Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Csillagászat a reneszánsz korbanA csillagászat története 1, 2019. november 18
A reneszánsz szellemiség
Alapmetafora: „elfordulás az égi világtól a földi világ fel锕 Szó szerint véve nem kedvez a csillagászatnak
• Nem szó szerint véve kicsit jobban:
– az érdeklődés a túlvilági témák felől (teológia, absztrakt filozófia) az evilági témák felé fordul: művészetek, kereskedelem, társadalom, természet, technológia, kultúra, stb.
– humanizmus (É-Itália): az ember és világa kerül a középpontba→ a skolasztikával szemben a „humán” területeket hangsúlyozták(nyelvtan, retorika, történelem, költészet, morálfilozófia, stb.)
• A reneszánsz „tudós” valójában polihisztor, aki a művészetektől kezdve a tudományokig sok minden iránt egyszerre érdeklődik, nem specialista
• Bár kulturális értelemben a reneszánsz korszak a 14. században kezdődik, a tudománytörténeti korszakolásban ez a 15-16. századot jelenti
Reneszánsz tényezők 1: kelet felé tolódás
• Nagy pestisjárvány: 1346-1353 Nyugat-Európa megroppan, a Száz éves háború: 1337-1453 magaskultúra háttérbe szorul
• Szemben a 13. sz. nyugati (angol, francia) dominanciájával, a 14. században sorra alakulnak az egyetemek észak-itáliai (Verona, Pisa, Firenze…), német (Erfurt, Heidelberg, Köln…) és közép-európai (Prága, Krakkó, Bécs, Pécs, Pozsony…) területeken
• Konstantinápoly eleste: 1453 addig ismeretlen, görög nyelvűszöveghagyomány éri el Közép-Európát
– görög nyelvű szövegeket menekítenek ki Bizáncból vagy hadizsákmányolnak a törököktől: újakat is, meg olyanokat, amiket addig csak arab fordításokból vagy összefoglalásból ismertek
– ezek a szövegek Közép-Európában bukkannak fel, itt tanulmányozzák őket (pl. Mátyás udvara: a török háborúkból zsákmányolt szövegeket gyűjtik)
– új viszony az ókorhoz: továbbra is a görögök a tudás forrásai, de nem azok a területek és szerzők, mint a középkorban (logika, Arisztotelész), hanem mások (művészetek, Platón, stb.)
Reneszánsz tényezők 2: a könyvnyomtatás
1456 körül, Gutenberg
• gyorsabban, pontosabban és szélesebb körbentud terjedni a műveltség
• megjelenik a tudás új közönsége: az egyetemifilozófusok helyett az érdeklődő, de nemszakmai közönség (pl. patrónusok)
• latin mellett erősödik a kultúrában a nemzetinyelvek szerepe
• az első nyomtatott könyvek között nagyarányban szerepeltek tudományos könyvek(a görög tudomány alapművei)
Reneszánsz tényezők 3: a földrajzi felfedezések• Alaposan megváltozik a világról alkotott kép
– növeli a fogékonyságot az újdonságokra, a forradalmi ötletekre
– az ókori szerzők nem tudtak mindent, kritizálhatók (pl. Ptolemaiosz)
• A praktikus csillagászat (táblázatok, műszerek) fontossá válik (lásd déli éggömb)
• Oktáns(Octans)
• Szextáns (Sextans)
• Szögmérő(Norma)
• Tájoló(Pyxis)
• Ingaóra(Horologium)
• Körző(Circinus)
• Távcső(Telescopium)
• Mikroszkóp(Microscopium)
„Beszédes” déli csillagképek:
(Bár ezek 18. sz-i nevek…)
Reneszánsz tényezők 4: a reformáció
Felfordul a középkortól örökölt világrend• ettől is növekszik a fogékonyság az új elképzelésekre
• csökken az egyetemeken oktatott világkép és tudomány hitelessége
• megváltozik az elképzelés az ember kozmoszban kijelölt helyéről
Luther Márton(1483-1546)
Kálvin János(1509-1564)
A reneszánsz szellemiség és a csillagászat
• Annyi az új és izgalmas téma (új Isten-ember viszony, új világrajz, háborúk, stb.), hogy az elméleti csillagászat (matematikai bolygócsillagászat) kérdése teljesen háttérbe szorul
– a (ritkán) használt elméleti örökség Sacrobosco De sphaera mundi c. műve
