Excellenciás és kedves Fõapát úr, kedves rendtársak, kedvesfiúk, testvéreim és nõvéreim mindannyian!

Nagyon örülök, és mélységes hálát adok Istennek, hogyma itt lehetek Pannonhalmán. A ti szeretett közösségetekhezMontecassinót olyan messze nyúló kötelék fûzi, amelyet azevangélium szenvedélyes szeretete mellett Szent Benedekatyánk élõ emlékezete tölt meg élettel. A mi közösségeink-ben szerzetesek nemzedékei tekintették Õt pátriárkájuknak,és nevét századok óta megbecsülés övezi.

Éppen ezért, miközben hálás vagyok nektek, hogy meg kí-vántátok osztani velem ezt a Szent Márton tiszteletére be-mutatott ünnepi eucharisztiát, arra hívlak meg benneteket,hogy adjunk hálát közösen Istennek, akinek ezt a mai talál-kozásunkat köszönhetjük. Mindenekelõtt az õ Keze vezetteide útjainkat, az õ Szava hívott össze bennünket, az õ Irgal-ma adja meg, hogy az oltár körül szívünk és lelkünk egye-süljön az õ Nevében, vagyis a Szeretet Nevében. Isten ugya-nis mindenekfölött Szeretet. Kharisz: ez a kulcsszó vezet amai liturgia szívéhez, ekörül forog a szentség misztériuma,amelyet befogadunk és szemlélünk. A szeretet görög szavá-nak elsõ jelentése Kegyelem, Isten Szeretetének ingyenesajándéka, amely mélységes vágyat ébreszt mindenkiben arra,hogy hálát adjon Istennek a Vele és egymással való közös-ségért. A kegyelemnek és az Úr iránt érzett hálának ebbeaz erõterébe illeszkedik a nyolcszázadik évfordulójához érke-zett Unio Precum; az a Pannonhalma és Montecassino közöt-ti imaszövetség, amely a távoli 1212 és az elõttünk álló 2012között a szellemi közösség, illetve a kölcsönös és testvériszeretet bõséges gyümölcseit hozta.

Az elsõ olvasmányban hallottuk Szent Pál bátorító szavait:„nagy örömömre és vigasztalásomra szolgált testvér, a teszereteted”. Ismerjük a rövid páli levél megírásának körül-

BENCÉS HÍRLEVÉLXII. évfolyam 4. szám A MAGYAR BENCÉS KONGREGÁCIÓ TÁJÉKOZTATÓ LAPJA 2010. tél

„Saját történelmünk a remény távlatában”Pietro Vittorelli montecassinoi fõapát homíliája2010. november 11-én, Szent Márton püspök ünnepén

l Szent Márton ünnepe és a Szent Már-ton Nap

l Interjú Kovács Alida tanárnõvel

l „Örökség és küldetés” konferencia

l A pannonhalmi gimnázium „projektjei”

l Közlemény a bazilika felújításáról

l Hírek, új kiadványok

l Szüret utáni évjárat-értékelés, új borok

l Fõapát úr adventi körlevele a hívekhez

l Beszámoló a gyõrasszonyfai templomfelújításáról

l Bakonybél, Tihany, és Budapest hírei

SZÁMUNK TARTALMÁBÓL

Karácsony éjszakájának csend-jében az idén újra maga Istenjön el hozzánk, hogy életünkújra lendületet kapjon szere-tetének erejébõl, és így egy-más és a ránk bízottak szá-mára, az Újesztendõben is,érzékelhetõvé tehessük Istenjóságát.

A Bencés Hírlevél olvasóinakáldott Karácsonyt és Újesz-tendõt kívánunk!

Asztrik fõapát és a szerkesztõk

2BENCÉS HÍRLEVÉL

ményeit: Pál „a szeretet nevében” arra kériFilemont, a kolosszei tehetõs keresztényt, aki„saját magával tartozik” az Apostolnak, hogyúgy fogadja viszsza a szolga Onezimuszt, minthitben „testvérét”. Az Apostol így buzdítja:„Ha tehát együtt érzel velem, fogadd õt úgy,mint engem. Ha megkárosított vagy tartozikvalamivel, írd az én terhemre”. Elménk ésszívünk óhatatlanul az irgalmas szamaritánus-ra gondol: annak a példabeszédnek a fõszere-plõje amint a fogadósra bízza pórul járt fele-barátját így szól: „Viseld gondját, és ha többetköltenél, visszatérve megadom neked”.

Amilyen természetességgel kínálkoztak ezeka szentírási buzdítások, ma még inkább ma-gára vonja figyelmünket a Szent Márton földiéletében és szentségében testet öltött szeretet.

Ma az Egyház az evangéliumi szeretetnekezt a nemes tanúját tiszteli. Õ a mi támpon-tunk, Õ áll a mai Igeliturgia középpontjában.Ennek a szeretetnek a nevében a katonábóllett Márton püspök nagy távolságokat járt be,hogy az örömhírt hirdesse a szegényeknek.Pannoniától Franciaországig mennyi testi-lelkiszegénnyel találkozott; és közülük milyen so-kaknak mutatta meg Isten szeretõ arcát! Ezekközül az egyik találkozás mindenestre olyanszimbolikus és jelentõs volt, hogy közismerttévált. Mindannyian ismerjük azt a jelenetet,

amikor a Szent megosztja köntösét a ruhátlan,didergõ Amiens-i szegénnyel. A „szeretet nevé-ben” félbevágott köpeny a megtört kenyérnekés Krisztus kiontott vérének, vagyis az isteniszeretet legfõbb jelének és szavakba nem fog-lalható eszközének mindig aktuális ikonja.Szent Márton, keresztény történelmünk soka-dik irgalmas szamaritánusa, konkrét gesztussalfejezi ki Jézus szavát, az utolsó ítéletét: ami-kor az Emberfia elé gyûlnek „mind a nemze-tek õ pedig különválasztja õket egymástól [...]a juhokat jobbjára állítja, a kosokat pedig bal-jára” (Mt 25,32-33) […] aztán így szól a jobb-ján állókhoz: „Nem volt ruhám és felruházta-tok” (Mt 25,38). Erre az igazak, Máté evangé-lista elbeszélése szerint megkérdezik: „Uram,mikor láttunk ruhátlanul, hogy felruháztunkvolna?” (Mt 25,38). Krisztus pedig így válaszol:„Bizony mondom nektek, amit e legkisebb test-véreim közül eggyel is tettetek, velem tetté-tek” (Mt 25,40).

És mindez nem valami kósza együttérzésvagy merõ testvériség nevében, hanem hitbõlés a Szeretet nevében, vagyis Isten nevében,hiszen – ahogy Szent János megállapítja – „Is-ten a szeretet”. A történelem számos szentje,valamint megszámlálhatatlan jóakaratú férfi ésnõ tanúságtételén keresztül az Egyház ma is„mint irgalmas szamaritánus, a testileg és lel-

3BENCÉS HÍRLEVÉL

kileg sérült ember mellé áll, és sebeire önti avigasztalás olaját és a reménység borát” (VIII.közös prefáció).

A hívõk közössége Márton és a hozzá ha-sonlók életében szüntelenül énekli Isten szere-tetének himnuszát, aki – ahogy a 145. zsoltármondja – az elnyomottnak jogát megvédi, azéhezõnek kenyeret ad, megszabadítja a foglyo-kat, megnyitja a vakok szemét, fölemeli a gör-nyedõt, gyámolít árvát, özvegyet. A zsoltármindenkit megnevez, akik Isten szegényei,akik Izrael népében az anawím. Az õ történel-mi ikonjuk az Amiens-i koldus, akivel Mártontalálkozott. A zsoltáros utolsó szavai: „Mindö-rökké uralkodik az Úr, a te istened, Sion,nemzedékrõl nemzedékre” megnyitják az utata mai evangélium kérdésének megértése felé:Mikor jön el Isten országa? Újra adja magátaz utolsó ítélet elbeszélése Máténál: „Jöjjetek,Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kez-detétõl nektek készített országot!” (Mt 25,34).Az Ország azoknak készült, akik felismerik azÚr jelenlétét a legkisebb testvérekben, a szegé-nyekben. Hogyan lehetséges felismerni bennükezt az isteni jelenlétet? A bensõséges és össze-szedett imádságon, az egyszerûség hiteles ke-resésén, a mértékletes életen és az alázatmélységes értelmén, vagyis mindazon keresz-tül, ami Márton életét végigkísérte, és amineknem csak a szerzetesek, de minden keresztényéletét meg kellene határoznia. Ahogy a nyugatikereszténység hajnalán, a környezõ falvak éstájak keresztény hitre térésekor, úgy ma is ar-ra hív Tours püspöke, hogy Krisztus szemé-lyét és örömhírét hirdessük a felebarát szolgá-latának sokféle formájában, a Lélektõl kapottajándékunk és karizmánk szerint azon az úton,amerre vezet bennünket.

Manapság a szegények, az idegenek és a be-tegek alázatos és nagylelkû szolgálata melletta nevelés és a kultúra területén jelentkezneksürgetõ szükségletek. Ezen a téren nem látszikmindig és azonnal a befektetett munka gyü-mölcse, de ahogy arra a mai evangéliumi sza-kasz is emlékeztet: Az Isten országa nem jönel szembetûnõ módon. Nem lehet azt mondani:Nézzétek, itt van, vagy amott! Ezért valóbanértékes az a csendes munka, amit az evangéli-umi szeretet számos mai tanúja az oktatás-nevelés és a kultúra terén a fiatal korosztá-lyok javára végez.

VI. Pált követve viszont szükséges megje-gyezni, hogy ha a Gondviselés mesterekké istett bennünket, a világ csak akkor fog meg-

hallgatni, ha képesek vagyunk hiteles tanúsá-got tenni. A pápa elõszeretettel ismételgette:„A világnak nagyobb szüksége van tanúságte-võkre, mint mesterekre […] és ha meghallgat-ja a mestereket, azt csak azért teszi, mertazok tanúságot is tesznek”. Tanúskodnak ahitrõl és a keresztény reményrõl. Igen, a ke-resztény reményrõl az Egyházban, amely kön-nyen enged a küldetését elfedõ pesszimizmuscsábításának. A mi korunkban a keresztények-re sajátos veszély leselkedik: az lehet ugyanisa benyomásunk, hogy Isten elvesztette uralmáta történelem felett. Biztos távlatok nélkül el-veszettnek érezhetjük magunknak. Isten látszó-lagos távolmaradásának ezekben a pillanatai-ban arra tanít a mai evangélium, hogy a hívõkprófétálása „apokaliptikus”. Szó sincs itt „ka-tasztrófáról”, éppen ellenkezõleg. A valóságróladott prófétálásunk sokkal inkább szemnyitoga-tó kellene, hogy legyen. A mi feladatunk – fõ-leg ma – az, hogy bizalmat és bátorságotárasztva új megvilágításba, a remény távlatá-ba helyezzük a történelmi helyzeteket. Az üd-vösségtörténet – amelynek mi is részesei va-gyunk – különbözõ állomásain keresztül arramutat rá, hogy éppen a szegények élethelyze-teiben teljesedik be és halad a végsõ gyõzelemfelé Isten hatalmas terve az emberiséggel.Minden egyes alkalommal, amikor valaki félbe-vágja a köpenyét, Isten Országának eljövetelétés közöttünk való kiteljesedését sietteti.

Ezért hát a sikertelenségbõl és a meg nemértettségbõl fakadó elbátortalanodás adja át ahelyét ne is annyira a naiv optimizmusnak,mint inkább a remény Örömhírének. Ezt éljükmeg szeretetben és ezt hirdessük – ahogy azApostol mondja – „akár alkalmas, akár alkal-matlan” (2Tim 4,2)! Ez a kiemelt szolgálat,amit a néhai II. János Pál pápa az „öreg konti-nens” új evangelizálásának nevezett, hathatósés szilárd hozzájárulás lehet ahhoz, hogy ne fe-ledkezzünk el Európa keresztény gyökereirõl.Az európai kultúra és mûveltség bölcsõjénélolyan nagy emberek álltak, mint Szent Mártonés a mi Szent Benedek atyánk, akik hittek aSzeretetben, ezért a keresztény remény hitelesés megkerülhetetlen tanúivá váltak.

Csak a hiteles és érdekmentes szolgálat általtudunk valóban számot adni reménységünkrõl(vö. 1Pt 3,15), azon dolgozva, hogy minden „aSzeretet nevében” teljesüljön: ut in omnibusglorificetur Deus, Qui Caritas est!

fordította: Imre testvér

4BENCÉS HÍRLEVÉL

Németh Ottó tanár úr, aki a konferencia elõtti hé-ten tájékoztatott minket a közelgõ eseményrõl, anagyrészt történelem faktos csapat élén tört utatmagának a budapesti forgalomban. Néhány pannon-halmi diák is velünk tartott és õk is saját történe-lem tanáruk nyomában haladtak célunk, a SapientiaSzerzetesi Hittudományi Fõiskola épülete felé.

A kétnapos konferenciát Szászfalvi László egy-házügyi államtitkár gondolatai nyitották meg,amelyben röviden megköszönte a bencéseknek azelmúlt évezredben végzett munkát és fáradságot.

Ezután Várszegi Asztrik fõapát úr mondta el be-vezetõ elõadását, melyben kihangsúlyozta a bencé-sek történetének néhány fontos dátumát és esemé-nyét. Az elsõ napon sok érdekes információt kap-hattunk például Rónay Jácintról mint londoni emig-rációs vezetõrõl és országgyûlési képviselõrõl.Emellett megismerhettünk jó néhány bencés szer-zetestanár nevét is, akik a matematikában vagy afizikában alkottak maradandót. (Például HolendaBarnabás, Palatin Gergely, Jáki Szaniszló.)

Egy kisebb csoport elverekedte magát a szom-szédban lévõ Budapesti Nagyboldogasszony Fõplébá-

niára is, ahol megcsodálhattuk az újonnan felfede-zett Trónoló Madonna freskót. A szekcióülések vé-gén állófogadás várt minket, amely – nyugodtan ki-jelenthetem – mindannyiunk tetszését elnyerte ételés italválasztékával.

A konferencia második napját Piliscsabán a Páz-mány Péter Katolikus Egyetemen tartották. Idemár busszal érkeztünk. Jakab Gábor tanár úr ve-zetése mellett néhány lány és alsóbb évfolyamos fiúis velünk tartott. Ezen a napon többek közt meg-tudhattuk, hogy a gyõri templom harangja 3300 kg,míg a pannonhalmié „csak” 2300 kg. Ez egy kisörömet jelentett számunkra, hiszen a konferencia,mint ahogy egy pannonhalmi diák megfogalmazta„kissé Pannonhalma központú volt”.

Izgalmas elõadásokat hallhattunk Vaszary Koloshercegprímás és Serédi Jusztinián életpályájáról is.Aztán Asztrik fõapát úr tartott egy rendkívül ér-dekes elõadást Legányi Norbert fõapátról és az õharcáról a kommunista rendszer ellen. Elhangzottnéhány történet Norbert atyáról, aki keményen, demégis eredményesen vezette a bencés rendet egyigazán válságos idõszakban, amikor a szerzetes pap-

Október 19-én és 20-án a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fõ-iskolán és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettu-dományi Karán, a két intézmény és a Magyar Bencés Kong-regáció szervezésében Örökség és küldetés – Bencések Ma-gyarországon címmel konferenciát tartottak a bencés rendtörténetérõl. A konferencia két napján összesen tizenegy szek-cióban mintegy ötven elõadás hangzott el szerzetességteológia,irodalom- és liturgiatörténet, egyházjog, építészet, mûvészettör-ténet, gazdaságtörténet valamint Árpád-kori, újkori és XX. szá-zadi rendtörténet témakörben. A konferencia elsõ, a SapientiaFõiskolán tartott napját közös szentmise nyitotta (a Szent Már-ton Kamarazenekar éneklésével), majd a fõiskola aulájában tar-tott állófogadás zárta; míg a Katolikus Egyetem piliscsabaikampusza által rendezett második nap este a pannonhalmi gim-názium zenekarának jazzkoncertje színesítette az eseményt.

