Embed Size (px)
Citation preview
Gazdaságelméleti intézet
Az Európai Unió és Oroszország „gázháborúja”, kelet –
közép - európai kitekintéssel
Készítette: Szemán Ádám
Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás Msc.
2012.
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETŐ ............................................................................................... 1
2. A FÖLDGÁZPIAC SZERKEZETE ........................................................ 3
2.1. Piaci szerkezetek ....................................................................................................... 3 2.2. Földgáz világpiaccá válásának megoldása: LNG? ................................................... 5 2.3. Regionális piacok ...................................................................................................... 8
2.3.1. Miért nem alakult ki mégsem világpiac? ......................................................... 10
2.4. Az Európai Unió gázpiaca ...................................................................................... 10 2.5. Kelet-Közép-Európai gázpiac elemzése ................................................................. 14 2.6. Kelet-Közép-Európai gázpiac sajtosságai, versenyhelyzet megteremtése ............. 15
2.6.1. Hosszú távú szerződések (beleértve a területi klauzulát) ................................ 17 2.6.2 Újrakötések ....................................................................................................... 18
2.6.3. A gáz árának számítása ........................................................................................ 19 2.6.4. A világpiacra lépésnek lehetőségei, költségei ................................................. 20
3. A FÖLDGÁZ FORRÁSDIVERZIFIKÁLTSÁGA .............................. 23
3.1. Földgáz importálási alternatívák ............................................................................. 24 3.1.1. Algéria.............................................................................................................. 24
3.1.2. Közel-Kelet .......................................................................................................... 25 3.1.3. Norvégia ............................................................................................................... 25
3.1.4. Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán .................................................... 26 3.1.5. Oroszország...................................................................................................... 26
3.2. Diverzifikáltság számszerűsítése, összegzése ......................................................... 27
3.3. Diverzifikációs számítások ..................................................................................... 28 3.3.1. Herfindahl – Hirschman index ..................................................................... 28
3.3.2. Szcenáriók .................................................................................................... 29
4. AZ OROSZ „GÁZBIRODALOM” ....................................................... 34
4.1. Energiadialógus....................................................................................................... 34
4.2. Oroszország gázstratégiája...................................................................................... 35 4.2.1. Oroszország exportjának diverzifikálása ......................................................... 36
4.3. Gazprom, az orosz fegyver? ................................................................................... 37 4.3.1. Az orosz állam szerepe a Gazprom -ban .......................................................... 40 4.3.2 A Gazprom legfontosabb gázmezői .................................................................. 41
4.4. Az orosz gázvezetékek ............................................................................................ 42 4.5. Tervezett új vezetékek ............................................................................................ 45
4.5.1. Jamal2 .............................................................................................................. 46 4.5.2. Északi Áramlat ................................................................................................. 46
4.5.2.1. Északi Áramlat paraméterei ...................................................................... 47
4.5.2.2. Az Észak Áramlat projekt ellenzői ........................................................... 47
4.5.3. Déli Áramlat..................................................................................................... 48
4.5.3.1. Déli Áramlat paraméterei .......................................................................... 48 4.5.4. Nabucco projekt ............................................................................................... 49
4.5.4.1. A Nabucco projektben részvevő vállalatok .............................................. 49 4.5.4.2. Nabucco projekt kérdései .......................................................................... 51 4.5.4.3. A forrásországok ....................................................................................... 52 4.5.4.4. A forrás országok háttereinek bemutatása ................................................ 53
4.5.5.Az új vezetékek összegzése .............................................................................. 54
5. KÖVETKEZTETÉSEK .......................................................................... 55
6. MELLÉKLETEK .................................................................................... 59
7. FORRÁSOK ............................................................................................. 63
8. IDEGEN NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ ............ Hiba! A könyvjelző nem
létezik.
9. TÁBLÁZATJEGYZÉK .......................................................................... 67
10. ÁBRAJEGYZÉK ................................................................................... 67
IDEGEN NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ
„Gaswar” of the EU and Russia, from east – central europe point of
view
The first great chapter of my dissertation, I showed that there are no existing
natural gas market in the world, only regional markets exist. The presented market
structures has been stated that the market can be divided into three regional gas
markets in the world. USA, European Union and the Asian region. The world
market entry’s conditions are important for the race situation, which would have a
positive impact on prices. Race condition emerged in two regions, thanks to LNG
technology. In the European region only in Western Europe evolved gas-gas
competition, in Central and Eastern Europe because of its dependence on Russian
gas left in the monopoly market. This monopoly is strongly influenced by the East-
Central Europe in the prices of long-term contracts at the bargaining position.
From Europe point of view is important for the future to succeed in the source of
diversification, or continues to increase its dependence on Russian gas. The
Union's efforts to alleviate the dependency rate. For this reason, the EU would like
to create two projects. The establishment of LNG terminals and the Nabucco gas
pipeline construction. In my work I made calculations of the impact of EU and
Russian developments. North Stream and South Stream pipelines to be built by the
Russian partner 240 billion m3, LNG terminals and the Nabucco pipeline to be
built by the Union is only 45 billion m3 additional natural gas imports for the
Union. The Russian projects are moving continuously, the Nabucco project is
hanging over, as excepting the source of Azerbaijan, there is no other appropriate
source to feed the pipeline. According to my research, projects close to the total
cost of 66.8 billion €, which do not include some side projects’s infrastructure
costs.
"Black clouds are gathering over Europe" we could say from our point of
view. The Russian projects will further strengthen its dependence on Russian gas.
However, the European Projects haven’t gone and will not be able to have
capacity, which pose serious competition for the Russian gas.
My results suggest that two way to Europe before. The EU market may become
completely monopoly marker because of the Russian gas, either by trying to
acquire as many supplier countries to make more diversified imports. The latter at
this stage should be a minor miracle to happen, that nowdays the situation is
typically a bad foreign policy changing in the right direction, and the countries’s
domestic political situation are improved.
As for East - Central Europe is concerned, serious problems facing the
Russian gas because of vulnerability. The situation will become utterly hopeless if
Nabucco does not live up to expectations. However, our current knowledge about
the project, the implementation may have more difficulty. The decline in gas
consumption due to many factors, one of these, renewable energy. For this reason
this make decrease in the significance of gas in the region, but it can’t eliminate.
The decrease in demand in the future may not be the diversification of sources, but
the falling demand, prices are reduced to.
1
1. BEVEZETŐ
Napjaink egyik legkényesebb kérdése az energiafüggőség. Az Európai Uniót
tipikusan a földgázbehozataltól függő régiók csoportjába sorolhatjuk. Ez a függőség
legnagyobb mértékben a gázimportban mutatkozik. Dolgozatom első fejeztében
bemutatom a gáz piacának szerkezetét, illetve azon belül is fókuszálva az Unió
gázpiacának szerkezetére. Fontos szerepet fog játszani a jövőben, hogy Európa
egységes regionális piacot tud-e majd alkotni. Feltárom, hogy a világon milyen
regionális piacok alakultak ki, és az egyes regionális piacok milyen súllyal, illetve
piacszerkezettel bírnak. A dolgozat legfontosabb kérdései a következők:
Miért nem alakult ki a földgáznak a kőolajhoz hasonlóan világpiaci
kereskedelme?
Milyen előnyökkel járna a világpiacra való lépés?
Milyen szerepet játszanak a hosszú távú szerződések ebben a folyamatban?
Összegzem azokat a projekteket, amelyeknek legfőbb céljuk a forrásdiverzifikálás,
ezáltal kulcs szerepet játszhatnak a gáz-gáz verseny kialakulásában. Dolgozatom
fontos részét képezi a második fejezet, ahol taglalom a lehetséges forrás országokat.
Vizsgálom a forrás országokat, mind készleteik nagysága, elérhetősége
szempontjából, mind pedig az esetleges jövőbeni lehetőségét annak, hogy az orosz
gáznak milyen versenytársa lehetne. Fontos tehát megjegyezni, hogy a meglévő
orosz gáz sem nyújt megfelelő ellátásbiztonságot. Nemcsak a forrás országok
kutatása válhat fontossá, hanem azok ellátási megbízhatósága is lényeges tényező.
Oroszország gázszállító szerepe megkérdőjelezhetetlen az Unió szempontjából,
mivel a megnövekedett igényeket is ki tudja majd elégíteni.
Dolgozatom utolsó harmadik fejeztében Oroszország szerepét mutatom be a
gázpiacon. Elemzem, hogy Oroszország gáziparának motorját képző Gazprom
milyen befolyással van a környező országokra. Az Unió diverzifikációs
törekvéseivel párhuzamosan Oroszország is törekszik exportjának diverzifikálására,
amely legfőbb célpontja Kína. Oroszország nemcsak az új piacok meghódítását
tervezi, hanem fontos számára az európai piacon való pozíciójának megtartása,
2
növelése. Ennek érdekében két projektet terveznek a jövőben az európai piacok
kiszolgálását biztosítva. Az új vezetékek építésével Oroszország célja a pozíció
megtartásán kívül a tranzit országok kockázatának csökkentése is.
Dolgozatom célja, hogy feltárjam ezt a jövőben kiemelten kezelt piacot, és
bemutassam, hogy milyen módon próbálja mind az Unió, mind az orosz állam saját
érdekeinek érvényesítésére felhasználni. Bemutatom a gázpiac világpiacra
lépésének lehetőségeit, annak költségeit, felmerülő problémáit, illetve
forgatókönyveit.
3
2. A FÖLDGÁZPIAC SZERKEZETE
Napjaink egyik legjelentősebb meg nem újuló energiája a földgáz. Mára
nélkülözhetetlenné vált az emberiség számára, mivel felhasználása az egyik
legjelentősebb a mindennapi életben.
Dolgozatom első fejezetében a gázpiac szerkezetét mutatom be, a világ
gázexportőrjei és importtőrjei közötti kapcsolatot, az általuk kialakított piac
szerkezetét, illetve beszélhetünk-e egyáltalán gázpiacról? Mindenekelőtt szeretném
szemléltetni az elméleti hátteret, mellyel tisztább képet kaphatunk erről az összetett
piacról.
2.1. Piaci szerkezetek
Piac: A kereslet és kínálat találkozásának színtere, a cserekapcsolatok
rendszere, melynek a legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat, az ár és a
jövedelem.1
A piaci szerkezetek vizsgálata során bemutatom az 1. táblázatban szereplő
egyes piaci szerkezeteket, elméleti hátterét és azok jellegzetességeit.
A szerkezet típusát a piacon lévő vállalatok száma és az új vállalatok be- és
kilépésének nehézsége határozza meg.2
1 Dennis&Jeffrey[2003] 229. o.
2 Dennis&Jeffrey[2003] 34. o.
4
Táblázat: alapvető piaci szerkezetek
1.
ELADÓK VEVŐK
PIACI SZERKEZET BELÉPÉSI
KORLÁTOK VÁLLALATOK
SZÁMA BELÉPÉSI KORLÁTOK
VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA (ORSZÁGOK)
Verseny nem sok nem sok
Monopólium igen egy nem sok
Monopszónium nem sok igen egy
Oligopólium igen kevés nem sok
Oligopszónium nem sok igen kevés Monopolisztikus verseny nem sok nem sok
Forrás: Saját szerkesztés, Dennis W. Carlton & Jeffrey M. Perloff – Modern Piacelmélet
Ha egy piacon sok a potenciális vevő és eladó, és nincsenek be- és vagy
kilépési korlátok, a piac versenyző. Ha egyetlen vállalat sok vevőnek értékesít és
nincs lehetőség új eladók belépésére, a vállalat monopólium. Megfordítva, a sok
eladótól vásároló egyetlen vállalat a monopszónium. Ha az eladók képesek az ár
befolyásolására, noha eközben más vállalatokkal versenyeznek, a piaci szerkezet
oligopolisztikus vagy monopolisztikus verseny. Egy oligopólium kisszámú
vállalatot jelent egy olyan piacon, ahol jelentős korlátok gátolják az új eladók
belépését. Ha nincsenek jelentős akadályai a be és kilépésnek, és minden vállalatnak
van valamekkora hatása termékeinek árára, akkor a piac monopolisztikusan
versenyző..3
3 Dennis&Jeffrey[2003] 35. o.
5
Összességében elmondhatjuk a jelenlegi földgázpiacról, hogy nincs kialakult
földgáz világpiac annak ellenére, hogy egyre fontosabb és egyre szélesebb körben
használják ezt a meghatározást. A gázpiaci folyamatokat ma alapvetően négy,
egymással szorosan összefüggő tényező alakítja:
1. „az alacsonyabb gázkereslet,
2. a nem konvencionális gáztermelés felfutása az Egyesült Államokban,
3. az LNG - termelés (cseppfolyósított földgáz) megugrása (különösen
Katarban) és
4. a regionális piacok globalizálódása”.4
Ennek az oka az, hogy a kőolajjal ellentétben, amit a kitermelést követően kevésbé
körülményes szállítani, és tárolni, a gáznak nem alakult ki világpiaca. Ezzel
ellentétben a földgáz szállítása korlátozott és körülményes. A kitermelt földgázt
színtelen, szagtalan gáz halmazállapotából adódóan, egy zárt kötött rendszerbe
termelhető ki, szállítható, így nem alakult ki globális piaca. A földgáz a kitermelést
követően kiépült vezeték hálózatokon keresztül szállították, így zárt regionális
piacok alakulhattak ki.
2.2. Földgáz világpiaccá válásának megoldása: LNG?
LNG (Liquefied Natural Gas): „Az LNG tulajdonképpen folyékony földgáz, melyet
-161 Celsius fokra való hűtéssel nyernek. A hűtés során a gáz térfogata hatszázad
részére csökken, ezáltal sokkal gazdaságosabbá válik a nagy távolságokra történő
szállítása. A kitermelt földgáz ≈ 82 % metánt tartalmaz, emellett pedig etánt,
propánt, butánt, nehezebb szénhidrogéneket, valamint egy kevés nitrogént, oxigént,
széndioxidot, kénvegyületeket illetve vizet”.5
A világpiac kialakulásának elengedhetetlen feltétele a globális szállítás.
Ennek tekintetében forradalmi változást jelenthet a földgáz cseppfolyósított (LNG)
halmazállapotban való szállítása, amely leginkább vízi útvonalon valósulhat meg.
