1. Kutatástörténet a kezdetektől Panofsky-ig

- a reneszánsz elnevezése korabeli- a reneszánsz hajnala: a trecento az új kor felfedezője: Petrarca (1304-1373)

„Egy olyan új kor, amely a dicső múltból merítkezik.” Boccaccio Lorenzo Ghiberti (1378-1455)

- elítéli a középkori művészetet és a Római Birodalom elpusztítását- önéletrajzot is ír

Giorgio Vasari (1511-1574)- maga is művész volt, izgatja az egyéni teljesítmény- a renascitá és az antikvitás fogalmát ő használja először- szerinte is kiváló művészete volt a rómaiaknak- életrajzokat ír (egyéni anekdoták) Michelangelot isteníti

- trecento („gyerekkor”) – 14. század: Giotto, Cimabue, Cambio- quattrocento („kamaszkor”) – 15. század: Masaccio, Brunelleschi, Donatello, Jacopo della Quarcia- cinquecento („érett kor”) – 16. század: homo universale kora – Michelangelo, Leonardo, Raffaello- mérce: ki tudja meghaladni az antik művészetet?- a szentek élete példaképként szolgál a művészeknek

Voltaire- felvilágosodás

Diderot Johann Joachim Winckelmann (1717-1768) Schlegel-fivérek Stendhal (1783-1842) Victor Hugo (1802-1885)

- ekkor honosodik meg a reneissance francia fogalma, amely nem a patrarcai mondanivalót takarja egy régmúlt korszak összefoglaló neve

Jules Michelet (1798-1874) Jacob Burckhardt (1818-1897)

- „A reneszánsz Itáliában”- a reneszánsz az eszménykép féltek, hogy az iparosodás elfeledteti a szellemi értékek fontosságát

Heinrich Wölfflin- 1915: „Művészettörténeti alapfogalmak”- szembeállítja a reneszánsz és a barokk közötti különbségeket: sík – mélység, zárt forma – nyitott forma, világosság – homály, linearitás – fesőiség

Warburg- bonyolult reneszánsz képet vázol fel- a pogány kultúra nyomait kereste a reneszánszban, érdekelte a hitvilág- kulturális antropológia, a társas érintkezés fontos- az ikonográfiai módszer atyja

- vannak történészek, akik azt állítják, a reneszánsz csírája megvolt a középkorban

2. Kutatástörténet Panofsky-tól napjainkig

Erwin Panofsky (1892-1968)- a különbségeket vizsgálja, vagy a forma, vagy a tartalom antikizáló, a kettő együtt soha

pl. Raffaello: Parnasszus- az antik irodalom megjelenését is vizsgálja a reneszánszban

pl. Ganümédesz Antal Frigyes (1887-1954) Millard Meiss (1904-1975) Hans Baron (1900-1988)

1

Frederich Hartt- a firenzei szobrászati felvilágzásról ír

Michael Baxandall-„Reneszánsz szemlélet, reneszánsz festészet”összefüggéseket vizsgál a korabeli társadalommal (a stílus és az emberek hogyan hatnak egymásra)

John Shearman-„Only connect” mű és néző közötti kapcsolatok

Timothy Verdon – John Henderson (1985)- a reneszánsz kutatás új iránya: a hit hitbeli kérdések hatása- az eredeti vallásos funkciókból indulnak ki

- a reneszánsz kutatás Firenze központú- az udvarok lovagi kultúrája a reneszánsz része- kérdések: mi mozgatta a megrendelőket? valóságosak voltak-e a megrendelők? voltak-e nők? mennyi szabad kezet kapott a művész?- a műgyűjtés első kora (a művek esztétikai szerepe is fontossá válik)- restaurálások

pl. sixtusi kápolna szenzáció Richard A. Goldthwaite

-„The economy of Reneissance florence”

3. Történeti-politikai helyzet Itáliában

- semmilyen szempontból sem egységes térség csak 1860-ban egyesül (eddig nincsen „Olaszország” szó)- nincs idegen nagyhatalom a 15. században, a félsziget viszonylagos önállósága jellemző- köztársaságok: Róma, Firenze, Velence, Siena- hercegségek: Rimini, Urbino, Milano, Mantova, Bologna, Ferrara, Pesaro- a központok rivalizáltak egymással fontos volt a helyi arculat kialakítása (drágább, szebb, etc.)- ugyanakkor elszigeltek sem voltak házasságok, közös nyelv, gazdasági érdekek révén- 1438-1439: zsinat- 15. század: török veszély miatt városállamok egyenrangúsága- 1478: Pazzi-összeesküvés- 1498: véget ér a félsziget autonómiája (francia lerohanás)

4. Az udvari művészet jellemzői (a megrendelők világa I.)

- a kezdeményező a megrendelő cél: anyagi helyzet, élethelyzet szimbolizálása- a témát a patrónus szabta meg- megrendelők: gazdag polgárok, bankárok, családok, fejedelmek, uralkodók, köztestületek (város, céh, katedrális)- vannak olyan darabok, melyek eleve piacra, vagy műgyűjteményekbe készültek- a fejedelmek megrendelésének okai:

- politikai propaganda- a műpártolás jó dolog- önreklámozás- hírnév fennmaradása- esztétikai funkció

- családi kápolnák a 14. századtól Francesco Sassetti magánkápolnája

- uralkodói megrendelők: pápák, Mediciek- Nápoly: Aragóniai Alfonzo- Mantova: Isabella d’Este, Lodovico Gonzaga- Rimini: Malatesta- Milano: Sforza

2

- Urbino: Federico da Montefeltre- Ferrara: Lionello és Borso d’Este

- a profán tematika a jellemzőpl. vadászat, lovagregényekből vett témák

- a lovagi kultúra az itáliai quattrocento szerves része (gyakori lovagi tornák)- gyereket nevei az Artúr-mondakörből

pl.trójai háború szövetnincs horizontvonalapl. Botticelli: Tavaszantik istenek

- tipikus a portréérem műfaja: egyik oldala portré, a másik oldala emblematikus antikizálnak és stilizálnak az érméken

Medici család (Cosimo, Piero, Lorenzo)- speciális helyzet ők voltak hatalmon, de ezt titkolták- övék: San Lorenzo bazilika, Donatello: Dávid- kisajátítanak (ki más, mint ők?)

