Bevezető gondolatokAz előadás célja: a szakdolgozatok (tudományos

publikációk) fontosabb elemeinek, fejezeteinek,kritériumainak feldolgozása.

Mire való a szakdolgozat?

Szakdolgozat egyike a végső számonkérésnek a felsőoktatásitanulmányok végén

Melyek a szakdolgozat megírásának céljai?(Az intézmény szakdolgozattal szemben támasztott elvárásai.

Kivonatok a szakdolgozati szabályzatból)A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, szakmai tárgyakhoz kapcsolódófeladat megoldása, amelynek elkészítésével a hallgató tanúsítja:

• hogy jártas a tananyagon túlmenően a hazai- és a nemzetköziszakirodalomban.

• tanulmányaira alapozva és a szakirodalom feldolgozásával – és/vagy önállókutatómunkával kiegészítve- képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlatialkalmazására, továbbá a választott szakterületeken önálló munkavégzésére.

• A szakdolgozat segítségével a dolgozat írója felmérheti viszonyát a választottszakmájához (szakjához). A munka készítése közben képet alkothat arról,hogy mennyire képes nyitottan szemlélni környezetét, és felelősséggelelvégezni egy olyan munkát, melyet Ő választott.

• A szakdolgozat a pályakezdő önéletrajzának (vagy portfóliájának) egyiklegfontosabb eleme.

• A szakdolgozat megírása segíti a tudományos igényű publikálásalapelemeinek megismerését.

Szakdolgozat megírásának javasolt ütemezése és adminisztrációs

menetrendje

A témaválasztás igazoló adatlap benyújtása, (a már TIK-re is leadott szakdolgozati téma módosítása dékáni engedéllyel), a szakdolgozat leadása a TVSZ által rögzített határidős feladat! a határidők be

nem tartása szankciókat vonhat maga után.

Szakdolgozat megírásának javasolt ütemezése és adminisztrációs

menetrendje1. Válassz egy jó témát (tanszéki téma ajánlások (!) vagy egyeztetett egyéni

elképzelés szerinti témát),

2. A témaválasztást és a témavázlatot tisztázd a konzulens tanárral. Ad le aszakdolgozat címedet a TIK-nek (pontosan kitöltve a szükségesformanyomtatványt (témaválasztást igazoló adatlap), aláíratva azt akonzulens tanárral és a tanszékvezetővel. Határidős feladat)!

3. Töltsd le az EKF honlapjáról a szakdolgozati szabályzatot (formai éstartalmi követelményeket nézd át!!!!)

4. Kezd el a munkát, folyamatosan végezd a terepi vagy laboratóriumivizsgálatokat, habzsold (?!) a szakirodalmakat (irodalmi összegzéselőkészítése)!

5. Folytass egyéni konzultációt a témavezetőddel (a vele egyeztetettidőpontokban, a témaválasztást követő két féléven át TVSZ!)!

Szakdolgozat megírásának javasolt ütemezése és adminisztrációs

menetrendje6. Vedd fel a neptunban (számítógépes nyilvántartási rendszer) félévenként(két félév TVSZ) a kreditáláshoz szükséges szakdolgozati konzultáció c.kurzust!

7. Kezd el adatgyűjtést, a szükséges kísérleteket, terepi munkát, azanyagfeldolgozást! Írd, folyamatosan a szakdolgozatot, (a vizsgálatieredményeidet, megfigyeléseidet pontosan jegyezd fel stb.)!

8. Rendezd össze, amid van, ellenőrizd a hivatkozásokat, állítsd össze (írdmeg) a szakdolgozatot (ügyelj a formai előírásokra, betűméret, sortávolság,hivatkozások, stb.)!

9.A kész szakdolgozatot beköttetve határidőre (digitálisan is feldolgozva,pdf formátumban is mellékelve) mutasd be a konzulens tanárnak és a TIK-nek (határidő: ápr. 15, keresztfélév nov. 15.)

10.Várj a konzulensek és a bírálók minősítésére és felvetődő kérdéseire.

11. Védd meg a szakdolgozatot (prezentáció készítése)

Hogyan válasszunk témát ? A szakdolgozat témáját egy probléma köré célszerű felépíteni, így a dolgozatkészítésekor elsődleges céllá a probléma (a célkitűzésben megfogalmazottak)megoldása válik. Ennek során a minél pontosabb kifejtést, az értelmezéstmegbízhatóságát, az arányok és a fontossági sorrend betartását, a lényegkiemelését kell szem előtt tartani. A probléma felismerésének ésmegfogalmazásának, valamint megoldásának nem kell feltétlenülegybeesnie.

