2017.04.21.

1

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I.

ApróvadgazdálkodásA fácán és fogoly tenyésztés és

kibocsátás tapasztalatai nemzetközi példák alapján

How do different releasing techniques affect the survival of

reintroduced grey partridges Perdix

perdix?

Írta: Francis Buner & Michael Schaub

Előadást készítette a cikk alapján: Patkó LászlóSzIE-MKK

Vgm., I. évf., MSc

Bevezetés

• Újratelepítés fontos a helyileg kipusztult fajoknál– Fogságban neveltek kibocsájtása (1) (pen-

reared)– Természetszerű körülmények között nevelt

egyedek (2) (reared under semi-natural conditions)

– Ivarérett vad állatok áthelyezése (3) (translocation of wild individuals)

– Vadon élő szülők által felnevelt csibék (4) (fostering chicks with wild parents)

Anyag és módszer - terület

• Klettgau (Schaffhausen), Svédország• 1970-től csökkenő állomány• 1996-ban már nincs jelen• 49% gabona, 14% olajos magvasok, 12%

gyökeres termények, 11% legelő, 11% vegetáció nélkül

• 0,1-5,5 ha-os területek• 1997-1999 intenzív róka gyérítés

(lámpával)

Anyag és módszer - madarak• 1998-2000 három különböző csoportban

kieresztett foglyok, összesen 130 madár• Cseh, német vad madarak (21) à Április (téli

predációs elhullás miatt inkább tavasszal)• Fogságban nevelt (77) à Január, december

(csapatban engedték ki, jobban a ragadozó elkerülés?)

• 5-8 éves nevelt állatok (32) à Augusztus• Kontroll (67) à helyszínen élő állatok• Egészséges állatok (állatorvos à vér és ürülék

minta, kondíció)• Gyűrűvel jelölve

Anyag és módszer - jelölés

• 1998-2001 à 113-on 12 g-os rádióadó• Kiengedéskor csak a felnőtteket lehetett

felszerelni, később a többit is• Mist-nets funnel trap à autós hajtás• Fogás-visszafogás à havi elhullások

becslésére (rádióadós egyedek és gyűrűs egyedek is)

2017.04.21.

2

Anyag és módszer -adatfeldolgozás

• Mivel rádiós madaraknak lemerülhet az akkumulátora és nem jelölt madarakból egyszerre jelölt lehet ezért speciális módszert használtak a túlélés becslésére à multi-state capture-recapture („több-változós jelölés-visszafogás”)– 1, jelöletlen élő egyed– 2, jelöletlen elpusztult egyed– 3, jelölt élő– 4, jelölt halott– 5, élő egyed nem működő rádióadóval

Anyag és módszer -adatfeldolgozás

• Determinisztikus modellek à Mátrixal• Program MARK à jelölt egyedek

statisztikai elemzésére (http://www.phidot.org/software/mark/index.html)

• Akaike Információs Kritérium (AIC), QAICc

Eredmények - elhullás

• 85 tetem megtalálása (82-predátor által, 1-betegség, 1-autóbaleset, 1-territórium harc)

• 36-róka, 10-macska• 20-ölyv, 3-héja, 1-kékes rétihéja• A négy csoport közül nem volt szignifikáns

különbség az emlős és madár predátorok elkerülésében

Eredmények - túlélés• Vadon nevelt egyedek túlélése volt a legnagyobb

(0,9+-0,03), előnevelt egyedek következtek (0,86+-0,03) és az áttelepítettek (0,82+-0,06)

• Ezeknek a csoportoknak nem volt statisztikailag szignifikáns különbsége a túlélést tekintve

• Viszont ezektől a csoportoktól szignifikánsan különbözött a fogságban neveltek túlélési esélye (0,7 +-0,06)

• Marginális szignifikancia a havi elhullások között• Szignifikáns eredmény a teljes élethosszban à

nevelt (3,01 +-0,26) másik 3 csoport átlaga (7,16+-1,48)

Eredmények - gyakorlat

• Hogy az májusi törzsállomány (t) (20 madár) meg legyen áprilisban (t) 24 egyedet kell kibocsájtani, ha azok áthelyezett madarak

• t-1 december 116 à t május 20 (intenzív tenyésztett)

• t-1 augusztus 65 à t május 20 (vad szülővel nevelt)

• t-1 június 147 (csibe) à t május 20 (kontrol)

Megvitatás és javaslat

• Áthelyezettek negatív hatása à ne sokat• Vad szülővel nevelt a legjobb kibocsájtási

technika• Rádióadó negatív hatása à Rappole-hám• Minden csoportban voltak sikeresen

szaporodó egyedek (kevés adat) àönfenntartó állomány

2017.04.21.

