Az Európai Unió intézményrendszere

Az intézményrendszer jellege

egyedülálló;sem nem nemzetközi szervezet;sem nem nemzetállam;keveredik a kormányközi és szupranacionális jelleg;

Az Európai Unió intézményei Fő szervekAz Európai Unió TanácsaAz Európai TanácsAz Európai BizottságAz Európai ParlamentAz EK BíróságaAz Európai Számvevőszék Egyéb intézményekGazdasági és Szociális BizottságRégiók BizottságaEurópai Beruházási Bank

Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Közp. B Az Európai Ombudsman

Elnevezések elhatárolása: Európa Tanács (1949 EU-n kívüli szerv) Európai Unió Tanácsa (a Tanács 1993.11.08-i döntése

értelmében használatos elnevezés) Európai Tanács (csúcs) „Állam- és Kormányfőkkel kibővített Tanács”

Az Európai Unió TanácsaCouncil of the European Union

a Tanács;Miniszterek Tanácsa;

kormányközi jelleg;elsődleges, legfőbb, de nem kizárólagos

döntéshozó, jogalkotó szerv;tagjai a tagállamok miniszterei;

a Tanácsban minden miniszternek jogában áll saját kormánya nevében állást foglalni;

székhelye: Brüsszel;évente 2-6 alkalommal ülésezik;

A Tanács volt, hogy huszonegy féle, jelenleg összesen kilenc féle összetételben működhet:

Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa Gazdasági és Pénzügyi Tanács (“ECOFIN”) Igazságügyi és Belügyi Tanács Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Eü. és Fogy. Véd. Versenyképesség (belső piac, ipar és kutatás) Szállítás, Telekommunikáció és Energia Mezőgazdasági és Halászati Tanács Környezetvédelmi Tanács Oktatási, Fiatalság és Kulturális Tanács

Ennek ellenére a Tanács egyetlen intézmény marad.

Az Európai Unió TanácsaAz Európai Unió Tanácsa

A Tanács feladatai és hatáskörei:1.Jogalkotási hatáskör

2. Kezdeményezési jogkör

3. Ellenőrzési jogkör

4. Költségvetés meghatározása EP-vel együtt

5. Az EU közös Kül- és biztonságpolitikájának

kidolgozása

6. Nk. megállapodások megkötése

7. „Munkáltatói” jellegű jogkörök

8. A tagállamok gazdaságpolitikájának

összehangolása

9. „Önigazgatás” joga

COREPERÁllandó Képviselők Bizottsága

Tagjai: a tagállamok EU mellé rendelt brüsszeli nagykövetei, ill. helyettesei

hetente ülésezik;feladatai:

1. előkészíti a Tanács döntéseit;2. álláspontok közelítése és egyeztetés;

3. kormányok és az EU intézményei közötti kapcsolattartás;

a Tanács és a COREPER munkáját 180, témák szerintelhatárolt munkacsoport segíti;

évente 2500 ülés;Ha a COREPER megegyezik = Tanács vita nélkül dönt

TanácsSzavazási formák

A Tanács eljárása:írásbeli és szóbeli eljárás

Szavazási eljárások: EKSZ 205. cikk

Egyszerű szótöbbségeljárási kérdésekben

Minősített többségaz esetek nagy részében

Egyhangúa legjelentősebb kérdésekben

Az Európai Unió TanácsaAz Európai Unió Tanácsa

Belgium 12

Bulgária 10

Cseh Köztársaság 12

Dánia 7

Németország 29

Észtország 4

Görögország 12

Spanyolország 27

Franciaország 29

Írország 7

Olaszország 29

Ciprus 4

Lettország 4

Szavazati súlyok 2007. január 1-től:

Litvánia 7 Luxemburg 4 Magyarország 12 Málta 3 Hollandia 13 Ausztria 10 Lengyelország 27 Portugália 12 Románia 14 Szlovénia 4 Szlovákia 7 Finnország 7 Svédország 10 Egyesült Királyság 29

TanácsNizza után a többségi döntéshozatalhoz szükséges (2005. 01. 01.)