4 VKI [2011]
5 Kecse [2011]
6
Az LNG-t már a XX. század elején sikerült előállítani, viszont a 1970-es évekig
nem létezett megfelelő technológia a szállításra. Így a 70-es évektől lendült fel ez a
szállítási módszer, amely leginkább az USA-ban és Japánban terjedt el és váltak a
legfontosabb piacaivá az LNG szállításnak. Legfőbb exportőrök között említhetjük
Malajziát, Indonéziát és további afrikai és ázsiai országokat.6
1.Ábra: jelenlegi LNG útvonalak (2011)
Forrás: British Petrol 2011
Az 1 ábra a főbb gáz export útvonalakat mutatja. Láthatjuk, hogy egyre
nagyobb teret nyer a cseppfolyós gázszállítás. Legjelentősebb útvonalak az ázsiai
térségben és a Földközi-tengeren találhatóak, de jelentős forgalmat bonyolít le az
közel-keleti térség is nyugati és keleti irányba egyaránt. Kiemelhetjük az Indonézia
– Japán útvonalat, Közel-Kelet (Katar) – Európa és nem utolsó sorban az Észak-
Afrika – Európa útvonalakat. Ezekben a térségekben a legjelentősebb és
legnagyobb mértékű a cseppfolyós gáz szállítása.
6 Outlook [2010]
7
2. Ábra: csővezeték és LNG export,importok megoszlása a világban
Forrás: British Petrol database 2011
2011-es adatok alapján a világ földgáz szállításának megoszlása, vezetékes
szállítás és LNG szállítás arányaiban. Amint az 1. ábrán is láthattuk jelentős a
csővezetékeken keresztüli szállítás, amely európai régióra jellemző, míg az LNG az
ázsiai térségre.
3. ábra: LNG térnyerése, ill. térnyerése várhatóan 2020ig
Forrás: Saját szerkesztés, Simmons & Company Internationl
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
19
96
19
98
20
00
20
02
20
04
20
06
20
08
20
10
20
12
20
14
20
16
20
18
20
20
Csővezeték
LNG
Csővezetékes szállítás LNG szállítás
8
Az LNG elterjedése elősegíti a földgáz globális kereskedelmének
kialakulását, amint az ábrán is láthatjuk, az előrejelzések szerint 2020-ra a
földgázszállítás kb. 35% -át cseppfolyósgáz szállítással fog történni.
Az LNG szállításhoz speciális infrastruktúra kell, úgynevezett LNG -
szupertankerek, amelyek a cseppfolyós gáz szállítására lettek kialakítva, illetve
speciális terminálok, amelyek tárolni tudják az LNG-t.7 Fontos jellemzője továbbá,
hogy jóval magasabb a metántartalma a földgáznál, tisztábban ég, ezáltal
alacsonyabb a károsanyag kibocsátása. Az egyetlen tényező, ami az LNG ellen szól,
az, hogy rendkívül drága beruházás egy komplett értéklánc létrehozása. Ettől
függetlenül a cseppfolyós földgáz továbbra is, várhatóan nagyobb mértékben, hozzá
fog járulni az energiaforrások diverzifikációjához és az Európai Unió ellátási
biztonságához.8
2.3. Regionális piacok
Az LNG, technológiája ellenére, ami lehetővé tenné a földgáz piacának
globális kereskedelmét, ez ideig nem valósulhatott meg. A mai napig három
jelentős regionális piacról beszélhetünk (lásd ábra alatt):
Egyesült Államok,
Európa,
Ázsiai térség.
A különböző térségekben működő piacok eltérő elveken alapulnak és
működnek. A felsorolt térségek közül az Egyesült Államok piaca jelenti a
legnagyobb és leglikvidebb piacot, mely inkább spot9 ügyleteken alapszik. Az ázsiai
piacon a hosszú távú (take-or-buy) megbízható szerződéseket részesítik előnyben,
aminek hátterében feltehetően a LNG komoly piaci részesedése van (pld. Japán).
Európa helyzete ennél komplexebb, hiszen gáz importja nagy részét csővezetékeken
keresztül szerzi be (85%-ban) minimális részt tesz ki az LNG (15%-ban). Emögött
7 Járosi [2005] 68. o.
8 Kecse [2011]
9 Rövid távú szerződéseket jelent, viszont a különbözik az LNG és csővezetékes szállítás esetében
9
jórészt hosszú távú szerződések állnak, amelyek olajár indexekhez vannak kötve,
míg a kisebbik része spot ügyletek, melyek az európai piacot egyfajta hibrid piaccá
teszik.10
Továbbá meg kell jegyeznünk a különböző régiók piacszerkezeti
sajátosságait. Az Egyesült Államok gázpiaci szerkezetről egységesen elmondható,
hogy versenyző piac, ami általában elmondható azokról a gázpiacokról is, ahol
jelentős az LNG részesedése, ezáltal a gázexportőrök és az importőrök száma is
sok. Ugyanez elmondható az ázsiai térségről is, viszont az európai piac eltér az
előző két piactól, mivel az Európai Unióban nem lehet egységes gázpiacról
beszélni. Az EU gázpiacát legkönnyebben úgy vázolhatjuk, ha kettébontjuk, keletre
és nyugatra. Kelet monopol, nyugat részben versenyző.
4. ábra: Regionális piacok és a köztük lévő kapcsolat
Forrás http://www.theoildrum.com/uploads/44/evolving_lng_trade.jpg
10
Dick de Jong [2008] 223-225. o.
Piac
LNG
Vezeték
10
2.3.1. Miért nem alakult ki mégsem világpiac?
Felmerül a kérdés az előző fejezetek folytán, hogy miért is nem alakult ki a
globális kereskedelem, miért nem beszélhetünk a gázpiacról, mint világpiacról? A
válasz az elmúlt években keresendő. Az első ok az, hogy a 2008-ban kitört
gazdasági válság hatására az Egyesült Államokban jelentősen visszaesett a kereslet.
Mára gyakorlatilag saját forrásaira támaszkodik kizárólagosan, másrészt nettó
exportőr szerepet vállal. Az LNG import jelenleg is jelentős részt tesz ki az
amerikai földgázpiacon, viszont a válság hatására a kockázatkerülőbb piaci
szereplők óvatossága miatt, jelentősen csökkent a korábbi mennyiséghez képest.11
Összességében elmondhatjuk, hogy a bekövetkezett események a világpiac
kialakulását jelentősen akadályozták és akadályozzák. Ennek következtében az árak
is ismételten növekedni kezdtek, továbbá elmondhatjuk, hogy a nem egységes
európai földgázpiac is közrejátszik ennek a folyamatnak a stagnálásában.
2.4. Az Európai Unió gázpiaca
Az utóbbi fejezetekben a földgáz világpiac kialakulásának problémái
feltárása során láthattuk, hogy a válság következtében, az amerikai likvid piac
csökkenő importja, az árak növekedése milyen mértékben akadályozzák a
földgázpiac globális kereskedelemének kialakulását. Meg kell jegyeznünk, hogy a
legfőbb problémát mégsem az előbb felsoroltak okozzák. A földgáz világpiacának
kialakulását legfőbbképpen az európai piac tagoltsága gátolja. Ez a tagoltság
megmutatkozik mind a fogyasztásban, termelésben, forrásokban, piac szerkezetben,
stb. (5. ábra).
11
Dick de Jong [2008] 223. o.
11
5. ábra: Az unión belüli, termelés, fogyasztás, készletek
Forrás: Saját szerkesztés, Ernst & Young: Central Europe Energy Partners (Proposition for the EU-10
countries) alapján
Az ábrán jól láthatjuk, hogy az EU-10, akiket főként a volt szovjet tagállamok
jelentik, a fogyasztás, a termelés, becsült készletek terén jóval elmaradt az EU többi
tagállamától.
A második legnagyobb regionális piacot jelentő európai piac fontos szerepet
játszik a földgáz világpiaccá válásában. A világpiac kialakulásának fontos feltételei
az egységesség (jelen esetben regionális piac), megfelelő technológia (mobilitás),
illetve a piac szerkezet tekintetében verseny szükségessége. Megállapíthatjuk, hogy
az előbb felsorolt szempontoknak az európai piac nem, vagy csak részben felel meg.
Hogy miért nem? Először is, gázfüggőség tekintetében az Unió jelentősen függ az
orosz gáztól (6 ábra), de amint a mellékelt ábrán is jól látható, nem azonos
mértékben. Az Európai Unió 32%-ban függ az orosz importtól összességében, a
maradék 68% főként norvég és észak- afrikai forrásokból tevődik össze,
minimálisan saját forrásból. Az orosz függőség a kelet-közép-európai régióra (EU-
10) jellemző, ahol számos ország teljes egészében, a tagállamok összességében
83%-ban függenek az orosz gáztól!12
12
Ernst &Young [2011]
23%
77%
Bizonyított készlet
EU-10
Többi EU tagállam
9%
91%
Gáztermelés
EU-10
Többi EU tagállam
13%
87%
Gázfogyasztás
EU-10
Többi EU tagállam
12
6. ábra: orosz gázimport mértéke Európába
Forrás: Saját szerkesztés, Ernst & Young: Central Europe Energy Partners (Proposition for the EU-10
countries)
Másodszor, ahhoz hogy a földgázszállítás globális lehessen, a megfelelő
technológia telepítése elengedhetetlen. Jelenleg csak Nyugat – Európában valósult
meg az LNG technológia alkalmazása, mint a mellékelt ábra is mutatja13
(7. ábra.)
(Folyamatban vannak a kelet-közép-európai LNG projektek is). Ebben
nagymértékben közrejátszik az is, hogy az EU-15 gázimportját más országok
szolgálják ki, (diverzifikáltabbak), mint az EU-10 tagállamokat.
13
Energy Outlook [2011]
100
78
100
78
100 100
69
97 100
47
83
32
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
100
13
7. ábra: az európai import megosztottsága
Forrás Dr. Zsuga János előadásából
Harmadszor, „a nyugat-európai országokban jelen lévő diverzifikált források
lehetővé teszik a gáz-gáz verseny létrejöttét, szignifikánsan csökkentve a gáz árát (a
mellékletben megtalálható a gázár számítása) azokhoz az országokhoz képest, ahol
csak egy forrás érhető el.14
” Míg a kelet-európai országokban a verseny hiányában
magas árakat tapasztalhatunk.
Tehát az európai piacszerkezetről megállapíthatjuk, míg nyugat-európai
földgázpiacon verseny van, addig jelenleg Kelet-Közép-Európában monopol piac
van jelen.
14
Zsuga [2011]
14
2.5. Kelet-Közép-Európai gázpiac elemzése
Kelet-Közép-Európa piacszerkezetét, lehetőségünk van tovább boncolni,
mivel a kelet-közép-európai piacszerkezetről egységesen kijelenthető, hogy
monopol, de az egyes országokról nem teljesen. Vizsgáljuk meg a következő négy
zóna szempontjából az európai piacot:
Független (Románia, Horvátország),
Függő (Csehország. Magyarország, Szlovákia),
Monopol (Kelet-Közép-Európa, Szerbia, Lengyelország),
Verseny (Nyugat-Európa).
8. ábra: a Kelet-Közép-európai gázpiac zónái
Forrás: Dr. Zsuga János előadásából (nyilak, rövidtávú változások 2015ig)
A független zónába tartozik Románia és Horvátország, ennek az oka az, hogy
hazai termeléssel rendelkeznek, de ettől függetlenül egyre inkább ki vannak téve az
orosz importnak. Meg kell említenünk, hogy ennek a két országnak a földrajzi
adottságai (tengerek) lehetővé teszik az LNG technológia telepítését, így a kelet-
közép-európai gázpiac számára a jövőben lehetőséget ad a verseny kialakulására.
15
Függő zónába tartozik, Csehország. Magyarország, Szlovákia.
„Magyarország és Szlovákia gazdaságában a magas gázfogyasztás miatt és a
jelenlegi infrastruktúra mellett az orosz gáznak nincs alternatívája, ezért a régió
országai ugyanazért az orosz gázért többet fizetnek, mint a diverzifikált
forrásportfólióval rendelkező nyugat- európai államok.” A felsorolt országok
függőségének enyhítését szolgálja majd a Nabucco projekt, amely új forrás
országokból szállítana a régióba, ezáltal téve diverzifikáltabbá a gázt beszállító
országait. 15
Monopol zónába tartozik Kelet-Közép-Európa, Szerbia, Lengyelország.
Ezeknek az országoknak a gázimportja kizárólagosan orosz gáztól függ, ide
sorolhatóak a kelet-közép-európai országok jelentős része, ezért is nevezzük a kelet-
közép-európai gázpiacot monopolnak.
Verseny zónába tartoznak a nyugat-európai országok, de számottevő az orosz
import is ebben a régióban.
2.6. Kelet-Közép-Európai gázpiac sajtosságai, versenyhelyzet
megteremtése
A régió gázpiaci helyzetének alakulását, döntően fogja befolyásolni az, hogy
az elkövetkezendő években sikerülni-e versenyhelyzetet teremteni a beszállító
országok között. A régió országainak sajátossága, hogy a Szovjetunió szétbomlását
követően mégsem lettek teljesen függetlenek az újonnan létrejött orosz államtól,
mivel a régió nyersanyagokban szegény, így már a Szovjetunió felbomlása előtt is
komoly szerepe volt a régió földgázellátásában. Az ellátást több ezer kilométeres
vezetékek megépítésével szolgálták ki, amelyek zárt hálózatot alkottak, és kizárólag
szovjet gázzal voltak táplálva. Mondhatjuk, ezzel a vezetékrendszerrel egyben
megörökölték az orosz gázt is. Visszafelé is igaz, az oroszok pedig megörökölték a
volt szovjet tagállamokat, mint kizárólagos vevőket. Az elmúlt években kialakult
egyfajta kölcsönös függőség, amelyből később Oroszország kovácsolt előnyt, mivel
15
Zsuga [2011]
16
a kelet-közép-európai országok nem tudtak függetlenedni az orosz gáztól. A
monopol piac kialakulása több veszélyt hordoz magában amint az előző fejezetben
is említettem, „ugyanazért az orosz gázért többet fizetnek, mint a diverzifikált
forrásportfólióval rendelkező nyugat- európai államok16
”. Tehát Oroszországnak
ármeghatározó szerepe van a régió országainak kárára. Fontos a gázár számításánál
kiemelnünk, habár szorosan kötődik az olaj világpiaci árához, de az ár, döntő
százalékát az alapár adja, (1. számú melléklet)17
ami a szerződő felek közti
megállapodás tárgyát képezi. Az árak alakulása tehát szorosan összefüggnek az
orosz gáztól való függés mértékétől (9. ábra).
