Szerkesztette

KEPES GYORGY

monarchia

GONDOLA!

KEPES GYORGY (szerk.)

Az abszolutmonarchia

Gondolat Kiado • Budapest, 2011

A kotet az ELTE Magyar Allam- es Jogtorteneti Tanszekenmukodo MTA-ELTE Jogtorteneti Kutatocsoportjanak kutatasiprogramja kereteben jelenik meg

Minden jog fenntartva. Barmilyen masolas, sokszorositas,illetve adatfeldolgozo rendszerben valo tarolasa kiado elozetes, irasbeli hozzajarulasahoz van kotve.

© Szerzok, 2011

ivtvw.gondolatkiado. hugondolatklado. blog. hufacebook. com/gondolatkiadotwitter.com/gondolatklado

A kiadasert felel Bacskai IstvanSzoveggondozo Gal MihalyMiiszaki szerkeszto Pinter LaszloTordelo Lipot EvaNyomta es kototte Rolling-Site Nyomda

ISBN 978 963 693 385 2ISSN 1586-8265

TARTALOM

Bevezeto gondolatok 7

SASHALMI ENDREAz abszolutizmus: az abszollit monarchia elmelete

KISTELEKI KAROLYAz abszollit monarchia teoretikus gyokerei 68

STIPTA ISTVANAz abszolutizmus fogalma, valtozataies alkotman}rt6rteneti jellemzoi

HAHNER PETERNevek es tenyek: az abszollit monarchia mint jelenseg 128

KEPES GYORGYA dan pelda: abszolutizmus az elmelettol a gyakorlatig 136

MEZEY BARNAAz abszolutizmus eselyei a 18. szazad eleji Magyarorszagon 169

Fiiggelek 199

Stipta IstvanAZ ABSZOLUTIZMUSFOGALMA, VALTOZATAIES ALKOTMANYTORTENETIJELLEMZOI*

A kozigazgatasi jogvedelem 19. szazadi kialakulasat vizsgalva osszefuggesigazolhato az europai abszolutizmus formal es az allampolgarok erdekeitvedo kozigazgatasi biraskodas kesobb intezmenyesiilt valtozatai kozott.Azon allamokban, ahol a hatalomkoncentracio teljes, az allam primatu-sa feltetlen volt, a kozigazgatasi judikatura toredekes, intezmenyi szem-pontbol is erotlenebb formaban epiilt ki.

Ezzel szemben az allampolgarokkal megengedobb felvilagosult (vagyreform-) abszolutista orszagokban szelesebb hataskoru jogvedelmi foru-mok alakultak ki. Ezert tekinthetd hasznosnak a kozigazgatasi biraskodaskutatoja szamara is az abszolutizmus intezmenyeinek es alkotmanytorte-neti jellegzetessegeinek vizsgalata. Az alabbi attekintes a nemet nyelvtJtudomanyos irodalom nyoman foglalja ossze az abszolutista kormanyzatirendszer fogalmi es - a realfolyamatokhoz kotodo - alkotmanytortenetijellemzoit.

A tanulmany az MTA Jogtorteneti Kutatocsoportjanak tamogatasaval kesziilt.

106

I.Fogalomalkotasi kiserletek

Az ,,abszolutizmus" kifejezes eredetileg nem korszakjelzo kategoria, ha-nem olyan tudomany-teremtette fogalom volt, amely egy sajatos ural-mi forma altalanos ismerveit foglalta ossze. Az eppen bontakozo tudo-manyos allamtan alapkategoriajakent eldszor Georg Jellinek1 irta koriiljellemzo jegyeit. A fogalomalkotas ket szempontbol eredeti: egyreszt azallam es a jog egymast feltetelezd viszonyara utal, masreszt kiilonbsegettesz a kozpontositott hatalomgyakorlas ket valtozata kozott.

Jellinek sajatos jegyeket latott abban a hatalomegysegben, amelyetegy uralkodo testesitett meg, es megkiilonboztette azt a despotizmust,amelyben az allam - mint szervezet - minden fontos hatalmi jogosultsa-got a maga reszere tartott fenn. Az elsd esetben az allamot a teljhatalmiiuralkodo vegrehajto eszkozekent, a masodik valtozatban minden kozjogihatalom foglalatakent, a totalitarizmusig terjedo korlatlan hatalomtel-jesseg kifejezodesekent ertelmezte. Az allamjogi abszolutizmus modernfogalmanak megalkotoja szerint a szemelyes hatalomegyseg eszmeje Ul-pianus romai jogasz hires tetelere, a Princeps legibus solutus est (,,a csa-szar fel van oldozva a torvenyek alol") gondolatara vezethetd vissza.2

A romai uralkodo teljhatalmanak celszeruseget hirdeto kesd csaszar-kori felfogast a rendi korszak valsagos evtizedeiben Jean Bodin ujitottafel. Allaspontja szerint a legitim uralkodo egyediil Istennek felelos, akitdlmeltosagat kegybol, de kotelessegkent kapta. Tole szarmazik az a szuve-renitasfelfogas, amely szerint kivanatos, hogy az allamhatalom egysegesleg)'en, torvenyes g)'akorlojat evilagi tenyezok altal megkerdqjelezhetet-len, teljes szemeljd hatalom illesse meg.3

Thomas Hobbes is indokoltnak tartotta a monarchikus abszolutiz-must, 6 azonban mar termeszetjogi alapon ervelt. A termeszetjogot azalattA'alok vedelme erdekeben sziikseges eszkoznek tartotta, masreszrolazonban - bibliai argumentumokra is hivatkozva - a hatalmat koncentra-

1 JELLINEK (1900)Az abszolutizmus lenyegere vonatkozo nezeteirol bovebben lasd: JELLINEK (1911);

JELLINEK (1994) 123-124.; vo. HOF (1983) 138-142.2 WYDUCKEL (1979); BABUDIO (1981)3 BODIN (1987) 73-S1, 117-119; PACZOLAY (1997) 27.; STIPTA (1997) 30-33.

107

16 rezsimben a patriarchalis kozossegszervezo elv megvalosulasat latta.4

Elements of Law cimu muveben egyertelmuve teszi, hogy az egyenekes a tarsadalom vedelme erdekeben egyarant sziikseg van az osztatlanlegfobb hatalomra. Vele szemben John Locke azt a felfogast kepviselte,hogy az uralkodo koteles hatalmat alattvaloival megosztani, es - bizonyi-tott visszaeles eseten - tronjarol lemondani.5

Az abszolutizmuson tagabb ertelemben ma is olyan hatalmat ertiink,amelyet melle- vagy folerendelt autonom hatalom, illetve mas intezme-nyes tarsadalmi tenyezo nem korlatoz. Az ujkori europai allamtortenettapasztalatait kovetve a meghatarozashoz nehany kiegeszitest kell ten-niink. Mindenekelott latnunk kell, hogy az abszolutizmus olyan sajatoskormanyzati rendszer, amelynek tortenetileg tobb valtozata alakult M.

A monarchikus abszolutizmus megkiilonbozteto sajatossaga, hogy el-lentetben all minden organikusan szervezett vagy alkotmanyosan letre-hozott egyiittes kormanyzassal, a huberi rendszerrel, a rendi dualizmus-sal es az lijkor alkotmanyos vagy parlamenti monarchiajaval. Idetartozikminden olyan uralkodasi forma, amely eredetet kozvetleniil az isteni ha-talomra vezeti vissza (teokrdcia). Megjegyzest erdemel, hogy a legujabbnemet irodalom az abszolutizmust gyakran a monarchikus hatalomgya-korlasra korlatozza, annak ellenere, hogy lenyegi elemei mas oligarchi-kus vagy centralizalo hajlamu testuleti uralomnal is fellelhetoek.6

Az abszolutizmus tipologiaja es kialakulasanak allamelmeleti elozme-nyei osszefiiggesbe hozhatoak a korabeli szekularizacios folyamatokkal.Az allamhatalom centralizacioja feltetelezte a fizetett es foallasu hivatal-noki reteg kialakulasat, amellyel a rendek viszonylag koran erdekkonf-liktusba keriiltek. A rendek es a kozponti hatalom kiizdelme sajatos ka-raktert kapott azzal, hogy a privilegizalt tarsadalmi csoportok es a vallasiellenzek kepviseloi politikai szovetseget kotottek egymassal. Erre adottpolitikai valaszkent jott letre afelekezeti abszolutizmus, amely nemet fol-don 1555-tol, az augsburgi vallasbeketol 1648-ig, a vesztfaliai bekeig tar-tott, es amelyet a vilagi hatalom lelkiismereti szferaba valo durva beavat-

4HoBBES (1999); RAcz (1987) 508.5 LOCKE (1986) II. fejezet ,,A termeszeti allapotrol" 41-50.; VII. fejezet ,,A politikai

vag)' polgari tarsadalomrol" 92-106.; VIII. fejezet ,,A politikai tarsadalmak eredete-rol" 106-126.

