BIBLIOGRÁFIA AZ ALKOTMÁNYRÓL

A magyar alkotmány- (közjog-) történet összefoglaló munkái

Asztalos László – Csizmadia Andor – Kovács Kálmán: Magyar állam- és jogtörténet.

(Átdolgozta Horváth Pál, Stipta István, Egyetemi tankönyv, 6. bővített kiadás, Nemzeti

Tankönyvkiadó – Osiris Kiadó, Bp. 1995.)

Bónis György: Magyar alkotmány- és jogtörténet 1. (Kolozsvár, 1941.)

Bónis György: Magyar alkotmány- és jogtörténet (1949/50. tanév 2. félév) (MEFESZ,

Szeged, 1950.)

Bónis György: Magyar alkotmány- és jogtörténet (Bp. 1956.)

Csizmadia Andor – Kovács Kálmán – Sápi Vilmos – Búzás János: Magyar állam- és

jogtörténet (Tankönyvkiadó, Bp. 1961.)

Csizmadia Andor – Kovács Kálmán – Maday Péter: Magyar állam- és jogtörténet I. (Bp.

1968.)

Csizmadia Andor – Maday Péter – Búzás János: Magyar állam- és jogtörténet II. (Bp. 1967.)

Csizmadia Andor – Kovács Kálmán – Asztalos László: Magyar állam- és jogtörténet

(Tankönyv Kiadó, Bp. 1972.)

Degré Alajos: Magyar alkotmány- és jogtörténet (Készült Dr. Degré Alajos egyetemi tanár

1950-51. tanévben tartott előadásai nyomán. Szerk.: Béli Gábor) (Jegyzetsokszorosító Irodája,

Pécs 1950-51, ill. IDResearch Kft. – Publikon Kiadó, PTE ÁJK, Pécs, 2009.)

Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet (Politzer Kiadó, Bp. 1946., ill. szerk.,

jegyzetekkel kiegészítette és az utószót írta: Mezey Barna, Osiris Kiadó, Bp. 2000.)

Eckhart Ferenc – Bónis György – Degré Alajos: Magyar alkotmány- és jogtörténet (jegyzet

soksz., Bp. 1951.)

Eckhart Ferenc – Bónis György: Magyar alkotmány- és jogtörténet (Bp. 1956.)

Herczegh Mihály: Magyar jogtörténet, kapcsolatosan az európai jogtörténettel (Bp. 1902.)

Holub József: A magyar alkotmánytörténet vázlata I. A legrégibb időktől a mohácsi vészig

(Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, Pécs, 1944.)

Király János: Magyar alkotmány és jogtörténet, különös tekintettel a nyugat-európai

jogfejlődésre (Bp. 1908.)

Korbuly Imre: Magyarország közjoga (Magyar államjog) tekintettel történeti fejlődésére

(Eggenberger, Pest, 1871.)

Kosutány Ignác: A magyar alkotmány és jogtörténelem tankönyve I-II. (Bp. 1895.)

Ladányi Gedeon: A magyar alkotmány története (Debrecen, 1863., 1869., 1873.)

Ladányi Gedeon: A magyar királyság alkotmánytörténete a szatmári békekötésig I-II.

(Debrecen, 1871.)

Marczali Henrik: Ungarische Verfassungsgeschichte (Tübingen, 1910.)

Maday P.: Magyar állam- és jogtörténet I. (Bp. 1968.)

Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet (1-5. kiadás, Osiris Kiadó, Bp. 1995-2003.)

Mikler Károly: Magyar alkotmány és jogtörténet (Sziklai Henrik kiadása, Eperjes, 1908.)

Pomogyi László: Magyar alkotmány- és jogtörténeti kéziszótár (M-érték Kft. Bp. 2008.)

Récsi Emil: Magyarország közjoga, amint 1848-ig s 1848-ban fennállott (Pest, 1861., 2.

kiadás 1869., 3. kiadás 1871.)

Suhajda János: Magyarország közjoga tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki

törvényekre (Emich Gusztáv nyomdája, Pest, 1861.)

Székely György – Csizmadia Andor – Sarlós Márton: Magyar állam- és jogtörténet (Bp.

1961.)

Szita János: A magyar alkotmány történetének vázlata 1848-1945 (Pécs, 1993.)

Timon Ákos: Magyar alkotmány- és jogtörténet, különös tekintettel a nyugati államok

fejlődésére (Bp. 1902., 2. kiadás 1903., 3. kiadás 1906., 4. kiadás 1908., 5. kiadás 1917.)

Timon Ákos von: Ungarische Verfassungs- und Rechtsgeschichte mit Bezug auf die

Rechtsentwicklung der westlichen Staaten (Berlin, 1909.)

Virozsil Antal: Magyarország nyílván- vagy közjoga mint az az alkotmány eredetétől

1847/48-ig fennállott (Bp. 1861.)

Völgyesi Levente: Bevezetés a magyar alkotmány- és jogtörténet tanulmányozásába (Rejtjel

Kiadó, Bp. 2000.)

Wenczel Gusztáv: Magyarország jogtörténetének rövid vázlata (Pest, 1872.)

A magyar alkotmány- (közjog-) történetírásról (és tanításról)

Bónis György – Degré Alajos: Megjegyzések a képviseleti intézmények kutatásához

(Levéltári Szemle, 1967. 1. szám)

Csizmadia Andor: A magyar állam- és jogtörténet fogalma, tárgya, rendszere, kapcsolata a

szakjogtudományokkal, oktatásának célja – A magyar állam- és jogtörténet-tudomány (In:

Magyar állam- és jogtörténet, 7-43. oldal)

Degré Alajos: A magyar jogtörténetírás keletkezése és fejlődése a dualizmus korában (MTA

Dunántúli Tudományos Intézete, Bp. 1968.)

Degré Alajos: Magyar jogtörténetírás a Horthy-korszakban (Gazdaság és jogtudomány,

1969.)

Eckhart-vita (1931) Eckhart Ferenc: Jog és alkotmánytörténet (In: A magyar történetírás új útjai, szerk.:

Hóman Bálint, Magyar Szemle Társaság, Bíró Ny., Bp. 1931.)

Eckhart Ferenc: Vita a magyar történetírás új útjairól (Budapesti Hírlap, 1931. március

10.)

Kálnoky Bedő Sándor: A magyar történetírás új útjai (Budapesti Hírlap, 1931. március

8.)

Egyed István: Az alkotmánytörténelem írásának új útjai (Jogállam, 1931.)

Eckhart Ferenc: Vita a magyar történetírás útjairól (Budapesti Hírlap, 1931. március

10.)

Molnár Károly: Alkotmánytörténeti illúzió-e a magyar alkotmányfejlődés jellegzetes

közjogi iránya? (Magyar Jogi Szemle Könyvtára, Dunántúli Pécsi Egyetem Könyvkiadó

és Nyomda Rt., Pécs, 1931.)

Molnár Kálmán: Államelméletek lecsapódásai a tételes alkotmányjogban (Klny. A

Német Károly Emlékkönyvből, Bp. 1932.)

Tomcsányi Móricz: Új magyar alkotmánytörténet (különlenyomat a Magyar Jogi

Szemléből, Bp. 1931.)

Tomcsányi Móricz: A magyar közjog és jogtörténet téves szemlélete (Magyar Jogi

Szemle, 1931. április, 4. szám)

Balla Antal: A magyar történetírás új útjai (Pesti Hírlap, 1931. március 1.)

Kálnoky Bedő Sándor: A magyar történetírás új útjai (uo.)

Kérészy Zoltán: Hűbéri eszmék és magyar jogfejlődés (Bp. 1931.)

Domanovszky Sándor: A magyar történetírás új útjai című kötetről (Századok, 1931.,

273-279. oldal)

Mályusz Elemér: Az Eckhart-vita (Századok, 1931.)

Eckhart Ferenc: A magyar alkotmányfejlődés. Válasz Tomcsányi Móricz és Molnár

Kálmán bírálatára (Magyar Jogi Szemle, 1931. – különlenyomatban: Magyar jogi

Szemle Könyvtára 36., 1931.)

Kardos József: A szentkorona-tan története 1919-1944 (a „Különvélemény a

Szentkorona-tanról” című fejezet – Akadémiai Kiadó, Bp. 1985. 154-155. oldal)

Kardos József: Eckhart Ferenc és a Szentkorona-eszme (Jogtudományi Közlöny, 1986.

7. szám)

Vargyai Gyula: Bírálat, kihívás és program Eckhart Ferenc programesszéjének

keletkezéséhez (Jogtudományi Közlöny, 1986. 7. szám)

Eckhart Ferenc: Sztálin tanítása és a magyar állam- és jogtörténet (Jogtudományi Közlöny,

1951. 751-755. oldal)

Holub József: A magyar alkotmánytörténet vázlata I. köt. Középkor (Pécs, 1944.)

Horváth Pál: A dualizmuskori jogtörténetírásunk főbb irányai (Acta Fac. Pol. et. Jur. Univ.

Scient. ELTE, Bp. 1968.)

Horváth Pál: A politikai-kamerális tudományok kora és a születő jogtörténetírás

(Jogtudományi Közlöny, 1978. 5. szám)

Horváth Pál: A magyar jogi historizmus fejlődésének problémái az újabb tudománytörténeti

kutatások fényében (In: Jogtörténeti Tanulmányok IV, szerk.: uő. Bp. 1986.)

Horváth Pál: A kelet- és közép-európai népek jogfejlődésének főbb irányai (Bp. 1968.)

Horváth Pál: Eckhart Ferenc és a magyar jogi historizmus (Történelmi Szemle, 1987-88. 2.

szám)

Kovács Kálmán. A magyar jogtörténeti kutatások útja és jelenlegi feladatai (Gazdaság és

Jogtudomány, 1969. 3. szám)

Kovács Kálmán: A magyar jogtörténeti kutatások néhány jellemző vonása és további

feladatai (In: Az állam- és jogtudományok fejlődése, Bp. 1975.)

Pálvölgyi Balázs: A Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék története a kezdetektől Eckhart

Ferencig (In: Eckhart Ferenc emlékkönyv, szerk.: Mezey Barna, Gondolat Kiadó, Bp. 2004.

389-409. oldal)

Révész T. Mihály. Az eckharti örökség és jogtörténetírás mai feladatai (Jogtudományi

Közlöny, 1986. 7. szám)

Sarlós Márton: Az organikus és szentkorona-államelmélet a magyar jogtörténetírásban

(Magyar Tudomány, 1960.)

Székely György: Eckhart Ferenc az alkotmány- és jogtörténész (Jogtudományi Közlöny,

1986. 7. szám)

Vargyai Gyula: Timon Ákos állam- és jogtörténetírása (Történelmi Szemle, 1976. 4. szám)

Vita az alkotmány és jogtörténet tanításáról: Timon Ákos: Az alkotmány- és jogtörténet tanítása Magyarországon (Jogállam, 1904.)

Magyar szellem az egyetemen (Ügyvédek Lapja, 1904. október 8.)

Az alkotmány és jogtörténet tanítása (Magyar Közigazgatás, 1904. december 4.)

Balogh Jenő: A jogtörténet tanítása hazánkban (Budapesti Szemle, 1905. február)

A történeti alkotmány, „ezeréves alkotmány” (1945-ig)

Alaptörvények (Magyarországiak 1848-dikig) (In: Egyetemes magyar encyclopaedia, II.

kötet, szerk.: Török János, Pest, 1860. 353-455. oldal)

Altorjay Sándor: Anonymus és a magyar ősalkotmány (Magyar Jogászegylet, 1932.)

Apponyi Albert hét előadása a magyar alkotmány fejlődéséről (KMNY Kiadványa, Bp.

1926.)

Boncz Ferencz: Magyar államjog („A magyar alkotmány kútfői”, illetőleg „A magyar

alkotmány történelmi kifejlődése és viszontagságai” című rész, 6-50. oldal)

Bónis Ferenc: Történeti alkotmány (Hitel, 1944. 333-345. oldal)

Bölöny József: Történeti alkotmányunk és a 48-as törvények (Magyar Közigazgatás

Könyvtára, 94. szám, 1941.)

Csekey István: Magyarország alkotmánya (Bp. Renaissance, 1943.)

Csekey, Stefan von: Die Verfassung Ungarn (Budapest – Leipzig, 1944.)

Deér József: A szentistváni alkotmány (Magyar Szemle, 1938. 4. szám)

Eckhart Ferenc: A magyar alkotmány (Magyar Szemle, 1944. 3. szám, ill. Magyar Szemle

Társaság, Bp. 1943.)

A könyvről:

Egyed István: Alkotmány és jogfolytonosság (Magyar Szemle, 1943. 4. szám)

Egyed István: Alaptörvényeink a magyar jogban (Magyar Jogi Szemle, 1927. október, VIII.

szám)

Egyed István: A modern rendiség és a magyar alkotmány (Új Kor, 1936. május 15.)

Egyed István: Az ezeréves magyar alkotmány (Pesti Hírlap, Bp. 1939.)

Egyed István: A mi alkotmányunk (Magyar Szemle Társaság, Kir. M. Egyetemi Nyomda, Bp.

1943.)

Egyed István: Magyar jellem és magyar alkotmány (Országos Nemzeti Klub kiadványai 48.

szám, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp. 1941.)

Erdélyi László: Az ezeréves magyar alkotmány (Magyar Királyi Ferenc József

Tudományegyetem, Városi Nyomda, Szeged, 1931.)

Faggyas Sándor: Hitünkre bízott ősi alkotmány. A magyar nemzet minden önkényuralmi

rendszer után helyreállította a jogfolytonosságot (Magyar Hírlap, 2011. március 18.)

Ferdinandy Gejza: Érzelmi tényezők a magyar alkotmányban (Budapesti Szemle, 200. kötet,

578. szám, 1925.)

Ferdinandy Gejza: A magyar alkotmány történeti fejlődése (Népszerű Főiskola Könyvtára

IV. Franklin Társulat, Bp. 1906.)

Fogarasi János: A magyarhoni országos alkotmány fő ágazatai régibb és újabb időben

(Kilián, Pest, 1861.)

Horváth Attila: A történeti alkotmány forrásai. Az Aranybullától az áprilisi törvényekig

(Nagy Magyarország, 2009. 4. szám)

Horváth Attila: A magyar történeti alkotmány tradíciói (Alkotmánybírósági Szemle, 2011. 1.

szám)

Horváth János: A magyar királyság közjoga („A magyar közjogi viszonyok fejlődésének

történelmi átmenete” című fejezet, 25-46. oldal)

Izsák Norbert: Mindent vissza? Létezett-e Szent István-i alkotmány (HVG, 2006. november

25.)

Jaszovszky László – Jaszovszky Rudolf: A Magyar Alkotmány történeti áttekintése (Magyar

Jog, 1990. 9. szám)

Jaszovszky László – Jaszovszky Rudolf: Elveszett alkotmányaink (Kapu-füzetek, Bp.)

Jekelfalussy I.: Az ezeréves magyar állam és népe (Bp. 1896.)

Kecskeméti Károly: A magyar liberalizmus 1790-1848 („A történelmi alkotmány” című

fejezet – Argumentum Kiadó, Bibó István Szellemi Műhely, 2008. 47-75. oldal)

Kemenczy Gábor: Vissza az ősi alkotmányhoz (Bp. 1936.)

Kiss István: Magyar közjog („A magyar alkotmány történeti kifejlődése”, illetőleg „A magyar

állam uralkodási formája és kormányformája; Magyarország alaptörvényei (sarkalatos

törvényei) s a magyar alkotmány biztosítékai” című rész, 26-60. oldal)

Kovrig Béla: Társadalomszervezés és alkotmányosságunk (Magyar Szemle, 1935. 1. szám)

Kristó Gyula: Szent István és az „ezeréves alkotmány” (Délmagyarország, 1992. augusztus

19., ill. uő. Írások Szent Istvánról és koráról. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2000.

109-114. oldal)

Magyarország alkotmánya (In: Egyetemes magyar encyclopaedia, II. kötet, szerk.: Török

János, Pest, 1860. 806-818. oldal)

Molnár Kálmán: Alkotmányfejlődésünk útjai (In: Alkotmányfejlődésünk útjai. Válogatás

Molnár Kálmán hátrahagyott írásaiból. Közreadja Schweitzer Gábor, szerk.: Kajtár István,

PTE ÁJK, Pécs, 2011. 103-120. oldal)

Nacsa Mónika: Az alaptörvény fogalma a történeti alkotmány időszakában (Pázmány Law

Working Papers, Nr. 2012/11.)

Nagy Ernő: Magyarország közjoga. Államjog (Bp. 1897.)

Nagy Ernő: A magyar alkotmány és az 1896. VII. tcz. – A magyar alkotmány állandósága

(Jogtudományi Közlöny, 1896. 24. és 25. szám)

Nagy Ernő: Történeti alkotmány (In: Magyar jogi lexikon I. kötet, szerk.: Márkus Dezső.

Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. Bp. 1898.)

Nótári Tamás: „Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar

államot” (In: Állam és közösség. Válogatott közjogi tanulmányok Magyarország

Alaptörvénye tiszteletére, szerk.: Rixer Ádám. Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK, Bp.

28-39. oldal)

Obrusánszky Borbála: Az első szkíta-hun történeti alkotmány (Karpatia, 2010. 6. szám)

Pauler Gyula: Szent István és alkotmánya (Századok, 1879.)

Pásztori-Kupán István: Az ellenállási jog a magyar történelemben (Nagy Magyarország,

2009. 4. szám)

Pomogyi László: Alaptörvény (In: Magyar alkotmány- és jogtörténeti kéziszótár, 24-25.

oldal)

Radó-Rothfeld, Sámuel: Die ungarische Verfassung geschichtlich dargestellt (Puttkammer &

Mühlbrecht, Berlin, 1898.)

Salamon László: Az alkotmány két fajtája: a történeti és a kartális alkotmány

(www.jak.ppke.hu/tanszek/alkotm/letolt/azalk2.pdf)

Sarlós Márton: Az alkotmány és az „ezeréves alkotmány” (Jogtudományi Közlöny, 1949.)

Sári János: Az „izmusok” előtti magyar Alkotmány. Nagy Ernő: Magyarország közjoga

(államjog) (In: Tanulmányok Ádám Antal professzor emeritus születésének 80. évfordulójára,

szerk.: Chronowski Nóra és Petrétei József, PTE ÁJK, Pécs, 2010. 303-316. oldal)

Schvarcz Gyula: Magyarország alkotmányjogi átalakulása modern állammá I-II.

(Athenaeum, Philosophiai és államtudományi folyóirat, 1892. 1. és 2. szám)

Szalma József: A „sarkalatos” törvényekről a magyar jogfejlődésben (Jogtudományi

Közlöny, 2002. 9. szám)

Tasnádi Nagy András: Ezeréves magyar alkotmány (Bp. 1939.)

Temple Rezső: Szent István kora és az alkotmányosság (Törvényhozók Lapja, 1938.

augusztus 13.)

Tihanyi Lajos: Történelmi alkotmányunk és az új Magyarország (Budapesti Szemle, 512-

513. szám, 1919. augusztus-szeptember)

Tihanyi Lajos: A királyi intézmény és történelmi alkotmány újabb alakulása. Közjogi

tanulmány (Magyar Jogi Szemle, 1927. január)

Timon Ákos: Magyar alkotmány- és jogtörténet (5. kiadás, Bp. 1917.)

Toldy Ferenc (kiadta): A Magyar Birodalom alaptörvényei (Egyetemi Nyomda, Buda, 1861.,

második javított kiadás Pest, 1866. Ernich Gusztáv)

Várnai Sándor: A közös ügyek elmélete I-II. (Athenaeum, Philosophiai és államtudományi

folyóirat, 1898. 3. és 4. szám)

A történeti alkotmányról (1990-től)1

Ablonczy Bálint: Alkotmányjogászok országa. Horváth Attila (jogtörténész) a történeti

alkotmányról (interjú) (Heti Válasz, 2012. január 12.)

Balogh Sándor: A Szent Korona és a jogfolytonossága ma (In: Konferencia az alkotmányról

az Európai Unió kapujában szerk.: Fáy Árpád, Alkotmányossági Műhely és Fórum, Püski

Kiadó, Bp. 2002. 175-182. oldal)

Balogh Gábor – Szakács Árpád: Ősi alkotmányunk érvénye most is él? (Magyar Hírlap,

2010. augusztus 19.)

Boleratzky Lóránd: Államjogi reformok aktualitása (Valóság, 2010. 1. szám)

Buják Attila: Vérszerződés áprilisban. Alkotmányos tradíció (168 Óra, 2011. március 10.)

Cservák Csaba: Visszaállítható-e a történeti alkotmány? (Nagy Magyarország, 2009. 4. szám)

Csontos Miklós: Az új alkotmány előkészítése. A Szentkorona-tan tükrében (Magyar

Nemzet, 1996. január 15.)

Egresi Katalin: Szent Korona-tan és köztársasági eszme a magyar politikai gondolkodásban –

egy 1999-es törvényjavaslat jelentősége (LEVIATÁN, a Széchenyi István Egyetem Állam- és

Jogtudományi Intézetének Tudományos Közleményei, szerk.: Szigeti Péter, Tomus III. Győr,

2005. 23-46. oldal)

Faggyas Sándor: Alkotmányozási lázcsillapító. Konzervatív nemzet tiszteli a történeti jogokat

(Magyar Nemzet, 1994. szeptember 14.)

Fáy Árpád: Mi a történelmi alkotmány időszerű jelentősége? (Szent Korona, 2005. november-

december)

Fáy Árpád: A mindenkor jog a történelmi alkotmánynak kell, hogy megfeleljen. A jog

alkalmazott tudomány! Olvasói levél Zlinszky János: Alkotmány értékek és a politika c.

székfoglaló előadáshoz (Szent Korona, 2006. január)

Halász József: Történelmi Alkotmány. Szentkorona-tan (www.arkadirodalom.hu)

Halmai Gábor: A Szent Korona és a köztársasági alkotmány (Élet és Irodalom, 1999.

szeptember 3.)

Jókuthy Zoltán: A Szent Korona közjogi fogalom (Interjú Maczó Ágnessel) (Magyar

Demokrata, 1999. augusztus 19.)

Kikindai Zoltán: Új történelmi alkotmánytervezet (In: A Szent Korona-eszme időszerűsége,

szerk.: Tóth Zoltán, Szent István Társulat, Bp. 2004.)

Kiss Endre József: Protestáns szemmel a magyar történelmi alkotmányról (kézirat, 2008.)

Kocsis István: A Szent-korona tana és a magyar nemzet. Új alkotmány helyett

jogfolytonosság (Magyar Nemzet, 1996. február 16.)

Kocsis István: Nemzetstratégiánk és történelmi hagyományaink a XXI. század eleji magyar

nemzeti öntudat siralmas állapotáról és gyógyításáról (In: Magyar nemzetstratégia,

főszerkesztő: Varga Domokos György, második, javított kiadás, Magyar Konzervatív

Alapítvány – Püski Kiadó, Bp. 2008. 119-178. oldal)

Kocsis István: A jogfolytonosság helyreállításának kötelezettsége – múltunkban, jelenünkben,

jövőnkben (Turán, 2003. 2. szám)

Kulcsár Anna: Kráciák. Kukorelli István Magyarország történelmi alkotmányáról, az olcsó

állam blöffjéről és a kölcsönös félelmekről (augusztus 20-áról) (Magyar Nemzet, 2009.

augusztus 15.)

Lövétei István: Nagy szók. Történelmi alapjogok (HVG, 1996. június 1.)

Máthé Gábor: A Szentkorona-tan és az alkotmányfejlődés (Népszava, 1999. október 6.)

Orbán Éva: Alapkövetelmény a valódi alkotmányosság helyreállítása. Interjú Zétényi Zsolttal

(Kapu, 2010. 5. szám)

Paczolay Péter: A történelmi alkotmány és a konzervatív jogi gondolkodás (In: Magyar

konzervativizmus, hagyomány és jelenkor, szerk.: Tőkéczki László, Batthyány Lajos

Alapítvány – Barankovics István Alapítvány, Magyar Nemzeti Múzeum Nyomdája, 1994. 29-

36. oldal)

Pölöskei Ferenc: Alkotmányozás és alkotmány Magyarországon (Világosság, 1995. 1. szám)

Riba István: A vérszerződéstől a Szent Korona-tanig (HVG, 2011. április 2.)

Somodi István: Új magyar évezred – új magyar alkotmány (Századok Tanácsa, Trikolor

Kiadó, Bp. 1999. 350-353. oldal)

Somogyvári István: Magyarország történeti alkotmánya és a rendszerváltozást követő

alkotmánytervezetek – Melléklet: történeti alkotmány-szövegek (In: Magyarország politikai

évkönyve 2010-ről)

Tallós Emil: Alkotmányozás: A múltat végképp eltörölni. A történelmi állameszme és az

alkotmányozás (Magyar Demokrata, 1997. 20-31. szám)

Tóth Zoltán József: Megmaradásunk alkotmánya (Hun-Idea, Bp. 2007.)

Tóth Zoltán József: Az Aranybulla. Történelmi szempontok és aktualitások (Turán, 2011. 1.

szám)

T. V.: Liberális tákolmány helyett történeti alkotmányt! Interjú Zétényi Zsolttal (Barikád,

2010. március 4.)

Vincze János: Magyarország új Alkotmánytervezete (Betyárvilág, 2004. január)

Zétényi Zsolt: Jogfolytonosság és alkotmány (In: Konferencia az alkotmányról az Európai

Unió kapujában szerk.: Fáy Árpád, Alkotmányossági Műhely és Fórum, Püski Kiadó, Bp.

2002. 164-174. oldal)

Zétényi Zsolt: Alkotmány-helyreállító vagy forradalmár nép-e a magyar? – Ősi

alkotmányunk és államformánk kérdései – Jogfolytonosság és alkotmány (In: uő. Több fényt!

Tanulmányok, gondolatok, beszédek 1995-2006. Timp Kiadó, Bp. 2007. 310-330. oldal)

Zétényi Zsolt: Gyökeres alkotmányreformra van szükség! (In: Magyar nemzetstratégia.

főszerkesztő: Varga Domokos György, második, javított kiadás, Magyar Konzervatív

Alapítvány – Püski Kiadó, Bp. 2008. 195-214. oldal)

Zétényi Zsolt: Történeti alkotmányunk múltja és jövője (Nagy Magyarország, 2009. 4. szám)

Zétényi Zsolt: Magyar alkotmányossági kiskáté (Bp. 2011.)

Zétényi Zsolt: A magyar alkotmányosság kiskátéja. Alapvető kérdések és válaszok (Turán,

2011. 1. szám)

Zétényi Zsolt: Jogfolytonosság és alkotmány (In: Konferencia az alkotmányról az Európai

Unió kapujában, szerk.: Fáy Árpád, Alkotmányossági Műhely és Fórum, Püski Kiadó, Bp.

2002. 164-174. oldal)

Zétényi Zsolt: Magyarország és Európa anno 2003. (Nagy Világ, 2004. 10. szám)

Zlinszky János: Történelmi alkotmányunk I-II. (Magyar Szemle, 2002. 3-4. és 5-6. szám)

Zlinszky János: Történeti alkotmányunk fejlődése (In: Konferencia az alkotmányról az

Európai Unió kapujában szerk.: Fáy Árpád, Alkotmányossági Műhely és Fórum, Püski Kiadó,

Bp. 2002. 183-217. oldal)

Szentkorona-eszme, szentkorona-tan (a 16. századtól napjainkig)

A Szent Korona és a Szentkorona-tan bibliográfiája (Országgyűlési Könyvtár)

A Szentkorona-tan. A Magyarok III. Világkongresszusának és az MVSZ küldöttgyűlésének

dokumentumai I-II. 1992. augusztus 18. (Bp. 1992.)

A Szent Korona és a magyar alkotmány. Konferencia 2008. augusztus 18-19. (In: Fordulat. A

Magyarok Világkongresszusának kötetei IV., Bp. 2008. 445-604. oldal)

A kötetben megjelent előadásokból:

Molnárfi Tibor: A háromszintű jogrendszer

Tarr György: A Szent Korona a szellemi tulajdon

Varga Tibor: A társadalmi együttélés szentkoronai szabályainak érvényesülése

őstörténetünkben

Szöllősi József: A Szent Korona az alkotmányos rend alapja

Bene Gábor: Államjogi problémák és megoldásai

Bakos Batu: A Szent Korona társadalomszervező ereje

Tanka Endre: A Szent Korona és a földtulajdon

Halász József: A Szent Korona és a magyar alkotmány

Csihák György: Sacra Regni Hungarici Corona – Magyarország Szent Koronája – és a

közjogi rendezés kérdései ma

Á. D.: A Szent Korona nélkül nincs jogfolytonosság. Interjú vitéz Woth Imrével, a Magyar

Koronaőrök Egyesületének elnökével (Barikád, 2010. március 4.)

Babus Endre: M. Kir. Köztársaság. A Szent Korona rehabilitálása? (HVG, 1999. szeptember

18.)

Babus Endre: „A Szent Korona-tanra nem építhető köztársaság.” Interjú Horváth János

parlamenti korelnökkel (HVG, 2011. augusztus 25.)

Balogh Arthur: Az államélet fő jelenségei tekintettel a Magyar Szent Korona elméletére

(Politzer, Bp. 1904.)

Balogh Arthur: A magyar államjog alaptanai („A magyar állam főhatalma” című fejezet – Bp.

1901.)

Balogh Sándor: A Szent Korona és a jogfolytonossága ma (In: Konferencia az alkotmányról

az Európai Unió kapujában, szerk.: Fáy Árpád, Alkotmányossági Műhely és Fórum, Püski

Kiadó, Bp. 2002. 175-182. oldal)

Benda Kálmán: Még egyszer a szentkorona-eszméről (Magyar Nemzet, 1984. november 3.)

Bercsi János: A Szent Korona-eszme bűvöletében (A Magyarok Nemzeti Szövetségének

akciója) (Magyar Hírlap, 1991. március 19.)

Bertényi Iván: A Szent Korona államiságunk szimbóluma (Új Ember, 1989. december 24.,

karácsonyi melléklet)

Bódi Jenő: A parlament megkoronázásáról (házi dolgozat) (ANT 5212, Az emlékezés

politikája, 2000.)

Búza László: A magyar szent korona igényei a volt mellékországokra (Budapesti Szemle,

167. kötet, 477. szám, 1916.)

Concha Győző: Politika (Bp. 1895.)

Csehi Zoltán: Dole v. Carter – Szent Korona és Heidelberg, a nemzetközi magánjog mint

humanista tudomány (A Szent Korona szellem történetéhez) (In: Acta Facultatis Politico-

Juridicae Universitatis Scientiarum, Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae Tom.

XLI., ELTE ÁJK, Bp. 2004. 45-72. oldal)

Eckhart Ferenc: A Szentkorona-eszme története (MTA, Bp. 1941., ill. Attraktor Kiadó,

Máriabesnyő – Gödöllő, 2001.)

A könyvről:

Bertényi Iván: Vallotta vagy cáfolta-e Eckhart Ferenc a Szent Korona-eszmét? (In:

„Fons, skepsis, lex.” Ünnepi tanulmányok a 70 esztendős Makk Ferenc tiszteletére,

szerk.: Almási Tibor, Révész Éva és Szabados György. Szegedi Tudományegyetem,

Szeged, 2010. 27-42. oldal)

Deér József: Eckhart Ferenc: A Szentkorona-eszme történetéhez (Századok, 1942. 201-

206. oldal)

Egyed István: A Szentkorona-eszme története (Katolikus Szemle, 1941. 5. szám)

Kardos József: Az Eckhart (Ferenc)-vita és a Szentkorona-tan (Századok 1969. 5-6.

szám, Klny.)

Kardos József: Eckhart Ferenc és a szentkorona-eszme (Jogtudományi Szemle, 1986. 7.

szám)

Szekfű Gyula: A szentkorona-eszme (In: uő. Állam és nemzet. Tanulmányok a

nemzetiségi kérdésről. – Magyar Szemle Társaság, Bp. 1992. ill. Fónagy Zoltán

utószavával, Kisebbségkutatási Könyvek, Lucidus Kiadó, Bp. 2001. 304-311. oldal)

Tóth Zoltán József: Szemelvények a Szent Korona-tan 20. századi történetéből. Az

Eckhart-viták története (doktori disszertáció, kézirat, Miskolci Egyetem, 2005.)

Eckhart, Francis: The holy crown of Hungary (Soc. Of Hungarian Quarterly, Bp. 1941.)

Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet (különösen „A szentkorona-eszme” c.

rész – Osiris Kiadó, Bp. 2000. 98-103. oldal és 211-212. oldal)

Endrey Antal: A Szent Korona-eszme (Hunnia, 22. szám, 1991. augusztus 25.)

Eőry Karácsony: A Szent Korona Nemzetszövetség magyar külpolitikai koncepciója (készült

1993 augusztusában) (Hunnia, 94. szám, 1997. szeptember 25.)

Eőry Karácsony: A Szent Korona nemzetpolitika. Vitaanyag. Történelmi anyaországunk

csonkítatlan, szellemi birtokbavétele (Hunnia, 95. szám, 1997. október 25.)

Farkas János: Korona és közszellem (Élet és Irodalom, 2000. augusztus 18.)

Farmasi József: A Szentkorona-eszme. Egy hatalomfelfogás szerepe a magyar

történelemben, különös tekintettel a Horthy-korszak alkotmányozására és a rendszer jellegére

(Társadalom & Politika, 2006. 1. szám)

Fábián László: István és a Szent Korona. A magyar alkotmányosság eredete. Beszélgetés

Nemeskürty Istvánnal (Magyar Nemzet, 1993. augusztus 19.)

Ferdinandy Gejza: A Szent Korona (Budapesti Szemle, 169. kötet, 482. szám, 1917.)

Gellért Oszkár: A szent korona tan hazugságai (Bp. 1908.)

Gusztos Péter – Ónody Tamás: Leszámolás a szentkorona-tannal (Népszabadság, 2000.

július 13.)

Hajnik Imre: Magyarország az Árpád-királyoktól az ősiségnek megállapításáig és a hűbéri

Európa (Pest, 1867.)

Halász József: A globalizmust szolgáló Európai Unió alternatívája a Szent Korona

értékrenden alapuló természetes rendszer (Az EU Reformszerződés összehasonlítása a

gondoskodó Magyarországgal) (kézirat, Szeged, 2007. november, Szent Korona Szolgálat,

www.szksz.hu)

Hankó Ildikó: „Ahol a korona, ott van Magyarország.” A Szent Korona-tan jogszerűségét és

területi integritást jelent (Magyar Demokrata, 2004. október 21.)

Illés József (István): A Szent Korona (Jogtudományi Közlöny, 53. szám, 1916.)

Jókuthy Zoltán: A Szent Korona közjogi fogalom. (Interjú Maczó Ágnessel) (Magyar

Demokrata, 1999. augusztus 19.)

Kacsoh Dániel: „Ahol a Korona van, ott van Magyarország.” Interjú Zétényi Zsolttal

(Magyar Hírlap, 2008. augusztus 19.)

Kardos József: Korona és koronaeszme (História, 1979. 3. szám)

Kardos József: A király nélküli királyság a szent korona jegyében (In: A magyarországi

polgári államrendszerek, szerk.: Pölöskei Ferenc és Ránki György. Tankönyvkiadó, Bp. 1981.

438-457. oldal)

Kardos József: A szentkorona-eszme szerepe a XIX. század politikai – közjogi

gondolkodásában (In: A magyar politikai és jogi gondolkodás történetéből, XVIII-XIX.

század. Jogtörténeti Értekezések 12. szám, szerk.: Kovács Kálmán, ELTE ÁJK Magyar

Állam- és Jogtörténeti Tanszék, Bp. 1982. 49-60. oldal)

Kardos József: A szentkorona-tan története 1919-1944 (Akadémiai Kiadó, Bp. 1985.)

Kardos József: A szentistváni állameszme és a szentkorona-tan (In: Szent István és kora,

szerk.: Glatz Ferenc és Kardos József, MTA Történettudományi Intézet, Bp. 1988. 226-230.

oldal)

Kardos József: A Szent Korona jelentésváltozásai (Élet és Tudomány, 1988. 32. szám)

Kardos József: A Szent Korona és a szentkorona-eszme története (IKVA, Bp. 1992.)

Kardos József: A szentkorona-gondolat a XV. századi Magyarországon (In: Székely György

emlékkönyv, Akadémiai Kiadó, Bp. 1994.)

Josef Karpat: Die Idee der heiligen Krone Ungarus in neuer Beleuchtung (In: Corona regni.

Szerk.: M. Hellmann, 1943/44)

Kecskés János: Mire valók a nemzeti jelképek. A Szentkorona-tan aktuálpolitikai (félre)

értelmezése (Magyar Nemzet, 1999. október)

Kékesi Raymund: A Szentkorona-eszme a szakirodalom tükrében (Nagy Magyarország,

2009. 4. szám)

Kisbali László: Az üvegalmárium. Radnóti Sándor esztéta a koronáról (Magyar Narancs,

2001. október 25.)

Kiszely István: A titkok koronája (Magyar Demokrata, 2007. február 22.)

Kocsis István: A Szent Korona tana (Püski Kiadó, Bp. 1997.)

Kocsis István: A Szent Korona misztériuma (Püski Kiadó, Bp. 1997.)

Kocsis István: A Szent Korona misztériuma és tana – mai szemmel (Turán, 2000. 1. szám)

Kocsis István: A Szent Korona tana és misztériuma – mai szemmel, I-V. (Kárpátia, 2002. II.

évf. 8-9. és 2003. III. évf. 1-2. szám)

Koltai András: A Szent Korona eszme. Történelmi ismertetés (Hunnia, 29. szám, 1992.

március 25.)

Kontler László: Alapmítoszok és történeti reflexió – millenniumi számvetés (Holmi, 2001. 3.

szám)

Kosza Ivette: A Szentkorona-tan tekintélye (Collega, 2001. 5. szám)

Barabási Kun József: Széljegyzetek a szentkorona tanához (Budapesti Szemle, 1917. 172.

kötet, 490. szám)

Kukorelli István – Máthé Gábor: Közjogi értékeink a preambulumban (In: Preambulum az

alkotmányokban, szerk.: Lamm Vanda, Majtényi Balázs és Papp András László. Complex

Kiadó, Bp. 2011. 9-22. oldal)

Kulcsár Anna: Az állandó jelenlévő. Tóth Zoltán József a Szent Korona-tanról, az új

alkotmányról és a jogfolytonosság helyreállításáról (interjú) (Magyar Nemzet, 2010.

szeptember 18.)

Kulcsár Árpád: Őfelsége a Szent Korona. Újra népszerű a jobboldalon a Horthy államrend

jogforrása. Mindenki ereklyéje (Hetek, 2010. február 12.)

Lencsés Károly: A nemzeti biológiai megmaradás feltételei – avagy a tökéletesség titka. A

HM helyettes államtitkára szerint a Szent Korona szuverenitása a megoldás (Népszabadság,

2010. június 15.)

Lévai László: Corona Sacra Hungarica: a Szentkorona-eszme, a Regnum Marianum, a

magyarságtudat és az egyház (Testamentum Hungarorum 1. Corona Sacra, Gyöngyös 2003.)

Máthé Gábor: A Szentkorona-tan és az alkotmányfejlődés (Népszava, 1999. október 6.)

Máthé, Gábor: Die Bedeitung der Lehre von der Heiligen Stephanskrone für die ungarische

Verfassungsent-wicklung (In: Ungarn und Europa – Rückblick und Ausblick nach tausend

jahren, szerk.: Georg Brunner Südosteuropa, München, 2001. 49-58. oldal)

Máthé Gábor: A Szent Korona-eszme – Parafrázis (In: Eckhart Ferenc emlékkönyv, szerk.:

Mezey Barna, Gondolat Kiadó, Bp. 2004. 281-295. oldal)

Máthé Gábor: A Szent Korona-eszme az alkotmányfejlődésben (In: Jogi kultúrák,

processzusok, rituálék és szimbólumok, szerk.: Mezey Barna, Gondolat Kiadó, Bp. 2006.,

212-218. oldal)

Máthé Gábor: A Szent Korona az Alaptörvényben (Közszolgálat, 2011. 1. szám)

Mezey Barna: A korona-eszme európaisága. Eckhart Ferenc: A szentkorona-eszme története

(Jogtörténeti Szemle, 2003. 2. szám)

Michnai Attila: Tévhit-tan. Vita a Szent Koronáról, anno 1931 – Eckhart kontra Timon

(HVG, 1999. október 16.)

Molnár Kálmán: A szent korona jegyében (Dunántúl, 1931. febr. 1., illetőleg in: Molnár

Kálmán összegyűjtött kisebb tanulmányai és cikkei I., Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó

és Nyomda R.-T., Pécs, 1932.)

Molnár Kálmán: A Szent Korona-tan kifejlődése és mai jelentősége (Pécs, 1927.)

Molnárfi Tibor: Alkotmányozás a Szent Korona-tan (-elmélet) függvényében (kézirat, Bp.

1996. http://www.szentkoronalovagrend.hu/publikációk/5-alkotmányozás.html)

Nagy Endre – Rácz Lajos: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet (a „Szentkorona-tan”

című rész) (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp. 2007. 45-47. oldal)

Nagy Miklós: A Szent Korona eszméjének kifejlődése (Törvényhozók Lapja, 1938. augusztus

13.)

Nagy Miklós: A Szent Korona eszméje (Klny. a Szent István emlékkönyvből, Franklin, Bp.

1938.)

Nyulassy Ágnes: Néhány gondolat a Szentkorona-tanról (In: Benda Gyula Emlékkönyv, Bp.

1994.)

Pavlovics Ágota: Királyok és koronák (168 Óra, 2001. augusztus 16.)

Pecze Ferenc: Szemelvények a Szentkorona-tan visszhangjáról a külföldi szakirodalmi

forrásokban (In: A magyar Szent Korona és a Szentkorona-tan az ezredfordulón, szerk.: Tóth

Zoltán József, Szent István Társulat, Bp. 1999. 113-159. oldal)

Perecz László: Új magyar jobboldal (A Hunnia és a Szent Korona történelem- és

társadalomképe) (Világosság, 1991. 3. szám)

Pokol Béla: Alkotmányozás és a Szentkorona-eszme (Jogelméleti Szemle, 2011. 1. szám,

http://jesz.ajk.elte.hu/pokol43.html)

Puky Endre: A szent korona tana és a közigazgatási bíráskodás (Bp. 1941.)

Radnóti Sándor: Az üvegalmárium. Esettanulmány a magyar korona helyéről (Beszélő, 2001.

11. szám)

Radnóti Sándor: The Glass Cabinet. An essay about the place of the Hungarian crown (Acta

Historiae Artium, 43. szám 2002.)

Rácz Lajos: Rex és regnum. A magyar államelmélet főbb tendenciái a 10-16. században

(Rubicon, 1997. 8. szám)

Régheny Tamás: Anyagtalan fény. Beszélgetés Kocsis István drámaíróval a szakrális

királyságról (Magyar Hírlap, 2006. december 16.)

Rév István: A testetlen Szent Korona (Beszélő, 2002. 7-8. szám)

Riester Árpád: A magyar Szent Korona, mint első számú közjogi méltóság (Horváth Károly,

Pápa-Borosgyőr, 2005.)

Sarlós Márton: A szentkorona-tan kialakulásához (Jogtudományi Közlöny, 1959.)

Sarlós Márton: Az organikus és a szentkorona-államelmélet a magyar jogtörténetírásban

(Magyar Tudomány, 1960. 3. szám)

Sándor András: Ad Sacram Coronam (kézirat, 1996.)

Sári Katalin: „A Szent Korona – az állam jelképe.” Beszélgetés Kállay István

történészprofesszorral és Kardos József docenssel (Honismeret, 1994. 4. szám)

Seress Eszter: Mit jelent a Szent Korona? (Magyar Fórum, 1996. augusztus)

Szabó Miklós: Ugocsa coronat (Népszabadság, 1999. december 29.)

Somorjai Viktória: Újjáéledő Korona-eszmény. A tárgyba épített függetlenségi nyilatkozat –

Interjú Woth Imre aranyművessel, a Magyar Koronaőrök Egyesületének elnökével (Magyar

Demokrata, 2003. szeptember 25.)

Stubenvoll Zsolt: Kell-e a Szent Korona az Alkotmányba? (Hetek, 2010. november 26.)

Szarka Ágota: A Szent Korona a demokrácia szimbóluma. Varga Csaba szerint nemzeti

ereklyénkhez egy teljes identitásprogram kapcsolódik, amely ma is aktuális (Interjú a Károli

Gáspár Református Egyetem BTK professzorával) (Magyar Nemzet, 2007. augusztus 24.

Szekfű Gyula: A Szent Korona-eszme (Magyar Nemzet, 1991. március 30., ill. uő. Állam és

nemzet. Tanulmányok a nemzeti kérdésről, Bp. 1942. újabb kiadás: Lucidus Kiadó, Bp. 2001.

304-311. oldal)

Szekfű Gyula: A Szent korona-eszme (In: Szent István és az államalapítás, Bp. 1941.)

Szent Korona-tan az alkotmányban. 168 Óra online (168 Óra, 2010. augusztus 19.)

Szigeti Péter: A Magyar Köztársaság jogrendszerének állapota 1989-2006 („A köztársasági

eszme és a Szent Korona-tan: parlamenti viták 1990, 1995-1996, 1999” című rész –

Akadémiai Kiadó, Bp. 2008. 39-49. oldal)

Szilágyi Iván: A Szent Korona folytonossága. Interjú Kovács Ferenccel, az Igazságügyi

Minisztérium Közjogi Kodifikációs Főosztálya osztályvezetőjével (Magyar Demokrata, 1999.

november 18.)

Szontágh Vilmos: A Szent Korona tana és a kormányzói jogkör (Miskolc, 1937., ill. in:

Tanulmányok a Horthy-korszak államáról és jogáról, KJK, Bp. 1958.)

Timon Ákos: A Szent Korona elmélete (In: Politikai Magyarország I. kötet, Magyarország

története az Arany Bullától 1795-ig, főszerk.: Szász József, Anonymus Történelmi

Könyvkiadó Vállalat, Bp. 1912. 9-32. oldal, ill. Reprint, magánkiadás, Bp. 2000.)

Timon Ákos: A Szent Korona és a koronázás közjogi jelentősége (Budapest Hírlap

újságvállalata Bp. 1907., német nyelven is megjelent)

Timon Ákos: A Szent Korona elmélete és a koronázás (Bp. 1916., 1920. második bővített

kiadás)

Timon Kálmán: Timon Ákos és a Szent Korona elmélete (Jogtörténeti Szemle, 1992. 4.

szám)

Tomcsányi Móricz: Magyarország közjoga (Az állami főhatalom („A Szent Korona”) című

rész, 281-293. oldal)

Tóth Zoltán: „Történetírásunk mai állása” (A Szent Korona kérdéséhez) (Bp. 1993.)

Tóth Zoltán (szerk.): A magyar Szent Korona és a Szentkorona-tan az ezredfordulón

(tanulmányok) (Szent István Társulat, Bp. 1999.)

A kötetben megjelent tanulmányok:

Tóth Zoltán József: A Szent Korona és a Szentkorona-tan

Vass Csaba: Szent Korona és identitás

Zlinszky János: A Szentkorona-eszme és története

Tóth Zoltán József: A Szentkorona-tan és a természetjog (Polisz, 2002. február-

március)

Tóth Zoltán József (szerk. és a bevezetőt írta): A Szent Korona-eszme időszerűsége.

Tanulmányok (Szent István Társulat, Bp. 2004.)

A kötetben megjelent tanulmányok:

Szilágyi Katalin: A Szent Korona-tan és a korszerű jogi gondolkodás kapcsolata

Bittsánszky Ádám: A Szent Korona magánjogi személyisége Werbőczy

Tripartitumában

Kerényi Boglár: A Magyar Szent Korona és Szent Korona-tan az ezredfordulón

Dévényiné dr. Farkas Adrienn: A Szent Korona-eszme hatása a két világháború

közötti Magyarországon

Szabó Eszter: A Magyar Szent Korona és a Szent Korona-eszme közjogi jelentéseinek

alakulása

Dragon Pál: A Szent Korona-eszme időszerűsége

Deák Bertold: A Szent Korona-eszme időszerűsége

Kikindai Zoltán Iván: Új történelmi alkotmánytervezet

Pomeisl András József: „Szabad-e adót fizetni a császárnak?”

Kocsis István: Szempontok a Szent Korona-misztériuma és tana tanulmányozásához

Tóth Zoltán József: A Szent Korona-eszme a XX. században

Zétényi Zsolt: Magyarország Szent Koronája

Utószó: Csapó Endre: A Szent Korona emigrációja

Tóth Zoltán József: Magyar közjogi hagyományok és nemzeti öntudat a 19. század végétől

napjainkig. Adalékok a Szent Korona-eszme történetéhez (Szent István Társulat, Bp. 2007.)

Tóth Zoltán József: A Szent Korona-tanról ma. Ma? – Gondolatok az Országgyűlés

Alkotmány-előkészítő eseti bizottság „Magyarország alkotmányának szabályozási elvei”

tervezetéhez (In: Történelmi tradíciók és az új Alkotmány, 162-169. oldal)

Tóth Zoltán József: A Szent Korona jelentősége és időszerűsége. Alkotmányreform (In:

Magyar nemzetstratégia. főszerkesztő: Varga Domokos György, második, javított kiadás,

Magyar Konzervatív Alapítvány – Püski Kiadó, Bp. 2008. 179-194. oldal)

T. V.: A Szent Korona halhatatlan. A Szent Korona-tanon alapuló Alkotmány

szükségességéről (Barikád, 2010. március 4.)

T. V.: Jogászi szemmel a Szent-Korona-eszméről. Interjú Fiala László jogász, politológussal

(Barikád, 2010. szeptember 2.)

Vass Lajos: A Szent Korona és jogfolytonossága (Bp. 1929.)

Vass Lajos: Jogfolytonosság a törvényhozásban (Bp. 1926.)

V. Vesztergám Miklós: Az első lépcsőfok a Szent Korona-tanhoz (Bp. 2012.)

Vitányi Béla: A „Tripartitum” államjoga (Grill Károly Könyvkiadó Vállalat, Bp. 1907.)

Werbőczy István: Tripartitum. A dicsőséges magyar királyság szokásjogának hármaskönyve

(latin-magyar kétnyelvű kiadás, Bp. 1990.)

Zétényi Zsolt: A Szentkorona-eszme mai értelme (Püski Kiadó, Bp. 1997.)

Zétényi Zsolt: A Szentkorona-eszme tartalmáról, egyediségéről és jelentőségéről (Hunnia, 92.

szám, 1997. július 25.)

Zétényi Zsolt: A Szent Korona-eszme időszerűsége. – A Szent Korona-eszme a kétezredik

esztendőben. – Magyarország Szent Koronája és a Szent Korona-tan. – A Magyarok

Világszövetsége Elnökségének határozata a Szent Korona-tanról (In: uő. Több fényt!

Tanulmányok, gondolatok, beszédek 1995-2006. Timp Kiadó, Bp. 2007. 262-303. oldal)

Zétényi Zsolt: Magyarország Szent Koronája (Kairosz Kiadó, Bp. 2002.)

Zlinszky János: Die Krone als Symbol der Freiheit – Die Freiheit als Sinn des Rechts (In: Ius

unum, lex multiplex Liber Amicorum: Studia Z. Péteri dedicata, szerk.: H. Szilágyi István és

Paksy Máté, Szent István Társulat, Bp. 2005.)

Zlinszky János: A Szent Korona-tan és a nemzeti szuverenitás (Alkotmányunk történelmi

gyökerei) (In: Történelmi tradíciók és az új Alkotmány, 54-58. oldal)

Zlinszky János: A szentkorona-tan „mai érvényében” (Hitel, 2006. 1. szám)

Zsuppán András: István antennája. Politikai okkultizmus V. – Alternatív Szent Korona-

elméletek (Magyar Narancs, 2005. február 24.)

A rendi (nemesi) alkotmány előzményei (Aranybulla)2

II. Endre Aranybullája (Szigethy Gábor előszavával) („Gondolkodó magyarok” sorozat,

Magvető Könyvkiadó, Bp. 1987.)

Az Aranybulla (A hétszázötvenedik évfordulóján). Közzéteszi Érszegi Géza (In: Fejér megyei

történeti évkönyv 6. Székesfehérvár, 1972.)

Almási Tibor: A tizenharmadik század („Az 1222. évi Aranybulla” c. rész – Pannonia Kiadó,

Bp. 2000.)

Bónis György: Magyar alkotmány és jogtörténet. III. A rendiség kora (1222-1526)

(„Jogforrások: Az aranybulla „ c. rész – Kolozsvár, 1941. 5-11.)

Deér, Josef: Der Weg zur Goldenen Bulle Andreas' II. von 1222 (In: Schweizer Beiträge zur

allgemeinen Geschichte, 1952, 104-138. oldal)

Divéky Adorján: Az Aranybulla és a jeruzsálemi királyság alkotmánya (Századok, 1933. 1-3.

füzet)

Érszegi Géza: Az Aranybulla (A hétszázötvenedik évfordulóján) (In: Fejér megyei történeti

évkönyv 6. 1972. 5-13. oldal)

Érszegi Géza: Az Aranybulla szövegének létrejötte, hagyományozása és értelmezése (In: De

Bulla Aurea II regis Hungariae MCCXXII., szerk.: Lajos Besenyei és Géza Érszegi, Maurizio

Pedrazza Gorlero. Valdonega, Verona, 1999. 57-58. oldal)

Ferdinandy Gejza: Az Aranybulla (Bp. 1899.)

Fest Sándor: Párhuzam az angol és a magyar alkotmány között a XIII. században (Budapesti

Szemle, 261. kötet, 765. szám, 1941.)

Fest Sándor: Magna Carta – Aranybulla I-II. (Budapesti Szemle, 235. kötet, 682. és 683.

szám, 1934.)

Fest, Alexander: Bulle d’Or et Magna Carta (Nouvelle Revue de Hongrie, 1935. 33-39. oldal)

Gerics József: Az Aranybulla ellenállási záradékának értelmezése (In: Ünnepi tanulmányok

Sinkovics István 70. születésnapjára, szerk.: Bertényi Iván, Bp. 1998.)

Händel B.: Volt-e párhuzam az angol és a magyar alkotmányfejlődés között a középkorban?

(Századok, 1992. 123-128. oldal)

Hantos Elemér: The Magna Carta of the English and of the Hungarian Constitution (London,

1904.)

Karácsonyi János: Az Aranybulla keletkezése és első sorsa (Értekezések a történelmi

tudományok köréből XVIII. 7. Bp. 1899.)

R. Kiss István: III. Endre király 1298/99. évi törvénye (In: Fejérpataky-emlékkönyv, Bp.

1917.)

Rugonfalvi Kiss György: Az első magyar közjog (a „privilegium commune regni”)

(Századok, 1914. 291-302., 353-369. oldal)

Knauz Nándor: Aranybulla (Magyar Történelmi Tár X., Bp. 1861.)

Knauz Nándor: II. Endre szabadságlevelei (In: Értekezések a történeti tudományok

közeléből, Eggenberger, Pest, 1869.)

Kristó Gyula: Az 1222. évi Aranybulla (In: Magyarország története 1241-ig, 2. kötet,

főszerk.: Székely György, szerk.: Bartha Antal, Akadémiai Kiadó, Bp. 1984. 1320-1332.

oldal)

Kumorovitz L. Bernát: Fejér György „felfedezi” az Aranybulla „eredeti” példányát (Magyar

Könyvszemle, 1986. 1. szám)

Ladányi Gedeon: A Magyar Királyság alkotmánya az Árpádok alatt (Budapesti Szemle, Új

folyam, XV. kötet, 1869.)

Laszlovszky József: Magna Carta és Aranybulla (In: Angol-magyar kapcsolatok a

középkorban I. köt., szerk.: Bárány Attila, Laszlovszky József és Papp Zsuzsanna, Attraktor

Kft., Máriabesnyő, 2008. 203-221. oldal)

Négyessy Árpád: Magna Carta 1215 – Bulla Aurea 1222 (New Hungarian Quarterly, 1965.

134-145. oldal)

Petrovics István: Aranybulla (In: Korai magyar történeti lexikon, 55-56. oldal)

Schiller Bódog: Az aranybulla (In: Politikai Magyarország I., Magyarország története az

aranybullától 1795-ig, főszerk.: Szász József, Anonymus, Bp. 1912.)

Szántó Sámuel: Az aranybulla keletkezése összehasonlítva az angol magna chartával (Erdélyi

Múzeum, 1881.)

Torma Károly: Adalékok az esztergomi Aranybulla-másolat provenientiájához (Századok,

1885. 349-352. oldal)

Tóth Zoltán József: Az Aranybulla (Kétnyelvűség, VI. évf. 4. szám (1999), Gödöllői

Agrártudományi Egyetem – SZIE)

Vitek Gábor: A De Bulla Aurea – A 790 esztendős Aranybulla (Közszolgálat, 2012. 1. szám)

Zsoldos Attila: II. András Aranybullája (Történelmi Szemle, 2011. 1. szám)

A rendi (nemesi) alkotmány (a 15. századtól 1848-ig)

A rendi alkotmány. Erdély rendi alkotmánya (In: A magyar jogtörténet forrásai, 349-353.

oldal)

Andrássy Gyula: Anglia és Magyarország alkotmányos fejlődése (Budapesti Szemle, 1927.)

Bartal György: Commentariorum ad historiam status iurisque publici Hungariae aevi medii

libri XV. (Pozsony, 1847.)

Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban (különösen „A rendi

„ország” alkotmánya” című rész – Osiris Kiadó, Bp. 2003. 358-385. oldal)

Bónis György: Szabadság és alkotmány Rákóczi Emlékirataiban (Puszták Népe, 1948. 155-

164. oldal)

Csekey István: Werbőczy és a magyar alkotmányjog (In: Werbőczy István, Kolozsvár, 1942.)

Degré Alajos: Zala megye 1791. évi alkotmánytervezete (In: Válogatott jogtörténeti

tanulmányok, szerk.: Mezey Barna, Osiris Kiadó, Bp. 2004. 70-83. oldal)

Degré Alajos: Magyar alkotmány- és jogtörténet („Az alkotmány fejlődése” c. fejezet – 66-

72. és 196-212. oldal)

Eckhart Ferenc: A magyar alkotmány és jogtörténet (különösen a „II. Középkor (1000-1526)

1. Az alkotmány fejlődése” és a „III. Újkor (1526-1847) 1. Az alkotmányfejlődés” című

részek – szerk.: Mezey Barna, Osiris Kiadó, Bp. 2000. 25-43. és 161-165. oldal)

Eckhart, Ferenc: Les constitutions Hongroise et Polonaise au moyen age (Lwow, 1934.)

Ereky István: Tezner elmélete a rendi alkotmányokról I-II. (Budapesti Szemle, 170. kötet,

484. és 485. szám, 1917.)

Ferdinandy Gejza: A rendi elemek a magyar alkotmányban (Székfoglaló értekezés, MTA,

Bp. 1907.)

Hajnik Imre: Magyarország az Árpád-házi királyoktól az ősiség megállapításáig és a hűbéri

Európa (Bp. 1867.)

Grünwald Béla: A régi Magyarország 1711-1825 („A rendi alkotmány hatása” című fejezet –

Osiris Kiadó, Bp. 2001. 18-32. oldal)

Hajnik Imre: A magyar alkotmány és jog az Árpádok alatt (Heckenast, Pest, 1872.)

Károlyi Árpád: A magyar alkotmány felfüggesztése 1673-ban (Akadémiai Értesítő, IX/3. Bp.

1883.)

Ladányi Gedeon: A magyar királyság alkotmánytörténete a szatmári békekötésig I-II.

(Debrecen, 1871.)

Ladányi Gedeon: Modern alkotmányos intézmények a középkori államokban (1873.)

Lakits György Zsigmond: Staatscrecht von Ungarn (kézirat, 1812. Magyar Országos

Levéltár)

A könyvről:

Poór János: Király és rendiség Lakits György Zsigmond magyar államjogában

(Levéltári Közlemények, 2000. 1-2. szám)

Mályusz Elemér: A magyar köznemesség kialakulása (Századok, 1942. 272-304. és 407-434.

oldal)

Mályusz Elemér: A magyar társadalom a Hunyadiak korában (A hűbériség és a rendiség

problémája) (In: Mátyás-király emlékkönyv I. kötet, Bp. 1940. 309-419. oldal)

Schvarcz Gyula: A király tanácsosainak felelőssége Arragóniában és Magyarországon

(1889.)

Werbőczy István: Tripartitum. A dicsőséges magyar királyság szokásjogának hármas könyve

(Latin-magyar kétnyelvű kiadás, Téka Könyvkiadó, Bp. 1990.)3

Zsindely István: A magyar alkotmány és jog az Anjouk és Zsigmond alatt (Sárospatak, 1899.)

A rendi alkotmány reformja (tervezetek)

1790-es évek4

Ballagi Géza: A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig (Franklin, Bp. 1888.)

Balogh Péter alkotmánytervezete (In: Marczali Henrik az 1790/1-diki Országgyűlés I. kötet,

89. és köv. oldal)

Benda Kálmán (szerk., összeáll.): A magyar jakobinusok iratai I-II. (Bp. 1957.)

Bónis György: Hajnóczy József (Akadémiai Kiadó, Bp. 1954.)

Csizmadia Andor: A magyar jakobinusok alkotmánytervezetei (Állam és Igazgatás, 1959. 5.

szám)

Hajnóczy József közjogi-politikai munkái. Sajtó alá rendezte: Csizmadia Ervin (Akadémiai

Kiadó, Bp. 1958.)

Horváth Attila: Alkotmányjogi javaslatok és reformok, 1790-1949 (In: Alkotmányozás

Magyarországon és máshol. Politikatudományi és alkotmányjogi megközelítések, szerk.:

Jakab András és Körösényi András, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont

Politikatudományi Intézet – Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2012. 92-109. oldal)

Marczali Henrik: Alkotmánytervezetek 1790-ben (Budapesti Szemle, 1906.)

Marczali Henrik: Berzeviczy Gergely magyar alkotmánytervezete Napoleonnak ajánlva I-II.

(Budapesti Szemle, 231. kötet, 671. és 672. szám, 1933.)

Martinovics Ignác alkotmányterve (In: A magyar jakobinusok iratai I-III. Sajtó alá rendezte

Benda Kálmán. Magyarország újabb kori történetének forrásai, Bp. 1952-1957, 896-921.

oldal)

Méltatása:

Csizmadia Andor: A magyar jakobinusok alkotmánytervezetei (Állam és Igazgatás,

1959. 5. szám)

Pajkossy Gábor: Törekvések a rendi alkotmány korszerűsítésére az 1790-es évek első felében

(In: Tanulmányok H. Balázs Éva 70. születésnapjára, szerk.: Pajkossy Gábor, Poór János és

Ring Éva, Bp. 1985. 163-176. oldal)

Poór János: Hajnóczy József. Az abszolutizmus és a rendiség kritikusa (Rubicon, 1998. 3.

szám)

Poór János: Szintemelés és alkotmányosság a 18-19. század fordulóján (In: A felvilágosodás

jegyében. Tanulmányok H. Balázs Éva 70. születésnapjára, szerk.: Klaniczay Gábor, Poór

János és Ring Éva, ELTE, Bp. 1985.)

Pruzsinszky Sándor: Természetjog és politika a XVIII. századi Magyarországon. Batthyány

Alajostól Martinovicsig (Napvilág Kiadó, Bp. 2001.)

Reformkor

ifj. Paksi Ferenc: A polgári alkotmányosság alapelvei Kossuth Lajos forradalom előtti

munkásságában (Új Honvédségi Szemle, 2000. 7. és 2002. 8. szám)

Péter, László: Lajos Kossuth and the conversion of the Hungarian Constitution (In: Magyar

évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. szerk.: Ormos Mária, Osiris

Kiadó, Bp. 2003. 140-149. oldal)

Ruszoly József: Alkotmány és képviselet. Kossuth Lajos a közjogi reformokról (1841-1843)

(In: uő. Alkotmány és hagyomány. Újabb jog- és alkotmánytörténeti tanulmányok. JATE

Press, Szeged, 1997. 7-23. oldal)

Szabad György: Nézetek Magyarország és Erdély államjogi viszonyának rendezéséről a

polgári átalakulás korában (In: Tanulmányok Erdély történetéről, szerk.: Rácz István,

Debrecen, 1988.)

Tóth László: Kossuth alkotmányjogi nézetei az önkormányzatokról (Comitatus, 1996. II. és

III. szám)

Erdély alkotmánya

A rendi alkotmány. Erdély rendi alkotmánya (In: A magyar jogtörténet forrásai, 349-353.

oldal)

Bedeus József: Erdély nagyfejedelemség alkotmánya a történetek, országos törvények és a

fennálló országjog szempontjából felfogva és előadva (ford. Ákosi Makoldy Sámuel,

Kolozsvár, 1846.)

Eckhart Ferenc: Erdély alkotmánya (Magyar Szemle, 1934. 206-214. oldal)

Eckhart Ferenc: Erdély alkotmánya (In: Erdély, szerk. felel: Deér József, Magyar Történelmi

Társulat, 1940. 89-95. oldal)

Echkhart Ferenc: La costituzione della Transilvania (Athenaeum, Bp. 1941. különlenyomat a

Transilvania című munkából)

Eckhart Ferenc: Die Verfassung Siebenbürgens (Athenaeum, Bp. 1941.)

Erdély rendi alkotmánya (In: A magyar jogtörténet forrásai, 353-359. oldal)

J. E.: Alkotmány (erdélyi) (In: Egyetemes magyar encyclopaedia, II. kötet, szerk.: Török

János, Pest, 1860. 805-817. oldal)

Szilágyi Sándor: Az erdélyi alkotmány megalakulása a separatio kezdetén (Századok, 1876.