• A gyakorlati csillagászat viszont előtérbe kerül:
– tengeri hajózás: a navigációhoz táblázatok, műszerek (Ibéria → arab tudás)
– asztrológia: horoszkópok, birodalmak és egyének sorsa
– naptárprobléma (10 napos csúszás a napéjegyenlőségben, 3 a teliholdak táblázataiban → a Húsvét pontos kiszámítása lehetetlenné válik)
• Fontossá válik a kozmológia, az ember helye és szerepe az univerzumban, valamint a természetnek mint Isten alkotásának a megértése
• Fokozatosan megismerkednek az eredeti görög művekkel, és megpróbálják azok elképzeléseit rekonstruálni
• Két nagyobb központ a matematikai csillagászat újjáéledésben:
– Bécs, 15. sz.: a ptolemaioszi tradíció felelevenítése
– Itália, 16. sz. első fele: a szférák elméletének továbbvitele
Johannes von Gmunden
• Kb. 1380-1442, Bécsi egyetem
• Az első kizárólagos matek és csillagászat professzor az egyetemen
• Tanít: arab algebrát (algorismi), Eukleidészt, Sacrobosco csillagászatát
• Összeállít táblázatokat, naptárakat, asztrológiai útmutatókat
• Több művet ír csillagászati műszerekről (pl. asztrolábium, equatorium)(Pl. Astrolabii qui primi mobilis motus deprehendur canones (1515))
a kialakuló bécsi hagyomány elemei:
• fontos a matematika, azon belül is geometria, trigonometria és algebra
• fontosak az észlelések, valamint a műszerek
• fontos a régi csillagászati elméletek (→ elsősorban Ptolemaiosz) rekonstruálása és kritikai felülvizsgálata (mint praktikus eszköz)
Gmunden Kalendáriumából (Nürnberg, 1496)
Georg von Peuerbach/Peurbach/Purbach
• 1423-1461, Bécsi egyetemen Gmunden utóda (nem tanítványa)
• Sokat utazgat Közép-Európában, csillagászati előadásokat tart
– Észak-Itália: számos egyetemen oktat
– 1454-57: Vitéz János meghívására V. László király udvari asztrológusa→ rövid ideig Nagyváradon tartózkodik
– a király halála után III. Frigyes császár udvari asztrológusa lett
– 1460: meghívás Rómába, hogy tanulmányozza a zsákmányolt görög Ptolemaiosz-szöveget, fordítsa le, és írjon egy érthető összefoglalást → a 6. könyvig jut, aztán meghal (még el sem utazik) → tanítványa és kollégája, Regiomontanus fejezi majd be (13 könyv)
• Matematikai tevékenység
– Tractatus Super Propositiones Ptolemæi de Sinibus et Chordis→ szinusztáblázat 10’-enként, utat nyit a tizedes törtekben számolás felé
– Institutiones in Arithmeticam→ arab algebra
• Csillagászati megfigyelések:
– 1456-61: sok észlelés Regiomontanusszal: fogyatkozások, Nap magassága
– Pl. 1457: megfigyelt egy fogyatkozást → az Alfonz-táblák alapján végzett számítások sokat tévednek →
– 1459: Tabulae Eclipsium: sokáig népszerű fogyatkozástáblázatok(Nagyváradi délkörre számolva)
• Számos csillagászati műszert tervezett és épített
• Elmélet: Theoricae Novae Planetarum (A bolygók új elmélete)
– Regiomontanus órai jegyzeteiből nyomtatták később
– cél: Ptolemaiosz rendszerének népszerű és érthető ismertetése
– (de még nem olvassa görögben, hanem csak fordításokban)
– próbálja összeegyeztetni a homocentrikus szférákkal (de ez nem nagyon önálló, arab forrásokból dolgozik): a szilárd kristályszférák között elegendő tér, hogy beférjenek az epiciklusok
– felismeri a Nap kiemelt szerepét: „világos, hogy a hat bolygó mindegyike osztozik valamiben a Nappal mozgásában, mintha a Nap mozgása közös tükör vagy
közös mérték lenne mozgásukban” (→ lásd majd Kopernikusz)
– csak latinul 56 kiadás → nagyon népszerű, alapkönyvvé válik, Kopernikusz és Kepler is olvassa
Peuerbach „vastag” szférája, amelybebelefér az excentrikus kör és az epiciklus