6 ARETIN( 1984) 626-630.

108

kozasa jellemzett. A szemelyi uralom legismertebb valtozata, a klasszikusabszolutizmus Richelieu elomunkalatai utan, XIV. Lajos uralkodasa alattvette kezdetet.7

A tekintelyes nemet (uj) Staatslexikon szamon tartja Molnar Erik ab-szolutizmusertelmezeset is.8 Eszerint az abszolutizmus az uralkodoi aka-rat ervenyesitese az allam egesz teriileten a kiralytol fiiggo biirokracia,az allando hadsereg 6s a kiraly altal kivetett adok segitsegevel. A fogalomtartalmi elemeit ki kell egesziteniink azzal, hogy e kormanyzati rendszer-ben a kiralyi szervek az erdekeik szerint atalakitott - legtobb esetbenmodernizalt - itelkezesi tevekenyseget is hataskoriikbe vontak.

A definicioban a rendek es egyeb kozbiilso hatalomgyakorlo tenye-zok (korporaciok, onkormanyzatok) nincsenek megemlitve. Ezek pediggyakran keriiltek szembe a kozponti hatalommal, es altalaban sem voltakerdekeltek az allami kozpontositasban. Tiltakozo politikai mozgalmuk,vagy - mint Magyarorszagon a 18. szazadban - passzivitasuk korlatot isjelentett, esetenkent tenyleges ellensiilyt kepezett az uralkodoi onkeny-nyel szemben. A legtobb nemet jogtortenesz ezen - kozponti hatalmatkorlatozo - tenyezoknek tulajdonitja, hogy a nyugat- es kozep-europaiabszolut monarchiak cselekvesi kore limitalt volt mas, pi. az orosz vagyoszman despotizmushoz kepest.9

II.

Az abszolutizmus torteneti valtozatai

Eg)'es alkotmanytorteneti szerzok a 15-16. szazadban megerosodott euro-pai allamokat ,,korai abszolutista" allamoknak nevezik. Gerhard Oestreich,a neves alkotmanytortenesz is ebbol a szempontbdl tagolta a nemetor-szagi allamfejlddes ujkori idoszakat.10 Allaspontja szerint a birodalomkeso kozepkori korszaka utan a 16. szazadi (tautologikus szohasznalatu)

7MOMMSEN (1926); DUCHHARDT (1987)8 STAATSLEXIKON (1997) 40.; Molnar Erik allaspontjfit lasd: MOLNAR (1962a) 288-

291, 299-301.9HARTUNG (1931) 46-52.; HINTZE (1962) 360-389.

IOOESTHEICH (1969) 45.; OESTREICH (1980) 10-15.; SCHULZE (1987) 265-302.

109

Finanzstaat kovetkezett. Az allamfejlodes harmadik idorendi egysegea harminceves haboru utan kezdodott, amikor letrejottek a gazdasagotszabalyozo es korszerubb igazgatasi rendszert letrehozo tagallamok. Ezta periodust nevezi korai abszolutizmusuak. Ennek megfelelo idoszakFranciaorszagban XIII. Lajos uralkodasa, Angliaban a Tudor periodus.

Europai keretek kozott a klasszikus abszolutizmus kifejezest elso izbenII. Fiilop spanyolorszagi uralmara (1556-1598) hasznalja. A nemet tor-teneti muvek nagy reszevel egyezoen a nyugat-europai allamok 1648-tol1789-ig tarto idoszakat nevezi klasszikus abszolutizmusnak, amelyet K6-zep- es Kelet-Europaban, tovabba a Mediterraneumban 1740 utan afelvildgosult abszolutizmus kovetett. A 19. szazadi Nemetorszaggal kap-csolatban a szerzo dllami abszolutizmust emlit. Allaspontja szerint ez azuralmi forma jellemezte a delnemet allamokat az 1818/20-as alkotma-nyokig, Poroszorszagot az 1848-i reformokig. Az egyseges birodalmonbeliili Magyarorszag belso allamjogi viszonyaira 1860-ig Oestreich mu-veiben is a neoabszolutizmus kifejezes allandosult.11

A reformacio es az ellenreformacio az abszoliit fejedelmi hatalom ki-epitesenek nagy lendiiletet adott, egyben sajatos karaktert kolcsonzott.Az abszolutista uralkodok erdeme volt, hogy a vallashabonik keserii ta-pasztalatai alapjan vallasi bekere torekedtek, es elismertettek a kisebb-segek vallasgyakorlashoz valo jogat (Franciaorszagban IV. Henrik, Ri-chelieu es Mazarin alatt; a Habsburg-birodalomban II. Jozsef idejen).A vallasi intolerancia kesobbi erosodese es a vallasiildozes az erintett tar-sadalmi csoportok jelentos serelmevel jart. Ez tortent Spanyolorszagbana 15. szazadban, Franciaorszagban XIV. Lajos alatt, Angliaban a Stuartokidoszakaban es a 17. szazadi Habsburg-tartomanyokban.

A nemet csaszar kiserlete az abszoliit hatalom birodalmi szintu ki-epitesere 1635 utan vegkepp eredmenytelen lett. Nemetorszagban eztkovetoen a klasszikus abszolutizmus csak az egyes tartomanyi fejedelem-segek szintjen jelent meg. Ellentetben a legtobb kontinentalis allammal,a rendi jellegu angol parlament csak a jogi forradalmak (1642/49, 1688)reven tudta visszaverni az uralkodok abszolutisztikus torekveseit.

Mas allamokban nem is alakult ki klasszikus abszolutizmus: a svajcikantonok, a holland kereskedo-koztarsasag, a velencei arisztokratikus

11 BERBER (1978) 372-374.; WILLOWEIT (1975) 43.; WEIS (1979) 35-40. Vo: K.LENGYEL (2008) 247.

110

koztarsasag, a lengyel nemesi koztarsasag belsd hagyomanyaik szerintfejlddtek. Koztiliik kiilonosen az utobbi harom allam szenvedett sokata hatalom gyengtilesetdl, amely a tarsadalmi szerkezet megmerevedese,kasztosodas es a reformokat kikenyszerito allami kepesseg hianya miattkovetkezett be. Ezen allamok peldai igazolhatjak az abszolutizmus sziik-segesseget, amely - minden karos kovetkezmenye mellett - a tarsadalmiinnovacio osztonzqje, az allami onvedelem megteremtoje es a kozpontiakarat hatekony vegrehajtdja is volt. Molnar Erik az ujkori eurdpai abszo-lutizmusokat a fejlddes kikovacsoldinak, a rendi partikularizmus megto-rd'inek, nagyobb es fejlettebb teriileti egysegek letrehozoinak tartotta.12

Az europai abszolutizmus megerdsodesenek donto mozzanata, hogyaz uralkodok a 16. szazadtol mar nem csupan a hagyomanyos nemesseg-re, hanem a jogaszilag kepzett polgari tisztviselokre es a kereskedo pol-garsagra tamaszkodhattak. Franciaorszagban es Poroszorszagban 1740tajan azonban a polgarsag ismet hatterbe szorult. Az abszolutista ural-kodo ebben a helyzetben dontdbfroi szerepet jatszhatott a nemesseg esa polgarsag kozott. Noha a nemesseg valtozatlanul megtartotta, es az al-lammal vedetni kivanta tarsadalmi elojogait, gazdasagilag es politikailagviszonylagos fuggetlensegre tett szert a koronatol.