A téma feleljen meg az érdeklődési körünknek (kapcsolódjék atanulmányokhoz, vizsgákhoz, olvasmányokhoz, hobbi szinten végzett (vagyennél igényesebb) kutatásokhoz stb.)

A kutatási módszer legyenek kivitelezhetőek (laborháttér, az elvégzendőfeladatok metodikai kivitelezési lehetőségének gondos felmérése)

A felhasználandó források legyenek hozzáférhetőek, kezelhetők, neokozzon túl sok gondot az kutatáshoz kapcsolódó szakirodalom, anyagigény,műszerek biztosítása stb.

Hogyan válasszunk témát ? A témaválasztás kiterjedhet: szakirodalmi összegzésre,

önálló labor vagy terepmunkán alapuló kutatások (vizsgálatok)feldolgozására (élettani, rendszertani, ökológiai, humánegészségügyi problémák és prevenciós lehetőségek elemzése,parazitológiai vizsgálatok stb.). Bármelyik választott témánakfeldolgozása során a szakdolgozatnak tükröznie kell az önállómunkát, önálló gondolatok felvetését, véleménynyilvánítást stb.!

Ha a téma körvonalazódott, a következőket célszerűvégiggondolni a szakdolgozat szerzőjének.

Mennyi hasznosítható eredményt ígér a dolgozat (nemalapkövetelmény, a hasznosíthatóság nem elsősorban a tudomány,hanem a szakdolgozó szempontjából értendő)?

Mennyire aktuális a téma? (Az aktuális nem azonos a divatossal!)Milyen a téma feldolgozottsági foka (ezt tárja fel az irodalmiáttekintés, összegzés) van-e irodalma, hozzáférhető-e a szükségesanyag?

Témaválasztás segítő kitekintésTudományos kutatás vázlatos alapjai (a

tudományos kommunikáció alapfeltétele)A tudományos kutatás alapja

a célkitűzés (esetleg hipotézis) felállítása, megfogalmazása (bevezetés és célkitűzés)

▼ ► válasz, a megfogalmazott vizsgálati célokra (hipotézsisekre)(az eredményekből levonható következtetések alapján)

A kutatás tárgyának összevetése a rendelkezlésre álló irodalmakkal (szükség szerint hazai és nemzetközi) Irodalmi

áttekintés▼

Kutatási terv (szakdolgozat vázlatának) elkészítése, Az alkalmazott módszerek (műszerek stb.) meghatározása

(anyag és módszer)▼

Az eredmények kiértékelése (táplázatok statisztikai feldolgozás stb.) és ezek ereményeinek megjelenítése. (dokumentáció),

ábrák diagramok▼

Vizsgálati eredmények összegzése,következtetések levonása

A szakdolgozat címének megválasztása

A címforma lehet: a dolgozat tartalmát kifejező(leíró), a szakdolgozat következtetéseit is magában foglaló(következtetést ismertető).

A jól megválasztott cím figyelemfelkeltő, tükrözi aszakdolgozat tartalmát, elolvasásra serkentő.

A címet vizsgálatok tárgyával, és ne az eredményekkeltegyük informatívvá.

Tegyük a címet egyedivé, hogy azzal a többi hasonlótémájú cikktől kitűnjön.

Szakdolgozati konzultáció

A gyűjtemények és könyvtárak kutatása nem pótolja a konzulensekkelfolytatott megbeszéléseket (!), a dolgozat elkészítésének menetében történőtanácskérést, pl. szakirodalmi források használata, a már elvégzett munkaáttekintése, további feladatok meghatározása….. stb.

Ne csak a kész szakdolgozat bemutatásakor találkozz a konzulenstanárral! Ami már kész azon a korrigálható pontatlanságokat sem lehet

már javítani!

Néhány megszívlelendő tanács a munka megkezdése előtt

Ne hagyd az utolsó percekre munkát! A szakdolgozatot nem lehet megírni egy hét alatt („A jó munkához idő kell”).