A konferencián bencés szerzetesek, pannonhalmi iskolánk ta-nárai és világi szakemberek egyaránt elõadtak, a hallgatóságsoraiban pedig egyetemisták, gyõri és pannonhalmi gimnáziu-maink jelenlegi diákjai és tanárai, valamint rendi közösségeinkbarátai ültek.

A konferencia zárszavában Asztrik fõapát úr kiemelte:„örökség és küldetés – ha mindent nem is tudtunk bemutatniaz elõadók révén, de számos értéket sikerült felvillantani abencés múltból és a bencés jelenbõl. Szívbõl azt kívánom, hogya konferencia rezüméje, illetve a folytatása az legyen, hogy ki-ki keresse meg a saját helyén lelke mélyén, a saját küldetésé-ben és életében azt, hogy ezekbõl az idõt állónak tûnõ értékek-bõl mit tud a maga számára, a közvetlen környezete és a sajátközössége számára megvalósítani.”

Szerk.

A konferencia diákszemmel

5BENCÉS HÍRLEVÉL

Ebben az esztendõben a Bencés Konföderáció prézes apátjai 2010. szeptember 27. és október2. között a németországi Huysburg monostorában jöttek össze tanácskozásra Notker Wolfprímás apát vezetésével. A Magyar Bencés Kongregációt Várszegi Asztrik pannonhalmi fõapátképviselte. A megbeszélés visszatérõ témája a római Szent Anzelm Apátság és Kollégium tanul-mányi, lelki és anyagi helyzete volt, hisz ezt az intézményt az apátságok közösen tartják fenn.Tanácskoztak a prézes apát szerepérõl, feladatáról, majd minden résztvevõ beszámolt kongregá-ciója helyzetérõl. Megválasztották a prímás apát tanácsát és helyettesét, majd megtették a 2012-ben esedékes római apátgyûlés elõkészületeit. Egy este testvéri beszélgetésben tájékozódtakGerard Feige (Magdeburg) püspöktõl a katolikus, Christoph Hackbeil (Közép-németországirégió) püspöktõl pedig az evangélikus egyház helyzetérõl. Az évenkénti szinódus lehetõséget biz-tosít a bencés rend vezetõinek testvéri találkozójára, egymás kölcsönös tájékoztatására, hiszenEurópát, Afrikát, Észak- és Dél-Amerikát, továbbá Ázsiát és Ausztráliát képviselik. A 2011-esprézes-szinódus a solesmes-i bencések új litvániai alapításában lesz.

A szerk.

Ülésezett a Bencés Konföderáció prézes-szinódusa

tanárok és növendékek kétharmadának kellett befe-jeznie a tevékenységét a rendben a korlátozó intéz-kedések miatt.

Információt kaphattunk az 56-os forradalom ide-jébõl a pannonhalmi eseményekrõl és intézkedések-rõl is, amelyek között szerepelt a végzõs diákok es-ti õrködése az apátság bejáratainál. Az utolsó elõ-adáson elhangzott idézet – „Pannonhalma kõsziklaaz ateizmus hullámában” – tökéletesen fejezi kiPannonhalma és a bencések rendkívüli ellenállásáta kommunista elnyomással szemben. Este a pan-nonhalmi diákokból álló Big Band tartott egy kis

bemutatót jazz repertoárjából, majd Asztrik fõapátúr köszönte meg a részvételt az egybegyûlteknek.

Ezen ismeretek birtokában (amelyek közelebbvittek a bencés rendhez) joggal mondhatom, hogyezen túl még büszkébb vagyok arra, hogy én is aközösségük része lehetek.

Farkas Levente, a gyõri Czuczor Gergely BencésGimnázium 12/c osztályos tanulója

(forrás: http://www.czuczor.com/hu/gimnazium/hirek/)

6BENCÉS HÍRLEVÉL

PANNONHALMIFÕAPÁTSÁG

Kedves Alida, öt éve tanítasz az iskolánkban.Hogyan lettél pannonhalmi tanár?

A Pannonhalmában való gondolkodásom már párévvel a felvételem elõtt kezdõdött, amikor egyosztrák tanári társasággal jártam a gimnázium-ban, beültünk egy osztályterembe, megnézhettükLoránd testnevelés óráját, s egy idõsebb diák né-met idegenvezetést tartott a csoportunknak.Irigykedve vettem észre két tanárnõt, amint afolyosón tartottak a tanári felé, és sóvárogvaszívtam magamba az épületbõl áradó biztonságotés nyugalmat. Abban a pillanatban ki is józanítot-tam magamat, elhessegetve a merész gondolatot,hogy esetleg én is lehetnék az, aki a folyosónlépkedve a tanári szoba elõtt lelassít, és sajátkulcsával beléphet a tanáriba. Fiatal nõként, ke-vés tanári tapasztalattal nem feltételeztem, hogypont engem alkalmazna a neves gimnázium ve-zetõje. Így az elkövetkezõ években még belekezd-tem egy másodtanulmányba, svájci ösztöndíjat el-nyerve külföldön tanultam, s a hazatérésem utánkanyarodtam vissza a tanári álláskeresésemhez.E-maileket küldtem kizárólag egyházi iskolák tit-kársági címeire, kizárva állami intézményeket,annak ellenére, hogy a találatok számát ezáltaljóval csökkentettem. Ez a ragaszkodásom onnanered, hogy bár állami gimnáziumban érettségiz-tem (a gyõri Révaiban), de az utána következõtizenhat évben csak egyházi iskolákban tanultam,illetve tanítottam, vagyis megtapasztalhattam ezek-nek az iskoláknak a közösségi erejét, szellemisé-gét, és az emberhez való humánus hozzáállását.

Érdeklõdõ levelemre pozitív választ kaptammár másnap Csertán Károlytól, s a következõhétfõn Titusz atyával és a két igazgatóhelyettes-sel folytatott beszélgetés után kaptam elõszördélutáni nyelvórákat, majd egy év múlva délelõt-tieket is. Még a mai napig is nehezen hiszem el,hogy akkor nekem bizalmat szavazott az igazga-tóság, és rögtön a felvételem után éreztem enneka vállalásomnak a súlyát. Ezt a súlyt azóta cipe-lem, sõt egyre nehezebb, mert naponta rakódikrá újabb és újabb szakmai kihívás, emberi kap-csolatok, rengeteg érzelmi bomba, sikerélményekés az ezeréves hagyomány kincsmorzsái.

Két éve te vagy az idegen nyelvi tanári mun-kaközösség vezetõje. A modern nyelvek oktatá-sában milyen adottságokat és milyen kiakná-zatlan lehetõségeket látsz Pannonhalmán?

Az idegen nyelvet tanító kollégák száma magasa gimnáziumban, és emiatt szükség volt arra,hogy a munkánkat, a céljainkat, elvárásainkat éskövetelményrendszerünket egységesítsük. Kitûnõmunkatársakkal vagyok körülvéve, akik akártöbb évtizede is a pályán vannak, valamint amunkaközösségünk szerencséje még, hogy többbencés szerzetes is tanít idegen nyelveket. Amunkacsoportunk sikerét így abban is látom,hogy nagy tapasztalatú világi személyek és az is-kola életében aktívan jelenlevõ bencés atyák isegyüttgondolkodói a közösségnek. Befolyásukatéreztetik például többek között a testvérkapcsola-tok ápolásában, illetve a külföldi ösztöndíjakmegszervezésében, aminek keretében évenkéntöt-hat diák tölthet több hetet nyugat-európai ben-cés iskolában, továbbá érettségi után kettõ-kettõfiú egyéves amerikai, és egyéves németországiösztöndíjat kap. A mobilitási lehetõségek már akisebb évfolyamokat is megszólítják, ugyanis egyilletve két félévet tanulhat egy nyolcadikos diákosztrák partneriskolában, ami a késõbbi tanulmá-nyai során behozhatatlan elõnyt jelent egy tanuló-

Az iskola mint közösségierõdítményInterjú Kovács Alida tanárnõvel

7BENCÉS HÍRLEVÉL

nak. Ezen a téren mindenképpen támogatni kella meglévõ és eddig jól mûködõ kapcsolatok elmé-lyítését, gondolok itt a harmincéves meschedeitestvérkapcsolatra, a kisebb hagyománnyal, dehasonló intenzítással élõ melki látogatásokra, va-lamint az alapozó éveit töltõ kremsmünsteriegyüttmûködésre. Ezekben a programokbanrésztvevõ diákok életre szóló tapasztalatokkaltérnek haza, barátságok szövõdnek, élesedik lá-tásmódjuk a saját kultúrájukkal kapcsolatban, mi-közben szembesülnek idegen kultúrák szokásai-val, s nem utolsó sorban megélhetik, hogy a ben-cés közösséghez való tartozás nem korlátozódiknemzeti szintre, hanem határokon, sõt kontinen-sen átívelõ. Ahol feladatokat látok, az az EurópaiUnió által indított programokba való bekapcsoló-dás. Tervezünk Kremsmünsterrel, s három to-vábbi uniós országbeli iskolával egy két éven ke-resztül futó pályázati együttmûködést, amineksorán kb. nyolc-tíz tanuló dolgoz fel iskola- éshelyszínspecifikusan projekt alapú tanulási mód-szerrel egy adott helytörténeti témakört, miköz-ben minden félévben másik iskolában gyûlnekössze a résztvevõk egy-egy hétre. Ez az együtt-mûködés megalapozhatná a projekt alapú nyelv-oktatási módszer bevezetését egyes csoportok-ban, esetleg délutáni órák keretében, s kiváló ki-egészítõje lehetne a hagyományos módszerekkeltörténõ nyelvoktatásnak. Hasonló uniós pályázatilehetõség lehetne ezen kívül egy anyanyelvi lek-tor meghívása a gimnáziumba, aki segítené a ta-nárok munkáját, illetve készen állna a diákokkommunikációs készségeinek fejlesztésére. Mind-kettõ pályázatnál fontos szempont az Unió általnyújtott anyagi támogatás, amelynek sikeres lehí-vása esetén érezhetõen fejlõdhetne a nyelvi mun-kacsoport eszköztára és felszereltsége is.

A délelõtti és délutáni órák nem pusztán az ok-tatásról szólnak, hanem diákjaink sokszínû ne-velésérõl is. Milyen alkalmakkal és kihívásokkaltalálkozol ezen a területen?

Az összehangolt tanári munka következtében dél-utáni nyelvórákon nagyrészt a harmadik idegennyelvet tanulják a diákok, ami megengedi, hogyaz elsõ két nyelv elsajátítása a délelõtti órákontörténjen. A nyelvi órák sajátossága, hogy kis lét-számú csoportokban dolgozunk, heti négy illetveheti hét órában találkozunk, valamint kommuni-káción alapszik az óra, tehát kötetlenség, szemé-lyesebb kapcsolatok kialakulása és intenzívebbcsoportdinamika jellemezheti, miután sikerült egybizalmi viszonyt kialakítani. Az én óráimon azttapasztalom, hogy az állomásokból álló egyéni ta-nulási módszer, egy projektben való együttgon-dolkodás, az elért eredmények artikulálása meg-felelõ prezentációs és retorikai eszközökkel, illet-ve a kreatív feladatmegoldás még nagy kihívást

jelent a diákok számára, ugyanis gyakran meg-rettennek a nem frontális módszerektõl, ilyenkornehezen motiválhatók, s több a konfliktushelyzet.Ezen igyekszem változtatni, s ha sikerül, akkoregyaránt nagy élmény a csoportnak és nekem is,hosszú távon pedig érzelmileg és szakmailag ismaradandóbb. Ami a nyelvóra lazább légkörébenaz elõnyt jelenti, az hátránnyá is válhat olykor,hiszen a szigorúbb tantárgyakkal szemben kevés-bé komolyan veszik a diákok a nyelvórát s a fel-készülést, így az idegen nyelv marad számukraa kellemes gyenge láncszem. Sürgetõvé akkor vá-lik a fiúknak helyzet, amikor az érettségik és fel-vételi vizsgák közelednek, minden pont számít, sa nyelvvizsgákért megindul a harc. Ez a küzde-lem gyakran megöli a nyelvórákat, hiszen a vizs-gafelkészítés egy tréningszerû módszert követel,kevés idõ jut csoportmunkára, az élményen ala-puló tanulásra, s ott elmaradnak az összekacsin-tások, a nevelés háttérbe szorul, és izzadtságsza-gúvá válik az óra. Ez a szakasz a legtöbb eset-ben a minimálisra tud Pannonhalmán csökkenni,mert a fiúk jó képességûek, a középfokú nyelv-vizsga követelménye nem magas, tehát mire azérettségik ideje eljön, a diákok több mint kilenc-ven százaléka rendelkezik az elsõ nyelvbõl közép-fokú nyelvvizsgával. Ehhez szorosan hozzátarto-zik – elismeréssel tartozva az idegen nyelvet ta-nító tanároknak –, hogy mindez úgy valósul meg,hogy a fiúk délután nem járnak különbözõ nyelv-iskolai felkészítõkre, mint a nem kollégista kor-társaik az ország többi gimnáziumában.

A St. ottilieni bencés nevelõi konferencián sokszó esett a bencés lelkiség közvetítésérõl a ta-nárok felé. Mit jelent számordra a bencés spiri-tualitás, mit lehetne még tennünk e spirituali-tás továbbadása terén?

A bencés spiritualitás nekem a hagyományokkalvaló együttlétezést jelenti. Szeretem, és kiváncsi-an fürkészem az iskola hagyományait a különbö-zõ területeken, és csodálom azt az innovációt,ami a bencés hagyományokat alapul véve nyit amodern és kortárs felé. A konferencián is kiindu-lópont volt a Regula, ami nemcsak a szerzetesek-nek mutat utat, hanem tanároknak is igazodásipont. Ezt akkor tapasztaltam meg, amikor itt azapátságban délutáni teázások keretében szerzete-si segítséggel együtt olvassuk Szent Benedek re-guláját, s ismerem fel, hogy igazi viszonyításipont tud lenni a nevelõi munkámban.

Sokat jelent még számomra a közösségépítésés kösösségmegtartás fontossága itt Pannonhal-mán. Az iskola intézményi voltát itt elveszti, ésközösségi erõdítményként kezd el létezni. Nagyonnagy kincs ennek a közösségnek tagja lenni. Vi-gyázok is rá.

készítette: Konrád atya

8BENCÉS HÍRLEVÉL

SZENT MÁRTON NAP 2010

A Pannonhalmi Fõapátság, az MKB Bank, az E.ON Hungária, a Herendi Porcelánmanufaktúraés a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok által hagyományteremtõ szándékkal, 2000-ben elindítottSzent Márton Napra idén tizenegyedik alkalommal, november 12-én került sor Pannonhalmán.Asztrik fõapát úr köszöntõjében Márton püspök alakjáról szólt: „Mindannyiunk elõtt ismert akép, amikor Márton, a katona köpenye felével borítja be a didergõ koldust, ezzel a felebarátiszeretet követendõ példáját hagyva ránk. De Márton püspöknek van más arca is. Az emberekiránt érzett irgalma és szeretete nem csak betegségekre, nyomorúságra és szenvedésre vonatko-zott. Különös érzékenysége volt az igazságosságra. Így aztán nem egyszer közbenjárt sokakért,akiket az uralkodónál vádoltak.” Ezt követõen a Rolla János vezette Liszt Ferenc Kamaraze-nekar elõadásában G. F. Händel Vízizene címû mûvét hallgathatta meg a közélet és a gazdaságképviselõibõl álló közönség, majd Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius mondott ünnepi beszé-det, amelyben rámutatott, hogy manapság az nyugtalanít bennünket, hogy az ember emberte-lenné válik, és szeretet nélkül önmagát és a gyönyörû teremtést rombolja szét. Ezért van szük-ségünk a közéletben olyan emberekre, akik „szívbõl teljesítik kötelességeiket, akik a közjó ér-dekében tesznek”.A rendezvényen került átadásra a Szent Márton Díj, amelyet az alapító okirat szerint az a ki-emelkedõ személy kaphat meg, aki tevékenységével jelentõsen hozzájárult a térség, egybennemzeti örökségünk és kulturális értékeink megismertetéséhez és megõrzéséhez. Az elmúltévekben Nemeskürty István, Pungor Ernõ, Nagy Gáspár, Kukorelli István, Mádl Ferenc, Szo-kolay Sándor, Sebestyén Márta, Melocco Miklós, posztumusz Gál Tibor és Tringer László vehet-ték át a díjat, idén pedig Sólyom László volt köztársasági elnöknek ítélték oda az alapítók. Aprogramot állófogadás zárta, amelyen az ételekrõl a VIATOR Apátsági Étterem és Borbár, aborokról pedig a Pannon Bormíves Céh és a Pannonhalmi Apátsági Pincészet gondoskodott.

