Az európai integráció története

Az európai integráció története

9. előadás

Tervek a 70-es évek elején – válsághangulat az évtized végén

• Kísérlet a politikai együttműködés elmélyítésére – Davignon-jelentés

• Helsinki-folyamat

• A pénzügyi – és olajválság hatása a közös valuta megteremtésére

• Az EK déli bővítése

Kísérlet a politikai együttműködés elmélyítésére – Davignon-jelentés

• 1969 – Hágai csúcsértekezlet• 1970. október – A politikai együttműködés első lépései:

Davignon-jelentés – „Európa politikai egyesítésének lehetséges területeiről”

• A jelentés egy laza együttműködési keret kialakítását javasolta.– A külügyek vezetői évente kétszer találkozzanak – aktuális

külpolitikai kérdések– Bármely tagállam által fontosnak tartott külpolitikai kérdés

napirendi téma lehet– A tárgyalt témákról konzultálni kell a Bizottsággal és jelentést

kell küldeni az Európai Parlament illetékes bizottságának.– A tagországok teremtsék meg az együttműködés minimális

szervezeti feltételeit.

• Európai Politikai Együttműködés

• Hatékonyabbá vált a tagországok külpolitikai együttműködése

• Az ENSZ-ben megnövekedett az együttszavazások aránya

HELSINKI

• 1975. augusztus 1. Helsinki értekezlet (32 európai és 2 tengeren túli állam (USA, Kanada) – „európai békekódex”1. Az európai biztonsággal összefüggő kérdésekben2. Gazdaság, tudomány és a technika területén3. A humanitárius és emberjogi kérdésekben4. A földközi tengeri biztonsággal és

együttműködéssel kapcsolatban5. Az értekezletet követő intézkedések

meghozatalában.

1. Az államközi együttműködés 10 alapelve: államok egyenjogúsága – a fenyegetés és az erőszak alkalmazásától való tartózkodás – határok sérthetetlensége – területi integritás – vitás kérdések békés rendezése – belügyekbe való be nem avatkozás – emberi jogok – népek egyenjogúságának és önrendelkezésének joga – államok együttműködése – népek közötti kölcsönös bizalom elve

2. Gazdasági kapcsolatok bővítése, szociális haladás, ipari kooperáció, tudományos kutatás, környezetvédelem

3. A keleti blokk zártságának oldására törekedtek, alapvető emberi jogok biztosítása, polgárok szabad mozgása…

4. A Földközi-tenger térségét a biztonság és együttműködés területévé kívánta változtatni.

5. Utókonferenciák – Belgrád 1977/78, Madrid 1980/83, Bécs 1986/89

• Hallstein-doktrína feladása (Willy Brandt – 1969-74)– 1973 a két német állam felvétele az ENSZ-be

• Keleti szerződések megkötése– 1970. augusztus 12. – szovjet-német

szerződés– Német-lengyel szerződés

A pénzügyi- és olajválság hatása a közös valuta megteremtésére

• 1969-ig pénzügyi stabilitás• A Bretton Woods-i rendszer hanyatlása (Az USA

csökkenő gazdasági ereje, Vietnámi háború - infláció)• 1970 ősz – Werner-terv (Pierre Werner) – a Közösség

valutauniójának terve – 3 szakaszban:– A tagországok valutáinak a tőkemozgások teljes liberalizációja

melletti szabad átválthatóságára– A közös valuta bevezetése érdekében a valutaárfolyamok

„teljes és visszavonhatatlan rögzítésére”– Monetáris tartalékalap-képzésére a fizetési mérlegek

stabilizálása érdekében– A tagországok gazdasági és pénzügyi politikájának

koordinálására

• Első szakaszhatár: 1971. január 1. – 1973. december 31.

• Bretton-woods-i pénzügyi rendszer felmondása – a nemzetközi pénzügyi rendszer összeomlása

• Lekerül a napirendről a monetáris unió megvalósítása - válságkezelés

• 1971. december – Smithonian-egyezmény– IMF intézkedés - +/-4,5%-os sáv a lebegtetéshez

• „valuta-kígyó” +/-2,25%-os sáv; „kígyó az alagútban”• 1973 október OPEC tagállamok 3-ről 12 $-ra emelték a

nyersolaj hordónkénti árát.

• A Közösség gazdasági fejlődése az 1973-83 között időszakban lelassult.

• A gazdasági növekedés 4,8%-ról 1,9%-ra csökkent, a munkanélküliség 2,2%-ról 6%-ra emelkedett, az infláció 4,7%-ról 11,8%-ra emelkedett.

