Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
PPéénznzüügytan tgytan táárgyargya
A pénzügytan a pénzügyi rendszer vizsgálatával foglalkozó tudomány amely - a rendszer belső összefüggés rendszerével,-gazdaság más alrendszereire gyakorolt hatásával,-alrendszereinek működésével foglalkozik.
PPéénznzüügytan tergytan terüületeiletei
Nemzetgazdasági és nemzetközi pénzügyek, határok relatrelatíívakvak, ld. EUSzektor gazdaságtanok (banktan, biztosítás gazdaságtan, közpénzügyek,stb.)„vállalati pénzügyek”, finanszírozás gazdaságtanPénzügyi számtan,Pénzügyi statisztika
PPéénznz-- ppéénznzüügyi rendszergyi rendszer
Terminológiai problémák:Pénzügyi =
Monetary (money)?Fiscal?Financial?
A pénzügyi rendszer (financial system) tárgyalását a pénzzel kezdjük.
A pA péénznzüügyi rendszer fogalmagyi rendszer fogalma
A pénzügyi rendszer a vegyes gazdaság domináns alrendszere.A rendszer szerves egész, amely rendszertényezők kölcsönhatásaként értelmezhető. A vegyesgazdaság, ahol a gazdaság működése többféle koordinációs mechanizmus által határozódik meg.
A pA péénz fogalmanz fogalma
1. A pénz fogalma meghatározhatófunkcióival.2. A pénz a leglikvidebb jószág.3. A mai pénz a bankrendszeren kívüli gazdasági szereplőknek a bankrendszerrel szembeni kköövetelveteléésse. Másképpen fogalmazva: a pénz a bankrendszer passzpasszíívváája.
Funkcionális megközelítés
A pénz:A gazdasági elszámolások eszközeA vagyontartás eszközeTranzakciós eszközVilágpénzfunkció?
PPéénzrendszereknzrendszerek
Pénzrendszer: a pénz anyagát, forgalomba kerülésének és mennyiségének alakulását szabályozó mechanizmusok. 1. Árupénz rendszerek2. Fémpénz rendszerek (mono és bimetallizmus,
klasszikus pénz helyettesítők)3. Hitelpénz rendszerek4. E-money???
Fémpénzrendszer kialakulása
Közvetlen árucsere nehézségeiCserében való kölcsönös érdekeltségCsereérték meghatározásaEgyenértékű csere szükségességeIdőbeli megfelelés
Fémpénz tulajdonságai
ElfogadhatóságHomogenitásDarabolhatóságTartósságMozgathatóságRitkaságFelismerhetőség
HitelpHitelpéénzrendszernzrendszer
Kialakulása az arany demonetizálódásávalkezdődött. A nemzetközi forgalomban 1971-ig töltött be bizonyos pénzfunkciókat.A kialakulás döntő oka az állam gazdasági szerepvállalása.Jellemzően lokális (nemzetgazdasági) pénzrendszer. (konvertibilitás)
A hitelpA hitelpéénz tulajdonsnz tulajdonsáágaigai
A hitelpénz financiális eszköz, a bankrendszer fizetési ígérete, vagy másképpen a nem monetáris szereplők bankrendszerrel szembeni követelése.
Nem rendelkezik valóságos belső értékkel.Vásárló ereje, képviseleti értéke van.Inhomogén jószág,
A pA péénz inhomognz inhomogéén jn jóószszáágg
A pénz inhomogenitását 4 dimenzióban értelmezzük:
Mely monetáris szereplő fizetési ígéreteTechnikai megjelenési formaA pénz időértékeKülönböző törvényes fizetőeszközök egymás közti átválthatósága
MonetMonetááris aggregris aggregáátumoktumok
Jegybankpénz: a kibocsátott készpénz és a bankok által a jegybanknál vezetett számlákon megjelenő betét. Monetáris bázis.M0= KP+RKereskedelmi banki pénzTovábbi pénzaggregátumok:M1= KPF+DLM2 = M1+DEM3 = M2+ PE
A pA péénz technikai formnz technikai formááii
Készpénz – csak jegybankpénzSzámlapénz – jegybanki és kereskedelmi pénz isKészpénz kímélő fizetési eszközök, e-money
A pA péénz idnz időőéértrtéékeke
A különböző időpontban rendelkezésre álló pénzek értéke eltér (pénz is szűkös jószág, opportunity cost).Közös nevezőre hozás:
PV = jelenértékFV = jövőérték
Az infláció miatti értékváltozás mmááss mint az időérték!