Szerk.

9BENCÉS HÍRLEVÉL

Asztrik fõapát úr laudációja

Sólyom László Pécsett született 1942. január 3-án,és ott is élt az egyetem befejezéséig. Édesapja jogász,édesanyja egy jómódú iparos-kereskedõ családból szár-mazott. Zenésznek készült, de jogi tanulmányokraváltott. A zene késõbb is fontos szerepet töltött beéletében, feleségét is a zeneiskolában ismerte meg.

A jogi egyetem elvégzése után Budapestre köl-tözött és bírósági fogalmazó lett a Kispesti Bírósá-gon. Benedek Ferenc professzora javaslatára felke-reste Mádl Ferencet, aki akkor az MTA IX. osztá-lyának titkára volt. Elmondta neki, hogy igazából nemakar jogász lenni, mire Mádl azt válaszolta, hogy:„õ sem akart, de azt is lehet rendesen csinálni”.

1966 nyarától 1969-ig volt Jénában tanársegéd.Német polgári jogot tanított, s itt írta meg disszer-tációját is. Disszertációja megvédést követõen meg-hívást kapott az MTA Jogtudományi Intézetébe.Eörsi Gyula jogászprofesszor lett a fõnöke, ésolyan munkatársai voltak, mint Mádl Ferenc, Har-mathy Attila, Sárközy Tamás, Lontai Endre. AzEörsi-féle Jogtudományi Intézet „védett helynek”számított, nemcsak olvasni és írni volt szabad – ittszületett meg '75-ben a Polgári jogi felelõsség ha-nyatlása c. kötete –, hanem a '70-es évektõl – szak-mai ösztöndíjak keretében – utazni is. Emellett né-hány évig még az Országgyûlési könyvtárban is dol-gozott mellékállásban „szakozóként” hetente kétdélutánt, mivel akkor nagy rekatalogizálás folyt.

Aztán megírta a következõ nagyobb könyvét, aszemélyiségi jogok elméletérõl, ami egyben nagy-doktori disszertációja is lett. Emellett mintegy mel-lékszálként – a környezet védelme érdekében actiopopularis bevezetésére tett javaslata nyomán – szü-letett egy kisebb könyve is, a Környezetvédelem ésa polgári jog, amely révén a hazai környezetvédõklátókörébe került. Ennek egyenes következményelett, hogy elsõk között hívták segítségül a DunaKör alakulásánál, amelybe 1984-ben be is lépett.

A Duna Körben felmerülõ kérdések, amelyekgyakorta messze túlmutattak a környezet védelmén,mutatták meg számára elõször, hogy a jogászi te-vékenységet nemcsak „rendesen lehet csinálni”, demég értelmes célok érdekében is, s ezzel megala-kult a Duna Kör „legalista szárnya”. Ennek a te-vékenységnek lett végül eredménye a Mit szabadés mit nem? címû írás, melynek üzenete: a fõsza-bály az, hogy a jogainkat gyakorolhatjuk, s nem kellmindenhez engedélyt kérni.

Ebbõl az idõszakból származnak az adatvédelem-hez kötõdõ írásai is, melyben fontos szerepet ját-szott egy fél éves ösztöndíj a frankfurti egyetemen.A 80-as évektõl nemcsak a Duna Kör tagja, hanemvezetõségi tagja a Független Jogász Fórumnak, aMárton Áron Társaságnak, ügyvivõje a Nyilvános-ság Klubnak. Ökumenikus körök látogatója, mintpéldául Gaizler Gyuláéknál rendezett találkozóknak,s a Mérleg c. folyóirat olvasója. Az MDF-be jogász-ként hívták, majd ebbéli minõségében ment el azEllenzéki Kerekasztal elsõ ülésére, amelynek ké-

sõbb egyik meghatározó alakjává vált.Az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokat követõen

viszonylag egyenes volt az út az újonnan felállítan-dó Alkotmánybíróságra, melynek elõször helyettes-elnökévé, majd elnökévé választották. Már 1989 no-vemberétõl az Alkotmánybíróság lett az új rendszerlegfontosabb szerve, amely felügyelte az „átmenet” al-kotmányosságát, és bizony késõbb is rá hárult a dön-tés a rendszerváltás szinte minden lényeges kérdésében.

A Sólyom-féle Alkotmánybíróság az alkotmányfeltétlen érvényesülésébõl indult ki, s minden dönté-sében demonstrálta, hogy Magyarországon a rend-szerváltás lényege az alkotmányos jogállam megva-lósítása volt.

A rendszerváltás azt jelentette, hogy az enge-délybõl jog lett, ami biztosan kikényszeríthetõ; éshogy a politika csak az alkotmányos keretek közötttehet bármit is.

Az Alkotmánybíróságot követõen kölni tartózko-dás következett Humboldt-díjjal. Itt kezdte el írniösszegzõ tudományos mûvét, az Alkotmánybíróság kez-detei Magyarországon c. kötetet. Felkínálták neki akölni egyetem tanszékének vezetését, mégis hazajött.

Elõbb a Pázmány Péter Katolikus Egyetem gra-duális képzésén tanított, majd a Doktori Iskolamegszervezését és vezetését bízták rá. Már az al-kotmánybírósági évei alatt tagjává választották azEurópa Tanács mellett mûködõ Velence Bizottságnak.

Köztársasági elnöknek a 2005 elõtti Védegylet,mint környezetvédõ és ökológiailag is fenntarthatótársadalmi fejlõdést szorgalmazó civil kezdeménye-zés jelölte több mint száz értelmiségi támogatásá-val. Államfõi tevékenységének alapvetõen három fõsúlypontja volt. Az egyik a jogállamiság védelme éserõsítése, a másik a magyar-magyar kapcsolatokszolgálata, harmadik a tágan vett környezetvédelem.

Az Alkotmánybíróság volt elnökeként, a MagyarKöztársaság volt köztársasági elnökeként, az MTAlevelezõ tagjaként jelenleg a Pázmány Péter Kato-likus Egyetem professzora, és nem utolsó sorban,két nagycsaládban is aktív nagypapa.

Mindezen eredményekhez nélkülözhetetlen és õ-szinte társként állt mellette felesége, Erzsébet asszony,aki csendesen, de féltve és gyakorta aggódva segí-tette helytállását. A két gyermekes Sólyom-házaspár-nak 11 unokája van, s mindkét valóban nagy-családvalódi értékek mellett szerény körülmények között él.

Sólyom László és Erzsébet asszony értékeltebencés közösségünk munkáját és törekvéseit, amitazzal is kifejezésre juttattak, hogy húsvéti vendége-ink voltak, gyermekeikkel együtt a budai Tanulmá-nyi Házunk egyházi közösségéhez kötõdtek. SólyomLászló személyes tanácsával, támogatásával több-ször volt apátságunk és nekem személyesen is iga-zodási pont, amiért mi pannonhalmi bencések ésmagam is hálás vagyok.

Úgy ítéljük, hogy a dunántúli, pécsi születésûSólyom László életmûvével, szellemi kisugárzásávalméltó a Szent Márton Díjra.

10BENCÉS HÍRLEVÉL

Szent Márton ünnepi liturgiáján Pietro Vittorellifõapát mellett részt vett Várszegi Asztrik pan-nonhalmi fõapát, Matthew Leavy, az amerikaiSzent Anzelm apátság apátja, valamint Paulo deSouza Silva, a brazíliai Szent Gellért apátság (SaoPaulo) apátja. A pannonhalmi konventen kívül je-len voltak a bakonybéli, tihanyi és budapesti ben-cés közösségek képviselõi, három Szlovákiábólérkezett bencés szerzetes, valamint a zirci cisz-terci fõapátságból érkezett testvérek; továbbá apannonhalmi Bencés Gimnázium diákjai és tanárikara, valamint számos zarándok és vendég.

Pannonhalma és Montecassino bencés közös-ségeinek kapcsolata a középkorra nyúlik vissza:Szent István pannonhalmi kiváltságlevelében acassinoi apátság jogait biztosította Szent Mártonmonostora számára, 1212-ben pedig a két közös-ség imaszövetséget kötött. Erre az imaszövetség-re emlékezve az ünnepi liturgián az ambó elõttki volt állítva az Adenulf cassnoi apát által 1212-ben kiadott oklevél. A két közösség 2012-ben ün-nepli meg a szövetség 800. évfordulóját, ezt elõ-készítendõ is érkezett a montecassinoi fõapátPannonhalmára.

Homíliájában Pietro Vittorelli a szeretet meg-nyilvánulásairól és kihívásairól beszélt a társada-lomban és egyházban. A szeretet tettei „tanús-kodnak a keresztény reményrõl az Egyházban,amely könnyen enged a küldetését elfedõ pesszi-mizmus csábításának. A mi korunkban a keresz-tényekre sajátos veszély leselkedik: az lehet ugya-nis a benyomásunk, hogy Isten elvesztette ural-mát a történelem felett. Biztos távlatok nélkül el-veszettnek érezhetjük magunknak.” A szerzete-sek és keresztények feladata ma az, hogy „bizal-

mat és bátorságot árasztva új megvilágításba, aremény távlatába helyezzük a történelmi helyze-teket. Az üdvösségtörténet – amelynek mi is ré-szesei vagyunk – különbözõ állomásain keresztülarra mutat rá, hogy éppen a szegények élethely-zeteiben teljesedik be és halad a végsõ gyõzelemfelé Isten hatalmas terve az emberiséggel. Mindenegyes alkalommal, amikor valaki félbevágja a kö-penyét, Isten Országának eljövetelét és közöttünkvaló kiteljesedését sietteti” – mondta a fõapát.

Szent Márton ünnepére projekthét keretébenkészült a pannonhalmi Bencés Gimnázium. A pro-jekt célja, hogy valamely jótékonysági célra – idéna vörösiszap-katasztrófa sújtott emberek megsegí-tésére – gyûjtenek a diákok saját maguk által meg-tervezett és kivitelezett tevékenységek keretében.A vörösiszap-katasztrófa vonatkozásairól beszélta Szent Márton-napok nyitóelõadásában NémethTamás, az MTA fõtitkára; majd az ünnepet elõké-szítõ csendesórán devecseri tapasztalatairól szá-molt be a diákoknak Adányi László (Máltai Sze-retetszolgálat), Mód Miklós (Devecser plébánosa)és Töttös Györgyi (Országos Katasztrófavédelem).

Szent Márton és a bencés szerzetesség törté-nete kezdettõl fogva szorosan összefonódik: SzentBenedek Cassinum hegyén a Pannónia Szent He-gyén született Mártonnak emelt szentélyt, s akapcsolat tudata a késõbbi korokban is elevenenélt. Adenulf apát ezt írja az 1212-es imaszövet-ség-iratban Szent Márton monostora szerzete-seinek: „Testvériségteket hathatósan kérjük, hogya ti Mártonotok után fogadjátok szívetekbe a miBenedekünket, mivel a mi Benedekünk a ti Már-tonotokat nagyon megtisztelte azzal, hogy a mimonostorunkban neki oratóriumot épített.”

SZENT MÁRTON ÜNNEPE PANNONHALMÁNNovember 11-én, csütörtökön ünnepelte a pannonhalmi bencés szerzetesközösség Szent Mártonpüspöknek, a pannonhalmi bazilika, a fõapátság és a Magyar Bencés Kongregáció védõszentjénekünnepét. Az ünnepi liturgia szónoka Pietro Vittorelli OSB, montecassinoi fõapát volt.

11BENCÉS HÍRLEVÉL

A Szent Márton-nap alkalmából rendezett ado-mánygyûjtés – mint minden évben – ismét fel-bolygatta iskolánk oly nagy odafigyeléssel ápoltrendjét. December második hete idén a devecserivörösiszap-katasztrófa áldozatainak helyzetét állí-totta figyelmünk középpontjába.

A változatos programok sorát idén NémethTamás (az MTA fõtitkára) elõadása nyitotta meg,amelyben „ember és környezete” viszonyánakváltozásait vezette le az ókortól napjainkig. To-vábbá ismertette velünk a katasztrófa hátteréttudományos szempontból, és az Akadémiának ahelyzet súlyosbodását megelõzendõ vezérelt óvin-tézkedéseinek menetét és sikerét.

Másnap (december 8-án, hétfõn) az Új Eldo-rádó címû film megtekintésére nyílt lehetõsé-günk, amely erdélyi aranybányákon keresztül mu-tatta be, miként veszélyezteti és formálja át azember környezetét a saját haszna érdekében.

Az osztályok közötti versengés kedden, a ta-nítás utáni bolhapiaccal vette kezdetét, amelyeta tanáraink karikatúráit ábrázoló, illetve szemé-lyes tárgyaikból álló aukció követett, a végzõs di-ákok vezetésével. A csendesórában három külön-bözõ elõadót hallgathattunk meg: Töttös Györgyit(a katasztrófavédelem szóvivõje), Mód Miklóst(devecseri plébános) és Adányi Lászlót (a Ma-gyar Máltai Szeretetszolgálat katasztrófavédelmiprogramvezetõje). Mindhárman a devecseri ka-tasztrófáról beszéltek a saját szakterületük vagyszemélyes élményeik tükrében. A csendesórát kö-vetõen az egész iskola közösen vett részt az ün-nepi vesperáson.

A programok legszélesebb választéka mégiseste fogadta az érdeklõdõket, amikor is mindenosztály berendezte saját tantermét mint éttermetvagy klubhelyiséget, és ételt árusított az elma-

radt vacsora helyett. A kínálat pedig nem merültki az amerikai gyorsételekben, hanem különbözõnemzeti specialitások (pl.: szlovák vagy mexikói)vagy a témához kapcsolódó vörös iszap (darált-húsos paradicsomfõzelék) is egyaránt megtalálha-tók voltak. A programok között pedig (csak alegnépszerûbbeket említve) szerepelt a rekeszmá-szás, élõsakk a tanárokkal, humán- és reáltaná-rok vetélkedõje, kaszinó és a beugró nevû nép-szerû közösségi játék. Akadtak olyanok is, akikegész este élõzenével szórakoztatták vendégeiket.

Csütörtök este a névnaposok a szerzetesekkelvacsorázhattak. A takarodó elõtt ismét össze-gyûlt az egész iskola, és kihirdették a gyûjtéseredményét. A két nap alatt több mint 680 ezerforintot gyûjtöttünk össze. Emellett kihirdették aSzent Márton-pályázat gyõzteseit. A téma egy alakóhelyünk környékén lévõ gyár vagy üzem kör-nyezetünkre gyakorolt hatása volt. Az elsõ helyetHorváth Mihály (XII.B) szerezte meg „A Balato-ni Hajózási Zrt. környezetre gyakorolt hatása”címû dolgozatával.

A Szent Márton-napok utolsó eseménye a va-sárnap megrendezett Szent Márton Kosárlabda-kupa volt, melyen délelõtt iskolánk serdülõ csa-pata csapott össze a meghívott csapatokkal, estepedig a visszalátogató öregdiákokból verbuváló-dott csapatok mérkõztek meg a jelenlegi ifi csa-pattal, majd egymással. A bajnokság mindkét ré-sze izgalmasnak bizonyult, és végig jó hangulaturalkodott a teremben.