Néhány megszívlelendő tanács a munka megkezdése előtt

Ha nem jól gazdálkodsz az időddel, bekövetkezhet! („körmödre ég a munka”)

A szakdolgozat szerkezetének felépítése

Nemzetközileg is elfogadott az alábbi formátum alkalmazása (az egyes

részfejezetek címei)

Bevezetés és célkitűzésAnyag és módszerVizsgálati eredmények Összegzés (javaslatok, következtetések)Irodalomjegyzék*köszönet nyílvánítás*mellékletekAngol nyelvű publikációk során a fenti struktúrát IMRAD formátumnak nevezik.

A szakdolgozat szerkezetének felépítése

Az IMRAD a szakdolgozat (publikáció) fő elemeinek kezdőbetűiből tevődik össze. (Introduction, Matrerials and methods, Results And Discussion)

A szakdolgozat formai követelményei (Kivonat az EKF szakdolgozati szabályzatából)

A szakdolgozat szöveges részének formai követelményei

A szakdolgozat terjedelme írásos munka esetén – ha aszakfelelős másképp nem rendelkezik - minimum 25 gépeltoldal mellékletek nélkül!A szakdolgozatot szövegszerkesztővel kell készíteni, A/4-esfehér papírra.Betűtípus: Times New Roman betűtípus.Betűméret: a szöveg 12-es, a jegyzet 10-es betűméretű.Sortávolság: másfeles sortávolság.Margó: baloldalon 3 cm-es margó, a többi 2,5 cm.Szöveg igazítása: sorkizárt. A fejezetek címe középre, atöbbi cím a baloldalra kerüljön.A fejezetek, alfejezetek stb. élesen különüljenek el aszövegrésztől (pl. a betűnagyság megváltoztatásán túl,félkövér, vagy dőlt szedés, stb.) előttük és utánuk egy-egysor maradjon üresen.

A szakdolgozat tartalmi követelményei

Alapkövetelménya szakmai hibák (tévedések) elkerülése

(megfelelő szakkifejezések, tudományosnevezéktan (nomenclatura) helyes, következeteshasználata, tudományos nevek helyes írása, etikainormáknak a betartása megfelelő hivatkozás,lábjegyzetek stb.)!

Egyéb tartalmi elvárások:A szakdolgozat felépítése legyen egyértelmű

és logikus (build logical stucture)

A szakdolgozat legyen pontos és érthető,(írjunk érthetően: write clearly, write accurately)

A szakdolgozat külső megjelenésének formai követelményei

(Kivonat az EKF szakdolgozati szabályzatából)

A szakdolgozatot – ha a szakfelelős másképp nemrendelkezik - egy nyomtatott példányban kell benyújtani,illetve feltölteni az erre kialakított elektronikus felületre(pdf formátumot a hallgató tölti fel!)

A nyomtatott példányt a védés után visszakapja ahallgató!

A kötött példányt fekete színű kemény kötésben kellbenyújtani.

A borító középen a „SZAKDOLGOZAT” felirat, jobb oldaltalul a szerző neve, legalul középen a benyújtás éve.

Adatgyűjtés (irodalmazás), irodalmi adatok gyűjtése (áttekintése)

Alapkövetelmény a szakdolgozat témájához kacsolódó szakirodalmi adatoknak, kutatókhoz köthető módszereknek, átvett részeknek, vizsgálati

eredményeknek, grafikonoknak, ábráknak, képeknek stb. felhasználása esetén a pontos szövegközi és bibliográfiai forráshivatkozás!

Adatgyűjtés irodalmazás és hivatkozások

Adatgyűjtési káosz elkerülése Ennek egyik alapja az, hogy ha találsz egy szakcikket,

vagy szakkönyvet, melyet fontosnak találsz a dolgozatodszempontjából, és ennek adataira, tartalmára hivatkoznikívánsz, már az anyaggyűjtési fázisban feltétlenül jegyzed fel azbibliográfia összeállításához szükséges adatokat:

A mű (szakcikk,) szerzője (szerzői), megjelenés éve, a mű pontoscíme, a kiadó adatai, oldalszám (lehetőleg az eredeti munkárahivatkozz, a már többször közölt irodalomjegyzéki adatok, nemminden esetben pontosak!)

A bibliográfia összeállításához szükséges adatokat ne utólagpróbáld visszakeresni!

A kész szakdolgozat esetében ismételten ellenőrizd lehivatkozásokat, a források megjelenítését, (főleg szó szerintidézés esetén) nehogy gondok adódjanak a szerzői jogokkal!

