EAÉIUI FKU...Stephen A. Grunlan és Marvin K. Mayers (1988) szerint legalább négy módon: 1. Meg tudja értetni az idegen kultúrát a misszionáriussal. 2. Hozzásegíti a misszionáriust

EVANGEacuteLIUMI FOacuteKUSZ

Evangeacuteliumi Foacutekusz ndash Teoloacutegia eacutes TaacutersadalomEvangelical Focus ndash Theology and Society

3 eacutevfolyam 1 szaacutem

Főszerkesztő Editor-in-Chief

Baji Peacuteter

(bajipetergolgotahu)

Szerkesztőbizottsaacuteg Editorial Board

Aacutermay-Szaboacute Aacutedaacutem Terry Cokenour Horvaacuteth Kaacutevai Aacuterpaacuted

Maacuterkus Tamaacutes Nemeshegyi Daacutevid Szabados Aacutedaacutem

HU ISSN 2631-0694

Felelős kiadoacute Horvaacuteth Kaacutevai Aacuterpaacuted

Kiadja a Golgota Kereszteacuteny Gyuumllekezet Egyesuumllet

A kiadoacute szeacutekhelye eacutes ciacuteme 1073 Budapest Erzseacutebet krt 13

Honlap wwwevangeliumifokuszhu

Tartalom

Főszerkesztői koumlszoumlntő 4

TANULMAacuteNYOK

Mucsi Eszter ndash Amit a tudomaacuteny taniacutet nekuumlnk a vallaacutesroacutelhellip

Interdiszciplinaacuteris aacutettekinteacutes antropoloacutegus szemmel 6

Nagy Gergely ndash A termeacuteszeti teoloacutegiaacuteval szembeni XXndashXXI

szaacutezadi filozoacutefiai ellenveteacutesek eacutes azok eacuterteacutekeleacutese 27

NEMZETKOumlZI MISSZIOacute

Carol Kingston-Smith ndash Oumlroumlmhiacuterre eacutehezve a jaacutervaacutenyidőben 46

ndash Az egyhaacutez ajaacutendeacutekai a koumlzjoacute szaacutemaacutera 46

Mary Ho ndash A szolgaacuteloacute vezeteacutes transzcendens kultuacuteraacuteja 53

ndash A 21 szaacutezadi globaacutelis misszioacute alapelvei 53

Toacuteth Krisztiaacuten ndash Teoloacutegiai hoacutebort vagy uacutej reformaacutecioacute

ndash Az uacutej kaacutelvinizmus jelenseacutegeacutenek vizsgaacutelata 60

KOumlNYVAJAacuteNLOacuteK

Baji Peacuteter ndash Szabados Aacutedaacutem Az apostolok hagyomaacutenya 67

Beacutekefi Baacutelint ndash Gathercole S J A helyettesiacuteteacutes veacutedelmeacuteben ndash

Esszeacute az engeszteleacutesről Paacutel iacuteraacutesaiban 70

Főszerkesztői koumlszoumlntőKedves Olvasoacute

Ismeacutet nagy oumlroumlmuumlnkre szolgaacutel hogy az Evangeacuteliumi Foacutekusz negyedik szaacutemaacutet (3 eacutevfolyam 1 szaacutem) koumlzre adhatjuk a magyar evangeacuteliumi kereszteacutenyseacuteg eacutepuumlleacuteseacutere E folyoacuteirat ceacutelja tovaacutebbra is egy felekezetfuumlggetlen tudaacutesbaacutezis eacutes vitaplatform kialakiacutetaacutesa az evangeacuteliumi hitű protestaacutens kereszteacuteny hiacutevőknek teoloacutegusoknak eacutes kutatoacuteknak

Az idei őszi eacutevadban keacutet tanulmaacuteny keruumll publikaacutelaacutesra Mucsi Eszter tanul-maacutenya az antropoloacutegia eacutes a kuumlloumlnboumlző taacutersadalomtudomaacutenyok szemeacutevel mutatja be a vallaacutes eacutes elsősorban a kereszteacuteny hit műkoumldeacuteseacutet eacutes funkcioacuteit Fő ceacutelja hogy bemutassa a tudomaacuteny szemuumlvegeacuten keresztuumll az emberi vallaacutesossaacutegot eacutes hiedelmeket eacutes teoloacutegiai illetve filozoacutefiai eacutertelemben is reflek-taacuteljon a vallaacutes mint emberi megtapasztalaacutes keacuterdeacuteskoumlreacutere A megjelenő maacutesodik tanulmaacuteny is a tudomaacuteny eacutes filozoacutefia teruumlleteacutehez marad koumlzel Nagy Gergely az uacuten termeacuteszeti teoloacutegiaacuteval kapcsolatos XX-XXI szaacutezadi filozoacutefiai ellenveteacutese-ket elemzi eacutes reagaacutel raacutejuk Ebből a tanulmaacutenyboacutel ismereteinket bőviacutethetjuumlk a termeacuteszeti teoloacutegia teruumlleteacuten illetve egy apologetikai indiacutettataacutesuacute eacuterveleacutes soro-zatot olvashatunk a kereszteacuteny termeacuteszeti teoloacutegiaacutet caacutefolni kiacutevaacutenoacutek eacuterveivel szemben

Nemzetkoumlzi misszioacutes rovatunkban a Lausanne Global Analysis folyoacuteirat keacutet kivaacutelaszott koraacutebbi cikkeacutet adjuk koumlzre melyek a pandeacutemiaacuteval kapcsolatos aktuaacute-lis dolgokroacutel is szoacutelnak E rovatban talaacutelhatjuk meg Toacuteth Krisztiaacuten roumlvidebb iacuteraacutesaacutet az uacuten bdquouacutej kaacutelvinizmusrdquo nemzetkoumlzileg is joacutel is mert mozgalmaacuteroacutel annak elemzeacuteseacuteről egy nemreacuteg kiadott uacutej koumlnyv alapjaacuten Koumlnyvajaacutenloacute rovatunkban pedig keacutet az evangeacuteliumi vilaacuteg szaacutemaacutera igen fontos teacutemaacuteban iacutert koumlnyvről adunk koumlzre roumlvid kedvcsinaacuteloacutet eacutes kritikaacutet

Minden olvasoacutenk szaacutemaacutera kiacutevaacutenjuk hogy folyoacuteiratunk eacutepiacutető moacutedon bőviacutetse tudaacutesaacutet eacutes aacuteldaacutessal szolgaacuteljon a hite eacutes szolgaacutelata szaacutemaacutera a mi Urunk Jeacutezus Krisztus dicsőseacutegeacutere

A szerkesztőbizottsaacuteg neveacuteben

Baji Peacuteter

főszerkesztő

TANULMAacuteNYOK

Amit a tudomaacuteny taniacutet nekuumlnk a vallaacutesroacutelhellip

Interdiszciplinaacuteris aacutettekinteacutes antropoloacutegus szemmel

MUCSI ESZTER1

AbsztraktTanulmaacutenyom arroacutel hogy a tudomaacuteny mit taniacutet nekuumlnk a vallaacutesroacutel szakirodalmi oumlsszefoglaloacute

jellegű A rengeteg izgalmas informaacutecioacute koumlzuumll azzal a ceacutellal vaacutelogattam ki a szoumlvegben meg-

fogalmazottakat hogy az segiacutetseacuteget nyuacutejtson misszioacutes teveacutekenyseacuteget veacutegző szemeacutelyek szaacutemaacutera

Mindemellett uacutegy gondolom hogy baacuterkinek hasznosak lehetnek ezek az ismeretek akik sze-

retneacutenek taacutejeacutekozoacutedni a mai vallaacutesi pluralizmusban Foumllsorakoztattam nem csak az antropoloacutegia

de a szocioloacutegia a pszicholoacutegia a teoloacutegia eacutes a filozoacutefia vallaacutessal kapcsolatos eredmeacutenyeit

is iacutegy adva egy aacutetfogoacute interdiszciplinaacuteris keacutepet a hituumlnkkel vilaacutegneacutezetuumlnkkel kapcsolatban1

Kulcsszavak vallaacutesantropoloacutegia misszioacute pluralizmus tudomaacuteny eacutes vallaacutes

1 BevezeteacutesA vallaacutes olyan soksziacutenű eacutes komplex szinte megfoghatatlan taacutersadalmi jelenseacuteg ami uacutejra eacutes uacutejra gondolkodoacuteba ejti a vizsgaacutelataacutera vaacutellalkozoacute tudoacutesokat Az alaacutebbi tanulmaacutenyban szeretneacutem nagyvonalakban a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll bemu-tatni hogy a tudomaacuteny mit taniacutet nekuumlnk mai posztmodern taacutersadalmunk vallaacutesossaacutegaacuteroacutel Iacutegy első sorban a vallaacutes fogalmaacutet a kereszteacutenyseacuteg kapcsaacuten fogom hasznaacutelni2 A rengeteg eacuterteacutekes informaacutecioacute koumlzuumll aszerint vaacutelogattam a teacutemaacutek koumlzoumltt hogy az mennyiben nyuacutejthat segiacutetseacuteget lelki vezetők hitoktatoacutek lelkipaacutesztorok misszioacutes teveacutekenyseacuteget veacutegző szemeacutelyek szaacutemaacutera Mindemellett uacutegy gondolom hogy baacuterkinek hasznosak lehetnek ezek az ismeretek akik

1 Mucsi Eszter (mucsiesztermegmailcom) kulturaacutelis antropoloacutegus

2 A vallaacutesszocioloacutegia főkeacutent a kereszteacutenyseacuteggel foglalkozik Vaacutedoljaacutek is olykor a vallaacutesszocioloacutegiaacutet hogy valoacutejaacuteban csupaacuten a kereszteacutenyseacuteg szocioloacutegiaacuteja illetve azon beluumll is inkaacutebb csak a szektaacutek eacutes a szekularizaacutecioacute tanulmaacutenyozoacuteja Enneacutel fogva fogalmai eacutes keretrendszere ezeken a teruumlleteken alakult ki Iacutegy tanulmaacutenyomban eacuten is a vallaacutes fogalmaacutet alapvetően a kereszteacutenyseacuteg kapcsaacuten hasznaacutelom

szeretneacutenek taacutejeacutekozoacutedni a mai vallaacutesi pluralizmusban Ezeacutert előfordulhat hogy kihagyok a vallaacutestudomaacutenyok szempontjaacuteboacutel neves teoretikusokat hogy a tanulmaacutenyom ne legyen tuacutel terjengős de megfeleljen a ceacuteljaacutenak

A kulturaacutelis antropoloacutegia olyan tudomaacutenyaacuteg amely holisztikus laacutetaacutesmoacutedja reacuteveacuten a kutataacutes folyamataacuteba beeacutepiacuteti a kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlleteket iacutegy tanulmaacutenyomban nem csak antropoloacutegusokra fogok hivatkozni hanem szo-cioloacutegusokra pszicholoacutegusokra teoloacutegusokra filozoacutefusokra stb Ezeken beluumll is a vallaacutes-specifikus aacutegazatokat fogom felhasznaacutelni Meggyőződeacutesem hogy az antropoloacutegia eredmeacutenyesen tudja oumlsszhangba hozni a tudomaacutenyteruumlletek kuumlloumlnboumlző laacutetaacutesmoacutedjait az ember vallaacutesos hiteacutevel kapcsolatban de maacutes egyeacuteb teacutemaacutekban is

Az alaacutebbiakban azt fogom taacutergyalni hogy (1) mieacutert hasznos a vallaacutes tudomaacutenyos vizsgaacutelata (2) milyen a vallaacutesossaacuteg termeacuteszete (3) mi a vallaacutes funkcioacuteja (4) termeacuteszetuumlnkből adoacutedoacutean vagyunk-e vallaacutesosak (5) mi az a szekularizaacutecioacute eacutes mennyire iacuterhatoacute le ezzel a fogalommal a mai taacutersadalom (6) iraacutenytűket aacutelliacutetok fel melyek segiacutetseacutegeacutevel koumlnnyebben eligazodhatunk napjaink vallaacutesi piacaacuten (7) veacuteguumll kiaacutessuk a pluralizmus gyoumlkereit eacutes szembeneacutezuumlnk a sajaacutet kultuacuteraacutenk plauzibilitaacutesi struktuacuteraacutejaacuteval

2 Mieacutert hasznos a vallaacutes tudomaacutenyos vizsgaacutelataMielőtt vaacutelaszolneacutek a tanulmaacuteny ciacutemeacuteben feltett keacuterdeacutesre kezdjuumlk azzal hogy mi az amit nem taniacutet a tudomaacuteny a vallaacutessal kapcsolatban A tudomaacuteny sosem fogja megmondani hogy van-e Isten vagy hogy melyik vallaacutes az igazi Ugyanis a racionaacutelis empirikus objektiacutev eacuterteacutekmentesseacutegre toumlrekvő tudomaacuteny nem hasznaacutel olyan eszkoumlzoumlket melyekkel ezeknek a keacuterdeacuteseknek a vizsgaacutelataacutera eacutes megvaacutelaszolaacutesaacutera vaacutellalkozhatna

Tomka Mikloacutes (2000) a kortaacuters magyar vallaacutesszocioloacutegia kiemelkedő alakja szerint minden vallaacutesszocioloacutegiai eredmeacuteny gyarapiacutetja a teacutenyszerű ismereteket hiacutevő vagy nem hiacutevő oumlnmagunkroacutel Tovaacutebbaacute korrektiacutev helyesbiacutető szerepe van Hozzaacutejaacuterul a vallaacutessal kapcsolatos előiacuteteacuteletek eacutes a tuacutelhaladott hiedelmek felszaacutemolaacutesaacutehoz Tehaacutet oumlnmagunk vizsgaacutelataacutera ad lehetőseacuteget eacutes segiacutet hogy akaacuter kiacutevuumllaacutelloacutekeacutent akaacuter reacutesztvevőkeacutent objektiacutevabb keacutepet tudjunk kialakiacutetani a vallaacutesokroacutel Ez aacuteltalaacutenosan elmondhatoacute a vallaacutessal foglalkozoacute tudomaacutenyokroacutel eacutes mindenki szaacutemaacutera hasznosnak tekinthető

A hitoktataacutesban vagy a kereszteacuteny misszioacuteban3 a kulturaacutelis antropoloacutegia jelentős segiacutetseacuteget nyuacutejthat Stephen A Grunlan eacutes Marvin K Mayers (1988) szerint legalaacutebb neacutegy moacutedon

1 Meg tudja eacutertetni az idegen kultuacuteraacutet a misszionaacuteriussal

2 Hozzaacutesegiacuteti a misszionaacuteriust egy maacutesik kultuacuteraacuteba valoacute beleacutepeacuteshez

3 Megkoumlnnyiacuteti az ismeretek kommunikaacutelaacutesaacutet egy maacutesik kultuacuteraacuteban

4 Segiacutet az egyhaacutez maacutes kultuacuteraacuteba valoacute uumllteteacuteseacutenek folyamataacuteban

Akaacuter vallaacutesosak vagyunk akaacuter nem eacuterdemes aacutettekintenuumlnk a vallaacutes tudomaacutenyos vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenyeit Művelőik koumlzoumltt akadtak olyanok akik vallaacutesosak vagy eacutepp ateistaacutek voltak eacutes iacutegy mind a keacutet szemszoumlgből gazdagiacutetottaacutek a valoacutesaacuteg-feltaacuteraacutes eacutevszaacutezados folyamataacutet

3 A vallaacutesossaacuteg termeacuteszeteA tudomaacuteny nem fog bekapcsoloacutedni abba a vitaacuteba hogy a vallaacutes kijelenteacutesei igazak-e vagy sem4 A vallaacutes olyan keacuterdeacutesekre is magyaraacutezatot keres amik-ben a tudomaacuteny toumlbbnyire megeleacutegszik azzal hogy bdquoveacuteletlenrdquo ez abboacutel fakad hogy merőben maacutes a termeacuteszetuumlk Maacutes ok-okozati oumlsszefuumlggeacuteseket vesznek figyelembe eacutes aacutelliacutetanak foumll

Szemleacuteletes peacuteldaacutet ad erre Evans-Pritchard (1937) kutataacutesa egy afrikai benn-szuumlloumltt toumlrzs az azandeacutek koumlzoumltt a boszorkaacutenysaacutegroacutel Megfigyelte hogy amikor az azandeacutek suacutelyos betegseacuteggel hallaacutellal ndash vagy valamilyen maacutes nehezen elfo-gadhatoacute esemeacutennyel ndash szembesuumllnek azt boszorkaacutenysaacutegnak tulajdoniacutetjaacutek Ha valaki el is magyaraacutezza nekik a halaacutelesettel kapcsolatos teacutenyeket mondjuk hogy az elhunyt raacuteleacutepett egy kiacutegyoacutera ami megmarta eacutes a meacutereg a testeacuteben olyan bioloacutegiai folyamatokat indiacutetott be melyek hataacutesaacutera a szervezete nem tudta toumlbbeacute ellaacutetni leacutetfontossaacuteguacute feladatait az azandeacutek akkor is ragaszkodni fognak azon aacutelliacutetaacutesukhoz hogy az elhunyttal a boszorkaacutenysaacuteg veacutegzett Meacuteg akkor is

3 A kereszteacuteny misszioacute tudomaacutenyos vizsgaacutelataacutera kuumlloumln diszcipliacutena joumltt leacutetre melyet uacutegy hiacutevunk misszioloacutegia Magyarorszaacutegon Buumltoumlsi Jaacutenos Misszioloacutegia mint teoloacutegiai tudomaacutenyaacuteg ciacutemű munkaacuteja uacutettoumlrőnek szaacutemiacutet Kuumllfoumlldoumln jelentős szakirodalma van annak hogy a kuumlloumlnboumlző taacutersadalomtudomaacutenyokat hogyan lehet bevonni a kereszteacuteny misszioacuteba

4 Baacuter egyesek megproacutebaacuteljaacutek a tudomaacuteny eredmeacutenyeit a hit caacutefolataacutera vagy alaacutetaacutemasztaacutesaacutera hasznaacutelni ez inkaacutebb az egyeacuten neacutezeteiből fakadoacute cselekedet mintsem magaacuteboacutel a tudomaacutenyboacutel A tudomaacutenyosnak nevezett vallaacutesellenes kritikaacutekkal szemben joumltt leacutetre az apologetika mely a hit tudomaacutenyosan megalapozott veacutedelmeacutere szakosodott Ebből laacutethatjuk hogy a tudomaacuteny eredmeacutenyeit ugyanuacutegy fel lehet hasznaacutelni a hit ellen eacutes mellette is holott a tudomaacutenyos gondolkodaacutes termeacuteszeteacuteből fakadoacutean nem hivatott egyikre sem

ha megeacutertik eacutes elfogadjaacutek hogy a kiacutegyoacutemeacutereg hogyan oumlli meg az embert azt fogjaacutek keacuterdezni hogy bdquomieacutert pont ott volt a kiacutegyoacute amikor az elhunyt arra jaacutertrdquo

bdquomieacutert pont ő eacutes nem valaki maacutesrdquo Az azandeacutek szerint ezekre a keacuterdeacutesre a boszorkaacutenysaacuteg teacutenye ad vaacutelaszt Azeacutert toumlrteacutentek iacutegy az esemeacutenyek mert valaki

ndash a boszorkaacuteny ndash aacutertoacute szaacutendeacutekkal iacutegy rendezte

Ahol a tudomaacutenyos gondolkodaacutes valamit a veacuteletlennek tulajdoniacutet ott az azandeacutek vallaacutesos gondolkodaacutesa tovaacutebb megy eacutes az empirikus magyaraacutezatokon tuacutelmutatoacute vaacutelaszokat keres Akaacuter elfogadjuk hogy ennek van eacutertelme akaacuter nem azt belaacutethatjuk hogy ez nem az a teruumllet amivel a tudomaacuteny foglalkozik A vallaacutes egy taacutegabb valoacutesaacutegot akar magyaraacutezni ahova a tudomaacuteny a moacutedsze-rtani korlaacutetiboacutel kifolyoacutelag nem eacuter el

A vallaacutesos gondolkodaacutes pedig sokszor tovaacutebb is megy annaacutel minthogy az eacutelet tragikus esemeacutenyeire adjon vaacutelaszt A bororo indiaacutenok szentuumll meg vannak roacutela győződve hogy ők arara papagaacutejok Uacutegy hiszik hogy halaacuteluk utaacuten oumlltik fel az aacutellat jellegzetes formaacutejaacutet addig uacutegy viszonyulnak hozzaacute mint hernyoacute a pillangoacutehoz Ha ezt az aacutelliacutetaacutest taacutegabb vallaacutesi eacutes taacutersadalmi kontextusba helyezzuumlk laacutethat-juk hogy ez nem egy empirikus kijelenteacutes azaz nem azt aacutelliacutetjaacutek hogy halaacuteluk utaacuten a csontjaik arara papagaacutejokkaacute vaacuteltoznak hanem azt hogy a lelkuumlk ebben a formaacuteban eacutel tovaacutebb Ennek az elgondolaacutesnak tudomaacutenyos moacutedszerekkel nem iacuteteacutelhető meg igaz vagy hamis volta Vallaacutesuk taacutegabb valoacutesaacutegba helyezi őket annaacutel mint amit megtapasztalhatnak eacutes ez meghataacuterozza mindennapi motivaacutecioacuteikat

Hasonloacutean a kereszteacutenyseacutegben is bizonyos esemeacutenyeket Isten akarataacutenak nyil-vaacuteniacutetunk eacutes a hiacutevő eacuteleteacutet nagyban meghataacuterozza az a tudat hogy halaacutelakor Isten iacuteteacuteletet tart eacutes utaacutena a mennybe vagy a pokolba keruumll Isten akarata az esemeacutenyek moumlgoumltt illetve a veacutegső iacuteteacutelet tudomaacutenyos moacutedszerekkel eacuteppuacutegy nem bizonyiacutethatoacute vagy caacutefolhatoacute mint a boszorkaacutenysaacuteg vagy az arara papagaacutej keacutent valoacute uacutejjaacuteszuumlleteacutes

4 A vallaacutes funkcioacutejaA vallaacutes meghataacuterozaacutesa olyannyira bonyolultnak bizonyul hogy az ezzel foglalkozoacute taacutersadalomtudoacutesok a mai napig nem jutottak konszenzusra eacutes egyszerre toumlbb egymaacutesnak olykor teljesen ellentmondoacute definiacutecioacute is szerepel a vallaacutesroacutel kialakiacutetott neacutezetekben vallaacutesos jelenseacutegek magyaraacutezataacuteban Ezt laacutethat-juk peacuteldaacuteul a szekularizaacutecioacuteroacutel szoacuteloacute vitaacuteban melyet majd a koumlvetkező fejezetben taacutergyalok A vallaacutes fogalma koumlruumll kialakult kavalkaacuted cseppet sem meglepő

hiszen rendkiacutevuumll oumlsszetett jelenseacutegről beszeacuteluumlnk5 Ennek reacuteszletesebb taacutergya-laacutesaacutetoacutel ebben a tanulmaacutenyban eltekinteneacutek mert igen hosszadalmas lenne uumltkoumlztetni a kuumlloumlnboumlző neacutezeteket eacutes csupaacuten kicsivel keruumllhetneacutenk koumlzelebb a ceacutelunkhoz aacuteltala

Azonban van egyvalami amiben a legtoumlbb modern taacutersadalomtudoacutes egyeteacutert akaacutermennyire is vaacuteltozatos meghataacuterozaacutesok szerint vizsgaacuteloacutednak Megaacutellapiacutetjaacutek a vallaacutes leacutenyegi szerepe abban rejlik hogy a leacutetezeacutest eacutertelem-mel ruhaacutezza foumll