5. A köztestületek, mint megrendelők (a megrendelők világa II.)

- céhek, városok, katedrálisok céhek

- ők voltak a városok művészetének meghatározói (így a politikai szerepük is fontos)- a város szépsége is fontos

szerzetesrendek- mindig megemlékeznek az alapítójukról és a főbb szentjeikről

pl. Szent Ferenc, Szent Domonkos (a karmelitáknál Illés próféta)- a Mediciek támogatták(=beleszólásuk volt) a rendek művészetét

konfraternitások (laikusok vallásgyakorlata)- Firenzében kb. 96 konfraternitás működött a 15. században- vallási és világi szféra keveredése- a tagok gyakran végrendeletben hagytak pénzt műkészítésre

- Mária-tisztele vallás- aszkéták- Irgalmasság eszméje köré „gyűltek” (jótékonykodtak)- scuolák (fontos szerepűek, kb. 200 volt)

pl. Scuola del Rosario (Dürer)- háromkirályok konfraternitás (Compania dei Magi) ez a legbefolyásosabb, mert a Mediciek támogatták

6. A nők, mint megrendelők (a megrendelők világa III.)

- nehezebb dolguk van a férfiakénál- apácáknak, özvegyeknek könnyebb- a nők általában nem gazdálkodhattak szabadon a pénzzel- Lucrezia Tornabuoni (Piero de Medici felesége) férje halála után emelkedik fel- az özvegyek a férjük emlékére is működnek- a leghíresebb női patrónus Isabella d’Este- gyakori: kelengyeláda, Madonna-kép (műgyűjteményekbe: kis bronzok)

(+ 1 kérdés: A megrendelők különböző csoportjai /velősen/)

7. A megrendelések szövegei

3

- a szerződés pontjai: a felhasználandó anyag

- fontos az anyag minősége- drága anyagok: ultramarin, arany- gyakran maga a megrendelő szerzi be a felhasználandó anyagot- a keret is fontos nem a művész foglalkozik vele

a határidő a fizetés

- fontos kérdés, hogy ki állítja fel a kész képet (néha darut alkalmaznak)- a témát nem szokás írásban részletezni, csak szóban-„in modo et in forma”- néha rajzot is mellékelnek a szerződés mellé

pl. Taddeo Gaddi: Visierung; Jacopo della Quercia: Fonte Gaia- garanciát kell vállalnia a művésznek (de többet is kap, mint egy segéd)

(+1 kérdés: A megrendelők világa /tömör/)

8. A humanisták és a művészet

- Friedrich Immanuel Niethammer (1766-1848)- studia humanitatis: a korai humanisták oktatási programja (Ciceró alapján)- humanizmus: tevékenység (eredetileg nem a fő csapásirány a művészet) latin retorika, latin nyelvtan a fontos- tanítottak egyetemeken, városi kancellárok, pápák titkárai is (leveleket írtak, beszédeket tartottak)- a megbízójuk kívánságáról szónokoltak (amiért megfizették)- tárgygyűjtésre ösztönzik uraikat- az antikvitásra lehet hivatkozni, az a követendő mintakép- megideologizálták a fényűzést római/görög dicsőítő szövegek elővétele művészetek felvirágzása (pártolni kell a művészeteket)- új műfaj: portrébüszt (újra előkerül) + a kisbronz műfaj megteremtésében is szerepük volt + új témák meghonosítása: mitológia- a humanisták programokat készítettek a művészek számára

pl. Isabella d’Este Paride Ceresarával készíttetett programot, és bele is szólt a részletekbe- új témákra hívták fel a megrendelők figyelmét- a quattrocento szakszótára:

grazia (kecsesség) faciltá (könnyedség) varietá (változatosság) rilievo (kidomborodó) ornato (díszes)

- idősebb humanisták: Palla Strozzi, Leonardo Bruni, Bartolomeo Fazio (valósághűség, gótikus hatások, németalföldi művészet magasztalása ezek a humanisták még nem nagyon találkoztak antik művészettel)

- szerintük a természet rondább oldalát is ábrázolni kell, mert a művészet megszépíti- egy világ választotta el a művészeket és a humanistákat

- firenzei humanisták (2. generáció): már kapcsolatban voltak a művészekkel (segítettek nekik felemelkedni): Niccoló Niccoli, Ambrogio Traversari, Poggio Bracciolini, Leon Battista Albertini (14-15. század fordulója)

- művészek: Ghiberti, Brunelleschi, Donatello, Masaccio, Luca della Robbia- bíztatták őket az antik mesterek felülmúlására

Leon Battista Albertini (1404-1472)

