28P

illan

atké

pek

– Tá

boro

zni j

ó, X

XII

. EK

E V

ándo

rtáb

or

A X

XII

. EK

E v

ándo

rtáb

ori m

egny

itón

Dez

ső L

ászl

ó E

KE

ors

zágo

s eln

ök, K

orod

i Att

ila a

tábo

r főv

édnö

ke,

parl

amen

ti k

épvi

selő

, Fe

renc

z T

íbor

Szé

pvíz

köz

ség

polg

árm

este

re, S

zőcs

Ern

ő M

KE

eln

öke.

Örm

ény

emlé

kház

Szé

pvíz

en a

hol e

gy „

mar

okn

yi k

ö-

zöss

ég p

róbá

lja

átm

ente

ni

a m

últ

ját

a jö

ven

dőn

ek”.

Isko

la, S

zépv

íz. N

agys

zerű

érz

és le

het,

nap

min

t nap

ez

en a

szép

en m

egm

unká

lt ka

pun

belé

pni a

z is

kolá

ba.

Biz

onyá

ra a

neb

ulók

más

képp

en g

ondo

lják.

Az E

KE

tábo

rban

kés

ő dé

lutá

n kü

lönb

öző

szín

vonal

as

előa

dáso

kon

lehe

tett

rés

zt v

enni

. A f

elvé

tele

n T

ímár

K

arin

a, H

alás

z Pét

er n

épra

jzku

tató

érd

ekes

, Hán

yfél

ék

a cs

ángó

k? c

ímű

előa

dásá

nak

volt

a se

gítő

je. B

eval

lom

, a

csán

gó s

zéps

ég v

aráz

slat

os é

nekh

angj

ával

tel

jese

n el

bűvö

lt. A

z el

őadá

st k

övet

ő kö

tetle

n be

szél

geté

sben

pe

dig

a va

lódi

em

beri

arc

át is

meg

ism

erhe

ttem

. Sok

á-ig

nem

élv

ezhe

ttem

kar

akte

res

szem

élyi

ségé

t, m

ert

a kö

vetk

ező

prog

ram

Szé

kely

Árp

ád: R

etye

zát k

önyv

be-

mut

atój

a vo

lt, a

mi i

ránt

szi

ntén

érd

eklő

dtem

.

Gon

dolta

m a

201

1. a

ugus

ztus

ában

áta

dott

bor

zsov

ai

népi

für

dőbe

n lu

bick

olok

egy

et.

Nem

sik

erül

t. M

a m

iért

van

elg

azos

odva

, mié

rt k

ihas

znál

atla

n?

13.

szám

, 201

3.

Sze

rkes

ztő:

Nag

y P

éter

, pet

er.n

agi@

t-on

lin

e.h

uIn

tern

et: h

ttp:

//w

ww

.kar

pate

gyes

ulet

.hu

Post

acím

: 124

4 B

u da p

est,

Pf.:

800.

A tu

rist

aság

, a h

onis

mer

et é

s a

ter m

é sze

t vé d

e lem

ter j

esz t

é sé r

e

Kia

dja

a M

a gya

r or s

zá gi

Kár

pát

Egy

e sü

let

Me

rre

tová

bb

MK

E?

KÁRPÁTILAPOK

2É

lmén

ybes

zám

oló

– E

grie

k a

Kár

pát-

kany

arba

n

Az

egri

Kár

páto

s bar

átai

m á

ltal s

zerv

ezet

t Bra

ssó

és k

örny

éki

túrá

ra 2

013.

júl

ius

végé

n ke

rült

sor

. A

na

gy t

ávol

ság

mia

tt a

z el

ső é

s ut

olsó

nap

unk

is h

oni

és e

rdél

yi u

tazá

s vo

lt a

rekk

enő

hősé

gben

. Sz

ívél

yes

foga

dtat

ásba

n ré

szes

ültü

nk a

z E

rdél

yi

Kár

pát-

Egy

esül

et B

rass

ói o

sztá

lya

tagj

aitó

l, ak

ik m

ég

meg

érke

zésü

nk n

apjá

n be

mut

attá

k a

váro

s tör

téne

lmi

neve

zete

sség

eit.

Szás

z Á

gnes

, az

Erd

élyi

Kár

pát-

Egy

esül

et b

rass

ó-i

elnö

ke, N

ádud

vary

Gyö

rgy

volt

váro

saty

a és

rom

án

parl

amen

ti ké

pvis

elő

szer

etet

tel f

ogad

tak

és k

alau

zol-

tak

benn

ünke

t vá

rosu

kban

. Eljö

ttek

szé

p sz

ámm

al a

fo

gadá

sunk

ra a

z eg

yesü

let t

agja

i köz

ül is

, aki

kkel

so-

kan

bará

ti ka

pcso

latb

a ke

rültü

nk.

Vel

ük v

olt

dísz

mag

yarb

an L

ay I

mre

az

1956

-os

mag

yar f

orra

dalo

mm

al sz

impa

tizál

ó eg

ykor

i öre

gdiá

k.

Aki

t e te

ttéé

rt n

égy

év sz

abad

ságv

eszt

ésre

ítél

tek

a sz

a-m

osúj

vári

bör

tönb

en, a

hol a

híre

s mag

yar b

etyá

rvez

ér,

Róz

sa S

ándo

r is

rab

osko

dott

. B

rass

ó tö

rtén

elm

i bel

váro

sát ö

vező

fala

kat é

s bás

-ty

ákat

, a r

égi v

áros

házá

t, a

híre

s Fe

kete

tem

plom

ot,

a C

érna

utc

át é

s a

Cen

k he

gy a

latt

i hű

s sé

tány

t is

m

egte

kint

ettü

k.A

szá

llásu

nk a

bar

casá

gi N

égyf

alub

an (

Sace

le)

lévő

Ren

áta

panz

ióba

n vo

lt,

inne

n in

dult

unk

a jó

l el

őkés

zíte

tt é

s m

egsz

erve

zett

csi

llagt

úrái

nkra

.Els

ő n

apo

n a

töm

ösi h

ágó

után

, Bus

teni

nél f

elvo

nón

a B

ucse

cs h

egys

ég fe

lhős

-sze

les p

lató

jára

juto

ttun

k fe

l. U

tunk

első

nev

ezet

es p

ontjá

n m

egné

ztük

a C

arai

man

ke

resz

tet.

(A

„H

ősök

Ker

eszt

je E

mlé

kmű

vet”

19

26

és

1928 k

özöt

t ál

líto

tták

fel

az

első

vil

ághá

ború

ban

meg

-

Az

idei

nya

ralá

si s

zezo

n i

s bő

velk

edet

t tu

risz

tika

i es

emén

yekb

en.

Szár

azon

és

víze

n e

gyar

ánt

örül

tün

k a

nyá

rnak

és e

gym

ásn

ak.

Időr

endi

sor

ren

dben: a

z eg

riek

a K

árpá

t-K

anya

rban

túrá

ztak. J

ártu

nk

a X

XII. E

KE

Ván

dort

ábor

ban

Szé

pvíz

en,

szám

sze

rin

t 43

-an. A

Mag

yaro

rszá

gi K

árpá

t E

gyesül

et m

egal

akul

ásán

ak 140

. évf

ordu

lójá

n –

a M

agas

-Tát

rába

n

– re

nde

zett

ese

mén

yeke

n e

rdél

yi b

arát

ain

kkal

köz

ösen

ün

nep

eltü

nk.

Az

idén

elő

ször, s

zűke

bb c

sopo

rtun

k ba

lato

ni

vito

rlás

sal sz

elte

a h

abok

at.N

yá

ri t

uri

szti

ka

i tá

bo

rain

k

halt

rom

án k

aton

ák e

mlé

kére,

akik

a m

agya

rok

és a

ném

etek

elle

n h

arco

ltak

Erd

ély

elfo

glal

ásáé

rt. M

agas

sága

28 m

éter, s

zéle

sség

e 7

mét

er, 2291

mét

er te

nger

szin

t fel

et-

ti m

agas

ságb

an t

alálha

tó. A

ker

eszt

kör

von

alát

120

db

500 W

-os

villa

nyk

örte

vil

ágít

ja. F

orrá

s: W

ikip

édia

)A

szél

és t

erm

észe

t for

mál

ta S

z; n

xet,

a kü

lönb

öző

szik

laal

akza

toka

t m

egcs

odál

tuk,

maj

d ho

ssza

bb s

éta

után

felju

tott

unk

az O

mu-

csúc

sra

(Vf.

Om

ul, 2

505

m),

am

ely

Mol

dove

anu

és a

Neg

olu

után

a h

arm

adik

le

gmag

asab

b ro

mán

heg

ycsú

cs.