Az infláció
Az általános árszínvonal emelkedéseA pénz vásárlóértékének csökkenéseKúszó, vágtató és hiperinflációEllentéte a deflációA jövedelemújraelosztás és a gazdaságpolitikai kiigazítások eszköze lehet
InflációInfláció magyarázatai
Monetarista magyarázat - infláció oka a pénzkínálat növekedéseKöltséginfláció - infláció oka a termelési költségek növekedéseKeresletinfláció - infláció oka a javak iránti megnövekedett kereslet
Infláció következményeifix jövedelműek életszínvonala csökkenmegtakarítások értéke csökkennövekvő termelési költségek - alacsonyabb kibocsátás, növekvőmunkanélküliségadósok nyernekhitelezők vesztenek
Infláció méréseFogyasztói árindexTermelői árindexGDP deflátor
Ki teremti a pénzt?1. Jegybanki pénzteremtés: készpénz, számlapénz2. Kereskedelmi banki pénzteremtés: csak számlapénzPénzteremtés zárt gazdaságban: belföldi bankrendszer hitelt nyújt nem monetáris szereplőknek (betéti kamatfizetés is)Pénzteremtés nyitott gazdaságban: monetáris szereplők külföldi fizetőeszköz vásárlása (konvertibilitás)
A pénzteremtés mechanizmusa 1.KP = jegybankpénzM = a gazdaságban lévő pénzmennyiségex = készpénztartási ráta, a jegybankpénzx százalékát tartjuk készpénzben, y = jegybanki kötelező tartalékráta(jegybankpénzben tartják)
A pénzteremtés mechanizmusa 2.
1. Lépés: A gazdaságban M mennyiségű pénz van, ennek x százalékát tartják készpénzben és (1-x) százalékát bankbetét formájábanM=KP=KP*x+(1-x)*KP2. Lépés A bankok az (1-x)*KP betét y százalékát tartalékolják és (1-y) százalékát hitelként folyósítják. Ezáltal a gazdaságban levőpénz mennyisége:M’=KP*x+(1-x)*KP+(1-y)*(1-x)*KP
=KP+ (1-y)*(1-x)*KP
A pénzteremtés mechanizmusa 3.
3. Lépés: A felvett (1-y)*(1-x)*KP hitel x százalékát készpénzben tarják a hitelfelvevők, míg (1-x) százalékát bankbetét formájában; ennek y százalékát tartalékolják a bankok, míg (1-y) százalékát hitelként folyósítják. Ekkor:M’’=KP+(1-y)*(1-x)*KP+(1-y)*(1-x)*(1-y)*(1-x)*KP
A pénzteremtés mechanizmusa 4.
yxyxKPM
∗−+=
Végtelen sor - optimális esetben!
Pénz mennyisége függ:
• jegybankpénz mennysisége
• tartalékráta nagysága (y)
• készpénztartási arány (x)
Endogén-egzogén pénzteremtésEgzogén pénz:
1. Jegybanki pénzteremtés
2. Betétképződés a ker. bankban
3. Hitelezési kényszer - pénzteremtés
Endogén pénz:1. Gazdasági döntések
2. Finanszírozási igény, Hitelkereslet
3. Hitelnyújtás - pénzteremtés
4. Majd forrásbiztosítás
Tartalékrendszer, pénzmultiplikátorok
yxyxKPM
∗−+=
Minél kisebb x és y, annál nagyobb M
A jegybank tudja szabályozni a pénzmennyiséget KP-n ésy-on keresztül, de a hitelkereslet és a gazdaság aktuális állapota is befolyásoló tényezők.
Más- más tartalékolási kötelezettség vonatkozik a látraszóló és a határidős betétekre
A pénzmultiplikátor a pénzállomány (Mn) és a monetáris bázis hányadosa.
A monetáris rendszer 1.
Kétszintű bankrendszer:
Monetáris Hatóság
Kereskedelmi bankok
Nem monetáris pénzintézetek
Funkció: A gazdaság pénzellátásának és fizetési rendszerének biztosítása
A monetáris rendszer 2.
Piaci és bürokratikus koordinációJellemző kockázatok: fizetési és intézményi kockázatA nem pénzügyi szereplőkkel jellemzően mellérendelt, üzleti kapcsolat.
A A monetmonetáárisris polpoliitikatika mműűkkööddééssééneknekintintéézmzméényinyi keretekerete1. 1.
1. A monetáris hatóság - a központibank
Feladatai: Pénzkibocsátás (emisszió)Tartalékok kezelése (nemesfém, deviza)Költségvetés számláinak kezelésePénzforgalmi rendszer kezelése
A A monetmonetáárisris polpoliitikatika mműűkkööddééssééneknekintintéézmzméényinyi keretekerete 2.2.
2. A kereskedelmi bankokA megtakarítások összegyűjtésével és kihelyezésével volumen és lejárati transzformációt hajt végre - pénzteremtés
3. Nem monetáris pénzintézetekBankszerűen működő intézmények(takarékbank, befektetési alapok, jelzálogbank)Nem bank jellegű pénzügyi intézmények (biztosító, nyugdíjpénztár)A pénzügyi innováció miatt konkurensei a ker. bankoknak
A monetáris politika
A gazdaságpolitikai célok megvalósulásának elősegítése, a gazdaságban levőpénzmennyiség (és a kamatszint) szabályozásán keresztül.Expanzív monetáris politika: a pénz- és hiteltömeg kiterjesztése, mely a kereslet növekedéséhez vezetRestriktív monetáris politika: a pénz- és hiteltömeg szűkítése, mely a kereslet csökkenéséhez vezet
A monetáris politika eszközrendszere 1.