Armilláris szféra-szerű modellegy bolygó (Merkúr) mozgására
Regiomontanus (Johannes Müller)
• 1436-76, Bécsben indul a pályája Peuerbach tanítványaként
• 1461-65: Itália: folytatja P. munkáját, megtanul görögül,városról városra utazik, kéziratokat kutat fel és olvas
• 1467-71: Vitéz János meghívására Pozsony, Buda, Esztergom
– munkatársa az udvari asztrológus, a lengyel Martin Bylica (Ilkus Márton)
– kéziratokat gyűjt és rendez, műszereket készít, táblázatokat állít össze
– saját asztrológiai ház-rendszert tervez → ez nagyon népszerű lesz
– lásd a magyar történelmi vonatkozásokról bővebben: http://mek.oszk.hu/05300/05391/pdf/Zinner_Regimontanus_Csill.pdfhttp://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/matyas-01.html
• 1471-75: Nürnberg
– megalapítja a világ első tudományos nyomdáját: 22 könyvet tervez
• az első (1472): Peuerbach Theoricae Novae Planetarum-a
– obszervatóriumot hoz létre, tanítványokkal észleléseket folytat
• 1475: Rómába hívják a naptárreform-projekt miatt (IV. Szixtusz pápa), de itt hamar meghal. Kb. a negyedét fejezi be annak, amit megírni tervezett.
• Matematika– 1464: Mindenféle háromszögekről: az első modernebb trigonometriai
munka, alapmű (sík- és gömbi trigonometria alapjai arab stílusban)
– 1465: Algorithmus Demonstratus: szimbolikus algebra irányába elmozdulás (tanulmányozza Diophantosz Aritmetikáját)
– két szinusztáblázat Budán: egy hatvanas alapú és egy decimális
• az utóbbi (Irányok táblázata, 1467) ívpercenként szinusz és fokonként tangens értékeket ad meg, horoszkópszámítás céljaira → 17. sz-ig alapmű
– egyebek, pl. geometria, az 5. tökéletes szám (33 550 336), stb.
• Észlelések, táblázatok– Efemeriszek 1475-1506 időszakra. Nürnbergben nyomtatja, ez igen
sikeres → Kolumbusz, A. Vespucci is ezt használja
– Kalendárium (1475-1531): egyik első nyomtatott műve, szintén népszerű, tárgyalja a naptár-problémát (mely években rossz a Húsvét)
– ötlet: a Hold pozícióját használni a földrajzi hosszúság meghatározásához (tengeren) még jó ideig nem lesz ehhez elég pontos modell
– 1472. évi nagy üstökös megfigyelése (Halley-üstökös) → távolságot becsül parallaxis alapján (rosszul)
• Műszerek:– Nürnberg: tanítványokkal csillagvizsgálót rendez be, műszereket
készítenek és árulnak
– hordozható napóra II. Pál pápának (1465), asztrolábium (hozatja) Mátyás királynak
– gyűrűs napóra (egyfajta hordozható változat):
• Elmélet:– 1464: Ptolemaiosz Almagesztjének foglalata (a közös munka befejezése)
• félig fordítás, félig kiegészítés és magyarázat
• egy korábbi fordítást kritizál (joggal, mert pontatlan)
• az első szakszerű fordítás latinra, és nagy hatással van a korra
• Kopernikusz elismeri hatását a munkájára, Galilei tankönyvként használja
– valószínűleg közel jut a heliocentrikus hipotézishez: egy kéziratban vizsgálja Arisztarkhosz ötletét, és egy levélben is említi a Föld mozgását
Részletek a Kalendáriumból: táblázat, holdfázisok, asztrológiai gyógyászat(Az egész: http://www.loc.gov/item/48040717/)
Az Almageszt foglalata borítója 1496-ból:
Egy armilláris szféra alatt üldögél Ptolemaiosz (bal) és hű tanítványa, Regiomontanus (jobb)
Az első (korabeli) ábrázolás a szerzőről, műszerrel a kezében
Bernhard Walter
• 1430-1504, Nürnberg, Regiomontanus legfőbb követője
• Ő vásárolta fel Regiomontanus műszereit Mátyás király megbízottja elől
• Haláláig folytatta az észleléseket
– ez az első, éveken át felvett kb. folytonos adatsor
– rendkívül pontosak: bolygópozíciók 5’ pontossággal, Nap magassága 1’ pontossággal!