Az

Om

u m

elle

tti

a he

gyge

rin

cen

húz

ódot

t 19

18-i

g az

Osz

trák

-Mag

yar

Mon

arch

ia é

s R

omán

ia

álla

mha

tára

, a

túra

veze

tőnk

a r

égi

vám

ház

hely

ét i

s m

egm

utat

ta,

vala

min

t a

hatá

rköv

ek v

onal

veze

tésé

t a

vízv

álas

ztón

.R

omán

iai

utaz

ásom

sor

án –

25

évve

l ez

előt

t –

látt

am a

Buc

secs

heg

ység

et, l

átvá

nya

akko

r is l

enyű

-gö

zött

, de

mos

t fel

juto

ttun

k a

hegy

ség

csúc

sair

a is

.A

Buc

secs

tet

ejér

ől a

mer

edek

Sza

rvas

-völ

gyön

ke

resz

tül

eres

zked

tünk

le

Bus

teni

be é

s on

nan

már

bu

ssza

l ért

ük e

l a s

zállá

shel

yet.

A m

áso

dik

tú

ran

apo

n a

Nag

ykő-

hava

s (1

844

m) c

súcs

ára

veze

tett

utu

nk a

hová

elk

ísér

t Nád

udva

ry

Gyö

rgy

is és

a b

rass

ói tu

rist

a eg

yesü

let n

agys

zám

ú cs

a-

Bra

ssó

ura

lgó

heg

yein

Bu

cse

cs (

Bu

ceg

i), N

ag

ykı

-havas (

Pi-

atr

a M

are

), C

su

kás (

Ciu

ch

as)

2013

. 07.

25-

29.

A B

uste

ni fe

lé n

ézı C

ara

iman k

ere

szt

és e

soro

k író

ja

27P

illan

atké

pek

– Tá

boro

zni j

ó, B

ucse

cs-,

Csu

kás-

hegy

ség

A B

ucse

cs-h

egys

égbe

n já

rva

szin

te k

ötel

ező

fotó

zniv

aló

a fe

nnsí

kon

elhe

lyez

kedő

S; n

x, v

agy

a he

gyte

tőn

a 25

05

m m

agas

Om

u-cs

úcs.

Még

is k

ét r

itka

virá

got m

utat

ok, a

mel

yeke

t Blé

nesi

Gyö

rgy

aján

lott

a a

; gye

lmem

be. A

ba

l old

alon

az

orch

idea

félé

k cs

alád

jába

tart

ozó

vité

zvir

ág, a

jobb

old

alon

ped

ig a

hav

asi g

yopá

r.

Ism

ét a

Csu

kás-

hegy

ségb

en b

aran

golo

k. A

z el

múl

t es

zten

dő o

któb

eréb

en,

a PK

E s

züle

tésn

api

rend

ezvé

nye

alka

lmáv

al já

rtam

itt

legu

tóbb

. Cso

dála

tos

időb

en, r

emek

fén

yvis

zony

ok k

özöt

t, m

inde

n ne

veze

tess

éget

le-

fény

képe

ztem

. Azo

nban

egy

sajn

álat

os b

allé

pés m

iatt

a m

emór

iaká

rtyá

n tá

rolt

össz

es fe

lvét

elem

elv

esze

tt. C

sak

néhá

ny n

evez

etes

sége

t em

lítve

a G

alam

b, a

z Ó

riás

, a P

lety

káló

vén

assz

onyo

k, te

rmés

zete

sen

a ki

hagy

hata

tlan

csúc

sfot

ó. A

z id

őjár

ássa

l ism

ét sz

eren

csém

vol

t, m

egpr

óbál

tam

pót

olni

a p

ótol

hata

tlant

. Az

említ

ett é

rdek

es é

s je

llegz

etes

szik

laké

pződ

mén

yek

ism

étel

ten

lenc

sevé

gre

kerü

ltek,

term

észe

tese

n az

elv

esze

ttek

a si

kere

sebb

ek. A

be

mut

atot

t fot

ón lá

that

ó bé

lyeg

zőt v

élet

lenü

l, az

on m

egcs

illan

ó fé

ny m

iatt

vet

tem

ész

re. M

ost m

ár tu

dom

, azt

eg

y hé

ttel

kor

ábba

n, V

ámos

Lás

zló

a K

árpá

tok

Bér

cein

Ván

dorú

t meg

alko

tója

és

a le

lkes

ván

dorl

ók fú

rták

a

szik

lába

. Illi

k tu

dni,

hogy

a K

árpá

tok

Bér

cein

Ván

dorú

t tú

ram

ozga

lom

, am

ely

szak

aszo

kra

bont

va te

szi l

ehet

ővé

a K

árpá

tok

főge

rinc

250

0 km

-es ú

tvon

alán

ak v

égig

járá

sát.

Azo

k ke

dvéé

rt, a

kik

válla

lkoz

nak

a tú

rára

és p

ecsé

-te

lni (

bély

egző

fest

éket

vig

yene

k m

aguk

kal)

sze

retn

ének

, elá

rulo

m, h

ogy

az a

lig lá

that

ó fé

mtá

rgy

a Pl

etyk

áló

véna

sszo

nyok

eln

evez

ésű

szik

laké

pződ

mén

y m

agas

ságá

ban,

a tu

rist

aúto

n lé

vő m

éret

es k

őben

meg

talá

lhat

ó.

26P

illan

atké

pek

– Tá

boro

zni j

ó, b

rass

ói v

áros

nézé

s

Egy

túra

társ

amna

k m

egem

lítve

a 2

013-

as é

vi tá

-bo

rozá

si e

lkép

zelé

sem

et m

egje

gyez

te: „

jó já

róká

d va

n,

ha e

nnyi

t meg

csin

álsz

a n

yáro

n”. E

gyed

ülik

ént a

bban

a

szer

encs

és h

elyz

etbe

n vo

ltam

, hog

y ré

szt

vehe

ttem

m

indh

árom

jele

ntős

kár

páto

s ny

ári t

ábor

ban.

A k

ét

mag

yaro

rszá

gi s

zerv

ezés

űben

– b

izon

yos

mér

téki

g –,

fe

lada

toka

t vál

lalta

m. E

z a

legj

obb

tesz

tje a

nnak

, hog

y az

elk

épze

lés

a m

egva

lósí

tásk

or „

hogy

an m

űköd

ik”.

Elő

ször

arr

a go

ndol

tam

, hog

y m

egír

om a

„te

szt

ered

mén

yét”

, mer

t ok

ulni

lehe

t be

lőle

a jö

vőre

néz

-ve

. Mir

e el

kész

ült,

ziva

taro

sra

sike

rede

tt. A

kkor

inká

b va

lam

i más

.Ír

jak

besz

ámol

ót? H

ála

Iste

nnek

, hel

yett

em m

eg-

tett

ék é

s az

ok r

emek

re s

iker

edte

k. K

ülön

ben

meg

a

150

eszt

ende

je s

züle

tett

Gár

dony

i G

éza

juto

tt a

z es

zem

be. G

árdo

nyi „

Am

iket

az

útl

eíró

elh

allg

at”

cím

ű

írás

ában

azo

n tű

nődi

k, m

iért

una

lmas

ak a

z út

leír

ások

. A

ztán

meg

is a

dja

rá a

vál

aszt

. Aki

t ez

érde

kel,

kére

m

elol

vasn

i az

em

lítet

t m

űből

. Ehe

lyet

t a

gond

olat

om

lény

egén

ek f

elve

zeté

sére

idé

zem

. „Id

egen

föl

dön

, ak

i

járt

, min

dig

érde

kes, a

mik

et e

lmon

d. H

a ta

lyig

ás is

, vag

y

akár

mil

y kr

umpl

ivel

ejű.

Vag

y ha

úrf

éle

is, d

e kö

nyv

etle

n

embe

r. H

a va

laki

elb

eszé

lőne

k se

jó e

lbes

zélő

, még

is a

kár-

mit

elm

ond,

érd

ekes

. A

zon

ban

ha

pen

nát

fog

val

aki

és

papi

roso

n m

ondj

a el

az

uta

zásá

t, n

em é

rdek

es. V

agy

leg-

aláb

bis

nem

igen

érd

ekes

. É

s m

entü

l műv

elte

bb, m

entü

l

okul

árés

abb

az ú

tja

leír

ó, a

ntu

l un

alm

asab

b.