Direkt eszközök: közvetlenül a pénzmennyiséget befolyásolják
Kötelező tartalék előírásokHitelkontingentálásIrányított hitelekErkölcsi ráhatás
A monetáris politika eszközrendszere 2.
Indirekt eszközök: a kamatlábon keresztül befolyásolják a gazdaságba kerülő pénz mennyiségét
ViszontleszámítolásNyílt piaci műveletek
Kötelező tartalékok fajtái
aktívpasszív
Minek a %-aa tartalék
egységeskötelezettség lejárataszerintlépcsős progresszióforrásállomány ésforrásnövekmény szerintdevizabelföldi ésdevizakülföldi szerintföldrajzi alapú
Differeciálásmértéke
kamatozónem kamatozó
Írja be a nevetÍrja be a beosztást
Refinanszírozási kamatláb
Vállalat Ker. bank Jegybankref. hitel kamatláb-
emeléshitelkamatláb-emeléshitelkereslet
csökkenése
•likviditási hitel•kedvezményes hitelkonstrukciók•váltóviszont-leszámítoláskamatlába
Feltétele:•ref. hitel nagy részaránya•ker. bankok alacsony marge-ja•gyenge versenyhelyzet
Feltétele:•költség-érzékenység•kis tőkeáttétel•alternatív fin. források bősége
Nyíltpiaci műveletek
• Fajtái:–állami értékpapírok adásvétele– repo ügyletek
• Előnyei:–közvetlen–autonóm–rugalmas
Repo ügylet
Prompt piac
Határidős piac
Vevő Eladó
Vevő Eladó
értékpapír
készpénz
fentivel egyező kondíciójúés mennyiségű értékpapír
fentivel egyező mennyiségűkészpénz + kamatok
hitelfel-vétel
hitel-nyújtás
idő(általában 1 hónapon
belül)
Repo típusaiFutamidő szerint
rögzítettnyitott
Tranzakció iránya szerintaktívpasszív
Fedezet feletti rendelkezés szerintszállításosóvadéki
Repo előnyei
Alacsony kockázat arövid futamidőjó fedezet miatt.
Kihelyezett források állománya jobban kézben tarthatóKét lábával a minimális és a maximális pénzpiaci kamatláb jól szabályozható
Jelenleg alkalmazott eszköztárAlkalmazott eszközök
kötelező tartalékrátaaktív repojegybanki betét
Üzleti eszköztárszállításos repopasszív repoállampapírvétel, -eladás
Potenciális eszköztárkamatplafon, -padlólombard hitelrefinanszírozási hitelkeret
Fizetési rendszer
A fizetési rendszer funkciója: a gazdaság különbözőszereplői között megvalósuló pénzügyi tranzakciók lebonyolítása. E rendszer áthidalja a fizikai távolságokat és az időbeni eltéréseket, csökkenti annak tranzakciós költségeit. Minél fejlettebb a fizetési rendszer annál kisebbek a tranzakciós költségek és kockázatok. Hatásai:
Egészséges gazdaságban javítja a gazdaság működését.Növeli a pénz forgási sebességét,Egyensúlyi zavarok esetén a feszültségek közvetítője.
Fizetési rendszer elemei és folyamatai
Elemek: az elszámolásokkal kapcsolatos megállapodások, elszámoló-házak, pénzforgalmi közvetítők, végsőkiegyenlítő.Folyamatok: nem pénzügyi szereplők egymás közti fizetései és bankközi fizetések.Alaptípusok: nettó és bruttó.
A vA véégsgsőő kiegyenlkiegyenlííttőőMagyar Nemzeti BankMagyar Nemzeti Bank
Szabályozza, felügyeli és működteti a belföldi fizetési rendszert, felvigyázási funkcióVezeti a következő gazdasági szereplők elszámolási számláit:
Hitelintézetek(kereskedelmi bankok),Országos Betétvédelmi Alap,Elszámolóházak,Befektetővédelmi Alap,Magyar Posta Rt.Magyar Államkincstár,Államadósság Kezelő Rt.ÁPV.Rt.
A fizetA fizetéési rendszerek alaptsi rendszerek alaptíípusaipusaiNettó elszámolás:
Az elszámolás és a kiegyenlítés két lépésben, speciális szabályok szerint történik. Ez a rendszer lényegesen kisebb technikai likviditást igényel, mint a bruttó.A rendszerben a nemfizetés kockázata nagyobb.
Bruttó elszámolás:Az elszámolás és a kiegyenlítés egyidőben történik. Amennyiben van elegendő fedezet, akkor a tranzakció a küldés időpontjában véglegessé válik. Jelentős technikai likviditási igénye van.A nem fizetések kockázata alacsony.