Davis (1948) szerint a taacutersadalomnak szuumlkseacutege van egy bdquoempiacuteria-foumlloumltti valoacutesaacutegrardquo hogy az foumlnntartsa a csoportceacutelok eacutes az egyeacuteni keacuteszteteacutesek koumlzoumltti harmoacuteniaacutet egy taacutersadalomban Ez a vilaacuteg legitimaacutelja a taacutersadalmi szabaacutelyozaacutest Meghataacuterozza igazolja eacutes magyaraacutezza a legfőbb eacuterteacutekeket Ezaacuteltal ceacutelokat is kijeloumll melyek az eacuterteacutekek megőrzeacuteseacutere megteremteacuteseacutere iraacutenyulnak Iacutegy nyer eacutertelmet a joacute eacutes a rossz fogalma Joacute az amit a ceacutel eleacutereacuteseacutere teszuumlnk eacutes jutalom kiacutenaacutelkozik eacuterte Rossz az amit a ceacutel elleneacuteben teszuumlnk eacutes buumlnteteacutes jaacuter eacuterte Ha nincs meghataacuterozott eacuterteacutek akkor nincs ceacutel nincsen joacute eacutes rossz a vilaacuteg eacutertelmetlen A vallaacutes viszont vaacutelaszt ad arra a lelki igeacutenyre hogy a vilaacutegot eacutertelmesnek laacutessuk

Yinger (1970) szerint az embernek szuumlkseacutege van arra hogy olyan eacuterteacutekek sze-rint eacuteljen melyek vaacutelaszt adnak az emberi leacutet bdquoveacutegső keacuterdeacuteseirerdquo legfőkeacutepp a halaacutel probleacutemaacutejaacutera Vallaacutesdefiniacutecioacutejaacutet is erre a gondolatra eacutepiacuteti bdquomagyaraacutezni proacutebaacutelni amit maacuteskeacutent nem lehet erőre szert tenni amikor minden erőnk elhagyott tartaacutest eacutes meacuteltoacutesaacutegot magunkra venni amikor a rosszat a szenvedeacutest valamennyi erőfesziacuteteacutesuumlnkkel sem sikeruumll megszűntetnirdquo Ebből fakadoacutean Yinger vallaacutesnak tekint baacutermely olyan elkeacutepzeleacutes-rendszert amely segiacutet az embernek elboldogulni az emberi eacutelet veacutegső keacuterdeacuteseivel Ezek lelki szuumlkseacutegletekre adott vaacutelaszok de Yinger szerint a vallaacutes elsősorban taacutersadalmi jelenseacuteg Uacutegy gondolja hogy a vallaacutes kettős gyoumlkerű egyfelől valamennyi emberben inherens moacutedon megleacutevő pszicholoacutegiai igeacutenyekre adott vaacutelasz maacutesfelől viszont a taacutersadalmi stabilitaacutest erősiacutető taacutemogatoacute inteacutezmeacuteny tehaacutet individuaacutelis eacutes csoporteacuterde-keket egyaraacutent szolgaacutel Ebből fakadoacutean Yinger nem tekinti vallaacutesnak a privaacutet meggyőződeacuteseket csupaacuten akkor ha azok valamely csoport doktriacutenaacuteihoz tradiacutecioacuteihoz kapcsoloacutednak

5 Sőt Max Weber ndash aki a keacuterdeacutest vizsgaacuteloacute egyik legnagyobb szaktekinteacutely ndash tagadja hogy meghataacuterozhatoacute lenne ilyen definiacutecioacute a vizsgaacuteloacutedaacutesunk befejezeacutese előtt de a jelek szerint nem jutott előre addig a pontig ahol a kutatoacute vilaacutegosan laacutethat ebben a keacuterdeacutesben hiszen nem hagyott raacutenk ilyen definiacutecioacutet (Weber 1965) SF Nadel pedig arra mutat raacute hogy akaacuterhogyan is hataacuterozzuk meg a vallaacutes szfeacuteraacutejaacutet mindig marad egy bizonytalan hataacuterteruumllet (Nadel 1954)

Geertz (1966) a kultuacutera dimenzioacutejaacuteboacutel a szimbolizmuson keresztuumll magyaraacutezza a vallaacutest A kultuacutera szimboacutelumokat koumlzvetiacutet melyek dekoacutedolaacutesaacutet csak az adott kultuacutera kulcsaival veacutegezhetjuumlk el iacutegy keacutet ugyanazon jelenseacuteg keacutet kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacuteban taacutersulhat egeacuteszen maacutes jelenteacutesekkel is A vallaacutes a kultuacutera reacutesze szakraacutelis szimboacutelumokat koumlzvetiacutet melyeknek szerepe hogy meghataacuterozzaacutek egy neacutep erkoumllcsi vilaacutegkeacutepeacutet Vallaacutesdefiniacutecioacutejaacuteban6 leiacuterja hogy ez a szimboacutelum-rendszer motivaacutecioacutekat hoz leacutetre az aacuteltal hogy teacutenyszerűnek fogadtat el egy elkeacutepzeleacutest a leacutet aacuteltalaacutenos rendjeacuteről

Utolsoacutekeacutent szeretneacutem ismertetni Berger (1973) nomosz eacutes plauzibilitaacutesi struktuacutera fogalmaacutet Nomosz az amit az ember a dolgok termeacuteszetes rendjeacutenek a valoacutesaacuteg magaacutetoacutel eacutertetődően igaz keacutepeacutenek tekint A nomosz a vallaacutes reacuteveacuten szent jelleget oumllt eacutes kozmosszaacute vaacutelik azaz egy taacutegabb kozmikus haacutetteacuter eleacute helyezi az emberi taacutersadalmat A vilaacutegroacutel alkotott elkeacutepzeleacuteseket egy sor taacutersadalmi folyamat eacutes gyakorlat taacutemasztja alaacute melyeket Berger plauzibilitaacutesi struktuacuteraacutenak nevez Ebben a struktuacuteraacuteban a vallaacutesi neacutezetek megerősoumldnek terjednek veacutedelemben reacuteszesuumllnek előfelteacuteteleződnek

Szaacutemos jeles vallaacutesteoretikust kellett kihagynom a felsorolaacutesboacutel de mint a bevezetőben emliacutetettem keacutenytelen vagyok vaacutelogatni hogy tanulmaacutenyom ne legyen ceacuteltalanul terjengős Uacutegy veacutelem a fent emliacutetett tudoacutesok gondolatai meacuteltoacuten tuumlkroumlzik azt a felfogaacutest hogy az embernek alapvető szuumlkseacuteglete hogy a vilaacutegot eacutertelmes rendkeacutent laacutessa

5 Termeacuteszetuumlnkből adoacutedoacutean vagyunk-e vallaacutesosakA vallaacutes funkcioacuteit megvizsgaacutelva felmeruumllhet bennuumlnk a keacuterdeacutes hogy vajon ter-meacuteszetuumlnkből adoacutedoacutean vagyunk-e vallaacutesosak

Berger (1973) szerint szuumlleteacutesuumlnktől fogva arra predesztinaacuteltattunk hogy a valoacutesaacutegban eacutertelmes rendet keressuumlnk Porzelt (2009) olyan antropoloacutegiai megaacutellapiacutetaacutesokat tesz mely szerint a vallaacutes az embernek inherens moacutedon sajaacutetja

6 Geertz szerint a vallaacutes bdquoolyan szimboacutelumrendszer amely erőteljes meggyőző eacutes tartoacutes beaacutelliacutetottsaacutegokat hangulatokat eacutes motivaacutecioacutekat hoz leacutetre azzal hogy a leacutet aacuteltalaacutenos rendjeacutere vonatkozoacute elkeacutepzeleacuteseket alakiacutet ki a teacutenyszerűseacuteg olyan koumlntoumlseacutet teriacutetve ezekre az elkeacutepzeleacutesekre hogy aacuteltala e beaacutelliacutetottsaacutegok eacutes motivaacutecioacutek egyeduumllaacutelloacutean valoacutesaacutegosnak tűnnekrdquo (Geertz 1966)

bull bdquoaz ember transzcendaacuteloacute leacuteny aki tuacutelleacutep oumlnmagaacuten eacutes leacutete horizontjaacuten

bull az ember eacutertelemkereső eacutes eacutertelemtalaacuteloacute leacuteny aki veacutegső alapok eacutes indoklaacutesok utaacuten kutatrdquo

A pszichoanalitika kimutatta hogy a hit az eacuten-műkoumldeacutes reacutesze Britton (2001) a hitet olyan funkcioacutenak laacutetja amelyek aacuteltal keacutepzetek eacutes eszmeacutek kapnak valoacutesaacutegndashstaacutetuszt Az hit aacuteltal pszicheacutes folyamatok a valoacutesaacutegnak kijaacuteroacute hatalmat kapnak hasonloacutean ahhoz amint a fizikaacutelis toumlrteacuteneacutesek az eacuteszleleacutes aacuteltal emelkednek valoacutesaacuteg rangra Hit eacutes eacuteszleleacutes tehaacutet a valoacutesaacutegfeltaacuteraacutes keacutet eszkoumlze az ember kezeacute-ben Eacutes be kell laacutetnunk sokkal toumlbb elemet emeluumlnk be a valoacutesaacutegtudatunkba hit aacuteltal mint eacuteszleleacutes aacuteltal Nem eacuteruumlnk raacute folyton az igazolaacutesok beszerzeacuteseacutere nem keacutetelkedhetuumlnk folyton mindenben oumlnmagunkat vesziacuteteneacutenk el ha a belső vilaacutegunkboacutel csak a koumlzvetlen eacuteszleleacutessel alaacutetaacutemaszthatoacute elemeket hagynaacutenk meg Aacuteltalaacuteban azt hisszuumlk el amit egy tekinteacutellyel rendelkező forraacutesboacutel szer-zuumlnk eacutes abban kezduumlnk el keacutetelkedni aminek nincsen tekinteacutellyel rendelkező forraacutesa vagy ellentmondaacutesban aacutell az eddigi ismereteinkkel Ezzel oumlsszecsengeacutes-ben aacutell amit Durkheim (1912) iacutert bdquoA hit mindenekelőtt cselekvő lenduumllet a tudomaacuteny viszont baacutermilyen messzire menjen is mindig taacutevol marad a cselek-veacutestől A tudomaacuteny toumlredeacutekes eacutes befejezetlen csak lassan halad eacutes soha nem eacuter veacutegponthoz az eacutelet viszont nem vaacuterhatrdquo

Felhozhatnaacutenk elleneacutervkeacutent az ateizmust mely tagadja Isten leacutetezeacuteseacutet vagy a nihilizmust ami szinteacuten a tagadaacutesra eacutepuumll azon meggyőződeacutesből hogy minden-feacutele eacutertelem eacutertelmezeacutes vagy eacuterteacutekeleacutes hiaacutebavaloacute Ezekkel az eacutervekkel viszont az a probleacutema hogy baacutermely hitteacutetel ndash tehaacutet tudomaacutenyos moacutedszerekkel nem iga-zolhatoacute vagy caacutefolhatoacute aacutelliacutetaacutes ndash elfogadaacutesaacutenaacutel vagy tagadaacutesaacutenaacutel ugyanaz a lelki folyamat jaacutetszoacutedik le tehaacutet hit kell mind az elfogadaacuteshoz mind a tagadaacuteshoz Az ateizmus eacutes a nihilizmus neacutezeteinek elfogadaacutesaacutehoz is hit kell

Megaacutellapiacutethatjuk tehaacutet hogy az ember termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean hisz De a hit nem egyenlő a vallaacutessal A koumlvetkező kategorizaacutelaacutes meacuteg vita taacutergyaacutet keacutepezi de ceacutelravezetőnek laacutetom hogy a kutatoacutek aacuteltal aacuteltalaacutenossaacutegban elfogadott beosz-taacutest ismertessem Aacuteltalaacuteban kuumlloumlnbseacuteget teszuumlnk vallaacutes eacutes maacutegia koumlzoumltt A vallaacutes inteacutezmeacutenyesuumllt eacutes toumlbbeacute-keveacutesbeacute elkoumltelezett koumlvetői vannak miacuteg a maacutegia nem inteacutezmeacutenyesuumllt eacutes csupaacuten kliensei időszakos igeacutenybevevői vannak Yingerrel (1970) egyuumltt uacutegy gondolom hogy a privaacutet meggyőződeacutesek nem tekinthetők vallaacutesnak iacutegy peacuteldaacuteul a Luckmann (1967) feacutele bdquolaacutethatatlan vallaacutesossaacutegotrdquo a patch-work vallaacutesossaacutegot New Age-et az egyeacuteni ndash esetenkeacutent aacutetgondolatlan eacutes oumlnellentmondaacutesoktoacutel nyuumlzsgő ndash hitrendszereket nem sorolnaacutem a vallaacutesok koumlzeacute Tovaacutebbaacute a vallaacutest aacuteltalaacuteban oumlsszefuumlggeacutesbe hozzaacutek a transzcendenssel

iacutegy azokat a hiteket sem nevezhetjuumlk vallaacutesnak amelyek nem iraacutenyulnak vala-mifeacutele transzcendenciaacutera Ezaacuteltal megkuumlloumlnboumlztetuumlnk vallaacutest eacutes ideoloacutegiaacutet Vaacutelaszthatunk tehaacutet magunknak profaacuten inteacutezmeacuteny neacutelkuumlli hitrendszert is amelyet a foumlntiek alapjaacuten nem sorolunk a vallaacutes kategoacuteriaacutejaacuteba Az ember ere-dendően hiacutevő leacuteny de nem eredendően vallaacutesos

Dalfert (1997) kortaacuters teoloacutegus is azt a keacuterdeacutest boncolgatja egyik tanulmaacutenyaacuteban hogy vajon a vallaacutes szuumlkseacutegszerűen hozzaacutetartozik-e az emberi eacutelethez Vaacutelasza egyeacutertelműen az hogy nem Teoloacutegiai szempontboacutel a vallaacutesossaacutegnaacutel alapvetőbb sajaacutetossaacutega az emberi leacutetnek hogy az ember szabadsaacutegra lett teremt- ve A doumlnteacuteshozatal szabadsaacutegaacuteba az is beletartozik hogy az ember esetleg nem doumlnt semmi mellett Szerinte az ember eacuteleteacuteben Isten megkeruumllhetetlen azonban ez nem felteacutetlenuumll jaacuter egyuumltt elkoumlteleződeacutessel vagy a vallaacutes baacutermilyen meacuterteacutekű gyakorlaacutesaacuteval Tehaacutet nem a vallaacutesossaacuteg hanem a vallaacutesossaacutegra valoacute hajlam a fundamentaacutelis jellegű Senki sem szuumlkseacutegszerűen vallaacutesos de mindenki szaacutemaacutera szuumlkseacutegszerű hogy tudjon hinni

6 SzekularizaacutecioacuteA XIX szaacutezadban elterjedt neacutezet volt az hogy a modernizaacutecioacute teacuternyereacuteseacutevel a vallaacutes meg fog szűnni Tudomaacutenyos koumlroumlkben is akadtak ennek a bdquoszekulari-zaacutecioacutes elmeacuteletnekrdquo keacutepviselői7 Ebből az eszmeacuteből szaacutermazik Nietzsche hiacuteresseacute vaacutelt mondaacutesa mely szerint bdquoIsten halottrdquo arra utalva hogy ha maacuter senki nem hisz benne akkor maacuter nem is leacutetezik Az idő eacutes a modernizaacutecioacute előre haladtaacuteval viszont a tudoacutesoknak eacutes a taacutersadalomnak is el kellett ismernie hogy Isten a XXI szaacutezadban is eacutel eacutes virul s valoacutesziacutenűleg a koumlvetkező szaacutezadokban is iacutegy lesz Isten halaacutelaacuteroacutel szoacuteloacute hiacuterek mindig is elhamarkodottnak bizonyulnak Azok az ateistaacutek szkeptikusok eacutes szabad gondolkodoacutek akiknek laacutetomaacutesaiban a vilaacuteg egy szeacutep napon Istentől eacutes vallaacutestoacutel mentesen leacutetezik aacutelmaikat nagyjaacuteboacutel akkora eseacutellyel vaacutelthatjaacutek valoacutera mint az oumlsszes aacutellamszervezet eltűneacuteseacutet eacutes a vilaacuteg privatizaacutecioacutejaacutet joacutesloacute anarchokapitalistaacutek Valoacutejaacuteban ezek a neacutezetek is vallaacutesos jellegűek hasonloacutean a marxizmushoz freudizmushoz szociaacuteldarvinizmushoz Az ideoloacutegiaacutek kvaacutezi profaacuten vallaacutesok

Ma maacuter laacutetjuk hogy a vallaacutes elmaradhatatlanul szerves reacuteszeacutet keacutepezi a modern vilaacutegnak is a XIX szaacutezadiak joacuteslata pedig jobb esetben puszta teacutevedeacutes volt rosszabb esetben vaacutegyaik megfogalmazaacutesa tudomaacutenyos koumlntoumlsben A tudoacutesok

7 Tylor Frazer Marx keacutesőbb Freud

toumlbbseacutege ma maacuter uacutegy veacuteli hogy a vallaacutes olyan leacutenyeges funkcioacutekat toumllt be a taacutersadalomban hogy ha foumll is leacutep valamilyen deszakralizaacutecioacutes tendencia a vallaacutes ismeacutet elfoglalja a helyeacutet a kultuacuteraacutek eacuterdeklődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteban sőt transzcendens jellegeacutet is megőrizi8

A XX szaacutezad veacutegeacuten meacuteg eacuterzeacutekelhetően keacutet csoportra oszlottak a tudoacutesok Wilson (1982) raacutemutat arra hogy akik funkcionalista definiacutecioacutekat hasznaacutelnak aacuteltalaacuteban elvetik a szekularizaacutecioacutes elmeacuteletet miacuteg akik szubsztantiacutev meghataacuterozaacutessal eacutelnek azok aacuteltalaacuteban egyeteacutertenek azzal A funkcionalista definiacutecioacutekroacutel maacuter beszeacuteltuumlnk ezek arra a keacuterdeacutesre vaacutelaszolnak hogy mire szolgaacutel a vallaacutes a szubsztantiacutev definiacutecioacutek pedig arra hogy mi leacutenyegeacuteben a vallaacutes Ilyen peacuteldaacuteul Tylor (1903) minimalista meghataacuterozaacutesa mely szerint a vallaacutes bdquospirituaacutelis leacutenyekbe vetett hitrdquo

Berger (1973) a szekularizaacutecioacuteval foglalkozoacute egyik legnagyobb szaktekinteacutely sokat foglalkozott azzal a keacuterdeacuteskoumlrrel hogy a nyugati kereszteacutenyseacuteg mennyire hordta oumlnmagaacuteban a szekularizaacutecioacute magvait eacutes eacutepuumllt fel uacutegy hogy koumlzben biztosiacutetotta sajaacutet maga halaacutelaacutet Berger szerint a protestantizmus eacutes az egyhaacutezszakadaacutesok nem egyhaacutezmeguacutejiacutetoacute hataacutest eacutertek el hanem ezek az esemeacutenyek indiacutetottaacutek el a kereszteacutenyseacuteget a szekularizaacutecioacute uacutetjaacuten

Luckmann (1967) ndash aki egyeacutebkeacutent Berger munkataacutersa volt eacutes a bdquolaacutethatatlan vallaacutesrdquo elmeacuteleteacutenek megalkotoacuteja ndash egyenesen tagadja a szekularizaacutecioacute folyamataacutet Szerinte csupaacuten illuacutezioacuteroacutel van szoacute amelyet a tradicionaacutelis vallaacutesformaacutek haacutetteacuterbe szorulaacutesa kelt

Stark eacutes Bainbridge (1980 1985 1987) szerint ndash akik az utoacutebbi eacutevtizedek leginkaacutebb rendszerező aacuteltalaacutenos vallaacuteselmeacuteleteacutet nyuacutejtjaacutek eacutes behatoacutean tanulmaacutenyoztaacutek a szektaacutekat eacutes uacutej vallaacutesi jelenseacutegeket ndash a kultuszok eacutes szektaacutek kialakulaacutesa nem a szekularizaacutecioacute alternatiacutevaacutei hanem eacuteppen ellenteacutetes reakcioacutek A szekularizaacutecioacute rendkiacutevuumll meggyengiacutetette a hagyomaacutenyos egyhaacutezakat de nem egy vallaacutes neacutelkuumlli csak egy templomba nem jaacuteroacute populaacutecioacutet hozott leacutetre A termeacuteszetfelettiben valoacute hit az alacsony templomlaacutetogataacutesi mutatoacutekkal jellemezhető teruumlleteken is jelentős marad

Wuthnow (1992) leiacuterja hogy a neacutezet mely szerint a modernizaacutecioacute toumlrveacutenysze-rűen elvallaacutestalanodaacuteshoz vezet naiv felteacutetelezeacutes volt eacutes a vallaacutesszocioloacutegiaacuteban ma maacuter egy jelentős keacutepviselője sincsen ugyanis a nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetoacute adatok mindig ellentmondanak neki

8 Crippen 1988 Douglas 1983 Glasner 1977 Glock eacutes Bellah 1976 Greely 1973 Hadden 1987 Luckmann 1967 eacutes 1990 Martin 1969 eacutes 1991 Stark eacutes Bainbridge 1985 Wuthnow 1976

Az elvallaacutestalanodaacutes a modernizaacutecioacuteval sincs oumlsszefuumlggeacutesben hiszen laacutethat-juk hogy a modern vagy gyorsan modernizaacuteloacutedoacute taacutersadalmak koumlzoumltt is vannak nagyon vallaacutesosak peacuteldaacuteul USA Kanada Korea Thaifoumlld Martin (1991) Euroacutepaacutet Eacuteszak-Amerikaacutet eacutes a Koumlzel-Keletet oumlsszehasonliacutetva arra a koumlvet-kezteteacutesre jutott hogy a szekularizaacutecioacute jobbaacutera euroacutepai jelenseacuteg A tudomaacuteny előretoumlreacuteseacutevel sem hozhatoacute oumlsszefuumlggeacutesbe hiszen a fentebb leiacutertak alapjaacuten is laacutethattuk hogy a tudomaacuteny eacutes a vallaacutes egeacuteszen maacutesfajta tudaacutest kiacutenaacutel fel iacutegy termeacuteszetuumlkből adoacutedoacute moacutedon nem kell hogy ellentmondaacutesba keruumll-jenek egymaacutessal

Fontos laacutetnunk hogy a vallaacutesi vaacuteltozaacutes nem lineaacuteris (egyenes vonaluacute) nem visszafordiacutethatatlan Beszeacutelhetuumlnk elvallaacutestalanodaacutesroacutel vagy vallaacutesos eacutebredeacutes-ről de hozzaacute kell tennuumlnk hogy ezek nem aacutellandoacute eacutes veacutegeacuterveacutenyes folyamatok Stark eacutes Iannaccone (1994) kidolgozta a monopoacutelium-elmeacuteletet mely magya-raacutezatot adhat a vallaacutesi vaacuteltozaacutesokra Amikor csupaacuten egyetlen inteacutezmeacuteny toumllti be ugyanazt a funkcioacutet egy taacutersadalmon beluumll akkor monopolhelyzetben van valoacutesziacutenűleg ilyen volt a katolikus egyhaacutez a koumlzeacutepkorban Verseny hiacutejaacuten semmi sem keacutenyszeriacuteti a monopoacuteliumot arra hogy a hiacutevő koumlzoumlsseacutegeacutenek igeacutenyeihez igazodjon Idővel a monopoacutelium elvesziacuteti veluumlk az eacutelő kapcsolatot eacutes sajaacutet belső szempontjai szerint doumlnt A kiacutenaacutelat fuumlggetlenedik a kereslettől A vevők elmaradnak a fogyasztaacutes visszaesik A forgalom csoumlkkeneacutese viszont nem tart oumlroumlkkeacute A kieleacutegiacutetetlen kereslet toumlrveacutenyszerűen kiprovokaacutelja az uacutej termelők megjeleneacuteseacutet Ez vezethet az egyhaacutez belső meguacutejulaacutesaacutehoz vagy radikaacutelisabb esetben egyhaacutezszakadaacuteshoz Az utoacutebbi esetben a monopoacuteliumhelyzet fellazul Az uacutej kiacutenaacutelat lefoumlloumlzi a monopoacutelium aacuteltal ellaacutetatlanul hagyott piacot s ekoumlz-ben a monopoacutelium veteacutelytaacutersaacutevaacute fejlődik Az előbbi monopoacuteliumnak pedig

ndash egyeduralmaacutenak elveszteacutese utaacuten ndash fel kell vennie vele a versenyt Iacutegy teremti meg a monopoacutelium a sajaacutet ellenfeleacutet