Mer

t hi

ába

is í

r le

nek

em a

kár

ötve

n l

apon

is

va-

lam

ely

tája

t, v

agy

váro

st,

vagy

tem

plom

ot,

palo

tát,

zuha

tago

t, t

avat

vag

y ak

árm

i gy

önyö

rköd

ését

a s

zem

é-

nek,

egy

ten

yérn

yi r

ossz

fén

ykép

is

több

et m

ond

nek

em

ann

ál a

z öt

ven

lap

nál.”

E

z az

! A f

ényk

ép! I

gyek

szem

ten

yérn

yiné

l jo

bb

felv

étel

eim

ből

bem

utat

ni,

hogy

kir

e-m

ire

és m

iért

ka

ttin

tott

am m

ég a

tábo

rozá

saim

sor

án.

Nag

y P

éter

, KE

E

Tá

bo

rozn

i jó

!

A m

agya

r ny

elvű

Ápr

ily L

ajos

Főg

imná

zium

rés

zlet

e B

rass

óban

. E

bben

az

épül

etbe

n is

mer

tem

meg

a

Bra

ssói

-EKE

ven

dégs

zere

teté

t 20

05-b

en, M

ályi

Józ

sef

Kár

pát-

Kos

zorú

vet

ítési

kör

útjá

nak

kapc

sán.

A b

rass

ói v

áros

nézé

s so

rán

ideg

enve

zető

nk, N

ádud

-va

ry G

yörg

y ép

pen

a B

em t

ábor

nok

láto

gatá

sára

em

léke

ztet

ő m

árvá

nytá

bla

előt

t.K

ésőb

b ér

kezt

em, m

int a

bus

szal

uta

zók,

ezé

rt G

yuri

m

egsz

akít

otta

az

ism

erte

tést

és

a pa

rkol

ásba

n a

se-

gíts

égem

re s

iete

tt. A

sét

áink

, túr

áink

sor

án a

rem

ek

hang

ulat

ról i

s gon

dosk

odot

t rög

tönz

ött,

alka

lom

hoz

illő

vicc

ekke

l, sz

elle

mes

szój

áték

okka

l. Ím

e eg

y rö

vid

elgo

ndol

kodt

ató

a cs

okor

ból: M

ikor

les

z a

szék

elyb

ől

rom

án? A

mik

or á

tmeg

y M

agya

rors

zágr

a!

3É

lmén

ybes

zám

oló

– E

grie

k a

Kár

pát-

kany

arba

n

pata

. A

Hét

-lét

rás

víze

sésr

ől Ő

és

Szás

z Á

gi m

esél

t, sa

jnos

azo

nban

lekü

zdés

ére

csak

Soó

s Gáb

or é

s Nag

y Pé

ter v

álla

lkoz

tak,

miv

el a

létr

ák v

assz

erke

zete

erő

sen

meg

rong

álód

ott é

s fe

lújít

ást i

gény

el.

Útb

a ej

tett

ük a

rom

os ré

gi é

s a fe

lújít

ott t

urist

ahá-

zat,

mel

ynek

any

agát

a b

rass

ói le

lkes

tago

k sz

állít

ottá

k fe

l fár

adsá

got

nem

kím

élve

. A t

uris

tahá

z kö

rnyé

kén

béké

sen

sétá

lgat

tak

a sz

amar

ak, d

e él

elm

ünkr

e –

ha

nem

; gy

eltü

nk –

igén

yt ta

rtot

tak.

Utu

nkon

a r

omán

túr

aker

ékpá

roso

k is

kís

érte

k,

akik

föl

felé

sok

szor

neh

ezen

tol

ták,

vag

y vá

llon

vit-

ték

a ne

héz

mon

tenb

ike-

ot. T

erm

észe

tese

n le

felé

már

iz

galm

as k

alan

d vo

lt ne

kik

a na

gy s

ebes

ség,

óva

tosa

k vo

ltak

azon

ban

a k

övek

és

szik

lák

kike

rülé

sben

.A

Nag

ykő-

hava

s csú

csár

ól n

agyo

n sz

ép p

anor

áma

táru

lt el

énk

a B

ucse

cs, P

rede

ál, F

első

Töm

ös, B

rass

ó és

a

harm

adna

pi tú

ra c

élun

k, a

Csu

kás h

egys

ég ir

ányá

ba

is. V

issz

afel

é m

ég m

egte

kint

ettü

k az

Íro

tt-k

övek

et,

amel

y ri

tka,

de

anná

l sze

bb te

rmés

zeti

jele

nség

a sz

ik-

lák

olda

lán.

A tú

raút

lefe

lé m

ár n

em v

olt m

eger

őlte

tő,

meg

pihe

ntün

k a

turi

stah

ázná

l és l

eérk

ezve

már

kel

le-

mes

en e

lfára

dtun

k.A

har

mad

ik t

úra

nap

un

ko

n B

rato

csa-

hágó

tól

juto

ttun

k fe

l a

Csu

kásr

a (1

954

m).

Kov

ács

Istv

án

Leh

el,

a Sa

pien

tia

Egy

etem

tan

ára

volt

vez

etőn

k,

aki h

atal

mas

ism

eret

anya

ggal

ren

delk

ezik

a D

éli-

és

Kel

eti-

Kár

páto

k ku

ltúrá

járó

l, tö

rtén

etér

ől é

s te

rmé-

szet

-föl

draj

zána

k sz

épsé

geir

ől.

Élm

ény

volt

vel

e m

egcs

odál

ni a

szi

klak

épző

d-m

énye

ket

és m

ég e

gy M

onar

chia

kor

abel

i hat

árje

let

is m

egm

utat

ott

nekü

nk, i

gaz

meg

rong

álva

. Nag

yon

fens

éges

lát

vány

vol

t el

látn

i a

szép

tis

zta

időb

en a

Sz

ékel

yföl

d fe

lé, m

eglá

tni B

odza

ford

ulót

, pon

tosí

ta-

ni a

kör

nyez

ő te

lepü

lése

ket é

s he

gysé

geke

t.A

heg

ység

ről l

eere

szke

dve

meg

pihe

ntün

k a

Ciu

cas

Hot

el é

tter

méb

en é

s a k

örny

éken

lévő

forr

ásvi

zekb

ől

Bra

ssób

an k

észí

tett

Csu

kás s

örre

l vag

y üd

ítő it

alok

kal

olto

ttuk

szo

mju

nkat

. E

ste

még

egy

röv

id v

áros

nézé

s kö

vetk

ezet

t br

as-

sói

bará

tain

kkal

és

emlé

kül

néhá

ny s

zuve

nírt

még

vá

sáro

ltunk

. A

vár

os f

ölöt

ti t

éli-

nyár

i üd

ülőh

elyr

ől,

a Po

jáná

ról b

úcsú

t in

tett

ünk

Bra

ssón

ak, a

Cen

knek

és

a K

eres

ztén

y-ha

vasn

ak.

Kös

zöne

ttel

elb

úcsú

ztun

k ve

ndég

látó

inkt

ól, S

zász

Á

gnes

től

és N

ádud

vary

Gyö

rgyt

ől,

akik

sze

rete

ttel

vá

rnak

vis

sza

benn

ünke

t a

jövő

ben

is ú

jabb

csú

csok

m

eghó

dítá

sára

.K

ová

cs L

ászl

ó, K

EE

A C

sukás-h

egység c

súcsán b

rassói tú

ratá

rsain

kkal

4P

illan

atké

pek

– A

Hét

létr

ás-s

zoro

sban

(fo

tó: N

agy

Péte

r)25

Egy

esül

eti é

let –

Az M

KE

szep

tem

beri

tisz

tújí

tó köz

gyű

lése

féle

lem

mel

teli

tags

águn

kat n

yugt

atga

tta:

„ne

m lá

tok

vesz

élyt

az

átal

akul

ásba

n.”

Dez

sény

Zol

tán

az M

KE

187

3-as

ala

pító

iról

em

-lé

keze

tt m

eg é

s fe

lhív

ta a

; gy

elm

ünke

t ar

ra, h

ogy

a m

últ k

ötel

ez!

Udv

arna

gyi M

ikló

s, m

int e

gyko

ri n

agy

hegy

má-

szó

és tu

rist

a, h

eves

en tá

mad

ta a

spor

tegy

esül

etté

vál

ás

ötle

tét.

Felh

ívta

a v

ezér

szón

ok (A

ttila

) ; g

yelm

ét a

rra,

ho

gy k

omol

y kö

telm

ei v

anna

k az

olim

piai

spo

rtok

-na

k. A

ttila

is,

Weh

ner

Géz

a is

les

zólt

ák,

hisz

en m

i ne

m v

égzü

nk o

limpi

ai sp

ortt

evék

enys

égek

et. V

erse

ny-

szer

űen,

val

óban

nem

. De

evez

ünk

is, v

itorl

ázun

k is

, ke

rékp

ároz

unk

is é

s a

sízé

s tö

bb m

űfaj

át is

ren

dsze

-re

sen

műv

eljü

k.M

éhes

Lás

zló:

a tö

rvén

yek

foly

ton

válto

znak

. Az

MK

E n

em v

álto

zik.