Az abszolutizmus legtobbszor kedvezd volt a kiilsd biztonsag szem-pontjabdl: kiiktatta a polgarhaboriit, az anarchikus allapotokat, es az ese-tek tobbsegeben valdsagos belso beket teremtett. A 18. szazadban ugyanismet ,,kabinethaboruk" alakultak ki, de ezek tobbsege nem erintettealapvetden a lakossag eletviszonyait. Az abszolutizmus - allandd hadse-regen tuli - legfontosabb intezmenye az uj, kepzett, barmikor mozgdsft-hatd hivatalnokreteg volt, amelyet a kiraly nevezett ki, fizetett, es csupanaz uralkoddnak volt alarendelve. (Franciaorszagban az intendansok leg-jelentdsebb csoportja a commissaires, Brandenburg-Poroszorszagbankomisszarok.)

A klasszikus abszolutizmus a kozigazgatas, a hadsereg, az igazsagszol-galtatas es az egyhazkormanyzat atalakitasa mellett fontos reformokathozott a gazdasag teriileten; elsd izben kiserelte meg egy koherens gaz-dasagi es kereskedehni politika kialakftasat. Franciaorszagban es Auszt-riaban az abszolutizmus uralkodd gazdasagi doktrinaja a merkantilizmus

12 MOLNAR (1959) 11-39.; MOLNAR (1960) 571-587., MOLNAR (1962b) 1236-1243.;vo.: LIEBS-LUIGI (1980) 40.; HAHNER (2006) 53.

111

volt. Mas nemet allamokban a kameralizmus kereteben zajlottak gaz-dasagi reformok, amelybol kialakult az igazgatas es kormanyzas tana, arendeszet (Polizeiwissenschaft).13

III.

Az abszolutista allamok kozjogi jellemzoi

Az abszolutista allam legmarkansabb sajatossaga, hogy megteremtettea hatalomegyseget, hatterbe szoritotta a rendi tenyezoket. Ez a torek-ves Franciaorszag eseten XIV. Lajos idoszakaban teljes es tortenelmilegpeldaadonak tekintheto.14 A Tudor-abszolutizmus ebben a tekintetben iskivetel, hiszen tovabb mukodott a parlament, nem epiilt ki egyseges koz-ponti igazgatas, az allam nem szedett tobb adot, mint amennyire feltet-leniil sziiksege volt.15 A klasszikus abszolutizmus idejen a torvenyhozo,vegrehajto es biroi hatalom az uralkodo kezebe keriil.

Az allami hatalom azonban egyetlen europai orszagban sem fajultdespotizmussa. Az uralkodo felelos volt Isten elott, sot sajat orszagabanKrisztus felelos foldi hel^artojanak tekintette magat. Az allamfo kotelesvolt az allam alaptorvenyeit tiszteletben tartani. Ezen ,,mersekelt egyed-uralom" franciaorszagi intezmenyi ismertetqjegyei a tartomanyi rendigyulesek, a parlament es az alaptorvenyek (Lois fondamentales) voltak.Nemetorszagban a korlatlan hatalommal szemben a tartomanyi fejedel-mek, a birodalmi alkotmany, a ket birodalmi birosag es a feltetlen tisz-teletet kovetelo tartomanyi alkotmanyok kepeztek hatekony ellensulyt.Minden nyugat-europai monarcha hatalmat korlatoztak a testiiletek(provinciak, rendek, cehek) privilegiumai es az uralkodo vallas pacifikalo

13ViERHAUS (1975) 147-150.14 Az lijabb tortenelrai irodalom ketsegbe vonja a francia abszolutizmus minta-

teremto jelleget es Daniat tarja az elso klasszikus abszolutista allamnak. V6.: KEPES(2009) 43-69; SASHALMI (2006) 141.

13 MORTON 185.; MAUROIS 290-291.16 SCHMIDT (1961) 370-381.; vo.; MEZEY-SZENTE (2003) 522-523.

112

Az uralkodoi legitimitas alapja, a hatalomkeletkeztetesi felfogds ismegvaltozott. A korszakra jellemzo patriarchalis elv szerint a dinasztiaes az orszag iigyei, valamint tulajdona nem kiiloniilt el egymastol. Igaz,az orszag elvi tulajdonlasaert csereben az uralkodo gondoskodni volt ko-teles alattvaloirol. A korabeli felfogas - jogi ertelemben - nem tett kii-lonbseget monarchia es allam, alkotmany, valamint a dinasztia hazi alap-torvenyei, politikai vegrendelete kozott.

A hatalomgyakorlds modja teren is alapveto valtozas tortent. A mo-narchikus hatalom hatterbe szoritotta a teriileti onallosagot, es mindenorszagban egyseges igazgatasi rendszer bevezetesere torekedett. Az ud-var az allami elet allandosult kozpontjava valt. Az allami mechanizmusmukodese racionalisabb, az igazgatas orszagos attekintesre torekvo esszervezetileg is egysegesebb lett. Kiilonosen az adobevetelt biztositopenziigyi es az abszolutizmus fizikai bazisat jelento katonai igazgatas kor-szerusodott. Kialakuloban volt egy kozpontbol iranyithato, rendi allas-tol fiiggetlen, erdekeiben alapvetden a kozponthoz kotodo, szakkepzettvegrehajtoi apparatus.

Az abszolutizmus idejen valtozott az dllam es az alattvalok viszonyais. A rendi felfogastol elteroen a rendszer feladatanak tekintette az alatt-valok eleterol, testi epsegerol es -reszben - tulajdonarol valo gondosko-dast. Ez a jellegzetesseg kiilom'ti el az abszolut monarchiakat a modernkori totalitarius allamoktol.

A teriileti partikularizmus elleni hare jegyeben csaknem minden erin-tett orszagban sor keriilt az igazsdgszolgdltatds egysegesitesere es koz-pontositasara. A korabban is kozponti elbiralas ala eso kiral)i iigyek (cosroyaux - a felsegsertes, a hutlenseg, a tiltott maganharc, a penzhamisi-tas) mellett megkezdo'dott a koztorvenyes buncselekmenyek allami iildo-zese. Az allam kiterjesztette biintetohatalmi igenyet, es a gyakorlatban iservenyesitette jogszolgaltato hatalmat a tarsadalom es maganszemelyekerdekeit erinto kozossegellenes cselekedetek megtorlasara. Ebben azidoben alakult ki az inkvizitorius (nyomozoelvi) eljaras, amely a bun-cselekmenyeket mar hivatalbol iildozte es ekozben a biintetoeljarasbanis hatekonyan ervenyesitette az allami erdekeket.17

ITDEIMLL\G (1989) 32-45.; HOLZHAUER (1970) 12.; CONRAD (1971) 8-9.