3

Breeding dispersal and dempography of wild and

hand reared grey partridges Perdix perdix in

Finland.

Kérdések

• Túlélés• Tavaszi diszperzió• Szaporodási siker

Módszer

• Nőstények rádiós nyomon követése• 20km2, vegyes művelésű területen, közép

Finnországban• Vadonélők befogása a jelöléshez: „besétálós”

csapdák az etetőhelyeken• Befogás után: mérés, fém gyűrű, rádióadó• 48db kézzel nevelt egyed került megjelölésre

• Kieresztés: március, április• Adók: nyakra tehető és hátra tehető –

egyenlő arányban• Vevők: hordozható vevő, yagi antenna,1-2

alaklommal repülő is• Eleresztés és első fészek távolsága• 2-3 mérés/hét - költés előtt• Költőket minimum minden másnap –

háromszögeléssel• Ha a tojó nem a fészken lett megtalálva a

fészket leellenőrizték• 0,5x0,5m-en vegetáció és takaróképesség

felvételezése• 2m-ről vizuális becslés (1-3), mennyire

látható a fészek• Kikelt/ki nem kelt tojások összeszámolása

Mezőgazdasági szerkezet

• Árpa és zab: 50-55%-a a művelt területnek

• Legelő és kaszáló: 20%• Ugar és kezeletlen terület:

10-20%• Burgonya: 5-10%• Farm, erdő: 6%• Átlagos táblaméret: 4,4 ha

Állomány

• Az elterjedési terület legészakibb pontja

• Téli sűrűség: 3,2-7 egyed/ha - a vizsgálat évei alatt

2017.04.21.

4

Eredmények

• A kibocsátott egyedeknek kisebb a túlélése – ragadozó elkerülő viselkedés…

• Első héten a legnagyobb a mortalitásuk• Tavaszi szétszóródás: 2,2 km +-0,4km• Szétszóródást befolyásolja: táblaméret,

párválasztás, fészkelőhely• Fészkelést meghatározza: tartós takarást

biztosító növényzet

• Az árokpartok bizonyultak a legfontosabbnak

• 70%-a a fészkeknek sikeres volt a vizsgált területen

• Mindkét csoportnál ezt figyelték meg –sok búvóhely, kevés ragadozó, jól elszórt fészkek

• 0,467 a csibék túlélési aránya a teljesen elpusztult fészkeket is beleszámolva

• A sikertelenség legfőbb oka a költő tojók elhullása

• 6 a 9-ből a házimacskák áldozata lett• A túlélő fészekajak viszont igen nagyok

voltak, és jó volt a túlélésük

• A kibocsátott és a vad madaraknak ugyanakkora volt a fészekalja és a kelési sikere

• Különbség: a nevelt egyedek fiókái lassabban fejlődnek

Tanulság, hazai vonatkozások

• A kibocsátás csak sok más szempont szem előtt tartása esetén lehet eredményes

• Elengedhetetlen a megfelelő élőhely amin belül legfontosabb az intenzív ragadozó kontroll és a búvóhelyek megtartása / létesítése

• Főleg az első héten kell biztosítani számukra a lehető legoptimálisabb körülményeket

• A szétszóródás az élőhely függvénye, ha meg akarjuk tartani a madarakat akkor jó helyet kell biztosítani számukra

• A költés ideje alatt nagyon fontos a tojók kondíciójának megőrzése és a még intenzívebb ragadozó gyérítés

• Kibocsátásra csak a legjobb kondícióban lévő állatok kerülhetnek

A fogságban nevelt foglyok (Perdix perdix) sorsa a

szabadon bocsátás után: következtetések a

visszatelepítési programokhozParish, D.M.B & Sotherton, N. W. 2007 in Wildl.Biol. 13: 140-149

Készítette: Bodó ÁgnesVadgazda mérnök MSC; 1.évf.

2017.04.21.

5

Bevezetés

• A fogoly állomány csökkent az Egyesült Királyságban és Európa szerte egyaránt

– -> mezőgazdasági struktúra váltás– -> élőhelyek, táplálékkínálat megszűnése– -> vadászat

• Visszatelepítési programok -> mennyire sikeresek; van-e értelme?