A g

yors

an v

álto

zó t

örvé

nyek

kel

ezut

án m

i is t

öbbs

zör v

álto

zzun

k? „

Ha

a tö

rvén

y ne

m

köte

lez,

mar

adju

nk a

zok,

aki

k va

gyun

k!”

Ded

ák J

ános

java

solta

, hog

y ké

szíts

ünk

listá

t az

es

etle

ges á

tala

kulá

s elő

nyei

ről,

hátr

ánya

iról

. A ta

vasz

i kö

zgyű

lési

g go

ndol

kodj

unk

el a

z el

hang

zott

akró

l.

Az

átal

akul

ás k

érdé

se 2

014

. máj

usái

g el

napo

lva.

Fi

gyel

em, m

ájus

31-

ig v

alam

i dön

tést

kel

l hoz

nunk

!

Az

egye

süle

t ko

ntr

a sz

övet

ség,

tu

rist

aság

kon

tra

spor

ttev

éken

ység

kér

dés

ét h

atár

ozat

nél

kül

tava

szra

hala

szto

ttuk.

A n

apir

endi

pon

tok

előt

ti t

éma

vége

ztév

el,

a kö

zgyű

lést

leve

zető

eln

ökün

k, r

átér

t a

két

napi

rend

i po

ntun

k ki

hird

etés

ére,

am

iért

tul

ajdo

nkép

pen

ösz-

szej

öttü

nk k

özgy

űlni

. B

ánhi

di A

ttila

azo

nnal

szó

t ké

rt. K

ifejte

tte,

hog

y a

mos

t hat

ályo

s ala

psza

bály

unk

ér te

lméb

en,

új v

ezet

őség

et n

em v

álas

ztha

tunk

. H

a m

égis

sza

vazn

i fo

gunk

sze

mél

yi k

érdé

sekb

en, a

kkor

m

i (p

olgá

ri e

gyes

ület

tag

jai)

tör

vény

t fo

gunk

sér

te-

ni! Ú

gy t

űnt,

patt

hely

zetb

e ke

vere

dtün

k. A

leve

zető

el

nökü

nk m

egsz

avaz

tatt

a A

ttila

ind

ítvá

nyát

. A

ttilá

t eg

yhan

gúan

les

zava

ztuk

, de

miv

el á

ltal

ában

a p

ol-

gári

egy

esül

etek

pol

gára

i ne

m s

zokt

ak T

ÖR

VÉ

NYt

sé

rten

i, le

galá

bb is

szá

ndék

osan

nem

, mos

t ; n

oman

el

álltu

nk a

z új

vez

etős

ég m

egvá

lasz

tásá

tól.

Mál

yi Jó

zsef

kife

jtett

e, h

ogy

ő am

úgy

is a

tava

szi

közg

yűlé

sig

válla

lt vo

lna

tisz

tség

et a

z eg

yesü

letb

en.

Ugy

anis

kér

dés

szám

ára,

miv

é le

sz a

z M

KE

? Á

tala

-ku

l-e

szöv

etsé

ggé?

Ki-

kik

lesz

nek

maj

d a

szöv

etsé

gi

veze

tők?

A

más

odik

nap

irend

i pon

t sim

ábbn

ak tű

nt. A

ko-

rább

i szé

khel

yünk

(10

54 B

udap

est,

Alk

otm

ány

utca

16

. fs

zt.

29.)

hel

yzet

e ta

rtha

tatl

anná

vál

t. E

gy é

lő

szék

hely

, egy

élő

szé

khel

y-po

sta

cím

re le

nne

szük

sé-

günk

. Leh

otzk

y G

yula

tagt

ársu

nk sz

íves

en fe

lajá

nlot

ta

a sa

ját l

akás

át (1

053

Bud

apes

t, R

eálta

noda

utc

a 9.

) az

MK

E ú

j szé

khel

yéne

k be

jegy

zésé

re. A

szék

hely

en tú

l, m

ég te

leph

elyr

e is

szük

ségü

nk le

nne,

aho

l a n

agyo

bb

töm

egű

min

denf

éle

anya

gain

kat d

epon

álni

tudj

uk. A

z M

KE

tele

phel

yére

Méh

es L

ászl

ó ta

gtár

sunk

ajá

nlot

ta

fel a

saj

át h

ázát

(11

08 B

udap

est,

Mád

i utc

a).

Úgy

vél

tem

, hog

y ol

yan

kérd

ések

eld

önté

se e

lőtt

ál

lunk

, am

i a h

agyo

mán

yos,

régi

egy

hang

ú sz

avaz

ások

em

léké

t id

ézi

maj

d. N

em í

gy t

örté

nt. E

gyik

tag

tár-

sunk

, az

össz

es k

érdé

sben

nem

mel

szav

azot

t. H

ogy

mi

volt

ezze

l az

üzen

ete,

nem

tudo

m, d

e az

biz

tos:

„A v

íz s

zala

d,

a k

ı m

ara

d,

a

kı

ma

rad

...”

s az

egy

esül

etün

k őr

zi to

vább

a h

agyo

mán

yoka

t.

Nap

iren

d ut

áni

fels

zóla

lásá

ban

Mál

yi n

éhán

y sz

óban

meg

emlé

keze

tt a

nyá

ri tá

trai

rend

ezvé

nyso

ro-

zatu

nkró

l. E

lmon

dta,

hog

y bi

zony

nem

vol

t kön

nyű

kb. 2

40 e

mbe

rnek

tart

alm

as tá

bort

szer

vezn

i. N

agyo

n fá

rasz

tó v

olt.

Úgy

, ho

gy j

övőr

e is

mét

sze

rvez

ni f

og

egy

haso

nlót

.A

kisz

emel

t vid

ék: K

árpá

talja

. A tá

borh

ely:

Szo

ly-

va. A

kör

nyék

beli

hegy

ekre

heg

ymás

zó g

yalo

g-tú

ráka

t sz

erve

zünk

(B

orzs

a-ha

vas,

Bor

ló, S

ztoj

), t

örté

nelm

i-ku

lturá

lis k

irán

dulá

soka

t a V

erec

kei-h

ágór

a, M

unká

cs

mel

lett

i Ken

dere

skér

e a

mos

t fel

avat

ott F

eszt

y-kö

rkép

ro

tund

ájáh

oz, s

tb. R

emél

jük,

hog

y a

kultu

rális

kir

án-

dulá

sokh

oz m

eg tu

djuk

nye

rni a

mun

kács

i Pop

ovic

s B

éla

hely

tört

énés

zt.

A k

árpá

talja

i MK

E tá

bor 2

014.

júliu

sána

k kö

ze-

pén

lesz

ese

déke

s. Jú

lius v

égén

EK

E-t

ábor

, aug

uszt

us

10-é

n Á

tkel

ő tú

ra (

Zak

opán

é –

Ótá

traf

üred

).

Mál

yi J

ózs

ef

24E

gyes

ület

i éle

t – A

z M

KE

szep

tem

beri

tisz

tújí

tó köz

gyű

lése

Me

rre

tová

bb

MK

E?

Üze

net

haza

Üze

nem

az

otthoni h

egye

knek:

a c

silla

gok

járá

sa v

álto

zó.

És

törv

énye

i vannak

a s

zele

knek,

esı

nek,

hónak,

felle

gekn

ek,

és

nin

cs b

orú

, örö

kkéva

ló.

A v

íz s

zala

d, a k

ı m

ara

d,

a k

ı m

ara

d...

Aka

rva,

aka

ratl

anul

is

Was

s A

lber

tnek

a f

en-

ti s

orai

jut

otta

k es

zem

be,

miu

tán

a M

agya

rors

zági

K

árpá

t E

gyes

ület

sze

ptem

beri

tis

ztúj

ító k

özgy

űlés

én

tört

énte

kről

és a

z ot

t elh

angz

otta

król

kez

dtem

elm

él-

kedn

i haz

afel

é m

enet

. Sok

-sok

una

lmas

köz

gyűl

ésen

ve

ttem

már

rés

zt.

A l

egtö

bbjé

n el

hang

zott

egy

el-

nöks

égi

java

slat

, a

hatá

roza

tkép

es t

agsá

g, á

ltal

ában

el

lens

zava

zat

nélk

ül, a

zonn

al e

lfoga

dta,

meg

szav

azta

az

indí

tván

yt.