Eredményesnek mondható tehát az idei SzentMárton-nap is, nem csupán, mert segíteni tud-tunk a vörösiszap-katasztrófa áldozatainak, deegy újabb hatalmas élmény rántott ki minket ahétköznapok megszokott menetébõl.

Szepesi Zsolt Kornél (XI.B)

Szent Márton-nap a Gimnáziumban 2010

VI. BENCÉS JÓTÉKONYSÁGI BÁL

A Bencés Diákszövetség és a Medium Pro Educatione Közhasznú Alapítvány 2011. február 26-án ha-todik alkalommal rendezi meg a Bencés Jótékonysági Bált. A rendezvénynek az elõzõ évekhez hasonló-an ezúttal is a Szépmûvészeti Múzeum ad otthont.A bál célja egyfelõl, hogy lehetõséget nyújtson az egykori bencés diákok számára a régi barátokkal, osz-tálytársakkal, tanárokkal való találkozásra egy jó hangulatú estén, finom vacsora mellett. Emellett a bálidei jótékonysági célja a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, valamint a gimnazisták külföldi útjainak támo-gatása. Ehhez a célhoz kapcsolódva választottuk a bál arcának Szent Benedeket, Európa védõszentjét.Rendezvényünk világi fõvédnöke 2010 Szent Márton-díjasaként Dr. Sólyom László jogászprofesszor, voltköztársasági elnök. A bál védnöki tisztségére a meschedei gimnázium tanárát, Eberhard Borghoffotkértük fel. A bál egyházi fõvédnöke ismételten Dr. Várszegi Asztrik fõapát úr.A bál igyekszik minél színesebb programokkal fokozni a bálozók jókedvét. Ismét lesz borkóstolás, fo-tókiállítás, koktélbár, jótékonysági kaszinó. Reméljük, mindenki megtalálja a számára szóló programotaz est során. Újítás, hogy a bálra nem csak az egykori bencés diákokat várjuk, hanem a jelenleg ben-cés gimnáziumokban tanuló diákok szüleit is. A belépõjegyek ára egységesen 15.000 forint, amelyeketa bál hivatalos honlapján, a www.bencesbal.hu internetes oldalon tudnak megrendelni. További informá-cióért keressék Fabu Annát, a Medium Pro Educatione Alapítvány kapcsolattartóját (tel: 20/804-1166).

12BENCÉS HÍRLEVÉL

A kompetencia alapú oktatás programjaival valóismerkedésünk során fontos tapasztalatunk volt,hogy nem okvetlenül valami új dologról van szó:iskolánk hagyománya számos olyan dolgot tartal-maz, amelyeket (újra) felfedezett a modern pe-dagógia, s amelyeket újra átgondolva, felfrissítvemi magunk is még jobban gyümölcsöztetni tu-dunk. Az egyik ilyen régi-új programunk a szep-tember elsõ három hetében, augusztus 28. ésszeptember 23. között a IX. osztályban végzett„bencés projekt”.

A projekt célja, hogy a kezdõ osztályok krea-tívan megismerkedjenek Pannonhalma ezer évesörökségével. A gimnáziumi-diákotthoni élet újdon-sága ennek csak egy kisebb része. Ahhoz, hogymihamarabb otthon érezzék magukat, be kell ve-zetni õket a bencés hagyomány sokrétû világába.

A projekt elsõ, felkészülési részében a diákoktanári vezetéssel ismerkednek a hely gazdagságá-val. Ez tantervi keretben (magyar nyelv- és iro-dalom, földrajz, ének-zene, történelem, fizika,rajz és hittan órákon) valamint órákon kívül tör-ténik (tájékozódási verseny, vezetés a fõkönyvtár-ban, a kerengõben, a barokk ebédlõben).

A projekt második része során a vezetõ taná-rok elõkészített források alapján további kutatástés egyéni felkészülést kínálnak a diákoknak a

bencés hagyományokhoz kapcsolódó témákból.Ebben a szakaszban a diákok feladata az, hogyirányított egyéni vagy csoportmunkával felkészül-jenek az általuk választott témából egy rövid pre-zentációra, amelyet a projekt önálló részénekhelyszínén, a Tihanyi Bencés Apátság megtekin-tésekor kell majd elõadniuk.

A munka harmadik része során a diákoknaka Pannonhalmán tanultakat egy másik bencésapátságban kell alkalmazniuk. A bencés hagyo-mány különbözõ részleteibõl felkészülve magukmutatják be diáktársaiknak a Tihanyi apátságot.

A folyamat negyedik része, a kiértékelés egy-részt a helyszínen, közvetlenül a prezentációkután történik, másrészt a vezetõ tanárok utólagis értékelhetik a teljesítményt. A kiértékelés atartalmi minõsítés mellett arra is irányul, hogya diákok elõadásmódja is fejlõdjék.

Az idei „bencés projektben” részt vevõ taná-rok: Juhász-Laczik Albin (osztályfõnök, törté-nelem), Hortobágyi Cirill (földrajz, biológia),Komálovics Zoltán (magyar), Dejcsics Konrád(hittan), Szita Bánk (hittan), Rábai László (mate-matika), Kiss Zsolt (ének), Csordás Zoltán (rajz).

Albin atya

„BENCÉS PROJEKT”

A „BENCÉS PROJEKT” DÁTUMOKBAN

2010. augusztus 26. Tanári megbeszélés2010. augusztus 28. Bevezetõ vetélkedõ az apátság és a diákotthon életével kapcsolatos feladatokkal.2010. augusztus 30. Tanítás kezdete, a projekt felkészítõ szakasza indul a részt vevõ tanárok tárgyaiból2010. szeptember 3. Tájékozódási verseny a Fõapátság területén2010. szeptember 4. Látogatás és vezetés a Barokk Ebédlõben, közös Vesperás a szerzetesekkel2010. szeptember 6. Látogatás és vezetés a Pannonhalmi Fõkönyvtárban2010. szeptember 18. A prezentációra való jelentkezés határideje2010. szeptember 21. Az útvonalterv és a menetrend-összeállítás leadásának határideje (matematika)2010. szeptember 21-23.Kirándulás Veszprém-Alsóörs-Tihany irányban; szállás az alsóörsi bencés házban;

vonattal Alsóörs-Aszófõ, Kövesdi templomrom, Apáti templom, Külsõ tó, Apátság(kápolna, kerengõ), Apátsági templom, sekrestye, altemplom, IV. Károly-szoba, ki-állítás, hajóval: Füred, bencés emlékek: Kossuth forrás, szívkórház, Kerek temp-lom, vonattal Alsóörs

2010. szeptember 28. Tanári kiértékelés2010. október 2. Kiértékelés vége, honlap készítés határideje, projektzárás

TÉMÁK ÉS TANTÁRGYAK

Földrajz A Tihanyi félsziget éghajlata; a Balaton vízrajza; Tihany megközelítése; a félszigetgeológiája; vulkáni emlékek

Biológia Kis tihanyi õslénytan; Tihany élõvilágaMagyar nyelv és irodalom A tihanyi alapítólevélTörténelem: I. András; a félsziget az Árpád-korban (Kövesd, Apáti); Lécs Ágoston; Vajda Sá-

muel; IV. Károly; Tihany és a kommunista diktatúra kiépüléseHittan: A tihanyi szerzetesközösség; szerzetesi napirend; a mellékoltárok és a szentkultuszMûvészettörténet: A tihanyi apátsági templom; a tihanyi templom oltárai; a tihanyi altemplom

13BENCÉS HÍRLEVÉL

A gimnázium Pannonhalmi Szent Mór ünnepén,2010. október 25-én vendégül látta az iskolába já-ró diákok plébánosait Pannonhalmán. A találkozócélja az volt, hogy lehetõség nyíljon iskolánk je-lenének megismerésére, a személyes kapcsolat-felvételre és az eszmecserére. A programot úgyállítottuk össze, hogy a fakultatív gimnáziumi ésapátsági séta mellett legyen idõ a bencés közös-séggel való imára, közös ebédre, valamint a ta-nári-prefektusi karral is lehessen közvetlenül be-szélgetni. Az alábbiakban az egyik résztvevõ plé-bános atya internetes bejegyzését közöljük.

Meghívót kaptam. Iskolait. Pannonhalmit.

Sokszor küldenek az iskolák ilyen-olyan„Tegyük ki”, „Hívjuk fel rá a figyelmet” és egyébanyagot. Aztán kitesszük, felhívjuk, ajánljuk,mármint a diákot, majd az eltûnik, mint vad-szamár a ködben. Bár ilyen jelenségnek, már-mint a vadszamár ködben való eltûnésének,nem voltam tanúja, a gyerek arcmemoria rom-lásának (= nem ismeri meg a plébánosát,elfelejt köszönni) annál inkább.

Vannak, hogyne lennének jó tapasztalatok, deez most más volt. Meghívtak, körbevezettek,megvendégeltek, (el)meséltek mindent. Még avégén kedvet kapok, hogy ide járjak, csak márlemaradtam. Szívesen lennék ismét diák – najó, olyan félévre –, ahol nincs másra gond, csaka leckére.

A közös officium (zsolozsma), a csodálatoskönyvtár, az életszerû „diákszobakép”, az egész-séges, értelmes diáktekintet még a ködös lát-kép(hiány) ellenére is felvidított. Itt valóban ne-velnek, értelmes elfoglaltságot adnak, s „Ház-hoz” jön a szellemi érték koncertek, kiállítások,neves elõadók formájában – személyében.

Nem voltam bencés diák, csak majdnem. (Anyolcadik félévi bizonyítványnak jó lett volnaegy kis sidol.)

De most beugrik egy kép. Zárom a kaput, s fia-tal gyerekek, talán 14-15 évesek – hangos hehe-részés közepette, a dohányipart támogatva ha-ladnak el az úton. Szemmel láthatóan önkép-zésrõl, vagy éppen valami sportköri eseményrõligyekeznek a könyvtárba… Ráérnek. Õk (is) ajövõ nemzedék.

Fontos (lenne) az iskola-család-plébánia közöt-ti párbeszéd. Fontos az iskola-család közöttipárbeszéd. Fontos a családon belüli párbeszéd.Fontos.

Köszönet a bencés atyáknak! No meg a feren-ceseknek, iskolanõvéreknek, s mindenkinek, akifáradozik az ifjúság nevelésével, s még eddignem fáradt bele.

Tót Bertalan http://szentlipot.blogspot.com

Plébánosok találkozója Szent Mór ünnepén

14BENCÉS HÍRLEVÉL

A németországi Sankt Ottilien fõapátságbantartották a bencés iskolák nevelõi ötödik vi-lágtalálkozójukat 2010. november 3. és 6. kö-zött. A „Közösség mint bencés ajándék a jövõszámára” témában megtartott konferencián ötvilágrész harminc országából – köztük Ma-gyarországról, Pannonhalmáról – érkezettmintegy száznyolcvan szerzetes és világi mun-katárs vett részt.

A BENET (Benedictine Educators Network– Bencés Nevelõk Hálózata) célja az, hogy kö-zös fórumot teremtsen a bencés közösségekáltal fenntartott iskolák nevelõi és diákjai szá-mára. Ennek eszköze a kétévente megtartotttanári-nevelõi világkonferencia, valamint azugyancsak kétévente megrendezésre kerülõnemzetközi bencés ifjúsági kongresszus. A Há-lózat és a találkozók kialakulása Magyarország-hoz kötõdik: a bencés millennium évében,1996-ban Pannonhalmán fogalmazódott meg azigény, hogy a világ bencés nevelõi számára al-kalmat teremtsenek a találkozásra, útkeresésreés közös jövõépítésre.

A bajoroszági Sankt Ottilien fõapátságbanmegrendezett négynapos találkozón szinte min-den olyan bencés közösség képviseltette ma-gát, amely iskolát mûködtet: kezdve a Fülöp-szigetektõl Ausztrálián és Dél-Afrikán keresz-tül Észak- és Dél-Amerikáig, valamint Európá-ig. Ennek megfelelõen szervezték a különbözõnyelvû csoportok a közös zsolozsmát és szent-

miséket angol, német, spanyol, portugál éstöbb afrikai nyelven.

A konferencia fõ témája idén a közösség(communio) volt. A fõ elõadók, Margaret Ma-lone nõvér (Ausztrália), valamint Fidelis Rup-pert apát (Németország) arra keresték a vá-laszt, miként lehet a bencés regulát követõ kö-zösségek sajátos karizmáját az egyház evangé-liumi küldetésével összhangban a nevelés kü-lönbözõ területein megvalósítani. Fidelis Rup-pert, a németországi Münsterschwarzach nyu-galmazott apátja a monostorok környezet-köze-liségének és környezettudatosságának fontossá-gát is bemutatta – kitérve a „klauzúra- és bel-sõ környezetszennyezés” modern jelenségéreis. Az elõadásokat követõ mûhelymunkákbanolyan témákban osztották meg a résztvevõk ta-pasztalataikat és kérdéseiket, mint a fiatal kol-légák bevezetése a bencés lelkiségbe; fiatalokés a bencés regula; öregdiák-szervezetek és ki-hívásaik; felnõttképzés a harmadik világban;bencés misszió a Csendes-óceán térségében.

A konferencián hazánkat a Pannonhalmárólérkezett három bencés szerzetes, valamint egyvilági kollégájuk képviselte. A találkozó fontoseredménye – amelyet Notker Wolf bencés prí-más apát külön is üdvözölt – hogy hazánk há-rom bencés iskolája teljes jogú tagként csatla-kozott az eredetileg német nyelvterületet tömö-rítõ, immáron közép-európai regionális szövet-ségbe is.

Konrád atya

BENCÉS NEVELÕK TALÁLKOZÓJA NÉMETORSZÁGBAN

15BENCÉS HÍRLEVÉL

Kedves Testvérek!

A kripta nyirkos hûvöse, homálya vesz körül minket. A Holtak házában vagyunk. Búcsúzni, emlé-kezni járunk ide. Látogatóba. Aztán tõlünk búcsúzni és ránk emlékezni járnak majd ide.

Ez a békesség helye. Ami belõlünk az anyagvilághoz tartozik, az itt végül nyugalomra talál. Nagy elõdök,régi bencések, példaképek, tanáraink, barátok nyugszanak itt. Körülvesznek minket, élõket a holtak.

A világnak egy olyan sarkában állunk, ahonnan nincs továbblépés, csak megérkezés. Mi még vissza-térhetünk. Vékony kõlapok választanak el tõlük, akik maradnak. „De a halál kínja már nem érheti õket.”

Ez a reménység helye. A táblákon nevek sorakoznak és párosával évszámok. Lezárt életek. Ám akövekbe kereszteket véstek, amelyek mint kulcslyukak némán várják Azt, Aki keresztjével legyõztea halált és majd leoldja a halál bilincsét.

Krisztusban hunytak el, Abban, Aki maga az Élet. Így haláluk az Életbe vezet. „Ha az emberekszemében szenvedtek is, reményük tele volt halhatatlansággal.”

Ez a találkozás helye. Bár csendesen járunk körbe, és közöttünk kevés szó esik, a kommunikáció-nak sokféle csatornái nyílnak.

Imádkozunk. Keressük Isten közelségét, Aki gyászunkat enyhíti, reményünket erõsíti. Imádkozunkaz elhunytakért. Most csak ez marad. De õk is imádkoznak értünk.

Itt találkozunk saját halandóságunkkal. A halottak emlékeztetnek a múltunkra és figyelmeztetnek sa-ját halálunkra.

És itt új viszony alakul ki az élõk között is. Megérezzük, hogy összetartozunk, és hogy mennyirefontosak vagyunk egymásnak.

A kripta nyirkos hûvöse, homálya vesz körül minket. Évente eljövünk ide. És ez minden alkalom-mal a hit útja. Mert hisszük, hogy a halál az életbe vezet.