36-48. oldal)

A polgári alkotmány (1848-1949)

Degré Alajos: Magyar alkotmány- és jogtörténet („Az alkotmány fejlődése” c. rész – 293-

312. oldal)

1848/49 alkotmánya

(az áprilisi törvények)

1847/8-ik évi Országgyűlési törvényczikkek (Pozsonyban az országgyűlési iratok kiadó-

hivatalában – Pesten, Landerer és Heckenastnál MDCCCXLVIII. – Reprint: ÁKV –

Maecenas Kiadó, Bp. 1988.)

A polgári alkotmány (Az 1848. áprilisi törvénycikkek (In: A magyar jogtörténet forrásai, 359-

368. oldal)

Áprilisi törvények (In: Pomogyi László: Magyar alkotmány- és jogtörténeti kéziszótár, 60.

oldal)

Bónis György: Der Übergang von der ständischen Repräsentation zur Volksvertäntung in

Ungarn (In: Der moderne Parlamentarizmus und seine Grundlage in der ständischen

Reprezentation. szerk. v. Karl Bosl, Berlin, 1977. 265-278. oldal)

Bölöny György: Történelmi alkotmányunk és a 48-as fejlődés (Magyar Közigazgatás

Könyvtára, 14. szám, Bp. 1941.)

Csillag Gyula: A régi magyar alkotmány és az 1848-ki és 1867-ki évek közjogi alkotásai

(Pest, 1871.)

Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet (Az 1848-as alkotmány című rész – Osiris

Kiadó, Bp. 2000. 346-353. oldal)

Faggyas Sándor: Szabadság és polgári egyenállás. Fejezetek Magyarország alkotmányos

történetéből 3. (Hitel, 1990. 17. szám)

Gergely András: Az 1848-as magyar polgári államszervezet (In: A magyarországi polgári

államszervezet, 50-80. oldal)

Hermann Róbert: Alkotmányozás 1848-1849-ben (Magyar Napló, 2012. március)

Károlyi Árpád: Az 1848-diki pozsonyi törvénycikkek az udvar előtt (Magyar Történelmi

Társulat, Bp. 1936.)

Kemenczy Gábor: Vissza az ősi alkotmányhoz (a „Hogyan torzult el az ősi magyar

alkotmány 1848-ban” című fejezet – Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp. 1936. 11-26.

oldal)

Képes György: Az 1848-as forradalom törvényalkotása és a magyar parlamentarizmus

(Jogtudományi Közlöny, 1998. 4. szám)

Képes György: Amerikai hatások Kossuth, valamint az 1848-49. évi forradalom és

szabadságharc alkotmányjogi gondolkodásában (Jogtudományi Közlöny, 1999. 4. szám)

Kolonits Ferenc: Harmincegy sorsfordító törvénycikk. – Faggyas Sándor: 1848. április 11.:

kezdet vagy vég? (Magyar Hírlap, 2010. április 9.)

Mezey Barna: Alkotmányos vagy parlamentáris monarchia? (In: Schmidt Péter ünnepi kötet,

162-170. oldal)

Rácz Attila: Korabeli alkotmányozás és az 1848. évi magyar közjogi törvényhozás (Állam- és

Jogtudomány, 1991. 3-4. szám)

Récsi Emil: Magyarország közjoga a mint 1848-ig s 1848-ban fennállott (Buda-Pest, 1861.)

Révész T. Mihály – Stipta István – Völgyessy Levente: A polgári átalakulás Magyarországon

– Az alkotmányos monarchia (1848 alkotmánya) (In: Magyar alkotmánytörténet, 235-252.

oldal)

Ruszoly József: Kossuth és a magyar alkotmányfejlődés (Magyar Tudomány, 1994. 9. szám)

Ruszoly József: „Egy új alkotmányt Magyarországnak.” Az 1848: III. tc. létrejötte (In: uő.

Alkotmány és hagyomány. Újabb jog- és alkotmánytörténeti tanulmányok. JATE Press,

Szeged, 1997. 7-25. oldal)

Schwarcz Gyula: Tanulmány a magyar államjogi irodalom újabb termékeiről

(„Megszüntették-e a rendiséget az 1848-as törvények?” című rész – Magyar Igazságügy,

1887. 27-28. kötet, 255-261. oldal)

Sebestény Sándor: Alkotmányos válaszúton 1848-ban (Jel, 2007. április)

Stipta István: A vármegyék alkotmánybiztosító szerepköre (Győri Tanulmányok, 20. szám,

1998.)

Szabad György: A polgári átalakulás megalapozása 1848-49-ben (In: A negyvennyolcas

forradalom kérdései, Akadémiai Kiadó, Bp. 1976. 49-64. oldal)

Szabad György: Batthyány és Magyarország alkotmányos önkormányzatának kérdése 1848

tavaszán (Századok, 1982. 6. szám)

Táncsics Mihály: Új alkotmány-javaslat Március 15-kének évnapi emlékéről (Debreczen,

1849.)

Tillmann Béla: Az 1848: XX. törvénycikk (Esztergom, 1904.)

Varga Zoltán: Az államforma és a kormányforma kérdése a debreceni trónfosztás után

(Századok, 1949.)

Kossuth Lajos alkotmánytervei a szabadságharc után

Kossuth Lajos alkotmányterve (Javaslat Magyar Ország jövő politicai szervezetét illetőleg –

tekintettel a nemzetiségi kérdés megoldására – A történeti bevezetőt írta: Gerő András.

Budapest Főváros Levéltára, Bp. 1994.)

Kosáry Dominique (Domokos): Le projet de Kossuth de 1851 concernant la question des

nationalités (Revue d’Histoire Comparée, 1943. 3-4. szám)

Pajkossy Gábor: Az 1862. évi Duna-konföderációs tervezet dokumentumai (Századok, 2002.

4. szám)

Egyed Ákos: A nemzetiségi kérdés Kossuth Lajos alkotmányterveiben (Szabadság, 1994.

március 14.)

Spira György: Kossuth és alkotmányterve (Csokonai Kiadó Vállalat, Debrecen, 1989.)

Stipta István: Kossuth Lajos 1859-es alkotmánykoncepciója (Jogtudományi Közlöny, 1995.

1. szám)

Szabó István: Kossuth Lajos szabadságharc utáni alkotmánytervezetei (In: Európai

Magyarságot! Kossuth Lajos és a modern állam koncepciója című országos jogtörténeti

konferencia tanulmányai, szerk.: Balogh Judit, Debreceni Egyetem ÁJK, Debrecen, 2004.

133-154. oldal)

Tóth László: Kossuth kütahyai alkotmánytervének 1860. évi győri kiadása (Arrabona, 1995.)

A neoabszolutizmus kora – birodalmi (oktrojált) alkotmányok (1849-1861)

Az oktrojált alkotmány – alkotmányos kísérletek (az ún. Októberi diploma, ill. az ún. Februári

pátens) (In: A magyar jogtörténet forrásai, 368-388. oldal)

Az Októberi Diploma magyar nyelvű, hiteles szövegét közli Kónyi Manó: Deák Ferenc

beszédei II. kötet, 273-275. oldal)

Az ausztriai császárság engedményezett (octroyirte) birodalmi alkotmánya (Pest, 1849.)

Beller, Steven: A ferencjózsefi abszolutizmus (Café Babel, 1998.)

Bernatzik, Edmund: Die österreichischen Verfassungsgesetze (Wien, 1911.)

Berzeviczy Albert: Az Októberi Diploma előzményei (Budapesti Szemle, 209. kötet, 606.

szám, 1928.)

Berzeviczy Albert: A februári pátens keletkezése (Budapesti Szemle, 217. kötet, 629. szám,

1930.)

Berzeviczy Albert: A Schmerling-provisoriumot megelőző utolsó alkotmányos küzdelmek

(Budapesti Szemle, 225. kötet, 653. szám, 1932.)

Berzeviczy Albert: Az abszolutizmus kora Magyarországon 1849-1865. I-IV. (Budapest,

1922-1937.)

Brauneder, Wilhelm: Osztrák alkotmánytörténet napjainkig (A „IV. időszak: Korai

alkotmányosság, 1848-1951”, illetőleg az „V. időszak: Monarchikus egységes állam, 1852-

1867” című részek – „Institutiones Juris”, Janus Pannonius Tudományegyetem ÁJK, Pécs,

1994. 133-192. oldal)

Die Entwicklung der Verfassung Österreichs (Graz – Wien, 1963)

A kötetben megjelent tanulmányokból:

Walter, Friedrich: Österreichische Verfassung sentwicklung 1848-1959

Tzöbl, Josef: Das Oktober-Diplom und das Februarpatent

Fellner, F.: Das „Februarpatent” von 1861 (Mitteilungen des Instituts für Österreichische.

Geschichtsforschung. LXIII. kötet, 3-4. füzet, Graz – Köln, 1955.)

Fischhof, Adolf: Zur Lösung der ungarischen Fragen. Ein staatrechtlicher Vorschlag (Wien,

1861., a magyar fordítását lásd Fenyő István: Adolf Fischhof és a Habsburg Monarchia, Bp.

Argumentum Kiadó, 2002. 95-111. oldal)

Kiss Ernő: Szemere Bertalan és az októberi diploma (Magyar Figyelő, 1912.)

Kovács Endre: Ausztria útja az 1867-es kiegyezéshez (Akadémiai Kiadó, Bp. 1968.)

Lukács Lajos: Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak 1849-1867 (Bp. 1955.)

Malfer, Stefan: Das Oktoberdiplom – ein Schritt zum Rechtsstaat (In: Die

Habsburgermonarchie auf dem Wege zum Rechtsstaat? Szerk: Gábor Máthé és Werner Ogris,

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp. – Wien, 2010. 95-120. oldal)

Olmützi alkotmány, Októberi Diploma, Februári Pátens, Szilveszteri Pátens (In: Pomogyi

László: Magyar alkotmány- és jogtörténeti kéziszótár 286., 848-849., 1037. oldal)

Redlich, Josef: Das Österreichische Staats- und Reichsproblem, I-II. kötet (Leipzig, 1920-

1926.)

Récsi Emil: Az ausztriai birodalom közönséges és koronaországok különös alkotmányjogának

alaprajza. Vezérfonalul hallgatók számára (Pest, 1851.)

Révész T. Mihály: A felemás polgárosodás – a neoabszolutizmus évei (1849-1867) (In:

Magyar alkotmánytörténet, 253-259. oldal)

Sashegyi Oszkár: A neoabszolutizmus rendszere 1849-1867 (In: Magyar polgári

államrendszerek, 81-139. oldal)

Sashegyi Oszkár: Magyarország beolvasztása az ausztriai császárságba. Iratok az olmützi

alkotmány előtörténetéhez (Levéltári Közlemények, 1. szám, Bp. 1968.)

Somogyi Éva: A birodalmi centralizációtól a dualizmusig (Akadémiai Kiadó, Bp. 1976.)

Somogyi Éva: Abszolutizmus és kiegyezés (Akadémiai Kiadó, Bp. 1981.)

Szabad György: Önkényuralmi kísérlet Magyarország beolvasztására az osztrák császárságba

(In: Magyarország története 1848-1990. I. kötet, főszerk.: Kovács Endre, szerk.: Katus László,

második javított kiadás, Akadémiai Kiadó, Bp. 1987. 437-476. oldal)

Szita János: A magyar közigazgatás területi rendezése a Bach-korszakban és az 1849. március

4-i osztrák alkotmány (In: Jogtörténeti Tanulmányok V. KJK, Bp. 1983.)

A dualista állam alkotmánya (1867-1918)

Apponyi, Albert: Die rechtliche Natur der Beziehungen zwischen Österreich und Ungarn

(Wien – Leipzig, 1911.)

Balogh Arthúr: A dualismus fejlődése I-II. (Budapesti Szemle, 173. kötet, 493. és 494. szám,

1918.)

Balogh Arthúr: Dualizmus és beavatkozás (Magyar Figyelő, 1918. 1. szám)

Beksics Gusztáv: A dualismus. Története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink

(Athenaeum, Bp. 1892)

Brauneder, Wilhelm: Osztrák alkotmánytörténet napjainkig (a „Kapcsolat Magyarországgal”

című fejezet – „Institutiones Juris”, Janus Pannonius Tudományegyetem ÁJK, Pécs, 1994.

228-234. oldal)

Csillag Gyula: A régi magyar alkotmány és az 1848-ki és 1867-ki évek közjogi alkotásai

(Pest, 1871.)

Egyed István: A közigazgatás, mint alkotmánybiztosíték (Jogtudományi Közlöny, 1914. 4.

szám)

Eötvös Károly: Harcz az alkotmányért (Bp. 1909.)

Ferdinandy Gejza: Az ország függetlensége I-II. (Athenaeum, Philosophiai és

államtudományi folyóirat, 1898. 1. és 2. szám)

Ferdinandy Gejza: A felelősség elve a magyar alkotmányban. Közjogi tanulmány

(különlenyomat az „Atheneaum” c. folyóirat 1895. évi évfolyamából – Hornyánszky Viktor

Könyvnyomdája, Bp. 1895.)

Galántai József: A dualista államrendszer kialakításának egyes kérdései (In: A

magyarországi polgári államrendszerek, 140-161. oldal)

Iszlamov, Tofik M.: Az 1907. évi osztrák-magyar kiegyezés megkötése (Századok, 1967. 3-

34. oldal)

Lentze, H.: A dualizmus rendi alapjaihoz (In: A dualizmus korának állam- és jogtörténeti

kérdései. Jogtörténeti tanulmányok II., KJK, Bp. 1968.)

Lustkandl, Wenzel: Das Ungarisch-Österreichische Staatsrecht. Zur Lösung der

Verfassungsfrage (Braumüller, Wien, 1863.)

Vita:

Deák Ferenc: Adalék a magyar közjoghoz. Észrevételek Lustkand Venczel ily című

munkájára: „Ungarisch-Österreichische Staatsrecht”. A magyar közjog történelmének

szempontjából (Pest, 1865. – Reprint: KJK, Bp. 1987., Kovács Ferenc utószavával, ill.

in: uő. Válogatott politikai írások és beszédek, II. kötet 1850-1873. Osiris Kiadó, Bp.

2001. 128-301. oldal)

Máthé Gábor – Mezey Barna – Révész T. Mihály: A dualista állam alkotmánya (In: Magyar

alkotmánytörténet, 260-280. oldal)

Meliórisz Béla: A magyar alkotmány biztosítékai (államtudományi tudori értekezés)

(Eggenberger-féle könyvkereskedés, Bp. 1898.)

Nagy Ernő: Magyarország közjoga. Államjog (Eggenberger, Bp. 1887.)

Nedeczky István: Deák. A képviseleti alkotmány megalapítása (Bp. 1876.)

Offerman, Alfred von: Das Verhältnis Ungarns zu Österreich (Wien – Leipzig, 1902.)

Pecze Ferenc: A politikai szabadságjogok kodifikálása és érvényesülése 1848-1918 (In: A

magyarországi polgári államrendszerek, 223-274. oldal)

Péter László: Ország és királya a hatvanhetes kiegyezésben (In: uő. Az Elbától Keletre.

Tanulmányok a magyar és kelet-európai történelemből – Gondolat Kiadó, Bp. 1991. 219-263.

oldal)

Polner Ödön: A végrehajtó hatalom a magyar alkotmányban (Jogi Szemle, 1893.)

Polner Ödön: Az új idők közjogi követelménye és a régi alkotmányunk (Magyar Jogi Szemle,

1920. 2. szám)

[Karl Renner] R. Springer: Grundlagen und Entwicklungsziele der Österreichisch-

Ungarischen Monarchie (Wien – Leipzig, 1906.)

Réz Mihály: Magyarország és Ausztria közjogi viszonya (Pallas, Bp. 1910.)

Schwarcz Gyula: Államintézményeink és a kor igényei („A rendszeres alaptörvény” című

rész – Aigner Lajos, Bp. 1879. 492-497. oldal)

Steinacker, Harold: Austro-Hungarica. Ausgewählte Aufsätze und Vorträge zur Geschichte

Ungarns und der österreichisch-ungarischen Monarchie (München, 1963.)

Alkotmányossági kérdések a Népköztársaságban (1918)

Benárd Emil: A Magyar Népköztársaság Alkotmánya (Jogállam, 1919. 1-2. füzet)

Csizmadia Andor: A magyarországi polgári demokratikus forradalom államszervezete (In:

Magyarországi polgári államrendszerek, 304-333. oldal)

Edvi Illés Károly: Sajtószabadság (Jogtudományi Közlöny, 1919. 1. szám)

Edvi Illés Károly: A népköztársasági államforma védelméről (Jogállam, 1919. 3-4. szám)

Gyönyör József: Az első köztársaság ideiglenes alkotmánya (In: Új Mindenes Gyűjtemény 8.

kötet, 1989. 49-82. oldal)

Kovács Kálmán: Államjogi változások a Magyar Népköztársaság idején (Jogtudományi

Közlöny, 1969. 2-9. szám)

Révész T. Mihály: Az első polgári demokratikus kísérlet (1918 köztársasága) (In: Magyar

alkotmánytörténet, 296-299. oldal)

Schönwald Pál: A magyarországi 1918-1919-es polgári demokratikus forradalom állam- és

jogtörténeti kérdései (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1969., ill. Jogtudományi

Közlöny, 1970. 11. szám)

Alkotmány(osság) a Horthy-korszakban – jogfolytonosság és közjogi provizórium

(1920-1944/45)

Alkotmányjogi értekezlet jegyzőkönyve (Bp. 1922.)

Boros Zsuzsanna – Szabó Dániel: Parlamentarizmus Magyarországon (1867-1944) („A

parlamentáris rendszer alkotmányos tényezői” című rész – Korona Kiadó, Bp. 1999. 282-294.

oldal)

Bölöny György: A magyar közjog időszerű kérdései (Bp. 1941.)

Csekey, István: La Constitution de la Hongrie (In: Extrait du tome II de Dareste – Delpech –

Laferrière: Les Constitutions modernes. Párizs, 1929.)

Csekey István: A magyar alkotmány és külföld (Budapesti Szemle, 220. kötet, 638. szám,

1931.)

Csekey István: A tekintélyállam és a magyar alkotmány. Der autoritäre Staat und die

ungarische Verfassung (Jog, 1936. június)

Csekey István: Magyarország alkotmánya (Renaissance Könyvkiadó, Bp. 1943., illetőleg

Hunnia, 79., 80., 84., 86. és 88. szám 1996/1997.)

Egyed István: Die heutige staatsrechtliche Einrichtungen Ungarns (Ungarische Jahrbücher,

1924.)

Egyed István: Mai közjogi berendezkedéseink (Bp. 1926.)

Egyed István: Das staatsrechtliche Provisorium Ungarns (Ostrecht, 1926.)

Egyed István: Reformra szorul-e a magyar alkotmány? (Katolikus Szemle, 1935. 2. szám)

Egyed István: Az új államrendszerek és a magyar alkotmány (Magyar Jogászegyleti

Értekezések, 1935.)

Egyed István: Az új államrendszerek és az alkotmány (Korunk Szava, 1936. 5. szám)

Egyed István: Alkotmányjogi reformok (Magyar Jogi Szemle, 1937. március, 3. szám)

Egyed István: A modern rendiség és a magyar alkotmány (ÚJ KOR, 1936. május 15.)

Egyed István: The modern corporative system and the hungarian Constitution (The Hungarian

Quarterly, 1936.)

Egyed István: Totális közjog és magyar alkotmány (Magyar Szemle, 1939. július)

Egyed István: A mi alkotmányunk (Bp. 1943.)

Egyed István: Alkotmány és közigazgatás (Franklin Kiadó, Bp. 1943.)

Farmiasi József: A szentkorona-eszme. Egy hatalomfelfogás szerepe a magyar történelemben

különös tekintettel a Horthy-korszak „alkotmányozására” és a rendszer jellegére (Társadalom

& Politika, 2006. 1. szám)

Ferdinándy László: Az országgyűlés reformánya és az ideiglenes alkotmány (Magyar

Kultúra, 1925. 232-241. oldal)

Góra Lajos: A szociáldemokrácia és az alkotmány (Szocializmus, 1937. 11. szám)

Kardos József: A szentkorona-tan története 1919-1944 (Akadémiai Kiadó, Bp. 1985.)

Kemenczy Gábor: Vissza az ősi magyar alkotmányhoz (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda,

Bp. 1936.)

A könyvről:

Széchenyi György gróf: Vissza az ősi alkotmányhoz (Korunk Szava, 1937. 1. szám)

Kovács István: Alkotmányreform előtt (Magyar Út, 1940. október 10.)

Kovrig Béla: Társadalomszervezés és alkotmányosságunk (Magyar Szemle, 1935. január)

Közjogi provizóriumok jogalapja (Vita a Magyar Jogászegyletben) (Magyar Közigazgatás,

1936. 21. szám)

Máthé Gábor – Mezey Barna – Révész T. Mihály: A jogfolytonosság konstrukciója: a

trianoni Magyarország alkotmánya (In: Magyar alkotmánytörténet, 280-295. oldal)

Molnár Kálmán: Alkotmányjogi reformjaink az 1937 és 1938. években (Pécs, 1938.)

Molnár Kálmán: A jogfolytonosság követelménye és a kibontakozás útja (Eger, 1920.)

Molnár Kálmán: Bethlen István gróf miniszterelnök a jogfolytonosságról (Magyar Jogi

Szemle, 1926. december, X. szám)

Molnár Kálmán: Alkotmányos jogrendünk és a közjogi provízió (Pécs, 1926.)

Molnár Kálmán: A magyar jogszemlélet néhány alapvonása (Pécs, 1931.)

Molnár Kálmán: A jogfolytonosság helyreállításának jogelvi szükségessége és lehetősége (A

Szent István Akadémia II. osztályának felolvasásai 1930. II. köt. 3. szám)

Hozzászólások, vita:

Polner Ödön: Jelenlegi alkotmányos jogrendszerünk ideiglenességének kérdése

(Jogállam, 1931. 1-2. füzet, január-február)

Polner Ödön: Jogfolytonosság és ideiglenes alkotmány (Jogállam, 1931. 3-4. füzet,

március-április)

Reiner János: A mai államjogi alakulatok jogalapjai (Bp. 1931.)

Túri Béla: Jogfolytonosság (Nemzeti Újság, 1929. június 28.)

Molnár Kálmán: Szükséges jogsértés vagy szükségjog? (Nemzeti Újság, 1929. július

12.)

Túri Béla: Szükségjog vagy szokásjog? (Nemzeti Újság, 1929. július 12.)

Reiner János: A magyar király kora (Nemzeti Újság, 1930. december 28.)

Molnár Kálmán: A király gyámsága és nagykorúsága (Pécs, 1931.)

Reiner János: A király kora (Nemzeti Újság, 1931. január 21.)

Molnár Kálmán: A két világháború közötti provizórium közjogi mérlege (Pécs, 1945.)

Pető Sándor: Reform és az ősi alkotmány. – Ami mindnyájunké. – Tonuzóba és az

alkotmány. – Alkotmány és integritás. – Restauráció és legitimitás (Magyar Nemzet, 1935.

február 24., március 17., július 5., 14., szeptember 1.)

Polner Ödön: Az új idők közjogi követelményei és régi alkotmányunk (Magyar Jogi Szemle,

1920. 2. szám)

Polner Ödön: La costituzione attuale dell' Ungheria (Pubblicazioni dell' Istituto per l'Europa

Orientale, Roma, 1930.)

Polner Ödön: La Constutitucion de la Hongrie. Estratto dal I. volume de „La Castituzione

degli Stati nell' Etá Moderni” (Milano, 1933.)

Pölöskei Ferenc: Az államforma és az „alkotmányosság” kérdései 1919-1920 fordulóján

(Történelmi Szemle, 1976. 3. szám)

Pölöskei Ferenc: Az ellenforradalom államrendszerének kialakulása (In: Magyarországi

polgári államrendszerek, 334-361. oldal)

Romsics Ignác: A bethleni konszolidáció állam- és kormányzati rendszere (Társadalmi

Szemle, 1985. 12. szám)

Ruszoly József: Alkotmányjogi reformtörekvések az első nemzetgyűlés idején (Acta Jur. et.

Pol. Szeged, Tom. XXI. Fas. 5. 1974.)

Szabó István: Az alkotmányosság helyreállítása 1920-ban (Győri Tanulmányok, 20. szám,

1998.)

Szalai Miklós: Magyary Zoltán és a magyar alkotmányosság (Történelmi Szemle, 2012. 1.

szám)

Szávai Ferenc: Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának következményei. Az

államutódlás kérdései („Pannónia Könyvek” Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, Pécs, 2004.)

Szontágh Vilmos: Közjogi problémáink szuverenitásunk szempontjából (Miskolc, 1930.)

The Fundamentals Laws of the Hungarian Constitution (Oriens, Bp. 1923.)

Teleki Pál (miniszterelnök) alkotmánytervezete:

Teleki Pál: A konzervatív alkotmányreform terve (1990) – Társadalmi program és

alkotmányreform – részletek (1990) (In: uő. Válogatott politikai írások és beszédek.

Szerk. és az utószót írta: Ablonczy Balázs. Osiris Kiadó, Bp. 2000. 443-484. oldal)

A „hivatásrendi” kísérletek és a Teleki-féle alkotmánytervezet (1940-1941) (In:

Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarországon, Gondolat Kiadó, Bp. 1979.

510-521. oldal)

Beér János: A Horthy-korszak államtörténetéhez (A Teleki-féle alkotmányjavaslat)

(Jogtudományi Közlöny, 1959. 7-8 szám)

Tóth Zoltán József: Teleki Pál alkotmánytervezete (Jogtudományi Közlöny, 1996. 12.

szám, ill. Turán, 2011. 1. szám)

Tihanyi Lajos: A királyi intézmény és történelmi alkotmányunk újabb alakulása (Magyar Jogi

Szemle, 1927. január, I. szám)

Tomcsányi Móricz: Magyarország közjoga („A magyar alkotmányfejlődés jellemzése és főbb

mozzanatai” című rész, 58-70. oldal)

Tomcsányi Móricz: Közjogi provizóriumunk jogalapja (Magyar Közigazgatás, 1936. május

24.)

Tomcsányi Móricz: Az alkotmányreformról (Magyar Jogi Szemle, 1937. március, 3. szám)

Túri: Alkotmányunk ideiglenessége az alkotmány helyreállításáig (Keresztény Politika,

1923.)

Túri Béla: Mai közjogi berendezkedésünk természete (különösen „Az 1920:t-c. és a közjogi

provizórium” című fejezet – Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó R.T., Bp. 1928. 49-63.

oldal)

Várnai Dániel: Magyar constituante (Szocializmus, 1922. 3. szám)

Várnai Dániel: Az „alkotmányozás” tíz esztendeje (Szocializmus, 1930. 3. szám)

Zsedényi Béla: Az alkotmányjogi reformok politikai problémái (In: Emlékkönyv Berzeviczy

Albert írói működésének félszázados évfordulója ünnepére, Bp. 1925. 429-479. oldal)

Zsedényi Béla: A vacuum iuris (Miskolci Jogászélet Könyvtára 30., Miskolc, 1928.)

Zsedényi Béla: A magyar alkotmányjog fejlődése 1918-tól 1938-ig (Miskolci Jogászélet

Könyvtára, Miskolc, 1939.)

Zsedényi Béla: Vitás közjogi kérdések (Miskolci Jogászélet, 1931. 3-5. szám)

Alkotmányosság 1944/45 és 1949 között – az 1946. évi I. törvény a köztársaságról

Az 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról (In: 1946. évi törvénycikkek.

Jegyzetekkel ellátták: dr. Vincenti Gusztáv és dr. Gál László, Franklin Társulat, Bp. 1946.)

Beér János: A Magyar Köztársaság Alkotmánya (Szakszervezeti Tanács Oktatási Titkársága,

Bp. 1947.)

Beér János: A felszabadulástól az alkotmányig (Állam és Igazgatás, 1959. 5. szám)

Bibó István: A demokratikus Magyarország államformája (Szabad Szó, 1945. június 10., ill.

uő. Válogatott tanulmányok 1945-1949, második kötet. Válogatta és az utószót írta: Huszár

Tibor, szerk.: Vida István, Magvető Könyvkiadó, Bp. 1986.)

Bognár József: Államforma és alkotmány (Igazság, 1945. december 29.)

Bölöny József: Az államhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezése (Kis Újság, 1945. május

10.)

Bölöny József alkotmánytervezete. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés határozata az államhatalom

gyakorlásának ideiglenes formájáról (In: Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944-1945,

főszerk.: Vida István, Magyar Országgyűlés, 1994. 534-536. oldal)

A tervezetről:

Föglein Gizella: Az államforma és az államfői jogkör Magyarországon (1944-1949)

(Jogtörténeti értekezések 2. Books és Print Kiadó, Bp. 2001.)

(Csekey István): A Magyar Köztársaság Alkotmánya. Egyetemi előadásai nyomán készült

jegyzet (Lázár Nyomda; sokszorosított gépirat, Pécs, 1947.)

Csicseri-Rónay István: Az 1946. évi I. törvény történelmi perspektívában (In: Tiltott

történelem 1945-1947, szerk.: Horváth János, Századvég Kiadó, Bp. 2006. 141-147. oldal)

Csizmadia Andor: Az 1946. évi I. törvény alkotmányjogi jelentősége (Állam és Igazgatás,

1976. 1. szám)

Csizmadia Andor: Alkotmányfejlődés a felszabadulást követő években (1944-1949) (In:

Jogtörténeti tanulmányok III. szerk.: uő. KJK, Bp. 1974.)

Dessewffy Gyula: Az új világrend eszménye a köztársasági törvényünkben (Kis Újság, 1946.

február 2.)

Dokumentumok az államforma kérdésének 1946. évi rendezéséhez (Jogtudományi Közlöny,

1982. 12. szám)

Egyed István: A magyar jogfolytonosság (Új Ember, 1946. január 6.)

Föglein Gizella: „Természetes és elidegeníthetetlen jogok.” Az 1946. évi köztársasági

törvény (Magyar Nemzet, 1990. június 25.)

Föglein Gizella: Törvénytervezet – torzóban. Bölöny József 1945. évi alkotmányjavaslata (In:

Hatalommegosztás és jogállamiság, szerk.: Mezey Barna, Osiris Kiadó, Bp. 1998. 311-334.

oldal)

Horváth Attila: Alkotmányjogi javaslatok és reformok, 1790-1949 (In: Alkotmányozás

Magyarországon és máshol. Politikatudományi és alkotmányjogi megközelítések, szerk.:

Jakab András és Körösényi András. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont

Politikatudományi Intézet – Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2012. 92-109. oldal)

J. I.: Magyarország köztársaság. Az 1946: I. törvénycikk (Magyar Nemzet, 1986. február 1.)

Köztársaság (Új Élet, 1946. január 31.)

Kukorelli István: Az 1946. évi I. törvény közjogtörténeti jelentősége és az alkotmányos

jogfolytonosság (In: Találkozások. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát hatvanadik

születésnapjára. szerk.: Sulyok Elemér és Varga Mátyás, Pannonhalmi Bencés főapátság,

Pannonhalma, 2006. 236-246. oldal, ill. uő. Tradíció és modernizáció a magyar

alkotmányjogban, Századvég Kiadó, Bp. 2006. 32-38. oldal)

Rónai Mária: Milyen legyen az új magyar alkotmány? Beszélgetés Horváth Barna egyetemi

professzorral (Világ, 1946. január 1.)

Ruszoly József: „Magyarország köztársaság”. Az államfői jogok 1944-45-ben és az 1946. I.

tc. létrejötte I-II. (Állam és Igazgatás, 1986. 2. és 3. szám)

Ruszoly József: Magyarország államformájáról szóló 1946. I. tc. előzményei és létrejötte

(Jogtörténeti Szemle, 1992. 2. szám)

Ruszoly József: A köztársasági törvény születése (Magyar Nemzet, 1996. február 2.)

Ruszoly József: „A Magyar Köztársaság Alkotmánya.” Történelmi alkotmányunk és az 1946.

évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról (In: Köztársaság a modern kori történelem

fényében, szerk.: Feitl István, Napvilág Kiadó, Bp. 2007. 324-340. oldal)

Ruszoly József: Történeti alkotmányunk – és az 1946. évi I. törvénycikk „Magyarország

államformájáról” (Előadás. MTA IX. Osztály, 2005. december 14.)

Ruszoly József: Az 1946. évi I. törvénycikk mint történelmi alkotmányunk záróköve

(Előadás. Politikatörténeti Intézet, 2006. február 1.)

Schmidt Péter: Magyarország – Köztársaság (Állam és Igazgatás, 1966. 2. szám)

Szladits Károly: Az alapvető emberi jogok és a demokrácia (Jogászegyleti Szemle, 1947. 1.

szám)

Vastagh Pál: Harminc éves a köztársasági törvény (Jogtudományi Közlöny, 1976. 3. szám)

Vida István: Törvénytervezetek az államforma 1946. évi rendezéséről. Az 1946. I. tc. jogi

előkészítése – Dokumentumok az államforma kérdésének 1946. évi rendelkezéséhez

(Jogtudományi Közlöny, 1982. 12. szám)

Szocialista alkotmány/ok/

A Tanácsköztársaság alkotmánya (1919)

A Forradalmi Kormányzótanács 26. számú rendelete. A Magyar Tanácsköztársaság ideiglenes

alkotmánya (Tanácsköztársaság (hivatalos lap) 1919. április 3-i 8. száma)

Bihari Ottó: Alkotmány és alkotmányosság a Magyar Tanácsköztársaságban (Állam és

Igazgatás, 1979. 3. szám)

Bihari Ottó: Alkotmány és államszervezet a Magyar Tanácsköztársaságban (Jogtudományi

Közlöny, 1969. 6. szám, illetőleg in: Jogtörténeti tanulmányok III. kötet, szerk.: Csizmadia

Andor, KJK, Bp. 1974. 11-20. oldal)

Búzás József: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a Magyarországi

Tanácsköztársaság alkotmányára (In: A tanácshatalom jogpolitikája 1919-ben, szerk.: Kovács

Kálmán, Bp. 1979. 58-68. oldal)

Búzás József: A magyarországi Tanácsköztársaság alkotmányának néhány kérdése (In:

Jogtörténeti tanulmányok VI. kötet, szerk.: Benedek Ferenc és Szita János, Tankönyvkiadó,

Bp. 1986. 71-80. oldal)

Rákos Ferenc: Állam és alkotmány a Magyar Tanácsköztársaságban (Bp. 1953.)

Rákos Ferenc: Az első szocialista alkotmány Magyarországon (In: A Magyar

Tanácsköztársaság állam és joga, szerk.: Sarlós Márton, Akadémiai Kiadó, Bp. 1959. 11-52.

oldal)

Révész T. Mihály: A szovjet típusú diktatúra első kísérlete: a Tanácsköztársaság (1919) (In:

Magyar alkotmánytörténet, 446-456. oldal)

Ugró Miklós: Az első írott alkotmány. A Tanácsköztársaság idején bármely nemzetiség

területet szakíthatott ki az országból (Magyar Nemzet, 2011. április 16.)

Az 1949. évi alkotmány és módosításai

(1949-1988)

A Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló törvény és magyarázata. Összeállította és a

magyarázatokat írta Beér János Szabó Imre (Jogi és Államigazgatási Könyv- és

Folyóiratkiadó, Bp. 1951.)

Ádám Antal: Szocialista alkotmányunk (Dunántúli Napló, 1969. augusztus 20.)

Ádám Antal: A szocialista alkotmányvédelem időszerű problémái (Állam és Igazgatás, 1970.

3. szám)

Ádám Antal: Az alkotmánymódosításról (Glosszátor, 1971. 1. szám)

Ádám Antal: Szocialista alkotmányosság a Magyar Köztársaság módosított alkotmánya

alapján (Dunántúli Napló, 1973. augusztus 19.)

Ádám Antal: Alkotmányunk negyedszázados évfordulója (Dunántúli Napló, 1974. augusztus

19.)

Ádám Antal: Az alkotmány, az alkotmányosság és az alkotmányvédelem problémái Beér

János munkássága alapján (In: Beér János emlékkötet születése 75. évfordulójára (ELTE

ÁJK, Bp. 1981. 75-88. oldal)

Beér János: Népünk első alaptörvénye (Állam és Közigazgatás, 1949.)

Beér János: Népünk alaptörvénye a béke alkotmánya (Jogtudományi Közlöny, 1952.)

Beér János: Alkotmányunk a szocializmus gazdasági alaptörvényének szolgálatában (Állam

és Jog, 1953. 3. szám)

Beér János: A felszabadulástól az alkotmányig (Állam és Igazgatás, 1959. 5. szám)

Beér János – Szabó Imre: A Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló törvény és

magyarázata (Jogi és Államigazgatási Könyv- és Folyóiratkiadó, Bp. 1959.)

Beér János: Népköztársasági alkotmányunk normatív jellegéhez (Az Állam- és Jogtudományi

Intézet Értesítője, 1960. 2-3. szám)

Beér János – Kovács István – Szamel Lajos: Magyar államjog („A Magyar Népköztársaság

alkotmánya” című fejezet – Tankönyvkiadó, Bp. 1960., 1964., 1966., 1968., 1972., 72-81.

oldal)

Besnyő Károly (szerk.): Az Alkotmány a társadalmi gyakorlatban (Bp. 1985.)

A kötetben megjelent tanulmányokból:

Kovács István: Bevezető. Alkotmány és társadalmi gyakorlat

Mónus Lajos: A politikai rendszer alkotmányos szabályozása

Pillér András – Zsuffa István: A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje

Bihari Mihály – Kukorelli István: Alkotmány és politikatörténet 1985-1990 (In:

Magyarország története 1918-1990, szerk.: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsáki Lajos,

Korona Kiadó, Bp. 1995. XIV. fej., 272-286. oldal)

Bihari Ottó (szerk.): Népköztársaságunk alkotmánya (Művelt Nép Kiadó, Bp. 1953.)

Bihari Ottó: Alkotmány és törvényesség (Jogtudományi Közlöny, 1960. 10. szám)

Bihari Ottó: Gondolatok az alkotmány módosításához (Magyar Hírlap, 1971. 131. szám)

Bihari Ottó: Alkotmány és országgyűlés (Népszabadság, 1972. augusztus 20.)

Bihari Ottó: Az állampolgár és az alkotmány (Dunántúli Napló, 1972. 151. szám)

Bihari Ottó: Alkotmányreformunk jelentősége (Jogtudományi Közlöny, 1973. 2. szám)

Bihari Ottó: Alkotmányunk (Magyar Hírlap, 1974. 128. szám)

Bihari Ottó: Államjog (Tankönyvkiadó, Bp. 1974.)

Bihari Ottó: Az alkotmány 30 éve (Népszabadság, 1979. augusztus 20.)

Bihari Ottó: Alkotmányozás és gazdaság (In: Kauser Lipót emlékkönyv, Studia Iuridica

Auctoritate Universitatis Pécs Publicata, Pécs, 1982. 56-69. oldal)

Búza László: Alkotmányunk nemzetközi jogi jelentősége (Jogtudományi Közlöny 1952. 8.

szám)

Csizmadia Andor: Alkotmányfejlődés harminc év távlatából (In: Jubileumi Évkönyv, Pécsi

Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Bp. 1975. 59-78. oldal)

Gál Zoltán: Politikai rendszerünk és az alkotmánymódosítás (Állam és Igazgatás, 1972. 8.

szám)

Gál Zoltán: Harmincéves alkotmányunk ünnepén (Társadalmi Szemle, 1979. 7-8. szám)

Gellért Kiss Gábor: A tünékeny alkotmány. Beszélgetés a Magyar Népköztársaság

alaptörvényéről Szabó Imre jogász akadémikussal (Élet és Irodalom, 1987. október 9.)

Horváth Attila: A szocialista alkotmány (1949. XX. törvény) (In: Sapienti iniuria non potest

fieri. Ünnepi tanulmányok Zlinszky János tiszteletére, szerk.: Horváth Attila, Koltay András

és Máthé Gábor, Gondolat Kiadó, Bp. 2009. 137-166. oldal)

Horváth Attila: A szocialista alkotmány (Rubicon, 2012. 1-2. szám)

Illényi Balázs: Vigyázat, másolva! Alkotmányírás 1949 (HVG, 1999. augusztus 21.)

Illényi Balázs: Mintavétel, 1949 (HVG, 2011. április 16.)

Kovács István: Népköztársaságunk alkotmányának következetes végrehajtásával a júniusi

párthatározatok megvalósításáért (Állam és Igazgatás, 1953. 7-8. szám)

Kovács István: A szocialista alkotmányfejlődés új elemei (Akadémiai Kiadó, Bp. 1962.)

Kovács István: A gazdaság szerkezetének és vezetésének kérdései a szocialista alkotmányban

(Állam és Igazgatás, 1963. 6. szám)

Kovács István (szerk.): A szocialista alkotmányok fejlődése (Akadémiai Kiadó, Bp. 1966.)

Kovács Pál: Módosított alkotmányunkról (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1972. 3. szám)

Kukorelli István: 1956 alkotmányjogi relevanciái, Bibó 56-os „szemüvege” (In: Viva Vox

Iuris Civilis. Tanulmányok Sólyom László tiszteletére 70. születésnapja alkalmából. Szerk.:

Csehi Zoltán, Schanda Balázs és Sonnenvend Pál. Szent István Társulat, Bp. 2012. 29-35.

oldal)

Kukorelli István: A magyar alkotmány és az állam története 1949-1989 (In: Ünnepi

tanulmányok Holló András 60. születésnapjára, szerk.: Bragyova András, Bíbor Kiadó,

Miskolc, 2003. 279-306. oldal)

Kukorelli, István: Historical outline of the Hungarian Constitution and State: 1949-1998 (In:

The Hungarian State 1000-2000, szerk.: Gergely, András és Máthé, Gábor. Korona Kiadó,

Bp. 440-477. oldal)

Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet („A szovjet típusú államberendezkedés

Magyarországon (1949-1956) – Az alkotmány és alkotmányosság Magyarországon” című

rész, 468-483. oldal)

Murányi Gábor: Puccsba ment terv. Alkotmányozási színjáték 1949-ben (HVG, 2011.

december 24.)

Palkovics Éva (összeállította és az előszót írta) – Petrik Ferenc (szerk.): Az 1972. évi

alkotmánymódosítás előkészítése az Igazságügyi Minisztériumban. A kodifikáció

történetéből. Dokumentumgyűjtemény I-II. (Igazságügyi Minisztérium Tudományos és

Tájékoztatási Főosztály kiadványai, Bp. 1987.)

Petrik Ferenc: Az Országgyűlés elfogadta az Alkotmány módosításáról szóló törvényt

(Magyar Jog, 1972. 193-195. oldal)

Rákosi Mátyás: A Magyar Népköztársaság Alkotmánya (1949. augusztus 17-én tartott

országgyűlési beszéd) (Társadalmi Szemle, 1949. 8-9. szám)

Schmidt Péter: Húsz éves a Magyar Köztársaság alkotmánya (Állam és Igazgatás, 1969. 8.

szám)

Schmidt Péter (szerk.): Magyar alkotmányjog (Tankönyvkiadó, Bp. 1976.)

Schmidt Péter: Alkotmány és alkotmányosság (In: Előadások a jogtudomány köréből.

„Gólyavári esték”, Bp. 1987. 22-34. oldal)

Schmidt Péter: Negyven év alkotmányfejlődéséhez (Állam és Igazgatás, 1989. 4. szám)

Takács Imre: Az alkotmányozás szerepe a jogalkotás folyamatában (In: A jogalkotás

államjogi, államigazgatási jogi kérdései. Az ELTE és a Leningrádi Zsdánov Egyetem

Államjogi-államigazgatási Jogi Tanszékeinek Szimpóziuma 1975. szeptember, ELTE ÁJK,

Államigazgatási és Államjogi Tanszéke, Bp. 1976. 1-8. oldal)

Takács Imre: Az alkotmány fogalma, a szocialista és a magyar alkotmányfejlődés (In: Az

alkotmányosság alapjai. Társadalom – demokrácia – alkotmányosság, szerk.: Kukorelli István

és Schmidt Péter – Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1989. 7-36. oldal)

Az új alkotmány előkészítése és koncepciója

(1987-1989)

A Magyar Népköztársaság új alkotmányának szabályozási koncepciója (kézirat, Igazságügyi

Minisztérium, Bp. 1988. november)

A Magyar Köztársaság Alkotmánya – szabályozási koncepció. Igazságügyi Minisztérium,

1989. január 30. (In: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi

jegyzőkönyvei, Magyar Országos Levéltár, Bp. 1993. I. kötet, 409-439. oldal)

Az MSZMP Politikai Bizottságának 1989. február 7-i ülése (Magyar Országos Levéltár M-

KS-288. f.5/1051)

Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása és határozata az új alkotmány

koncepciójáról (1989. február 20-21.) (In: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1985-

1989. Interart Kiadó, Bp. 1994. 560. oldal)

Alkotmányos rendszerünkről. Kerekasztal-beszélgetés (Gál Zoltán, Kilényi Géza, Király

Tibor, Kovács István, Madarász Tibor, Schmidt Péter, Vékás Lajos, Raft Miklós) (Társadalmi

Szemle, 1987. 12. szám)

Az alkotmánymódosításról szóló törvény tervezete (Magyar Nemzet, 1989. május 10.)

Az egypártrendszertől a képviseletei demokráciáig. Az Új Márciusi Front javaslata az átmenet

politikájára (Magyar Nemzet, 1989. január 14.)

Az MSZMP KB az új alkotmány elveiről (Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava, 1989.

február 21.)

A Független Kisgazdapárt az alkotmányról és a párttörvényről (Magyar Nemzet, 1989. április

24. és 25.)

Ádám Antal: Önállósult az önfejlesztő civil társadalom 1-8. (Alkotmányozás; Az alapjogok

és az új alkotmány; A szabadságjogról; A politikai jogokról; A nemzetiségi jogokról; A települési

önkormányzatokról; Az alapkötelezettségekről) (Dunántúli Napló, 1989. március 8., 18., 25.,

április 2., 8., 15., 22.)

Ádám Antal: A társadalom és az állam alkotmányjogi vonatkozásáról (Állam és Igazgatás, 1988.

8. szám)

Állampolgári jogok – mai értelmezésben (Világosság, 1988. július, tematikus szám)

A folyóiratban megjelent tanulmányok:

Schmidt Péter: A szabadságjogok tartalma

Holló András: Az alapjogok és védelmük

Kilényi Géza: Egyesülésjog, gyülekezési jog

Szamel Lajos: Az alkotmányos szabályozás követelménye

Szentpéteri István: A nép szerződésétől napjainkig

Majtényi László: Ombudsmanok Skandináviában – országgyűlési biztos

Magyarországon?

Babus Endre: Átváltozások? Parlamenti jegyzetek. Négy vélemény az alkotmányozásról

(Sarlós István, Bognár József, Király Zoltán, Avar István) (HVG, 1989. március 18.)

Bándi Gyula: Az MJSZ elnökségének ülése az új Alkotmány koncepciójáról (Magyar Jog,

1989. 3. szám)

Bodnár Lajos: Régi név alatt, de új tartalommal. Kulcsár Kálmán volt igazságügy-miniszter a

rendszerváltozás műhelytitkáról (de JURE, 2005. május)

Csefkó Ferenc: Az alkotmányreformról. Beszélgetés Ádám Antal professzorral (Tér és

Társadalom, 1989. 1. szám)

Csík Ibolya: Alkotmányt hosszú távra, valóságos népképviselettel! (Reform, 1989. március

3.)

Deák András: Az Országgyűlés hatalma sem lehet korlátlan. Társadalmi vita az új alkotmány

koncepciójáról (Népszava, 1989. január 25.)

Fejti György: A politikai rendszer reformja (Pártélet, 1989. 2. szám)

Fonyó Gyula (összeáll.): A Magyar Jogász Szövetség észrevételei az alkotmány szabályozási

elveihez (Magyar Jog, 1989. 10. szám)

Gaál Róbert: Legyen népköztársaság. Beszélgetés az alkotmányról Nyers Rezső

államminiszterrel (Népszava, 1989. március 24.)

Holló András: Az új magyar alkotmány szabályozási koncepciójának alapelvei (INFO-

Társadalomtudomány, 1989. március, 8. szám)

Holló András: Az Országgyűlés az új alkotmány szabályozási elveinek szemszögéből

(Belügyi Szemle, 1989. 6. szám)

Holló András: A bíróság és az ügyészség alkotmányozásának alapproblémáiról (In:

Igazságszolgáltatás és ügyészség, 1989. 71-85. oldal)

Holló András: Az emberi és állampolgári jogok alkotmányozása (In: Emberi és állampolgári

jogok, 1989. 3-17. oldal)

Holló András: A tanácsok központi irányításának néhány elvi kéréséről az alkotmányreform

tükrében (Állam és Igazgatás, 1989. 8. szám)

Ijjas József: Alkotmány és jogállam (Állam és Igazgatás, 1989. 6. szám)

Javaslat (a Politikai Bizottságnak) a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosítására

(soksz., MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztálya, Bp. 1968. augusztus 17.)

Javorniczky István: Eszmények és szabályok. Szabadságjogok az alkotmányban. Interjú

Szamel Lajos professzorral (Magyar Nemzet, 1988. május 28.)

Javorniczky István: „Semmi sem úgy jó, ahogy van.” Kilényi Géza arról, hogy milyen egy

modern alkotmány, mi nem kizárólagos burzsoá tulajdon és miért hibás a sandaság

feltételezése (Magyar Nemzet, 1988. augusztus 20.)

Javorniczky István: Holló András tudományos kutató: „Az államhatalmat korlátozó

állampolgári szabadságjogokról van szó.” Interjú (Magyar Nemzet, 1988. augusztus 27.)

Javorniczky István: A szabadság legyen a fő szabály. Az emberi méltóság és az alkotmány.

Interjú Sólyom Lászlóval, az ELTE Polgári Jogi Tanszék egyetemi tanárával (Magyar Nemzet,

1988. november 12.)

Javorniczky István: Alkotmányos csődelhárítás. A zsákutcán át... Interjú Pokol Béla

politológussal (Magyar Nemzet, 1988. december 24.)

J. I.: A társadalom bizalma nélkül nem születhet jó alaptörvény. Alternatívok az alkotmányról

(Magyar Nemzet, 1989. február 1.)

Javorniczky István: Mire való az alkotmány? Beszélgetés Holló András, Kukorelli István,

Schmidt Péter alkotmányjogászokkal és Bihari Mihály, Pokol Béla politológusokkal (Magyar

Nemzet, 1989. február 25.)

Kilényi Géza (kiad.): Az alkotmány továbbfejlesztésének tudományos megalapozása II. Az

állampolgári alapjogok és kötelezettségek alkotmányjogi szabályozása (MTA

Államtudományi Kutatások Programirodája, Bp. 1986. soksz.)

A kötetben megjelent tanulmányok:

Ádám Antal: A szabadságjogok alkotmányos szabályozása

Trócsányi László: A gazdasági-szociális jogok alkotmányos szabályozása

Ficzeréné Sirkó Alexandra: A családjogi viszonyok alkotmányos szabályozás

Szikinger István: Az állampolgári kötelezettségek alkotmányos szabályozása

Kilényi Géza: A politikai reform és az államszervezet (Állam és Igazgatás, 1988. 8. szám)

Kilényi Géza: A Magyar Népköztársaság új alkotmányának szabályozási koncepciója

(Magyar Jog, 1989. 1. szám)

Kilényi Géza (szerk.): Egy alkotmány-előkészítés dokumentumai (Kísérlet Magyarország új

Alkotmányának megalkotására 1988-1990) (MTA Államtudományi Kutatóközpont, Bp.

1991.)

A kötetben megjelent:

Bevezető (Kilényi Géza)

A Minisztertanács 2022/1988. (HT.7.) MT határozata az Alkotmány felülvizsgálatára

irányuló munkáról

Az Alkotmány felülvizsgálatára alakított munkabizottságok névsora

Koncepció az Alkotmány felülvizsgálatáról (Kulcsár Kálmán)

Koncepció az Alkotmány felülvizsgálatához (Kilényi Géza)

A Magyar Népköztársaság új Alkotmányának szabályozási koncepciója

Magyarország Alkotmányának szabályozási elvei

Az igazságügy miniszter expozéja az Országgyűlés 1989. március 8-i ülésén

Magyarország Alkotmányának szabályozási elveiről

Az igazságügy miniszter válasza az Országgyűlés 1989. március 9-i ülésén a

Magyarország Alkotmánya szabályozási elveiről folytatott parlamenti vitában

elhangzott felszólásokra

Konzultáció az alkotmánykoncepcióról az Igazságügyi Minisztériumban (Magyar Nemzet, 1989.

február 1.)

Kovács István (szerk.): Alkotmány és alkotmányosság (Az MTA Gazdaság- és

Jogtudományok Osztályának tudományos ülésszakán elhangzott előadások és hozzászólások,

Budapest, 1988. május) (Akadémiai Kiadó, Bp. 1989.)

A kötetben megjelent tanulmányok:

Kovács István: Az alkotmányfejlődés elvi kérdései

Szentpéteri István: Az alkotmányok társadalmi legitimitása

Schmidt Péter: A politikai rendszer és az alkotmány

Vékás Lajos: A tulajdonviszonyok és az alkotmány

Kilényi Géza: Az államszervezet az alkotmányban

Szamel Lajos: A szabadságjogok alkotmányos szabályozása

Hozzászólások:

Bokorné Szegő Hanna: Az emberi jogok nemzetközi védelme és az új magyar

alkotmány

Lőrincz Lajos: Az új alkotmány szabályozási tárgyairól

Ádám Antal: A társadalom és az állam viszonyának alkotmányjogi vonatkozásairól

Halmai Gábor: Adalékok a szabadságjogok új szabályozásához

Takács Imre: Az alkotmánybíráskodásról

Rácz Attila: A jogvédelem mechanizmusa és az alkotmány

Ficzere Lajos: Alkotmány – gazdaság – reform

Holló András: Az ügyészi szervezet az alkotmányozás nézőpontjából

Harmathy Attila: A gazdaság irányításának rendszere az alkotmányban

Kovács István: Az alkotmányfejlődés elvi kérdései (Bevezető előadás) (Szentpéteri István,

Schmidt Péter, Kilényi Géza, Szamel Lajos, Vékás Lajos, Harmathy Attila, Bokorné Szegő

Hanna, Lőrincz Lajos, Ádám Antal, Halmai Gábor, Takács Imre, Rácz Attila, Ficzere Lajos és

Holló András hozzászólásai) (Magyar Tudomány, 1989. 2. szám)

Kövess László: Jelzők nélküli köztársaság. Interjú Kukorelli Istvánnal (Pest Megyei Hírlap,

1989. március 8.)

Kukorelli István – Schmidt Péter: Az alkotmányosság alapjai. Társadalom – demokrácia –

alkotmányosság (Kossuth Kiadó, Bp. 1989.)

Kulcsár Kálmán: Koncepció az alkotmány felülvizsgálatáról (MTA Államtudományi

Kutatások Programirodája, Bp. 1988. július)

Kulcsár Kálmán: Sarkalatos törvényjavaslatok az Országgyűlés napirendjén (Magyar Jog,

1989. 3. szám)

Kulcsár Kálmán: A politikai rendszer átalakulásának útján (Magyar Jog, 1989. 2. szám)

Kulcsár Kálmán: A tekintélyuralomtól a demokráciáig (A magyar politikai rendszer

átalakulásának problémái) (Magyar Jog, 1989. 7-8. szám)

Kulcsár Kálmán: Az alkotmányozás dilemmái (Társadalmi Szemle, 1989. 3. szám)

Kulcsár Kálmán: Jogállam, alkotmányosság, emberi jogok a magyar politikai rendszer

alakulásában (Országgyűlési Tudósítások, 1989. május 11. 12. 13.)

Kulcsár Kálmán: Az alkotmány koncepciója az Országgyűlésben (Magyar Jog, 1989. 4.

szám)

Kulcsár Kálmán: Két világ között – Rendszerváltás Magyarországon 1988-1990 („A politikai

változás és a jogalkotás” c. fejezet, Akadémiai Kiadó, Bp. 1994. 224-313. oldal)

A könyvről:

Solt Ottilia: Két szék között (Beszélő, 1995. április 13.)

Kulcsár Kálmán: Az alkotmány születése és a politikai változások Magyarországon 1987-

2009 (In: A rendszerváltás húsz éve: változások és válaszok, szerk.: Bayer József és Boda

Zsolt, L’Harmattan Kiadó – MTA PTI, Bp. 2009. 97-110. oldal)

Milyen legyen az új alkotmány? (Interjú Schmidt Péterrel) (Népszava, 1988. 34. szám,

február)

Nagy László: A biztonságpolitika és az új alkotmány (Belügyi Szemle, 1989. 5. szám)

Nyers Rezső: Az alkotmányozásról (Országgyűlési Tudósítások, 1989. március 10.)

Nyíri Sándor: A 9. sz. munkabizottság javaslata (Ügyészségi Értesítő, 1989. 1. szám)

Pap Gábor: Az alkotmány politikai természete az alkotmányfogalmak tükrében

(Jogtudományi Közlöny, 1988. 9. szám)

Sárközy Tamás: A gazdasági alkotmányosság problémái Magyarországon különös tekintettel

az állami vállalatok státusára (MTA Államtudományi Kutatások Programirodája, Bp. 1986.)

Szamel Lajos: Az alkotmányos szabályozás követelménye (Világosság, 1988. 7. szám)

Szelényi Iván: Alkotmányozás és a posztkommunizmusba való átmenet néhány dilemmája

(Országgyűlési Tudósítások, 1989. március 23.)

Szijártó Károly: Az Országgyűlés és az ügyészség alkotmányos viszonyáról (Ügyészségi

Értesítő, 1989. 2. szám)

Tordai Csaba: A harmadik köztársaság alkotmányának születése (In: A rendszerváltás

forgatókönyve. Kerekasztal-tárgyalások 1989-ben. VII. kötet. Alkotmányos forradalom.

Tanulmányok. szerk.: Bozóki András, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2000. 481-502. oldal)

Törvényjavaslat az alkotmány módosítására 1989. május 29. (A kormányülésen elfogadott

előterjesztés) (Magyar Országos Levéltár P.2117. 11. doboz, 272. i. sz.)

Törvénytervezet az alkotmánymódosításról (HVG, 1989. május 20.)

Tölgyessy Péter: Van közünk a közjogunkhoz? (Országgyűlési Tudósítások, 1989. március 8.,

ill. in: Elégedetlenségek egyensúlya, 40-59. oldal)

Tölgyessy Péter: A posztsztálinista alkotmánykoncepciótól a demokratikus jogállamig

(Országgyűlési Tudósítások, 1989. március 11.)

Tölgyessy Péter: Elő-írás. Vélemény az alkotmánytervezetről (HVG, 1989. február 18.)

Tölgyessy Péter: Közjogi reformunk (Világosság, 1989. 7. szám)

Törvényjavaslat az Alkotmány módosításáról. Országgyűlés Jogi, igazgatási és igazságügyi

bizottsága (Országgyűlési Tudósítások, 1989. május 11.)

Vásárhelyi András: Paragrafustartozás. Interjú Kukorelli Istvánnal (Mai Magazin 1988.

december 12., ill. A jogállamért! 93-98. oldal)

Az 1989. évi alkotmánymódosítások

(I. és VIII. tv. – az Alkotmánybíróság, a népszavazás és a bizalmatlansági indítvány)8

Törvényjavaslat az Alkotmány módosításáról. A törvényjavaslat országgyűlési vitája

(Országgyűlési Tudósítások, 1989. május 11. és 12.)

Vélemények a bizalmatlansági indítványról az Országgyűlés májusi ülésszaka előtt

(Országgyűlési Tudósítások, 1989. május 31.)

A rendszerváltás alkotmánya (alkotmányozás)

A Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon kidolgozott alkotmányrevízió

(Az 1989. évi XXXI. törvény)

A rendszerváltás programja – SZDSZ (különösen a Tölgyessy Péter által írt „Milyen

alkotmányt akarunk?” című fejezet – Bp. 1989.)

Az alkotmányozásról, a jogállamiságról. Kerekasztal-beszélgetés (Népszabadság, 1989.

augusztus 19.)

Alkotmány vagy tákolmány (Interjú Schmidt Péterrel) (Első Kézből, 1990. 4. szám)

Antal Attila: Parlamenten kívüli alkotmányozás (Rendszerváltás és alkotmányozás) (Rejtjel

Kiadó, Bp. 2010.)

Ádám Antal: Alkotmányozás és közmegegyezés (Somogyi Néplap, 1989. augusztus 19.)

Ádám Antal: Alkotmányozás és rendszerváltozás (Somogyi Hírlap, 1990. augusztus l8.)

Arató András: Rendszerváltás, közjogi szerkezet és alkotmányozás (Mozgó Világ, 1990. 10.

szám)

Arató, Andrew: Dilemmas of the Power to Grate Constitutions in East Europe (Cardozo Law

Review, 1991.)

Babus Endre: Közepesen erős köztársaság (HVG, 1989. október 28.)

Bihari Mihály: Reform és demokrácia (Válság és kibontakozás) (különösen: Javaslat az új

magyar Alkotmány „Alapelvek és alapvető rendelkezések” című fejezetéhez – Eötvös Kiadó,

Bp. 1990.)

Bihari Mihály: Hatalmi erő. Alkotmányos rendszerváltás Magyarországon (Magyar Nemzet,

2005. április 30.)

Bihari Mihály: Alkotmányozás a rendszerváltásban (In: Kilényi Géza ünnepi kötet, 69-92.

oldal)

Bodnár Lajos: A nemzeti összefogás esélyével. Szűrös Mátyás a jogállami alkotmányról és a

köztársaság kikiáltásáról (Magyar Nemzet, 1998. október 24.)

Bozóki András: Szemérmes alkotmányozás. Rendszerváltás és jogállami forradalom 1989-

ben (In: Alkotmányozás Magyarországon és máshol. Politikatudományi és alkotmányjogi

megközelítések, szerk.: Jakab András és Körösényi András. MTA Társadalomtudományi

Kutatóközpont Politikatudományi Intézet – Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2012. 202-239.

oldal)

Csurka István: Aláírtuk (Hitel, 1989. szeptember, 21. szám)

Eörsi János: Jogállamosítás (Szabad Demokraták, 1989. 3. szám)

Faragó Béla: Gondolatok a magyarországi alkotmányozás folyamatáról (Századvég, 1990. 1.

szám)

Farkas Gergely: A Harmadik Magyar Köztársaság Országgyűlésének létrejötte (Collega,

2006. 2-3. szám)

Farkas Gergely: 16 éve a magyar jogállam alapja és födémje: az Októberi Alkotmány a

Nemzeti Kerekasztal előtt (In: Köztársaság a modern kori történelem fényében, szerk.: Feitl

István, Napvilág Kiadó, Bp. 2007. 367-384. oldal)

Fehér Ferenc – Heller Ágnes: „Csak egy nép adhat önmagának alkotmányt.” (Országgyűlési

Tudósítások, 1989. május 13.)

Se karmester, se partitúra (Gál Zoltánnal, Kilényi Gézával, Sólyom Lászlóval és Tamás

Gáspár Miklóssal beszélget Baló György) (Mozgó Világ, 1989. 6. szám)

Halmai Gábor: Az 1949-es alkotmány jogállamosítása (In: A rendszerváltás forgatókönyve.

Kerekasztal-tárgyalások 1989-ben. Alkotmányos forradalom. Tanulmányok, 7. kötet, szerk.:

Bozóki András, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2000. 180-199. oldal)

Holló András: Törvényhozó hatalomból alkotmányozó hatalom? (Juss, 1992. 1-2. szám)

Holló András: Az államjogtól a jogállamig. A közjog „forradalma” (Alapítvány a politikai

kultúráért, Bp. 1993.)

Javorniczky István: A békés átmenet kerül veszélybe, ha nem fogadják el a sarkalatos

törvényeket. Kulcsár Kálmán a pártvagyonról és a kormány önállóságáról, az átmentési

kísérletekről (interjú) (Magyar Nemzet, 1989. október 14.)

Kalmár Melinda – Révész Béla (szerk.): A rendszerváltás forgatókönyve. Kerekasztal-

tárgyalások 1989-ben. Hatodik kötet. A Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások politikai

munkabizottságainak jegyzőkönyvei (I. fejezet I/1. számú munkabizottság: Az

alkotmánymódosítás időszerű tételei, a köztársasági elnöki intézmény és az

Alkotmánybíróság kérdései, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2000. 19-170. oldal)

Kerekes Béla: Elveszett alkotmány? Nem lehet politikai csatározások eszköze. Interjú Holló

András alkotmányjogásszal, az Alkotmányelőkészítő Kodifikációs Titkárság munkatársával

(A Világ, 1989. június 8.)

Kilényi Géza (felelős szerk.): Alkotmányjogi Füzetek, 1-10. szám (ÉGSZI, Bp.)

1. füzet: Az alkotmány alapelvei 1989. június 23.

A kötetben megjelent írások:

Bogdán Tibor: Alkotmányos alapelvek. Az alkotmányozás és a jelenlegi

alkotmány

Máthé Gábor: Észrevételek az alkotmány szabályozási elveiről. Bevezető –

Preambulum

Prugberger Tamás – Tóth Antal: Nemzeti jelképeink

Halász György: Magyarország társadalmi – politikai – gazdasági rendjének

alapelveiről

Tölgyessy Péter: Tézisek az alkotmányozás folyamatáról és az új alkotmány

alapvető szabályozásairól. Hogyan alkotmányozzunk?

Zányi Jenő: Az alkotmány alapelvei, államforma

Zétényi Zsolt: Az alkotmány alapelveiről, az államformáról, a nemzeti

jelképekről. Társadalmi, politikai, gazdasági alapelvek

2. füzet: Emberi és állampolgári jogok 1989. július 7.

3. füzet: A hatalmi ágak megosztása 1989. július 27.

4. füzet: Parlament, választás 1989. július 28.

5. füzet: Az államfő és a kormány 1989. augusztus 15.

6. füzet: Igazságszolgáltatás, ügyészség 1989. augusztus 15.

7. füzet: helyi és szakmai önkormányzatok 1989. szeptember 3.