– észleléseit tanítványa, Johannes Schöneradja át Kopernikusznak, majd adja ki 1544-ben
– Kopernikusz és Tycho Brahe is felhasználja
• Pontos észlelései alapján felfedezi, hogy a Napmagassága a horizont közelében felfelé torzula légköri fénytörés miatt
• 1484-ben ö vezeti be elsőként a súlyok általmeghajtott órákat csillagászati észlelésekszámára
Walter háza: itt volt az obszervatórium, később Dürer megvette (ma Dürer-múzeum)
Két tipikusan általuk használt (bár nem általuk kitalált) műszer:
Hármasbot:főként a Nap horizont feletti magasságára.
Jákob-kereszt:objektumok szögtávolságának mérésére
Girolamo Fracastoro
• 1483-1553
• Egy időben tanult Padovában Kopernikusszal, feltehetőleg ismerték egymást
• Orvoslással is foglalkozott (csakúgy, mint Kopernikusz)
– ő veti fel először, hogy a járványokat apró részecskék, magok („spóra”) terjedése okozza → fertőzés
– egyik ezzel kapcsolatos verséből ered a szifilisz neve
• Homocentrica, 1538 – kicsit megkésett mű, senki se veszi túl komolyan
– csak homocentrikus szférák, nincsenek epiciklusok és excenterek
– eléggé bonyolult és homályos, nehezen értelmezhetők a részletek
– kiindulás: Arisztotelész: egyetlen rendszer, benne visszaforgató szférákkal
– de több szféra kell a Kallipposz óta felfedezett jelenségek miatt: precesszió, trepidáció, zodiákus egyenetlensége, stb.
– ráadásul az az elve, hogy minden szomszédos szférapár tengelyei derékszöget zárjanak be →minden mozgáskomponenst lebont hosszúság és szélesség szerinti elemekre
Összesen 77 szféra:
• 8 a csillagokra általában
• 6 a napi forgásra és precesszióra
• 10 a Szaturnuszra
• 11 a Jupiterre
• 9 a Marsra
• 4 a Napra
• 11 a Vénuszra
• 11 a Merkúrra
• 6 a Holdra
• 1 az „optikai effektusokra” (bolygók fényességváltozásai, Hold és Nap méretváltozásai, stb.)
(De megjegyzi, hogy a Napra kellene még 2, azaz összesen 79)
Giovanni Battista Amici
• 1511 (?) -1538
• Nagyon fiatalon megölik egy rablótámadásban, egyetlenkis művet adott ki:
• 1536: Az égitestek mozgása peripatetikus elvekre alapozva, epiciklusok és excenterek nélkül
– itt is egy egységes, mechanikus szférarendszer van
– ő nem derékszögezik, hanem általánosabb tárgyalásmód
– itt is van optikai hatású szféra
– epiciklusok ellen:
• a természet nem ismer olyat
• ha a Hold epicikluson mozogna, nem mindig ugyanazt az oldalát látnánk
– 4-4 szférával helyettesít 1-1 epiciklust + kétszer 3 kell még bolygónként (10)
– összesen kb. ugyanannyi, mint Fracastorónak, de tudja, hogy pontosabb észlelések fényében még többet kellene bevezetni (nem befejezett rendszer)
Matematikai csillagászat – összefoglalás
• A 15. sz. közepétől éled fel a tradíció, előtte Európában utoljára a görögök foglalkoztak vele érdemben
• Kopernikusz előtt nincsenek lényeges újítások: újra fel kell fedezni és meg kell tanulni a részleteket
• Bár több úton elindulnak, a ptolemaioszi elmélet a nyerő
• A legfontosabb motivációt gyakorlati problémák jelentik:– naptárszámítás
– navigáció
– asztrológia
• Az elméletek erős észlelési (és műszeres) + számítási hagyománnyal párosulnak
Megjegyzések az asztrológiáról
• Nem válik el a csillagászattól még fogalmi szinten semPl. Ptolemaiosz írta az Almagesztet és a Tetrabibloszt is – egy hagyomány
• Egyetemesen elfogadott, alig kritizálják (kiv. pl. Pico della Mirandola, 1463-94)Pl. Luther: „Az ég és a föld jelei bizony számosak, az Isten és az angyalok művei, melyek intést és fenyegetést hoznak az istentelen urakra és országokra, és jelentéssel bírnak.”