Kérdések:1. A rádióadós jelölésnek van-e valamilyen negatív

hatása a jelölt egyedekre?2. Milyen a túlélési rátája a fogságban nevelt

egyedeknek az őszi kibocsátástól a következő tavaszig?

3. Milyen a túlélése a nevelt tyúkoknak a nyár folyamán, és hogy alakul ez a helyi, vadon élő tyúkok esetében?

4. Mik a mortalitás okai a nevelt madaraknál és a helyi, vad példányok esetében?

5. Milyen arányban vesznek részt a túlélő (kibocsátott) egyedek a szaporodásban?

6. Van-e különbség a rádióadóval megjelölt, és a jelöletlen tyúkok kondíciója közt tavasszal?

Anyag és módszer1. A vizsgált területek:

– É.sz. 56°37‘; ny.h. 2°30‘, Arbroath közelében, Angus megye, Skócia; UK; 1997 őszétől 2001 nyaráig

– É.sz. 56°38‘; ny.h. 3°05‘, Kirriemuir közelében, Angus megye, Skócia, UK; 2001 őszétől 2004 nyaráig

A területek adottságai:

• Mezőgazdasági művelés; főként gabonafélék, olajrepce, fűfélék, burgonya

• Kisebb elegyes erdőfoltok (lombhullató és tűlevelű fajok)

• Sövények, erdősávok• Kirriemuirban állandó vadőr (hivatásos vadász,

gamekeeper?!) ->ragadozó kontroll• Arbroath-természetes állapotok; nincs ragadozó

gyérítés• A foglyokra mind két helyen tilos volt a vadászat!

2. Kibocsátás/ kiengedés

– 8 hetesen 14-20 fős csoportokban a madarakat minden év szeptemberében „karámokba” helyezték; ragadozó-kontroll; természetes környezet; segít felkészülni a madaraknak, mielőtt azokat visszaengedik a „vadonba”

– 2-3 hét után elkezdték innen a madarak kieresztését (repatriálását)

3. A rádióadók hatása a túlélésre és a kondícióra

– „ál”-adóval és valódi adóval ellátott állatok (hátra szerelhető Biotrack v. Holohil adók; 9-10 g; 2,6-2,3%-a egy felnőtt fogoly tömegének)

– Késő februártól kora áprilisig éjszakai lámpás felkutatása a madaraknak

– 2001-től kézi infra lámpa is.

2017.04.21.

6

4. Túlélési ráta

• rádiótelemetriás és vizuális megfigyelésen alapuló becslések

• Március-április; szeptember-október létszámbecslések

– Legnagyobb távolság, amit kibocsátott fogoly megtett a kibocsátó karámtól (rádióadóval mért): 2,5 km; vizuális megfigyelés alapján: 1,5 km; átlag mozgáskörzet <500 m)

5. A mortalitás okai:

- hely és külsérelmi nyomok alapján kategorizálás:

• elgázolt egyedek -> könnyű azonosítani• „Betegség” (+éhezés)• „ismeretlen”

• predáció!

– róka– Ragadozó madarak– Egyéb emlős ragadozók

6. Születési/ szaporodási ráta

– az inkubációs időszakba ért kibocsátott és vad tyúkok aránya április közepén

7. Tyúkok kondíciója

– Tömeg (Pesola rúgós mérleg, 5 g pontossággal?)

– Jobb boka körméret (?) (Vernier körző;0,1 mm pontosság; 3x->átlag)

8. Analízis/ Statisztika

– születési és túlélési ráta -> chi²-próba

– Mortalitás okai -> G-teszt

– Kondíció különbség a rádióval jelölt-kibocsátott, nem jelölt-kibocsátott és a vad madarak közt -> kovariancia analízis

– Program: GenStat 7.2

Eredmények

1. A rádióadó hatása

– az adóval ellátott („hamis” és „valódi” adóval egyaránt) madarak túlélési rátája és az adó nélküli madaraké a kibocsátástól (szeptember) az éjszakai létszámbecslésig (február-április) között nem volt szignifikáns különbség (chi²=2,1)

2. Túlélési ráta– a téli (szept.-ápr.) túlélési rátában az adóval

jelölt-kibocsátott és jelöletlen-kibocsátott madarak közt nem volt szignifikáns különbség, de az egyes évek közt voltak eltérések

– A fogságban nevelt, adóval ellátott tyúkok túlélési rátája szeptembertől febr.-ápr.-ig majdnem a harmada a vadon nevelkedett tyúkokénak (habár statisztikailag nem szignifikáns a különbség)

2017.04.21.