Fizetési módokKészpénzfizetés: azonnali lebonyolódás, hamisítás és rablás veszélyeKészpénzkímélő fizetési eszközök (csekk, bankkártya): lebonyolítása technika függő, hamisítás és nem fizetés kockázata, működési kockázatÁtutalás: lebonyolítása technika függő, csalás és nem fizetés kockázata, működési kockázatBeszedési megbízás (inkasszó): lebonyolítása technika függő, csalás és nem fizetés kockázata, hitelezési- és működési kockázatOkmányos meghitelezés (akkreditív)
Ké szpé nz-fizeté s
Pé nzinté zetibefizetési lap
Átutalá sipostautalvá ny
Belfö ldipostautalvá ny
Készpénzbefizetésszá mlá ra
Pé nzinté zetipostautalvá nyMNB posta-
utalvá nyCsekkBankkártya
Készpénzkifizetésszá mlá ró l
Ké szpé nzes
ÁtvezetésÁtutalásAzonnali beszedé si
megbí zá sHatáridôs beszedési
megbí zá s
Belfö ldiforgalomban
Nyitva szállí tásOkmá nyos
meghitelezésAkkredití v
Kü lfö ldiforgalomban
Ké szpé nzné lkü li
Fizeté si formá k
leté tcsekkhitelcsekk
Fedezetszerint
névre szólórendeletre
szó lóbemutató ra
szó ló
Forgathatóságszerint
helyiországosországközi
Érvé nyessé gszerint
fix cí mletûkií rt
Cí mletszerint
Csekkek csoportosí tá sa
A magyar belfA magyar belfööldi fizetldi fizetéési rendszer 1. si rendszer 1.
Bankközi Klíring Rendszer (BKR):Késleltetett elszámolású, fedezetvizsgálatot is végzőbruttó rendszer, ahol a klíring nettó módon történik. (MNB+Giro Rt.). A tranzakciók fedezete a bankok számlakövetelése és a KELER Rt.-nél tartott értékpapírok. Résztvevők: MNB, hitelintézetek, GIRO Rt. KELER Rt.
A magyar belfA magyar belfööldi fizetldi fizetéési rendszer 2.si rendszer 2.
Valós idejű bruttó elszámolási Rendszer (VIBER)A kiegyenlítés és az elszámolás mozzanata időben nem válik el egymástól. Sürgős, nagy összegű bankközi fizetési megbízások kiegyenlítése és elszámolása. Résztvevők: hitelintézetek, KELER Rt., Magyar Államkincstár, MNB.
Külkereskedelem – devizapiac 1.
A és B ország kereskedelmi forgalmát A pénze szerint, dollárban számolják elB (exportál) elad A-nak (importál), dollárt kap érte, ez neki nem jó!El kell adnia, hogy jent kapjon érte!A vesz valamit B-től – jenre van szüksége!Kialakul a devizapiac!
Külkereskedelem – devizapiac 2.
Ár (jen/dollár)
Millió $
S
D
150
50
DEVIZAPIAC
USD kereslet – A ország exportja (B importja)
USD kínálat – B ország exportja (A importja)
Külkereskedelem – devizapiac 3.Devizapiaci egyensúly – ha a két ország közötti kereskedelem egyensúlyban van. Kialakul a 150 jen/dollár árfolyam, 50 millió dollár kereskedelmi volumen mellettMi történne, ha az árfolyam 200 jen/dollár lenne? A kínálat meghaladná a keresletet!Mi történne, ha az árfolyam 100 jen/dollár lenne?A kereslet haladná meg a kínálatot!
Külkereskedelem – devizapiac 4.Miért pont 150 jen/dollár az árfolyam?
Gazdasági racionalitás!A országban a kókuszdió 120 dollár/tonnaNyitott gazdaság: külkereskedelem – B országtól is lehet venniB országban 1 tonna kókuszdió 12000 jenMi történik, ha az árfolyam 200 jen/dollár?A-béli kereskedő 12000/200 = 60 dollárért tud vásárolni B-ből kókuszdiót!
Külkereskedelem – devizapiac 5.Mi fog történni?
A-ban termelt kókusz iránti kereslet visszaesik – lenyomja a 120 dolláros áratDollárkínálat erősödik a devizapiacon (jen kereslete nő) – lenyomja a 200 jen/dollár árfolyamotB-ben megnő a kókusz iránti kereslet – felmegy a 12000 jenes árSzép lassan az árak kiegyenlítődnek:
A-ban 100 dollár lesz a kókusz ára, B-ben 15000 jen, a valutaárfolyam pedig = 150 jen/dollár
Nemzetközi hitelforgalom 1.A és B között szabad a pénzmozgás – lehet hiteleket nyújtani, kölcsönt felvenni!A-ban: 25 % az éves kamatlábB-ben: 16 % az éves kamatlábB ország befektetői (megtakarítók) elkezdenek A-beli értékpapírokat vásárolni, azaz hitelezni!A-ban: az értékpapírok iránti kereslet nő –árfolyamuk nő – a kamat csökkenB-ben: az értékpapírok iránti kereslet csökken –árfolyamuk csökken – a kamat nőKamatlábak kiegyenlítődnek!
