AZ ALKOTMÁNY, A TÖRVÉNY ÉS A(Z ALKOTMÁNY)BÍRÁSKODÁSMAGYAR KIHÍVÁSOK ÉS NÉMET TAPASZTALATOK

Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bíráskodás

a jogrendszer „alkotmányosodása“ => az alkotmány és az egy-szerű jog összefonódása

a két joganyag „őre“ (alkotmánybíróság, rendes bíróságok) kö-zötti viszonyra is hat: növekszik az érintkezések és azzal a le-hetséges konfliktusok száma => „bíróságok háborúja“

MO: jelenség létezik a rendszerváltás óta, az Alaptv. még fokoz-zaNO: jelenség létezik az NSzK alapítása óta

=> Tanulhat a magyar joggyakorlat és a magyar törvényhozó a több évtizednyi német tapasztalatokból? Tanulhat a német jog-gyakorlat és a német törvényhozó a magyar szabályozás „mo-dernitásától“?

21.04.23 Institut für Ostrecht München 2

Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bíráskodás

1. A kiindulópont: az alkotmányos jogállam

2. A konkrét normakontroll

3. Az alkotmánykonform értelmezés

4. A jogegységi határozat alkotmánybírósági ellenőrzése

5. A bírósági ítélettel szembeni alkotmányjogi panasz

6. Önkormányzati rendeletek

21.04.23 Institut für Ostrecht München 3

Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bíráskodás

1. A kiindulópont: az alkotmányos jogállam

- jogállam: egységes, belső ellentmondásoktól mentes jogrendszer

alkotmány = jogszabály (is): a jogforrási hierarchia csúcsát képzi, kölcsönhatás a hierarchia többi szintjével (az Alaptv. ezt a kölcsön-hatást még fokozza)

- alkotmánybíróság / rendes bíróságok hatáskörei elválasztása: csupán alkotmány egyszerű jog vonalán nem lehet

- alkotmánybíróság alkotmányértelmezési monopóliuma nincs, de az alkotmánybíróságé a döntő szó a rendes bíróságok az egyszerű jog tekintetében szakértelemmel rendelkeznek

=> egységes (összefonódó) jogrendszer értelmezése együttmű-ködést követel az alkotmánybíróság és a rendes bíróságok között

öt területen nagyon szoros az együttműködés

21.04.23 Institut für Ostrecht München 4

Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bíráskodás

2. A konkrét normakontroll

a rendes bíróság feladata: alkotmányellenes jogszabály észle-lése

az alkotmánybíróság hatásköre: a jogszabály alkotmányellenes-ségének megállapítása, a jogszabály megsemmisítése

normatív probléma MO: rövid határidő (Alaptv. 4. módosítása)

problémák a gyakorlatban:

- MO (NO): a rendes bíróságok tartózkodnak az alkotmányos-ság ellenőrzésétől (rendesbírói szerepfelfogás => mentalitás) terápia: idő, megszokás, felek, jogászképzés

- NO: a BVerfG nagyon magas befogadhatósági küszöbet szab (indokolás) => visszariasztóterápia: a BVerfG az AB-tól előterjesztés-barát gyakorlatát és hangnemét veszi át

21.04.23 Institut für Ostrecht München 5

Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bíráskodás

3. Az alkotmánykonform értelmezés

az egyszerű jog értelmezése:- rendes bíróságok munkájának a lényege- alkotmánybíróság munkájában előkérdés

ha van EGY alkotmányos értelmezés, a jogszabály megsemmisíté-sének nincs helye (tisztelet a népképviseleti szervvel szemben) => az alkotmánybíróság az értelmezés megengedett mozgásterét írja körül: „behatolás“ a rendes bíróságok birodalmába

terápia:- „élő jog“: az értelmezési lehetőségeket a bírói gyakorlat nyújtja- alkotmányellenes értelmezési gyakorlat: kiindulópont a vonatkozó alkotmányjog, nem a megvizsgált jogszabály => az alkotmányosság határai felmutatása (az egyszerű jog értelmezése helyett)

21.04.23 Institut für Ostrecht München 6

Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bíráskodás

4. A jogegységi határozat alkotmánybírósági ellenőrzése

MO: jogegységi határozat: jogszabály vagy bírósági ítélet? (NO: ≠)

=> bírósági jogalkalmazás útján létrejött kvázi jogszabály (járulékos „jogszabály“)

AB: jogszabály => Alk. 32/A. § (1) bek.: alkotmánybírósági norma-kontroll tárgya

probléma: alkotmánybírósági hatáskör elfogadása a rendes bíró-ságok részéről

terápia:- hatáskör óvatos gyakorlása az AB részéről- hatáskör törvényben való rögzítése: 2011. évi Abtv. 37. § (2) bek.

