A hulladékokTanári útmutató

A hulladékok témakör hat feladat megoldásával dolgozza fel a témát. Mindegyik feladat az ismeretátadáson túl valamely kompetencia fejlesztésére törekszik. Ezek a következők:

1. Hulladék vagy szemét? – szövegértés, lényegkiemelés2. A hulladékok csoportosítása – csoportosítás, hierarchia-diagram készítése3. A települési hulladékok összetétele – kördiagram rajzolása adatok alapján4. A veszélyes hulladékok és kezelésük – praktikus ismeretek5. A hulladéklerakó felépítése – ábraelemzés, szövegalkotás6. A hulladék életútja - megfigyelőkészség

+1 ellenőrző feladatlap megoldásokkal

Időkeret: 1 óra a feladatokra (a következő óra eleje az ellenőrző feladatsorra) Teremigény: csoportmunkára alkalmas tanterem lehetőleg internet-hozzáférésselMunkaforma: kiscsoportos munka (3-4 fős csoportban)Ideális létszám. 18-20 fő (de nagyobb is lehet)

Előkészítések:1. Nyomtassuk ki (javasolt a színes nyomtató) a lapokat kétoldalasan, majd érdemes laminálni azokat a többszöri felhasználás érdekében.2. Ha nagyobb létszámú az osztály, akkor egy-egy feladatlapból több példányt is készítsünk (2-3 db-ot).3. A 4. feladathoz nyomtassuk ki, vágjuk fel és lamináljuk a képkártyákat (melléklet). Tegyük őket borítékba.4. A 6. feladat egy kb. 7 perces rövidfilm a hulladékhasznosítással kapcsolatban. Ennek a megtekintéséhez gyakran alkalmas a tanulóknál egyre gyakrabban előforduló okostelefon, de interneteléréssel rendelkező számítógép is megfelelő. A film elérhetősége: https://www.youtube.com/watch?v=jFs9UP3YhcM

Az óra menete:1. Ismertessük a feladatot: a csoportalakítás után minden csoport forgószínpadszerűen vagy tetszőleges sorrendben feladatokat fog megoldani a hulladékok témaköréből. A feladatok megoldása során készítsenek jegyzeteket, majd ellenőrizzék a megoldásaikat a lap hátoldaláról. Egy feladatra maximum 8-10 percet szánjanak!2. Alakítsuk ki a csoportokat (az igények szerint)3. Indítsuk el a munkát a feladatok csoportokhoz rendelésével. Közben folyamatosan ellenőrizzük a tanulók munkáját. Egy feladatra maximum 8-10 percet szánjanak, a feladatok többsége 5 perc alatt is megoldható! Törekedjünk arra, hogy a tanulók többsége 4 feladatot megoldjon!4. Az óra zárása, házi feladat ismertetése, szakirodalom ajánlása.5. A következő órán az ellenőrző feladatsor megoldása és ellenőrzése, értékelése.

Melléklet: Képkártyák a 4. feladathoz

lemerült szárazelemek elromlott laptop lejárt szavatosságú gyógyszerek

kiégett kompakt fénycsövek kiürült flakonok, tubusok szakadt műszálas ruha

penészes zöldségek, gyümölcsök megsavanyodott tej elromlott irodai eszközök

használt sütőolaj

1. feladat: Hulladék vagy szemét?

Az emberi tevékenységek során számos olyan anyag keletkezik, amelyet nem tudnak, vagy nem kívánnak felhasználni, de kezeléséről a környezetünk védelme érdekében gondoskodni kell. Ezeket az anyagokat közös néven hulladékoknak nevezzük. Hulladékok elsősorban a (mezőgazdasági és ipari) termelés során keletkeznek, számunkra azonban ismertebbek a lakosság által termelt hulladékok, amelyeket egyszerűen „szemétnek” szoktunk nevezni. Szemétnek azonban csak azokat a hulladékokat tekintik, amelyeket már nem tudnak hasznosítani. Ha a hulladék még hasznosítható, akkor annak újrahasznosításáról kell gondoskodni, ha azonban szemétté válik, akkor a lehető legkörnyezetkímélőbb megsemmisítését kell megoldanunk.