9. ábra: Az ár alakulása az oroszfüggőség arányában
Forrás: Saját szerkesztés: Eurostat, Ernst and Young alapján
Fontos az Unió számára az orosz gáz, de nem mindegy milyen áron. Jellemzőek a
régióra de összességében az egész EU-ra a hosszú távú szerződések kötése, melyet a
következő pontban részletesebben fejtek ki. A hosszú távú szerződésekben egyelőre
16
Zsuga [2011] 17
Szilágyi [2008]
17
legfőbbképpen az orosz érdekek dominálnak, mivel alkupozícióval a nyugat-európai
tagállamok bírnak Kelet-Közép-Európával, ahol a diverzifikálatlan piac kizárólagos
orosz importot tesz lehetővé, de ezzel kiveszik az országok kezéből az alku
lehetőségét.
2.6.1. Hosszú távú szerződések (beleértve a területi klauzulát)
A 70-es évektől a Gazprom bevett gyakorlata hosszú távú szerződések (6-28
év) kötése a partnerekkel. Ez a fajta szerződéskötés nem szokatlan ebben az
iparágban. A gáziparban többé-kevésbé egyetértés született a vevők és szállítók
között, tekintettel arra, hogy a szállítónak hatalmas költségei származnak az iparági
szállítási feltételek kialakítására. Jellemzőek a „take or pay” típusú szerződések,
amelyek lehetővé teszik, a vevő és a szállító között a kockázat megosztását, a
hatalmas beruházási költségek miatt.18
Ezekre a hosszú távú szerződésekre az
úgynevezett „hold-up” kockázat kikerülésére van szükség, mivel az eladó
hosszútávon megtérülő beruházásokat vitelez ki. Ezekbe a beruházásokba
sorolhatjuk:
infrastruktúra fejlesztése,
gázmezők feltárása, fejlesztése,
szállítási eszközök fejlesztése.
A szerződő felek szerződésbe foglalhatnak meghosszabbítási záradékot,
amelyek meghosszabbításra kerülnek automatikusan, ha ezt egyik fél sem
kifogásolja, kivételt képez a hosszantartó force majeure helyzet.19
A szerződések
továbbá magukba foglalnak gyakorta használt úgynevezett területi klauzulát,
amelyekben tiltják az adott országnak, hogy az orosz forrásból érkező gázt egy
harmadik félnek továbbadják, még abban az esetben is, ha felesleget képez. A
szerződésbe foglalják az árak kisimításához használt árformulát, amely az olaj
jegyzetárához kötik. Ezt az árkiigazítást 3 évente vizsgálják felül. Az árkiigazítás
18
Ludvig [2008] 165. o. 19
Gazprom [2008a] 131. o.
18
eredménye pedig úgy alakult, hogy emelkedett az ár Európában úgy, hogy a kereslet
évek óta kisebb a kínálatnál!20
2.6.2 Újrakötések
Az elmúlt években az európai országok törekedtek, a gázimportjuk
szerződéseinek megújítására, illetve hosszú távú szerződések újra kötése az orosz
gázóriással. A szerződések megkötésének fontos szempontja volt, hogy a vevő
országok mihamarabb meg tudjanak egyezni a Gazprom -mal, mivel félő volt, hogy
nem megfelelő mennyiséget tudnak importálni, illetve csak kedvezőtlen feltételek
mellett juthatnak orosz gázhoz.
Az elmúlt években történt újrakötések összefoglalva:
2006-ban E.ON Ruhrgas AG (négy szerződéskötés történt a
felek között), 2020-2035ig évi 19,8 milliárd m3, a megépülő
Északi Áramlat vezetéken a kapacitás volumenéről, illetve 25
évre szóló szerződés született,
ENI 2035-ig hosszabbított,
Új szerződéskötés történt Dániával, akinek 2010-2035 között
évi 8,5 milliárd helyett 9 milliárd m3 gáz fognak szállítani.
Északi Áramlaton át pedig 1 milliárd m3- t,
21
Románia, 2010-2030 között 2 milliárd m3 gázhoz juthat,
22
Gaz de France, hosszabbítás 2035-ig, illetve Északi Áramlaton
keresztül 2,5 milliárd m3,
A szerződésekben a Gazprom a piaci pozícióinak megszilárdítására és
további piaci részesedés szerzésére törekedett. (pld. A Gaz de Franc –szal kötött
szerződés, közvetlen hozzáférést biztosított a francia piachoz.). Magyarországnak
2016-ig van szerződése a Gazprom-mal, amit a mai napig nem hosszabbított meg.
20
Gazprom [2008b] 22. o. 21
Gazprom [2008b] 132. o. 22
Gazprom [2008c]
19
Ugyancsak fontos szerepet játszottak a szerződések újrakötésében az adott
országok diverzifikációs lehetőségei. Tehát a gázár meghatározásánál a nyugat-
európai országoknak sokkal inkább volt lehetőségük az árak minimalizálására, mint
a kelet-közép-európai országoknak. Az elkövetkezendő években létkérdéssé válhat,
hogy az Unió milyen lépéseket tesz majd a diverzifikáció kérdésében és azok
milyen hatással lesznek a szerződések legközelebbi újratárgyalásában.
2.6.3. A gáz árának számítása
ahol,
Pn = Negyedévenként változó ár,
P0 = szerződéses alapár / 1000 m3, melyben az exportőr és importőr szabadon
állapodnak meg,
A = az 1%-os kéntartalmú fűtőolaj tőzsdei napi árának számtani középértéke,
szállítást megelőző 9 hónap,
A0 = bázis érték, az 1%-os kéntartalmú fűtőolaj tőzsdei napi árának számtani
középértéke az import az importszerződésekben a megállapodott bázis időszakban,
G = a 0,2 % kéntartalmú gázolaj tőzsdei napi árának számtani középértéke, a
szállítást megelőző 9 hónap,
G0 = a 0,2 % kéntartalmú gázolaj tőzsdei napi árának számtani középértéke
az import az importszerződésekben a megállapodott bázis időszakban.
Ezt a képletet használják a Ruhrgas, Gazprom és Gaz de France vásárlóinál
alkalmazott import ár formula meghatározására.
20
2.6.4. A világpiacra lépésnek lehetőségei, költségei
További gondokat okoz, hogy az ellátás sincs teljes mértékben biztonságban,
a tranzit országok által okozott konfliktusok miatt. Ennek következtében az elmúlt
években kétszer is leállt a szállítás, 2006-ban és 2009-ben, mind a két alkalommal
az ukrán-orosz vita miatt függesztették fel. Tehát az egyoldalú gázforrás problémája
mellett felmerül az ellátásbiztonság kérdés problémája is.
Feltehetjük a kérdést, miért is szükséges a gáz világpiacra való lépése, mi is a
feltététele ennek? Az egyik ok, hogy jótékony hatással lenne az így is jelentősen
megnövekedett gázárakra. Második ok az ellátásbiztonságot is növelné, mivel
csökkenne a tranzit országok jelentősége és az ezzel járó kockázat.
Mi is a feltétele a „tökéletesen ellátott piacnak”? A tökéletesen ellátott
piacnak három fő eleme van:23
Diverzifikáltság
Olcsó gáz
Ellátásbiztonság
10. ábra: Tökéletesen ellátott piac
Forrás: Saját szerkesztés, Horváth Tibor: Aktuális kihívások a magyar fölgáz piacon előadása alapján
Megállapíthatjuk, hogy a három elem közül a legfontosabb a források
diverzifikáltsága, amellyel fontos összefüggésben van mind az olcsó gázár
23
Horváth [2011]
21
kialakulása, mind az ellátásbiztonság növelése. Tehát kialakulását döntően segítené,
a forrásdiverzifikáltság, illetve a cseppfolyósgáz által nyújtott mobilitás.
Az elmúlt években mindkét fél, mind az Unió importdiverzifikáltságra, mind
Oroszország exportdiverzifikálásra lépéseket tett.
Unió által tervezett projektek:
LNG terminálok kiépítése (Krk, Swinoujscie) (2015-2017).
Nabucco (2017).
Oroszország által tervezett projektek:
Déli Áramlat (2015)
Kínai vezeték (2013)
Északi Áramlat (2013)
A fent felsorolt projektek fontos szerepet játszhatnak a versenyhelyzet
kialakításában. A régió piacának egységesítése, fontos előrelépés lenne a
gázpiacának kialakulásában, viszont komoly költségeket von maga után a
kivitelezésük.
Az orosz projektek kivitelezésének költségei (saját számítások):
Déli Áramlat (16 milliárd €)
Kínai vezeték (25 milliárd €)
Északi Áramlat (7,4 milliárd € + az orosz szakaszon infrastruktúra
kialakításának költségei)
Összesen 48,4 milliárd € + az orosz szakaszon infrastruktúra
kialakításának költségei.
Az Unió projektjeinek költségei:
Nabucco legutóbbi becslések szerint (14,9 milliárd €)
A Krk (1,5 milliárd €) és Swinoujscie (2 milliárd €) – ben építendő
LNG terminálok, és szükséges infrastruktúra (összesen 3,5 milliárd €)
Összesen 18,4 milliárd €24.
24
A költségek forrását bemutatom a dolgozatom 4.5. fejezetben
22
Beruházások költsége: ∑Költség = 48,4 milliárd € + 18,4 milliárd € = 66,8 milliárd €
A fent említett „∑Költség” nem tartalmazza az egyes projektekhez tartozó
infrastruktúra kiépítésének költségét. A forrásdiverzifikáltságot lehetővé tevő Uniós
projektek ennek ellenére nem tudnák kiváltani az orosz függőséget, inkább csak
mérsékelni tudnák azt.
Összegezésképpen felsorolom a projektek okozta pozitív externáliákat:
gáz-gáz verseny kialakulása,
ellátásbiztonsággal kapcsolatos problémák csökkentése,
gázár magas árának csökkentése, de legalábbis stagnálása,
hosszú távú szerződéseknél alku pozíció25
A dolgozat jelen fejezetében többször felmerült a forrásdiverzifikáltság
jelentősége. A következő nagy fejezetben minden irányból megvizsgálva kifejtem
Európa forrásdiverzifikációs törekvéseinek lehetséges partnerországait.
25
Zsuga [2011]
23
3. A FÖLDGÁZ FORRÁSDIVERZIFIKÁLTSÁGA
Európa földgáz igényének kielégítése a jövőben importnövekedést fog
eredményezni. Az Európai Unió jelenleg több mint 57%-ban szorul importra
földgázból, ez azt jelenti, hogy a kőolaj után (84%) a második helyen a földgáz
import a legfontosabb. Számos Európai Uniós Bizottság felhívta a figyelmet, hogy a
jövőben komoly veszélyekkel járhat ezeknek az adatoknak a magas arányára. 2030-
as prognózisok szerint ez az adat a 70%-ot meghaladja! A földgázimportból adódó
veszélyeket tovább tetőzi a tény, hogy nem csak a forrás országoktól kell tartani,
hanem a tranzit országoktól is, tehát a konfliktusok kihatással vannak a zavartalan
ellátásra. Noha az Európai Unió megújuló energiák terén szeretne minél nagyobb
növekedést elérni, középtávon jelentős változásokra gázfüggőségünk terén
csökkenést nem várhatunk.26
Ahhoz, hogy ezeket a kockázatokat hosszútávon csökkenteni tudjuk,
szükséges a források diverzifikálása. A földgáz forrásdiverzifikáltsága több módon
és szinten is mehet végbe. Először is figyelembe vehetjük a teljes energiaszektort.
Azon belül az egyes forrástípusok közötti részarányok megváltoztatására teszünk
kísérletet. Példaként hozhatjuk fel a széntüzelésű erőművek arányának csökkentését
és a földgáz használatának térnyerését. Másik lehetőség a forrásdiverzifikálásra, ha
minél nagyobb diverzifikációra törekszünk. Ahhoz hogy biztonságos és állandó
földgáz ellátást garantálni lehessen az Európai Unió számára, elengedhetetlen a
minél nagyobb mértékű forrásdiverzifikáció.27
Nem szabad elfelejtenünk, hogy az
Európai Unió rendelkezik a világ egyik legnagyobb energiapiacával, ennél az oknál
fogva ezek a törekvések nagyban befolyásolják a szolgáltató országok gazdasági és
politikai pozícióját is. A továbbiakban bemutatom az Európai Unió törekvéseit
lehetséges jövőbeni forrásdiverzifikálásra.
26
EU Energy in Figures [2010]
27 Ludvig [2008] p 185
24
3.1. Földgáz importálási alternatívák
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint a világ
földgázkészlete 320 billió m3 –re becsülik, (vannak bátrabb becslések is ahol 600
billió m3 –re becsülik) Bizonyított készletek alapján viszont 187,7 billió m
3.28
Jelenlegi növekedésünkből kiindulva a világ földgáz készletei körülbelül 65 évre
elegendőek. A legnagyobb lelőhelyek a világon: Oroszország és a FÁK országok, a
Közel-Keleten és a Kaszpi-tenger térségeiben találhatóak. Az Európai Unió számára
további jelentős készletekkel rendelkezik Norvégia, és az észak-afrikai mediterrán
térség, (Algéria és Nigéria). Európa a világ összvagyonának 4%-át teszi ki, míg a
világ földgáz fogyasztásának 16%-át.29
3.1.1. Algéria
Algéria becsült földgáz készlete 4,5 billió m3. Az éves kitermelése 85
ezermilliárd m3, ami a készleteket figyelembe véve még évtizedekig tartható fent.
Az algériai gázt két fő export vezetéken szállítják Európába: az egyik Tunézián át
Olaszországba, a másik Marokkón át Portugáliába és Spanyolországba. A jövőben,
a megnövekedet igények kiszolgálásának érdekében további vezetékek építését és a
meglévő vezetékek kapacitásának növelését tervezik. Algéria az elsők között
kezdett a cseppfolyós gáz (LNG) exportálásába, ami körülbelül 30 milliárd m3 gázt
tesz ki az éves exportból.30
A cseppfolyós gáz nagy részét Franciaországba, Törökország és Belgiumba
szállítják. Ebben a formában történő gázszállítás egyre inkább kifizetődik továbbá
versenyképessé válik a technikai újítások és a földgáz világpiaci árának
növekedésének köszönhetően. Algériának három LNG szupertankerje van (Arzew
GL4Z, Arzew GL1Z, Skikda GL1K), az elsőt 1964-ben indították.
28
British Petrol 2011 29
Vajda [2004] 43. o. 30
Íjgyártó [200] 89. o.
25
Összességében elmondható Algériáról, hogy a jövőben számításba jöhet,
mint az európai ellátás diverzifikációjának egyik alternatívája. Továbbá
elmondható, hogy készletei nagysága lehetővé teszik a megnövekvő igények
kielégítését is.