Oumlsszefoglalaacuteskeacutent elmondhatjuk hogy nem igaz az a hipoteacutezis miszerint a modern vilaacuteg vallaacutestoacutel mentes lenne a vallaacutestalanodaacutes nincs oumlsszefuumlggeacutes-ben a tudomaacuteny fejlődeacuteseacutevel eacutes uacutegy tűnik jobbaacutera csupaacuten euroacutepai jelenseacuteg A szekula rizaacutecioacute eacutes a deszekularizaacutecioacute egyaraacutent visszafordiacutethatoacute nem aacutellandoacute folyamatok A vallaacutes kiszorul a koumlzeacuteletből a magaacutenszfeacuteraacuteba Uacutej vallaacutesi jelenseacutegek alakulnak ki eacutes lenduumllnek fel a hagyomaacutenyos egyhaacutezakkal egyuumltt Szekularizaacutelt helyett tehaacutet pontosabb ha azt mondjuk mai taacutersadalmunk vallaacutesi szem-pontboacutel pluraacutelis

7 Taacutejeacutekozoacutedaacutes a vallaacutesi piaconA koumlzveacutelemeacutenyben olykor talaacutelkozhatunk azzal a szemleacutelettel miszerint a vallaacutesok tulajdonkeacuteppen mind ugyanolyanok ugyanazt az Istent imaacutedjaacutek csak eacuteppen maacuteskeacutepp Akik a vilaacutegbeacutekeacutet a vallaacutesok univerzalizaacutelaacutesaacuteban keacutepzelik el valoacutesziacutenűleg uumldvoumlzlendőnek tartjaacutek ezt a felfogaacutest a valoacutesaacuteg viszont ndash sajnos vagy nem sajnos ndash joacutecskaacuten taacutevol aacutell ettől A vallaacutesok soksziacutenűseacutege gyakrabban mutatkozik meg kibeacutekiacutethetetlen ellenteacutetekben Amikor keacutet kultuacutera talaacutelkozik egymaacutessal keacutet csoport eacuterdekeit kell oumlsszeegyeztetni akkor nagy probleacutemaacutet jelenthetnek a vallaacutesi kuumlloumlnboumlzőseacutegek A koumllcsoumlnoumls tisztelet eacutes egymaacutes egye-diseacutegeinek elfogadaacutesa reacuteveacuten valoacutesulhat meg a beacutekeacutes egyuumltteacuteleacutes

Megaacutellapiacutetottuk hogy a mai taacutersadalmunk vallaacutesilag pluraacutelis Rengeteg kuumlloumln-boumlző vallaacutesboacutel vaacutelogathatunk megszaacutemlaacutelhatatlanul sok szervezet kiacutenaacutel kuumlloumlnboumlző vallaacutesos neacutezeteket melyekből kedvuumlnkre vaacutelogathatunk Kialakult a vallaacutesi piac A vallaacutesok egymaacutessal versenybe szaacutellva igyekeznek eladni nekuumlnk a szolgaacuteltataacutesaikat A vallaacuteson beluumll versenybe szaacutellnak a felekezetek is Sőt a vallaacutesos neacutezetek is alku taacutergyaacutet keacutepezik Amikor az egyeacuten vallaacutesos neacutezetek kavalkaacutedjaacuteboacutel sajaacutet tetszeacutese szerint kialakiacutet magaacutenak egy egyeacuteni vilaacutegkeacutepet mely maacuter egyaacuteltalaacuten nem koumlthető egyik vallaacutes vagy felekezet dogmatikaacutejaacutehoz sem azt hiacutevjuk patch-work vallaacutesossaacutegnak vagy New Age-nek

Fontos hogy megkuumlloumlnboumlztessuumlk egymaacutestoacutel az uacutej vallaacutesi mozgalmakat eacutes a New Age-et Az előbbinek jelentős szakirodalma van miacuteg az utoacutebbinak a vallaacutes- jellege is vitatott Molnaacuter Attila Kaacuteroly (1998) nyomaacuten leiacuterhatjuk hogy az uacutej vallaacutesi mozgalmak szigoruacute vallaacutesi tanokat fektetnek le koumlvetőik-től elvaacuterjaacutek hogy azokhoz igazodjanak magas fokuacute elkoumlteleződeacutes szuumlkseacuteges a tagok reacuteszeacuteről koumlzoumlsseacutegi jellegű radikaacutelis szemeacutelyiseacutegvaacuteltozaacutest ideacutez elő a mozgalomhoz valoacute csatlakozaacutes a koumlrnyezettel konfliktusban aacutell neacutezeteiket evangelizaacutecioacutes moacutedon terjesztik szervezettek Ezzel szemben a New Age vilaacutegkeacutepeacutet mindenki maga rakja oumlssze a neki tetsző teoloacutegiaacutekboacutel szabadon szemezgetve nem kiacutevaacuten elkoumlteleződeacutest baacutermikor ki lehet leacutepni belőle vagy vaacuteltani privatizaacutelt magaacutenjellegű nem jaacuter radikaacutelis szemeacutelyiseacutegvaacuteltaacutessal mert a tagok kivaacutelogathatjaacutek azokat az elemeket amik illeszkednek az eacuteletmoacutedjuk-hoz nincsenek konfliktusban a koumlrnyezettel neacutezeteik a piaci kereslet-kiacutenaacutelat elve alapjaacuten terjednek leacutenyegeacuteben szervezetlen

A vallaacutesos szerveződeacuteseknek neacutegy tiacutepusaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egyhaacutez fele-kezet szekta kultusz Ezek tudomaacutenyos kategoacuteriaacutek amelyek nem minden esetben egyeznek meg a koumlznapi szoacutehasznaacutelattal Ezek a tiacutepusok neacutehaacuteny

kiveacuteteltől eltekintve minden vallaacuteson beluumll megtalaacutelhatoacutek Viszont nem aacutellandoacute jellegűek toumlrteacutenelmuumlk folyamaacuten a vallaacutesi szerveződeacutesek toumlbb tiacutepu-son is aacutetmehetnek

McGuire (1997) a koumlvetkező moacutedon aacutebraacutezolja a neacutegy vallaacutesszervezet-fajtaacutet a legitimaacutecioacutes alap eacutes a taacutersadalomhoz valoacute viszony szerint

A taacutersadalomhoz valoacute viszony rarr

pozitiacutev negatiacutev

Legitimaacutecioacutes alap darr

exkluziacutev egyhaacutez szekta

pluralista felekezet kultusz

A kategoacuteriaacutek leiacuteraacutesaacutera eacutes jellemzeacuteseacutere szaacutemos tudoacutes vaacutellalkozott9 akiknek ered-meacutenyeit igyekszem az alaacutebbiakban roumlviden oumlsszefoglalni

Az egyhaacutez az egeacutesz taacutersadalomra kihatoacute szervezet igyekszik lenni a karizma nem az egyes papokhoz hanem magaacutehoz a hivatalhoz koumltődik a tagok beleszuumlletnek az egyhaacutezba exkluziacutevak tehaacutet az igazsaacuteg a szentseacutegek kizaacuteroacutela-gos birtokosaikeacutent tekintenek magukra

A szektaacutek oumlnkeacutentes taacutersulaacutesok nem kiacutevaacutennak az egeacutesz taacutersadalomra kihataacutes-sal lenni azon beluumll mindig is szubkultuacuterakeacutent vannak jelen a karizma a vezetőkhoumlz eacutes nem az inteacutezmeacutenyhez koumltődik ellenseacuteges az uralkodoacute ortodoxi-aacuteval Nincsen professzionaacutelis elkuumlloumlnuumllt papsaacutega Előfordulhat hogy valamely tag nem felel meg a szekta aacuteltal meghataacuterozott normaacuteknak eacutes ezeacutert kizaacuterjaacutek ennek szabaacutelyozott eljaacuteraacutesa van Az egyhaacutezhoz annyiban hasonliacutet hogy a szek-taacutek is exkluziacutevak tehaacutet az igazsaacuteg egyeduumlli birtokosaacutenak mondjaacutek magukat

A felekezet (denominaacutecioacute) sem egyetemes jellegű abban az eacutertelemben hogy nem kiacutevaacuten a taacutersadalom egeacutesze foumlloumltt dominaacutelni viszont van kuumlloumlnvaacutelt papsaacutega A taacutersulaacutes itt is oumlnkeacutentes azonban a kizaacuteraacutesok ritkaacutek Pluralista tehaacutet uacutegy eacutertelmezi oumlnmagaacutet mint egy a sok szerveződeacutes koumlzuumll mely uumldvoumlsseacutegre vezethet Az uralkodoacute ortodoxiaacuteval nem felteacutetlenuumll ellenseacuteges

9 Troeltch (1931) Niebuhr (1957) Robertson (1970) Weber (1970) Wilson (1970) Stark-Bainbridge (1985 1987)

A kultuszt (vagy misztika miszticizmus10) radikaacutelis individualizmus vallaacutesi rajongaacutes inteacutezmeacutenyellenesseacuteg jellemzi Ezek alapjaacuten inkaacutebb leacutelektani jelenseacutegnek tűnhet pedig autentikus taacutersadalmi formaacutecioacute A tagok vallaacutesos neacutezeteik kompromisszummentes koumlveteacuteseacutere toumlrekednek A kultusz vagy misz-tika leacutenyege az Istennel valoacute koumlzvetlen kapcsolat megeacuteleacutese A kultusz tagja vallaacutesi virtuoacutez vallaacutesi toumlkeacuteletesseacutegre toumlrekszik nincs megeleacutegedve a bdquotoumlmeg-vallaacutesossaacuteggalrdquo mely csak az uumldvoumlsseacuteghez szuumlkseacuteges bdquominimumrdquo teljesiacuteteacuteseacutere szaacutenja magaacutet A miszticizmus tulajdonkeacuteppen nem kuumlloumlnuumll el az előző haacuterom kategoacuteriaacutetoacutel inkaacutebb azokon beluumll egy meghataacuterozhatoacute csoport

Nem tagadhatoacute hogy ezek a kategoacuteriaacutek kifejezetten elnagyoltak eacutes ha adott szervezeteket venneacutenk koumlnnyen egy kalap alaacute sorolhatnaacutenk egymaacutestoacutel merő-ben elteacuterő vallaacutesi formaacutekat illetve bizonyos szervezeteket nem is tudnaacutenk pontosan beleilleszteni egyetlen kategoacuteriaacuteba sem Ezt a probleacutemaacutet felismerve a taacutersadalomtudoacutesok beemeltek egy maacutesik szempontot mellyel a vallaacutesi beaacutelliacute-tottsaacuteg orientaacutecioacute szerint is tiacutepusokat hataacuteroznak meg Ezek a tiacutepusok lettek az egyhaacutezias a szektaacutes a denominaacutecioacutes eacutes a kultikus

Termeacuteszetesen amikor egy adott szervezetet vizsgaacutelunk eacuterdemes arra a sajaacutet egyediseacutegeacuteben tekinteni a foumlnt leiacutert kategoacuteriaacutek mindig is pontatlanok lesznek eacuteppen azeacutert mert nagy leacutepteacutekben szeretneacutenek eacutertelmezeacutesi kereteket felaacutelliacutetani Arra azonban megfelelnek hogy egy leacutepeacutessel haacutetreacutebb leacutepve koumlrvonalazott rendszerben laacutessunk raacute a vallaacutesos formaacutek teacuterkeacutepeacutere

A szervezet-fajtaacutek vizsgaacutelata utaacuten forduljunk egy kicsit az egyeacutenek feleacute Allport (1950) a vallaacutesos ember keacutet tiacutepusaacutet kuumlloumlnboumlzteti meg motivaacutecioacute szerint melyből az egyiknek a vallaacutes a veacutegceacutel az alapvető eacuterteacutekek oumlsszesseacutege az oumlnmegvaloacutesiacutetaacutes egyik formaacuteja miacuteg a maacutesiknak valamilyen egyeacuteb ceacutel eleacutereacuteseacutere szolgaacuteloacute eszkoumlz vagy taacutersadalmi alkalmazkodaacutes Az előbbit hiacutevja belső vallaacutesossaacutegnak az utoacuteb-bit kuumllsőnek A belső vallaacutesossaacuteg oumlnaacutelloacute kezdemeacutenyező eacuterett autonoacutem nyitott előiacuteteacutelet-mentes eacutes toleraacutens A kuumllső vallaacutesossaacuteg a hagyomaacutenyra hagyatkozik autoriter oumlnaacutelloacutetlan konformista eacutes belsőleg merev Az első tiacutepus gyakoribb a vallaacutesi kiskoumlzoumlsseacutegekben eacutes a keveacutesbeacute inteacutezmeacutenyesuumllt kisegyhaacutezakban az utoacuteb-binak melegaacutegya a nagyegyhaacutezak bdquoadminisztraacuteltrdquo vallaacutesi eacutelete Veacutegső soron viszont a doumlnteacutest mindig az egyeacuten hozza meg iacutegy itt sem lehet aacuteltalaacutenosiacutetani kis egyhaacutezakban is talaacutelkozhatunk kuumllsőleg vallaacutesos egyeacutenekkel eacutes nagyegy-haacutezakban is belsőleg vallaacutesosakkal

10 A Niebuhr feacutele kultusz megegyezik a Troelch aacuteltal hasznaacutelt miszticizmussal

Ezek a kategoacuteriaacutek remeacutelem segiacutetenek kicsivel tisztaacutebban laacutetni mai taacutersadal-munk vallaacutesos jelenseacutegeit Oumlsszefoglalva megkuumlloumlnboumlztettuumlk egymaacutestoacutel az uacutej vallaacutesi jelenseacutegeket eacutes a New Age-et a taacutersadalomhoz valoacute viszony eacutes legiti-maacutecioacutes alap szerint pedig megkuumlloumlnboumlztettuumlk az egyhaacutez a szekta a felekezet eacutes a kultusz neacutegy vallaacutesszervezet-fajtaacutet veacuteguumll motivaacutecioacute szerint megismer-hettuumlk a vallaacutesos ember keacutet tiacutepusaacutet

8 A pluralizmus eredete eacutes sajaacutet plauzibilitaacutesi struktuacuteraacutenkEljoumltt az idő hogy szembeneacutezzuumlnk sajaacutet kultuacuteraacutenk plauzibilitaacutesi struktuacuteraacutejaacuteval vagyis hogy ismerjuumlk fel akaacuter keacuterdőjelezzuumlk is meg azokat a gondolatainkat amik egyeacutebkeacutent kultuacuteraacutenkban mindenki szaacutemaacutera bdquonyilvaacutenvaloacuteakrdquo

Szoktaacutek mondani hogy kultuacuteraacutenk kereszteacuteny alapokra eacutepuumllt Ez iacutegy is van eacutes izgalmas elemzeacutes taacutergyaacutet keacutepezhetneacute peacuteldaacuteul Weber (1930) egyik nagy visszhangot keltő tanulmaacutenya melyben a kapitalizmus szellemeacutenek kialakulaacutesaacutet a protestaacutens etikaacutera vezeti vissza11

Viszont most nem erről fogunk tovaacutebb eacutertekezni ugyanis a modern vilaacuteg alapvetően lemondott a kereszteacuteny vilaacuteglaacutetaacutesroacutel A tovaacutebbi alfejezetekben azt fogjuk vizsgaacutelni ndash Newbigin (1989) gondolatmeneteacutet koumlvetve ndash hogy mi a pluralizmus eredete eacutes mi eacutepiacuteti fel a mai modern kor nyugati embereacutenek a plauzibilitaacutesi struktuacuteraacutejaacutet

Mi keruumllt a kereszteacuteny vilaacutegneacutezet helyeacutere

Tanulmaacutenyomban maacuter eacuterveltem amellett hogy mai vilaacutegunk pluraacute-lis Valoacutejaacuteban csak reacuteszben az iacutegy nem ad teljes vaacutelaszt a keacuterdeacutesuumlnkre de megeacuterteacuteseacutenek leacutenyegi szerepe van abban hogy kirajzoloacutedjon előttuumlnk a teljes keacutep A pluralizmus manapsaacuteg egy uumldvoumlzlendő jelenseacuteg a szabad doumlnteacutes lehetőseacutegekeacutent tartjaacutek szaacutemon egy olyan taacutersadalomban melyben a viselkedeacutesnek eacutes gondolkodaacutesnak nincs egy meghataacuterozott zsinoacutermeacuterteacuteke amihez mindenkinek igazodnia kellene Berger (1979) leiacuterta hogy a fel-vilaacutegosodaacutes előtt csak neacutehaacuteny olyan ember akadt aki maga doumlntoumltt afelől

11 Weber szerint a hivataacutes fogalma a reformaacutecioacute termeacuteke A hivataacutesaacutet Isteni kuumlldeteacuteskeacutent megeacutelő szorgalmas eacutes koumltelesseacutegtudoacute munkaacutes aki raacuteadaacutesul aszketikus oumlnmegtartoacuteztataacutesban eacuteli szereacuteny eacuteleteacutet hatalmas tőkeacutet halmozott fel a taacutersadalom szaacutemaacutera eacutes lett a dinamikusan fejlődő modern vilaacuteg kulcsfiguraacuteja

hogy miben higgyen őket hiacutevtaacutek eretneknek Azoacuteta viszont maacuter ebben az eacutertelemben mindenkinek koumltelező eretneknek lennie A felvilaacutegosodaacutes nem csak a doumlnteacutes lehetőseacutegeacutet adta meg hanem a doumlnteacutes keacutenyszerhelyzeteacutebe aacutelliacute-tott mindnyaacutejunkat S az hogy mi mellett doumlntuumlnk nem toumlbb mint magaacutenuumlgy Mindenki abban hisz amiben akar

Viszont vannak a pluralizmusnak hataacuterai Ahol a pluralizmus maacuter nem elfoga-dott ez az uacutegynevezett bdquoteacutenyekrdquo vilaacutega De mik ezek a teacutenyek Szaacutez eacutevvel ezelőtt a skoacuteciai iskolaacutekban meacuteg teacutenykeacutent taniacutetottaacutek bdquoaz ember legfőbb ceacutelja hogy Istent dicsőiacutetse s mindoumlroumlkkeacute benne gyoumlnyoumlrkoumldjoumlnrdquo Ez ugyanolyan teacutenynek minősuumllt mint a gravitaacutecioacute vagy a bannockburni csata Ma maacuter nem taniacutet-jaacutek teacutenykeacutent Ugyan elhangozhat hittan vagy erkoumllcstan oacutera kereteacuteben hiszen

bdquoteacutenyrdquo hogy egyesek ezt hiszik De oumlnmagaacuteban ez az aacutelliacutetaacutes maacuter nem teacuteny csupaacuten hiedelem amihez egyes koumlzoumlsseacutegek ragaszkodnak Tehaacutet ami azt a keacuterdeacutest illeti hogy mi bdquoaz ember legfőbb ceacuteljardquo abban pluraacutelisak vagyunk A leacutenyeg csak az hogy mennyire erősen hiszuumlnk benne Maacutesfelől megkeacuterdő-jelezhetetlen hogy ilyenfajta pluralizmusnak nincs helye a teacutenyek vilaacutegaacuteban De kinek van joga meghataacuterozni azt veacutegsősoron hogy hol veacutegződnek a teacutenyek eacutes hol kezdődik a hit

A tudaacutes eacutes hit ketteacutevaacutelaacutesaacutet joacutel peacuteldaacutezza az Amerikai Egyesuumll Aacutellamok Legfelsőbb Biacuteroacutesaacutega ahol egeacutesz iacuteteacuteletek sorozata fuumlgg ennek a hataacutervonalnak a kijeloumlleacuteseacutetől Egyik esetben toumlrveacutenytelennek iacuteteacutelteacutek azt a javaslatot hogy az evoluacutecioacute mellett a teremteacutest is taniacutetsaacutek az aacuteltalaacutenos iskolaacutekban Mind a keacutet toumlrteacutenet az ember eredeteacutere eacutes sorsaacutera vonatkozik az egyiket viszont lehet taniacutetani a maacutesikat pedig nem A doumlnteacutes meghozatalaacutenaacutel a Legfelsőbb Biacuteroacutesaacuteg nem azt vizsgaacutelta hogy a keacutet aacutelliacutetaacutes koumlzuumll melyik igaz eacutes melyik nem Csupaacuten azt hogy melyik tudomaacutenyos eacutes melyik vallaacutesos Ha tudomaacutenyos akkor azt mindenkinek tudnia kell ha viszont vallaacutesos akkor azt csak egyesek elhihetik Aacutem egy maacutesik eset-ben az egyik aacutellam biacuteroacutesaacutegaacuten kereszteacuteny szuumllők egy csoportja sikeresen zaacuteruloacute pert indiacutetott az egyik iskola ellen azon az alapon hogy ott valoacutejaacuteban egy vallaacutest taniacutetanak a szekularizaacutelt humanizmus vallaacutesaacutet

Reacutegebben nem vaacutelasztottaacutek szeacutet iacutegy a tudaacutest eacutes a hitet a tudomaacutenytoumlrteacutenet nagyobb reacuteszeacuteben egyseacutegesen gondolkodtak a tudaacutesroacutel A teoloacutegiaacutet is eacutepp-olyan tekinteacutelyes eacutes hiteles tudomaacutenyaacutegnak tekintetteacutek mint baacutermelyik maacutesikat Isaac Newton meacuteg a XVII szaacutezad veacutegeacuten is ugyanolyan eacuterdeklődeacutessel foglalkozott a vele mint az asztronoacutemiaacuteval eacutes a fizikaacuteval

A tudomaacuteny eacutes hit ketteacutevaacutelaacutesaacutenak toumlrteacutenete

Koumlztudott hogy a kapott vaacutelaszok nagyban fuumlggenek attoacutel hogy milyen keacuterdeacuteseket teszuumlnk foumll Hogy milyen keacuterdeacuteseket akarunk foumlltenni A termeacuteszet-tudomaacutenyok laacutetvaacutenyos sikereket eacutertek el az utoacutebbi haacuterom eacutevszaacutezadban Ez annak koumlszoumlnhető hogy az ok-okozati oumlsszefuumlggeacutesekre iraacutenyiacutetottaacutek a figyelmet mikoumlzben a ceacutelra valoacute raacutekeacuterdezeacutest elhanyagoltaacutek Tulajdonkeacuteppen tagadtaacutek vagy legalaacutebb is figyelmen kiacutevuumll hagytaacutek hogy az eacutelet esemeacutenyeinek baacuter milyen ceacutelja is lenne A tudoacutesok elfogadtaacutek azt a magyaraacutezatot hogy a vilaacuteg kauzaacutelis eacutes veacuteletlenszerű

Praktikus oka van annak hogy a figyelmet a ceacutelroacutel a kauzalitaacutesra terelteacutek A ceacutel olyasvalami ami csak egy szemeacutellyel oumlsszefuumlggeacutesben eacutertelmezhető Szemeacutelyeknek vannak ceacuteljaik Egy eacutelettelen taacutergynak viszont nincsenek oumlnaacutelloacute ceacuteljai Ha hasznaacutelhatoacute is valamilyen ceacutelra az nem a sajaacutetja hanem a tervező-jeacutenek eacutes a megalkotoacutejaacutenak a ceacutelja Ha egy geacutep mondjuk egy oacutera a kezeink koumlzeacute keruumll de sejtelmuumlnk sincs arroacutel hogy mire valoacute minden gond neacutelkuumll szeacutetszedhetjuumlk eacutes megvizsgaacutelhatjuk hogy a fogaskerekek eacutes rugoacutek mikeacutent hozzaacutek egymaacutest mozgaacutesba hogy a csavarok minkeacutent tartjaacutek oumlssze az egeacuteszet egy zaacutert rendszerben Ezzel feltaacuterhattuk a benne rejlő ok-okozati oumlsszefuumlggeacutese-ket De az hogy milyen ceacutelt szolgaacutel hogy a szaacutemok az időt rendszerezik eacutes a mutatoacutek az idő egyenletes haladaacutesaacutet jelzik hogy koumlnnyebben taacutejeacutekozoacutedhas-sunk benne ezt csak a tervezőtől tudhatjuk meg vagy olyasvalakitől akinek a tervező elmondta Eacutes ha eacuteppen a szoacuteban forgoacute taacutergyat eacuteletmentő ceacutellal alkot-taacutek mondjuk egy ejtőernyőt akkor eacutelet-halaacutel keacuterdeacutese hogy hitelt adok-e a tervezőjeacutenek eacutes a hasznaacutelati utasiacutetaacutesoknak