• 1979. márciusától Európai Pénzügyi Rendszer (EMS)– Közös árfolyam-szabályozás– Közös monetáris- és árfolyam-politika– Egy jövőbeni közös valuta reménye

• A tagállamok valutáit bizonyos határok között összekapcsolták

• Elfogadták az Európai Fizetési Egységet (ECU) – számlapénzként– Európai Pénzügyi Együttműködési Alap – a tagállamok arany-

és dollárkészleteinek 20 %-ával járultak hozzá

Az EK déli bővítése

• Politikai átrendeződés Európa déli részén (Portugália – „szegfűs forradalom 1974. április 25.); Görögország – 1974. július 23.; Spanyolország – 1975. november 5.

• EK felvétel: Görögország – 1981; Spanyolország, Portugália – 1986)– 350 milliós piac– Jelentősen elmaradott agrárgazdságok

• 1978-tól a Közösség teljes mértékben függetlenedett a nemzeti költségvetésektől

• Mansholt-terv – „Mezőgazdaság 1980” (1971-80) – a paraszti jövedelmeket a termelékenység függvényévé akarta tenni

Egyéb intézkedések

• 1974 Szociális Akcióprogram (foglalkoztatottság növelése, élet- és munkakörülmények javítása, párbeszéd kialakítása a gazdasági-szociális döntések meghozatalakor.

• 1974. december 9-10. Európai Regionális Fejlesztési Alap

• Európai Tanács (állam- és kormányfők rendszeres intézményesített találkozója évente 2-3 alkalommal)

• Elfogadták az európai parlamenti képviselők közvetlen választását– 1979 – az első közvetlen EP választás– Európai Néppárt, Európai Demokraták, Európai Szocialista Párt


10. előadás

A nagykezdeményezések évtizede – a 80-as évek

• Margaret Thatcher követelései

• Európa új erőre kap – Jacques Delors

• Az Egységes Európai Okmány

• Az EK újabb pénzügyi uniós terve

• A kelet-európai politikai rendszerek bukása

Margaret Thatcher követelései

• Hetvenes évek közepétől az európai gazdaság új erőre kap

• Margaret Thatcher (1979-90)• Nagy-Britannia „jogos ellenérték” vitája• 1979. november 29-30. EiT. dublini ülése• 1984. június: tárgyalások Párizsban – Nagy-Britannia

költségvetési hozzájárulását a felére csökkentették, 1992-ig 3,3 md ECU visszatérítése Angliának

• A francia-német együttműködés új fejezete (F. Mitterrand – H. Kohl)

Európa új erőre kap – Jacques Delors

• 1985. január 1. J. Delors az Európai Bizottság elnöke• Környezetvédelem, tudományos együttműködés (legkisebb

tagállami ellenállás)– Technikai rés növekedése– 80-as évek közepén a személyi számítógépek 80 %-a, a videó

készülékek 90%-a USA, Japán• 1985. tavasza F. Mitterand tudományos-kutatási program - Európai

Kutatáskoordináló Ügynökség (EURECA) • 1985 – Zöld Könyv – korlátlan ártámogatások megszüntetése,

világpiaci árakhoz közelítő garantált árak, mennyiségi kvóták– Környezetkímélő termelési módok bevezetése

• Javuló pénzügyi helyzet• Javuló strukturális politika

Az Egységes Európai Okmány

• Az egységes belső piac eléréséhez: A „négy szabadságelv” maradéktalan bevezetése

• 1986. február Egységes Európai Okmány elfogadása (Dánia kivételével) – először módosította a Római Szerződést– Az Európai Politikai Együttműködés beépítése– A. Egy egységes belső piac 1992. december 31-ig– B. A Közösség társadalmi-gazdasági kohéziójának növelése– C. Versenyképesség növelése (tudományos-technológiai

együttműködés)– D. európai pénzügyi rendszer erősítése– E. Egyeztetett környezetvédelmi politika– F. Az uniós intézmények demokratikus deficitjének felszámolása

• A. a korlátok fokozatos feloldása az áru, tőke, szolgáltatás, személyek szabad áramlásában

• B. a szociális tér felértékelése (Közösségi Karta – 1989: foglalkoztatás növelése, szociális partnerek közötti párbeszéd erősítése) – minősített többséggel hozott döntések bevezetése

• C. tagországok közötti műszaki-tudományos együttműködés elősegítése

• D. cél a pénzügyi unió, a közös valuta• E. természetkímélő technológiák, környezettudatos magatartás,

visszatérni a tradicionális termelési módokhoz (tájazonos)• F. több területre kiterjesztették az un. minősített többséggel hozott

határozatok számát.