Feladatok:

1. Fogalmazzátok meg, mi a különbség a hulladék és a szemét között!

2. Nézzetek bele a tanterem szemetes edényébe (egészségügyi okok miatt ne nyúljatok bele), és mondjatok abból minél több példát hulladékra és szemétre!

3. Állítsátok párba a hulladék nevét az újrahasznosítási módjával!

almacsutka papírgyártás használt papír polár pulóver gyártásaPET italos palack komposztálásbefőttes üveg újra üveggyártás

4. Válasszátok ki a felsorolt hulladékok közül azt, amelyiket szemétnek gondoljátok!

üdítőitalos alumíniumdobozzsíros szalvéta ételmaradékkal

dobozos tej dobozahasznált papír zsebkendő

eltört szemüvegkrumplihéj

Megoldások

1. Fogalmazzátok meg, mi a különbség a hulladék és a szemét között!

A hulladékokat még lehet hasznosítani (újrahasznosítás), míg a szemét nem hasznosítható hulladék.

2. Nézzetek bele a tanterem szemetes edényébe (egészségügyi okok miatt ne nyúljatok bele) és mondjatok abból minél több példát hulladékra és szemétre!

3. Állítsátok párba a hulladék nevét az újrahasznosítási módjával!

almacsutka papírgyártás használt papír polár pulóver gyártásaPET italos palack komposztálásbefőttes üveg újra üveggyártás

4. Válasszátok ki a felsorolt hulladékok közül azt, amelyiket szemétnek gondoljátok!

üdítőitalos alumíniumdobozzsíros szalvéta ételmaradékkal

dobozos tej dobozahasznált papír zsebkendő

eltört szemüvegkrumpli héj

2. feladat: A hulladékok csoportosítása

A hulladékokat többféle szempont szerint is csoportosíthatjuk. A keletkezésük helye szerint beszélhetünk termelési és települési hulladékokról. A termelési hulladékok közé tartoznak az ipari eredetű hulladékok, amelyek legismertebb képviselői a bányászati és kohászati tevékenységek során keletkező salak és meddő. A termelési hulladékok másik nagy csoportját a mezőgazdasági hulladékok képezik. Ezek a növénytermesztés és az állattenyésztés során keletkeznek, pl. a trágya, a szalma vagy a csont. Többségüket komposztálással, silózással (erjesztéssel való tartósítás), szárítással, őrléssel újrahasznosítják és talajjavításra, takarmányozásra használják. A települési hulladékok összetétele nagyon sokféle; papírt, műanyagokat, fémeket, élelmiszermaradványokat, üveget és textíliát egyaránt tartalmaz. Fontos feladat ezek minél nagyobb mértékű szelektív gyűjtése és újrahasznosítása.A környezetre és egészségre gyakorolt hatásuk alapján megkülönböztetünk a környezetre alapvetően nem veszélyes, illetve veszélyes hulladékokat. Előbbiek a környezetet nem, vagy csak kisebb mértékben terhelik meg (papír, gumiabroncs, PET palack), utóbbiak azonban a környezetre, élővilágra mérgezőek, veszélyesek, ezért kezelésük megkülönböztetett figyelmet igényel (lejárt gyógyszerek, használt elemek, vörösiszap).

Feladatok:

Készíts csoportdiagramot (hierarchia-diagramot) a hulladékok típusairól a szöveg alapján! Írj mindegyik típusra egy-egy konkrét példát!

Megoldások:

Hulladékok

Keletkezésük helye szerint

Termelési hulladékok

Ipari hulladékok‒ salak

Mezőgazdasági hulladékok

‒ széna, szalma

Települési hulladékok‒ csomagolóanyagok

Környezetre és egészségre gyakorolt hatásuk szerint

Alapvetően nem veszélyes hulladékok

‒ papír, műanyag

Veszélyes hulladékok‒ szárazelemek

3. feladat: A települési hulladékok összetétele

Az emberi tevékenységek során kb. 80%-ban termelési hulladékok (ipari és mezőgazdasági üzemek hulladékai), kb. 20%-ban pedig települési hulladékok keletkeznek. Utóbbiakat nevezzük hétköznapi néven „szemétnek”. A települési hulladékok összetétele nagyon változatos; papírt, üveget, fát, textíliát, élelmiszermaradványokat, műanyagot, fémeket egyaránt találunk benne. Sajnos olykor veszélyes hulladék is belekerül, ilyen pl. a lejárt gyógyszer, a szárazelem, a festékek, a lakkok, az elektronikai berendezések (pl. az elromlott mobiltelefon) is Az utóbbi 20-25 évben a települési hulladékok tömege nem, térfogata azonban jelentős mértékben megnőtt. Egy 2000-ben készített felmérés szerint a magyarországi települési hulladék az alábbi összetételt mutatja tömegszázalékban:

