Autóipari műanyagok újrahasznosítása a vonatkozó

EU-s direktívák tükrében

3P Műanyagipari, Csomagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszter

konferencia

Kecskemét, 2010. november 24.

Dr. Lukács Pál

Tudományos főmunkatárs

Az előadás felépítése

Műanyagok autóipari felhasználása

A roncsautós szabályozás nemzetközi és magyar vonatkozásainak áttekintése

Fejlesztési irányzatok, trendek

Az előadás felépítése

Műanyagok autóipari felhasználása

A roncsautós szabályozás nemzetközi és magyar vonatkozásainak áttekintése

Fejlesztési irányzatok, trendek

4

Műanyagok autóipari felhasználása

Others

27%

Electro/

Electronics

7%

Automotive

8%Building &

Construction

21%

Packaging

37%

Hogyan képzeljük el a műanyagipar-teljesítményét az autóipar vonatkozásában?

5

Műanyagok autóipari felhasználása

Néhány számadat a műanyagok autóipari felhasználásáról

- Az EU teljes fosszilis-fogyasztásának 0.3%-a kerül autóipari

műanyagok gyártásához felhasználásra

- 1 kg autóipari műanyag felhasználása a jármű teljes életciklusa során

7,5 liter benzin-fogyasztás megtakarítást eredményez

- az autógyárak a korábbi 30-nál is több féle műanyag felhasználásáról

áttértek 7-8 műanyag konzekvens alkalmazására

(a fajtasokféleség és a beszállítók számának csökkenése)

- A járművekben felhasznált műanyag termékek átlagos tömegaránya

meghaladta a 10%-ot, túllépte a 100 kg/autó mértéket a mai, modern

gyártásban és növekvő jelleget mutat

(az ok elsősorban az ártényezőben és a könnyűépítési elv terjedésé-

ben keresendő)

- Számos tanulmány foglalkozott az autóipari műanyagok felhasználási

lehetőségeivel (két legfontosabb ACEA – 2002, APME – 2003)

6

Műanyagok autóipari felhasználása

Egy rendkívül találó ábrázolás a műanyag-

termékek életciklusáról...A műanyagok tehát „megszületnek”, felhasználásra, akár többször is átdolgozásra

kerülnek, majd „elmúlnak”, mint minden más termék.

7

Műanyagok autóipari felhasználása

Az átlagos európai jármű tömegösszetétele 2000-ben

MATERIALS WEIGHT (kg) %

Steel Sheet 478 40

Plain Steel 209 17

PLASTICS (for parts) 120 10

Aluminium 103 9

Cast Iron 95 8

Rubber 64 5

Zinc, Cooper, Magnesium, Lead

30 2.5

Others (adhesives, paints, glass, textiles, fluids, etc.)

108 9

TOTAL

1 197

100

8

Műanyagok autóipari felhasználása

Az átlagos európai jármű tömegösszetétele 2005-ben

MATERIALS WEIGHT (kg) %

Steel Sheet 490 38

Plain Steel 216 17

PLASTICS (for parts) 143 11

Aluminium 123 10

Cast Iron 89 7

Rubber 65 5

Zinc, Cooper, Magnesium, Lead

35 3

Others (adhesives, paints, glass, textiles, fluids, etc.)

114 9

TOTAL

1 275

100

9

Műanyagok autóipari felhasználása

Ma 2010-ben az átlagos járműipari műanyag -

felhasználás mértéke 12-13%

Hol van az elméleti határ?

Egyes szerzők már 2005-ben 20%-os felhasználást

prognosztizáltak 2020-ra, ez az elmélet még mindig

erősen tartja magát.

A 2008. harmadik negyedévében teljes intenzitással

megmutatkozó gazdasági válság ugyan némi

bizonytalanságot keltett a teljes autóiparban, de a

műanyagok térnyerése töretlen…

10

Műanyagok autóipari felhasználása

Az előadás felépítése

Műanyagok autóipari felhasználása

A roncsautós szabályozás nemzetközi és magyar vonatkozásainak áttekintése

Fejlesztési irányzatok, trendek

12

Roncsautós szabályozás hazai és nemzetközi jogi háttere

Az 53/2000/EK Direktíva célkitűzéseinek áttekintése,

magyar helyzetelemzés

A Direktíva főbb célkitűzései:

- a roncs járművekre vonatkozó nemzeti intézkedések

egységesítése elsősorban környezetvédelmi szempontból

- szennyező fizet elv érvényesítése: a roncsautó hasznosítását

a gyártó vagy az importőr finanszírozza

- utolsó üzembentartó ingyen leadhatja roncsautóját

- a járművekben található veszélyes hulladékok

mennyiségének csökkentése (ólom, higany, kadmium,

hatvegyértékű króm)

- PVC környezeti hatásainak vizsgálata - javaslat

13

Roncsautós szabályozás hazai és nemzetközi jogi háttere

A Direktíva főbb célkitűzései:

- a roncs járművek és alkatrészeik szétszedését,

újrafelhasználását és újrafeldolgozását be kell építeni az új

járművek tervezésébe és gyártásába

- ösztönözni kell az újrafeldolgozott anyagok piacának fejlődését

- begyűjtő rendszerek kialakítása

- ún. bontási igazolás bevezetése

- a gazdasági szereplők számára számszerűsített újrafelhasználási,

újrafeldolgozási és újrahasznosítási célokat kell meghatározni

- a bontás, újrahasznosítás érdekében a járműgyártóknak

minden szükséges bontási információt (különösen veszélyes anyagok) a

kezelő üzemek részére rendelkezésre kell bocsátaniuk

- a jármű- és szerkezeti anyaggyártóknak a jövőben kidolgozandó alkatrész-

és anyagkódolási szabványokat kell alkalmazniuk

- összesített adatbázis létrehozása

14

Roncsautós szabályozás hazai és nemzetközi jogi háttere

A tervezőasztalon megkezdett

újrahasznosítás:

1.ábra Példák bontás-helyes konstrukciókra

2. ábra Példák tisztítás-helyes konstrukciókra

3. ábra Példák osztályozás-helyes konstrukciókra4. ábra Példák feldolgozás-helyes konstrukciókra

5. ábra Példák összeszerelés-helyes konstrukciókra

15

Roncsautós szabályozás hazai és nemzetközi jogi háttere

A bontási információk gyártói szolgáltatása, IDIS Plant:

16

Roncsautós szabályozás hazai és nemzetközi jogi háttere

Anyag- és alkatrész-kódolási szabványok bevezetése:

17

Roncsautós szabályozás hazai és nemzetközi jogi háttere

Gyakorlati lépések a hulladékok keletkezésének megelőzésére:

- anyag- és alkatrészgyártók korlátozzák a beépített veszélyes hulladék

mennyiségét már a tervezési szakasztól kezdve

- az új járművek tervezése és gyártása teljes mértékben figyelembe veszi

az autóroncsok, alkatrészeik és anyagaik bontását, újrafelhasználását és

hasznosítását

- ösztönzi a járműgyártókat és rajtuk keresztül azok beszállítóit az

újrafeldolgozott anyagok járművekben és egyéb termékekben történő

fokozott felhasználására

- 2003. július 1. után piacra kerülő járművek anyagai és alkatrészei nem

tartalmazhatnak ólmot, higanyt, kadmiumot és hatvegyértékű krómot

18

Roncsautós szabályozás hazai és nemzetközi jogi háttere

Hasznosítási irányszámok:

- legkésőbb 2006. január 1-ig a járművek átlagos súlya vonatkozásában

a roncsautó újrahasznosítását 85%-ra kell emelni, ezen belül az

anyagkénti hasznosítás mértéke 80%

- legkésőbb 2015. január 1-ig a járművek átlagos súlya vonatkozásában

a roncsautó újrahasznosítását 95%-ra kell emelni, ezen belül az

anyagkénti hasznosítás mértéke 85%

- az 1980. január 1. előtt gyártott járművek átlagos súlya

vonatkozásában a roncsautó újrahasznosítását 75%-ra kell emelni,

ezen belül az anyagkénti hasznosítás mértéke 70%

Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság jelentése alapján

legkésőbb 2005. december 31-ig felülvizsgálja a 2015-ös irányszámokat

19

Roncsautós szabályozás hazai és nemzetközi jogi háttere

Személyautó-lerakóhely

adó- és biztosítás-fizetési

kötelezettség megszűnése

Engedélyezett

roncsautó

hasznosító

Utolsó jármű-

üzembentartó

adó- és biztosít.

fiz. kötelezettség

Szárazra fektetés

Roncskarosszéria

száraz

magas vastartalomBontás

Shredderüzem

Ócskavas

apríték

Nem-vasfémapríték

Aggregátok

Műanyagrészek

Üveg

Elasztomerek/gumik

Nem-vas fémek

Katalizátor

Akkumulátor

Tüzelőanyag

Kenőanyagok

Hidraulika-foly.