Az EK újabb pénzügyi uniós terve

Werner terv – Delors-terv• A tőkeforgalom teljes körű liberalizálása• Integrált pénzügyi piacok kialakítása• Teljes valutakonvertibilitás• Az árfolyam ingadozási sávok fokozatos szűkítésén

keresztül rögzített árfolyamok megteremtése• Közös valuta• Jegybankok európai rendszerének létrehozása• Jegybank elnökök tanácsának megalakítása: pénzügyi-

politikai döntések koordinálása (politikai függetlenség)

A kelet-európai politikai rendszerek bukása

• Gorbacsovi reformok• Politikai bomlási folyamat• Modernizáció (peresztrojka), nyitás

(glasznoszty)• 1989. november 9. a Berlini Fal leomlása• 1989. november 19-21. Az új Európa Charta –

„lezártnak tekintik a II. vh után kialakult politikai megosztottságot, a konfrontáció időszakát”


11. előadás

A 90-es évek, mint az integráció történetének legmozgalmasabb

évtizede• A Maastrichti Szerződés

– A három pilléren nyugvó Európai Unió– Egységes európai piac – Egységes Európai

Gazdasági Tér– A pénzügyi unió megteremtésének lépései– A Szociálpolitikai Jegyzőkönyv– A szerződés fogadtatása

• Az agrárpolitika 1992-es reformja

A Maastrichti Szerződés• 1991. december 9-11. Európai Tanács előterjesztett javaslata• Hátrány a gazdasági integráció alacsony foka• Gazdasági, pénzügyi, politikai unióra van szükség. • A legproblematikusabb a politika unió létrehozása volt (Davignon-

jelentés)• Szükséges a pénzügyi unió második szakaszának beindítása,

közös kül- és biztonságpolitika kialakítása• 1992. február 7. Maastrichti Szerződés (módosította és tovább

fejlesztette a Római Szerződésben és az 1986-os Egységes Okmányban elfogadott működési elveket.

• Cél:– az integráció további fejlesztése és elmélyítése, a demokratikus deficit

felszámolása, a gazdasági és monetáris unió létrehozása

A három pilléren nyugvó Európai Unió

• Első pillér: a kiterjesztett jogokkal rendelkező Európai Közösségek – az integráció addig elért eredményei, – nemzetek feletti alapon való működés– Döntéshozatalában többségi elv

• Második pillér: a tagországok kül- és biztonságpolitikája (kormányközi egyezetések szintjén) – délszláv válság (Dayton 1995. november)

• Harmadik pillér: bel- és igazságügyi együttműködés (kormányközi hatáskörben)– Európai Rendőrségi Szervezet - EUROPOL– Europol Kábítószer Egység (kábítószer, nukleáris anyagok,

bevándorlás, emberkereskedelem)– Europol Konvenció (1995. július) – terrorcselekmények, pénzmosás -

információcsere– Schengeni Megállapodás (1985) (személyek szabad, korlátozástól

mentes mozgása érdekében) – külső határforgalmi ellenőrzés erősítése– Schengeni Egyezmény (1990) a belső határok nélküli Európa – 1997

Amszterdami Szerződés az Egyezményt acquis communitaire-ré tette– Európai Unió

Egységes európai piac – Egységes Európai Gazdasági Tér

• Az egységes európai piac terve 1992 végére megvalósult. (1985-1992)

• Fizikai akadályok megszűntetése– 1993. január 1. egységesen működő uniós állampolgárság;

szabad mozgás és letelepedési jog; szavazási lehetőség, ahol letelepedett; bármely tagállam diplomáciai és konzuli védelmének igénybevétele; az Európai Parlamenthez, ill. az ombutszmanhoz intézhető petíció

• Technikai akadályok megszűntetése– Nemzeti szabványok és előírások egységesítése– Az állampolgárok pénzüket bármely más tagország valutájában,

bankjában tarthatták, hiteleket vehetnek fel; liberalizálás a közúti szállítás, a biztosítási piac, légi szállítás területén

• Pénzügyi akadályok megszűntetése: – A forgalmi adózás (VAT) egységesítése; a

közvetett fogyasztási adók közötti különbségek fokozatos csökkentése

Cecchini-jelentés (1988): az egységes piac előnyeinek népszerűsítése

• Csábító erő az EFTA országok számára• Fokozatos közeledés• Európai Gazdasági Tér (1992): az akkori 12 uniós állam

+ 6 EFTA tag (Ausztria, Finnország, Izland, Norvégia, Svájc, Svédország) – életbe lépése: 1994. január 1. Svájc kivételével

• A világ legnagyobb ipari szabadkereskedelmi övezete jött létre: 370 m lakos, a világtermelés 30 %-a, a világkereskedelemi forgalom 45 %-a)

• Az EFTA tagok továbbra is megőrizték szuverenitásukat• Az EGT az EU-tól független intézményeket alakított ki.