1. 27 tag össz. szavazat 345 minősített 255 szavazat

2. tagállamok többségének a támogatása = 14 tagállam

3. 62%-os népességi küszöb

(15 és 27 tag között a csatlakozási szerződés rögzíti a minősített többséghez szükséges szavazatokat)

Soros elnökség intézménye:

nem intézmény, nem testület, hanem funkció,félévenként felváltva tölti be egy-egy tagállam,

aki egyben az EU-t képviseli;Soros elnök szerepe:

1. Összehívja a Tanácsot;2. Elnököl:

az Európai Tanácsban, a Tanácsban,

a COREPERBEN, a munkacsoportokban.

Az elnökségAz elnökség

Az elnökség feladatai Képviseleti funkciók Kezdeményezési jogkör

6 hónapos rotációs rendszer

MSZ 203. cikk 2. bek.: EFTA-csatlakozás után lett módosítva (jelenleg a Tanács egyhangú döntése szükséges a sorrend meghatározásához)

A soros elnökséget betöltő tagállamok:

I. félév II. félév év

Luxemburg GB 2005

Ausztria Finnország 2006

Németország Portugália 2007

Szlovénia Franciaország 2008

Csehoszág Svédország 2009

Spanyolország Belgium 2010

Magyarország Lengyelország 2011

Az Európai Tanács EiT (European Council) („Bölcsek Tanácsa” a „Csúcs”)

Tagok: állam- és kormányfők;Székhelye: Brüsszel;Szerepe: stratégiai döntések, a fejlődés általános politikai irányvonalának kijelölése;Ülései: évente két rendes (június és december) annak az országnak a területén, mely a soros elnökséget adja + lehet két rendkívüli ülés;Ülések előkészítés a soros elnökség fa.; „tour de capitales” során egyeztetés;Ülésein jelen vannak: Bizottság elnöke és egy tagja, külügyminiszterek

Az Európai TanácsAz Európai Tanács

Létrejötte: Alapító szerződésekben nem volt ilyen

intézmény 1974. párizsi sajtókommünikében jelenik meg 1977. Londoni Nyilatkozat 1983. Stuttgarti deklaráció az EU-ról EEO 1986. elnevezése megjelenik a primer

jogban MSZ 1992/93: feladatkörökkel is felruházzák Jelenleg: MSZ 4. cikk

Az Európai TanácsAz Európai Tanács

Az Európai Tanács jellege: hagyományos értelemben nem intézmény , de

legfőbb politikai szervként határozza meg az EU működését,

az EU általános célkitűzéseinek meghatározása, ösztönzés, „impulzus” adása

ennek egyik oka: a tagállamokban legitimitással bíró képviselőkből áll

szerepe fokozatosan nő, mert tagjai kompetensek „package deal” keretében kompromisszumos döntést hozni

a végrehajtás nem az EiT feladata

EiTEiTJogforrást általában nem alkot;

Kivétel: a II. pillérben az un. közös stratégiákat

(alapelv és iránymutatás);

Maastricht óta az EU legfőbb szerve;

Mindhárom pillérben stratégiai szerepe miatt

meghatározó.

Az Európai Tanács feladatkörei:1.) Általános feladatkörök: „problémás” ügyek megoldása a MSZ szerinti politikák koordinálása közösségi jelleg, többségi döntéshozatal,

EiTEiT

Az Európai Tanács feladatkörei:2.) Közös- kül és biztonságpolitika területén alapvonalait meghatározza közös stratégia (pl. 1999. Köln az orosz-EU

kapcsolatokról common strategy) egyfajta „fellebbviteli fórum” közös védelmi politika előkészítése, alapvetően kormányközi jelleg,

3.) III. pillér vitafeloldó feladatokat lát el, alapvetően kormányközi jelleg,

Tevékenységi körök és működés

Kapcsolat az Európai Parlamenttel Az Európai Tanács elnöke beszámol a parlamenti képviselőknek hat hónapos elnöki tevékenységéről, és vitát kezdeményez a képviselőkkel. Minden csúcstalálkozó az EP elnökének nyilatkozatával kezdődik. Kapcsolat az Európai Bizottsággal Az EiT ülésein részt vesz az EB elnöke. A csúcstalálkozók végén az EiT összegzést készít az EB számára.