25% papír8% műanyag5% fém6% üveg24% növényi-állati (élelmiszer) maradvány – alapvetően szerves anyag3% textília26% egyéb szervetlen anyag3% egyéb

Feladatok:

1. Mi lehet az oka annak, hogy a háztartási hulladékok tömege gyakorlatilag nem, térfogata azonban jelentősen megnőtt az utóbbi évtizedekben?

2. Készíts kördiagramot a települési hulladék összetételéről a megadott adatok alapján!

Megoldások

1. Mi lehet az oka annak, hogy a háztartási hulladékok tömege gyakorlatilag nem, térfogata azonban jelentősen megnőtt az utóbbi évtizedekben?

Az, hogy a csomagolóanyagok, különösen a kis sűrűségű műanyag és papír nagy térfogatot foglalnak el. (Szelektív hulladékként gyűjtve ingyen szállítják el ezeket a hulladékokat.)

2. Készíts kördiagramot a települési hulladék összetételéről a megadott adatok alapján!

A települési hulladékok összetétele Magyarországon 2000-ben (m/m%)

papírműanyagfémüvegszerves anyagtextíliaegyéb szervetlenegyéb szervetlen

4. feladat: A veszélyes hulladékok és kezelésük

Veszélyes hulladék minden olyan anyag, amely önmagában, vagy amelynek bomlásterméke a környezetre, az élővilágra vagy az egészségre káros hatású. Veszélyes hulladékok mind az ipari-mezőgazdasági termelésben, mind a háztartásban keletkeznek, így mindegyik hulladékfajta tartalmazhatja ezeket. Számunkra legfontosabbak a települési hulladékban megjelenő veszélyes hulladékok. Tudnunk kell ugyanis, hogy ha nagy mennyiségű hulladék közé kevés veszélyes hulladék kerül, akkor a teljes hulladékot veszélyes hulladéknak kell tekinteni úgy, mintha az egész veszélyes hulladék lenne. A veszélyes hulladékokat kiemelkedően fontos szelektíven gyűjteni, hogy az erre kijelölt hatóságok szakszerűen megsemmisítsék, ártalmatlanítsák azt. A veszélyes hulladékok közül leggyakoribbak a szárazelemek és akkumulátorok, a lejárt szavatosságú gyógyszerek, a szerves oldószerek, festékek, lakkok, az elektronikai berendezések (számítógépek mobiltelefonok) alkatrészei, a higanytartalmú fénycsövek és lázmérők, valamint a használt sütőolajok, növényvédő szerek (peszticidek). Ezek mindegyikére kiépített begyűjtő rendszer működik, és fontos, hogy az ilyen típusú hulladékokat a megfelelő gyűjtőhelyre adjuk le.

Feladatok:

Az alábbi képkártyákon (melléklet) tíz hulladékká vált terméket látsz. Válaszd ki közülük a veszélyes hulladékokat, majd mondd meg, hogy mely helyeken lehet leadni ezeket!

A lehetséges helyek:

GyógyszertárakHasználtelem-gyűjtő tartályok (iskolákban, áruházakban)BenzinkutakElektronikaihulladék-gyűjtő szigetekHasználtfénycső-gyűjtőhelyek (áruházakban, műszaki üzletekben)

Megoldások

Az alábbi képkártyákon 10-féle hulladék szerepel. Válaszd ki közülük a veszélyes hulladékokat, majd mondd meg, hogy mely helyeken lehet leadni ezeket!

