrat
ársu
nk m
egpr
óbál
kozo
tt a
lócs
utak
olás
re
jtel
mei
vel
– m
iált
al a
töb
biek
kis
sé m
egsz
órat
tak
lósz
őrre
l. (K
elle
tt n
ekün
k sz
élir
ányb
a ál
lnun
k!) V
égül
ló
ra p
atta
ntun
k. E
lőre
eng
edtü
k ta
pasz
talt
lova
sain
kat:
Noé
mit
és B
aláz
st, é
s ig
yeke
ztün
k ta
nuln
i a lá
tott
ak-
ból.
Túra
veze
tőnk
– a
ki e
gy k
ezén
meg
tudt
a sz
ámol
ni,
hány
szor
lova
golt
élet
ében
– s
zőré
n ül
te m
eg a
lova
t. K
engy
el h
iány
ában
elé
g bi
zony
tala
nnak
ére
zte
a he
lyze
-té
t, sz
eren
csér
e sz
elíd
kan
ca v
olt a
z álla
t. Te
rmés
zete
sen
a lo
vard
a sz
emél
yzet
e is
sok
segí
tség
et n
yújto
tt, í
gy a
ló-
ról l
eszá
llás s
em v
ált f
öldr
e po
ttya
náss
á. M
egkö
szön
tük
Kon
dor
Ani
ta lo
vász
nak
a le
hető
sége
t, vi
ssza
szol
gál-
tatt
uk a
biz
tons
ági
bukó
sisa
koka
t, é
s uz
sonn
a ut
án
elin
dultu
nk h
azaf
elé.
Sze
renc
sére
mos
t há
tulr
ól f
újt
a sz
él, n
em is
vár
tuk
meg
a k
iism
erhe
tetle
n id
őpon
-to
kban
köz
leke
dő b
uszt
, han
em a
ver
őfén
yes d
élut
áni
naps
ütés
ben
viss
zasé
táltu
nk e
gész
en a
z ér
di v
asút
állo
-m
ásig
. Egy
esek
már
nag
yon
elfá
radt
ak, d
e a
Gyu
rka
csal
ád iW
ai k
itart
óan
tapo
sták
az
aszf
alto
t, és
fede
zték
fe
l az
utat
elő
ttün
k, íg
y vé
gig
őket
pró
báltu
k be
érni
. A
von
aton
sike
rült.
Úgy
ter
vezz
ük, h
ogy
néhá
ny é
v m
úlva
vis
szat
é-rü
nk É
rdre
, miv
el sz
eret
nénk
látn
i a te
ljese
n fe
lújít
ott
múz
eum
öss
zes t
árla
tát,
a D
una-
part
és a
z Ó
falu
felé
is
elk
alan
dozn
ánk,
aho
l egy
val
ódi
min
aret
áll.
Sze
-re
tett
el v
árun
k m
inde
n ér
dekl
ődőt
.
Rés
ztve
vők
: G
yurk
a B
oton
d, G
yurk
a N
oém
i,
Gyu
rka Tü
nd
e, G
yurk
a L
even
te, H
amar
a A
nd
rea,
Ker
tes
Bal
ázs,
Ker
tes Jó
zsef
, M
agya
r Z
oltá
n,
Maj
er
Zsu
zsan
na,
Sza
bó L
ászl
ó Laci
apu
, Sz
abón
é B
erge
r
Ild
ikó,
i� .
Sza
bó L
ászl
ó. Ma
jer
Zs
uzs
an
na,
MK
E,
Gy
urk
a B
oto
nd
, M
KE
A n
eve
zete
s F
öld
göm
b
A c
sapat a
lova
stanyá
n
6K
árpá
t E
gyes
üle
t I�
úsá
ga t
úrá
k –
Nas
zály
, 2
01
1.
márci
us
12
.
Azé
rt a
cím
ben
jelz
ettn
él jó
val t
öbb
lelk
esed
ésse
l vá
gtuk
nek
i a
hegy
más
zásn
ak a
ver
őfén
yes
naps
ü-té
sben
. M
ég a
von
at i
s ol
yan
sebe
sség
gel
repí
tett
e cs
apat
unk
pest
i rés
zét
Vác
ig, h
ogy
az á
llom
áson
úgy
ke
llett
leug
ranu
nk r
óla.
Ham
ar e
ljuto
ttun
k a
busz
-ál
lom
ásra
is,
aho
l tü
rele
mm
el v
ártu
k a
fóti
sze
kció
ta
gjai
t, va
lam
int a
men
etre
ndsz
erin
ti bu
szt.
Az
előb
biek
meg
is é
rkez
tek
időb
en: k
ét a
utób
ól
elők
erül
t nég
y fe
lnőt
t és
egy
népe
s, m
ozgé
kony
gye
-re
kser
eg –
ezt
okk
al te
tték
, ugy
anis
öt s
zert
esza
ladg
áló
boká
ig é
rő k
utyu
s is
em
elte
a lá
b- é
s lé
tszá
mot
, val
a-m
int a
bus
zállo
más
han
gula
tát.
A b
ussz
al n
em v
olt
ilyen
sze
renc
sénk
, ug
yani
s an
nyir
a m
egtö
mve
érk
ezet
t, ho
gy 1
7 fő
s cs
apat
unk
+ 5
kuty
a m
ár s
emm
ilyen
form
ában
nem
fért
föl r
á.
A n
agy
léts
zám
ra v
aló
teki
ntet
tel
túra
veze
tőnk
nek
sike
rült
kih
arco
lnia
egy
men
tesí
tő j
árat
ot,
miu
tán
hiáb
a al
kalm
aztu
nk n
émi
utas
prés
t. Í
gy t
íz p
erc
késé
ssel
kén
yelm
esen
uta
zhat
tunk
a s
zend
ehel
yi K
a-ta
linpu
sztá
ig.
Röv
id k
olbá
szol
ás u
tán
meg
talá
ltuk
az o
rszá
gos
kék
jelz
ést,
hogy
min
djár
t le
is té
rjün
k ró
la, é
s tis
zte-
letü
nket
tett
ük a
köz
eli R
ocke
nbau
er P
ál-k
opja
fáná
l. E
zutá
n vi
ssza
trap
poltu
nk a
jelz
ett ú
tra,
rem
élve
, hog
y a
hegy
i ös
vény
en k
eves
ebb
lesz
a s
ár, m
int
a ko
pja-
fáho
z ve
zető
sze
kérú
ton.
Az
ösvé
ny v
alób
an s
zára
z vo
lt,
cser
ébe
rend
esen
em
elke
dni
kezd
ett,
így
tú-
ratá
rsai
nk s
zusz
ogás
sal,
a ku
tyus
ok p
edig
uga
táss
al
tark
ítot
t „v
arga
betű
zéss
el”
más
zták
meg
a m
ered
ek
szak
aszt
. Egy
kid
őlt f
arön
kön
össz
népi
pih
enőt
tart
va
neki
vetk
őztü
nk é
s ki
szus
zogt
uk m
agun
kat –
a s
zem
-fü
les D
ávid
nak
igaz
i moh
aágy
juto
tt e
gy sz
omsz
édos
fa
ágv
illáj
ában
–,
és ö
röm
mel
kon
stat
áltu
k, h
ogy
egye
nese
bb s
zaka
sz k
övet
kezi
k.H
amar
meg
tapa
szta
ltuk,
hog
y a
víz
is ví
zszi
ntes
en
szer
et ta
rtóz
kodn
i, íg
y ho
ssza
s sár
tapo
sás k
övet
keze
tt
egy
rönk
szál
lító
tehe
raut
ók á
ltal k
ijárt
erd
őgaz
dasá
gi
úton
a 4
km
-re
lévő
Bik
-kút
ig. M
ikor
már
több
cen
-tis
öss
znép
i növ
eked
és k
övet
keze
tt b
e a
baka
ncsu
nkra
ra
gadt
sárr
éteg
től,
átvá
ltott
unk
bozó
tirtó
ba, m
ivel
az
úton
már
leh
etet
len
volt
hal
adni
– b
ár a
bok
rok
ágbo
gába
n se
m v
olt
sokk
al k
önny
ebb.