Nemzetközi hitelforgalom 2.Devizapiac: A-beli értékpapír megvásárlásához B
befektetőinek USD-re van szükségük (20 millióUSD) – megnő a dollárkereslet!
Ár (jen/dollár)
Millió $
S
D
150
50
DEVIZAPIAC
D’
45 65
180
A importjaA exportja
Új árfolyam
Nemzetközi hitelforgalom 3.
A importja – 65 millióra nőA exportja – 45 millióra csökkenIM – X = 20 millió dollár – hiány A ország FFM -benDe pont 20 millió USD hitelt kap B országtólA devizapiac anélkül is egyensúlyban lehet, hogy egy ország importja és exportja megegyezik!
A fizetési mérleg 1.Összefoglalja egy adott időszak nemzetközi kereskedelmi és tőkemozgással kapcsolatos műveleteit, könyvelési nyilvántartás formájában.Egy adott ország külgazdasági kapcsolatainak pénzügyi vetületét mutatja egy adott időszakban – flow jellegűA fizetési mérleg statisztika a nemzeti számlarendszer (System of National Accounts - NSA) alapján készül: folyó és felhalmozási számlákon alapulEgy nemzetgazdaság nettó vagyonának (net worth) változását mutatjaRezidensek – nem rezidensek (alapvető gazdasági érdek hova kötődik?)
A fizetési mérleg 2.
A valóságos tranzakciók több országgal kapcsolatosan realizálódnak, különféle valutanemben. A kimutatás összehasonlíthatósága megköveteli a közös nevező használatát!A kimutatás valutaneme Magyarország esetében az euró. Az alkalmazott árfolyam a deviza középárfolyam.
A fizetési mérleg 3.A fizetési mérleg statisztikában érvényesülõ kettõs könyvviteli elvre vonatkozó konvenciók
Követel (+) Tartozik (-)
áruk és szolgáltatások exportja az áruk és szolgáltatások importjajövedelmek beáramlása jövedelmek kifizetésekapott egyoldalú átutalások nyújtott egyoldalú átutalásokeszközök csökkenése eszközök növekedésetartozások növekedése tartozások csökkenése
A fizetési mérleg 4.A fizetési mérleg részei:
1993-ig: 2 részből állt:1. Folyó fizetési mérleg2. Tőkemérleg
1993-tól IMF standard, SNA (nemzeti számlarendszer) harmonizáció:
1. Folyó fizetési mérleg2. Tőkemérleg3. Pénzügyi mérleg4. Nemzetközi tartalékok változása
A magyar 1997-től készül így
Az árfolyam fajtái 1.Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke2 fajta kifejezése:Direkt árfolyamjegyzés: 1 forint = 50 román lej (hazai pénz külföldi pénzben vett ára)Indirekt: 1 dollár = 230 forintValutaárfolyam: jegybankpénz esetébenDevizaárfolyam: számlapénz esetébenDeviza = valutára szóló követelés, számlapénzÁrfolyampolitika: hogyan változik, változtatják a valuta árát és ez milyen hatással van a belgazdasági folyamatokra, a fizetési mérlegre.
Az árfolyamok fajtái 2.Reláció: valuta vételi < deviza vétel
< devizaközép < deviza eladási < valuta eladási árfolyamaValuta vételi: ha a bank valutát veszValuta eladási: ha mi veszünk a banktólDeviza vételi: bank valutára szóló követelést veszDeviza eladási: vállalat külföldre utal átDeviza közép: nincs effektív átváltás, csak elszámolás!
Az árfolyamok fajtái 3.
Ki vagy mi határozza meg az árfolyamot?
Rögzített (fix) árfolyam: a jegybankLebegő árfolyam: a piacRugalmas árfolyam: van deklarált árfolyam, de egy sávban el lehet térni tőle
Kötött devizagazdálkodás 1.
Kötött devizagazdálkodás esetében egy szervezetet kizárólagos joggal felhatalmaznak az országban arra, hogy az ország rezidenseinek valutában és devizában felmerült tranzakcióit intézze. Három következménnyel jár:
1. Devizamonopólium2. Rögzített árfolyamon igényelhetünk valutát3. Fel kell ajánlanunk a valutát megvételre
Magyarország: 1929-33, majd 1946-1990, MNB
Kötött devizagazdálkodás 2.
Rendszer előnyei:1. Az állam átlát minden devizaműveletet2. Csökkenti az árfolyamkockázatot3. Forró pénzek elkerülik az országot4. Külpiaci sokkok hatása elkerülhető5. Állam szabályozhatja az importot
Kötött devizagazdálkodás 3.