113

IV.A felvilagosult abszolutizmus fogalma

A felvilagosult abszolutizmus kifejezes filozofiai gyokera korszakjelzotortenelmi kategoria. Mar Voltaire, Holbach es Helvetius muveiben ta-lalunk utalasokat a felvilagosult kormanyzat sziiksegessegere. Diderotfejtette ki reszletesen, hogy az eros uralkodo kello hatalom birtokabanvegrehajthatja a tarsadalom szamara szukseges reformokat, legyozhetia muveletlenseget, biztosithatja nepe joletet es boldogsagat. Allaspontjaszerint azonban az allamot megszemelyesito kiraly koteles alavetni ma-gat a torvenyeknek, es miniszterei sem elhetnek vissza a hatalommal. Azeszmenyitett rendszer elso kritikusa Rousseau volt; 6 a ket ellentmondofogalom - a felvilagosodas es az egyeduralom - osszekapcsolasat tudo-manytalannak tartotta, hiszen az abszolutizmus a rendi szerkezet meg-ovasara torekszik, a felvilagosodas pedig annak megsemmisiteset celoz-za. Ez a fenntartas megjelenik a kesobbi tudomanyos irodalomban is.18

A filozofusok altal elkepzelt eros monarchia eszmejet afiziokratdkemeltek a formulazott allamelmelet rangjara. A francia szohasznalatszerinti ,,felvilagosult despotizmus" alatt olyan kormanyzati rendszertertettek, amelyben termeszetjogi keretek kozott teljhatalmu uralkodokormanyoz. A fiziokratizmus az abszoliit monarchiak egy reszenek gaz-dasagpolitikai alapelveve valt. A francia forradalom utan a felvilagosultabszolutizmus terminus technicus a napi politika sikjarol az elvontabbpolitikai kategoriak koze keriilt. A forradalmi gondolkodas leszamoltminden - korabbi ertelemben vett - abszolutizmussal, kesobb a ko-zep-europai monarchiak reakcios politikai gyakorlata vegkepp diszkre-ditalta e fogalmat.

A felvilagosodas es az abszolutizmus - csaknem feledesbe meriilt -viszonyara a tudomanyos irodalomban Wilhelm Roscher 1847-es muvetert vissza. A szerzo az ujkori abszolutizmus harom torteneti fejlodesiszintjet, a konfesszionalis, az udvari es az aufgeklarter Absolutismustemlfti, amelyek koziil a harmadikat tartja a legfejlettebb valtozatnak. Ekormanyzati rendszer elkiilonito ismerve az uralkodoi hatalom megno-vekedese es ennek a felvilagosult eszmekkel valo alcazasara iranyulo to-

ISFETSCHER (1968) 1-5.; MENSCHING (1979) 12-34.; CSIZMADIA (1975) 365-366.

114

rekves. Roscher ugy velte, hogy az uralkodd, ha az allam elsd szolgajanakhirdette magat, hatalmat konnyebben ervenyesithette a tarsadalommalszemben.19

A Tortenettudomanyok Nemzetkozi Kongresszusanak 1928-i osloiiilesen Michel Lheritier referatumardl lefolyt vitaban keriilt szdba (a fi-lozdfusok es fiziokratak altal korvonalazott) felvilagosult allameszmenygyakorlati ervenyesiilesenek kerdese. Itt alakult ki egysegesnek mond-hatd allaspont arrol, hogy a felvilagosult abszolutizmus specialis europaijelenseg, amely az 1760-as evektdl a francia forradalomig terjedd idd-szakot fogta at.20

Az allamtudomany nezdpontjabdl Fritz Hartung 1955-ben megjelenttanulmanya kepezi a fogalomtortenet kovetkezd szakaszat.21 A szerzd afogalom lenyegenek a rendi szerkezettd'l tortend eltavolodast tartja. O ira-nyitotta a fogalmi gondolkodast a kozjog fele, mikozben tisztazta, hogy afelvilagosult abszolutizmus eseteben egy sajatos kormanyformarol van szd.Fritz Hartung elemezte maig ervenyes mddon az allami szervek es a koz-igazgatas korabeli szerepet az abszolutista hatalmi mechanizmusban.

Az eddigi legteljesebb tudomanyos osszefoglalast az 1974-ben megje-lent, Karl Otmar Freiherr von Aretin szerkesztette kotet jelenti.22 A mutanulmanyai ugyan az eldzdnel kisebb hangsulyt fektetnek a felvilagosultabszolutizmus allamtorteneti vonatkozasaira, de az egyes erintett orsza-gok bemutatasaval lehetdseget kfnalnak a komparatfv alkotmanytortene-ti megkozelitesre. A tanulmanykotet abban az ertelemben is fordulatothozott, amennyiben a felvilagosodast nem szukfti a filozdfiara, a kifeje-zesen az egesz korszellemet erti. Ezzel hosszabb iddre elddlni latszott aza vita, hogy a felvilagosult abszolutizmusnak onalld jelentese van, realistorteneti folyamatot jelol, es a kapcsolddd valosagot pontosabban rogziti,mint a reformabszolutizmus kifejezes.23

19ROSCHEH (1908) 17.; WlNKEL (1977) 93.; RlETER (2002) 131-168.20 DOMANOVSZKY (1928); BARTA (1983); KOSARY (1983) 272-275.21 HARTUNG (1955) 16. A szerzo tovabbi, vonatkozo muve: HARTUNC (1974) 54-76.22 ARETIN (1974)23BnvrscH (1996) 101-109.

115

V.A felvilagosult abszolutizmusalkotmanyjogi ismervei

Europa foldrajzi peremvideken a XVIII. szazad elso harmadatol a franciaforradalomig eltelt idoszak a felvilagosult abszolutizmus jegyeben telt el.Mfg foldresziink centralis regioiban a polgari atalakulas gazdasagatalaki-to, tarsadalmat, allamszervezetet megujito szerves folyamatai zajlottak, aperiferian eg)7 uj tipusu kormanyforma alakult Id. A fejlodesben elmaradtkozep- es kelet-europai, a mediterran es skandinav terseg orszagaibanaz allam vallalta magara a korszerusftes feladatat. A politikai, hatalmi esjogi eszkozokkel megkiserelt, eroszakot sem nelkiilozo modernizaciostorekves egyik legfontosabb eszkoze a kozigazgatas volt. Tersegiinkbena korszeru adminisztracio, a celszeruen mukodo biirokratikus igazgatasirendszer kialakitasanak igenye es elso kiserlete a felvilagosult abszolutiz-mus iddszakara esett.24

A korabeli allam szervezeti karakterere nagy hatast gyakoroltak a fel-vilagosult abszolutizmus altalanos kovetelmenyei. Az allami vegrehajtoapparatus letrehozatalanak modja, szervezeti es mukodesi rendje a ter-seg egyes orszagainak jellegzetessegei szerint alakult. A tortenelmi velet-lenek, az orszagok eltero tortenelmi hagyomanyai ellenere fellelhetoekolyan kozos alkotmanyjogi sajatossagok, amelyek azonos modon ervenye-siiltek minden erintett allamban.

A felvilagosult abszolutizmus legfontosabb celkituzeseit csak a rendistrukturatol torteno eltavolodas reven valosithatta meg. Ez az igeny akozigazgatasra nezve evszazados szervezeti es mukodesi elvek attoreseteredmenyezte. A sziiletesi elojogok dominanciaja, a rendek, kiilonosena forendek hivatalviselesi monopoliuma lenyegi ellentetbe keriilt a kor-szerusito allamszervezesi torekvesekkel. A hivatalnokok kivalasztasanalnagyobb teret kapott a tanult polgari reteg, a szakkepzettseg kovetelme-nye egyre inkabb hatterbe szoritotta a szarmazason nyugvo rekrutaciosrendszert. Az egyseges kozponti iranyitas a kozepkori privilegiumokonnyugvo, teriileti kiilonallasban is megnyilvanulo partikularizmust kezdte

24Po6R-NYARY (1990); HAJNAL (1988); HOMAN-SZEKFU; KOSARY (1990); JAszi(1982); BALTL (1979); LEHNEH (1992)

116

ki. A kozigazgatasban csokkent rendi szokasszeruseg, a kivaltsagokhozkoto'do hagyomanyok szerepe.25

Az etatizmus a felvilagosult abszolutizmus jellegado ismerve lett. Azallam a politikai, tarsadalmi, gazdasagi folyamatok iranyitasaban dontoszerepet vallalt. Szervezo tevekenyseget, kozhatalmi jogosftvanyait erve-nyesitette olyan teriileteken is, amelyek korabban szabalyozatlanok vol-tak. Ebben az idoszakban valt a nepjolet ,,statusiiggye", az egeszsegiigyallami feladatta. A kozponti igazgatas hataskoroket es feladatokat vontel az egyhaztol (pi. oktatas), korlatozta a maganfoldesurak itelkezesi te-vekenyseget. Az allami akarat ervenyesitesenek fontos eszkozeive valtaka mindenkivel szemben azonos kotelezettseget megallapito, nemest esjobbagyot, egyeneket es testiileteket egyforman kotelezd jogi normak.