8. füzet: Tulajdonformák, állami pénzügyek 1989. szeptember 3.

Kilényi Géza (szerk.): Egy alkotmány-előkészítés dokumentumai (Kísérlet Magyarország új

Alkotmányának megalkotására, 1988-1990) (MTA Államtudományi Kutatóközpont, Bp.

1991.)

A kötetben megjelent dokumentumok:

A politikai egyeztető fórum 1989. június 21-i plenáris ülésen részt vett szervezetek és

személyek jegyzéke

Az igazságügy miniszter expozéja az Országgyűlés 1989. október 17-i ülésén az

alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatról

Az igazságügyminiszter válasza az Országgyűlés 1989. október 18-i ülésén az

Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában elhangzott felszólalásokra

A Magyar Köztársaság Alkotmánya (szövegtervezet)

Mondatról mondatra a jogi bizottság ülésén. Az alkotmány csiszolgatása (Magyar Nemzet,

1989. október 18.)

Ripp Zoltán: A köztársaság létrehozása 1989-ben (Múltunk, 2005. 2. szám)

Szalay Péter: Az Alkotmány változásai az elmúlt évszázad utolsó évtizedében (In: Schmidt

Péter ünnepi kötet, 303-356. oldal)

Szoboszlai György: A politikai átmenet és a jogállamiság alkotmányos keretei (Társadalmi

Szemle, 1990. 3. szám)

Tordai Csaba: A harmadik köztársaság alkotmányának születése (In: A rendszerváltás

forgatókönyve. Kerekasztal-tárgyalások 1989-ben. VII. kötet. Alkotmányos forradalom.

Tanulmányok. szerk.: Bozóki András, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2000.)

Tordai Csaba: A Társadalmi Szerződéstől az Alkotmánybíróság határozatáig

(Politikatudományi Szemle, 1998. 4. szám)

Tölgyessy Péter: Közjogi reformunk (Világosság, 1989. 7. szám)

Az 1990 évi XVI. törvény az alkotmánymódosításról („Lex Király”):

a köztársasági elnök közvetlen választásáról

Babus Endre: Elnök utca. Alkotmánymódosítási vita a parlamentben (HVG, 1990. június 23.)

Szalay Péter: Rendszerváltás és alkotmánymódosítás 1990 (In: Magyarország politikai

évkönyve 1991, 177-179. oldal)

Szalay Péter: Az alkotmány változásai az elmúlt évszázad utolsó évtizedében (In: Schmidt

Péter ünnepi kötet, 303-350. oldal)

Tordai Csaba: A harmadik köztársaság alkotmányának születése (In: A rendszerváltás

forgatókönyve. Kerekasztal-tárgyalások 1989-ben. VII. kötet. Alkotmányos forradalom.

Tanulmányok. szerk.: Bozóki András, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2000. 481-502. oldal)

Az (új) alkotmányról és az alkotmánymódosításokról (1990-2010)

Az MDF-SZDSZ megállapodás (paktum),

az 1990. évi XXIX. törvény és az XL. törvény az alkotmánymódosításról

A paktum. A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége megállapodása

(In: Magyarország politikai évkönyve 1991, 428-429. oldal, illetőleg Beszélő, 1990. május 5.)

Antall-Tölgyessy sajtótájékoztató. Május közepén már lesz új kormány. MDF-SZDSZ

megállapodás – Ki mit szól hozzá? [Deutsch Tamás (Fidesz), Bereczki Vilmos (FKgP), Nyers

Rezső (MSZP), Füzessy Tibor (KDNP)] (Népszabadság, 1990. május 3.)

MDF-SZDSZ megállapodás (Beszélő, 1990. május 5., Magyar Nemzet, 1990. május 2. és 3.)

Az MDF-SZDSZ paktum. A politikai közvélemény 1990-ben (In: Magyarország politikai

évkönyve 1991-ben, 585-589. oldal)

Babus Endre: Elnök utca. Alkotmánymódosítási vita a parlamentben (HVG, 1990. június 23.)

Bauer Tamás: Paktumról, paktumra (Beszélő, 1990. május 19.)

Bilecz Endre: Paktumcsapdák (Népszabadság, 1991. április 13.)

Bodnár Lajos: Az alkotmánymódosítás nem csökkenti a parlament szerepét. Interjú Kónya

Imrével, az MDF képviselőjével (Népszava, 1990. május 10.)

Bodnár Lajos: Választhatunk-e magunknak elnököt? Átfogó alkotmánymódosítási terv a

parlament előtt – Nincs konszenzus az alkotmánymódosításról – Új alkotmány helyett a régit

módosítják – Végre módosították az alkotmányt (Népszava, 1990. május 23., 30., június 6.,

20.)

Csurka István: Egy derűs nap (Magyar Fórum, 1990. május 5.)

Farkas Zoltán: „Kezdetét veheti az ellenzék mindennapi élete”. Kétéves a paktum, vagyis az

MDF-SZDSZ megállapodás (Mozgó Világ, 1992. 5. szám)

Farkas Zoltán: „Az MDF-kormány összeveszett szinte valamennyi hatalmi ággal.” Interjú

Tölgyessy Péterrel, az SzDSz elnökével (Mozgó Világ, 1992. 3. szám, ill. in:

Elégedetlenségek egyensúlya, 64-89. oldal)

Fricz Tamás: A paktum gúzsba köt. Normahiány (Magyar Nemzet, 1992. június 25.)

Fricz Tamás: Mennyire sikeres alkotmányos berendezkedésünk? A paktum felhatalmaz...

(Magyar Nemzet, 1993. november 20.)

Halmai Gábor: Alkotmánymódosítás. Tavaszi törvénytakarítás (HVG, 1990. május 12.)

Horváth Ildikó: A paktum nem megalkuvás – megállapodás. Interjú Schamschula Györggyel

(MDF) (Népszava, 1991. április 30.)

Kis János: A megállapodás (Beszélő, 1990. május 5.)

Kompromisszumpróba. Kónya és Pető paktumvéleménye (Köztársaság, 1992. augusztus 21.)

Kónya Imre és Orbán Viktor az MDF-SZDSZ-megállapodásról (Beszélő, 1990. május 5.)

Kónya Imre: Paktum vagy nagykoalíció? Amit a bírálóknak figyelembe kell venniük (Magyar

Nemzet, 1999. december 27.)

Kukorelli István: A nagykoalíciós paktum utáni alkotmányrevízióról (In: Közjogi tűnődések,

44-49. oldal)

Orbán Viktor: A paktum. Fischer György: A nagy balhé (Magyar Narancs, 1990. május 17.)

Hozzászólás

Kis János: Ki állít valótlant? (uo. június 21.)

Pethő Tibor: Paktum. Szükség volt-e az MDF és az SZDSZ megállapodására? (Magyar

Nemzet, 2010. június 5. és 12.)

Szalay Péter: Rendszerváltás és alkotmánymódosítás 1990 (In: Magyarország politikai

évkönyve 1991, 177-179. oldal)

Tíz éve írták alá a paktumot. Haraszti Miklós: Miért volt titkos? – Debreczeni József: Az

alku dicsérete (Népszabadság, 2000. április 29.)

Tordai Csaba: A harmadik köztársaság alkotmányának születése (In: A rendszerváltás

forgatókönyve. Kerekasztal-tárgyalások 1989-ben. VII. kötet. Alkotmányos forradalom.

Tanulmányok. Szerk.: Bozóki András, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2000. 481-502. oldal)

1990-1994

Alkotmány a magasban (Beszélő, 1991. július 13.):

Lopakodó alkotmányozás. Beszélgetés Tölgyessy Péterrel

Kevesebb képviselő, arányos képviselet. Beszélgetés Áder Jánossal

Alkotmányos várakozás (Népszava, 1991. augusztus 23.)

Alternatív alkotmány (tematikus összeállítás a Társadalomtudományi Közlemények, 1991. 3-

4. számában):

Sajó András: Egy lehetséges alkotmány. Szövegtervezet és indokolás

Bence György: Édes modellek, fanyar realitások

Pokol Béla: Alkotmányra várva

Sós Vilmos: Kell? Nem kell? Lesz?

Sajó András: Kompromisszum és elvi következetesség az alkotmányozásban. Válasz

bírálatokra

Az új alkotmányról (Juss, 1992. 1-2. tematikus szám)

A folyóiratban megjelent tanulmányokból:

Csefkó Ferenc: Kell-e ennek a hazának új alkotmány? (szerkesztői előszó)

Kilényi Géza: A Magyar Köztársaság új alkotmánya elé

Kukorelli István: Az átmeneti magyar alkotmányozásról

Petrétei József: Az alkotmányozást az alaptörvény funkciói határozzák meg?

Somogyvári István: Az elszalasztott pillanat

Sükösd Ferenc: Tájkép csata előtt

Arató András: Új alkotmány? (Magyar Narancs, 1993. július 1.)

Arató András: A magyar közjogi rendszer két súlyos fogyatékossága (Magyar Hírlap, 1994.

május 30.)

Ádám Antal: Az új magyar alkotmány megalkotásának szükségességéről (Juss, 1992. 1-2.

szám)

Ádám Antal: A jogalkotás alkotmányosságáról (Jogtudományi Közlöny, 1992. 11-12. szám)

Babus Endre: Felsőház-alapozás? Egyszemélyes alkotmánytervezet. Interjú Sajó Andrással

(HVG, 1990. október 6.)

Bundula István: „Képmutató magatartás.” Interjú Kónya Imrével (Néppárt) az

alkotmányozásról (Magyar Narancs, 1996. július 4.)

Csefkó Ferenc – Sükösd Ferenc: Az önkormányzatok jövőbeni alkotmányi szabályozásának

lehetséges útjai (Magyar Közigazgatás, 1991. 7. szám)

Csefkó Ferenc – Sükösd Ferenc: Az önkormányzatok alkotmányi szabályozásáról (In: Elvek

és intézmények az alkotmányos jogállamban. Tanulmányok. szerk.: Ádám Antal és Kiss

László, Bp. 1991. 69-82. oldal)

Eörsi Mátyás: Államszervezet – politikamentesen? (Beszélő, 1992. 8. szám, ill.

www.eorsi.hu)

Farkas Attila: „Nem erőltetjük az alkotmányozást.” A nap interjúja Halmai Gábor

alkotmányjogásszal (Magyar Hírlap, 1994. január 24.)

Fricz Tamás: Miből van az alkotmány? (Figyelő, 1990. július 19.)

Fricz Tamás: Mennyire sikeres alkotmányos berendezkedésünk? (Magyar Nemzet, 1993.

november 20.)

Halmai Gábor: Alkotmánya várva (Magyar Nemzet, 1991. január 3.)

Halmai Gábor: Mennyire sztálini a magyar alkotmány? (Népszabadság, 1992. április 3.)

Halmai Gábor: Válságálság? Vita az alkotmányosságról (HVG, 1993. szeptember 21.)

Kilényi Géza: Az alkotmányosság – belülről nézve (Acta Humana, 2. szám 1991.)

Kilényi Géza: Az alkotmányozás és a „kétharmados” törvények (Jogtudományi Közlöny,

1994. május)

Kukorelli István: Mi a hatályos alkotmány? (Magyar Nemzet, 1990. szeptember 7.)

Kukorelli István: Meddig ideiglenes az alkotmány? (In: Közjogi tűnődések, 95-99. oldal)

Kukorelli István: Az alkotmányozás időszerűsége (In: Magyar Jogászgyűlés Kiadványa,

Siófok, 1992. 110-114. oldal)

Kukorelli István: Az alkotmányozás évtizede (In: Az alkotmányozás évtizede, 12-37. oldal)

Kulcsár Kálmán: Az alkotmányosság és a kontinuitás (Valóság, 1991. 8. szám)

Lövétei István: Az alkotmány politikai kompromisszumai (Társadalmi Szemle, 1994. 4.

szám)

m. s.: Balalkotmány (Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1991. július 14.)

(Moldoványi): Szükség van-e új alkotmányra? Jogtudósok és politikusok konferenciája

(Magyar Nemzet, 1994. január 24.)

Paczolay Péter: The New Hungarian Contitutional State (In: Constitution Making in Eastern

Europe, ed.: Howard A. E. D., Washington D.C., The Woodrow Wilson Center Press, 1993.

20-55. oldal)

Paczolay Péter: Kell-e új alkotmány? (Jogállam, 1994. 2. szám)

Perecz László: Alkotmányaink jövőképe (Valóság, 1993. 5. szám)

Pokol Béla: A törvényhozás alkotmányossága (Világosság, 1993. 1. szám)

Pokol Béla: A magyar parlamentarizmus (különösen „Az alkotmánytervezet” c. rész –

Cserépfalvi Kiadó, Bp. 1994. 205-229. oldal)

Pokol Béla alkotmánytervezete (Jogállam, 1994. 2. szám)

Sajó András: Egy lehetséges alkotmány. Szövegtervezet és indokolás (Társadalomtudományi

Közlemények, 1991. 3-4. szám)

Sajó András: Az önkorlátozás íze (Magyar Nemzet, 1991. január 3.)

Sajó András: Kerekasztal vagy új alkotmány (Népszabadság, 1991. május 4.)

Sajó András: Fohász új alkotmányért (HGV, 1993. június 19.)

Sajó András: Jövendő alkotmányos válságok elé (Világosság, 1993. 7. szám)

Sajó András: Alkotmánymodell – szövegtervezet (Készült „A társadalmi problémák jogi

kezelése” (OTKA) és a „Normatív struktúra” (TS 3/2 kutatás keretében) – MTA ÁJI, Bp.

1990.)

Az alkotmánytervezetről:

Babus Endre: Felsőház-alapozás. Egyszemélyes alkotmánytervezet. Interjú Sajó András

egyetemi tanárral (HVG, 1990. október 6.)

Sajó András: Közlemények. A model constitution (No 4. MTA Állam- és Jogtudományi

Intézet, Bp. 1993.)

Soós Vilmos: Tájkép csata után. I. Ami kockán forog. II. S, akik kockáztatnak (Magyar

Narancs, 1992. április 29.)

Sükösd Miklós – S. Ráduly János: Új alkotmányt? Beszélgetés Arató András New York-i

szociológussal (Magyar Narancs, 1993. július 1.)

Szalay Péter: Rendszerváltozás és alkotmánymódosítás – 1990 (In: Magyarország politikai

évkönyve 1991, 430-434. oldal)

Szente Zoltán: Kell-e nekünk új alkotmány? (Magyar Hírlap, 1993. augusztus 18.)

Szoboszlai György: A politikai átmenet és a jogállamiság alkotmányos keretei (Társadalmi

Szemle, 1990. 3. szám)

Szükség van-e Magyarországon új alkotmányra? A kérdőívre Arató András, Bragyova

András, Dezső Márta, Halmai Gábor, Kardos Gábor, Kukorelli István, Lövétei István,

Majtényi László, Paczolay Péter, Pokol Béla, Rácz Attila, Sajó András, Schmidt Péter, Sós

Vilmos, Takács Albert, Tölgyessy Péter, ifj. Trócsányi László válaszol. Halmai Gábor

összefoglalója (Jogállam, 1994. 2. tematikus szám)

Takács Albert: Gondolatok a normatív alkotmányról (Társadalmi Szemle, 1991. 8-9. szám)

Zombor Ferenc: A magyar alkotmányfejlődés és jogállami gyakorlat (Magyar Közigazgatás,

1993. 10. szám)

1994-1998

(az új alkotmány koncepciója)

Az Alkotmányelőkészítő tanulmányok kötetei (sorozatszerkesztő Lamm Vanda,

Közgazdasági és jogi Könyvkiadó – MTA Állam- és Jogtudományi Intézete):

I. Bragyova András: Az új alkotmány egy koncepciója (1995.)

A könyvről:

Halmai Gábor: Új alkotmányt vagy új alkotmányjogot? (Jogtudományi Közlöny,

1995. 6. szám)

Babus Endre: A parlament trónfosztása? Egyszemélyes alkotmánykoncepció

(Bragyova András) (HVG, 1995. március 25.)

II. A köztársasági elnök az új alkotmányban (szerk.: Holló András, 1995.)

III. Jogforrások az új alkotmányban (szerk.: Rácz Attila, 1995.)

IV. A helyi önkormányzatok alkotmányi szabályozása (szerk.: Verebélyi Imre, 1996.)

V. Alapjogok és alkotmányozás. Az emberi jogok szabályozása az új alkotmányban

(szerk.: Ádám Antal, 1996.)

VI. Nemzetközi jog az új alkotmányban (szerk.: Bragyova András, 1997.)

A Magyar Köztársaság Alkotmányának szabályozási koncepciója (Igazságügyi Minisztérium,

1995. március)

A koncepcióról:

Babus Endre: Sok szerep keres egy szerzőt. Igazságügyminisztériumi

alkotmánykoncepció (HVG, 1995. április 1.)

Somogyvári István: Az Igazságügyi Minisztérium alkotmánykoncepciója (Társadalmi

Szemle, 1995. 8-9. szám)

Vastagh Pál: Egy modern állam képe az alkotmánykoncepcióban. Az Igazságügyi

Minisztérium szabályozási koncepciójáról (In: Alkotmány és jogtudomány,

Tanulmányok. szerk.: Tóth Károly, Szeged, 1996.)

Alkotmánytervezet. A Magyar Köztársaság új Alkotmányának szabályozási elvei

(Népszabadság, Népszava, Magyar Nemzet, 1996. április 1.)

A jelenleginél rosszabb alkotmány készül (Magyar Nemzet, 1996. június 22.)

Alkotmányos monarchia (az MSZP-s kormánytagok tartózkodása az új alkotmánykoncepció

szavazásán (Magyar Narancs, 1996. július 4.)

A. G.: Az alkotmányozás közös vállalkozás (Részletek Göncz Árpád köztársasági elnök

beszédéből) (Önkormányzat, 1994. 9. szám)

Alkotmánia. Vita az alaptörvényről (HVG, 1994. szeptember 10.)

Alkotmánykoncepció. Készítette és közreadja a Független Jogászfórum választmánya

(rövidítve) (Magyar Nemzet, 1994. október 8.)

Alkotmányunk a mi házunk. Interjú Kilényi Gézával (Kurír, 1995. július 12.)

Alkotmányozás a rosszkedvű demokrácia idején. Kerekasztal-beszélgetés (Új Demokrata,

1996. 16. szám)

Arató András: A magyar közjogi rendszer két súlyos fogyatékossága (Magyar Hírlap, 1994.

május 30.)

Arató András: Választás, koalíció és alkotmány Magyarországon (Kritika, 1994. 12. szám, ill.

uő. Civil társadalom, forradalom és alkotmány, 249-259. oldal)

Arató András: Alkotmány, folytonosság és a választási rendszer reformja. Az marad, amin

változtatni kellene? (Népszabadság, 1995. május 8.)

Arató András: Alkotmányozási végjáték (Beszélő, 1996. 9. szám, ill. uő. Civil társadalom,

forradalom és alkotmány, 283-295. oldal)

Ádám Antal: Stratégiai alkotmányreform (Világosság, 1994. 12. szám)

Ádám Antal: A posztmodernitás és az alkotmányozás néhány összetevőjéről (Magyar

Közigazgatás, 1995. 3. szám)

Ádám Antal: A közjogi bíráskodás és az alkotmányreform (Jogtudományi Közlöny, 1996. 10.

szám)

Ádám Antal: Általános ajánlások az új alkotmány szerkesztésére és tartalmára vonatkozóan

(kézirat, MTA ÁJI, Bp. 1995.)

Az alkotmánykoncepció végszavazása őszre tolódhat. Összeállítás a pártok véleményéről

(Magyar Hírlap, 1996. július 1.)

Az alkotmány következményei és anomáliái (Magyar Nemzet, 1996. április 13.)

B. É.: Megalakult a parlamenti bizottság. Az új alkotmány elveit decemberig dolgozzák ki

(Magyar Nemzet, 1995. június 23.)

Babus Endre: Törvények törvénye. Alkotmány-előkészületek (HVG, 1994. július 30.)

Babus Endre: Alkotmánia. Vita az alaptörvényről (HVG, 1994. szeptember 10.)

Babus Endre: „Pesszimista vagyok az új alkotmány ügyében.” Válaszol Hack Péter

képviselő, alkotmányjogász (HVG, 1995. január 14.)

Babus Endre: A szentek keze. Alkotmánykoncepció-vita (HVG, 1996. május 18.)

Babus Endre: Késő charta. Magyar alkotmány-előkészületek – Hét vezéreszme (tervezetek) –

A negyedik forgatókönyv (HVG, 1996. június 1.)

Babus Endre: Bal-ítélet. Alkotmányozási patt (HVG, 1996. július 6.)

Babus Endre: Kisgenerál. Parlamenti alkotmánykoncepció-vita – MDNP a taccsvonalon

(HVG, 1996. június 29.)

Babus Endre: Elhúzódó vetélés. Megakadt alkotmányozás (HVG, 1996. október 19.)

Babus Endre: Újra itt van... (Átszerkesztett alaptörvény-koncepció) (HVG, 1996. november

9.)

Babus Endre: Az elnök új ruhája. Alkotmánykoncepció-vita (HVG, 1996. november 30.)

Babus Endre: Az ötszög négyszögesítése! Alkotmányozási zsákutca (HVG, 1998. január 4.)

Babus Endre: Változások kora. Alkotmányozási kérdőjelek (HVG, 1997. március 15.)

Babus Endre: Nyersfogalmazvány. Az új alkotmánytervezet vitája (HVG, 1997. szeptember

20.)

Babus Endre: Palackposta. Alkotmánytervezet (HVG, 1998. március 21.)

Bak Mihály – Andrássy Antal: Zsákutcába jutott az alkotmányozás? A nagyobbik

kormányzó párt vezetése elhalasztaná a szerdai népszavazást – Elmarad a szerdai szavazás az

alkotmánykoncepcióról – Megtorpant az alkotmányozás (Népszava, 1996. június 29., július

3., 4.)

Balogh István: Alkotmányozó társadalom? (Politikatudományi Szemle, 1995. 4. szám)

Báldy Péter: Alkotmánykoncepciók az elmúlt évtizedben. Összehasonlító elemzések (kézirat,

OTDK 1996-1997. Alkotmányjogi szekció, Szeged, 1997. január)

Béke György: Az alaptörvény az egész társadalomé. Alkotmányunk a népfelséget tételezi fel

(Kapu, 1996. 8. szám)

Bihari Ferenc: Az alkotmány jogszabályrendező szerepe (Magyar Jog, 1995. 7. szám)

Bodnár Dániel: Elmaradt, de megtörtént. Salamon László (MDF), a parlament alelnöke az

alkotmányról. – Alkotmányt akarunk! Hack Péter (SZDSZ), az Alkotmányügyi bizottság

elnöke az alkotmányozásról (Magyar Demokrata, 1994. október 13.)

b. l.: Vastagh Pál az alkotmányozásról. Európa Tanácsi ajánlások (Magyar Nemzet, 1995.

február 22.)

Bodnár Lajos: Egy sor időzített bomba ketyeg az alkotmányban. Hack Péter az

alkotmányozás gyorsításáról, a népszavazásról, a kormány és a parlament viszonyáról

(Magyar Nemzet, 1995. március 11.)

Bodnár Lajos: Alkotmányos vészfék? (Magyar Nemzet, 1995. március 21.)

Bodnár Lajos: Alkotmányozási dilemmák (Magyar Nemzet, 1995. június 8.)

Bodnár Lajos: Nincsenek áthidalhatatlan közjogi ellentétek. Vastagh Pál a törvény-

előkészítés gyorsításáról, s arról, hogy mikor lesz új alaptörvénye az országnak (Magyar

Nemzet, 1995. szeptember 16.)

b. l.: Határidő az alkotmányozásban. Februárban döntenek a pártok a koncepcióról (Magyar

Nemzet, 1996. január 23.)

Bodnár Lajos: Erőből nem lehet alkotmányt csinálni. Bihari Mihály (MSZP) a parlamenti

fiaskó okairól, a konszenzus lehetőségéről és az alaptörvény minőségéről (Magyar Nemzet,

1996. július 6.)

Bodnár Lajos: Okafogyott alkotmányozás. Újabb „államvizsga” előtt a parlament (Magyar

Nemzet, 1996. augusztus 15.)

Bodnár Lajos: Alkotmányos pofon (Magyar Nemzet, 1996. június 29.)

Bodnár Lajos: Az alkotmánykoncepció új változata (Magyar Nemzet, 1996. november 5.)

Bodnár Lajos: Fontos hagyományokkal szakít a koncepció. Kulcsár Kálmán az újrainduló

alkotmányozásról és a politika kiszámíthatatlanságáról (Magyar Nemzet, 1996. november 6.)

Boross Péter: „Elhamarkodott az alkotmánytervezet” (Új Magyarország, 1996. május 2.)

Bragyova András: Mi lehet (és legyen) „új” az alkotmányban (Társadalmi Szemle, 1995. 8-9.

szám)

Bragyova András (szerk.): Constitution of the Republic of Hungary (Közlemények, No. 9.

MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, Bp. 1997.)

Bundula István: „Képmutató magatartás.” Interjú Kónya Imrével (Néppárt) az

alkotmányozásról (Magyar Narancs, 1996. július 4.)

Civil szervezetek és az alkotmányozás (Magyar Hírlap, 1996. március 26.)

Csefkó Ferenc: Az alkotmányreformról. Beszélgetés Ádám Antallal (Tér és Társadalom,

1998. 1. szám)

Cseke Hajnalka: Az alkotmányozás védi a mostani közjogi rendszert. Salamon László a

moratórium megszűnésének veszélyeiről, avagy: ki kiált farkast? (Magyar Nemzet, 1997.

január 27.)

Csík Rita: A szocialisták tavaszig fenntartják az alkotmányozási moratóriumot (Népszava,

1997. január 11.)

Csík Rita: Alkotmánymódosítást kezdeményezett a kormány (Népszava, 1997. április 11.)

Csík Rita: Szocialista párti belvita az alkotmánykoncepcióról (Népszava, 1996. június 25.)

Csík Rita: Menet közben kivérzett az alkotmánymoratórium. Interjú Toller Lászlóval, az

MSZP frakcióvezető-helyettesével (Népszava, 1997. május 17.)

Csík Rita. Közvetlen elnökválasztást javasolnak a szocialisták. Nem kizárt, hogy felmondják

az alkotmányozási moratóriumot (Népszava, 1996. május 21.)

Csík Rita: Történelmi lehetőség az új alkotmány. Interjú Szekeres Imrével, az MSZP

frakcióvezetőjével (Népszava, 1996. augusztus 21.)

Csík Rita: Alkotmánymódosításra készül a kormány (Népszava, 1996. október 24.)

Csizmadia Ervin: Gondolatok az alkotmányról (Népszabadság, 1994. augusztus 29.)

K. Csontos Miklós: Az új alkotmány előkészítése. A Szent Korona tükrében... (Magyar

Nemzet, 1996. január 15.)

Csuhaj Ildikó – Papp János – Szerető Szabolcs: A koalíció felmondta az alkotmányozás

moratóriumát (Magyar Hírlap, 1997. május 13.)

Debreczeni József: Kell-e új alkotmány? (Magyar Szemle, 1997. 3-4. szám)

Elvek gyűjteménye. Módosítás háromnegyedes aránnyal. Interjú Halmai Gáborral (Magyar

Nemzet, 1994. augusztus 19.)

Faggyas Sándor: Alkotmányozási lázcsillapító. Konzervatív nemzet tiszteli a történeti jogokat

(Magyar Nemzet, 1994. szeptember 14.)

Farkas Elemér: Hozzászólás „Az új alkotmány szabályozási elvei” című javaslathoz (Hunnia,

83. szám, 1996. október 25.)

Fáy Árpád: A magyar közjogi hagyomány lehetőségei? Rendszerváltás – alkotmány és

gazdaság (befejező, X. rész) (Havi Magyar Fórum, 1998. július)

Feszültségek minden szinten. Összeállítás a pártok véleményéről (Népszabadság, 1996. július

1.)

Ficzere Lajos: Az új alkotmány alapkoncepciójának megalapozásához (kézirat, MTA ÁJI,

Bp. 1994.)

Földesi Tamás: Az alkotmányozás ellentmondásai (Világosság, 1995. 1. szám)

Fricz Tamás: Fenyegetően nagy a bizalmi válság. Az alkotmányozás tétje (Magyar Nemzet,

1994. október 8.)

Frivaldszky János: A nagy kihívás. Alkotmányozás (Magyar Nemzet, 1995. január 19.)

Frivaldszky János: Az állam van az emberért. Alkotmányozás és társadalmi párbeszéd

(Magyar Nemzet, 1996. május 17.)

Galotti Balázs – Somos András: „Van a zsebemben alkotmány, nem is egy.” Interjú Sajó

András alkotmányjogász professzorral (Magyar Narancs, 1994. szeptember 29.)

Galotti Balázs: Törvénytől sújtva. Interjú Vastagh Pál igazságügy-miniszterrel, Salamon

Lászlóval (MDF), az Országgyűlés alelnökével és Isépy Tamás (KDNP) képviselővel

(Magyar Narancs, 1994. szeptember 29.)

György Bence: Csak módosítják az alkotmányt. – Nagy Gergely: Mi változik az

alaptörvényben? (Népszava, 1997. március 14.)

Gy. B.: Egy gesztus vége. Alkotmányozás (Magyar Narancs, 1997. május 15.)

Gy. B.: Oratórium. Alkotmányozás (Magyar Narancs, 1998. január 30.)

Hack Péter: Az önmérséklet garanciái. Alkotmány-konferencia (Beszélő, 1994. szeptember

8.)

Hack Péter: Mi legyen az alkotmánnyal? (Mozgó Világ, 1994. 11. szám)

Halmai Gábor: Kell-e nekünk új alkotmány? (2000, 1994. 7. szám)

Halmai Gábor: Módosítás háromnegyedes aránnyal? Elvek gyűjteménye (Magyar Nemzet,

1994. augusztus 19.)

Halmai Gábor: Masszív alkotmányok (HVG, 1994. szeptember 10.)

Halmai Gábor: Egy alkotmányjogász kedélyállapotának hullámzásai (Világosság, 1995. 1.

szám)

Halmai Gábor: Önkorlátozó alkotmányozó (Magyar Hírlap, 1994. június 28.)

Halmai Gábor: Az ígéretek földje. A legújabb alkotmánykoncepció – Interjú Balsai István

(MDF) volt igazságügyminiszterrel és Hack Péterrel (SZDSZ), az Alkotmányügyi bizottság

elnökével (Magyar Narancs, 1996. november 28.)

Halmai Gábor: Alkotmányos sok hűhó semmiért (Népszava, 1997. február 8.)

Haraszti Miklós: Horn Gyula kicsi puccsa (Népszabadság, 1996. július 11.)

Harsányi László: Jogfolytonosság – jogállamiság. Az új alkotmány és a nyugdíjasok (Magyar

Nemzet, 1996. március 27.)

Hegyi Gyula: Hirtelen halál (Népszava, 1996. július 9.)

Horn a következő ciklusra halasztaná az alkotmányozást (Népszava, 1996. április 30.)

Hovanyetz László: Elveszett alkotmány? (Népszabadság, 1998. augusztus 19.)

Interjú Kulcsár Kálmán akadémikussal, az MTA Politikatudományi Intézetének igazgatójával

(Kapu, 1996. 12. szám)

Isépy Tamás: A tudathasadásos alkotmány bukása. A KDNP népszavazást javasol a vitatott

alapkérdésekben (Magyar Nemzet, 1996. július 15.)

Javorniczky István: Az Alkotmány a káosztól óv meg. Csak a szakma vágyik utána? Interjú

Pokol Béla politológussal (Magyar Nemzet, 1993. december 9.)

Jolsvai András – Papp Dénes: „Egy alkotmányellenes alkotmány kényszerzubbonyában

dolgozunk.” Beszélgetés Sajó Andrással (Köztársaság, 1994. szeptember 9-15.)

Kálmán Attila: A pártok játéka az alkotmányozás? (Sebestyén Péter) a civil parlament elnöke

szerint a nép az urnáknál becsaphatja magát (Magyar Nemzet, 1996. december 30.)

Kálmán – Gulyás: Félbeszakad az alkotmányozás? Gál Zoltán és Kukorelli István az

alaptörvény koncepcióról (Magyar Nemzet, 1996. május 28.)

Kende Péter: Egy nem triviális kérdés (Világosság, 1995. 1. szám)

Kemény László: Az alkotmány a társadalomé? (Népszabadság, 1996. június 3.)

Kilényi Géza: Alkotmány – alkotmányozás – alkotmánybíróság (Világosság, 1994. 12. szám)

Kilényi Géza: Az alkotmányozás és a „kétharmados” törvények (Jogtudományi Közlöny,

1994. 5. szám)

Kis János: A rendszerváltást lezáró alkotmány (Népszabadság, 1994. augusztus 19.)

Kivonult a kisgazdapárt (Magyar Nemzet, 1996. március 21.)

Kocsis István: A Szent Korona tana és a magyar nemzet. Új alkotmány helyett

jogfolytonosság (Magyar Nemzet, 1996. február 16.)

Konferencia az új Alkotmány szabályozási elveiről, 1996. április 25. A Szakszervezetek

Együttműködési Fóruma (SZEF) és a Friedrich Ebert Alapítvány közös rendezésében 1996.

április 25-én, Budapesten az új Alkotmány szabályozási elveiről rendezett konferencia

előadásai és hozzászólásai, szerk.: Kiss Sándor, SZEF-Könyvek Sorozat 3. SZEF Kiadó, Bp.

1996.)

A kötetben megjelent előadások:

Kulcsár Kálmán: Alkotmányozás, politikai pártok, társadalom

Lőrincz Lajos: A végrehajtó hatalom az alkotmányozási elvekben

Samu Mihály: Az alkotmányozó hatalom és a kétkamarás rendszer

Kiss László: A területi igazgatás és az önkormányzatok az Alkotmány szabályozási

elveinek tükrében

Hozzászólások: Szöllősi Istvánné, Bozsik János, Hajdú Attila, Vadász János, Tálas

Miklós, Kemény László, Harsányi László, Frischmann Edgár, Kulcsár Péter, Fogarasi

József, Czinglerné Ivány Judit, Kiss Sándor

Kónya Imre: Stabilizálni kell a demokráciát (Népszabadság, 1996. augusztus 12.)

Kövess László – Szabó József Jenő: Alkotmányozás, kényszer nélkül (Vasárnapi Hírek,

1995. június 11.)

Kritikai megjegyzések, javaslatok és kérdések a Magyar Köztársaság új Alkotmányának

szabályozási elveit illetően (MAG Független Szakértői Társaság (Hunnia, 82. szám, 1996.

szeptember 25.)

Kukorelli István: Az alkotmányozás néhány koncepcionális kérdése. Az alkotmányozás

közös vállalkozás (Önkormányzat, 1994. 8. szám, ill. in: Az alkotmányozás évtizede, 38-57.

oldal)

Kukorelli István: Az alkotmányozás néhány koncepcionális kérdése (Magyar Közigazgatás,

1994. 8. szám)

Kukorelli István: Alkotmányozási átmenet – átmeneti alkotmány (In: Közép-Európa és Japán

közös kihívás, szerk.: Trencsényi Imre. Magyar Népfőiskolai Társaság, Bp. 1996. 73-81.

oldal)

Kulcsár Kálmán: Alkotmányozás, politikai pártok, társadalom (Belügyi Szemle, 1996. 6.

szám)

Kulcsár Kálmán: Az alkotmányozás követelményei és anomáliái. A pártok megegyezése nem

helyettesíti a társadalmi konszenzust (Magyar Nemzet, 1996. április 13.)

Kulcsár Kálmán: Alkotmányozás Magyarországon (Magyar Szemle, 1996. 7-8. szám)

Lakatos László: 1995. Hivatalos nyilatkozatok és részeredmények az új alkotmány

előkészítése folyamatában (In: Magyarország politikai évkönyve 1995-ről, 166-184. oldal)

Lakatos László: Workshopok az új alkotmány előkészítése nemzetközi megalapozásának

rendezvénysorozatából (Jogtudományi Közlöny, 1995. 3. szám)

Lantos: A koalíció végett vetett az alkotmánymódosítási moratóriumnak. Interjú Dornbach

Alajossal (4x4 Szabad Demokrata Tájékoztató, 1997. május 2.)

Lendvai L. Ferenc: Az Alkotmány patriotizmusa (Világosság, 1996. 5. szám)

Lekerülhet a napirendről az alkotmányozás. Összeállítás a pártok véleményéről (Vasárnapi

Hírek, 1996. június 30.)

Lövétei István: Az alkotmányozás mint legitimáció? (Politikatudományi Szemle, 1996. 2.

szám)

Maczó Ágnes – G. Nagy Ilián: Új magyar alkotmány (Inter Leones Kiadó, Bp. 1995.)

A kötetről:

Bodnár Lajos: Egy konzervatív reformer figyelemre méltó vitaalapja. Kukorelli István

Maczó Ágnes alkotmánytervezetéről, a plebejus demokráciáról és az államfő

hatalomgyakorlásáról (Magyar Nemzet, 1995. május 22.)

Cseke Hajnalka: Alkotmánytervezet családi vállalkozásban. G. Nagyné Maczó Ágnes

Kossuth Lajos ihletéséről, az alaptörvény forrásairól, s a fogadtatás izgalmáról (Magyar

Nemzet, 1995. május)

Perecz László: Maczó Ágnes alkotmánytervezetéről (Népszabadság, 1995. szeptember

8.)

Koronázó kisgazdák (Maczó Ágnes alkotmány-tervezete az Országgyűlésnek (HVG,

1995. május 6.)

Majtényi László: Kié az alkotmány? Szükség van-e Magyarországon új alkotmányra?

(Kritika, 1994. 3. szám)

Majtényi László: Alkotmányünnep (Népszabadság, 1994. október 8.)

Messik Lajos: Népszuverenitás és alkotmányozás (Magyar Jog, 1996. 10. szám)

Messik Lajos: Népszuverenitás és alkotmányozás. Elvész a polgár a közjogi kérdések

útvesztőjében (Magyar Nemzet, 1996. június 25.)

Megmagyarázhatatlan helyzet. Interjú Bihari Mihállyal és Pető Ivánnal (Tallózó, 1996. július

4.)

Mészáros Vilmos: Ki alkotmányozzon, mikor és hogyan? Ha elérkezik a „kegyelmi pillanat”

(Magyar Nemzet, 1996. február 23.)

Hozzászólás:

Balipap Ferenc: Mit üzen a múlt? Alkotmányozás és demokrácia (Magyar Nemzet,

1996. március 8.)

Mire való az alkotmányozás? (A körkérdésre Sajó András, Ádám Antal, Kilényi Géza,

Schmidt Péter, Perecz László és Sós Vilmos válaszol) (Világosság, 1994. 12. szám)

Moldoványi: Az alaptörvénynek nem lehet programjellege. Kulcsár Kálmán az

alkotmányozás szükségességéről, politikai szempontjairól és a lehetséges

„mellékvágányokról” (Magyar Nemzet, 1994. szeptember 28.)

(moldoványi): Milyen legyen az alaptörvény? Koncepcionális viták az alkotmányozásról

(Magyar Nemzet, 1994. december 19.)

Moldoványi Tibor: Alkotmánykonszolidáció szükséges. Ki kell venni az alaptörvényből

minden aktuálpolitikai elemet (Interjú Kukorelli Istvánnal) (Magyar Nemzet, 1995. február 1.)

Moldoványi Tibor: Nincs alkotmányváltoztatási kényszer. Bihari Mihály, az Országgyűlés

alkotmányügyi bizottságának elnöke az alaptörvény koncepciójáról, a viták színvonaláról és a

gesztusokról (Magyar Nemzet, 1996. augusztus 31.)

Mucsányi Marianna: Elnapolták az alkotmányozást? Nagyobb a tehetetlenség, mint a

változtatási szándék – állítja Stumpf István (Népszava, 1996. május 25.)

Nagy Gergely: Mikor lesz új alkotmányunk? Szakértők szerint a népszavazás is

megbuktathatja az alkotmányozási folyamatot (Népszava, 1996. május 3.)

Nagy Gergely: Változtatni kell az alkotmánykoncepción (Népszava, 1996. május 23.)

Nagy Gergely: Rövidesen újabb szakaszába léphet az alkotmányozás. Kimaradt a szövegből

az általános hadkötelezettség előírása (Népszava, 1996. június 27.)

Nagy N. Péter: Büntetők (Színes Vasárnap, 1996. június 30.)

Nehéz-Posony István: Lesz-e '97-ben új alkotmány? (Népszava, 1996. június 26.)

Nehéz-Posony István: Öt szavazat híján (Népszava, 1996. július 2.)

Nehéz-Posony István: Kisgazdák és az alkotmányozás (Népszava, 1996. augusztus 2.)

Népszavazást sürgetnek az alkotmány részleteiről (Népszava, 1996. május 28.)

Nem áll le az alkotmányozási folyamat (Népszabadság, 1996. december 21.)

Nem lesz az idén új alkotmány. Interjú Hack Péterrel (Népszava, 1995. január 18.)

Normatív lesz az új alkotmány (Magyar Nemzet, 1995. október 20.)

Ötről ötre? Alkotmányozási előjáték (HVG, 1995. május 6.)

(őszy): Az alkotmányozás nem „kétharmados kérdés”. Vélemények az SZDSZ elképzeléséről

(Magyar Nemzet, 1994. június 17.)

Paczolay Péter: Kell-e új alkotmány? (Jogállam, 1994. 2. szám)

Paczolay Péter: Az alkotmányozás csapdái (Politikatudományi Szemle, 1996. 1. szám)

Parlamenti körkérdés: Milyen legyen az alkotmány? (Gál Zoltán, Vastagh Pál, Isépy Tamás,

Balsai István és Salamon László válasza) (Magyar Hírlap, 1994. október 18.)

Parlamenti vitára vár az új alkotmány koncepciója (Népszava, 1996. május 16.)

Pártvélemények az alkotmányozásról. Pártja tervezi-e az új alkotmány beterjesztését, esetleg

kétkamarás parlament felállítását? Tartana-e népszavazást valamelyik kérdésben? (KDNP,

Agrárszövetség, MIÉP, MSZDP, Munkáspárt, MSZP, Köztársasági Párt, SZDSZ) (Népszava,

1994. április 28.)

Pál László: Új alkotmánykoncepció (Interjú dr. Vastagh Pál igazságügyi miniszterrel) (Kapu,

1995. 6-7. szám)

Pál László: Új alkotmánykoncepció (Interjú Kemény Csaba filozófussal) (Kapu, 1995. 10-11.

szám)

Perecz László: Alkotmányozás, alkotmány helyett? (Világosság, 1994. 12. szám)

Petrétei József: Alkotmány és alkotmányosság (Magyar Közigazgatás, 1995. 1. szám)

Pintér Dezső: „Nincs alkotmánykoncepciója az országnak.”- Interjú Kilényi Géza

alkotmánybíróval (Magyar Hírlap, 1994. június 11.)

Pokol Béla: Egy új alkotmány előfeltételei. Politikai blöffé silányíthatja a parlamenti többség

(Magyar Nemzet, 1994. augusztus 15.)

Hozzászólás:

Szigeti Péter: Politika, tudomány és alkotmányozás. Megjegyzések Pokol Béla cikkéhez

(uo. szeptember 12.)

Pokol Béla: Legitimáció – és „kegyelmi pillanat”. Az alkotmányozás szakmai kérdés

(Magyar Nemzet, 1994. október 26.)

Pokol Béla: Lázas nekibuzdulás után. Az alkotmányozás hátterében (Magyar Nemzet, 1994.

december 1.)

Pokol Béla: Két kormánypárt – két alkotmánykoncepció. Ki mit változtatna? (Magyar

Nemzet, 1996. április 1.)

Pokol Béla: A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről (Politikatudományi

Szemle, 1996. 3. szám)

Pusztakeresztúri: Alkotmány van születőben (Interjú Kónya Imre országgyűlési

képviselővel) (Reggeli Délvilág, 1995. augusztus 16.)

Rögös úton halad az új alkotmány. A társadalmi szervezetek előzetes népszavazást

szorgalmaznak az alaptörvényről (Népszava, 1997. január 29.)

Rocky: Kell-e nekünk új alkotmány? Interjú Hack Péterrel, az Alkotmányügyi bizottság

elnökével, az SZDSZ-frakció alkotmányügyi felelősével (4x4 Szabad Demokrata Tájékoztató,

1994. szeptember 8.)

Ruszoly József: Alkotmány és hagyomány. Historikus észrevételek három alkotmányozási

előmunkálatra (In: uő. Alkotmány és hagyomány. Újabb jog- és alkotmánytörténeti

tanulmányok. JATE Press, Szeged, 1997. 267-285. oldal)

Sajó András: Az átmenet lezárult, örökítsük meg. Posztmodern alkotmány (Beszélő, 1994.

június 30.)

Sajó András: Írjunk könnyen, gyorsan alkotmányt! (Magyar Hírlap, 1994. október 26.)

Sajó András: Népi és demokratikus pártdiktatúra. A szabadság védelmében el kell különíteni

egymástól a hatalmi ágakat (Népszabadság, 1995. június 10.)

Sajó András: Vak Sámson írjon-e alkotmányt? (Beszélő, 1995. április 6.)

Sajó András: Az önkorlátozó hatalom (különösen „Az Alkotmány, mint félelem és fogadás”

című fejezet, KJK – MTA ÁJI, Bp. 1995. 18-77. oldal)

Sajó András: Lábbelink védelmében, kissé a suszterek ellen (Népszabadság, 1996. június 10.)

Salamon László: Alkotmányozás a politika szorításában. Az ellenzék fő törekvése a

konszenzus megteremtése volt. Az ország a nemzeti egyetértésre vágyik (Magyar Nemzet,

1996. augusztus 5. és 6)

Salamon László: Az új alaptörvény a tét. A késedelem nem az ellenzék vétke (Magyar

Nemzet, 1997. január 21.)

Samu Mihály: Az Alkotmány alapja és az Alkotmány fogalma (kézirat, MTA ÁJI, Bp. 1995.

sorszám: 29.)

Samu Mihály: Új alkotmány létesítése alkotmányozó hatalom által, szakmai megalapozással.

Rábízható-e csupán a politikára az alkotmányozás?! (Magyar Jog, 1995. 8. szám)

Samu Mihály: Az alkotmányozó hatalom. Kisajátítása a modernizációval ellentétben áll...

(Magyar Nemzet, 1996. január 6.)

Samu Mihály: Az alkotmányozó hatalom és a kétkamarás rendszer (In: Konferencia az új

alkotmány szabályozási elveiről, SZEF, Bp. 1996. 39-52. oldal)

Samu Mihály: Az alkotmányozás politikai túlerő alapján, vagy szakmai megalapozással

(Hitel, 1996. 3. szám)

Samu Mihály: Az új alkotmány alapelvei. Legyen népszavazás az eldöntendő kérdésekről

(Magyar Nemzet, 1996. július 23.)

Samu Mihály: A civil társadalomra épüljön az alkotmányozás. A parlamenti pártok nem

jelenítik meg a lakosságot (Magyar Nemzet, 1997. január 21.)

Samu Mihály: Alkotmányozás, alkotmány, alkotmányosság (Korona Kiadó, Bp. 1997.)

Schmidt Péter: Az államszervezet az alkotmányban. Vitaanyag az új alkotmány

alapkoncepciójához (kézirat, Bp. 1994.)

Somodi István: Állásfoglalás az alkotmányozás ügyében (In: Nemzetstratégia, Magyarok

Világszövetsége, Bp. 1996. 91-97. oldal)

Somogyvári István: Alkotmányozás Magyarországon, 1994-1996 (Társadalmi Szemle, 1996.

10. szám)

Somogyvári István: Alkotmányozás Magyarországon, 1996 (In: Magyarország politikai

évkönyve 1996-ról, 80-89. oldal)

Somogyvári István: Alkotmányozás Magyarországon, 1997 (In: Magyarország politikai

évkönyve 1997-ről, 90-102. oldal)

Somogyvári István (szerk.): Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő munkájának

dokumentumai 1994-1998, 1-2. kötet (Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 1998.)

Somogyvári István: Az alkotmányozás két évtizede (In: Kilényi Géza ünnepi kötet, 399-420.

oldal)

somos: Az alkotmányozásról 1990-től máig (Magyar Narancs, 1994. szeptember 29.)

Somos András: MSZP kontra MSZP. Alkotmányozás (Magyar Narancs, 1995. március 30.)

Sós Vilmos: A koalíció és az alkotmányozás (Beszélő, 1994. október 13.)

(simon): Az alkotmány változtatása az instabilitás jele. Schlett István politológus Pilsudskiról

és a demokratikus fékekről (Magyar Nemzet, 1995. február 1.)

Sümegi Noémi: Áder János az alkotmányozás helyzetéről, a szűklátókörűségről és arról, hogy

az MSZP miért „táncolhatott vissza” (Magyar Nemzet, 1995. március 11.)

(sümegi): Fordulat szükséges. Az SZDSZ az alkotmányozás folyamatáról (Hack Péter)

(Magyar Nemzet, 1995. január 25.)

Stépán Balázs: Milyen legyen az új alkotmány? Érdemi munka csak a játékszabályok

tisztázása után (Gál Zoltán, Vastagh Pál, Isépy Tamás, Balsai István, Salamon László)

(Magyar Hírlap, 1994. október 18.)

Stépán Balázs: Valódi részvétellel lenne értelme. Beszélgetés Salamon Lászlóval az

alkotmányozásról (Magyar Hírlap, 1994. december 5.)

Stépán Balázs: Kinek van itt hatalomszerkezeti koncepciója? Alkotmányozás a pártok

szemével (Magyar Hírlap, 1995. május 5.)

Stépán Balázs: Öt dacos nem (Magyar Hírlap, 1996. június 29.)

Szabó Miklós: Alkotmányozási puccs (Népszava, 1996. július 15.)

Szalay Péter: Az Alkotmány változásai az elmúlt évtizedben (kézirat, Bp. 2000.)

Szamel Lajos: Az államszervezet általános szabályozásának koncepcionális kérdései (MTA

ÁJI, Bp. 1994.)

Szász István: Az alkotmányozás szakfeladat, nem szabad misztifikálni. Interjú Lamm

Vandával, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete igazgatójával (Magyar Hírlap, 1994.

augusztus 11.)

Szegvári Péter: Többségi kis/nagy konszenzusos demokrácia (Társadalmi Szemle, 1994. 2.

szám)

Szekeres: Vége az alkotmányozási moratóriumnak (Népszabadság, 1996. december 19.)

Szesztay András: Hangzatos jelszavaktól félve... Az egyházak és az alkotmány (Magyar

Nemzet, 1995. február 22.)

Szigeti Péter: Alkotmányozás itt és most (Kommentár az Alkotmány-előkészítő bizottság

tervezetéhez) (Eszmélet, 31. szám 1996.)

Szikinger István: Törékeny alkotmány (HVG, 1996. július 6.)

Szikinger István: Módosított alkotmányosság (Népszava, 1997. május 23.)

Szikinger István: Az alkotmány (Változó Világ, 6. köt. Press Publica, Bp. 1997.)

Szűcs Zoltán Gábor: Az alkotmányosság diskurzusai. Esettanulmány az 1994-1998 közötti

alkotmányozási kísérletről (In: Alkotmányozás Magyarországon és máshol.

Politikatudományi és alkotmányjogi megközelítések, szerk.: Jakab András és Körösényi

András. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet – Új

Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2012. 240-255. oldal)

Takács Albert: Az alkotmányozás céljai és feltételei (Világosság, 1995. 1. szám)

Takács Imre (szerk.): Az alkotmányozás jogi kérdései. A linzi Johannes Kepler Egyetem és a

budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem szimpóziuma, Budapest, 1995. július 6-7.

(ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 1995.)

A kötetben megjelent tanulmányok:

Dezső Márta: Az alkotmány népszavazással történő elfogadása

Ficzere Lajos: Alkotmány és közigazgatás

Fürész Klára: Jogvédelem, jogvédő szervek alkotmányos szabályozása

Kukorelli István: Az alkotmányjog évtizede

Salamon László: Alkotmányozási eljárás és az új alkotmány néhány kérdése

Sári János: Az alkotmány és a nemzetközi jog

Tallós Emil: Ellenpuccs az alkotmányozásban (Népszabadság, 1996. július 11.)

Tallós Emil: Alkotmányozás. A múltat végkép eltörölni (A történelmi állameszme és az

alkotmányozás) (Magyar Demokrata, 1997. 20-31. szám)

Tamási Erzsébet: Interjú Kukorelli István alkotmányjogásszal, az új alkotmány

koncepciójáról (Belügyi Szemle, 1996. 6. szám)

Tatham, Allen: Tanácsadói vélemény a Magyar Köztársaság Alkotmányának Szabályozási

Koncepciójához (kézirat)

Társadalmi bizottság az alkotmányról (Magyar Hírlap, 1996. április 12.)

Tompa Imre: Van kiút az alkotmányos diktatúrából. Interjú Haraszti Miklós közíróval, volt

SZDSZ-es képviselővel (Népszava, 1996. augusztus 3.)

Tölgyessy Péter: Az alkotmányozás ideje (Népszabadság, 1995. február 4.)

Történelmi lehetőség az új alkotmány. Interjú Szekeres Imrével (Népszava, 1996. augusztus

21.)

Törvényerőpróba. Kormányterv alkotmánymódosításra (HVG, 1997. április 19.)

Törvény és szabadság. Útban az új alkotmány felé. – B. I. E.: Az alkotmányozás gyorsan

megoldható. Az időpont jó, népszavazás szükséges (interjú Sajó Andrással –

T. T. J.: „Nehéz lesz tartani a jövő évi határidőt.” Interjú Györgyi Kálmán legfőbb ügyésszel.

– T. Török János: „Komoly szándékunk a széleskörű párbeszéd.” Interjú Vastagh Pál

igazságügy-miniszterrel (Magyarország, 1994. augusztus 19.)

ifj. Trócsányi László: Egy új alkotmány minimumai (Társadalmi Szemle, 1994. 2. szám)

ifj. Trócsányi László: Az alkotmányozás időszerűsége. Semmi ok a sietségre (Magyar

Nemzet, 1995. január 6.)

ifj. Trócsányi László: Az alkotmányozás elvi kérdései (In:. Alkotmány és jogtudomány, Bp.

1996.)

„Túlhatalmas” alkotmánykoncepció (Magyar Hírlap, 1996. május 22.)

Túristvándy T. János: Alkotmány és anomáliák. Beszélgetés Mészáros Vilmossal, a

Független Jogászfórum elnökével (Magyarország, 1994. augusztus 26.)

Vastagh Pál: Alkotmányozás – mikor, miért kinek? Kialakultak az új alaptörvény

megszületésének alapfeltételei (Népszabadság, 1995. április 24.)

1998-2002

Babus Endre: A' la charta. Alkotmány-módosítási tervek (HVG, 1998. május 29.)

Babus Endre: Betlire játszanak. Vita az alkotmánymódosításról (HVG, 1998. július 5.)

Bauer Tamás: Miért ne módosítsuk az alkotmányt? (Népszabadság, 2001. december 6.)

Elmaradt az alkotmánymódosítás. A NATO-csatlakozást meggyorsítaná a belpolitikai vita

lezárása (Népszava, 1998. december 16.)

Elvetélt alkotmánymódosítás. Az Országgyűlés nem fogadta el az ügyészség kormány alá

rendelését (Népszabadság, 1999. május 5.)

Fáy Ádám (szerk.): Búcsú az évezredtől – alkotmányosság reményében (Alkotmányossági

Műhely és Fórum, Bp. 2000.)

Halmai Gábor: Nincs másik. Régi-új alkotmány (HVG, 1999. augusztus 21.)

Horváth Pál: Új lehetőségek az alkotmányos szabadság kiterjesztésében (Magyar

Közigazgatás, 1995. 3. szám)

Miklósi Zoltán: Válaszúton (Élet és Irodalom, 2002. február 22.)

Nagy Gergely: Jövőre módosítják az alkotmányt. A tervek szerint csökkentenék a

kétharmados törvények számát (Népszava, 1998. szeptember 5.)

Rácz Attila: Az Alkotmány érvényesítése – alkalmazása (In: Jogérvényesítés –

jogalkalmazás. Tudományos ülés. Budapest, 2001. december 14., szerk.: Jakab András, Károli

Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Bp. 2002. 125-130. oldal)

Somodi István: Új magyar évezred – új magyar alkotmány (Százak Tanácsa, Trikolor Kiadó,

Bp. 1999. 350-354. oldal)

Spirk József: Folytatódhat az alkotmányozás. A kormány módosítani kívánja a jelenlegi

alaptörvényt (Népszava, 1998. szeptember 1.)

Tordai Csaba: Sérült alkotmány (Népszava, 2000. március 6.)

Tóth Gergely Ádám: Az elveszett alkotmány nyomában (A magyar választási rendszer. I. évf.

1. szám, 2001. május – http: iroga.hu/magyarvalasztasirendszer/toth.html#top)

Tóth Károly (szerk.): Államiság – alkotmányosság. Tudományos ülés. Budapest, 2000. május

30. (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Bp. 2000.)

Új alkotmány csak 2002 után. Az MSZP tárgyalna, a Fidesz nem zárkózik el (Magyar Hírlap,

1999. október 26.)

vill-p. g.: Parlamentbe viszik a Szent Koronát? Az alkotmányba is bekerülne államiságunk

ezeréves szimbóluma (Napi Magyarország, 1999. augusztus 9.)

2002-2006

Alkotmányról – másként (Magyar Világ, 2003. augusztus 15.)

A házelnök (Szili Katalin) új alkotmányt javasol (Népszabadság, 2003. július 30.)

A szándék megvan, új alkotmány nem lesz (Magyar Hírlap, 2003. augusztus 11.)

Ágoston Balázs: Alkotmányozók. A kétharmados törvények eltörlése csapda is lehet (Magyar

Demokrata, 2005. január 13.)

Babus Endre: Tizenöt éves „tákolmány”. Interjú Tölgyessy Péterrel (HVG, 2004. december

25.)

Csizmadia Ervin: A halasztott alkotmányozás magyar útja (In: Az alkotmány arcai.

Preambulum-tanulmányok, szerk.: Antal Attila, Novák Zoltán, Szentpéteri Nagy Richard,

Méltányosság Politikaelemző Központ – L'Harmattan Kiadó, Bp. 2011. 9-17. oldal)

Bárándy Péter: Politikai gumicsont (Interjú Répássy Róberttel) (Magyar Demokrata, 2005.

január 13.)

Bányai György: Alkotmányozó parlament? Szili Katalin: nemzeti alapkérdésekben

egyezségre kell jutnunk (168 Óra, 2003. augusztus 21.)

Bánhidai Károly: Csak egy egységes nemzet teremthet új alkotmányt. Interjú Zlinszky János

professzorral, egykori alkotmánybíróval (Magyar Demokrata, 2003. szeptember 18.)

Boros János: Felülről irányított demokrácia – az alkotmánytervezet, mint a demokrácia

félreértése (Magyar Tudomány, 2004. 5. szám)

Cs. I.: Alkotmánymódosításra kész a Fidesz is. Garanciákkal csökkentenék a minősített

többséget igénylő jogszabályok számát. – L. K.: A kétharmados törvények csapdája

(Népszabadság, 2005. január 5.)

Egyhamar nem lesz új alkotmány. Szili szerint februárban a Fidesz mai elnöke is támogatta

egy korszerű alaptörvény megalkotását (Népszava, 2003. augusztus 21.)

Fáy Árpád szerk.: Konferencia az Alkotmányról. Az Európai Unió kapujában (Püski Kiadó,

Bp. 2002.)

Fritz Tamás: Új alkotmányra várva. A demokratikus határhelyzetek, válságok megoldását gátolja

az új és egységes alaptörvény hiánya (Magyar Nemzet, 2005. június 20.)

Fritz Tamás: Az árok két oldalán. A magyar demokrácia természetrajza (Bp. 2006.)

Gereben István: Cseppben a tenger (Élet és Irodalom, 2004. január 23.)

Halmai Gábor: Szükségből esélyt (HVG, 2003. augusztus 30.)

Heiszler Vilmos: Kell-e új alkotmány? (Népszabadság, 2003. augusztus 25.)

Igazságügyi Minisztérium új alkotmány-tervezete:

Kiszivárgott Gyurcsányék titkos alkotmánya. A tervezet bevezetőjében a köztársasági

eszme mellett találunk utalást a Szent Koronára is (Magyar Nemzet, 2011. április 2.)

Markotay Csaba: Új alkotmány – kétharmados törvények nélkül. Petrétei József:

elkészült az új alaptörvény normaszövege az Igazságügyi Minisztériumban (Népszava,

2005. december 6.)

Somody Bernadette: Az alkotmánytervezet nyilvánossága (Fundamentum, 2007. 1.

szám)

Somogyvári István: Petrétei József igazságügy-miniszter alkotmánytervezete (In:

Tanulmányok Ádám Antal professzor emeritus születésének 80. évfordulójára, szerk.:

Chronowski Nóra és Petrétei József. PTE ÁJK, Pécs, 2010. 335-356. oldal)

Szalay Tamás Lajos: Alaptörvény. Petrétei József 2005-ben „csak konszolidálni” akart

(Népszabadság, 2011. április 5.)

Tóth Gábor Attila: Az alkotmány mumusa (az igazságügyi miniszter javaslata az

„alkotmánykonszolidációra”) (HVG, 2005. január 15.)

Új alkotmány készül az IM-ben. Petrétei megmentené a kétharmados törvényeket

(Népszabadság, 2005. január 3.)

Új alkotmány. www.168ora.hu (168 Óra, 2005. január 13.)

Joó Hajnalka: A ráncfelvarrás már nem elég. Vita az új alkotmányról – a szakmai szándéknál

eddig erősebb volt a politikai (Magyar Hírlap, 2005. január 11.)

Joó Hajnalka: Új alkotmány: a pártok nem szánják magukat (Magyar Hírlap, 2004. október

11.)

Joó Hajnalka: A szocialisták kampányonként megígérik az új alkotmányt. – Lopakodó

alkotmányozás (Magyar Hírlap, 2006. február 11.)

Juhász Gábor: Gyurcsány alkotmányozna (HVG, 2005. november 12.)

Kilényi Géza: Gondolatok az új alkotmányról (Európai Tükör, 2004. 6. szám)

Kolláth György: Alkotmányreform (Magyar Hírlap, 2003. augusztus 5.)

Kolláth György: Alibi alkotmányozás (Magyar Hírlap, 2005. december 14.)

Lambert Gábor: Emelkedetten. Alkotmányozási javaslat (Figyelő, 2003. augusztus 7-13.)

Lencsés Károly: Alkotmányozásra kevés az esély (Népszabadság, 2003. augusztus 28.)

Majtényi László: A jogállami forradalom történeti alkotmánya (Népszabadság, 2003.

november 15.)

Majtényi László – Miklós Zoltán (szerk.): És mi lesz az alkotmánnyal? (Eötvös Károly

Intézet, Bp. 2004.)

A kötetben megjelent tanulmányok:

Sólyom László: Az alkotmányfejlődés keretei

Arató András: Kelet-Európa: az alkotmányozás harmadik modellje

Kis János: Az alkotmány véglegesítése

Halmai Gábor: Régi kérdések – új válaszok

Győrfi Tamás: Miért (ne) alkotmányozzunk?

Majtényi László: A jogállami forradalom történeti alkotmánya

Szájer József: Az európai alkotmányozási folyamat és annak magyar vonatkozásai

Nagy Boldizsár: Ki a szuverén? (És hol vannak az ő határai?)

Kende Tamás: Az európai jog bensővé válása – döntéshozatal, jogalkalmazás

Sonnevend Pál: Alapjogvédelem a csatlakozás után

Hack Péter: Parlamenti beszámoltatás a csatlakozás után

Sajó András: A demokrácia és a bürokrácia hálózatai

Paczolay Péter: Alkotmánybíráskodás a csatlakozás után

Pálné Kovács Ilona: A regionalizmus és az alkotmányjogi gondolkodás

Wiener György: Regionalizmus Európában és Magyarországon

Megérett az idő az új alkotmány kidolgozására (Interjú Szili Katalinnal) (Népszava, 2003.

május 31.)

Miklósi Gábor: A politika még hallgat. Az új alkotmány esélyei (Magyar Narancs, 2003.

szeptember 18.)

Moldoványi Tibor: Kegyelmi pillanatra várva. Az új alkotmány tizenhárom éve kormányzati

álom (Heti Válasz, 2003. augusztus 15.)

Nagy B. György: Alkotmánymódosítás: egyelőre még az ötvenhároméves alaptörvényt

toldozzák. Tizenkét és fél év alatt rengeteg vita volt és a parlamenti pártok kevésszer tudtak

egyetértésre jutni (Népszava, 2002. november 9.)

Nincs szükség új alkotmányra. Alkotmányjogászok és jogtudósok egyetértettek, hogy a

jelenlegi alaptörvényt kellene megerősíteni (Népszava, 2003. szeptember 12.)

Orbán Miklós: Stop! Alkotmányveszély! (Heti Válasz, 2005. január 12.)

Pálmai Erika – Pungor András: Nem függhet napi politikai érdekektől az alkotmányozás

(Interjú Holló Andrással, az Alkotmánybíróság elnökével) (Népszava, 2003. július 5.)

Petrétei: Ne legyen kampánytéma az új alkotmány (Magyar Hírlap, 2006. január 2.)

Pungor András: Továbbra sincs realitása az alkotmánymódosításnak. Európában ritka a

kétharmados szabályok ilyen nagy területet felölelő rendszere (Népszava, 2005. január 4.)

Pünkösti Árpád: Parlamentarizmusunk buktatói. Schmidt Péter az alkotmányozás

szükségességéről és lehetőségéről (Népszabadság, 2004. május 17.)

Rózsa Péter: Répássy Róbert és az alkotmány (Népszava, 2004. július 12.)

Samu Mihály: Az alkotmányozás és az alkotmányelmélet néhány időszerű problémája

(Magyar Közigazgatás, 2005. 5. szám)

Szentpéteri Nagy Richard: A köztársaság alkotmánya (Élet és Irodalom, 2005. március 4.)