A pénzügyi unió megteremtésének lépései

• Az első pillér megerősítése érdekében• 1993 januárjától létrejött az egységes európai

belső piac• Igény a közös valutára• Első szakasz: (1990. július 1.-1993. december

31.) nyolc tagállam (Benelux, Dánia, Franciao., Nagy-B., Németo., Olaszo.)kezdte meg a teljes tőkeliberalizáció megteremtését, négy állam 1992 végéig átmeneti könnyítéseket kapott

• Meghatározták a monetáris unióba történő belépés feltételei – konvergencia kritériumok– Árszint stabilitás kritériuma: a tagország inflációs rátája

legfeljebb 1,5%-kal haladja meg a három legalacsonyabb inflációjú ország átlagát.

– Költségvetési fegyelem kritériuma: a ktgvetési deficitje nem lépi túl a nemzeti össztermék 3 %-át, ill. az államhts felhalmozott adóssága nem haladja meg a GDP 60 %-át.

– Valutastabilitás kritériuma: az ország nemzeti fizetőeszk-ét valuta övezetbe lépés előtt két évvel nem értékeli le

– Kamatlábak közelítésének kritériuma: a hosszúlejáratú kmtláb szintje legfeljebb 2 % ponttal haladja meg a három legalacsonyabb értékkel rendelkező ország átlagát.

• „Az árstabilitás a monetáris politika fő célja.”• Második szakasz: (1994. január 1. – 1998.

december 31.)– Európai Monetáris Intézet létrehozása (Frankfurt): a

tagországok monetáris együttműködésének segítése, az ECU minél szélesebb körű használata

– Döntés a közös valuta elnevezéséről– 11 ország vált alkalmassá az euró használatára– 1998 december 31.én rögzítették az átváltási

arányokat.(ECU-euro 1-1, euro-dollár 1-1,6)

• Harmadik szakasz: 1999. január 1-től– Európai Központi Bank – közösségi

árstabilitás megőrzése– Központi Bankok Európai Rendszere – az

Unió monetáris politikájának meghatározója és végrehajtója

– A pénzügyminiszterek meghatározták az euró fizetőeszközként történő bevezetésének menetrendjét

• Bevezetési menetrend:– 1999. január 1.-2001 december 31. – az euró

a nemzeti valutákkal párhuzamosan számlapénzként működik

– 2002. január 1.-2002. június 30. – a nemzeti valuták elveszítették törvényes fizetőeszköz funkciójukat

– 2002. július 1.-től kizárólagossá vált az euró– Megszületett a monetáris unió

A Szociálpolitikai Jegyzőkönyv

• Angol elutasítás• Fehér Könyv 1993• Szociálpolitikai Fehér Könyv 1994• Fehér Könyv a közép- és kelet-európai

országok számára 1995• Az Amszterdami Szerződés külön fejezete

1997• Luxemburgi foglalkoztatási csúcs 1997

Az agrárpolitika 1992-es reformja

• 60-as évek elején bevezetett KAP – sok pozitívum és negatívum

• Előny: az alkalmazott ártámogatási rendszer mellett megnőtt a termelés volumene, a termelői bevételek nőttek

• Hátrány: túltermelés, növekvő raktári készletek, 1960-90 között a foglalkoztatottak száma 46 %-kal csökkent

• McSharry reform: – Ár- és a jövedelempolitika következetes szétválasztása – a

közvetlen kifizetések előtérbe kerülése– A változtatásokat az un. nagykultúrák esetében volt érdemes

végrehajtani (gabonafélék, olajos magvak, vágómarha, baromfi, sertés)

– Felvásárlási árak drasztikus csökkentése– A gazdák vállalhatták, hogy termőterületük egy részét

meghatározott időre ugaron hagyják – terület-támogatás– A termelés mennyiségi növelése helyett a gazdálkodás

külterjessé tételére ösztönözte a gazdákat– Igyekezett gátat szabni a természeti környezetet is károsító

mennyiségi termelésnek.– Az érintettek szabadon dönthettek a programcsomag egyes

elemeihez való csatlakozás idejéről– Korengedményes nyugdíj


12. előadás

Az EU fogadóképessé tétele a keleti bővítés érdekében

• Új demokráciák a Közösségbe

• Koppenhágai Szerződés

• Amszterdami Szerződés

• A NATO-tagság kérdése

• Agenda 2000

• A Nizzai Szerződés

• A tíz tagjelölt ország felvétele

Új demokráciák a Közösségben

• Bevándorlási hullám - A Közösségen belül folyamatosan nőtt az europesszimisták száma.