A felvilagosult abszolutizmus meghatarozo jellegzetessege a felvila-gosodas eszmeinek befolyasa az uralkodo es tanacsosai tevekenysegere.A felvilagosult abszolutizmust uj uralkodoeszmeny jellemezte. Az ,,istenkegyelmebol" uralkodo kiraly helyebe a hivatasat tevekenysegevel, gyak-ran szemelyes kozremukodesevel igazolo allamfo lepett. A hatalom radi-kalisan csokkentette vagy kiiktatta a kozponti kormanyzat rendi korlatait.Megerosodott az uralkodas szemelyi jellege; a - tobbsegiikben - muvelt,onallo szellemisegu uralkodok alanyi erdekeltseget es felelosseget erez-tek alattvaloik es a koz iigyeiert.

Az orszagok zomeben ez a felfogas a legfontosabb allamugyek sze-melyes intezesenek igenyevel parosult, ami altalaban jotekony hatassalvolt az egyseges, centralizalt kozigazgatas kialakftasara. II. Frigyes nemcsupan Isten kegyelmebol uralkodott, hanem a nep es kozotte letrejott(egyebkent felbonthatatlan) szerzddesre hivatkozott. Maga II. Frigyes- a neki tulajdonitott mondas szerint - az allam elso szolgdja volt, kor-manyzata idejen elkiiloniilt az allam es a dinasztia vagyona, az uralkodonem csupan tulajdonosnak, hanem az allam legfo'bb kepviselqjenek te-kintette magat.26

Az erintett orszagok torteneteben eldszor kezd az ,,alattvald" fogal-ma dllampolgdri ertelmet nyerni. Az allam es a teriileten elo lakossagkozotti viszonyra nezve lassan kialakult egy kolcsonosseget feltetelezoviszony, amely a kormanyzat gondoskodasi kotelezettseget is magaban

25 ROSENBERG (1974) 182-204.; WALDEH (1974) 123-136.26AHETiN(1985)172.

117

foglalta. A rendi strukturan kiviili tarsadalmi csoportok tagjai allamilag (anepszamlalasok reven tobbnyire nev szerint is) szamon tartott alanyok,emberbarati, vallasi-humanisztikus vagy celszerusegi-penziigyi okokbola kozigazgatas alanyai lettek. A vegrehajto apparatus tevekenysegenekszemelyi hataskore jelentosen kitagult.

Kulonos tarsadalmi hangsiilyt nyert a felvilagosult abszolutizmus fel-fogasa a kotott jogallasu termelocsoportokkal kapcsolatban. Egyes alla-mok megakadalyoztak a paraszti telkek felvasarlasat es kisajatitasat. II.Frigyes ajogvedelmet csak az uradalmi jobbagyokra es atelepesekre ter-jesztette ki, inert katonai erdekbol igyekezett tiszteletben tartani a ne-messeg erdekeit. Ezzel szemben II. Jozsef- de reszben mar Maria Te-rezia is - fokozatosan felszamolta a nemesi adomentesseget es a robotot.A jobbagyvedelem teriileten II. Jozsef jutott el legmesszebb: 6 deklaraltaelso izben a torveny elotti egyenloseget, es sziintette meg a jobbagysagszemelyi kotottsegeit. Dania (Norvegiaval, Schleswig-Holsteinnel) esSvedorszag a 18. szazad vegere szinten eljutott a felvilagosult szellemujobbagyfelszabaditasig.27 Oroszorszag ebben a tekintetben is mas volt:itt a reformigeretek es a Katalin-fele tenyleges birtokreformok ellenererosszabbodott a jobbagyok helyzete.28

A felvilagosult abszolutizmus nem csupan az dllamrezon materialisigenyeibol es a felvilagosodas gondolataibol taplalkozott. Kialakulasabanmeghatarozo szerepet jatszottak egyes vallasi iranyzatok (janzenizmus,pietizmus).29 Az uj szellemi iranyzatot befogado allamok intezkedesei-ben megjelentek a szekularizacio jelei. Az uralkodok szemelyes bealli-tottsagatol fiiggoen a vallas pozitiv szabalyai eltero mertekben hatottakaz allamvezetes elvi iranyitasara, vegrehajtasi tevekenysegere. A vallas-iranyitas reszben allami feladat lett, kiserlet tortent a tolerancia szerve-zeti, jogszabalyi garanciainak kialakitasara. A Habsburg BirodalombanII. Jozsef idoszaka alatt megerosodott az allami kontroll az egyhaz felett,az allam reszt kert az egyhaziak kepzeseben, sajat szerveivel ellenoriztet-te a vallasi kotelezettsegek teljesiteset. Az egyhazi eletbe valo drasztikusbeavatkozast alapvetoen gazdasagi erdek motivalta.30

27 KRUGER (1989) 289-315.28SACKE (1970); ARNETH (1867) 165-180.; KUTTLER (1969) 1162-1169.29HiNRiCHS (1971); DEPPERMANN (1993) 11-55.30HANTSCH (1922) 223.; STOLZ (1951) 85-86.; HECKEL (2006) 249-250.

118

Gyakran olyan gondolatokat is a felvilagosodas javara irunk, amelyeka kameralistak es allamelmeleti gondolkodok mar a 17. szazadban meg-fogalmaztak. A felvilagosult abszolutizmus kormanyzati gyakorlata nagyreszben hatasukra valtozott meg. A szervezetlen allami gazdalkodas, azudvari sziiksegletet eldterbe allito, esetleges penziigyi gyakorlat helve-be a legtobb helyen atgondolt, racionalizalt allamhaztartasi rendszer esfiskalis szemlelet lepett. Koltsegvetesi gazdalkodas ugyan meg nem ala-kult ki, de a kiadasok teren a takarekossag es hatekonysag kovetelmenyeervenyesiilt, a bevetelek meghatarozasa es behajtasa soran eldszor je-lent meg a kozos teherviseles igenye. Az allamszervezet gyors korszeru-sitesere ezen a teriileten volt a legnagyobb sziikseg. Az elkeriilhetetlenadoreformokat a lakossag teljes koru szambavetele eldzte meg, amely azallami apparatus feladata volt. A tervszeru allami cselekves nyomait isezen a teren fedezhetjiik fel.31

Az uj kormanyzati iranyzat felhagyott a hagyomanyos beveteli forra-sok erdszakos emelesevel. A gazdasag korszerusitese erdekeben tamo-gatta a kereskedelmet, adoreformot dolgozott ki, megnyirbalta az egyhazgazdasagi kivaltsagait. A fiziokrata szemlelet nyoman serkentette a me-zdgazdasagi termelest, es - rendi allastol fiiggetleniil - vedte a termeld-ket. Szovetseget keresett a varosokkal. Az ujonnan kialakftott egysegessuly- es mertekrendet kozigazgatasi hivatalok ellendriztek. Az allami be-vetelek biztositasara teriiletileg tagolt, korszeru vamszervezet alakult.

A vegrehajtas eszkozei kozott a jogi szabalyozas fontos szerephez ju-tott. Megndtt az egysegesitd, normativ rendelkezesek szerepe. Az allamieletben ervenyesites igenyevel kesziilt mukodesi szabalyok jelentek meg.A jogalkotas es a normaalkalmazas reven radikalisan megnovekedett aszakemberek iranti igeny. Ennek koszonhetd, hogy a felvilagosult abszo-lutizmus tulszabalyozo hajlama jotekony hatast gyakorolt a jogi oktatas-ra, a korszeru biirokracia megteremtesere. A kozigazgatassal szembentamasztott allami kovetelmenyek a kozigazgatas-tudomany kialakitasat isserkentettek.32

Minden allam centralizalt kozigazgatasi rendszert epitett ki, vagy en-nek megteremtesere torekedett. A kozponti akarat vegrehajtasara kozep-

31 WANDRUSZKA-SKALNIK (1976); HELLBLING (1974) 287-301.; CSAPODI (1937) 7., 15.32CsizMADiA (1976) 65-75.; SZILAGYI (1933) 291-307.; HAJDU (1982) 67-84.