3.1.2. Közel-Kelet
A forrásdiverzifikáltság és az ellátásbiztonság növelése érdekében az Unió
másik lehetséges megoldásnak a közel-keleti régió partnereitől történő
importnövelést tartja. A közel-keleti térség bővelkedik fosszilis forrásokban,
legfőbb nyersanyagforrásuk a kőolaj, de a világ földgázvagyonának jelentős
százaléka is itt található. A távolság áthidalása se lehetetlen (dolgozatomban később
kitérek a Nabucco projektre). Az egyetlen probléma ezekkel az országokkal az évek
óta tartó ingatag politikai helyzet. Elég csak megemlítenünk az Irakban folyó
háborút, vagy Irán helyzetét, ahol a folyamatos atomprogram miatt az ENSZ
szankciókkal sújtja. További problémát jelent, hogy a kitermeléshez szükséges
technológia sem áll rendelkezésükre. Dubai a gazdasági válság miatt került nehéz
helyzetbe ingatlan befektetési problémáiból adódóan. A térség többi országairól
hasonló a helyzetkép, ebből az instabilitásból adódik, hogy az energetikai
beruházások is nehezen valósulnak meg.
3.1.3. Norvégia
Az Európai Unió hagyományosan legmegbízhatóbb földgázszállítója
Norvégia, aki várhatóan meg is tartja pozícióját az elkövetkezendő években.
Jelenleg is 1200 milliárd m3 földgázt termelnek ki, ezen kívül 1400 milliárd m
3
feltárt és 1200 milliárd m3 feltáratlan földgázt is nyilvántartanak. A tengeren
keresztül négy fogadóállomáson éri el az európai partokat, továbbá még két vezeték
Nagy-Britanniát. A norvég szállítás jelenleg az európai fogyasztás 23%-át fedezi,
legfőbbképpen a nyugat-európai piacokon.31
31
Balázs [2007] 115. o.
26
Azonban meg kell jegyeznünk, hogy Norvégia a hagyományos partnerek
kiszolgálásán túl nem vehető figyelembe sem az európai ellátás diverzifikáció egyik
esetleges alternatívájának, sem a növekvő fogyasztói igények kielégítése
szempontjából. Ennek az egyik oka, hogy a kontinenshez közelebb eső források
kimerülőben vannak és a termelés egyre inkább a Barents-tenger alatti forrásokra
tevődik át. A probléma ennek a lelőhelynek a kiaknázásában, hogy a szállítása
cseppfolyósított gázként valósítható meg, ami tovább fogja növelni az amúgy sem
olcsó földgáz árát. A másik oka, hogy Norvégia 2007-ben határozatban rögzítette,
hogy nem kívánja tovább növelni a kitermelt földgáz éves mennyiségét.
3.1.4. Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán
A világ egyik legnagyobb gáztartalékát a FÁK országok birtokolják, ezen
belül is megemlítem az Oroszországon kívüli jelentősebb gáztermelő országokat,
mivel diverzifikáció szempontjából komoly partnerek lehetnek az EU számára. Az
elkövetkezendő évtized nagy kérdése lesz, hogy Kazahsztán, Türkmenisztán és
Üzbegisztán képes lesz-e önálló gázvezetéket építeni Európa felé és megállni a
helyét az európai gázpiacon. Ennek a projektnek a kivitelezéséhez szükséges lesz
Oroszország „hallgatólagos” beleegyezése, valamint több európai energetikai
vállalat tőkéjére a beruházások megvalósításához. Az Unió számára nagy
jelentőséggel bír ez a kínálatbővülési lehetőség, mivel:
minőségi forrásdiverzifikáltság történne,
új versenyhelyzetet teremtene,
és nem utolsó sorban jótékony hatást gyakorolna az árakra.32
3.1.5. Oroszország
Ha valahogyan jellemeznünk kéne Oroszország és az Európai Unió közötti
gázszállítási kapcsolatot, akkor a legmegfelelőbb a következő két szó,
„hagyományos és megbízható”. Azonban az orosz gáznak is van veszélye,
32
Horváth Lilla [2005]
27
mégpedig a tranzit országok. Az EU és Oroszország között soha nem abból adódott
a feszültség, hogy az EU nem tudott tisztességesen fizetni, vagy milyen áron adják a
gázt. Az elsődleges problémát Oroszország és Ukrajna politikai acsarkodása okozta,
okozza. Ennek a helyzetnek a megoldására valósulhat meg hosszútávon az Ukrajnát
elkerülő orosz export.33
Az Oroszországból érkező gáz jelenleg négy irányban éri el az európai
piacokat:
Ukrajnán keresztül (Testvériség, Északi fény),
Belorusszián keresztül (Jamal-Európa),
Délkelet-Európa és Törökország (Kék-áramlat)
Finnország (közvetlen).
Ezeken a vezetékeken keresztül szolgálja ki az orosz gáz az európai igények
döntő részét. A növekvő igények kielégítésének szempontjából ez az arány tovább
fog növekedni, mivel Oroszország rendelkezik az egyik legjelentősebb
gázkészlettel, (a világ földgázvagyonának 23%-át birtokolja) így a drasztikusan
megnövekedett igényeket is ki tudja elégíteni a jövőben is.34
3.2. Diverzifikáltság számszerűsítése, összegzése
Táblázat: Európa forrás országai és leendő forrás országai adatai
2.
Ország, régió Bizonyított készlet (billió m3) Szállított mennyiség EU-ba 2010-
ben(millirád m3)
Oroszország 23,9 % / 44,76 billió m3 ~140
Norvégia 1,1 % / 2,04 billió m3 ~100
Algéria 2,4 % / 4,5 billió m3 ~40
Közel-Kelet 40,49 % / 75,8 billió m3 n.a.
Kazah, Üzbég, Türk 6,1 % / 11,43 billió m3 n.a.
Összesen 73,99 % / 138,53 billió m3 ~280
33
Vajda [2001] 76. o. 34
Vajda [2001] 76. o.
28
Forrás: Saját számítás és szerkesztés, adatok: British Petrol adatbázis (2011) adatok alapján végzett
számítások
Összegzésképpen elmondható, hogy Oroszország továbbra is az Unió
gázbehozatalának döntő részét adja majd, illetve az igények növekedése miatt
tovább erősödik a pozíciója. Ennek következtében nem a forrás országok között
alakulhat ki a jövőben diverzifikáció, hanem a szállítási útvonalak között erősödik a
pozíciója. Ennek következtében nem a forrás országok között alakulhat ki a jövőben
diverzifikáció, hanem a szállítási útvonalak között.
3.3. Diverzifikációs számítások
Amint az előző alfejezetben is láthattuk, a különböző gázzal rendelkező
országok eltérő arányban szállítanak európai országoknak. A különböző gázszállító
országok szállítási mennyiségei függhetnek a birtokukban lévő mennyiségtől is,
mint pld. Norvégia esetében, ahol a jövőbeni megnövekedett igények kielégítése
kérdéses.
Továbbiakban szcenáriókon keresztül Hirshman - Herfindahl index
segítségével bemutatom, hogy mennyire koncentrált a gáz, illetve válhat a jövőben
3.3.1. Herfindahl – Hirschman index
A Herfindahl - Hirshman index egy naturális jellemző, a területegységek
közötti koncentráltságot számszerűsíti. Az index kiszámítása során gyakorlatilag a
Lorenz - görbe főátlójához viszonyít. Legalacsonyabb értékét abban az esetben
veszi fel, ha az adott jelenség eloszlása egyenletes, míg maximális értékét akkor éri
el, ha a legnagyobb a koncentráció, például monopolhelyzetben levő piaci
szereplőnél.
HHI
2
1
n
i
i
i
x
x
29
ahol,
xi = a naturális mértékegységben megadott jellemző az i-edik egységben,
n = az elemszám.
A mutató értékkészlete: n
1 < HHI < 1
Az index könnyen kiszámítható, egyszerű adatbázisok alapján is
meghatározható, de minimális értéke nem független az elemszámtól. A megoszlást
az index tulajdonképpen a teljesen egyenleteshez (amikor minden megfigyelési
egység részesedése azonos) viszonyítja. Az index 0,6 feletti értéke már erős
koncentráltságra, monopolhelyzetre utal.35
3.3.2. Szcenáriók
Ebben a fejezetben szcenáriókat mutatok be, melyben Hirshman - Herfindahl
index segítségével szemléltetem hogyan változhat a gáz koncentráltsága az
elkövetkezendő években, évtizedekben. A gáz diverzifikáltsága nagyban hozzájárul
a gáz árnak alakulásához, illetve stratégia fontosságú az egyes országok számára a
gáz beszerzésének diverzifikálása.
Számításaimat az egyszerűség kedvéért, az egyes beszállító és leendőbeli
országok bizonyított készletei alapján végzem, az egész Európai Unióra
vonatkoztatva.
35
ELTE [2005]
30
Táblázat: Jelenlegi helyzet (A)
2.
Ország, régió Bizonyított készlet (billió m3) képletadat H-H index
Oroszország 44,76 0,87251462 0,761281762
Norvégia 2,04 0,039766082 0,001581341
Algéria 4,5 0,087719298 0,007694675
Közel-Kelet nincs nincs nincs
Kazah, Üzbég, Türk nincs nincs nincs
Összesen 51,3 0,770557778
A jelenlegi gázhelyzetet mi sem reprezentálja jobban, mint a fenti 2. táblázat
alapján látott adatok. A 0,770557778 index szám mutatja, hogy erősen koncentrált
a gáz, amelynek legfőbb oka a hatalmas oroszországi készlet. Ez az erősen
koncentrált adat leginkább a kelet-közép európai országokra igaz, mivel itt a
legszámottevőbb az orosz gáz (monopol). Amint az előző fejezetekben kifejtettem,
Nyugat – Európára inkább egyfajta versenyhelyzet jellemző, mivel jelentős a
norvégiai, algériai forrás, megemlítve a kisebb jelentőséggel bíró hollandiai
forrásokat is. Egyelőre nem számolhatunk a Közel-Keleti forrásokkal, továbbá a
Kazah, Üzbég, Türk gázforrásokkal, mivel sem a szükséges infrastruktúra, sem a
politikai hátterük nem biztosított.
Táblázat: Várható, pesszimista elkövetkezendő évek (A-)
3.
Ország, régió Bizonyított készlet (billió m3) képletadat H-H index
Oroszország 56,19 0,895743663 0,80235671
Norvégia 2,04 0,032520325 0,001057572
Algéria 4,5 0,071736011 0,005146055
Közel-Kelet nincs nincs nincs
Kazah, Üzbég, Türk nincs nincs nincs
Összesen 62,73 0,808560337
Az elkövetkezendő években elképzelhető, hogy a jelenlegi helyzethez képest,
a gáz koncentráltabbá (monopol) válik. Ez annak következtében következhet be,
31
hogy az esetleges megnövekedett igényeket a jelenlegi beszállító országok közül,
egyedül Oroszország fogja tudni kiszolgálni. Az orosz készletek tovább
bővíthetőek, mivel a környező országaik Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán
jelentős készletekkel bírnak, de nem rendelkeznek kellő infrastruktúrával. Ezáltal az
elkövetkezendő években elképzelhető, hogy az előbb említett három ország
forrásait, Oroszország fogja értékesíteni, ezzel együtt tovább növelve a gáz
koncentráltságát, mint a fenti 3. táblázatban láthatjuk (0,808560337). Tehát a
jelenlegi helyzet tovább romolhat, ami a behozatalra szoruló országok helyzetét
tovább ronthatja, az elkövetkezendő években esedékes szerződések
újratárgyalásánál.
Táblázat: Kiút a monopolhelyzetből (B+)
4.
Ország, régió Bizonyított készlet (billió m3) képletadat H-H index
Oroszország 44,76 0,713534194 0,509131046
Norvégia 2,04 0,032520325 0,001057572
Algéria 4,5 0,071736011 0,005146055
Közel-Kelet nincs nincs nincs
Kazah, Üzbég, Türk 5,715 0,041254602 0,001701942
Összesen 57,015 0,517036615
Az előző (3. táblázat) szcenárióban említett Kazah, Üzbég, Türk gáz
esetleges orosz értékesítése esetén bekövetkezendő negatív externáliáit mutattam
be. Ebben a szcenárióban, azt a változatot vizsgálom, amelyben külső hatások
nélkül a Kazah, Üzbég, Türk gáz közvetlenül jut el Európába. Fontos, hogy ahhoz
hogy ez a forgatókönyv megvalósulhasson, hatalmas beruházásokat kell véghez-
vinni a kellő struktúra kiépítésének érdekében. Számításaimban a valós bizonyított
készletek felét vettem, mivel belátható időn belül, nincs rá lehetőség, hogy a
szükséges teljes kapacitású infrastruktúra, illetve technológia (LNG) kiépülhessen.
A lehetőség kézenfekvő, mivel az LNG technológia révén a Fekete-tengeren
keresztül könnyedén elérhetővé válhatna az európai piac. Továbbá fontos tényező,
hogy a szállítások megkezdéséig ezekben az országokban a politikai stabilitásának
32
meg kellene szilárdulnia. A számításaim eredményei szerint (0,517036615) ez a
szcenárió már egy kevésbé koncentrált piacot jelente (mivel HHI < 0,6).
Táblázat: „Majdnem” versenyző piac(C+)
5.
Ország, régió Bizonyított készlet (billió m3) képletadat H-H index
Oroszország 44,76 0,663578073 0,44033586
Norvégia 2,04 0,030243505 0,00091467
Algéria 4,5 0,066713613 0,004450706
Közel-Kelet 7,58 0,112375375 0,012628225
Kazah, Üzbég, Türk 8,5725 0,127089433 0,016151724
Összesen 67,4525 0,474481184
A belátható időn belül bekövetkezhető legideálisabb helyzetet mutatom be
ebben a szcenárióban, mint lehetséges beszállító országok, jelen esetünkben újabb
régióval bővülhet a gázbehozatal. A világ legnagyobb bizonyított készletével a
Közel-Kelet rendelkezik, ezekhez a készletekhez való hozzáférés nagy előre lépés
lenne az európai gazpiac számára, hogy versenyző piaccá váljon. Számításomban a
Közel-Kelet bizonyított készleteinek 10%-át vettem, mivel viszonylag kevés esély
van a nagy mennyiségű szállításokra több okból kifolyólag. Az egyik ok a nagy
távolságok átívelése, egyedül vízi úton keresztül oldható meg, ami viszont magában
hordozza a nem túl nagy mennyiségben történő szállítást. A másik ok az egyik
legnagyobb készletekkel rendelkező Irán, ahol lehetőség lenne a szárazföldi
vezetékes szállításra, (lásd későbbi fejezetekben, Nabucco). Ez esetben viszont Irán
jelenlegi külpolitikája nem teszi lehetővé a biztonságos, megbízható
együttműködést Európával, egy lehetséges gázszállítás esetén. Tehát ha közel-keleti
készletekkel is számolunk, ha minimálisan is, nagymértékben hozzájárul a gáz
diverzifikálásához. Továbbá a Türk, Üzbég, Kazah készletek 75%-át vettem, egy
esetleges pozitív előrelépést követően, mind politikai, mind infrastruktúra kiépítését
követően. Számítási eredményeim alapján, ha minden figyelembe veszünk
0,474481184 HHI, már egy elég pozitív jövőképet mutat.