Egy
edül
ku-
tyus
káin
k sz
alad
ozta
k ví
gan
körü
lött
ünk
(már
ha
föl
Na
szá
ly –
mu
szá
j?
nem
aka
dtak
val
amel
yik
bozó
tban
), k
issé
felp
örög
ve
a ta
vasz
i er
dei
illat
októ
l, né
ha i
genc
sak
meg
ugat
va
egye
s tú
ratá
rsai
nkat
. E
gy h
atal
mas
mes
ebel
i tö
lgy
padn
ak i
s be
illő
gyök
erei
n ta
rtot
tuk
újab
b pi
henő
nket
, m
ajd
utol
só
lend
ület
ünkk
el á
tver
gődt
ünk
a m
arad
ék p
ocso
lyán
, ha-
vas-
jege
s ker
ékny
omon
és eg
yéb
sáro
s aka
dály
okon
, hog
y vé
gre a
Bik
-kút
kör
üli s
zépe
n ki
építe
tt pi
henő
hely
en eb
é-de
lhes
sünk
. Kut
yusa
ink
term
észe
tese
n m
inde
n el
őker
ülő
szen
dvic
s lát
tán
eljá
tszo
tták
az
éhha
lál k
üszö
bén
álló
ál-
lats
ereg
lete
t, de
min
denk
i a s
aját
ele
móz
siájá
val l
akot
t jó
l. A
for
rásv
íz f
agya
sztá
ssal
fel
érő
meg
kóst
olás
a ut
án
gyer
mek
eink
híd
építő
akc
ióba
kez
dtek
a c
serm
ely
mel
-le
t, m
íg a
feln
őtte
k ki
pihe
nték
a sá
rtap
osás
fára
dalm
ait.
Túra
veze
tőnk
azz
al b
izta
tta
a cs
apat
ot, h
ogy
inne
ntől
ha-
mar
osan
ösv
ény
veze
t tov
ább,
am
i szá
raza
bb le
sz, m
int a
te
hera
utók
-járt
a fö
ldút
, így
öss
znép
i fot
ózás
utá
n to
vább
in
dultu
nk a
heg
ytet
ő fe
lé.
Félig
iga
za l
ett:
az
út v
alób
an ö
svén
ybe
tork
ol-
lott
. A tö
lgye
s jó
l átlá
that
ó bü
kkös
re v
álto
tt é
s eg
yre
sűrű
bb h
óvir
ágm
ező
kísé
rte
lépt
eink
et,
de a
sár
nak
nem
aka
rt v
ége
szak
adni
, cs
ak a
rag
aszk
odós
, ba
-ka
ncsr
a ak
adó
fajt
a át
vált
ott
csús
zósb
a. A
tár
sasá
g fe
lfede
zőkr
e és
bok
akím
élők
re s
zaka
dt: g
yerm
ekei
nk
a ké
t Já
nos
apuk
ával
és
a ku
tyus
okka
l kita
pasz
talta
k eg
y-eg
y út
szak
aszt
, azt
án b
evár
ták
a tö
bbie
ket.
Miv
el
a bü
kker
dőbe
n m
essz
iről
láts
zott
ak, í
gy a
neh
ezeb
ben
hala
dókn
ak n
éhán
y cs
úszó
sabb
szak
aszt
sike
rült
rövi
-dí
téss
el k
iker
ülni
.
A R
ock
enbauer
Ko
pja
fánál
15É
lmén
ybes
zám
oló
– T
úrá
k E
rdél
yben
20
11
. jú
niu
s 2
2-27.
Istv
án to
rony
Tele
ki h
áz
ódo
n b
ejá
rata
Gró
f Te
leki
Sándor
Ma
gya
rok
Dem
okr
áci
a K
özp
ontja
Nagyb
ánya
, S
zt. Is
tván e
mlé
kmő
Dió
sha
lom
fate
mplo
ma
Barc
ánfa
lva k
olo
stor
Lála
-völg
y
14É
lmén
ybes
zám
oló
– T
úrá
k E
rdél
yben
20
11
. jú
niu
s 2
2-27.
bels
ő fe
stés
ét T
oada
r H
odor
és
Ioan
Plo
hod
vége
zte.
A
tel
epül
ésen
tal
álha
tó M
áram
aros
legj
elen
tőse
bb f
a ép
ület
együ
ttes
e, a
Bar
cánf
alvi
Kol
osto
r, m
ely
a ré
gió
fa-
építé
szet
ének
állí
t em
léke
t. It
t min
den
a fá
ról é
s ann
ak
meg
mun
kálá
sáró
l szó
l, a
mér
etek
mon
umen
tális
ak, a
lá
tván
y le
nyűg
öző.
A k
olos
tor
tem
plom
a a
legm
aga-
sabb
fate
mpl
om E
rdél
yben
, 62
mét
eres
mag
assá
gáva
l m
egel
őzi a
z U
NE
SCO
list
án sz
erep
lő d
iósh
alm
it is
.”
(for
rás:
erd
elyi
turi
zmus
.hu)
Nag
ybán
yán
fris
sen
vásá
rolt
Már
amar
os,
Aho
l m
egál
lt az
idő
cím
ű kö
nyvb
en a
sze
rző
Pata
ki J
ános
ír
ja, h
ogy
„A m
áram
aros
i tem
plom
torn
yok
égbe
törő
m
agas
sága
nem
a m
egal
omán
ia e
redm
énye
, ha
nem
a
régi
hitv
ilágb
an g
yöke
rezi
k. A
zt t
arto
tták
ugy
anis
, m
inél
mag
asab
bra
tör a
z ég
felé
egy
tem
plom
torn
ya,
a hí
vek
anná
l köz
eleb
b ke
rüln
ek I
sten
hez.
” E
nnyi
kul
túrp
rogr
amot
köv
etőe
n, m
ég v
ilágo
s-ba
n ér
kezt
ünk
Bor
safü
redr
e, a
szá
llásh
elyü
nkre
. A
sa
játo
s sz
erve
zés
foly
tán,
a M
edve
pan
ziób
an e
zen
éjsz
akár
a ne
m v
olt
hely
ünk,
em
iatt
egy
mag
án-
házb
an l
ettü
nk e
lszá
lláso
lva.
Vac
sora
, m
ajd
rövi
d m
ásna
pi p
rogr
am m
egbe
szél
ést
köve
tően
ham
ar b
e-va
ckol
ódtu
nk.
Bo
rsa
füre
d –
Ün
ı-k
ı –
Ga
rgaló
– L
ó-
ha
va
si-
víz
esé
s –
Bo
rsafü
red
Kih
aszn
álva
a k
edve
ző i
dőjá
rást
, m
indj
árt
egy
hoss
zú g
erin
ctúr
ával
ind
ítot
tunk
. H
elyi
köz
leke
dé-
si e
szkö
z hi
ányá
ban,
Vik
tor
tere
pjár
ójáv
al in
dultu
nk
a M
edve
pan
ziót
ól a
Lál
ator
ok f
elé.
Köz
ben,
röv
id
időr
e m
egál
ltunk
a B
orsa
i hág
óban
néz
előd
ni. K
risz
-tiá
n m
egm
utat
ta u
tunk
cél
ját,
a fe
lvez
ető
völg
yet é
s a
hegy
csúc
soka
t. M
iköz
ben
egy
póke
mbe
r fel
más
zott
a
kife
jeze
tten
rond
a be
tone
mlé
kmű
torn
yára
. A rö
gtön
-zö
tt lá
tván
yoss
ágot
köv
etőe
n fo
lyta
ttuk
aut
ós u
tunk
at
a te
rvez
ett p
arko
lási
hel
yre.
Lál
ator
októ
l (G
ura
Lale
i)
leté
rve
a ká
tyús
főút
ról,
erde
i úto
n ut
aztu
nk to
vább
. N
éhán
y sz
áz m
éter
meg
téte
le u
tán,
han
gosa
n m
eg-
jegy
ezte
m:
Vik
tor,
este
edd
ig f
ogla
k ho
zni,
neke
m
orsz
ágút
i au
tóm
van
. U
gyan
is a
zt e
szel
tük
ki,
az
egyi
k gé
pkoc
siva
l meg
yünk
a t
úra
kiin
duló
pont
jára
, a
más
ikka
l meg
vis
szam
együ
nk é
rte.
Meg
jegy
zése
m
elle
nére
, inn
en m
ég k
b. 6
km
-t te
ttün
k m
eg a
gép
ko-
csiv
al, m
ire
ösvé
nnyé
szű
kült
az e
rdés
zeti
út.
Lep
arko
lást
köv
etőe
n –
kb.
1294
m m
agas
-
ságb
an –
, a
Lál
a v
ízfo
lyás
men
tén
meg
kezd
tük
a fo
lyam
atos
an e
mel
kedő
gya
logt
úrát
a N
agy
Lála
-tó
– L
ála-
nyer
eg –
Ünő
-kő
irán
yába
. M
egpi
hent
ünk
egy
rövi
d él
etű
turi
stah
áz m
arad
vány
ánál
, am
elye
t né
hány
éve
els
odor
t a
lavi
na. T
ováb
b ha
ladv
a rá
ta-
láltu
nk tú
ránk
név
adó
növé
nyér
e a
rhod
oden
dron
ra.
Az
ism
erte
tők
szer
int,
ezid
őtáj
t ny
ílik
a ha
vas
szép
e.
Azo
nban
, a
láto
tt n
övén
yek
már
ige
ncsa
k he
rva-
dozó
félb
en v
olta
k. E
nnek
elle
nére
, a
tájja
l eg
yütt
cs
odál
atos
látv
ányb
an v
olt r
észü
nk.