7

3. A mortalitás okai

• a mortalitás fő oka a predáció (82% - Arbroath; 55% - Kirriemuir)

• a nevelt állatok gyakrabban esnek prédául, mint a vadon nevelkedett egyedek

4. Születési/ szaporodási ráta

– a vad példányok háromszor olyan sikeresek– a kibocsátott tyúkoknak csak kevés hányada

éli meg, hogy szaporodhasson (ha azonban túlélik tuják nevelni a csibéiket)

5. Tyúkok kondíciója

– nem volt kimutatható különbség a jelölt-nevelt, a nem jelölt-nevelt és a vad tyúkok között!

Következtetések1. Nincs különbség a rádióadóval megjelölt

egyedek és a jelöletlenek túlélési rátája és kondíciója közt

2. A téli túlélése a jelölt-nevelt egyedeknek alacsony (10%); a jelölt-nevelt tyúkoknak a túlélési rátája a nyáron 30%; a vadon élőké 44%

3. A mortalitás fő oka a predáció; különbség a két terület között; Arbroathban nagyobb predációs nyomás, többnyire emlős ragadozók; Kirriemuirban inkább a szárnyas ragadozók!

4. A nevelt tyúkok szaporodási rátája szignifikánsan alacsonyabb a vadon nevelkedettekénél

5. A kibocsátott és a fogságban nevelt tyúkok kondíciója közt nem volt különbség

6. Ilyen túlélési ráta mellett nem éri meg a visszatelepítési program

-> ragadozógyérítés!!!!-> élőhelyfejlesztés!

2017.04.21.

8

Factors influencing pheasant phasianus colchicus harvesting in

Tuscany, Italy

Francesco Santilli & Marco Bagliacca

Lülök Norbert vg.MSC.I.

A vizsgálat tárgya

• Olaszországi vizsgálat• A különféle gazdálkodási stratégiák

hatását vizsgálták a fácánállományra nézve

• Hogy megállapítsák melyik a legjobbgyakorlat

• Időpont: 2001-2003

A fácán Olaszországban

• Toszkána• Itt a fácán a

legfontosabb nem költöző vadászható madárfaj

• A terület 1,634,000 ha

• 70,000-100,000 teríték

• 120,000 vadász

Magán vadászati birtokok• Összesen

170,000 ha• >150,000 madár

évente • Ez a teljes

terület 10%-a, a teríték mégis nagyobb

Többféle stratégia1) A fajokat vadászatmentes zónákban

védik meg (500-2,000 ha). Itt intenzíven kezelik a területet: élőhely fejlesztés, kiegészítő takarmányozás és ragadozó gyérítés

A vadászati szezon végével a mentes zónákból az állomány egy részét befogják és áttelepítik oda ahol hiány van.

A befogás régen

(Clap net)

2017.04.21.

9

A befogás

• Manapság ketreces csapdával• 2001-2003-ig átlag 14,650 madár

befogása és kibocsátása a körzetekben

Többféle stratégia

2) Farmon nevelt madarak kibocsátása nyáron a vadászterületeken. 3 héttel a vadászati szezon előtt (aug.31) már nem lehet kibocsátani,de utána télen igen,a reprodukció növelése miatt.

Többféle stratégia

A kibocsájtás helyeit vadászatmentes zóna veszi körül. Átlag 125,000 madarat bocsájtottak így ki évente.

3) Az előző kettő kombinációja

Tenyésztett+vad kibocsátása

És élőhelyfejlesztés

Többféle stratégia

A Vizsgálat

• A terítéket vették alapul• A változók:

- Földhasználat módja- Erdőborítás- átlagos táblaméret- a vadászatmentes területek százalékos megoszlása

A változók

- A magán vadászati birtokok százalékos megoszlása- A vadászati nyomás, db vadász/km2-re kifejezve- A hegy, domb és síkvidéki területek százalékos megoszlása, - a kibocsájtott tenyésztett és a befogott fácánok /km2

2017.04.21.