Két

éve

már

, hog

y fo

rdul

t a v

ilág,

bár

soha

se h

it-tü

k vo

lna.

.. K

ét é

vvel

eze

lőtt

, par

ázs v

iták

köze

pett

e,

botr

ányo

snak

mon

dhat

ó re

ndkí

vüli

tisz

tújít

ó kö

z-gy

űlés

en h

árom

eln

ökje

lölt

közü

l (is

!) vá

lasz

that

tunk

. H

itünk

és

tudá

sunk

sze

rint

, az

akko

r m

egvá

lasz

tott

el

nöks

ég m

andá

tum

a ké

t évr

e sz

ólt,

vagy

is m

ost 2

013.

sz

epte

mbe

r vé

géig

. Az

új e

lnök

ség

meg

vála

sztá

sa v

é-ge

tt h

ívtu

k ös

sze

mos

t a ti

sztú

jító

közg

yűlé

sünk

et. A

z ak

kori

álló

vize

t is

, a m

osta

nit

is B

ánhi

di A

ttila

vol

t el

nökü

nk,

tagt

ársu

nk k

avar

ta f

el. T

ulaj

donk

éppe

n,

örül

ök a

nnak

, ho

gy a

z eg

yesü

letü

nk t

agsá

ga e

gyre

ak

tíva

bb,

egyr

e jo

bban

oda

; gye

l a 1

40 é

ves

múl

tra

viss

zate

kint

ő, r

ánk,

utó

dokr

a fe

lelő

sége

t ro

vó M

KE

je

lené

re, j

övőj

ére.

Bel

épte

m a

Kis

ebbs

égek

ház

a el

őadó

ter

méb

e.

Sorr

a üd

vözö

ltem

ked

ves

ism

erős

eim

et.

Az

elnö

k-sé

gi p

ulpi

tuso

n tö

bb e

lnök

ségi

tag

elő

tt n

agy

halo

m

tele

gépe

lt pa

pírl

ap. A

szék

soro

kat v

égig

járv

a, B

ánhi

di

Att

ila m

elle

tti

szék

en,

ism

ét n

agy

halo

m t

eleg

épel

t la

p, s

zöve

gkie

mel

t iro

mán

y. L

átsz

ott,

hogy

„ta

nár

úr

kére

m, é

n ké

szül

tem

…”

A fe

lek

„bet

áraz

tak”

. (Ta

lán,

én

is fe

lvér

tezt

em v

olna

mag

am v

asbe

ton

érve

imm

el,

ha a

z el

ső jo

gi h

ókus

z-pó

kusz

mon

dat u

tán,

még

ér-

tett

em v

olna

a m

ásod

ikat

is.)

Lát

szot

t, ho

gy e

gy n

agy

csör

te é

s ho

sszú

-hos

szú

vita

vár

ható

. Kor

ábbi

leve

le-

zése

kből

tudt

am, h

ogy

kb. m

ire

szám

íthat

ok. B

oldo

g tu

dáss

zom

jjal,

a m

egvi

lágo

sodá

s vá

gyáv

al f

ogla

ltam

he

lyet

a te

rem

egy

távo

li zu

gába

n.

Gyo

rsan

, m

ég a

köz

gyű

lés

elej

én,

hozt

un

k eg

y jó

dön

tést

: le

veze

tő e

lnök

nek

, m

egvá

lasz

tott

uk

Kal

már

Bél

át. Kal

már

Bél

a na

pire

nd e

lőtt

, ind

ítván

yozt

a, h

ogy

adju

nk f

él ó

rát

Bán

hidi

Att

ila i

ndít

vány

ának

meg

-tá

rgya

lásá

ra,

mis

zeri

nt a

nap

i ak

tuál

is t

örvé

nyek

ér

telm

ében

spo

rt e

gyes

ület

té é

s sz

övet

ségg

é ke

ll át

a-la

kíta

ni a

140

éve

s Mag

yaro

rszá

gi K

árpá

t Egy

esül

etet

. A

ttila

a t

őle

meg

szok

ott

mód

on h

ossz

ú-ho

sszú

jog

i kö

rmon

dato

kba

kezd

ett.

A le

veze

tő e

lnök

ünk,

min

t a

tém

a „m

oder

átor

a” –

talá

n el

őszö

r az

MK

E tö

rtén

e-té

ben

– ; g

yelm

ezet

te A

ttilá

t, ho

gy a

z id

ő rö

vids

égér

e va

ló t

ekin

tett

el,

prób

áljo

n a

lény

egre

kon

cent

ráln

i. E

zt A

ttila

meg

érte

tte

– ki

s id

őre.

Ezu

tán,

már

én

is

kezd

tem

felfo

gni,

hogy

mir

ől a

kar

min

ket m

eggy

őz-

ni.

A m

ásod

szor

i m

oder

átor

i ; g

yelm

ezte

tése

utá

n,

lény

egre

törő

en e

lmon

dta:

a M

agya

rors

zági

Kár

pát

Egy

esül

et n

evét

szö

vets

égre,

a te

véke

nys

égét

tú

rázá

sról

spor

t te

véke

nys

égre

kel

l vá

ltoz

tatn

i. E

gy e

gyesül

etn

ek

már

nem

lehe

tnek

jog

i st

átus

szal

bír

ó eg

yesü

lete

k a

tag-

jai.

Vag

yis,

a PKE

-nek

és

a KEE

-nek

ki

kell

lépn

ie a

z

MKE

-ből. Kül

ön,

önál

ló (

spor

t) e

gyesül

etek

kén

t be

lép-

hetn

ek m

ajd

a sz

övet

ségg

é al

akul

t MKE

-be.

(V

an e

gy

más

ik ú

t is: ha

az MKE

égi

sze

alat

t kí

ván

nán

ak t

o-

vább

műk

ödn

i, a

kkor, m

int E

gri K

árpá

t O

sztá

ly, v

agy

Pes

tkör

nyé

ki K

árpá

t O

sztá

ly l

egye

nek

tag

jai

az M

KE

-

nek.)

Att

ila s

érel

mez

te, h

ogy

az ú

j tör

vény

ek é

s a

mi

régi

Ala

psza

bály

unk

közö

tti e

ltéré

sek

feltá

rásá

ra e

gy

jogá

szt (

tagt

ársu

nkat

) kér

tük

fel,

nem

ped

ig ő

t, ak

i a

tém

a le

gnag

yobb

haz

ai s

zaké

rtőj

e.A

ttila

fel

veté

séhe

z, t

öbbe

n is

hoz

zász

ólta

k. E

lő-

ször

az

egye

süle

tünk

eln

öke,

Sző

cs E

rnő.

Ő a

z M

STSz

kö

zgyű

lésé

ről

és a

z ő

meg

újít

ott

alap

szab

ályu

król

m

ondo

tt n

éhán

y gy

ors

mon

dato

t. W

ehne

r G

éza

a

5É

lmén

ybes

zám

oló

– E

grie

k a

Kár

pát-

kany

arba

n

Miv

el i

s ke

zdje

m?

Azz

al,

hogy

bep

akol

tam

, va

gy a

haj

nali

4 ór

ai i

ndul

ássa

l E

gerb

ől,

eset

leg

az-

zal,

hogy

egy

elé

ggé

esem

ényt

elen

uta

zás

(kiv

éve

az

egyi

k bu

szve

zető

jóvo

ltábó

l lev

etíte

tt „

Legé

nybú

csú”

cí

mű

ocsm

ánys

ág)

végé

n az

ért

délu

tán

4 ór

akor

vé-

gül

meg

érke

ztün

k B

rass

óba.

Pon

tosa

bban

a C

enk

hegy

lábá

hoz,

am

it a

zeg

-zug

os u

tcák

on m

ég G

PS-

sel s

em e

gysz

erű

meg

talá

lni.

Itt

várt

ak r

ánk

a B

rass

ó E

KE

vez

etői

. Sz

ász

Ágn

es,

Blé

nesi

Edi

t és

Nád

ud-

vary

Gyu

ri b

ácsi

, ak

i m

egm

utat

ta n

ekün

k a

váro

st.

Bra

ssó

óvár

osa

visz

onyl

ag m

egőr

izte

köz

épko

ri j

el-

legé

t, a

nyu

gati

és

a ke

leti

old

alán

meg

mar

adta

k a

védm

űvek

. Els

étál

tunk

a K

erék

gyár

tók

és a

Tak

ácso

k bá

styá

ja m

elle

tt, l

e a

Kat

alin

-kap

uhoz

. Itt

léph

ette

k be

a k

özép

korb

an a

ker

eske

dők

az a

kkor

még

a fő

leg

szás

zok

álta

l lak

ott

váro

sba,

felté

ve, h

a m

eg; z

etté

k a

vám

ot. M

i „v

ámm

ente

sen”

lépt

ük á

t a

kapu

t, m

ajd

a C

érna

utc

a si

káto

rán

sétá

ltun

k vé

gig.