• 1989 július 14-16. G7 csúcs Párizsban• PHARE-program Magyarországnak és

Lengyelországnak• Német egység, a hajdani NDK az EU tagja

lett

Koppenhágai Szerződés

• 1993. június 21-22. koppenhágai kritériumok megszületése– Politikai kritériumok (szilárd, demokratikus

intézményrendszer, demokratikus választások, többpártrendszer, jogállamiság érvényesülése, emberi jogok biztosítása, kisebbségi jogok rendezése)

– Gazdasági kritériumok (működő piacgazdaság, versenyképesség

– A teljes joganyag átvétele– Fehér Könyv – segítő szándék– Rendszeres országjelentések - monitoring

Amszterdami Szerződés

• 1997. június 17. – Az Európai Parlament jogkörének növelése

(miniszteri döntés parlamenti jóváhagyása)– Az EB elnökének kinevezéséhez biztosított

egyetértési jog biztosítása– Mr Európa – „közös európai kül- és védelmi

főmegbízott (megbízatását az Unió kormányaitól kapja

– Közös bevándorlás-politikai és menedékjogi gyakorlat kialakítása

– Amszterdam nem hozott döntést: a szavazati arányok, az EB létszáma és az egyhangú döntéshozatal radikális csökkenése ügyében

A NATO-tagság kérdése• 1991. február – felbomlott a Varsói Szerződés• 1991. december 21. FÁK• 1990 november 19-21. Európai Bizottsági és Együttműködési

Értekezlet ülése – „véget ért a hidegháború”• Észak-atlanti Együttműködési Tanács (Bulgária, Csehszlovákia,

Észtország, Lengyelo. Letto., Litvánia, Magyaro., Szlovákia, Románia)

• „Partnerség a békéért”• 1997. május NATO-Orosz Állandó Tanács• 1997 júliusi madridi NATO csúcs egyhangú határozattal meghívta

Csehországot, Lengyelországot, és Magyarországot a felvételi tárgyalásokra

• 1999. március 12. NATO tagság

Agenda 2000

• 1997. július – Agenda 2000 „Erősebb és szélesebb Unióért”

• A 2000-2006 közötti periódus ktgvetési irányszámait tartalmazta (új demokráciák felvételi költségei)

• Javasolta a 1992-es agrárreform intézkedések következetlenségeinek kijavítását (direkt kifizetések szorgalmazása)

• Felvásárlási árak további csökkentése• A vidék népességmegtartó erejének támogatása• Változtatni kell a strukturális és kohéziós politika

alapelvein• 1999. március - az Agenda elfogadása

• Előcsatlakozási Program a Mezőgazdaság és a Vidék Fejlesztésére (SAPARD)– Az acquis communitaire agrárszektorban történő

átvételére• Strukturális Politikát Támogató Előcsatlakozási

Alap (ISPA)– Közlekedési infrastruktúra és a környezetvédelem1998 március: a csatlakozási tárgyalások megindulása

a luxemburgi csoporttal (Ciprus, Cseho., Észto., Lengyelo., Szlovénia, Magyaro.) halasztás: Bulgária, Letto., Litvánia, Szlovákia, Románia

A Nizzai Szerződés

• 2000 december 7-9. az EiT elfogadta a Nizzai Szerződést – elhárította a felvétel szervezeti akadályait (életbe lépés: 2003.02.01)– Az európai alapjogok chartájának elfogadása– A bővülő közösség működési mechanizmusát

igyekezett megteremteni– Szavazatok újra súlyozása (lakosságarányosan) – Minősített többségi szavazás kiterjesztése– Nem döntött az EB létszámáról– A Bizottság elnökét minősített többséggel választják

A tíz tagjelölt ország felvétele

• Az Unió intézményrendszere nem állt készen az új tagok fogadására

• Tárgyalások a luxemburgi csoporttal• 2001 december – a leakeni uniós csúcson

megnevezik a 10 országot– Agrártámogatásoknál különbségtétel,

vidékfejlesztésnél a nyugati felét ajánlották Kelet-Európának

• 2004. május 1. EU 25• Az Alkotmányos Szerződés kudarca

Documents

Az európai integráció története