A szakdolgozat megírása az egyes részfejezetek tartalmi vonatkozásaiBevezetés és célkitűzés

„A bevezetés szakdolgozat tartalmi részének felvezetője”.

(Mit, Miért?) Milyen témát választottunk, miért a választotttémakörnek a feldolgozására irányult a figyelmünk, milyen célokvezéreltek a témaválasztásban a szakdolgozat elkészítésében)

Feladata, hogy megindokolja az elvégzett munka aktualitását, atisztázza a szakdolgozó célkitűzéseit, bemutassa a vizsgálatokhátteret, megvilágítsa a vizsgálat tárgyát és szükségességét

A bevezetésben a szakdolgozat témaköréhez tartozó (releváns)szakirodalmakat röviden fel kell (lehet) sorolni. Ismertetni kell(lehet), hogy az adott témakörből milyen eredmények vannak(és/vagy milyen hiányosságok találhatóak még).

Összegezve: A bevezetésben világosan fogalmazzuk meg kutatásicéljainkat, az irodalmi áttekintésben feltárt szakirodalmiadatokkal pedig készítsük fel az olvasót a szakdolgozateredményeink és következtetéseink befogadására, megértésére.

Anyag és módszer

A fejezetnek teljes képet nyújtania azokról a kísérleti, analitikai és statisztikai módszerekről, amelyeket munkánk (a szakdolgozat elkészítése) során

alkalmaztunk (Mit, hogyan, hol, mikor, mivel kutatunk).

Anyag és módszer

Ha a vizsgálataink során alkalmazott kísérletek vagy módszerekvalamelyike már publikálásra került, akkor elégséges csak hivatkozni azeredeti forrásra, (szerző, év) a szövegközi környezetben, és/majd azirodalomjegyzékben.

Részletesen ismertessük: A mintavételezés (vagy kísérlet) módját, helyét(mintavételi terület, gyűjtőhelyek), a mintavételezések idejét, ésidőtartalmát, a mintavételezések (kísérletek) számát, a mintavételezési(vagy kísérleti) körülményeket, a mérések eredményeinek kiértékelésénélalkalmazott statisztikai módszereket.

Hasonlóan dolgozzuk fel a kontrollként alkalmazott vizsgálatieredményeket is (ha van ilyen).

Az alkalmazott mérőeszközök (műszerek), ismertetésekor közölni kell, aműszerek pontos megnevezését (típusszámát ha van), a gyártót, aszármazási országot is. [A vizsgálati eredmények pontosságát (és/vagy ahibalehetőségeket), az alkalmazott műszerek is befolyásolják]. Rávilágításaz alkalmazott módszerek előnyeire és korlátaira

Eredmények értékelése

A fejezet az elvégzett munka eredmények összegzéséreszolgál. Amennyiben irodalmi összegzés a választotttémakör, akkor irodalmi és saját eredményekösszevetésének módszerét is alkalmazhatjuk

Az eredmények ismertetésekor a szakdolgozatdokumentálására szolgáló táblázatokra, ábrákra kelltámaszkodni.

Az eredmények ismertetése és értékelése soránhasználjunk múlt és jelen időt. Múlt időt a kapotteredmény ismertetésére, és jelen időt annakértelmezésére, vagy más eredménnyel történőösszevetésre

Eredmények értékeléseA szakdolgozat dokumentáltsága (táblázatok, ábrák illusztrációk)

A dokumentációk: táblázatok, ábrák, diagramok, folyamatábrák,(fotók, vagy egyéb illusztrációk) szemléletesebbé ésértelmezhetővé teszik a szakdolgozatot, megkönnyítik azeredmények kiértékelését.a számszerű statisztikai adatok értelmezését segítik aszakdolgozatban közölt grafikus ábrázolások (kördiagram,oszlopdiagram, vonaldiagram stb.) és a folyamatábrák.Az ábrákra és táblázatokra a szövegben minden esetbenhivatkozzunk. Ezért minden ábrát és táblázatot lássuk el címmel,és számozzuk be azokat. A táblázatokat és ábrákat különszámozzuk.!Az ábrák és táblázatok hivatkozásának és közlésének ajánlottmódja, hogy ha először utalunk rá, tisztázzuk, hogy miértközöljük, ezt követően bemutatjuk, majd végül magyarázzukazokat.

Összegzés, Következtetések

Összefoglalják és magyarázzák kutatás főbb eredményeit. Itt fogalmazhatjuk meg eredményeink fontosságát és további

tervezett kutatási irányokat.