A veszélyes hulladékok:

szárazelem kompakt fénycső használt sütőolaj gyógyszer rossz laptop

A lehetséges helyek:

Gyógyszertárak – lejárt szavatosságú gyógyszerekHasználtelem-gyűjtő tartályok (iskolákban, áruházakban) – szárazelemek, gombelemek, akkumulátorokBenzinkutak – használt sütőolaj, szerves oldószerekElektronikaihulladék-gyűjtő szigetek – használt elektronikai berendezések (rossz laptop, mobiltelefon)Használt fénycső gyűjtőhelyek (áruházakban, műszaki üzletekben) – használt fénycsövek és kompakt fénycsövek

termőtalaj rekultivált terület

fedőanyag

talajvíz mozgásiránya

hulladéktömörítésegynapi hulladék

figyelőkút

többrétegűszigetelés

szivárgó víz elvezetése

5. feladat: A hulladéklerakó felépítése

A háztartási, nem szelektált hulladék megsemmisítésének egyik módja az égetés, másik a rendezett lerakás. A hulladéklerakó telepek szigorú környezetvédelmi szabályok szerint készülnek, hogy a lerakott hulladék bomlása során se juthasson ki belőlük környezetet károsító anyag. A települési hulladékok begyűjtése a házak kukáinak az ürítésével kezdődik. Ekkor a hulladékszállító autó egy tömörítő készülékkel összepréseli a szemetet, amit a lerakóhelyre szállít. Ott a szemetet tovább tömörítik, majd a hulladéklerakó megteltével termőtalajjal borítják, és növényekkel ültetik be (rekultiválják).

Feladatok:

Az alábbi rajzon egy szabályosan elkészített rendezett lerakó képét látjátok. Tanulmányozzátok az ábrát, majd alkossatok egy 7-8 soros (mondatos) szöveget a lerakó felépítéséről. A szövegben használjátok fel az ábrán látható kifejezéseket!

(Az ábra Albert Viktor–Hetzl Andrea Környezeti kémia c. könyve (Panem Kiadó) alapján készült.)

Megoldások

Egy lehetséges változat (az információk, konkrétumok) megadásával:

- A hulladékot a talajtól többrétegű szigeteléssel választják el.- A szigetelőréteg fölé a szivárgó víz elvezetésére csöveket fektetnek le.- A hulladékot tömörítve helyezik el a lerakóban.- Az egy-egy nap alatt összegyűlt hulladékot fedőanyaggal választják el egymástól.- A hulladékot több rétegben helyezik egymásra.- A hulladéklerakó megteltével a hulladékhalmot termőtalajjal fedik be és növényekkel ültetik be

(rekultiválják).- A lerakóból esetlegesen szivárgó folyadék a talajvízbe kerülhet.- Az esetlegesen szennyeződő talajvíz figyelésére a lerakó mellett a talajvíz mozgásirányával

ellentétes oldalra figyelő kutat helyeznek el.

6. feladat: A hulladék életútja

A tudatos vásárlási szokások nagymértékben hozzájárulhatnak az általunk termelt hulladék mennyiségének a csökkentéséhez. A rövidfilm bemutatja, mit tehetünk a mindennapokban ennek a célnak az elérése érdekében.

Feladatok:

1. Nézd meg az Interneten a https://www.youtube.com/watch?v=jFs9UP3YhcM honlapcímen a filmet!

2. Sorold fel azt a 10 jó tanácsot, amelyet tudatos vásárlóként a hulladékok mennyiségének a csökkentése érdekében tehetsz!

A film elérhető az alábbi QR-kód leolvasásával:

Megoldások:

1. Vigyél magaddal bevásárló táskát.2. Taposd laposra és gyűjtsd szelektíven a hulladékot.3. Komposztálj!4. Javíttasd meg, használd újra!5. Cseréld el, vagy add tovább!6. Vásárolj piacon, és támogasd a helyi kereskedelmet!7. Keresd az újrahasznosított termékeket!8. Válaszd a visszaválthatót!9. Járj könyvtárba, kölcsönzőbe!10. Csökkentsd a postai levélszemetet!

