Brüsszeli látnivalók

A flamand – vallon ellentét a jellemző, kivéve Brüsszelt, amely egy multi-kulti város, több

a bevándorló, mint az őslakos. A királyi család nem hajlandó megtanulni flamandul.

Ha egyszer szét is szakadna Belgium vallon és flandria országrészre, Brüsszel nem

tudnák, hogy hova tartozzon. EU negyedben az európai bürokraták csak angolul beszélnek.

A belga szövetségi állam három régióból áll: északon Flandria, délen Vallónia, és a

kétnyelvű főváros, Brüsszel.

Jelentős még a német ajkú kisebbség, valamint a különböző nemzetiségű bevándoroltak,

és Brüsszel európai főváros jellegéből adódóan a nemzetközi politikusi, hivatalnoki réteg,

a hozzájuk kapcsolódó siserehaddal együtt.

Jules Destrée belga író és politikus 1912-ben Alberthez a belga királyhoz, intézett egy

levelet, benne a szállóigével: „Sire, il n’y a pas de Belges” - Felség, belgák nincsenek.

Vannak flamandok és vallonok, limburgiek és brabantiak, antwerpeniek és luikiek, és

valahol ezen népek közepén fekszik Brüsszel, ahol a brüsszeliek élnek.

Ezeknek a véletlenül egy országhatáron belül élô embereknek egy része olyan nyelvet

beszél, mely sokat hallgatva némileg a hollandra hasonlít, és melyet a könnyebbség

kedvéért a „flamand” névvel illetnek. Egy másik részük valami olyasmi nyelven fejezi ki

magát, ami talán a francia: „halandzsavallon”, Brüsszelben pedig egy vegyesfelvágott-

nyelvet beszélnek, amit „kétnyelvűség”-nek neveznek, és amely szúette hollandból és

penészes franciából áll.

Most már egyre nehezebb eldönteni, hogy ki az „igazi belga”. A régi vicc szerint egy

népszámlálás során felkérték egy település lakóit, hogy a flamandok álljanak balra, a

vallonok meg jobbra. Néhány tanácstalan (gyémánt) kereskedő megkérdezte: És az igazi

belgák hová álljanak?

A rossznyelvek szerint, Brüsszel legnagyobb előnye, hogy közel van hozzá Párizs, London

és Amszterdam.

Valóban nehéz felfedezni a város igazi arculatát a sok nemzetközi politikai, gazdasági és

katonai szervezet hatalmas apparátusa rátelepszik a városra, és elrejti valódi értékeit. A

fő látnivalók lenyűgöző szépsége mellett, a mellékutcák koszosak, összefirkált falak,

kéregető hajléktalanok is jellemzőek.

Budapest sokkal tisztább város.

Grand Place:

A város szívében találjuk és sokak szerint Európa egyik legszebb tere. Itt azonnal

meggyőződhetünk, a korábban említet multi-kultúráról. Ha csak az embereket nézzük,

nem gondoljuk, hogy Európában vagyunk, vagy ez a jövő Európája???

Félreértés ne essék, ezek az emberek nem bevándorlók, ők itt élnek, itt házasodnak és

ott nevelnek családonként 8-10 gyermeket.

A tér központi épülete a Városháza, melyet múzeumok és gazdag díszítésű barokk stílusú céhházak és flamand reneszánsz stílusú épületek öveznek.

A Városháza homlokzatát szobrok díszítik, a tornyán pedig a város védőszentje, Szent Mihály aranyozott szobra látható.

Viktor Hugo "a világ legszebb terének" nevezte, erre ma is büszkék a brüsszeliek. Már a

középkorban is a kereskedelem központja volt.

A környező utcák nevei, mint Rue des Bouchers (Mészáros utca) vagy Rue de Beurre (Vaj

utca) ma is a régi vásárokra utalnak, a flamandok ma is Grote Markt-nak (Nagypiac)

nevezik a teret.

Vele szemben van a tér másik nagyobb épülete, a Maison du Roi, a Király háza, ahol jelenleg helytörténeti múzeum van, és itt őrzik Manneken Pis ruháit is.

Minden páros év augusztus végén színpompás, hatalmas virágszőnyeggel borítják be a

híres Grand Place-t. Rengeteg turista tekinti meg ezt a látványosságot.

Nézzünk meg erről egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=FXpiNhY46Wo

A szürke kockaköveken ilyenkor színes virágszirmok pompáznak, sárga, narancs, vörös,

bordó és még ki tudja hányféle színben. Az emberek körbeállják, és egyszerűen csak

gyönyörködnek a látványban.

A Tőzsde oszlopos bejáratát kőoroszlánok őrzik, lehet, hogy csak a „bikát” engedik be, a

„medvét”, pedig nem. (a „bika” az árfolyam emelkedését, a „medve” pedig a süllyedést

jelképezi)

Ezen kívül kisebb épületek, az egykori céhek házai zárják le a teret.

A Maneken Pis: (brabanti nyelvjárásában pisilő emberke)

A mindössze 58 cm magas szobor, Brüsszel legrégebbi jelképe. A több mint 650 éves

öregfiút először 1347-ben említik, ám azt sajnos az eredetit ellopták, számos későbbi

másolattal együtt. A most látható bronzszobor is már majdnem 200 éves.

A mai „pisilő kisfiú” már a sokadik kópia. A szobrot 1747-ben a francia katonák elvitték,

de később XV. Lajos aranyhímzéses ruhába öltöztetve, visszaadta a városnak.