Csak akkor tudjuk megiacuteteacutelni valamiről hogy joacute vagy rossz ha tudjuk mi ceacutelboacutel keacuteszuumllt Egy hatalmas vaacuteszondarab joacute lehet ejtőernyőnek de maacutesok megproacutebaacutel-hatjaacutek saacutetornak vagy puumlspoumlki palaacutestnak hasznaacutelni amelyekre nem valoacutesziacutenű hogy pont olyan joacute lesz Ha nem tudjuk hogy milyen ceacutellal lett az emberi eacutelet megalkotva akkor nem nyilatkozhatok arroacutel hogy egy eacuteletstiacutelus joacute-e vagy rossz Annak megiacuteteacuteleacutese hogy mi joacute vagy mi rossz egyeacuteni beaacutelliacutetoacutedaacutes keacuterdeacutese mindenkinek a sajaacutet hite szerint S mivel az egyeacuteni hiteket nem lehet objek-tiacutev teacutenyek alapjaacuten megiacuteteacutelni marad a pluralizmus Ha viszont a vilaacuteg eacutes az ember megalkotoacuteja valoacuteban koumlzoumllneacute veluumlnk a ceacuteljaacutet akkor mindjaacutert maacutes lenne a helyzet Ez a teacuteny oacuteriaacutesi doumlntő jelentőseacuteggel biacuterna

Allan Bloom (1987) chicagoacutei filozoacutefus raacutemutatott arra hogy a tudomaacutenyos eacuteletben maacuter nem beszeacutelnek bdquojoacuteroacutelrdquo vagy bdquorosszroacutelrdquo inkaacutebb bdquoeacuterteacutekekrőlrdquo szokaacutes

beszeacutelni Mindezt Weberen aacutet Nietzscheacuteig vezeti vissza aki elsőkeacutent ismerte fel hogy a modern kritikai gondolkodaacutes lehetetlenneacute teszi hogy joacuteroacutel eacutes rosszroacutel beszeacuteljuumlnk Mert ha kivesszuumlk a vallaacutest a keacutepletből akkor nincsen meghataacuterozott ceacutel ceacutel neacutelkuumll pedig nincs mihez viszonyiacutetva joacute eacutes rossz tehaacutet ezek a fogalmak eacutertelmetlenneacute vaacutelnak Csak az egyeacuteni vaacutelasztaacutes marad S mi maacutes iraacutenyiacutethatnaacute ezt a vaacutelasztaacutest mint az akarat Azt vaacutelasztunk amit akarunk Ez toumlkeacuteletesen megmagyaraacutezza hogy a tudoacutesok mieacutert egy ceacuteltalan gondolkodaacutesrendszerben laviacuteroznak ahol nincs maacutes csak kauzalitaacutes eacutes veacutelet lenszerűseacuteg eacutes mieacutert vaacutelaszt-jaacutek el a bdquoteacutenyekrdquo eacutes az bdquoeacuterteacutekekrdquo vilaacutegaacutet A teacuteny az amivel szaacutemolnunk kell akaacuter tetszik akaacuter nem Eacuterteacutek pedig az amit vaacutelasztunk mert akarjuk

Oumlsszefoglalva tehaacutet azeacutert alakulhatott ez iacutegy mert a tudomaacuteny nem akarta feltenni azokat a keacuterdeacuteseket amelyekre a vallaacutesok vaacutelaszt adnak eacutes ame lyekre az euroacutepai tudomaacutenytoumlrteacutenetben a kereszteacutenyseacuteg eacutevszaacutezadokon keresztuumll vaacutelasz adott A joacute eacutes a rossz megiacuteteacuteleacuteseacuteben eacutes a ceacutel meghataacuterozaacutesaacuteban felhatal-mazaacutest akart adni a szabad akaratnak

Uacutet a pluralizmus feleacute

Ahhoz hogy a pluralizmus leacutetrejoumljjoumln előszoumlr eacutertelemszerűen le kellett rom-bolni az előtte fennaacutelloacute plauzibilitaacutesi struktuacuteraacutet tehaacutet a kereszteacuteny vilaacuteglaacutetaacutest Graf Reventlow (1980) neacutemet teoloacutegus raacutemutat arra hogy a kereszteacuteny tekinteacutely leeacutepiacuteteacutese joacuteval a modern tudomaacuteny keletkezeacutese előtti humanista hagyomaacutenyban gyoumlkerezik Ez a humanista hagyomaacuteny is szaacutemos elemből tevődik oumlssze melyek keacutet nagy aacutegra bonthatoacutek Az egyik a racionalista a maacutesik a spiritualista hagyomaacuteny A racionalista hagyomaacuteny főleg goumlroumlg sztoikus filozoacutefiaacuteboacutel taacuteplaacutelkozik amely az igazsaacuteg megismereacuteseacutere egyetlen eszkoumlzt tart alkalmasnak az emberi eacutertelmet Erre alapul Descartes hiacuteres mondaacutesa

bdquoGondolkodom tehaacutet vagyokrdquo A spiritualista hagyomaacuteny amely meacuteg ősibb Indiaacuteval koumlzoumls gyoumlkereken osztozik azt hangoztatja hogy az emberi szel-lem misztikus tapasztalaacutes aacuteltal keacutepes koumlzvetlen kapcsolatot teremteni a leacutet eacutes az igazsaacuteg veacutegső forraacutesaival A keacutet eszme keacutezfogaacutesaacuteboacutel jutott a humaniz-mus arra az aacutellaacutespontra hogy az igazsaacuteg csakis olyasmi lehet ami az eacutertelem hasznaacutelata eacutes az istenivel valoacute koumlzvetlen kapcsolat megtapasztalaacutesa aacuteltal egyaraacutent hozzaacutefeacuterhető minden gondolkodoacute emberi leacuteny szaacutemaacutera Ezzel kizaacuterja hogy az igazsaacutegnak toumlrteacutenelmi esemeacuteny legyen a forraacutesa Azt aacutelliacutetjaacutek hogy a toumlrteacutenelem veacuteletlenszerű igazsaacutegai sohasem szolgaacutelhatnak az eacutertelem egye-temes igazsaacutegainak alapjakeacutent Eszerint nem egy toumlrteacutenetnek vagyunk a szereplői ndash a teremteacutes a bűnbeeseacutes a megvaacuteltaacutes eacutes megigazulaacutes draacutemaacutejaacutenak

- hanem egy időtlen oumlroumlk vilaacutegban eacuteluumlnk amelyben az oumlroumlk eacuterveacutenyű abszoluacutet igazsaacutegokat a fent emliacutetett keacutet forraacutesboacutel lehet csak megismerni

Ez a gondolkodaacutesmoacuted alapjaiban aacutesta alaacute a Biblia tekinteacutelyeacutet Az uumlres siacuter toumlrteacute-nelmi teacutenyeacutet nem lehet maacuteshogy magyaraacutezni csak uacutegy hogy amiket Jeacutezus az eacuteleteacuteben mondott azok igazak Csakhogy a modern gondolkodoacutekat maacuter nem eacuterdekli az uumlres siacuter sem az hogy Jeacutezus valoacutejaacuteban eacutelt-e vagy sem A Bibliaacutet maacuter csak egyeduumll az eacutertelem eacutes lelkiismeret iacuteteacutelőszeacuteke előtt akarjuk vizsgaacutelni amely kikiaacuteltotta roacutela hogy tele van keacuteptelenseacutegekkel meseacutekkel eacutes hitvaacuteny erkoumllcste-lenseacutegekkel Ez az eszme annyira aacutetformaacutelta a gondolkodaacutesunkat hogy sokan akik a kereszteacutenyseacuteget veacutedelmezni akartaacutek vagy akarjaacutek a mai napig elfog-adjaacutek a taacutemadoacutek felteacuteteleit Joacuteszereacutevel fel sem meruumll hogy maguk a felteacutetelek vitathatoacutek Newbigin (1989) ezt a jelenseacuteget az bdquoevangeacutelium megszeliacutediacuteteacuteseacutenekrdquo nevezi melyben nem az evangeacutelium aacuteltal formaacuteljuk aacutet a gondolkodaacutesunkat hanem az evangeacuteliumot szuszakoljuk bele a maacuter megleacutevő gondolkodaacutesi struk-tuacuteraacutenkba Ebben az esetben teljesen erejeacutet vesziacuteti az uacutegy mint ahogy Indiaacuteban egyes helyeken Jeacutezust az istenseacuteg toumlrteacutenelmi megtestesuumlleacuteseinek egyikekeacutent tisztelik eacutes imaacutedjaacutek Egyszerűen betagoztaacutek a hindu vilaacutegkeacutepbe Ő is az egyik alakja lett a leacutetezeacutes kereke veacutegtelen koumlrforgaacutesaacutenak

Oumlsszefoglalva tehaacutet uacutegy jutottunk el idaacuteig hogy a Bibliaacutet a humanizmus reacuteveacuten maacuter nem a toumlrteacutenelemben lezajlott esemeacutenyek alapjaacuten hanem az eacutertelem eacutes a lelkiismeret iacuteteacutelőszeacuteke előtt iacuteteacuteljuumlk meg eacutes iacutegy elvesziacutetette tekinteacutelyeacutet Az evangeacutelium megszeliacuteduumllt eacutes betagozoacutedott a pluralizmusba

Mit kezdhetuumlnk ezzel a helyzettel

A kereszteacutenyseacuteg egy uacutej plauzibilitaacutesi struktuacuteraacutet kiacutenaacutel melynek alapkoumlve Jeacutezus Krisztus bdquoAmely koumlvet az eacutepiacutetők megvetettek az lett a szegletnek fejerdquo olvashat-juk Maacuteteacute evangeacuteliumaacuteban (2142) Az egyhaacutez mint az evangeacutelium birtokosa a vilaacuteg esemeacutenyeinek egy olyan laacutetaacutesmoacutedjaacutet kiacutenaacutelja fel amely gyoumlkeresen kuumlloumln-boumlzik az oumlsszes toumlbbi kultuacuteraacutet meghataacuterozoacute szemleacuteletmoacutedtoacutel Ebből ered az a feszuumlltseacuteg ami szuumlntelenuumll eacuterezhető a nyugati civilizaacutecioacute toumlrteacutenelmeacuteben

Hiacutevő eacutes nem hiacutevő az eacutertelem ugyanazon keacutepesseacutegeacutet hasznaacutelja amikor a jelenseacutegeket vizsgaacutelja Mivel viszont maacuteshonnan laacutetja őket maacutest fog kiolvasni belőluumlk maacutes jelentőseacuteget fog tulajdoniacutetani nekik eacutes maacuteshogy fogja eacuterteacutekelni azokat A hiacutevő maacuter nem fog visszateacuterni a reacutegi moacutedszerekhez amikor meacuteg uacutegy olvasta a jelenseacutegeket mint amikor hitetlen volt Eacutes hitetlen felebaraacutetjaacutenak is csak azt tudja mondani hogy bdquogyere aacutellj ide melleacutem haacutetha innen te is uacutegy fogod laacutetni ahogyan eacuten laacutetomrdquo

9 OumlsszefoglalaacutesTanulmaacutenyomban toumlmoumlr aacutettekinteacutest szerettem volna adni arroacutel az ismeret anyag-roacutel melyet a taacutersadalomtudomaacutenyok kiacutenaacutelnak a vallaacutesroacutel A rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute hatalmas anyagboacutel igyekeztem azt kiemelni ami hasznos lehet lelki vezetők hitoktatoacutek lelkipaacutesztorok misszioacutes teveacutekenyseacuteget veacutegző szemeacutelyek szaacutemaacutera de sziacutevesen veacutegigolvassa egy nem-vallaacutesos eacuterdeklődő is aki objektiacutev tudomaacutenyos megaacutellapiacutetaacutesokra kiacutevaacutencsi a vallaacutessal kapcsolatban

Remeacutelem sikeruumllt raacutevilaacutegiacutetanom arra hogy a tudomaacuteny eacutes a vallaacutes joacutel megfeacuternek egymaacutes mellett sőt keacutezfogaacutesukboacutel igen hasznos eredmeacutenyek szaacutermazhatnak Tanulhatunk tőluumlk vallaacutesos vagy nem-vallaacutesos oumlnmagunkroacutel koumlrnyezetuumlnk-ről eacutes izgalmasan komplex taacutersadalmunkroacutel Legyuumlnk tudatosak a vallaacutesban legyuumlnk tudatosak a tudomaacutenyban eacutes legyuumlnk tudatosak a hituumlnkkel kapcso-latban Ismerjuumlk mindegyik teruumllet műkoumldeacuteseacutet eacutes hataacuterait

Azok szaacutemaacutera akik Isten orszaacutegaacutenak eacutepiacuteteacuteseacuten faacuteradoznak a tudomaacutenyos ismeretek eacutes eszkoumlzoumlk bevonaacutesa uacutej lenduumlletet adhat a munkaacutehoz Hiszen mineacutel inkaacutebb megeacutertjuumlk azt akinek az uumlzenetet szaacutenjuk annaacutel inkaacutebb tudunk a szaacutemaacutera eacuteppen szuumlkseacuteges informaacutecioacutekkal szolgaacutelni Nem kell tudoacutesoknak lennuumlnk ahhoz hogy eredmeacutenyesen hirdethessuumlk az evangeacuteliumot de egy tudomaacutenyos igeacutenyesseacuteg-gel veacutegzett misszioacute hozzaacutejaacuterulhat a joacute hiacuter terjedeacuteseacutenek hateacutekonysaacutegaacutehoz Toumlbb olyan tudomaacutenyos kutataacutesra lenne szuumlkseacuteg amely misszioacutes ceacutelok eleacutereacuteseacutere szol-gaacutelna eacutes ilyen szempontboacutel vizsgaacutelnaacute az adott taacutersadalmakat

IrodalomjegyzeacutekAllport Gordon W (1950) The individual and his religion a psychological interpretation New

York MacmillanBerger Peter L (1973) The Social Reality of Religion Harmondsworth Penguin Bloom AllanBerger Peter L (1987) The Closing of the American Mind How Higher Education Has Failed

Democracy and Impoverished the Souls of Todayrsquos Students Simon amp Schuster United States

Boumlgre Zsuzsa eacutes Kamaraacutes Istvaacuten OJD (2013) (szerk) Vallaacutesszocioloacutegia Luther Kiadoacute Budapest

Buumltoumls Jaacutenos (1999) Misszioloacutegia mint teoloacutegiai tudomaacuteny Kiadja a Buumltoumlsi Misszioacutei Alapiacutetvaacuteny eacutes a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Debrecen

Britton R (2001) Glaube Phamtasie und psychische Realitaumlt StuttgartCrippen T (1988) rsquoOld and new gods in the modern world toward a theory of religious transfor-

mationrsquo Social Forces 67Dalfert I U (1997) Notwendig religioumls in Stolz F (Hg) Homo naturaliter religiosus Gehoumlrt

Religion notwendig zum Mensch-Sein BernDavis K (1948) Human Society New York Macmillande Rosa Giuseppe S J (1991) Vallaacutesok szektaacutek eacutes a kereszteacutenyseacuteg Szent Istvaacuten Taacutersulat Az

Apostoli Szentszeacutek Koumlnyvkiadoacuteja BudapestDouglas T (1983) rsquoThe effects of modernisation on religious changersquo in M Douglas eacutes S Tipon

(szerk) Religion in America Boston BeaconDurkheim Eacutemile (1912) The Elementary Form of the Religious Life London Allen and Unwin

Magyarul A vallaacutesi eacutelet elemi formaacutei LrsquoHarmattan Kiadoacute 2002Evans-Prichard Edward Evan (1937 ) Wichcraft Oracles and Magic Among the Azande

Oxford Clarendon PressGeertz Clifford (1966) rsquoReligion as a Cultural Systemrsquo in M Banton (szerk) Anthropological

Approaches to the Study of Religion A S A Monographs no 3 London TavistockGeertz Clifford (1994) Az eacutertelmezeacutes hatalma Antropoloacutegiai iacuteraacutesok Szaacutezadveacuteg koumlnyvtaacuter

BudapestGlasner P E (1977) The Sociology of Secularisation A Critique of a Concept London

RoutledgeGlock C Y eacutes Bellah R (1976) (szerk) The Culture of Unbelief Berkley University of

California PressGreely A (1973) The Persistence of Religion London SCM PressGrunlan Stephen A eacutes Mayers Marvin K (1979) (szerk) Cultural Anthropology A Christian

Perspective Grand Rapids Michigan Zondervan Publishing HouseHadden J K (1987) rsquoTowards desacralising secularisation theoryrsquo Social Forces 65Hamilton Malcom B (1998) Vallaacutes ember taacutersadalom ndash Elmeacuteleti eacutes oumlsszehasonliacutetoacute vallaacutesszoci-

oloacutegia AduPrint BudapestLuckmann Thomas (1967a) A laacutethatatlan vallaacutes A vallaacutes fenomenoloacutegiaacuteja Magyar Letter

Internationale 23 4-7 o Ford Karaacutedi EacutevaLuckmann Thomas (1967b) The Invisible Religion New York MacmillanLuckmann Thomas (1990) rsquoShrinking transcendence expanding religionrsquo Sociological

Analysis 50Martin D A (1965) rsquoTowards eliminating the concept of secularisationrsquo in J Gould (szerk)

Penguin Survey of the Social Sciences Harmondsworth Penguin reprinted in DA Martin (1969) The Religious and the Secular London Routledge

Martin D A (1969) The Religious and the Secular London RoutledgeMartin D A (1991) rsquoThe secularisation issue prospect and retrospectrsquo British Journal of

Sociology 42McGuire Meredith B (1997) Religion The Social Context (4 kiadaacutes) Belmont California

WadsworthMolnaacuter Attila Kaacuteroly (1998) Uacutej vallaacutesi jelenseacutegek in Szektaacutek uacutej vallaacutesi jelenseacutegek Pannonica

Kiadoacute BudapestNadel S F (1954) Nupe Religion London RoutledgeNewbigin Lesslie (2006) Evangeacutelium a pluralista taacutersadalomban Harmat BudapestNeacutemeth Daacutevid (2012) Pasztoraacutelantropoloacutegia Kaacuteroli Gaacutespaacuter Reformaacutetus Egyetem

LrsquoHarmattan Kiadoacute BudapestNiebuhr H R (1957) The Social Sources of Denominationalism New York World PublishingPorzelt B (2009) Grundlegung religioumlses Lernen Bad HeilbrunnReventlow Graf (1980) History of Biblical Interpretation From the Enlightenment to the

Twentieth Century Society of Biblical LiteratureRobertson R (1970) The Sociological Interpretation of Religion Oxford BlackwellShermer Michael (2001) Hogyan Hiszuumlnk ndash Istenkereseacutes a tudomaacuteny koraacuteban Typotex KiadoacuteSingson David K (2015) Why Cultural Anthropology for Christian Missions letoumllthető

httpswwwacademiaedu14279299Why_Cultural_Anthropology_for_Christian_Mission (letoumllteacutes daacutetuma 20200420)

Stark R eacutes Bainbridge W S (1980a) rsquoSecularization revival and cult formationrsquo Annual Review of the Social Sciences of Religion 4

Stark R eacutes Bainbridge W S (1985) The Future of Religion Berkeley University of California Press

Stark Rodney ndash Innaccone L (1994) A supply-side Interpretation of the Secularization of Europe in Journal for the Scientific Study of Religion 33 230-252

Szaacutentoacute Jaacutenos (1998) Vallaacutesossaacuteg egy szekularizaacutelt taacutersadalomban Uacutej mandaacutetum koumlnyvkiadoacute Budapest

Tenke Saacutendor (1996) Minden vallaacutes egyhaacutez Taacutejeacutekozoacutedaacutes a mai vallaacutesi pluralizmusban Az Oumlkomenikus Tanulmaacutenyi Koumlzpont kiadvaacutenya Budapest

Tomka Mikloacutes (1996) bdquoA vallaacutesszocioloacutegia uacutej uacutetjairdquo Replika 21-22 (maacutejus) 163-171Tomka Mikloacutes (2000) Vallaacutesszocioloacutegia In wwwfilhuuniworldvtszoctomka_1htmTomka Mikloacutes (2006) Vallaacutes eacutes taacutersadalom Magyarorszaacutegon Loisin Koumlnyvkiadoacute BudapestToumlroumlk Peacuteter (2008) A vallaacutesi entitaacutesok tipologizaacutelaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a magyar helyzetre in

Vallaacutesossaacuteg vaacuteltozatok szerk Maacuteteacute Toacuteth Andraacutes Nagy Gaacutebor Daacuteniel Szegedi Egyetemi Kiadoacute Szeged

Troeltch E (1931) The Social Teaching of the Christian Churches London Allen and UnwinTylor Edward Burnett (1903) Primitive culture kiadta J Murray LondonWeber Max (1965) The Sociology Of Religion London Methuen Magyarul Vallaacutesszocioloacutegia

in Gazdasaacuteg eacutes taacutersadalom Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Kiadoacute Budapest 1967Wilson B (1970) Religious Sects London HeinemannWilson B (1982) Religion in Sociological Perspective Oxford Claremon PressWright Gerald D (2015) The Purpose of Missions in Missiology BampH Academic AmazonWuthnow Robert (1976) rsquoRecent patterns of secularisation a problem of generationsrsquo American

Sociological Review 41Wuthnow Robert (1992) Rediscovering the Sacred Grand Rapids EerdmansYinger J M (1970) The Society and the Individual New York Macmillan

NAGY GERGELY1

AbsztraktA1 koumlvetkező tanulmaacuteny ceacutelja hogy tematikusan ismertesse a teista termeacuteszeti teoloacutegia2

iraacutenyaacuteba eacuterkezett legfontosabb XX-XXI szaacutezadi filozoacutefiai kritikaacutekat eacutes az azokra adott

vaacutelaszokat A filozoacutefiai kritikaacutek koumlzuumll előszoumlr Ayer nyelvfilozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacuteseacutevel azon

keresztuumll a verifikaacutecioacutes kritikaacuteval majd a falszifikaacutecioacutes kritikaacuteval azon beluumll is Anthony Flew

megkoumlzeliacuteteacuteseacutevel foglalkozom Ezek utaacuten bemutatom azokat a megkoumlzeliacuteteacuteseket amik nem

hagynak logikai teret a termeacuteszeti teoloacutegiaacutenak (Phillips Nielsen) majd azokat amelyeken

keresztuumll egyesek a teizmust kvaacutezi-tudomaacutenyos hipoteacuteziskeacutent laacutettatjaacutek (Dawkins Narveson)

A dolgozatom maacutesodik feleacuteben a fenti kritikaacutekat elem zem illetve az azokra adott lehetseacuteges

vaacutelaszokat mutatom be

Kulcsszavak termeacuteszeti teoloacutegia vallaacutesfilozoacutefia tudomaacutenyfilozoacutefia kritikaacutek verifikaacutecioacute

falszifikaacutecioacute

Korunk egyik intellektuaacutelis trageacutediaacuteja az hogy amikor az angol nyelvű orszaacutegokban a filozoacutefia az eacutervek eacutes a vilaacutegos gondolkodaacutes magas sziacutenvonashylaacutet fejlesztette ki a teoloacutegiai iacuteraacutesok stiacutelusaacutet nagymeacuterteacutekben befolyaacutesolta az egzisztencialista kontinentaacutelis filozoacutefia amelyet maacutes figyelemre meacuteltoacute eacuterde-mei elleneacutere a nagyon laza eacutes hanyag stiacutelusuacute eacutervek jellemeztek Amennyiben egy eacutervnek van helye a teoloacutegiaacuteban abban az esetben a nagyiacutevű teoloacutegiaacutenak

1 Nagy Gergely (gergelynagyreformatusgmailcom) a KRE-HTK doktorandusza fő kutataacutesi teruumllete a XX-XXI szaacutezadi analitikus vallaacutesfilozoacutefia tudomaacutenyfilozoacutefia illetve a teizmus-ateizmus keacuterdeacuteskoumlre Reformaacutetus lelkipaacutesztor a Budapest-Albertfalva-Kelenvoumllgyi Egyhaacutezkoumlzseacutegben szolgaacutel A Kaacutelvinista Apologetika alapiacutetoacuteja

