Az ember okozta Az ember okozta kköörnyezetkrnyezetkáárosodrosodáássKKéészszíítette: tette: FeketeFekete--KertKertéészsz IldikIldikóó

ÜÜveghvegháázhatzhatáássÜÜveghvegháázhatzhatáásnak nevezzsnak nevezzüük azt a jelensk azt a jelensééget, amely sorget, amely soráán a n a napsugnapsugáárzrzáás be tud hatolni egy adott rendszerbe (pl. egy vals be tud hatolni egy adott rendszerbe (pl. egy valóódi di üüveghvegháázba, vagy a Fzba, vagy a Fööld lld léégkgköörréébe), de a felszbe), de a felszíínrnrőől visszasugl visszasugáárzott rzott energia egy renergia egy réésze nem jut ki belsze nem jut ki belőőle, mert a kle, mert a küülslsőő hathatáárolrolóó fal fal ((üüveghveghááz esetz esetéén az n az üüveg, a Fveg, a Fööld esetld esetéén a ln a léégkgköörben megtalrben megtaláálhatlhatóóüüveghvegháázhatzhatáássúú ggáázok) nem engedi ki.zok) nem engedi ki.AzAz üüveghvegháázhatzhatááss a la léégkgköör r hhőőmegtartmegtartóó tulajdonstulajdonsáága, ami szga, ami száámos mos dologtdologtóól fl füügg: agg: a NapNap sugsugáárzrzáássááttóól, azl, az üüveghvegháázhatzhatáássúú ggáázokzok lléégkgkööri ri koncentrkoncentráácicióójjááttóól, illetve az atmoszfl, illetve az atmoszfééra sra sűűrrűűssééggééttőől.l.Az Az üüveghvegháázhatzhatáás kialakuls kialakuláássáának meghatnak meghatáározrozóó mozzanata az, mozzanata az, amikor a visszaveramikor a visszaverőőddéés sors soráán az energia jellege megvn az energia jellege megvááltozik: ltozik: fféénybnybőől hl hőőenergia lesz. A henergia lesz. A hőőenergia egy renergia egy réésze pedig sze pedig benntrekedbenntreked, , ezezéért a belsrt a belsőő ttéér felmelegszik.r felmelegszik.Az Az üüveghvegháázhatzhatáás ns néélklküül a Fl a Fööld felszld felszíínnéén n áátlagosan 30 fokkal tlagosan 30 fokkal alacsonyabb lenne az alacsonyabb lenne az áátlaghtlaghőőmméérsrsééklet. Jelenleg azonban az a klet. Jelenleg azonban az a problproblééma, hogy a lma, hogy a léégkgköör legfontosabbr legfontosabb üüveghvegháázhatzhatáássúú ggáázzáának, a nak, a szszééndioxidnak a koncentrndioxidnak a koncentráácicióója a fosszilis energiahordozja a fosszilis energiahordozóók k eleléégetgetéése miatt nagy se miatt nagy üütemben ntemben nöövekszik, ezvekszik, ezéért a lrt a léégkgköör tr túúl sok hl sok hőőt t tart vissza, tart vissza, éés s íígy felmelegszik.gy felmelegszik.Az Az üüveghvegháázhatzhatáás ks köövetkezmvetkezméénye anye a globglobáális felmelegedlis felmelegedéés, ami s, ami pedig klpedig klíímavmavááltozltozááshoz vezet. A klshoz vezet. A klíímavmavááltozltozáás egyes fs egyes fööldrajzi ldrajzi helyeken, mint phelyeken, mint pééldldáául Eurul Euróópa vagy pa vagy ÉÉszakszak--Amerika, akAmerika, akáár lehr lehűűlléést is st is jelenthet.jelenthet.

ÜÜveghvegháázhatzhatááss

ÜÜveghvegháázhatzhatáást st okozokozóó ggáázok: zok: metmetáán, n, dinitrogdinitrogéénn--oxidoxid, fluorozott , fluorozott szszéénhidrognhidrogéének nek ((HFCHFC--kk), ), perfluorperfluor--katbonokkatbonok ((PFCPFC--kk), ), teltelíített freonok tett freonok ((CFCCFC--kk), tel), telíítetlen tetlen freonok (freonok (HCFCHCFC--kk), ), halonokhalonok, v, víízgzgőőz.z.