Köv
etke
ző r
övid
pih
enőn
k a
Rad
nai-
hava
sok
legn
agyo
bb fe
lüle
tű te
rmés
zete
s gle
ccse
rtav
a, a
Nag
y Lá
la-t
ó pa
rtjá
n vo
lt. A
z 18
15 m
mag
asan
fek
vő v
íz-
tükö
r elő
tt si
kerü
lt eg
y sz
épen
kin
yílt
rhod
oden
dron
t fé
nyké
pezn
em.
Utu
nk s
orán
a té
l még
kis
ebb-
nagy
obb
hófo
ltok
form
ájáb
an j
elen
vol
t. Á
tkel
ve e
gy n
agyo
bbac
ska
hóny
elve
n, c
élba
vet
tük
a R
adna
i-ha
vaso
k m
ásod
ik
legm
agas
abb
hegy
csúc
sát a
z Ü
nő-k
övet
(Vâr
ful I
neu,
22
79 m
). A
heg
ység
főg
erin
céne
k ke
leti
rész
én lé
vő
kiem
elke
dése
n, –
mag
yar
idő
szer
int
dél k
örül
fény
-ké
pész
kedt
ünk.
A p
anor
ámár
a le
nyűg
öző
volt
. A
mag
asla
tról
a
főge
rinc
éle
s vo
nala
hos
szas
an l
átsz
ódot
t, a
jó
sze-
műe
k a
Nag
y Pi
etro
szt i
s lát
ták.
Tov
ábbi
útv
onal
unk
ezen
hul
lám
zó é
len
veze
tett
az
Em
ber-
tető
(213
4 m
) –
Gar
galó
(V
ârfu
l Găr
gală
u, 2
159
m)
felé
.A
ger
incé
len
a 8,
5 km
hos
szús
ágú
utat
– h
ely-
enké
nt n
égyk
ézlá
b, b
ő né
gy ó
ra a
latt
jár
tuk
végi
g,
mir
e el
értü
k a
Gar
galó
csú
csán
álló
jelz
őköv
et. A
táj
sz
épsé
gét
foko
zta
a dé
lutá
ni n
ap á
llása
. Sok
áig
nem
id
őztü
nk a
csú
cson
, tov
ább
indu
ltunk
a G
arga
ló-n
ye-
regb
e, o
nnan
ped
ig t
oron
y ir
ánt
le a
z A
szta
l-ré
tre,
m
ajd
a Ló
hava
si-v
ízes
éshe
z. A
mer
edek
út e
gyha
rma-
dát h
atal
mas
áfo
nya
bokr
ok k
özöt
t tet
tük
meg
, mel
y al
apos
an ö
ssze
kari
stol
ta a
nap
on fe
lége
tt m
indk
ét lá
-ba
mat
. D
e há
t íg
y já
r az
, ak
i ne
m s
zere
t iz
zadn
i. A
rö
vidn
adrá
g és
a p
óló
nem
elő
nyös
vis
elet
a m
agas
-he
gyi t
úrán
.Ó
vato
san
hala
dva
lass
an l
eért
em a
víz
esés
hez,
ah
ol a
tár
saim
pih
ente
k. E
kkor
táj
t az
óra
mut
ató-
ja h
éthe
z kö
zelít
ett.
A n
ap s
ugar
ai e
ltűn
tek
a he
gy
mög
ött,
a v
ízes
ésen
és
körn
yeze
tén
már
nem
vol
t m
egfe
lelő
meg
vilá
gítá
s. A
szór
t fén
y el
lené
re, a
z ily
en-
kor k
ötel
ező
felv
étel
kész
ítés l
ezaj
lott
. A G
onos
z-kő
ről
7K
árpá
t E
gyes
üle
t I�
úsá
ga t
úrá
k –
Nas
zály
, 2
01
1.
márci
us
12
.
Már
épp
en b
egya
koro
ltuk
mag
unka
t a
tere
pbe,
am
ikor
a h
egy
nehe
zíte
tt e
gy k
icsi
t: a
z ed
dig
csak
sz
impl
án c
súsz
ós ú
t m
ered
ek c
súsz
ósra
vál
tozo
tt.
Nem
aka
rtuk
agy
onta
posn
i az
út m
enti
hóvi
rágm
e-ző
t, bá
r néh
ány
túra
cipő
mél
tán
bene
vezh
etet
t vol
na
a „k
orcs
olya
” cí
mre
, Ju
dit
túra
társ
unka
t pe
dig
még
as
ztm
a is
gyö
tört
e. A
z iW
úság
azo
nban
gyo
rsan
meg
-bi
rkóz
ott
a te
repp
el,
az e
mel
kedő
tet
ején
mer
edez
ő m
észk
őszi
klák
köz
ött r
ende
zték
be
főha
disz
állá
suka
t,
és Z
oli s
egéd
-túr
avez
etőn
kkel
fölfe
dezt
ék a
köv
etke
ző,
szik
lák
alat
t har
ánto
ló ú
tsza
kasz
t. A
szus
zogv
a ér
kező
ut
óvéd
nek
segé
d-tú
rave
zető
nk ja
vaso
lta, h
ogy
toro
ny-
irán
t más
szuk
meg
a h
egye
t, m
ert a
szak
adék
men
tén
hala
dó ö
svén
y ke
sken
y és
csú
szós
. De
a ré
góta
pih
e-nő
„fe
lfede
zők”
köz
ül s
enki
nem
vet
te a
fár
adsá
got,
hogy
meg
más
sza
a kő
törm
elék
es sz
akas
zt a
maj
dnem
fü
ggől
eges
szik
lákk
al, é
s meg
nézz
e, m
enny
ire
járh
ató
és h
ová
jut,
ezér
t tú
rave
zető
nk r
agas
zkod
ott
a je
lzet
t út
on h
alad
ásho
z. Íg
y m
ég p
ársz
áz m
éter
nyi c
súsz
kálá
s és
sze
ntsé
gelé
s kö
vetk
ezet
t. B
ár a
mer
edél
y sz
élén
az
avar
ban
visz
onyl
ag c
súsz
ásm
ente
sen
lehe
tett
hal
adni
, ez
t tér
iszo
ny m
iatt
sok
an n
em v
álla
lták.
Végr
e fö
lért
ünk
a he
gyhá
tra,
az
út v
ízsz
inte
ssé
vált,
és
úgy
eltű
nt r
óla
a sá
r, m
inth
a so
se le
tt v
olna
. Bár
a
csús
zkál
ás m
iatt
sok
időt
ves
ztet
tünk
, a v
álla
lkoz
ó ke
d-vű
ek rö
vid
kité
rőve
l meg
hódí
tott
ák a
csú
csot
és a
rajta
ál
ló g
eodé
ziai
tor
nyot
is, a
honn
an s
zép
kilá
tás
nyílt
a
Bör
zsön
yre
és a
Dun
akan
yarr
a eg
észe
n B
udap
estig
. Ez-
után
már
csa
k a
lábu
nk a
lá k
elle
tt n
ézni
lem
ászá
skor
, m
ert
a lé
tra
tete
jén
éppe
n on
nan
hián
yzot
t a
kapa
sz-
kodó
, aho
l a le
gnag
yobb
szü
kség
lett
vol
na r
á. D
e a
* ata
l láb
ak m
ég n
em f
árad
tak
el a
sár
tapo
sásb
an, í
gy
szer
encs
ésen
leju
tott
unk
a ta
lajsz
intr
e. A
csú
csró
l lem
e-ne
t még
hób
an is
lépk
edhe
ttün
k, ö
ssze
szed
tük
pihe
nő
túra
társ
aink
at a
nye
regb
en, é
s a
sárg
a je
lzés
en m
egin
-du
ltunk
Vác
felé
.R
övid
idei
g ví
zszi
ntes
föld
úton
hal
adtu
nk, m
ajd
a je
lzés
hir
tele
n ka
nyar
ral e
gy le
galá
bb 5
0 fo
kos
lej-
tésű
, ava
rral
bor
ított
ösv
ényr
e té
rt, a
mi l
átha
tóla
g a
hegy
aljá
ig m
egőr
izte
mer
edek
ségé
t. K
issé
vis
szah
ő-kö
ltünk
, de
köze
lede
tt a
z al
kony
, sie
tnün
k ke
llett
, így
Is
tenn
ek a
jánl
va le
lkün
ket n
ekiló
dultu
nk. S
zere
ncsé
re
a he
gy V
ác fe
lőli
olda
la t
elje
sen
szár
azna
k bi
zony
ult,
és a
z av
ar a
latt
i fag
yöke
rek
is lé
pcső
ként
seg
ített
ék a
ha
ladá
st, í
gy a
csa
pat g
yors
an é
s bi
zton
ságo
san
meg
-ér
keze
tt V
ác k
ülte
rüle
tére
a n
yara
lók
közé
. M
indj
árt a
hat
árba
n eg
y „n
em tu
rista
út”
felir
at é
s eg
y „V
ác a
rra”
(ne
mer
észe
lj er
re jö
nni!)
cím
ű ir
ány-
mut
ató
tábl
a fo
gado
tt. K
utyu
skái
nk ö
ssze
tere
lése
utá
n m
agán
terü
let-
kerü
lés,
maj
d a
hétv
égi h
ázak
köz
ötti
út-
kere
sés
várt
rán
k. K
özbe
n m
egér
keze
tt a
jóté
kony
est
i ho
mál
y is,
így
csak
az u
tcai
lám
pák
mut
attá
k, m
erre
van
a
lako
tt te
rüle
t, m
ert a
jelz
és m
ár v
égké
pp el
vesz
ett a
hét
-vé
gi h
ázak
köz
ött.