• A naptárak, almanachok, stb. tele vannak vele → átitatja a közgondolkodást
– az égitestek kiszámítható járása szemben áll az élet kiszámíthatatlanságával
– a naptárak csill-i előrejelzéseket és egyéb jóslatokat egyszerre közölnek
– Pl. Jupiter-Szaturnusz együttállás: 20 évente 117-kal hátrébb, vagyis kijelöl egy majdnem szabályos háromszöget, ami kb. 200 évente lép át új csillagkép-hármasba → nagy áradások várhatók (a Halakba lépéskor, 1524)→ erről ekkoriban 53 szerző 133 írása maradt fenn
• Krakkó, 15. sz. közepe: A csillagászat tanszék mellett alapítanak egy kifejezetten asztrológia tanszéket is (kb. két évtizedig létezett)
– talán az egyetlen alkalom, amikor egyetemi oktatás része volt az asztrológia
– itt sok ember tanul, és Krakkó ellátja egész Európát asztrológusokkal, akik mellesleg kitűnően értenek a csillagokhoz és a matematikához
A pozsonyi egyetem horoszkópja(15. sz.)
Zodiákuskerék (16. sz.)
Tudományon „kívüli” hatások
• A 15-16. századi humanizmusban erős szerepet játszik az „ezotéria”: főleg arabok által közvetített hagyományok ötvözete– asztrológia, mágia, okkultizmus, miszticizmus, kabbala, alkímia, stb.
• Egyik legfontosabb alapmotívum: hermetizmus– Hermész Triszmegisztosz, +1-2. sz.: egy csomó misztikus szöveg
– ekkor úgy hiszik, jóval régebbi – látnok volt, és megjósolta Krisztust
– a Corpus Hermeticum (hermetikus szövegek gyűjteménye) 1460-ban jelenik meg (újra) Európában, hatalmas felbuzdulást keltve
– Pl. Smaragdtábla – első mondata: „Ami fent, az lent.”→ korrespondenciák: megfelelések a világ különböző elemei között
• Pl. asztrológia: a makrokozmosz hatása a mikrokozmoszra
• mágia: fordítva – a világ rendjének akaratunk szerinti befolyásolása
• A hermetizmus három alapterülete:– alkímia: fémek/anyagok átalakítása az élet misztériumai szerint
– asztrológia: a bolygómozgások az események szimbólumai
– teurgia: mágia jó (isteni) szellemek/lények segítségével
Ezotéria és tudomány a reneszánszban
Yates-tézisek: Frances Yates tudománytörténész szerint a modern tudomány
közvetlenül a reneszánsz hermetizmusból fejlődött ki
– ezt ma már így senki sem fogadja el, de néhány belátása megfontolandó:
• Kísérletezés: Míg az arisztoteliánus tudomány szerint a természetbe nem
szabad beavatkozni, mert akkor nem a természetes eseményeket ismerjük meg, addig a hermetikus mágia, alkímia kifejezetten bátorítja a beavatkozást
• Matematizálás: Míg az arisztoteliánus tudomány szerint csak az égi világ
írható le matekkal, a földi régió túl tökéletlen ehhez, addig a hermetizmusneoplatonikus és neopüthagoreánus elemei szerint a világ alapvető rendje matematikai természetű
– lásd majd ennek változatait: Kopernikusz, Kepler
– pl. John Dee (1527-1608): Monas HieroglyphicaEz a geometriai „egyenlet” fejezi ki a világ egészét:
– Robert Fludd (1574-1637): vita Keplerrel a matekszimbolikus vs. kalkulatív használatáról
• Tudományos társaságok: míg az arisztoteliánus tudományt művelését az