33
Táblázat: Tökéletesen versenyző piac (D+)
6.
Ország, régió Bizonyított készlet (billió m3) képletadat H-H index
Oroszország 44,76 0,323106908 0,104398074
Norvégia 2,04 0,014726052 0,000216857
Algéria 4,5 0,032483938 0,001055206
Közel-Kelet 75,8 0,547173897 0,299399274
Kazah, Üzbég, Türk 11,43 0,082509204 0,006807769
Összesen 138,53 0,41187718
Az utolsó szcenárióban, bemutatom a legoptimálisabb helyzetet, amelyben
minden lehetséges beszállító országnak, régiónak a bizonyított készletének teljes
elérést veszem alapul. Ez azt jelenti, hogy egész Európa számára elérhetőek a fent
felsorolt országok. amely magába foglalja azt, hogy a szükséges infrastruktúra,
politikai háttér, minden tényező rendelkezésre áll. Ennek az állapotnak az
eléréséhez, nem sok esély van, mivel lehetetlen h minden tényező pozitívan
rendelkezésre álljon.
A jövőben a technológiai fejlődésével párhuzamosan, illetve bízva a pozitív
jövőképben, egyre nagyobb távolságok lesznek áthidalhatóak, a gáz, illetve más
energiahordozó szállításában. Ezáltal a jövőben elérhetővé válhatnak más
kontinensek készletei is, mint pld. Dél – Amerika, amely további hatalmas
készleteket rejt magában.
34
4. AZ OROSZ „GÁZBIRODALOM”
„Nekünk energiára, Oroszországnak pénzre van szüksége,
nekünk van pénzünk, Oroszországnak pedig van energiája.”
(Gerhard Schröder)36
Dolgozatom eddigi fejezetei rámutattak az orosz gáz jelentőségre az Unió
regionális gázpiacai számára. Fontos pozíció tölt be a régió ellátásában és a jövőben
is minden bizonnyal megtartja szerepét, de inkább növelni fogja a már említett
projektek által (Déli Áramlat, Északi Áramlat). Ez a pozíció, mint láthattuk az első
fejezetben is, függőséget okoz Európa nagy részének, és olykor ezt a függőséget
kihasználva akarja az orosz állam, gazdasági érdekeik érvényesítésére felhasználni.
Ennek az előnynek a csökkentését célozta meg az energiadialógus.
4.1. Energiadialógus
Az Oroszország – Európai Unió közötti energiadialógusra 2000. október 30-
án Párizsban került sor. Az ott elfogadott megállapodás hangsúlyozza, hogy az
Oroszország – EU energiadialógusnak teret kell adni ahhoz, hogy áttekintsék az
energetikai szektor valamennyi közös kérdését, többek között:37
az energiatakarékosság területén folyó együttműködést,
az energetikai erőforrások kitermeléséhez és szállításához szükséges
infrastruktúra ésszerűsítését,
az európai beruházási intézmények által nyújtott lehetőségek
felhasználását,
az energetikai erőforrásokat kitermelő és felhasználó országok közötti
kapcsolatok létesítésének elősegítésével kapcsolatos kérdéseket.
36
Ludvig [2008] 126. o. 37
Az Oroszországi Föderáció Magyarországi Kereskedelmi Képviseletének tájékoztatója, 2006
35
Az energia dialógus célja az energetikai kapcsolatokon belül felmerült
kérdés, lehetőség és probléma kezelése. Az energiadialógusban többek között
kiemelt szerepet kapott a jövőbeni gázszállítás is. Ennek a párbeszédnek fontos
következménye lett a gázszférában való vállalatközi együttműködés erősödése
(Gazprom). A tartósan magas olajáraknak köszönhetően az orosz gázipari vállalatok
megerősödtek, és az elmúlt években függetlenné váltak a külső tőke bevonásától.
Az energiadialógus az Energia Charta multinacionális jellegével szemben már
határozottan bilaterális volt, ami lehetőséget kínált Oroszország számára más pld.
FÁK-térségbeli versenytársak kiiktatására az európai kontinens energiakérdéseinek
megvitatásából, de legalábbis elsőbbséget ajánlott Moszkvának.38
4.2. Oroszország gázstratégiája
„A Putyini Oroszország egyik legfontosabb energiapolitikai célkitűzése volt
az orosz fosszilis energiahordozó-export kölcsönös függésének minimalizálása,
mind a kelet-európai tranzitállamok, mind az európai végfelhasználók esetében.”39
Oroszország gázstratégiáját 2020-ig készítették el, amit már 2000-ben
megfogalmaztak, ugyanakkor a fent megnevezett dokumentumot csak 2003
augusztusában fogadták el. A stratégia eredendően Oroszország természeti
adottságaira épül, mivel a világ földgázkészleteinek az 1/3-át birtokolja. A
dokumentum a legfontosabb általános célokat és feladatokat foglalja magába, azon
belül a gázpiac szereplői közötti diszkriminációmentes kapcsolatok kialakításának
szükségességét. Mindezekben az államnak is szerepet kell vállalnia, elsősorban a
piaci infrastruktúra alakításában, szabályozásában. Ennek eszközei vámok, adók,
árak.40
Az orosz energia stratégiában négy pontot fogalmaztak meg, és kíván követni:
energiabiztonság,
energia-hatékonyság,
38
Ludvig [2008] 127. o. 39
Andzsans-Balogh [2011] 69. o. 40
Ludvig [2008] 152. o.
36
költségvetési-hatékonyság,
környezeti biztonság.
Komoly hangsúlyt fektet a stratégia a technológia modernizációjára is. Nemcsak a
régi és új földgázmezőkön történő kitermelésre tér ki, hanem az új kis
földgázmezőkön történő kitermelésre is komoly figyelmet fordít, különös tekintettel
az európai területekre.
11. ábra: Kitermelés 2000-2010
Forrás: Saját szerkesztés, British Petrol database (2011) alapján
4.2.1. Oroszország exportjának diverzifikálása
„Természetesen Oroszország is számol már évek óta az uniós diverzifikációs
törekvésekkel, ugyanakkor az egyre növekvő európai importszükségletekkel is
tisztában van.”41
Ezáltal Oroszország is törekszik az exportdiverzifikálásra, mivel
exportjuk 60%-át európai exportok teszik ki, így a legfontosabb piac az orosz gáz
számára az európai. Ugyanakkor egyre inkább fontossá válik a kínai piac, ugyanis
létezik egy 2006-os kormányzati megállapodás, melyben évi 70 milliárd m3 Kínába
41
Andzsans-Balogh [2011] 72. o.
480
500
520
540
560
580
600
620
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Milliárd köbméter
37
történő szállításról van szó.”42
A kínai piacot két vezetékkel tervezik elérni, ahol a
földgázkereslet 2016-ra várhatóan megközelíti a 270 milliárd m3–t. Ezt az óriási
piacot, a Kovita földgázmező által fogják kiszolgálni, ami a tervek szerint a
meglévő gázszállító-hálózattól teljesen független lenne, ami azt jelenti, hogy
közvetlenül más források bevonása nélkül látnák el. 2009 márciusában szállították
le az első cseppfolyósgáz szállítmányt a Szahalin-félszigetről. Ezen felül számolnak
a közel-keleti gázpiaccal is, mivel stabilabb és fizetőképesebb mint az európai. A
Közel-Keleti szállításokat 2013-tól tervezik. Tehát, Oroszország is törekszik a
diverzifikációra vevői körének bővítése által, melyek fontos, közel olyan volumenű
importőrei lehetnek, mint Európa.
12. ábra: Gázexport összetételének változása (milliárd m3)
Forrás: Saját szerkesztés, HVG 2009/2 alapján
4.3. Gazprom, az orosz fegyver?
A téma tovább boncolása során nem mehetünk el amellett a kérdés mellett,
hogy milyen szerepe van ebben Oroszország legnagyobb vállalatának, a
42
Figyelő [2009]
2005 2013 - 2015 2020-2022 2030
Kína 77 270 340
Közel-Kelet 24 55 75
Nyugat 159,8 158 190 201
FÁK 95,8 90 87 78
mill
iárd
kö
bm
éte
r
38
Gazpromnak. Miért is hívják a Gazprom-ot Oroszország szuperfegyverének?
Ahhoz, hogy megértsük az ok- okozatokat, vissza kell mennünk az időben.
A Gazprom-ot 1989 júliusában hozták létre Mihail Gorbacsov akkori főtitkár
javaslatára. A szovjetrendszerben működött Gázipai Minisztérium romjain hozták
létre, amit a szovjet ideológia alapján irányítottak, az új gázmezők kiaknázásának
érdekében. Az ármaximalizálás elérésének érdekében szemléletváltásra volt
szükség, ami inkább már a kapitalista gondolkodást követte. 1990-es évek közepén
a Szovjetunió felbomlása utána a hazai fogyasztók és a környező országok
fizetésképtelensége miatt, pengeélen táncolt a vállalat, sőt saját dolgozói bérét is
vissza kellett tartania a csődhelyzet elkerülésének érdekében. Mindezek ellenére ez
a folyamat hozta létre, a 2000-es évekre a világ legnagyobb és legbefolyásosabb
energia vállalatát.43
13. ábra: a Gazprom értékéről, HVG 2009/1
Forrás: Saját szerkesztés, www.gazprom.ru alapján
A Gazprom és az orosz gázipar kijelenthetjük, egy és ugyanaz. A vállalat
értéke becslések alapján 2008-ban elérte az addigi rekord értékét, ami közel 350
43
Panyuskin & Zigar [2008] 113. o.
1,5
350
80
0
50
100
150
200
250
300
350
400
piaci kapitalizáció, milliárd dollár
39
milliárd dollárnak felelt meg. Ezzel megszerezte az Exxon Mobile és Petro China
mögött a világ harmadik legnagyobb gazdasági társasága címet, mára azonban
visszaesett a 35. pozícióra mivel a válság és az ukránokkal való vita is súlyosan
érintette. Jelenlegi értéke alig haladja meg a 80 milliárd dollárt.44
Jelentős a Gazprom vagyona a természeti források és egyéb javak terén is,
ezalatt azt értem, hogy a Gazprom birtokolja:
kb. 35 ezermilliárd m3 földgázt, azaz a Föld készleteinek majdnem
20%,
a világ kitermelésének majdnem negyedét adja,
32 országnak exportál, és 50 állam legalább 100 cégében, otthon ennél
is több társaságban van érdekeltsége,
továbbá: napilapokat, tévétársaságot, teljes légiflottát,
rádióállomásokat, focicsapatokat (Schalke 04, Zenit) üzemeltet,
birtokol és szponzorál.
A válság lecsengése után Alekszej Miller a Gazprom vezérigazgatójának
véleménye szerint „ismét erősödni fognak a Gazprom pozíciói az öregkontinensen.
S akkor majd az orosz gázóriás diktálja az árakat.” Mindezek tudatában helytálló az
a kijelentés, hogy a Gazprom egy fegyver, amely bármely pillanatban falhoz
állíthatja kiszolgáltatott exportőrjeit. Ennek további oka az, hogy regionális piacról
beszélhetünk, (nem úgy, mint az olajnál, ahol kialakult világpiaci árról van szó)
tehát önkényesen, drasztikusan emelhetnek árat.
„A Gazprom európai exportja az elkövetkező években akkor is nő,
ha a földgázfogyasztás csökken”
Alekszej Miller kijelentését figyelembe véve, tartani is próbálja majd a
jövőben ezt a „fegyvert” a gázóriás. Ez egy létező fenyegetés. Azonban figyelembe
kell vennünk, hogy fordítva is alakulhat, amely elleneszközök kiépítését idézheti
44
HVG [2009]
40
elő, ami csökkentheti a „fegyver” jelentőségét. Ennek a fegyvernek a használata
leginkább csapelzárásban mutatkozik meg.45
4.3.1. Az orosz állam szerepe a Gazprom -ban
A Gazprom-ot 1992-es privatizációja után, a rákövetkező néhány évben
egészen 1998-ig átláthatatlan könyvelések, korrupciós ügyek, teljes bizalmatlanság
jellemezte. 1999. december 31-én. Vlagyimir Putyin elnökké választását követően,
legfontosabb céljának a vállalat megreformálását tűzte ki. „Oroszország gazdasági
nagyhatalommá válásának kulcsa a természeti erőforrásaiban rejlik”.
„2004-ben az állam többségi tulajdont szerzett, 50 százalék plusz 1
részvényt. A cég a Kreml számára mintatársaság, ám leginkább olyan szocialista
nagyvállalatra emlékeztet, amely a kor szellemének megfelelően multinacionális
polippá nőtte ki magát”46
. Miért is ragaszkodott Putyin ennyire a Gazpromhoz?
Elsősorban azért, mert meghatározó piaci szereplő Európában, legfőbbképp Kelet –
Közép – Európában, ahol monopolhelyzetet élvez. „Gyakorlatilag kormányszinten
dől el, hogy melyik ország mennyiért kap orosz gázt.”47
Nem véletlen a gázóriás és a kormány szoros kapcsolata. „Az Igazgató
Tanácsban nemcsak az elnöki posztot tölti be a miniszterelnök-helyettes (az
államfővé előrelépett Dmitrij Medvegyev helyét 2008 –ban Viktor Zubkov volt
kormányfő vette át), hanem két miniszter is ül a testületben, és a cég többi vezetője
közt is bőven akadnak Vlagyimir Putyin miniszterelnökhöz közel állók. Alekszej
Millerrel például még abból az időből ismerik egymást amikor Putyin a
szentpétervári városvezetésben dolgozott. További nyolc, a Néva parti városhoz
köthető tagja is van a cég operatív irányítását végző 17 fős igazgatóságnak – ketten
a KGB-ben is kollégái voltak Putyinnak.”48
45
Figyelő [2010] 46
HVG [2009] 47
HVG [2009] 48
HVG [2009]
41
4.3.2 A Gazprom legfontosabb gázmezői
Fontos kitérni a Gazprom legfontosabb gázmezőire, mivel a kitermelésének
legnagyobb részét három gázmező adja:
Jamburgszkoje,
Medvezsje,
Urengojszkoje.