A rendszer hátrányai:1. Minél nyitottabb az ország, annál nehezebb
kontrollálni a devizaműveleteket2. Piaci árfolyam eltér a rögzítettől: végül itt is van
árfolyamkockázat3. Működőtőke-befektetések is leállnak4. Sokkok mindenkit érinteni fognak5. Importkorlátozás nem demokratikus
Kevés országban - Kuba, Észak-Korea
Szabad devizagazdálkodás 1.Teljesen szabad devizagazdálkodás: árfolyamot a piac határozza meg, mindenki szabadon tarthat valutát Konvertibilitás: szabadon, kötöttségektől men-tesen lehet átváltani más országok fizetőeszközére a hazai pénztA konvertibilitás fokai!
Kire vonatkozik? (jegybanki, belső, külső)Mire vonatkozik? (korlátozott, részleges, teljes) – a fiz mérleg mely tételeire!Törvényekkel alátámasztott-e? (de facto, de jure)
Magyarországon már teljes konvertibilitás van!
Szabad devizagazdálkodás 2.A konvertibilitás főbb előnyei:
Közvetlenebb kapcsolat a világpiaccalSegíti a külföldi befektetéseketKedvezőbb fizetési formák külker. ügyleteknélDemokratikusabb
Feltételek:Megfelelő devizatartalékStabil kiszámítható árfolyamImportliberalizáció, piaci versenyFejlett piaci intézményekFizetési alapmérleg egyensúlya hosszú távon
Az árfolyam meghatározásaAz árfolyam rögzítésénél 4 mód:1. Nemesfém paritás (aranyparitás)2. Más ország pénzéhez kötik (pl.: dollárhoz)3. Valutakosár (Magyarország ’90-es évek
végéig)4. Nemzetközi pénzhez kötik (SDR, ECU)Szempont: a nemzetközi tranzakciók
árfolyamkockázata kicsi legyen!Annak az országnak a valutájához kell kötni az
árfolyamot, amellyel a legtöbb gazdasági tranzakció bonyolódik (vagy valutakosár, ha több országgal üzletel)
Sávszélesség, leértékelésRugalmas árfolyamrendszer, lebegtetési sávval
Ha széles a sáv: nagy az árfolyamkockázatHa keskeny a sáv: nehezebb a sávban tartani az árfolyamot
Az árfolyam leértékelése esetén:IntervencióKamatlábemelésA sáv szélességének növeléseAdminisztratív intézkedések
Árfolyam paritások 1.1. Érmeparitás: az egyes fémpénzek értékét a pénz
anyaga és a fémpénz súlya határozza meg2. Aranyparitás: egy valuta aranyparitása, azt az
aranysúlyt jelentette, amire az adott pénznem egy egységét be lehetett váltani (aranystandard)
3. Vásárlóerő-paritás: a vásárlóerő-arányoktól függ az ország árfolyama, így akkor optimális a valuta árfolyama, ha a két ország árszínvonala azonos
4. Kamatparitás: a jövőbeli árfolyam meghatározásához nyújt segítséget, abban az esetben, ha ismerjük a jelenlegi árfolyamot és ismerjük a két valuta kamatlábait
Árfolyam paritások 2.Működő (piaci) árfolyam funkciói:1) Kiegyenlítő funkció - Az árfolyam biztosítja, hogy a
különböző országok árszínvonalai kiegyenlítődjenek. 2) Differenciáló funkció - Meghatározza mit érdemes az
adott országnak exportálni, és mit importálni.3) Terelő funkció - Meghatározza hova érdemes
exportálni és honnan érdemes importálni.4) Fedezeti funkció - A működő árfolyam biztosítja, hogy
az alapmérleg hosszútávon egyensúlyban legyen.
De mi határozza meg a működő árfolyam nagyságát?
Árfolyam paritások 3.
Működő árfolyamnál a két valutában történőbefektetés hozama ugyan az!
Forint nagyobb kamatot fizet ugyan, de leértékelődik
USD alacsonyabb kamat, de felértékelődikHa nem lenne ugyan az a hozam –
arbitrázsművelet biztosítaná!
( )( )
E HUFUSD
HUFUSD
rrHUF
USD
1
1
0
0
11
⎛
⎝⎜
⎞
⎠⎟ = ×
++
A pénzügyi piacok típusai
Pénzpiacok vs. TőkepiacokA klasszikus felfogás az ügyletek lejárata szerint különbözteti meg e piacokat.
A pénzpiac a rövid távú hitelezést végziA tőkepiac a hosszú távú (>1 év) hitelezést végzi
Másik megközelítés:Közvetett forráshoz jutás: pénzpiac – bankhitelKözvetlen forráshoz jutás: tőkepiac – vállalati kötvény
Pénzpiacok
Pénzpiac: Éven belüli ”pénzek” piacaJellemzően a monetáris rendszer passzívái cserélnek itt gazdát (konvertibilitás esetén a külföldi monetáris rendszerek passzívái is)Bankhitelek, rövid lejáratú értékpapírokKincstárjegyek piaca, bankközi pénzpiac, váltók piacaFinanszírozza a vállalatok forgótőkeigényét, biztosítja a kormányzatok likviditását, forrás a spekulatív vállalkozásokhoz
Tőkepiacok
Tőkepiac:Éven túli „pénzek” piacaJellemzően a nem monetáris szereplők passzívái cserélnek itt gazdátKötvények: államkötvények és jelzálog-kötvények; részvények piacaÁllótőkeberuházások megvalósítása: gyárak, irodák, utak, hidak,stb.