egyénileg töprengő filozófus képviseli, addig a mágusok, okkult szerzők titkos páholyokba, társaságokba tömörültek
– ez első tudományos társaságok(17. sz. közepe) sokban hasonlítottaka páholyokra (pl. Francis Baconmodellje az Új atlantiszban)
– lásd a Royal Society elődjét:„Láthatatlan kollégium”
– Accademia dei Lincei (1603, Róma):egyik első tudományos társaság (Galilei is tagja), a „hiúz-szeműek akadémiája”→ a hiúzszem szimbolikus jelentéseekkor a „titkos tanok látója” volt
– leghíresebb titkos társaság:Rózsakeresztesek – talán több hírestudós is tagja volt (nehéz ezt tudni)
• Végtelen világegyetem: Míg az arisztoteliánus kozmoszban Isten hatalma
a világ rendjében nyilvánul meg, addig a misztikusoknál inkább a világ kiterjedésében, nagyságában
Legfontosabb képviselő: Nicolaus Cusanus (1401-1464): Tudós tudatlanság
– neo-platonikus és misztikus keresztény tanok ötvözete
– cím: tudatában kell lenni az emberi elme korlátainak: a világ ugyanúgy nem ismerhető meg pontosan, mint ahogy a végtelen sem
– pl. a kör, háromszög, négyzet ugyanazzá az objektummá válik végtelen naggyá nagyítva (vagy végtelen kicsivé kicsinyítve), ahogy az egyenes és a görbe is azonossá válik
– viszont a világegyetem végtelen vagy
– tehát a Föld mozgásának vagy központ helyének kérdése értelmetlen: a végtelenhez képest mozgás és nyugalom, középpont és kimozdítottság ugyanaz
– az égitestek és a Föld ugyanazokból az elemekből állnak
– (Giordano Brunóra lesz nagy hatással)
• A Nap kiemelt szerepe: a platonikus hagyományban a Nap a legfőbb jó,
tehát Isten szimbóluma
– Marsilio Ficino (1433-1499), vezető humanista:„A Jó természetét semmi sem mutatja jobban, mint a fény. Először, az érzékelhető
testek közül a fény a legragyogóbb és legtisztább. Másodszor, semmi sem terjed olyan könnyen, gyorsan és ilyen messzire. Harmadszor, mint egy simogatás, a fény finoman és határtalanul hatol át mindenen. Negyedszer, a fényt kísérő hő táplál és ápol mindent, és ő az egyetemes létrehozó és mozgató. (…) Nézzetek fel az égre, ti mind, a mennyei atya hívői! (…) Magát az Istent jelenti ott a Nap, és vajon ki merné állítani, hogy a Nap hamis?”
– Kopernikusz:„Mindenek közepén pedig ott trónol a Nap. Vajon lehetne-e jobb helyen ahhoz, hogy e gyönyörű templom minden zugát egyszerre beragyogja? Jogosan nevezik őt Lámpásnak, vagy mások a Világ Értelmének, vagy megint mások a Világ Urának. Hermész Triszmegisztosz a Látható Istennek nevezi, Szophoklész Élektrája pedig a Mindent-Látónak. Királyi trónján ül a Nap, és onnan uralja gyermekeit, a bolygókat, melyek körülötte járnak.”
– Kepler:„A Nap a fény forrása, a termékeny hő háza, szépséges, tiszta, színtelen, a bolygók
királya mozgásukban, a világ szíve hatalmában, a világ szeme szépségében, és az egyetlen méltó hely a Magasságos Isten számára, ha az anyagi világunkban keresne helyet magának, hogy ott lakozzék áldott angyalaival…”
Raffaello: La Disputa del sacramento (Vatikán, Sala della Segnatura, 1509)