Habár mindhárom mező túl van csúcstermelésén, a mai napig a legnagyobb
kapacitással ezeken a mezőkön folyik a termelés. A legrégebb óta (1972) a
Medvezsje mezőn folyik a termelés, csúcstermelésének (évi 75 milliárd m3) mára
csak a negyedét adja. A legnagyobb kiterjedésű gáz mező, a Jamburgszkoje a maga
8 ezer km2 –es terjedelmével. Csúcstermelése 179 milliárd m
3 volt. A legnagyobb
termeléssel bíró és egyben a legnagyobb csúcstermelést elérő mező, az
Urengojszkoje.49
Csúcstermelése 305 milliárd m3 volt 1987-ben. A
csúcstermelésekhez viszonyítva, mára jelentős visszaesés tapasztalható, ami azt
jelenti körülbelül az összcsúcstermelésnek a 40%-ára esett vissza. Ez a tendencia
tovább fog romlani, ezáltal jelentős hangsúlyt kapnak más kisebb gázmezők, illetve
az újonnan feltárt, még szűz mezők, melyeken még nem indult el a termelés.50
Fontos szerepe lesz ez által az európai területeken lévő mezőknek,
Vuktilszkoje, Orenburgszkoje, Asztrahanszkoje. A legjelentősebb közülük az
Orenburgszkoje, de csúcstermelése nagymértékben elmarad a három nagy
mezőjétől. Fontos kiemelni a Kovikta mezőt, amely a jövőben, a Kínai exportot
fogja ellátni közvetlen csővezetéken keresztül, a többi vezeték hálózattól
függetlenül. Ez is mutatja a kínai piac jelentőségét az orosz gáz számára.51
A gáztermelés legfőbb körzetei:
Jamal-félsziget,
Az északi sarkköri tengeri talapzat (Barents-tenger), Stokman mező,
49
Dudov [2003] 50
Gazrpom [2005] 121. o. 51
Gazrpom [2005] 121. o.
42
Ob – és Taz – öböl,
Kelet – Szibéria,
Távol – Kelet, (2. számú melléklet)
Ezekben a körzetekben folyik a termelés döntő hányada. A Gazprom
kitermelési prognózisa szerint, a jelenlegei legaktívabb körzetek termelése 2030-ra
jelentősen visszaeshet, viszont jelenlegi prognózisok szerint, a megnövekedett
import igények kielégítését pótolni tudják új gázmezők termelésbe állításával. (3.
számú melléklet)
A prognózisok kedvező számokat mutatnak, a probléma nem is a készletek
fedezésével van, hanem az ellátási kötelezettségek teljesíthetőségével.
Megállapíthatjuk, hogy a készletek elegendőek lesznek az elkövetkezendő évekre,
és a megnövekedet igények kielégítésére. Viszont, (4. számú melléklet) meg kell
említeni, hogy nem egységes kitermelési költséggel bírnak az adott gázmezők.
Az elkövetkezendő években, tehát fontos szerepet fog játszani az adott mező
kitermelésének költsége, illetve az infrastruktúra további bővítése, a
vezetékhálózatba csatlakozás.
4.4. Az orosz gázvezetékek
A legnagyobb feladatot és költséget mégsem a kitermelés jelenti majd a
jövőben, hanem a meglévő vezetékek kapacitásának növelése, illetve új vezetékek
üzembe helyezése. A legtöbb ma is működő vezeték kapacitása nem lesz elegendő a
megnövekedet igények kiszolgálására, így sürgető feladattá vált mind az Unió mind
az Orosz állam számára az új projektek mihamarabbi befejezése, továbbá az LNG
technológia fejlesztése a kelet-közép-európai régióban. A gondokat tovább tetőzi a
meglévő vezetékrendszer kora, ami 15-30 év közé tehető. Ezeknek a vezetékeknek a
karbantartása, és felújítása igen nagy költségekkel fognak járni, amelyek érezhetők
lesznek a gázárakban is. Ez a probléma, a meglévő vezetékhálózatban rejlő
kihasználatlan kapacitást, jelentősen akadályozza.
43
14. ábra: Gázvezetékek Oroszországból az EU-ba meglévő és jövőbeni vezetékek.
Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d7/Major_russian_gas_pipelines_to_europe.png
Az orosz gáz négy fővezetéken éri el az öregkontinenst, a Jamal-Európa,
Testvériség, Északi Fény, és a Kék Áramlat gázvezetékeken keresztül. Ez a négy
vezeték szolgálja ki Európa gázfogyasztásának több mint 1/3-át.
44
Táblázat: Jelenlegi vezetékek adatai
3.
Vezeték Jamal-Európa Északi Fény Testvériség Kék Áramlat
Honnan - Hová Jamal-félsziget-Németország
Urengoje mező - Ungvár
Ob-öböl - Nyugat-Európa
Testvériség vezeték -
Törökország
Σ km vezeték 4196 km 7377 km 2750 km 1250 km Üzembe helyezésének éve 2001 október 1985 év eleje 1983 február 2005 november Bemenetei kapacitása/év 33 milliárd m3
51 milliárd m3 ,70
milliárd m3 (2007) 30 milliárd m3 16 milliárd m3
Csatlakozás más vezetékbe nem
Testvériség, Trans Gas HAG tervezés alatt
Tulajdonos Europal Gaz,
Gazprom Beltransgaz,
Gazprom Gazprom Eni, Gazprom
Forrás: Saját szerkesztés, Gazprom.com, Eurostat.eu, OECD .org, IEM.org
A táblázat alapján láthatjuk, hogy ezek a vezetékek évente kb. 150 milliárd
m3 gázt szállítanak, ezen belül is majdnem a felét az Északi Fény gázvezeték adja.
Jamal-Európa vezetéket 2001 októberében adták át, az Északi Fény után a
második leghosszabb vezeték (4196 km). Kapacitása valamivel meghaladja az
évenkénti 33 milliárd m3 –t, ezzel a második legnagyobb kapacitású gázvezeték.
Két vállalat tulajdonában, működésében van. Orosz szakaszon a Gazprom, az
európai szakaszon az Europal Gaz tulajdonában.
Északi Fény vezeték működik a legnagyobb volumennel az Európába szállító
vezetékek közül évi majdnem 70 milliárd m3 –rel. 1985 óta működik a teljes
kapacitással, akkor még 51 milliárd évi szállítással. Az európai szakaszon
csatlakozik a Testvériség vezetékhez és a Trans Gas-hoz. Nemcsak a legnagyobb
volumennel rendelkezik, de a leghosszabb vezeték is (7377 km).52
Testvériség „az öreg vezeték”. Üzembe helyezési éve szerint a legrégebb óta
üzemel a Testvériség vezeték, amely 1985-ben érte el jelenlegi hosszát, 1969 óta
szállított Lengyelországba évi 2 milliárd m3 kapacitással. A HAG (Hungary-
Austria - Gaslietung) vezetéket táplálja diverzifikáció céljából.
52
Ksenia [2007]
45
Kék Áramlat a „legfiatalabb” vezeték. 2005 novemberében helyezték
üzembe. 1999-ben kezdték el az építését a holland bejegyzésű Eni, és a Gazprom
közreműködésével. Az előzetes tervek alapján ellátta volna Dél-Kelet-Európát, de
ezt a területet átadták 2007-ben a Déli Áramlat vezetéknek. Az éves kapacitása 16
milliárd m3, a hossza 1250 km, amely részben a Fekete-tenger alatt 240 m
mélységben húzódik.53
Ezek a vezetékek azonban egy forrástól származnak, ezáltal nem teszik
lehetővé a diverzifikációt, amellett a gázpiac világpiaccá alakulását is gátolják.
Veszélyeket hordoz magában a jelenlegi hálózat is abból a szempontból, hogy mire
eléri az európai piacot, addig több tranzit országon is át kell haladnia, melyek az
utóbbi pár évben komoly gondokat okoztak az ellátásban (2006, 2009).
4.5. Tervezett új vezetékek
Ezeknek a problémás területeknek a kiküszöbölésére, továbbá a szállítási
volumen növelésére az EU több projektet indított el a közelmúltban. Ezek a
projektek nagyságukból adódóan nagy beruházásokat igényelnek. Ezeknek a
projekteknek indításának legfőbb okai:
a gáz forrásának diverzifikálása,
tranzit országok elkerülése,
megnövekedett igények kiszolgálása,
függőségek csökkentése,
Dolgozatom második fejezetében bemutattam az elkövetkezendő évek
lehetséges beszállító országait, akik alkalmasak lennének a diverzifikációra.
Ebben a fejezetben mutatom be azokat a projekteket, amelyeket a
diverzifikációra alkalmas országok és az Európai Unió közötti gázszállítási
feltételek megteremtésére hoztak létre. Feltárom a szóban forgó projekteket azok
költségeit, forrásait, problémáit, előnyeit és hátrányait, esetleges szükségességének
mértékét.
53
IEA [2002] 110. o.
46
4.5.1. Jamal2
A Jamal-2 vezeték nem élvezi mindkét fél támogatását. Oroszország
kifejezetten ellenzi, míg a balti országokban egyfajta megosztottságot indukált. Ez
korán sem meglepő, az utóbb felsorolt országok gázipari cégeinek, tulajdonosi
hátterének tekintetében. Közel fele-fele arányban birtokolja az E.ON és a Gazprom,
de egyik sem döntő többségben. Ennek az ellentétnek az oka, hogy a megépülő
vezeték versenytársává válna az egyik legnagyobb orosz projektnek, az Északi
Áramlat vezetéknek.54
A vezeték megépítése a 2000-es ukrán gázlopások után vált esedékessé, hogy
az ukrán tranzitot kikerüljék. A kivitelező országok a vezeték útvonaláról azonban
nem tudtak megállapodni a Gazprom–mal. 2002-ben megrekedt tárgyalásokat
követően, 2006-ban az Európai Bizottság kérte az érintett államokat a projekt
elősegítésében. 2007-ben megkapták Belorusszia támogatását, és 2008-ban
Lengyelország is belegyezését adta. Végleges döntés azóta sem született.55
4.5.2. Északi Áramlat
Amint láthattuk Európa fogyasztását legfőbbképpen Nyugat-Európa
határozza meg, tehát az Északi Áramlat projekt célja a megnövekedet nyugat-
európai igények kiszolgálása, amellett az ellátás függetlenítése és biztosítása, a
tranzit országok által okozott kockázatoktól.
Az Északi Áramlat gázvezetékről szóló megállapodást 2005. szeptember 8-
án írták alá. A projekt kivitelezésére alapított cég a Nord Stream AG,
részvényeseinek aránya 2008. június 10.-én vált véglegessé:
Gazprom [51%]
E.ON Ruhrgas [20%]
BASF/Wintershall [20%]
N.V. Nederlandse Gasunie[9%]56
54
RIA Novosztyi [2007] 55
Elemző [2008] 25. o. 56
Gazrpom [2008d]
47
Ezt a projektet az Európai Bizottság prioritást élvező projektnek nyilvánította 2005.
szeptember 6-án, melyet (Trans-European-Energy Networks) részévé is tettek.
4.5.2.1. Északi Áramlat paraméterei
A nyomvonalat az Északi-tengeren át, az orosz Vyborg, és a német
Greifswald között jelölték ki, amely 1200 km-nyi vezeték lefektetését jelenti. A
tervek szerint két párhuzamosan fektetett csővezetéken történne a szállítás,
kapacitása vezetékenként 27,5 milliárd m3 lenne, azaz összesen 55 milliárd m
3. A
munkálatokat két részletben végzik majd el. Az első vezeték lefektetését 2010-2011
között tervezték, amelyen már 2011-től folyhatna a szállítás. A második vezeték
munkálatait 2011-2012 között fogják elvégezni, és 2012-től állítanák üzembe. A
projekt költségvetésének megállapítására több becslés is történt az elmúlt években,
2005-ben 4 milliárd euro, a legutóbbi becslések 7,4 milliárd euróra rúgtak.
Kereslet az Északi Áramlaton érkező gázra, amelyekről már megállapodások
történtek:57
Wingas – 9 milliárd m3
GM&T – 4 milliárd m3
E.ON Ruhrgas – 4 milliárd m3
Gaz de France – 2,5 milliárd m3
DONG Energy – 1 milliárd m3
2011-es szállítás kezdetéig, eddig összesen 20,5 milliárd m3 –re szerződtek le a
Gazprom –mal.
4.5.2.2. Az Észak Áramlat projekt ellenzői
A projektet két ország ellenzi bőszen, eddig mindhiába. A két ország,
Lengyelország és Belorusszia, akik a tervek elkészültével, a környezetvédelem
legnagyobb védelmezőivé váltak. Véleményük szerint az újonnan üzembe helyezett
57
Nord [2008]
48
vezeték, súlyos környezeti károkat okozna a tengeri élővilágban. A valóság az, hogy
a vezeték megépítésével, nem súlyos környezeti károkat okoznának, hanem a két
ország tranzit szerepét csökkentenék, ezáltal jelentős tranzitdíjaktól eshetnének el.
4.5.3. Déli Áramlat
A másik nagyobb volumenű ”orosz léptékkel közepesen nagy” projekt a Déli
Áramlat. Oroszország délen is tovább kívánja bővíteni gázhálózatát úgymint
északon. Felmerül a kérdés, hogy miért épít a Kék Áramlat mellé egy számára
konkurens vezetéket egy olyan piacra, ahol már amúgy is jelen van? „Indokolt tehát
a Déli Áramlatot övező gyanú, miszerint az ukrán tranzit végérvényes, ha nem is
teljes kiváltása mellett a Nabucco-vezetékre orosz válasz is egyben. A Kremlt
feltehetően ingerli, hogy a Kaszpi - térségben az amerikai és nyugati diplomácia
energetikai szálakon is próbálkozik bebetonozni befolyását.”58
A vezeték megvalósításában résztvevő cégek a Gazprom és az ENI, 2007.
június 23-án állapodtak meg arról, hogy a Kék Áramlat bővítése helyett, a Fekete-
tenger keresztül közvetlenül érnék el az európai piacot. A megállapodást követően
tanulmány készült a projektről, mely után 2007. november 22-én Moszkvában
aláírták az egyezményt. A kivitelezésre alapítatott közös céget a South-Stream AG-t
2008-ban jegyezték be a tőzsdén. A projekthez Bulgária csatlakozott elsőként,
továbbá több országgal is megállapodtak, tárolók és a vezeték építésével
kapcsolatos ügyekben.