Kapcsolat az Európai Unió Tanácsával

Az Európai Unió (minisztereinek) Tanácsa készíti elő az EiT üléseit, törvénytervezeteket fogad el, amelyek a kormányfők és az államfők döntéseit konkrét cselekvésekként fogalmazzák meg.

Reformtervezet

legalább 2 és fél évre állandó elnök, aki nem rendelkezik döntéshozatali jogkörrel, egyszer újraválasztható, fa.: csúcstalálkozók előkészítése, elnöklése, kifele az EU képviselete,

Európai Bizottság (European Commission)

Kormányszerűen működő szupranacionális szerv;Közösségi érdekek megtestesítője;EU mindennapi munkáját végzi = EU kormánya;

Az EB helye az intézményrendszerbenAz EB helye az intézményrendszerben

a korábbi három Közösség összevonásával jön létre az egységes Bizottság

hivatalosan: „Európai Közösségek Bizottsága” 27 biztos testülete, de jelenti a 20 ezer fős apparátust is Szupranacionális szerv, „az integráció motorja” Döntéselőkészítés – kezdeményezési monopólium - végrehajtás

A Bizottság tagjai

Nizza előtt 20 biztosból álló testület (5 nagy tagállam 2-2 fő, többi 1-1 fő); Nizza után tagállamonként 1 tag = 25/27 biztosMagyarország európai biztosa Kovács László, aki az adóügyekért felelős 27 tagállam után a Tanács egyhangú döntése akevesebb létszámról és a rotációról (egyenlőség, demográfiai és földrajzi szempontok alapján);Reformtervezet:2014-ig „1 biztos – 1 tagállam” elve2014 után tagok 2/3-ára csökken a létszám, és egyenlő rotáció elve alapján váltják egymást a tagállamok

A Bizottság létrejötte

Elnök:A Tanács minősített többséggel jelöli a Biz. elnökét;Parlament jóváhagyja;

Tagok:A Tanács (a tagállami javaslatoknak megfelelően) minősített többséggel jelöli a Biz. tagjait az elnökkel egyetértésben,Parlament meghallgatja a Bizottság tagjait, A tagok vállalják, hogy nemzeti kormányaiktól és a Tanácstól függetlenül a Közösség érdekeibentevékenykednek.

Testület egészéről:

a teljes Bizottságról az Európai Parlament dönt (egyes biztosokat nem szavazhat le, csak a teljes Bizottságot!)

a Bizottság kollektíven felel az Európai Parlamentnek Visszahívható

A Tanács minősített többséggel kinevezi a Bizottságot.

A Bizottság visszahívása

Ez idáig még nem került sor, igaz bizalmat- lansági indítvány már többször is (DE: Santer- Bizottság 1999-es lemondása) A jelenlévő képviselők 2/3-a és az összes képviselő többsége gyakorolhatja a bizalmatlansági indítványt

A Bizottság feladata és hatásköre

1. Kizárólagos kezdeményezési jog a jogalkotási javaslatok beterjesztésében a Tanács felé az első pillérben.

2. Szűk körben jogszabály alkotó.

3. Végrehajtó hatalom.

4. A „szerződések őre”.

5. Költségvetés előkészítése, végrehajtása.

6. Külső képviselet ellátása.

A Bizottság felépítése

Elnök (jelenleg: José Manuel Durao Barroso) Munkáját 6 fős kabinet segíti Biztosok Főigazgatóságok és Szolgálatok (Directorates-General – Services) Kvázi miniszteriális rendszer Hivatali szervezete 36 szervezeti egység; benne: 24 Főigazgatóság; pl. Mg., Közlekedési; 12 egyéb szervezeti egység, pl. Fordítói szolgálat; Közös Kutatóközpont; Tolmács- és Konferencia Szolgálat; Az egységeket a Bizottság biztosai felügyelik;

Az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság elnöke

José Manuel Durao Barroso

Portugália (2004 novembertől)

Európai Parlament

Az EP szervezeteAz EP szervezete

Szervezete „határokon átnyúló” jellegű:

Strassbourg: a hivatalos székhely és a plenáris ülések székhelye,

Brüsszel: a szakbizottsági ülések, a politikai frakciók találkozói és az eseti plenáris ülések helyszíne,

Luxemburg: a főtitkárság székhelye

Kettős hatás

1. országonkénti érdekek;2. pártjaik, politikai hovatartozásuk szerinti együttműködés,

Európai Parlament (European Parliament) fejlődése:

Montánunió Közgyűlése = delegált képviselők vitafóruma; Római Szerződés – EGK, EURATOM Közgyűlése ua., delegált képviselők, szerepe csak tanácsadó; 1962-től Közgyűlés Európai Parlament 1970-től a Parlament elfogadja a költségvetést; 1979-től a Parlament tagjainak közvetlen választása; 1987-től fokozatosan társjogalkotói, döntéshozói hatáskör az EU Tanácsa mellett, az esetek többségében már nem lehet nélküle dönteni.