A F

eket

e Te

mpl

om a

z eu

rópa

i gó

tika

leg

kele

tibb

épí

tmén

ye,

amel

y 16

89-b

en a

csá

szár

i had

ak ra

ndal

íroz

ása

sorá

n

Eg

ri K

árp

áto

so

k a

bra

ssó

i h

eg

yekb

en

kele

tkez

ett t

űzvé

szbe

n le

éget

t és a

fala

i azó

ta fe

keté

k.

Sajn

os a

tem

plom

ban

éppe

n ha

ngve

rsen

yt a

dtak

, így

ne

m m

ehet

tünk

be.

A f

őtér

en G

yuri

bác

si m

egm

u-ta

tta

a há

zat,

ahol

Bem

tábo

rnok

184

9 m

árci

usáb

an

meg

szál

lt és

ezt

az

esem

ényt

töb

bnye

lvű

tábl

a is

hir

-de

ti, k

öztü

k m

agya

r fe

lirat

is! M

egvá

rtuk

a g

árdi

sták

fe

lvon

ulás

át é

s a

18 ó

rai k

ürtö

lést

, am

it a

váro

sház

a er

kély

éről

haj

tott

ak v

égre

. Kés

őbb

a ny

ugat

i old

alon

em

elke

dő F

eket

e és

Feh

ér to

rnyo

król

teki

ntet

tünk

le

a vá

rosr

a.A

vár

osn

ézés

utá

n a

szá

llás

hely

re u

tazt

unk,

N

égyf

alub

a, a

hol a

Ren

áta

Panz

ióba

n el

fogl

altu

k ké

-ny

elm

es k

étág

yas s

zobá

nkat

Kov

ács L

aci b

arát

omm

al,

maj

d ; n

om v

acso

rát

kapt

unk.

Ism

ét r

észe

sülte

m a

z ál

tala

m n

agyr

a ta

rtot

t lev

es, a

cso

rba

ízvi

lágá

ból.

Est

e vi

szon

ylag

kor

án á

gyba

ker

ültü

nk, m

ert

kora

i ke

lés

előt

t állt

unk.

Fele

sleg

esen

állí

tott

uk b

e az

ébr

eszt

őórá

t, n

em

volt

rá s

züks

ég.

Fél 5

-kor

a s

zom

széd

os b

arom

; ud-

var

érct

orkú

dal

noka

per

cenk

ént j

elez

te a

haj

nalt,

de

Felrobb

anto

tt h

atá

rkınél a C

sukás-h

egységben

6É

lmén

ybes

zám

oló

– E

grie

k a

Kár

pát-

kany

arba

n

olya

n er

ővel

, min

tha

az á

gy m

elle

tt k

ukor

ékol

t vol

na.

(Ez

egyé

bkén

t m

inde

n na

p íg

y tö

rtén

t. G

ondo

ltam

rá

, hog

y m

egal

kusz

om a

szo

msz

édda

l a jó

szág

ra, é

s a

fazé

kban

vég

zi, d

e er

re n

em k

erül

t so

r.) H

a m

ár f

el-

keltü

nk, á

lmos

an m

egke

rest

ük a

kis

kon

yháb

an á

lló

kávé

aut

omat

át.

Már

a a

túra

veze

tők

a B

ucse

cs m

elle

tt d

öntö

ttek

, m

égpe

dig

azér

t, ho

gy e

lker

üljé

k a

hétv

égi t

ömeg

et a

fe

lvon

ókná

l. Ú

gy fé

l nyo

lc fe

lé F

első

Töm

ösi-

szor

os-

nál l

éptü

k át

az

ezer

éves

hat

árt,

maj

d m

egér

kezt

ünk

Bus

teni

be.

Ha

jól

emlé

ksze

m a

4.

ford

ulóv

al é

s 34

le

jért

vit

tek

fel a

Buc

secs

fen

nsík

jára

. Met

sző

hide

g fo

gado

tt,

fel

kelle

tt s

zere

lkez

nünk

mel

eg h

olm

ival

. A

gya

logt

úra

elej

én m

egcs

odál

tuk

a sz

él f

arag

ta

kőal

akza

toka

t, a

Vén

assz

onyo

k és

a S

z; n

x sz

iklá

it.

Ham

aros

an e

lért

ük a

len

tről

, a

felv

onó

állo

más

ától

is

lát

ható

, a

rom

án v

asut

asok

em

léké

re á

llíto

tt v

as-

kere

szte

t, a

mit

állí

tóla

g B

ukar

estb

ől i

s le

het

látn

i. A

köv

etke

ző á

llom

ásun

k az

Om

u-cs

úcso

n ál

ló m

e-

nedé

kház

, am

i te

ljese

n a

szik

lák

véde

lméb

en é

pült

2505

m m

agas

ságb

an.

Ism

ét a

tör

téne

lmi

Mag

yar-

orsz

ág h

atár

án á

lltun

k!! A

ház

tól t

öbbó

rás e

resz

kedé

s kö

vetk

ezet

t a S

zarv

as-v

ölgy

ben

– a

túra

veze

tők

szer

int

a le

gbar

átib

b le

veze

tő ö

svén

yen

– gy

akor

latla

n lá

bun-

kat e

rőse

n ig

ényb

e ve

tte

a sz

ikla

ösvé

ny. K

özel

10

órás

tú

ra v

égén

ért

ünk

viss

za B

uste

nibe

, aho

nnan

a sz

állá

s-ra

uta

ztun

k. V

acso

ra u

tán

elto

tyog

tunk

a k

özel

i bol

tba

enni

való

t ven

ni, m

ajd

nyug

ovór

a té

rtün

k.A

reg

gelih

ez p

adliz

sánk

rém

et i

s ka

ptun

k, a

mit

az

ért e

mlít

ek m

eg, m

ert o

ttho

n ak

ár h

ogya

n is

igye

k-sz

em, n

em t

udom

oly

an ;

nom

an e

lkés

zíte

ni. A

ház

i

szal

onná

ról é

s ko

lbás

zról

nem

is b

eszé

lve!

Eze

n a

na-

pon

a br

assó

i EK

E t

öbb

tagj

a cs

atla

kozo

tt h

ozzá

nk,

a N

agyk

ő-ha

vasr

a in

duló

túr

ánkr

a. S

ajno

s az

egy

ik

látv

ányo

sság

ot,

a 7

létr

a ví

zesé

st a

létr

ák é

s a

hida

k el

hasz

nálts

ága

mia

tt n

em já

rhat

tuk

be (

őszr

e vá

rha-

tó a

hel

yreá

llítá

s). Í

gy a

Med

ve-s

zaka

dék

teki

ntél

yes

szik

lafa

la m

enté

n ka

pasz

kodt

unk

fel

a fe

nnsí

kra,

a

men

edék

házh

oz.

Itt

sem

tud

tam

bél

yegz

ést

kérn

i. It

t m

ég i

smer

etle

n a

Mag

as-T

átrá

ban

már

meg

szo-

kott

ház

bély

egző

ren

dsze

r. T

ováb

bi s

zikl

ás r

észe

k m

egm

ászá

sa u

tán

elér

tük

a pl

atót

és

rajta

a c

súcs

ot.

Pom

pás

körk

ilátá

sban

vol

t ré

szün

k: lá

tszo

tt a

teg

na-

Bra

ssó látk

épe, elı

térb

en a

Fekete

tem

plo

m

Nagykı-h

avas t

úrá

n a

Medve

-szik

la a

latt

Bucsecs-h

egység, útb

an a

z O

mu

-csúcs felé

23E

lism

erés

– A

z E

KE

rés

zére

Am

íg a

Mag

yaro

szág

i Kár

pát

Egy

esül

et g

yöke

rein

ek e

lvág

ásáv

al –

sze

mél

yi é

s an

yagi

érd

ekbő

l – s

port

-eg

yesü

lett

é al

akul

áson

elm

élke

dik,

add

ig a

sze

rete

tt t

árse

gyes

ület

ünk

a ha

gyom

ányt

iszt

elő

120

éves

Erd

élyi

K

árpá

t-E

gyes

ület

, mag

as r

angú

elis

mer

ések

ben

rész

esül

t. Sz

ász

Ágn

es a

z E

KE

Bra

ssói

osz

tály

ának

eln

öke

írta

: „É

n n

agyo

n ö

rülö

k en

nek

a d

íjn

ak é

s bü

szke

vag

yok,

hogy

eké

s lehe

tek.

