Az Egyesült Államok a világgazdaságban

Néhány adat

területe:

9,8 millió km² (4.)

lakosság:

313,8 millió fő

(2012) (3.)

gyors növekedésében a bevándorlás is szerepet játszik

Néhány adat

munkanélküliségi ráta: 9,1% (2011)

inflációs ráta: 3% (2011)

külső adósságállomány: 14,7 ezer milliárd USD (2011. június)

a folyó fizetési mérleg hiánya: -600 Mrd USD (2011)

devizatartalékok: 132,4 Mrd USD (2010)

katonai kiadások: a GDP 4,06%-a (2005)

USA EU Kína India Japán

GDP (vásárló-erő-paritáson)

ezer Mrd USD

15,0 15,3 11,3 4,4 4,3

reál GDP-növekedés

%

1,5 1,6 9,5 7,8 -0,5

az egy főre jutó GDP

USD

48 100 34 000 8 400 3 700 34 300

www.cia.gov.org

A világ legnagyobb gazdaságainak teljesítménye 2011-ben

Gazdaságtörténeti korszakok

Gyarmati kor

A megosztott ország

A második ipari forradalom kora

Fellendülés és válság

Az aranykor

Visszaesés és az új gazdaság

Gyarmati korszak

a XVII. század elejétől a függetlenség kivívásáig (1776)

brit, holland, francia, spanyol gyarmatosítók

hatalmas tőke- és munkaerő- és késztermékimport Európából: vas, textil, kávé, tea, papír, cukor, bor, üveg

nyerstermékexport: prém, fa, dohány, rizs, indigó, gyapot (Nagy-Britanniába)

jellemző iparszerkezet: háziipar

A megosztott ország I.

a függetlenség kivívá-sától a polgárháborúig (1861-65)

Észak: tőkés iparosodás (külföldi tőke segítségével), növekvő városok

New York 1848-ban

Dél: ültetvényes gazdálkodás, rabszolga-tartás, hatalmas profitok

Ellentétek: rabszolgaság, hatalmas piac délen, izmosodó ipar északon

A megosztott ország II.

A második ipari forradalom kora I.

A polgárháború végétől az első világháború kitöréséig (1865-től 1914-ig)

Az egységes nemzeti piac kialakulása Infrastruktúra-építés (vasút, csatornák, távíró)

Vasúthálózat az Egyesült Államokban 1914-ben

A második ipari forradalom kora II.

Részvénytársaságok megjelenése Méretgazdaságossági előnyök kihasználása,

elektromos áram, olajipar, pénzügyek stb. Egyesülések és felvásárlások, kartellek,

versenytörvények

Fellendülés és válság I.

A két világháború közötti időszak (1914-45)

Amerikai közvetlen befektetések külföldön

Futószalagos tömegtermelés kezdete (Fordizmus)

Az USA adósból hitelezővé válik

Fellendülés, pénzügyi spekulációk, összeomlás

Ipari termelés visszaesik, óriási munkanélküliség

Hadigazdaság, nyersanyagok, az állami szerepvállalás növekszik

Fellendülés és válság II.

Az aranykor I. (A Pax Americana időszaka)

A második világháborútól az olajválságokig (1945-73)

Átállás a hadigazdaságról a normális üzletmenetre

A tömegtermelés és a tömegfogyasztás virágkora

Növekvő külföldi befektetések

Az aranykor II. (A Pax Americana időszaka) Hegemón pozíció gazdaságilag

és technológiailag és katonailag

Bipoláris világrend kialakulása, Marshall-segély

IMF, Világbank, Bretton Woods, GATT, NATO (jól szolgálták az USA érdekeit)

Olajárrobbanás, a bretton woods-i rendszer vége

A 70-es és 80-as évek kihívásai

Romló nemzetközi ver-senyképesség

Európa és Japán ver-senytárs lesz

Technológiai váltás

Információs- és kommu-nikációs technológiák (IT)

Az Egyesült Államok gazdasága az ezredfordulón

az USA II. vh utáni történetének leghosszabb gazda-sági fellendülése: 1991-2001 között töretlen

Az „új gazdaság”

a gazdasági növekedés húzóágazatai az információs-

kommunikációs technológiák

- új iparágak megjelenése (IT)