119

szintu es helyi vegrehajtasi szervek letesiiltek, hatterbe szorultak a rendiintezmenyek, partikularis jellegu teriileti onkormanyzatok. Megszunt avarosok, cehek, egyetemek, nagybirtokok korabbi kiilonallasa. Felmeriiltaz igeny az igazgatas es biraskodas elvalasztasara. A testiileti elwel szem-ben az egyeni felelosseg keriilt eloterbe, megkezdodott a kozponti igaz-gatas iigytipusok szerinti tagolasa.

Elkiiloniilnek egymastol az a gazdasagi igazgatas (oeconomica), a jog-szolgaltatas (juridica), a rendeszet (politico), az egyhazi igazgatas (ecc-lesiastica) es a katonai rendelkezes (militare) szervei es mindenkirekotelezonek tekintett normai. Korvonalazodtak az allami apparatussalszembeni uralkodoi elvarasok, az igazgatas hivatali karaktert kapott, mu-kodese a legtobb allamban allandova valt. A hivatali biirokracia jogallasamegvaltozott: az allami alkalmazottak megbizasukat hatarozatlan idorekaptak, munkajukat fofoglalkozasban lattak el, a tevekenysegiikkel kap-csolatos elvarasok egyertelmuve valtak. Ebben az idoszakban formalod-tak a hivatalnokokkal szembeni szakmai kovetelmenyek, valt az allamiszolgalat fizetett tevekenysegge.33

A felvilagosult abszolutizmus humanizalta a biintetojogot, megiijitottaaz eljarasjogot, es elokeszitette az egyseges civil jogi kodifikaciot. A leg-tobb erintett hatalom tamogatta a tudomanyt, az iskolatigyet, a muve-szeteket, az ipart, a manufakturakat es a mezogazdasagot. A nemet bi-rodalmon beliil kiilonosen eredmenyes volt ez a tevekenyseg eg)'es jolkormanyzott tartomanyokban, mint peldaul Baden vagy Szaszorszag.Spanyolorszagban (III. Karoly) Portugaliaban (Pombal), Franciaorszag-ban (Choiseul), Napolyban (Tanucci), Parmaban (Dutillot), Toszkana-ban (Lipot nagyherceg) es Habsburg Birodalomban (II. Jozsef) az allamfontos reformokat hozott a jezsuitak es mas rendek ellen, az uralkodokbefolyast nyertek az orszagon beliili vallasiranyitasba a papai udvarralszemben.34

A klasszikus abszolutizmus az egyenek jogait a testiileti szabadsag ke-retei kozott ervenyesitette. A felvilagosult abszolutizmus ezzel szembena testiileti elojogok es az onkormanyzat maradvanyainak lebontasara to-rekedett. Kiemelkedo kepviseloik azonban nem tudtak azt az ellentmon-

33 BRAUNEDER (2005) 91-94.; BIRTSCH (1987) 31-46.34HEBEis (1996) 81-88.; HINTZE (1970) 321-359.

120

dast feloldani, hogy - mikozben minden alattvalot egyenlonek nyilvani-tottak es az uralkodot sajat szemelyes kepessegevel legitimaltak - addighatalmuk alapja a dinasztikus oroides volt, es kormanyzatuk egyedura-lomra epiilt.

VI.Osszegzes

Az abszolutizmus az europai torteneti fejlodes fontos korszaka volt. Nemvitathato pozitiv hatasa a belso beke megteremteseben, a szethuzo rendihatalom allami korlatozasaban, az igazgatas kiepiteseben, az igazsagszol-galtatas, a kultura, a gazdasag, a videk fejieszteseben, nem utolsosorban- eltekintve Oroszorszagtol - a kotott jogallasu termelocsoportok tamo-gatasaban. Az abszolutizmus elosegitette, hogy az emberek racionalis,celra orientalt tevekenysegre (munkara) es a tarsadalomba valo integra-ciora szokjanak. Lehetove tette a vallasi tiirelmet, fejlesztette az infra-strukturat, harcolt a lokalis szemlelet ellen.

Az is igaz, hogy sok reformelkepzeles torzo maradt, es eppen akkor,amikor az uralkodok a tarsadalmi viszonyokat radikalisan akartak megval-toztatni, gyakran eredmenj^elen volt. Az abszolutizmus realfolyamatokatbefolyasolo tenyezo volt, amely generalt es nyitva is hag)rott tortenelmiertelmezeseket. Barmely valtozatat tekintjiik azonban, az egyent korla-tozott korben tartotta, nem ruhazta fel szubjektiv jogalanyisaggal, nembiztositotta szamara a statussal szembeni jogvedelmet. A kozjogtortenetfontos periodusa eppen az ezt koveto idoszak lett, amely az abszolutis-ta hatalommal szemben elismerte a polgar jogen'enyesitesi lehetoseg^t,benne a kozigazgatasi birosaghoz valo fordulas jogat.

Bibliografia

ARETIN (1984) = ARETIN, Karl Otmar Freiherr von: Monarchie. = ERLER, Adal-bert - KAUFMANN, Ekkehard: Hanchoorterbuch zur deutschen Rechtsge-schichte. III. Bd. Erich Schmidt Verlag, Berlin, 1984.

121

ARETIN (1985) = ARETIN, Karl Otmar Freiherr von: Friedrich der Grosse. Grqfleund Grenzen des Preufienkonigs. Bilderund Gegenbilder. Herder, Freiburgim Breisgau, 1985.

ARNETH (1867) = AHNETH, Alfred von: Maria Theresia und Joseph II. Ihre Cor-respondenz. Hrsg. von. Bd. 2. Wien. 1867, 165-180.

BALTL (1979) = BALTL, Hermann: Osterreichische Rechtsgeschlchte. Graz, 1979.BARTA (1982) = BARTA Janos, ifj.: A felvildgosult ahszolutizmus agrdrpolitikdja

a Habsburg es a Hohenzollern monarchidban. Akademiai Kiado, Budapest,1983.

BARUDIO (1981) = BARUDIO, Giinter: Das Zeitalter des Absolutismus und derAufklarung, 1648-1779. Fischer Weltgeschichte. Fischer, Frankfurt amMain, 1981.

BERBER (1978) = BERBER, Friedrich: Das Staatsideal im Wandel der Weltge-schichte. 2., atdolg. kiadas. C. H. BeckVerlag, Miinchen, 1978.

BIRTSCH (1987) = BIRTSCII, Giinter: Friedrich der GroBe und die Aufklarung. =HAUSER, Oswald (szerk.): Friedrich der Grofie und seine T^eit. Koln-Wien,1987. 31-46.

BIRTSCH (1996) = BIRTSCH, Giinter: Aufgeklarter Absolutismus oder Beformab-solutismus? = BIRTSCII, Giinter (szerk.): Reformabsolutismus im Vergleich.Staatswirklichkeit-Modernisienmgsaspekte-Verfassungsstaatliche Positio-nen. Aufklarung 9. 1996. Heft 1. Hamburg, 1996.101-109.

BODIN (1987) = BODIN, Jean: Az dllamrol. Gondolat Kiado, Budapest, 1987.BRAUNEDER (2005) = BRAUNEDER, Wilhelm: Osterreichische Verfassungsge-

schichte. Manz Studienbuch. 10. kiadas. Wien, 2005.CONRAD (1971) = CONRAD, Hermann: Richter und Gesetz im Ubergang vom Ab-

solutismus zum Verfassungsstaat. Graz, 1971.CSAPODI (1937) = CSAPODI Csaba: Az dllamtandcs kozgazdasdgi felfogdsa II. ]6-

zsefkordban. Kiilonlenyomat a Domanovszky Sandor emlekkonyvbol. Buda-pest, 1937.