Az Az ééghajlatra termghajlatra terméészetes szetes éés emberi ts emberi téényeznyezőők is hatnak. A legfontosabb termk is hatnak. A legfontosabb terméészeti hatszeti hatáások: a Fsok: a Fööld ld ppáályaelemeinek vlyaelemeinek vááltozltozáása sa éés a vulks a vulkááni tevni tevéékenyskenyséég. Az emberi tg. Az emberi téényeznyezőők kk köözzüül a legkiemelkedl a legkiemelkedőőbb az bb az üüveghvegháázhatzhatáássúú ggáázok kibocszok kibocsááttáása. Az ipari forradalom sa. Az ipari forradalom óóta az ta az üüveghvegháázhatzhatáássúú ggáázok koncentrzok koncentráácicióója ja jelentjelentőősen megnsen megnöövekedett a lvekedett a léégkgköörben. Mrben. Mííg 1850g 1850--ben a lben a léégkgkööri szri széénn--dioxid koncentrdioxid koncentráácicióómegkmegköözelzelííttőőleg 280 leg 280 ppmppm volt, ugyanez az volt, ugyanez az éértrtéék 1996k 1996--ban mban máár 365 r 365 ppmppm, mely , mely ééves szinten 0,5%ves szinten 0,5%--os os nnöövekedvekedéést jelent. Az elst jelent. Az előőrejelzrejelzéések szerint tovsek szerint továábbi nbbi nöövekedvekedéés vs váárhatrhatóó, ahogy az , ahogy az áábrbráán is ln is láátszik. tszik.

GlobGlobáális felmelegedlis felmelegedééss

A globA globáális felmelegedlis felmelegedéés egy jelenleg s egy jelenleg vvéégbemengbemenőő folyamat, mely veszfolyamat, mely veszéélyt jelent a Flyt jelent a Fööld ld lakosslakossáággáára, ezra, ezéért az ENSZ rt az ENSZ ééghajlatvghajlatvááltozltozáással ssal foglalkozfoglalkozóó kormkormáányknyköözi testzi testüülete lete ((IntergovernmentalIntergovernmental Panel Panel onon ClimateClimate ChangeChange, , IPCC) rendszeresen vIPCC) rendszeresen véégez kutatgez kutatáásokat. sokat. ElsElsőősorban a szsorban a széénn--dioxid kibocsdioxid kibocsááttáást st éés annak s annak hathatáásait vizsgsait vizsgááljljáák. Az IPCC elk. Az IPCC előőrejelzrejelzéései sei alapjalapjáán 6 fn 6 fééle kibocsle kibocsááttáási forgatsi forgatóókköönyvet adtak nyvet adtak ki, azzal a cki, azzal a cééllal, hogy elllal, hogy előőrejelzrejelzéést kst kéészszíítsenek tsenek 21002100--ig. ig.

GlobGlobáális felmelegedlis felmelegedééss

A globA globáális felmelegedlis felmelegedéés hats hatáásaisaiA globA globáális felmelegedlis felmelegedéés okozta hatalmas js okozta hatalmas jéégmezgmezőők lassk lassúúolvadolvadáássáának eredmnak eredméényeknyekéént megemelkedett tengerszint sznt megemelkedett tengerszint száámos mos orszorszáágban okoz majd katasztrgban okoz majd katasztróóffáákat. A legjelentkat. A legjelentőősebb nagy sebb nagy kiterjedkiterjedééssűű éés ts tööbb mbb mééter vastagster vastagsáággúú jjéégtakargtakaróók Grk Gröönlandon (7 nlandon (7 mmééter) ter) éés a nyugati s a nyugati AntarktiszonAntarktiszon (5(5--7 m7 mééter) talter) taláálhatlhatóók. Elk. Előőbbi bbi felmelegedfelmelegedéése aggasztse aggasztóóan gyorsul.an gyorsul.