Az EP helye az intézményrendszerbenAz EP helye az intézményrendszerben

az EU egyetlen közvetlenül választott szerve

Nélkülözhetetlen része az EU döntéshozatali háromszögnek (EP, EB, Tanács)

A közösségi jogszabályok több mint 80 százaléka nem születhet meg egyetértése nélkül

Parlament jogköre 1. Politikai ellenőrzés jóváhagyja a Bizottság elnökének, majd az egész Bizottságnak a kinevezését. (ASz); vizsgálóbizottság felállítása; bizalmatlansági indítvány a Bizottság egésze tekintetében (jelenlévők 2/3-os többsége); jelentés, tájékoztatás kérése a közösség intézményeinek működéséről; felügyeleti jogkört gyakorol a Bizottság tevékenysége felett, hozzájárul új tagok felvételéhez, társulási és ker. szerződések kötéséhez tagállamok és külső államok között;

Parlament jogköre 2. Költségvetéselfogadása, végrehajtás ellenőrzése; a Parlament elnöke hirdeti ki;nem kötelező kiadásoknál a Tanács indítványait elutasíthatja;az egész javaslatot elvetheti.

3. Társjogalkotó, társdöntéshozó (Maastricht, Amszterdam)

4. Politikai kezdeményezőTöbbségi szavazással a Bizottság felkérése jogalkotás,döntés kezdeményezésére.

Képviselői helyek száma országonként

99

78

78

78

54

542724

24

24

24

19

18

14

14

913

13

7

13

14

24

Az EP-választások részvételi arányai

EP-választások – 2004. június 13.

EP-választások – 2004. június 13.

A listát állító párt(ok) neve

Megszerzett

szavazat % mandátum

FIDESZ-MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG 1 457 750 47,40 % 12

MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT 1 054 921 34,30 % 9

SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE 237 908 7,74 % 2

MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM 164 025 5,33 % 1

MAGYAR IGAZSÁG ÉS ÉLET PÁRTJA 72 203 2,35 % (5 % alatti lista)

MUNKÁSPÁRT 56 221 1,83 % (5 % alatti lista)

MAGYAR NEMZETI SZÖVETSÉG 20 226 0,66 % (5 % alatti lista)

SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT 12 196 0,40 % (5 % alatti lista)

Képviselőhelyek változásai:

2004-ben 732 képviselő (25 tagállam),2007-ben ideiglenesen 785 főre bővült:Románia 35 fő,Bulgária 18 fő,

Reformszerződés szerint: 750 fő

Képviselői helyek száma országonként a2009-es választástól kezdődően: 750 fő

Belgium -2 22

Bulgária +1 18

Cseh Köztársaság -2 22

Dánia 13

Németország -3 96

Észtország 6

Görögország -2 22

Spanyolország +4 54

Franciaország +2 74

Írország 12

Olaszország 72

Ciprus 6

Lettország +1 9

Litvánia 12

Luxemburg 6

Magyarország -2 22

Málta +1 6

Hollandia +1 26

Ausztria +2 19

Lengyelország +1 51

Portugália -2 22

Románia 33

Szlovénia +1 8

Szlovákia 13

Finnország 13

Svédország +2 20

GB +1 73

Az EP szervezeteAz EP szervezete

Elnök (2 és fél év) és alelnökök (►Parlamenti iroda) Kvesztorok (a parlamenti iroda tanácsadói) Bizottságok Képviselőcsoportok Elnökök Konferenciája (az EP elnöke és a politikai

frakciók vezetői) Főtitkárság (főtitkár, 3-4 ezer tisztviselő segíti az EP

munkáját)