Már
maj
dnem
mi i
s, de
az
út é
ppen
eg
y bu
szm
egál
lóho
z ve
zete
tt b
ennü
nket
, aho
vá v
alam
i cs
oda
foly
tán
10 p
erce
n be
lül m
ég e
gy b
usz
is m
egér
ke-
zett
. Így
meg
úszt
unk
egy
5-6
km-e
s ors
zágú
ti gy
alog
lást
a
söté
tben
, és n
éhán
y pe
rc a
latt
a v
issza
érke
ztün
k a
váci
bu
szál
lom
ásra
. Túr
avez
etőn
k a
sok
kilo
mét
eren
át
ösz-
szep
rése
lődö
tt c
soki
ját m
ár n
em a
kart
a ha
zaci
peln
i, íg
y éd
es sz
ájíz
zel b
úcsú
ztun
k el
a N
aszá
lytó
l. R
emél
jük,
leg-
köze
lebb
szár
az lá
bbal
kel
ünk
át ra
jta.
Utó
ira
t: Ú
tköz
ben
más
túr
ázók
kal
is t
alál
-ko
ztun
k, t
őlük
hal
lott
uk,
hogy
Kat
alin
pusz
ta d
éli
végé
ben
a cs
árda
és
a lo
vard
a m
elle
tt g
yöny
örű
tan-
ösvé
ny lá
that
ó. J
elzé
sker
esés
köz
ben
talá
lkoz
tunk
is
az e
lső
tábl
ával
, de
idő
hián
yába
n ne
m já
rtuk
vég
ig
az u
tat.
Vis
zont
szí
vese
n aj
ánlju
k az
arr
a já
rókn
ak é
s le
gköz
eleb
b m
i is
meg
nézz
ük.
Rés
ztve
vők:
Don
ászi
Judi
t, J
uhá
sz D
ávid
, L
akat
os
Eri
ka,
Ku
tser
a Im
re,
Kuts
erán
é E
dit,
Kuts
era
Kri
stóf
,
Mag
yar
Zol
tán
, M
ajer
Zsu
zsan
na,
Ódo
r Já
nos, Sz
ép
Éva, V
erók
Món
ika,
Ver
ók B
arba
ra, V
erók
Ber
nad
ett,
Ver
ók V
ivie
n, V
ida C
inti
a, V
ida Pa
trik, V
ida Já
nos
+
5 ki
skut
ya.
Az
em
elk
edı
n
Ma
jer
Zs
uzs
an
na,
MK
E,
fotó
: K
uts
era
Im
re,
MK
E
8K
árpá
t E
gyes
üle
t I�
úsá
ga t
úrá
k –
Bör
zsön
yi b
aran
goló
k,,
20
11
. áp
rili
s 16.
A t
uris
ta o
lyan
em
berf
ajta
, aki
köz
gyűl
ésre
is
lábo
n m
egy,
és
hogy
élm
ény
is le
gyen
a d
olog
ból,
az e
rdő
köze
pén
közg
yűlik
. Kie
s „K
árpá
tok”
kul
csos
házu
nk
bizt
onsá
gos
fala
kat
adot
t a
font
os e
sem
ényh
ez,
de
addi
g el
is
kell
ett
jutn
unk.
Így
már
kor
a re
ggel
gy
űltü
nk a
Nyu
gati
pály
audv
aron
, maj
d a
kirá
lyré
ti ki
svon
atná
l. Tú
rázó
ked
vű iW
úsá
gunk
és
közg
yűlé
sre
kész
ülő
kom
oly
feln
őtte
k eg
yütt
pró
bálta
k fe
lférk
őzni
az
ugy
ancs
ak m
egte
lt k
isva
sútr
a. H
elyf
ogla
lás
után
m
ég e
gy n
agy
csom
agok
kal
meg
rako
tt c
sapa
t is
be
prés
előd
ött,
így
az e
lső
állo
más
ig á
tvál
tott
unk
he-
ring
es d
oboz
stílu
sra.
Kir
ályr
éten
csa
tlako
zott
hoz
zánk
Ábr
ám Z
suzs
a és
Em
ese,
így
15 f
ős lé
tszá
mba
n m
ár
szel
lőse
n vá
gtun
k ne
ki a
Vas
fazé
k-pa
tak
men
ti út
nak.
C
sapa
tunk
min
djár
t az
elej
én k
ét ú
ton
indu
lt, m
ivel
a
Bod
ó Li
lit h
ordo
zó b
abak
ocsi
nem
igaz
án sz
eret
te a
vi
zes ö
svén
yt, í
gy e
gy-k
ét fá
jós l
ábú
vagy
nag
y zs
ákot
ci
pelő
tur
istá
val e
gyüt
t a
beto
núto
n kö
zelít
ette
meg
a
fels
ő pa
rkol
ót. V
alam
i cs
oda
foly
tán
ők é
rtek
oda
ha
mar
abb,
így
a pa
takt
apos
ó tá
rsas
ág k
ésés
e jó
voltá
ból
neki
k ké
t uzs
onna
szün
et ju
tott
.E
ddig
tar
tott
a m
enet
eles
út,
inn
en f
öl k
elle
tt
más
zni
a 60
0 m
éter
mag
asan
álló
Mag
as T
ax m
ene-
dékh
ázho
z. E
rdei
utu
nk e
lejé
n m
indj
árt e
lőde
ink
keze
m
unká
ja k
öszö
ntöt
t, a
bővi
zű p
atak
ot a
z em
lékt
áb-
láva
l is
éke
síte
tt K
árpá
t-hí
don
átke
lve
kere
szte
ztük
. R
övid
meg
emlé
kezé
s ut
án ir
ány
a m
ered
ek h
egyo
ldal
! A
cip
eked
ésbő
l szi
nte
min
denk
inek
kiju
tott
: cso
mag
, Li
li va
gy b
abak
ocsi
kate
góri
ában
. A v
ölgy
ben
már
-már
ny
ári l
ombs
átor
elk
ezde
tt g
yére
bbé
váln
i, és
bár
erő
sen
meg
izza
dtun
k a
mer
edek
em
elke
dőkö
n, é
rezt
ük, h
ogy
Bö
rzsö
nyi
ba
ran
go
lók
, b
arl
an
go
lók
és k
özg
yő
lık
a le
vegő
is le
hűl k
örül
öttü
nk. M
ire
a Ta
xi m
ened
ék-
házh
oz v
ezet
ő út
ra é
rtün
k, m
ár rü
gyez
ő ko
rata
vasz
ban
band
ukol
tunk
. A b
abak
ocsis
szek
ció
a ko
csiú
ton,
edz
ett
iW ús
águn
k pe
dig
a tu
rist
aúto
n ha
ladt
tov
ább,
így
két
olda
lról b
eker
ítve
köze
lítet
tük
meg
a h
ázat
.A
men
edék
háza
t sa
jnos
elé
g ro
ssz
álla
potb
an
talá
ltuk
, lá
tszi
k, h
ogy
már
éve
k ót
a ne
m h
aszn
álja
se
nki.
A m
ögöt
te lé
vő te
rüle
tre
azon
ban
bekö
ltözh
e-te
tt n
éhán
y in
dián
, le
galá
bbis
két
tip
i (t
ipik
us s
ziú
sáto
r) lá
tván
ya fo
gado
tt e
gy fa
ház-
büfé
vel,
egy
hint
a-m
ászó
káva
l és e
gy n
em ü
zem
elő
erde
i kal
andp
ályá
val
együ
tt. E
zt sz
íves
en k
ipró
báltu
k vo
lna,
kés
zültü
nk is
rá
, de
túra
veze
tőnk
elő
zete
s érd
eklő
désé
re a
z üz
emel
-te
tő e
lmon
dta,
hog
y id
én m
ár n
em n
yitn
ak k
i, m
ert
az e
rdés
zet
szer
int
túl s
ok g
yere
ket
vonz
a t
erül
etre
. N
em t
udju
k, m
iért
baj
ez
egy
turi
stak
özpo
nt k
ellő
s kö
zepé
n eg
y m
ened
ékhá
z m
elle
tt –
am
i üze
mel
het-
ne is
, de
úgy
láts
zik
a lo
giká
t sem
ide
rejte
tték
el,
azt
vala
hol m
ásho
l kel
l ker
esnü
nk.