- más iparágak is felhasználják az IT-iparágak termé-keit és szolgáltatásait

- ezek az iparágak hatnak egymásra és a gazdaságot is átalakítják → új gazdaság

Az Egyesült Államok gazdasága az ezredfordulón

A 90-es évek amerikai gazdasági növekedésének jellemzői

gazdasági növekedés 1991-2007 között átlagosan évi 2,8%

gyors termelékenység-növekedés

növekvő fogyasztás

hatalmas méretű beruházási hullám

alacsony infláció és munkanélküliség

A reál GDP növekedése (1990-2007), az előző év százalékában

Termelékenység (1992-2007)

évente átlagosan 2,4%-kal nőtt

a termelékenység motorja a feldolgozóipar, amely évente átlagosan 4,1%-kal bővül

a feldolgozóiparon belül a tartós fogyasztási cikkek gyártásában következett be a legdinamikusabb fejlődés (5,3%-kal emelkedett a termelékenység)

okok: az IKT terjedése + a vállalatoknál fontos tech-nológiai, intézményi és szervezeti változások is zaj-lottak

a társaságok profitjai 1990-2007 között 7%-kal nőttek

Fogyasztás (1992-2007)

a fogyasztás átlagosan 3,6%-kal nőtt, ami meghalad-ta a GDP átlagos növekedését (3,2%)

különösen a tartós fogyasztási cikkekre fordított összegek nőttek (7%)

a háztartások megtakarításai folyamatosan csökken-tek (1990-ben a GDP 5%, 2007-ben már csak 1,5%-a)

hatalmas méretű beruházási hullám (elsősorban az új technológiákba, pl, szgép, szoftverek, kommunikációs eszközök)

Munkanélküliségi ráta (1999-2009. január)

http://www.bls.gov/

Az infláció

Az inflációs ráta alakulása az Egyesült Államokban (1991-2008)

0

1

2

3

4

5

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

http://inflationdata.com/

A dotcom-válság 2001-ben

2001-ben az USA gazdasága recesszióba fordult

a technológiai részvényeket tömörítő NASDAQ-index hatalmasat zuhant

terrortámadás → nő a bizonytalanság, a gazdasági kockázat, csökkent a fogyasztás

kérdés: az IT-szektor erősödése rövidtávú volt és a lufi 2001-ben kipukkadt?

a dotcom-válság azonban rövid ideig tartott és az iparág gyorsan visszanyerte dinamikáját

Nasdaq-index

A válság előzményei

a Fed radikális kamatcsökkentésekkel csökkenti a 2001-es események kedvezőtlen hatásait → megélén-kültek a beruházások, fellendült a gazdaság

kedvező hitellehetőségek →jelentősen nőtt a kereslet az ingatlanpiacon → az ingatlanárak emelkedtek

a bankok jelentősen növelték kockázatos hiteleik ará-nyát (subprime hitelek)

az eltérő kockázatú hitelek csomagokban való értéke-sítése révén létrejött egy másodlagos jelzálogpiac

A válság előzményei

a pénzügyi szféra gyors fejlődése és a technológiai változások → a jelzáloghitelek piaca teljességgel átláthatatlanná válik (szabályozási hiányosságok!!!)

A válság kibontakozása

2006 közepétől az ingatlanpiac telítetté vált és meg-indult az árcsökkenés: a buborék kipukkadt

az ingatlanok elárverezéséből befolyt pénz nem fede-zi a felvett hiteleket → az USA egész bankrendsze-rére kiterjedő likviditási válság

a pénzügyi válság gyorsan átterjedt a reálgazda-ságra is (gazdasági visszaesés, munkanélküliség

Gazdaságpolitikai válaszok

gazdaságélénkítő csomagok (Bush, Obama)

néhány bank és jelzáloghitel-alap részleges államo-sítása

a fogyasztóvédelem, az árnyékbankrendszer és a származtatott értékpapírok új, szigorú szabályozása

a GDP-növekedés 2009 IV. negyedévétől már pozitív, - de a ktsgvetési hiány riasztó mértékű (2009: a GDP 9%-a)- a munkanélküliségi ráta nagyon magas (2010-ben 10%)

Külkereskedelem

a külkereskedelmi mérleg 1976 óta deficites (2006-ban: -750 Mrd USD, a GDP 6%-a), a válság kibonta-kozásával azonban jelentősen csökken a hiány

kereskedelmi partnerek (2009)