2 Theologia Naturalis illetve egyes esetekben bdquotermeacuteszetes teoloacutegiardquo

A termeacuteszeti teoloacutegiaacuteval szembeni XXndashXXI szaacutezadi

filozoacutefiai ellenveteacutesek eacutes azok eacuterteacutekeleacutese

vilaacutegos eacutes szigoruacute eacuterveleacutesre van szuumlkseacutege Ezt a pontot nagyon joacutel ragadta meg Aquinoacutei Tamaacutes eacutes Duns Scotus Berkeley Butler eacutes Paley Legfőbb ideje hogy a teoloacutegia visszateacuterjen a normaacuteihoz3 ndash Richard Swinburne

1 A termeacuteszeti teoloacutegia Ha egyetlen mondatban kellene oumlsszefoglalni azt hogy mit eacutertenek a teista filozoacutefusok termeacuteszeti teoloacutegia alatt akkor azt mondhatnaacutenk hogy

a termeacuteszeti teoloacutegia Isten leacuteteacutenek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera iraacutenyuloacute filozoacutefiai bizonyiacuteteacutekok eacutervek eacutes okok kidolgozaacutesa vizsgaacutelata eacutes kritikaacuteja baacutermifeacutele termeacuteszetfeletti isteni kinyilatkoztataacutes neacutelkuumll4

Persze a termeacuteszeti teoloacutegia definiacutecioacutejaacutet enneacutel taacutegabb eacutertelemben is meghataacuterozhatjuk iacutegy beletartozhat minden keacuterdeacutes illetve probleacutema ami az uacuten istenkeacuterdeacutes kapcsaacuten felmeruumll (Isten leacutete termeacuteszete tulajdonsaacutegai a tulajdonsaacutegait eacuterintő keacuterdeacutesek mint peacuteldaacuteul a gonosz leacutete stb) a kereszteacuteny filozoacutefusok toumlbbseacutege meacutegis az első definiacutecioacute eacutertelemben hasznaacutelja a kifejezeacutest (Craig5 Sudduth6 Swinburne7) Ami viszont kuumlloumln megemliacutetendő hogy azzal hogy a termeacuteszeti teoloacutegia művelői nem taacutemaszkodnak a speciaacutelis kinyilatkoz-tataacutesokra azt a kinyilatkoztataacutest hasznaacuteljaacutek amit a kereszteacutenyek hite szerint Isten

a termeacuteszet toumlrteacuteneacuteseiben erőiben eacutes toumlrveacutenyeiben az emberi eacutertelem feleacutepiacutetettseacutegeacuteben eacutes műkoumldeacuteseacuteben valamint tapasztalati eacutes toumlrteacuteneti teacutenyek-ben adott8

A termeacuteszeti teoloacutegia művelői eacuteppen ezeacutert nem egy partikulaacuteris eacutertelemben vett bdquoIstenrdquo leacuteteacutet igyekeznek igazolni hanem az uacuten filozoacutefusok isteneacutet ami viszont nem szuumlkseacutegszerűen kuumlloumlnboumlzik peacuteldaacuteul a kereszteacutenyek Isteneacutetől Baacuter a filozoacutefu-sok isteneacutenek tulajdonsaacutegai megegyeznek a haacuterom nagy monoteista vallaacutes9 aacuteltal vallott Isten tulajdonsaacutegaival immateriaacutelis veacutegtelen maximaacutelis kivaacuteloacutesaacutegok-kal biacuteroacute kezdet eacutes veacuteg neacutelkuumlli leacutelek ndash ez viszont nem iacuterja le teljeskoumlrűen peacuteldaacuteul a kereszteacutenyseacuteg Isteneacutenek tulajdonsaacutegait (Haacuteromegy megvaacuteltoacute testet oumlltoumltt

3 Swinburne 1993 7 o

4 Taliaferro 2012 1 o

5 Ld Craig 2008

6 Ld Sudduth 2009

7 Ld Swinburne 1993

8 Berkhof 2007 11 o

9 Zsidoacutesaacuteg kereszteacutenyseacuteg iszlaacutem

stb) iacutegy aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatjuk hogy a legtoumlbb termeacuteszeti-teoloacutegiai eacuterv sem a kereszteacutenyek sem a zsidoacutek sem a muszlimok isteneacutet igazolja hanem azt tűzi ki ceacutelul hogy kimutassa nem pusztaacuten az anyag leacutetezik eacutes abboacutel amit a puszta eacutertelmuumlnkkel a vilaacutegboacutel felfoghatunk eacuteszszerű arra koumlvetkeztetnuumlnk hogy a vilaacutegunknak van egy rajta kiacutevuumll aacutelloacute oka teremtője eacutes fenntartoacuteja

A termeacuteszeti teoloacutegia gyoumlkerei egeacuteszen Platoacutenig nyuacutelnak vissza aki a Timaiosz ciacutemű műveacuteben foglalja oumlssze sajaacutet kozmoloacutegiaacutejaacutet10 A leghiacuteresebb koumlzeacutepkori keacutepviselői koumlzt talaacuteljuk Canterbury Anzelmet Aquinoacutei Tamaacutest vagy eacuteppen Duns Scotust emliacuteteacuteskeacuteppen pedig leguacutejabb korunk kiemelkedő kereszteacuteny termeacuteszeti teoloacutegiaacuteval foglalkozoacute filozoacutefusai koumlzt talaacuteljuk William Lane Craig vagy eacuteppen Richard Swinburne neveacutet

A koumlzeacutepkor utaacuten sorra jelentek meg olyan meghataacuterozoacute termeacuteszeti teoloacutegiai művek melyek ma is megkeruumllhetetlennek szaacutemiacutetanak a filozoacutefia illetve a teoloacutegia teruumlleteacuten Ilyenek a koumlzeacutepkorboacutel Boethius (A filozoacutefia vigasztalaacutesa) Anzelm (Monologion Proslogion) vagy eacuteppen Bonaventura (The Journey of the Mind to God) művei de ide tartozik Descartes-toacutel az Elmeacutelkedeacutesek John Locke-toacutel az Eacutertekezeacutes az emberi eacutertelemről David Hume-toacutel a Beszeacutelgeteacutesek a termeacuteszetes vallaacutesroacutel eacutes Immanuel Kanttoacutel a Tiszta eacutesz kritikaacuteja melyek reacuteszben Isten leacutetezeacutese illetve az isteneacutervek mellett reacuteszben pedig ellenuumlk szoacutelnak Kortaacuters modern termeacuteszeti teoloacutegiai művek koumlzuumll William Lane Craig eacutes J P Moreland aacuteltal szerkesztett Blackwell Companion to Natural Theology-t illetve J L Mackie (The Miracle of Theism Arguments for and against the existence of God) Alvin Plantinga (God and Other Minds) vagy eacuteppen Richard Swinburne (The Coherence of Theism) munkaacuteit lehet eacuterdemes kiemelni

A XX szaacutezad első feleacutere azonban toumlbb teacutenyező is koumlzrejaacutetszott abban hogy uacutegy tekintettek a termeacuteszeti teoloacutegiaacutera mint aminek a metafizikaacuteval egyuumltt veacutegleg leaacuteldozott az akadeacutemiai koumlroumlkben A metafizikaacutera iraacutenyuloacute neokan-tiaacutenus kritika a modern tudomaacuteny iraacutenti felteacutetlen elkoumlteleződeacutes eacutes bizalom a logikai pozitivizmus előretoumlreacutese (ami tulajdonkeacuteppen a Hume-i empiriciz-mus uacutej formaacuteja volt11) eacutes az egzisztencializmus megszuumlleteacutese voltak azok amik

10 Bővebben Timaiosz kozmoloacutegiaacutejaacuteroacutel laacutesd Donald Zeil eacutes Barbara Sattler Platorsquos Timaeus The Stanford Encyclopedia of Philosophy Edward N Zalta (ed) httpsplatostanfordeduarchivessum2019entriesplato-timaeus Letoumllteacutes ideje 2020 10 04

11 David Hume gondolatai hűen tuumlkroumlzik a logikai pozitivistaacutek felfogaacutesaacutet bdquoHa keacutezbe veszuumlnk baacutermilyen koumltetet peacuteldaacuteul egy iskolaacutes metafizikai művet csak azt kell keacuterdeznuumlnk tartalmazshye valamilyen mennyiseacutegre vagy szaacutemra vonatkozoacute elvont okfejteacutest Nem tartalmaz S tartalmaz-e valamilyen teacutenyekre vagy leacutetre vonatkozoacute tapasztalati okoskodaacutest Azt sem tartalmaz Akkor tűzbe vele mert ez esetben csak szofisztika eacutes aacuteltataacutes lehetrdquo Hume 1995 159 o

miatt uacutegy gondoltaacutek hogy feleslegesseacute eacutes meghaladottaacute vaacutelt a metafizika ndash eacutes mivel a termeacuteszeti teoloacutegiaacutera a metafizika egy speciaacutelis teruumlletekeacutent tekin-tettek ugyanolyan megveteacutessel kezelteacutek mint a metafizikaacutet Ez az elutasiacutetoacute felfogaacutes a XX szaacutezad maacutesodik feleacutere az angolszaacutesz analitikus filozoacutefiaacuteban meg-fordult ami egyreacuteszt a logikai pozitivizmus hanyatlaacutesaacutenak illetve a metafizika uacutejjaacuteeacuteledeacuteseacutenek koumlszoumlnhető maacutesreacuteszt pedig az olyan kereszteacuteny filozoacutefusok előretoumlreacuteseacutenek mint William Alston Alvin Plantinga Richard Swinburne illetve Nicholas Wolterstorff

2 A termeacuteszeti teoloacutegiaacuteval szembeni XXndashXXI szaacutezadi filozoacutefiai ellenveteacutesekUacutegy tűnik tehaacutet hogy az angolszaacutesz filozoacutefiai vilaacutegban a kereszteacuteny filozoacutefia eacutes iacutegy a termeacuteszeti teoloacutegia is egyre inkaacutebb feltoumlrekvőben van eacutes baacuter tovaacutebbra is az ateizmus eacutes az ateista filozoacutefia dominaacutens meacutegis visszavonuloacuteban van Quentin Smith ateista filozoacutefus szerint

a [filozoacutefiai] naturalistaacutek passziacutevan szemleacutelteacutek ahogyan a teizmus reashylis ta vaacutel tozatai kezdtek veacutegigsoumlpoumlrni a filozoacutefiai koumlzoumlsseacutegen a filozoacutefiaacuteval foglalkozoacute professzorok egynegyede vagy egyharmada a mai napig teista koumlztuumlk a legtoumlbben ortodox12 kereszteacutenyek A filozoacutefia teruumlleteacuten egyik naproacutel a maacutesikra

rsquoakadeacutemiailag tiszteletremeacuteltoacutersquo lett a teizmus mellett eacutervelni ami a filozoacutefiaacutet egy kedvelt beleacutepő teruumlletteacute tette az akadeacutemiai koumlroumlkbe a leginkaacutebb intelligens eacutes tehetseacuteges teistaacutek szaacutemaacutera13

A Smith aacuteltal emlegetett fordulat elleneacutere sem hagyhatjuk figyelmen kiacutevuumll azokat a kritikaacutekat amik a termeacuteszeti teoloacutegia legitimitaacutesaacutet eacutes alapjait keacuterdőjelezik meg

A J Ayer eacutes a verifikaacutecioacutes kritikaacutek

A XX szaacutezadi filozoacutefiai kritikaacutek koumlzuumll előszoumlr a szaacutezad első feleacutere jellemző logikai pozitivizmushoz kapcsoloacutedoacute uacuten verifikaacutecioacutes kritikaacutek azok amiket eacuterdemes megemliacutetenuumlnk Az 1920-ban alakult Beacutecsi Koumlr tagjai szerint az eacutertelmes propoziacutecioacutekat keacutet csoportra oszthatjuk előszoumlr is vannak mate matikai aacutelliacutetaacutesok eacutes logikailag szuumlkseacutegszerű aacutelliacutetaacutesok maacutesodszor pedig olyan teacutenyszerű propoziacutecioacutek melyeket termeacuteszettudomaacutenyos moacutedszerekkel megerősiacutethetuumlnk eacutes

12 Jelen esetben igazhitű eacutes nem a specifikus egyhaacutez illetve felekezet eacutertendő alatta

13 Smith 2001

igazolhatunk14 A Beacutecsi Koumlr aacuteltal keacutepviselt filozoacutefiai vonal a logikai pozitivizmus melynek egyik jellegzetesseacutege a verifikaacutecioacutes elv A logikai elemzeacutes eacutes a veri-fikaacutecioacutes elv segiacutethetnek abban hogy ki tudjuk vaacutelasztani azokat a propoziacutecioacutekat melyeknek van empirikus tartalmuk Az ily moacutedon kivaacutelasztott aacutelliacutetaacutesokat tekinthetjuumlk eacutertelmes aacutelliacutetaacutesoknak amikkel szemben az empirikus tartalmat neacutelkuumlloumlző eacutertelmetlen aacutelliacutetaacutesok aacutellnak15 Tehaacutet elmondhatjuk hogy ezen kriteacuterium alapjaacuten egy aacutelliacutetaacutes akkor eacutertelmes ha azt elvben a tapaszta lataink igazolhatjaacutek

A J Ayer (1910-1989) angol filozoacutefus a logikai pozitivizmus egyik kiemelkedő keacutepviselője eacutelesen biacuteraacutelta a teizmus illetve a termeacuteszeti teoloacutegia azon aacutelliacutetaacutesaacutet miszerint bdquoIsten leacutetezikrdquo egyenesen eacutertelmetlen kijelenteacutesnek titulaacutelva azt Ayer tehaacutet nem bdquocsakrdquo tagadta Isten leacuteteacutet hanem uacutegy gondolta hogy a ter-meacuteszeti teoloacutegia nagy keacuterdeacutese (bdquoleacutetezik-e Istenrdquo) eacutertelmetlenseacuteg Ayer szerint ugyanis egy kijelenteacutest kizaacuteroacutelag keacutet moacutedon igazolhatunk

Előszoumlr is a kijelenteacutes lehet analitikus (peacuteldaacuteul a neacutegyzetnek neacutegy oldala van) iacutegy annak igazsaacutegaacutet akaacuter a karosszeacutekuumlnkből is a priori felismelhetjuumlk Maacutesodszor egy kijelenteacutes akkor verifikaacutelhatoacute ha lehetnek olyan megfigyeleacute-seink amik aacuteltal megaacutellapiacutethatjuk egy aacutelliacutetaacutes igazsaacutegaacutet vagy hamissaacutegaacutet16 A termeacuteszettudomaacutenyos kijelenteacutesek eacutertelemszerűen nem analitikus propoziacutecioacutek azonban reacuteszben alaacutetaacutemaszthatoacutek illetve igaz voltuk megerősiacutethető meg-figyeleacutes aacuteltal iacutegy azok Ayer neacutezete szerint verifikaacutelhatoacuteak iacutegy eacutertelmes kijelenteacutesek koumlzeacute sorolhatjuk őket Nincs azonban iacutegy Istennel kapcsolatban ami egy metafizikai kifejezeacutes

Az rsquoistenrsquo szoacute metafizikai kifejezeacutes Ha pedig az rsquoistenrsquo metafizikai kifejezeacutes akkor meacuteg csak valoacutesziacutenű sem lehet hogy egy isten leacutetezzeacutek Hiszen ha azt mondom hogy rsquoisten leacutetezikrsquo akkor metafizikai kijelenteacutest teszek amely sem igaz sem hamis nem lehet Ugyanenneacutel az oknaacutel fogva nem biacuterhat semmifeacutele szoacute szerinti jelenteacutessel egyetlen olyan mondat sem amely egy termeacuteszetfoumlloumltti isten tulajdonsaacutegait taglalja17

Ayer szerint tehaacutet maacuter maga az istenkeacuterdeacutes is eacutertelmetlen mivel Isten leacuteteacutet nem lehet empirikus uacuteton igazolni eacuterveacutet pedig a koumlvetkezőkeacuteppen iacuterhatjuk fel

1 Ha Isten leacuteteacutet nem tudjuk empirikus uacuteton igazolni akkor nincs eacutertelme annak a kijelenteacutesnek hogy bdquoIsten leacutetezikrdquo

14 Davies 2014 3-4 o

15 Warburton 2014 28 o

16 Ayer 1946 38 o

17 Ayer 1946 115 o

2 Isten leacuteteacutet nem tudjuk empirikus uacuteton igazolni

3 Tehaacutet nincs eacutertelme annak a kijelenteacutesnek hogy bdquoIsten leacutetezikrdquo

Ha a Beacutecsi Koumlr tagjainak (Neurath Carnap Waismann) illetve Ayernek igaza van akkor az empirikus illetve az analitikus eacuterteacutekeleacutes lesz az eacutertelmesseacuteg kriteacuteriuma aminek a termeacuteszeti teoloacutegia semmilyen formaacuteban nem felel meg iacutegy a keacuterdeacutesfelveteacutese (rsquoleacutetezik-e Istenrsquo) eacutes az arra adott vaacutelasza (rsquoIsten [valoacutesziacutenűleg] leacutetezikrsquo) nemhogy nem igaz hanem egyenesen eacutertelmetlen

Anthony Flew eacutes a falszifikaacutecioacutes kritikaacutek

A pozitivizmus hanyatlaacutesaacutehoz talaacuten Karl Popper (1902-1994) jaacuterult hozzaacute a leg-jobban aki uacutegy gondolta hogy a metafizikai illetve filozoacutefiai propoziacutecioacutek nem eacutertelmetlenek eacutes elvetette a verifikaacutecioacutes elvet mint kriteacuteriumot Popper sze rint egy termeacuteszettudomaacutenyos kijelenteacutes igaz voltaacutet nem tudjuk empirikus uacuteton megaacutellapiacutetani illetve sem a predikcioacutek sikeres volta sem maacutes empirikus adat nem bizonyiacutethatja az egyes elmeacuteleteket ndash iacutegy azok sosem verifikaacuteltak eacutes nem is verifikaacutelhatoacuteak18 Popper szerint baacuter az empirikus adatok sosem verifikaacutelhatjaacutek illetve konfirmaacutelhatjaacutek az elmeacuteleteinket meacutegis keacutepesek arra hogy caacutefoljaacutek azaz falszifikaacuteljaacutek azokat iacutegy a falszifikaacutecioacute ugyanuacutegy lehet egy termeacuteszet-tudomaacutenyos elmeacutelet eacuterveacutenyesseacutegeacutenek eacutes egy propoziacutecioacute eacutertelmesseacutegeacutenek kriteacuteriuma mint a verifikaacutecioacute Az eacuterveacutenyesseacuteg eacutes eacutertelmesseacuteg vizsgaacutelataacutenak menete tehaacutet Popper falszifikaacutecioacutes elve alapjaacuten a koumlvetkezőkeacuteppen iacuterhatoacute fel

1 Felaacutelliacutetunk egy hipoteacutezist (pl minden holloacute fekete)

2 Meghataacuterozzuk a hipoteacutezis elveteacuteseacutenek koumlvetelmeacutenyeacutet (ha talaacutelok egy nem fekete holloacutet akkor feladom a hipoteacutezisem)

3 Megcaacutefoljuk a hipoteacutezist (addig nem nyugszom amiacuteg nem talaacutelok egy nem fekete holloacutet eacutes veacuteguumll teacutenyleg talaacutelok egy feheacuteret)

4 1rsquo ndash uacutej hipoteacutezist kell felaacutelliacutetani (pl minden holloacute fekete vagy feheacuter)

5 2rsquo 19

Elmondhatjuk tehaacutet hogy az eacutertelmesseacuteg falszifikaacutecioacutes kriteacuteriuma alapjaacuten egy propoziacutecioacutet csak akkor tekinthetuumlnk eacutertelmesnek ha egyes empirikus tapasz-talataink alapot adhatnak arra hogy a propoziacutecioacuteinkat megcaacutefoljaacutek eacutes iacutegy azokat hamisnak tekintsuumlk Anthony Flew (1923-2010) brit analitikus filozoacute-fus hasonloacute moacutedszerrel proacutebaacutelta meg diszkreditaacutelni a teizmust mint hipoteacutezist

18 Ratzsch 2002 36-37 o

illetve magaacutet a termeacuteszeti teoloacutegiaacutet Nem fogadta el a verifikaacutecioacutes elvet mint az eacutertelmesseacuteg kriteacuteriumaacutet eacutes a Theology and Falsification (1950) c esszeacutejeacuteben amellett eacutervel hogy a vallaacutesi propoziacutecioacutek azeacutert eacutertelmetlenek mert nem leacutetezik olyan empirikus tapasztalati uacutet amin keresztuumll megcaacutefolhatnaacutenk azokat Flew eacuterveleacutese alaacutetaacutemasztaacutesaacutenak eacuterdekeacuteben John Wisdom peacuteldaacutezataacutet ideacutezi

Keacutet felfedező egy tisztaacutesra eacuterkezik a dzsungelben Viraacutegok eacutes noumlveacutenyek min-denfeleacute Egyikuumlk azt aacutelliacutetja hogy egy kerteacutesz gondozza ezt a tisztaacutest a maacutesikuk azonban tagadja ezt Foumllaacutelliacutetjaacutek a saacutetrukat eacutes őrt aacutellnak A kerteacutesz sehol bdquoTalaacuten laacutethatatlan ez a kerteacuteszrdquo mondja egyikuumlk Tovaacutebbi moacutedsze-rekkel (veacuterebekkel elektromos keriacuteteacutessel) proacutebaacuteljaacutek megaacutellapiacutetani hogy a tisztaacutest gondozza-e valaki Noha ezt veacuteguumll semmilyen moacutedszerrel sem sik-eruumll bizonyiacutetani az első felfedező meacutegis toumlretlenuumll hisz a kerteacutesz leacutetezeacuteseacuteben mondvaacuten hogy bdquoigenis jaacuter ide titokban egy kerteacutesz laacutethatatlan eacuterinthetetlen olyan hogy nem fog rajta az aacuteramuumlteacutes nem hagy maga utaacuten hang- eacutes szag-nyomokat eacutes gondozza azt a kertet amit olyannyira szeretrdquo A maacutesik felfedező elutasiacutetja ezt a kijelenteacutest Azt aacutelliacutetja hogy semmi kuumlloumlnbseacuteg sincs ama keacutet eshetőseacuteg koumlzoumltt hogy leacutetezik a laacutethatatlan megeacuterinthetetlen oumlroumlkkeacute illeacutekony kerteacutesz illetve hogy elkeacutepzeluumlnk egy effeacutele kerteacuteszt vagy hogy egyaacuteltalaacuten sem-milyen kerteacutesz sem leacutetezik20

Flew szerint ebben a peacuteldaacutezatban a kiinduloacute aacutelliacutetaacutes fokozatosan redukaacuteloacutedik valami teljesen maacutes propoziacutecioacutevaacute iacutegy azok a megdoumlntők21 amik esetleg caacutefol-hatnaacutek magaacutet az aacutelliacutetaacutest addig keruumllnek elveteacutesre amiacuteg veacuteguumll semmit nem aacutelliacutethatunk ami caacutefolhatnaacute a kiinduloacute propoziacutecioacutenkat Iacutegy amikor a vallaacutesos emberek olyan aacutelliacutetaacutesokat tesznek mint peacuteldaacuteul bdquoIsten uacutegy szeret bennuumln-ket mint egy apa a gyermekeacutetrdquo vagy bdquoIstennek terve van az eacuteletuumlnkkelrdquo eacutes a szkeptikusok olyan eacuterveacutenyes ellenveteacuteseket hoznak fel ezen aacutelliacutetaacutesokkal szemben melyek gyengiacutetik őket vagy egyenesen megcaacutefoljaacutek azokat akkor a vallaacutesos emberek ugyanuacutegy proacutebaacuteljaacutek meg ezeket a defeatereket kiveacutedeni mint ahogyan a peacuteldaacutezatban szereplő felfedező veacutedi a laacutethatatlan kerteacutesz leacutetezeacuteseacutet iacutegy veacuteguumll keacuteptelenseacuteg empirikus uacuteton falszifikaacutelni az aacutelliacutetaacutesaikat iacutegy viszont a hituumlk eacutes az aacutelliacutetaacutesaik eacutertelmetlenneacute vaacutelnak Flew eacuterveacutet tehaacutet a