4

-„Della Pittura”segítse a művészeket a felemelkedésben (a latin részt Gonzaganak, az olasz Brunelleschinek ajánlja)- szerinte a festészet szabályok szerint tanulható

- harmadik generáció: Ficino, Mirandola, Poliziano az összes vallás összeegyeztetésén dolgoztak

9. A humanizmus és a keresztény vallás (/a keresztény vallás a reneszánszban)

- a humanisták keresztények voltak nem pogány kor!- az emblémákon is van keresztény utalás

pl. szárnyas szem = a művész szeme Isten ajándéka- Botticelli: régi istenek allegóriái keresztény szemmel- a kor megmarad kereszténynek, de a stílusa megváltozik- formakincsre az antikvitás jellemző- fontos az inkarnáció fogalma (újjászületés ábrázolása)- perspektíva is a kereszténység szolgálatába állítva- DE! nő a nem keresztény témák iránti igény

10. A művészek társadalmi helyzete

- techné, ars, kunst = mesterség- művész = mesterember eleinte (kétkezi munka)- szabad művészetek:

trivium (szavakkal kapcsolatos): dialektika, retorika, grammatika quadrivium (számokkal kapcsolatos): aritmetika, geometria, asztronómia, zene

- az építészethez matematika kell tervező és építő elkülönítése (Andrea Pisano domborművei a Campanile-n)- Cennino Cennini: Il libro dell’arte: munkafolyamat a festészetről legyen ez is szabad művészet!- a művészet ekkor még nem tehetség, hanem mesterség- a városokban még minden a céhek felügyelete alatt állt (főleg Firenzében)- Firenze: orvosok és gyógyszerészek céhe fogadta be a művészeket később önálló céhet alapítottak- céhek: mesterségek érdekeit védték, az oktatás a felügyeletük alatt állt, ők szervezték a közoktatást, temettek- 6 éves kortól 4 év elemi iskola (írás, etc.) utána matematika ez az értelmiségieknek kötelező (egyetem: szakosodás)- szabályozták, hogy egy mester hány tanítványt fogadhat

pl. Firenzében 1- fontosnak tartották a rajzot - diplomamunkát is be kellett nyújtani- voltak alternatív iskolák

pl. Francesco Squarcione iskolája („Studio”)

11. Az udvari művészek

- a 15. század végére szétesnek a céhek Lorenzo Medici saját pénzen szervez akadémiát Nanni di Banco Jacopo della Quercia Piero della Francesca Pietro Perugino

(Martin Warnke: Udvari művészek)- a státusz előnyei:

- mentesülés a céh szabályok alól- szabadkezet kapnak

5

- állandó fizetés, teljes ellátás, ruha- a státusz hátrányai:

- szabadság elvesztése- kiszolgáltatottság az uralkodóváltásnak- elvárások, korlátok

pl. portrészobrok házasságkötéshezeszményítéspl. Pisanello: Isabella d’Este: oroszlánhaj /név + hatalmi jelkép/pl. Mantegna nem volt hajlandó eszményíteni Isabella d’Este kifakadása Francesco Franciának nem volt hajlandó modellt ülni Isabella, úgy alkotott Tizianotól ez alapján rendel portrét (ekkor 60 éves, és T. megfiatalítja) Leonardo oldja fel a problémát (Isabellának nagyon tetszik a hermelines hölgy, Cecilia Gallerani portréja (elforduló test, profil, archaikusság)

- az udvarnál is az építészetnek van a legnagyobb ázsiójapl. Mantegnának egy saját házra is futotta

- a szerzetesfestők mentesülnek, nem céhtagok (a rendnek esküdnek) miniatúrákkal kezdik

12. A rajz a reneszánszban

- a rajz az oktatás fontos eleme- természetábrázolás- egyéni/műhely stílus- kevés rajz maradt fenn nem láttak benne értéket, és előkészítő stádiumnak tartották- pergamenre és papírra rajzolni nagy drága ezért letörölhető táblára / viaszra rajzoltak (papír a 12. század második felétől)- vannak szerződésekkel kapcsolatos rajzok, előképek, melyekből több verzió kerül napvilágra, ezekből lehet választani- sinopia: a freskó alá kerülő „vázlat” ez segédeszköz a festőknek- giornata: egy munkanap alatt elkészíthető részlet itt még beleszólhatott a megrendelő- disegno (rajz): a művész személyiségének lenyomata Vasari gyűjtötte őket- a rajz jelentős a festő / szobrász munkájához- másolási technikák:

körvonal átnyomás tollal körvonal lyukasztás + szénpor fújás (spolvero)

- megnő a kereslet a másolatok irántpl. Pesellino (Esztergom, Boston)

- négyzethálós nagyítás a 15. század elejétőlpl. Masaccio: Szentháromság (Mária arca alatt)

- megőrzött rajztípus: a mintakönyv

13. A mintakönyv

- mintarajzokból állpl. Villard de Honnecourt (1230 körül)

- oroszlánábrázolás séma alapján sok emberi ábrázolás- képzelt állatok

- a 14. század közepétől egyre több mintakönyv jelenik meg nagy rá az igény- mintarajzok színezése Grassi könyvében (főleg állatok)- az állatok általában halottak voltak, amikor a megörökítették őket- kétféle mozgást tudtak ábrázolni a lábak mozgása alapján- Pisanello vázlatfüzete:

- mozdulatlan, ámde pontos ló- formai visszaadás, spontaneitás- a művészi személyiség és a spontaneitás megnyilvánulásagyűjtik Pisanello rajzait