A tengerek szintjA tengerek szintjéének megemelkednek megemelkedéése belse belááthatatlan emberi thatatlan emberi vesztesveszteséégeket okozhat tulajdonkgeket okozhat tulajdonkééppen bppen báárhol a vilrhol a viláágon, fgon, főőkkéént nt azonban a fejlazonban a fejlőőddőő orszorszáágok alacsonyabban fekvgok alacsonyabban fekvőő terterüületein, mint pl. letein, mint pl. Bangladesben, DBangladesben, Dééll--KKíínnáában, de a tengerszintnban, de a tengerszintnéél ml méélyebben elterlyebben elterüüllőőeureuróópai pai áállamokban is (Belgium, Hollandia, llamokban is (Belgium, Hollandia, ÉÉszaknyugatszaknyugat--NNéémetorszmetorszáág).g). JelentJelentőős ks köörnyezeti katasztrrnyezeti katasztróóffáákkal kell szkkal kell száámolni a molni a sarkvidsarkvidéékektkektőől egl egéészen a trszen a tróópusokig.pusokig.A termA terméészetes szetes ééllőővilviláág pusztulg pusztuláása az sa az ééletszletszíínvonal zuhannvonal zuhanáássáát t éés s hatalmas gazdashatalmas gazdasáági vesztesgi veszteséégeket okozhat, fgeket okozhat, főőkkéént a nt a legszeglegszegéényebb nyebb éés a fejls a fejlőőddőő orszorszáágokban.gokban.

ErdErdőőirtirtááss

AzAz erderdőőirtirtááss azaz erderdőőknekknek a szakszera szakszerűű erderdőőgazdgazdáálkodlkodáás, s, úújratelepjratelepííttéés ns néélklküüli elpusztli elpusztííttáása. Az erdsa. Az erdőőirtirtáás s aa fakitermelfakitermeléés, as, a mezmezőőgazdasgazdasáágitergiterüületekletek nnöövelveléése, se, azaz urbanizurbanizáácicióó nnöövekedvekedéése miatt vilse miatt viláágszerte gyorsul. A gszerte gyorsul. A trtróópusipusi esesőőerderdőőkk éégetgetéése nemcsak az adott terse nemcsak az adott terüületen leten vezetvezet öökolkolóógiai katasztrgiai katasztróóffáához, hanem a hoz, hanem a felszabadulfelszabadulóó szszéénn--dioxiddioxid nagyban hozznagyban hozzáájjáárul arul a globglobáális lis felmelegedfelmelegedéésisi vváálslsáághoz.ghoz.A kA köövetkezvetkezőő terterüületeken nagyban folyik a fakitermelleteken nagyban folyik a fakitermeléés, s, erderdőőéégetgetéés: Indons: Indonéézia, Thaifzia, Thaifööld, ld, MalMaláájziajzia, Braz, Brazíília, lia, Banglades, KBanglades, Kíína, Srna, Sríí Lanka, Laosz,NigLanka, Laosz,Nigééria, Libria, Libééria, ria, Guinea Guinea éés Ghs Gháána.na.A vilA viláágmgmééretretűű öökolkolóógiai katasztrgiai katasztróófa elkerfa elkerüülléése se éérdekrdekéében le kellene ben le kellene áállllíítani a tovtani a továábbi erdbbi erdőőirtirtáást.st.

TTúúllegeltetllegeltetééss

A tA túúllegeltetllegeltetééss a legela legelőő áállateltartllateltartóókkéépesspessééggéénnéél nagyobb l nagyobb áállatlllatléétsztszáám m tarttartáása sa –– kköönnyen tnnyen töönkreteheti a nkreteheti a nnöövvéényzet struktnyzet struktúúrráájjáát, szt, széélslsőőssééges ges esetben a gyep zesetben a gyep záárróóddáása hisa hiáányossnyossáá vváálik, lik, cscsöökken a fajszkken a fajszáám, lm, lááthatthatóóvváá vváálik a lik a csupasz talajfelszcsupasz talajfelszíín, ami kedvez a gyomok n, ami kedvez a gyomok éés a bokrok elszaporods a bokrok elszaporodáássáának, meg az nak, meg az ereróózizióónak. nak.