Hozzászólás:

Bihari László: Értelmetlen alkotmány (uo. április 15.)

Szentpéteri Nagy Richard: Az alkotmány revíziója (Magyar Hírlap, 2006. január 11.)

Tóth Gábor Attila: Alkotmány a forgószélben (HVG, 2004. szeptember 18.)

Tölgyessy Péter: A negyedik köztársaság felé? (Magyar Hírlap, 2004. március 6.)

Trencséni Dávid: Alkotmányozó blöff? Kétharmados hibalista (168 Óra, 2005. február 3.)

2006-2010

Ágoston Balázs: Alkotmányozni muszáj (Magyar Demokrata, 2009. július 22.)

Baranya Róbert: Alkotmánymódosítás: csavart egyet a taktikáján az MSZP. – Egy

mondatban a diktatúrák súlyos bűneinek tagadásáról (Magyar Hírlap, 2009. május 19., június

2.)

Bauer Tamás: Miért ne módosítsuk az alkotmányt? (Népszabadság, 2008. december 6.)

Bíró Zoltán: Alkotmányozási kényszer. – Samu Mihály: Vissza a gyökerekhez (Magyar

Hírlap, 2009. április 1.)

Buják Attila: Új alkotmány küszöbén? Hack Péter a baljós vasárnapról (EP-választás) (168

Óra, 2009. június 11.)

Csizmadia Ervin: Az ideiglenesség véglegessége (In: Köztes demokrácia, szerk.: Novák

Zoltán és Szentpéteri Nagy Richard, Méltányosság Politikaelemző Központ – L'Harmattan,

Bp. 2009. 56-54. oldal)

Csizmadia László – Németh Miklós Attila – Kemény András: Társadalmi szerződés (Civil

Összefogás Fórum) (Püski Kiadó, Bp. é.n. [2009.])

A kötetben megjelent írásokból:

Kukorelli István: Az új Alkotmányhoz

Tóth Károly: Az alkotmányozás koncepcionális problémái

Samu Mihály: Az alkotmányozás jellege és követelményei

Cservák Csaba: Történeti jogfolytonosságot

Zétényi Zsolt: A társadalmi szerződés alkotmányos alapja

Fricz Tamás: Talán mégsem következmények nélküli ország?

Fricz Tamás: Talán mégsem következmények nélküli ország? A kialakult helyzetben új

választásokra, új alkotmányra, új köztársaságra van szükség (Magyar Nemzet, 2006.

szeptember 23.)

Gerő András: Mozgássérült alaptörvény (Népszabadság, 2009. október 17., ill. in: uő. Éljen a

magyar! Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2010. 119-132. oldal)

Gulyás Gergely: Kísérlet a véleményszabadság korlátozására. Az alkotmány nem lehet

alkotmányellenes. Az MSZP nem a jobb kormányzással válaszol a szélsőséges nézetek

terjedésére (gyűlöletbeszéd) (Magyar Nemzet, 2009. június 29.)

Gyulai Attila: Viták az alkotmányról – Pungor András: Új köntös kell az alkotmányra.

Interjú Halmai Gáborral (168 Óra, 2009. november 12.)

Halmai Gábor: Az alkotmányos konszenzus vége? (Élet és Irodalom, 2006. október 6.)

Halmai Gábor: Ünnepelt alkotmányunk? Az eltűnt konszenzus nyomában (Népszabadság,

2006. augusztus 19.)

Horkay Hörcher Ferenc: Nem kell új alkotmány (Interjú Jakab Andrással, az Alkotmány

kommentárjának szerkesztőjével) (Heti Válasz, 2010. február 11.)

Karácsonyi Ágnes: A demokrácia új testámentuma. Kondorosi Ferenc alkotmányról és

konszenzusról (168 Óra, 2006. április 27.)

Kállai R. Gábor: Jog a rasszizmushoz (Népszabadság, 2009. július 6.)

Kolláth György: Alkotmányunk, az öreg Junoszty (Népszava, 2007. március 17.)

Lencsés Károly: Nincs alkotmányozási szükséghelyzet, de... Az alaptörvény mellett a

rendszerváltó törvények is reformra szorulnak. Interjú Bihari Mihállyal, az Alkotmánybíróság

korábbi elnökével (de JURE, 2009. 7-8. szám)

ifj. Lomnici Zoltán: Mit módosítana az alaptörvényben? Hat ismert jogász alkotmányossági

észrevételei: Chronowski Nóra, Finszter Géza, Kilényi Géza, Kolláth György, Nehéz-Posony

Márton és Szikinger István (de JURE, 2009. 11-12. szám)

Miklós Zoltán: Válaszúton (Élet és Irodalom, 2002. február 22.)

Majtényi László – Szabó Máté Dániel: Harc az alkotmányért (Népszabadság, 2010. január

28.)

Mink András: Alkotmányos dekonstrukció (Magyar Hírlap, 2006. szeptember 27.)

Nagy Áron – Gergely Miklós: Orbán: „borulhatnak” az alkotmányos intézmények. Aki az

alaptörvényt nem tiszteli, az a demokráciát sem – állítja Fleck Zoltán (Népszava, 2009.

november 12.)

Nagy Gusztáv: Szükségünk van-e új Alkotmányra? Hatályos Alkotmányunk néhány

hiányossága és pontatlansága – egy új Alkotmány koncepciója felé. (In: Jog és Állam 9.

XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam és Jogtudományi Szekció

(2007.) szerk.: Kapa Mátyás, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Kara, Bp. 2007. 85-96. oldal)

Nagy Gusztáv: Szükségünk van-e új alkotmányra? (In: A jogállamiság 20. éve.

Tanulmánykötet, szerk.: Smuk Péter. Széchenyi István Egyetem ÁJK, Győr, 2009.)>

Orbán Viktor: Nem lesz árnyékkormány! Beszéd a Magyar Polgári Együttműködési

Egyesület „Új államépítés, új irány, új feladatok” című konferenciáján, Kecskeméten, 2009.

november 8-án (http://2007-2010.orbanviktor.hu/beszedek_list.php?item=103)

Orbán Viktor a konferenciát követő nyilatkozata és interjúja (http://tv2.hu/

neoplayer/tv2/embed/96306_orban_viktor_nem_tiszteli_az_alkotmanyt_csak_tiszteletben_tar

tja.html; http://2007-2010.orbanviktor.hu/interjuk_list.php?item=118)

Pindroch Tamás: Kiáll az új alkotmányért a civil fórum (Magyar Hírlap, 2007. január 18.)

Riba István: Beszédhibák. Alkotmánymódosítás a holokauszttagadás ellen? (HVG, 2009.

május 9.)

Samu Mihály: Egy új alkotmány szükségessége (vitaanyag) I-II. (Kapu, 2008. 11-12. és 2009.

1-2. szám)

Schanda Balázs: Az alkotmány megújításának kihívása (In: Látlelet közjogunk elmúlt

évtizedéről, szerk.: Schanda Balázs és Varga Zs. András. Pázmány Péter Katolikus Egyetem

JÁK, Bp. 2010. 53-60. oldal)

Sebes György – Markotay Csaba: Paczolay Péter: Nem indokolt, hogy új alkotmányunk

legyen (Népszava, 2008. augusztus 19.)

Szegvári Péter: Miért hagyjuk, hogy így legyen? (In: A köztársasági alkotmány 20 éve, 423-

439. oldal)

Szentpéteri Nagy Richard: A megkerült alkotmány (In: A körbezárt politika. Elemzések a

jelenkori Magyarországon, szerk.: Csizmadia Ervin, Novák Zoltán és Szentpéteri Nagy

Richard, Méltányosság Politikaelemző Központ – L'Harmattan Kiadó, Bp. 2008. 139-164.

oldal)

Zsebők Csaba: Új alkotmány és nemzeti megmaradás. Interjú Csurka Istvánnal, a MIÉP

elnökével (Magyar Hírlap, 2010. január 27.)

Tíz – tizenötéves – húszéves áttekintés

(1989-1999, 2004, 2009)

Arató András: Sikeres kezdet után részleges kudarc – merre tovább? Posztszuverén

alkotmányozás Magyarországon (Fundamentum, 2009. 3. szám)

Arato, Andrew – Miklósi, Zoltán: Constitutional Politics and Transition in Hungary (US

Institute of Peace, Washington, 2010.)

Babus Endre: Tizenöt éves „tákolmány”. Interjú Tölgyessy Péterrel (HVG, 2004. december

25.)

Fórum. A 20 éves alkotmány. Bozóki András, Bruszt László, Hack Péter, Pető Iván, Zlinszky

János, Kulcsár Kálmán és Somogyvári István írásai (Fundamentum, 2009. 3. szám)

Gerő András: Mozgássérült alaptörvény (Népszabadság, 2009. október 17.)

Gózon Ákos: Ha csak nem jön a monarchia. Interjú Sólyom Lászlóval az Alkotmány tizenöt

évéről (Élet és Tudomány, 2004. 43. szám)

Halmai Gábor: Nincs másik. Régi-új alkotmány (HVG, 1999. augusztus 21.)

Halmai Gábor: Alkotmányos rendszerváltás: remények és csalódások (Mozgó Világ, 2009. 1.

szám)

Halmai Gábor – Sólyom Péter: „Remélem, megmaradunk az 1989-es alkotmányos

forradalom útján.” Interjú Kőszeg Ferenccel (Fundamentum, 2009. 3. szám)

Illényi Balázs: Megalapozott csend (HVG, 2011. december 24.)

Kiss Attila: Az alkotmányozás évtizede (Köz-politika, 1996. március)

Kocsis Miklós – Zeller Judit: A köztársasági alkotmány 20 éve. Tanulmánykötet (Palma

Könyvek, Alkotmányjogi Műhely Alapítvány, Pécs, 2009.)

A kötetből:

Kukorelli István: Az alkotmánymódosítások alkotmánya – egységes szerkezetben (In:

A köztársasági alkotmány 20 éve, 59-66. oldal)

Somogyvári István: Kísérletek új alkotmány megalkotására (In: A köztárssági

alkotmány 20 éve, 45-58. oldal)

Tölgyessy Péter: Az alkotmányosság helyreállításának húsz esztendeje. Vissza a

kezdőkörbe (In: A köztársasági alkotmány 20 éve, 17-44. oldal)

Körösényi András: A magyar alkotmány legitimitása 1985-2005 (In: A magyar jogrendszer

átalakulása 1985/1990-2005. II. kötet, 1040-1058. oldal)

Korreferátum:

Győrfi Tamás: A magyar alkotmány legitimitása (uo. 1059-1069. oldal)

Paczolay Péter: Magyar alkotmányjog 1989-2005 (uo. 55-56. oldal)

Kukorelli István: Húsz éve alkotmányozunk... (Közjogi Szemle, 2009. 3. szám, ill. in:

Magyar Nemzetstratégia, főszerk.: Medvigy Endre, Magyar Konzervatív Alapítvány – Püski

Kiadó, Bp. 2009. 278-293. oldal)

Nina Lechte: Die ungarische Verfassung (In: Parlamenti ösztöndíjasok. Parlamentspraktikum

2010/2011. szerk.: Soltész István, Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2012. 496-523. oldal)

Lencsés Károly: Öreg álom, új alkotmány. Az ideiglenesnek szánt alaptörvény felnőttkorba

lépett (Népszabadság, 2008. augusztus 19.)

Smuk Péter: Az alkotmányosság 15 éve Magyarországon (Jogtudományi Közlöny, 2004. 5.

szám)

Somogyvári István: Az alkotmányozás két évtizede (In: Kilényi Géza ünnepi kötet, 399-420.

oldal)

Somogyvári István: Húsz éves a köztársasági alkotmány (Közjogi Szemle, 2009. 3. szám)

Somogyvári István: A magyar alkotmányozás 1988-2008 (In: Magyarország politikai

évhuszadkönyve: A magyar demokrácia kormányzati rendszere (1988-2008), szerk.: Sándor

Péter, Stumpf Anna, Vass László, DKMK, Bp. 2009.)

Somogyvári István: Magyarország történeti alkotmánya és a rendszerváltozást követő

alkotmánytervezetek – Melléklet: történeti alkotmány-szövegek (In: Magyarország politikai

évkönyve 2010-ről)

Szabó Dávid: Úton Magyarország Alaptörvénye felé (In: Parlamenti ösztöndíjasok

2010/2011, szerk.: Soltész István, Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2012. 69-95. oldal)

Szalay Péter: Az Alkotmány változásai az elmúlt évszázad utolsó évtizedében (In: Schmidt

Péter ünnepi kötet, 303-356. oldal)

Szentpéteri Nagy Richard: A mi alkotmányunk (Népszabadság, 2009. augusztus 22.)

Székelyhidi Ágoston: Nemzeti hiányállapot. Pártállami átmentés és alkotmány-módosítás

1989-ben (Hitel, 2010. 1. szám)

Szikinger István: Az Alkotmány („Változó világ” 6. kötet, Útmutató Kiadó, Bp. 1996.)

Szoboszlai György: Az „átmeneti” alkotmányos berendezkedés szerkezeti törésvonalai (In: A

demokrácia deficitje vagy a deficites hatalomgyakorlás, 146-156. oldal)

Szoboszlai György: A rendszerváltás jogállama. (In: Kritikus leltár. A rendszerváltás másfél

évtizede. Tanulmányok, szerk.: Bayer József és Kovách Imre, MTA Politikai Tudományok

Intézete, Bp. 2005. 23-46. oldal)

Szoboszlai György: A jogállam kiépülésének alkotmányos folyamata: súlypontok és

ellentmondások (In: A rendszerváltás húsz éve: változások és válaszok, szerk.: Bayer József

és Boda Zsolt, L'Harmattan Kiadó – MTA PTI, Bp. 2009. 49-76. oldal)

Tölgyessy Péter: Folytonos alkotmányozás (In: Az Alkotmány kommentárja I., szerk.: Jakab

András. Századvég Kiadó, második javított, bővített kiadás, Bp. 2009. XI-XXIV. oldal)

Tölgyessy Péter: Az 1989-es demokratikus fordulat, és ami utána következett (In: A

rendszerváltás húsz éve: változások és válaszok, szerk.: Bayer József és Boda Zsolt,

L'Harmattan Kiadó – MTA PTI, Bp. 2009. 27-48. oldal)

Tölgyessy Péter: Szabadelvű átmenet 1989-90. Az alkotmányosság helyreállítása

Magyarországon (In: A liberalizmus folytonossága, szerk.: Tormássy Zsuzsanna, Új

Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2008. 81-91. oldal)

Uitz Renáta: Marad más? Búcsú a 89-es Alkotmánytól (Magyar Narancs, 2011. december

15.)

2010-2014 (Alaptörvény)

Alkotmánymódosítások (2010-2011)

Az Alkotmány módosításáról szóló T/43, T/189, T/359, T/579, T/676, T/1247, T/1445,

T/1940, T/3199, T/4658 és T/4996 számú törvényjavaslatok és parlamenti tárgyalásuk

(www.parlament.hu)

Aggályok a bírósági titkárok ügyében (A Legfelsőbb Bíróság elnöke az

alkotmánymódosításról) (Népszava, 2010. július 19.)

Antal Attila: Alkotmányos populizmus (az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése)

(Népszava, 2010. november 3.)

Balogh Zsolt: Alkotmánybíráskodás ma és egykor (Alkotmánybírósági Szemle, 2011. 1.

szám)

Bednárik Imre – Csuhaj Ildikó: Rendeletalkotási jog: mi a tét? A Fidesz várhatóan már nem

módosít az alkotmányon áprilisig (Népszabadság, 2010. december 22.)

Domány András: Még az alkotmány szövege sem biztos? (Élet és Irodalom, 2010. június 18.)

Drinóczi Tímea: Hol a tervezés, a koordináció és a szakmaiság? Alkotmánymódosítások –

2010. április-július (Közjogi Szemle, 2010. 3. szám)

Élő Anita: Alkotmányozási lázban. Ismét korlátoznák az AB jogkörét (Heti Válasz, 2010.

november 25.)

Farkas Zoltán: Erő, fölény. Költségvetés, alkotmánymódosítással (HVG, 2010. november

20.)

Fekete Gy. Attila: Névre szóló alkotmánymódosítás. Hány évig ne politizálhasson a leszerelt

rendőr és katona? (Népszabadság, 2010. július 13.)

Fogarasi József: Az alpolgármesteri jogállás és szerepkör megváltoztatásáról (Polgármester,

2010. 3. szám)

Gadó Gábor: Az első titkár (a bírósági titkárok) (HVG, 2010. július 17.)

Gadó Gábor: Az adóról, mint büntetésről (Élet és Irodalom, 2010. július 30.)

Juhász Gábor: Alkotmányhajsza (HVG, 2010. július 10.)

Koltay András: Az Alkotmány új 61. §-a. A vélemény- és sajtószabadság új ruhában (Közjogi

Szemle, 2010. 3. szám)

Kulcsár Anna: Az önbecsülés alaptörvénye. A jogállam nem dől össze, ha módosítják a

hatalmi ágak jogosítványait (Magyar Nemzet, 2010. november 30.)

Majtényi László – Miklósi Zoltán – Navratil Szonja – Polyák Gábor – Szabó Máté Dániel –

Uszkiewicz Erik – Wissy Beatrix: Jogállamfigyelő – Jelentés a 2010. júliusi hónapról

(http://ekint.org)

Lakner Zoltán: Vajon megéri? (Egyenlítő, 2010. 12. szám)

Lencsés Károly: Taktikai alkotmánymódosítások. Hornék nyolcszor, az (első) Orbán-

kormány idején kétszer nyúltak az alaptörvényhez (Népszabadság, 2010. július 14.)

Naszladi Georgina: Alkotmánymódosítások alkotmányosságáról döntött az

Alkotmánybíróság (Közjogi Szemle, 2011. 3. szám)

Pelle János: A gazdasági alkotmányozás kihívása. A bírói testületnek tekintettel kellene

lennie a kényszerhelyzetre és a közakaratra (Magyar Nemzet, 2010. november 15.)

Pindroch Tamás: Megszavazták Lázár János módosításait – Baranya Róbert: Sólyom László

szerint az Alkotmánybíróságot érintő intézkedések az új alaptörvénybe vetett bizalmat is

megrendíthetik (Magyar Hírlap, 2010. november 11.)

Szabó Dávid: Úton Magyarország Alaptörvénye felé. Alkotmánymódosítások az Alaptörvény

elfogadása előtt (In: Parlamenti ösztöndíjasok 2010/2011, szerk.: Soltész István, Parlamenti

Módszertani Iroda, Bp. 2012. 69-95. oldal)

Zárug Péter Farkas: A törvények szellemében (Magyar Demokrata, 2010. november 3.)

Új alkotmány: Alaptörvény

Az Alaptörvény előkészítése, parlamenti (és parlamenten kívüli) vitája, elfogadása

Alkotmányozás (az Országgyűlés honlapján) (www.parlament.hu)

Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának honlapja (www. parlament.hu) (a

honlap közzéteszi a bizottsághoz benyújtott javaslatokat)

A Fidesz-KDNP képviselőinek T/2627 számú törvényjavaslata Magyarország

Alaptörvényéről (www.parlament.hu – Alkotmányozás)

Szili Katalin T/2628 számú törvényjavaslata a Magyar Köztársaság Alaptörvényéről

(www.parlament.hu – Alkotmányozás)

Az MSZP alkotmánykoncepciója (http://mszp.hu/public/downloads/pdf/alkotmany-

koncepcio.pdf)

Alkotmány a jövőnek. Az LMP alkotmánykoncepciója (Lehet Más a Politika, Bp. 2011.)

Alkotmány-előkészítés hónapok alatt (Népszabadság, 2010. július 21.)

Alkotmány a kétharmad árnyékában. Többeket érdekel, mint gondolták volna (Hetek, 2010.

november 19.)

A felülvizsgált magyar alkotmány. Az Európai Parlament 2011. július 5-i állásfoglalása a

felülvizsgált magyar Alaptörvényről (Új Magyar Közigazgatás, 2011. 8. szám)

Az államfő aláírta az új alaptörvényt. Schmitt Pál: Élni tudtunk a lehetőséggel. A szocialisták

összefogást sürgetnek Orbán Viktor ellen (Magyar Nemzet, 2011. április 26.)

Ablonczy Bálint: A korona tanúi. Történeti hagyomány a készülő Alkotmányban. „A nép

elavult fogalom.” Interjú Schöpflin Györggyel. – Sz. Sz.: Haza a magasban. Szerepeljen-e

Isten az alaptörvényben? (Heti Válasz, 2010. augusztus 19.)

Ablonczy Bálint: Sátoros ünnep. Miért védi az Alkotmányt Gyurcsány Ferenc? (Heti Válasz,

2010. október 28.)

Ablonczy Bálint: „Nem leszek cenzor.” Interjú Kövér Lászlóval (Heti Válasz, 2011. március

3.)

Ablonczy Bálint: Páratlan tervezet. Orbán Viktor a gyermekek után járó szavazati jog pártján

(Heti Válasz, 2011. március 10.)

Ablonczy Bálint: A múltat végképp megismerni. Az új alaptörvény és a kommunizmus

emléke (Heti Válasz, 2011. március 17.)

Ablonczy Bálint: Legyen úgy, mint régen volt? Az új alkotmány vitatott jelképei (Heti

Válasz, 2011. március 31.)

Ablonczy Bálint: Kontrollcsoport. Fékek és ellensúlyok az új Alkotmányban (Heti Válasz,

2011. április 7.)

Ablonczy Bálint: Világok harca. Fundamentalista-e az új Alkotmány? (Heti Válasz, 2011.

április 14.)

Antal Attila: Közjogi kötelesség (Népszava, 2010. október 6.)

Ágh Attila: Oktrojált alkotmány (Népszava, 2010. augusztus 23.)

Ágoston Balázs: Örök alkotmányunk (Magyar Demokrata, 2010. október 27.)

Babus Endre: Intenzív osztály. Rapid alkotmányozás (HVG, 2010. szeptember 25.)

Babus Endre: Arkhimédesz és katona. Alkotmányozási nagyüzem – Konkurens koncepció

(HVG, 2010. november 27.)

Babus Endre: Konvent-dramaturgia. Alkotmányozó nemzetgyűlés? (HVG, 2011. január 8.)

Babus Endre: Szellem és palack. Alkotmányozás: közjogi javaslatok dömpingje (HVG, 2010.

október 16.)

Babus Endre: Kőbe vésve? Kis alkotmány kis koncepciója (HVG, 2010. december 11.)

Babus Endre: A terhesség áldott állapota? Parlamenti szezonkezdet (HVG, 2011. február 12.)

Babus Endre: Oly távol, s közel. Elfogadás előtt az alkotmánykoncepció (HVG, 2011.

március 5.)

Babus Endre: Fekete doboz. Indul a vita az alkotmánytervezetről (HVG, 2011. március 19.)

Babus Endre: Indul a bakterház? Alkotmánytervezet: a részletes vita kezdete (HVG, 2011.

április 2.)

Babus Endre: Kinek a kottája? Végszavazásra váró alkotmány? (HVG, 2011. április 16.)

Babus Endre: Az alkotmány alaptörvénye (HVG, 2011. április 23.)

Balás Béla: Az Alkotmány környékén (Magyar Hírlap, 2010. november 10.)

Balázs Zoltán: Az alkotmányozás mint a politikai szabadság próbája (Kommentár, 2010. 6.

szám)

Balázs Zoltán: A jobb lázadása (Magyar Narancs, 2011. április 7.)

Baranya Róbert: Nem kell fejtetőre állni. A kormányfő személyes tanácsadói az új alkotmány

koncepciójáról (Schöpflin György) (Magyar Hírlap, 2010. augusztus 2.)

Baranya Róbert: Később válhatnak gyümölcsözővé az új alkotmányban foglalt értékek.

Interjú Salamon Lászlóval, az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő bizottságának elnökével

(Magyar Hírlap, 2010. augusztus 16.)

Baranya Róbert: „A hatalmat a törvénynek kell irányítani.” Zlinszky János: olyan alkotmány

kell, amelyet nem szükséges folyton módosítani (interjú) (Magyar Hírlap, 2010. szeptember

9.)

Baranya Róbert: Garanciák is kellenek az új alkotmányhoz. A köztársasági elnök a magyar

nyelv védelme érdekében lépésekre készül (Interjú Cservák Csabával, a Köztársasági Elnöki

Hivatal Jogi, Alkotmányossági és Közigazgatási Hivatalának vezetőjével) (Magyar Hírlap,

2010. november 3.)

Baranya Róbert: Elkészült a koncepció (Magyar Hírlap, 2010. december 3.)

Baranya Róbert: Kérdőívek az alkotmányról. A parlamenti vitával párhuzamosan

közmeghallgatásokat, fórumokat is tartanának az alaptörvényről (Magyar Hírlap, 2011. január

20.)

Baranya Róbert – Pindroch Tamás: Az új alkotmány egy új kor kezdete. Beszélgetés Gulyás

Gergellyel és Pokol Bélával (Magyar Hírlap, 2011. február 14.)

Baranya Róbert: Törvényeket kell alkotni. Szájer József: Innovatív az alaptörvény (Magyar

Hírlap, 2011. április 20.)

Baranya Róbert: A történelem visszazökkent az eredeti kerékvágásba. Schmitt Pál aláírta az

új alkotmányt (Magyar Hírlap, 2011. április 26.)

Barát József: Sólyom László alaptörvénye. Alku vagy megalkuvás? (168 Óra, 2011. március

10.)

Bartus Gábor: Alkotmányozás és a környezet védelme (Kommentár, 2010. 6. szám)

Bauer Tamás: Alkotmány alattvalóknak (Élet és Irodalom, 2010. december 23.)

Bauer Tamás: Tizenkét fel nem tett kérdés (Népszabadság, 2011. március 10.)

Bauer Tamás: Magyarország elfoglalása (Élet és Irodalom, 2011. április 8.)

Bándy Péter: Befejeződik a rendszerváltozás (Magyar Demokrata, 2010. december 15.)

Bándy Péter: Megvédjük a közvagyont. Interjú Szájer Józseffel, az alaptörvény-tervezet

egyik megalkotójával (Magyar Demokrata, 2011. március 30.)

Bándy Péter: Szent Korona és köztársaság. Interjú Balsai Istvánnal, az Országgyűlés

Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának elnökével (Magyar Demokrata, 2011.

április 13.)

Bányai György: Átszabási művelet. Alkotmányozó többség (Magyar Narancs, 2010.

december 16.)

Bányai György: Majdnem vita volt. Alkotmányozgató kétharmad. – Eperjesi Málna:

Abortuszviták (Magyar Narancs, 2011. február 17.)

Bárándy Gergely: Társadalmi és szakmai vita az MSZP alternatív alkotmány-koncepciójáról

(Egyenlítő, 2010. 12. szám)

Bednárik Imre – Csuhaj Ildikó: Szájer alkotmánya (Népszabadság, 2011. április 9.)

Bencsik András: Előszó az új alkotmányhoz (Magyar Demokrata, 2011. március 9.)

Betonba öntött akarat. Alkotmány (Vasárnapi Hírek, 2011. március 13.)

Bírálnak a bírák (Vasárnapi Hírek, 2011. április 10.)

Bodacz Balázs: Alkotmány: túlszabályozott működés. Pálinkás József: Az alaptörvény nem

népszavazási kérdés. A preambulumban utalni kell a keresztény kultúrkörre (interjú) (Magyar

Nemzet, 2010. november 8.)

Bodacz Balázs: Kész az új alkotmány koncepciója. Nem változna a húsz éve megszokott

közjogi berendezkedés. Választójog a határon túli magyaroknak? (Magyar Nemzet, 2010.

december 3.)

Bodacz – Szilágyi: Viszonzatlan kormánypárti gesztus. A Fidesz és a KDNP valószínűleg

hiába várja vissza az ellenzéket az alkotmányozásba (Magyar Nemzet, 2011. február 12.)

Bodacz – Szilágyi: Alkotmányozási nyitány. Kövér: az országot kell újjáépíteni. – Kulcsár

Anna: Vastag Pál: Végleges alaptörvényre van szükség (interjú) (2011. március 23.)

Bodacz – Szilágyi – Vona: A parlament elfogadta Magyarország új alaptörvényét. – Török

László: Az MSZP követ avatott és fevonult. – Szerető Szabolcs: A történelem visszavétele

(Magyar Nemzet, 2011. április 19.)

Bogár László: Alkotmányozási dilemmák (Magyar Hírlap, 2010. december 8.)

Boros Bánk Levente: Az alkotmányozás törésvonalai. Húsz esztendeje csak ideiglenes

megoldás született: több okból is nagy szükség van új alaptörvényre (Magyar Nemzet, 2010.

november 8.)

Boros János: Alkotmányozás – teljes erőbedobással. Csak az új rendszerben születettek, s nem

a volt szolgák láthatják meg a szabadság földjét (Magyar Nemzet, 2010. május 21.)

Bozóki András: A magyar demokrácia válsága (Élet és Irodalom, 2012. január 13.)

Buják Attila: Gyengülő alapjogok. Zlinszky János a rohanó alkotmányozás veszélyeiről

(interjú) (168 Óra, 2011. április 21.)

Bundula István: „Bizonyítani akarja, hogy új társadalmi rendszert épít.” Interjú Tordai Csaba

alkotmányjogásszal (Magyar Narancs, 2010. november 11.)

Bundula István: „Minősíthetetlenül rossz kodifikációs munka.” Tordai Csaba

alkotmányjogász az alkotmánytervezetről (Magyar Narancs, 2011. március 17.)

Cseke Hajnalka: Mégis, kinek az alkotmánya? – Legalább szelvényt vegyenek. Interjú Szájer

Józseffel (Figyelő, 2011. március 10-16.)

Cseke Hajnalka: Ítélet a bíráknak. Elfogadás előtt az új alkotmány (Figyelő, 2011. április 14-

20.)

Csuhaj Ildikó: A nép nem képes döntést hozni? Orbán Viktor tanácsadója (Schöpflin

György): Csak morális kérdésekről indokolt a népszavazás (Népszabadság, 2010. augusztus

3.)

Csuhaj Ildikó: Új alkotmány szükségeltetik. Salamon László, az (alkotmány)előkészítő

bizottság elnökének válasza a kiszálló TASZ-nak (Népszabadság, 2010. szeptember 25.)

Csuhaj Ildikó – Lencsés Károly: Az MSZP szerint az ÁSZ elnöke politizál. Új alkotmány;

két hét múlva be kell mutatni az első munkadokumentumokat (Népszabadság, 2010. október

8.)

Csuhaj Ildikó: Még nincs kőbevésve az új alkotmány koncepciója Gulyás Gergely (az

Alkotmány-előkészítő bizottság fideszes alelnöke) a húsvéthétfő üzenetéről, a „kétharmados”

kitételről és a belátásról (interjú) (Népszabadság, 2010. december 31.)

Csuhaj Ildikó – Lencsés Károly: Ki terjeszti be az új alkotmányt? Navracsics Tibor európai

színvonalat ígér. – Az MSZP kimarad a vitából, de társadalmi egyeztetést sürget

(Népszabadság, 2011. január 29.)

Csuhaj Ildikó: Zavaros frakcióülés Siófokon. Éles vita a Fidesz és a KDNP között az

alkotmányról és az oktatásról – Lázár János: meg fogunk egyezni (Népszabadság, 2011.

február 12.)

Csuhaj Ildikó: „Nemzeti hitvallás” lesz a preambulum. Alkotmányozás: mégis hivatkoznak a

magzati élet védelmére. – Lencsés Károly: Tizenkét felesleges kérdés? (Népszabadság, 2011.

március 8.)

Csuhaj Ildikó: Államadósság és felelősség: nincs visszamenőleges jogalkotás (Népszabadság,

2011. március 14.)

Csuhaj Ildikó: Húsvéti Fidesz-alkotmány. Kövér szerint az MSZP „biológiailag” is

tönkretette az országot (Népszabadság, 2011. március 23.)

Csuhaj Ildikó: Véglegessé vált a Fidesz és a KDNP alaptörvénye. Az államfő szerint a páston

kívülről senki nem lehet győztes (Népszabadság, 2011. április 12.)

Csuhaj Ildikó: Elfogadták az alkotmányt. Végszavazás. Csak egy volt jobbikos képviselő

támogatta a kormánypártokat. – Szalay Tamás Lajos: Schiffer András: A Fidesz

cserbenhagyta az országot – Az MSZP szerint meg kell tervezni a visszautat a demokráciához

(Népszabadság, 2011. április 19.)

Csurka István: Miért kulcskérdés az új alkotmány? (Magyar Fórum, 2010. október 28.)

Cseke Hajnalka: Kamarakérdések. Alkotmányozás (Figyelő, 2010. november 18-24.)

Dobszay János: Sok-terápia. Magyar alkotmányozás (HVG, 2011. január 8.)

Dobszay János – Kelemen Zoltán: Portré: Gulyás Gergely, a Fidesz alkotmányírója (HVG,

2011. április 16.)

Élő Anita: Alkotmányutca. Jogbiztonság kontra reformtervek (Heti Válasz, 2010. november

4.)

Élő Anita: Fellebbezésnek nincs helye. „Alkotmányos” vezetőváltás a bíróságokon és az

ügyészségen (Heti Válasz, 2011. május 5.)

Faggyas Sándor: Tisztelhető és szerethető alaptörvényt vár a nemzet. A kormányfő személyes

tanácsadói az új alkotmány koncepciójáról – (1.) Pálinkás József (interjú) (Magyar Hírlap,

2010. július 19.)

Faggyas Sándor: Történeti vagy új alkotmány? Kerekasztalbeszélgetés Gergely Andrással és

Zétényi Zsolttal (Magyar Hírlap, 2011. március 12.)

F. Á.: Népszavazást sürget a volt kormányfő (Gyurcsány Ferenc). Mesterházy: az alaptörvény

több évtizedre szól, ezért közmegegyezésre lesz szükség (Népszava, 2010. június 4.)

Fazekas Ágnes: Gépet is bevonnak a nemzeti konzultációba. A Fidesz-alkotmány

tervezetének vitája március 21-én kezdődik a Házban (Népszava, 2011. március 4.)

Fazekas Ágnes – Lőrincz Tamás: Nemzeti hitvallást is adna az alkotmánnyal a kormány.

Hiába próbál gesztusokat tenni a Fidesz és a KDNP, ellenzék nélkül döcög tovább az

alkotmányozási folyamat (Népszava, 2011. március 8.)

F. Á.: Szemfényvesztő kérdőívek. A Nyilvánosság Klub szerint elengedhetetlen a civil

kontroll a kormánypártok alkotmányozási folyamatában – Bénító az új alaptörvény

(Népszava, 2011. március 12.)

Fazekas Ágnes: MSZP: egypárti alkotmány készül (Népszava, 2011. március 18.)

Fazekas Ágnes: Terítékre kerül Orbán alkotmánya. Távolódóban a köztársaságtól –

demokratikus ellenzék nélkül vitatkoznak majd öt héten át a Fidesz alaptörvény-tervezetéről

(Népszava, 2011. március 21.)

Fazekas Ágnes: Lopakodó alkotmányos puccs zajlik. Schiffer András: az elmúlt tíz hónap

különböző közjogi cselekedetei mutatják, a Fidesz számára a többségi uralomnak nincs

korlátja (interjú) (Népszava, 2011. április 11.)

Fazekas Ágnes: Össztűz zúdult az új alkotmányra. Több ezren tüntettek szombaton és

vasárnap a készülő alaptörvény ellen. Az MSZP ma részországgyűlésen tiltatkozik. – B. I. M.:

Csúsztatnak külföldön az alkotmányról (Népszava, 2011. április 18.)

Fáy Zoltán: Mibenlét. „Gyógyítandó törvényeink: a nemzeti kultúrához való jog az

alkotmányban” (Magyar Nemzet, 2011. március 5.)

Fidesz-alkotmány készül (168 óra online) (168 Óra, 2011. február 24.)

Fleck Zoltán: Az alkotmány mint ideológia (Népszava, 2010. augusztus 21.)

Fricz Tamás: Amit nem szabad kihagyni az alkotmányból. A parlament feloszlatásának

lehetősége jótékonyan önmérsékletre intené a kormányokat (Magyar Nemzet, 2011. február

21.)

Fricz Tamás: Gondolatok az új alkotmányról. A magyar rendszerváltás nem volt forradalom

(Magyar Nemzet, 2010. június 23.)

Fricz Tamás: Az új alaptörvényről. – Ugró Miklós: Politikai színjátékok. Ha az MSZP-n és

az LMP-n múlna, sosem lenne az országnak új alaptörvénye (Magyar Nemzet, 2011. március

22.)

Fricz Tamás: Preambulum a negyedik köztársaságról. Jelenlegi alkotmányunk magán hordja

az átmenetiséget, szükséghelyzetben jött létre (Magyar Nemzet, 2010. november 23.)

Gadó Gábor: Még láthatatlan... (Élet és Irodalom, 2010. október 29.)

Gadó Gábor: A csomagolás napja (Élet és Irodalom, 2011. április 15.)

Gáli Csaba – Sepsi Tibor – Tordai Csaba: Száz pont az alkotmánytervezetről (Élet és

Irodalom, 2011. március 18.)

Gerő András: Huszonhat mondat (Népszabadság, 2011. március 19.)

Gulyás Gergely: Rossz útra lépett a szocialista ellenzék. Az ország legfőbb törvényének

vitája alatti egy hónapos fizetett szabadság elfogadhatatlan (Magyar Nemzet, 2011. március

28.)

Gulyás Gergely: Az új Alkotmány előkészítő munkálatai a parlamenti eseti bizottságban –

Melléklet: a bizottsághoz beérkezett javaslatok és dokumentumok (In: Magyarország politikai

évkönyve 2010-ről)

Gyors tempóban és nagy titokban alkotmányoznak (Népszava, 2010. augusztus 10.)

Győrfi Tamás: Jogok az új alkotmánykoncepcióban (Szuverén, 2011. január 13. ;

http://szuveren.hu-vendeglap-gyorfi-tamas/jogok-az-uj-alkotmanykoncepcioban)

Hack Péter: „Legyen béke, szabadság és egyetértés” (Hetek, 2011. március 25.)

Halász Csilla: Szóra sem érdemes? Alkotmányos vita a nyelvvédelemről (Heti Válasz, 2010.

december 22.)

Halmai Gábor: A nem alkotmányos alkotmány és az ellene való orvosság (Élet és Irodalom,

2010. december 23.)

Halmai Gábor: Az új alkotmányos rendszer és Európa (Élet és Irodalom, 2011. április 15.)

Hamza Gábor: Észrevételek a készülő új alkotmányhoz (Jogtudományi Közlöny, 2010. 12.

szám)

Hanák András: Alkalom szüli az alkotmányozást (Élet és Irodalom, 2010. november 12.)

Hefty, Georg Paul: „Die Gesamtbewertung ist negativ.” Im Gespräch: László Sólyom,

früherer Präsident Ungarns und früherer Präsident des ungarischen Verfassungsgerichts

(Franfurter Allgemeine Zeitung, 2011.03.15.)

Hernádi Zsuzsa: Bírók bizalmatlan körben (Magyar Demokrata, 2011. április 27.)

Horkay Hörcher Ferenc: Töprengések a szavazófülkés forradalomról (Kommentár, 2010. 4.

szám)

Horváth B. Barnabás: Szavazhatnának a határon túliak is. Az eseti bizottság húsz nap alatt

megemésztett több száz javaslatot és elkészítette saját koncepcióját. A „fülkeforradalmat”

legitimálná a Fidesz (Népszava, 2010. október 20.)

H. B. B.: Nyilvánosságot követelnek az alkotmányozási folyamatban (Az Alkotmány-

előkészítő eseti bizottság üléséről) (Népszava, 2010. szeptember 8.)

H. B. B.: Lassan megismerheti az ország is az új alkotmányt (Népszava, 2010. augusztus 23.)

H. B. B.: Abszurd ötletek érkeztek az új alkotmányhoz (Népszava, 2010. október 8.)

HVG – EKINT Jogállamfigyelő az alkotmányozásról. Jelentés a jogállamiság állapotáról:

Az alkotmányozás művelete, avagy mit művelnek az alkotmánnyal (HVG, 2010.

november 6.)

Az érinthetetlenség pontjai. Jelentés a jogállamiság állapotáról (HVG, 2011. január 8.)

Jogállamtalanítás (HVG, 2011. április 9.)

Illés Martina: Földkérdés: a közösségi jog felülírhatja az Alkotmányt (Vidék Magazin, 2011.

1. szám)

Indul az alkotmányozás (Magyar Nemzet, 2011. március 22.)

Izsák Norbert: A törvény szelleme. Isten az alkotmányban (HVG, 2010. június 12.)

Jakab András: Szívműtét előtt. Milyen legyen az alkotmányozás? (Magyar Nemzet, 2010.

október 2.)

Jakab András: Mire jó egy alkotmány? Avagy az újonnan elkészülő alkotmány

legitimitásának kérdése (Kommentár, 2010. 6. szám)

Jakab András: Az alkotmányozás előkérdései. Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti

bizottsága részére írt tanulmány (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bp. 2010.

www.parlament.hu/biz/web/ info/jakab_andras.pdf)

Jakab András: 2011. évi ... törvény. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. Magántervezet,

szakmai álláspont kialakulása céljából (kézirat, szövegállapot: 2011. január 10.)

Jeszenszky Géza: Az alaptörvény és a magyar történelem (Népszabadság, 2011. május 31.)

Hozzászólás:

Deák István: Válasz Jeszenszky Gézának (június 16.)

Juhász Gábor: Társadalomszeletelés (HVG, 2011. április 23.)

Kacsoh Dániel: Helyre kell állítani a folytonosságot. Pozsgay szerint a mai alkotmány a

rablókat és a kádereket segítette. A kormányfő személyes tanácsadói az új alkotmány

koncepciójáról (2) (interjú) (Magyar Hírlap, 2010. július 26.)

Kerék-Bárczy Szabolcs: Több mint kínos. – Enyedi Nagy Mihály: Út az alkotmányozó

nemzetgyűléshez (Népszabadság, 2011. március 31.)

Kern Tamás: Alkotmány és alkotmányozás (Nemzeti Érdek, 2011. 1. szám)

Kis János: Alkotmányozás – mi végre? I-III. (Élet és Irodalom, 2011. március 25., április 1.,

8.)

Vita:

Mezei Balázs: Nem kényszer, hanem kötelesség. Demokratikus jogállamban etikai, jogi

és politikai okokból hosszabb távon nem fogadható el az alaptörvény ideiglenes jellege

(Magyar Nemzet, 2011. április 19.)

Kiszelly Zoltán: Forradalom, új alkotmány, nemzetgyűlés (Magyar Nemzet, 2010. június 2.)

Kocsis Miklós: A tudomány szabadságának új konstitucionális keretei (Közjogi Szemle,

2011. 4. szám)

Kivételesen erős alaptörvény készül. Fidesz-KDNP: minimum négy változtatás (Magyar

Hírlap, 2011. március 29.)

Kovács Zoltán: Hivatali javaslatok (a Köztársasági Elnöki Hivatal javaslatairól) (Élet és

Irodalom, 2010. november 12.)

Körtvélyesi Zsolt: Nemzet és alkotmány (Népszabadság, 2011. április 16. „Búcsú az

alkotmánytól” című melléklete)

Krug Emília: Nemzeti kérdezőbiztos. Szájer József vitákról és kérdésekről (interjú) (168 Óra,

2011. március 2.)

Krug Emília: Az alkotmány ára. Fogalmuk sincs, mi mibe kerül (168 Óra, 2011. április 7.)

Kulcsár Anna: Állandó jelenlévő. Interjú Tóth Zoltán Józseffel (Magyar Nemzet, 2010.

szeptember 18.)

Kulcsár Anna: Alkotmányozás magyar módra (a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság

javaslatairól) (Magyar Nemzet, 2010. október 4.)

Kulcsár Anna: A konkurens alkotmányozó. Harminc-negyven év lenne az átfutási idő az

Alkotmánybíróságon (az alkotmánybírák javaslatai) (Magyar Nemzet, 2010. október 12.)

Kulcsár Anna: Szélesebb alapokon az alkotmányozás. Megszűnhet a konstruktív

bizalmatlansági indítvány intézménye. Csaknem száz szakember, szervezet segíti Salamonék

munkáját (Interjú Salamon Lászlóval, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának

elnökével) (Magyar Nemzet, 2010. október 19.)

Kulcsár Anna: Igény és lehetőség. Varga Zs. András az alkotmányozás vitás kérdéseiről, az

elvarratlan szálakról és a nyugdíjintézkedés jogszerűségéről. (Interjú) (Magyar Nemzet, 2010.

december 4.)

Kulcsár Anna: Fenséges magány. Interjú Varga Csabával (Magyar Nemzet, 2010. december

18.)

Kulcsár Anna: Magyarország visszaszerzése. Pozsgay Imre az alkotmányozó

nemzetgyűlésről, az 1989-es alaptörvényről és a pozícióról, amely fontosabb, mint aki betölti

(Magyar Nemzet, 2011. január 29.)

Kulcsár Anna: Saját házunk előtt. Interjú Szájer Józseffel, a nemzeti konzultációs testület

irányítójával (Magyar Nemzet, 2011. február 12.)

Kulcsár Anna: Magaslati ponton. Interjú Szili Katalinnal, a nemzeti konzultációs testület

tagjával (Magyar Nemzet, 2011. február 19.)

Kulcsár Anna: A civilek támogatják az alkotmányozást (Magyar Nemzet, 2010. június 28.)

Kulcsár Anna: Kulcsszereplők. Kónya Imre az Ellenzéki Kerekasztalról, az

alkotmánymódosítások legitimitásáról és a többség felelősségéről (interjú) (Magyar Nemzet,

2011. február 26.)

Kulcsár Anna: Tiltott ostrom. Király Miklós az emberi jogokról, a felelős kormányzásról és a

hazai érdekekről (interjú) (Magyar Nemzet, 2011. március 5.)

Kulcsár Anna: Az összetartozás alaptörvénye. Gulyás Gergely (Fidesz): Az új alkotmány

nem fordítja fel a közjogi rendszert (interjú a szövegező bizottság tagjával) (Magyar Nemzet,

2011. március 26.)

Kulcsár Anna: Az alkotmány mint személyes ügy (Magyar Nemzet, 2011. április 23.)

Kumin Ferenc: Az alkotmányozás politikai kényszere (Heti Válasz, 2010. december 2.)

Lampé Ágnes: Az alkotmány nem röpirat. Tóth Gábor Attila (alkotmányjogász) a barbár

támadásról (168 Óra, 2011. március 2.)

Lassan beérik a Nemzeti Együttműködés Rendszere (Magyar Narancs, 2011. március 24.)

Lass Gábor: Új elnök, új alkotmány (Magyar Demokrata, 2010. július 14.)

Lass Gábor: A küzdelem csak most kezdődik. Interjú Tóth Zoltán József jogász,

politológussal (Magyar Demokrata, 2011. április 20.)

Lass Gábor: Alkotmányos önvédelem (Magyar Demokrata, 2012. január 18.)

Lánczos Vera: „Nagyon hamar tisztázza a szándékait.” Interjú Tóth Gábor Attila

alkotmányjogásszal és Miklósi Zoltán filozófussal (Magyar Narancs, 2010. május 20.)

László Balázs: Nem félni, törvénykezni (Magyar Demokrata, 2011. április 13.)

Látszategyeztetés az Alkotmányról (Népszava, 2011. február 4.)

Lencsés Károly: Kiszáll az alkotmányozásból a Társaság a Szabadságjogokért. Az ellenzék

aggodalommal figyeli, lehet-e majd érdemi szerepe (Népszabadság, 2010. szeptember 18.)

Lencsés Károly: Alkotmányozási kényszer vagy kényszeralkotmány (Népszabadság, 2010.

október 16.)

Lencsés Károly: Bebetonozták az alkotmányt. A koncepciót várhatóan decemberben

benyújtják a parlamentnek (Népszabadság, 2010. december 3.)

Lencsés Károly: Ha az élet a fogantatással kezdődik, nincs többé abortusz (Népszabadság,

2011. február 22.)

Lovászy László Gábor: Rövid elmélkedés a modern abortusz-paradoxonról a magyar

alkotmányozás fényében az állam életvédelmi kötelezettsége szempontjából (Európai Jog,

2010. 5. szám)

Lukács Tamás: A „gatyaszagú” alkotmány (Magyar Hírlap, 2011. április 4.)

Marczell Kinga – Romhányi Balázs: Jobbfék. Adósságszabály az alaptörvényben (HVG,

2011. március 26.)

Matalin Dóra: „Az új alkotmány nem hozza el a Kánaánt.” Kukorelli István a történelmi

hagyományokról, az államfői szerepről és a népszavazásokról (Népszabadság, 2010.

augusztus 30.)

Mádl Ferenc: Magyarország új utakon. Rég elérkezett az ideje, hogy a magyar demokrácia

megteremtse a maga alkotmányát (Magyar Nemzet, 2011. április 21.)

Memorandum az új magyar Alkotmányról (European Centre for Law and Justice – Európai

Jogért és Igazságért Központ – www.eclj.org)

Meszerics Tamás: A Vezető és a Jogtudós. Hogyan alkotmányoz más? (Magyar Narancs,

2011. március 31.)

Mezei Balázs: Isten és az alkotmány (Nagyítás, 2010. június 16.)

Mezei Balázs: Ideiglenes öröklakás és alkotmányozás. A jelenlegi alkotmány miatt nem

lehetett leváltani Gyurcsányt (Magyar Nemzet, 2010. november 19.)

Mészáros Bálint: „A polgári demokráciából kifelé megyünk.” Tóth Gábor Attila

alkotmányjogász az Alaptörvényről és az Orbán-rendszer alkotmányfelfogásáról (Magyar

Narancs, 2012. január 5.)

Mészáros Tamás: Nemzeti konzultáció: hamis legitimáció (Hetek, 2011. április 1.)

Miklósi Zoltán: A többség és az alkotmány (Élet és Irodalom, 2010. május 7.)

Miklósi Zoltán: A demokratikus koalíció feltételei (Élet és Irodalom, 2010. december 23.)

Mindenkihez eljuthat az alaptörvény. Lázár János: Az alkotmány kérdése nemzeti

kompetenciába tartozik. Élénk az európai érdeklődés (Magyar Nemzet, 2011. április 20.)

Mink András: A felfüggesztett alkotmány (Beszélő, 2011. április, rövidítve: Népszabadság,

2011. április 13.)

Mráz Ágoston Sámuel: Az alaptörvény politikai hatásai. Az alkotmányozásban részt nem

vállaló erők önmagukat teszik partvonalon kívülre (Magyar Nemzet, 2011. március 18.)

Muhari Judit – Markotay Csaba: Majtényi nem lefutott meccs az alkotmányozás. (Interjú

Majtényi Lászlóval, az Eötvös Károly Intézet vezetőjével) (Népszava, 2010. november 13.)

Nem engedni a '89-ből (Magyar Narancs, 2011. január 6.)

Niedermüller Péter: A „Nemzeti Hitvallás” alkotmánya (Mozgó Világ, 2011. 4. szám)

Nyusztay Máté: Milla-csoport a Parlament előtt: Uralkodj magadon! (Népszabadság, 2011.

április 16.)

Nyusztay Máté – Szalay Tamás Lajos: A Charta és az LMP az új alkotmány ellen.

Demonstrációk (Népszabadság, 2011. április 18.)

Orbán Balázs András: A frakciók helye az alkotmányban, különös figyelemmel a frakciók

lehetséges szerepére annak stabilizálásában (Közjogi Szemle, 2011. 1. szám)

Orbán Balázs: A kormányformával összefüggő változások a készülő alkotmányban

(Pázmány Law Working Papers, Nr. 2011/38., www.plwp.jak.ppke.hu)

Orbán Viktor miniszterelnök országgyűlési beszéde az alkotmányozásról

(2011. március 28. – www.orbanviktor.hu/cikk/az_uj_alkotmany_kivetelesen_eros_

alaptorveny_lesz)

Orbán Viktor: Az újjászületés dokumentuma (Magyar Nemzet, 2011. április 23.)

Papp Zsolt: Ingatag alkotmányozás. Öt hét alatt született meg az új magyar alaptörvény (Napi

Gazdaság, 2011. március 22.)

Patyi András – Szalay Péter – Varga Zs. András: Magyarország alkotmányának szabályozási

elvei. Szakértői változat (Pázmány Law Working Papers, www.plwp.jak.ppke.hu Nr.

2011/31.)

Pauler Tamás – Sepsi Tibor: A biztos sem biztos. Hogyan kéne alkotmányozni? II. Az

államfőről és az ombudsmanokról (Magyar Narancs, 2011. március 3.)

Pauler Tamás: Kinek a kedvére? Hogyan kéne alkotmányozni? – III. A bírói függetlenségről

(Magyar Narancs, 2011. március 10.)

Pindroch Tamás: Kiáll az új alkotmányért a civil fórum (Magyar Hírlap, 2007. január 18.)

Pindroch Tamás: Harrach Péter a Fidesz-KDNP-szövetségről (interjú) (Magyar Hírlap, 2011.

február 15.)

Pindroch Tamás – Stefka István: Kósa Lajos (Fidesz) alelnök az ezeréves államiság

jogfolytonosságáról (interjú) (Magyar Hírlap, 2011. március 12.)

Pindroch Tamás: Új alaptörvényünk befogadó és magyar – Nemzetközi akcióban az MSZP-

sek. – Csókás Adrienn: Az alkotmányozás kényszerpályán. Tölgyessy Péter: Orbán Viktor fő

ereje, hogy ráérez az emberek vágyaira. – Apáti Miklós: Kiböjtöltük (Magyar Hírlap, 2011.

április 19.)

Piros Júlia: Alkotmányosság: bontási terület (Hetek, 2011. március 18.)

Pokol Béla: Az alkotmányozási munka előkészületei. Döntés előtt a korábban megszületett

ítélkezési anyag sorsa, húszezer oldalnyi alkotmánybírósági határozattal (Magyar Nemzet,

2010. augusztus 6.)

Pokol Béla: „Magalkotmány” és sarkalatos törvények. A súlyos vereséget szenvedett baloldal

most az alkotmányosság rendíthetetlen védőjének szerepében tetszeleg (Magyar Nemzet,

2010. december 8.)

Pokol Béla: A jogállam kijátszása a demokráciával szemben (Magyar Nemzet, 2011. március

2.)

Pokol Béla: Elismerés és kritika (Magyar Nemzet, 2011. március 14.)

Pokol Béla: Alkotmányozás és a Szentkorona-eszme (Jogelméleti Szemle, XI. évf. (2011) 1.

szám http://jesz.ajk.elte.hu/pokol43.html)

Pócza Kálmán: Hogyan (ne) készítsünk alkotmányt? A konzervatív eljárások védelmében

(Kommentár, 2010. 6. szám)

Prókai Eszter: Köszönet a szocialistáknak. Gulyás Gergely az alkotmányozási folyamatról

(Hetek, 2011. február 25.)

Prugberger Tamás: Adalékok az új alkotmány rendszeréhez és tartalmi kérdéseihez (Polgári

Szemle, 2010. 5. szám)

Pungor András: Konzultációk köre (168 Óra, 2011. március 17.)

Rádai Eszter: „Nem így szoktak kinézni az alkotmányozó nemzetgyűlések” – Interjú

Majtényi Lászlóval (Élet és Irodalom, 2010. június 25.)

Rényi Pál Dániel: Felhívás keringőre. Alkotmányozás és az ellenzék (Magyar Narancs, 2011.

március 3.)

Michael Roth: Tegnapi alkotmány a holnap Magyarországának (Népszabadság, 2011. április

18.)

Samu Mihály: Alkotmányosság és alaptörvény (Valóság, 2011. 1. szám)

Simon Ernő: Alkotmány és gyakorlat. Interjú Eleni Tsakopoulos Kounalakisszal, az Egyesült

Államok budapesti nagykövetével (Figyelő, 2010. szeptember 16-22.)

Simon Ernő: Nagyobb frakciófegyelem kell. Interjú Navracsics Tibor igazságügyi és

közigazgatási miniszterrel (Figyelő, 2011. február 24 – március 2.)

Simon Zoltán: Tordai Csaba: Ez lesz a Köztársaság 3.1. A szimbolikus ügyek a mindennapi

életben sok vizet nem zavarnak: ha nem áll mögöttük társadalmi támogatás, halott betűk

maradnak (interjú) (Népszava, 2011. április 18.)

Sinkovics Ferenc: A nemzeti közmorált nem lehet megkerülni. Interjú Pokol Béla jogász,

politológus egyetemi tanárral az új alkotmányról (Magyar Hírlap, 2010. augusztus 9.)

Sokan távol maradnak az egyoldalú alkotmányozástól. Nem indokolt a parlamenttől és a

kormánytól is függetleníteni az ügyészséget – állítja Hack Péter (Népszava, 2010. szeptember

18.)

Somogyvári István: Alkotmányreform-alternatívák (Közjogi Szemle, 2011. 4. szám) illetve

(in: Ágh Attila 70. Közpolitika, Európai Unió, reformok. DKMKA, Bp. 2011. 35-53. oldal)

Sorozatban tüntetnek az új alkotmány ellen (Népszava, 2011. április 1.)

Sólyom László: Az alkotmányozás őszintesége (HVG, 2010. október 23.)

Sólyom: „A történeti alkotmány használható része: a láthatatlan alkotmány, azaz az

alkotmányos alapelvek és értékek összefüggő rendszere, amely jogállami Alkotmányunk

érvényesítése során felépült, s amely az európai alkotmányos hagyomány része és alakítója”

(Heti Válasz, 2011. április 21.)

Sólyom László: Az alkotmányosság esélyei (HVG, 2012. január 7.)

Spirk József: Magyarországon nem vezetik be a királyságot. Interjú Gulyás Gergellyel

(Fidesz) az új alkotmányt szövegező bizottság tagjával

(http://index.hu/belfold/2011/02/21/gulyas)

Stubenvoll Zsolt – Szobota Zoltán: Alkalom szüli az új alkotmányt (Hetek, 2010. október

15.)

Stubenvoll Zsolt: Kell-e a Szent Korona az Alkotmányba? (Hetek, 2010. november 26.)

Stumpf András: „Lehetnénk királyság is.” Interjú Boross Péter volt miniszterelnökkel (Heti

Válasz, 2010. augusztus 26.)

Stumpf András: Kinek van itt túlhatalma? Interjú Sólyom László volt köztársasági elnökkel

és Salamon Lászlóval az új Alkotmányt előkészítő bizottság elnökével (Heti Válasz, 2010.

december 2.)

Szalai Ákos: Miért? (Kommentár, 2010. 6. szám)

Szalay Tamás Lajos: Eddig 72 millióba került az alkotmányozó konzultáció. – Lencsés

Károly: A kormány biztosan nagyobb beleszólást akar. Az alkotmánytervezet alapján szinte

bármi történhet a bíróságokkal. – Baka F. Zoltán – Csuhaj Ildikó: Nem kell kétharmad az

adótörvényekhez? Tágítanának az Alkotmánybíróság hatáskörén (Népszabadság, 2010.

március 12.)

Szász István: Nem kidobni, működtetni kell a meglévő alkotmányt. Interjú Hack Péterrel, a

parlament alkotmányügyi bizottságának egykori elnökével (Népszava, 2010. május 29.)

Szilágyi Richárd: Tényleges életfogytiglan az új alkotmányban? Interjú Harrach Péterrel, a

KDNP frakcióvezetőjével (Magyar Nemzet, 2011. március 21.)

Szilágyi Richárd: Nem ultimátumot adtunk. Semjén Zsolt: A KDNP-ben fel sem merült, hogy

ne szavazná meg az új alkotmányt (interjú) (Magyar Nemzet, 2011. február 19.)

Szlazsánszky Ferenc: Elvetél a szigorúbb magzatvédelem. Nem tud áttörést elérni a KDNP

abortuszügyben (Hetek, 2011. február 18.)

Szmodis Jenő: Alkotmány és szakralitás (Polgári Szemle, 2010. 6. szám)

Szobota Zoltán: Egypárti alkotmányunk lesz (Hetek, 2010. december 10.)

Szobota Zoltán: A cél szentesít. Véghajrában a kormánypárti alkotmányozás (Hetek, 2011.

március 18.)

Sz. Sz.: Haza a magasban. Szerepeljen-e Isten az alaptörvényben? (Heti Válasz, 2010.

augusztus 19.)

Sztankay Ádám: A köztársaság megsemmisítése. Bárándy Péter az alkotmányozási káoszról

(interjú) (168 Óra, 2011. március 17.)

Tényleg bárki alkotmányozhat (Népszava, 2011. február 10.)

Tiltakozás kíséri a módosítókat. Ezúttal a bírói vezetés fogott össze az új alkotmányba

tervezett korhatárcsökkentés ellen (Népszava, 2011. április 11.)

Tordai Csaba alkotmány-tervezete (http://igyirnankmi.blog.hu)

Tordai Csaba: Együtt élni az alkotmánnyal (http://hazaeshaladas.blog.hu/2011/05/18/

egyuttelni_az _uj_alkotmannyal)

Tóth Gábor Attila: Egy új alkotmány háttérelmélete (BUKSZ, 2010. Nyár)

Tóth Gábor Attila: Mi van és mi legyen a magyar alkotmányjogban? (Közjogi Szemle, 2011.

2. szám)

Tóth Titanilla: „Az a célom, hogy új, időtálló alkotmány szülessen”. Interjú Salamon

Lászlóval, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezető-helyettesével (Diplomata, 2010. 12.

szám)

Tóth Zoltán: Nincs alkotmány választójog nélkül. Választójog, népszavazás, alkotmány

(Jegyző és Közigazgatás, 2011. 1. szám)

Újjá kell építeni az országot. Kövér László a parlamentben: a bűnösök itt ágálnak, fenekednek

ellenünk (Magyar Hírlap, 2011. március 23.)

Varga István: Kiegészítő észrevételek. Civilek jobbító javaslatai az alaptörvény tervezetéhez

(Magyar Nemzet, 2011. március 26.)

Varga Károly: Alkotmányozás és társadalmi közérzet. A rendszerváltozással végrehajtott

formális irányítás nem vált jogalkalmazói gyakorlattá (Magyar Nemzet, 2011. április 5.)

Varga Zs. András: Gondolatok Magyarország új alkotmányáról. Az Alkotmány-előkészítő

bizottsághoz benyújtott javaslat (www.parlament.hu/biz/aeb/info/

varga_zs_andras.pdf)

Varga Zs. András: A mag-alkotmány védelmében (In: Alkotmányozás Magyarországon

2010-2011, II. kötet, 137-155. oldal)

Vona Gábor: Narancsos alkotmány (Barikád, 2011. március 17.)

Zárug Péter Farkas: Az Alkotmány peremén I-III. (Magyar Demokrata, 2011. március 9., 16.,

23.)

Zétényi Zsolt: Az új alkotmány mítosza (Magyar Hírlap, 2011. február 12.)

Zlinszky János: A húsvéti alkotmányról. Igen-igen, nem-nem?! (Új Ember, 2011. március

20.)

Zlinszky János: A készülő alaptörvényhez (In: Alkotmányozás Magyarországon 2010-2011,

II. kötet, 479-504. oldal)

Konferenciák, tudományos viták (az Alaptörvény elfogadása előtt)

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem közös szervezésében a

folyó alkotmányozásról 2011. február 4-én rendezett konferencián elhangzott előadások írásos

változatai (Pázmány Law Working Papers, www.plwp.jak.ppke.hu)

Zlinszky János: A hatalomgyakorlás ellensúlya: közigazgatási bíróság –

alkotmánybíróság (Nr. 2011/1.)

Varga Zs. András: A mag-alkotmány védelmében (Nr. 2011/2.)

Kovács György: Az európai integrációs klauzula értékelése (Nr. 2011/4.)

Csink Lóránt: Két világ közt, avagy van-e alternatívája a jogállamnak (Nr. 2011/6.)

Drinóczi Tímea: Az új alkotmány szabályozási elveiről (Nr. 2011/9.)

Kiss Barnabás: Az alapjogok alkotmányi szabályozásának általános kérdései (Nr.

2011/13.)

Kovács Virág: A köztársasági elnöki intézmény szabályozási koncepciójáról (Nr.

2011/14.)

Balogh Zsolt: Alapjogok korlátozása az új alkotmányban (Nr. 2011/19.)

Fodor László: Természeti tárgyak az új alkotmányban (Nr. 2011/21.)

Balogh Judit: A történeti narratíva helye, szerepe a mai magyar alkotmányozásban (Nr.

2011/23.)

Térey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének

kereteiről az alkotmányozás kapcsán (Nr. 2011/25.)

Papp András László: Észrevételek a kisebbségek képviseletének szabályozásához az új

alkotmányban (Nr. 2011/27.)

Orbán Balázs: A kormányformával összefüggő változások a készülő alkotmányban

(Nr. 2011/28.)

Drinóczi Tímea: Az alkotmány legitimitásáról (Nr. 2011/37.)

Alkotmány (A Magyar Szemle, 2011. 3-4. száma)

A folyóiratban megjelent tanulmányok:

Király Miklós: Közjó és alkotmányozás

Náray-Szabó Gábor: Jog és erkölcs a mai magyar közéletben

Salamon László: Az új alkotmány koncepciójának sarkalatos vitapontjai

Szmodis Jenő: Alkotmányos formák és elvek

Alkotmányozás. Fórum: Somody Bernadette, Drinóczi Tímea, Győrfi Tamás (Fundamentum,

2011.1. szám)

Az egészséges környezethez való jog és a jövő nemzedékek érdekeinek képviselete a készülő

magyar Alkotmányban (Nemzetközi konzultáció, Bp. 2011. február 14-15.)

Búcsú az alkotmánytól (Az Eötvös Károly Intézet „Két alkotmány” címmel 2011. március 21-

én a Nyílt Társadalom Archívummal együttműködve tartott konferencián elhangzott

előadások írásos változata. Népszabadság, 2011. április 16.)