6

- antik szarkofágok rajzai + szarkofágból gyűjtött motívumok alkalmazása egy fiktív képenpl. Gentile da Fabriano (antik másolatok), vagy Mars és Rhea Silvia

- az antik világ formakincsei előtérbe kerülnek- a festményeken megjelennek a mintakönyvben szereplő rajzok

pl. Pisanello: Aragóniai Alfonz Adonisz szarkofág után- Jacopo Bellini könyvei

- kompozíciós tanulmányok- antikizáló motívumok- főleg Velence

- a 15. század közepe után:- drapéria tanulmányok- karakterfejek- akttanulmányok

pl. Gozzoli (Fra Angelico tanítványa volt)- gipszöntvényről készült rajzok- állatábrázolások- másolatok- antik oszlopfők megváltoznak a mintakönyvek

- mozgó alak ábrázolása a térben Pallaiuolo-műhelyből- emberi test anatómiája

- kreatív rajz („firkálás”) Verrocchio-műhely- mozdulatsorok- a művészi személyiség egyedi lenyomata

-Ghirlandaio-műhely- időben szállított- részletes rajzelveti sokban a freskó vázlatot

a Santa Trinitában hiányzik Lorenzo Medici, a megrendelő alakja a vázlaton, ám a kész művön már rajta van békülés (Francesco Sassettinek)

-15. század vége: a nagy római áthatások ideje- metszetmintalapok később ez kerül előtérbe, mint előkép

pl. Pallaiuolo: Meztelen emberek csatája (1470)

14. Az önarckép

15. Fra Angelico Firenzében

- Leon Battista Alberti festészeti könyve új irányzatot teremt- Fra Angelico / Fra Filippo Lippi

- a vallásos művészet megújítói- a táblakép művészetének megújítása- Masaccio hagyományok követői

Fra Angelico (1400-1455) – Guido di Pietro- volt festőműhelye- domonkos rendi tag volt- egyszerű, didaktikus, lényegretörő mint a domonkos beszédek- nevét poszthumusz kapta Aquinóiról

o Linauoli tabernákulum (1433) - nem egyház számára készült- a Ghiberti-műhely készítette a tabernákulumot adott volt a keret- legnagyobb Madonna kép az időben- a kőoromzattal együtt a középtengelyben: szentháromság- teofánia- Jézus kezében könyv

7

- szárnyak kinn: Szent Márk és Szent Péter- szárnyakon benn: Szent János és ? hatottak rá az Or’ St. Michele szobrai (főleg Ghibertié)

o San Marco freskói - kb 50 db + a főoltár- a 15. század legnagyobb fennmaradt képegyüttese- a Mediciek építik át a kolostort (Medici „orvosok”Szent Damján és Szent Kozmagyógyító patrónusok)- Sacra Conversazione

- típusteremtő múfaj (korában a legfejlettebb)- egy négyszögletes képmezőben, pontos megszerkesztéssel ábrázolja az alakokat- keret rakonstrukciók + függöny + crucifix határként funkcionál

- 4 téma összefonódása:1. Medici hatalom jelenléte2. domonkos rend3. várospolitikai szempontok4. a környezetben zajló liturgia

a firenzei háromkirályok felvonulás végpontja ez a helyszín (jan. 6.)- földszinten van még: Kálvária, Szent Domonkos- emeleten van még: árnyékok Madonnája, angyali üdvözlet, Krisztus a kereszten + Szent Domonkos- fontos a domonkos ábrázolásban, hogy a bejárattal szemben mindig legyen Madonna, aminek köszönni kell, itt:

- Angyali üdvözlet („Ave”)- illuzionisztikus ablakkeret- a táj emlékeztet a San Pietro kerengőjére

- lakóhelyek megosztása (nem konkrét evangéliumi ábrázolások, csak utalások):-D: novíciusok-K: szerzetesek-É: laikus testvérek

novíciusok (növendékek) cellái:- Szent Domonkos és a kereszt (variációk egy témára)- modell a szenvedésben való elmélyüléshez

szerzetesek cellái- evangéliumi történések szűkszavú leírásai példát mutat, hogy hogyan kell szemlélni a régi történeteket- furcsa logika (Spike művészettörténész elmélete: minden hármasban van inkarnáció, passió, megdicsőülés)

laikusok cellái (kiszolgáló személyzet)- nem sajátkezű- itt van a legtöbb narratív elem- 2 cellát is kapott laikus: Cosimo Medici / Mediciek

16. Fra Filippo Lippi Firenzében (1406-1469)

- árvaként kármelita kolostorba került- szerzetes- 1430 körül utalnak rá festőként először- a Santa Maria del Carminén Masaccio dolgozott- kialakít majd egy személyes stílust- nem olyan szentéletű- a szubjektív dolgok izgatják- impulzív személyiség

8

- politikai dolgok is érdeklik- Donatello a lelki rokona- egyedi színhasználat:

- sötét tónusok- kevés fehér- kezdenek feloldódni a kontúrok- közelíti az árnyalatokat egymáshoz

- sok önarckép, szignatúra (ezáltal egyértelmű, hogy műalkotásoknak szánja képeit)- sok vita korai művei körül (Masaccio-hatás) erős plaszticitás, drámai töltés- nem riad vissza a torzításoktól sem

Castello Sforzesco, Milánó Empoli

- barnák és szürkék dominálnak Velence, Cini-gyűjtemény

- Sacra Convesazione templomháttér- kis Jézus nem az ölben- előtérben: angyal

- első datált műve: Corneto-Tarquinia Madonna (1437)