Köszönetnyilvánítás, mellékletek (függelékek)

Köszönetet nyilváníthatunk szakdolgozati munkánkatsegítőknek, a konzulensnek, laboránsoknak, adatokatszolgáltató, munkánkat segítő külső szakembereknek, aszakdolgozat elkészítéséhez anyagi forrást biztosítószemélyeknek, alapítványoknak stb. (ha van ilyen),névvel, feltüntetve (erkölcsi kötelesség!).

A köszönetnyilvánításban résztvevő külső személyekettájékoztassuk előre, hogy köszönetet kívánunk mondani.Jóváhagyásukat is kérjük ki (Nevük megemlítésévelfelelősséget vállalnak a szakdolgozattal!).

Mellékletek, Függelék

A függelék a téma megértéséhez nem feltétlenül szükséges,

de mégis segítséget nyújtó adatokat tartalmazza.

Ilyenek, pl.: kérdőívek, fotók, térképek, olyan táblázatok,

amelyeket a szövegközi környezetben nem közlünk, stb.

A függelékeket sorszámozzuk, és cikkünkben hivatkozunk

rá.

A szakdolgozat (publikációk) írásának etikai vonatkozásai

Plágium: szellemi tolvajlás, más művének közlése sajátnév alatt, a mű alapgondolatának vagy részleteinekfelhasználása a szerzőre való hivatkozás nélkül" (MagyarÉrtelmező Szótár)

A lényeg: érezd és tartsd tiszteletben a határt a “közös”,a “másé” és a “saját” között, akár témáról,megközelítésről, akár szóhasználatról van szó.

A szakdolgozat (publikációk) írásának etikai vonatkozásai

Szabály egyszerű: idézz bátran, bármikor, bármit – erről szólnak a szakkönyvek, tudományos publikációk és az internet – viszont mindig jelöld meg a forrást, bármiről is legyen szó. Ha pedig

teljes szöveget veszel át mástól, kérj engedélyt az eredeti szerzőtől minden esetben.

A szakdolgozat (publikációk) írásának etikai vonatkozásai

Kerüljük (etikailag nem elfogadott!)

kopipészt: változtatásnélküli másolás, forrásmegjelölésnélkül

részleges kopipészt: saját darabokkal, kiegészítettátmásolás forrásmegjelölés nélkül

paraphrase (átírás), teljesen átírt szöveg más ötletéreépülve, forrásmegjelölés nélkül.

A szakdolgozat (publikációk) írásának etikai vonatkozásai

Szakdolgozat címfelirattal, ha a bíráló (lektor) vagy konzulens következetesen feltölti és leellenőrzi a hozzá kerülő szakdolgozatokat, előbb-utóbb (gyorsan, vagy

akár több év távlatában is) felbukkanhat egy kétes egyezőség (ha pedig a konzulens sok éven át töltöget, nincs sok esélyük az ollókezű Edwardoknak).

Felhasznált,irodalomBősze P, Palkovits M.: Tudományos közlemények írása, szerkesztése ésértékelése. Budapest: NOK Kiadó, 2006. 170 p.Bősze P, : Tudományos közlemények írása, szerkesztése: útmutató a szerzőkés olvasók számára. Magyar Orvosi Nyelv 2001, 1:2Hames, I.: Peer review and manuscript management in scientific journals.Malden: Blackwell Publishing, 2007. 293 p.Az impakt faktorok (IF) kezelése. MTMT/KPA segítség [Internet]. Budapest:Magyar Tudományos Művek TáraSzabványos bibliográfiai-leírások. A Központi Könyvtár Letölthető anyagok[Internet]. Budapest: Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár [megnézve:2010.06.22.]. Majoros Pál: Kutatásmódszertan, avagy hogyan írjunk könnyen, gyorsan jódiplomamunkát? Nemzeti tankönyvkiadó Rt., Budapest 1997Tomcsányi Pál: Általános Kutatásmódszertan Kiadó: Szt. István Egyetem,Gödöllő, 2000Malmfors B., Gransworthy P., Grossman M.: Writing and presentingScientific papers, Nottingham University Press, 2004Robert A. Day: How to write and publish a scientific paper. Oryx Press, 1998A tudományos közlések alapkérdései Vasas Lívia, PhD. lvasas@lib.sote.hu