Az EP szervezeteAz EP szervezete

Bizottságok:

állandó bizottság, albizottságok, ideiglenes bizottságok, vizsgálóbizottságok működnek

a szakbizottságok feladatai: Plenáris ülések elé kerülő jogalkotási javaslatok

előkészítése, megvitatása, véleményezése Saját kezdeményezésű javaslatok megalkotása Témafelelős képviselő kijelölése

Az EP szervezeteAz EP szervezete

Állandó bizottságok (2004-2009)1. Költségvetési Bizottság

2. Költségvetési Ellenőrző Bizottság

3. Gazdasági és Monetáris Bizottság

4. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

5. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság

6. Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

7. Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

8. Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

9. Regionális Fejlesztési Bizottság

10. Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság

11. Halászati Bizottság

Állandó bizottságok (2004-2009)

12. Kulturális és Oktatási Bizottság

13. Jogi Bizottság

14. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

15. Alkotmányügyi Bizottság

16. Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

17. Petíciós Bizottság

18. Külügyi Bizottság

19. Fejlesztési Bizottság

20. Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Képviselőcsoportok A képviselők nem országuk, hanem politikai frakcióik szerint foglalnak helyet a

parlamentben A politikai csoportok döntenek: a fontos tisztségekről (pl.: elnök, alelnökök) a testületek összetételéről (szakbizottságok tagjai, vezetői) fontos kérdések témafelelőseiről („raportőr”) a felszólalási idő kiosztásáról Frakciók alakítása:

23 fő 2 ország esetén;

18 fő 3 ország,

14 fő 4 ország;

Képviselőcsoportok (2004-2009)

Képviselőcsoportok (2004-2009) (2005 év eleji állapot) Európai Néppárt – Európai Demokraták (268 fő) Európai Szocialisták Pártja (200 fő) Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (88 fő) Zöldek/Európai Szabad Szövetség (42 fő) Egyesült Európai Baloldal/Zöld Északi Baloldal (41 fő) Függetlenség/Demokrácia (33 fő) Unió a Nemzetek Európájáért (28 fő) függetlenek (33 fő)

Az EP működése

Havonta, általában egy hétig tartó plenáris ülés Strassbourgban Időnként rövid, 1-2 napos plenáris ülések Brüsszelben (évente 4-5

alkalommal) Két héten át szakbizottsági ülések Brüsszelben Egy héten át a politikai csoportok megbeszélései Brüsszelben jellemzi a demokratikus deficit (demokrácia hiánya, nem rendelkezik olyan széles ellenőrző jogkörrel, mint a nemzeti parlament saját kormánya felett)

Európai Bíróság

Európai BíróságCourt of Justice of he European Communities

Székhelye: Luxemburg

feladatai: Alapszerződések alkalmazása, értelmezése A közösségi jog érvényesülésének biztosítása; EU intézmények törvényességére ügyel; Közösségi és nemzeti jog viszonyának értelmezése; Ítéletei szerves részét képezik az EU jogrendszerének;

Európai Bíróság

27 tag (Nizza előtt 15)Tagállamok kormányai közös megegyezésével;6 évre kineveznek, de megújítható;bírák felét 3 évente újraválasztják;elnök választása maguk közül 3 évre;függetlenek a kormányoktól és érdekcsoportoktól;háromféle összetétel: fő szabály: 3 v. 5 tagú kamara; Nagytanács: 11 tagú, ha ezt a tagállam v. intézmény kéri; teljes ülés különlegesen fontos esetekben,

A Bíróság munkáját segítik:

8 főügyész: adott ügyben vélemény előterjesztése (de csak ajánlás);

Elsőfokú Bíróság (1989 óta): tagállamok kormányai közös megegyezésével; 6 évre kineveznek 27 bírót, teljes ülés, Nagytanács, 3-5 tagú tanács, természetes és jogi személyek által indított keresetek, EU intézményei és alkalmazottai közötti viták;határozatai ellen fellebbezni lehet a Bírósághoz;

A Bíróság eljárásai

kötelezettség teljesítésének elmulasztása (tagállamok ellen); közösségi intézmények rendelkezéseinek semmissé nyilvánítása; közösségi intézmények mulasztása miatti eljárások; kártérítési eljárás (EU intézmények alkalmazottai által); fellebbviteli eljárás; véleményezési eljárás, az EK szerződések és a nk. egyezmények összhangjáról; előzetes döntéshozatali eljárás;