Így
inká
bb a
hid
eg e
llen
puló
vert
, éhs
ég e
llen
en-
niva
lót
kere
stün
k a
hátiz
sáku
nkba
n va
gy a
büf
ében
, és
ebé
dszü
nete
t ta
rtot
tunk
. H
arce
dzet
t iW
úság
unk
ugya
n m
eghó
díto
tta
a ka
land
pály
a kb
. fé
l m
éter
m
agas
an k
ifesz
ített
köt
elei
t és
rön
kjei
t, de
a b
ales
et-
vesz
ély
mia
tt m
egké
rték
őke
t, h
ogy
ezt
ne t
egyé
k.
Mar
adt
a hi
nta,
am
it l
egin
kább
Lili
élv
ezet
t. A
zért
út
nak
indu
lás
előt
t a
büfé
üze
mel
tető
i egy
kis
íjás
z-be
mut
atóv
al k
edve
sked
tek
a cs
apat
nak.
Túrá
nk m
ásod
ik f
elét
igen
ala
pos
jelz
éske
reső
ak-
cióv
al in
díto
ttuk
, miv
el a
Tax
i ház
mög
ött a
d ra
ndev
út
A k
irá
lyré
ti g
yüle
kezı
A K
árp
áto
k-híd
nál
13É
lmén
ybes
zám
oló
– T
úrá
k E
rdél
yben
20
11
. jú
niu
s 2
2-27.
„Rho
dode
ndr
on t
úra
a R
adn
ai-h
avas
okba
n” s
okat
ígér
ő pr
ogra
mm
al, e
rdél
yi k
irán
dulá
s vol
t a h
onla
pjai
n-
kon
meg
hird
etve
. Szűc
s G
ábor
túra
társ
am f
el! g
yelt
rá
és n
oszo
gato
tt a
z ú
tra.
Ham
ar r
ááll
tam
a d
olog
ra é
s
beje
len
tkez
tem
a s
zám
omra
ism
eret
len
sze
rvez
őnél
. A
Kár
pát
Egy
esü
let
Ege
r ta
gság
ából
még
Síp
os V
ikto
r és
fele
sége
, A
net
t cs
atla
kozo
tt a
túrá
hoz.
Térk
épet
, kö
nyve
t vá
sáro
ltam
. Tov
ábbi
akt
uális
és
has
znos
ism
eret
eket
sze
rezt
em a
kiv
áló
radn
aiha
-va
sok.
ro o
ldal
tanu
lmán
yozá
sáva
l. In
nen
letö
ltött
em
a ne
veze
tes
pont
okat
, útv
onal
akat
és
behe
lyez
tem
a
GPS
kés
zülé
kem
be. M
ajd
meg
kere
stem
Rat
iu K
risz
ti-án
nag
ybán
yai b
arát
unka
t, va
n-e
kedv
e ve
lünk
jönn
i. N
agy
öröm
ömre
ige
nt m
ondo
tt. E
zzel
úgy
gon
dol-
tam
, min
den
rend
ben
lesz
.
Nag
yb
án
ya
Az
indu
lás
előt
ti n
apon
, ép
pen
az ö
tlet
gazd
a fő
szer
vező
és
bará
tai
– a
kedv
ezőt
len
időj
árás
i el
ő-re
jelz
ések
re h
ivat
kozv
a –,
saj
nála
tosa
n le
mon
dták
az
utat
. A
z eg
ri c
sapa
t a
terv
ezet
t id
őpon
tban
, jú
nius
22
-én
regg
el E
gerb
ől e
lindu
lt N
agyb
ányá
ra, K
risz
tián
álta
l meg
adot
t tal
álko
zóhe
lyre
.É
lete
mbe
n e
lősz
ör,
nem
sok
kal
a po
liti
kai
ford
ulat
vált
ást
köve
tően
uta
ztam
Rom
ániá
ba é
s ép
pen
Nag
ybán
yára
. E
gy k
edve
s ba
ráto
m,
– ak
i sz
ámítá
stec
hnik
ai ü
zlet
tel f
ogla
lkoz
ott
és i
tt p
róbá
lt ka
pcso
lato
kat
kere
sni,
elvi
tt m
agáv
al e
gy i
lyen
útj
a al
kalm
ával
. Am
íg Ő
tárg
yalt,
én
a vá
rost
járt
am. T
alán
ez
ért
volt
benn
em f
okoz
ott
izga
lom
a h
úsz
év u
táni
vi
szon
tlátá
sban
.K
risz
tián
veze
tésé
vel,
Nag
ybán
yán
rövi
d vá
ros-
, és
ásv
ányt
ani m
úzeu
mlá
toga
tást
köv
etőe
n ho
ssza
san
elid
őztü
nk a
Tel
eki M
agya
r H
ázba
n.G
róf T
elek
i Sán
dor f
elúj
ított
ház
a je
lenl
eg a
hel
yi
mag
yaro
k ku
lturá
lis i
ntéz
mén
ye. A
z E
rdél
yi K
árpá
t E
gyes
ület
Gut
in s
zako
sztá
lya
szer
dánk
ént
itt
tart
ös
szej
övet
elt.
Vég
igsé
tált
unk
az ó
don
fala
k kö
zött
, m
egné
ztük
a h
elyt
örté
neti
gyű
jtem
ényt
, ki
ültü
nk
a ke
rtbe
és
gyor
san
bele
lapo
ztun
k a
fris
sen
vásá
rolt
köny
vekb
e.
Rh
od
od
en
dro
n t
úra
a R
ad
na
i-h
ava
sok
ba
n
Fate
mp
lom
ok
A h
ossz
abb
pihe
nőt
köve
tően
tov
ábbi
ndul
tunk
B
orsa
füre
dre.
Útk
özbe
n m
egné
ztük
Dió
sha
lom
(S
ur-
des
ti) f
atem
plom
át, a
mel
y N
agyb
ányá
tól k
b.19
km
-re
Dél
kele
tre
feks
zik,
egy
erd
őkke
l és
hegy
ekke
l kör
ül-
vett
völ
gybe
n, a
Kap
nik
pata
k m
enté
n.„N
oha
a fa
tem
plom
a s
zósz
erin
ti m
áram
aros
i vi
dék
hatá
rain
kív
ül e
sik,
min
den
teki
ntet
ben
a m
á-ra
mar
osi é
pítk
ezés
von
alát
köv
eti.
Ala
praj
za t
égla
lap
alak
ú, a
z ol
tár
apsz
isa
pedi
g so
kszö
gű. A
tet
ő du
pla
eres
zes,
körü
löle
li az
egé
sz é
püle
tet,
és a
z ol
tárt
is fe
di.
A k
ét e
resz
köz
ött
talá
lhat
ó a
más
odik
ren
d ab
lak.
A
tem
plom
ala
pja
kő, a
fala
k tö
lgyf
ager
endá
kból
épü
l-te
k. A
töb
bi L
ápos
-vid
éki
tem
plom
hoz
haso
nlóa
n en
nek
is n
égy
* ato
rony
dís
zíti
a m
agas
tor
nyát
. Bel
-ső
fest
ését
178
3-ba
n ké
szíte
tte
egy
Stef
an é
s egy
Sta
n ne
vű fe
stő.
” (f
orrá
s: r
oman
ianh
otel
.ro)
A v
ilág
örök
ség
list
áján
nyi
lván
tart
ott,
Sze
nt
Mih
ály
és G
ábri
el a
rkan
gyal
okna
k sz
ente
lt gö
rög
ka-
tolik
us te
mpl
om a
z 17
00-a
s éve
kben
épü
lt. P
onto
san
mik
or a
zt n
em t
udom
, hi
szen
az
egyi
k ír
ásos
for
rás
az é
píté
s évé
t 172
1-ne
k ír
ja, m
íg m
ásho
l 176
6-os
év-
szám
mal
tal
álko
ztam
, m
ely
állít
ólag
a b
ejár
at f
ölöt
t ta
lálh
ató.
Nek
em e
z el
kerü
lte
a * g
yelm
em,
hisz
en
az 5
4 m
-es
fato
rnya
– a
mel
y na
pjai
nkba
n a
más
odik
le
gmag
asab
b R
omán
iába
n –,
jobb
an iz
gato
tt. M
iköz
-be
n fe
lmás
ztun
k a
hara
ngho
z, m
egcs
odál
tam
a re
mek
fa
szer
keze
tet.
Kív
ül-b
elül
látv
a a
karc
sú é
s mag
as to
r-ny
ot, e
lbor
zadt
am a
rra
a go
ndol
atra
, hog
y ha
rmin
c év
enké
nt a
fazs
inde
lyt l
e ke
ll cs
erél
ni r
ajta
.B
arc
án
falv
a (
Ba
rsa
na
) „A
z Iz
a-vö
lgy
leg-
nagy
obb
közs
ége,
im
pozá
ns é
pítm
énys
oroz
atáv
al
a vi
dék
igaz
i gy
öngy
szem
e. A
tel
epül
és 1
720-
ban
épül
t fa
tem
plom
át, e
gy s
or e
gyhá
zi é
püle
ttel
egy
ütt,
1989
-ben
újj
áépí
tett
ék.