- németalföldi hatás- önálló portréi is fennmaradtak (nőiek is)

Scolari (new york-i) - deréktól nőalak profilja- ruhájába hímezve: lealtá (=hűség) menyegzőre utal- balra férfi arc nem tudják, hogy mi a kapcsolat a kettő között

berlini portré - nyitott ablak előtt- absztrakt vonások- gyöngysor (tisztaság jelképe)

Barbadori-oltár (1437) - a San Marco oltárral egy időben készült- főkép: Sacra c. ma a Louvre-ban

- háromszög kompozíció, mély tér- mögötte az angyalok félkörben- két márványoszlop, melynek sem a teteje, sem az alja nem látszik- a keret hármas íve mintha a képsík előtt lenne

Angyali üdvözlet, San Lorenzo, Firenze - oszlop osztja ketté a képet- elöl üvegkancsó Mária tisztaságát szimbolizálja (németalföldi hatás)- a háttérben modern épületek vezetik mélyre a tekintetet- 2 arkangyal a bal oldalon

Sta Croce, Uffizi (Sacra c.) - alulnézet, excentrikus- keskeny tér, mégis erős térbeli hatás (fény-árnyék, fülke)

Medici palota kápolnája, Firenze - elveszett az eredeti vörösmárvány keret- középtengely: Szentháromság- balra: Gyermek és Keresztelő Szent János- inkarnáció: az ige testté válása + Szentháromság a téma- csendre intés: a legnagyobb misztikum előtti állapot- Szent Bernát (+Keresztelő Szent János) Firenze patrónusai, a Mediciek „kisajátítják a patrónusszenteket)- első fennmaradt gyermek Keresztelő Szent János ábrázolás

- Fra Filippo Lippit jól fogadták a kortársai

9

17. Domenico Veneziano és Andrea del Castagno

I. Domenico Veneziano (1405-1461)- Lippi kortársa- korai műveire Pisanello hathatott- fénnyel árasztott színek, finom tónusárnyalatok (világos paletta)- az architektúra a meghatározó- főműve:

Santa Lucia de’Magnoli főoltára (1445-től) - jobbról jövő fény- Sacra c.- az alakok egymáshoz való viszonyát meghatározza

Angyali üdvözlet - középső pedellán- háttérben lugas az Énekek énekéből- az enyészpont a zárt ajtón van Mária szüzességére utal- két fekete ablak

Firenze, Santa Croce (1450-53) - Szent Vencel, Keresztelő Szent János- eredetileg a szentélyrekesztőn- spolvero típusú másolás (kontúr mentén fekete pöttyök)- erős alulnézet- a lábfej átér a néző terébe- a szentek reliefszerűek- Donatello hathatott rá

II. Andrea del Castagno (1419-1457)- ő ölte meg Venezianot a pletykák (Vasari) szerint (kár, hogy Castagno előbb halt meg)- erős kontúrok, realizmus- a tömegek érdeklik

San Appollonia freskói - az északi fal teljes felületét kitölti- mintha a valóságos architektúrával egybeforrna- az apostolok nem vetnek árnyékot, pedig nagyon erős a megvilágításuk- több nézőpontos- az asztal síkbeli csík, mely Júdást elválasztja- jobbról balra van a cselekményszál a Kálvárián- ahogy a történet halad, Jézus úgy lesz egyre fiatalabb (később nincs szakálla) ez az újjászületés jelképe

Villa Carducci - 3 hadvezér- 3 firenzei író, költő- 3 nőalak- az ajtó fölött: Mária a gyermekkel és mellettük Éva a rokkával, Ádám ásóval (az Ószövetséget jelenítik meg, jelképezik)

Niccoló da Tolentino - festett lovas ábrázolás”szobrot helyettesít”- egységes nézőpont (szemben Uccellóéval)

III. Paolo Uccello (1397-1475)- üvegablakkészítő, festő, rajzoló- lineáris perspektíva, testek ábrázolása

Giovanni Acuto lovasfestménye- alul- és oldalnézet (ló és lovas magasan, talpazat közelebb a nézőhöz)

10

- elkészült szobrok is hathattak rá dinamizmuspl. Donatello: Gattamelata

20. A sienai Battistero és a Porta del Paradiso

- a firenzei művészek híresek és foglalkoztatottak más városokban is (pl. Sienában, a rivális városban) Siena, Battistero

- Ghiberti volt a főtanácsadó- aranyozott bronz- a kút hat oldalán aranyozott bronz reliefek (Quercia, Turini, Ghiberti, Donatello is csinál egyet-egyet)- van festői relief is (pl. Ghiberti) szobrászi relief (pl. Nanni di Banco)

o Ghiberti: Keresztelés (ez a kúton?) - korai próbálkozás- a talajnak még nincs rendes kiképzése- Sienában minden aranyozotto Donatello: Heródes lakomája - Heródes születése napján Keresztelő Szent János fejét szolgálják feldrámaiság- az emberi ábrázolás megújítója- a térbe helyezi a személyeket- ablakkeret-szerűség jellemzi (az esemény eddig az architektúrán kívül játszódott)- 3 térréteg egymás mögött (árkád-motívum választja el)- hátrébb korábbi jelenetek (a történet hátulról előre játszódik, a tér elölről hátra mélyül)