20 Flew (1968) 48 o Anthony Flew peacuteldaacutezataacuteban John Wisdom Gods ciacutemű iacuteraacutesaacutet ideacutezi Ezen esszeacute keacutet helyen jelent meg John Wisdom Logic and Language vol 1 (Oxford 1951) Philosophy and Psychoanalysis (Oxford 1953) Az ideacutezet Borbeacutely Gaacutebor fordiacutetaacutesa httpepereltehump3eloadasokfilozofia_etikaborbely_gabor0420falszifikacio20es20fikcionalizmuspdf Letoumllteacutes ideje 2020 10 04

21 Megcaacutefoloacute megfontolaacutesok angolul defeaterek Kritikaacutek elleneacutervek eacutes teacutenyek amik gyengiacutetik illetve egyenesen caacutefoljaacutek a felvett poziacutecioacutet

koumlvetkezőkeacuteppen iacuterhatjuk fel

1 Ha Isten leacuteteacutet nem tudjuk falszifikaacutelni akkor nincs eacutertelme annak a kijelenteacutesnek hogy bdquoIsten leacutetezikrdquo

2 Isten leacuteteacutet nem tudjuk falszifikaacutelni

Amennyiben Flew eacuterve megaacutell a teista hipoteacutezis eacutes a termeacuteszeti teoloacutegia mellőzi a falszifikaacutelhatoacutesaacuteg kriteacuteriumaacutet iacutegy a felvetett keacuterdeacuteseik illetve aacutelliacutetaacute-saik eacutertelmetlenekkeacute vaacutelnak

Naturalista kritikaacutek a termeacuteszeti teoloacutegiaacuteval szemben

A teista termeacuteszeti teoloacutegiaacuteval szemben legerősebben a naturalista filozoacute-fia keacutepviselői aacutellnak A naturalistaacutek szerint tehaacutet semmi sem leacutetezik a fizikai valoacutesaacutegon tuacutel sem az emberben sem az univerzumunkban Pusztaacuten az leacutetezik amit empirikus uacuteton keacutepesek vagyunk (vagy lehetseacuteges hogy keacutepesek leszuumlnk) megfigyelni A naturalistaacutek tehaacutet tagadjaacutek a leacutelek vagy Isten leacutetezeacuteseacutet Ahogyan Richard Dawkins fogalmaz

Az ateista mint filozoacutefiai naturalista tehaacutet olyasvalaki aki szerint a ter-meacuteszeti fizikai vilaacutegon tuacutel nincs semmi a megfigyelhető vilaacuteg moumlgoumltt nem rejtőzik semmifeacutele termeacuteszetfeletti teremtő intelligencia nincs leacutelek amely tuacuteleacutelneacute a testet eacutes nincsenek csodaacutek - csak mindeddig nem eacutertett termeacuteszeti jelenseacutegek Ha valamiről uacutegy is laacutetszik hogy kiacutevuumll esik a ma meacuteg toumlkeacuteletle-nuumll felfogott termeacuteszeti vilaacutegon remeacuteljuumlk előbbshyutoacutebb megeacutertjuumlk eacutes bele tudjuk illeszteni a termeacuteszetes jelenseacutegek koumlreacutebe Akaacuterhaacutenyszor szeacutetbonthat-juk a szivaacutervaacuteny sziacuteneit semmivel sem lesz keveacutesbeacute csodaacutelatos22

Az alaacutebbiakban keacutet olyan ellenveteacutest szeretneacutek bemutatni a termeacuteszeti teoloacutegiaacuteval szemben melyek moumlgoumltt szinte nyiacuteltan meghuacutezoacutednak a natura-lista filozoacutefia előfelteveacutesek

Az első kritika szerint a termeacuteszeti teoloacutegia szaacutemaacutera egyszerűen nincs teacuter legalaacutebbis ha a termeacuteszettudomaacutenyos megismereacutes korlaacutetaira tekintuumlnk D Z Phillips (1934ndash2006) walesi filozoacutefus szerint a teista termeacuteszeti teoloacutegia egy olyan elmeacuteletet proacutebaacutel meg adni amire meacuteg a termeacuteszettudomaacuteny sem lesz soha keacutepes

22 Dawkins 2007 22 o

Mifeacutele elmeacutelet a vilaacuteg feleacutepiacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute elmeacutelet Ha bdquoa vilaacutegrdquo alatt a bdquomin-denseacutegetrdquo eacutertjuumlk ilyen elmeacutelet nem leacutetezik pontosabban a tudomaacutenynak nincsen eacutes nem is lehet ilyen elmeacutelete A bdquomindenseacutegrdquo nem egyetlen nagy dolog vagy teacutemakoumlr eacutes ezeacutert nem is leacutetezhet olyan elmeacutelet amely a bdquomindenseacuteghezrdquo hasonlatos dolgot vagy teacutemaacutet eacuterint Ahhoz hogy egy dologroacutel beszeacutelhessuumlnk el kell ismernuumlnk hogy toumlbb dolog is leacutetezik hiszen mindig fel lehet tenni azt a keacuterdeacutest hogy pontosan melyik dologra is hivatkozunk A tudomaacuteny mindig egyes aacutellapotok iraacutent elkoumltelezett fuumlggetlenuumll attoacutel hogy mennyire terjedhet ki keacuterdeacuteseinek hataacuteskoumlre Baacutermilyen magyaraacutezatokkal is szolgaacuteljon mindig feltehetőek tovaacutebbi keacuterdeacutesek A tudomaacutenyon beluumll nincs eacutertelme olyan veacutegső vaacutelaszroacutel beszeacutelni amely nem indukaacutel tovaacutebbi keacuterdeacuteseket A tudomaacuteny nem

bdquoa vilaacuteg feleacutepiacuteteacuteseacutevelrdquo foglalkozik eacutes nincs olyan tudomaacutenyos kutataacutes mely-nek kifejezetten ez lenne a taacutergya 23

Phillips szerint tehaacutet nincs helye egy olyan projektnek ami a mindenseacutegre akar vaacutelaszt adni eacutes a mindenseacuteg elmeacuteleteacutevel akar előaacutellni ugyanis ez nem lehetseacuteges hiszen mindig lesznek tovaacutebbi keacuterdeacutesek amiket fel tudunk tenni a vizsgaacutelt dol-gokkal kapcsolatban Raacuteadaacutesul a mindenseacuteg maga nem lehet az univerzumunk (hiszen az nem bdquoegy dologrdquo) sem egy aacutetfogoacute teacutema iacutegy sem a tudomaacuteny sem a termeacuteszeti teoloacutegia nem keacutepes eljutni egy olyan vaacutelaszig ami a mindenseacuteg elmeacuteletekeacutent feacutemjelezhető

Phillipshez hasonloacutean Kai Nielsen (1926ndash ) is uacutegy veacutelekedik hogy nincs eacutertelme a teista eacutervekkel eacutes a termeacuteszeti teoloacutegiaacuteval komolyan foglalkozni

Mit jelent vagy jelenthet a bdquotranszcendens az univerzumhoz keacutepestrdquo kifejezeacutes Talaacuten bdquoaz univerzumon tuacuteli leacutetezőtrdquo De hiszen ez nem csupaacuten egy uacutejabb vilaacuteg-egyetem lenne Alternatiacutev megoldaacuteskeacutent ha nem szeretneacutel iacutegy fogalmazni proacutebaacuteld ndash oacutevatosan elmeacutelkedve a bdquovalamin tuacutelirdquo kifejezeacutes eacutertelmeacuten ndash a bdquotuacutelleacutepve az univerzumonrdquo kifejezeacutest kezelni Nem teacutetlen-e itt a nyelvuumlnk 24

A maacutesodik naturalista ellenveteacutes keacutepviselői uacutegy tekintenek a termeacuteszeti teoloacutegiaacutera illetve a teizmusra mint egy termeacuteszettudomaacutenyos (kvaacutezi-termeacuteszet-tudomaacutenyos) hipoteacutezisre

Megadom a vallaacutesoknak azt a dicseacuteretet hogy tudomaacutenyos elmeacuteleteknek tekintem őket Istent uacutegy laacutetom mint ami egy versengő elmeacutelet az univer-zum eacutes az eacutelet teacutenyei szempontjaacuteboacutel Bizonyosan iacutegy laacutetta Istent a legtoumlbb

23 Phillips 2005 15ndash16 o

24 Nielsen 2004 474 o

teoloacutegus az elmuacutelt eacutevszaacutezadokban eacutes ma is iacutegy laacutetjaacutek az aacutetlagos vallaacutesos emberek Vagy ismerjuumlk el hogy Isten egy tudomaacutenyos hipoteacutezis eacutes vessuumlk ugyanolyan iacuteteacutelet alaacute mint baacutermely maacutes tudomaacutenyos hipoteacutezist vagy fogad-juk el hogy staacutetusza nem nagyobb mint a tuumlndeacuterekeacute vagy a folyami manoacutekeacute 25

Ha viszont termeacuteszettudomaacutenyos hipoteacuteziskeacutent tekintuumlnk a termeacuteszeti teoloacutegiaacutera akkor ndash mondjaacutek a kritikusok ndash keacuteptelen megfelelni azoknak a koumlvetelmeacutenyeknek amiknek a teacutenyleges termeacuteszettudomaacutenyos hipoteacutezisek eacutes elmeacuteletek megfelelnek illetve keacuteptelenseacuteg az eredmeacutenyeit versenyeztetni a termeacuteszettudomaacutenyos eredmeacutenyekkel

A termeacuteszeti teoloacutegia szaacutemaacutera talaacuten nagyon kiacutenos lehet az hogy a vilaacutegegye-temnek a tudattal rendelkező leacutetező aacuteltali teremtettseacutege kellően elkeacutepesztő ahhoz hogy ha valaki baacutermilyen kiacuteseacuterletet tesz e teremteacutes lehetseacuteges folya-mataacutenak reacuteszletes magyaraacutezataacutera butaacutenak vagy keacutepzelgőnek laacutetsszon vagy mitikusnak vagy valamely hasonloacute fizikai folyamat bizonytalan antropo-morfizaacutelt verzioacutejaacutenak Tudjuk hogy az emberi taacutersadalmak bővelkednek teremteacutestoumlrteacutenetekben A forraacutesok kuumlloumlnfeacutele mitikus leacutenyeknek tulajdoniacutetjaacutek a teremteacutest nagy leacutetszaacutemuacute bdquoistenshybizottsaacutegokrdquo eacuteleacuten jaacuteroacute főisteneknek oacuteriaacutesi teknőcoumlknek szupershytyuacutekanyoacuteknak eacutes ndash bizony kiacuteseacuterteacutesbe esem iacutegy mondani

ndash Isten tudja meacuteg miknek A zsidoacuteshykereszteacuteny forraacutesok sem jobbak sőt az egeacutesz teremteacutesnek hat napot hagyva talaacuten meacuteg rosszabbak is

Nyilvaacuten nem meglepő hogy teljesen hiaacutenyoznak annak a reacuteszletei hogy ez hogyan toumlrteacutenhetett hacsak e reacuteszletek nem butaacutecskaacutek vagy egyszerűen koumlltőiek Hiszen az alapfelveteacutes az hogy egy veacutegtelenuumll hatalmas tudat egyszerűen csak akarta hogy leacutetezzen eacutes ndash ahogyan mondjaacutek ndash laacutem iacutegy volt Ha nem vagyunk keacuteszek ezt magyaraacutezatkeacutent elfogadni ndash ahogyan nem is lehetuumlnk hiszen ez nyilvaacuten nem magyaraacutez semmit hacsak nem azt a teacutenyt hogy teacutenylegesen megtoumlrteacutent - akkor hogyan tovaacutebb Minden jel arra mutat hogy ezen a ponton bizony talaacutelkozunk a miszteacuteriummal bdquoHonnan is ismer-hetneacutenk a veacutegtelen eacutes mindenhatoacute Isten uacutetjaitrdquo ndash hangzik a keacuterdeacutes mintha ez alkalmas lenne egy vaacutelasz helyettesiacuteteacuteseacutere Termeacuteszetesen nem az Ha komol-yan vesszuumlk a bdquotermeacuteszeti teoloacutegiaacutetrdquo fel kell keacuteszuumllnuumlnk arra hogy olyan tartalom menteacuten fejtegessuumlnk teoloacutegiai felteveacuteseket amellyel tudomaacutenyos felteveacuteseket is szoktunk Az effeacutele boncolgataacutesok magukban hordozzaacutek a magyaraacutezat erejeacutet is Mieacutert forr fel a viacutez ha heviacutetjuumlk A tudomaacutenyos mag-yaraacutezat az anyagot elemzi annak folyeacutekony formaacutejaacuteban ill a leacutegkoumlri nyomaacutes

25 Dawkins 1995 46ndash47

eacutes a hőmeacuterseacuteklet hataacutesait egeacuteszen addig miacutegnem meggyőző reacuteszletes seacuteggel laacutetjuk a folyamatot magunk előtt Egy magyaraacutezatnak azon bdquojogardquo hogy

bdquotudomaacutenyosnakrdquo nevezzeacutek valoacutejaacuteban nagy meacuterteacutekben fuumlgg attoacutel hogy keacutepes-e hasonloacute reacuteszletekkel szolgaacutelni 26

3 Vaacutelaszok a XXndashXXI szaacutezadi filozoacutefiai kritikaacutekra

Ellenveteacutesek A J Ayerrel eacutes a verifikaacutecioacutes kritikaacutekkal szemben

Az A J Ayer feacutele verifikaacutecioacutes kriteacuterium alapjaacuten ahogyan fentebb is laacutethattuk elmondhatjuk hogy a termeacuteszeti teoloacutegia azon propoziacutecioacuteja miszerint bdquoIsten leacutetezikrdquo egy eacutertelmetlen aacutelliacutetaacutes hiszen meacuteg reacuteszben sem tudjaacutek megerősiacuteteni empirikus bizonyiacuteteacutekok Abban az esetben ha ezen kriteacuterium kritikaacutejaacutet szeretneacutenk megfogalmazni keacutet uacuteton indulhatunk el vagy elvetjuumlk az Ayer eacutes a logikai pozitivistaacutek aacuteltal felaacutelliacutetott eacutertelmesseacutegi kriteacuteriumokat vagy igazoljuk azt hogy a termeacuteszeti teoloacutegia eacutes iacutegy a teizmus megfelel a verifikaacutecioacutes elvnek

Termeacuteszetesen a legkeacutezenfekvőbb kritika a logikai pozitivizmus ezen alapveteacuteseacutevel szemben az hogy a verifikaacutecioacutes elv nem keacutepes megfelelni a sajaacutet kriteacuteriumainak iacutegy oumlnmegsemmisiacutető Hiszen milyen empirikus megfigyeleacutesek (vagy analitikus kijelenteacutesek) taacutemasztjaacutek alaacute azt hogy kizaacuteroacutelag az empirikus uacuteton verifikaacutelhatoacute propoziacutecioacutek tekinthetők eacutertelmes aacutelliacutetaacutesoknak Ha igaz a verifikaacutecioacutes elv akkor mivel az sem analitikus sem empirikus moacutedszerekkel nem igazolhatoacute eacutertelmetlennek tekinthető Ezen kritika az első utat koumlveti eacutes Popperrel egyeteacuterteacutesben elveti a verifikaacutecioacutes elvet

A koumlvetkező probleacutema a verifikaacutecioacutes kritikaacuteval kapcsolatban azt a keacuterdeacutest veti fel hogy ki lehet abban az empirikus poziacutecioacuteban amiből megiacuteteacutelhető egy propoziacutecioacute eacutertelmes volta ndash tehaacutet ki verifikaacutelhat empirikusan egy aacutelliacutetaacutest Termeacuteszetesen ha a termeacuteszettudomaacutenyos moacutedszertant vesszuumlk figyelembe akkor keacutezenfekvő vaacutelasz lehet az hogy bdquoaz emberrdquo azonban ez esetben szaacutemos eacutertelmes aacutelliacutetaacutes hirtelen eacutertelmeacutet veszteneacute Vegyuumlk az alaacutebbi aacutelliacutetaacutest bdquo100 millioacute eacutevvel ezelőtt a kreacuteta- korban egy madaacuter szaacutellt le arra a helyre a Foumlldoumln ahonnan ezt a tanul-maacutenyt iacuteromrdquo Ezen kijelenteacutes nem nevezhető eacutertelmetlen aacutelliacutetaacutesnak azonban emberkeacutent lehetetlen empirikus uacuteton verifikaacutelni Ha viszont a veri fikaacutecioacutes elv

26 Narveson 2003 93ndash94 o

veacutedője azt aacutelliacutetanaacute hogy nem kizaacuteroacutelag az ember tehető meg az empirikus igazolaacutes alanyaacutenak hanem baacutermely lehetseacuteges leacutetező akkor maga Isten is megtehető egy lehetseacuteges alanynak aki szaacutemos dolgot koumlzte a sajaacutet leacuteteacutet is verifikaacutelhatja27 Iacutegy az Ayer-feacutele kritikaacutek kiveacutedeacuteseacutenek maacutesodik uacutetjaacuten indultunk el eacutes amellett eacuterveltuumlnk hogy a termeacuteszeti teoloacutegia aacutelliacutetaacutesa (rsquoleacutetezik Istenrsquo) megfelel a verifikaacutecioacutes elvnek

Ayer felveteacuteseacutevel eacutes a verifikaacutecioacutes kriteacuteriummal kapcsolatos harmadik kritika szerint baacuter a muacuteltban eacutes a jelenben valoacuteban nem vagyunk keacutepesek verifikaacutelni Isten leacuteteacutet ez nem jelenti azt hogy a joumlvőben sem fogjuk tudni megtenni ndash a halaacutelunk utaacuten Ezen eacuterv John Hick (1922-2012) neveacutehez fűződik akinek aacutelliacutetaacutesa szerint az eszkatoloacutegiai verifikaacutecioacute megmarad szaacutemunkra valid lehetőseacutegkeacutent28 Az eszkatoloacutegiai verifikaacutecioacute szerint a bdquoleacutetezik tuacutelvilaacutegrdquo propoziacutecioacute ameny-nyiben igaz verifikaacutelhatoacute amennyiben hamis nem falszifikaacutelhatoacute Hick ezt egy peacuteldaacutezattal illusztraacutelja ami egy Mennyei Vaacuterosba valoacute kuumlldeteacutesről szoacutel

Keacutet feacuterfi hosszuacute uacutetra indul Egyikuumlk szerint ez az uacutet egy Eacutegi Vaacuterosba vezet a maacutesikuk szerint sehovaacute sem mivel azonban ez az egyetlen uacutet mindket-tőjuumlknek ezen kell haladniuk Egyikuumlk sem jaacutert meacuteg erre ezeacutert nem tudjaacutek mi joumlhet szembe veluumlk a koumlvetkező sarkon Uacutetjuk soraacuten mindkettőjuumlknek jut feluumlduumlleacutes eacutes gyoumlnyoumlrűseacuteg ahogyan kuumlzdelmek eacutes veszeacutelyek is Az egyikuumlk egeacutesz idő alatt veacutegig uacutegy gondol az uacutetjaacutera mint zaraacutendoklatra az Eacutegi Vaacuterosba eacutes a gyoumlnyoumlrkoumldtető reacuteszeket baacutetoriacutetaacuteskeacutent eacuteli meg a neheacutezseacutegeket pedig ceacuteljaacutenak eacutes kitartaacutesaacutenak proacutebaacutejakeacutent melyre a vaacuteros kiraacutelya felkeacutesziacutetette őt eacutes aki veacuteguumll megeacuterkezteacutevel a vaacuteros megbecsuumllt polgaacuteraacutevaacute teszi A maacutesikuk ebből semmit sem hisz eacutes elkeruumllhetetlen eacutes ceacuteltalan bolyongaacutesnak laacutetja az utat Nincsen vaacutelasztaacutesa iacutegy haacutet eacutelvezi a joacutet eacutes szenvedi a rosszat Azonban szaacutemaacutera nincsen Eacutegi Vaacuteros ahovaacute el kell eacuterkezzen nincsen iraacutenytűkeacutent szol-gaacuteloacute ceacutel mely az utat elrendelte ndash szaacutemaacutera csupaacuten az uacutet leacutetezik eacutes azon a szerencse forduljon baacuter joacutera vagy rosszra 29

Az utazaacutesuk soraacuten koumlztuumlk felmeruumllt probleacutemaacutek nem tapasztalati jellegűek ndash eacutervel Hick Nem taacutemasztanak kuumlloumlnboumlző elvaacuteraacutesokat az uacutet reacuteszleteivel kapcso-latban ndash egyeduumll a veacutegső ceacutel kapcsaacuten meruumll fel ilyen Meacutegis mikor befordulnak az utolsoacute kanyarba nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik hogy az egyikőjuumlknek veacutegig igaza volt miacuteg a maacutesik teacutevedett Iacutegy baacuter a koumlztuumlk felmeruumllt keacuterdeacutes nem empirikus jellegű volt meacutegis a kezdettől fogva eacutertelmes eacutes valoacutedi keacuterdeacutes volt Ha a teistaacutenak

27 Ld Keith Ward kritikaacutejaacutet Ward 1982

28 Hick 1988 195 o

29 Hick 1988 177 o

volt igaza akkor ez bebizonyosodik akkor amikor megeacuterkezik a tuacutelvilaacutegra Ha azonban az ateistaacutenak volt igaza akkor mindketten halottak lesznek eacutes keacuteptelenseacuteg lesz verifikaacutelni baacutermit is Hick szerint tehaacutet a tuacutelvilaacuteg (mint teista hipoteacutezis) elviekben verifikaacutelhatoacute lehet hiszen az igazsaacuteg nyilvaacutenvaloacutevaacute lesz a halaacutel utaacuten Hick is a maacutesodik uacuteton indult el amellett eacutervelve hogy a teiz-mus bizonyos aacutelliacutetaacutesai verifikaacutelhatoacuteak eacutes amennyiben leacutetezik tuacutelvilaacuteg akkor leacutetezik Isten is iacutegy a termeacuteszeti teoloacutegia legitimitaacutesaacutet nem gyengiacuteti Ayer eacuterve

Veacuteguumll elmondhatjuk azt hogy Ayer a Language Truth and Logic c műveacuteben nem szolgaacuteltat tovaacutebbi eacuterveket amellett hogy az alapelve illetve a kriteacuteriumai igazak lenneacutenek iacutegy ez pusztaacuten felveteacuteskeacutent szolgaacutel naacutela Teistakeacutent elvethet-juumlk Ayer kritikaacutejaacutet azon az alapon is hogy nemcsak erős kritikaacuteval illethető de semmilyen eacuterv nem szoacutel mellette

Ellenveteacutesek Anthony Flew-val eacutes a falszifikaacutecioacutes kritikaacutekkal szemben

Ahogyan laacutethattuk a Flew aacuteltal is keacutepviselt falszifikaacutecioacutes kriteacuterium szerint egy aacutelliacutetaacutes akkor lehet eacutertelmes ha leacutetezhet olyan empirikus uacutet amin keresztuumll megcaacutefolhatoacute az adott kijelenteacutes Ennek eacuterdekeacuteben ideacutezte Flew a laacutethatatlan kerteacutesz peacuteldaacutezataacutet ndash eacutes baacuter első raacuteneacutezeacutesre meggyőzőnek sőt a tudomaacutenyos moacutedszertannal korrelaacuteloacutenak tűnhet ez a fajta megkoumlzeliacuteteacutes eacutes kriteacuterium valoacute-jaacuteban hasonloacute probleacutemaacutekkal kuumlzd mint a verifikaacutecioacutes elv Ahogyan Richard Swinburne fogalmazott