A t
empl
om a
»Ú
r an
yja
tem
plom
ba-m
enet
ele«
nev
et v
isel
i. A
nyo
lc U
NE
S-C
O v
édel
em a
latt
álló
tem
plom
köz
ül e
z az
egy
etle
n,
amel
y el
őbb
kolo
stor
-tem
plom
vol
t, és
csa
k ké
sőbb
, 18
06-b
an v
ált
gyül
ekez
eti
(par
ókiá
lis)
tem
plom
má.
E
kkor
köl
tözt
etté
k m
osta
ni h
elyé
re,
a ge
rend
ák a
m
ai n
apig
őrz
ik a
zt a
bev
éset
t szá
moz
ást,
ami a
z új
já-
építé
shez
nél
külö
zhet
etle
n. A
tem
plom
ige
n ér
téke
s
12E
gyes
üle
ti h
írek
– K
árpá
t E
gyes
üle
t E
ger
20
11
. év
i kö
zgyű
lése
A K
EE
tisz
tújít
ó kö
zgyű
lésé
re 2
011.
máj
us 1
9-én
ke
rült
sor E
gerb
en, a
Ker
eszt
ény
IW ú
sági
Klu
b-ba
n. A
z el
múl
t év
ben
tagd
íját
rend
ezet
t ta
gság
unk
léts
zám
a 55
fő, a
mel
yből
14-
en je
lent
ek m
eg.
A k
özgy
űlés
t K
öves
Gyu
la e
lnök
nyi
tott
a m
eg
és a
köt
elez
ő fo
rmas
ágok
at k
övet
ően,
a n
apir
endn
ek
meg
fele
lően
ism
erte
tte
az e
gyes
ület
201
0-be
n vé
gzet
t te
véke
nysé
gét.
Távi
rati
stílu
sban
kir
agad
va n
éhán
yat
ezek
köz
ül: 5
3 tú
rán
700
rész
tvev
ő já
rta
a te
rmés
zete
t. E
hhez
tár
sult
még
27
külö
nböz
ő pr
ogra
m (
term
é-sz
etvé
delm
i és
mun
katú
ra, h
áz k
arba
ntar
tás)
, így
az
össz
es lé
tszá
m 1
000
főre
teh
ető.
Szé
p er
edm
énye
ink
vann
ak a
tájé
kozó
dási
túra
vers
enye
ken,
az
után
pótlá
s ki
nőtt
e m
agát
. Cso
ngrá
don
egy
1. é
s két
2. h
elye
zést
ér
tek
el a
TE
DO
T-on
. Mag
as-T
átrá
ban
tábo
rozt
unk
40 f
ővel
. A
tél
i m
adár
etet
és ö
nerő
ből
tört
ént
meg
. Ta
nösv
énye
ken
mun
katú
rák
tört
énte
k. S
zem
étsz
edő
akci
ót h
irde
ttün
k és
vég
eztü
nk a
Bük
kben
. Fel
újítá
si
mun
kák
foly
tak
az ö
ssze
s m
ened
ékhá
znál
.Ú
j sz
erze
mén
y a
Sam
assa
-ház
, mel
yre
új t
ető
ke-
rült
, cs
erél
ve l
ette
k a
búto
rok,
bel
ső f
esté
st k
apot
t.
Ká
rpá
t E
gye
sü
let
Eg
er
kö
zgyő
lési tá
jéko
ztató
ja
A S
amas
sa é
ves
bérl
eti
díja
300
e F
t, az
eln
ök s
aját
ko
ckáz
ata
alap
ján
üzem
elte
ti, íg
y a
nyer
eség
is a
z öv
é.
Prog
ramfü
zet:
anya
gi o
kok
mia
tt jö
vőre
át k
ell t
érni
az
inte
rnet
esre
. Hon
lap:
nép
szer
ű, s
okan
láto
gatjá
k.
A k
özha
sznú
sági
jele
ntés
elfo
gadá
sát
köve
tően
új e
l-nö
kség
meg
vála
sztá
sára
ker
ült s
or.
Eln
ök: Köves Gyula
Ale
lnök
: Sipos Viktor
Titk
ár: Varga Katalin
Eln
öksé
gi ta
gok:
Bónusz György, Bakos Csaba, Kakuk László
Az
új-r
égi e
lnök
, Köv
es G
yula
név
szer
int m
élta
t-ta
a le
kösz
önt e
lnök
ségi
tago
k m
unká
ját.
Az
egés
z kö
zgyű
lés,
besz
ámol
óval
, hoz
zász
ólás
ok-
kal m
ásfé
l óra
ala
tt le
zajlo
tt.
A s
zem
élyé
ben
meg
újul
t el
nöks
égne
k so
k si
kert
és
ere
dmén
yes
mun
kát k
íván
a K
EE
tags
ága.
Nag
y P
éte
r, K
EE
Gyö
nyö
rő k
örn
yeze
tbe
n,F
els
ıtá
rkánytó
l 7 k
m-r
e ta
lálh
ató
a B
ükk
legré
gebbi (
1889-b
en é
pült)
, mő
ködı
me
nh
áza
. Ö
t sz
obáb
an
, öss
zese
n 2
9 á
gy
(em
ele
tes
vasá
gya
k) á
ll a
nom
ád k
örü
lmén
yeke
t ke
dve
lı turis-
ták
ren
de
lke
zésé
re. A
te
rüle
t ki
váló
an a
lkalm
as
táboro
zásr
a, is
kola
i cso
port
ok
erd
ei s
zállá
sára
9K
árpá
t E
gyes
üle
t I�
úsá
ga t
úrá
k –
Bör
zsön
yi b
aran
goló
k,,
20
11
. áp
rili
s 16.
egym
ásna
k az
öss
zes
körn
yékb
eli t
uris
taút
. De
ha e
z ne
m le
nne
elég
az
elté
vedé
shez
, az
erdő
gazd
aság
gép
ei
faho
rdás
cím
szó
alat
t még
néh
ány
utat
vág
tak
bükk
ös-
be, c
sak
úgy
átab
otáb
an a
gya
logö
svén
yekr
e ke
resz
tbe.
K
once
ntrá
lt * g
yelm
ünkn
ek k
öszö
nhet
ően
ham
ar m
eg-
leltü
k a
kék
síút j
elzé
ssel
meg
erős
ített
kék
ker
eszt
es u
tat,
amel
y el
őszö
r ös
vény
for
máj
ában
ter
ült
el a
tal
punk
al
att,
de h
amar
osan
egy
– k
oráb
ban
szin
tén
a je
lzet
t uta
t ha
szná
ló –
neh
ézgé
p ny
omdo
kain
járt
unk.
Sze
renc
sére
a
több
min
t fél
mét
er m
ély
keré
knyo
mok
köz
ött a
fákk
al
meg
rako
tt g
ép h
asa
is a
föld
et é
rte,
és
simár
a gy
alul
ta
az ú
t kö
zepé
t, íg
y gy
orsa
n ha
ladt
unk.
A v
ízsz
inte
sebb
ré
szek
en n
éha
még
a b
abak
ocsit
is to
lni l
ehet
et ra
jta. A
he
lyze
t a
Rak
odón
ál k
ezde
tt f
okoz
ódni
, mer
t a
szél
es
hegy
háta
t töb
b irá
nybó
l is ö
ssze
járt
ák a
gép
ek, a
terü
let
úgy
néze
tt k
i, m
int
az ö
rdög
szá
ntás
a, k
eres
ztül
-kas
ul
mél
y ke
rékn
yom
okka
l. N
emho
gy a
bec
satla
kozó
kék
kö
r je
lzés
ünke
t, de
még
az
utat
sem
vol
tunk
kép
esek
m
egta
láln
i, am
íg v
alah
ogy
át n
em c
sört
ettü
nk a
dag
o-ny
án. K
omol
yabb
sáro
sodá
s nél
kül á
tjuto
ttun
k, é
s még
a
jelz
ést
is m
egle
ltük.
A „
Páfr
ány
úton
” er
eszk
edtü
nk
tová
bb –
bár
csa
k m
ohát
talá
ltunk
– é
s úg
y te
rvez
tük,
ho
gy k
övet
kező
pih
enőn
k az
Újp
est-
forr
ásná
l les
z.