Firenze: Porta del Paradiso (Lorenzo Ghiberti)- eredeti Bruni-terv (1425) 28 képmezővel- végül Ghiberti 10 képre csökkenti a számát, melyek nagyobb méretűek, mint az eredetiek(volt egy köztes terv is, melyen 24 képmező szerepelt)- teremtésnél kezdődik és Salamon történeténél végződik - Ghiberti ekkoriban humanista társaságba került, akik bíztatták a saját akarata érvényesítésére, ezért a merész újítás- függőleges keret: próféták, szibillák fejei és ótestamentumi alakok- vízszintes keret: fenn Ádám és Éva, lenn 2 másik alak- minden aranyozott és a nézőnek szól, ideális nézőponttal- 27 évig készült- folyamatos narratíva, egy keretben több jelenet

o Genezis - Ádám és Éva teremtése- angyal „boltív”- kiűzetés angyal közvetítéssel

o Salamon és Sába - itt csak egy jelenetet ábrázol (!!!)- halszálka-perspektíva- főcselekmény a középtérben- valószínűleg aktuálpolitikai utalás

- szakítás a középkori keretekkel (a 28-ról 10 képre váltásban)

21. A firenzei quattrocento síremlékei

Baldassare Coscia (23. János) síremléke a firenzei Battisteroban - 1421-1427- első monumentális falisír a quattrocentoban- a halott egész alakja megjelenik- fontos helyeken állítják fel

11

- 2 gránitoszlop között márvány függönybaldachin- antik szarkofág szomorú, meztelen puttókkal + oroszlánokkal tartott ágy- 3 teológiai erény allegorikus alakjai lenn- talán Timo di Camaino Magyarországi Mária nápolyi síremlék az előkép

Rinaldo Brancacci, Nápoly, San Angelo a Nilo - 1426-1433- a 3 erény megjelenése itt is- a szarkofágon lapos relief: Mária mennybevitele (nem szokványos)- imádkozik, körülötte angyalok

Leonardo Bruni, Firenze, Santa Croce - Bernardo Rosselino műve- antikizáló ív- „oromzatban” Mária a gyermekkel- 1444- az ív a római diadalíveket idézi az ő földi diadalát idézi (Bruniét)- oroszlánok: feltámadás és Firenze jelképe

Carlo Masuppini sírja - elegáns díszek, címert tartó puttók- Donatello hatások

- Bernanrdo Giugni is csinált síremlékeket Portugál bíboros sírja, Firenze, Santa Miniato al Montéban

- Antonio Rossellino általo saját kápolna

- a dekorációban 6 műhely vett részt- mennyezet: Luca della Robbia- az oltárkép közepén: Szent Jakab- keleti falon: sír

- integrálva a kápolna struktúrájába- élőképszerű- függöny elhúzva- két sirató puttó a szarkofágon- párkány szélein angyalok- fenn medalionban Mária és a gyermek (angyalok tartják)

- több Medici sír látható a San Lorenzoban (Florence)- a Mediciek két kápolnát is építtettek maguknak- Buggiano és Donatello- legnagyobb elismerése a falisíroknak volt

- Ghiberti padlósírja a Santa Crocéban van- San Lorenzo síremlékek

Giovanni di Bicci de’ Medici és felesége sírja - Alpoktól északra (stílus) előkelő- olyan a sír, mint egy földre tett koporsó- hagyományteremtő a helye miatt „egy nagy tér közepén áll”- az oltár előtt, a kupola alatt van a helye szimbolikus, a világmindenséget jelképező hely alatt- márvány

Cosimo de Medici sírja - a San Lorenzo négyezetében- padlósír vörös-zöld-fehér márvány- a szarkofág a kriptában van a padló pillérjébe építve (alatta)- McKillop Dante Isteni színjátékával hozza összefüggésbe a sír kettéosztását- talán Verrocchio műve

Piero és Giovanni de’ Medici sírja - San Loenzoban, a Kozma és Damján-kápolna között- Verrocchio-műhely alkotása

12

- szerény sírtípus képmás nélküli falisír típus- 4 teknősön van a szarkofág ez a feltámadás és az erő szimbóluma (ezen kívül nincs figurális díszítés rajta)

22. Donatello a San Lorenzoban

- a San Lorenzo modern kora reneszánsz stílusú - szobrászati dekoráció- festett stukkó díszek

pl. Szent Kozma és Szent Damján (Donatello munkái, és a 2 bronzkapu is az)- az oltár felett horoszkóp- az evangelisták a falak tetején, a csegelyekben- rossz megvilágításvilágos színek használata- evangelisták életeiből vett jelenetek- 2 kapu: mártírok kapuja és apostolok kapuja (a lapos reliefek stukkószerűek)- a figurák tárgyiasítják a keretetrálépnek, megfogják- nincs háttér a jelenetekben- bronz: jelentéshordozó, pl. a Paradicsom kapuja is bronz- idősebb Cosimo de’Medicinek 2 szószék készült a San Lorenzoba

- díszük: legrészletesebb Passió-ábrázolás- a főhajó két oldalán van- az egyikről a leveleket, a másikról az evangéliumokat olvassák fel- Cosimo de’Medici és neje is megjelenik, siratva Krisztust

23. A Medici-palota díszei

24. A portrébüszt

- Mino da Fiesole: Piero de’Medici büsztje- a rómaiak viaszból elkészítették a családtagok portréit- amelyek a császárokról készültek, azok talapzattal ellátottak, életnagyságúak, üregesek, hátul névvel ellátottak antik előzmények (a középkorban eltűnik a műfaj, illetve csak ereklyetartóként lép fel)- Peter Parler, Szent Vitus székesegyházban, Prága- a reneszánszban a fémpénzeken és halotti maszkokon (az emlék megőrzéséért) is megjelenik a portré műfaja- a fennmaradás eszközét látják benne- a reneszánsz büszt a realitásra törekszik, az antik idealizál- életre akarja kelteni az alakot- Fiesole munkái: Lucrezia Tornabuoni, Giovanni de’Medici, Piero de’Medici- büsztök az ajtók felett voltak