Hugó testvér

Halottak napjánElhangzott november 2-án a Boldogasszony-kápolna kriptájában(Olvasmány: Bölcs 3,1-9)

A Pannonhalmi Szemle karácsonyi (2010/4.) számának témája:

vált(oz)ások

DARVASI LÁSZLÓ TündérdombKOCSI GYÖRGY Ideje van a vált(oz)ásnak (Paradigmaváltások az Ószövetségben)TÁBOR BÉLA Anselmus istenbizonyítéka és Nietzsche istenkísértéseBÉKÉSI BEÁTA „Családot kell születni” (Várandósság és szülés a lélektani változások tükrében)VISKY ANDRÁS Mi történt Mariánnal? – avagy A Jób-kísérlet leírása (felolvasás)

KOVÁCS IMRE Ábrázolható-e az ábrázolhatatlan? (A boldogító Isten-látás [Visio Beatifica] egyközépkori ábrázolásához)

VERES BÁLINT Erik Satie, a feltalálóCZIGÁNY ÁKOS Csavar (Tarkovszkij Sztalkere a víz alatt)GORÁCZ ANIKÓ Családrajz (A román új hullám filmjeirõl)

VÁSÁRHELYI ANZELM Megtérés közben

FÜRJES GABRIELLA, MISZOGLÁD GÁBOR, URI ASAF és JÁSZ ATTILA verseiNyitott ajtó (Beszélgetés Beat Furrer zeneszerzõvel)

A lap megrendelehtõ a szerkesztõség címén:9090 Pannonhalma, Vár 1. (szemle@osb.hu)Honlapunk: www.phszemle.huKorábbi írások letölthetõ (pdf) formátumban: www.ceeol.com

16BENCÉS HÍRLEVÉL

HÍREK — ESEMÉNYEK

SZEPTEMBER 16.A POSTICUM Nemzetközi Ifjúsági Zenekarkoncertjét hallgathattuk meg Petr Zejfartvezényletével a Bazilikában.

SZEPTEMBER 17.A gimnázium Teleki-termében Abloncy Ba-lázs történész tartott elõadást az elsõ világ-háborút követõ békeszerzõdések elõzménye-irõl és utóhatásairól Mítosz és valóság –Trianon címmel.

OKTÓBER 1.A gimnázium Teleki-termében iskolánk egy-kori diákjára, filmklubunk névadójára, a 80évvel ezelõtt született Gyöngyössy Imréreemlékeztünk. Ehhez kapcsolódóan levetítet-tük a rendezõ Jób lázadása és Számûzöt-tek c. filmjét. A visszaemlékezést PetényiKatalin és Kabay Barna tartották.

OKTÓBER 4.A Bazilikában Lantos Zoltán adott koncer-tet: egy öthúros hegedûn és egy különleges,számára készült rezonáns-húros hegedûn(taranginin) játszott.

OKTÓBER 13.Az Országgyûlés Sport- és Turizmus Bizott-sága Bánki Erik elnök vezetésével kihelye-zett ülést tartott pannonhalmán, amelynekkeretében megismerkedtek a pannonhalmiturisztikai fejlesztésekkel és tervekkel.

OKTÓBER 15.A gimnázium Teleki-termében Juhász-La-czik Albin atya tartott személyes élményeinyomán vetítéssel egybekötött elõadást Vi-lágvallások földjén – Egyiptom címmel.

OKTÓBER 19-20.Örökség és küldetés címmel tartottak kon-ferenciát a bencés rend történetérõl Buda-pesten, a Sapientia Szerzetesi HittudományiFõiskolán és Piliscsabán, a Pázmány PéterKatolikus Egyetem Bölcsészettudományi Ka-rán, a két intézmény és a Magyar BencésKongregáció szervezésében. A bencésekmindig Istent, az embert, a nemzetet he-lyezték elõtérbe – mondta Szászfalvi László,a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztéri-um egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi ál-

lamtitkára üdvözlõ beszédében. VárszegiAsztrik fõapát úr kiemelte, hogy Szent Be-nedek Regulája a nyugati és a keleti szer-zetesi hagyomány egyesülése egy gyakorlati-as szabálykönyvben. Ennek lényege, hogy aszerzetes Krisztus szeretetének elébe sem-mit ne tegyen.

OKTÓBER 23.Nemzeti ünnepünkön Schmitt Pál köztársa-sági elnök a Magyar Köztársaság Érdem-rend Középkeresztje kitüntetést adományoz-ta Olofsson Placid atyának.

A pannonhalmi bazilikában Mali Katalin (ti-hanyi) orgonamûvész adott hangversenyt.

OKTÓBER 25.A Gimnázium meghívta az iskolába járó di-ákok plébánosait, Pannonhalmi Szent Mórünnepére. A találkozó célja az volt, hogy le-hetõséget kínáljunk iskolánk jelenének meg-ismerésére, a személyes kapcsolatfelvételreés az eszmecserére.

NOVEMBER 3-6.A németországi Sankt Ottilien fõapátságbantartották ötödik világtalálkozójukat a bencésiskolák nevelõi. A „Közösség mint bencésajándék a jövõ számára” témában megtar-tott konferencián öt világrész harminc or-szágából mintegy 180 szerzetes és világimunkatárs vett részt, köztük Pannonhalmá-ról három szerzetes és egy világi kolléga. ABENET (Benedictine Educators Network –Bencés Nevelõk Hálózata) célja, hogy közösfórumot teremtsen a bencés közösségek ál-tal fenntartott iskolák nevelõi és diákjai szá-mára. Ennek eszköze a kétévente megtar-tott tanári-nevelõi világkonferencia, valamintaz ugyancsak kétévente megrendezésre ke-rülõ nemzetközi bencés ifjúsági kong-resszus.

NOVEMBER 4.Az Evangélikus Hittudományi Egyetem aMagyar Tudomány Ünnepe alkalmából Bu-dapesten interdiszciplináris konferenciátrendezett „Gyógyítók és gyógyulók – épség-rõl, testrõl, lélekrõl; Orvostudomány és teo-lógia találkozása” címmel. Az elõadók kö-zött szerepelt Várszegi Asztrik fõapát úr is,

17BENCÉS HÍRLEVÉL

aki felvázolta, milyen életmódot ajánl a ke-resztényeknek a bencés regula.

NOVEMBER 7.Pannonhalmán tartotta meg a KALOT Kato-likus Népfõiskolai Mozgalom megemlékezé-sét megalapításának 75. és az alapító jezsui-ta atya, Kerkai Jenõ halálának 40. évfordu-lója alkalmából. Az ünneplõk a vasárnapikonventmisén vettek részt, azt követõen elõ-adást hallgattak meg, majd lementek a tele-pülés temetõjébe, ahol (a monostorban mû-ködõ szociális otthon volt szerzetes lakói kö-zött) Kerkai Jenõ atya is nyugszik többmint 90 jezsuita rendtársával együtt.

NOVEMBER 9.A Magyar Tudomány Napja alkalmábólSzombathely Város Kulturális és Sport Bi-zottsága és a Szombathelyi TudományosTársaság Gál Geláz bencés tanár, ornitoló-gus tiszteletére a szombathelyi Kossuth L.u. 7. szám alatt emléktáblát avatott. Ezt kö-vetõen az Agora-szalonban Feiszt György le-véltáros elõadást tarott Geláz atya munkás-ságáról.

NOVEMBER 11.A pannonhalmi bencés szerzetesközösségSzent Márton püspöknek, a bazilika és a fõ-apátság védõszentjét ünnepelte. Az ünnepiliturgia szónoka Pietro Vittorelli, monte-cassinoi fõapát volt. Az ünnepi liturgián Pi-etro fõapát úr mellett részt vett Asztrik fõ-apát úr, Matthew Leavy, az amerikai SzentAnzelm apátság apátja, valamint Paulo deSouza Silva, a brazíliai Szent Gellért apát-ság (Sao Paulo) apátja. Pannonhalma ésMontecassino bencés közösségeinek kapcso-lata a középkorra nyúlik vissza: Szent Ist-ván pannonhalmi kiváltságlevelében a cassi-noi apátság jogait biztosította Szent Mártonmonostora számára, 1212-ben pedig a kétközösség imaszövetséget kötött.

Szent Márton ünnepére „projekthét” kereté-ben készült a Gimnázium. A projekt soránvalamely jótékonysági célra – idén a vörös-iszap-katasztrófa sújtotta emberek megsegí-tésére – gyûjtöttek a diákok saját maguk ál-tal megtervezett és kivitelezett tevékenysé-gek keretében. Jótékonysági gyûjtésünkkel adevecseri és kolontári károsultakat szeret-nénk segíteni. Egy 17 fõs diákcsoport októ-berben Devecserben járt önkéntes munkán.A vörösiszap-katasztrófa vonatkozásairól is

beszélt a gimnázium Teleki-termében Né-meth Tamás professzor, az MTA fõtitkáraEmber és környezete – A kolontári kataszt-rófa hatásai címmel, aki a kolontári ka-tasztrófát is vizsgáló Kormányzati Koordi-nációs Bizottság Tudományos Tanácsa(KKB TT) elnöke, fõ kutatási területe a ta-lajtan és az agrokémia, valamint ezek kör-nyezetvédelmi vonatkozásai. Az ünnepet elõ-készítõ csendesórán pedig devecseri tapasz-talatairól számolt be a diákoknak AdányiLászló (Máltai Szeretetszolgálat), Mód Mik-lós (Devecser plébánosa) és Töttös Györgyi(Országos Katasztrófavédelem). Az ünnepzáró-koncertjét a tornateremben Dés And-rás Quartet-je tartotta.

NOVEMBER 12.Pannonhalmán 2000 óta minden évben meg-rendezésre kerül a Szent Márton Nap,amellyel a közélet és a gazdaság képviselõia pannonhalmi monostor védõszentjére em-lékeznek. A szerzetesközösség nevébenAsztrik fõapát úr köszöntötte a bazilikábanmegjelent vendégeket, akik a Liszt FerencKamarazenekar koncertjét hallgathattákmeg. Ezt követõen Juliusz Janusz érsek,apostoli nuncius mondott ünnepi beszédet,majd átadták a Szent Márton-díjat, amelyeta Pannonhalmi Fõapátság, a Bábolna Nem-zeti Ménesbirtok és a Herendi Porcelánma-nufaktúra közös kuratóriuma idén SólyomLászló volt köztársasági elnöknek ítélt oda.Az ünneplést az új bor és termények meg-áldása zárta.

NOVEMBER 15.A gimnázium diákkönyvtárában Tolnai OttóKossuth-díjas költõ olvasott fel (régi és) leg-újabb mûveibõl. 1994-tõl Palicson él. Idáig többmint 30 próza- és verses kötete jelent meg.

NOVEMBER 19.A gimnázium Teleki-termében Fazekas Ger-gely zenetörténész tartott elõadást Chopin,a romantika klasszikusa címmel – a zene-szerzõ születésének 200. évfordulója alkal-mából. Az elõadáshoz kapcsolódóan a torna-teremben diákjaink és tanáraink Chopin-em-lékkoncertet adtak.

E napon került sor a Pannonhalmi TerületiApátság plébániáinak közös Szent Erzsébetünnepére Nyalkán Asztrik fõapát úr vezeté-sével, ahol a rászorulók (iszap-károsultak)számára gyûjtöttek adományokat.

18BENCÉS HÍRLEVÉL

NOVEMBER 27.A fõmonostori vendégtársalgóban (a RégiFizikai Elõadóban) tartotta emlékülését aJedlik Ányos Társaság. Asztrik fõapát úrköszöntõ szavai után Kocsis István a JÁTelnöke nyitotta meg az ülést, majd GazdaIstván tudománytörténész beszélt a Jedlik-kutatás feladatairól. Bób János szimõi pol-gármester beszámolt arról, hogy Szimõn(Jedlik szülõfalujában) emlékházat avattakJedlik Ányos tiszteletére (benne a tárgyiemlékeket bemutató emlékszobával), ahol abencés közösséget Hirka Antal atya képvi-selte. Jeszenszky Sándor technikatörténésza külföldön fellelhetõ Jedlik-emlékekrõl be-szélt. A Jedlikrõl elnevezett Csepeli Gimná-

zium és gyõri Gépipari Középiskola igazga-tói beszámoltak arról, hogyan ápolják isko-lájukban Jedlik emlékezetét. A Szikvízkészí-tõk Lovagrendje együttmûködési megállapo-dást írt alá. Befejezésül Krassói Kornéliacsepeli tanárnõ megemlékezett az idén el-hunyt Mayer Farkas atyáról, majd a sírjátis megkoszorúzták a Társaság tagjai a Bol-dogasszony kápolna kriptájában.

NOVEMBER 29.A gimnázium tornatermében Skuta Miklószongoramûvész adott koncertet. Beethovenutolsó nagylélegzetû zongoramûvét a Dia-belli-variációkat játszotta el.

2010. DECEMBER 24. PÉNTEK

6.00 Vigília - Laudes6.50 Konventmise

12.50 Napközi imaóra18.00 Karácsony ünnepének meghirdetése,

I. Vesperás22.30 Vigília24.00 Éjféli mise

DECEMBER 25. SZOMBATKARÁCSONY ÜNNEPE

7.30 Laudes8.00 Pásztorok miséje9.00 Népénekes szentmise

10.00 Ünnepi konventmise12.50 Napközi imaóra18.30 Karácsony ünnepének II. Vesperása

DECEMBER 26.SZENT CSALÁD VASÁRNAPJA

6.45 Vigília - Laudes9.00 Népénekes mise

10.00 Gregorián konventmise12.50 Napközi imaóra17.00 Vesperás

DECEMBER 27. HÉTFÕTÕLDECEMBER 30. CSÜTÖRTÖKIG

7.00 Vigília - Laudes12.50 Napközi imaóra18.40 Vesperás, konventmise

DECEMBER 31. PÉNTEK

7.00 Vigília - Laudes 7.45 Konventmise

12.50 Napközi imaóra18.00 Év végi hálaadás az I. Vesperás keretében20.00 Vigília

2011. JANUÁR 1. SZOMBATÚJÉV, ISTENSZÜLÕ SZÛZ MÁRIA ÜNNEPE

7.30 Laudes9.00 Népénekes szentmise

10.00 Ünnepi konventmise12.50 Napközi imaóra15.00-tól 18.00-ig Szentségimádás18.30 Vesperás

JANUÁR 2. VASÁRNAPVÍZKERESZT ÜNNEPE

vasárnapi rend szerint13.00 Házszentelés a Fõmonostor II. emeleti

keresztjénél

A KARÁCSONYI IDÕ LITURGIKUS RENDJEA PANNONHALMI BAZILIKÁBAN

19BENCÉS HÍRLEVÉL

A Pannonhalmi Fõapátság épületegyüttese a 90-es évek során sokak segítségével megújulhatott,azonban aBazíIika belsõ rekonstrukciójára a millenniumi ünnepségek elõkészítéseként nem ke-rülhetett sor. Több éve tartó tervezési munka és pénzügyi forráskeresés után, szándékaink sze-rint 2011 tavaszán John Pawson tervei alapján megkezdõdik a Bazilika belsõ felújítása.

A templomunk felújítása nagy örömmel tölt el bennünket, ugyanakkor a munkák nem kevésmegoldandó feladatot jelentenek számunkra. Terveink szerint a 2011. évi Szent Benedek ünnepetkövetõen kezdõdnek meg a felújítási munkák, amelyek elõreláthatólag 2012 Pünkösdjéig tarta-nak. A munkálatok elsõ részében, várhatóan 2011. március 21-tõl, Szent Benedek atyánk ünne-pétõl 2011. november 1l-ig, Szent Márton védõszentünk ünnepéig a Bazilikát nem tudjuk használ-ni sem közös liturgiánk végzésére, sem más alkalmakra (esküvõ, keresztelõ, bérmálás, ballagás,orgonahangverseny, mûvészeti fesztivál, stb.). A felújítási munkák miatt 2011-ben a Szent HáromNapra sem tudunk vendégeket fogadni, ezért elõadások, kiscsoportok és egyéb programok semlesznek. A zsolozsma és a konventmise a káptalanteremben, az ünnepi liturgiák a Boldog-asszony-kápolnában, a diákmisék a tornateremben lesznek ezen idõszakban.