A
leve
zető
ösv
ényn
él le
is te
lepe
dtün
k, d
e a
térk
épen
kö-
zelin
ek lá
tszó
forr
ás in
nen
elég
mes
sze
és m
élye
n vo
lt,
kere
sőcs
apat
unk
nem
is ta
lált
rá a
z erd
őben
, így
uzs
onna
ut
án m
egel
éged
tünk
a k
ulac
sunk
tar
talm
ával
. A B
a-go
ly-b
ükk
hegy
háto
n ba
ktat
tunk
tová
bb, k
özel
edtü
nk
a sz
én-p
atak
i Kár
páto
k-há
z le
ágaz
ásáh
oz. Á
tlago
s föl
d-ut
at t
apos
tunk
, a b
ükkö
sben
a lo
mbt
alan
ság
és a
sok
sz
éltö
rés
szab
addá
tet
te a
kilá
tást
. Néh
ány
keré
kváj
ta
pocs
olyá
ban
pedi
g eg
y eg
ész
erdő
re v
aló
ebih
al-t
enyé
-sz
etbe
n is
gyön
yörk
ödhe
ttün
k.M
ár é
ppen
kez
dett
újr
a zö
ldül
ni a
z er
dő, a
mik
or
piro
s kab
átfo
ltoka
t vet
tünk
észr
e mag
unk
előt
t: eg
yesü
le-
tünk
elnö
ke, J
esze
nszk
y G
éza é
s Kal
már
Bél
a túr
atár
sunk
ka
land
ozta
k ép
pen
szem
be v
elün
k. T
őlük
meg
tudt
uk,
hogy
a S
zénp
atak
-völ
gybe
a h
ázho
z vez
ető
mer
edek
útr
a is
sok
fát d
öntö
tt k
i a
szél
, ezé
rt tú
rave
zető
nk ú
gy d
ön-
tött
, hog
y ba
bako
csiv
al n
em p
róbá
lunk
meg
lem
enni
ra
jta, h
anem
az
inne
n ké
k né
gyze
t je
lzés
re v
áltó
úto
n ha
ladu
nk t
ováb
b a
Baj
dázó
hoz,
és
ott
me g
yünk
le a
vö
lgyb
e. N
éhán
yan
elnö
künk
höz
csat
lako
zva
min
djár
t a
Kár
páto
k-há
zhoz
men
tek,
a tö
bbie
k fo
lyta
tták
az er
esz-
kedé
st a
víz
álta
l kim
osot
t, ár
kokk
al te
li fö
ldút
on. M
ire a
Bajd
ázó
körn
yéké
re é
rtün
k, b
okái
nk m
ár e
rőse
n ér
ezté
k a
tere
p vi
szon
tags
ágai
t, de
még
át k
elle
tt v
ergő
dnün
k eg
y ra
kás k
idől
t fa
alat
t-fö
lött-
mel
lett,
hog
y vé
gre m
egpi
hen-
hess
ünk
a tó
mel
lett
i pad
okon
. Néh
ány
iW ú
válla
lkoz
ó a
nyito
tt k
őbán
yát
is m
egsz
emlé
lte t
úrav
ezet
őnkk
el, a
tö
bbie
k uz
sonn
ázás
köz
ben
elm
erül
tek
a Ba
jdáz
ó-tó
lát-
vány
ában
– sz
eren
csér
e a
tóba
n ne
m!
Röv
id p
ihen
ő ut
án ú
tnak
indu
ltunk
, hog
y eg
y ki
s ba
rlang
ászá
ssal
feje
zzük
be
túrá
nkat
a S
zénp
atak
-völ
gyi
„Ara
nyás
ók b
arla
ngjá
ban”
. A k
itünt
ető
név
a kő
út m
el-
lett
egy
utca
i cip
őben
is k
önny
en já
rhat
ó m
ax. s
záz m
éter
ho
sszú
egy
enes
üre
get t
akar
, ásv
ányk
ivál
ások
kal é
s den
e-vé
rekk
el. 2
007-
ben
már
meg
teki
ntet
tük
az ak
kori
iW ús
ági
túrá
zókk
al, m
ost s
em h
agyt
uk k
i az é
lmén
yt, ö
ssze
dobt
uk
fejlá
mpá
inka
t és
nek
iindu
ltunk
. Csa
patu
nkon
kív
ül a
ba
rlang
ban
két d
enev
ércs
alád
is ló
gott
a sz
eren
, ille
tve
a sz
iklá
n. A
nég
ytag
ú cs
alád
egy
„ara
nypo
ros”
mez
őt fo
glal
t le
, így
lehe
tetle
nné
téve
szám
unkr
a az
ara
nybá
nyás
zato
t. Le
het,
hogy
több
den
evér
és „
aran
y” is
vol
t, de
nem
lát-
tuk
őket
, és n
éha
egym
ást s
em a
söté
tben
, de
az ü
regb
ől
kijö
vet m
egvo
lt a
telje
s csa
patlé
tszá
m.
Csa
patu
nk a
bar
lang
ászá
s ut
án v
égle
g ké
t irá
ny-
ba in
dult,
a k
özgy
űlés
re ig
yekv
ők a
szfa
ltot
tapo
stak
a
Kár
páto
k-há
zhoz
, a
csak
túr
ázók
at t
úrav
ezet
őnk,
Á
brám
Zsu
zsa
és Z
oli
túra
társ
unk
viss
zakí
sért
e K
irál
yrét
re. A
csa
pat
kisv
onat
on in
dult
haza
felé
, tú-
rave
zető
nk é
s Zol
i ped
ig Z
suzs
a ot
t par
koló
aut
ójáb
a sz
állt,
és
elin
dulta
k kö
zgyű
lni.
Rés
ztve
vők:
Áb
rám
Zsu
zsan
na,
Áb
rám
Em
ese,
Dez
sén
y A
nd
rás,
id
. D
ezsé
ny
Zol
tán
, K
issn
é Va
rga
Kat
alin
, Kis
s Gyu
la, K
iss N
elli
, Kis
s Tam
ás, L
ehot
zky
Gyu
la,
Mag
yar
Zol
tán
, M
ajer
Zsu
zsan
na,
Sze
ifer
t-
né Vá
mos
Gab
riel
la, Sz
űcs
Kla
ud
ia, Sz
űcs
né
Bak
os
Erz
sébe
t, B
odó Li
li.
A b
ajd
ázó
i pih
enı
Ma
jer
Zs
uzs
an
na
, M
KE
10E
gyes
üle
ti h
írek
– M
agya
rors
zági
Kár
pát
Egy
esü
let
20
11
. év
i kö
zgyű
lése
Egy
esül
etün
k 20
11.
ápri
lis 1
6-án
meg
tart
otta
re
ndes
évi
köz
gyűl
ését
a k
ezel
ésün
kben
lév
ő Sz
énpa
tak-
völg
yi K
árpá
tok
kulc
sosh
áz tá
rsal
gójá
ban.
A h
ivat
alos
tee
ndők
elő
tt k
onyh
atün
dére
ink,
Á
ldot
t M
agdi
, Sz
alay
Erz
sébe
t és
néh
ány
segí
tőjü
k * n
om v
acso
ráva
l vár
ták
az é
rkez
ő tú
ratá
rsak
at. E
zutá
n ny
itott
uk m
eg a
hiv
atal
os k
özgy
űlés
t. Je
szen
szky
Géz
a el
nök
bes
zám
olt a
z el
telt
idős
zak
esem
énye
iről
kie
mel
ve a
Bud
ai Z
öld
telje
sítm
ényt
úra,
a
„100
éve
s a
Bör
zsön
yi S
íspo
rt”
telje
sítm
ényt
úra,
a
harg
itai s
ítábo
r, a
vár
túrá
k, é
s a
gyer
gyói
EK
E tá
bor
rend
ezvé
nyei
t. A
Kár
páto
k ku
lcso
sház
hel
yzet
e: a
ház
at
több
túra
társ
unk
önké
ntes
mun
kájá
val e
gyes
ület
ünk
foly
amat
osan
kar
bant
artja
, jav
ítja
. Saj
nos
még
nem
dő
lt el
vég
lege
sen
a há
z so
rsa
és é
rthe
tetle
n, h
ogy
mi-
ért n
em a
dták
át t
artó
s üze
mel
teté
sre
az M
KE
-nek
. Az
egye
süle
t eln
öke
tájé
kozt
atta
az
Álla
mi V
agyo
nkez
előt
a
házo
n ed
dig
elvé
gzet
t mun
kákr
ól, k
arba
ntar
táso
król
és
a h
elyi
sége
k be
rend
ezés
i tár
gyak
kal v
aló
feltö
ltésr
ől.
Az
MK
E é
rdem
ala
pú d
önté
st s
zere
tne,
miv
el m
ár
az e
lmúl
t id
ősza
kban
is s
zám
os t
uris
ta v
ette
igén
ybe
a há
zat.
Soka
n ér
dekl
ődne
k a
szál
lásl
ehet
őség
irá
nt,
mer
t has
onló
kat
egór
iájú
szá
llásh
ely
(bak
ancs
os k
ul-
csos
ház)
nin
cs a
kör
nyék
en. A
ház
kar
bant
artá
sára
és
a sz
üksé
ges
enge
dély
ek m
egsz
erzé
séhe
z el
külö
níte
tt
össz
eget
sza
vazo
tt m
eg a
köz
gyűl
és.