Ellenőrző feladatlap a hulladékok témakörhöz

1. Fogalmazd meg egy mondatban, mit nevezünk hulladéknak!

2. Csoportosítsd a felsorolt hulladékokat a típusuk szerint! Írd a sorszámukat a halmaz megfelelő helyére!1. kiégett kompakt fénycső2. búzatáblán maradt szalmabálák3. használt sütőolaj4. a Paksi Atomerőmű kiégett fűtőelemei5. megromlott húsleves6. lejárt szavatosságú gyógyszer7. lemerült szárazelem8. nehézfém tartalmú galvániszap9. alumínium italos doboz10. irodai papírhulladék11. műanyag bevásárlószatyor12. elromlott laptop, mobiltelefon

3. A települési hulladékok összetétele és a szelektív hulladékgyűjtés

A) Karikázd be az igaz állítások betűjelét!a) A települési hulladékok összetétele sokféle.b) A települési hulladékok tömege az utóbbi években nagymértékben megnőtt.c) A települési hulladékok térfogata az utóbbi években jelentősen növekedett.d) A háztartási szemét jelentős részét teszi ki a papír és a műanyag.e) A lakosság hulladékai közt veszélyes hulladék szerencsére nem fordul elő.f) A szelektív hulladékgyűjtéssel a háztartási szemét mennyiségét, így elszállításának költségeit is jelentősen csökkenthetjük.g) A kukáink tartalmát leggyakrabban rendezett lerakókba szállítják, vagy hulladékégetőben égetik el.h) Hulladéklerakónak alkalmas akár egy kertben ásott gödör is, csak a végén temessük be és ültessünk rá növényt.

B) Hová dobnád, hová vinnéd? Írd a táblázat jobboldali oszlopába a választ!tojáshéj, krumplihéj, sárgarépa zöld levelelemerült ceruzaelemek, gombelemek, rossz akkumulátorokaz otthoni gyógyszeres doboz lejárt szavatosságú gyógyszereia sütés során összegyűlt használt sütőolaja kiégett fénycsövek, izzólámpák

elromlott elektronikai eszközök, TV-k, telefonok, számítógépekmegecetesedett bor, megsavanyodott tej

Ellenőrző feladatlap a hulladékok témakörhöz - megoldások

1. Fogalmazd meg egy mondatban, mit nevezünk hulladéknak!Olyan anyagok, amelyek az ember termelő vagy fogyasztó tevékenysége során keletkeznek, de vagy nem tudjuk, vagy nem akarjuk hasznosítani.

2. Csoportosítsd a felsorolt hulladékokat a típusuk szerint! Írd a sorszámukat a halmaz megfelelő helyére!1. kiégett kompakt fénycső2. búzatáblán maradt szalmabálák3. használt sütőolaj4. a Paksi Atomerőmű kiégett fűtőelemei5. megromlott húsleves6. lejárt szavatosságú gyógyszer7. lemerült szárazelem8. nehézfém tartalmú galvániszap9. alumínium italos doboz10. irodai papírhulladék11. műanyag bevásárlószatyor12. elromlott laptop, mobiltelefon

3. A települési hulladékok összetétele és a szelektív hulladékgyűjtés

A) Karikázd be az igaz állítások betűjelét!a) A települési hulladékok összetétele sokféle.b) A települési hulladékok tömege az utóbbi években nagymértékben megnőtt.c) A települési hulladékok térfogata az utóbbi években jelentősen növekedett.d) A háztartási szemét jelentős részét teszi ki a papír és a műanyag.e) A lakosság hulladékai közt veszélyes hulladék szerencsére nem fordul elő.f) A szelektív hulladékgyűjtéssel a háztartási szemét mennyiségét, így elszállításának költségeit is jelentősen csökkenthetjük.g) A kukáink tartalmát leggyakrabban rendezett lerakókba szállítják, vagy hulladékégetőben égetik el.h) Hulladéklerakónak alkalmas akár egy kertben ásott gödör is, csak a végén temessük be és ültessünk rá növényt.

B) Hová dobnád, hová vinnéd? Írd a táblázat jobboldali oszlopába a választ!tojáshéj, krumplihéj, sárgarépa zöld levele

szemetes edénybe vagy komposztálóba

lemerült ceruzaelemek, gombelemek, rossz akkumulátorok

használtelem gyűjtő konténerbe (iskolákban, bevásárló központokban)

az otthoni gyógyszeres doboz lejárt szavatosságú gyógyszerei

vissza a patikába

a sütés során összegyűlt használt sütőolaj

a benzinkutakhoz

a kiégett fénycsövek, izzólámpák használt fénycső gyűjtőkonténerek (műszaki áruházakban, bevásárló központokban)

elromlott elektronikai eszközök, TV-k, telefonok, számítógépek

elektronikaihulladék-gyűjtő szigetek

megecetesedett bor, megsavanyodott tej lefolyóba, WC-be leönthető