A monostorunkat felkeresõ turisták számára nem akarjuk a fenti idõszakban a Bazilikát be-zárni, ugyanakkor ezúton szeretnénk Kedves Látogatóinkat tájékoztatni, hogy az apátsági veze-tések keretében a Bazilika csak korlátozottan lesz megtekinthetõ.

Minden Kedves Vendégünk megértését kérjük a felújítási munkák okozta nehézségekért ésegyúttal bízunk abban, hogy mindannyiunk számára nagy örömet jelent majd a megújult Bazi-lika.

Asztrik fõapát

KÖZLEMÉNY A PANNONHALMI BAZILIKA FELÚJÍTÁSÁRÓL

20BENCÉS HÍRLEVÉL

Driscoll, JeremyEz történik a misénNapjaink Teológiája sorozat, Bencés Kiadó 2010, 136 oldalISBN: 978-963-314-002-4, ára: 3250 Ft

Ez a könyv nem pusztán egy újabb írás a szentmisérõl. Egye-nesen a misztérium szívébe vezeti el olvasóit; egyszerûen, ésahogyan a cím ígéri: mindig a történésre irányítva figyelmün-ket. Kézen fog és lépésrõl lépésre kalauzol végig a rituálistörténéseken ahhoz az egyedülálló eseményhez, amely a szent-misén végbemegy. Igen, a szentmise megváltásunk eseménye„test”-közelben: Isten a mi szavainkat, emberi gesztusainkat,anyagi világunk elemeit használja fel, hogy cselekedjen éle-tünkben. Ebbe az eseménybe léphet be az olvasó Jeremy Dris-coll nagyszerû könyvének segítségével, amely teológiai és spi-rituális mélységének, ugyanakkor közérthetõ stílusának köszön-hetõen egyaránt válhat életünket formáló lelki olvasmánnyáés imacsoportok közös elmélkedésének kiindulópontjává; jólhasználható sorvezetõként az eukharisztiáról szóló katekézis-hez vagy teológiai tankönyvként is.

ÚJ KIADVÁNYOK

Davie, GraceA vallás szociológiájaNapjaink Teológiája sorozat, Bencés Kiadó 2010, 408 oldalISBN: 978-963-314-006-2, ára: 3950 Ft

A vallások újra megkerülhetetlen szereplõi a modern Európapolitikai, társadalmi és kulturális életének. Európa viszonyasaját keresztény gyökereihez, az iszlám és az új vallási moz-galmak jelenléte számos kérdést vet fel.Grace Davie úgy adja korunk vallási jelenségeinek probléma-érzékeny olvasatát, hogy mindeközben átfogóan és kritikusanelemzi a szaktudomány elméleti eredményeit, és azok alkal-mazhatóságának korlátait. A könyv elsõ része betekintést nyújta vallásszociológia elmélettörténetébe; a hangsúlyt mégis akurrens megközelítésekre helyezi. A vallást a sokarcú moder-nitásnak és az egyes kultúrák sajátosságainak tükrében vizs-gálja. A második rész olyan aktuális témákat vesz sorra, minta történelmi egyházak és a modern világ kapcsolata, a beván-dorlás vallási vonatkozásai, a fundamentalizmus, a globalizáció.A Bencés Kiadó e friss, de máris hivatkozási alapnak számítómunkával szeretne hozzájárulni a magyar valláskutatáshoz, re-mélve, hogy vallás és modernitás kapcsolatának szociológiaivizsgálata napjaink teológiáját is gazdagíthatja.„Mind többen ismerik fel azt, hogy a modern Európa vallásiéletének mintázatai egyáltalán nem a globális prototípust tes-tesítik meg, hanem ellenkezõleg, „kivételes esetet” képvisel-nek. Vagyis az európaiak lassacskán ráébrednek, hogy Európanem azért szekuláris, mert modern, hanem mert európai. […]A túlnyomórészt egyetlen egyházhoz sem kötõdõ európaiaknehezen boldogulnak a vallási kérdésekkel, mert éppen szeku-laritásuknál fogva már alig áll rendelkezésükre az a tudás, fo-galomkészlet és szókincs, amely nélkülözhetetlen, ha a vallás-ról akarunk eszmét cserélni.”

21BENCÉS HÍRLEVÉL

Müller, WunibaldLélegezz bennem!A Szentlélek valóságaBencés Lelkiségi sorozat, Bencés Kiadó 2010, 132 oldalISBN: 978-963-314-003-1, ára: 1750 Ft

Szentlélek – sok ember számára túlságosan elvontnak tûnik ez a foga-lom, tartalma pedig felmérhetetlen. A szerzõ pszichológusi tapasztala-tai alapján közelít a mérhetetlenhez.Azt írja le, hogyan meríthet új erõt és szenvedélyt Isten e napontaés mindenütt megtapasztalható közelségébõl és erejébõl bárki, aki szó-ba áll vele.

Wresinski, JosephSzegények egyházaGilles Anouil beszélget Joseph atyávalBencés Kiadó 2010, 408 oldalISBN: 978-963-314-004-8, ára: 3280 Ft

„Az egyházban nem tudunk egészségesen gondolkozni anélkül,hogy fel ne használnánk, amit a legszegényebbek mondanaknekünk a megalázott emberrõl, a megfeszített Krisztusról.”A könyv egy katolikus pap hiteles és megrázó beszámolója anyomor világáról.

Severus, Sulpicius – Nagy Szent Gergely pápaSzent Márton élete, Szent Benedek életePatrisztika sorozat, Bencés Kiadó 2010, 116 oldalISBN: 978-963-314-000-0, ára: 2250 Ft

A nyugati keresztény tradíció és spiritualitás két megha-tározó alakjának vítája (élete) ebben a kötetben egymásmellett válik hozzáférhetõvé.

22BENCÉS HÍRLEVÉL

A hely szerelmeseElmer István beszélgetése Várszegi Asztrik püspök pannonhalmifõapáttalPásztorok sorozat, Szent István Társulat 2010, 264 oldalISBN 978-963-277-221-9, ára: 2600 Ft

A Magyar Katolikus Egyház fõpásztorait bemutató sorozat jelenköteteében a püspök fõapát a krisztusi egyszerûséget és radikaliz-must állítja elénk, miközben életérõl beszél a rá jellemzõ szelíd,kellemes humorával, vagy éppen higgadt tárgyilagosságával – ahegyrõl (mons sacer) messzetekintõ ember széles horizontjával.

Örömmel tudatjuk a borkedvelõ közönséggel,hogy a 2001 õszén elindított szõlõtelepítésiprogram idén májusban sikeresen befejezõdöttújabb 7 ha új ültetvény létesítésével. A Packal-ló-dûlõben 2 ha chardonnay-t, míg a Cseresz-nyés-dûlõben 3 ha rajnai rizlinget és 2 ha ki-rályleánykát ültettünk. Az új tõkék eredése ki-váló, jelenleg már a támberendezés építése fo-lyik. A legújabb telepítésû ültetvényeink térállá-sa és mûvelésmódja a 2001-2007 években tele-pítettekhez hasonló.

A telepítési program befejezése mellett a2010-es gazdasági év másik nagyon fontos ese-ménye, hogy az écsi Babszökõ-dûlõ 10 hektárosterületével bekapcsolódtunk az ECOWIN-pro-jekt magyarországi vonalába (a projekt hivata-los neve „Természetvédelem a szõlõtermesztésökologizálásán keresztül”). A határokon átívelõegyüttmûködés, amelyben osztrák, dél-morva-országi és észak-pannóniai szõlészetek vesznekrészt, a szõlõmûvelés természetvédelem-köz-pontú átalakítását, a szõlõtermesztõ területekmultifunkcionalitásának kialakítását célozza meg.A fenti célok megvalósítása érdekében többkonkrét, mûveléssel kapcsolatos intézkedés be-vezetése szükséges, mint pl. kémiai gyom-, ro-varirtó- és gombaölõ-szerek alternatív biológiaimódszerekkel (feromon-légtértelítés szõlõmo-lyok ellen, növényi kivonat alapú növénykondi-

cionálók a betegségek ellen, stb.) történõ kivál-tására. Fontos feladat a biodiverzitás helyreál-lítása és fenntartása termõhely-specifikus sor-köz- és soralj-takarónövény rendszerrel, amelyszámos védett rovarfaj élõhelyévé válhat.

Az elindított növényvédelmi rendszer márisélesben vizsgázhatott, hiszen szokatlanul csapa-dékos tavasz és koranyár köszöntött a borvi-dék szõlõültetvényeire, így komoly veszélyt je-lentett a korai peronoszpóra, amely fõleg a vi-rágzásban lévõ fürtöket támadta meg. Július-augusztus fordulóján pedig a lisztharmat ko-pogtatott, ám az új technológia meglepõen jólteljesített, a fertõzéseket sikerült megállítani.

A szüret befejeztével immár elmondhatjuk,hogy az idei esztendõ õszi idõszakában nyomta-tott és elektronikus médiákban, rádió- és TV-riportokban egyaránt az évjárat kedvezõtlenalakulásáról hallhattunk, amely az ApátságiPincészet számára is az évtized legnagyobb ki-hívását jelentette. A kompromisszumokat nemismerõ minõségi követelményeink figyelembe-vételével azonban kizárólag egészséges fürtökérkeztek az ültetvényekrõl a pincébe, amelyek-bõl korlátozott mennyiségben ugyan, de ismétkiváló borok kerülhetnek a fogyasztók elé.

Drozdík Attilaszõlész

Évjárat-értékelés a Pannonhalmi Apátsági Pincészetnél

23BENCÉS HÍRLEVÉL

Prior 2009

Elsõ, elöljáró…A Pannonhalmi Apátsági Pincészet szõlõterületeinek telepítése-újrate-lepítése során körültekintõ gondolkodást igényelt a szõlõfajták kivá-lasztása, azok területi arányainak meghatározása.

2010 tavaszán a telepítési munkálatok befejezõdtek, a birtok fajta-választéka végleges szerkezetet öltött. A legnagyobb területen nyil-vántartott fajta a rajnai rizling lett. Összterülete 9,62 hektár, amivelnégy különbözõ dûlõben a teljes terület mintegy 20%-át teszi ki.Mindegyik termõhely páratlan, egyedi arculattal bír: jelen van a ho-mokköves lösztalaj, a fehér- és vörösagyag, meleg déli lejtõ és hû-vösebb völgy-fekvés egyaránt. Mindezek a különbözõ korú ültetvé-nyek adottságaival egyedülálló lehetõséget adnak a fajta szakmai ar-cának bemutatására. Különösen igaz volt ez a 2009-es csodálatos év-járatban.

A rizling fajtát több menetben szüreteltük. Az elsõ szedésre szep-tember 12-én, a másodikra szep-tember 25-én, a harmadikra pedigoktóber 14-én került sor.

A Tavaszó nevû dûlõnk harmadik menetben szüretelt, válogatottfürtjeibõl nyert mustot külön ke-zeltük. A szõlõt egészfürtben pré-seltük s a mustot ülepítés után acéltartályban erjesztettük. Az erje-dés alacsony hõmérsékleten történt. A hosszú, 25 napos fermentációvégére már látható volt a kierjedt újbor egyedisége.

A bort páratlan tisztaság jellemzi. Illatban a fajtára jellemzõ cit-rusfélék köszönnek be – annak azonban nem „zöld” tónusai, hanemsokkal inkább beérett mediterrán megfelelõi, fõként mandarinnal,érett naranccsal. Elõbújik a terület meszes fehéragyag-talajának min-den ismérve is. A bor kristályos tisztaságot mutat, s mindemellettsavai nem élesek, sokkal inkább szélesek. Stabil alapot nyújtva lesz-nek zálogai a hosszú érlelésnek és a mentás gyümölcsjegyek õrzésé-nek. A vastag gerincet ugyanakkor szépen egyensúlyozza a 4,5 g/lmaradékcukor. Borunk egyszerre fogyasztható a friss tónusok rizling-változatának bemutatására, valamint a hosszú érlelés jegyében a„nagy” rizlingbor várományosaként.

Fehérbor-választékunkban ezzel a borral találtuk meg azt, ami azelsõ helyet vívta ki az egyenlõen fontos fajták között. E borunk mu-tatja be leginkább a Pannonhalmi Borvidéket mint terroir-t. Egy-szer-re fajtajelleges és mértékadó pannon bor!

Liptai Zsoltborász

24BENCÉS HÍRLEVÉL

St. Martinus 2010

A 2010-es vegetáció szinte mindent összegyûjtött,amitõl a szõlészeti-borászati munka kihívásokkal ésmegoldandó feladatokkal lesz teli. A legmarkánsabbhatást a késõ tavaszi esõk szûnni nem akaró voltaokozta. Ennek következtében sajnos az elvártnál lé-nyegesen gyengébb kötõdés jellemezte az ültetvé-nyeket. Sok nehézséget okozott a munkák elvégzé-se. Hiányoztak a nyári meleg napok is, amelyeksajnos az õsz közeledtével sem érkeztek meg.

A fehér fajták zsendülésekor már nem volt kér-déses, hogy a természet a mennyiség tekintetében50%-os vámot szedett. Bízva azonban a fehér fajtákjellemzõen rövid tenyészidejében, nagy lendülettelvetettük magunkat a szüretbe. Az elsõ fajtákat szep-tember 15. után kezdtük szedni, amelynek során azújbor készítésére használt fajták élveztek elsõbbséget.

A megfelezett termésátlagoknak köszönhetõen aleszedett fürtök szépen hordozták a friss, üde ízje-gyeket és az újborhoz szükséges cukortartalmat.Préseléssel nyert mustunk gyors erjedéssel alakultborrá. Október végén került sor a házasításra, aholborunk alapját a már megszokott fûszeres tramini-ben kerestük. Ez a markáns fajtajeggyel bíró ízvi-lág egészült ki a királyleányka könnyedségével. Avégsõ ízharmónia eléréséhez erjedõ rajnai rizlingkerült felhasználásra. Maradékcukor-tartalma segítbiztosítani a borunkra 8 évjáratból jellemzõ egyen-súlyt. Így beszélhetünk egyszerre könnyû szerkeze-tû, de tartalmas fehérborról, amelynek gyümölcsil-lataiban õszibarack és banán, ízében pedig aklasszikus szõlõjegyek dominálnak.

Olyan fehérbor, amelynek kóstolása közben vissza-tekinthetünk a szüreti idõszakra, ugyanakkor ma-gunk elõtt láthatjuk a jövõ nyár fehérbor-élményeit is.

Pannonhalmi Olaszrizling 2009

2007 tavaszán az utolsó elõtti telepítési ütem kez-dõdött a Pannonhalmi Apátsági Pincészet szõlõterü-letein. Erre az idõpontra jutottunk el odáig, hogya 2001 és 2004 között telepített ültetvények termõ-re fordulásával alkalom nyílt a korábban termõ te-rületként birtokunkba került ültetvények cseréjére.

Az újratelepítést több dolog is indokolta: a kor-szerûtlen térállás (3,5*1,5m=2400 tõ/ha); a nagy tõ-hiány (25-30%); az alkalmazott fajták korszerûtlen-sége és a helytelen fajta- vagy fajtaklón-használat.

Az újratelepítés kapcsán nagyon fontosnak érez-tük a Fõapátság több évszázados ismeretanyagánakfelhasználását, valamint az általuk begyûjtött ter-melési tapasztalatok számbavételét.