10

Feldolgozás

• A változók minden lehetséges hatását meg akarták tudni a fácán terítékre nézve.

• Többváltozós regressziós modell

Eredmények

• Évek: 2003 ban szignifikánsan kimutathatóan kevesebb volt a teríték mint az előző két évben

• Az élőhelyi jellemzők és a teríték között nem volt kimutatható kapcsolat

A legtöbb változó és a teríték között sem

Értékelés

• A 2003-as év nagyon meleg és száraz volt, valószínűleg ez befolyásolta a csibék túlélését és a későbbi terítéket is, ezért volt kapcsolat.

• A különféle élőhelyi típusok és a teríték között valószínűleg azért nem volt kimutatható kapcsolat, mert a körzetek túl nagyok, és sokféle élőhelyi foltot magukban foglalnak.

Értékelés

• A vadászatmentes területek pozitív hatása a fácánterítékre azt mutatja, hogy a teríték főleg a vad fácánokból tevődik össze, melyek a vadászatmentes övezetben vannak.

• A tenyésztett fácánok kibocsájtásának csak kevés hatása van a végső terítékre.

• A legjobb fácános körzetek azok voltak, amelyeknél a védett területek voltak, a madarak valószínűleg innen szóródtak szét.

Értékelés

• A tenyésztett fácánoknak valószínűleg csak lokálisan van jelentőségük, de az egészre nézve kevés.Ennek okai a tenyésztés hiányosságaiban keresendők (ragadozóktól nem félnek, inprinting hiánya, kisebb szaporodási siker, nagyobb parazitáltság, stb.

2017.04.21.

11

Értékelés

• A magán vadászati birtokoknak valószínűleg azért nem volt nagy hatása, mivel főleg tenyésztett madarakat bocsájtanak ki, amiknek kicsi a hatásuk.Ugyanakkor a ragadozókat a nagyszámú kibocsájtott madár koncentrálja is.

A tanulság a gazdálkodásban

• Valószínűleg a sokak által ismert de nem használt gyakorlatot kellene követni:

• Védelmi zónákat kialakítani• Élőhely fejlesztést végezni• Kiegészítő takarmányozást folytatni• Ragadozógazdálkodást folytatni• Mindez nem elég ha egy állandó

hasznosítást akarunk végezni

Harvest and reporting rates of game-farm ring-necked

pheasants(Elejtési és bejelentési arányok a kibocsájtást követ ően fácánoknál)

Írta: Duane R. Diefenbach, Carl F. Riegner és Thomas S. Hardisky

Előadást készítette: Ujhegyi NikolettSZIE-MKK-VGM

I. évf.

Bevezetés• Pennsylvania Game Commission

(PGC)• Sok nevelt fácán kieresztése à

New York 1920-50 közel 2,5 millió PGC 1929-1998 közel 8 millió

• Vadászati ráták elemzése még nem történt állami szinten, csak kisebb egységekben

• Sok a jelölős vizsgálat, de elfelejtenek azzal számolni, hogy a szalagokat nem mindenki jelenti vissza àSiegler (1949) 104$-ba kerül egy fácán amíg a vadász tulajdonába kerül

• Célok:– Megbecsülni a vadászati rátákat és a túlélést a

vadászidényekben– Megbecsülni az átlagos árát egy madárnak (nem, régió,

élőhely és földtulajdon típus szerint)

A jelölésről

• 1998 • 6770 db fácánt jelöltek

„jutalomszalaggal” (199.613 db)• Jutalomszalagos madarak bejelentéséből

becslések– Nem, helyszín, élőhely, terület tulajdonjoga,

elejtések száma, elejtett madár ára• 5, 10, 25, 50, 75, 100, 150, 250, 400 $• 4544 madár 0$• Alu lábgyűrű (M/F, ingyenes telefonszám,

azonosító szám, „PA GAME COMMISSION”,

Bejelentések kezelése

• Automatikus rendszer à hangposta

• 1999. február 23-ig• Élőhely (1993)

– 1. erdő– 2. nem-erdő (évelő, egynyári, korai szukcessziós

növényzet)– 3. víz

• A határos területeket foltnak („patch”) nevezték• Száma, mérete, szélessége à egyes habitat

típusoknak mennyi és milyen foltja van

2017.04.21.