Hűtővíz

Hűtőközeg

Gyűjtés - Tárolás - Szállítás

Logisztika

Shred. maradvány

(könnyűfrakció)

Energetikai

felhasználásTárolás

Feldolgozás

Újra-

haszos-

sítás

Ásványolaj-ipar

Kémiai ipar

Aggregát feldolgozó

Műanyagipar

Üvegipar

Kaucsukipar

Fémkereskedelem

VW-koncepció

A szabályozott jármű-

újrahasznosítás gyakorlata:

20

Roncsautós szabályozás hazai és nemzetközi jogi háttere

Shredderek általános működése

21

Magyarországi helyzet

Tényleges számok:

- Személygépjármű állomány darabszáma 3.050.000 (2009.12.31.)

- Az évente keletkező roncsautók becsült mennyisége 80.000-90.000 db/év

(becsült érték mivel önállóan a roncsautókról nem vezetnek nyilvántartást)

- Kb. 300 bontóüzemként bejegyzett cég tevékenykedik ezen a szakterületen

- 2010. októberi állapot szerint kb. 190 db regisztrált autóbontó, és 60

átvevőhely létezik

(Forrás: www.nkh.gov.hu)

- A GOE tagsága 2010.10.30-án 10-12 db (a többiek átmentek az ABAKE-ba)

(Forrás: www.goe.hu)

- 3 folyamatosan működő shredderüzem (kettő Budapesten, egy vidéken)

- az ERECO francia-angol érdekeltséggel

- a Müller-Guttenbrunn osztrák-német érdekeltséggel

- az ALCUFER 100% magyar érdekeltséggel Fehérvárcsurgón

- A használt import autók mennyisége növekvő mértékű, 50-60.000

- Az új eladások száma csökken (2004-ben 240.000, 2008-ban

140.000 ELV-Direktívát érintő új-értékesítés – M1, N1 kategória)

A gazdasági válság végére 2010-ben további 20-30%-kal csökkent az új személygépkocsik

eladása, jó ha az éves adat eléri a 70.000 darabot !!!

22

Magyarországi helyzet

Problémák a magyar rendszerben:

- Nem valósul meg az EU-Direktíva által előírt ingyenes visszavétel

- Jogszabályi kiskapuk állnak nyitva a forgalomból történő kivonás

megkívánt procedúrájának elkerülésére

- átmeneti, ideiglenes forgalomból történő kivonás

- Rengeteg az illegálisan tevékenykedő vállalkozás a szegmensben

- 1.000-nél több illegális autóbontó, több száz illegális hulladékkezelő

- Nincs összehangolt hatósági fellépés az illegális/regisztrált, de nem

megfelelő műszaki színvonalon dolgozó vállalkozás kiszűrésére

- Nincs megnyugtatóan rendezve a műszaki totálkáros autók kérdésköre

- Nem szerepel még az ország középtávú tervei között sem a roncs-

autókból/elektronikai hulladékokból származó szerves hulladékok

megfelelő energetikai hasznosítására szolgáló égetőmű

- Végezetül, de nem utolsósorban nem megfelelő lakossági hozzá-

állás, hiányzó környezetvédelmi szemlélet...

Az előadás felépítése

Műanyagok autóipari felhasználása

A roncsautós szabályozás nemzetközi és magyar vonatkozásainak áttekintése

Fejlesztési irányzatok, trendek

24

Fejlesztési irányzatok, trendek

Megállapítások a roncsautókból származó műanyagok magyarországi

felhasználásával kapcsolatban:

- A – jobb esetben – szárazra fektetett roncsautók kevesebb mint fele

kerül shredderbe az országban

- A bontóüzemekben elenyésző a nem alkatrészként történő műanyag

szerkezeti elem kibontás

- az autóbontók kérdése, ők kibontanák, de ki fog ezért fizetni???