TTúúlhallhaláászszááss

ÓÓceceáánbiolnbiolóógusok szerint a tengerekre jelentett gusok szerint a tengerekre jelentett legnagyobb veszlegnagyobb veszéély ma a tly ma a túúlhallhaláászszáás. A hal s. A hal iriráánti nti éétvtváágyunk nagyobb, mint amennyit az gyunk nagyobb, mint amennyit az óóceceáánok nok öökolkolóógiai hatgiai hatáárai megengednek. rai megengednek. Mindez hihetetlen pusztMindez hihetetlen pusztííttóó hathatáással van a tenger ssal van a tenger öökoszisztkoszisztéémmáájjáára. A tra. A túúlhallhaláászszáás nagyon komoly s nagyon komoly vvááltozltozáásokat idsokat idééz elz előő az az óóceceáánjainkban.njainkban.ÓÓririáásisihajhajóók a legmodernebb eszkk a legmodernebb eszköözzöökkel felszerelve kkel felszerelve hajszhajszáálpontosan bemlpontosan beméérik rik éés kifogjs kifogjáák a k a halcsapatokat. Ezek a hajhalcsapatokat. Ezek a hajóóflottflottáák halk haláászatukkal szatukkal kibillentettkibillentettéék az k az óóceceáánok nok öökolkolóógiai egyensgiai egyensúúlylyáát. t. Ahogy a nagyobb halak fokozatosan Ahogy a nagyobb halak fokozatosan kipusztulnak, a kisebb halak vkipusztulnak, a kisebb halak váálnak clnak céélponttlponttáá. .

KKöörnyezetszennyezrnyezetszennyezééss

A kA köörnyezetszennyezrnyezetszennyezéés az emberi ts az emberi táársadalom rsadalom kköörnyezetrnyezetéének kedveznek kedvezőőtlen irtlen iráánynyúú megvmegvááltoztatltoztatáása, a sa, a kköörnyezeti elemek, levegrnyezeti elemek, levegőő, v, vííz, talaj elz, talaj előőnytelen nytelen öösszetsszetéételtel--vvááltozltozáássáával val éés mins minőősséégromlgromláássáával jval jáárróótevtevéékenyskenyséég, illetve jelensg, illetve jelenséég vagy maga az elg vagy maga az előőnytelen nytelen öösszetsszetéételtel--vvááltozltozáást st éés mins minőősséégromlgromláást okozst okozóó anyag. A anyag. A kköörnyezetszennyezrnyezetszennyezéés lehet fizikai (zajszennyezs lehet fizikai (zajszennyezéés, s, hhőőszennyezszennyezééss, f, féényszennyeznyszennyezéés), ks), kéémiai (szennyvmiai (szennyvííz, z, talajszennyeztalajszennyezéés, ts, túúlzott lzott agrokemizagrokemizáállááss), vagy biol), vagy biolóógiai giai termterméészetszetűű (mesters(mesterséégesen gesen áátalaktalakíított (ptott (pééldldáául GMO) ul GMO) vagy tvagy táájidegen jidegen ééllőőlléények alkalmaznyek alkalmazáása).sa).LegLegááltalltaláánosabb tnosabb tíípusai: kpusai: kááros szennyezros szennyezőőanyagok anyagok kibocskibocsááttáása, lsa, léégszennyezgszennyezéés, vs, víízszennyezzszennyezéés s éés s talajszennyeztalajszennyezéés.s.