Mára, valóságos topmodellé vált, ruhatára, melyet a főtéren található városi múzeum őriz,

ma már több mint hétszáz különböző öltözéket tartalmaz, köztük futballmezeket,

egyenruhákat, de akadnak tréfás darabok, például Elvis Presley és Miki egér jelmez is.

A szobrot nevezetes alkalmakkor felöltöztetik. Amikor 2011-ben Magyarország volt az EU

soros elnöke, magyar népviseletet kapott.

Az öltöztetési ceremóniát gyakran rézfúvós zenekar kíséri. Amikor az öltöztetés

befejeztével újraindítják a fiút, előfordul, hogy a nagy nyomás miatt a vízsugár

messzebbre visz és a közel állókat lespricceli, a közönség általános derültségére.

A szobrot több legenda övezi, közülük a leghíresebb a III. Gottfried leuveni hercegről szóló. 1142-ben a kétéves főnemes csapatai grimbergeni főurak Berthoud nevű szövetsége serege ellen harcoltak Ransbeke mellett. A gyermek herceget a katonák egy kosárba

tették és felfüggesztették egy fára, hogy bátorítást nyerjenek tőle. A fáról a fiú levizelte az ellenséges katonákat, akik történetesen el is vesztették a csatát.

Egy másik történet szerint a 14. században idegen sereg ostromolta Brüsszelt. A város már jó ideje tartotta magát. A támadók kitervelték, hogy robbanószereket helyeznek a városfalak alá, egy Juliaanske nevű brüsszeli kisfiú viszont véletlenül észrevette őket. Levizelte a gyújtózsinórt, így megmentette a várost.

Az egyenjogúság jegyében a Manneken Pisnek is van nőnemű párja, 1985-ben elkészült a szobor nőnemű párja, a Jeanneke Pis nevű pisilő kislány.

Szent Gudula székesegyház:

Az Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomban helyezték el Szent Gudula

hamvait a XI. században. Ettől kezdve a Szent Gudula és Szent Mihály-templom lett a

legjelentősebb brüsszeli templom.

A román stílusban épített, kettős csonka tornyú templomot eredetileg a brüsszeli

rövidáru kereskedők alapították

Szent Gudula templomot növekvő jelentősége miatt a 13. századtól gótikus stílusúvá

alakították át. Az eredeti román templom alapjai még napjainkban is láthatóak a gótikus

katedrális kriptája alatt.

A templom gazdag belső díszítése és gyönyörű üvegablakai lenyűgözőek.

Az üvegablakok több király és császár portréját ábrázolják, akik a gazdagon díszített

festett üvegablakokat adományozták.

Állítólag egy magyar király portréja is szerepel.

De ki is volt Szent Gudula?

A VII. században született nemesi származású leányka mélyen vallásos és odaadó

gyermek volt, aki imáinak és a templomban töltött időnek élt. A történet szerint: Gudula

gyakran látogatta meg a moorseli templomot kakaskukorékolás előtt.

Egy démon kioltotta a lámpását, így a lánykát akadályozta imádságaiban. Azonban

Gudulának Isten segítséget nyújtott, és a lámpás fénye újra kigyulladt.

St. Hubert Gallery:

Az 1847-ben épült St. Hubert Gallery, Európa első fedett bevásárlóközpontja ma is

elegáns üzletek kínálatával várja a vásárlókat. Az áruház a korabeli társaság kedvelt

találkozóhelye lett. Ide járt „plázázni” többek között Victor Hugo is és Alexandre Dumas.

Az épület alsó szintjén üzletek, a felső szinteken pedig lakások találhatóak. A kétszáz

méter hosszú, üvegtetővel fedett bevásárló csarnokot 2 nagyobb részre oszthatjuk, a

"Király galériája" és a "Királynő galériája". Séta közben csak gyönyörködj, az árakat ne

nézd.

A Kakaó és Csokoládé Múzeum: A Városháza melletti kis utcában, a rue de la Tete d’Or 11 alatt látható a Kakaó és Csokoládé Múzeum. Az 1998-ban nyílt múzeumban megismerhetjük a csokoládé eredetét, felfedezését, elkészítésének változatait. Megnézhetünk egy látványos bemutatót és folyamatosan kóstolhatunk. Az első kakaóültetvények terméséből az azték és maja civilizációban mámorító hatású

italokat készítettek. A hódító Cortez megszerezte a szent kakaóital, a forró csokoládé

receptjét, és magával vitte Európába. A spanyol királyi udvar volt az első hely, ahol a

titkos receptet kipróbálhatták. A titok szerint a gyógyhatású ital szerecsendió, fahéj,

méz, vanília és chili felhasználásával készül.

A Királyi palota: A királyi rezidencia a XIX. században épült, gyönyörű park övezi.

A Brüsszeli csipke: A belga kézművesség világhírű terméke, mely a legfinomabb brabanti len fonalból

készített csipke. Régen vetélt csipkét készítettek, ma a brüsszeli csipke többnyire

varrott munka, melyet a virágminták jellemzik.

Brüsszelben még számos érdekesség és látnivaló várja a látogatókat. Az Európa tanácsot,

az Atomiumot és a Mini Európa parkot külön blogban mutatom be.

Természetesen külön fejezet lesz a belga sör és gasztronómia is.

Egy kis képi humor a flamandok és a vallonok összetartásáról:

Nézzünk meg egy videót Brüsszelről:

https://www.youtube.com/watch?v=Kf01_ynLmz8

2015 augusztus Made by vinpet