Európai Számvevőszék European Court of Auditors

az EU adófizetői érdekeinek védelmében jár el Székhely: Luxembourg 1977-től működik; Feladatai: ellenőrzi az EU költségvetésének felhasználását; vizsgálatairól éves jelentést készít; tanácsadó szerep a költségvetés előkészítése során; Tagjai: minden tagállam egy számvevőt delegál; a Tanács nevezi ki 6 éves megújítható időtartamra; elnököt 3 évre maguk közül választanak; nemzeti kormányoktól független testület;

Gazdasági és Szociális Bizottság Economic and Social Committee

Tanácsadó testület Bizottság és Tanács feléTanácsadó testület Bizottság és Tanács felé (Római Szerződés hozza létre)(Római Szerződés hozza létre) Székhelye: BrüsszelSzékhelye: Brüsszel Tagjai: a kinevezést a tagállamok személyenkénti Tagjai: a kinevezést a tagállamok személyenkénti kiválasztása után a Tanács hagyja jóvá; kiválasztása után a Tanács hagyja jóvá; Munkavállalók, munkáltatók, szakszerveztetekMunkavállalók, munkáltatók, szakszerveztetek érdekképviseletei szervek a tagjai;érdekképviseletei szervek a tagjai; a tagok tovább folytatják szakmai tevékenységüket,a tagok tovább folytatják szakmai tevékenységüket, 4 évre szóló megbízatás (meghosszabbítható);4 évre szóló megbízatás (meghosszabbítható); Mo. 12 tagot delegálhat, össz: 344 tag (27 tag)Mo. 12 tagot delegálhat, össz: 344 tag (27 tag)

Régiók BizottságaRégiók Bizottsága Committee of the Regions of the EUCommittee of the Regions of the EU Maastricht hozza létreMaastricht hozza létre tanácsadó testület;tanácsadó testület; székhelye: Brüsszel;székhelye: Brüsszel;tagjai a regionális és helyi önkormányzatok képviselői;tagjai a regionális és helyi önkormányzatok képviselői;4 évre a tagállamok javaslatára a Tanács választja;4 évre a tagállamok javaslatára a Tanács választja; össz: 344 fő/ Mo. 12 fő (27 tagú EU)össz: 344 fő/ Mo. 12 fő (27 tagú EU) a tagok folytatják helyi és regionális feladataikat,a tagok folytatják helyi és regionális feladataikat,feladata: a regionális és helyi önkormányzatok képviselete; a Tanács és Bizottság kérésére véleményadás, saját kezdeményezésre is tehet javaslatot; véleményét kötelező kikérni minden regionális kérdésben;

Európai Beruházási Bank European Investment Bank

Székhely: Luxembourg; kialakulása: Római Szerződés; egyszerre közösségi intézmény és nk. bank; tőkéjét a tagállamok jegyzik;a világ legnagyobb kölcsönkihelyező int. között van;feladata: kölcsönök az EU lemaradó régióinak (90%) 10% más EU-n kívüli térségeknek,legfelsőbb szerve: Kormányzótanácsa tagállamok pénzügyminisztereiből

Központi Bankok Európai Rendszere és European System of Central Banks a közös valuta és pénzügyi unió intézménye; Maastrhicht rendelkezik róla, felállítása 1998. június 1. Európai Központi Bank + tagországok nemzeti bankjai;

Európai Központi Bank European Central bank székhely: Frankfurt; független intézmény: nem fogadhat el utasításokat sem kormányoktól, sem EU intézményeitől; döntéshozó szerve: Kormányzótanács;(Tagállamok jegybanki elnökeiből és Igazgatótanácsból); feladata: monetáris politika stratégiai irányítása; kamatlábak, tartalékok megállapítása

Európai Ombudsman

székhely: Strassbourg, Maastricht ótaEP választja 5 évre (EP-vel megegyező időtartam), feladata: EU intézmények (kivéve Bíróság) működését kifogásoló állampolgári panaszok kivizsgálása;nem foglalkozik jogerős ítéletekkel és lezárt ügyekkel;