Egy adott ponton összecsengtek a dolgok: ígyesett a választás az olaszrizling fajtára. Bár sokak-nak lehetnek vegyes emlékeik a fajtáról, tény, hogyminden idõben jelentõs méretû területet tudhatottmagának a borvidéken. A korábbi évtizedekben szá-mos esetben késztettek fennkölt sorok írására afajta remek borai, mára azonban mindezt csak né-hány idõsebb ültetvény volt képes átörökíteni azutókor számára. A telepítésünk alapanyagául szol-gáló szaporítóanyag ilyen idõs ültetvényekrõl szár-mazik, az oltványok elõállításában pedig a PécsiSzõlészeti és Borászati Kutatóintézet volt segítsé-günkre.

Ilyen elõzményekkel történt 2007 tavaszán tele-pítésünk, amelyet korszerû 2,4m*0,8m térálláseredményezte 5210 tõ/ha sûrûség jellemez mintegy20 fajtán belüli klón felhasználásával. Mûvelésmó-dul a Guyot-módszert választottuk.

2009 õszére gyönyörû szûztermés érett be. Ré-gi-új klónjainkat tömött hengeres fürt jellemzi. Azérés folyamán a bogyók aranybarna színbe fordul-nak, mustkoncentráció tekintetében 1,5-2,0 alkohol-fokkal magasabb értéket produkálnak.

A fürtszerkezet biztonságosabb tõkéntartást je-lentett, a szüret idõpontját így szeptember 22-re je-löltük ki. A beérkezett szõlõt bogyózás-zúzás utánjuttattuk a présbe. Mustunk ülepítés után acéltar-tályban került erjesztésre, mégis egy nem hétköz-napi bor született.

Páratlan aromagazdagság és érett sárgászöldszíntónus jellemzi. Beltartalma gyönyörû egyensúlytmutat a bor teste és savtartalma között. Telt ésfriss. Utóízében nyílik fel igazán s tárja elénk a riz-lingek minden aromaképletét.

Fiatalos bor, amely ugyanakkor alkalmat ad azérlelésre is.

Liptai Zsoltborász

25BENCÉS HÍRLEVÉL

PANNONHALMITERÜLETI APÁTSÁG

„Örüljetek az Úrban szüntelenül: újra csak aztmondom, örüljetek, az Úr közel van!” (Fil 4,4-5)Advent harmadik vasárnapjának bevezetõ szent-írási szavaival köszöntelek benneteket. SzentPál mondja el benne a mai vasárnap örömüze-netét. Ez az az öröm, amelyre az idei Kará-csonykor ismét meghív bennünket az Úr. En-nek a Krisztus szeretetébõl fakadó örömneklehettünk részesei idén is, amikor Szent Erzsé-bet Ünnepén, Nyalkán találkoztunk. Az éven-ként visszatérõ adventi idõszak azt a fontos ta-nítást és tapasztalatot akarja közvetíteni mind-annyiunknak, hogy örömünk, boldogságunk –amelyre mindannyian vágyunk – forrása egye-dül az Isten. Az emberi szív úgy van megte-remtve, hogy vágyaival mindig elõbbre járjonés beteljesülést várjon. Isten szeretet, Istenmagának teremtett bennünket, és vágyainkategyedül a teremtõ Isten teljesítheti be – akáritt a világban élünk, akár nála, amikor szívünkelcsendesül benne. Ezt az Istenre irányuló fi-gyelmet, vágyat ébresztgeti bennünk az Egy-ház istentisztelete, erre tanítanak a próféták,ennek a várakozó vágyakozásnak örök és széppéldája a gyermekét váró Szûzanya.

Szeretett Testvéreim, a jövõ esztendõt a Ma-gyar Katolikus Püspöki Konferencia a CsaládÉvének nyilvánította és ezért Szentcsalád va-sárnapján püspökkari körlevelet olvasunk felszámotokra. Kérem mind a Plébános atyákat,mind Benneteket, hogy ezt a körlevelet akártöbbször is olvassátok el, hallgassátok meg, ésa saját lehetõségeink között mi is úgy alakít-suk gondolkodásunkat, terveinket, hogy annakközéppontjában saját családunk és a családok

álljanak! II. János Pál pápánk írta korábban,de ma is idõszerû tanítása hazánkban: „A tör-ténelem jelen szakaszában, amikor a család-ra oly sok torzító és megsemmisítõ erõ tá-mad, az Egyház, tudván, hogy a társadalom,valamint önmaga épsége és egészsége szoro-san összefügg a család állapotával, sürgetõbbés égetõbb feladatának tekinti, hogy minden-kinek hirdesse Isten tervét a házasságról ésa családról; védelmezze e terv eredeti gaz-dagságát és emberi, illetve keresztény fejlõdé-sét, s így hozzájáruljon a társadalom és IstenNépe megújulásához.” (Familiaris consortio 3.)

Területi Apátságunk egyházközségeiben az ige-hirdetés, a közös programok szeretnék a csalá-dok megerõsítését szolgálni. Kérlek bennete-ket, Testvéreim, lehetõségeitek szerint vegye-tek részt akár az országos, akár a mi kisebbterületi rendezvényeinken, mint például a csa-ládnapon! Tekintsünk a teremtõ Istenre, SzentFiára, és saját életünkre, hogy megértsük ésmegéljük Isten nekünk szánt ajándékát, az életet!

Végül, szeretett Testvéreim, szívbõl kívánom,hogy Advent hátralévõ két hetében is a békes-ség Istene töltse el szíveteket várakozó fi-gyelemmel és csenddel, hogy Karácsonykormegszülethessék bennetek Jézus, az Isten Fia,aki a benne hívõknek vigasztalás, békesség ésöröm! Ezzel kívánok Nektek és Családotoknakáldott, szent Karácsonyt!

Asztrik fõapát

Pannonhalmán, 2010. Advent III. vasárnapján

Körlevél 2010. Advent III. vasárnapjáraa Pannonhalmi Területi Apátság Egyházközségeinek

Szeretett Testvéreim!

BENCÉS HÍRLEVÉL26

Beszámoló a gyõrasszonyfai templom felújításáról

Az 1793-ban épült gyõrasszonyfai templom amai belsõ formáját többszöri átalakítás után az1990-es évek elején kapta. A templom külsõállapota közel sem volt jónak nevezhetõ, mivelhosszú évek folyamán említésre méltó felújí-tásra – alapvetõen forráshiány miatt – nemkerült sor.

Látható volt, hogy a templom lábazata és afelette lévõ homlokzat 1,5 méter magasságigfelázott, és ennek következtében mált a vako-lat. A párkányok több helyen lehullottak. Anyílászárók fából készültek, szigetelésük nemvolt megfelelõ, színük megkopott. Az épületkörüli járdák több helyen felfagytak. Az esõvízelvezetés csak részben volt megoldott, mert azerre a célra kialakított elfolyó töredezett volt,és az ereszcsatorna is néhol tönkrement.Mindezt felmérve adta be az Egyházközségaz Európai Mezõgazdasági VidékfejlesztésiAlapból a vidéki örökség megõrzéséhez igény-be vehetõ pályázatát.

A pályázat pontos célja a templom külsõfelújítása volt, mely kiterjedt a homlokzat javí-tására, nyílászárók cseréjére, az épületet kö-rülölelõ sétáló felbontására, helyére új építé-sére és a csapadék vízelvezetésére.

A pályázat tervdokumentációjának elkészíté-sére Virág Imre okl. építészmérnök tervezõvel,míg a pályázat megírására a gyõri ProduktívTanácsadó és Szolgáltató Irodával kötöttünkszerzõdést.

A pályázat pozitív elbírálást kapott, azelnyert összeg bruttó 9 492 587 Ft volt. Ezekután nyílt lehetõség, hogy a képviselõtestületkiválassza a kivitelezõket. Az Egyházközségnégy vállalkozóvak kötött szerzõdést: Soós Csil-la felvidéki (Felbár) iparmûvész vállalkozóval,Széchenyi István építési vállalkozó kõmûves-mesterrel, a Geo-Elit Építõipari és SzolgáltatóBt-vel (Tomolák Zsolt), valamint Kocsis Lászó– szintén felvidéki (Felbár) – egyéni vállalkozóval.

A munkálatok idény nyár elején kezdõdtek.A homlokzat javítása során a hibás lábazati,homlokzati és párkány felületek leverésre ke-rültek, helyük újra lett vakolva, és a templom-ra a régi színhez hasonló új szín került. A jár-dák felbontása után 1 méter széles új sétálóútlett építve, amely 3% lejtéssel készült. A tetõ-rõl lefolyó csapadékvíz a talajszínt alatt vezet-ve kerül az elvezetõ árokba.

A templom korszerûtlen fa ablakai helyéretizenkét hõszigetelt ablak lett beépítve. Viszontnem csupán ablakcserére került sor, hanemszínes ólomüvegeket helyeztünk el. Így a felújí-tás legnagyobb költségét (6 486 000 Ft) az ab-lakok tették ki.

Ebbõl a költségbõl is látható, hogy a teljespályázati pénz kevésnek bizonyult. A hiányzóösszeget különbözõ támogatásból sikerült össz-egyûjteni. A Pannonhalmi Fõapátságtól visszanem térítendõ támogatást kaptunk. Több vál-lalkozótól és Gyõr-Moson-Sopron Megyei Ön-

kormányzattól iskaptunk kisebb-na-gyobb összeget, ésaz Egyházközségnekis volt egy kis meg-takarított pénze.

Végezetül szeret-ném megköszönnimindenki segítségét,támogatását. És ittelsõsorban nem apénzre gondolok, ha-nem arra az együttérzõ segítségre, imá-ra, összefogásra, me-lyet ez a felújítás kí-sért.

Nagy Lajosdiakónus

27BENCÉS HÍRLEVÉL

TIHANYI APÁTSÁG

TIHANYI ÕSZ, TIHANYI ADVENT

Mi újság Tihanyban? – kérdik itt is, ott is. Mi-kor bontják le a toronydarut? Igaz-e, hogy atemplom harmadik tornyát építik? Ténylegszálloda épül? S az örök, visszatérõ kérdés: mivan a visszhanggal? Nem rontja el még jobbanaz új épület?

Nem épül szálloda, csak egy látogató-köz-pont, ahol a turisták megfelelõ körülményekközött kezdhetik a nevezetességek megtekinté-sét, s egy elõadóteremben megtekinthetnekegy filmet, amely bevezeti õket abba a gondo-latvilágba, amit képviselni szeretnénk. Az épü-let hamarosan szerkezetkész állapotban lesz, adarut karácsony elõtt lebontják, és valamikorhúsvét után reményeink szerint a látogatóköz-pont (turista-fogadó épület) élni fog.

Újság, hogy október 1-jétõl Adalbert atya atihanyi közösséghez tartozik. Néhány hétig is-merkedett az életünkkel, a környezettel, amunkatársakkal. Részt vesz a lelkipásztorimunkában, készül arra, hogy karácsony utánhittan órákat vegyen át. Jelenléte segítséget je-lent a vendégek fogadásában, a munkatársakfeladatainak áttekintésében.

Az iskolaévvel megkezdõdött természetesena hitoktatás is. Maurus és Gellért atya tart hit-tanórákat egy világi hitoktatónõ mellett. Mau-rus atya kéthetente bibliaórát tart felnõttek-nek. Ezeket az alkalmakat is szívesen látogat-ják az érdeklõdõk.

Szeptember végétõl viszonylag könnyebb avasárnapi szolgálatok ellátása: Fövenyesencsak húsvéttól van szentmise, Tihanyban pedigebben az idõszakban nincs esti szentmise.

Eseményekben nem szûkölködtünk mostsem: szeptember végén megtartottuk a szoká-sos ökumenikus könyörgést a magyarságértMátyás Károly székelyudvarhelyi fõesperes úrigehirdetésével, Szilágyi Pál református lelkészbarátunk imádságával.

November elsõ hétvégéjén sûrû programunkvolt. Ekkor tartottuk a hagyományos „Kézfo-gást”, az egyházi iskolás öregdiákok találkozó-ját, mintegy kétszáz résztvevõvel, Gulyás Ba-lázs agykutató professzor (1974-ben érettségi-zett Pannonhalmán Gáspár atya osztályában)elõadásával. A délutáni szentmisét Horváth Ist-ván Sándor atya mondta, az internetes napievangéliumi szolgálat gazdája. Az iszapkataszt-rófa sújtotta Devecser plébániájára juttattuk elaz ezen a napon összegyûlt több mint kettõ-száz ezer forintot. (A tihanyi egyházközség er-re a célra végzett templomi gyûjtése több minthatszázezer forint volt.)

Ugyanezen a napon a szokásos Garda-feszti-vál keretében hal- és boráldás volt a templom-ban, rengeteg érdeklõdõ részvételével, az egészországból összegyûlt csaknem száz borrenditag jelenlétében. Jó lehetõség az ilyen alkalom,hogy megszólítsuk azokat az embereket is,akik nem rendszeres templomlátogatók.

Az egyházközség vendége volt ezen a hétvé-gén a székelyudvarhelyi Szent Miklós plébániaénekkara. Fõesperes-plébánosuk is elkísérteõket. Meghívásukra Szent Miklós ünnepén, azudvarhelyi templom búcsúja alkalmából járhat-tam náluk, s tapasztalhattam meg ismét ven-dégszeretetüket.

A mi templomunk és apátságunk védõszent-jének, Szent Ányos püspöknek ünnepén kapu-vári zarándokok vettek részt liturgiánkon. Var-ga Lajos váci segédpüspök úr volt az ünnepfõcelebránsa. Ugyanezen a napon bemutathat-tuk Tóth Dezsõ dákai születésû helytörténésztanárnak Halbik Ciprián tihanyi apát életétösszefoglaló könyvét. Hogy nyomdába kerülhe-tett, köszönet Ágoston és Jeromos testvérszorgalmának: õk gondozták és tették nyomda-késszé a kéziratot.

Lassan hagyomány az is, hogy Szent Ányospüspök ünnepén megkoszorúzzák a magyaror-

28BENCÉS HÍRLEVÉL

szági ukrán kisebbségi önkormányzat képvise-lõi András király és felesége, a Kijevbõl érke-zett Anasztázia királyné szobrát. Most is így volt.

Szent Ányos ünnepére – ebben az évben va-lamivel korábban – rendszeresen megjelenik aTihanyi Kalendárium. Sokan vannak, akik szí-vesen olvassák a történelmünkkel, eseménye-inkkel, lelkiségünkkel foglalkozó írásokat. Ka-rácsonyra megjelenik egy kis elmélkedéseket-igehirdetéseket tartalmazó könyv: „Életre szü-lettünk”. Fõként Tihanyban elmondott, adventi-karácsonyi, nagyböjti-húsvéti anyagot tartal-maz.

Ebben az évben emlékezünk arra, hogy mo-nostorunk alapítója, I. András király 950 évvelezelõtt halt meg. Szent András apostol ünne-pén konferenciát rendeztünk, gazdag tematiká-val, neves professzorok, tudósok, kutatók elõ-adásaival. Fáradhatatlan és lelkes szervezõjevolt ennek az alkalomnak Ágoston testvér. Kü-

lön öröm volt számunkra, hogy meghí-vásunkat elfogadta gyõri és pannonhal-mi iskolánk egy-egy érdeklõdõ diákcso-portja történelem tanáruk vezetésével.

Advent: hajnali misék, reggel 6órakor Tihanyban és Aszófõn. Adventiáhítat a tihanyi apátsági templom kó-rusának részvételével, ennek is évtize-des hagyománya van már advent máso-dik vasárnapján.

Szent Erzsébet ünnepén nyit a tiha-nyi buzgó asszonyok által szervezettjótékonysági bazár, a vasárnapi tíz órásszentmise után forralt bor és forró teavárja az érdeklõdõket. A bazár bevéte-lébõl az Erzsébet-kör rendszeresen rá-szorulókat támogat.

Hamarosan itt a karácsony: decem-ber 26-án délután 4-kor karácsonyi or-gonahangverseny, újév napján, január1-jén ugyancsak délután 4 órakor MaliKatalin orgonamûvész hangversenyéthallgathatják az érdeklõdõk.

Ökumenikus imahét: január 17-éndélután 5 órakor Gáncs Péter, a ma-gyarországi evangélikus egyház elnök-püspöke lesz az igehirdetõnk.