CSIZMADIA (1975) = CSIZMADIA Andor: Francia vonatkozasok a felvilagosodas ma-gyar jogi reformterveiben. = KOPECZI Bela- SZIKLAY Laszlo (szerk.): ,,Sorsoto-kat elore nezzetek". A francia felvilagosodas es a magyar kultura. AkademiaiKiado, Budapest, 1975.

CSIZMADIA (1976) = CSIZMADIA Andor: A magyar kozigazgatds fejlodese a XVIII.szdzadtdl a tandcsrendszer letrejotteig. Akademiai Kiado, Budapest, 1976.

DEIMLING (1989) = DEIMLING, Gerhard: Cesare Beccaria. Die Anfange modernerStrafrechtspflege. Europa, Trier, 1989.

DEPPERMANN (1993) = DEPPERMANN, Klaus: Der Englische Puritanismus. =BRECIIT, Martin (szerk.): Geschichte des Pietismus, Bd. 1. Der Pietismus

122

vom siebzehnten bis zumfruhen achtzehnten Jahrhundert. Gottingen, 1993.11-55.

DOMANOVSZKY (1928) = DOMANOVSZKY Sandor: Michel Lheritier: Pour une miseau point generate de 1'histoire du XVIIIe siecle. Paris, 1927. (Extrait du no. 10de la Revue -d'histoire moderne). = Szdzadok. 62. evf. 7-8/1928.

DUCHHARDT (1987) = DuciiHARDT, Heinz (szerk.): Politische Testamente undandere Quellen zum Fiirstenethos der Friihen Neuzeit. Ausgewahlte Quel-len zur deutschen Geschichte der Neuzeit, Bd. 18. Wiss. Buchgesellschaft,Darmstadt, 1987.

FETSCHER (1968) = FETSCHER, Iring: Rousseaus politische Philosophic. Zur Ge-schichte des demokratischen Freiheitsbegriffs. 2. kiadas. Bonn, 1968.

HAHNER (2006) = HAHNER Peter: A regi rend alkonya. Egyetemes tdrtenet,1648-1815. Panem Kiad6, Budapest, 2006.

HAJDU (1982) = HAJDU Lajos: //. Jozsef igazgatdsi reformjai Magyarorszagon.Akademiai Kiado, Budapest, 1982.

HAJNAL (1988) = HAJNAL Istvan: Az ujkortortenete. Akademiai Kiado, Budapest,1988.

HANTSCH (1922) = HANTSCH, Hugo: Die Entwicklung Osterreich-Ungarns zurGrossmacht. Geschichte der fiihrenden Volker Bd. 15. Herder, Freiburg,1922.

HARTUNG (1931) = HARTUNG, Fritz: Die Epochen der absoluten Monarchie inder neueren Geschichte. = Historische Zeitschrift. 145. 1931. 46-52. [lijrakozli: HUBATSCH, Walter (szerk.): Absolutismus. Darmstadt, 1973. 57-64.]

HARTUNG (1955) = HARTUNG, Fritz: Der Aufgeklarte Absolutismus. = HistorischeZeitschrift. 180. 1955. 15-42.

HARTUNG (1974) = HARTUNG, Fritz: Der Aufgeklarte Absolutismus. = AHETIN,Karl Otmar Freiherr von (szerk.): Der aufgeklarte Absolutismus. Neue wis-senschaftliche Bibliothek, Bd. 67. Koln, 1974. 54-76.

HEBEIS (1996) = HEBEIS, Michael: Karl Anton von Martini (1726-1800). Le-ben und Werk. Rechtshistorische Reihe. Bd. 153. Peter Lang, Frankfurt amMain, 1996.

HECKEL (2006) = HECKEL, Martin: Vom alten Reich zum neuen Staat. Enrwick-lungslinien des deutschen Staatskirchenrechts in der Neuzeit. = Zeitschriftfur Neuere Rechtsgeschichte. Vol. 28. 3-4/2006. 235-278.

HELLBLING (1974) = HELLBLING, Ernst C.: Osterreichische Verfassungs- undVerwaltungsgeschichte. 2., jav. es bov. kiadas. Springer Verlag, Wien-NewYork, 1974.

HINRICHS (1971) = HINRICHS, Carl: Preufientum und Pietismus. Der Pietismusin Brandenburg-Preuften als religios-soziale Refonnbewegung. Gottingen,1971.

123

HINTZE (1962) = HINTZE, Otto: Das monarchische Prinzip und die konstitutio-nelle Verfassung [1911]. = OESTREICH, Gerhard (szerk.): Staat und Verfas-sung. Gesammelte Abhandlungen zur allgemeinen Verfassungsgeschichte. 2.kiadas. Vandenhoeck & Ruprecht, Gottingen, 1962. 360-389.

HINTZE (1970) = HINTZE, Otto: Der osterreichische und preuBische Beamten-staat im 17. und 18. Jahrhundert. Eine vergleichende Betrachtung [1901].= OESTREICH, Gerhard (szerk.): Staat und Verfassung. Gesammelte Abhand-lungen zur allgemeinen Verfassungsgeschichte. 2. kiadas. Gottingen, 1970.321-359.

HOBBES (1999) = HOBBES, Thomas: Leviatdn (vagy az egyhdzi es vildgi dllamanyaga, formdja es hatalrna). Kossuth Kiado, Budapest, 1999.

HOF (1983) = HOF, Hagen: Georg Jellinek. = KLEINHEYER, Gerd - SCHRODER, Jan(szerk.): Deutsche Juristen aus fiinf Jahrhunderten. Eine biographische Ein-

fiihrung in die Geschichte der Rechtswissenschaft. C. F. Miiller, Heidelberg,1983. 138-142.

HOLZIIAUER (1970) = HOLZHAUER, Heinz: Willensfreiheit und Strafe. Das Prob-lem der Willensfreiheit in der Strafrechtlehre des 19. Jahrhunderts und seineBedeutungfiir den Schulenstreit. Miinster, 1970.

HoMAN-SzEKFU = H6MAN Balint - SZEKFO Gyula: Magyar tortenet. VI. kotet.Bp., [e. n.]; Biirokracia es kozigazgatasi reformok Magyarhonban. Kozreadja:Csizmadia Andor. Budapest, 1979.

JAszi (1982) = JASZI Oszkar: A Habsburg-monarchiafelbomldsa. Gondolat Kiado,Budapest, 1982.

JELLINEK (1900) = JELLINEK, Georg: Das Recht des modernen Staates: AllgemeineStaatslehre von Dr. Georg Jellinek. O. Haring, Berlin, 1900.

JELLINEK (1911) = JELLINEK, Georg: Die Politik des Abszolutismus und die desRadikalismus. = JELLINEK, Georg: Ausgewahlte Schriften und Reden. II. Bd.O. Haring, Berlin, 1911.

JELLINEK (1994) = JELLINEK, Georg: Altaldnos dllarntan (Allgemeine Staatslehre;ford., eloszo, bibliogr., mutato: Szilagyi Peter). Osiris-Szazadveg, Budapest,1994.

K. LENGYEL (2008) = K. LENGYEL Zsolt: Neoabszolutizmus vagy onkenyuralom?Megjegyzesek a magyarorszagi Bach-korszak ujabb historiografiajahoz. = Ae-tas. 23. evf. 3/2008. 237-255.

KEPES (2009) = KEPES Gyorgy: Ddnia alkotmdmjtdrtenete a 13. szdzad vegetalnapjainkig. Jogtorteneti Ertekezesek 37. Gondolat Kiado, Budapest, 2009.

KOSARY (1983) = KOSARY Domokos: Mi'ivelodes a XVIII. szdzadi Magyarorszd-gon. Akademiai Kiado, Budapest, 1983.

KosAHY (1990) = KOSARY Domokos: Ujjdepites es polgdrosodds, 1711-1867. Ma-gyarok Europaban III. kotet. Hatter Lap- es Konyvkiado, Budapest, 1990.