A koumlvetkezőkijelenteacutest bdquoegyszer reacutegen meacuteg mielőtt ember vagy baacutermely maacutes eacutertelmes leacuteny eacutelt volna a foumlldoumln a foumlld felsziacuteneacutet tenger boriacutetottardquo baacuterki megeacutertheti aneacutelkuumll is hogy a legcsekeacutelyebb fogalma lenne azokroacutel a geoloacute-giai bizonyiacuteteacutekokroacutel amelyek a fenti aacutelliacutetaacutes mellett vagy ellen szoacutelnak illetve arroacutel hogy mikeacutent is kellene megtalaacutelni ezeket a bizonyiacuteteacutekokat30

Swinburne peacuteldaacutejaacuteboacutel joacutel laacutethatoacute hogy aneacutelkuumll is keacutepesek vagyunk eacutertelmezni azt a mondatot hogy bdquoegyszer reacutegen meacuteg mielőtt ember vagy baacutermely maacutes eacutertelmes leacuteny eacutelt volna a foumlldoumln a foumlld felsziacuteneacutet tenger boriacutetottardquo hogy tudnaacutenk hogyan is lehetne (empirikus uacuteton) falszifikaacutelni De magaacuteban a New Essays in Philosophical Theology c koumltetben is melyben Flew iacuteraacutesa is megjelent fogal-maznak meg kritikaacutet Flew megkoumlzeliacuteteacuteseacutevel szemben R M Hare (1919ndash2002) szinteacuten egy peacuteldaacutezattal proacutebaacutelja meg szemleacuteltetni azt hogy mieacutert is probleacutemaacutes

30 Swinburne 1993 28-29 o

azt aacutelliacutetani hogy csak azt tekinthetjuumlk eacutertelmes aacutelliacutetaacutesnak amit empirikus uacuteton falszifikaacutelhatunk

Egy őruumlltnek azon meggyőződeacutese taacutemad hogy minden professzor meg akarja őt oumllni Baraacutetai bemutatjaacutek őt a foumlldkerekseacuteg legjobb sziacutevű legjobban tisztelt professzorainak eacutes miutaacuten ezen professzorok mindegyike visszavonult azt mondjaacutek az őruumlltnek bdquoLaacutetod nem is akarnak teacuteged megoumllni milyen ked-vesen beszeacuteltek veled Remeacuteljuumlk most maacuter sikeruumllt meggyőznuumlnkrdquo Az őruumllt azonban iacutegy felelt bdquoIacutegy van kedvesen beszeacuteltek de ez csupaacuten oumlrdoumlgtől valoacute ravaszkodaacutes biztos vagyok abban hogy ők is ahogyan a toumlbbiek egeacutesz idő alatt gonosz terveket szőttek ellenemrdquo Baacutermennyi professzor is leacutetezzeacutek a foumlldoumln a vaacutelasz mindig ugyanaz marad31

Ha eacutes amennyiben Flew megkoumlzeliacuteteacuteseacutet elfogadjuk akkor azt kell mondanunk hogy a Hare peacuteldaacutezataacuteban szereplő őruumllt nem aacutelliacutet semmit hiszen nincs olyan bizonyiacuteteacutek ami meggyőzneacute őt arroacutel hogy a professzorok nem akar-jaacutek őt megoumllni Eacutes itt meruumll fel a probleacutema mindannyian joacutezan eacutes eacuterveacutenyes eacuterteacutekiacuteteacuteletet alkotunk akkor mikor ezt az embert őruumlltnek titulaacuteljuk hiszen nem eacutertuumlnk egyet vele abban hogy ezek utaacuten jogos azon felveteacutese hogy minden professzor meg akarja őt oumllni viszont ahhoz hogy ezt megtegyuumlk el kell fogadnunk azt is hogy igenis aacutelliacutet valamit aminek van eacutertelme eacutes ami miatt ezt az iacuteteacuteletet meghozhatjuk foumlloumltte Ha viszont nem eacutertuumlnk egyet az őruumllttel akkor ez azt jelenti hogy meacutegiscsak aacutelliacutetott valamit iacutegy a Flew feacutele megkoumlzeliacuteteacutes nem aacutellja meg a helyeacutet

De ugyaniacutegy gyengiacutetik peacuteldaacuteul Flew megkoumlzeliacuteteacuteseacutet a lapos Foumlldben hiacutevők A laposfoumlldesek semmilyen elleneacutervet eacutes bizonyiacuteteacutekot nem hajlandoacutek az elmeacuteletuumlk ellen szaacutemolni ami esetleg gyengiacuteteneacute azon aacutellaacutespontjukat misze-rint a Foumlld lapos Baacutermilyen bizonyiacuteteacutek is meruumll fel az elmeacuteletuumlkkel szemben azt kimagyaraacutezzaacutek A keacuterdeacutes az hogy kijelenthetjuumlk-e hogy a laposfoumlldesek azon aacutellaacutespontja miszerint bdquoa Foumlld nem geoid alakuacute hanem egy lapos korongrdquo tulajdonkeacuteppen nem is aacutelliacutetaacutes Termeacuteszetesen nem Iacutegy viszont kijelenthetjuumlk hogy a falszifikaacutecioacutes kriteacuterium eacutes az ennek kapcsaacuten megfogalmazott moacutedszer-tani kritikaacutek a teizmussal illetve a termeacuteszeti teoloacutegia aacutelliacutetaacutesaival szemben tuacutel erős kriteacuteriumrendszert taacutemasztanak eacutes nem aacutelljaacutek meg a helyuumlket

Veacuteguumll Flew megkoumlzeliacuteteacuteseacutevel szemben megemliacutethetjuumlk azt hogy nem minden teista adna nemleges vaacutelaszt arra a keacuterdeacutesre hogy leacutetezhet-e megdoumlntő az

31 Hare 1964 100 o

istenhite szaacutemaacutera iacutegy a legtoumlbb amit elmondhatunk a falszifikaacutecioacutes kritikaacuteval kapcsolatban az hogy egyfajta teista megkoumlzeliacuteteacutest caacutefolhatna

Ellenveteacutesek a termeacuteszeti teoloacutegiaacutet eacutert naturalista kritikaacutekkal szemben

A naturalista kritikaacutekkal szembeni ellenveteacuteseket legbővebben Charles Taliaferro ismerteti esszeacutejeacuteben iacutegy a tovaacutebbiakban reacuteszben az ő munkaacuteja alap-jaacuten mutatom be a keacutet kritikai megkoumlzeliacuteteacutes probleacutemaacuteit

Az első naturalista ellenveteacutes szerint tehaacutet nincs bdquologikai helyrdquo a termeacuteszeti teoloacute-gia szaacutemaacutera Azonban ahogyan Taliaferro raacutemutat a teista bdquokozmikus keacuterdeacuteserdquo kisseacute maacutes mint amire Phillips eacutes Nielsen raacutemutatnak Vegyuumlk peacuteldaacuteul a leibnizi kontingenciaacuten alapuloacute kozmoloacutegiai isteneacutervet ami azt a keacuterdeacutest veti fel hogy mieacutert leacutetezik a kontingens univerzumunk ahelyett hogy nem leacutetezne Mieacutert van egyaacuteltalaacuten valami a semmi helyett Ez nem egyenlő azzal a felveteacutessel amit Phillips eacutes Nielsen eleacutenk taacuter a kritikaacutejukban hiszen nem azt a keacuterdeacutest tesszuumlk fel hogy mieacutert leacutetezik bdquomindenrdquo felteacutetelezve hogy Isten egy szubsztanciaacutelis leacutetező akire uacutegy hivatkozhatunk mint bdquoegy a dolgok koumlzuumllrdquo ami leacuteteznek iacutegy az bdquouni-verzumrdquo alatt bdquomindentrdquo eacutertve A kozmoloacutegiai isteneacutervek keacuterdeacutese az hogy mieacutert leacutetezik az univerzumunk eacutes nem az hogy mieacutert leacutetezik az univerzumunk eacutes Isten32 Nielsen kritikaacuteja is csak abban az esetben aacutellja meg a helyeacutet Taliaferro szerint ha az univerzum alatt bdquomindentrdquo eacutertuumlnk Ha azonban ehelyett az univerzumot uacutegy definiaacuteljuk mint az aacuteltalunk megfigyelt kontingens vilaacutegegyetem akkor tel-jesen eacuteszszerű eacutes logikus feltennuumlnk azt a keacuterdeacutest hogy mieacutert leacutetezik eacutes hogy van-e egy szuumlkseacutegszerű tudattal biacuteroacute nem-fizikai fenntartoacuteja33

A maacutesodik naturalista ellenveteacutes kapcsaacuten egy fontos de annaacutel gyakoribb feacutelreeacuterteacutest kell tisztaacuteznunk ami viszonylag gyakran felmeruumll a termeacuteszeti teoloacutegiaacuteval kapcsolatban A teista isteneacutervekre Dawkins uacutegy tekint mint amik-nek valamilyen formaacuteban a tudomaacutenyos hipoteacutezisekkel keacutene versengeniuumlk

ndash viszont ez nem aacutellja meg a helyeacutet A termeacuteszeti teoloacutegia isteneacutervei ugyanis baacuter hasznaacutelnak fel termeacuteszettudomaacutenyos eredmeacutenyeket34 de alapvetően nem tudomaacutenyos hipoteacuteziskeacutent laacutettatjaacutek a teizmust Taliaferro szerint Dawkins uacutegy aacutelliacutetja be ezt a keacuterdeacutest hogy ha eacutes amennyiben Isten leacutetezik akkor a leacutetezeacuteseacutenek nyilvaacutenvaloacutenak keacutene lennie a gravitaacutecioacuteban az elektromaacutegnesesseacutegben a

32 Moreland 2012 11 o

33 U o 11 o

34 Ld Peacuteldaacuteul a rsquoKalaacutemrsquo kozmoloacutegiai isteneacutervet (Craig 2008 111-156 o)

nukleaacuteris erőben a fekete lyukakban a sziklaacutekban stb35 Azonban Dawkinsszal ellenteacutetben a teizmusra uacutegy kell tekintenuumlnk mint a vilaacutegegyetem filozoacutefiai magyaraacutezata eacutes nem uacutegy mint a vilaacutegegyetemen beluumlli jelenseacutegek termeacuteszet-tudomaacutenyos magyaraacutezata iacutegy elmondhatjuk hogy Dawkins alapjaiban eacuterti feacutelre a termeacuteszeti teoloacutegia projektjeacutet eacutes a teista isteneacutervek hatoacutekoumlreacutet eacutes teruumlleteacutet

Narveson eacuterve kapcsaacuten Taliaferro megjegyzi hogy az isteni aacutegens műkoumldeacuteseacuteről (amennyiben az leacutetezik) Narveson termeacuteszettudomaacutenyos reacuteszleteket koumlvetel36 Azonban ezzel kapcsolatban keacutet probleacutema is felmeruumll Egyreacuteszt ahogyan Richard Swinburne37 is kifejti egy jelenseacutegre keacutetfeacutele magyaraacutezatot adhatunk termeacuteszet-tudomaacutenyos eacutes szemeacutelyes magyaraacutezatot Mindkettő oumlnmagaacuteban is legitimnek tekinthető iacutegy ha egy jelenseacutegre csak szemeacutelyes magyaraacutezatot adunk attoacutel meacuteg eacutertelmesen iacutertuk le azt Vegyuumlk peacuteldakeacutent azt hogy otthon bemegy valaki a konyhaacutejaacuteba eacutes megkeacuterdezi a feleseacutegeacutetől mieacutert forr a viacutez a teaacuteskannaacuteban Erre a keacuterdeacutesre keacutetfeacutele magyaraacutezatot kaphat 1 Azeacutert mert a laacutengok aacuteltal termelt hő aacutetvezetődik a teaacuteskanna aljaacuten keresztuumll eacutes hataacutest gyakorol a viacutezre megnoumlvelve a viacutezmolekulaacutek kinetikus energiaacutejaacutet melyek iacutegy olyan erősen vibraacutelnak hogy aacutettoumlrik a viacutez feluumlleti feszuumlltseacutegeacutet eacutes gőz formaacutejaacuteban taacutevoznak vagy 2 azeacutert forr a viacutez mert teaacutet keacutesziacutet a feleseacutege Mindkettő legitim magyaraacutezat eacutes veacutelemeacutenyem szerint nem jaacutetszatjuk ki az egyiket a maacutesikkal szemben tehaacutet ha egy jelenseacutegre kizaacuteroacutelag termeacuteszettudomaacutenyos magyaraacutezat adhatoacute akkor a szemeacutelyes ma -gyaraacutezat hiaacutenya miatt nem eacuterteacutekelhetjuumlk az adott magyaraacutezatot hibaacutesnak vagy hiaacutenyosnak ndash eacutes ez fordiacutetva is igaz Maacutesreacuteszt Taliaferro szerint ha a szaacutendeacutek (teaacutet akar főzni a feleseacuteg a feacuterjeacutenek) valoacutedi magyaraacutezatkeacutent fogadhatoacute el akkor nincs szuumlkseacuteg tovaacutebbi fizikai illetve termeacuteszettudomaacutenyos magyaraacutezatra38

4 KonkluacutezioacuteTermeacuteszetesen szaacutemos maacutes teruumlletről is eacuterkeztek kritikaacutek a termeacuteszeti teoloacute-gia iraacutenyaacuteba gondoljunk csak Karl Barthra vagy eacuteppen Alvin Plantingaacutera39 Azonban jelen tanulmaacutenyomban a filozoacutefiai kritikaacutek kuumlloumlnboumlző iraacutenyait eacutes tiacutepusait igyekeztem lefedni baacuter elmondhatoacute az is hogy akaacuter a verifikaacutecioacutes elv akaacuter a falszifikaacutecioacutes elv felől is toumlbben fogalmaztak meg ellenveteacuteseket

35 U o 11 o

36 U o 12 o

39 Laacutesd Sudduth 2009

Ezen ellenveteacutesek reacuteszletes bemutataacutesa viszont kimeriacuteteneacute a tanulmaacutenyom kereteit iacutegy ezektől eltekintek A keacuterdeacutes amit a vizsgaacutelat utaacuten feltehetuumlnk az az hogy sike resek voltak-e a bemutatott kritikaacutek Erre pedig a vaacutelasz uacutegy tűnik nemleges

Laacutethattuk azt hogy szinte kimeriacutethetetlen a kritikai megkoumlzeliacuteteacutesek szaacutema mindig adoacutedhat egy uacutejabb filozoacutefiai aacuteramlat amin keresztuumll uacutejabb eacutes uacutejabb ellenveteacutesek szuumllethetnek a termeacuteszeti teoloacutegiaacuteval szemben Azonban ezek az ellenveteacutesek vagy egy maacuter letűnt iraacutenyzat eacutes filozoacutefiai iskola reacuteszeacuteről szuumllettek meg (Ayer) vagy koncepcioacutejukban hibaacutesak (Flew) vagy a termeacuteszeti teoloacutegia eacutes fogalmainak feacutelreeacuterteacuteseacuten alapulnak (naturalista kritikaacutek) Ahogyan tehaacutet a metafizika is uacutejjaacuteeacuteledt a logikai pozitivizmus hanyatlaacutesa utaacuten uacutegy a termeacuteszeti teoloacutegia is uacutej erőre kapott Relevaacutens vaacutelaszok szuumllettek a felmeruumllt ellenveteacutesek- re eacutes szakcikkek filozoacutefiai vitaacutek kiadvaacutenyok eacutes szakkoumlnyvek szaacutezai jelennek meg eacutevente amik kapcsolatba hozhatoacutek a termeacuteszeti teoloacutegiaacuteval Uacutegy gondo-lom tehaacutet hogy elhamarkodott eacutes feluumlletes kijelenteacutes lenne azt aacutelliacutetani hogy az isteneacutervek halottak eacutes nincs maacuter helye a vallaacutesfilozoacutefiaacuteban a termeacuteszeti teoloacutegia műveleacuteseacutenek

IrodalomjegyzeacutekAyer A J (1946) Language Truth and Logic Victor Gollancz LondonBerkhof L (2017) Kereszteacuteny dogmatika Eacutebredeacutes koumlnyvek PeacutecelCraig W L (2008) Reasonable Faith Crossway WheatonDavies B (2014) Bevezeteacutes a vallaacutesfilozoacutefiaacuteba Kossuth kiadoacute BudapestDawkins R (2007) Isteni teacuteveszme Libri BudapestDawkins R (1995) A Reply to Poole Science and Christian Belief 7 41-59Flew A (1968) Theology and Falsification In Feinberg J (ed) Reason and Responsibility

Readings in Some Basic Problems of Philosophy Dickenson Publishing Company Belmont 48-49

Hare R M (1964) The University Discussion In Flew A and MacIntyre A (eds) New Essays in Philosophical Theology Macmillan New York 99-103

Hick J (1988) Faith and Knowledge Macmillan Press LondonHume D (1995) Tanulmaacuteny az emberi eacutertelemről Nippon BudapestKeith Ward (1982) Holding Fast to God A Reply to Don Cupitt SPCK Publishing LondonNarveson J (2003) God by design In N A Manson (ed) God and Design The Teleological

Argument and Modern Science Routledge London 88ndash104Nielsen K (2004) Naturalism and Religion New York Prometheus BooksPhillips D Z (2005) The Problem of Evil and the Problem of God Minneapolis Fortress PressRatzsch D (2002) Miből lesz a tudomaacuteny Roumlvid bevezeteacutes a tudomaacutenyfilozoacutefiaacuteba Harmat

BudapestSmith Q (2001) The Metaphilosophy of Naturalism Philo 4(2) 195-215

Sudduth M (2009) Revisiting the sbquoReformed Objectionrsquo to Natural Theology European Journal for Philosophy of Religion 1(2) 37-62

Swinburne R (1993) The Coherence of Theism Clarendon Press OxfordSwinburne R (1991) The Existence of God Clarendon Press Oxford Taliaferro Ch (2012) The project of natural theology In Moreland J P Craig W L (eds)

The Blackwell Companion to Natural Theology Blackwell Publishing Chicester 1-24Warburton N (2014) Bevezeteacutes a tudomaacutenyfilozoacutefiaacuteba Kossuth kiadoacute Budapest

Oumlroumlmhiacuterre eacutehezve a jaacutervaacutenyidőben1

Az egyhaacutez ajaacutendeacutekai a koumlzjoacute szaacutemaacutera

CAROL KINGSTON-SMITH2

Az olyan globaacutelis esemeacutenyeket mint egy jaacutervaacuteny ritkaacuten eacuteljuumlk meg egyformaacuten A globaacutelis trendek figyelembeveacuteteleacutevel jobban megeacuterthetjuumlk a helyi kontex-tust ami elengedhetetlen ahhoz hogy helyi szinten hateacutekony vaacutelaszt tudjunk adni a helyzetre A koumlvetkezőkben felsorolunk neacutehaacuteny kulcsfontossaacuteguacute teacutemaacutet eacutes megvizsgaacuteljuk hogy az egyhaacutez misszioacuteja hogyan vaacutelaszolhat ezekre

PolitikaAzt vaacuternaacutenk hogy egy jaacutervaacuteny eseteacuten az ilyen esemeacutenyek kezeleacuteseacutere leacutetrehozott globaacutelis inteacutezmeacutenyek megerősoumldnek A jaacutervaacutenyhelyzet első hat hoacutenapjaacuteban azon-ban a nemzetaacutellamok laacutetszanak megerősoumldni3 Sok kormaacuteny eddig sosem laacutetott moacutedon gyakorolta hatalmaacutet laacutetszoacutelag azeacutert hogy a jaacutervaacuteny hataacutesait kordaacuteban tartsa A lassan begyűrűző diktatuacutera veszeacutelye - noumlvekvő biztonsaacutegi inteacutezkedeacutesek megfigyeleacutes eacutes rendőrseacutegi feluumlgyelet - sok orszaacutegban alaacuteaacutestaacutek a feacuteltve őrzoumltt demokratikus eacuterteacutekeket eacutes sokan feacutelnek mit hoz a bizonytalan joumlvő Ugyanakkor a civil taacutersadalom megerősoumldeacuteseacutere is laacutetunk jeleket a helyi bdquojoacuteszomszeacutedi kap-csolatokrdquo gyarapodnak eacutes toumlbb reacutegioacuteban is noumlvekszik a demokraacuteciaacuteeacutert alulroacutel joumlvő kezdemeacutenyezeacutesekeacutert eacutes joacuteleacuteteacutert kuumlzdő kezdemeacutenyezeacutesek szaacutema melyek zaacuteszloacutera tűzik egy elszaacutemoltathatoacutebb eacutes humaacutenusabb gazdasaacuteg kialakiacutetaacutesaacutet

1 A tanulmaacuteny eredeti angol verzioacuteja a Lausanne Global Analysis 2020 szeptemberi szaacutemaacuteban jelent meg eacutes a Lausanne Global Analysis engedeacutelyeacutevel keruumll publikaacutelaacutesra magyar nyelven Az eredeti folyoacuteirat keacutethavonta megjelenő eacutes ingyenesen hozzaacutefeacuterhető kiadvaacutenyaacuteeacutert a wwwlausanneorganalysis weboldalra eacuterdemes ellaacutetogatni

2 A cikket Szaboacute Tuumlnde fordiacutetotta magyar nyelvre

3 Karen DeYoung amp Liz Sly lsquoGlobal Institutions are Flailing in the Face of the Pandemicrsquo The Washington Post 15 April 2020 accessed 13 May 2020 httpswwwwashingtonpostcomworldnational-securityglobal-institutions-are-flailing-in-the-face-of-the-pandemic2020041439630b96-7e8e-11ea-9040-68981f488eed_storyhtml

GazdasaacutegIan Goldin a globalizaacutecioacute okozta rendszerkockaacutezat szakeacutertője eacutes a The Butterfly Defect ciacutemű koumlnyv szerzője 2014-ben megjoacutesolta hogy a koumlvetkező peacutenzuumlgyi vaacutelsaacutegot egy jaacutervaacuteny fogja okozni A jelenlegi gazdasaacutegi hataacutes-vizsgaacutelatok az 1929-es nagy gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteggal vonnak paacuterhuzamot eacutes a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute oacuteta nem laacutetott GDP zuhanaacutest mutatnak A legop-timistaacutebb előrejelzeacutesek is globaacutelis visszaeseacutessel szaacutemolnak a COVID-19 helyzetet koumlvetően4

Egy jaacutervaacuteny mindannyiunkra hataacutessal van de nem ugyanannyira eacutes nem ugyanuacutegy csak a foglalkoztataacutest eacutes az uumlzleti eacuteletet vizsgaacutelva is kettős hataacutest egyszerre fellenduumlleacutest eacutes csődoumlket laacutethatunk Ugyan az utoacutebbi eacutevekben maacuter megkezdődoumltt az ellaacutetoacute laacutencok folyamatos deglobalizaacutelaacutesa de azokon a teruumlleteken ahol erre lehetőseacuteg van a belfoumlldi kulcsaacutegazatok előteacuterbe keruumlleacuteseacutet felgyorsiacutetja a jaacutervaacuteny okozta zavar a globaacutelis kereskedelemben eacutes munkaerő aacuteramlaacutesban5 A turizmus eacutes utazaacutes aacutegazatban a hosszuacutetaacutevuacute koumlvetkezmeacuteny akaacuter 50 millioacute munkahely megszűneacutese is lehet az uacutejboacuteli fel-lenduumlleacutesig pedig legalaacutebb 10 hoacutenapnak kell eltelnie ami Aacutezsia gazdasaacutegaacutet kuumlloumlnoumlsen suacutelyosan eacuterinti6

KoumlrnyezetSzakeacutertők egyre szeacutelesebb koumlre ismeri fel az oumlsszefuumlggeacutest az uacutej betegseacutegek meg-jeleneacutese illetve az eacuteghajlat eacutes biodiverzitaacutes vaacuteltozaacutesai koumlzoumltt Ők a jelenlegi jaacutervaacutenyt veacuteszjelzeacutesnek tartjaacutek amelyre suumlrgősen oda kell figyelnuumlnk Az illegaacute-lis aacutellatkereskedelem erdőirtaacutes eacutes intenziacutev mezőgazdaacutelkodaacutesi moacutedszerek mind hozzaacutejaacuterulnak a koumlrnyezet egyre nagyobb meacuterteacutekű pusztulaacutesaacutehoz eacutes a koumlrnyezeti kockaacutezatok suacutelyosbodaacutesaacutehoz7