Majtényi László: Az alkotmányevő tigris kirágja az alkotmányból a népet

Miklósi Zoltán: Az Orbán-alkotmány és a magyar politikai válság

Sólyom Péter: A többség joga? Alapjogvédelem: a súlytalanság garanciái

Majtényi Balázs: Vissza a jövőbe. 1989-től a történeti alkotmányig

Tóth Gábor Attila: Rendszerváltások idején

Fleck Zoltán: Élő alkotmány és halott betű

Körtvélyesi Zsolt: A nemzet és az alkotmány

Hanák András: A szabadság szelleme

Lengyel László: Csalódásban jók vagyunk

Jakab András – Körösényi András (szerk.) Alkotmányozás Magyarországon és máshol.

Politikatudományi és alkotmányjogi megközelítések. (Az MTA Politikatudományi

Intézetének 2010. december 20-ai tudományos konferenciája – Új Mandátum Kiadó, Bp.

2012.)

A kötetben megjelent tanulmányok:

Sólyom László: Köszöntő

Lánczi András: Szükség van-e írott alkotmányra?

Győrfi Tamás: A többségi döntés tartalmi korlátai és az alkotmánybíráskodás

Techet Péter: Az alkotmányozó akarat

Szigeti Péter: Az alkotmányozás alkotmányossága

Horváth Attila: Alkotmányjogi javaslatok és reformok, 1790-1949

Hahner Péter: Alkotmányozás az Egyesült Államokban és Franciaországban a 18.

század végén

Pócza Kálmán: Alkotmányozási eljárások összehasonlító elemzése

Kerekasztal az alkotmányozásról a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és

Államtudományi Karán, 2010. november 11. (Iustum Aequum Salutare, 2010. 4. szám)

A kerekasztalon elhangzott előadások:

Sólyom László: Ezen a lejtőn nehéz megállni!

Jakab András: Az alkotmányozás előkérdései

Schanda Balázs: Alkotmányozás – felelősség és lehetőség keskeny ösvényén

Varga Zs. András: Gondolatok Magyarország új alkotmányáról

Zlinszky János: Alkotmányos válság és kiút

Kétharmad és alkotmány. Az Eötvös Károly Intézet 2010. március 23-ai alkotmányjogi

teadélutánja (BUKSZ, 2010. NYÁR)

A folyóiratban megjelent írások:

Miklósi Zoltán: A többség és az alkotmány

Tóth Gábor Attila: Egy új alkotmány háttérelmélete

Szigeti Tamás – Vissy Beatrix: Alkotmányozás határok nélkül

Szente Zoltán: Alkotmányozási eljárások Európában a második világháború után

Halász Iván: Alkotmányozás és a fontosabb alkotmánymódosítások Közép-Európában

1989 után

Arató Krisztina – Lux Ágnes: Az Európai Unió alkotmányozási kísérlete

Bozóki András: Szemérmes alkotmányozás

Szűcs Zoltán Gábor: Az alkotmányosság diskurzusai

Tölgyessy Péter: A magyar parlamentáris hagyomány íve és az újabb alkotmányozás

Horkay Hörcher Ferenc: A Nemzeti hitvallásról

Királyságot akarunk? – Új alkotmányt, de milyet? Kerekasztalbeszélgetés (In: Identitásaink és

(el)hallgatásaink. Korrajz 2011. A XXI. Század Intézet évkönyve. Összeállította és szerk.:

Fricz Tamás és Lánczi András. XXI. Század Intézet, 2011.)

A kötetben megjelent:

Gerő András: Mozgássérült alaptörvény

Kukorelli István: Komoly alkotmányrevízióra van szükség

Tersztyánszkyné Vasadi Éva: Nincs alkotmányozási kényszer

Fricz Tamás: Gondolatok az új alkotmányról

Kubovicsné Borbély Anett – Téglási András – Virányi András (szerk.): Az új alaptörvényről

– elfogadás előtt. Tanulmánykötet az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi

bizottságának 2011. április 8-án megrendezett konferenciáján elhangzott előadások alapján

(Bp. 2011.)

A kötetben megjelent tanulmányok:

Balsai István: Előszó

Koen Lemmens: Néhány megjegyzés Magyarország új Alaptörvényéről nemzetközi

összehasonlításban (Some reflections on the New Basic Law of Hungary from

comparative perspectives)

Cservák Csaba: A köztársasági elnök jogállása az új Alaptörvényben

Zlinszky János: Észrevételek az új Alkotmány „húsvéti” szövegéhez

Kukorelli István: Az új Alaptörvény bevezető gondolatai

Mezey Barna: A Nemzeti hitvallás jogtörténeti elemei

Horváth Attila: Glosszák a készülő új Alkotmányhoz

Pokol Béla: Alkotmánytervezet – elismerés és kritika

Fröhlich Johanna: Önértelmezési kérdések az új Alkotmány javaslatában

Csink Lóránt: Az alkotmányos szervek együttműködése az új Alaptörvényben

Erdei Árpád: Az új alkotmánytervezetnek a büntető igazságszolgáltatásra vonatkozó

rendelkezései

Bruhács János: A magyar jogrendszer és a nemzetközi jog viszonya az új

Alaptörvényben

Prugberger Tamás: Szociális jogok és környezetvédelem az új Alaptörvényben

Tersztyánszkyné Vasadi Éva: Az új Alaptörvény közpénzügyekről szóló rendelkezései

Vértesy László: Az Alaptörvény egyes rendelkezései a pénzügyi szektor tekintetében

Varga Zs. András: Igazságszolgáltatás és (köz)igazgatás

Balogh Zsolt: Az alkotmánybíráskodás egyes kérdései az új Alkotmány alapján

Takács Albert: A parlament szerkezete alkotmányelméleti megközelítésben

Kapa Mátyás: Bíróságok és jogvédelem az Alaptörvényben

Princzinger Péter: Az egészséghez való jog és a sport az új Alaptörvényben

Téglási András: Az új Alaptörvény a XXI. századi Európában

Salamon László: Néhány gondolat „Az új Alaptörvényről – elfogadás előtt” című

tudományos konferencián elhangzott vitához

Magyar hagyomány, hit és nemzetpolitika (Turán, 2011. 1. tematikus száma az

alkotmányozásról)

Molnár Borbála – Gyombolai Zsolt – Téglási András (szerk.): Gazdasági alapjogok és az új

alkotmány. Tanulmánykötet az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi

bizottságának 2010. október 15-én megrendezett tudományos konferenciáján elhangzott

előadások alapján (Bp. 2011.)

Szabályozási koncepciók az új alkotmányban. Az Új Magyar Közigazgatás 2011. 2.

(tematikus) száma

A folyóiratban megjelent tanulmányok:

Seereiner Imre Alfonz: Az új Alkotmány és a közigazgatás – javaslatok és lehetőségek

Kovács Virág: A köztársasági elnök szabályozási koncepciójáról a születendő

alkotmányban

Tilk Péter: A helyi önkormányzatok az új Alkotmányban – az alkotmánykoncepció

tükrében

Julesz Máté: Alkotmányozás, oktatás, környezetvédelem

Téglási András – Kubovicsné Borbély Anett – Virányi András (szerk.): Szükség van-e

kétkamarás parlamentre az új Alkotmányban? Tanulmánykötet az Országgyűlés

Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának 2010. november 12-i tudományos

konferenciáján elhangzott előadások alapján (Bp. 2011.)

Téglási András – Kubovicsné Borbély Anett – Virányi András (szerk.): Történelmi tradíciók

és az új alkotmány. Tanulmánykötet az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és

ügyrendi bizottsága és az Országgyűlés Alkotmányelőkészítő bizottságának 2010. december

10-én megrendezett tudományos konferenciáján elhangzott előadások alapján (Bp. 2011.)

Az Alaptörvényről – elfogadása után

Az új alaptörvény és a jogélet reformja (www.juris.hu – szeged.hu/karunkrol/uj-alaptorveny-

jogelet-111121)

Ablonczy Bálint: Az Alkotmány nyomában. Beszélgetés Szájer Józseffel és Gulyás

Gergellyel (Elektromédia Kft., 2011.)

Ablonczy Bálint: Gespräche über das Grundgesetz Ungarns. Bálint Ablonczy im Gespräch

mit József Szájer und Gergely Gulyás (Elektromédia, Bp. 2012.)

Antal Attila: Bűnben fogant alkotmányok (Népszabadság, 2013. január 5.)

Antal Attila: Alkotmányozási korszakok és technikák (Közjogi Szemle, 2013. 2. szám)

Ádám Antal: A posztmodernitás és a posztdemokrácia alkotmányosságáról (In:

Alkotmányozás Magyarországon 2010-2011, I. kötet, 31-46. oldal)

Babus Endre: „Súlyos mulasztás, hogy 1848-ra egy vak hang sem utal a preambulumban.”

Interjú Kukorelli István alkotmányjogász professzorral, volt alkotmánybíróval (HVG, 2011.

július 2.)

Babus Endre: Keresztapák (HVG, 2012. január 7.)

Barát József: A demokrácia nem ilyen! Kim Lane Scheppele az alkotmányellenes

alkotmányról (Interjú a Princeton Egyetem alkotmányjogász-professzorával) (168 Óra, 2012.

február 9.)

Buják Attila: Amíg Orbán a miniszterelnök. Kis János a húsvéti alkotmányról (interjú) (168

Óra, 2011. április 28.)

Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea – Kocsis Máté: Mozaikok, azaz milyen értelmezési

kérdéseket vethet fel az alaptörvény? (Új Magyar Közigazgatás, 2011. 6-7. szám)

Csink, Lóránt – Schanda, Balázs – Zs. Varga, András (eds.): The Basic Law of Hungary. A

First Commentary (Clarus Press, Írország, 2012.)

A kötetről:

Koi Gyula – Torma András: The Basic Law of Hungary. A First Commentary –

Magyarország Alaptörvénye

Első kommentár című kötet recenziója (Magyar Közigazgatás, 2012. 1. szám)

Máthé Gábor: Az Alaptörvény kommentárja. Gondolatok a nemzeti- és az EU-jogról

(Jogtörténeti Szemle, 2011. 4. szám)

Csink Lóránt – Fröhlich Johanna: Egy alkotmány margójára. Alkotmányelméleti és

értelmezési kérdések az Alaptörvényről (Gondolat Kiadó, Bp. 2012.)

A könyvről:

T. Kovács Júlia: Egy alkotmány margójának margójára (Jogtudományi Közlöny, 2013.

4. szám)

Drinóczi Tímea – Jakab András (szerk.): Alkotmányozás Magyarországon 2010-2011, I-II.

kötet (Pázmány Press, Bp. – Pécs, 2013.)

Élő Anita: Jogokért kötelezettségek. Szociális fordulat az új Alkotmányban (Heti Válasz,

2011. április 21.)

Gacs Katalin – Finszter Dóra – Sidó Orsolya: Alkotmányjog az alaptörvény után.

Konferencia-beszámoló (Fundamentum, 2012. 4. szám)

Gáva Krisztián: Magyarország alaptörvénye és annak átmeneti rendelkezései (Magyar

Közigazgatás, 2012. 1. szám)

Hadi Nikolett: Az Alaptörvény fogyatékosságokkal (Jogtudományi Közlöny, 2012. 5. szám)

Horkay Hörcher Ferenc: Új alaptörvény. – Kumin Ferenc: Alkotmány és nemzeti identitás

(Heti Válasz, 2011. május 5.)

Jakab András: Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei (HVG-ORAC

Kiadó, Bp. 2011.)

Jakab András: A bírói jogértelmezés az Alaptörvény tükrében

(http://www.jema.hu/article.php?c=123)

Jani Péter: Alaptörvényünk és a termőföld védelme (In: Az állam és a jog alapvető értékei a

változó világban. Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

konferenciája, szerk.: Verebélyi Imre, Győr, 2012. 292-300. oldal)

Kerekasztalon az új Alaptörvény. Cserny Ákos, Gellér Balázs, Kukorelli István, Müller

György, Patyi András és Torma András (Magyar Közigazgatás, új évfolyam, 2011. 1. szám)

Tudományos közlemények:

Sári János: Az új magyar alaptörvény, egy újfajta alkotmányosság lehetősége

Fröhlich Johanna: Önértelmezési kérdések az új Alaptörvényben

Váczi Péter: A tisztességes közigazgatási eljáráshoz való jog elemei az új

Alaptörvényben

Kirste, Stephan: Bekommt Ungarn eine neue Verfassung? (VSR Europa Blog: http://vsr-

europa.blogspot.hu/2011/04/bekommt-ungarn-eine-neue-verfassung.html)

Kulcsár Anna: Párbeszédek és alaptörvény. Varga Zs. András: Nincs általános szabály,

milyen mondatokat szabad beírni az alkotmányba, és milyeneket nem (interjú) (Magyar

Nemzet, 2013. szeptember 23.)

Küpper, Herbert: Paternalista kollektivizmus és liberális individualizmus között: az új

Alaptörvényben rögzített emberkép normatív alapjai (Közjogi Szemle, 2012. 3. szám)

Lass Gábor: Új elnök, új alkotmány (Magyar Demokrata, 2010. július 22.)

Lencsés Károly: Bele kellene nézni a tükörbe. Kukorelli István szerint a klasszikus jogállami

alapelvektől már nincs visszalépés (interjú) (Népszabadság, 2013. január 28.)

Löffler Tibor: „A mindenható Isten nevében.” Európa alkotmányai nem azt bizonyítják, hogy

a magyar alaptörvény nem állna helyt önmagáért (Magyar Nemzet, 2011. április 29.)

Mezei Balázs: Nem kényszer, hanem kötelesség. Demokratikus jogállamban etikai, jogi és

politikai okból nem fogadható el az alaptörvény ideiglenes jellege (Magyar Nemzet, 2011.

április 19.)

Müller György: Az Alaptörvény utáni kormányzati viszonyokról (Közjogi Szemle, 2011. 2.

szám)

Móré Sándor: Gondolatok az Alaptörvény elfogadásáról (In: Állam és közösség. Válogatott

közjogi tanulmányok Magyarország Alaptörvénye tiszteletére, szerk.: Rixer Ádám. Károli

Gáspár Református Egyetem, ÁJK, Bp. 2012. 167-176. oldal)

Orbán Endre: Az Alaptörvény paradoxonjai. Átmenetből? Átmenetbe! (Közjogi Szemle,

2013. 2. szám)

Petán Péter – Pindroch Tamás: Elvakultak pergőtüzében az alkotmány. Interjú Kövér

Lászlóval, az Országgyűlés elnökével (Magyar Hírlap, 2011. április 30.)

Pákozdi Csaba: Kollektív jogok és nemzetfogalom Magyarország új Alaptörvényében (In:

Állam és közösség. Válogatott közjogi tanulmányok Magyarország Alaptörvénye tiszteletére,

szerk.: Rixer Ádám. Károli Gáspár Református Egyetem, ÁJK, Bp. 2012. 39-43. oldal)

Pindroch Tamás: Répássy Róbert szerint a bírálók nem ismerik a magyar jogrendszert

(Magyar Hírlap, 2011. július 11.)

Pindroch Tamás: Lezárja a rendszerváltozást a kormány. Interjú Kövér Lászlóval, az

Országgyűlés elnökével (Közszolgálat, 2012. 2. szám)

Pozsár-Szentmiklósy Zoltán: Politikai részvételi jogok az alaptörvényben (In: Jogi

tanulmányok, ELTE-ÁJK Doktori Iskola III. konferenciája. 2012. április 20. I. kötet, szerk.:

Fazekas Marianna, ELTE-ÁJK, Bp., 2012., 187-198. oldal)

Pócza Kálmán: Alkotmányozás Magyarországon és az Egyesült Királyságban (Kommentár,

2012. 5. szám)

Pócza, Kálmán: The Political Culture of Constitutionalism (Donau Institute Working Paper

Series 15. Bp. 2012.)

Pritz Pál: Az új alkotmány a történész szemével (Egyenlítő, 2011. 6. szám)

Rényi Pál Dániel: „Ilyen ez a harc.” Halmai Gábor alkotmányjogász az alaptörvény

szétforgácsolásáról (interjú) (Magyar Narancs, 2013. március 14.)

Sárközy Tamás: Magyarország kormányzása 1978-2012. („Az új alkotmány államszervezete

– a kormánytól független hatalmi ágak leépítése” c. rész) (Park Könyvkiadó, Bp. 2012. 412-

436. oldal)

Schanda, Balázs: A new Constitution for Hungary (Iustum Aequum Salutare, 2011. 2. szám)

Kim Lane Scheppele: Alkotmányos nosztalgia (HVG, 2012. február 11.)

Sonnevend Pál: Kontinuität mit Mängeln: Das neue ungarische Grundgesetz (In: Zeitschrift

für ausländisches öffentliches Recht und Völkerrecht, 2012. 79-102. oldal)

Stumpf András: „A kétharmad nem törtszám.” Interjú Sólyom Lászlóval az alkotmányosság

távlatairól (Heti Válasz, 2011. április 21.)

Stumpf András: Radikálisabb is lehetne. Boross Péter és Gulyás Gergely az alaptörvényről

(interjú) (Heti Válasz, 2011. április 28.)

Szabó Máté: A kilenc hónapos alaptörvény az ombudsmani tapasztalatok tükrében (Magyar

Nemzet, 2012. augusztus 21.)

Szakács András: Az önellentmondó alaptörvény (Népszava, 2013. június 15.)

Szakály Zsuzsa: A köztársasági elnök alkotmányos pozicionálásának kérdése Magyarország

Alaptörvényében (In: Lectiones Juridical. Kérdőív az Alkotmányozásról. Polay Elemér

Alapítvány, Szeged, 2011.)

Szalay Tamás Lajos: Zavarkeltés vagy szakmai baki? Kérdéses, van-e jelenleg hatályos

alaptörvénye az országnak? – Csuhaj Ildikó: Nyilvánvaló, hogyan kell érteni... Gulyás

Gergely szerint a 49-es alkotmány pontatlanul fogalmaz (interjú) (Népszabadság, 2011. április

27.)

Szalay Tamás Lajos: A fejétől bűzlik a hal. Szentpéteri Nagy Richard (alkotmányjogász-

politológus) szerint az alaptörvény az egész rendszert szimbolizálja (interjú) (Népszabadság,

2012. augusztus 21.)

Szalma József: Magyarország alaptörvénye (Magyar Jog, 2011. 11. szám)

Szájer József: Kölcsönös ellenőrzési jogok. Alaptörvényünk kimondja: a magyar állam

működése a hatalom megosztásának elvén alapszik (Magyar Nemzet, 2011. december 29.)

Szentpéteri Nagy Richard: Az eljövendő múlt (Népszava, 2013. március 16.)

Szerető Szabolcs: Az új alaptörvény nem szorul védelemre. Minden szó számít: Schmitt Pál

ellenzéki részvételt és harcos vitát vár a sarkalatos jogszabályok megalkotásától (interjú)

(Magyar Nemzet, 2011. április 26.)

Szigethy István: Alkotmány és alaptörvény (Népszabadság, 2011. április 27.)

Szmodis Jenő: Sokrétű alkotmány (Magyar Jog, 2013. 8. szám)

Tarics Péter: Következetlen bírálók. Nem az ördögtől való, ha egy ezer éve keresztény ország

alaptörvénye Istenre hivatkozik (Magyar Nemzet, 2011. május 3.)

Téglási András: A szociális állam „erodálása” vagy megmentése – avagy szociális biztonság

az új Alaptörvényben (Jogelméleti Szemle, 2011. 4. szám, jesz.ajk.elte.hu/2011_4.html)

Tordai Csaba: Az új alkotmányról. (Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány, Publikációk.

www.hazaeshaladas.hu/ftp/tcs_alkotmany_201105366.pdf)

Tóth, Gábor Attila (ed.): Constitution for a disunited nation: on Hungary’s 2011 fundamental

law (Central European University Press, Bp. 2012.)

A kötetben megjelent tanulmányok, dokumentumok:

János Kiss: Introduction: From the 1989 Constitution to the 2011 Fundamental Law

Ronald Dworkin: What is Democracy?

Andrew Arato: Change, Revolution, and Legitimacy

Zoltán Miklósi: Constitution-Making, Competition, and Cooperation

Sándor Radnóti: A Sacred Symbol in a Secular Country: The Holy Crown

Zsolt Körtvélyesi: „We the People” to „We the Nation”

Catherine Dupré: Human Dignity: Rhetoric, Protection, and Instrumentalisation

Kriszta Kovács: Equality: The Missing Link

Renáta Uitz: Freedom of Religion and Churches: Archeology in a Constitution-making

Assembly

András Bragyova: No New(s), Good News? The Fundamental Law and the European

Law

Jeremy McBride: Trees in the Wood: The Fundamental Law and the European Court of

Human Rights [magyar nyelven: Fák az erdőben. Az Alaptörvény és az Emberi Jogok

Európai Bírósága (Fundamentum, 2012. 4. szám)]

Miklós Bánkuti – Gábor Halmai – Kim Lane Scheppele: From Separation of Powers to

a Government without Checks: Hungary’s Old and New Constitutions

Oliver W. Lembcke – Christian Boulanger: Between Revolution and Constitution: The

Roles of the Hungarian Constitutional Court

Márton Varju: Governance, Accountability, and the Market

Andrew Arato – Gábor Halmai – János Kis (szerk): Opinion on the Fundamental Law

of Hungary (Amicus Brief)

Opinion on the New Constitution of Hungary European Commission for Democracy

Through Law (Venice Commission)

A könyvről:

Sólyom Péter: „Az Alaptörvény fő problémái nem oldhatók meg jogértelmezéssel.”

(Beszélgetés Tóth Gábor Attila alkotmányjogásszal (Fundamentum, 2012. 4. szám)

Trócsányi László: Magyarország alaptörvényének létrejötte és az alaptörvény vitatott

rendelkezései (Kommentár, 2011. 4. szám)

Trócsányi László v Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény

és Magyarország alkotmányos intézményei (HVG-ORAC, Bp., 2012.)

Trócsányi László: Gondolatok az Alaptörvény körüli vitákról (Közszolgálat, 2013. 7. szám)

Wiener György: A passzív forradalom államának kialakulása (In: Forradalom volt?

Tanulmányok a második Orbán-kormány harmadik évéről, szerk.: Szeredi Péter, József Attila

Alapítvány, Bp. 2013. 123-174. oldal)

Sarkalatos törvények (az Alaptörvényben)

Hernádi Zsuzsa: Sarkalatos pontok (Magyar Demokrata, 2012. január 4.)

Koi Gyula: Sarkalatos törvények kérdése az Alaptörvényben (Új Magyar Közigazgatás, 2011.

6-7. szám)

Az Alaptörvény és a történeti alkotmány

Apor Péter: A történeti alkotmány (www.szuveren.hu/jog/a-torteneti-alkotmany, 2011. június

22.)

Csink Lóránt – Fröhlich Johanna: Történeti alkotmány és kontinuitás az új Alaptörvényben

(Közjogi Szemle, 2012. 1. szám)

Kondorosi Ferenc: Történeti alkotmány (Magyar Hírlap, 2011. július 15.)

Magyar hagyomány, hit és nemzetpolitika. A „Turán” c. folyóirat tematikus, 2011. 1. száma

az alkotmányozásról

A kötetben megjelent tanulmányok:

Zétényi Zsolt: Magyar alkotmányossági kiskáté

Tóth Zoltán József: Teleki Pál alkotmánytervezete

Tóth Zoltán József: Az Aranybulla – történelmi szempontok és aktualitások

Kocsis István: Az alkotmányozás, illetve a jogfolytonosság-helyreállítás legidőszerűbb

kérdései

Tóth Zoltán József: A Szent Korona-tanról ma. Ma?

Samu Mihály: Az alkotmányosság – humánus és demokratikus szükséglet

Vass Csaba: Az önkormányzatiságról

Végvári József: Hogyan védheti a magyar alkotmány a magyar nyelvet?

Vass Csaba: A fenntarthatóságról

Zétényi Zsolt: Alaptörvényre van szükség – avagy az „Új Alkotmány” mítosza

Százak Tanácsa: Magyarország alkotmányának szabályozási elvei

Molnár V. József: Elfogult gondolatok Istenről, családról, nemzetről, hazáról

Milánkovics András: A magyar közjog történeti dimenziója az Alaptörvény tükrében – Új

utakon a „történeti alkotmány vívmányainak” értelmezése (kézirat, TDK dolgozat, Bp. 2012.)

Riba István: Vívmányvívódások. Történeti alkotmány (HVG, 2012. január 7.)

Rixer Ádám: A történeti alkotmány lehetséges jelentéstartalmai (Jogelméleti Szemle, 2011. 3.

szám, http://jesz.ajk.elte.hu/rixer47.)

Szente Zoltán: A historizáló alkotmányozás problémái – a történeti alkotmány és a Szent

Korona az új Alaptörvényben (Közjogi Szemle, 2011. 9. szám)

Takács Veronika: Gyökér nélkül kidől a fa. Szimbólumok, utalások, jelképek – Szent István

örökségéből ennyi maradt a 21. századra? (Barikád, 2010. augusztus 12.)

Takács Veronika: Kihajított történelmi alkotmány (Barikád, 2010. november 25.)

Takács Veronika: Szent-Korona-tan: magyar és időtálló. Interjú Balczó Zoltánnal a Fidesz

alkotmány-tervezetéről (Barikád, 2011. április 14.)

Téglási András – Kubovicsné Borbély Anett – Virányi András (szerk.): Történelmi tradíciók

és az új alkotmány. Tanulmánykötet. Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és

ügyrendi bizottsága és az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő bizottsága által 2010.

december 10-én megrendezett tudományos konferencián elhangzott előadások alapján –

Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága, Bp. 2011.)

A kötetben megjelent tanulmányok:

Balsai István: Előszó

Pokol Béla: Alkotmányozási dilemmák – avagy mennyiben kösse magát az új

Alkotmány a régi gondolati kereteihez?

Szathmáry Béla: Keresztyén értékek az alkotmányozásban

Zétényi Zsolt: A történeti alkotmány időszerűsége (2010 adventjén)

Zlinszky János: A Szent Korona-tan és a nemzeti szuverenitás (Alkotmányunk

történelmi gyökerei)

Kapa Mátyás: Bírósági ítéletek a Szent Korona nevében?

Tanka Endre: A föld közérdekű funkcióinak alkotmányvédelmi igénye

Nótári Tamás: Translatio imperii – adalékok a birodalmak folytonosságának

eszméjéhez az európai politikai hagyományban

Bertényi Iván: A „népszuverenitás” jelentkezése I. Ulászló 1440. júliusi királlyá

koronázásánál

Takács Albert: A felvilágosodás öröksége és az alkotmány eszméje

Pandula Attila: Magyar állami jelképek a rendszerváltás időszakában

Horváth Attila: A magyar történeti alkotmány tradíciói

Stathis Banakas: A korona és a tulajdonvédelem Angliában

Téglási András: A tulajdonviszonyok szabályozása a középkorban

Tóth Zoltán József: A Szent Korona-tanról ma. Ma? – Gondolatok az Országgyűlés

Alkotmány-előkészítő eseti bizottság „Magyarország alkotmányának szabályozási

elvei” tervezetéhez

Bene Gábor, Gonda László, Papp Lajos, Samu Mihály

Tóth Zoltán József: Gondolatok az új Alaptörvényről 1. rész – Történeti hagyományok és

szakítás az illegitimitás örökségével (Magyar Szemle, 2011. 7-8. szám)

Tóth Zoltán József: Hogyan hatálytalanítsunk Alaptörvényt? (Magyar Demokrata, 2012.

július 11.)

Tóth Zoltán József: Egyes észrevételek az Alaptörvény értelmezéséhez (Polgári Szemle,

2013. 1-2. szám)

Varga Norbert: Ideiglenesség és jogfolytonosság. Történeti jogintézmények szerepe a magyar

alkotmányozásban. (DIEIP, Jog- és politikatudományi folyóirat, 2011. 2. szám)

Az Alaptörvény módosításai

A Velencei Bizottság az Alaptörvény negyedik módosításáról:

Alkotmánymódosítás: Magyarország elküldte válaszát a Velencei Bizottságnak (MTI,

2013. június 12.)

Állandósított hiányosságok a magyar alkotmányos rendszerben – A Velencei Bizottság

értékelése a negyedik alaptörvény módosításáról (Jogi Fórum, 2010.06.17.,

www.jogiforum.hu/hirek/29830)

Biró Marianna: Ízekre szedték az alaptörvényt (a Velencei Bizottság jelentéstervezete)

(Népszava, 2013. május 31.)

Cikkgyűjtemény (www.bing.com/search?q=Velencei+Bizotts%C3%A1g&src=IE

=SearchBox&Forum=IE8SRC)

Jelentősen módosította tervezetét a Velencei Bizottság (Magyar Nemzet Online, 2013.

június 14., http://mno.hu/kulfold)

Kész a Velencei Bizottság hivatalos jelentése (http://index.hu/belfold/2013/06/15.)

Az Alaptörvény negyedik módosításának egyes kérdései (Századvég Alapítvány,

www.szazadveg.hu/files/hirek/negyedik-alkotmanymodositas.pdf)

Az alapvető jogok biztosának alkotmánybírósági indítványa a negyedik alaptörvény-

módosítás kapcsán (www.ajb.hu)

Az Alaptörvény negyedik módosításáról készített szakvélemény (www.kormany.hu/

kulugyminiszterium/hirek/az-alaptorveny-negyedik-modositasarol-keszitett-szakvelemeny)

A jelentésről:

Biró Marianna: Jól mellérendelt a Fidesz. Alaptörvénymódosítás következhet az

„alternatív” alkotmányjogi szakvélemény nyomán (Népszava, 2013. május 9.)

Ágoston Balázs: A jogállam köszöni, jól van. Cservák Csaba (alkotmányjogász): Az

Alaptörvényt azért támadják, mert értéktartalma van (interjú) (Magyar Demokrata, 2013.

április 10.)

Babus Endre: Nem utópia. Radikalizált alaptörvény (HVG, 2013. március 16.)

Baranya Róbert: Alaptalanul támogatott alaptörvény. Kövér László szerint a rezsicsökkentés

az oka az újabb puccskísérletnek (Magyar Hírlap, 2013. március 18.)

Baranya Róbert: Ötödszörre is módosítják az alkotmányt (Magyar Hírlap, 2013. június 13.)

Bándy Péter: Kampány és hisztéria. Nem szűkülnek az alkotmányos alapjogok (Magyar

Demokrata, 2013. március 13.)

Bándy Péter: Megvívtuk a harcot. Rogán Antal: Magyarországgal szemben kettős mércét

alkalmaznak (interjú) (Magyar Demokrata, 2013. március 20.)

Bándy Péter: Tények nélküli vádak. Szájer József: Rossz történelmi párhuzamok

idéződhetnek fel (interjú) (Magyar Demokrata, 2013. április 17.)

Biró Marianna: Fogást talált Szabó (Máté) az alkotmányon. Az alapjogi biztos a negyedik

alaptörvény-módosítás okozta ellentmondások és egy súlyos eljárási hiba miatt az AB-hez

fordult (Népszava, 2013. április 24.)

Biró Marianna: Alkotmányos mellébeszélés – Mérlegen a mérlegelési lehetőségek

(Népszava, 2013. március 14., 19.)

Biró Marianna: Az államfőből is hülyét csinált az alkotmányozó (Interjú Sepsi Tibor

ügyvéd-alkotmányjogásszal) (Népszava, 2013. március 23.)

Biró Marianna: Viviane Reding: egy alkotmány soha nem lehet játékszer (interjú)

(Népszava, 2013. április 6.)

Biró Marianna: Kész átverés az ötödik módosítás (Népszava, 2013. szeptember 17.)

Csuhaj Ildikó – Zalán Eszter: Orbán „elvileg” kész vitázni. Strasbourg. „Ez nem technikai

kiigazítás, hanem valójában egy új alkotmány” (Népszabadság, 2013. április 9.)

Csuhaj Ildikó: Ötödik alkotmánymódosítás. A létező viták ellenére a kormány

kompromisszumra törekszik az Európai Bizottsággal (Népszabadság, 2013. június 13.)

Élő Anita: A Frankenstein-vád. Szájer József az európai támadásokról (interjú) (Heti Válasz,

2013. április 11.)

Gulyás Gergely nyílt levele Kim Lane Scheppelének (www.galamus.hu)

Válasz:

A módosítás köde. Kim Lane Scheppele nyilvános válasza (www.galamus.hu) –

Kétséges a jog uralma. Scheppele válasza Gulyás Gergelynek (Népszabadság, 2013.

április 10.)

G. Fehér Szilvia: Magyarországnak már nincs alkotmánya (Interjú Vörös Imre volt

alkotmánybíróval) (Vasárnapi Hírek, 2013. március 24.)

Hack Péter: Jogállamtalanítás (Hetek, 2013. március 14.)

H. V.: Túl a Sólyom-korszakon. Módosul az alaptörvény (Heti Válasz, 2013. március 14.)

Juhász Gábor: Kőfaragók. Alkotmánycsata előtt (HVG, 2013. február 16.)

Juhász Gábor: Maradványérték. Jön az 5. alkotmánymódosítás (HVG, 2013. június 15.)

Majtényi László: Maguk, kérem megbolondultak? (Élet és Irodalom 2013. március 1.)

Miklósi Gábor: Gulyás: Semmi ok a pánikra (interjú Gulyás Gergellyel a Fidesz

frakcióvezető-helyettesével az Alaptörvény negyedik módosításáról

(http://mandiner.hu/cikk/20130308)

Negyedik Alaptörvény-módosítás: Nyílt levél a kormánypárti képviselőknek (Eötvös Károly

Intézet – http://www.ekint.org/ekint/ekint.news.page?nodeid=575)

Nyusztay Máté: Földes György (a Politikatörténeti Intézet főigazgatója): Belekerültünk az

Alaptörvénybe. Kultúrharc (Népszabadság, 2013. február 18.)

Nyusztay Máté: Méltányos alkotmányt! A civil szervezetek ma este a Sándor-palota előtt

folytatják a tüntetést – Lencsés Károly: Sok múlik Áder köztársasági elnök szerepfelfogásán

(Népszabadság, 2013. március 11.)

Pungor András: Bosszútörvény. Alkotmány az Alkotmánybíróság ellen (168 Óra, 2013.

március 14.)

Riba István: Gránitfaragás. Alaptörvény-módosítgatások (HVG, 2012. október 13.)

Sólyom László: A hatalommegosztás vége (Népszabadság, 2013. március 11.)

Szilágyi Roland: „Gránit szilárd, de nem formálhatatlan.” Gulyás Gergely: Az alkotmányozó

hatalom kizárólag az Országgyűlést illeti meg (interjú) (Magyar Nemzet, 2013. március 11.)

Tóth Ákos – Zalán Eszter: Áder János döntött: aláír. Schulzot nógatják, hogy szólaljon fel a

„magyar ügyben” (Népszabadság, 2013. március 14.)

Újlaky András: Fel, zárkóztatás. Az alkotmányozó hatalom útja a szegregációhoz (Magyar

Narancs, 2013. május 2.)

Zalán Eszter: Kőbevésett alkotmánysértés. Éles vita alakult ki az alaptörvény negyedik

módosításáról az Európai Parlament bizottságában (Népszabadság, 2013. március 8.)

Zárug Péter Farkas: Az Alkotmány pereme (Magyar Demokrata, 2013. február 27.)

Zárug Péter Farkas: Demokrácia-vita újratöltve (Magyar Demokrata, 2013. március 20.)

Zárug Péter Farkas: És megint dönt az AB (Magyar Demokrata, 2013. május 8.)

Az Alaptörvény népszerűsítése

(az „Alaptörvény asztala” – kiállítás – ünnepség)

Az Alaptörvény asztalának fokozatai (Kerényi Imre ötlete az új alkotmány népszerűsítésére)

(Népszava, 2011. szeptember 5.)

Csider István Zoltán: Alkotmánysimogatóban. A Hősök, királyok, szentek című kiállítással

egyszerre nyílt meg a Kerényi-festmények kiállítása (Népszabadság, 2011. január 3.)

Katona – Velkei – Garay: Gála tüntetőkkel és ellentütetőkkel. Miközben az új alaptörvényt

ünnepelték az Operában, az utcán MSZP-s és radikális tiltakozók keveredtek összetűzésbe

(Magyar Nemzet, 2012. január 3.)

Kerényi Imre: Interaktív társasjáték. Feladat: a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás

megalapozása, az állampolgár és a törvény személyes találkozása (Magyar Nemzet, 2011.

szeptember 17.)

Krausz Viktória: De hol van a vízágyú? (a Kerényi-féle kiállításról) (Vasárnapi Hírek, 2012.

január 8.)

Pindroch Tamás: Az Alaptörvény megújítja nemzetünket (Kiállítás a Magyar Nemzeti

Galériában) (Magyar Hírlap, 2012. január 3.)

Rácz Tibor: Szamárfülesek. Az alaptörvény asztalai (HVG, 2012. december 15.)

Sándor Zsuzsanna: Visszakézből Kerényinek (168 Óra, 2011. november 24.)

Az Alaptörvény (dísz)kiadásai (illusztrációk)

Ablonczy Bálint: „Nem vagyok Gyula pápa.” Képelemzés Kerényi Imrével (Heti Válasz,

2011. november 17.)

Magyarország Alaptörvénye (Bibliofil Kiadás, Magyar Mercurius, Bp. 2011.)

Az Alaptörvény díszkiadásáról (illusztrációk, festmények):

Alexa Károly: Alkotmány és képregény (Magyar Hírlap, 2011. november 24.)

Barta Boglárka: Kaméleonok kora. Az Alaptörvény festményei. Interjú Galambos

Tamás festőművésszel (Magyar Demokrata, 2011. november 16.)

Barta Boglárka: Hiteles klasszikusok. Az Alaptörvény festményei. Interjú Filep Sándor

festőművésszel (Magyar Demokrata, 2011. november 30.)

Barta Boglárka: Érték és mérték. Interjú Feledy Balázs művészettörténésszel (Magyar

Demokrata, 2011. december 7.)

Barta Boglárka: Nincsenek véletlenek. Interjú László Dániel festőművésszel (Magyar

Demokrata, 2011. december 14.)

Barta Boglárka: Az Alaptörvény festményei. Ítéletet mondok. Interjú Korényi Jánossal

(Magyar Demokrata, 2011. december 21.)

Barta Boglárka: Festő a lőtéren. Interjú Szkok Ivánnal (Magyar Demokrata, 2012.

január 18.)

Barta Boglárka: Az Alaptörvény festményei. Huszárvágás. Interjú Somogyi Győzővel

(Magyar Demokrata, 2012. február 15.)

Barta Boglárka: Az Alaptörvény festményei. Apavárás. Interjú Bráda Tiborral (Magyar

Demokrata, 2012. február 1.)

Barta Boglárka: Az Alaptörvény festményei. Vázlat nélkül. Interjú Gyémánt Lászlóval

(Magyar Demokrata, 2012. február 22.)

Bednárik Imre: Megfestették a lovasrohamot. Az új alaptörvény díszkiadásának

illusztrálására képenként 1,6 milliót fizetnek (Népszabadság, 2011. november 4.)

Bencsik Gábor: A díszalbum megszületett (Magyar Demokrata, 2012. január 4.)

Bödők Gergely: Horthy a falon (Kommentár, 2011. 6. szám)

Buzna Viktor: A király meztelen! Interjú Korényi Jánossal, a Lovasroham fejtőjével

(Magyar Nemzet, 2011. december 12.)

Glatz Ferenc: Így láttatjuk magunkat (festmények Magyarország alaptörvényéhez)

(História, 2012. 8. szám. Melléklet: Európában)

Krausz Viktória: Érzelmes kaméleon bőrkötésben (Az új alaptörvény bőrkötéses

díszkiadása) (Vasárnapi Hírek, 2011. november 13.)

Szentei Anna: A művészet élő és nyitott. Interjú Atlasz Gábor festőművésszel (Magyar

Demokrata, 2011. december 7.)

Szentei Anna: Az Alaptörvény festményei. Trianoni párhuzamok, Interjú Kiss Tibor

festőművésszel. (Magyar Demokrata, 2012. február 8.)

Szentei Anna: Az Alaptörvény festményei. Egy nagyívű történet. Interjú Incze Józseffel

(Magyar Demokrata, 2012. január 25.)

Zsuppán András: Tárlatvezetés. Pró és kontra az alaptörvényhez készült festményekről

(Heti Válasz, 2011. november 17.)

Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezéseiről szóló törvény

Baranya József – Pindroch Tamás: Tiszta vizet kell önteni a pohárba. Szájer József szerint

furcsa, de a jelenlegi rendszerben nincs olyan szabály, amely diktatúrának minősítené a

korábbi időszakot (interjú) (Magyar Hírlap, 2011. december 12.)

Bauer Tamás: Az „igazságtétel” hamissága (Népszabadság, 2011. december 1.)

Biró Marianna: Bebetonozott átmeneti rendelkezések. Távol tartaná a kormány az

alkotmányossá átnevezett sarkalatos törvény közeléből az Alkotmánybíróságot (Népszava,

2012. június 6.)

Csink Lóránt – Fröhlich Johanna: Az Alaptörvény és az Átmeneti rendelkezések viszonya

(Pázmány Law Working Papers, Nr. 2012/02. www.plwp.jak.ppke.hu)

Gáva Krisztián: Magyarország Alaptörvénye és annak átmeneti rendelkezései (Magyar

Közigazgatás, 2012. 1. szám)

Juhász Gábor: Szövegértési gyakorlat. Decemberi pótalaptörvény (HVG, 2012. január 7.)

Juhász Gábor: Kiskapuzárás. Megsemmisített pótalkotmány (HVG, 2013. január 5.)

Katona – Szilágyi: Érvényesítik az igazságot a Házban. Az MSZP-nek osztoznia kell

állampárti jogelődjét, az MSZMP-t terhelő felelősségben (Magyar Nemzet, 2011. december

2.)

Kulcsár Anna: AB: Semmisség az alaptörvény védelmében (Magyar Nemzet, 2012.

december 29.)

Lápossy Attila – Szajbély Katalin: Az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseinek

alkotmányosságáról (Közjogi Szemle, 2012. 2. szám)

Lencsés Károly: Alkotmánybíróság: Megsemmisítették az alaptörvény átmeneti

rendelkezéseit. Pofon a kétharmadnak (Népszabadság, 2012. december 29-30.)

Ombudsman (alapvető jogok biztosa) indítványa az Alaptörvény Átmeneti rendelkezésével

kapcsolatban (www.ajbh/hu/allam/jelentes/1202302Aj.rtf)

Pető Iván: A preambulum termelőerővé válik (Magyar Narancs, 2011. december 1.)

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényről

Az alapvető jogok biztosának indítványa az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseivel

kapcsolatban (www.ajbh.hu/allam/jelentes/1202302Aj.rtf)

Horváth Marcella: Visszakézből. Az alkotmánybíróság két döntése (Magyar Narancs, 2013.

január 10.)

Juhász Gábor: Kiskapuzárás. Megsemmisített pótalkotmány (HVG, 2013. január 5.)

Kulcsár Anna: AB: Semmisség az alaptörvény védelmében (Magyar Nemzet, 2012.

december 29.)

Lencsés Károly: Alkotmánybíróság: Megsemmisítették az alaptörvény átmeneti

rendelkezéseit. Pofon a kétharmadnak (Népszabadság, 2012. december 29-30.)

Nagy Ervin: Szűk körű jogászelit (Magyar Hírlap, 2013. január 16.)

Orbán Balázs András: Bírák a forró bádogtetőn. A demokratikus politikai rendszer akkor

működik, ha valamennyi szerv a saját kijelölt keretei között marad (Magyar Nemzet, 2012.

december 29.)

Unger Anna: Az általános választójog védelmében (Fundamentum, 2012. 4. szám, rövidítve:

Élet és Irodalom, 2013. március 22.)

Wiener György: A passzív forradalom államának kialakulása (In: Forradalom volt?

Tanulmányok a második Orbán-kormány harmadik évéről, szerk.: Szeredi Péter, József Attila

Alapítvány, Bp. 2013. 123-174. oldal)

Az Alaptörvény és az Európai Unió

Az alaptörvény-módosítás európai vizsgálatát kértük. Az Eötvös Károly Intézet állásfoglalása

(www.ekint.org.ekint.newspage?nodeid=578)

Biró Marianna: Orbán Viktor ismét szembe került Európával. Az új alkotmány módosítását is

követelik EP-képviselők. Állásfoglalásban ítélte el az Európai Parlament az új magyar

alaptörvényt és felszólította a kabinetet annak módosítására (Népszava, 2011. július 5., 6.)

Carlo Casini: Utószó Az alkotmány nyomában című könyvhöz. A magyar alaptörvény nem

szemben áll az Európai Unióval, hanem pontosítja, megerősíti és magyarázza annak értékeit

(Magyar Nemzet, 2012. július 12.)

Chronowski Nóra: Az Unió értékei és az alaptörvény (In: Alkotmány és jogalkotás az EU

tagállamaként. Válogatott tanulmányok, szerk.: uő. HVG-ORAC, Bp. 2011. 45-99. oldal)

Chronowski Nóra: Az Alaptörvény európai mérlegen (Fundamentum, 2011. 1. szám)

Chronowski Nóra: Szolidaritási jogok az Európai Unióban és Magyarországon (JURA, 2011.

2. szám)

Cserny Ákos: Az Alaptörvényről másképp. Alaptörvényünk illeszkedik az európai

jogrendhez (Közszolgálat, 2011. 1. szám)

Csuhaj Ildikó – Zalán Eszter: Európa figyel. Az ET az alaptörvény módosításának

elhalasztását kéri. – Orbán: ez visszafordíthatatlan. A Fidesz-KDNP egyetlen pillanatot sem

vár. – Kőbe vésett alkotmánysértés. Éles vita alakult ki az alaptörvény negyedik

módosításáról az Európai Parlament bizottságában. – Navracsics levele Jaglandnak. – Barroso

aggódik. Amerika is üzent. – Schulz: Sajnálom. – A Fidesz nem enged Európának. – Ha kell,

nem fognak habozni. Európa tudomásul veszi a történteket, de mindent megvizsgál. – Az

Unió nem maradhat néma. Schulz nem zárja ki a hetes cikkelyen alapuló eljárást. – „Orbán úr

viccet csinál belőlünk.” Heteken belül elkészülhet a bizottság az alaptörvény vizsgálatával

(Népszabadság, 2013. március 7., 8., 9., 12., 13., 16., 23.)

Kukorelli István: Az Alaptörvény és az Európai Unió (Pro Publico Bono – Magyar

Közigazgatás, 2013. 1. szám)

Küpper, Herbert: A jogállam követelményei az Európai Unióban és Magyarország

Alaptörvénye (JURA, 2011. 2. szám)

Lovas István: Alkotmányos pokoljárás Európában. Csak a „jobboldali dzsihadisták” magyar

alaptörvénye kelt rettenetet a kontinensen (Magyar Nemzet, 2011. április 27.)

Ottlik Judit: Casini: Kiváló az új magyar alkotmány (Interjú Carlo Casinivel, az Európai

Parlament néppárti frakciójának olasz képviselőjével az új alkotmányról és a COSAC 45.

ülésszakáról) (Magyar Hírlap, 2011. június 8.)

A Velencei Bizottság (Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság) véleménye az

Alaptörvényről (alkotmányozásról):

CDL-AD(2011)001 Opinion on Three Legal Questions Arising in the Process of

Drafting the New Constitution of Hungary – 2011. március 28. Magyarul: A Bizottság

állásfoglalása a magyarországi alkotmányozási folyamat során felmerült három jogi

kérdésről (In: Jakab András: Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati

következményei. HVG-ORAC, Bp. 2011. 358-375. oldal, fordította: Böszörményi Jenő)

CDL(2011)032 Draft Opinion on the New Constitution of Hungary – 2011. június 6.

European Commission for Democracy Through Law (Venice Comission) Opinion on

three legal questions arising in the process of drafting the new constitution of Hungary

(rövid magyar nyelvű összefoglalóval: „Az alaptörvénnyel is külföldi pofonba futott

bele a kormány”) (http://www.origo.hu/itthon/20110329-a-velencei-bizottsag-

velemenye-az-alaptorveny-nehany-kerdeserol.html)

Fleck Zoltán – Gadó Gábor – Halmai Gábor – Hegyi Szabolcs – Juhász Gábor – Kis

János – Körtvélyesi Zsolt – Majtényi Balázs – Tóth Gábor Attila: Vélemény (az

Európa Tanács Velencei Bizottsága számára) Magyarország Alaptörvényéről

(Fundamentum, 2011. 1. szám)

Kulcsár Anna: Védeni az európai tagállamok alkotmányos hagyományát. Trócsányi

László: A Velencei Bizottság nem vonja kétségbe az országok szuverén alkotmányozási

jogát (Magyar Nemzet, 2011. április 2.)

Lampé Ágnes: A Velencei Bizottság véleménye. Thomas Markert a magyaros

megoldásokról (interjú) (168 Óra, 2011. május 19.)

Lampé Ágnes: Kilógva a klubból. Tóth Balázs (a Magyar Helsinki Bizottság

programvezetője) a Velencei Bizottság véleményéről (interjú) (168 Óra, 2011. június 30.)

Luca Volonte: Hamis vádak Magyarország ellen. A szocialistáknak és a liberálisoknak

hazájukban a közjóért kellene tevékenykedniük, külföldi kirohanások helyett (Magyar

Nemzet, 2011. június 15.)

Az alkotmányosság védelme, az alkotmányosság helyreállítása

Az alkotmányosság védelmében. A Szalay-kör nyilatkozata (Népszabadság, 2013. április 18.)

Fleck Zoltán: A jövő alkotmányozása elé (Mozgó Világ, 2013. 5. szám)

Majtényi László – Miklósi Zoltán – Szabó Máté Dániel: Tájkép csaták előtt. Az alkotmányos

helyreállítás a negyedik módosítás után (Magyar Narancs, 2013. május 9.)

Marton Éva: „Húsz évet töltöttünk szabadságban.” (Interjú Majtényi Lászlóval) (HVG, 2013.

május 4.)

Nej György: A jogállam újjáépítése. Bárándy Péter, a Szalay-kör alkotmánytervéről (interjú)

(168 Óra, 2013. április 25.)

Az 1989-es alkotmánytól az Alaptörvényig

Kis János: Az 1989-es alkotmánytól a 2011-es Alaptörvényig (Élet és Irodalom, 2012.

október 12.)

2. AZ ALKOTMÁNYRÓL TÉMAKÖRÖK SZERINT

(1989-től)

Az alkotmányozás elvei – alkotmányi alapelvek, értékek és tilalmak

Ádám Antal: Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás (Osiris Kiadó, Bp. 1998.)

Ádám Antal: Alkotmányi értékek az alkotmányos jogállamban. A világnézeti semlegesség

nem közömbös (Magyar Nemzet, 1997. április 25.)

Ádám Antal: Alkotmányi alapelvek és az emberi jogok viszonyáról (Acta Humana, 18-19.

szám, 1995.)

Ádám Antal: Az alkotmányi értékekről (Magyar Jog, 1997. 3. szám, továbbá Tudományos

Dialóg, 1998. 3. szám)

Ádám Antal: Jogi és erkölcsi értékek az alkotmányos jogállamban (Állam- és Jogtudomány,

1996-1997. 3-4. szám)

Ádám Antal: A jogrendszer alkotmányosodása és erkölcsiesedése (Jogtudományi Közlöny,

1998. 10. szám)

Ádám Antal: Értékrendszer az ezredfordulón (JURA, 1997. 1. szám)

Ádám Antal: Értékek a jogban (Comitatus, 1997. 7-8. szám)

Ádám Antal: Az Alkotmányba iktatandó alapelvekről, nevesített értékekről, államcélokról és

állami kötelességekről (In: Tanulmányok Földvári József tiszteletére, Studia Iuridica

Auctoriate Universitatis Pécs Publicata 124. Pécs, 1996. 9-17. oldal)

Ádám Antal: Az alapjogok és az alkotmányi tilalmak értékének összefüggéséről (Acta

Humana, 32. szám, 1998.)

Ádám Antal: Az alkotmányi értékekről (Tudományos Dialóg, 1998. 3. szám)

Ádám Antal: Az emberi jogok, mint értékek (Acta Humana, 34. szám, 1999.)

Ádám Antal: Az alkotmányi értékek fejlődési irányairól (JURA, 2002. 1. szám)

Ádám Antal: Az alkotmányba illő alapértékekről (Magyar Jog, 2002. 4. szám)

Ádám Antal: Biztonság, felelősség, kötelesség (Jogtudományi Közlöny, 2005. 7-8. szám)

Ádám Antal: A biztonság az értékek között (JURA, 2005. 1. szám)

Ádám Antal: A biztonság mint jogi érték (In: Tanulmánykötet Erdősy Emil professzor 80.

születésnapja tiszteletére, szerk.: Balogh Ágnes és Hornyák Csaba, Pécs, 2005.)

Ádám Antal: Az alkotmányi tilalmakról (In: Emlékkönyv Losonczy István professzor

halálának 25. évfordulójára. Pécs, 2005.)

Ádám Antal: Biztonság, felelősség, kötelezettségek az alkotmányi értékek között (In:

Fenntartható fejlődés, fenntartható jogállam. Emberi Jogok Központja Közalapítvány, 2005.,

ill. Jogtudományi Közlöny, 2005. 7-8. szám)

Ádám Antal: Az alkotmányos jogállam fejlődési irányai (In: A demokrácia deficitje, avagy a

deficites hatalomgyakorlás, 117-141. oldal)

Ádám Antal: A magyar Alkotmányból hiányzó alapértékekről (Közjogi Szemle, 2009. 1.

szám)

Ádám Antal: A 20 éves magyar Alkotmány értékeiről és fejlesztési lehetőségeiről (In: A

köztársasági alkotmány 20 éve, 69-96. oldal)

Ádám Antal: A középmérték és az értékpluralitás elméletének íve (Közjogi Szemle, 2010. 2.

szám)

Ádám Antal: Az alkotmányi értékek értelmezéséről (JURA, 2010. 2. szám)

Bragyova András: Egyenlőség a jogban – Egy alkotmányos elv elemzéséhez (Világosság,

1992. 1. szám)

Bragyova András: Egyenlőség és alkotmány. Az alkotmányos egyenlőségi szabály jelentése

és alkalmazása (In: Lamm Vanda (szerk.): Van és legyen a jogban. Tanulmányok Peschka

Vilmos 70. születésnapjára, KJK – MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, Bp. 1993-21-66.

oldal)

Chronowski Nóra: Szolidaritás az Alkotmányban és azon túl? (Közjogi Szemle, 2010. 1.

szám)

Chronowski Nóra: A szolidaritás az alkotmányi értékek között (In: Tanulmányok Ádám

Antal professzor emeritus születésének 80. évfordulójára, szerk.: Chronowski Nóra és Petrétei

József. PTE ÁJK, Pécs, 2010. 55-72. oldal)

Ferenczy Endre: Értékek az Alkotmányban (kézirat, MTA Állam- és Jogtudományi Intézete,

Bp. 1995. sorszám 60.)

Fröhlich Johanna: A morális alkotmányértelmezés. Párhuzamos vélemény az Alkotmány

értékrendjéről (Jogelméleti Szemle, 2009. 2. szám, http://jesz.ajk.elte.hu/frohlich38.mht)

Halmai Gábor: Populizmus és alkotmányjog (Kritika, 1995. 7. szám)

Halmai Gábor: Alkotmányos értékek és demokratikus konszolidáció (Fundamentum, 2009. 3.

szám)

Halmai Gábor: Elfogadottak-e az alkotmányos értékek Magyarországon? Helyzetjelentés 20

év után (A köztársasági alkotmány 20 éve, 147-163. oldal)

Kilényi Géza: A Magyar Köztársaság új alkotmányi elve (JUSS, 1992. 1-2. szám)

Kilényi Géza: Az alkotmány egyes (alapelvei, alapjogi) rendelkezéseinek jogi jellege

(Társadalmi Szemle, 1995. 11. szám)

Kilényi Géza: Alkotmányozó hatalom – alkotmányozás (In: Bihari Ottó emlékkönyv, 247-

259. oldal)

Krokovay Zsolt: Szélesség. Egy alkotmányos mérce (Világosság, 1993. 2. szám)

Molnár Olga Borbála: Alkotmányi értékek az uniós és a magyar jogban (Állam- és

Jogtudomány, 2007. 3. szám)

Paczolay Péter: Morális elvek és alkotmány (In: Magyarország az én hazám. A Keresztény

Értelmiségiek Szövetsége V. Országos Kongresszusa. KÉSZ, Bp. 2001. 60-66. oldal)

Petrétei József: Magyar alkotmányjog I. („Az alkotmány elvei” című fejezet, 37-113. oldal)

Petrétei József: A jogbiztonságról (In: Schmidt Péter ünnepi kötet, 189-196. oldal)

Péteri Zoltán: Jogállamiság és alkotmány: eszmetörténeti kérdések (Állam- és Jogtudomány,

1994. 3-4. szám)

Pócza Kálmán: Miként alkotmányozzunk? (Az alkotmányozás módja összehasonlító

szemszögből) (Politikatudományi Szemle, 2011. 3. szám)

Samu Mihály: Az új alkotmány alapelvei. Legyen népszavazás az eldöntendő kérdésekről

(Magyar Nemzet, 1996. július 23.)

Samu Mihály: Az igazságos társadalom megvalósítása és az alkotmányosság (Magyar

Tudomány, 2010. 9. szám)

Sári János: Az Alkotmány normatív értékei és az alkotmányosság etikája (In: A köztársasági

alkotmány 20 éve, 97-111. oldal)

Schanda Balázs: Világnézeti és erkölcsi kérdések az új alkotmányban (In: Alkotmányozás

Magyarországon 2010-2011, I. kötet, 123-133. oldal)

Sólyom László: Alkotmányosság Magyarországon. Értékek és tények (In: Nizsalovszky

Endre emlékkönyv, szerk.: Mádl Ferenc és Vékás Lajos, Bp. 1994.).

Sólyom László: Az alkotmány emberi jogi generálklauzulájához vezető út (Iustum Aequum

Salutare, 2005. 1. szám)

Szmodis Jenő: Az alkotmány mint kulturális és emberi jelenség (Valóság, 2010. 8. szám)

Takács Albert: Alkotmányszemlélet és alkotmányváltozás (Jogtudományi Közlöny, 1989. 6.

szám)

Takács Albert: A szociális jogok alkotmányos keretei az elmúlt tizenöt évben (In: A magyar

jogrendszer átalakulása 1985/1990-2005. II. kötet, 788-791. oldal)

Takács Albert: Az emberi méltóság elve a filozófiában és az alkotmányjogban (In: Kilényi

Géza ünnepi kötet, 443-461. oldal)

Trócsányi László: Az alkotmányozás elvi kérdései (In: Alkotmány és jogtudomány, 167-186.

oldal)

Varga Zs. András: Alkotmányunk értékei. Fogalmi keretek (Iustum Aequum Salutare, 2009.

1. szám)

Zlinszky János: Az alkotmányos értékrend követelménye (In: A demokrácia

intézményrendszere. – Magyarország az ezredfordulón – Rendszerváltozás: piacgazdaság,

társadalom, politika. MTA, 1997. 59-60. oldal)

Zlinszky János: Az Alkotmány értéktartalma és a mai politika (In: Haza a magasban.

Előadások a Szent István Társulatnál. Szent István Társulat, Bp. 2005.)

Zoltán Ödön: Az emberi méltóságról (Magyar Jog, 2006. 9. szám)

Az alkotmány stabilitása

Barna Dániel: Stabilitás vagy rugalmasság? – az alaptörvény időtállóságát biztosító garanciák

külföldön és hazánkban (In: Parlamenti ösztöndíjasok 2009/2010, Szerk.: Soltész István,

Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2011. 59-83. oldal)

Barna Dániel: A stabil alkotmány nyomában (Magyar Közigazgatás, Új folyam, 2011. 1.

szám)

Bragyova András: Vannak-e megváltoztathatatlan normák az Alkotmányban? (In: Ünnepi

tanulmányok Holló András hatvanadik születésnapjára, szerk.: Bragyova András, Bíbor

Kiadó, Miskolc, 2003. 65-88. oldal)

Csink Lóránt – Fröhlich Johanna: ...az alkotmányjogon innen (Alkotmánybírósági Szemle,

2011. 1. szám)

Fröhlich Johanna: Az örökkévalósági klauzulák dilemmája (In: Alkotmányozás

Magyarországon 2010-2011, II. kötet, 31-44. oldal)

Halmai Gábor: Masszív alkotmányok (HVG, 1994. szeptember 10.)

Kilényi Géza: Az alaptörvény stabilitását szolgáló garanciák a külföldi alkotmányokban és

nálunk (Jogtudományi Közlöny, 1996. 3. szám)

Rácz Lajos: Az Alkotmány megváltoztatásának módozatai (In: Jogforrások az új

Alkotmányban, szerk.: uő. Alkotmányelőkészítő tanulmányok III., KJK – MTA ÁJI, Bp.

1995. 117-139. oldal)

Az alkotmány legitimitása

Drinóczi Tímea: Az alkotmány és az Alaptörvény legitimitásáról (In: Jogász Doktoranduszok

I. Pécsi Találkozója. Tanulmánykötet. Pécsi Tudományegyetem ÁJK Doktori Iskolája, Pécs,

2011.)

Szigeti Péter: Az alkotmányozás alkotmányossága (In: Alkotmányozás Magyarországon és

máshol. Politikatudományi és alkotmányjogi megközelítések, szerk.: Jakab András és

Körösényi András, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet –

Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2012. 75-91. oldal)

Takács Péter: Az alkotmány legitimitása (Alkotmánybírósági Szemle, 2011. 1. szám)

Az alkotmány preambuluma

A Méltányosság Politikaelemző Központ preambulum-projektje (http://hvg.hu/

cimke/preambulum+projekt)

A módosítók (Népszabadság, 2011. március 29.)

Antal Attila – Novák Zoltán – Szentpéteri Nagy Richard (szerk.): Az alkotmány arcai.

Preambulum-tanulmányok (Méltányosság-könyvek. L'Harmattan Kiadó, Bp. 2011.)

A kötetben megjelent tanulmányok:

Csizmadia Ervin: A halasztott alkotmányozás magyar útja

Antal Attila: A preambulum ornamentikája és közjogi ereje

Szentpéteri Nagy Richard: A szakrális preambulum

Jeskó József: Közös értékeink a preambulumban

Nagy Attila Tibor: A magyar múlt a preambulumban

Paár Ádám: Európa preambulumai

Lakatos Júlia: Párbeszéd a preambulumról

Zsolt Péter: A társadalom és az alkotmány

Barna Attila: Bene ambula! – Bevezető rendelkezések. Az Alaptörvényről másképp 2.

(Közszolgálat, 2011. 2. szám)

Birher Nándor – Kovács-Puskás Éva – Szabó Adrienn: Az Alaptörvény hitvallása – a

társadalom alapja (In: Állam és közösség. Válogatott közjogi tanulmányok Magyarország

Alaptörvénye tiszteletére, szerk.: Rixer Ádám, Károli Gáspár Református Egyetem, ÁJK, Bp.

2012. 13-28. oldal)

Csink Lóránt: A preambulum szerepe egyes alkotmányokban (Collega, 2005. április)

Csuhaj Ildikó: „Nemzeti hitvallás” lesz a preambulum (Népszabadság, 2011. március 8.)

Fekete Balázs: Előzetes megjegyzések az új magyar alkotmány preambulumáról (www.mta-

ius.hu/jogi_iranytu/iranytu.html)

Fekete Balázs: Előzetes megjegyzések az új magyar alkotmány preambulumáról (Jogi

Iránytű, 2011. 2. szám, www.mta-ius.hu/jogi_iranytu/4_fekete_balazs.pdf)

Fekete Balázs: Preambulumok és nyelvfilozófia, avagy a preambulumok normativitásáról

másként (In: Alkotmányozás Magyarországon 2010-2011, I. kötet, 71-88. oldal)

Fricz Tamás: Preambulum a negyedik köztársaságról. Jelenlegi alkotmányunk magán hordja

az átmenetiséget, szükséghelyzetben jött létre (Magyar Nemzet, 2010. november 23.)

Fricz Tamás: Egy lehetséges preambulumszöveg. Salamon Lászlónak, az Alkotmány-

előkészítő bizottság elnökének ajánlva (Magyar Nemzet, 2010. december 22.)

Gerő András: Huszonhat mondat (Népszabadság, 2011. március 19.)

Gerő András: Eseteim az alkotmánnyal („A harmadik liezon” c. rész – Új Mandátum

Könyvkiadó, Bp. 2011. 51-99. oldal)

Gerő András: Az új rend hitvallása (In: uő. Szétszakított múlt, Habsburg Történeti Intézet,

Bp. 2012.)

Horkay Hörcher Ferenc: A Nemzeti hitvallásról (In: Alkotmányozás Magyarországon és

máshol. Politikatudományi és alkotmányjogi megközelítések, szerk.: Jakab András és

Körösényi András. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet –

Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2012. 287-309. oldal)

Lamm Vanda – Majtényi Balázs – Pap András László (szerk.): Preambulum az

alkotmányokban (az MTA 2010. október 20-ai nemzetközi konferenciájának előadásai)

(Complex Kiadó, Bp. 2011.)

A kötetben megjelent előadások:

Kukorelli István – Máthé Gábor: Közjogi értékeink a preambulumban

Vörös Imre: Preambulumot az Alkotmányhoz – de milyet?

Fekete Balázs: Történeti elemek az EU-tagállamok alkotmány-preambulumaiban

Michael Silagi: A német alaptörvény preambuluma

Marie-Pierre Granger: A Francia Alkotmány Preambuluma(i): tartalom, státus,

alkalmazás és módosítás

Ewa Poplawska: Az Alkotmány preambuluma: a Lengyel Köztársaság új

értékrendjének kifejezője

Ryszard Piotrowski: A lengyel alkotmány preambuluma az Alkotmánybíróság

joggyakorlatában

Jan Kudrna: Két preambulum a cseh alkotmányos rendszerben

Majtényi Balázs: „Vár állott, most kőhalom.” Alaptörvény és irodalom (Fundamentum, 2011.