12

Adatok feldolgozása

• „Program MARK” visszaszerzési rátákhoz és a vadászati rátákhoz

• „Akaike Információs Kritériuma (AICc)” • „FRAGSTATS” élőhelyi adatok

feldolgozásához

Bejelentések

• Becsült jelentési ráták (95%CI)X>75$ à 100%-os bejelentésnek tekinthetjük

• Jutalom nélkül (0$) 71%-os• 2615 db jelölt fácánt

jelentettek (elejtett) • 12 db elütötték

10 db elpusztult (?)

Pénzügyek

• 1998-99 a felnevelt és kibocsájtott fácánok összköltsége 2.813.138$ (14,09$/madár) à egy madár elejtése 29,10$ (nagy szórással 22-90$)

• 101.630$ ténylegesen kiosztott jutalom• Szeptember à elejtés sokba kerül (90$)

(kevesen élik túl a szezont) („regular season”)

• Október után à megint többe kerülnek(35$) (kevesebb vadász) („late season”)

Hol és mit?• Kakas 62,3% állami területen

46,8% magán területen

• Tyúk 50,4% állami T. 31,1% magán T.

• Állami területen több állatot ejtenek el• Állami T. 109 élőhely folt, 48%-a vizes terület és nem

erdő terület• Magán T. 93 élőhelyi folt 32% nem erdős t.

• Két fontos tényező à sok élőhely folt („patch”) és vizes terület/legelő („wetland/grassland”)

Túlélés• Kakasok az állami területen àpozitív kapcsolat

a foltok és erdők számával (több elejtés)Nemeket összeadva (és a tyúkokat külön is nézve) negatív kapcsolat jön ki

• 30 napnál további túlélés max. 5,7%-os (lehet a magas elejtési arány miatt 62% a legnagyobb)

Gyakorlat I.•

Különböző nemzeti konzervációs intézmények („state natural resource agencies”) nem csinálnak pontos költség kimutatásokat

• PGC à 0,3%-a volt ez a kutatás az elmúlt 25 éves fácános büdzsének

• Állami területeken többet lőnek à nagyobb a nyomás az ilyen területeken, mindenki számára könnyen hozzáférhető

• Fontos pl.: kiengedés ideje, helyePHEASANT:

Male only in WMUs 2A, 2B, 2C, 4C, 4E, 5A and 5B - Oct. 22-Nov. 26. Male and female may be taken in all other WMUs - Oct. 22-Nov. 26, Dec. 12-23 and Dec. 26-Feb. 4 (2 daily, 4 in possession). There is no open season for the taking of pheasants in any Wild Pheasant Recovery Areas in any WMU.

PHEASANT: junior

Oct. 8-15 (2 daily, 4 in possession). Male pheasants only inWMUs 2A, 2B, 2C, 4C, 4E, 5A and 5. Male and female pheasants may be taken in all other WMUs. There is no open season for the taking of pheasants in any Wild Pheasant Recovery Areas in any WMU.

2017.04.21.

13

Gyakorlat II.

• Nem növekedett a jelölt madarak iránt a kereslet bár egyre többen tudták meg, hogy létezik ilyen „akció”

• A vadászok száma és az elejtett madarak száma nem nagyon különbözött az előző évektől

• Kakasok kedveltebbek– azt hiszik a vadászok, hogy a tyúkok túlélnek

és szaporodnak?– Trófea (Több szerző is így gondolja)– Olyan helyen élnek a tyúkok amiket kevésbé

szeretnek a vadászok

Gyűrűzött vadon élő és nevelt fácántyúkok túlélése és

reprodukciója

Anthony P. LeifJ. WILDL. MANAGE. 58(3):501-

506

Bevezetés

• Kibocsátás célja: vad fácánok szaporodásának segítése, állomány növelése a vadászati szezonra

• Vizsgálat célja: megbecsülni a vad és a tavasszal kibocsátott, gyűrűzött tyúkok túlélését és reprodukcióját, rádiótelemetriás mérésekkel

Kutatási terület

• 1990-92 között, Dél-Dakotában • 2 állami területen vagy annak közelében

– 390 ha • Huron városától 20 km-re nyugatra • főként kukorica és búza, legelő

– 65 ha • Huron városától 21 km-re délre • gabona, lecsapolt terület, mezővédők, lágyszárúak

Módszerek

• Vad tyúkok befogása élvefogó csapdával, január-februárban à jelöléshez napelemes rádióadó à kutatási területre à 48 órán belül szabadon engedés

• Nevelt fácánok: mesterséges hőforrással 3 hetes korig, minimális kontaktus az emberrel à 7-8 hetesen 23x46 m àrepülés – Hasonló rádióadóval jelölés 11 hónaposan, a

kibocsátás előtt

Módszerek

• Nyomonkövetés 181 napig à teljes szaporodási időszak

• Túlélés becslése Kaplan-Meier-féle analízissel + predáció becslése

• Kizárás: 3 napon belüli elhullás + jel elvesztése

• Fészkek felkutatása, tojások számlálása • Sikeres költés: ≥ 1 tojás kikelt

2017.04.21.