4.5.3.1. Déli Áramlat paraméterei
A nyomvonal meghatározásánál egyetértettek azzal, hogy a Fekete-tengeren
átvezető vezeték a Beregovaja kompresszorállomásról induljon ki (mint a Kék
Áramlat) és Bulgáriában Várnában végződjön. A további útvonal meghatározásánál
két variáció jött szóba. Szerbián keresztül, vagy Görögországon keresztül megy
58
Andzsans-Balogh [2011]
49
tovább a vezeték Olaszország felé. 2013-ra tervezik a tengeri szakasz átadását. A
további útvonalról később születik döntés, viszont a teljes rendszert 2015-ig át
akarják adni. A projekt költségét kezdetben 10 milliárd euróra becsülték, legutóbb
16 milliárdra. A kapacitást kezdetben 31 milliárd m3-tervezték, viszont végső,
maximális kapacitását 2020-ra érné el”. „A Déli Áramlat tehát inkább tűnik a
meglévő kelet-közép-európai gázszállítási status quo megőrzésére vonatkozó orosz
kísérletnek, amely egyszerre kezeli a romló ukrán tranzitkörülményekből fakadó
kockázatokat és nehezíti meg a Nabucco dolgát.”59
4.5.4. Nabucco projekt
Európa szempontjából az egyetlen olyan függőben lévő projekt, amely teljes
mértékben független az orosz behatástól. Ezáltal fontos része az Unió által tervezett
„független rendszernek”, továbbá a diverzifikációs törekvések fontos alappillérre,
másrészt a kínálati oldal erősítése is egyike céljainak. Összességében kijelenthetjük,
hogy az Európai Unió utolsó mentsvára a Nabucco, hogy fellazítsa az orosz
gázszállítási monopóliumot a kelet-közép-európai régióban.
4.5.4.1. A Nabucco projektben részvevő vállalatok
2002-re vezethetőek vissza a tárgyalások kezdetei (Az elnevezés Verdi
operája alapján, George W. Bush fejéből pattant ki). Az OMV és Botas volt a két
kezdeményező cég, majd 2002 májusában együttműködési megállapodást kötöttek.
Ezt követően csatlakoztak további vállalatok, MOL, Transgaz (Románia),
Bulgargaz. A három későbbi csatlakozóval kiegészülve, 2002 októberében
együttműködési memorandumot írtak alá. 2004 júniusában megalapították a
Nabucco Company Pipeline Study Gmbh-t, amit egy későbbi közös vállalati
szerződésben 2005-ben Nabucco Company Pipeline International Gmbh-ra
59
Andzsans-Balogh [2011]
50
változtattak. 2008-ban csatlakozott a Nabucco-konzorciumhoz, a RWE Gas
Midstream, 2011-ben pedig a Bayerngas. Így az alábbi hét résztvevő:60
OMV,
Botas,
MOL,
Transgaz,
Bulgargaz,
RWE Gas Midstream,
Bayerngas,
egyenként 14,30 % -os részesedést kaptak a Nabucco Company Pipeline
International Gmbh-ból. A legnagyobb nyugat-európai gázvállalatok is érdeklődtek
a projekt iránt, (mint például, az E.ON Ruhrgas, vagy a Gaz de France) de
részvételükkel nem támogatták, mivel féltették a pozícióikat az orosz partnernél.
(Emellett már támogatásukról biztosították a Déli és Északi Áramlat projekteket.)
Ami azt illeti, elgondolkodtató az E.ON Ruhrgas és Gaz de France álláspontja,
mivel a Nabucco-nak kulcsszerepet szánnak a NETS (New Europian Transmission
System) kialakításában. A NETS programban közvetlenül nem érintettek az utóbbi
két vállalat országai, viszont elősegítené a világpiac (versenyhelyzet) kialakulását a
régióban, ami árcsökkentő hatást gyakorolna a jelenlegi magas árakra.61
60
Elemző [2008] 61
Gazprom [2008d]
51
4.5.4.2. Nabucco projekt kérdései
A Nabucco jövőjét illetően, számos kérdés felmerül. Mennyibe fog kerülni?
Mekkora kapacitással fog bírni? Mikortól fog üzemelni? Ezeknek a kérdéséknek a
mihamarabbi eldöntése kulcsfontosságú lehet, mivel a Kaszpi-térségben épülő
másik vezeték a Nabucco projekt legnagyobb versenytársát jelentő Déli Áramlat
már kivitelezés alatt van. A beruházás kezdeti fázisában a becsült végösszeg 4,6
milliárd euró volt,62
amely 2008-ban 7,9 milliárd euróra módosult.63
További
változás történt 2011 – ben amikor a tervezett forrás országok közül Iránt
elutasították (későbbiekben kitérek az okokra) és helyette Irakot jelölték meg, mint
jövőbeni beszállító partner. Ez a változtatás azt eredményezte, hogy a tervezett
útvonal hosszát (3300 km) további 600 km-rel ki kell bővíteni, ami a projekt
költségét is tovább növeli. A BP úgy becsüli, a Nabucco gázvezeték megvalósítása
az eredeti összeg majdnem kétszeresébe kerülne, 14 milliárd euróba. Erről
kérdezték meg a Nabucco projekt ügyvezető igazgatóját, Reinhard Mitscheket, aki
az alábbiakat nyilatkozta az ügyben: „Nem, semmiképpen. Bár valóban folyik az
összeg felülvizsgálta, ennek alapján továbbra is a megvalósíthatósági
tanulmányokkal alátámasztott 7,9 milliárdos befektetés. Ezzel együtt, a végösszeg
némiképp változhat, hiszen az építéshez szükséges alapanyagok ára módosulhat, az
iráni forrás helyét pedig átvette az iraki, ami viszont 20 százalékkal hosszabb, 3300
helyett 3900 kilométeres vezetéket jelent.”64
Tehát pontos végösszeg még várat
magára, amelyet az év végére ígérnek.
A Nabucco kivitelezése az eredeti elképzelések szerint 2007-ben kezdődött
volna, amit először 2011-re módosítottak, legutóbb pedig 2013-ról döntött a hét
tagú konzorcium. Ez azt jelenti, hogy a szállítások megkezdésének legközelebbi
időpontja 2017-re tehető. Ennek a késlekedésnek az oka az, hogy nem dőlt még el
hogy honnan fogják a vezetéket ellátni földgázzal.65
Maximális kapacitásának
elérését 2020-ra tervezik, amikor is az évi teljesítménye 30 milliárd m3 lenne.
62
HVG [2009] 63
Figyelő [2011] 64
Figyelő [2011] 65
HVG [2011]
52
(2017-re 15-18 milliárd m3/év). Az üzembe helyezés csúsztatása, hátrányosan
érintheti a projektet, mivel a fő vetélytárs a Déli Áramlat, a tervek szerint már 2015-
re szállításra kész lesz.
4.5.4.3. A forrás országok
A leendő forrásoknak több országot is megjelöltek, amely a Nabucco egyik
gyengeségét is jelenti egyben, mivel az a helyzet áll fenn, hogy „addig nem lesz
gáz, míg nincs vezeték, addig nem lesz vezeték, míg nincs gáz”, ezzel a „csiki-
csuki” helyzettel egy helyben toporog a projekt. A potenciális országok között
szerepel:
Azerbajdzsán,
Türkmenisztán,
Irak,
Irán,
Oroszország,
Egyiptom,
Kazahsztán.
A fent felsorolt országok tovább szűkíthetőek, mivel Kazahsztánnak nincs kész
vezetéke a törökországi rendszerhez való kapcsolódáshoz.
Egyiptom kész lenne évi 2 milliárd m3 szállítani szíriai és izraeli vezetékeken
keresztül.
Oroszország pedig nyitott arra, hogy szállítói pozíciót vállaljon, amelyet
Közép-Ázsiában felvásárolt gázzal látna el (csak ellátásban venne részt, építésben
nem!). Kétségtelenül a legnagyobb szállító
Irán potenciális ország lehetne, viszont politikai háttere miatt kizárták 2010-
ben, mint lehetséges forrást, amelyben közrejátszott az Egyesült Államok is, aki
elkötelezett támogatója a Nabucco-nak.
Ígéretes források közé lehetett sorolni Türkmenisztánt is, ahol a türkmén
elnök ígéretet is tett 2008-ban évi 10 milliárd m3 szállítására. Problémát jelent
53
viszont e számottevő forrás eljuttatása a török rendszerbe, mivel jelenleg csak egy
gázvezeték csatlakozna ehhez a rendszerhez, az is Iránon keresztül.
Irak is a potenciális országok közé tartozik, ahol kötelezettséget vállalt az
iraki elnök évi 5 milliárd m3 szállításáról. Habár itt is problémát jelent a rendszerhez
való csatlakoztatás, ellenben az Egyesült Államok támogatását élvezik.66
A legbiztosabb pontnak a lehetséges forrás országok közül, Azerbajdzsán
tűnik. Gondot okoz viszont, hogy a jövőben mennyi gázt tud majd táplálni a
Nabucco-ba. Továbbá a nemrégiben feltárt mezői, még nem érték el azt a
teljesítményt, ami a hazai fogyasztáson felül, exportra is tudna gázt bocsátani
(Prognózis szerint 2020-ra, 20 milliárd m3). A kedvező prognózisok tekintetében a
Nabucco-ba legfeljebb táplált gáz mennyisége 13 milliárd m3 lehet.
4.5.4.4. A forrás országok háttereinek bemutatása
Az eddig felsorolt országokról eddigiekben csak Iránról volt szó politikai
berendezkedés, megbízhatóság szempontjából. Nem szabad elfelejtenünk, hogy
Türkmenisztán és Kazahsztán autoriter hatalmak, de a többi országról se mondható
el egyértelműen, hogy társadalmi berendezkedésére a demokrácia a jellemző.
Érdemes odafigyelni a forrás országok közötti vitákra, amelyre volt precedens nem
is egy alkalommal (türkmén-irán, azerbajdzsán-türkmén). Ezek a viták nem feltétlen
megnyugtatóak a jövő tekintetében. Kérdés, hogy a kialakult viták milyen módon,
mennyire gátolnák a Nabucco zavartalan működését.67
66
Dékány [2008] 67
Gazprom [2008d]
54
4.5.5.Az új vezetékek összegzése
Táblázat: Régi és új vezetékek adatai
4.
Vezeték Jamal-Európa Északi Fény Testvériség Kék Áramlat
Honnan - Hová
Jamal-félsziget-
Németország Urengoje mező
- Ungvár Ob-öböl - Nyugat-
Európa Testvériség vezeték -
Törökország
Σ km vezeték 4196 km 7377 km 2750 km 1250 km Üzembehelyezésének éve 2001 október 1985 év eleje 1983 február 2005 november
Bementei kapacitása/év 33 milliárd m3
51 milliárd m3
,70 milliárd m3
(2007) 30 milliárd m3 16 milliárd m3 Csatlakozás más vezetékbe nem
Testvériség, Trans Gas HAG tervezés alatt
Tulajdonos Europal Gaz,
Gazprom Beltransgaz,
Gazprom Gazprom Eni, Gazprom
Új vezeték Jamal 2 Dél Áramlat Észak Áramlat Nabucco
Honnan - Hová Összekötő
vezeték
(Beregovaja - Várna) -
Nyugat-Európa
Stokman - (Vyborg - Greifswald) - Ny-
Európa ?(Azerbajdzsán) -
Európa
Vezeték hossza (km) n.a. n.a. 1200 km 3900 km
Üzembehelyezésének éve n.a. 2015 évvége 2012 éveleje 2017 évvége Várható kapacitása/év (m3
) n.a. 31 milliárd m3 55 milliárd m3 30 milliárd m3 Csatlakozás más vezetékbe
Jamal - Transgas nem nem nem
Tulajdonos n.a. Gazprom, ENI Gazprom,E.ON
ruhrgas,BASF,N.V 7 európai vállalat
Forrás: Saját szerkesztés, 4.5. fejezet alapján
Véleményem szerint, míg az Uniós projektek egy helyben toporognak, addig
az orosz projektek gőzerővel épülnek. Ez az előny tovább mélyítheti az amúgy is
magas orosz gázfüggőséget. Továbbá a Nabucco-t hátráltató problémák, mint
például a források hiánya, kérdésessé teszik a projekt végső kimenetelét.
Eredményeim alapján kijelenthető, hogy a jövőben tovább fog nőni az orosz
gázfüggőség.
55
5. KÖVETKEZTETÉSEK
Dolgozatom első nagy fejezetében bemutattam, hogy a földgáznak nincs
kialakult világpiaca, csak regionális piacokról beszélhetünk. A bemutatott piaci
szerkezetek alapján megállapítottam, hogy három nagy regionális piacra osztható a
világ gázpiaca. USA, Európai Unió és az Ázsiai térség. A világpiacra lépés fontos
feltétele a versenyhelyzet kialakítása, ami az árakra is pozitív hatással lenne.
Versenyhelyzet két régióban alakult ki az LNG technológiának köszönhetően. Az
európai régió korlátozott diverzifikációs lehetőségei következtében, csak Nyugat-
Európában alakult ki gáz-gáz verseny, Kelet-Közép-Európában az orosz gáztól való
függőség miatt maradt a monopol piac. Ez a monopolhelyzet erősen befolyásolja a
kelet-közép-európai régióban az árak alakulását, a hosszú távú szerződések
megkötésénél az alku pozíciót. Európa szempontjából fontos a jövőben, hogy
sikerül-e a forrásdiverzifikáltság, vagy tovább nő az orosz gáztól való függőség. Az
unió törekvése, hogy enyhítse a függőség mértékét. Ennek érdekében két projekt
létre hozását jelölte meg. LNG terminálok létesítését és a Nabucco vezeték
megépítését. Fontos megemlíteni, hogy Oroszország is törekszik exportjának
színesítésére a jelenlegi európai piacon elfoglalt helyének stabilitására. Ezek a
törekvések azt eredményezik, hogy a jövőben ez a kölcsönös függőség lazulni fog,
illetve egyik vagy másik oldalról enyhülni fog. Dolgozatomban számításokat
végeztem az orosz és az uniós fejlesztések hatásával kapcsolatban. Az orosz partner
által építendő Északi Áramlat és Déli Áramlat vezetékek 240 milliárd m3, az Unió
által megépítendő LNG terminálok és a Nabucco vezeték mindössze 45 milliárd m3
többlet földgáz behozatalt jelentene az Unió számára. Tehát megállapíthatjuk, hogy
a forrásdiverzifikáltságot illetően a helyzet a jövőben sem fog lényegesen változni.