4. szám)

Mezei Balázs: A nemzeti hitvallás jogi-filozófiai tartalmai. A bevezető szöveg más

hagyományokat, felfogásokat éppúgy elismer, mint a középpontban álló részek jelentőségét

(Magyar Nemzet, 2011. április 9.)

Mi legyen a preambulumban? Mondja el a véleményét! (http://hvg.hu/velemeny/

20101207_preambulum_hgvhu_meltanyossag)

Nem kirekesztők Európa alkotmányai. A magyar a legbüszkébb nép: négyszer utalnak e szóra

az alaptörvény preambulumában (Népszava, 2012. január 5.)

Novák Attila: Nem egy preambulumon múlik a világ (Nagyítás, 2010. július 14.)

Rétvári Bence: Preambulum, preamble, preambulo... (Népszabadság, 2011. február 24.)

Hozzászólás:

Kőszeg Ferenc: Rétvári példái (március 1.)

Sulyok Márton – Trócsányi László: Preambulum (In: Az alkotmány kommentárja, szerk.:

Jakab András, 83-105. oldal)

Tóth Gábor Attila: Az új alkotmány preambuluma: előszó vagy seregszemle

(http://szuveren.hu/jog/az-uj-alkotmany-preambuluma-eloszo-vagy-seregszemle)

Vörös Imre: Gondolatok egy jövőbeni alkotmány Preambulumához (Jogtudományi Közlöny,

2011. 1. szám)

Az alap- (emberi) jogok és kötelességek alkotmányos szabályozása

Az Alaptörvény és az alapjogok (Fundamentum, 2011. 2. szám)

A folyóiratban megjelent tanulmányok:

Körtvélyesi Zsolt: Az „egységes magyar nemzet” és az állampolgárság

Majtényi Balázs: Történelmünk hagyományai

Hegyi Szabolcs: A jogok és a kötelezettségek kapcsolata új szabályozásának elvi

kérdései

Chronowski Nóra: Az Alaptörvény európai mérlegen

Ádám Antal (szerk.): Alapjogok és alkotmányozás. Az emberi jogok szabályozása az új

alkotmányban (Alkotmányelőkészítő tanulmányok V., KJK – MTA ÁJI, Bp. 1996.)

A kötetben megjelent tanulmányok:

Kardos Gábor: Az új alkotmány emberi jogi fejezete

Pap Gábor: A személyes szabadságjogok szabályozása az új alkotmányban

Kiss Barnabás: Az emberi-állampolgári jogok alkotmányi szabályozásának kérdései

Halmai Gábor: Az egyesületek, a pártok és a köztestületek szabályozása az

alkotmányban

Román László: A jogegyenlőség tartalma és a diszkrimináció tilalma

Schanda Balázs: A vallásszabadság kérdéseinek alkotmányi szabályozása

Páricsi Viktor: A nemzetiségi jogok alkotmányi szabályozása

Ádám Antal: Az emberi és állampolgári jogok jellegéről és korlátairól (Jogtudományi

Közlöny, 1993. 11-12. szám)

Ádám Antal: Az alapjogok jellegéről és védelméről (JURA, 1994. 2. szám)

Ádám Antal: Az alapjogokra vonatkozó alkotmányi rendelkezések továbbfejlesztésének

lehetőségei (In: Alkotmányfejlődés és jogállami gyakorlat, szerk.: Ádám Antal, Hanns Seidel

Alapítvány, Bp. 1995.)

Ádám Antal: A tömegközlés alkotmányi szabadsága (Acta Humana, 30. szám, 1998.)

Ádám Antal: Alkotmányozás és alapjogok (In: Hatalommegosztás és jogállamiság, szerk.:

Mezey Barna, Osiris Kiadó, Bp. 1998. 153-180. oldal)

Asztalos Zsófia: Az Európai Unió Alapjogi Chartájának és a Magyar Köztársaság

Alkotmányának alapjogi rendszere (Collega, 2002. 1. szám)

Balogh Zsolt: Az értelmezés hatalma – szociális jogok az alkotmányban (In: Kilényi Géza

ünnepi kötet, 25-38. oldal)

Balogh Zsolt: Az egészséghez való jog és az egészségügyi ellátó rendszer (In: Sári János

ünnepi kötet, 23-30. oldal)

Balogh Zsolt: Alapjogok korlátozása az új alkotmányban (Pázmány Law Working Papers, Nr.

2011/19., www.plwp.jak.ppke.hu)

Balogh Zsolt: Alapjogok korlátozása (In: Alkotmányozás Magyarországon 2010-2011, I.

kötet, 133-146. oldal)

Bán Tamás – Bárd Károly: Az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a magyar jog (Acta

Humana, 6-7. szám, 1992.)

Blutman László: Az alkotmányos és európai alapjogok viszonya (In: EU-csatlakozás és

alkotmányozás, szerk.: Bodnár László, JATE, Szeged, 2001. 13-66. oldal)

Bokorné Szegő Hanna: Az emberi jogok egyes csoportjainak megkülönböztetése és az

alkotmányfejlődés (Állam- és Jogtudomány, 1989. 2. szám)

Bokorné Szegő Hanna: Az emberi jogok nemzetközi védelme és az új magyar alkotmány

(Belügyi Szemle, 1989. 4. szám)

Bragyova András: Egyenlőség és alkotmány. Az alkotmányos egyenlőségi szabály jelentése

és alkalmazása (In: Lamm Vanda (szerk.): Van és legyen a jogban. Tanulmányok Peschka

Vilmos 70. születésnapjára, KJK – MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, Bp. 1993-21-66.

oldal)

Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea – Petrétei József – Tilk Péter József – Zeller Judit:

Magyar alkotmányjog III. Alapvető jogok (Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs, 2006.)

Csáki-Hatalovics Gyula: Infokommunikáció az Alaptörvényben (In: Állam és közösség.

Válogatott közjogi tanulmányok Magyarország Alaptörvénye tiszteletére, szerk.: Rixer Ádám,

Károli Gáspár Református Egyetem, ÁJK, 280-288. oldal, Bp. 2012.)

Drinóczi Tímea – Petrétei József: A gyülekezési jog a Magyar Köztársaságban (JURA, 2002.

1. szám)

Drinóczi Tímea – Petrétei József: Az egyesülési jog alkotmányjogi megközelítése (JURA,

2003. 1. szám)

Emberi jogok és Alkotmány. Az Acta Humana 1995. évi 18-19. tematikus száma

A tematikus számban megjelent tanulmányok:

Bokorné Szegő Hanna: Az emberi jogoktól való időleges eltérés, illetve az emberi

jogok állandó jellegű törvényes korlátozása

Dezső Márta: A politikai jogok és a választójog az alkotmányban

Ádám Antal: Az alkotmányi alapelvek és az emberi alapjogok viszonyáról. Emberi

jogok és az Alkotmány

Lábady Tamás: A magánélet alkotmányos védelme (A házasság és a család védelme, a

magánszférához való jog)

Majtényi László: Az adatvédelem és információszabadság az alkotmányban

Paczolay Péter: Lelkiismereti és vallásszabadság

Halmai Gábor: A véleményszabadság alkotmányos szabályozása

Vörös Imre: A tulajdonhoz való jog

Sári János: A gazdasági, szociális kulturális jogok alkotmányos alapjai

Szamel Katalin: Az oktatáshoz való jog az Alkotmánybíróság határozatainak tükrében

Catherine Dupré: Az emberi méltóság a 2011-es magyar Alaptörvényben (Fundamentum,

2011. 4. szám)

Ficzeréné Simkó Alexandra: Problémák és tendenciák az abortusz alkotmányos és jogi

szabályozásában (Magyar Jog, 1992. 12. szám)

Frivaldszky János: Az emberi személy alkotmányos fogalma felé (In: Látlelet közjogunk

elmúlt évtizedéről, 19-52. oldal)

Gönczöl Katalin: Az alkotmányos emberi jogok a közigazgatásban az állampolgári jogok

biztosának gyakorlatában (In: Jegyzők országos konferenciája, 2000. 65-72. oldal)

Hadi Nikolett: A fogyatékossággal élő személyek alapjogai (Közjogi Szemle, 2012. 4. szám)

Hajas Barnabás: Gyülekezési jog az Alaptörvényben (Új Magyar Közigazgatás, 2011. 6-7.

szám)

Hajas Barnabás: Mondhatta volna szebben is – megjegyzések a gyülekezési jog alaptörvényi

szabályozásához (In: Alkotmányozás Magyarországon 2010-2011, I. kötet, 147-172. oldal)

Halmai Gábor: A véleményszabadság határai (Atlantisz Kiadó, Bp. 1994.)

Halmai Gábor: Alapjogi törvényhozás és törvénykezés (Kritika, 1994. 12. szám)

Halmai Gábor (szerk.): A hátrányos megkülönböztetés tilalmától a pozitív diszkriminációig.

A jog lehetőségei és korlátai (Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ és az

ADU PRINT Kiadó és Nyomda Kft., Bp.)

Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok (Osiris Kiadó, Bp. 2003.)

Halmai Gábor: Kommunikációs jogok (Új Mandátum Kiadó, Bp. 2002.)

Halmai Gábor: Miért alkotmánysértő, ami törvényes? A romák emberi jogainak védelméről

(Fundamentum, 1997. 2. szám)

Hanák András: Meddig nyújtózkodhat a magyar szólásszabadság? (Fundamentum, 2001. 2.

szám)

Holló András – Balogh Zsolt (szerk.): Az értelmezett alkotmány (Alkotmánybírósági

gyakorlat 1990-2009) („Az alapvető jogok és kötelességek” fejezet, 744-1069. oldal)

Holló András – Balogh Zsolt (szerk.): Az értelmezett alkotmány („Alapvető jogok és

kötelességek” című rész – Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Bp. 2000. 520-758. oldal)

Homicskó Árpád Olivér: A testi és lelki egészséghez való jog elemzése az Alaptörvény

tükrében (In: Állam és közösség. Válogatott közjogi tanulmányok Magyarország

Alaptörvénye tiszteletére, szerk.: Rixer Ádám, Károli Gáspár Református Egyetem, ÁJK, Bp.

2012.)

Jobbágyi Gábor: Az alkotmánybíróság történelmi döntése a magzat jog helyzetéről és a

terhesség-megszakításról (Jogtudományi Közlöny, 1992. 7-8. szám)

Juhász Gábor: A szociális biztonsághoz való jog alkotmányos újraszabályozása elé (Esély,

1995. 6. szám)

Juhász Gábor: Az alkotmányeszme mostohagyermeke: néhány gondolat a szociális

biztonsághoz való jog természetéről és szabályozásáról (Esély, 1996. 3. szám)

Juhász Gábor: Vannak-e szociális jogaink? (Világosság, 1997. 3. szám)

Kaltenbach Jenő: A nemzeti kisebbségek jogai mint emberi jogok (In: Alkotmányfejlődés és

jogállam, Bp. 1994. 43-51. oldal)

Kilényi Géza (felelős szerk.): Emberi és állampolgári jogok (Alkotmányjogi Füzetek 2.,

ÉGSZI, Bp. 1989.)

A kötetben megjelent írások:

Holló András: Az emberi és az állampolgári jogok alkotmányozása

Ádám Antal: Az emberi és állampolgári jogokról

Fürész Klára: A nemzetiségi jogok és az alkotmány

Tölgyessy Péter: Az alapjogok valóban jogállami szabályozásáról

Kovács Ervin: Az emberi jogok a „Magyarország alkotmányának szabályozási elvei” c.

tervezetben

Bognár Péter: A teljesség igénye nélkül – Gondolatok az emberi és állampolgári

jogokról az alkotmánykoncepció tükrében

Kolláth György: Észrevételek Magyarország új alkotmánya szabályozási elveihez

Tóth Károly: Az állampolgári jogok és a nemzetiségi jogok

Sükösd Ferenc: Az emberi és állampolgári jogok, valamint az alapvető kötelességek

jövendő alkotmányi szabályozásához

Zétényi Zsolt: Néhány gondolat az alapvető jogokról

Kiss Barnabás: Az alapjogok alkotmányi szabályozásának általános kérdései (Pázmány Law

Working Papers, Nr 2011/13., www.plwp.jak.ppke.hu)

Kiss László: A névjog, mint alkotmányos alapjog (JURA, 2002.)

Klicsu László: Az Alaptörvény és a szociális bizottság (Alkotmánybírósági Szemle, 2012. 2.

szám)

Koltay András: A véleménynyilvánítás szabadsága. Fogalmi tisztázás az Alkotmány 61. §-

ához (Századvég, 2008. 2. szám)

Koltay András: Az Alkotmány új 61. §-a. A vélemény- és sajtószabadság új ruhában (Közjogi

Szemle, 2010. 3. szám)

Kondorosi Ferenc: 20 éves a Magyar Köztársaság Alkotmánya: az alapjogi jogfejlődés

néhány kérdése (In: A köztársasági alkotmány 20 éve, 173-186. oldal)

Kovács András: Deklaratív jogok avagy normatív államcélok? (Parlamenti Levelek, 2. szám,

1996. november)

Kovács Mónika: A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog korlátai, garanciái és

vele kapcsolatos aktuális problémák (Magyar Közigazgatás, 2005. 6. szám)

Lányi Boglárka: Jog az élethez – jog a halálhoz? (Magyar Jog, 1995. 11. szám)

Legény Krisztián: Szólásszabadság és tolerancia (Belügyi Szemle, 2004. 6. szám)

Lenkovics Barnabás: Alkotmányozás és kodifikálás – gondolatok az alapjogok és az alanyi

jogok körül (In: Magyarország politikai évkönyve 2005-ről, 636-646. oldal)

Majtényi László: Az információs szabadságjogok Magyarországon (Világosság, 1998. 10.

szám)

Majtényi László: Az információs szabadságok és az adatvédelem határai (Világosság, 2002.

2-3. szám)

Mavi Viktor: Szolidaritási jogok, avagy az emberi jogok harmadik nemzedéke (Állam- és

Jogtudomány, 1987-88. 1-2. szám)

Mavi Viktor: A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog (Acta Humana, 1992.)

Mavi Viktor: A személyi szabadságot és a személyi integritást védő jogok, illetve

biztosítékok alkotmányos szabályozásáról (Acta Humana, 18-19. szám, 1995.)

Molnár Borbála – Gyombolai Zsolt – Téglási András (szerk.): Gazdasági alapjogok és az új

magyar alkotmány. Tanulmánykötet az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és

vallásügyi bizottsága által, 2010. október 15-én megrendezett tudományos konferencián

elhangzott előadások alapján (Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi

bizottsága, Bp. 2011.)

A kötetben megjelent tanulmányok:

Lázár János – Lukács Tamás – Gulyás Gergely: Előszó

Drinóczi Tímea: A gazdasági alapjogok szabályozásának szükségessége az

Alkotmányban – nemzetközi kitekintés

Tersztyánszkyné Vasadi Éva: A gazdasági alapjogok szabályozásának szükségessége

az új Alkotmányban – az Alkotmánybíróság szemszögéből

Balogh Zsolt: A szociális jogok érvényesülésének elméleti modelljei, különös

tekintettel a szociális biztonsághoz való jogra

Takács Albert: Szociális jogok az Alkotmányban és a munka alkotmányjogi szerepe

Klicsu László: Közteherviselés az új Alkotmányban

Nagy Gusztáv: A piacgazdaság és egyes ezzel összefüggő gazdasági alapjogok,

alkotmányos alapelvek értelmezési, továbbfejlesztési lehetőségei az új Alkotmány

kapcsán

Balázs Zoltán: Gazdasági alkotmányosság a gazdaság szemszögéből

Szalai Ákos: A szerződés szabadsága: gazdasági alkotmány és közgazdaságtan

Török Tamás: Költségvetés, közpénzügyek a német és a francia alkotmányban

Serák István: Sztrájkjog, sztrájkhoz való jog és az új Alkotmány

Sonnevend Pál: A tulajdonhoz való jog az Európai Unió jogában és egyes külföldi

alkotmányokban

Téglási András: A tulajdon szerepe az új Alkotmányban

Téglási András: Összefoglaló a „Gazdasági alapjogok és az új magyar Alkotmány”

című konferencián elhangzott kérdésekről, hozzászólásokról, vitákról

Molnár Tamás: Az európai jogfejlődés hatása a magyar alkotmányfejlődésre az emberi jogok

területén (Acta Humana, 2. szám, 2005.)

Péteri Zoltán: Tradíciók és emberi jogok Magyarországon (Acta Humana, 2. szám, 1991.)

Pokol Béla: Alkotmány és alapjogok (Népszabadság, 1992. február 17.)

Polyák Gábor: Haladék a sajtószabadságnak (Fundamentum, 2002. 1. szám)

Sajó András: Az „emberi jogok” jogi haszontalanságáról és lehetetlenségeiről (Világosság,

1990. 8-9. szám)

Sajó András: Jogosultságok (MTA ÁJI – Seneca Kiadó, Bp. 1996.)

Sajó András: Szabadság, emberi jog, alkotmányosság (Magyar Tudomány, 1996. 1. szám)

Sári János – Somody Bernadette: Alapjogok. Alkotmánytan II. 4. átdolgozott kiadás (Osiris

Kiadó, Bp. 2008.)

Sándor Judit: Újabb érvek a terhességmegszakítás alkotmányosságáról (Fundamentum, 1998.

3. szám)

Schanda Balázs: Emberi jogi egyezmények az Alkotmánybíróság joggyakorlatában (Acta

Humana, 14. szám, 1994.)

Schanda Balázs: Vallásszabadság és egyenlő bánásmód a magyar jogrendszerben

(Jogtudományi Közlöny, 2005. 12. szám)

Schmidt Péter: Még egyszer a szociális jogok jogi természetéről (Acta Humana, 14. szám,

1994.)

Schmidt Péter: Szociális jogok és társadalmi berendezkedés (Társadalmi Szemle, 1998. 6.

szám)

Serák István: A munkaharc joga az új alkotmányban (Jogtudományi Közlöny, 2011. 3. szám)

Sólyom László: A szabadságjogok biztosítékai (Magyar Tudomány, 1988. 7-8. szám)

Sólyom László: Az alkotmány emberi jogi generálklauzulájához vezető út (In: Iustum

Aequum Salutare, 2005. 1. szám)

Sólyom László. Az ombudsman „alapjog értelmezése” és „normakontrollja” (Fundamentum,

2001. 2. szám)

Sólyom László: Emberi jogok az Alkotmánybíróság újabb gyakorlatában (Világosság, 1993.

1. szám)

Sólyom László: Emberi jogok és alkotmánybíráskodás (In: Jogállamiság útján, Bp. 1993. 24-

30. oldal)

Sólyom László – Kis János: Az alkotmányosság és szólásszabadság (Népszabadság, 2003.

október 11.)

Szekfű Gábor: Alkotmány és alkotmánybíráskodás. Az alapjogok értelmezése és védelme az

Alkotmánybíróság határozatainak tükrében (Jogtudományi Közlöny, 1992. 2. szám)

Szigeti Andrea: A szociális jogok jellege az Alkotmány tükrében (In: Látlelet közjogunk

elmúlt évtizedéről, 143-162. oldal)

Tilk Péter: Az emberi méltósághoz való jog „új” összetevője: a névjog (Magyar

Közigazgatás, 2002. 11. szám)

Tilk Péter: A kifejezési szabadság és a gyűlöletbeszéd néhány alkotmányjog vonatkozása

(Acta Humana, 1. szám, 2005.)

Timoránszky Péter: A menedékjog alkotmányos alapjai (Magyar Közigazgatás, 1994. 1.

szám)

Tóth Gábor Attila: Eutanázia – döntés előtt (Világosság, 1995. 7. szám)

Tóth Gábor Attila: A személyi szabadsághoz való jog az alkotmányban (Fundamentum, 2005.

2. szám)

Tóth Gábor Attila: A szólástilalom közvetlen veszélye (In: A köztársasági alkotmány 20 éve,

203-217. oldal)

Tóth Gábor Attila: Vannak-e még emberi jogaink? (Élet és Irodalom, 2010. december 23.)

Tóth J. Zoltán: Élethez való jog és életvédelem pro futuro (Pázmány Law Working Papers,

Nr 2011/12., www.plwp.jak.ppke.hu)

Tóth J. Zoltán: Az oszthatatlansági doktrína múltja a régi Alkotmány, és jövője az új

Alaptörvény fényében – avagy valóban elválaszthatatlan-e az élethez való jog és a

méltósághoz való jog? (In: Alkotmányozás Magyarországon 2010-2011, I. kötet, 275-304.

oldal)

Váradi Vilmos: Alkotmányozás. A nemzeti és etnikai kisebbség jogai (kézirat, 1996.)

Veres Zoltán: A fogyasztói és a szociális jogok egyes összefüggései, avagy a szociális jogok

fogyasztóvédelmi aspektusai (Jog-Állam-Politika, 2012. 3. szám)

Zakariás Kinga: Az élethez és az emberi méltósághoz való jog az alkotmánykoncepció

tükrében (Pázmány Law Working Papers, Nr 2011/11., www.plwp.jak.ppke.hu)

Zakariás Kinga: Az emberi méltósághoz való jog az Alaptörvényben (Alkotmánybírósági

Szemle, 2012. 2. szám)

Zakariás Kinga: Az élethez és az emberi méltósághoz való jog az alkotmánykoncepció

tükrében (In: Alkotmányozás Magyarországon 2010-2011, I. kötet, 371-380. oldal)

Zlinszky János: Emberi jogok az alkotmányban (Koncepciós gondolatok) (kézirat, 1994.)

Zlinszky János: Iktassék Alkotmányba a lakhatáshoz való jog?! (Magyar Jog, 2010. 11. szám)

A házasság, a család, a gyermekek joga (védelme), élettársi kapcsolat az alkotmányban

Bényey Noémi: A gyermekek jogainak szabályozása és védelme – különös tekintettel a

médiajogra (In: A köztársasági alkotmány 20 éve, 315-330. oldal)

Bojár Katinka: A házasság és a család alkotmányos védelme, különös tekintettel a regisztrált

élettársi kapcsolatra (In: Parlamenti ösztöndíjasok 2007/2008, szerk.: Soltész István,

Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2009. 53-77. oldal)

Csink Lóránt – Schanda Balázs: Házasság és család védelme (In: Alkotmányjog – alapjogok,

szerk.: Schanda Balázs és Balogh Zsolt, PPKE JÁK, Bp. 2011. 109-117. oldal)

Drinóczi Tímea – Zeller Judit: A házasság és a család – alkotmányjogi értelemben (Acta

Humana, 4. szám, 2005.)

Drinóczi Tímea: A házasság és család (In: Magyar alkotmányjog III. Alapvető jogok, 133-

150. oldal)

Ficzeréné Sirko Alexandra: A családjogi viszonyok alkotmányos szabályozása (In: Az

alkotmány továbbfejlesztésének tudományos megalapozása II. Az állampolgári alapjogok és

kötelezettségek alkotmányos szabályozása, MTA ÁKP, Bp. 1986.)

Ficzeréné Sirko Alexandra: A házassági családi viszonyokból eredő jogok és kötelességek

alkotmányos szabályozása (Magyar Jog, 1995. 8. szám)

Jobbágyi Gábor: A 2011. évi Alaptörvény, és a családok védelméről szóló törvény hatása a

családi jogra (In: Alkotmányozás Magyarországon 2010-2011, I. kötet, 187-190. odal)

Lábady Tamás: A magánélet alkotmányos védelme (a házasság, a család védelme, a

magánszférához való jog) (Acta Humana, 18-19. szám, 1985.)

Schanda Balázs: A házasság intézményének védelme a magyar alkotmányjogban (Iustum

Aequum Salutare, 2008. 3. szám)

Schanda Balázs: Házasság és család – alkotmányi értékek (In: A köztársasági alkotmány 20

éve, 113-124. oldal)

Szeibert Orsolya: Házasság – házasságon kívüli partnerkapcsolat – család a nemzetközi

emberi jogi egyezmények, az Alkotmány és az alkotmánybírósági gyakorlat tükrében (In:

Alkotmányosság a magánjogban, szerk.: Sajó András, Complex Kiadó, Bp. 2006.)

Toldi Judit: Az élettársi kapcsolat alkotmányjogi szempontból a német és a magyar jogban

(Jogi Tanulmányok, ELTE ÁJK, Bp. 2005.)

Varga Zs. András: A házasságra és a családra vonatkozó rendelkezések változása az

alkotmányozás során (Iustum Aequum Salutare, 2012. 2. szám)

Zlinszky János: Élet és családvédelem az alkotmányban (Vigília, 1998. 4. szám)

Zoltán Ödön: A magánélet szabadsága és jogi védelme (Magyar Jog, 1992. 9. szám)

A környezetvédelem, fenntartható fejlődés az alkotmányban

Antal Attila: A környezeti demokrácia Magyarországon – Alkotmányos alapok (Közjogi

Szemle, 2010. 3. szám)

Antal Attila: Az új Alaptörvény környezetvédelmi filozófiája (Közjogi Szemle, 2011. 4.

szám)

Antal Attila: A jövő nemzedékek érdekei az Alaptörvényben (In: Az állam és a jog alapvető

értékei a változó világban. Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

konferenciája, szerk.: Verebélyi Imre, Győr, 2012. 13-21. oldal)

Antal Attila: Az Alaptörvény környezetvédelmi filozófiájának vakfoltjai (In: Alkotmányozás

Magyarországon 2010-2011, I. kötet, 13-30. oldal)

Babus Endre: Nincs zöldre festve. Környezetvédelem az új alkotmányban (HVG, 2012.

január 7.)

Bakács Tibor: Glosszák az Alkotmány, a környezetjog és a jogalkotás köréből (Magyar Jog,

1995. 5. szám)

Bartus Gábor: Alkotmányozás és a környezet védelme (Kommentár, 2010. 6. szám)

Bándi Gyula: Környezethez való jog (In: Alkotmányjog – alapjogok, szerk.: Schanda Balázs

és Balogh Zoltán, PPKE JÁK, Bp. 2011. 327-348. oldal)

Bencsik Mária: Mennyire zöld az új alkotmány? (Zöldválasz, 2011. április 21.)

Csepregi István: A környezethez való alkotmányos jog fejlődése hazánkban (Zöld jog, 1998.

10. szám)

Fodor László: A környezetvédelem megjelenése Európa alkotmányaiban (Publ. Univ.

Miskolciensis, Sectio Jur. Et Pol. Tom XX/2. Miskolc University Press, Miskolc, 2002. 377-

400. oldal)

Fodor László: A természeti tárgyak helye és szerepe az új alkotmányban (In: Alkotmányozás

Magyarországon 2010-2011, I. kötet, 89-104. oldal)

Fodor László: Környezetvédelem az Alkotmányban (Debreceni Egyetem ÁJK – Gondolat

Könyvkiadó, Bp. 2006.)

Fodor László: Természeti tárgyak az új alkotmányban (Pázmány Law Working Papers 2011

Nr. 21.)

Fodor László: Az Alaptörvény esete a szennyező hulladékokkal és az európai jog (Magyar

Jog, 2012. 11. szám)

Julesz Máté: Egyes szempontok a zöldjogi alkotmányozáshoz (Új Magyar Közigazgatási

Szemle, 2010. 12. szám)

Julesz Máté: A 2011-es alkotmány környezetjogi olvasatban (Magyar Jog, megjelenés előtt)

Julesz Máté: Alkotmányozás, oktatás, környezetvédelem (Új Magyar Közigazgatás, 2011. 2.

(tematikus) szám)

Julesz Máté: A 2011-es alkotmány környezetjogi olvasatban (Magyar Jog, 2011. 10. szám)

Kovács Júlia Marianna: Egészség és környezet az Alaptörvényben (In: Állam és közösség.

Válogatott közjogi tanulmányok Magyarország Alaptörvénye tiszteletére, szerk.: Rixer Ádám.

Károli Gáspár Református Egyetem, ÁJK, Bp. 2012., 246-262. oldal)

Pánovics Attila: Környezetvédelem az új alkotmányban (Kül-Világ, 2011. 1-2. szám)

Sajó András: Az alkotmányosság lehetőségei a gazdaságban, különös tekintettel a

környezetvédelemre mint gazdaságilag releváns tevékenységre (Állam- és Jogtudomány,

1988. 3-4. szám)

Szaló Kitti: Környezetvédelem a magyar alaptörvényben. Az alkotmány vonatkozó

rendelkezéseinek értelmezése (Ügyészek Lapja, 2010. 6. szám)

Ungvárnémeti Tóth László: Kimaradna az alaptörvényből az egészséges környezethez való

jog. Megszüntetnék a zöld ombudsman intézményét (Vidék Magazin, 2011. 1. szám)

A közpénzügyek (államháztartás, költségvetés, pénzügyi jog) és

a közteherviselés alkotmányos szabályozása

Antal Attila: A közpénzügyi alkotmányosság aktuális tervezetéről: status quo Alkotmányba

emelése (http://www.jogiforum.hu/hirek/17076)

Bihari Mihály: A közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos alapjai (In: Ünnepi előadások

Harmathy Attila tiszteletére. Bibliotheca Juridica, Liber Amicorum 27., ELTE ÁJK, Bp.

2007. 29-41. oldal)

Borsa Dominika: Önálló közpénzügyi fejezet létjogosultsága a hatályos magyar

alkotmányban (Közjogi Szemle, 2008. 2. szám)

Csuhaj Ildikó: Államadósság és felelősség: nincs visszamenőleges jogalkotás (Népszabadság,

2011. március 14.)

Deák Dániel: A helyes adótörvényhez való jog (Jogtudományi Közlöny, 2000. 5. szám)

Deák Dániel: Rendszerváltozás a pénzügyi jogban. Gondolatok a közpénzügyi jog szerkezeti

átalakítására (Pénzügyi Szemle, 1993. 6. szám)

Deák Dániel: Majd még kell valamennyi. A feltételes kényszer-hozzájárulásról (Magyar

Narancs, 2013. május 2.)

Drinóczi Tímea: Törekvések a pénzügyi alkotmány kialakítására; költségvetés és

törvényhozás (In: Ünnepi kötet Ivancsics Imre egyetemi docens, decan emeritus 70.

születésnapjára, szerk.: Csefkó Ferenc, Pécsi Tudományegyetem ÁJK, Pécs, 2008.)

Földes Gábor: A pénzügyi alkotmányosság (Társadalmi Szemle, 1996. 1. szám)

Ferenczy Endre: Az általános közteherviselés, mint társadalmi közmegegyezés

(Jogtudományi Közlöny, 1996. 9. szám)

Gárdosi Judit: A költségvetés alkotmányjogi vonatkozásai (kézirat, ELTE ÁJK

Alkotmányjogi Tanszék, Bp. 1996.)

Halász Zsolt: az adójog alapjai az Alkotmányban és az Alkotmánybíróság gyakorlatában

(Magyar Közigazgatás, 2005. 6. szám)

Hetei Tibor András: Javaslatok a közpénzügyek alkotmányos szabályozásának megújításához

(Pénzügyi Szemle, 2010. 3. szám)

Hőgye Mihály: Az adózás alapelvei (In: Közösségi pénzügyek. Elmélet és gyakorlat a közép-

európai átmenetben, szerk.: Juraj Nemes és Glen Wright, Aula Kiadó, Bp. 2000. 160-171.

oldal)

Jugovits Károly: A fiskális fegyelem elmélete és védelme Magyarországon (In: Parlamenti

ösztöndíjasok, Parlamentspraktikum 2011/2012, megjelenés előtt)

Klicsu László: Közteherviselés az új Alkotmányban (In: Gazdasági alapjogok és az új magyar

alkotmány, szerk.: Molnár Borbála, Gyombolai Zsolt, Téglási András. Országgyűlés Emberi

jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága, Bp. 2011. 87-93. oldal)

Klicsu László: Közteherviselés az új alkotmányban (Pázmány Law Working Papers 2011. 3.

szám, http://www.plwp.jak.ppke.hu/images/files/2011/2011-03.pdf, továbbá in:

Alkotmányozás Magyarországon 2010-2011, I. kötet, 191-200. oldal)

Klicsu László: Közpénzügyek az Alaptörvényben (Új Magyar Közigazgatás, 2011. 6-7. szám)

Kovács Árpád: Alkotmányos pénzügyeket! (HVG, 2007. január 20.)

Kurucz Váradi János: Alkotmányos adózás (Gazdaság és jog, 1998. 2. szám)

Marczell Kinga – Romhányi Balázs: Jobbfék. Adósságszabály az alaptörvényben (HVG, 2011.

március 26.)

Makara Klára: Minimumok. Közpénzügyek az alkotmánykoncepcióban (HVG, 1996. április

20.)

Mihályi Petra: A központi költségvetés alkotmányossági problémái (In: Az állam és a jog

alapvető értékei a változó világban. Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori

Iskola konferenciája, szerk.: Verebélyi Imre, Győr, 2012. 42-50. oldal)

Nagy Tibor: Nemzeti pénzrendszerünk alkotmányos alapjai (kézirat, JTI, Bp. 1993.)

Nagy Tibor: A pénzügyi jog alkotmányos alapjai és a pénzügyi alkotmányosság (In: Pénzügyi

jog I. kötet, szerk.: Simon István, Osiris Kiadó, Bp. 2007. 58-62. oldal)

Neményi Judit – Oblath Gábor: Az alkotmánytervezet államadósság-szabályairól – frissítés

(MTA KTI blog; http://blog.mtakti.hu/blog_cikk/?cikk[cikk] [keyvalue]=85]

Potoczki Zoltán: Az adózás alkotmányossági aspektusai (In: Állam és közösség. Válogatott

közjogi tanulmányok Magyarország Alaptörvénye tiszteletére, szerk.: Rixer Ádám. Károli

Gáspár Református Egyetem, ÁJK, Bp. 2012.)

Sári János – Somody Bernadette: Alapjogok. Alkotmánytan II. (a „Közteher-viselési

kötelezettség” – 4. átdolgozott kiadás, Bp. 2008. 361-364. oldal)

Simon István: A közpénzügyek szabályozása az alkotmányban – tervezet (Pázmány Law

Working Papers, Nr 2011/6., www.plwp.jak.ppke.hu, továbbá in: Alkotmányozás

Magyarországon 2010-2011. II. kötet, 361-418. oldal)

Somogyvári István: A közpénzügyek szabályozása az Alkotmányban (In: Sári János ünnepi

kötet, 311-317. oldal)

Somogyvári István: A közpénzügyek szabályzása az alkotmányban (In: Globális

lendkerekek. Gazdasági-pénzügyi tanulmányok Báger Gusztáv 70. születésnapjára. Állami

Számvevőszék – Tiszatáj Alapítvány, Bp. – Szeged, 2008. 75-90. oldal)

Szántó Anikó: Minimumok. Közpénzügyek az alkotmánykoncepcióban (HVG, 1996. április

20.)

Szilovics Csaba: Az adózás igazságosságának szabályozása a magyar Alaptörvényben

(Közjogi Szemle, 2013. 1. szám)

Szomszéd Orsolya: Alaptörvény az aktuálpolitikán túl. Húsz év tapasztalatai alapján

alkotmányba kívánkozott a költségvetési fegyelem követelménye (Magyar Nemzet, 2011.

május 3.)

Tersztyánszkyné Vasadi Éva: A magyar Alkotmánybíróság pénzügyi tárgyú döntései (In:

Kilényi Géza ünnepi kötet, 477-486. oldal)

Tersztyánszkyné Vasadi Éva – Klicsu László: Adószabályozás és alkotmányosság (In: Látlelet

közjogunk elmúlt évtizedéről, 401-423. oldal)

Toldi Ferenc: Állampolgári kötelezettségek a szocialista alkotmányban (In: Az állampolgárok

jogai és kötelességei, Akadémiai Kiadó, Bp. 1965.)

Várnay Ernő: Adalékok alkotmányos pénzügyi jogi kérdésekhez (In: Alkotmány és

jogtudomány, Szeged, 1996. 187-196. oldal)

Vértesy László: Közpénzügyek az új Alaptörvényben (Közszolgálat, 2011. 5. szám)

A gazdasági alkotmányosság (a tulajdonhoz való jog)

A tulajdon alkotmányos szabályozása, különös tekintettel a köztulajdonra (kézirat, Magyar

Közigazgatási Intézet, Bp. 1994.)

Ádám Antal: A gazdasági alkotmányosság a jogállamban (In: Kárpótlási jogszabályok 1.

Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, Bp. 1991. 13-26. oldal)

Balogh-Békesi Nóra: A tulajdonhoz való jog (In: Alkotmányjog – alapjogok, szerk.: Schanda

Balázs és Balogh Zsolt, PPKE JÁK, Bp. 2011. 277-299. oldal)

Bencsik András: a fogyasztók védelmének alkotmányjogi fundamentumairól (Közjogi

Szemle, 2013. 1. szám)

Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea: A munkához való alapvető jog és a vállalkozás

szabadsága közötti összefüggések (Cég és Jog, 2002. 2. szám)

Drinóczi Tímea: A piacgazdaság a Magyar Köztársaságban (Napi Jogász, 2002. július 8.)

Drinóczi Tímea: A szerződési szabadság – alkotmányjogi nézőpontból (Napi Jogász, 2002. 9.

szám)

Drinóczi Tímea: A tulajdonhoz való jog a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában

(Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny, 2004. 2. szám)

Drinóczi Tímea: A piacgazdaság és a versenyszabadság – alkotmányjogi értelemben

(Jogtudományi Közlöny, 2004. 9. szám)

Drinóczi Tímea: Az alkotmány magántulajdonra vonatkozó rendelkezésének és 13. §-ának

értelmezése (Magyar Jog, 2004. 10. szám)

Drinóczi Tímea: Outline of the development of the Hungarian „economic constitution” (In:

Közjogi intézmények a XXI. században, szerk.: Ádám Antal, Pécsi Tudományegyetem ÁJK,

Pécs, 004. 131-152. oldal)

Drinóczi Tímea: A gazdasági alkotmányról I-II. (Magyar Közigazgatás, 2005. 4. és 5. szám)

Drinóczi Tímea: A gazdasági alkotmányosságról (Fundamentum, 2005. 4. szám)

Drinóczi Tímea: Outline of the development of the Hungarian economic constitution (In:

Közjogi intézmények a XXI. században. „Jog és jogászok a XXI. század küszöbén”

nemzetközi konferencia (Pécs, 2003. október 16.) alkotmányjogi alszekciójának előadásai,

szerk.: Ádám Antal, Pécs, 2004.)

Drinóczi Tímea: A tulajdonhoz való jog helye az alapjogi rendszerben (Jogtudományi

Közlöny, 2005. 7-8. szám)

Drinóczi Tímea – Gál István László: A gazdasági rend fogalmának meghatározási kísérletei

(In: Gazdasági büntetésjogi tanulmányok, szerk.: Tóth Mihály és Gál István László, Pécs,

2005.)

Drinóczi Tímea: A gazdasági alkotmány és gazdasági alapjogok (Dialóg Campus Kiadó, Bp. –

Pécs, 2007.)

A könyvről:

Vörös Imre: Monográfia a gazdasági alkotmányról és a gazdasági alapjogokról

(Jogtudományi Közlöny, 2007. 3. szám)

Drinóczi Tímea: Gondolatkísérlet a gazdasági alapjogok közgazdaságtani és jogi

megközelítésére (Magyar Jog, 2006. 5. szám)

Fazekas Judit: A fogyasztóvédelem alkotmányos alapjai (Publicata Universitatis

Miskolciensis, Sectio juridica et politica Tom. 11., Miskolc, 2005.)

Gadó Gábor: A szerződési szabadság egyes kérdései, figyelemmel a Ptk. felülvizsgálatára

(Gazdaság és Jog, 1998. 7-8. szám)

Halmai Gábor: Gondolatok a gazdasági alkotmányosságról (Világosság, 1996. 3. szám)

Harmathy Attila: A tulajdonjog alkotmányos védelme (Jogtudományi Közlöny, 1989. 5.

szám)

Jankovics Kornélia – Kónya József: A gazdasági alkotmányosság története (Magyar

Rendészet, 2004. 1. szám)

Lábady Tamás: A tulajdonvédelem változása az Alkotmánybíróság gyakorlatában (In: Tíz

éves az Alkotmánybíróság, szerk.: Bitskey Botond, Alkotmánybíróság, Bp. 2000. 145-166.

oldal)

Kilényi Géza (felelős szerk.): Tulajdonformák, állami pénzügyek (Alkotmányjogi Füzetek 8.,

ÉGSZI, Bp. 1989. szeptember)

A füzetben megjelent írások:

Kotz László: A tulajdonreformról

Köves Péter: Tulajdon tulajdonos nélkül?

Maczonkai Mihály: A gazdasági rend szabályozása az alkotmány tervezetében

Timoránszky Péter: Tulajdonformák és állami pénzügyek

Ficzere Lajos: A gazdaság alkotmányos szabályozása

Bod Péter Ákos: Az állam gazdasági hatalmának korlátozásáról

Tölgyessy Péter: Hogyan szabályozható a gazdaság az alkotmányban?

Zsohár András: Szövetkezés és tulajdon az alkotmányos szabályozásban

Kiss György: Néhány észrevétel a „munkához való jog”, illetve a foglalkozás és a munkavégzés

szabad megválasztása alapjogi minősítéséhez (In: Tanulmánykötet Erdősy Emil 80.

születésnapja tiszteletére, szerk.: Balogh Ágnes és Hornyák Csaba, Pécs, 2005.)

Kiss György: A szerződéses szabadság átalakulása a munkajogban (In: Munkaügyi igazgatás,

munkaügyi bíráskodás. Ünnepi tanulmányok Radnay József 75. születésnapjára, szerk.: Czúcz

Ottó és Szabó István, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002.)

Lehoczkyné Kollonay Csilla: Alkotmányos alapelvek a munkajogi szabályozásban (In:

Munkaügyi igazgatás, munkaügyi bíráskodás. Ünnepi tanulmányok Radnay József 75.

születésnapjára, szerk.: Czúcz Ottó és Szabó István, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002.)

Menyhárd Attila: A tulajdon alkotmányos védelme (Polgári Jogi Kodifikáció, 2004. 5-6.

szám)

Menyhárd Attila: A tulajdonhoz való jog magánjogi aspektusai (Századvég, 2008. 1. szám)

Nacsa Beáta: A hatalom, az érdek és a jog egymásra hatásának egyes kérdéseiről a munkavállalói

kollektív szabadságjogok alaptörvényi újraszabályozása okán (In: Alkotmányozás

Magyarországon 2010-2011, I. kötet, 219-238. oldal)

Nagy Gusztáv: A magyar gazdasági alkotmányosság alapjai – egyes alkotmányos alapértékek

és alapvető jogok fényében (Közjogi Szemle, 2009. 4. szám)

Pribula László: A reklámtevékenység alkotmányjogi alapjai (Jogtudományi Közlöny, 2004.

5. szám)

Prugberger Tamás: Gondolatok az alkotmányunk gazdasági alapnormáival összefüggő

reformjához (Magyar Közigazgatás, 1994. 10. szám)

Sajó András: Gazdasági alkotmányosság (Magyar Tudomány, 1989. 4. szám)

Sajó András: A részleges kárpótlási törvény által felvetett alkotmányossági kérdések. Állam

és Jogtudomány, 1992. 1-4. szám)

Sári János – Somody Bernadette: Alapjogok. Alkotmánytan II. („A tulajdonhoz való jog és a

vállalkozás szabadsága” című fejezet – 4. átdolgozott kiadás, Bp. 2008. 227-251. oldal)

Sárközy Tamás: A gazdasági alkotmányosság problémái Magyarországon különös tekintettel

az állami vállalatok státuszára (MTA Államtudományi Kutatások Programirodája, Bp. 1986.)

Szalai Ákos: Karcolat az alkotmányos tulajdonvédelem gazdasági elemzéséről (Századvég, 2008.

1. szám)

Szalay László – Szentiványi István: A gazdaság közjogi szabályai (különösen a „Gazdasági

alkotmányosság” című fejezet – Magyar Gazdasági Jog III., Aula Kiadó, Bp. 1999. 7-22.

oldal)

Téglási András: A tulajdon alkotmányos védelmének kialakulása (Jogtudományi Közlöny, 2008.

7-8. szám)

Téglási András: A tulajdoni rendszerváltás egyes alkotmányjogi aspektusai (In: A

köztársasági alkotmány 20 éve, 303-314. oldal)

Téglási András: A tulajdon védelme Magyarország Alaptörvényében – különös tekintettel az

alkotmánybírósági gyakorlat lehetséges változásaira (Alkotmánybírósági Szemle, 2012. 2.

szám)

Téglási András: A tulajdon alkotmányos védelme Magyarországon az Alaptörvény

hatálybalépését követően (In: Alkotmányozás Magyarországon 2010-2011, I. kötet, 305-348.

oldal)

Tóth Tihamér: Gazdasági alkotmány: a piac és a verseny védendő értékei (In: Alkotmányozás

Magyarországon 2010-2011, I. kötet, 349-370. oldal)

Vékás Lajos: A szerződéses szabadság alkotmányos korlátai (Jogtudományi Közlöny, 1999.

2. szám)

Vörös Imre: A tulajdonhoz való jog és az önkormányzatok (Önkormányzati Füzetek 10.,

Logod Bt., Bp. 1994.)

Vörös Imre: A gazdasági alkotmányjog egyes kérdései (Magyar Gazdasági Kamara Jogi

Tagozat, Jogi Tájékoztató Füzetek, 1993. 8-9. szám)

Vörös Imre: A gazdasági jogalkotás és az Alkotmánybíróság (In: Alkotmánybíráskodás,

szerk.: Kilényi Géza, Unió Kiadó, Bp. 1993.)

Vörös Imre: A piaci szereplők egyenlőként kezelése a magyar gazdasági jogrendszerben, az

alkotmányban és az Alkotmánybíróság gyakorlatában (In: Van és legyen a jogban.

Tanulmányok Peschka Vilmos 70. születésnapjára, KJK – MTA ÁJI, Bp. 1999.)

Vörös Imre: Az állami tulajdon az alkotmányjog szempontjából (Gazdaság és Jog, 1994. 1.

szám)

Vörös Imre: A tulajdonhoz való jog az alkotmányban (Acta Humana, 18-19. szám, 1995.)

A nemzetközi jog (a nemzetközi szerződéskötések rendjének)

alkotmányos szabályozása

Berke Barna: A nemzetközi szerződések alkotmányossági vizsgálatának megalapozásához

(Magyar Jog, 1997. 4. szám)

Berke Barna: A nemzetközi jog, a belső jog és az alkotmány: a nemzetközi szerződések

alkotmányossági revíziója (Jogállam, 1997. 1-2. szám)

Bodnár László: A nemzetközi jog magyar jogrendszerbeli helyének alkotmányos

szabályozásáról (In: Alkotmány és jogtudomány, 19-34. oldal)

Bragyova András (szerk.): Nemzetközi jog az új alkotmányban (Alkotmányelőkészítő

tanulmányok VI., KJK – MTA ÁJI, Bp. 1997.)

A kötetben megjelent tanulmányok:

Bragyova András: A magyar jogrendszer és a nemzetközi jog kapcsolatának

alkotmányos rendezése – elméleti kérdések

Bodnár László: A nemzetközi jog és az államon belüli jog viszonya az új alkotmányban

Németh József: Az európai integráció és a magyar alkotmány

Éliás Pál: A konzuli jog és a diplomáciai védelem alkotmányos kérdései

Hargitai József: Az állampolgárok védelmének nemzetközi jogi és alkotmányjogi

kérdései

Bruhács János: A magyar jogrendszer és a nemzetközi jog viszonya az új Alaptörvényben

(In: Az új alaptörvényről – elfogadása előtt. Országgyűlés Alkotmányügyi bizottsága, 2011.)

Drinóczi Tímea: A nemzetközi jog beszűrődése a magyar jogforrási rendszerbe (Magyar Jog,

2005. 10. szám)

Hargitai József: Az állampolgárság a nemzetközi jogban és az Alkotmányban (Gondolatok az

új alkotmány szabályozási koncepciójáról) (Magyar Jog, 1996. 12. szám)

Horváthné Fekszi Márta: Nemzetközi szerződéskötési eljárás problémái a hatályos

Alkotmány tükrében (kézirat, Bp. 1995.)

Kiss Barnabás: Az európai jog, a nemzetközi jog és a nemzeti jogrendszerek egymáshoz való

viszonya (Jogtudományi Közlöny, 1998. 3. szám)

Kovács István: Alkotmányosság és nemzetközi jog (In: Iustum, Aequum, Salutare.

Emlékkönyv Zlinszky János tiszteletére, szerk.: Varga Csaba, Bp. 1998.)

Molnár Tamás: Az alkotmány 7. § (1) bekezdése a monista-dualista koncepciók

szemszögéből de lege lata, illetve de lege ferenda (Magyar Jog, 2004. 11. szám)

Molnár Tamás: Gondolatok az Európai Unió alapját képező nemzetközi szerződések magyar

jogba történő beépüléséről (Jogtudományi Közlöny, 2005. 9. szám)

Molnár Tamás: A nemzetközi jog és a magyar jogrendszer viszonya 1985-2005 (In: A

magyar jogrendszer átalakulása 1985/1990-2005. II. kötet, 913-944. oldal)

Korreferátum:

Sulyok Gábor: A nemzetközi jog és a magyar jog viszonya (uo. 945-952. oldal)

Molnár Tamás: Az új Alaptörvény rendelkezései a nemzetközi jog és a belső jog viszonyáról

(In: Alkotmányozás Magyarországon 2010-2011, II. kötet, 83-92. oldal)

Petrétei József: A „külügyi hatalom” kérdése az alkotmányban (In: Tanulmányok Ádám

Antal professzor emeritus születésének 80. évfordulójára, szerk.: Chronowski Nóra és Petrétei

József PTE ÁJK, Pécs, 2010. 271-290. oldal)

Sári János: az Alkotmány és a nemzetközi jog (In: Az alkotmányozás jogi kérdései, szerk.:

Takács Imre, Eötvös Kiadó, Bp. 1995.)

Sebestyén Pál: Az állami funkciókból folyó külügyi funkciók tartalma és gyakorlásuk a

magyar alkotmány szerint (Jogtudományi Közlöny, 1955. 3. szám)

Sulyok Gábor: Visszatérés a nemzetközi jog és a belső jog viszonyának alaptörvényi

szabályozásához (Jog – Állam – Politika, 2012. 4. szám)

A honvédelem (a hadkötelezettség), a nemzetbiztonság, a rendőrség és

a rendkívüli jogrend alkotmányos szabályozása

Ádám Antal: A rendőrség az alkotmányi értékek között (In: Pécsi Határőr Tudományos

Közlemények IX., Tanulmányok a „Rendészet és rendvédelem – kihívások a XXI.

században” c. tudományos konferenciáról, szerk.: Gaál Gyula és Hautzinger Zoltán. Pécs,

2008.)

Csapody Tamás: Civil polgári vagy alternatív katonai szolgálat? (Társadalmi Szemle, 1990.

11. szám)

Csapody Tamás: Szolgálni vagy védeni? (Jogtudományi Közlöny, 1991. 1. szám)

Csapody Tamás: Hadkötelezettség és szabadságjogok (Világosság, 1996. 11. szám, ill.

Collega, 1997. 3. szám)

Csapody Tamás: Sorozott polgárok (Fundamentum, 1999. 1. szám)

Csapody Tamás: Tárgytévesztés (alkotmányos hadkötelezettség megszüntetése) (HVG, 1999.

január 9.)

Csapody Tamás: Az alkotmánytalanított csatlakozás (Élet és Irodalom, 1999. április 23.)

Csapody Tamás: A polgári szolgálat Magyarországon (Valóság, 1999. 10. szám)

Csapody Tamás: Utak és útvesztők – a sorkötelezettség története (Valóság, 2005. 11. szám)

Fapál László: Polgári és politikai jogok korlátozása a honvédség hivatásos állományánál

(Acta Humana, 28-29. szám, 1997.)

Fehér József: Honvédelmi igazgatás, alkotmányosság, NATO-csatlakozás (In: A magyar

jogrendszer átalakulása 1985/1990-2005. I. kötet, 390-421. oldal)

Finszter Géza: A nemzetbiztonságról (Rendészeti Szemle, 1991. 1. szám)

Finszter Géza: Az alkotmányos rendvédelem és a Határőrség (In: Pécsi Határőr Tudományos

Közlemények, 2005. 37-61. oldal)

Finszter Géza: A nemzetbiztonság alkotmányos védelme (In: Wiener A. Imre ünnepi kötet,

szerk.: Ligeti Katalin, KJK-KERSZÖV, Bp. 2005. 243-265. oldal)

Finszter Géza: Az alkotmányos rendvédelem (In: Jogvédelem – rendvédelem. Tanulmányok,

szerk.: Szigeti Péter, Rendőrtiszti Főiskola, Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék,

Bp. 2007. 36-86. oldal)

Fodor Gábor: „Csak az jöjjön katonának” – Öt érv az általános sorkötelezettség eltörléséről

(Népszabadság, 1999. március 24.)

Gerencsér Balázs: Honvédség, rendőrség és különleges jogrendek az Alaptörvényben

(Közszolgálat, 2011. 6. szám)

Kende Tamás: Releváns, de nem elegáns (Országgyűlési határozat a légtérhasználatról)

(Magyar Hírlap, 2003. március 19.)

Kern Tamás: A sorkatonai szolgálat megszüntetéséről folyó parlamenti viták (In: Pécsi

politikai tanulmányok III., szerk.: S. Szabó Péter, PTE BTK, Pécs, 2006.)

Kondorosi Ferenc: A NATO-csatlakozás közjogi összefüggései (In: A NATO és a magyar

politika. „Magyarország az ezredfordulón.” szerk.: Glatz Ferenc, MTA, Bp. 1999. 99-105.

oldal)

Kondorosi Ferenc: Az euroatlanti integráció néhány közjogi vonatkozása (Acta Humana, 46-

47. szám, 2002.)

Kondorosi Ferenc: Az euroatlanti integráció hatása a közjogra (Magyar Közigazgatás, 2003.

1. szám)

Kotász Zoltán: Engedetlenségi engedéllyel. Hadkötelezettség és polgári szolgálat

(Világosság, 1993. 10. szám)

Kotász Zoltán: Hadkötelezettség kontra alkotmányosság (Társadalmi Szemle, 1994. 10.

szám)

Kukorelli István: Háború és béke az alkotmányban (semlegesség?) (In: Közjogi tűnődések,

110-112. oldal)

Lenkovics Barnabás: A katasztrófavédelem alkotmányjogi alapja („Agro-21” füzetek

(VAHAVA projekt), 2005. 38. szám)

Nagy Gergely: Rövidesen új szakaszába léphet az alkotmányozás. Kimaradt a szövegből az

általános hadkötelezettség előírása (Népszava, 1996. június 27.)

Nagy László: A biztonságpolitika és az új alkotmány (Belügyi Szemle, 1989. 5. szám)

Nyíri Sándor: A rendőrség és az emberi jogok védelme az alkotmány tükrében (Rendészeti

Szemle, 2010. 3. szám)

Pajcsics József – Finszter Géza: Az állambiztonsági tevékenység alkotmányos szabályozása

(Magyar Jog, 1990. 1. szám)

Paraizs József: Az emberi jogok a Magyar Honvédségben (Világosság, 1992. 6. szám)

Patyi András: A védelmi alkotmány alapkérdése: a fegyveres erő rendeltetése. (In: Ünnepi

kötet Szalay Gyula tiszteletére, 65. születésnapjára, szerk.: Bihari Mihály és Patyi András,

Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr, 2010. 437-449. oldal)

Petrétei József – Somogyvári István: A Határőrség alkotmányos szabályozása (In:

Határőrség és minőség, 2005. 21-26. oldal)

Petrétei József: A minősített időszakra vonatkozó alkotmányi (törvényi) szabályozás

sajátosságai (In: Az 1956. évi forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára, szerk.: Ádám

Antal, Cseresnyés Ferenc és Kajtár István, Pécsi Tudományegyetem ÁJK, 2006. 307-319.

oldal)

Sári János – Somody Bernadette: Alapjogok. Alkotmánytan II. (a „Honvédelmi

kötelezettség” című rész – 4. átdolgozott kiadás, Bp. 2008. 355-357. oldal)

Sulyok Gábor: A Magyar Köztársaság alkotmányos védelmi kötelezettsége (Rendészeti

Szemle, 2010. 1. szám)

Szikinger István: A nemzet biztonsága (Társadalmi Szemle, 1995. 5. szám)

Szikinger István: Rendőrség a demokratikus jogállamban (Sík Kiadó Kft., Bp. 1998.)

Szikinger István: Alkotmánybíráskodás és rendvédelem (In: Emlékkönyv Ádám Antal

egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára, szerk.: Petrétei József, Pécs, 2000.)

Till Szabolcs: A honvédelmi jogalkotás egyes általános és különös szintű problémái (Magyar

Közigazgatás, 1999. 10. szám)

Till Szabolcs – Kovács István: A honvédelmi alkotmányosság egyes kérdéseiről (Új

Honvédelmi Szemle, 1999. 3. szám)

Hozzászólások:

Kelemen László: Újabb gondolatok a honvédelmi alkotmányosság kérdéséről (uo.

1999. 5. szám)

Zséli János: A honvédelmi alkotmányosság egyes kérdéseiről (uo. 1999. 7. szám)

Till Szabolcs: Felülvizsgált teóriák. Válasz Kelemen László és Zséli János

hozzászólására (uo. 1999. 8. szám)

Till Szabolcs: Az alkotmány honvédelmi novellája, illetve a kapcsolódó közjogi és

biztonságpolitikai problémák (Magyar Közigazgatás, 2000. 10. szám)

Tóth Judit: A rendészet alkotmányossági minimumai és az alaptörvény (Közjogi Szemle,

2011. 2. szám)

Újfalvi Annamária: „Szükség törvényt bont”, avagy a rendkívüli jogrend szabályozása a

Negyedik Köztársaságban (Magyar Közigazgatás, 1990. 7. szám)

V. Z.: Alapvető jog a katonai szolgálat megtagadása (Magyar Nemzet, 1993. november 3.)

Vit László: Haderőszak (Beszélő, 1993. november 6.)

Völgyesi Iván: A honvédség, az alkotmány és az elnök (Magyar Hírlap, 1991. szeptember

28.)

A köztársasági elnöki tisztség az alkotmányban.

Feladatai, hatásköre (1989-től)

A köztársasági elnöki intézményről (http://www.keh.hu/a_koztarsasagi_elnoki_

intezmenyrol/1527-A_koztarsasagi_elnoki_intezmenyrol)

Az Alkotmány magyarázata (különösen „A köztársasági elnök” című fejezet, 317-393. oldal)

A köztársaság és elnöke (Magyar Nemzet, 1992. február 15.)

Az alkotmánymódosításról szóló törvény tervezete (Magyar Nemzet, 1989. május 10.)

Ács Nándor: Országgyűlési választások, az Országgyűlés és az államfő (Jegyzet,

Államigazgatási Főiskola, Bp. 1998.)

Ádám Zoltán: Oda csap, ahova köll. Miért lenne szükség mégis erősebb köztársasági

elnökre? (Magyar Narancs, 2012. május 3.)

Áder János: A köztársasági elnök (In: Az államfő és a kormány, szerk.: Kilényi Géza.

Alkotmányjogi Füzetek, ÉGSZI, Bp. 1989.)

Áder János: Alkotmányos zavarodottság (Magyar Hírlap, 1991. szeptember 17., Fidesz Press,

1991. szeptember 30.)

Babus Endre: Az elnök új ruhája. Alkotmánykoncepció-vita (HVG, 1996. november 30.)

Bauer Tamás: Szűrők nélkül (Magyar Nemzet, 1988. november 3.)

Bauer Tamás: Elnök nélkül (Népszabadság, 2001. augusztus 27.)

Bauer Tamás: Az elnök és az alkotmány (Népszabadság, 2001. szeptember 21.)

Bauer Tamás: Az elnök, mint a demokrácia őre (Népszabadság, 2005. február 17.)

Bányai György: Van másik! Újabb gondolatkísérlet az elnöki rendszerről – „Az a fontos, kié

a hatalom.” Lövétei István alkotmányjogász az elnöki rendszerekről (Magyar Narancs, 2012.

október 18.)

Bihari Mihály: A köztársasági elnök (Hitel, 1988. 2. szám)

Bihari Mihály: A népköztársaság elnöke (In: Reform és demokrácia, Bp. 1989. 145-157.

oldal)

Bodnár Lajos: Lesz-e kiút az alkotmányjogi csapdából? Fókuszban a köztársasági elnök

jogköre.) Interjú Sári János alkotmányjogásszal (Népszava, 1990. május 9.)

Bragyova András – Lövétei István: A demokrácia diszkrét bája? (Mire is van joga a

köztársasági elnöknek?) (Beszélő, 1991. szeptember 28.)

Csink Lóránt: Az államfő (In: Bevezetés az alkotmányjogba, szerk.: Trócsányi László és

Schanda Balázs, SZTE ÁJK – PPKE JÁK, Bp. 2010. 181-200. oldal)

Csizmadia Ervin: Parlamentáris vagy félelnöki köztársaság? Egy vita előtt? (Élet és

Irodalom, 2005. április 22.)

Dobszay János: Recept nélkül. Gyengélkedő köztársasági elnök (Államfő-helyettesítési

szabályok) (HVG, 1998. január 10.)

Erős elnököt, kevesebb viszállyal. Pártok a köztársasági elnöki jogintézményről (MDF,

Fidesz, SZDSZ, MSZP, MDF) (Népszava, 1994. május 17.)

Fahidi Gergely: Állandósuló szigor. Kegyelmezési gyakorlat (HVG, 2004. január 3.)

Farkas Gergely: A mai magyar államfői intézményének kialakulása a Nemzeti

Kerekasztalnál (Collega, 2007. 2-3. szám)

Gyenge elnök, erős kormány, erősebb parlament (Magyar Hírlap, 1990. június 6.)

Halmai Gábor: Miniszteri fenség (HVG, 1998. november 14. és 21.)

Halmai Gábor: A négyszög háromszögesítése (Társadalmi Szemle, 1993. 11. szám)

Halmai Gábor: President vagy köszönőember. Milyen köztársasági elnököt? (Magyar

Narancs, 1997. március 20.)

Holló András – Balogh Zsolt (szerk.): Az értelmezett alkotmány („A köztársasági elnök”

című rész – Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Bp. 2000. 332-362. oldal)

Javorniczky István: Legyen-e köztársasági elnöke Magyarországnak? Bihari Mihály egy

egyszemélyes törvénytervezetről (Magyar Nemzet, 1988. szeptember 10.)

Javorniczky István: A demokratikus államrend őre. Somogyvári István, az Igazságügy-

minisztérium főosztályvezető-helyettese a köztársasági elnökről szóló törvénytervezetről

(Magyar Nemzet, 1989. május 10.)

Kegyelmes úr. Államfői „amnesztia” (HVG, 1997. április 12.)

Kilényi Géza: A köztársasági elnöki tisztség nemzetközi jogösszehasonlítás tükrében, I-II.

rész (Magyar Közigazgatás, 1994. 10. és 11. szám)

Kilényi Géza: Az egyéni kegyelmezési jogkör az alkotmányfejlődés tükrében (In:

Emlékkönyv Ádám Antal egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára, szerk.: Petrétei

József, Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs, 2000. 117-130. oldal)

Petr Kopecky – Ania van den Meer Krok Paszkowska – Marc van den Muyzenberg:

Hatalom és stabilitás. Az elnöki intézmény négy közép-európai országban (Társadalmi

Szemle, 1995. 7. szám)

Kovács Virág: Köztársasági elnök – politika – hatalom (PhD-disszertáció, ELTE EJK

Politikatudományi Doktori Iskola, Bp. 2005.)

Kovács Virág: A köztársasági elnök szabályozási koncepciójáról a születendő alkotmányban

(Új Magyar Közigazgatás, 2011. 2. szám)

Kozák Márton: Nem bűn, de hiba (Magyar Hírlap, 2000. szeptember 2.)

Köztársasági elnöki funkció. Interjú Kukorelli Istvánnal (Képes Újság, 1989. június 29.)

Körösényi András –Tóth Csaba – Török Gábor: A magyar politikai rendszer („Az államfő”

című fejezet, 553-574. oldal)

Kukorelli, István: The presidency. The Birth of an Institution– The Power Struggle (In:

Lawful Revolution in Hungary, 1989-94, szerk.: Király Béla és Bozóki András, Atlantic Studies

on Society in Change, no. 84. New York, 1995. 195-215. oldal)

Lövétei István: Királyok, hercegek – köztársasági elnökök (Népszava, 2000. április 29.)

Milyen legyen a köztársasági elnök? Politikai fórum Ópusztaszeren (Népszabadság, 1989.

augusztus 21.)

Matúz Gábor: Kegyelem az elnöknél. Van, amikor politikai kérdés? (Magyar Demokrata, 1998.

július 16.)

Murányi Zoltán: A végrehajtó hatalom értelmezése és az elnöki jogállás, mint kodifikációs

probléma (Magyar Közigazgatás, 1991. 9. szám)

Nánási László: A köztársasági elnök feladatai és hatásköre (Ügyészek Lapja, 1994. 4. szám)

Nehéz-Posony István: Kegyelem és békesség? (HVG, 1992. január 25.)

Pauler Tamás – Sepsi Tibor: Hogyan kéne alkotmányozni? – II. Az államfőről és az

ombudsmanokról (Magyar Narancs, 2011. március 3.)

Pap: Az államfőtrükk. Beszélgetés Tölgyessy Péterrel (Szabad Demokraták, 1989. 7. szám)

Petrétei József: Magyar alkotmányjog II. Államszervezet (a „Köztársasági elnök” című fejezet,

85-109. oldal)

Petrétei József: A köztársasági elnök mint semleges hatalom (In: A köztársasági alkotmány

20 éve, 469-480. oldal)

Petrétei József: A köztársasági elnök mint Magyarország államfője (JURA, 2010. 2. szám)

Petrétei József: A köztársasági elnök mint a nemzet egységének kifejezője (Jogtudományi

Közlöny, 2010. 11. szám)

Petrétei József: A köztársasági elnök mint a magyar honvédség főparancsnoka (JURA, 2011.