124

KRUGER (1989) = KRUGER, Kersten: Der aufgeklarte Absolutismus in Danemarkzur Zeit der Franzosischen Revolution. = HERZIG, A. - STEPHAN, L. - WINTER,H. C. (szerk.): ,,Sie, und nicht Wir": Die Franzosische Revolution und ihreWirkung aufNorddeutschland. Vol. I. Hamburg, 1989. 289-315.

KUTTLER (1969) = KUTTLER, Wolfgang: Gesellschaftliche Voraussetzungen undEntwicklungstyp des Absolutismus in Russland. = Jahrbiich fur Geschichteder sozialistischen Lander Europas. Ed. 13/2. Deutscher Verlag der Wissen-schaften, Berlin, 1969.

LEHNER (1992) = LEHNER, Oskar: Osterreichische Verfassugs- und Venvaltungs-geschichte. Linz, 1992.

LIEBS-LUIGI (1980) = LIEHS, Detlef - LUIGI, Klaus: Das Profil des Juristen inder europaischen Tradition. Symposion aus Anlass des 70. Geburtstages vonFranz Wieacker. Gremer (Ebelsbach), Koln, 1980.

LOCKE (1986) = LOCKE, John: Mdsodik ertekezes a polgdri kormdnyzatrol. (Ford.:Endreffy Zoltan; bev., jegyz.: Kontler Laszlo.) Gondolat Kiado, Budapest,1986.

MAUROIS = MAUROIS, Andre: Anglia tortenete. (ford.: Nemeth Andor). Athenae-um. Budapest, [e.n.]

MENSCHING (1979) = MENSCHING, Giinter: Voltaire. Republikanische Ideen. Re-gensburg, 1979.

MEZEY-SZENTE (2006) = MezEY Barna - SZENTE Zoltan: Europai parlamentariz-mus- es alkotmdnytortenet. Osiris Kiado, Budapest, 2003.

MOLKAR (1959) = MOLNAR Erik: A burzsoa nacionalizmusrol es a szocialista ha-zafisagrol. Tezisek. = Tdrsadalrni Szemle. 8-9/1959. 11-39.

MOLNAR (1960) = MOLNAR Erik: A nemzeti kerdes. = Magyar Tudomdny.10/1960. 571-587.

MOLNAR (1962a) = MOLNAR Erik: Az abszolutizmus elvi kerdeseirol rendezettvita anyagarol. = Tortenelmi Szemle 5. evf. 2/1962. 285-302.

MOLNAR (1962b) = MOLNAR Erik: Tortenetszemleletiink nacionalista maradva-nyairol. = Uj Iras. 11/1962. 1236-1243.

MOMMSEN (1926) = MOMMSEN, Wilhelm (szerk.): Richelieu. Politisches Testa-ment. Miinster, 1926.

MORTON = MORTON, A. L.: Az angol nep tortenete I. (ford.: Szemerenyi Oszvaldes Szentmihal)i Janos). Hungaria Kiado, Budapest, [e. n.]

OESTREICH (1969) = OESTREICH, Gerhard: Geist und Gestalt des friihmodernenStaates. Ausgewahlte Aufsatze. Duncker & Humblot, Berlin, 1969.

OESTREICH (1980) = OESTREICH, Gerhard: Strukturprobleme derfruhen Neuzeit.Ausgewahlte Aufsatze. (szerk.: Oestreich, Brigitta). Duncker & Humblot,Berlin, 1980.

125

PACZOLAY (1997) = PACZOLAY Peter: Ujkori allamelmeletek. A legfobb hatalomeredete. = Rubicon. 8/1997. 25-29.

POOR-NYARY (1990) = POOR Janos - NYARY Gabon Nyugat-Europa es a gyarmat-birodalmak kialakuldsdnak kora, 1500-1800. IKVA Kiado, Budapest, 1990.

RAcz (1987) = RACZ Lajos: Allamstruktura es kormanyzas a feudalis abszolutiz-musban. = Jogtudotndnyi Kozlony. 9/1987. 505-510.

RIETER (2002) = RIETER, Heinz: Historische Schulen. = ISSING, Otmar (szerk.):Geschichte der Nationalokonomie. 4. kiadas. Miinchen, 2002. 131-168.

ROSCHER (1908) = ROSCHER, Wilhelm: Politik, Geschichtliche Naturlehre derMonarchic, Aristokratie und Dernokratie. 3. kiadas. Stuttgart-Berlin, 1908.

ROSENBERG (1974) = ROSENBERG, Hans: Die Uberwindung der monarchischenAutokratie (PreuBen). = ARETIN, Karl Otmar Freiherr von (szerk.): Der auf-geklarte Absolutismus. Neue wissenschaftliche Bibliothek, Bd. 67. Koln,1974. 182-204.

SACKE (1970) = SACKE, Georg: Die Gesetzgebende Komission Katharinas II. EinBeitrag zur Geschichte des Absolutismus in Russland. = Jahrbuch fur Ge-schichte der sozialistischen Lander Europas. Beiheft 2. Deutscher Verlag derWissenschaften, Berlin, 1970.

SASIIALMI (2006) = SASHALMI Endre: A nyugat-europai dllamfejlodes vdzlata.Pannonica Kiado, Budapest, 2006.

SCHMIDT (1961) = SCHMIDT, Martin: Pietismus. = GALLING, Kurt (szerk.): Die Re-ligion in Geschichte und Gegenwart. In: Handworterbuch fur Theologie undReligionswissenschaft 5. Bd. P-Se, Tubingen, 1961.

SCHULZE (1987) = SCHULZE, Winfried: Gerhard Oestreichs Begriff ,,Sozialdiszip-linierung in der friihen Neuzeit". = Zeitschrift fur historische Forschung.14/1987.265-302.

STAATSLEXIKON (1997) = Staatslexikon. Recht, Wirtschaft, Gesellschaft in 5 Ban-den. Gorres-Gesellschaft. 7., atdolgozott kiadas. Herder, Freiburg-Basel-Wien, 1997

STIPTA (1997) = STIPTA Istvan: Az abszolutizmus allama. = Rubicon. 8/1997.30-33.

STOLZ (1951) = STOLZ, Otto: Grundriss der osterreichischen Verfassungsge-schichte. Tyrolia, Innsbruck-Wien, 1951.

SZILAGYI (1933) = SZILAGYI Lorant: A modern kormanyzattortenet kialakulasa. =Szdzadok. LXVII. evf. 1933. 291-307.

VIERHAUS (1975) = VIEBHAUS, Rudolf: Deutschland im Zeitalter des Absolutis-mus, 1648-1763. 2., atdolg. es bov. kiadas. Ruprecht, Gottingen, 1975.

WALDER (1974) = WALDEH, Ernst: Der Aufgeklarte Absolutismus und der Staat.Zum Staatsbegriff der aufgeklarten Despoten. = ARETIN, Karl Otmar Freiherr

126

von (szerk.): Der aufgeklarte Absolutismus. Neue wissenschaftliche Bibliot-hek, Bd. 67. Koln, 1974. 123-136.

WANDRUSZKA-SKALNIK (1976) = WANDRUSZKA, Adam - SKALNIK, Kurt (szerk): Os-terreich, 1848-1918. II. Bd. (Verwaltung und Rechtwesen). Wien, 1976.

WEIS (1979) = WEIS, Eberhard: Der aufgeklarte Absolutismus in den mittle-ren und kleineren deutschen Staaten. = Zeitschriftfur baijerische Landesge-schichte. Vol. 42. 1979. 35-40.

WILLOWEIT (1975) = WILLOWEIT, Dietmar: Rechtsgrundlagen der Territorialge-walt. Forschungen zur deutschen Rechtsgeschichte 11. Bohlau, Koln, 1975.

WINKEL (1977) = WINKEL, Harald: Die deutsche Nationalokonomie im 19. Jahr-hundert. Darmstadt, 1977.

WYDUCKEL (1979) = WYDUCKEL, Dieter: Princeps Legibus Solutus. Eine Unter-suchung zur Friihmodernen Rechts- und Staatslehre. Dvmcker & Humblot,Berlin, 1979.

127