Míg az orosz projektek folyamatosan haladnak, addig a Nabucco projekt egy
helyben áll, mivel az azerbajdzsáni forrást leszámítva nincs további megfelelő
forrás a vezeték táplálására. Kutatásaim alapján a projektek összköltsége
megközelíti a 66,8 milliárd € -t, ami nem tartalmazza az egyes projektekhez tartozó
mellék infrastruktúra kiépítéséhez szükségesek költségeket.
56
„Gyülekeznek a fekete felhők Európa felett” fogalmazhatnánk így is jelenlegi
helyzetünk tekintetében. Az orosz projektek tovább erősítik az orosz gáztól való
függőséget, továbbá az orosz gáz kevésbé lesz kölcsönösen függő az európai
piactól. Az európai projektek viszont „döcögnek” és nem lesznek képesek olyan
kapacitásra, ami komoly versenyt jelentene az orosz gáz számára.
Dolgozatomban szcenáriók segítségével mutattam be, hogy az
elkövetkezendő években milyen változások várhatóak, illetve hogyan változhat a
piac szerkezete egy esetleges új beszállító ország színre lépésével. Számításaimnál a
Herfindahl - Hirshman indexszámítást alkalmaztam, amely segítségével
meghatároztam a piaci koncentráció nagyságát az egyes szcenáriókban.
15. ábra: Saját szerkesztés – szcenáriók összefoglalása
Forrás: Saját szerkesztés a 3.3.2. fejezet alapján
Eredményeim alapján megállapítható, hogy két út áll Európa előtt. Teljesen
monopol piaccá válik az orosz gáz révén, vagy megpróbál minél több beszállító
országra szert tenni, hogy minél diverzifikáltabbá tegye a behozatalt. Az utóbbihoz
jelen állás szerint kisebbfajta csodának kellene történnie, hogy a manapság
jellemzően rossz külpolitikai helyzet jó irányba változzon, továbbá a beszállító
országok belpolitikai helyzete javuljon.
Ami Kelet - Közép Európát illeti, komoly problémákkal kell szembe néznie
az orosz gáztól való kiszolgáltatottsága miatt. A helyzet akkor válik végképp
reménytelenné, ha a Nabucco nem váltja be a hozzáfűzött reményeket. Márpedig a
projekttel kapcsolatos jelenlegi ismereteink szerint a megvalósítása komoly
nehézségekbe ütközik.
0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
A A- B+ C+ D+
HHI
57
16. ábra: Saját szerkesztés, Kelet – Közép –Európa gázfogyasztás az elmúlt 10 évben
Forrás: Saját szerkesztés, Odyssee alapján
Kelet – Közép – Európában az elmúlt évtizedben fokozatos gázfogyasztás
csökkenés volt tapasztalható, mint a fenti ábra (16. ábra) alapján láthatjuk. A
gázfogyasztás csökkenése sok tényezőnek tudható be, egyik ilyen a megújuló
energia. Ez azt eredményezi, hogy csökken a gáz jelentősége a régióban, de mégse
küszöbölhető ki. A kereslet csökkenésével a jövőben elképzelhető, hogy nem a
források diverzifikálásának, hanem a csökkenő keresletnek köszönhetően
mérsékelődnek az árak.
17. ábra: Saját szerkesztés, az EU gázfogyasztás az elmúlt 10 évben
Forrás: Saját szerkesztés, Odyssee alapján
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
mill
iárd
m3
Czech Rep. (CZ)
Bulgaria (BG)
Austria (AT)
Hungary (HU)
Poland (PL)
Romania (RO)
Slovakia (SK)
Slovenia (SI)
230,0
240,0
250,0
260,0
270,0
280,0
290,0
mill
iárd
m3
European Union (EU)
58
Összességében, a csökkenő fogyasztás az egész európai régióra igaz, ami miatt a
jövőben a fogyasztás mértékének csökkenésének köszönhetően nemcsak az árak
mérsékelhetőek, hanem a függőségből adódó politikai és gazdasági érdekek
érvényesítése is.
59
6. MELLÉKLETEK
1. számú melléklet
Termelésben lévő gázmezők és még nem termelő mezők
Forrás: gazprom in figures(2007)
60
2. számú melléklet
Gazrpom mezőinek kitermelésének megoszlásai 2030ig
Forrás: Gazprom in figures(2007)
61
3. számú melléklet
Kitermelés költségei Gazprom mezőinek 1000 m3
Forrás: Mihail Korcsomkin: Falme conference, Amsterdam, http://eegas.com/images/archive/2002-03-21-
Amsterdam-Klame.pps
Alacsony kitermelési költségű, 3,5-5 $ cenomán telepek: pld. a három
legnagyobb mező,
Közepes kitermelési költségű, 5-10 $ cenom telepk: pld. Jubilejnoje,
10-15 $ kitermelési költségű, Orenburgszkoje,
15-20 $ kitermelési költségű, Urengojszkoje bizonyos részei
A drágább kitermelési költségű 20$ felett: pld. Stokman mező, Jamal-
félsziget, Ob-öböl
62
4. számú melléklet
A Nabucco tervezet útvonala
Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/87/2010Nabuccopipelinemap.jpg
63
7. FORRÁSOK
Andzsans-Balogh [2011]
Andzsans-Balogh Kornél: Az orosz energiapolitika külpolitikai aspektusai, Európa Tükör 2011/4
Április, 69. o.
Balázs [2007]
Balázs Katalin: Úton a közösségi energiapolitika megvalósítása felé.
Európa tükör, 2. szám, 103-114. o. (2007)
Deák [2011]
Deák András: Déli Áramlat vs Nabucco – a vezetékvita stratégiai dimenziói, Európa Tükör 2011/4,
Április
Dennis&Jeffrey [2003]
Dennis W. Carlton & Jeffrey M. Perloff – Modern piacelméletek
Dékány [2008]
Dékány Lóránt: Gázvezetékek azonos fázisban,MN: http://mno.hu/ (2011 szeptember 29)
Dick de Jong [2008]
Dick de Jong – Coby van der Linde: The Evolving Role of LNG in the Gas Market In: Andreas
Goldthau, Jan Martin Witte: Global energy governance : the new rules of the game, Brookings
Institution Press, 2008
Dudov [2003]
Alekszander Dudov: Prosloje, nasztojascseje i buduscseje Urengojszkovo gaza. Nyeftyegazovaja
Vertikal, 8.szám http://www.ngv.ru/ (2011. október 3)
Elemző [2008]
Sz. Bíró Zoltán: A Déli áramlat és a Nabucco: előnyök és kockázatok, Nemzet biztonság, 2008/2
ELTE[2005]
ELTE Regionális Földrajzi Tanszék
http://geogr.elte.hu/REF/REF_Kiadvanyok/REF_RTT_11/RTT-11-03-teregyenlotlenseg.pdf
Energy Outlook [2011]
Annual EnergyOutlook 2011 with Projections to 2035
64
Ernst &Young [2011]
Ernst & Young: Central Europe Energy Partners (Proposition for the EU-10 countries)
EU Energy in Figures [2010]
European Commission Directorate – General for energy and transport
http://www.ec.europa.eu/energy/publications/doc/statistics/part_2_energy_pocket_book_2010.pdf
(2011. október 26.)
Figyelő [2009]
Beszélgetés Szergej Kuprijanov-val, a Gazprom szóvivőjével, Figyelő, (53. évf.), 18. sz., 40-41. o.
Figyelő [2010]
Európai széllel, Figyelő 2010. július 1-7, 44. o.
Figyelő [2011]
Nagy Iván Zsolt: Vonzó lesz az ár, Figyelő, 2011. március 24-30, 32. o.
Gazprom [2005]
Open Joint Stock Company Gazprom U.S.$15,000,000,000 Programme for the Issuance of Loan
Participation Notes to be issued by, but with limited recourse to, Gaz Capital S.A for the sole
purpose of financing loans toOpen Joint Stock Company Gazprom. (2011. november 5)
http://data.cbonds.info/emissions/5177/Gazprom.pdf
Gazprom [2008a]
Open Joint Stock Company Gazprom U.S.$30,000,000,000 Programme for the Issuance of Loan
Participation Notes to be issued by, but with limited recourse to, Gaz Capital S.A for the sole
purpose of financing loans toOpen Joint Stock Company Gazprom. (2011. november 3)
http://data.cbonds.info/emissions/9591/base_prospectus_30bln_300708.pdf
Gazprom [2008b]
Gazprom Annual Report 2007. http://www.gazprom.com/documents/Annual_Eng_2007.pdf
Gazprom [2008c]
Kazahsztan nacsal sztroity gazoprovod v Kitaj. http://www.gazpromexport.ru/ (2011. november 2)
Gazprom [2008d]
Dutch Gasunie becomes a Nord Stream AG shareholder.
http://www.gazprom.com/eng/news/2008/06/29266.shtml
Horváth [2011]
Horváth Tibor előadása: Aktuális kihívások a magyar földgázpiacon – egy Supplier szemszögéből
[2011. szeptember 15.] http://www.cebc.hu/ppt/energetika2011/horvath_tibor.pdf
65
(2011. október 28.)
Horváth Lilla [2005]
B. Horváth Lilla: Pókhálót szőnek a vezetékek.
http://www.vg.hu/vallalatok/energia/pokhalot-szonek-a-gazvezetekek-106534b
(2011, október 8.)
HVG [2009]
Poór Csaba: Elvezetés, 2009. január 24, 66. o.
HVG [2011]
Hét nap gazdaság: Nabucco bővítése, HVG, 2011 október8, 111. o.
IEA [2002]
World Energy Outlook 2002. IEA, Paris
Íjgyártó [2006]
Íjgyártó István: A földgáz geopolitikája és Európa energiabiztonsága.
Messzelátó, 3. szám
http://www.kommentar.info.hu/ijgyarto_tamas_gusztav_a_nemzet_mint_tiszta_idealitas.pdf
(2011. október 21.)
Járosi [2005]
Járosi Márton: A magyar energiapolitika alapjai. Polgári szemle, 2005., 10. szám
Kecse [2011]
DÉLKELET-EURÓPA – SOUTH-EAST EUROPE, nternational Relations (Spring 2011/1 Tavasz)
Kecse Zsuzsanna Réka: A Cseppfolyós Földgáz Bevezetése Horvátországba
http://www.southeasteurope.org/pdf/5/DKE_05_M_KECSE_HR_LNG.pdf (2011. október 24)
Ksenia [2007]
CERE, Ksenia Borisocheva: Analysis of the Oil- and Gas-Pipeline-Links between EU and Russia
Ludvig [2008]
Ludvig Zsuzsa: Oroszország és a kibővült Európai Unió Gazdasági Kapcsolatai
Nord [2008]
Nord Stream: A Long-Term Solution for Europe’s Energy Security
http://www.nord-stream.com (2011. november 4)
Outlook [2010]
66
International Energy Outlook 2010, U.S. Energy Information Administration,
http://www.eia.doe.gov/oiaf/ieo/world.html (2011. október 15)
Panyuskin & Zigar [2008]
Valerij Panyuskin & Mihail Zigar: Gazrpom az orosz fegyver
RIA Novosztyi [2007]
Yamal-2 pipe project across Belarus should be revived - Russian PM
http://en.rian.ru/business/20071019/84680429.html
Reisz Bíbor [2008]
Lejárnak a hosszú távú földgázbeszerzési szerződéseink – Mi lesz veled, Magyarország?E.ON
Földgáz Trade Zrt ,(október 29). http://www.eon-foldgaz-trade.com/cps/rde/xchg/SID-3F57EEE5-
AE841484/eon-foldgaz-trade/hs.xsl/2663_313934303334.htm
Szilágyi [2008]
Energiagazdálkodás, 49. évf. 2008/1, 19-20. o.
Vajda [2001]
Vajda György: Energiapolitika; MTA
Vajda [2004]
Vajda György: Energiaellátás ma és holnap.
VKI [2011]
Vélemények Kommentárok Információk, Weiner Csaba: Az unió és Oroszország gázkapcsolatainak
néhány aktuális kérdése (224. szám) http://www.vki.hu MTA kiadvány
Zsuga [2011]
Dr. Zsuga János: Földgázszállítás az átrendeződő regionális gázpiacokon c. előadása, [Miskolc,
2011. január 20.]
67
8. TÁBLÁZATJEGYZÉK
1. Táblázat: alapvető piaci szerkezetek ................................................................................. 4
2. Táblázat: Európa forrás országai és leendő forrás országai adatai .................................. 27
3. Táblázat: Jelenlegi helyzet (A) ........................................................................................ 30
4. Táblázat: Várható, pesszimista elkövetkezendő évek(A-) .............................................. 30
5. Táblázat: Kiút a monopolhelyzetből (B+) ....................................................................... 31
6. Táblázat: „Majdnem” versenyző piac(C+) ...................................................................... 32
7. Táblázat: Tökéletesen versenyző piac (D+) .................................................................... 33
8. Táblázat: Jelenlegi vezetékek adatai................................................................................ 44
9. Táblázat: Régi és új vezetékek adatai .............................................................................. 54
9. ÁBRAJEGYZÉK
1.ábra: jelenlegi LNG útvonalak (2011) ................................................................................ 6
2. ábra: csővezeték és LNG export,importok megoszlása a világban ................................... 7
3. ábra: LNG térnyerése, prognózis 2020ig ........................................................................... 7
4. ábra: Regionális piacok és a köztük lévő kapcsolat .......................................................... 9
5. ábra: Az unión belüli, termelés, fogyasztás, készletek .................................................... 11
6. ábra: orosz gázimport Európába ...................................................................................... 12
7. ábra: az európai import megosztottsága .......................................................................... 13
8. ábra: a Kelet-Közép-európai gázpiac zónái ..................................................................... 14
9. ábra: Az ár alakulása az oroszfüggőség arányában ......................................................... 16
10. ábra: Tökéletesen ellátott piac ....................................................................................... 20
11. ábra: Kitermelés 2000-2010 .......................................................................................... 36
12. ábra: Gázexport összetételének változása (milliárd m3) ................................................ 37
13. ábra: a Gazprom értékéről, HVG 2009/1....................................................................... 38
14. ábra: Gázvezetékek Oroszországból az EU-ba meglévő és jövőbeni vezetékek. .......... 43
15. ábra: Saját szerkesztés – szcenáriók összefoglalása ...................................................... 56
16. ábra: Saját szerkesztés, Kelet – Közép –Európa gázfogyasztás az elmúlt 10 évben ..... 57
17. ábra: Saját szerkesztés, az EU gázfogyasztás az elmúlt 10 évben................................. 57