2. szám)

Petrétei József: A köztársasági elnök mint az államszervezet demokratikus működésének őre

(Jogtudományi Közlöny, 2011. 3. szám)

Petőcz György: Elnökké türemkedve (Élet és Irodalom, 2005. május 6.)

Pokol Béla: A magyar parlamentarizmus („Az államfő alkotmányjogi és politikai helyzet”

című fejezet – Cserépfalvi Kiadó, Bp. 1999. 82-92. oldal)

Pokol Béla: Az államfő alkotmányjogi és politikai helyzete (In: Bihari Mihály – Pokol Béla:

Politológia Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2009. 545-554. oldal)

Pősze Lajos: A megosztottság alternatívája és az elnöki rendszer (Népszabadság, 1991.

február 20.)

Hozzászólás:

Szentpéteri N. Richard: Az elnöki rendszer nem gyógyír (március 6.)

Pungor András: Az államfőre nem csupán szimbolikus szerep hárul. Súlyos döntések:

javaslat a legfőbb ügyészre, kormányfői megbízatás (Népszava, 2005. április 6.)

Sajó András: Jövendő alkotmányos válságok elé (Világosság, 1993. 7. szám)

Sándor Zsuzsanna: A tekintélyelvűség veszélyei. Prezidenciális köztársaság? (168 Óra, 2010.

március 4.)

Sári János: Alkotmányosság – túl az alkotmányjogi norma határán (Társadalmi Szemle, 1993.

11. szám)

Sári János: Az államfői hatalom a magyar alkotmányjogban (In: Alkotmányfejlődés és

jogállami gyakorlat. Tanulmányok. szerk.: Ádám Antal, Hanns Seidel Alapítvány, Bp. 1994.

227-241. oldal)

Sári János: A köztársasági elnök (In: Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I. 409-421.

oldal)

Sári János: A köztársasági elnök kitüntetés-adományozási hatásköre: vissza az

alkotmány(jog)hoz (Jogtudományi Közlöny, 2008. 1. szám)

Schiffer András: A köztársaság értékrendjéről (Élet és Irodalom, 2006. április 14.)

Schiffer András: Az őr felelőssége (Népszabadság, 2006. október 7.)

Schlett István: Értékek és normák őre (Heti Válasz, 2010. június 24.)

Simon Ernő: Elnök-kufárszerepben. Államfői gazdasági diplomácia (Figyelő, 2000. június 8-

14.)

Sólyom László: A köztársasági elnök szerepe az alapjogok megvédelmezésében (Iustum

Aequum Salutare, 2009. 2. szám)

Sükösd Ferenc: Az elnöki intézmény, a Magyar Köztársaság elnöke (In: Válogatott fejezetek

a rendszeres alkotmánytan köréből. Egyetemi jegyzet, szerk.: Kiss László, Pécs, 1996. 343-

366. oldal)

Sükösd Ferenc: Szabadjára engedett víziók a magyar elnöki intézményhez (In: PEr PEdes

Apostolorum. Tanulmányok Petrétei József egyetemi docens 50. születésnapjára, szerk.:

Chronowski Nóra, PAMA Könyvek, Pécs, 2008. 67-75. oldal)

Szájer József: Illik-e államfőnek lenni? (HVG, 1991. szeptember 21.)

Szalai András: Egyensúly helyett ellensúly. Az államfő mint a parlamentáris kormány

ellensúlya I-II. (Pro Publico Bono, 2011. 1. és 2. szám)

Szigethy István: Mi veszélyezteti a demokráciát? (Magyar Hírlap, 1991. szeptember)

Szikinger István: Van kegyelem (HVG, 2006. november 25.)

Szomszéd Orsolya: Államfői jogkörök alkalmazása a gyakorlatban (Politikatudományi

Szemle, 2005. 3-4. szám)

Szőnyi Szilárd: Alkotmányos csiki-csuki. Szűkítik a köztársasági elnök hatáskörét? (Heti

Válasz, 2003. november 28.)

Techet Péter: Az alkotmány őre és lehetőségei (Magyar Nemzet, 2006. december 5.)

Hozzászólás:

Bitskey Botond: Nem lehet válasz az alkotmánysértés (Magyar Hírlap, 2008. február

19.)

Techet Péter: Ön se féljen, elnök úr (Magyar Nemzet, 2007. március 29.)

Techet Péter: A megtagadható aláírás (Magyar Hírlap, 2008. február 18.)

Techet Péter: A jogállam értelme és haszna (Kritikai észrevételek a magyar jogállami

uchróniáról) (Valóság, 2008. 9. szám)

Tilk Péter: Gondolatok a köztársasági elnök feladat- és hatásköréről (In: Tanulmányok Ádám

Antal professor emeritus születésének 80. évfordulójára, szerk.: Chronowski Nóra és Petrétei

József, PTE ÁJK, Pécs, 2010.)

Tordai Csaba: A Társadalmi Szerződéstől az Alkotmánybíróság határozatáig. Kísérletek az

államfői tisztség jogi szabályozására (Politikatudományi Szemle, 1998. 4. szám)

Tordai Csaba: A köztársaság első polgára (Élet és Irodalom, 1999. július 23.)

Tölgyessy Péter: Mire jó az államfői hatalom? (Magyar Nemzet. 1999. december 24.)

Vásárhelyi Mária: A demokratikus intézmények tekintélyvesztése (Mozgó Világ, 2007. 1.

szám)

Völgyes Iván: A honvédség, az alkotmány és az elnök (Magyar Hírlap, 1991. szeptember 28.)

Kormány (alkotmányos helyzete)

F. A.: Hazánk politikai rendszere – megjegyzések, javaslatok (a „nemzeti kormányról”)

(Kapu, 2005. 10. szám)

Fábián Adrián: A központi államigazgatási szervek alkotmányos szabályozásáról – de lege

ferenda (In: Tanulmányok Ádám Antal professzor emeritus születésének 80. évfordulójára,

szerk.: Chronowski Nóra és Petrétei József, PTE ÁJK, Pécs, 2010.)

Kilényi Géza: Fejezetek az alkotmányjog körében („A kormány és a Miniszterelnöki Hivatal”

című rész – Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK, Bp. 1998.)

Körösényi András: A kormányzati rendszer tíz éve (In: Magyarország évtizedkönyve, I. kötet,

418-434. oldal)

Körösényi András – Tóth Csaba – Török Gábor: A magyar politikai rendszer (különösen „A

kormány” című fejezet, Osiris Kiadó, Bp. 2003. 371-426. oldal)

Körösényi András: Alkotmányos rendszer és kormányzás (Politikatudományi Szemle, 2006.

1. szám)

Müller György: A kormány (In: Alkotmány a gyakorlatban. Kommentár a gyakorlat számára,

szerk.: Petrik Ferenc, HVG-ORAC, Bp. 2005. 306-343. oldal)

Müller György: Kormányzati viszonyainkról az új alkotmánykommentár „A kormány” című

fejezete kapcsán (Jogelméleti Szemle, 2010. 1. szám)

Müller György: Az Alaptörvény utáni kormányzati viszonyokról (Közjogi Szemle, 2011. 2.

szám)

Müller György: Magyar kormányzati viszonyok (Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs, 2011.)

Petrétei József: A Magyar Köztársaság Kormánya (In: Válogatott fejezetek a rendszeres

alkotmánytan köréből, szerk.: Kiss László, Pécs, 1996.)

Petrétei József: A Kormány (In: Magyar alkotmányjog II., 111-138.oldal)

Pokol Béla: A kormány és a minisztériumok (In: Bihari Mihály – Pokol Béla: Politológia.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2009. 534-545. oldal)

Sári János: A kormány alkotmányos helyzetének alakulása az elmúlt másfél évtizedben

(„pártunk és kormányunk”-tól az Unióig) (Magyar Közigazgatás, 2005. június 6.)

Sári János: A kormány (In: Alkotmánytan I., 423-438. oldal)

Sári János: Elméleti elgondolások a kormány alkotmányos helyzetének szabályozásához (In:

Szentpéteri-emlékkönyv, 535-544. oldal)

Schmidt Péter: A kormányzat önállóságának erősítése (Magyar Hírlap, 1990. május 11.)

Somogyvári István: A közigazgatás szervezetrendszerével összefüggő szabályozási

tárgykörök egy új alkotmányban (In: Schmidt Péter ünnepi kötet, 250-261. oldal)

Stumpf István: Az államszerkezet, kormányzati szektor (In: Magyarország politikai

évhuszadkönyve)

Szilvásy György: A közigazgatás szakmai vezetése 1988-1998 (In: Magyarország

évtizedkönyve 1988-1998, I. kötet, 434-451. oldal)

Szoboszlai György: Alkotmányos rend és a kormányzás (In: A demokrácia

intézményrendszere. „Magyarország az ezredfordulón”, MTA, Bp. 1997. 61-89. oldal)

Szoboszlai György – Ilonszki Gabriella – Szigeti Péter – Wiener György: Parlamentáris

kormányzás a rendszerváltozás után (In: Politika és társadalom 1989-1999.

Műhelytanulmányok. MTA, Bp. 1999. 31-63. oldal)

Térey Vilmos: A Kormány (In: Bevezetés az alkotmányjogba, szerk.: Trócsányi László és

Schanda Balázs, SZTE ÁJK – PPKE JÁK, Bp. 2010. 263-284. oldal)

Térey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének

kereteiről az alkotmányozás kapcsán (Jogtudományi Közlöny, 2011. 4. szám)

Az igazságszolgáltatás alkotmányos szabályozása

A harmadik hatalmi ág. Beszélgetés Holló Andrással (alkotmányjogásszal) az

Alkotmánybíróság főtitkárával (Bírák Lapja, 1992. 2-3. szám)

Áder János: Bíróságok (In: Alkotmányjogi füzetek 5-6. szám. Szerk.: Kilényi Géza, ÉGSZI,

Bp. 1990.)

Badó Attila: Az igazságszolgáltató hatalom alkotmányos helyzetének és egyes alapelveinek

összehasonlító vizsgálata (In: Összehasonlító alkotmányjog, szerk.: Tóth Judit és Legény

Krisztián, CompLex Kiadó, Bp. 2006. 163-209. oldal)

Fleck Zoltán: Alkotmányosság és bíróságok. Előzetes megjegyzések (In: Leltár. Bp. 1992.

135-142. oldal)

Fleck Zoltán: Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban. Jogszociológiai

vizsgálódások (Pallas Páholy – Gondolat Kiadó, Bp. 2008.)

Fleck Zoltán: Bírói hatalom a köztársaság rendjében (Népszava „Marczius Tizenötödike”

melléklet, 2012. március 15.)

Fleck Zoltán: A bírói hatalom átalakulása az elmúlt két évtizedben (In: Magyarország

politikai évhuszadkönyve, CD)

Fürész Klára: Az igazságszolgáltatás alkotmányos szabályozása (Társadalmi Szemle, 1995.

12. szám)

Halmai Gábor: Az emberi jogokat védő magyarországi intézmények 2. A bíróságok (In:

Emberi jogok, szerk.: Halmai Gábor és Tóth Gábor Attila. Osiris Kiadó, Bp. 2008. 224-235.

oldal)

Holló András: A bíróság és az ügyészség alkotmányozásának alapproblémáiról

(Alkotmányjogi Füzetek 5-6. szám, szerk.: Kilényi Géza. ÉGSZI, Bp. 1990.)

Holló András: A bírói szervezet (Az Alkotmány magyarázata, szerk.: Balogh Zsolt és tsai,

KJK-KERSZÖV, 2004. 493-551. oldal)

Horváth János: A bírói hatalom néhány kérdéséről (Magyar Jog, 2003. 2. szám)

Pokol Béla: A bírói hatalom (Századvég Kiadó, Bp. 2003.)

Szabó Győző: Az alkotmányozás és az igazságszolgáltatás (Társadalmi Szemle, 1996. 5.

szám)

Takács Albert: Az alkotmányosság és a törvényesség védelme bíróságok útján

(Jogtudományi Közlöny, 1989. 9. szám)

Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei

A kormány független bírái. Alkotmánykoncepció-vita (HVG, 1996. január 27.)

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése a bírósági tájékoztatásról és a

tárgyalások nyilvánosságáról (www.mabie.hu/node/173)

Az igazságszolgáltatás függetlensége. Fórum: Kadlót Erzsébet, Kárpáti József, Tóth Balázs,

Kiss Daisy (Fundamentum, 2002. 1. szám)

Az igazságszolgáltatás nyilvánossága különös tekintettel a bírósági tárgyalások

nyilvánosságára – Az Eötvös Károly Intézet tanulmánya (www.mabie.hu/node/147)

Bán Tamás: A tisztességes bírósági eljáráshoz való jog (Acta Humana, 18-19. szám,

1995.)

Bárd Károly: Visszamenő igazságszolgáltatás, alkotmányosság, emberi jogok (Társadalmi

Szemle, 1992. 3. szám)

Bárd Károly: A bíróság előtti tisztességes eljáráshoz való jog és döntés a büntetőjogi

felelősségről (Az emberi jogok európai egyezményének 6. Cikke) (Acta Humana, 6-7. szám,

1992.)

Bárd Károly: A bírói függetlenség az Európai Unió társult országaiban. Hol állunk mi,

magyarok? (Fundamentum, 2002. 1. szám)

Bárd Károly: Igazság, igazságosság és tisztességes eljárás (Fundamentum, 2004. 1. szám)

Bárd Károly: Kit illet a tisztességes eljárás? (In: Györgyi Kálmán Ünnepi Kötet, KJK, Bp.

2004.)

Bencze Mátyás: Díszítőelem, álcaháló vagy tartóoszlop? A magyar büntetőbírói gyakorlat

viszonya az alkotmányhoz (Fundamentum, 2007. 3. szám)

Blutman László: Az ártalmatlanság védelme – a büntetőjogon kívül is? (Bírák Lapja, 1996.

1-2. szám)

Blutman László: A bírósági határozatok közzététele és az Alkotmány (JURA, 2001. 2. szám)

Cséka Ervin: Az alkotmány és az eljárásjogok, különös tekintettel a büntető eljárásjogra (In:

Alkotmány és jogtudomány, 35-54. oldal)

Farkas Ákos – Pap Gábor: Alkotmányosság és büntetőeljárás (In: Kriminológiai és

Kriminalisztikai Évkönyv, IKVA, Bp. 1993.)

Fázsi László: A védelemhez való jog érvényesülésének és a büntetőügyek együttes

elintézésének gyakorlati problémái (Bírák Lapja, 2000. 1-2. szám)

Fázsi László: Jog a védelemhez? (Bírák Lapja, 1999. 2. szám)

Fenyvesi Csaba: A védői jogállás az alkotmányos büntető eljárási alapelvek tükrében

(Jogtudományi Közlöny, 2003. 5. szám)

Finszter Géza: Az alkotmányos büntetőeljárás és a nyomozás (Fundamentum, 1997. 2. szám)

Fleck Zoltán: Alkotmányosság és bíróságok. Előzetes megegyezések (In: Bp. 1992. 135-142.

oldal)

Fleck Zoltán: A bírói függetlenség jogszociológiai vizsgálatának előfeltevései

(Társadalomkutatás, 1993. 1-2. szám)

Fleck Zoltán: A bírói függetlenség állapota (Fundamentum, 2002. 1. szám)

Fleck Zoltán: Judicial Independence and its Environment in Hungary (In: Systems of Justice

in Transition. Ashgate, Aldershot, szerk.: Priban, Roberts, Young, 2003.)

Fleck Zoltán: A bírói függetlenség füstje és lángja (BUKSZ, 2006. 3. szám)

Fürész Klára: Bírói függetlenség (KJK-KERSZÖV Kiadó, Bp. 1989.)

Fürész Klára: Jogvédelem, jogvédő szervek alkotmányos szabályozása (In: Az alkotmányozás

jogi kérdései, szerk.: Takács Imre, Eötvös Kiadó, Bp. 1995. 153-164. oldal)

Fürész Klára: Az igazságszolgáltatás alkotmányos szabályozása (Társadalmi Szemle, 1995.

12. szám)

Fürész Klára: A bíróság (In: Alkotmánytan I., szerk.: Kukorelli István, „Az

igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei” c. rész, 527-569. oldal)

Fürész Klára: A bíróságok. Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei (In: Alkotmánytan

I. 527-570. oldal)

Fürész Klára: Bírói függetlenség az Alkotmánybíróság gyakorlatában (In: Emlékkönyv Ádám

Antal egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára, szerk.: Petrétei József, Pécs, 2000.)

Fürész Klára: Összehasonlító alkotmányjog és a bírói függetlenség (In: Emlékkönyv Bihari

Ottó egyetemi tanár születésének 80. évfordulójára, Pécsi TE ÁJK – MTA RKK Dunántúli

Tudományos Intézet, Pécs, 2001.)

Gadó Gábor: Félreértett függetlenség (bírák kényszernyugdíjazása) (HVG, 2012. február 18.)

Gáspárdy László: A bíróságok alkotmányi szabályozása – de iure condendo (Miskolci Jogi

Szemle, 2006. 1. szám)

Györgyi Kálmán: Az igazságügyi szervezet alkotmányos kérdései (In: IV. Országos Jegyző

(közigazgatási) Konferencia. Siófok, 1996. szeptember 12-14. szerk.: Fogarasi József, Kolber

István és Várszegi Erzsébet, Magyar Közigazgatási Kar, Kaposvár, 20-27. oldal)

Hack Péter: Az új alkotmány és a büntető- igazságszolgáltatás (In: Tények és kilátások.

Tanulmányok Király Tibor tiszteletére, KJK, Bp. 1995. 159-167. oldal)

Hack Péter: A független igazságszolgáltatás ügye Magyarországon (Élet és Irodalom, 2001.

december 14.)

Hack Péter: A bíráskodás politikai függetlenségének garanciái Magyarországon

(Fundamentum, 2002. 1. szám)

Hack Péter: Az igazságszolgáltatás függetlensége és hatékonysága (Belügyi Szemle, 2003. 2-

3. szám)

Hack Péter: A büntetőhatalom függetlensége és számonkérhetősége (Magyar Közlöny Lap-

és Könyvkiadó, Bp. 2008.)

Halmai Gábor: Az Alkotmány, mint norma a bírói jogalkalmazásban (Fundamentum, 1998.

3. szám)

Halmai Gábor (szerk.): Személyi szabadság és tisztességes eljárás (Indok, Bp. 1999.)

Harangozó Attila: Milyen igazságszolgáltatás. Gondolatok az alkotmányozás küszöbén

(Bírák Lapja, 2011. 1-2. szám)

Harmathy Attila: Bírói gyakorlat – alkotmány (Magyar Jog, 2004. 11. szám)

Hlavathy Attila: A Magyar Alkotmány és a nemzetközi standardok, különös tekintettel az

ügyészek szerepére (Ügyészségi Értesítő, 1990. 2. szám)

Hollán Miklós: A nullum crimen sine lege elv az Alkotmányban (In: Ratio legis – ratio iuris.

Ünnepi tanulmányok Tamás András tiszteletére 70. születésnapja alkalmából. Szent István

Társulat, Bp. 2011. 277-295. oldal)

Holló András: Az ügyészi szervezet az alkotmányozás nézőpontjából (In: Alkotmány,

alkotmányosság, 1989. 181-187. oldal)

Holló András: A törvényesség és az alkotmányosság védelme közérdek (Ügyészségi Értesítő,

1991. 1. szám)

Irk Ferenc: Alkotmányosság és büntetőjog (Jogtudományi Közlöny, 1994. 2. szám)

Kadlót Erzsébet: A bírói függetlenség az Alkotmánybíróság határozatának tükrében és az

Alkotmánybíróság függetlensége (In: Kriminológiai Közlemények különkiadás. A

Nemzetközi Kriminológiai Társaság 65. Nemzetközi kurzusának előadásai, Bíbor Kiadó,

Miskolc, 2004. 456-462. oldal)

Karsai Krisztina – Katona Tibor: Az ártatlanság vélelme és vádlott meg nem cáfolt

védekezése (Jogtudományi Közlöny, 2010. 4. szám)

Kiss Anna: Az ügyészség alkotmányjogi helyzete (MTA Állam- és Jogtudományi Intézete,

Bp. 2002.)

Kiss Daisy: Az igazságszolgáltatás függetlenségéről (Fundamentum, 2002. 1. szám)

Korinek László: A bűnüldözés alkotmányos alapjai (Közjogi Szemle, 2008. március)

Kovács Tamás: A bűnösség vélelme (Ügyvédek Lapja, 2013. 2. szám)

Kőhalmi László: Az alkotmányos jogállam büntetőeljárási kívánalmai (In: A demokrácia

deficitje, avagy a deficites hatalomgyakorlás, 164-177. oldal)

Krug Emília: Egy angyal is kevés. Interjú Fleck Zoltánnal a bírói függetlenségről (168 Óra,

2011. november 24.)

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös

tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és büntetésekre (Pázmány Law Working Papers,

Nr. 2011/24., www.plwp.jak.ppke.hu)

Majtényi László: A nyilvánosság és a bíróságok (Kontroll, 2004. 1. szám)

Mészáros Sándor: Büntetőjogi alapelvek Magyarország Alaptörvényében (In: Állam és

közösség. Válogatott közjogi tanulmányok Magyarország Alaptörvénye tiszteletére, szerk.:

Rixer Ádám. Károli Gáspár Református Egyetem, ÁJK, Bp. 2012., 199-204. oldal)

Nagy Adrienn: Az alkotmányban deklarált jogorvoslathoz való jog és a közigazgatási perek

összefüggései (Studia Iurisprudentiea, Tom. 6/2. 2005.)

Nagy Ferenc: A nullum crimen nulla poena sine lege alapelvéről (Magyar Jog, 1995. 5. szám)

Nagy Ferenc: A vagyonelkobzás büntetés alkotmányi tilalma? (Magyar Jog, 1996. 1. szám)

Nagy Ferenc: Alkotmány – szabadságelvonás – büntetésvégrehajtás (In: Kovács István

emlékkönyv, 245-263. oldal)

Nagy Ferenc: Anyagi büntetőjog és az alkotmány (In: Alkotmány és jogtudomány, 79-97.

oldal)

Nyíri Sándor: Ügyészség a jogállamban (Belügyi Szemle, 1990. 7. szám)

D. Novák István: Az eltűnt „igazság” nyomában (Magyar Jog, 2001. 11. szám)

Palánkai Tiborné: Alkotmányos büntetőjog. Néhány gondolat az Alkotmánybíróság büntető

igazságszolgáltatást érintő határozatairól (In: Tanulmányok Szabó András 70. születésnapjára,

szerk.: Gönczöl Katalin és Kerezsi Klára. Magyar Kriminológiai Társaság, Bp. 1998.)

Pap Gábor: A személyes szabadságjogok szabályozása az új Alkotmányban (In: Alapjogok és

alkotmányozás. Az emberi jogok szabályozása az új Alkotmányban szerk.: Ádám Antal,

Alkotmányelőkészítő tanulmányok V., KJK – MTA ÁJI, Bp. 1996. 37-132. oldal)

Pauler Tamás: Kinek a kedvére? – Hogyan kéne alkotmányozni? – III.: A bírói

függetlenségről (Magyar Narancs, 2011. március 10.)

Petrétei József: Magyar alkotmányjog II. Államszervezet („Az igazságszolgáltatás alapelvei a

Magyar Köztársaságban” c. rész, 205-209. oldal)

Polt Péter: Az alkotmányos jogok érvényesülése a büntetőeljárásban (In: Jogi Beszélgetések,

2004. 87-93. oldal)

Rácz Lajos: Alkotmányos alapelvek és a bírósági szervezet vitakérdései (Jogtudományi

Közlöny, 2002. 9. szám)

Rozsnyai Krisztina: Függetlenül hatékony bíróságok (In: Jogi tanulmányok, ELTE ÁJK,

2004.)

Róth Erika: Emberi jogok kontra fogva tartás a büntetőeljárásban (Acta Humana, 20. szám,

1995.)

Sajó András: Rasszista nézetek büntetésének alkotmányosságáról (In: Györgyi Kálmán

ünnepi kötet, szerk.: Gellér Balázs, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Bp. 2004. 479-

510. oldal)

Sándor Zsuzsa: Igazságszolgáltatás és nyilvánosság (Kontroll, 2004. 1. szám)

Somos András: Független-e az igazságszolgáltatás Magyarországon? I. Bírók és szurkolók

(MaNcs, 2002. január 10.)

Sulyok Tamás: Az ügyvédség alkotmányos helyzetének néhány időszerű kérdése (Magyar

Jog, 2008. 6. szám)

Személyi szabadság és tisztességes eljárás (AduPrint – Indok, Budapest, 1999.)

Szabó András: Alkotmány és büntetőjog (Jogtudományi Közlöny, 1992. 12. szám)

Szabó András: Alkotmány és büntetőjog (In: Van és legyen a jogban. Tanulmányok Peschka

Vilmos 70. születésnapjára, szerk.: Lamm Vanda, KJK – MTA Állam- és Jogtudományi

Intézet, Bp. 307-319. oldal)

Szabó András: Büntetőpolitika és alkotmányosság (Jogtudományi Közlöny, 1999. 9. szám)

Szabó Győző: Alkotmányozás és igazságszolgáltatás (Társadalmi Szemle, 1996. 5. szám)

Szabó Győző: A jogállami igazságszolgáltatás esélyei Magyarországon (Bírák Lapja, 1996.

3-4. szám)

Szamel Lajos: Az igazságszolgáltatás és az ügyészség (In: Válogatott fejezetek a rendszeres

alkotmánytan köréből, szerk.: Kiss László, Pécs, 1996.)

Szikinger István: Az ártatlanság vélelme – alkotmányos alapelv (Belügyi Szemle, 1989. 3.

szám)

Szilágyi Nándor: Az igazságszolgáltatás nyilvánossága (Ügyvédek Lapja, 2011. 2. szám)

Szilágyi Nándor Imre: Az igazságszolgáltatás nyilvánossága, különös tekintettel a

tárgyalóterem nyilvánosságára és a sajtóval való kapcsolatra (www.mabie.hu/node/301)

Szoboszlai Judit: A bírói hatalom átláthatósága. Az eljárás nyilvánosságáról, az ítéletek

megismerhetőségéről, valamint az igazságügyi tájékoztatásról (Belügyi Szemle, 2003. 11-12.

szám)

Szomora Zsolt: Büntetőjogi garanciák az Alkotmányban (Pázmány Law Working Papers, Nr.

2011/29., www.plwp.jak.ppke.hu)

Tilk Péter: Az eljárási jogok (In: Magyar alkotmányjog III. Alapvető jogok, 269-283. oldal)

Trócsányi László: Az ügyvédség alkotmányos helyzete Magyarországon. Előadás az első

Magyar Ügyvédek Napján (Ügyvédek Lapja, 2009. 1. szám)

Turkovics István: A jogorvoslathoz való jog az Alkotmányban és az Alaptörvényben

(Magyar Közigazgatás, 2012. 2. szám)

Újvári Annamária: Egy érzékeny jog: az ártatlanság vélelme (Jogtudományi Közlöny, 1990.

1. szám)

Vastagh Pál: Igazságszolgáltatási reform – jogvédelmi rendszerünkben (Magyar Jog, 1997.

12. szám)

Vígh József: A halálbüntetés eltörlésének időszerűségéről (Belügyi Szemle, 1995. 1. szám)

Wiener A. Imre: Alkotmány és büntetőjog (Állam- és Jogtudomány, 1995. 1-2. szám)

Az ügyészség alkotmányos helyzete

Ádám Antal: Stratégiai alkotmányreform (Világosság, 1994/12. szám)

Babus Endre: Két úr szolgája? Az ügyészség alkotmányos helyzete (HVG, 1993. július 31.)

Babus Endre: Jönnek a mamelukok? Az ügyészség közjogi státusza (HVG, 1998. március 7.)

Babus Endre: Vádvágyak. Ügyészség: kormányirányítás (HVG, 1998. szeptember 19.)

Babus Endre: A nulladik finis. Polt Péter ügyészségi reformja (HVG, 2000. november 11.)

Babus Endre: Közjogi kentaur. Ügyészség kontra rendőrség (HVG, 2003. október 25.)

Babus Endre: Kilenc év a főállamügyésznek. Személyre szabott vádhatóság? (HVG, 2010.

október 23.)

Balogh Zsigmond: Tettenérés vagy provokáció? Ha az ügyész nyomoz, avagy az ügyész

kormányfelügyelet alá rendeléséről (Magyar Nemzet, 2000. október 26.)

Bányai György: Játéktér. Kormány alá rendelt ügyészség (Magyar Narancs, 2010. október 7.)

Bárándy Gergely: Az igazságügyi alkotmányozás kronológiája – A Chronology of Judicial

Constitutionalization (Egyenlítő, 2012. 2. szám melléklete)

Bodnár Lajos: Az ügyészség szabadesése. Lex Szász után Lex Polt (168 Óra, 2003.

november 27.)

Bócz Endre: Az ügyészség alkotmányos helyzetéről (Ügyészségi Értesítő, 1994. 3-4. szám)

Bócz Endre: Páneurópai konferencia az ügyészségről. „Milyen legyen a XXI. század európai

ügyészsége?” (Magyar Jog, 2000. 10. szám)

Bócz Endre: Az ügyészség függetlensége (Élet és Irodalom, 2011. augusztus 19.)

Bócz Endre: Az ügyészség alkotmányjogi helyzete (Magyar Jog, 2013. megjelenés előtt)

Dornbach Alajos: Hol a helye az ügyészségnek? A váddal való politikai visszaélés csapdái

(Népszabadság, 1998. október 7.)

Elvetélt alkotmánymódosítás. Az Országgyűlés nem fogadta el az ügyészség kormány alá

rendelését (Népszabadság, 1999. május 5.)

Eötvös Károly Intézet: Az ügyészség a politikai viták középpontjában (Koktél, 2003.

november)

Fahidi Gergely: Függő játszma. Kormányfelügyelt ügyészség? (HVG, 1998. augusztus 22.)

Fábián János: A Magyar Köztársaság ügyészsége (In: Magyarország politikai évkönyve

1999-ről, 289-303. oldal)

Fürész Klára: A vád képviselője vagy a törvényesség őre? (Társadalmi Szemle, 1991. 4.

szám)

Fürész Klára: Az ügyészség (In: Alkotmánytan I., szerk.: Kukorelli István, 507-530. oldal)

Hack Péter: Az ügyészség függetlensége (Ügyészek Lapja, 1997. 1. szám)

Hack Péter: Az ügyészség alkotmányos helyzete és az új büntetőeljárási törvény (Magyar Jog,

1998. 6. szám)

Hozzászólás:

Lőrinczy György: Gondolatok Hack Péter: „Az ügyészség alkotmányos helyzete és az

új büntetőeljárási törvény” című cikkéről (Magyar Jog, 1998. 8. szám)

Hack Péter: Az új eljárási törvény és az ügyészség alkotmányos helyzete (In: Emlékkönyv

Kratochwill Ferenc (1933-1993) tiszteletére, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2003. 143-166. oldal)

Hack Péter: Az igazságszolgáltatás függetlensége és hatékonysága (Belügyi Szemle, 2003. 2-

3. szám)

Hack Péter: Introduction: Juridical Integrity (In: Juridical Integrity, ed.: Andras Sajo,

Martinus Nijkoff Publishers Leiden, Boston, 2004. 1-16. oldal)

Hack Péter: A büntetőhatalom függetlensége és számonkérhetősége (különösen „A

büntetőeljárási törvény és az ügyészség alkotmányos helyzete” című fejezet – Magyar

Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp. 2008.)

Hack Péter: Viták az ügyészségről (Beszélő, 2003. december 4-11.)

Hack Péter: Az igazságszolgáltatás függetlensége és hatékonysága (Belügyi Szemle, 2003. 2-

3. szám)

Hack Péter: Az ügyészség a velünk élő múlt (Beszélő, 2005. 12. szám)

Hack Péter: Az ügyészség szervezete Magyarországon (In: Magyarország évhuszadkönyve)

Hajas Barnabás: Az ügyészség (In: Fejezetek az alkotmányjog köréből, 153-155. oldal)

Hlavathy Attila: A magyar alkotmány és a nemzetközi standardok, különös tekintettel az

ügyészek szerepére (Ügyészségi Értesítő, 1990. 2. szám)

Hlavathy Attila: Az ügyészség közjogi státusza és feladatköre (Ügyészségi Értesítő, 1995. 1-

2. szám)

Holló András: Az ügyészség (In: Balog Zsolt – Holló András – Kukorelli István – Sári János:

Az alkotmány magyarázata Complex, Bp. 2003.)

Holló András: Az ügyészi szervezet az alkotmányozás nézőpontjából (In: Alkotmány,

alkotmányosság, 1989. 181-187. oldal)

Holló András: A bíróság és az ügyészség alkotmányozásának alapproblémáiról

(Alkotmányjogi Füzetek 5-6. szám. Szerk.: Kilényi Géza. ÉGSZI, Bp. 1990.)

Holló András: Jogállam – jogvédelem (Társadalmi Szemle, 1991. 4. szám)

Holló András: A törvényesség és az alkotmányosság védelme közérdek (Ügyészségi Értesítő,

1991. 1. szám)

Holló András: Az ügyészség (In: Az alkotmány magyarázata, 513-526. oldal)

Hunyor Ágnes: Alárendelt ügyészség? Jogpolitikai modellváltás. Interjú Bócz Endre fővárosi

főügyésszel (168 Óra, 1998. szeptember 15.)

Nagy Gergely: Alkotmánymódosítás nélkül független marad az ügyészség (Népszava, 1998.

szeptember 14.)

Kertész Imre: Ügyészségi közhelyek (Magyar Jog, 1991. 3. szám)

Kiss Anna: Elképzelések az ügyészség helyéről és szerepéről (In: Kriminológiai

Tanulmányok, 30. kötet, Bp. 1993. 93-111. oldal)

Kiss Anna: Az ügyészség alkotmányjogi helyzete (MTA Állam- és Jogtudományi Intézete,

Bp. 2002.)

Kiss Anna: Disputa az ügyészségről. Kerekasztal-beszélgetés Györgyi Kálmánnal, Finszter

Gézával és Hack Péterrel (Mozgó Világ, 2004. 3. szám)

Kiss Elvira: A Német Szövetségi Köztársaság államügyészségei és a magyar ügyészségek

összehasonlítása (Ügyészek Lapja, 2002. 4. szám)

Kolláth György: Fő, főbb, legfőbb (Népszava, 2004. február 23.)

Kormány alá rendelné az ügyészséget a Fidesz (Népszava, 2010. április 23.)

Kovács Tamás: A Magyar Köztársaság Ügyészsége 2007-ben (In: Magyarország politikai

évkönyve 2007-ről, 590-603. oldal)

Lakatos István: Az ügyészi függetlenség (Ügyészségi Értesítő, 1988. különszám)

Lévai Ilona: Az ügyészség Európában (Ügyészek Lapja, 2001. 3. szám)

Lőrinczy György: A magyar jogállamiság egyik feltétele: a kormánytól független ügyészség?

(Magyar Jog, 1991. 11. szám)

Lőrinczy György: Egy jogállami megoldás: a parlament alá rendelt ügyészség (Acta Juridica

et Politica Tomus L. Szeged, JATE, 1996., ill. Ügyészek Lapja, 1998. 3. szám)

Lőrinczy György: Miért indokolt a magyar ügyészség parlament alá rendelése?

(Ügyészek Lapja, 1999. 6. szám)

Nyíri Sándor: A 9. sz. munkabizottság javaslata (Ügyészségi Értesítő, 1989. 1. szám)

Nyíri Sándor: Ügyészség a jogállamban (Belügyi Szemle, 1990. 7. szám)

Nyíri Sándor: Az ügyészség és a politika (Belügyi Szemle, 1994. 2. szám)

Nyíri Sándor: Az ügyészségről (különösen „Az ügyészség, mint állami szervtípus, az

ügyészség jogállása” c. fejezet – BM Kiadó, Bp. 2004. 21-41. oldal)

Papp Judit: Az ügyészség alkotmányos helyzetéről. MTA Állam és Jogtudomány, valamint

Közigazgatástudományi bizottságának együttes ülése, 1991. június 27. (Jogtudományi

Közlöny, 1991. 5-6. szám)

Papp László Tamás: Függő játszma (Élet és Irodalom, 2003. október 10.)

Panyi Béla: Az ügyészség alkotmányos helyzete és utasíthatósága (Ügyészek Lapja, 1995. 4.

szám)

Pálmai Erika: Ügyészség: önálló alkotmányos tényező? (Népszava, 2004. február 18.)

Petrétei József: Az ügyészség alkotmányjogi helyzetéről a Magyar Köztársaságban

(Magyar Jog, 1997. 3. szám)

Polt Péter: Kihívások és válaszok. Az ügyészség a harmadik évezredben (In: 15. Jogász

vándorgyűlés, Magyar Jogász Egylet, Bp. 2001. 5-16. oldal)

Polt Péter: Magyar ügyészség az Európai Unióban. A működési reform (Bp. 2003.)

Polt Péter: A Magyar Köztársaság Ügyészsége 2003-ban (In: Magyarország politikai

évkönyve 2003-ról, 616-625. oldal)

Polt Péter: A Magyar Köztársaság ügyészsége 2004-ben (In: Magyarország politikai

évkönyve 2004-ről, 601-613. oldal)

Polt Péter: Az ügyészi szervezet és tevékenysége 2010-ben (In: Magyarország politikai évkönyve

2010-ről)

Pungor András: Polt szigorúbb lenne utódával, mint vele voltak. Tart a politikai és szakmai

vita a büntetőeljárási törvényről és az ügyészség gyakran túlzottnak tartott megerősödéséről

(Népszava, 2005. augusztus 19.)

Seereiner Imre Alfonz: A közigazgatás alkotmányos szabályozásáról. Ratio legis – Ratio

iuris (In: Ünnepi tanulmányok Tamás András tiszteletére 70. születésnapja alkalmából, István

Társulat, Bp. 2011. 265-276. oldal)

Sereg András: A kormány alá rendelik az ügyészséget? Interjú Bárd Károllyal, az IM

helyettes államtitkárával (Népszabadság, 1991. május 18.)

Sereg András: Az Alkotmánybíróság korlátozza az ügyészséget. Györgyi Kálmán: Meglepő

határozottság jogpolitikai kérdésekben (Népszabadság, 1994. január 5.)

Somos András: Alárendelő szerkezet. Ügyészségi törvénycsomag (Magyar Narancs, 1998.

augusztus 27.)

Somos András: Hosszúhadjárat. A legfőbb ügyész meghallgatása. A koalíció és a legfőbb

ügyész (Magyar Narancs, 2002. július 18.)

Szamel Lajos: Az igazságszolgáltatás és az ügyészség (In: Rendszeres alkotmánytan. szerk.:

Kiss László, Pécs, 1996. 499-534. oldal)

Szendrei Géza: Viták az ügyészségről (Ügyészek Lapja, 1999. 6. szám)

Szikinger István: Kormányügyészség (Népszava, 1998. szeptember 25.)

Szikinger István: Posztkommunista ügyészség Magyarországon (Ügyészek Lapja, 2001. 1.

szám)

Szíjártó Károly: Alkotmánykoncepció és az ügyészség (Ügyészségi Értesítő, 1998. 2. szám)

Tamás János: Gondolatok az ügyészség múltjáról, jelenéről és jövőjéről (Ügyészségi Értesítő,

1991. 2. szám)

Tamáné Nagy Erzsébet: Az ügyész új szerepe az Alkotmánybíróság 1/1994. (I. 7.) AB

határozata tükrében (Magyar Jog, 1994. 41. szám)

Trencséni Dávid: Függőjátszma. Ügyek és ügyészek (168 Óra, 2003. október 9.)

Tóth Andrea: Egy szobor hűvösségével. Hogyan tovább ügyészség? (A parlamentnek vagy a

kormánynak alárendelve) (Köztársaság, 1994. november 4-10.)

Tóth Mihály: Érvek az ügyészség kormány alá rendelése mellett (Ügyészek Lapja, 1999. 6.

szám)

Varga Zs. András: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hatásköre és az ügyészség

(Magyar Jog, 1996. 7. szám)

Hozzászólás:

Kosztolányi László: Az ügyészség és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának

hatásköre (uo. 1996. 8. szám)

Varga Zs. András: Ombudsman és ügyészség (Válasz a kritikára) (uo. 1997. 3. szám)

Varga Zs. András: Az ügyészség integrációs kritériumai Magyarországnak az Európai

Unióhoz csatlakozásával összefüggésben (Collega, 2001. 3. szám)

Varga Zs. András: A közigazgatás kontrollja és az államhatalmi ágak (In: Györgyi Kálmán

ünnepi kötet, szerk.: Gellér Balázs, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Bp. 2004. 587-

598. oldal)

Varga Zs. András: Az ügyészség (In: Alkotmány a gyakorlatban. Kommentár a gyakorlat

számára, szerk.: Petrik Ferenc, HVG-ORAC, Bp. 2005. 393-416. oldal)

Varga Zs. András: Az ügyészség igazgatása és hatáskörei (In: Látlelet közjogunk elmúlt

évtizedéről, szerk.: Schanda Balázs és Varga Zs. András, Pázmány Péter Katolikus

Egyetem JÁK, Bp. 2010. 197-220. oldal)

Varga Zs. András: Az ügyészség (In: Az alkotmány kommentárja II. kötet, 1855-1895. oldal)

Varga Zs. András: Ügyészség (In: Bevezetés az alkotmányjogba, szerk.: Trócsányi László és

Schanda Balázs, SZTE ÁJK – PPKE JÁK, Bp. 2010. 299-316. oldal)

Az önkormányzatok alkotmányos szabályozása

Ádám Antal: Észrevételek az önkormányzati reform néhány kérdésköréhez (Magyar

Közigazgatás, 1994. 1. szám)

Ádám Antal: Az önkormányzati alapjogok és egyéb jogok alkotmányi szabályozása, különös

tekintettel a megyei önkormányzatokra (In: A rendszerváltás és a megyék. Válogatott

tanulmányok, szerk.: Agg Zoltán és Pálné Kovács Ilona, Veszprém, 1994.)

Ádám Antal: Az önkormányzati alapjogok és az egyes jogok alkotmányi szabályozása

különös tekintettel a megyei önkormányzatokra (Rendszerváltás és a megyék, szerk.: Agg

Zoltán, Pálné Kovács Ilona, Comitatus, Veszprém, 1994. 203-212. oldal)

Balogh Zsolt: Önálló hatalmi ág vagy a végrehajtó hatalom része? (Társadalmi Szemle, 1991.

10. szám)

Bencsik Mónika: Gondolatok az Alaptörvény önkormányzati fejezetéről (Új Magyar

Közigazgatás, 2011. 6-7. szám)

Csalótzky György: A helyi önkormányzatok alkotmányi szabályozásának alap vonásai (In:

Helyi és szakmai önkormányzatok, tulajdonformák, állami pénzügyek. Alkotmányjogi

Füzetek 7-8., szerk.: Kilényi Géza, ÉGSZI, Bp. 1990. 3-12. oldal)

Csefkó Ferenc – Sükösd Ferenc: Az önkormányzatok jövőbeni alkotmányi szabályozásának

lehetséges útjai (Magyar Közigazgatás, 1991. 7. szám)

Csefkó Ferenc – Sükösd Ferenc: Az önkormányzatok alkotmányi szabályozásáról (In: Elvek

és intézmények az alkotmányos jogállamban, 69-82. oldal)

Csefkó Ferenc: Alkotmány (törvényhozás) és önkormányzat (In: Félidő előtt a falusi

önkormányzatok, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs. 1992.)

Fürcht Pál: Az új Alkotmány önkormányzati normáihoz (Magyar Közigazgatás, 1995. 6.

szám)

Hajas Barnabás: A helyi önkormányzatok (In: Fejezetek az alkotmányjog köréből, szerk.:

Kilényi Géza és Hajas Barnabás. Rejtjel Kiadó, Bp. 2005.)

Hoffman István: Modellváltás a megyei önkormányzatok feladat- és hatásköreinek

meghatározásában: generálklauzula helyett enumeráció? (Közjogi Szemle, 2012. 2. szám)

Ivanics Imre: A helyi önkormányzatok alkotmányos szabályozásának néhány kérdése

(Magyar Közigazgatás, 1994. 10. szám)

Kecső Gábor: Javaslatok a helyi önkormányzatok finanszírozását meghatározó

önkormányzati alapjogok szabályozására az új alkotmányban (Pázmány Law Working Papers,

Nr. 2011/10., www.plwp.jak.ppke.hu)

Kecső Gábor: A helyi önkormányzatok finanszírozását meghatározó önkormányzati

alapjogok szabályoza – a javaslatok és az Alaptörvény összevetése (In: Alkotmányozás

Magyarországon 2010-2011, II. kötet, 215-240. oldal)

Kiss Mónika Dorota: A közvetlen helyi önkormányzáshoz való jog helye az új Alkotmányban

(uo. Nr. 2011/8.)

Kökényesi József: A településfejlesztést, -rendezést befolyásoló alaptörvényből fakadó

jogalkotási összefüggések és szabályozásai feladatok (Magyar Közigazgatás, 1998. 11. szám)

Petrétei József: „Alkotmányozási” napok: az önkormányzatok alkotmányi szabályozásának

alternatívái (Konferencia, Pécs, 1995. március 29-30.) (Jogtudományi Közlöny, 1995. 6.

szám)

Petrétei József: Az önkormányzatok fogalmáról, jellegéről és alkotmányi szabályozásról

(JURA, 1995. 1. szám)

Petrétei József – Tilk Péter: Az önkormányzati társulások és kistérségek néhány

alkotmányjogi kérdése (Magyar Közigazgatás, 2005. 3. szám)

Prugberger Tamás – Tóth Antal: Helyi és szakmai önkormányzatok (In: Alkotmányjogi

Füzetek 7-8., szerk.: Kilényi Géza, ÉGSZI, Bp. 1990.)

Riba István: Az idegen régió. Közigazgatási reform lépésről lépésre (HVG, 2007. január 13.)

Siket Judit: Az önkormányzati tulajdonra vonatkozó szabályozás változása – A községi,

városi tulajdontól a nemzeti vagyonig (Pázmány Law Working Papers, Nr. 2012/22.,

www.plwp.jak.ppke.hu)

Sükösd Ferenc: Az önkormányzatok új alkotmányi szabályozása, a törvényi rendelkezés

alappillérei (In: Tények és vélemények a helyi önkormányzatokról, MTA Regionális

Kutatások Központja, Pécs, 1993.)

Sükösd Ferenc: A helyi önkormányzatok alkotmányi szabályozása (In: Közjogi intézmények

a XXI. században, szerk.: Ádám Antal, Pécsi Tudományegyetem ÁJK, Pécs, 2004. 295-305.

oldal)

Szegvári Péter: Alkotmányozás és önkormányzatiság (Egyenlítő, 2010. 7-8. szám)

Szente Zoltán: Az önkormányzatok szabályozása az új alkotmányban (In: Alkotmány,

önkormányzatiság, városok. Közigazgatási Füzetek 2., Magyar Közigazgatási Intézet, Bp.

1992., továbbá: Magyar Közigazgatás, 1993. 2. és 3. szám)

Szente Zoltán: A helyi-területi önkormányzatok alkotmányos szabályozásának elvei de lege

ferenda (Magyar Közigazgatás, 1994. 6-7. szám)

Szente Zoltán: Az önkormányzatok szabályozása az új alkotmányban (In: Közigazgatási

Füzetek 13., szerk.: Balázs István és Kökényesi József, Magyar Közigazgatási Intézet, Bp.

1994.)

Szente Zoltán: A regionális önkormányzatok alkotmányos szabályozása (In: Régió,

közigazgatás, önkormányzat, szerk.: Szigeti Ernő, Magyar Közigazgatási Intézet, Bp. 2001.

203-206. oldal)

Szoboszlai György: Az önkormányzatok alkotmányos helyzete. Fővárosi közigazgatási

reform (Közigazgatási Füzetek 13., szerk.: Balázs István és Kökényesi József, Magyar

Közigazgatási Intézet, Bp. 1994.)

Temesi István: Gondolatok az önkormányzati alapjogokról (Új Magyar Közigazgatás, 2010.

12. szám)

Tilk Péter: A helyi önkormányzatok az új Alkotmányban – az alkotmánykoncepció tükrében

(Új Magyar Közigazgatás, 2011. 2. (tematikus) szám)

Tilk Péter: A helyi önkormányzatok az Alaptörvényben (Új Magyar Közigazgatás, 2011. 6-7.

szám)

Verebélyi Imre (szerk.): A helyi önkormányzatok alkotmányi szabályozása.

Alkotmányelőkészítő tanulmányok IV. (KJK – MTA ÁJI, Bp. 1996.)

A kötetben megjelent tanulmányok:

Verebélyi Imre: Az önkormányzatiság alkotmányos alapjai

Csefkó Ferenc: Az önkormányzatokat érintő alkotmányi szabályozás megoldási

lehetőségei

Pálné Kovács Ilona: A helyi önkormányzatok alkotmányos szabályozása

Kalas Tibor: Az önkormányzatok jogi szabályozásának szerepe az Alkotmányban

Ivanics Imre: A helyi és területi közigazgatás alkotmányi szabályozásának néhány

alapkérdése és alternatívája

Ficzere Lajos: Az önkormányzati rendszer szabályozásának kérdései

Pfeil Edit: Az önkormányzati társulási szabadság szabályozásának alkotmányos

lehetősége

Fürcht Pál: Helyi önkormányzatok és az új alkotmány egyes összefüggései

Horváth Gyula: Az állam regionális politikai szerepvállalásának alkotmányos alapjai

Hajdú Zoltán: A területi hatalomgyakorlás lehetséges földrajzi kereteinek alkotmányos

szabályozása

Sükösd Ferenc: Hozzászólás az önkormányzatok új alkotmányi szabályozásához

Melléklet: Igazságügyi Minisztérium alkotmánykoncepciójának a helyi

önkormányzatokkal foglalkozó részei

Verebélyi Imre: Az önkormányzatiság alkotmányos alapjai (Magyar Közigazgatás, 1995. 9.

szám)

Vörös Imre: A tulajdonhoz való jog és az önkormányzatok. Az önkormányzatok tulajdona és

gazdasági tevékenysége (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Bp. 1994.)

A közigazgatás alkotmányos szabályozása14

Ádám Antal: A közigazgatás és az alkotmányozás összefüggései (In: Európába megy-e a

megye? Előadások és hozzászólások az 1995. október 26-27-i harkányi konferencián, szerk.:

Pálné Kovács Ilona, Krónika Kiadó, Pécs, 1996. 130-133. oldal)

Ádám Antal: A közigazgatás alkotmányos ellenőrzése (In: A magyar közigazgatás

korszerűsítésének elvi és gyakorlati kérdései. Oktatási anyag, vál. és szerk.: Fogarasi József,

Unió Kiadó, Bp. 1996. 279-286. oldal)

Ádám Antal: A közigazgatás értékkötöttsége az alkotmányos jogállamban (Tér és

Társadalom, 1999. 3. szám)

Ádám Antal: A közigazgatás alkotmányossága Magyarországon (In: A közigazgatás

törvényessége Szamel Lajos tudományos emlékülés, szerk.: Csefkó Ferenc, Pécs, 2000. 53-

64. oldal)

Ficzere Lajos: Alkotmány és közigazgatás (Az alkotmányozás jogi kérdései, szerk.: Takács

Imre, ELTE ÁJK, Bp. 1995.)

Illésy István: A közszolgálat alkotmányi szabályozásáról (Magyar Közigazgatás, 2000. 4.

szám)

Kalas Tibor: A közigazgatás központi szerveinek alkotmányos szabályozása (In: A magyar

közigazgatás korszerűsítésének elvei és gyakorlati kérdései, szerk.: Fogarasi József, Unió

Kiadó, Bp. 1996. 45-51. oldal)

Lőrincz Lajos: A közigazgatás szerepkörének tükröződése a magyar alkotmányban

(Jogtudományi Közlöny, 1987. 7. szám)

Molnár Miklós: A közigazgatási alkotmányosság néhány elméleti problémája (Jogtudományi

Közlöny, 1993. 1. szám)

Patyi András: Közigazgatás – Alkotmány – Bíráskodás (Széchenyi István Egyetem Deák

Ferenc ÁJK, Universitas, Győr Nonprofit Kft., 2011.)

Seereiner Imre Alfonz: A közigazgatás alkotmányos szabályozásáról (In: Ratio legis – ratio

iuris. Ünnepi tanulmányok Tamás András tiszteletére 70. születésnapja alkalmából. Szent

István Társulat, Bp. 2011. 265-276. oldal)

Seereiner Imre Alfonz: Az új Alkotmány és a közigazgatás (Pázmány Law Working Papers,

Nr. 2011/18., www.plwp.jak.ppke.hu, valamint in: Alkotmányozás Magyarországon 2010-

2011, II. kötet, 351-360. oldal)

Somogyvári István: Új alkotmány és közigazgatás (Jegyző és Közigazgatás, 2010. 6. szám)

Torma András: A magyar közigazgatás egyes alkotmányossági kérdései – de lege lata és de

lege ferenda (In: Tanulmányok Ádám Antal professzor emeritus születésének 80.

évfordulójára, szerk.: Chronowski Nóra és Petrétei József, PTE ÁJK, Pécs, 2010. 379-390.

oldal)

Váczi Péter: A tisztességes közigazgatási eljáráshoz való jog elemei az új alaptörvényben

(Magyar Közigazgatás, 2011. 1. szám)

A határokon kívül élő magyarokért való felelősség az alkotmányban

A Független Jogász Fórum tervezete az alkotmány és a magyar állampolgárságról szóló

törvény módosítására (Bp. 2007. október 6.)

Bauer Tamás: Nemzeti zavar (Élet és Irodalom, 2005. december 16.)

Hozzászólás:

Bíró Béla: Korszerűtlen korszerűségek (Élet és Irodalom, 2006. január 20.)

Beretka Katinka: A határon kívül élő magyarságért való felelősségvállalás Magyarország

Alaptörvényében, különös tekintettel annak Vajdasági vonatkozásaira (Jog – Állam – Politika,

2012. 4. szám)

Cs. R.: Megállapodás az alkotmánymódosításról. A Magyar Köztársaság „felelősséget visel”

a határon túli magyarokért (Népszava, 2006. március 3.)

Halász Iván: A nemzetfogalom nyelvi kulturális elemei a modern demokratikus

alkotmányokban és jogszabályokban (Állam- és Jogtudomány, 2002. 3-4. szám)

Halász Iván – Majtényi Balázs: A Magyar Köztársaság Alkotmányának „nemzeti felelősségi

klauzulája” (Egy értelmezési kísérlet) (In: Ami összeköt. Státusztörvények közel s távol,

szerk.: Halász Iván, Majtényi Balázs és Szarka László, Gondolat Kiadó, Bp. 2004. 93-105.

oldal)

Helge Hornburg: A nemzet fogalma a magyar jogrendszerben, különös tekintettel a

szomszédos államokban élő magyarokra (In: A magyar jogrendszer átalakulása 1985/1990-

2005. II. kötet, 970-983. oldal)

Korreferátum:

Halász Iván: A magyar alkotmányos rendszerben használt nemzetfelfogás a XXI.

század elején (uo. 984-992. oldal)

Kormányjavaslat a nemzetfogalomról. Az államfő az alkotmánymódosítás mellett, az SzDSz

biztosan, a Fidesz bizonnyal ellene (Népszabadság, 2005. december 1.)

Körvélyesi Zsolt: Állampolgárság és felelősségi klauzula (Pázmány Law Working Papers,

Nr. 2011/30., www.plwp.jak.ppke.hu)

Körvélyesi Zsolt: Nemzet, állampolgárság és a felelősségi klauzula (In: Alkotmányozás

Magyarországon 2010-2011, I. kötet, 105-122. oldal)

Kukorelli István: A „felelősségi klauzula” [Alkotmány 6.§ (3) bekezdés] értelmezési

lehetőségei (In: Schengen. A magyar-magyar kapcsolatok az uniós vízumkényszer

árnyékában, szerk.: Tóth Judit, Kisebbségkutatási Könyvek, Lucidus Kiadó, Bp. 2004. 174-

179. oldal, illetőleg uő. Tradíció és modernizáció a magyar alkotmányjogban, Századvég

Kiadó, Bp. 2006. 27-31. oldal)

Kukorelli István: Az Alkotmány 19. §-ának magyarázata (In: Az alkotmány magyarázata,

289-309. oldal, illetőleg in: Tradíció és modernizáció a magyar alkotmányjogban, 200-209.

oldal)

Majtényi Balázs: A nemzetfogalom a magyarországi közjogban és közpolitikai vitákban (In:

Nemzetfogalmak és etnopolitikai modellek Kelet-Közép-Európában, szerk.: Szarka László,

Vizi Balázs, Majtényi Balázs és Kántor Zoltán, „Tér és terep” – Az MTA Etnikai-nemzeti

Kisebbségkutató Intézetének évkönyve, 6. Gondolat Kiadó, Bp. 2007. 153-161. oldal)

Miklósi Gábor: Zátonyra futottak. Nemzet és alkotmánymódosítás (Magyar Narancs, 2006.

január 26.)

Öllős László: A határon túli magyar kisebbségek alkotmányos jogai Magyarországon (In:

Nemzetfogalmak és etnopolitikai modellek Kelet-Közép-Európában, szerk.: Szarka László,

Vizi Balázs, Majtényi Balázs és Kántor Zoltán, „Tér és terep” – Az MTA Etnikai-nemzeti

Kisebbségkutató Intézetének évkönyve, 6. Gondolat Kiadó, Bp. 2007. 95-129. oldal)

Öllős László: A Magyar Köztársaság Alkotmánya és a határon túli magyarok (Fundamentum,

2006. 3. szám)

Öllős László: Az egyetértés konfliktusa. A Magyar Köztársaság Alkotmánya és a határon túli

magyarok (Fórum Kisebbségi Intézet, Somorja, 2008.)

Páricsi Viktor: A nemzetiségi jogok alkotmányi szabályozása (In: Alapjogok és

alkotmányozás. Az emberi jogok szabályozása az új alkotmányban, szerk.: Ádám Antal,

Alkotmányelőkészítő tanulmányok V., KJK – MTA ÁJI, Bp. 1996. 269-286. oldal)

Pogány Kristóf: A nemzet és az alkotmány (Magyar Narancs, 2005. december 15.)

Szentpéteri Nagy Richard: A köztársaság szíve (Élet és Irodalom, 2008. december 12.)

Tóth Judit: A határon kívül élő magyarokért való felelősség egyes alkotmányjogi

összefüggéseiről (In: Schengen. A magyar-magyar kapcsolatok az uniós vízumkényszer

árnyékában, szerk.: uő. Kisebbségkutatási Könyvek, Lucidus Kiadó, Bp. 2000. 123-174.

oldal)

Tóth Judit: A diaszpóra jogállása a Magyar Köztársaság jogrendjében (Magyar Kisebbség,

1999. 2-3. szám)

Tóth Judit: A diaszpóra a jogszabályok tükrében (Regio, 1999. 3-4. szám)

Tóth Judit: A vizionált nemzetpolgárság (Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny, 2002. 1.

szám)

Tóth Judit írása a „Nép, nemzet, szuverenitás” című összeállításban (Fórum) (Fundamentum,

2006. 2. szám)

Alkotmányozó hatalom

(Alkotmányozó Nemzetgyűlés)

Az egypártrendszertől a képviseleti demokráciáig. Az Új Márciusi Front javaslata az átmenet

politikájára (Magyar Nemzet, 1989. január 14.)

Arató, Andrew: Az alkotmányozó hatalom dilemmái Kelet-Európában (Társadalmi Szemle,

1992. 7. szám)

Babus Endre: Konvent-dramaturgia. Alkotmányozó nemzetgyűlés? (HVG, 2011. január 8.)

Balogh István: Alkotmányozó társadalom (kézirat, MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, Bp.

1995. sorszám: 45.)

Bihari Mihály: Tervezett és határolt többpártrendszer. Alkotmányozó Nemzetgyűlés (ELTE

ÁJK Politológiai Csoport, Bp. 1988.)

Bihari Mihály: Politikai program a többpártrendszer megteremtésére és az Alkotmányozó

Nemzetgyűlésre. „Átmenet a diktatórikus szocializmusból a demokratikus szocializmusba.”

(Világosság, 1989. 4. szám)

Bihari Mihály: Az alkotmányozó hatalomról (In: Alkotmányozás jogi kérdései, szerk.:

Takács Imre, ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 1995. 225-230. oldal)

Bihari Mihály: Alkotmányozhat-e a nép? (In: Az igazságosság dilemmái. Ünnepi kötet

Földesi Tamás 75. születésnapjára, szerk.: Cs. Kiss Lajos és Karádi Éva, ELTE ÁJK, Bp.

2004. 211-218. oldal)

Buvári Márta: Alkotmányos berendezkedésünk. A rendszerváltozáskor konszenzuskényszer

volt, hogy egyáltalán meg lehessen valósítani (Szövetség, A Polgári Körök Fóruma, 2002.

november 1.)

Fehér Ferenc – Heller Ágnes: „Csak egy nép adhat önmagának alkotmányt.” (Országgyűlési

Tudósítások, 1989. május 13.)

Gergely András: Miért van szükség Alkotmányozó Nemzetgyűlésre? (Hírlevél. A Magyar

Demokrata Fórum budapesti szervezetének kiadványa, 1989. 3. szám)

H. B. B.: Alaptörvény. Megváltozik az elfogadás menetrendje. Fleck Zoltán szerint az

alkotmányozó nemzetgyűlés valószínűleg csak „frazeológia” és politikai porhintés (Népszava,

2010. december 28.)

Holló András: Törvényhozó hatalomból alkotmányozó hatalom (Juss, 1992. 1-2. szám)

Kardos Gábor: Ki alkotmányozzon? (Jogállam, 1993. 1. szám)

Kilényi Géza: Alkotmányozó hatalom – alkotmányozás (In: Emlékkönyv Bihari Ottó

egyetemi tanár születésének 80. évfordulójára, szerk.: Petrétei József, Pécs, 2001. 247-259.

oldal)

Kiszelly Zoltán: Forradalom, új alkotmány, nemzetgyűlés (Magyar Nemzet, 2010. június 2.)

Orosz István: Elveszett alkotmány (Magyar Hírlap, 2002. augusztus 19.)

Petrétei József: Az alkotmányozó hatalomról (JURA, 2008. 1. szám)

Pokol Béla: Az alkotmányozó hatalom és szuverenitás (Magyar Nemzet, 2013. június 3.)

Rádai Eszter: „Nem így szoktak kinézni az alkotmányozó nemzetgyűlések.” – Interjú

Majtényi Lászlóval (Élet és Irodalom, 2010. június 25.)

Samu Mihály: Kire tartozik az alkotmányozás? (Magyar Hírlap, 1995. július 13.)

Samu Mihály: Új alkotmány létesítése alkotmányozó hatalom által, szakmai megalapozással

(Rábízható-e csupán a politikusokra az alkotmányozás?) (Magyar Jog, 1995. 8. szám)

Samu Mihály: Ismét az alkotmányozásról (az alkotmányozó hatalom és az alkotmányvédelem

szempontjaiból) (Kapu, 2004. május)

Samu Mihály: Az alkotmányozás és az alkotmányelmélet néhány időszerű problémája

(Magyar Közigazgatás, 2005. 5. szám)

Samu Mihály: Alkotmányozó gyűlés és népszavazás előkészítése (Kapu, 2009. 4. szám)

Sári János: Alkotmányozó hatalom és hatalommegosztás (Magyar Jog, 1991. 10. szám)

Sári János: Az alkotmányozó hatalom (Jogtudományi Közlöny, 1991. 11. szám)

Stumpf István: A betartás demokráciája. A magyar politika válsága (Figyelő, 2004. december

22. – 2005. január 5.)

Szabad György: Javaslat az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása tárgyában az MDF

ideiglenes elnöksége számára (Hitel, 1989. 5. szám)

Szilágyi Péter: Az alkotmányozás és az alkotmányozó hatalom államelméleti kérdései és

annak tanulságai (In: Alkotmányozás Magyarországon 2010-2011, II. kötet, 93-136. oldal)

Tóth Gábor Attila: Alkotmányozó hatalom és alkotmányosság (Világosság, 1995. 10. szám)

Alkotmányosság

Csizmadia Ervin: Leértékelhető-e az alkotmányosság? (Figyelő, 1992. június 4.)

Kilényi Géza: Az alkotmányosság – belülről nézve (Acta Humana, 2. szám, 1991.)

Kolláth György – Legény Krisztián: „A demokratikus átalakulás főbb alkotmányos

jellemzőiről” című rész, Complex Kiadó, Bp. 2006. 93-110. oldal)

Majtényi László: Az alkotmányosság esélye (Népszava „Marczius Tizenötödike” melléklet,

2012. március 15.)

Molnár S. Edit: Mitől alkotmányos a jogállam? Megkérdeztük Ádám Antal professzort

(Magyar Hírlap, 1990. október 23.)

Samu Mihály: A modern alkotmányosság – a humánus demokratikus közélet alapja (Polgári

Szemle, 2011. 5-6. szám)

Sári János: Az új magyar alaptörvény, egy újfajta alkotmányosság lehetősége (Magyar

Közigazgatás, új évfolyam, 2011. 1. szám)

Vörös Imre az új közjogi rendszer alkotmányosságról. Államcsínytevők (HVG, 2012. március

10. Az esszé teljes szövege: http://hvg.hu)

Alkotmányértelmezés15

A morális alkotmányértelmezés: „A morális alkotmányértelmezésnek szöveghez kötöttnek

kell lennie.” Kis János filozófus, Kukorelli István alkotmánybíró, Majtényi László

adatvédelmi biztos, Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke és Takács Péter

jogfilozófus beszélget (Fundamentum, 2001. 1. szám)

Berecz Péter: Alkotmányértelmezés, szerepfelfogások és szerepvállalások (In: A megosztó

válság: 2006 Ősz, szerk.: Dénes István Zoltán, Debreceni Egyetem ÁJK – Gondolat Kiadó,

Bp. 2007. 23-36. oldal)

Chronowski Nóra – Illésy István – Petrétei József: Az alkotmány értelmezéséről (In:

Alkotmányjogi esetek, szerk.: Zeller Judit. Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs, 2005. 35-57.

oldal)

Dworkin, Ronald: Az alkotmány morális értelmezése és a többségi elv (Fundamentum, 1997.