14

Eredmények

• 3 év alatt 44 vad és 184 nevelt tyúk követése

• Túlélés: – Szaporodási időben különbség a vad és a

nevelt tyúkok között – Fő veszteség a predáció miatt à nevelteknél

nagyobb – Szaporodási időszakot túlélő nevelt tyúkok a

kibocsátó hely 1 km-es körzetén belül

Eredmények

• Szaporodás: – Évek és területek összevonva: 32 nevelt – 54

fészek, 40 vad – 67 fészek – Vad tyúkok messzebb fészkeltek a kibocsátási

helytől – A költési sikerben nem volt felfedezhető

különbség

Értékelés

• Nevelt tyúkok esetében magasabb predációs ráta

• Vad tyúkok hamarabb menekültek • A magasabb predáció magyarázat lehet az

alacsonyabb fészekszámra és fészkelési sikerre

• A legtöbb nevelt tyúk nem élte meg a szaporodási időszakot

Gazdálkodási jelentőség

• Ahol vad fácán van, nem éri meg a kibocsátás

• Kibocsátás: produkció maximalizálása, predáció minimalizálása à fokozott érzékenység

• 1 vad szaporulata = 10 nevelt szaporulata à hangsúly a vad tyúkokra

• Rádiótelemetriás mérések és fészkek alapján a nevelt tyúkok 96%-a 1 km-en belül maradt

Gazdálkodási jelentőség

• Kibocsátás:– Következtében koncentrálódnak a ragadozók à alacsonyabb túlélés és szaporodási siker a vad fácánok esetében is

– Minimális előny, vad populációkra nézve negatív hatás

• Ahol vad populáció él, a nevelt tyúkok kibocsátása kerülendő!

Meggyűrűzött vad fácántyúkok túlélése, szétszóródása és helyhűsége áttelepítés után

Wilson, R. J. et al. 1992

2017.04.21.

15

Bevezetés• A nevelt és kibocsátott fácánokat alacsony túlélési ráta

és túl nagy elmozdulás vagy diszperzió jellemezte, ez okozta a fácán elterjesztési programok sikertelenségét

• Kutatók azt javasolták, hogy vad fácánokat telepítsenek át a programok keretében

• 1987-ben a Missouri Department of Conservation kifejlesztett egy programot a fácán elterjedésének kibővítésére az állam északi harmadában

• Megbecsülni az elterjesztés menetét, a szerzők egy ismert élőhelyről a vizsgálatlan élőhelyre áthelyezett vad fácánpopuláció dinamikáját vizsgálták (túlélés, helyhűség, diszperzió), hogy segítsék a jövőbeni telepítések sikerességét.

A vizsgálati hely• Franklin Island Wildlife Area, 617 ha, MDC

kezelése– 50% mezőgazdasági terület: búza, kukorica, szójabab

hármas váltakozása– 23% keményfás erdő: amerikai fekete nyár, amerikai

mocsártölgy és füzek– 21% felhagyott, vagy intenzív erdő: nyarak, vörös

eperfa, narancseper– 6% gyepek, lucerna szénatermelésre, különböző

fűfélék• Vadászat tiltott volt a program alatt, a program

kezdete előtt a területen, vagy annak közelében nem volt fácán

A módszerek• 1988: 86 tyúk + 48 kakas a Squaw Creek National

Wildlife Refuge-ból + 6 tyúk a Marais Temps Clair Wildlife Area-ból.