” C

satla

kozv

a ek

és b

arát

aink

örö

méh

ez, k

íván

unk

tová

bbi e

rőt é

s len

düle

tet h

agyo

mán

yaik

, sz

elle

mi ö

röks

égük

meg

őrzé

séhe

z, t

evék

enys

égük

fol

ytat

ásáh

oz. K

íván

juk

– ah

ogya

n a

Mag

yar

Örö

kség

-díj

okle

vélb

en fo

galm

azta

k, „

Az

Erd

élyi

Kár

pát-

Egy

esül

et tü

ndér

kert

et ó

vó s

zere

tete

” so

hase

lank

adjo

n. (

szer

k.)

Mag

yar

Örö

kség

-díj

Idéz

et D

ezső

Lás

zló,

201

3. s

zept

embe

r 23

-án

a ta

gság

hoz

írot

t lev

eléb

ől:

Ked

ves EKE

tag

társ

aim, K

edve

s os

ztál

yvez

etők,

Biz

onyá

ra s

okan

tud

játo

k m

ár, ho

gy a

z el

múlt

hét

végé

n (

szep

tem

ber 21

-én

) Bud

apes

ten

a M

agya

r Tud

omá-

nyo

s Aka

dém

ia c

sodá

lato

s dís

zter

méb

en a

z E

rdél

yi K

árpá

t-E

gyesül

et n

evéb

en á

tveh

ette

m a

MA

GYA

R ÖRÖKSÉG

díja

t. E

díj

átad

áson

jel

en v

olt

az EKE

ors

zágo

s ve

zető

sége

tel

jes

léts

zám

ban, v

alam

int

az E

rdél

yi G

yopá

r sz

erke

sz-

tősé

ge i

s.

Ezú

ttal

kös

zön

etem

et sz

eret

ném

kif

ejez

ni,

tag

társ

aim

nak, t

ámog

atói

nkn

ak, m

inda

zokn

ak a

kik

nap

min

t n

ap

tevé

ken

yked

tek

az EKE

érd

ekéb

en, ho

zzáj

árul

tok

az EKE

sze

llem

iség

ének

meg

őrzé

séhe

z, a

z EKE

jöv

őjén

ek b

iz-

tosí

tásáho

z.

Bíz

om b

enn

e, h

ogy

min

dan

nyi

an büs

zkék

vag

ytok

és

lesz

tek,

hog

y az

EKE

e r

ango

s ki

tün

teté

st m

egka

pta,

és

rem

élem

, hog

y ho

zzáj

árul

az

elkö

vetk

ezők

ben, h

ogy

kötő

dése

tek

a n

agy

múlt

ú e

gyesül

ethe

z m

ég e

rőse

bb les

z.

Dez

ső L

ászl

ó, a

z EKE

ors

zágo

s el

nök

e

Zajz

on

i R

ab

Istv

án

-díj

A 120

éve

s E

rdél

yi K

árpá

t-E

gyesül

et B

rass

ói o

sztá

lya 20

13.

szep

tem

ber 29

-én

Zaj

zon

i R

ab I

stvá

n-d

íjba

n

rész

esül

t. A

díj

átad

ó ün

nep

ség

a br

assó

i ev

angé

liku

s-lu

ther

ánus

tem

plom

ban

meg

tart

arto

tt i

sten

tisz

tele

t ke

rete

i

közö

tt z

ajlo

tt. A

Zaj

zon

i R

ab I

stvá

n-d

íjat

200

6-tó

l

min

den

évb

en k

iosz

tják. D

íjaz

ásba

n r

észe

süln

ek a

zok

a sz

emél

yek

vagy

tár

sasá

gok,

aki

k H

étfa

lu é

s a

mag

yar-

ság

műv

előd

ési,

okt

atás

i, s

zell

emi,

egyhá

zi,

gazd

aság

i

élet

ében

kim

agas

lóan

tevé

kenyk

edte

k, é

letm

űvük

kel h

oz-

zájá

rult

ak é

rték

eink

gya

rapí

tásáho

z és

nép

szerűs

ítés

éhez,

s ez

álta

l n

emze

ti k

özös

ségü

nk

péld

akép

eivé

vál

tak.

Szás

z Á

gnes, E

KE

Bra

ssó (f

otó:

Blé

nes

i G

yörg

y)

Ke

dve

s E

KE

! G

ratu

lálu

nk

!

Zaj

zoni

Rab

Ist

ván-

díj o

klev

él s

zöve

ge:

EK

E-B

rass

ó ré

szér

eA

Bar

casá

g tu

risz

tika

i éle

tébe

n ki

fejt

ett k

imag

asló

te-

véke

nysé

géér

t, ho

gy 1

20 év

es fe

nnál

lásá

val h

ozzá

járu

lt ne

mze

ti közös

ségü

nk é

rték

eine

k gy

arap

ítás

ához

.

22E

gyes

ület

i éle

t – A

z M

KE

a K

árpá

toké

rt

Fe

nn

tarth

ató

Tu

rizm

us S

traté

gia

a K

árp

áto

ké

rt

Ko

nzu

ltá

ció

Gö

mö

rszı

lısö

n

A r

ende

zvén

y cé

lja

a h

a-za

i tu

rizm

ush

oz k

apcs

olód

ó sz

erve

zete

kkel

, ga

zdas

ágok

kal/

váll

alko

záso

kkal

, d

önté

sho-

zókk

al t

örté

nő

kon

zult

álás

, vé

lem

ényf

orm

álás

, SW

OT-

ana-

lízis

kés

zíté

se v

olt.

A

fóru

m

rész

tvev

ői

vé-

lem

ényü

kkel

, ja

vasl

atai

kkal

ho

zzáj

árul

nak

a ké

szü l

ő ne

m-

zetk

özi

stra

tégi

ák k

ibőv

ítés

éhez

. E

gyes

ület

ünk

előz

etes

en e

lkés

zí-

tett

írá

sos

anya

ga m

elle

tt a

ktív

sz

erep

et v

álla

lt a

jele

nlé v

ők e

gyez

-te

tett

áll

áspo

ntjá

t ta

rtal

maz

ó kö

zös

állá

spon

t kia

lakí

tásá

ban.

Kal

már

Bél

a, M

KE

A k

onfe

renciá

n e

gyesü

letü

nket K

alm

ár

Béla

, L

ehotz

ky G

yula

, M

ály

i

József, V

ám

os L

ászló

képvis

elte. K

alm

ár

Béla

által készített felv

éte

len

fels

zóla

l M

ály

i József, tıle

balra L

ehotz

ky G

yula

, jo

bb

ra V

ám

os L

ászló

Ele

get t

éve

az Ö

koló

gia

Inté

zet A

lapí

tván

y m

eghí

vásá

nak,

201

3. sz

epte

mbe

r 6-

án G

ömör

szől

ősön

rés

ztve

vői

voltu

nk a

Kár

páto

k Eg

yezm

ényh

ez k

apcs

olód

ó „F

ennt

arth

ató

Turi

zmus

Str

atég

ia a

Kár

páto

kért”

doku

men

tum

el

őkés

zíté

si fo

lyam

atáb

a ill

eszk

edő

konz

ultá

ción

ak.

A M

agya

rors

zági

Kár

pát E

gyes

ület

kép

vise

leté

ben

dr. M

észá

ros

Péte

r je

len

volt

a re

ndez

vény

en.

Az

előz

mén

yekr

ől:

az Ö

koló

gia

Inté

zet

Ala

pítv

ány

meg

hívá

sána

k el

eget

tév

e 20

13.

szep

tem

ber

6-án

Gö-

mör

szől

ősön

rés

ztve

vői v

oltu

nk a

Kár

páto

k E

gyez

mén

yhez

kap

csol

ódó

„Fen

ntar

that

ó Tu

rizm

us S

trat

égia

a

Kár

páto

kért

” do

kum

entu

m e

lőké

szít

ési

foly

amat

ába

illes

zked

ő ko

nzul

táci

ónak

, ah

ol a

sze

rvez

ők k

ilátá

sba

hely

ezté

k an

nak

lehe

tősé

gét,

hogy

egy

esül

etün

k ké

pvis

előt

kül

djön

a b

rass

ói r

ende

zvén

yre.

A n

émet

orsz

ági

Ö.T

.E t

ámog

atás

ával

lehe

tővé

vál

t ut

azás

ra a

z M

KE

eln

öksé

ge a

haz

ai ö

kolo

gia

moz

galo

m n

eves

és

elis

mer

t al

akjá

t dr.