21.04.23 Institut für Ostrecht München 7

Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bíráskodás

5. A bírósági ítélettel szembeni alkotmányjogi panasz (1)

MO: új intézmény: Alaptv. 24. c. (2) bek. c) pontja, [Alaptv. átm. rend. 22. c. (2) bek.], Abtv. 26-31. §-ai

NO: 1951 óta létezik: GG 93. c. (1) bek. 4a) pontja, BVerfGG 13. § 8a) pontja, 90-95a §-ai

hasonló szabályozás

probléma / veszélyek:

- az alkotmánybíróság az egyszerű jog alkalmazásának a szakszerű-ségét (is) vizsgálja

- az alkotmányjogi panasz „szuper felülvizsgálati fokká“ válik

21.04.23 Institut für Ostrecht München 8

Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bíráskodás

5. A bírósági ítélettel szembeni alkotmányjogi panasz (2)

terápia (1):

- befogadhatóság: szűkítő értelmezés

- a panaszos: érintettség ( actio popularis; MO: ne folytatódjék „bur-kolt“ actio popularis)

- a jogorvoslatok kimerítése NO: legmagasabb fokig (formális kimerítés); az alkotmányjogi érveket

már a rendes eljárásban kell fogalmazni (érdemi kimerítés) MO: az AB eddigi esetjoga hasonló

- legfontosabb szűrő: alkotmányos jogok sérelme

NO: tényállás utal alapjog sérelmére, alkotmányjogi kérdést vet fel? MO: AB gyakorlata elkerüli a „jogállami csapdát“: jogállam, eljárási jogok; egy csapda várat még magára: általános cselekvési szabad- ság

21.04.23 Institut für Ostrecht München 9

Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bíráskodás

5. A bírósági ítélettel szembeni alkotmányjogi panasz (3)

terápia (2):

- befogadhatóság melletti szűrő: NO: elfogadási (kiválasztási) eljárás; MO: Abtv. 29. §-a?

- megalapozottság: a vizsgálat mércéje: „specifikus alkotmányjog“

probléma: újabb „jogállami csapda“: jogellenes ítélet mindig alapjogot is sért (mindenesetre az általános cselekvési szabadságot) => az ítélet jogszerűsége az alkotmánybírósági vizsgálat részévé válik => „szuper felülvizsgálati eljárás“

terápia: „specifikus alkotmányjog“-tan - NO: a BVerfG az ítélet az alkotmány mércéjén megvizsgálja, törvényi alapja figyelmen kívül marad, vizsgálat terjedelme az alapjog-korlátozás intenzitásától függ; új csapda kialakul: „önkény“ (GG 3. c.: egyenlőség) - MO: még alig gyakorlat; „specifikus alkotmányjog“ itt is alkalmazható

21.04.23 Institut für Ostrecht München 10

Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bíráskodás

6. Önkormányzati rendeletek

önkormányzati rendeletek feletti normakontroll: 2011-ig: kizárólag AB (egységes hatáskör)2012 óta: részben Kúria, részben AB (széttagolt hatáskör)

- alapelv: rendes bíróságok (Kúria): Alaptv. 32. c. (4)-(5) bek., Mötv. 136-137. §-ai, Bszt. 2. §-a- kivétel: AB: Abtv. 37. §-a

probléma: határvonal meghatározása a két hatáskör között; „jogállami csapda“ veszélye: Alaptv. 32. c. (3) bek.

terápia: NO: önk. rend. normakontroll mindig a közigazgatási b.=> nem segítMO: Abtv. 37. § (1) bek: „specifikus alkotmányjog“-tan normába való rögzítése => pontos alkalmazása, „specifikus alkotmányjog“-tan magyar dogmatikai továbbfejlesztése

21.04.23 Institut für Ostrecht München 11