• 1989: 30 tyúk + 10 kakas a Squaw Creek National Wildlife Refuge-ból

• Mindkét beszerzési területen az 1940-es évek óta tartanak fönn vad fácánállományokat és az élőhelyi viszonyok hasonlóak a szabadon engedési helyhez

• A befogás különböző csapdákkal történt késő télen.• A madarakat számozott alumíniumgyűrűvel látták el, a

tyúkok 25 g tömegű rádióadót is kaptak• A szállítás és szabadon engedés 24-72 órával a befogás

után történt

A módszerek

• A tyúkok átlagos testtömege 910 g volt, tehát az adó tömege <3%

• A rádiók 4 óránkénti mozgásérzékelővel voltak felszerelve a 164-165 MHz-es csatornán

• Fix torony (8m): egy pár összeillesztett Yagi

• Mozgó mérés: jármű, szintén dupla Yagival

• Az elhullások okát a talált bizonyítékok illetve a boncolás alapján állapították meg

• Osztályozták ezeket: ragadozó madár, ragadozó emlős, gazdálkodás és egyéb okok (pl. orvvadászat)

• Egy tyúkot elpusztultnak tekintettek attól a naptól, amikor az első mortalitás jelet küldte, eltűntnek tekintettek az utolsó normális jel küldése utáni naptól, de a terepen a kutatók ezeket az adókat is a kutatás utolsó napjáig próbálták mérni.

A módszerek

• A túlélést különböző időszakokban vizsgálták a Kaplan-Meier product-limit módszerrel

• A madarak mérését heti 3 alkalommal végezték: a nap 1., 2., 3. harmadában

• Az első hét napot nem vették figyelembe az új környezet miatt

• Antennás telemetriát 2 havonta csináltak az állatok lokalizálására

A módszerek

2017.04.21.

16

• A helyhűséget az elmozdulások méretével jellemezték, 100 m-es kategóriákba sorolták be a tyúkok fellelési helye és a szabadon engedési hely közötti távolságot.

• A reproduktív diszperziót a szabadon engedési hely és az első fészekalapítási hely távolsága alapján definiálták. A diszperziók éves különbségét, valamint az egymást követő újrafészkelések távolságának különbségét Mann-Whitney U teszttel határozták meg.

A módszerek Eredmények

• 1988 feb.: 92 tyúk 2 kiesett rádióhiba miatt, 17 elpusztult és 7 eltűnt az első héten, június 10-ig túlélési valószínűség: 0,264

• 1989 feb.: 30 tyúk 7 elpusztult az első héten, június 10-ig túlélési valószínűség: 0,416

• 89 tyúk élte túl az 1. hetet és ezeket használták a 18 hónapos vizsgálathoz: 40 elpusztult, 14 végig túlélt, 16 elhagyta a rádióadót, 19 pedig eltűnt.

• Fő ok a predáció: 47,5% ragadozó, 25% madár, 25% gazdálkodás, 2,5% egyéb

• 83% tavaszi időszakban történt• A túlélések: tavasztól őszig: 0,487, ősztől tavaszig: 0,864• A 910g-nál nagyobb kezdeti tömegű tyúkok túlélése jobb

volt

Túlélés

• Minden tyúk 3 km-es távolságon belül• 1 kakas 40 km-t ment• 400-500 m-es eltávolodás volt a jellemző

EredményekHelyhűség

Szétszóródás

• 1988: 1134m, 1989: 935 m nem különbözik (Mann-Whitney)

• Fészkelési távolság: 1988: 353 m, 1989: 312 m

Következtetések

• A kiengedett madarak túlélését nagyon sok minden befolyásolja

• A leírt túlélések hasonlóak korábbi kutatási eredményekkel

• Ha a terület jó adottságú a fácán igényei szempontjából, a szabadon engedés után az elmozdulás minimális lesz

• A kutatás eredményei közül a két egymást követő fészkelési távolság a felével nagyobb volt, mint más kutatásokban.

Gazdasági jelentőség

• Az áttelepítés sikeres lehet, ha megvannak a megfelelő kritériumok, ezeket mindenképpen tesztelni kell

• A kihelyezést követően 20-25%-os elhullás az első héten, ha 50 madarat szeretnénk a reprodukciós időszakra, akkor 150-et kell kiengednünk februárban

• Legfeljebb 800 m-en belül minden követelménynek meg kell lennie a területen, ami a fácán igényeit kielégíti

• Az áttelepítések sikerességét azért ismerjük kevéssé, mert nem kerülnek feljegyzésre. Szükség lenne egy nyilvántartási rendszerre, ami biztosítaná a gazdálkodóknak, biológusoknak, hogy bővítsék a tudásukat a rendelkezésre álló információk alapján