Més

záro

s Pé

tert

kér

te fe

l.A

kon

fere

ncia

els

ő es

téjé

n al

tern

atív

pro

gram

ként

tém

a vo

lt a

Kár

páto

k fe

nnta

rtha

tó t

uriz

mus

str

atég

i-áj

a is

. Mic

hael

Mey

er (

Öko

logi

sche

r Tur

ism

us in

Eur

opa,

Bon

n) r

észl

etes

en b

eszá

mol

t az

elő

zmén

yekr

ől é

s a

stra

tégi

a m

egal

kotá

sána

k fo

lyam

atár

ól. A

kor

ábbi

, 200

3-as

Kár

páto

k vé

delm

ét é

s fe

nnta

rtha

tó fe

jlesz

tésé

t cé

lzó

konv

enci

óra

épül

ve a

hét

éri

ntet

t ors

zág

elin

díto

tta

a ko

nven

ciób

an is

nev

esíte

tt fe

nnta

rtha

tó tu

rizm

us

stra

tégi

át, e

lőbb

egy

mun

kacs

opor

ttal

, maj

d a

stra

tégi

a m

egal

kotá

sáva

l. A

mun

ka e

bben

az

évbe

n gy

orsu

lt fe

l, és

201

4 jú

nius

ára

várh

ató

a st

raté

gia

elfo

gadá

sa. A

rés

ztve

vők

szót

vál

tott

ak a

rról

is,

hog

y Eu

rópa

más

he

gyi r

égió

iban

mily

en le

hető

sége

i vol

nána

k a

több

nem

zete

t átf

ogó

ökot

uris

ztik

ai s

trat

égiá

k el

kész

ítésé

nek.

(b

őveb

ben:

ww

w.k

arpa

tegy

esul

et.h

u ol

dalo

n)K

alm

ár B

éla,

MK

E

„Ön

ve

ndég

a t

ermé

sze

tbe

n, vis

elk

ed

jen

!”R

övid

össze

fog

laló

a II. E

uró

pai

Öko

turi

zmu

s K

on

fere

nciá

ról

2013. o

któ

ber

23-2

5. B

rassó

Po

jan

a

7É

lmén

ybes

zám

oló

– E

grie

k a

Kár

pát-

kany

arba

n

pi t

úra

szín

hely

e, a

Buc

secs

, de

a K

eres

ztén

y-ha

vas,

a

Kir

ályk

ő és

más

napi

túr

ánk

szín

hely

e, a

Csu

kás

is

meg

mut

atta

mag

át.

Ném

i ev

és,

csop

ortk

ép k

észí

té-

se u

tán

viss

zaer

eszk

edtü

nk a

men

edék

házh

oz,

ahol

a

tehe

rhor

dó s

zam

arak

még

min

dig

a tu

rist

ák á

ltal

előv

ett

enni

való

meg

szer

zésé

n fá

rado

ztak

. A

csa

ládi

út

nak

is h

ívot

t pi

ros

sávj

elzé

sen

értü

nk v

issz

a M

a-lo

mdo

mbr

a, a

bus

zhoz

.

Reg

gel a

szo

káso

s ka

kass

zóra

kel

ve is

mét

bek

en-

tem

sajg

ó lá

bam

at a

z iz

omla

zító

kré

mm

el. K

oráb

ban

indu

ltunk

el,

miv

el a

túr

a ke

zdőp

ontja

, a B

rato

csa-

hágó

, fél

óra

bus

zozá

sra

talá

lhat

ó. C

élun

k a

Csu

kás

fő g

erin

céne

k be

járá

sa, t

úrav

ezet

őnk

Kov

ács L

ehel

, az

EK

E B

rass

ói O

sztá

lyán

ak e

lnök

hely

ette

se. E

lmon

d-ha

tom

, ho

gy a

z ez

erév

es h

atár

men

tén

gyön

yörű

he

lyek

en j

ártu

nk.

A h

egys

éget

, m

inth

a ór

iási

ka-

vics

okka

l sz

órtá

k vo

lna

tele

. A

vul

káni

old

atok

kal

átita

tott

kőz

etet

sim

ává

göm

böly

ített

e a

víz

és a

szé

l er

ózió

ja. A

túra

egy

es p

ontja

in le

eset

t álla

l bám

ulta

m

az e

lénk

tár

uló

látv

ányt

. Lát

tuk

a G

alam

bot,

a G

ó-liá

tot,

az Ö

rdög

kez

ét é

s Pl

etyk

áló

Vén

assz

onyo

kat.

Kov

ács

Laci

örö

mér

e az

eze

réve

s ha

tár

beto

nala

pját

is

meg

mut

atta

Leh

el.

Dél

re é

rtük

el

a C

suká

s cs

ú-cs

ot, i

tt s

zam

arak

hel

yett

pás

ztor

kuty

ák é

rdek

lődt

ek

az e

bédü

nk ir

ánt.

Kal

ando

s er

eszk

edés

t kö

vető

en e

l-ér

tük

a fe

lújít

ott C

suká

s men

edék

háza

t, ah

ol c

seké

ly

7 le

jért

mér

ik a

sört

, de

ha n

agyo

n sz

omja

s az

embe

r, pe

rsze

meg

vesz

i. Fe

lfris

sülé

st k

övet

ően,

ház

mer

edek

sz

ervi

zútjá

n, m

ár m

oldv

ai t

erül

eten

ere

szke

dtün

k le

az

ors

zágú

tig.

Öss

zege

zve

az é

lmén

yeke

t, e

lmon

dh

atom

, ho

gy é

lete

m l

egsz

ebb

3 eg

ymás

t kö

vető

túr

anap

ján

vehe

ttem

rés

zt.

A t

áj g

yöny

örű,

az

embe

rek

kedv

e-se

k, v

endé

gsze

rető

ek, i

lyen

kor

döbb

en r

á az

em

ber,

mic

soda

ves

ztes

ég é

rte

az o

rszá

got

egy

igaz

ságt

alan

bé

kedi

ktát

um é

letb

e lé

ptet

ésév

el. K

öszö

njük

Ági

nak,

E

ditn

ek, G

yuri

nak,

Leh

elne

k a

túra

veze

tést

, a t

örő-

dést

, Vik

torn

ak p

edig

, ho

gy m

egsz

erve

zte

az u

tat

a le

nyűg

öző

Kár

pát-

kany

arba

. A

3 t

úran

ap a

latt

csa

k be

lekó

stol

tunk

az

itte

ni t

úraú

tvon

alak

ba,

rem

élhe

-tő

en le

sz fo

lyta

tás!

(Elle

nvél

emén

yem

dac

ára

haza

felé

az

ért m

ég le

vetít

etté

k a

busz

veze

tők

ízlé

sét h

íven

tük-

röző

„M

ásna

posa

k” c

ímű

; lm

et, é

s meg

érke

ztün

k az

al

föld

i per

zsel

ő hő

ségb

e.)

Ben

kó Z

solt

, KE

E

Nagykı-h

avas 1

844 m

mag

as p

ontján

:

Kovács L

ászló

, N

ádudvary

Györg

y, B

enkó Z

solt

Bra

ssói váro

snézés: a F

ehér-

toro

ny ism

ert

etı

nél, p

ózolá

s a

gárd

istá

kkal (L

ay Im

re,

Nád

udvary

Györg

y,

Kovács L

ászló

, B

enkó Z

solt

8B

eszá

mol

ó –

Az

EK

E X

XII

. ván

dort

ábor

a

Egy

hét

en á

t, jú

lius

29-t

ől a

ugus

ztus

4-i

g, k

itű-

nően

ére

ztük

mag

unka

t az

Erd

élyi

Kár

pát-

Egy

esül

et

XX

II.

Ván

dort

ábor

ában

, am

elye

t a

Csí

kszé

ki E

KE

re

ndez

ett.

Idő

tart

amra

néz

ve e

z vo

lt a

leg

hoss

zabb

sá

toro

s vá

ndor

tábo

r. Te

kint

ette

l K

özép

és

Felc

sík,

va

lam

int a

Gyi

mes

ek v

idék

ének

tört

énel

mi,

kultu

rá-

lis, f

öldr

ajzi

, tur

iszt

ikai

ért

ékei

re, l

átvá

nyos

ságá

ra, a

sz

erve

zők

az e

ddig

i hag

yom

ányo

s hat

napo

s táb

orok

at

meg

told

ottá

k m

ég e

gy n

appa

l. A

táb

or S

zépv

íz k

özsé

g té

rség

ében