NAFTA-tagállamok: Kanada (16,5%), Mexikó (11,8%)

EU (19,4%), Kína (14%), Japán (5,7%)

a legnagyobb hiány Kínával szemben áll fenn

fő oka az import jóval gyorsabb ütemű emelkedése az exporthoz képest

Külkereskedelem

a szolgáltatáskereskedelem folyamatosan többle-tet mutat, míg az áruforgalmat jelentős hiány jel-lemzi

az USA exportja a magas technológiai szintet képvi-selő ágazatokban erős (gépek, elektromos eszközök, számítógépek, gépjárművek, vegyipari termékek)

az USA importját főleg tömegfogyasztási cikkek alkotják

A külkereskedelmi mérleg hiánya az Egyesült Államokban (1992-2011)

-1 000 000

-800 000

-600 000

-400 000

-200 000

0

200 000

400 000

19

92

19

93

19

94

19

95

19

96

19

97

19

98

19

99

20

00

20

01

20

02

20

03

20

04

20

05

20

06

20

07

20

08

20

09

20

10

20

11

mill

ió U

SD

összesen

áruk

szolgáltatások

http://www.bea.gov

FDI-állomány

Amerikai tőke külföldön

Európa (57%), Latin-Amerika (18%), Kanada (7%), DK-Ázsia + Ausztrália (15%), Kelet-Európa (1%)

Külföldi tőke az USA-ban

több mint kétharmada Európából érkezik (főleg Nagy-Britannia, Hollandia, Németo.), Japán (12%), Kanada (8%)

Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC)

1989-ben alakult, a többi integrációhoz képest laza cso-portosulás, tagjai:

Ausztrália, Új-Zéland, USA, Kanada, Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Malajzia, Indonézia, Fülöp-szigetek, Brunei, Thaiföld (1989), Hongkong, Kína, Tajvan (1991), Mexikó, Pápua Új-Guinea (1993), Chile (1994), Vietnam, Peru, Oroszország (1998)

célja: kereskedelemliberalizáció, az üzleti környezet fej-lesztése, a szabadkereskedelem megteremtése

(2010-re a fejlett, 2020-ra a fejlődő országok számára)

Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA)

az USA a 80-as évekig nem érezte szükségét regionális megállapodások megkötésének

fokozódó globális verseny + EU-bővülés és a kelet-ázsiai integrációs folyamatok → az USA is integrációs lépéseket tesz

1988: USA és Kanada közötti szabad kereskedelmi egyezmény aláírása (CUSFTA)

1994: az egyezmény kiterjesztése Mexikóra → a NAFTA létrejötte (tagjai: Kanada, Mexikó, USA)

Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA)

cél: a kereskedelmi akadályok fokozatos lebontása, az ipari termékek vámjainak csökkentése (de: mg-i termé-kek, energiaszektor → érzékeny területek)

a vámmentesség a három ország területén előállított termékekre vonatkozik (eredetigazolás)

a világ össztermelésének 30%-át kitevő piac

a piacok összefonódása nem a NAFTA megalakulásával kezdődött, a XIX. század óta tart (ld. amerikai vállalatok beruházásai a térségben)

Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA)

a tagországok közti fejlettségi és méretbeli különbségek

- az USA számára: új piacok szerzése, nyersanyag-utánpótlás, beruházások létesítése (Mexikó: olajkiterme-lés, bányászat; Kanada: feldolgozóipar, szolgáltatások)

- Kanada és Mexikó számára: külkereskedelmük ¾-ét az USA-val bonyolítják + növekvő amerikai működőtőke-ál-lomány → függőség

Összamerikai Szabadkeres-kedelmi Övezet (FTAA)

az USA az egész amerikai kontinensre kiterjesztené az integrációs folyamatot

1994: Miami Nyilatkozat: 34 amerikai állam írta alá

az USA számára: 900 milliós piac, természeti erőforrá-, sok olcsó munkaerő, politikai befolyás

Latin-Amerika számára: a szabad kereskedelmi megálla-podás eredményei kérdésesek

az óriási fejlettségbeli különbségek, az ágazatonként el-térő érdekek és a latin-amerikai országok USA-ellenes-sége miatt a kezdeményezés megvalósulása kérdéses

Köszönöm a figyelmet!