Nyílt vs. Zárt piacok
Nyílt piaci kibocsátás:Bárki hozzáférhet az értékpapírokhoz, később szabadon értékesíthetőNagyobb likviditást kínál a kibocsátónakSzélesebb körű információszolgáltatási kötelezettségA menedzserek hatalmát erősíti
Zárt piaci kibocsátás:Az intézmények szűk, előre meghatározott köre vásárolhat, lejáratig megtartják az értékpapírtKisebb likviditásigényOlcsóbb folyamatA tulajdonosok hatalmát erősíti
Elsődleges vs. Másodlagos piacok
Elsődleges piac:Az értékpapírok forgalomba hozatali mechanizmusaTőkéhez jutás, a kibocsátó finanszírozási igényét elégíti ki, közben fizetési kötelezettséget vállalTipikus szereplői: befektetési bankok
Másodlagos piac:A korábban már kibocsátott értékpapírokkal kereskednekLikviditást biztosít a tőkepiaci instrumentumba befektetők számáraTipikus szereplői a brókerek
A tőzsde általános jellemzői
Szervezett, szigorú szabályok szerint működő, nyílt piacFüggetlen nem állami intézményRendszeresen „különböző” befektetési alternatívákat kínál; homogén, felcserélhető termékekPénzügyileg önfenntartó, nem profitorientáltTranzakciós költségek csökkennekRendkívüli információszolgáltatási kötelezettségÉrtéktőzsde funkciói:
Árfolyam meghatározóVagyonértékelőTőkeelosztóElőrejelző
Tőzsdei bevezetésFeltételei:
Kiegyensúlyozott pénzügyi gazdasági helyzetÁllandó információnyújtási kötelezettségAnnyi papírt kell kibocsátani, hogy lehessen piaca
+:Folyamatos, nyilvános piacFinanszírozási lehetőségek kiszélesedéseImage növelő hatás
-:KöltségesErős információszolgáltatási kötelezettségMakrogazdasági hatások dominánsabbakFelvásárlás veszélye
A kormA kormáányzat gazdasnyzat gazdasáági funkcigi funkcióóii
Szabályozás, ellenőrzés- nem igényel pénzügyi erőforrás koncentrációt.AllokációRedisztribúcióStabilizációE funkciókhoz pénzalapokra van szükség.Piaci kudarcokPiaci kudarcok
(közjavak, piaci szerkezeti torzulások, aszimmetrikus informáltság)PiacgazdasPiacgazdasáági tgi töökkééletlensletlenséégekgek
( jövedelmi egyenlőtlenségek, újratermelési ciklusok)
SzabSzabáályozlyozááss
Céljai:a magángazdaság intézményeinek megteremtése és fenntartása (magánjog)a piaci torzulások kezeléseinformációs aszimmetriák kezelése
Allokáció
Kollektív javak, bürokratikus koordinációAdózás ekvivalencia elveA hosszú lejáratú beruházási hitel finanszírozási forrásként történő alkalmazása „fizess, mikor használod”elvKöltségvetési bevételek: használati díjak, vagyonadó, fogyasztási adók, hitelKöltségvetési kiadások: kormányzati vásárlások: oktatás, egészségügy, honvédelem, tömegközlekedés
Redisztribúció
Jövedelemátcsoportosítása különböző jövedelmi rétegek között (szociálpolitika),az egyes régiók között (regionális politika),generációk között (nyugdíjrendszer, közösségi projektek hitelfinanszírozása)
Költségvetési bevételek: jövedelemfüggő közvetlen adók: pl.: SZJA, TA, osztalékadóKöltségvetési kiadások: kormányzati transzferek: pl.: nyugdíj, munkanélküli ellátás, szociális segély
Stabilizáció
Kiegyensúlyozottság megteremtéseVersenyképesség biztosításaKöltségvetési bevételek: jövedelemfüggő és autonóm adók, adósságKöltségvetési kiadások: kormányzati vásárlások és transzferek, államadósság és kamatainak törlesztése
A fiskA fiskáális politika hatlis politika hatáásmechanizmusa 1.smechanizmusa 1.
A fiskális politika (költségvetési politika) az állami kiadások (transzferek, közületi vásárlások) és bevételek (nagyrészt adók) alakítása révén szabályozza a gazdaságot.Fiskális rendszer: különböző pénzalapok együttese. Központi költségvetés, társadalombiztosítási alapok, elkülönített állami pénzalapok, helyi önkormányzatok költségvetése.Jövedelem centralizcentralizáácicióó (bev(bevéételek)telek), jövedelem úújraelosztjraelosztáás (kiads (kiadáások)sok).KonszolidKonszolidááltlt államháztartás.