1. szám)

Földesi Tamás: Néhány gondolat a morális alkotmányértelmezésről (Magyar Jog, 2011. 10.

szám)

Fröhlich Johanna: Az alkotmányértelmezés lehetséges fejlődési irányai (In: Látlelet

közjogunk elmúlt évtizedéről, 61-74. oldal)

Fröhlich Johanna: Önértelmezési kérdések az új Alaptörvényben (Magyar Közigazgatás, új

évfolyam, 2011. 1. szám)

Jakab András: Az alkotmányértelmezés módszerei (Századvég, 2008. 1. szám,

http://www.szazadveg.hu/files/kiadoarchivum/47jakab.pdf)

W. F. Murphy: Az alkotmányértelmezés művészete (In: Alkotmánybíráskodás –

alkotmányértelmezés, szerk.: Paczolay Péter, Bp. 1995.)

Paksy Máté: Az alkotmányértelmezés művészete Kanadában (Iustum Aequum Salutare,

2012. 1. szám)

Szente Zoltán: Az alkotmány morális olvasatától a pragmatikus alkotmányértelmezésig

(Fundamentum, 2003. 3-4. szám)

Szilágyi Péter: Politikai valóság, közjogi dogmatika, alkotmányértelmezés (In: A statisztika

és a közigazgatás elkötelezettje. Ünnepi kötet a 60 éves Katona Tamás tiszteletére, szerk.:

Kovacsicsné Nagy Katalin, ELTE ÁJK – KSH, 2008. Bp. 473-492. oldal)

Tóth Gábor Attila: A titokzatos alkotmány. Jelentés az alkotmányértelmezés nehézségeiről

(Jogtudományi Közlöny, 2008. 9. szám)

Tóth Gábor Attila: Túl a szövegen. Értekezés a magyar alkotmányról (Osiris Kiadó, Bp.

2009.)

Az Alkotmány és a népszavazás

Népszavazás az Alkotmányról

Dezső Márta: Az alkotmány népszavazással történő elfogadása (In: Az alkotmányozás jogi

kérdései, szerk.: Takács Imre, ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 1995. 213-235. oldal)

Fricz Tamás: Alkotmány és néphatalom (Magyar Hírlap, 2010. október 25.)

Kis János: A nép és alkotmánya I-II. (Magyar Hírlap, 1999. május 10. és 11.)

Rózsa Péter György: Alkotmány és népszavazás (Népszava, 2010. szeptember 16.)

Kis János: A népszavazás a harmadik köztársaság alkotmányában (Fundamentum, 2009. 4.

szám)

Samu Mihály: Az új alkotmány alapelvei. Legyen népszavazás az eldöntendő kérdésekről

(Magyar Nemzet, 1996. július 23.)

Unger Anna: Döntsön a nép! Népszavazás és alkotmány (Magyar Narancs, 2010. június 10.)

Alkotmánymódosítás népszavazással

(tiltott tárgy)

Bihari Mihály: Alkotmányozhat-e a nép? (In: Az igazságosság dilemmái. Ünnepi kötet

Földesi Tamás 75. születésnapjára, szerk.: Cs. Kiss Lajos és Karádi Éva, ELTE ÁJK, Bp.

2004. 211-218. oldal)

Bragyova András: Módosítható-e népszavazással az alkotmány? (Népszava, 1999. május 5.)

Hallók Tamás: Az országos népszavazás egyes tiltott tárgyköreiről (Jogtudományi Közlöny,

2009. 6. szám)

Halmai Gábor: Dönthet-e a nép? (MaNcs, 1999. április 22.)

Holló András: Az alkotmányozás a népszavazás tiltott területe? (In: Ünnepi tanulmányok

Kalas Tibor professzor 60. születésnapjára, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002. 123-131. oldal)

Kis János: A népszavazás a harmadik köztársaság alkotmányában (Fundamentum, 2009. 4.

szám)

Kukorelli István: Népszavazás és alkotmányozás (In: Az alkotmányozás évtizede, 108-114.

oldal)

Népszavazás és az alkotmány (Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elemzése) (Koktél,

2004. 8. szám)

Szikinger István: A nép szava és az alkotmány (Népszava, 2001. június 25.)

Az európai integráció és az Alkotmány (alkotmánymódosítás)

A kormány igent vagy nemet vár. Az SZDSZ sem ért egyet az EU-referendum időpontjával –

Novemberben végszavazás? (Népszabadság, 2002. október 15.)

Az Országgyűlés módosította az alkotmányt (Népszava, 2002. december 18.)

Alkotmánymódosítás: elfogadva (Magyar Nemzet, 2002. december 18.)

Alkotmánymódosítás nélkül is csatlakozhatunk az Unióhoz (Kecskés László és Berke Barna

véleménye) (Magyar Hírlap, 2002. november 8.)

Alkotmányos múlt és európai jövő – interjú Sólyom Lászlóval (Ufi, 2003. március)

Arató Judit – Pálmai Erika: Benyújtás után is átalakítható az alkotmánymódosító javaslat

(Népszava, 2002. október 15.)

Arató Judit – Pálmai Erika: Már a jövő héten tárgyalják az alkotmány módosítását. Vita az

uniós csatlakozásról az Integrációs Nagybizottságban (Népszava, 2002. november 5.)

Arató Judit: Mindenki konszenzusra törekszik. Megkezdődött az általános vita az EU-

csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról (Népszava, 2002. november 14.)

Arató Judit: Megállapodott a négy párt az alkotmánymódosításról (Népszava, 2002.

november 14.)

Asztalos Zsófia: Az Európai Unió Alapjogi Chartájának és a Magyar Köztársaság

Alkotmányának alapjogi rendszere (Collega, 2002. február 1. szám)

Babus Endre: Brüsszeli csipkézők. Vita az uniós alkotmánymódosításról (HVG, 2002.

november 23.)

Balogh Zsolt – Holló András – Kukorelli István – Sári János (szerk.): Az Alkotmány

magyarázata (különösen az „Európai klauzula” című rész, KJK-Kerszöv, Bp. 2004. 127-131.

oldal)

Balogh-Békési Nóra: Alkotmányértelmezés és az Európai Unióhoz való csatlakozás (In:

Látlelet közjogunk elmúlt évtizedéről, 103-126. oldal)

Baneth András – Perger Ágnes: Az európai uniós tagjelölt országok alkotmánymódosításai

az uniós csatlakozás feltételeinek megteremtése céljából (kézirat, Országgyűlés Alkotmány-

és igazságügyi bizottsága, Bp. 2002.)

Barcs Endre: Alkotmányunk és a jóisten (Interjú Vastagh Pállal) (168 Óra, 2002. november

28.)

Bánhidai Károly: Brüsszel nem Moszkva. Interjú Áder Jánossal (Magyar Demokrata, 2002.

november 21.)

Bánhidai Károly: Józan ésszel nem dönthettünk másként. (Salamon László az

alkotmánymódosításról) (Magyar Demokrata, 2002. november 28.)

B. L. – R. N.: Uniós cikkelyt tennének az alkotmányba (Magyar Hírlap, 2001. november 24.)

Blutman László: Az alkotmányos és európai alapjogok viszonya (In: EU-csatlakozás és

alkotmányozás, szerk.: Bodnár László, Szegedi Tudományegyetem ÁJK Nemzetközi Jogi

Tanszék, Szeged, 2001. 13-66. oldal)

Blutman László – Chronowski Nóra: Az Alkotmánybíróság és a közösségi jog:

alkotmányjogi paradoxon csapdájában I-II. (Európai Jog, 2007. 2. és 3. szám)

Blutman László: A jogrendszer nemzetköziesedése. Alkotmányjogi szempontból (Normák

kapcsolódásai, konfliktusai a mai alkotmányos rendszerben) (In: A köztársasági alkotmány 20

éve, 351-362. oldal)

Blutman László: Az Alkotmánybíróság és az alkotmány feletti normák: könnyű liaison

elkötelezettség nélkül? (Közjogi Szemle, 2011.)

Bodnár László: Alkotmány, nemzetközi szerződés, EU-jog (In: Magyarország és Európa az

ezredfordulón, Studia Europea 9. Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2001. 25-33. oldal)

Bodnár László: Alkotmányfejlődés és EU-csatlakozásunk (In: EU-csatlakozás és

alkotmányozás, szerk.: Bodnár László, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi

Kara Nemzetközi Jogi Tanszék, Szeged, 2001. 5-12. oldal)

Bodnár László: Alkotmány, nemzetközi szerződés, EU-jog (avagy a közjogi harmonizáció

deficitje) (In: Magyarország és Európa az ezredfordulón, szerk.: Andrássy Gy. és Cseresnyés

Ferenc, Pécs, 2001. 25-32. oldal)

Bogár Zsolt: Menetrendi gyűlés. EU-csatlakozás és alkotmánymódosítás (Magyar Narancs,

2002. november 14.)

Bragyova András: Az Európai Unióhoz való csatlakozás alkotmányjogi kérdései (In: EU-

tanulmányok I. kötet, szerk.: Inotai András, Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Bp. 2005. 1091-

1113. oldal)

Chronowski Nóra: Integráció és alkotmányozás (Magyar Közigazgatás, 2000. 3. szám)

Chronowski Nóra: Az Európai Unió és az alkotmány (Európai Tükör, 2000. 4. szám)

Chronowski Nóra: Az integráció és az alkotmányozás kiemelt összefüggései (In: A

közigazgatás törvényessége. Szamel Lajos Tudományos Emlékülés, szerk.: Csefkó Ferenc, A

jövő közigazgatásáért Alapítvány, Pécs, 2000. 121-134. oldal)

Chronowski Nóra – Petrétei József: Előkészületben az Európai Unióhoz való csatlakozással

összefüggő alkotmánymódosítás (JURA, 2002. 2. szám)

Chronowski Nóra: EU-csatlakozás és alkotmánymódosítás: a legkisebb közös nevező (In:

Hatalommegosztás és együttműködés az Európai Unióban és Magyarországon. (MTN

Konferenciakötet, Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2003. 7-11. oldal)

Chronowski Nóra: Európai alkotmányjog. Tanulmányok az európai integráció

alkotmányossági kérdései köréből (különösen „Az EU hatása a magyar alkotmányos

rendszerre” című fejezet – Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 2002.

73-81. oldal)

Chronowski Nóra – Petrétei József: EU-csatlakozás és alkotmánymódosítás: minimális

konszenzus helyett politikai kompromisszum (Magyar Jog, 2003. 8. szám)

Chronowski Nóra: „Integrálódó” alkotmányjog. Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság

alkotmányos rendszerének kapcsolata (PhD-értekezés, kézirat, Pécsi Tudományegyetem,

Pécs, 2004.)

Chronowski Nóra: „Integrálódó” alkotmányjog (különösen „Az EU-tagság hatása a magyar

alkotmányos rendszerre” c. fejezet – Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs, 2005. 163-230. oldal)

Chronowski Nóra: Szuverenitás az Európai Unióban – utolsó bástya vagy szertefoszló

remény? (In: A köztársasági alkotmány 20 éve, 333-349. oldal)

Csont Szandra: Az alkotmánymódosítás civil kritikája (Magyar Nemzet, 2002. december 4.)

Czuczai Jenő: Kritikai meglátások a kormánynak a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló

1949. évi XX. tv.-nek az EU-csatlakozást érintően szükséges módosításáról szóló T/1114

számú törvényjavaslatáról (Európa 2000, 2002. 4. szám)

Czuczai Jenő: Az EU, az alkotmány és... (Népszabadság, 2002. szeptember 20.)

Czuczai Jenő: Alkotmánymódosítás az uniós csatlakozás jegyében (Cég és Jog, Napi jogász

összevont szaklapok, 2002. december)

Czuczai Jenő (szerk.): Jogalkotás, jogalkalmazás hazánk EU-csatlakozása küszöbén. Utószó

(KJK-KERSZÖV, Bp. 2003. 153-145. oldal)

Czuczai Jenő: Az EU új „Alkotmányi Szerződésének” hatása a magyar alkotmány-fejlődésre

(Európai Jog, 2005. 5. szám)

Csont Szandra: Az alkotmánymódosítás civil kritikája (Magyar Nemzet, 2002. december 4.)

Csuhaj Ildikó – Nyusztay Máté: A jövő héten a parlament előtt az alkotmánymódosítás. –

Alkuktól a kompromisszumig. – Rövidebb alkotmánymódosítás. Eleget tesznek Orbán Viktor

újabb feltételeinek. – Békés alkotmánymódosítás. Az ellenzék kétszer is kivonult Bárándy

Péter szavai ellen tiltakozva (Népszabadság, 2002. november 5., 29., december 10., 18.)

Csuhány Péter: Az Alaptörvény európai integrációs klauzulája (In: Alkotmányozás

Magyarországon 2010-2011, II. kötet, 11-30. oldal)

Dezső Márta – Vincze Attila: Magyar alkotmányosság az európai integrációban (HVG-

ORAC, Budapest, 2006.)

A könyvről:

Chronowski Nóra: A többszintű alkotmányosság többszintű könyve (Közjogi Szemle,

1996. 1. szám)

Egyezséghez köti az ellenzék az EU-alkotmánymódosítást. Elfogadhatók-e a védőzáradékok?

(Magyar Hírlap, 2002. november 5.)

Fahidi Gergely: Nem naptárkérdés. Alkotmánymódosítási viták (HVG, 2002. október 26.)

Felföldi Enikő: Az európai integráció magyar országgyűlést érintő alkotmányos

vonatkozásairól (In: EU-csatlakozás és alkotmányozás, szerk.: Bodnár László, Szegedi

Tudományegyetem ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék, Szeged, 2002. 67-132. oldal)

Ficsor Mihály: Megjegyzések az európai közösségi jog és a nemzeti alkotmány viszonyáról I-

II. (Magyar Jog, 1997. 8. és 9. szám)

Gombos Katalin: Reflexiók egy akadémiai székfoglalóhoz (Vörös Imre akadémiai

székfoglalója) (Jogtudományi Közlöny, 2011. 11. szám)

Hernádi Elvira: A megint elveszett alkotmány (Magyar Narancs, 2002. október 17.)

Kecskés László: Magyarország EU-csatlakozásának alkotmányossági problémái és a

szükségessé vált alkotmánymódosítás folyamata, I-II. (Európai Jog, 2003. 1 és 2. szám)

Kecskés László – Maczonkai Mihály: Alkotmányossági és eljárási problémák,

jogharmonizációs kötelezettségeink és lehetőségeink (szerk.: Kecskés László, Maczonkai

Mihály, Európai Tükör, Műhelytanulmányok 2., Integrációs Stratégiai Munkacsoport

kiadványa, 26. Bp. 1997. 5-22. oldal)

Kecskés László: Szakmai és politikai konfliktusok az EU-csatlakozásunk miatti

alkotmánymódosítás folyamában (In: Magyarország politikai évkönyve 2002-ről II. kötet,

870-887. oldal)

Kecskés László: Alkotmánymódosítás Magyarország EU-csatlakozása kapcsán (INFO-

Társadalomtudomány, 59. szám 2002. december)

Kecskés László: Indító tézisek a Magyar Köztársaság Alkotmánya EU-vonatkozású

szabályainak továbbfejlesztésére (Európai Jog, 2004. 3. szám)

Kecskés László: A Magyar Köztársaság Alkotmánya EU-vonatkozású szabályainak

továbbfejlesztése (In: Magyarország politikai évkönyve 2003-ról, 816-829. oldal)

Kondorosi Ferenc: Az euroatlanti integráció néhány közjogi vonatkozása (Acta Humana, 46-

47. szám, 2002.)

Kondorosi Ferenc: Az euroatlanti integráció hatása a közjogra (Magyar Közigazgatás, 2003.

1. szám)

Kovács György: Az európai integrációs klauzula értékelése (Pázmány Law Working Papers,

Nr. 2011/4., www.plwp.jak.ppke.hu, valamint in: Alkotmányozás Magyarországon 2010-

2011, II. kötet, 45-52. oldal)

Kukorelli István – Papp Imre: A magyar alkotmány EU-konformitása (Európai Jog, 2002. 6.

szám, ill. in: Kukorelli István: Tradíció és modernizáció a magyar alkotmányjogban,

Századvég Kiadó, Bp. 2006. 240-252. oldal)

Kulcsár Anna: Alkotmánymódosítás nélkül is csatlakozhatunk az Unióhoz (Kecskés László

és Berke Barna véleménye) (Magyar Hírlap, 2002. november 8.)

Láncos Petra Lea: Szuverenitás és szupremácia – a tagállami integrációs klauzulákban

tükrözött szuverenitás-koncepciók és alkotmányjogi jelentőségük (In: Alkotmányozás

Magyarországon 2010-2011, II. kötet, 53-82. oldal)

Legény Krisztián: Az európai uniós csatlakozási klauzula reformjához (In: A közigazgatási

reform új perspektívái, 250-271. oldal)

Mádl Ferenc: Az Európai Unió Alkotmányos Szerződése és a magyar alkotmány (In: Hetedik

Magyar Jogászgyűlés (Balatonfüred, 2004. május 20-22.), szerk.: Benisné Győrffy Ilona,

Magyar Jogászegylet, Bp. 2004. 11-19. oldal)

Megegyeztek a pártok. Az európai uniós népszavazásról hétfőn külön döntenek (Magyar

Nemzet, 2002. november 28.)

Molnár Tamás: Az európai jogfejlődés hatása a magyar alkotmányfejlődésre az emberi jogok

területén (Acta Humana, 2. szám, 2005.)

Nagy Boldizsár: Vörös Imre lapátja. (Birkózás a szuverenitás démonával) (Élet és Irodalom,

2003. január 3.)

Nagy Boldizsár: Ki a szuverén? (És hol is vannak az ő határai?) (In: És mi lesz az

alkotmánnyal? 98-125. oldal)

Németh I. Gergely: Alkotmányrevíziós tervek jövőre. Szélesebb körű módosításokat képzelne

el az MSZP (Világgazdaság, 2002. május 21.)

Németh János: Alkotmányosság és jogrend az uniós csatlakozás küszöbén (In: Európai Unió

Évkönyve 1995-2000, DHV Magyarország – Osiris Kiadó, Bp. 2000.)

Németh József: Az európai integráció és a magyar alkotmány (kézirat, MTA Állam- és

Jogtudományi Intézet, 1995.)

Németh József: Az európai integráció és a magyar alkotmány (In: Nemzetközi jog az új

Alkotmányban, szerk.: Bragyova András, KJK – MTA Állam- és Jogtudományi Intézete, Bp.

1997. 75-112. oldal)

Nyék András: Jogrendünk és a csatlakozás (Magyar Nemzet, 2002. november 16.)

Nyusztay Máté: A parlament előtt az alkotmánymódosítás. Három kérdésben különösen

nagyok a nézetkülönbségek (Népszabadság, 2002. november 14.)

Nyusztay Máté: Egyezség az alkotmánymódosításról. Józan kompromisszum (Népszabadság,

2002. november 28.)

Nyusztay Máté: Zavarkeltő alkotmánymódosítások. Vörös Imre jogászprofesszor

értékelhetetlennek tartja a megszavazott változtatásokat (Népszabadság, 2002. december 27.)

Paczolay Péter: A magyar alkotmány jövője és az uniós csatlakozás (Politikatudományi

Szemle, 2004. 1-2. szám)

Papp Gábor: Az Európai Unióhoz történő csatlakozás hatása a magyar alkotmányra (In: Est

quadam prodire tenus. Tudományos Diákköri Dolgozatok 2003, szerk.: Kelemen Miklós és

Takács Péter, ELTE ÁJK, Bp. 2004. 30-43. oldal)

Pálmai Erika: Pártos vita a referendum dátumáról. Nincs veszélyben az alkotmánymódosítás,

csak a népszavazás időpontja kérdéses (Népszava, 2002. október 18.)

Pócs Balázs: Április 12-én lesz az uniós népszavazás. Négypárti megállapodás az

alkotmánymódosításról és az ügydöntő referendum kérdéséről (Népszabadság, 2002.

december 3.)

Polányi Tamás (szerk.): Alkotmányozás és az Európai Unió (a Magyar Országgyűlés Európai

Integrációs Ügyek Bizottsága és Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságának közös nyílt napja,

2002. június 10. – Bp. 2002.)

Réti Pál: „Két megfellebbezhetetlen értelmezés állhat szemben.” (Czuczai Jenő az uniós

alkotmánymódosításról) (HVG, 2003. január 25.)

Sajó András: Az EU-csatlakozás alkotmányosságára gyakorolt hatása az új tagállamokban

(Fundamentum, 2003. 2. szám)

Sári János: A jelenlegi magyar alkotmány kritikus pontjai az államszervezet szempontjából,

az EU-konformitásra tekintettel (In: EU-tanulmányok IV., szerk.: Inotai András, Nemzeti

Fejlesztési Hivatal, Bp. 2004. 509-538. oldal)

Sári János: Rekviem a magyar alkotmányjogért (A csatlakozás után) (Magyar Jog, 2005. 7.

szám)

Hozzászólás:

Vincze Attila: Apokalipszis most? Észrevételek Sári János professzor vitaindító cikke

nyomán (Magyar Jog, 2006. 3. szám)

Simon Zoltán: Új alkotmányt érdemelne az új, uniós korszak. Nagy Boldizsár szerint az

alaptörvény most nem válaszol arra, hol képződjék a szuverén akarat (Népszava, 2003. január

21.)

Somogyvári István: Az uniós csatlakozás alkotmánymódosítást igénylő kérdései (Európai

Közigazgatási Szemle, 2001. 1. szám a Magyar Jog 2001. 10. számának melléklete)

Somogyvári István: Integrációs jogpolitikai célkitűzések (Collega, 2001. 4. szám)

Somos András: Jobb csavarok és bal lépések. Alkotmánymódosítás az uniós csatlakozás előtt

(Magyar Narancs, 2002. október 24.)

Szájer József: Az európai alkotmányozási folyamat és annak magyar vonatkozásai (In: És mi

lesz az alkotmánnyal?)

Tábori – Kis: Megkésett tárgyalások az alkotmányról (Magyar Nemzet, 2002. október 16.)

Tábori Gabriella: Április 12-én döntünk. Megállapodás az uniós csatlakozásról szóló

népszavazásról (Magyar Nemzet, 2002. december 3.)

Tóth Judit: Az európai integráció és az alkotmányozás kapcsolata (Európai Tükör, 1999.

február)

Tóth Judit: Választójog, népképviselet és állampolgárság az EU-ban és Magyarországon (In:

EU-csatlakozás és alkotmányozás, szerk.: Bodnár László, Szegedi Tudományegyetem ÁJK

Nemzetközi Jogi Tanszék, Szeged, 2001. 209-323. oldal)

Urkuti György: Alkotmánymódosítás a tagság előtt. Az EU-belépés miatt szükséges, de nem

sürgős az alaptörvény átalakítása (Világgazdaság, 2000. március 3.)

Varga Zs. András: Az Európai Unióhoz csatlakozás alkotmányos összefüggései (In: Jogi

beszélgetések 2000-2003., Kaposvár, 2004., 138-145. oldal)

Vastagh Pál: Az európai integráció alkotmányos vonatkozásai (Tájékoztató az Országgyűlés

Európai integrációs ügyek bizottsága számára, 2000. február)

Vastagh Pál: EU-csatlakozás új alkotmánnyal (Magyar Hírlap, 2001. november 29.)

Vastagh Pál: Magyar alkotmányfejlődés az európai uniós csatlakozást követően (Európai

Tükör, 2004. 4-5. szám)

Vincze Attila: Osztott szuverenitás – többszintű alkotmányosság (In: A köztársasági

alkotmány 20 éve, 363-376. oldal)

Vörös Imre: Az EU-csatlakozás alkotmányjogi, jogdogmatikai és jogpolitikai aspektusai

(Európa, 2002. 2. szám, továbbá Jogtudományi Közlöny, 2002. 9. szám, ill. Cég és Jog, 2002.

9. és 10. szám)

Vörös Imre: Az EU-csatlakozás alkotmányjogi, jogdogmatikai és jogpolitikai aspektusai (In:

Jogalkotás, jogalkalmazás hazánk EU-csatlakozásának küszöbén, szerk.: Czuczai Jenő, Bp.

2003.)

Vörös Imre: A magyar Alkotmány euro-kompatibilitása (In: Sárközy Tamás ünnepi kötet.

Sárközy Tamás 65. születésnapjára, szerk.: Pázmándi Kinga, HVG-ORAC, Bp. 2006. 317-

336. oldal, illetve www.nfu.hu)

Wallacher Lajos: Az Európai Unióhoz való csatlakozás alkotmányos kérdései (In: Európai

integrációs válogatott tanulmányok, szerk.: Verebélyi Imre, Magyar Közigazgatási Intézet,

Bp. 2002. július)

Az Alkotmány, az Alaptörvény nemzetközi összehasonlításban

Arató András: Kelet-Európa: az alkotmányozás harmadik modellje (In: És mi lesz az

alkotmánnyal? 25-30. oldal)

Arató András: Az alkotmányozó hatalom dilemmái Kelet-Európában (Társadalmi Szemle,

1992. 7. szám)

Cservák Csaba: A magyar alaptörvény nemzetközi összevetésben. Hollandiában a bíróságok

nem bírálhatják el a jogszabályok alkotmányosságát (Magyar Nemzet, 2013. június 3.)

Halmai Gábor: Az új alkotmányos rendszer és Európa (Élet és Irodalom, 2011. április 15.)

Koen Lemmens: Néhány megjegyzés Magyarország új Alaptörvényéről nemzetközi

összehasonlításban (In: Az új alaptörvényről – elfogadás előtt, szerk.: Borbély Anett, Téglási

András és Virányi András, Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi

bizottsága, Bp. 2011. 11-18. oldal)

Stumpf István: Az Alaptörvény és az amerikai alkotmányosság (Új Magyar Közigazgatás,

2013. 1. szám)

Ifj. Trócsányi László: Alkotmányozás és rendszerváltás Közép- és Kelet Európában

(Jogtudományi Közlöny, 1995. 8. szám)

Alkotmányos válság (?) Az alkotmányos berendezkedés feszültségei

A Magyar Köztársaság Kormányának nyilatkozata: nincs „alkotmányos válság” (Pesti Hírlap,

Magyar Nemzet, 1991. szeptember 6.)

Alkotmány és válság – műhelyvita-jegyzet (Balogh Zsolt, Salamon László, Schanda Balázs és

Varga Zs. András) (Iustum Aequum Salutare (Jogtudományi folyóirat), 2007. 1. szám)

Alkotmányos válság vagy válságos alkotmány. Interjú Kukorelli Istvánnal (Magyar Nemzet,

1992. szeptember 24.)

Debreczeni József: Alkotmányos válság felé? (Magyar Hírlap, 1991. szeptember 3.)

Hozzászólás:

Kis Endre – Krasznai Zoltán: A magyar demokrácia utolsó esélye (1991. szeptember

5.)

Szigethy István: Mi veszélyezteti a demokráciát? (1991. szeptember 16.)

Áder János: Alkotmányos zavarodottság (1991. szeptember 17.)

Debreczeni József: Áder ex machina (1991. szeptember 18.)

Fricz Tamás: Talán mégsem következmények nélküli ország?! A kialakult helyzetben új

választásokra, új alkotmányra és új köztársaságra lenne szükség (Magyar Nemzet, 2006.

szeptember 23.)

Gadó Gábor: Mindenkit megreguláz. A gazdasági alkotmányosság válsága Magyarországon

(Élet és Irodalom, 2013. augusztus 30.)

Halmai Gábor: Válságálság? Vita az alkotmányosságról (HVG, 1991. szeptember 21.)

Halmai Gábor: Konszolidált-e a húszéves magyar alkotmányos demokrácia? (Élet és

Irodalom, 2009. december 18.)

Jobbágyi Gábor: Az erkölcsi krízis alkotmányos válsággá dagadt. Elvitathatatlan, hogy az

állampolgár békés, törvényes tüntetéseken gyakorolhassa gyülekezési és véleménynyilvánítási

jogát (Magyar Nemzet, 2006. október 4.)

Kardos Gábor: Az alkotmányos rend válsága. Az államreform mint a szocializmus építésének

folytatása (Magyar Nemzet, 2007. március 19.)

Pokol Béla: Demokrácia, jogállam, konstitucionalizmus. A magyar alkotmányos

berendezkedés feszültségei (In: Magyarország évtizedkönyve 1988-1998. I. kötet, 409-417.

oldal)

Politikai vagy alkotmányos válság? Kerekasztal-beszélgetés 2007. október 18. (Schmidt

Mária, Granasztói György, Schiffer András, Babarczy Eszter, Lánczi András) (In: Korrajz

2008-2009. Válság vagy esély? Vesztesek leszünk vagy győztesek? Szerk.: Fricz Tamás és

Lánczi András, XXI. Század Intézet, Bp. 2009. 37-70. oldal)

Sajó András: Jövendő alkotmányos válságok elé (Világosság, 1993. 7. szám)

Szabó Miklós: Alkotmányos válság küszöbén (Magyar Nemzet, 1992. május 29.)

Zlinszky János: Az alkotmányosság alkonya (Magyar Szemle, 2007. 7-8. szám)

Zlinszky János: Alkotmányos válság és kiút (Iustum Aequum Salutare, 2010. 4. szám)

Egyéb témák

Balogh Zsolt: Az alkotmány fogalmi kultúrája és az alkotmánybíráskodás (Fundamentum,

1999. 2. szám)

Besenyei Lajos: Az alkotmány és a polgári jog (In: Alkotmány és jogtudomány, 9-18. oldal)

Bódig Mátyás: Politikai filozófiai jelentésrétegek az alkotmányban (Állam- és jogtudomány,

2002. 1-2. szám)

Csink Lóránt: Van-e válasz minden kérdésünkre? Gondolatok az alkotmány zártságáról (In:

De iuris peritorium meritis 6. Studia in honorem Lajos Lőrinc. Szerk.: Rixer Ádám, Károli

Gáspár Református Egyetem, ÁJK, Bp. 2010. 31-40. oldal)

Gárdos-Orosz Fruzsina: Az alkotmány a magánjogi jogviszonyokban (Rendészeti Szemle,

2010. 4. szám)

Györgyei János: Miért GMO-mentes az alkotmány? (Népszabadság, 2011. május 28-29.)

Kukorelli István: Az alkotmánymódosítások alkotmánya – egységes szerkezetben (In: A

köztársasági alkotmány 20 éve, szerk.: Kocsis Miklós és Zeller Judit. PAMA Könyvek, Pécsi

Alkotmányjogi Műhely Alapítvány, Pécs, 2009. 59-66. oldal)

Küpper, Herbert: Az Alkotmány 74. §-ának jogi jelentősége és tartalma (Jogtudományi

Közlöny, 2007. 3. szám)

Küpper, Herbert: A szocialista maradványok szerepe a magyar alkotmányban

(Fundamentum, 2007. 4. szám)

Laky Zoltán: Elvesszük-e a GM magot? Génmódosítás kontra Alaptörvény (Interjú Dudits

Dénes akadémikussal) (Heti Válasz, 2013. május 2.)

Lenkovics Barnabás: PTK és Alkotmány, ember- és társadalomkép (Alkotmánybírósági

Szemle, 2011. 2. szám)

Majtényi László: Intézmények uralma, jogállami forradalom, információs jogok (In: A

köztársasági alkotmány 20 éve, 181-202. oldal)

Sükösd Ferenc: A társadalom, a polgárok közösségeinek megjelenítése az új magyar

Alkotmányban (In: Helyi és szakmai önkormányzatok, tulajdonformák, állami pénzügyek.

Alkotmányjogi Füzetek 7-8. szám, ÉGSZI, Bp. 1989. 38-42. oldal)

Takács Albert: Gondolatok a normatív alkotmányról (Társadalmi Szemle, 1991. 8-9. szám)

Tóth Gábor Attila: Túl a szövegen. Értelmezés a magyar alkotmányról (Osiris Kiadó, Bp.

2009.)

A könyvről:

Fleck Zoltán: Alkotmányon is túl (Élet és Irodalom, 2009. október 2.)

Sólyom Péter: Világos beszéd (uo.)

Somody Bernadette: Megérthető alkotmány (Fundamentum, 2009. 3. szám)

Koltay András: A néma alkotmány – Tóth Gábor Attila könyvéről (Közjogi Szemle,

2009. 4. szám)

Tóth Gábor Attila: Az alkotmány változó társadalmi gyakorlata (In: Mi fenyegeti a

köztársaságot? szerk.: Majtényi László és Szabó Máté Dániel, Eötvös Károly Intézet, Bp.

2009. 31-37. oldal)

Trócsányi László (főszerk.): A mi alkotmányunk. Vélemények és elemzések Magyarország

Alkotmányáról (Complex Kiadó, Bp. 2006.)

Vékás Lajos: Alkotmány és polgári jog, különös tekintettel az Alkotmánybíróság gyakorlatára

(In: Liber Amicorum. Ünnepi előadások és tanulmányok Harmathy Attila tiszteletére. ELTE

ÁJK Polgári Jogi Tanszék, Bp. 2007. 299-316. oldal)

Alkotmánykommentárok

Balogh Zsolt – Holló András: Az értelmezett Alkotmány (Magyar Hivatalos Közlönykiadó,

Bp. 1995., 2000., 2005.)

Balogh Zsolt – Holló András – Kukorelli István – Sári János: Az Alkotmány magyarázata

(KJK-Kerszöv, Bp. 2003.)

Lóránt, Csink – Balázs, Schanda – András Zs. Varga (eds.): The Basic law of Hungary. A

First Commentary (Clarus Press Ltd. Dublin-National Institute of Public Administration, Bp.

2012.)

A könyvről:

Máthé Gábor: Az Alaptörvény kommentárja (Jogtörténeti Szemle, 2011. 4. szám)

Máthé Gábor: Gondolatok a nemzeti és az uniós jogról (Magyar Közigazgatás, 2012. 1.

szám)

Koi Gyula – Torma András: The Basic Law of Hungary. A First Commentary –

Magyarország Alaptörvénye. Első kommentár című kötet recenziója (uo.)

Csizner Ildikó (szerk.): Az Alkotmány magyarázata (KJK-Kerszöv, Bp. 2002.)

Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja I-II. (Századvég Kiadó, Bp. 2009.)

A könyvről:

Babus Endre: Negyvenöt tanítvány? A köztársasági alkotmány első részletes

kommentárja egy új jogásznemzedék színre lépését látszik jelezni (HVG, 2010. január

30.)

Chronowski Nóra: „A kommentár módszertana paradigmaváltás”. Beszélgetés Jakab

Andrással (Közjogi Szemle, 2010. 1. szám)

Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea: Kommentár. Az Alkotmány kommentárjához

(Fundamentum, 2010. 1. szám)

Sólyom Péter: A dogmatika hálójában. Előszó a kommentár kommentárjához

(Fundamentum, 2010. 1. szám)

Kocsis Miklós – Zeller Judit: A kommentár kommentárja 2. (Fundamentum 2010. 2.

szám)

Drinóczi Tímea – Zeller Judit: A kommentár kommentárja 3. (Fundamentum, 2010. 3.

szám)

Jakab András: Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei (HVG-ORAC,

Bp. 2011.)

A könyvről:

Techet Péter: Az alkotmány jelentése (Kommentár, 2011. 5. szám)

Petrik Ferenc (szerk.): Alkotmány a gyakorlatban. Kommentár a gyakorlat számára. (HVG-

ORAC, Bp. 2004.)

Sólyom László: A pártok és érdekszervezetek az Alkotmányban (Rejtjel Kiadó, Bp. 2004.)

Alkotmányjog (helye a jogrendszerben) – a közjog és az alkotmányjog

Ádám Antal: Magyar államjog („A magyar államjog fogalma, tárgya és rendszere” című rész

– Tankönyvkiadó, Bp. 1982. 5-9. oldal)

Ádám Antal – Bihari Ottó: A közjog – alkotmányjog – államjog (In: Fejezetek a pécsi

egyetem történetéből, szerk.: Csizmadia Andor, Pécs, 1986. 134-154. oldal)

Beér János: Az államjog tárgya és rendszere (Jogtudományi Közlöny, 1958. 11-12. szám)

Beér János – Kovács István – Szamel Lajos: Magyar államjog (Tankönyvkiadó, Bp. 1972.)

Bokorné Szegő Hanna: A nemzetközi jog és az alkotmányjog közötti kapcsolat általános

problematikája (MTA OMIKK, Bp. 1987.)

Csekey István: Nagy Ernő és a magyar közjogírás új irányai (Magyar Jogászegyleti

Értekezések, Új folyam, XVII. köt. 89. füzet, Bp. 1926.)

Harmathy Attila: Alkotmányjog – Polgári jog (In: Viva Vox Iuris Civilis. Tanulmányok

Sólyom László tiszteletére 70. születésnapja alkalmából, szerk.: Csehi Zoltán, Schanda Balázs

és Sonnevend Pál, Szent István Társulat, Bp. 2012. 420-429. oldal)

Jakab András: Az alkotmányjog tudománya és oktatása Magyarországon (1990-ig)

(Jogtörténeti Szemle, 2008. 2. szám)

Kiss László: Közjog és alkotmányjog (In: Válogatott fejezetek a rendszeres alkotmányjog

köréből, szerk.: uő. Pécs, 1996.)

Kovács István: Magyar államjog, I-II. kötet (József Attila Tudományegyetem ÁJK, Bp.

1977.)

Kovács István: A magyar közjogtól a szocialista magyar alkotmányjogig (Magyar Jog, 1985.

3-4. szám)

Kovács István: Államjog vagy alkotmányjog (In: Állam – térkapcsolatok – demokrácia,

szerk.: Csefkó Ferenc, MTA RKK, JPT, Pécs, 1987.)

Kovács István: Államjog (In: Állam- és jogtudományi enciklopédia, főszerk.: Szabó Imre,

Akadémiai Kiadó, Bp. 1980.)

Kovács István: Az alkotmányjog elméleti alapjai (MTA Államtudományi Programirodája,

Bp. 1990.)

Kovács István: Magyar alkotmányjog, I. kötet (József Attila Tudományegyetem, Szeged,

1990.)

Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I. („Az alkotmányjog fogalma, helye a

jogrendszerben” című rész, 33-34. oldal)

Molnár Kálmán: Államelméletek lecsapódásai a tételes alkotmányjogban. Fejezetek a közjog

és a közigazgatási jog köréből (In: Németh Károly emlékkönyv, Bp. 1932. 30-33. oldal)

Moór Gyula: A jogrendszer tagozódásának problémái (Bp. 1937.)

Nagy Ernő: A közjog tudományos műveléséről (Jogtudományi Közlöny, 1902.)

Petrétei József: Magyar alkotmányjog I. („Az alkotmányjog” című fejezet, 13-36. oldal)

Samu Mihály: Az államtudomány szakágazatai, alkotmányjog és államigazgatási eljárásjog

(Állam és Igazgatás, 1967. 12. szám)

Sári János: Az alkotmányjog meghatározásához (Magyar Közigazgatás, 1996. 8. szám)

Schmidt Péter: Az alkotmányjog oktatásának szerepe és jelentősége (In: Az állam- és

jogtudomány fejlődése, ELTE ÁJK, Bp. 1975. 113-135. oldal)

Sulyok Márton: Alkotmányozás Magyarországon: Példák, lehetőségek, visszhangok,

tanulságok. Fókuszban: az összehasonlító alkotmányjog szerepe az alkotmányfejlesztésben

(De Iurisprudentia et Iure Publico, 2011. 3. szám – www.dieip.hu)

Szászy-Schwartz Gusztáv: Jog és közjog (Jogállam, 1905. 21. 26-28. oldal)

Szigeti Péter: A Magyar Köztársaság jogrendszerének állapota 1989-2006 („Az alkotmányjog

– az alkotmány mint a jogrend érvényességi alapja és az alkotmányosság” című rész –

Akadémiai Kiadó, Bp. 2008. 234-239. oldal)

Thewrewk-Pallaghy Attila: A közjogi tudomány újabb problémái (Társadalomtudomány,

1930. 5-6. szám)

Trócsányi László: A közjog és az alkotmányjog (In: Bevezetés az alkotmányjogba, szerk.:

Trócsányi László és Schanda Balázs. SZTE-ÁJTK, PPKE-JÁK, Bp. 2010. 17-28. oldal)

Wlassics Gyula: Magyar közjog. Alkotmányjog (Magyar Jogi Szemle, 1926. február, II.

szám)

Összehasonlító alkotmányjog

Chronowski Nóra: Integrálódó alkotmányjog (Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs, 2005.)

Fürész Klára: Összehasonlító alkotmányjog és a bírói függetlenség (In: Emlékkönyv Bihari

Ottó egyetemi tanár születésének 80. évfordulójára. Pécsi TE ÁJK – MTA RKK Dunántúli

Tudományos Intézet, Pécs, 2011.)

Kilényi Géza: Összehasonlító alkotmányjog. Egyetemi jegyzet (PPKE JÁK Alkotmányjogi

Tanszék, Bp. 2002.)

Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmusé és alkotmánytörténet (Osiris

Kiadó, Bp. 2003.)

Petrétei József: Jog-összehasonlítás és összehasonlító alkotmányjog (JURA, 2004. 2. szám)

Sartori, Giovanni: Összehasonlító alkotmánymérnökség: a kormányzati rendszerek

struktúrái, ösztönzői, teljesítményei (Akadémiai Kiadó, Bp. 2003.)

Sulyok Márton: Alkotmányozás Magyarországon: Példák, lehetőségek, visszhangok,

tanulságok. Fókuszban: az összehasonlító alkotmányjog szerepe az alkotmányfejlesztésben

(De Iurisprudentia et Iure Publico, 2011. 3. szám, www.dieip.hu)

Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet, 1945-2005 (Osiris Kiadó,

Bp. 2006.)

Takács Imre – Pokol Béla: Összehasonlító alkotmányjog (ELTE, Bp. 1993.)

Tóth Judit – Legény Krisztián (szerk.): Összehasonlító alkotmányjog (Complex Kiadó, Bp.

2006.)

Trócsányi László: Az összehasonlító alkotmányjog aktualitása (Kilényi Géza ünnepi kötet,

515-523. oldal)

Az alkotmányjog oktatása

Jakab András: Az alkotmányjog tudománya és oktatása Magyarországon (1990-ig)

(Jogtörténeti Szemle, 2008. 2. szám)

Kukorelli István: Néhány gondolat a magyar államjogi oktatásról (In: Fiatal Oktatók Műhely-

tanulmányai, VII. kötet, ELTE, Bp. 1984. 248-259. oldal)

Kukorelli István: A magyar közjog oktatása a jogi karon (In: A jogászképzés múltja, jelene és

jövője, ELTE ÁJK, Bp. 2003. 23-29. oldal)

Schmidt Péter: Az alkotmányjog oktatásának szerepe és jelentősége a jogi felsőoktatásban

(In: Az állam- és jogtudományok fejlődése, szerk.: Molnár József, ELTE, Bp. 1975.)

Alkotmányjogi (közjogi) tankönyvek, kézikönyvek

1848-ig

Beöthy Zsigmond: Magyar Közjog (Emerich Gusztáv, Pesten, 1846. Reprint kiadás: Magyar

Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp. é.n.)

Miskolczy Károly: Magyarország közjoga (Egerben, 1846.)

Szabó Béla: Honunk státusjogi állása (Pozsony, 1848. Reprint kiadás: Magyar Közlöny Lap-

és Könyvkiadó, Bp. é.n.)

A könyvről:

Concha Győző: Szabó Béla elfeledett közjogászunk (Klny. Budapesti Szemle, 1918.

493. szám)

1848-1918

Balogh Arthur: A magyar államjog alaptanai (Franklin Társulat, Budapest, 1901.)

Bedő Lajos: A magyar alkotmány kátéja, Magyarország törvényei alapján a nép számára

(Heckenast Gusztáv, Pest, 1867.)

Boncz Ferencz: Magyar államjog (Athenaeum, Budapest, 1877.)

Csiky Kálmán: A magyar alkotmánytan és jogi ismeretek kézikönyve (Bp. 1879.)

Csillag Gyula: A régi magyar alkotmány és az 1848-i és 1867-i közjogi alkotásai (Pest,

1871.)

Eöttevényi Nagy Olivér: A magyar közjog tankönyve (Kassa, 1911.)

Ferdinandy Gejza: A magyar alkotmányjog tankönyve (Franklin Társulat, Bp. 1911.)

Ferdinandy Gejza: Magyarország közjoga (Alkotmányjog) (Politzer Zsigmond és fia

kiadása, Budapest, 1902.)

Ferenczy Árpád: A politika rendszere (alkotmány- és közigazgatástan) (Bp. 1905.)

Fogarasi János: A magyarhoni országos alkotmány fő ágazatai régibb és újabb időkben

(Kilián, Pest, 1861.)

Hegedüs Lajos: A magyar közjog alapvonalai (Heckenast, Pest, 1872.)

Horváth János: A Magyar Királyság közjoga (Dobrowsky és Franke, Budapest, 1894.)

Kiss István: Magyar közjog (magyar államjog) (Negyedik kiadás, Eggenberger-féle

Könyvkereskedés kiadása, Budapest, 1888.)

Kmetty Károly: A magyar közjog kézikönyve (Bp. 1900.)

Kmetty Károly: A magyar közjog tankönyve (Bp. 1911.)

Nagy Ernő: Magyarország közjoga (Államjog) (Az Eggenberger-féle könyvkereskedés

kiadása, Bp. 1887., 1891., 1897., 1901., ill. 1907.)

Récsi Emil: Magyarország közjoga, amint 1848-ig, s 1848-ban fennállott (Bp. 1861.)

Suhayda János – Emrich Gusztáv: Magyarország közjoga. Tekintettel annak történeti

kifejlődésére és az 1848-i törvényekre (Akadémiai nyomdász, Pest, 1861.)

ifj. Vutkovics Sándor: Magyar alkotmányjog (Pozsony, 1904.)

1920-1944

Bölöny József: Magyar közjog, I-II. kötet (Budapest, 1942.)

Faluhelyi Ferenc: Magyarország közjoga (Pécs, 1926., 1927.)

A könyvről:

Egyed István: Faluhelyi és Molnár Kálmán közjogai (Jogtudományi Közlöny, 1927. III.

szám)

Kmetty Károly: Magyar közjog (6. kiadás, Bp. 1926.)

Molnár Kálmán: Magyar közjog (Danubia kiadás, Pécs, 1929.)

A könyvről:

Zsedényi Béla: Molnár Kálmán magyar közjoga (Miskolc, 1931.)

Tomcsányi Móricz: Magyarország közjoga (negyedik, kiegészített kiadás, Királyi Magyar

Egyetemi Nyomda, Bp. 1942.)

A könyvről:

Barabási Kun József: A magyar közjog új tankönyve (Budapesti Szemle, 1926.)

Wlassics Gyula: Tomcsányi Móricz: Magyar közjog, alkotmányjog (Magyar Jogi

Szemle, 1926. február)

Molnár Kálmán: Tomcsányi Móricz magyar közjoga (Jogtudományi Közlöny, 1926.

VII. szám)

Tomcsányi Móricz: Válasz Molnár Kálmánnak (Jogtudományi Közlöny, 1926. IX:

szám)

430/1926. BM eln. számú közrendelete (Belügyi Közlöny, 1926. február 24.)

1945-1949

Szabó József: A Magyar Népköztársaság alkotmányjogának vázlata (kézirat, Szeged, 1949.)

1949-1989

Ádám Antal: Magyar államjog (Tankönyvkiadó Bp. 1973. 2. átdolgozott, kiegészített kiadás,

1982.)

Beér János – Kovács István – Szamel Lajos: Magyar államjog. Egyetemi tankönyv

(Tankönyvkiadó, Bp. 1964., 1966., 1969., 1972.)

Beér János (szerk.): Magyar alkotmányjog. Egyetemi tankönyv (Tankönyvkiadó, Bp. 1951.)

Bihari Ottó: Államjog. Az államigazgatási jog alapjai (Jogi ismeretek I.) Egyetemi tankönyv

(Tankönyvkiadó, Bp. 1960., 1962.)

Bihari Ottó: Államjog (Alkotmányjog) (Tankönyvkiadó, Bp. 1964., 1984.)

Halász József – Sári János: Állami intézmények a politikai rendszerben (Kossuth Kiadó, Bp.

1987.)

Kovács István: Magyar alkotmányjog (Egyetemi jegyzet) (Szeged, 1950.)

Kovács István: Magyar államjog I-II. kötet (JATE, Szeged, 1977-1978.)

Kukorelli István – Schmidt Péter: Az alkotmányosság alapjai (Kossuth Kiadó, Bp., 1989.)

Schmidt Péter (szerk.): Magyar alkotmányjog (Főiskolai jegyzet I-II. Bp. 1973.)

Schmidt Péter (szerk.): Magyar alkotmányjog (Egyetemi jegyzet, BM Tanulmányi és

Propaganda Csoportfőnökség, Bp. 1976.)

Szabó József: A Magyar Népköztársaság alkotmányjogának vázlata (kézirat, Szeged, 1949.)

1990-től

Ádám Antal: Bevezetés a közjogtanba (Kari jegyzet, JPTE ÁJK, Pécs, 1999.)

Chronowski Nóra: Alkotmányjog és közigazgatási jog I. Emberi jogok, statusjogok,

jogforrási rendszer (Jogi szakvizsga segédkönyvek. Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs, 2011.)

Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok (Osiris Kiadó, Bp. 2003.)

Kiss László – Petrétei József: Válogatott fejezetek a rendszeres alkotmányjog köréből I-II.

(Pécsi JPTE ÁJK, Pécs, 1993.)

Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan (Századvég Kiadó, Bp. 1992.)

Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I. Alapfogalmak, alkotmányos intézmények (1. és 2.

átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó, Bp. 2004., 2007.)

Petrétei József: Magyar alkotmányjog I. (Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs, 2000.)

Petrétei József: Magyar alkotmányjog II. Államszervezet (Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs,

2002.)

Petrétei József (szerk.): Magyar alkotmányjog III. Alapvető jogok (Dialóg Campus Kiadó,

Bp. – Pécs, 2006.)

Rácz Attila: Alkotmányjogi alapok (BKÁE Jegyzet, Bp. 2002.)

Rózsás Eszter: Alkotmányjog és közigazgatási jog II. Államszervezet, helyi önkormányzatok,

közigazgatási hatósági eljárás (Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs, 2011.)

Sári János – Somody Bernadette (szerk.): Alapjogok. Alkotmánytan II. (4. átdolgozott

kiadás, Osiris Kiadó, Bp. 2008.)

Schmidt Péter (szerk.): Alkotmánytan I-II. (Egyetemi tankönyv, Bp. 1992.)

Tóth Károly: Címszavak alkotmányjogi lexikonhoz (Magánkiadás, Szeged, 2010.)

Trócsányi László – Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba (SZTE-ÁJTK,

PPKE-JÁK, Bp. 2010.)

Alkotmányozás Közép- és Kelet-Európában (1989-től)

A Románia alkotmányáról 1991-ben tartott népszavazás eredménye (Magyar Kisebbség,

1996. 1-2. szám)

A Szerb Köztársaság Alkotmánya (2006) (Föld-rész, 2008. 1. szám)

Az 1991-es (román) Alkotmány vitája (Magyar Kisebbség, 2002. 2. szám)

Arató András: Az alkotmányalkotó hatalom dilemmái Kelet-Európában (Társadalmi Szemle,

1992. 7. szám)

Arató András: Kelet-Európa: az alkotmányozás harmadik modellje (In: És mi lesz az

alkotmánnyal? 25-30. oldal)

Arató András: Alkotmány és folytonosság a kelet-európai rendszerváltás során (In: Civil

társadalom, forradalom és alkotmány. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 1999. 178-216. oldal)

Bartole, Sergio: Riforme constituzionali nell’ Europa Centro-Orientale (Il Mulino, Bologna,

1993.)

Bánki Dezső: Alkotmányozási tendenciák Kelet-Közép-Európában 1989 és 1993 között

(Jogállam, 1994. 3-4. szám)

Bogdán Tibor: A diadal tény, ám értéke kétes. Alkotmányellenes alkotmány Romániában?

(Magyarország, 1992. január 3.)

Brezinski, Mark: The Struggle for Constitutionalism in Poland (Macmillan, London, 1998.)

Cutler, L. – Schwartz H.: Constitutional Reform in Czechoslovakia: E Duobus Unum?

(University of Chicago Law Review, 1991.)

Csecsen: A horvát és a szlovák alkotmány bevezetőjének összehasonlítása (Hunnia, 97. szám,

1997. december 25.)

Csulák László – Visegrádi Ágnes: A Moldovai Köztársaság Alkotmányának főbb aspektusai

(Nemzetközi Közlöny. Közép-Kelet-Európai Közigazgatási Folyóirat, 2010. 1. szám)

Dudulescu, Victor: Az Alkotmány felülvizsgálatának néhány elméleti és gyakorlati

szempontja (Magyar Kisebbség, 2002. 2. szám)

Elster, Jon: Constitutionalism in Eastern Europe: An Introduction (University of Chicago Law

Review, 1991.)

Elster, Jon: Constitution-Making in Eastern Europe: Rebuilding the Boat in the Open Sea

(Public Administration vol. 71. 1993.)

Fábián Gyula – Veress Emőd: Alkotmánymódosítás Romániában és az európai integráció

(Európai Jog, 2003. 6. szám)

Garlicki, Leszek Lech: The Presidensy in the New Polish Constitution (East European

Constitutional Review, vol. 6. No. 2-3, 1997)

Halász Iván: A hatályos szlovák alkotmány eddig megvalósult, illetve tervezett módosításai

(Jogtudományi Közlöny, 2000. 9. szám)

Halász Iván: The Transformation of the Constitutional System in the Central and Eastern

European Contries (15-16 October 1999, Prague) (Acta Juridica Hungarica, 2000. 3-4. szám)

Halász Iván: A nemzetfogalom nyelvi-kulturális elemei a modern kelet- és közép-európai

demokratikus alkotmányokban (In: Ami összeköt? Státustörvény közel és távol, szerk.: Halász

Iván, Majtényi Balázs – Szamba László, Gondolat Kiadó, Bp. 2004. 27-41. oldal)

Halász Iván: Alkotmányozás a szomszédoknál (Beszámoló egy konferenciáról) (Pro

Publico Bono, 2011. 1. szám)

Halmai Gábor: Lengyel alaptörvény (HVG, 1997. január 4.)

Heka László: Horvátország alkotmányos és választási rendszere (Jogtudományi Közlöny, 1995.

12. szám)

Hofer László: A nagy kompromisszum. Új ukrán alkotmány (HVG, 1996. július 6.)

Howard A. E. D. (szerk.): Constitution Making in Eastern Europe (Washington DC. The

Woodrow Wilson Center Press 1993.)

Holmes T. Stephen: Vissza a rajzasztalhoz. Néhány érv a kelet-európai alkotmányozás

elhalasztása mellett (Jogállam, 1993. 2. szám)

Így írtatok ti alkotmányt. Szilvássy József: A nagy cseh-szlovák írásjelháború. – Szőcs

Levente: „Kétfejű” maradt Románia. – Nyilas Gergely: Bebetonozták az orosz elnököt. –

Miklós Gábor: Istent is beírták a lengyelek (Népszabadság, 2011. március 8.)

Irházi János: Házi szőttes. Kétharmados alkotmányozás Romániában (HVG, 2013. június

29.)

Jorgovan, Antonie: A politikai rendszer változása és az Alkotmány fejlődése Romániában

(In: Alkotmány és jogtudomány, 209-220. oldal)

Carlos Flores Juberias: Az alkotmányozás folyamata Kelet-Közép-Európában (In: Korrajz

2006 – a XX. Század Intézet évkönyve, Bp. 2006. 130-136. oldal)

Keleti verziók (a volt szocialista országok alkotmányváltásai) (HVG, 2012. január 7.)

Klima, Karel: Az alkotmányfejlődés és gyakorlati tapasztalatai a Cseh Köztársaságban (In:

Alkotmány és jogtudomány, 231-244. oldal)

Klima, Karel: Die Verfassungspraxis der neuen Demokratien (In: Közjogi intézmények a

XXI. században, szerk.: Ádám Antal, Pécsi Tudományegyetem ÁJK, Pécs, 2004. 217-226.

oldal)

Köztársaságok alkotmányai (http://www.polhist.hu/regi/koztars/index.php?fkod=9 –

Politikatörténeti Intézet)

Kukorelli István: Románia alkotmányáról (Magyar Kisebbség, 1995. 2. szám)

Látható alkotmányok (HVG, 1999. augusztus 21.)

M. Lengyel László: Orosz alkotmányszülési fájdalmak (Népszabadság, 1993. május 24.)

Lijphart, Arend: Demokratizálás és alkotmányos alternatívák Csehországban,

Magyarországon és Lengyelországban (In: Vakrepülés. Születő demokráciák Kelet-Közép-

Európában, szerk.: Szoboszlai György, Magyar Politikatudományi Társaság, Bp. 1992.)

Lijphart, Arend: Democratization and Constitutional Choices in Czecho-Slovakia, Hungary

and Poland 1989-1991 (In: Flying Blind: Emerging Democracies in East-Central Europe.

Yearbook. Hungarian Political Science Association, ed. Szoboszlai, György, Bp. 1992. 99-113.

oldal, illetőleg Journal of Theoretical Politics, 1992. 1. szám)

Lőke András: Rövid úton. Szlovák alkotmányozás (HVG, 1992. szeptember 12.)

Mathernova, Katarina: Czecho? Slovakia: Constitutional Disappointments (Constitution

Making in Eastern Europe. ed.: A. E. Dick Howard, The Woodrow Wilson Center Press,

Washington, 1993.)

Nagy Gábor: A lengyel út (népszavazás az alkotmányról) (HVG, 1997. május 24.)

Nem kirekesztők Európa alkotmányai. A magyar a legbüszkébb nép: négyszer utalnak e szóra

az alaptörvény preambulumában (Népszava, 2012. január 5.)

Paczolay Péter: Hagyományos elemek Közép- és Kelet-Európa új demokráciáinak

alkotmányában (In: Alkotmány és jogtudomány, 97-109. oldal)

Paczolay Péter: Traditional elements in the constitutions of Central and East European

democracies (In: The Rule Law after Communism, szerk.: Martin Kryger – Adam Czarnota,

Aldershot-Brookfield USA, Ashgate-Darmonth, 1999. 109-130. oldal)

Pecze Ferenc: A rendszerváltozás horvát alkotmánya (1990) és az ius publicum croatico-

hungaricum utóélete (Előadás a Budapesti Ügyvédi Kamarában, 1995. május 3.)

Poór Csaba: Hatalmi szó: Alkotmánymódosítás Moszkvában (HVG, 2008. november 22.)

Preuss, Ulrich: Constitutional Powermaking of the New Polity: Deliberations on the

Relations between Constituent Power and the Constitution (Cardozo Law Review, 1993.

január)

Románia 1991. évi Alkotmánya (Magyar Kisebbség, 1995. 2. szám)

Románia Alkotmánya. A bevezetőt írta Varga Attila és Veress Emőd (Önkormányzati

Menedzsmentért Alapítvány, Kolozsvár, 2003.)

Rapaczynski, Andrzej: Constitutional Politics in Poland: A Report on the Constitutional

Committee of the Polish Parliament (In: Constitution Making in Eastern Europe. ed.: A. E.

Dick Howard, The Woodrow Wilson Center Press, Washington, 1993.)

Sadurski, Wojciech: „Decommunisation”, „Lustration”, and Constitutional Continuity:

Dilemmas of Transitional Justice in Central Europe (EVI Working Paper Law, No 15. 2003.)

Sajó, András: Accession’s Impact on Constitutionalism in the New Member States (In: Law

and Governance in and Englarged Europe, ed: G. Berman K. Pistor, Oxford, 2004. 415-435.

oldal)

Sajó, András: Learning Co-operative Constitutionalism the Hard Way the Hungarian

Constitutional Court Shyng Away from EU Supremacy (Zeitschrift für Stadts – und

Europawissenschafter, 2004. 3. szám, 351-371. oldal)

Sajó, András: Szamozascsita Konsztitucionnovo Gosrudarstva (Konstitutsionnoie Pravo,

2004. 2. szám)

Sári János: Közép-európai alkotmányok 1994: a tagadás tagadása (Jogtudományi Közlöny, 1994.

7-8. szám)

Swain, Geoffrey – Swain Nigel: Eastern Europe since 1945 (St. Martin’s Press, Inc. New

York, 1998.)

Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet, 1945-2005 (különösen: „A

kommunista rendszerek bukása és a demokratikus átmenetek Közép- és Kelet-Európában”

című fejezet, Osiris Kiadó, Bp. 2006. 435-515. oldal)

Szente Zoltán: A közép- és kelet-európai országok alkotmányfejlődésének fő jellemzői 1945-

1989 (Jogtörténeti Szemle, 2006. 1. szám)

Szokolay Katalin: Kétszáz év lengyel alkotmányai (Klió, 2006. 3. szám)

Takács Imre: Gondolatok Románia alkotmányáról (Magyar Kisebbség, 1995. 1. szám)

Tóth Károly: Új alkotmányok előkészítése és elfogadása Kelet-Európa államaiban (In: Kelet-

Európa új alkotmányai, 7-59. oldal)

Tóth Károly (szerk.): Kelet-Európa új alkotmányai (József Attila Tudományegyetem ÁJK

Alkotmányjogi Tanszék, Szeged, 1997.)

Tóth Károly: A parlament, az államfő és a kormány sajátosságai Közép- és Kelet-Európa új

alkotmányaiban (In: Alkotmány és jogtudomány, 147-156. oldal)

Tóth Károly: Ukrajna új alkotmányának előkészítése és elfogadása (In: Emlékkönyv Ádám

Antal egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára, szerk.: Petrétei József, Dialóg Campus

Kiadó, Bp. – Pécs, 2000. 271-282. oldal)

Tóth Mihály: Az 1996. évi ukrán alkotmány megszületése (Pro Publico Bono, 2011. 1. szám)

Tóth Róbert: Hogyan módosíthatók Kelet-Európa új alkotmányai? (Parlamenti Levelek,

4-5. szám, 1998. február)

Trócsányi László – Badó Attila: Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban (KJK-KERSZÖV,

Bp. 2005.)

ifj. Trócsányi László: Alkotmányozás és rendszerváltás Közép- és Kelet-Európában

(Jogtudományi Közlöny, 1995. 8. szám)

Varga Attila: A román Alkotmány módosításának időszerűsége (elvi szempontok, javaslatok,

észrevételek) (Magyar Kisebbség, 2002. 2. szám)

Veress Emőd: Az 1991-es román Alkotmány reformja (Magyar Kisebbség, 2002. 2. szám)

Veress Emőd: Alkotmányreform Romániában – közjog és politika (Korunk, 2002. 6. szám)

Veress Emőd: Alkotmánymódosítás után (Magyar Kisebbség, 2003. 4. szám)

Veress Emőd: Az alkotmánymódosítás céljai és eredményei Romániában (JURA, 2004. 1.

szám)

Veress Emőd: Alkotmánymódosítás és az államszervezet viszonyrendszerei (Társadalom- és

Humántudományok – RODOSZ Tanulmányok, 2004., Kriterion Kiadó, Kolozsvár, 2005.)

Veress Emőd: State organization and interauthority relations in the revised Romanian

Constitution (In: Közjogi intézmények a XXI. században, szerk.: Ádám Antal, Pécsi

Tudományegyetem ÁJK, Pécs, 355-370. oldal)

Verfassungsgerichtsbarkeit in Mittel- und Osteuropa (Baden-Baden, 2007.)

Veress Emőd: Alkotmányreform Romániában: a Stanomir-bizottság jelentéséről (Közjogi

Szemle, 2011. 1. szám)

Vida László: Besokalltok. Az ukrán alkotmányreform kudarca (HVG, 2004. április 17.)

Wojtyczek, Krysztof: A politikai rendszerváltás és alkotmányozás Lengyelországban (In:

Alkotmány és jogtudomány, 257-276. oldal)

Lábjegyzetek:

1. A történeti alkotmányról lásd még „Az Alaptörvény és a történeti alkotmány”.

2. „Az utókor, már a 14. századtól kezdődően, megkülönböztetett jelentőséget tulajdonított az

Aranybullában biztosított kiváltságoknak, s a 19-20. századi magyar közgondolkodás is gyakran

tekintett a törvényre egyfajta középkori „alkotmány”-ként. Valójában azonban az Aranybulla egy

pillanatnyi politikai helyzet megoldása érdekében tett engedmény volt, amelynek egyetlen célja a

belpolitikai viharok lecsendesítésében jelölhető meg. Ezt a hivatását be is töltötte, méghozzá

eredményesen… Az Aranybullának ezen túlmenő jelentőséget az adott, hogy a későbbi

társadalomfejlődés eredményeként utóbb a királyi szervienseket elismerték a nemesi jogok

birtokosainak, s így a törvénybe foglalt jogaik a középkor végére a nemesség alapjogaivá váltak.”

(Zsoldos Attila: Nagyuralkodók és kiskirályok. Magyarország története 4. kötet, Kossuth Kiadó, Bp.

2009. 51. oldal).

3. Werbőczy István Tripartitumával kapcsolatos cikeket lásd „A törvényalkotás története Magyarországon

(Szent Istvántól 1848-ig)”.

4. A magyarság az 1790-es „reformmozgalmakig” magát az „alkotmány” szót sem ismerte a mai

értelemben, korábban a jogban és a közgondolkodásban csak az „ország törvényei” léteztek.