Szőc
s E
rnő
(MK
E) k
iegé
szíte
tte
a sí
osz
tály
tevé
-ke
nysé
gét a
z el
múl
t sís
zezo
n al
att.
Bej
elen
tett
e eg
y új
ke
rékp
áros
osz
tály
lét
reho
zásá
t. A
laku
ló t
úráj
a: m
ájus
7.
Dun
akes
zi –
Vác
– V
ácrá
tót v
agy
Dun
akes
zi –
Vác
–D
unak
eszi
útv
onal
on. S
zere
tett
el v
árna
k m
inde
nkit.
A
ker
ékpá
ros o
sztá
ly te
rvei
köz
ött s
zere
pel a
tóke
rülő
tú
rák
szer
vezé
se (
Bal
aton
, Vel
ence
i, Ta
tai,
Tis
za-t
ó,
Fert
ő-tó
).Vá
mos
Lás
zló
a PK
E s
zerv
ezés
ében
201
0 ny
arán
m
egke
zdte
a K
árpá
tok
geri
ncén
vég
igvo
nuló
túra
út-
vona
l men
tén
a bé
lyeg
zők
kihe
lyez
ését
, edd
ig a
z eg
y he
tes n
omád
ván
dorú
t nyo
mán
kb.
30
db. b
élye
gzőt
ra
ktak
ki.
Bes
zám
olt a
z PK
E á
ltal m
egre
ndez
ett v
ásá-
rosn
amén
yi V
I. tu
rist
a ta
lálk
ozór
ól is
. Fol
yam
atos
an
szer
vezn
ek k
ülho
ni é
s mag
yaro
rszá
gi e
gy- é
s töb
bna-
pos
túrá
kat.
Köv
es G
yula
(K
EE
) be
jele
ntet
te, h
ogy
keze
lésb
e m
egka
pták
a h
atod
ik tu
rist
aház
at a
Bük
kben
. Elő
ké-
szül
etek
fol
ynak
egy
Tur
ista
Múz
eum
lét
reho
zásá
ra
Fels
őtár
kány
ban.
Bánhi
di
Att
ila
elm
ondt
a, h
ogy
a Sp
ortt
uris
ztik
ai
Szöv
etsé
g az
„É
szak
i Zöl
d Tú
ra”
felú
jítás
át te
rvez
i.A
köz
gyűl
és v
égez
téve
l est
i tá
bort
űzze
l zár
tuk
a na
pot.
A h
ázba
n al
vók
meg
tapa
szta
lhat
ták,
hog
y a
szob
ák jó
l fűt
hető
k, é
s a h
ázka
rban
tart
ó cs
apat
meg
-fe
lelő
men
nyis
égű
tűzi
fáró
l is
gond
osko
dott
.A
vas
árna
pi m
eleg
nap
süté
sben
a h
áz u
dvar
án
elkö
ltött
regg
eli u
tán
több
társ
unk
kise
bb-n
agyo
bb b
ör-
zsön
yi k
alan
dozá
sra
indu
lt, íg
y ne
m c
sak
a kö
zgyű
lésr
e,
hane
m o
nnan
haz
afel
é is
túrá
val z
ártá
k a
napo
t.M
aje
r Z
su
zs
an
na t
itká
r, M
KE
Sta
uró
czky
Tam
ás
vetíte
ttké
pes
besz
ám
oló
ja
Az
eln
öks
ég ö
ssze
téte
le:
Je
sze
ns
zky G
éza
eln
ök,
Leh
otz
ky G
yu
la ü
gyv
eze
tı a
leln
ök,
Szıc
s E
rnı
és O
rbán
Im
re e
lnöks
égi
tagok,
Maje
r Z
suzs
ann
a titk
ár.
A tageg
yesü
lete
k eln
öke
i: Vám
os Lá
szló
PK
E,
Köv
es G
yula
KE
E,
Komló
si And
rás
KEM.
Be
szá
mo
ló a
Ma
gy
aro
rszá
gi
Kárp
át
Eg
yesü
let
kö
zgyő
lésé
rıl
11E
gyes
üle
ti h
írek
– M
agya
rors
zági
Kár
pát
Egy
esü
let
20
11
. év
i re
nd
kívü
li k
özgy
űlé
se
Meg
hív
ó
Az
MK
E r
en
dkív
üli k
özg
yő
lésére
Nor
végi
ai é
s iz
land
i na
gykö
veti
meg
bíza
táso
m
mia
tt le
mon
dok
elnö
ki ti
szte
mrő
l. A
z új
eln
ök
meg
vála
sztá
sára
és a
z el
nöks
ég e
bből
köv
etke
ző k
iegé
-sz
ítésé
re a
Mag
yaro
rszá
gi K
árpá
t Egy
esül
et re
ndkí
vüli
tiszt
újító
köz
gyűl
ését
20
11
. sze
ptem
ber 3-
a, sz
omba
t
du
. 1/2
6 ó
rára
hív
om ö
ssze
. H
atár
ozat
képt
elen
ség
eset
én a
meg
ism
étel
t köz
gyűl
és id
őpon
tja d
u. 6
óra
. A
köz
gyűl
és h
elys
zín
e az
MK
E K
árpá
tok
kul-
csoshá
za.
A X
XV
III.
köz
gyűl
és ja
vaso
lt na
pire
ndi p
ontja
i:1
. A
z el
nök
ség
besz
ámol
ója
a ta
vasz
i kö
zgyű
lés
óta
végz
ett
mu
nká
ról.
2.
Bes
zám
oló
a K
árpá
tok-há
zzal
kapcs
olat
os
fejle
mén
yekről
.
3. T
iszt
újí
tó s
zava
zás.
4. A
z A
laps
zabá
ly m
ódos
ítás
a (s
züks
ég e
seté
n)
5. I
nfo
rmác
iós
ren
dsz
erü
nk he
lyze
te
(hon
lap,
Kár
páti
Lap
ok)
6. 2
01
1-1
2.
évi
prog
ram
un
k
7.
Egy
ebek
Egy
jó b
örzs
önyi
túra
utá
n és
egy
más
napi
jó tú
ra
előt
t a ti
szte
lt ta
gság
meg
jele
nésé
re s
zám
ít:Je
szen
szky
Géz
a el
nök
Tud
niv
aló
k a
kö
zgyő
lésrı
l:
Új e
lnök
ségi
tago
kat k
ell v
álas
ztan
unk,
de
az id
ő sz
űkös
sége
és
a ny
ári
prog
ram
ok m
iatt
nin
cs l
ehe-
tősé
günk
jel
ölőb
izot
tság
lét
reho
zásá
ra,
ezér
t ké
rlek
B
enne
teke
t, h
ogy ja
vasl
ata
itok
at
az
eln
ök é
s eg
y
eln
öksé
gi t
ag s
zem
élyé
re k
üldjé
tek
el a
ugu
sztu
s 31
.
szer
dái
g.
A k
özgy
űlé
sre
jele
ntk
ezn
i n
álam
leh
et a
m
ajer.m
ke@
gmai
l.com
cím
en v
agy
a +36
70 / 23
5-34
-36
tele
fons
zám
on.
Felh
ívom
* gy
elm
etek
et, h
ogy
a kö
zgyű
lése
n cs
ak
a 20
11 é
vi r
ende
zett
tag
sági
díj
jal le
het r
észt
ven
ni.
A t
ávol
ról é
rkez
ő eg
yesü
leti
tago
k va
súti
és bu
sz-
költ
ségé
t az
egy
esül
et m
egté
ríti
, a k
övet
kező
cím
re sz
óló
ÁFÁ
-s s
zám
lát
kell
kérn
i (en
élkü
l saj
nos
nem
tud
juk
viss
za* z
etni
az
utaz
ási k
ölts
éget
): M
agya
rors
zági
Kár
-pá
t Egy
esül
et 1
054
Bud
apes
t, A
lkot
mán
y u.
16.
A
Kár
páto
k há
zban
hál
ózsá
kos
szál
lásl
ehet
ő-
ség
van,
a k
özgy
űlés
re é
rkez
ő eg
yesü
leti
tag
okna
k in
gyen
esen
. Szá
llási
gény
bej
elen
tése
nál
am a
fent
i el-
érhe
tősé
geke
n, v
agy St
aurócz
ky T
amás
ház
gondn
oknál
a
stut
oma@
gmai
l.com
cím
en v
agy
a +3
6 20 / 51
5-56
-
37 s
zám
on le
het.
A k
özgy
űlés
elő
tt v
agy
után
egy
bog
rácsba
n f
őtt
vacs
orát
is
elfo
gyas
ztun
k, v
árha
tóan
500
Ft/f
ő kö
lt-
ségg
el.
Szer
etet
tel
vár
min
den
túra
társ
at a
z el
nöks
ég
nevé
ben:
Maj
er Z
suzs
ann
a ti
tkár
Szé
npa
tak-
völg
yi K
árp
áto
k ku
lcso
sház
(fotó
: M
aje
r Z
suzs
anna, S
tau
rócz
ky T
am
ás)