A fiskA fiskáális politika hatlis politika hatáásmechanizmusa 2.smechanizmusa 2.
A fiskális politika az egyenlegeken, deficiteken keresztül hat. Deficit finanszírozás:
Monetizálás;Tőkepiaci finanszírozás;
Államadósság= felhalmozott deficit+költségvetésen kívüli kötelezettségvállalások+függő kötelezettségek
A fiskA fiskáális politika hatlis politika hatáásmechanizmusa 3smechanizmusa 3.
Államháztartási egyenlegegyenlegek: - teljes egyenleg, -elsődleges egyenleg,-ESA egyenleg.
Magyar sajátosságok
A tőkepiac szerepe kicsi, inkább banki hitelekből élnek a cégek1990. június 21. BÉT, a ’90-es évek közepén lendült be, privatizáció, megfelelő törvényi és intézményi háttérA BÉT részvénypiacának forgalma 2004-ben megközelítette a 2.600 Mrd forintot, a tőzsdei összforgalom 2.647 milliárd forint volt. A teljes tőzsdei kapitalizáció2004 végén megközelítette a 14 ezer milliárd forintot, ebből a részvények kapitalizációja 5.130 milliárd forint volt. Ekkor 47 részvény volt bevezetve.
Az Az áállamhllamhááztartztartáás (ks (köözpzpéénznzüügyi gyi rendszer) fogalmarendszer) fogalma
Közszektor: államháztartás+közszolgáltató vállalatok+non profit intézmények. Funkciója kollektív javak biztosítása.Államháztartás: a közszektor része, speciális döntési mechanizmussal és működési elvekkel működik.Részei a különböző közpénz alapok és az állami vagyon.
A kA köözfeladatzfeladat--ellellááttáásslehetslehetsééges szervezeti kereteiges szervezeti keretei
A kollektív javak biztosítása nem azonosnem azonos azok előállításával.LehetsLehetsééges keretek: ges keretek:
Közintézmény (költségvetési szerv).Non-profit szervezet.Közüzemi vállalat.Magánvállalat. (out-sourcing, out-contracting)
A kA köözpzpéénznzüügyi rendszer mgyi rendszer műűkkööddéésséének nek specispeciáális vonlis vonáásaisai
Közpénz = az állam által adó és más jogcímen elvont pénz. Mindenkié, tehát senkié.A közpénzek feletti döntések politikai döntések, a gazdálkodás követelménye az átláthatóság, az ellenőrzésnek speciális szerepe van.Nincs piaci kontroll, 3 „E”
A kA köözpzpéénznzüügyi rendszerek tgyi rendszerek tíípusai 1.pusai 1.
Unitárius államok: egyszintű, regionális, kétszintű közpénzügyi rendszerek.
Föderális államok:három szintű közpénzügyi rendszerek.
Az Európai Unióban speciális közpénzügyi rendszer van kialakulóban.
A kA köözpzpéénznzüügyi rendszerek tgyi rendszerek tíípusai 2.pusai 2.
KontinentKontinentáális modell:lis modell:Napóleoni unitárius állam, mediterrán modell. Német v. Rajnai modell.
AngolszAngolszáász modell: sz modell: USA, Ausztrália, Új-Zéland.SkandinSkandinááv modell: v modell: Svédország, Finnország, Hollandia??
A magyar kA magyar köözszektorzszektor
Államháztartás, (Államháztartási törvény és egyéb speciális jogszabályok)Közüzemi és más állami és önkormányzati vállalatok (Gt. és Számviteli tv.)Nonprofit szektor (Kht. és közalapítványok)Ellenőrző intézmények (ÁSZ, Kormányzati ellenőrzés, magán könyvvizsgálók)
A magyar A magyar áállamhllamhááztartztartáás ps péénzalapjainzalapjai
A magyar államháztartás kétszintű.Központi állami szint (irányítja az OGY):
központi költségvetés,TB alapok,Elkülönített alapok.
Helyi önkormányzatok (mintegy 3200 helyi pénzalap)
Az államháztartási gazdálkodás alapegységei és területei
AlapegysAlapegyséégekgek: költségvetési szerv, alap.A gazdálkodás terterüületeiletei:
költségvetés készítés,költségvetés végrehajtása,pénzgazdálkodás,vagyongazdálkodászárszámadás.
KKööltsltséégvetgvetééss
KKööltsltséégvetgvetéés: s: Jogi érvénnyel bíró pénzügyi terv.Pénzalap, amelynek összegyűjtésére és meghatározott célokra történő elköltésére a végrehajtó hatalmat felhatalmazzák.
KKööltsltséégvetgvetéés ks kéészszííttéés:s:Tervezés. (bázis szemlélet, feladat finanszírozás, program költségvetés)Elfogadás. A döntéshozók politikusokpolitikusok, a döntés jogszabjogszabáály. ly.