PeszticidekPeszticidek hasznhasznáálata a lata a mezmezőőgazdgazdáálkodlkodáásbansban

FelhasznFelhasznáált forrlt forráásoksokhttp://http://www.alternativenergia.huwww.alternativenergia.hu//wpwp--contentcontent//uploadsuploads/2010/06//2010/06/uveghaz.jpguveghaz.jpg

http://http://hu.wikipedia.orghu.wikipedia.org//wikiwiki//ÜÜveghvegháázhatzhatáássúú_g_gáázokzokhttp://http://hu.wikipedia.orghu.wikipedia.org//wikiwiki//ÜÜveghvegháázhatzhatáásshttp://greenpeace.hu/kampany/energia_es_klima/mit_jelent_az_uveghttp://greenpeace.hu/kampany/energia_es_klima/mit_jelent_az_uveghazhathazhatasasFeilerFeiler JJóózsef, zsef, FidrichFidrich RRóóbert, Patbert, Patóó Zsuzsanna (2003) Zsuzsanna (2003) ÉÉghajlatvghajlatvááltozltozáás, s, GlobalizGlobalizáácicióós fs füüzetek 4. zetek 4. Butler Butler RhettRhett A.(2006) A.(2006) „„World World carboncarbon dioxidedioxide emissionsemissions byby regionregion, , referencereferencecasecase, 1990, 1990--20302030”” Mongabay.comMongabay.com, , TropicalTropical RainforestsRainforests and and thethe PerilsPerils TheyTheyFaceFace http://http://rainforests.mongabay.comrainforests.mongabay.com/09/09--carbon_carbon_emissions.htmemissions.htmIPCC IPCC ClimateClimate ChangeChange (2007) (2007) MitigationMitigation of of ClimateClimate ChangeChange, , ContributionContribution ofofWorkingWorking Group III Group III toto thethe FourthFourth AssessmentAssessment of of thethe IPCC, IPCC, SummarySummary forforPolicy Policy MakersMakers, Paris , Paris www.ipcc.chwww.ipcc.chIPCC IPCC ClimateClimate ChangeChange (2007) (2007) MitigationMitigation of of ClimateClimate ChangeChange, , ContributionContribution ofofWorkingWorking Group III Group III toto thethe FourthFourth AssessmentAssessment of of thethe IPCC, IPCC, SummarySummary forforPolicy Policy MakersMakers, Paris, Paris www.ipcc.chwww.ipcc.chhttp://http://greenpeace.hugreenpeace.hu//kampanykampany/energia_es_/energia_es_klimaklima/mit_jelent_az_/mit_jelent_az_uveghazhatuveghazhatasas

FelhasznFelhasznáált forrlt forráásoksokhttp://http://stop.hustop.hu//articlesarticles//article.phparticle.php??idid=91608=91608http://hu.wikipedia.org/wiki/Erdhttp://hu.wikipedia.org/wiki/Erdőőirtirtáásshttp://http://www.alternativenergia.huwww.alternativenergia.hu//wpwp--contentcontent//uploadsuploads/2009/11/amazon_/2009/11/amazon_deforestationthumbnail.jpgdeforestationthumbnail.jpghttp://http://www.tankonyvtar.huwww.tankonyvtar.hu//mezogazdasagmezogazdasag/vedett/vedett--erzekenyerzekeny--080906080906--227227http://http://zoldhullam.blog.fn.huzoldhullam.blog.fn.hu//filesfiles//wwfwwf//tullegeltetesFN.jpgtullegeltetesFN.jpghttp://http://www.fenntarthatofejloves.netwww.fenntarthatofejloves.net//wpwp--

contentcontent//uploadsuploads/2007/05//2007/05/fenekhalaszfenekhalasz_halo2.jpg _halo2.jpg http://http://www.elhetoelet.huwww.elhetoelet.hu//categorycategory//cimkcimkéékk/t/túúlhallhaláászszáásshttp://greenpeace.hu/index.php?m=kampany&alm=3&sub=5&lap=174&id=http://greenpeace.hu/index.php?m=kampany&alm=3&sub=5&lap=174&id=224646http://http://hu.wikipedia.orghu.wikipedia.org//wikiwiki/K/Köörnyezetszennyezrnyezetszennyezéésshttp://http://hu.wikipedia.orghu.wikipedia.org//wikiwiki/K%C3%B6rnyezetszennyez%C3%A9s /K%C3%B6rnyezetszennyez%C3%A9s http://http://m.blog.hum.blog.hu/ma//ma/magyarasztalmagyarasztal/image/k%C3%A9zi%20permetez%C3%A/image/k%C3%A9zi%20permetez%C3%A9s.jpg 9s.jpg