Szervezzük már a jövõ évi kiállításo-kat, programokat: internetes honlapun-kon tájékozódhatnak az érdeklõdõk az

eseményekrõl és az idõpontokról. A „Tetõtériesték” elõadássorozat is természetesen folyta-tódik. Idõpontokat tudunk megjelölni, az elõa-dók személye és a téma még nincs rögzítve.Elõadásaink lesznek: január 14-én, február 11-én, április 1-jén, május 20-án és június 17-én.

Szokás szerint tartunk adventi lelki napot azérdeklõdõknek: az idõpontja december 18. Anagyböjti lelki nap április 2-án lesz, 10 órakorkezdjük.

A tihanyi bencés közösség nevében áldott,szent Karácsonyt és békés Új Esztendõt kívá-nok a Hírlevél minden olvasójának.

Richárd atya

29BENCÉS HÍRLEVÉL

SZENT MAURÍCIUSZMONOSTOR, BAKONYBÉL

Õszi napsugár a Bakonyban

Amikor szeptember elején a Bakony fölöttvonuló barátságtalan felhõket néztük, arra gon-doltunk: talán az õsz is, miként a május, borultéggel és nem szûnõ esõzésekkel keseríti majdaz éltünk. Aztán szeptember végén, amikormár csípõs hajnalokra keltünk, ragyogó sugár-zás öntötte el a béli völgyet. Mintha a fény-ben fukar tavaszért akarna kárpótolni ez a no-vember közepéig kitartó ragyogás. Talán ezekaz õszi napsugarak is segítettek lassan érlelõ-dõ projektjeinken. A Vendégház, mely hónapo-kig nem volt képes kibújni a föld mélyébõl (ár-víz és ásatások tartották ott), íme gombamódnõni kezdett, s mostanra – midõn fehérbe öl-tözött a föld – már az ácsok kopácsolását hall-gatjuk, Karácsonyra akár tetetõ emelkedhet fö-lé. Október 1-jén üzembe léptek az új kazánokis, ezeknek köszönhetjük, hogy a monostor fa-lai közül kiûzetett a dermesztõ szeptemberi le-vegõ. A kazánok azonban éhes állatok, napon-ta ötször kell etetni õket. Fára, sok száraz fá-ra van szükség, hogy onthassák az áhított hõt.Építtetnünk kellett tehát fatárolókat, ahová alelkes bencés diákokkal és a Pápai ReformátusKollégium hasonlóan motivált ifjaival hordtukés hordjuk a fát szakadatlanul. A mesterembe-rek és a fûtõ után nekik is köszönjük a szo-báinkat, épületeinket betöltõ, barátságos meleget.

Nemcsak a házak, közösségünk is épülõfél-ben van. Nyáron kezdte el jelöltidejét ToókosPéter református testvér. A Pápai ReformátusKollégium francia nyelv és (református) hittantanára éve óta a szerzetesi hivatás gondolatá-val foglalkozott. Útkeresése során elvetõdöttTaizé-be is, ahonnan Roger testvér tanítványaia magyar bencések monostorai felé irányítot-ták. Három éves ismerkedés, lelkivezetõi kísé-rés után jelentkezett Monostorunkba szerzetes-

nek. Ezután fejtörés és egy kis konferencia ke-letkezett, ahol bencés és református teológu-sok bevonásával azt vizsgáltuk meg, miként le-het egy református hívõ bencés testvér. Fõa-pát úr megkérdezett egyházjogban járatos apáturakat, Cirill atya pedig néhány kongregációoblátus szabályzatát tanulmányozta át, hogy ki-derüljön, ilyen esetben mi az eljárásmód. Akülföldi minták alapján arra jutottunk, hogyPéter reformátusként reguláris bencés oblátuslehet, azaz a monostor közösségében élõ, maj-dan magát fogadalommal elkötelezõ testvér,akinek fogadalma egyházjogi szempontból ma-gánfogadalomnak számít. A közösségünkhöztörténõ ilyetén csatlakozásához a DunántúliReformátus Egyházkerület elöljárója, SteinbachJózsef püspök úr is hozzájárult, errõl novem-ber 9-én, Bakonybélben megállapodást írt aláAsztrik fõapát úrral. Az õsz folyamán újabbérdeklõdõk is kopogtattak Monostorunk ajta-ján, számukra advent II. hétvégéjén szervez-tünk „Ausculta” címen lelkigyakorlatot. Remé-nyeink szerint az õszi napsugár maradandógyümölcsöket érlelt, majd elválik, mivé fejlõd-nek tavaszig, nyárig.

Szeptemberben elkezdõdött az iskola, a hit-oktatás is. Éveken keresztül egyházközségünkszorongató gondja volt a gyerekek elmaradásaa plébániáról, a szentmisékrõl. Nem találtuk akulcsot hozzájuk, nem tudtuk összegyûjteniõket. Õsztõl Anzelm testvér a hitoktatókkal ésa plébánia felnõtt fiataljaival havonta hittanosjátszóházat szervezett számukra. Miután a hit-tanos szülõkbõl verbuvált lelkes csapat siker-rel helyrepofozta a Kaszinó ütött-kopott épü-letét, szombat délutánonként boldog gyermek-zsivaj jelzi a plébániai hittan újraéledtét. Izsáktestvér pedig az elmaradozó ministránsokat

30BENCÉS HÍRLEVÉL

vette szárnyai alá. Szeptember óta már tíznéltöbben tolonganak az oltár körül, újra vannakgyerekek a templomban, õszi napsugár ragyogaz arcokon. A fiatal házasok a plébánossal ta-lálkoznak havonta egy vasárnap. „Párbeszéd” atalálkozók fedõneve – házaspárok beszélgetnekegymással, gondolkodnak együtt, hogy utat ta-láljanak önmaguk, családjaik, gyermekeik szá-mára.

Mindig élményt és impulzust jelent a távol-ról érkezõ, kíváncsi emberek látogatása. Ilyenizgalmas találkozásokkal ajándékoztak megnyár végétõl október közepéig a külföldi ön-kéntesek, az õsz második felében pedig egy 17éves fiatalember, Ivák Bence. Bence a solymá-ri Waldorf iskola növendéke, éves dolgozatátkívánta a szerzetesekrõl írni. Hogy valóságo-san megismerje a szerzeteséletet, 4 hétre be-költözött hozzánk a monostorba, s minden te-rületén részt vett az életünkben. Különösen ér-dekessé tette ezt a találkozást az a tény, hogykorábban egyáltalán nem járt templomba, éssemmi kapcsolata sem volt az Egyházzal. A tá-

volról érkezõ sajátos tükröt tart a közösségelé, olyasmikre kérdez rá, amit evidenciánaktartunk. Ugyanakkor az is napvilágra kerül,hogy mielõtt bármit szólnánk, a közösség, amitélünk, önmagában tanúskodik az Úrról.

Az idei õsz sok napsütéssel ajándékozottmeg minket, számos projekt elindult, és töb-bekben érlelõdni kezdett valami, a Gondviseléscselekvõ jelenlétét szinte hetente tapasztalhat-tuk. Mi mást kívánhatnánk, mint hogy ezt azõszi napsugárt õrizzük meg szíveinkben, s nö-vekedjünk „érett emberré Krisztus mértékeszerint”.

Ábel atya

31BENCÉS HÍRLEVÉL

Legutóbbi híradásunk utolsó sorai a pesti házéletébõl az induló egyetemi év elsõ momentu-mairól szóltak. Mindennapjainkat szeptemberelejétõl az iskolaév ritmusa határozza meg, aház minden lakója, akár hallgatóként, akár ta-nárként érintett valamilyen módon a Sapienti-án vagy Pázmányon folyó munkában. A szer-zetesélet is az ilyenkor megszokott mederbeterelõdik: reggel 6-kor laudest imádkozunk, dél-ben mondjuk a napközi imaórát, este 18.30-korpedig a vesperást énekeljük és eukarisztiát ün-neplünk. Az itt élõ szerzetesek leginkább estea közös liturgián és asztalnál találkoznak hosz-szabban egymással. Idõrõl idõre hétfõ estén-ként beszéljük meg a Ház ügyes bajos dolgaités a ránk váró feladatokat.

Szeptembertõl egészen november végéig há-zunk lakója volt Matthew apát úr az EgyesültÁllamokból, aki szabbatikus hónapokat töltMagyarországon, és itt Budapesten egy magán-tanárnál tiszteletre méltó szorgalommal csi-szolja tovább magyar tudását. Máté apát úrtestvéri jelenléte, egyszerûsége, humora, a li-turgián való hûsége nagy ajándék volt nekünkezekben a hónapokban. Ezen túl néha kulináristehetségével is a kedvünkben járt, nem kis si-kerrel: igazi olasz pizzát és parasztkenyeret issütött nekünk, Pannonhalmára való elutazásaelõtt pedig Hálaadás-napi amerikai vacsorávalvárt minket.

A Házban újra rendszeresen összegyûlnek aszabinás közösségek. Idén egy bérmálásra fel-készítõ csoporttal bõvült ezek sora: 11 fiatalfelnõtt vesz részt a 2-3 hetente tartott felké-szítõ beszélgetéseken. A hittan-csoportok isszépen bõvülnek: 13 önkéntes katekéta, vala-mint Márton testvér 7 csoportban foglalkoznakaz óvodástól a gimnazista korig terjedõ korosz-tályokkal. A hitoktatókkal õsszel a Pilisbenvoltunk kirándulni: a Vadálló-kövek érintésévelmásztuk meg a Prédikálószéket, ezután pedigEsztergom számunkra eddig kevésbé ismertnevezetességeit tekintettük meg, jelesül a Prí-más-pincét és az élményfürdõt.

Október elején nagy fába vágtuk a fejszén-ket, pontosabban a láncfûrészeinket: Mártontestvér vezetésével egy tucatnyi önkéntes sza-binás kivágta a kerítés mellett álló egyre be-tegebb és kiszáradó félben lévõ tujasort. Az új-ratelepítést kedvezményesen vásárolt növé-nyekkel tudtuk megoldani. Köszönjük a vidámmunkát Mártonnak és az önkénteseknek, akik-be Máté apát úr pizzája öntött erõt, valamintSárközi Nándinak a növények beszerzését. Ki-csit szokatlan, hogy most direkt vizuális kap-csolatban vagyunk szomszédainkkal, de remél-hetõleg a gyorsan növõ növények nemsokáravisszaállítják a két kert szükséges intimitását.

Októberben ismét itt jártak a központistagörög kispapok, és vezetésükkel Akathisztosztvégeztünk a kápolnában.

Gergely atya a hónap elején Londonban azealingi Apátságban részt vett a Monastic In-terreligious Dialogue európai szekciójának ta-lálkozóján, ahonnan sok friss élménnyel, impul-zussal tért haza – a vallásközi párbeszédrõl,hindu és szikh templomokról szerzett tapaszta-latait velünk is megosztotta. Nagy öröm, hogynapvilágot látott Gergely atya Nicolaus Cusa-nus-ról írt doktori disszertációja az USA-beliWipf and Stock kiadónál: szeretettel gratulá-lunk!

Az õszi szünet Bertalannak és Mártonnaknyújtott lehetõséget arra, hogy a Sapientiaszervezésében Horvátországban három naposhegyi túrán vegyenek részt.

A november elsején este tartott halotti vigí-liába a kápolna hívei közül többen is bekapcso-lódtak: az invitatórium éneklése alatt ki-kigyertyát gyújtott elhunyt szeretteire emlékez-ve, értük imádkozva.

A november legfontosabb eseménye a SzentMárton napi liturgia és agapé volt. A liturgiánKocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök voltaz igehirdetõ: köszönjük, hogy a szerzetes-püs-pök ünnepén, Fülöp atya, maga is szerezetes-püspökként hirdette nekünk az igét, Isten ben-nünket körülvevõ jelenlétére irányítva a figyel-

BENCÉS RENDHÁZ,BUDAPEST

ÕSZ A PÉTERHEGYEN

32BENCÉS HÍRLEVÉL

BENCÉS HÍRLEVÉL l A Magyar Bencés Kongregáció tájékoztató lapja l Megjelenik negyedévenként l Kiadó:Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Fõapátság l Felelõs kiadó: Dr. Várszegi Asztrik l Szerkeszti aFõapáti Hivatal, fõszerkesztõ: Hortobágyi T. Cirill l Levélcím: Fõapáti Hivatal 9090 Pannonhalma, Vár 1. l E-mail:benceshirlevel@osb.hu l Megrendelhetõ a szerkesztõség címén l Nyomdai munka: Pénzes Nyomda, Gyõr

DECEMBER 24. PÉNTEK6.00 Rorate-mise12.00 Napközi imaóra15.00 Pásztorjáték18.00 Karácsony meghirdetése - I. Vesperás22.00 Vigília24.00 Éjféli mise, utána rövid koccintása kerengõben/ebédlõben.

DECEMBER 25. SZOMBAT KARÁCSONY8.00 Laudes9.00 Szentmise10.30 Családok miséje - játékok megáldása12.00 Déli imaóra18.30 Vesperás - este nem lesz szentmise.

DECEMBER 26. SZENT CSALÁD VASÁRNAPJA8.00 Laudes9.00 Szentmise10.30 Családos szentmise12.00 Déli imaóra17.45 Vesperás18.30 Szentmise

DECEMBER 28-307.00 Laudes12.00 Déli imaóra18.30 Vesperás-Szentmise

DECEMBER 31. PÉNTEK7.00 Laudes12.00 Déli imaóra18.00 Hálaadás vesperás keretében - estenem lesz szentmise!20.00 Istenszülõ Szûz Mária ünnepénekvigíliája

JANUÁR 1. SZOMBAT ISTENSZÜLÕ SZÛZ MÁRIA ÜNNEPE, ÚJÉV8.00 Laudes10.00 Ünnepi szentmise12.00 Déli imaóra17.45 Vesperás18.30 Ünnepi szentmise

JANUÁR 2. VASÁRNAP VÍZKERESZT7.00 Laudes9.00 Szentmise10.30 Családos szentmise12.00 Déli imaóra18.30 Szentmise

A SZENT SZABINA KÁPOLNA KARÁCSONYI LITURGIKUS RENDJE

münket. Ételrõl-italról a szabinás hívek gon-doskodtak.

Ádventre a kisebbek koszorú-készítéssel ké-szültek, mi nagyobbak pedig a szombat estigyertyagyújtáson próbálunk elcsendesedni.Ilyenkor a közösségek tagjai éneklik az Izajás-olvasmányokat, és õk fûznek elmélkedéseket isa szövegekhez. Ez évtõl, Harmati Máténak há-la, újra orgonakísérettel énekeljük a gyertya-gyújtás zsolozsmáját. Hétköznap reggelenként6-kor van a Rorate, utána pedig a Ház ebéd-lõjében zsíroskenyér és tea várja a hajnalbanfelkelõ bátrakat.

Néhány fontosabb Ádventi-esemény mégelõttünk áll: a PillanatKépek ImprovizációsSzínház fellépése gaudete-szombaton, illetve fo-lyamatban van egy komolyabb nyílászáró csere

(lépcsõház, közösségi terem, püspöki vendég-szoba, bejárat), amelyet egy nagylelkû külföldiadományozó hozzájárulása tett lehetõvé. Há-zunk védtelenségére, és a régi nyílászárók egy-re gyengébb állapotára különben a két õszi be-törési kísérlet mutatott rá: az új nyílászárókkalremélhetõleg a Ház biztonsága is növekszik, éstalán a gáz-számlán is érzékelhetõ lesz majd ajavulás.

Röviden most így tudunk beszámolni a Ta-nulmányi Ház õszérõl. Persze sok olyan em-beri és „emberfeletti” történés csomópontja isez a ház, amelyekrõl nem lehet „csak úgy”számot adni. Mi is az ádventi utat próbáljukjárni törékenységeinkkel, gazdagságainkkal.

Jákó atya