Giovanni de’ Medici büsztje - katonai öltözet császári párhuzam

Niccoló Strozzi büsztje - ez is Fiesole

Astorgio Manfredi - katonai öltözet

- a reneszánsz a köztársaságbeli realizmushoz igazodik, nem a császárkori idealizmushoz Giovanni Chellini

- Antonio Rossellino munkája- orvos volt- elölnézetre szánt kép- a profil árul el legtöbbet a személyiségről (ezért kedvelik az itáliaiak)- részletgazdag arc

13

- gipsz öntvény segítségével készülhetett Matteo Palmieri

- politikus- ez is Rossellino

- Benedetto da Maiano élethű büsztöket csinálpl. Filippo Strozziról

25. Donatello: A bronz Dávid és Judit

Dávid- a Medicieknek készült, nem tudjuk mikor- a Medici udvarban állt (a szoborral kapcsolatos első forrás egy esküvőről van)- ez az első szabadon álló bronz aktszobor- diagonálisok határozzák meg a kompozíciót- kontraposztban áll- gondosan kidolgozott felület- körplasztikusság (fontos újdonság)- az oszlopon álló aktszobor a középkorban pogány bálványnak számított volna-„puhánytestű” hős + kontraposzt nem felel meg az antik elvárásoknak- Dávidot sosem ábrázolták meztelenül- városi szimbólumot sajátítanak ki a Mediciek (megint!) a Firenzei Köztársaság szimbóluma is- Dávid az aranykor szimbóluma is, a harc és a győzelem mellett utalás a Mediciekre

Judit- hasonló politikai jelentés, mint a Dávidnak- háromszögletes talapzat, sarkaiban balusztrádok- kontraszt: erőt sugárzó felső részelesett alsó rész- körplasztikusság- az erény és a bűn megtestesítői

26. Pollaiuolo és Verrocchio

I. Antonio és Piero Pollaiuolo műhelye- vegyes műhely (freskó, metszet, táblakép, ötvöstárgyak, plasztika)- dinamizmus jellemzi- mindketten dolgoztak a firenzei Battisteron- Piero elsősorban festő, Antonio „mindenes”

Meztelen emberek csatája- metszet

- Antonio latinul szignálta- több értelmezése van:

1. nincs értelme a metszetnek2. szövegillusztrációnak tartják3. van értelme, de nincs hozzá írott forrás 4. „a barbárság” intő példaként

- kisbronz szobrok:- igazi reneszánsz műfaj- antik irodalmi előképei vannak- antik szobrok kisméretű bronz másolatai- eleve műtárgynak készültek, ez a fő funkciójuk- körplasztikák

II. Andrea del Verrocchio műhelye (1435-1488)- ötvös, szobrász, festő, rajzoló- itt tanult Leonardo is

14

- többek között az állam is a megrendelői közé tartozott Krisztus és Tamás

- fülkében, San Michele- egy frontális alakra készült a fülke nincs a szobroknak háta- Tamás a fülke külső peremén áll, Jézus a fülkében a középtengelytől jobbra

Dávid- antikizáló- nyitott, a néző felé fordul- sok arany díszítette- a talapzat nem eredeti- hatott rá Donatello, de ez tettrekészebb

puttó delfinnel- kútra- a szoborforma vezeti körbe a szemet

Nagy Sándor

27. A firenzei festészet Lorenzo de’ Medici idején (Ghirlandaio, Botticelli, Lippi)

Lorenzo Medici- Piero Medici halála után Lorenzo il Magnifico lett a vezető (1469-1492)- római lányt vesz el, esküvőjükön látható először Donatello Dávid szobra a rómaiakkal való jó viszony csak a Pazzi összeesküvésig tart- az építészethez vonzódott- műgyűjtő, és a művészetben fontos és meghatározó személyiség- antik hamisítványok (nem a mai értelemben) is készültek a számára- emléket emeltetett Giottonak, Fra Filipponak, Brunelleschinek- művésziskolát támogatott (San Marco, FirenzeMichelangelo is itt tanult, a kertben folyt az oktatás)

A festőműhelyek - hatott rájuk a németalföldi festészet- Botticelli és Lippi líraibb- jól vegyítik a vallásos, politikai és személyes elemeket

I. Domenico Ghirlandaio (1449-1494)- családi kápolnák falát díszíti- antik és németalföldi hatások

Firenze, Santa Trinitá- Francesco Sassetti a megrendelő- Szent Ferenc élete ciklus- boltozaton a 4 szibilla- fiktív Dávid „szobor”- az oltárfalon: firenzei környezetben a gyermek feltámasztása (utalás Sassetti fiának halálára)- a pápa megerősíti a ferencesek létjogosultságát, és egyben jóváhagyja Lorenzo de’Medici működését (megjelennek a Mediciek, humanisták és költők)- háttér: római és firenzei egyben (= Firenze az új Róma, és Lorenzo az „új pápa”)

- a sixtusi kápolna falainak megfestésére: Botticelli, Ghirlandaio, Signorelli, Perugino együttműködése