- a hulladékkezelők (ahol nincs shredder) a nagyobb elért anyag-

tisztaság miatt távolítják el a műanyag alkotókat

- A shredderek ma könnyűfrakciójukat további feldolgozás nélkül

juttatják el a monodepóniákba

- ennek nagyságrendje egy 100.000 t/év kapacitású, tipikus magyar

shredderüzem esetén évi 16-18.000 t, ennek nagyjából 50%-a

szerves eredetű, azaz főképpen műanyag és elasztomer

- Igen sok bontási műanyag alkatrész kerül lakossági lerakóba, vagy

ami rosszabb illegális lerakásra (lásd Tétényi-fennsík, Pilisi-parkerdő)

25

Fejlesztési irányzatok, trendek

Megállapítások a roncsautókból származó műanyagok magyarországi

felhasználásával kapcsolatban:

- Bár a magyar harmonizált jogszabályok szerint – elvileg – már most

is fokozottan kellene ügyelni a szerves anyagok lerakóba kerülésének

elkerülésére, ez a gyakorlatban nem valósul meg

- Nincs megfelelő égetési kapacitás az ilyen hulladékok kezelésére

- Anyagában hasznosítási kapacitás ugyan lenne a szelektíven elvá-

lasztott autóipari műanyagok feldolgozására (lásd Holofon, Recyclen,

...), a kérdés azonban az milyen technológiával, logisztikai rendsze-

ren keresztül jut el ez a hasznosítókhoz és főképpen hogyan lehetne

az így előállított szekunder anyagok felhasználását elősegíteni?

(ár, gazdaságosság, előítéletek a reciklált műanyagokkal szemben,

gyártói-beszállítói érdekellentét... stb.)

Konklúzió: a fokozódó környezetvédelmi előírások, a csökkenő tároló-

kapacitások, a növekvő alapanyag- és energiaárak miatt szükséges

az anyagában- ill. az energetikai hasznosítási lehetőségeket kutatni!

26

Fejlesztési irányzatok, trendek

Rövidtávú projektek

- A shredder nehézfrakció legnagyobb hasznosítási mértékének

elérése

- A nehézfrakció leválasztási maradékának (az ún. tényleges

könnyűfrakció) átmeneti hasznosításának megoldása

- Cementművek, erőművek, pirolizátorok

- A ciklonpor további hasznosításának megoldása

- Revepor leválasztási lehetőségei

- Közép- és hosszú projektek

- Automatizált shredder-könnyűfrakció szétválasztás

- Gépi technológia színesfém-frakcionálás

- A ciklonpor osztályozás megoldása

27

Fejlesztési irányzatok, trendek

A W2Plastics EU7 K+F keretprogram keretében megvalósuló projekt

A projekt teljes megnevezése: Magnetic Sorting and Ultrasound Sensor

Technologies for Production of High Purity Secondary Polyolefins from Waste

Vegyes hulladék Belépési fázis Mágnesezési szekció Szeparációs szakasz

Egyszerűsített technológiai folyamatábra a magneto-hidrosztatikus szeparátorban

Szerepek a projektben:

BME-EJJT – iparági feltáró tanulmány készítése, a szeparált anyag mechanikai

vizsgálata, kémiai adalékolása

ALCUFER Kft. – technológiai alkalmazás a tervezett fehérvárcsurgói shredderüzemben

28

Fejlesztési irányzatok, trendek

A W2Plastics projekt magyarországi implementációjaként a

RECYTECH projekt indult el az NKTH Nemzeti Technológiai

Programban 2009. januárban.

A projekt két célkitűzést fogalmazott meg, egyrészt optimális

szeparációs technológia magyarországi kiválasztása, alkalmazásra

történő bevezetésének előkészítése, másrészt az anyagában nem,

vagy nem gazdaságosan hasznosítható frakciórészek energetikai

hasznosításának megvalósítása.

Alkalmazott technológiai megoldás a pirolízis technológia.

Az NKTH-NTP program keretében megvalósuló RECYTECH projekt

29

Fejlesztési irányzatok, trendek

30

Fejlesztési irányzatok, trendek

31

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Dr. Lukács Pál

Kecskeméti Főiskola, GAMF Kar

Tudományos főmunkatárs

Email: lukacs.pal@gamf.kefo.hu