II. Sandro Botticelli (1444-1510)- első datálható műve:

Fortitudo-erény- Rómából visszatérve nagyméretű mitológiai képeket fest, melyre a lenge kelmék a jellemzőek

pl. Primavera, Vénusz születése

15

- stilizálás, absztrakt környezet, irrealitás, világosság Primavera

- ez a kép az érzékiség egyik megtestesítője- fatáblára készült- középen Vénusz, balra Merkúr és a három grácia, jobbra Flóra

Pallasz Athéné és a kentaur- az erény győzelme a vágy felett (ez a kép az intelligencia megtestesítője)

- a neoplatonikus szerelem eszményét testesíti meg (érzékiség és intellektualitás)- voltak képek, melyek magáncélokra készültek, vallásos felhanggal

Mars és Vénusz- bútort díszíthetett- szarkofágra emlékeztet- témája: a szerelem győz a háború fölött-„a humanitas győzelme a test fölött”

Vénusz születése- vidéki Medici villa dísze lehetett (vászon)- Venus kagylón jelenik meg- balra a friss tengeri szelek, jobbra Flóra köntössel- háttér: stilizált, meseszerű- Venus teste márványszerű- jelentése vitatott

III. Filippino Lippi (1457-1507)- apja Fra Filippo Lippi, mestere Botticelli

Sacra Conversazione, Palazzo della Signorina Szent Bernát látomása Strozzi kápolna, Santa Maria Novella

- evangelista Szent János történetének megfestése- a manierizmus megelőlegezése (díszes épületek?)- az üvegablakok terve is az övé

Santo Spirito templom- oltárkép hátterében a megrendelő házaspár

28. Siena a quattrocentoban

- Firenze fő riválisa, stabil városállam- vezetőség: a kilencek tanácsa (gazdag kereskedők)demokrácia- a város virágzik a trecento első felében, viszont a pestis után nehezen tudtak talpraállni- Zsigmond császárral és a pápával is jó kapcsolatot ápoltak- Senius – Ascius az alapítók (Remus és Romulus leszármazottjai)- Mária a fő védőszent- a hivatalos akták fedelét festmények díszítették- a quattrocentoban a művészek nagyon kötődnek a helyi hagyományokhoz (tudatosan)- ismerik a firenzei újításokat, hívják is a firenzei mestereket és fordítva is- Jacopo della Quercia, híres szobrász- Sassetta egyszerre hangsúlyozza a képsíkot és a tér mélységét, legmodernebb fényhatások

Szent Ferenc élete ciklus- a Stigmatizáció témájának fő része a fény (és másképp van megvilágítva, mint a többi jelenet)

- a test furcsa vetett árnyéka (nincs feje isteni fény, a glória isteni szubsztancia, nem viselkedik úgy, mint a többi testrész)- természethűség

- Pietro di Giovanni d’Ambrogio is Sassetta tanítványa (EKM-ben sok műve van)

16

- Giovanni di Paolo a Duccio előtti bizánci hagyományhoz nyúl vissza (szenvedő Krisztus), miközben odafigyel az újdonságokra is

- másol régi és kortárs sienai és firenzei festőket úgy, hogy az eredeti kompozíció megmarad, se a saját stílusa is benne van (pl. Fra Angelicot, Gentile da Fabrianot)- Szent Katalin életének krónikása (Siena szentje 1.)

- Sano di Pietro (1405-81) világa földhöz ragadtabb, mint a többieké San Girolamo főoltárképe, 1444, poliptichon

- a gesuatik templomába készült (az új rend régi múltat akar magának, ezért rendelték meg ezt az archaikus oltárformát, mert a poliptichon ekkor már divatjamúlt)- ő a város hivatalos festője az 50-es években- sienai Bernardino krónikása (Siena szentje 2.)

- a szent a tömegeknek prédikál-„humanista szelek kevésbé fújdogáltak Sienában”, kivéve Francesco Filelfot, de nem volt elég pénz, hogy őt Sienában tartsák- Domenico di Bartolo, realisztikus stílus

- Taddeo di Bartolo unokaöccse Alázatosság Madonnája

- különös glória (sugárzó csillag)- kép és néző terének összeolvasztása

- Siena, Ospedale della Scala (kórház)- Pellegrinaio freskói a falon- keleti falon képek a kórház régi történetéből- olasz nyelvű magyarázó feliratok- jelenkori képek is- fiktív architektúra, gazdag díszítésű keretek

- Vecchietta (Lorenzi di Pietro) 1410-80- nem csak Sienában tanult, hanem Rómában és Masolino műhelyében is- saját maga tervezte és készítette el a saját síremlékét- a festményeken szobrásznak, a szobrokon festőnek nevezte magát- első monumentális bronz Krisztus szobor, mely önállóan funkcionált, oltáron- Szépműben is van munkája

- Francesco di Giorgio (1439-1502)- szintén sienai művész, bronz szobrokat készít Verrocchio hatására- festő, jó perspektívában

29. Padova

- a legenda szerint trójai menekültek alapítják- Európa leghíresebb egyetemét alapítják meg itt (világi tudományok) bolognai jogászok alapítják

- itt történik az első nyilvános boncolás- Jacopo da Carrara a vezető

- jelentős mecénások- híres római hősökkel díszítenek, antikvitás fontos (Sala dei Giganti)- Giotto-i hagyomány tovább élesztése

- Cennino Cennini (és még sokan mások…) által- természetábrázolás, perspektíva, térábrázolás fontossága- 1318-1405 között a Carrarák uralják (formailag uradalom, valójában demokrácia, pont fordítva, mint a Medicieknél)

17

18