Baacuter a kijaacuteraacutesi korlaacutetozaacutesok olyan azonnali előnyoumlkkel jaacuternak mint peacuteldaacuteul a leacutegszennyezeacutes csoumlkkeneacutese8 de ezek valoacutesziacutenűleg a vaacuterosi teruumlleteken roumlvideacuteletűek lesznek ahogy a gazdasaacuteg uacutejra mozgaacutesba lenduumll majd

TaacutersadalomA jaacutervaacuteny szeacuteleskoumlrű eacutes meacutelyrehatoacute taacutersadalmi koumlvetkezmeacutenyekkel jaacuter amelyek mindenkit eacuterintenek Ha a kormaacutenyok eacutes koumlzoumlsseacutegek nem biztosiacutetjaacutek a szuumlkseacuteges

taacutemogataacutest azoknak akik elvesztetteacutek a munkaacutejukat eacutes kilaacutetaacutestalan helyzetbe keruumlltek a taacutersadalom tovaacutebbi szeacutetbomlaacutesa aligha elkeruumllhető A mentaacutelis egeacuteszseacuteg romlaacutesaacutera utaloacute bizonyiacuteteacutekok csak egyike a globaacutelis koumlzegeacuteszseacuteguumlgyi probleacutemaacutek noumlvekvő listaacutejaacutenak Komoly aggodalomra ad okot a noumlvekvő eacutehezeacutes joumlvőbeli valoacutesziacutenűseacutege A jelenleg eacutehezeacutessel suacutelytottak becsuumllt szaacutema akaacuter toumlbb mint duplaacutejaacutera 265 millioacute főre emelkedhet nagyreacuteszt Afrikaacuteban eacutes Deacutel-Aacutezsiaacuteban9

Kinek a toumlrteacutenete nyerA jaacutervaacutenyok folyamatos kihiacutevaacutesainak lekuumlzdeacuteseacutehez globaacutelis kapcsolatok-ban de lokaacutelis szinten kell gondolkodnunk hogy szembe tudjunk neacutezni a szegeacutenyseacuteg egyenlőtlenseacuteg kliacutemavaacuteltozaacutes biodiverzitaacutes-csoumlkkeneacutes antibio-tikum-rezisztencia eacutes peacutenzuumlgyi vaacutelsaacutegok fenyegeteacuteseivel eacutes ezek hataacutesaival a munkahelyekre eacutes megeacutelheteacutesre a vilaacuteg minden taacutejaacuten

Goldin szerint a jelentős globaacutelis egyuumlttműkoumldeacutes eacutes az eacutelet sok teruumlleteacuten pozitiacutev uacutejrakezdeacutes kuumlszoumlbeacuten aacutellhatunk bdquoAz emberiseacuteg ezen elkeacutepesztő eacutevszaacuteza-daacutebanrdquo a leacutenyeg nem az hogy bdquokinek a hadserege nyer hanem hogy kinek a toumlrteacutenete nyerrdquo10 Hozzaacutetette hogy globaacutelis szinten fel kell ismernuumlnk az eacutelet eacuterteacutekesseacutegeacutet eacutes meacuteltoacutesaacutegaacutet illetve a nem emberi teremtett vilaacuteggal valoacute egymaacutesra utaltsaacutegunkat Nem neheacutez elkeacutepzelni milyen szerepet jaacutetszhat ebben egy hiacutevő kereszteacuteny bizonysaacutegtevő

Misszioacutes vonatkozaacutesokbdquoCsak az segiacutethet aacutet minket ezen a jaacutervaacutenyon ha oumlsszefogunk a koumlzoumls joacute eacuterdekeacutebenrdquo11 A vilaacutegi meacutediaacuteban vallaacutesos eacutes spirituaacutelis eacutebredeacutesekről szoacuteloacute hiacuterek egyeacutertelműveacute teszik hogy a jelenlegi bizonytalan helyzet uacutejfajta nyitottsaacutegot eredmeacutenyezett Rowan Williams joacutel oumlsszefoglalja mi a feladatunk ezekben az időkben bdquoUacutejra fel kell fedeznuumlnk a moraacutelis eacutes spirituaacutelis politikaacutet - ami a

9 lsquoWider Working Paper 202043 Estimates of the Impact of COVID-19 on Global Povertyrsquo United Nations University UNU-Wider accessed 5 May 2020 httpswwwwiderunuedusitesdefaultfilesPublicationsWorking-paperPDFwp2020-43pdf

10 Ian Goldin lsquoThe World After Corona-Globalisation Risk and the Futurersquo Online lecture 23 April 2020 accessed 11 May 2020 httpswwwhowtoacademycomeventsthe-world-after-corona-globalisation-risk-and-the-future

11 Eugene Linden lsquoWhat Might the Post-Pandemic World Look Likersquo TIME 9 April 2020 accessed 13 May 2020 httpstimecom5818578post-pandemic-world-look-like

koumlzjoacutet szolgaacutelja ami felelősseacutegre vonhatoacute Ami bizalmat keltrdquo12

Mindezekre vaacutelaszolva bemutatom az egyhaacutezi misszioacute haacuterom kulcsfontossaacuteguacute ajaacutendeacutekaacutet amelyekkel hitben remeacutennyel telve eacutes szeretetben szolgaacutelhatjuk a koumlzoumls joacutet jaacutervaacutenyok alatt eacutes jaacutervaacutenyok koumlzoumltt

1 Az erős alapokon aacutelloacute megbiacutezhatoacute jelenleacutet ajaacutendeacuteka

Nem kell messzire mennuumlnk hogy laacutessuk annak a negatiacutev hataacutesaacutet ha bdquokicsuacuteszik a laacutebunk aloacutel a talajrdquo A lakoacutehelyuumlket elhagyni keacutenyszeruumllő szemeacutelyek szaacutema ezekben az időkben magasabb mint valaha 708 millioacute13 ember otthonaacutetoacutel elszakadva ismeretlen koumlzoumlsseacutegekben eacutel ennek minden bizonytalansaacutegaacutet eacutes kockaacutezataacutet elszenvedve Visszavonhatatlan szoumlvetseacuteguumlnk alapjaacuten feladatunk megveacutedeni eacutes gondoskodni a koumlzoumlsseacuteguumlnk kiszolgaacuteltatott helyzetben leacutevő tag-jairoacutel akiket araacutenytalan meacuterteacutekben suacutejtottak a jaacutervaacuteny negatiacutev hataacutesai Koumlztuumlk vannak az otthonukat elhagyni keacutenyszeruumllők is

A szubszidiaritaacutes elve decentralizaacutelja a hatalmat aacutetruhaacutezva azt a probleacutemaacutehoz legkoumlzelebb aacutelloacutekra Ez alapjaacuten a helyi kereszteacutenyek hateacutekony segiacutetseacuteget nyuacutejt-hatnak mind a kiszolgaacuteltatott csoportokra valoacute figyelemfelhiacutevaacutesban mind pedig a szuumlkseacutegek gyakorlati betoumllteacuteseacuteben ott ahol nincs megfelelő vagy egyaacuteltalaacuten leacutetező taacutemogatoacute infrastruktuacutera Iacutegy jelentősen hozzaacutejaacuterulhatunk a civil taacutersadalom megerősoumldeacuteseacutehez eacutes ellenaacutelloacute keacutepesseacutegeacutehez kuumlloumlnoumlsen azokon a teruumlleteken ahol gyenge vagy eacutepp autoriter aacutellam műkoumldik

Wendell Berry mezőgazdaacutesz-teoloacutegus eacutes korunk proacutefeacutetaacuteja maacuter felhiacutevta a figyelmuumlnket arra hogy fontos szeretnuumlnk a koumlrnyeacuteket ahol lakunk eacutes gon-doskodnunk roacutela ami joacute a koumlrnyezetuumlnknek ebbe beleeacutertve a termeacuteszetet is

- ami az otthonunk eacutes Isten joacute ajaacutendeacuteka szaacutemunkra - az nekuumlnk is joacute Berry ezen kiacutevuumll egyeacutertelmű oumlsszefuumlggeacutest laacutet azon felfogaacutes koumlzoumltt amely megengedi a ter-meacuteszetes vilaacuteg romlaacutesaacutet eacutes amely megtűri vagy akaacuter taacutemogatja is az etnikai vagy gazdasaacutegi kisebbseacutegekkel szembeni rossz baacutenaacutesmoacutedot eacutes erőszakot14 A jelenlegi jaacutervaacuteny felhiacutevta a figyelmet a szaacutemos probleacutemaacutera amit a termeacuteszetes

12 Sebastian Shehadi amp Miriam Partington lsquoHow Coronavirus is Leading to a Religious Revivalrsquo NewStatesman 27 April 2020 accessed 11 May 2020 httpswwwnewstatesmancompoliticsreligion202004how-coronavirus-leading-religious-revival

13 lsquoUNHCRrsquos annual Global Trends Reportrsquo released on 19 June 2019 accessed 30 April 2020 httpswwwunhcrorgphfigures-at-a-glance

14 Wendell Berry lsquoThink little From A Continuous Harmony Essays Cultural and Agriculturalrsquo reprinted in the Whole Earth Catalog 1969 accessed 14 May 2020 httpsberrycenterorg20170326think-little-wendell-berry

vilaacuteg (eacutes sajaacutet testuumlnk) rossz kezeleacuteseacutevel okoztunk eacutes Berry maacutes kereszteacuteny termeacuteszetveacutedőkkel egyeteacuterteacutesben emleacutekeztet bennuumlnket arra hogy hűseacuteges elkoumlteleződeacutessel komolyan kell vennuumlnk az imaacutet amely Isten akarataacutet keacuteri amint a mennyben uacutegy a foumlldoumln is ezzel megbeacutekeacutelve eacutes kegyelembe vissza-helyezve az emberi eacutes nem emberi teremteacutest is

Iacutegy ahol csak lehetseacuteges meg kell erősiacutetenuumlnk a helyi jelenleacutetet eacutes toumlreked-nuumlnk arra hogy fenntartsuk a foumlldnek eacutes vele szoumlvetseacutegben egybekoumltoumltt lakoacuteinak meacuteltoacutesaacutegaacutet eacutes tisztesseacutegeacutet Ezt a veluumlnk szuumlletett boumllcsesseacuteget sokan a misszioacuteban hajlamosak vagyunk elhanyagolni

2 A rsquoszeretet eacutes joacutezansaacutegrsquo ajaacutendeacutekaA bdquokoronaviacuterus infoacutejaacutervaacutenyrdquo nyomaacuten most sokkal fontosabb meglaacutetnunk az igazmondaacutes eacutes a taacutersadalomba vetett bizalom fontossaacutegaacutet mint valaha Az igazsaacuteg kereseacuteseacuten tuacutelleacutepő digitaacutelisan behaacuteloacutezott vilaacutegunkban a misszioacute egyik kulcs szerepe hogy tovaacutebb aacutepoljuk a bdquoszeretet eacutes joacutezansaacuteg lelkeacutetrdquo (2Tim 17) A buumlszkeseacuteg oumlneacuterdek eacutes tudatlansaacuteg az igazsaacuteg eltorzulaacutesaacutehoz vezettek a koumlzveacutelemeacutenyt dominaacutelva pedig feacutelelmet eacutes bizalmatlansaacutegot szuumllnek Az egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutenek szerepe itt kulcsfontossaacuteguacute Ehhez pedig meacutelyen eacutes naprakeacuteszen ismernuumlnk kell a helyi kontextust eacutes alaacutezattal kell az igazsaacutegot szolgaacutelnunk akaacutermennyire is felbolygatja ez a jelenlegi megszokott kapcsoloacutedaacutesainkat

Feacutelelem helyett szereteten eacutes a beacuteke evangeacuteliumaacutenak szolgaacutelataacuten alapuloacute joacutezansaacuteggal kell toumlrekednuumlnk az igazsaacutegra

Komoly aggodalomra ad okot hogy a kereszteacutenyeket a muacuteltban eacutes a jelenben is sokszor feacutelelemkeltő oumlsszeeskuumlveacutes-elmeacuteletek megalkotaacutesaacuteval azonosiacutetjaacutek amelyek veszeacutelyes viselkedeacutesi mintaacutekat vagy akaacuter egyes taacutersadalmi csopor-tok elleni erőszakot is okoztak Ekoumlzben a kereszteacutenyek maacutes kisebbseacutegekkel egyuumltt maguk is toumlbbszoumlr oumlsszeeskuumlveacutes-elmeacuteletek aacuteldozataivaacute vaacuteltak15

Feacutelelem helyett szereteten eacutes a beacuteke evangeacuteliumaacutenak szolgaacutelataacuten alapuloacute joacutezansaacuteggal kell toumlrekednuumlnk az igazsaacutegra Vaacutelsaacutegos időkben meg kell talaacutelnunk a moacutedot arra hogy hateacutekonyan fedezzuumlk fel eacutes kommunikaacuteljuk az igazsaacutegot

15 Ben Cohen lsquoCovid-19 Conspiracy Theories Putting Christian Minorities at Riskrsquo EAUK News and Views 22 April 2020 accessed 11 May 2020 httpswwweaukorgnews-and-viewscovid-19-conspiracy-theories-putting-christian-minorities-at-risk

Ezen kiacutevuumll lehetőseacuteget kell adnunk arra hogy profetikus eacutes eacuteletadoacute kapcsolatok eacutepuumlljenek a hituumlnk bdquonagy esemeacutenyeirdquo eacutes mindennapi eacuteletuumlnk bdquoaproacute esemeacutenyeirdquo koumlzoumltt Ezek a toumlrteacutenetek kifejezik a remeacutenyseacuteguumlnket Isten mindent helyreaacutelliacutetoacute akarataacuteban bdquoamint a mennyben uacutegy a foumlldoumln isrdquo

3 Az egyuumlttműkoumldeacutes ajaacutendeacutekaMoussa Faki Mahamat az Afrikai Unioacute Bizottsaacutegaacutenak elnoumlke azt nyilatkozta hogy a jaacutervaacuteny bdquoszolgaacuteljon a multilateralizmus eacutes szolidaritaacutes himnuszaacuteulrdquo16 Az egyuumlttműkoumldeacutes termeacuteszetuumlnk eacutes hivataacutesunk reacutesze a koumlzoumls joacute eacuterdekeacuteben hataacuterokon eacutes kuumlloumlnbseacutegeken aacutetnyuacutelva kell egyuumltt dolgoznunk Helyi koumlzoumlsseacutege-inket ellenaacutelloacutebbaacute tehetjuumlk a bizonytalan időkben ha komolyan vesszuumlk az elhiacutevaacutest hogy a koumlzoumlsseacuteg megerősiacuteteacuteseacuteben szeretettel kreativitaacutessal elszaacuten-tan eacutes buzgoacuten vegyuumlnk reacuteszt Iacutegy a szeretetszolgaacutelatunk a megtestesuumlleacutes koumlzponti uumlzeneteacutet koumlzvetiacuteti hogy Isten szereti ezt a vilaacutegot eacutes vaacutegyik arra hogy visszaaacutelliacutetsa a boumllcsesseacuteg eacutes szeretet aacutellapotaacuteba amelyre koumlltők eacutes proacutefeacutetaacutek uacutejra eacutes uacutejra emleacutekeztetnek minket - ez az Oumlroumlmhiacuter legfőbb uumlzenete

KonkluacutezioacuteA muacutelt tanulsaacutegai arra indiacutetanak bennuumlnket hogy megvizsgaacuteljuk a moacutedsze-reink eacutes struktuacuteraacuteink vajon megfelelőek-e a ceacuteljaink eleacutereacuteseacutehez Min kell vaacuteltoztatnunk ahhoz hogy hateacutekonyan jaacuterulhassunk hozzaacute koumlzoumlsseacutegeink fejlődeacuteseacutehez eacutes a koumlzoumls joacutehoz Az evangeacuteliumi toumlrteacutenetekben gyakran laacutethat-juk hogy Jeacutezus hogyan reagaacutelt arra amikor feacutelbeszakiacutetottaacutek munkaacutejaacutet egy keacutereacutessel hogy egy suumlrgető szuumlkseacuteget betoumlltsoumln A COVID-19-t is kezelhet-juumlk egy ilyen kuumlloumlnleges fennakadaacuteskeacutent mikoumlzben Jeacutezus peacuteldaacutejaacutet koumlvetve megmutatjuk hogy Isten szereteteacutenek uralma eljoumltt amint a mennyben uacutegy a Foumlldoumln is

Baacuter a jaacutervaacuteny hataacutesai szeacuteleskoumlrűek ugyanakkor raacutevilaacutegiacutetanak arra hogy az egyhaacuteznak uacutejra vissza kell talaacutelnia a taniacutetvaacutenysaacuteg holisztikus termeacuteszeteacutehez

ndash azzal hogy hűseacutegesen vaacutellaljuk azt a helyi szintű szoumlvetseacutegen alapuloacute fele-lősseacuteguumlnket hogy szeretjuumlk a foumlldet eacutes lakoacuteit hogy aacutepoljuk az igazsaacutegot eacutes a

16 Anastasia Kalinina lsquoWhat the World Can Learn from Regional Responses to COVID-19 World Economic Forum 1 May 2020 accessed 7 May 2020 httpswwwweforumorgagenda202005covid-19-what-the-world-can-learn-from-regional-responses

bizalmi kapcsolatokat veacuteguumll pedig hogy felismerjuumlk a koumlzoumls joacuteeacutert valoacute egyuumltt-műkoumldeacutes boumllcsesseacutegeacutet

Hogy ezt eleacuterjuumlk Jeacutezus első koumlvetőihez hasonloacutean haacutetra kell hagynunk a buumlszkeseacuteguumlnket eacutes oumlnkoumlzpontuacute meggyőződeacuteseinket alaacutezattal koumlzeliacutetenuumlnk a koumlzoumlsseacutegeink feleacute eacutes egyuumlttműkoumldnuumlnk a beacuteke hiacuternoumlkeivel akikkel az utunk soraacuten talaacutelkozunk Iacutegy szavainkkal eacutes cselekedeteinkkel is hirdethetjuumlk az igazsaacuteg boumllcsesseacuteg eacutes szeretet soha veacuteget nem eacuterő kiraacutelysaacutegaacutet

A szolgaacuteloacute vezeteacutes transzcendens kultuacuteraacuteja1

A 21 szaacutezadi globaacutelis misszioacute alapelvei2

MARY HO

A szolgaacuteloacute vezeteacutes paradox gondolat valoacutejaacuteban egy oximoron Laacutetszoacutelagos ellenteacutetek - a szolga eacutes a vezető - oumlsszefonoacutedaacutesa amely aacuteltal leacutetrejoumln a vezető toumlkeacuteletes mintapeacuteldaacuteja 21 szaacutezadi globaacutelis vilaacutegunkban a misszioacute vezetői eacutes munkataacutersai nem csupaacuten esemeacutenyek lineaacuteris sorozataacuteval hanem oumlssze-tett dilemmaacutekkal aacutellnak szemben3 A szolgaacuteloacute vezeteacutes időtaacutelloacute egyetemes modellje a megfelelő eszkoumlz arra hogy szaacutezadunk bonyolult probleacutemaacuteit kezelni tudjuk

A szolgaacuteloacute-vezetőA szolgaacuteloacute-vezető kifejezeacutest melynek toumlkeacuteletes peacuteldaacuteja Jeacutezus Robert Greenleaf hasznaacutelta előszoumlr 1970-es The Servant as Leader (A szolga mint vezető) ciacutemű nagy jelentőseacutegű műveacuteben melyben egybegyuacuterta a keacutet szeacutelsőseacuteget a vezető eacutes szolgaacuteloacute tiacutepust4 Greenleaf inspiraacutecioacuteja Leo az alantas munkaacutet veacutegző szolga karaktereacuteből eredt Herman Hesse Napkeleti utazaacutes ciacutemű regeacutenyeacuteben aki ragasz-kodott hozzaacute hogy bdquoaki sokaacuteig akar eacutelni annak szolgaacutelnia kell Aki viszont uralkodni akar az nem lesz hosszuacute eacuteletűrdquo5 A szolgaacuteloacute-vezetők termeacuteszete

1 A tanulmaacuteny eredeti angol verzioacuteja a Lausanne Global Analysis 2020 maacuterciusi szaacutemaacuteban jelent meg eacutes a Lausanne Global Analysis engedeacutelyeacutevel keruumll publikaacutelaacutesra magyar nyelven Az eredeti folyoacuteirat keacutethavonta megjelenő eacutes ingyenesen hozzaacutefeacuterhető kiadvaacutenyaacuteeacutert a wwwlausanneorganalysis weboldalra eacuterdemes ellaacutetogatni

3 Szerkesztői megjegyzeacutes Laacutesd Mary Ho cikkeacutet lsquoGlobal Leadership for Global Mission How mission leaders can become world-class global leadersrsquo in November 2016 issue of Lausanne Global Analysis httpswwwlausanneorgcontentlga2016-11global-leadership-for-global-mission

4 R Greenleaf The Servant as Leader (Westfield The Greenleaf Center for Servant Leadership 2008)

5 H Hesse Journey to the East (Mansfield Centre Martino 2011) Halasi Zoltaacuten fordiacutetaacutesa

aacutetleacutepi a hataacuterokat Nem vaacutelasztanak az egymaacutessal szemben aacutelloacute egymaacutest kizaacuteroacute eacuterteacutekek koumlzoumltt hanem ezeket kombinaacutelva vaacutelnak a Good to Great (Joacuteboacutel Kivaacuteloacute) ciacutemű koumlnyvben bemutatott kivaacuteloacute vezetőveacute aki bdquoa szemeacutelyes alaacutezat eacutes a szakmai eltoumlkeacuteltseacuteg paradox kevereacutekerdquo6 A 21 szaacutezadban olyan vezetőkre van szuumlkseacuteg akik kultuacuterakoumlzi kompetenciaacuteikkal keacutepesek ellenteacutetes eacuterteacutekeket oumlsszhangba hozni7

Joseph Badaracco Defining Moments (Meghataacuterozoacute pillanatok) ciacutemű műveacuteben emliacuteti hogy korunk vezetőinek azzal kell szembeneacutezniuumlk hogy bdquomit tegyenek ha egy nyilvaacutenvaloacutean helyes dolgot egy maacutesik eacuterdekeacuteben elveacutegzetlenuumll kell hagyniuk vagy ha a helyes dolgot csak valami helytelenen aacutet eacuterhetik elrdquo8 A szolgaacuteloacute-vezetők ezen dilemmaacutek feloldaacutesaacuteval tudjaacutek a legtoumlbbet kihozni azok-boacutel a helyzetekből amikor keacutet rossz vagy keacutet joacute koumlzuumll kell vaacutelasztaniuk Ebben a cikkben bemutatjuk hogyan testesiacutetette meg Jeacutezus a Fons Trompenaars eacutes Ed Voerman kultuacuteraszakeacutertők aacuteltal Servant-Leadership Across Cultures (Kultuacuteraacutekon aacutetiacutevelő szolgaacuteloacuteshyvezeteacutes) ciacutemű tanulmaacutenyukban leiacutert szolgaacuteloacute-vezetői kvalitaacutesokat9

Trompenaars eacutes Voerman haacuterom szimboacutelumot hasznaacutel a szolgaacuteloacute-vezeteacutes bemutataacutesaacutera

1 A szolgaacuteloacute-vezeteacutes leacutenye a koumltőjel mivel a keacutet oldalaacuten aacutelloacute szolgaacuteloacute eacutes vezető egyformaacuten fontos A szolgaacuteloacute-vezeteacutes oumlsszetett vezeteacutesi forma melyben az egeacutesz toumlbb mint a reacuteszek oumlsszege

2 A koumlrforgaacutes keacutetiraacutenyuacute melybe baacuterki baacutermely ponton beleacutephet eacutes mindkeacutet iraacutenyba indulhat Vannak akiket a szolgaacutelat iraacutenti vaacutegy indiacutet el az uacuteton maacutesok vezetni vaacutegynak Minden vezető a sajaacutet erősseacutegeivel indul amelyekhez aztaacuten keacutesőbb tovaacutebbi jellemvonaacutesok adoacutednak

3 Baacuter sok vezető a szolgaacuteloacute-vezeteacutest fordiacutetott piramiskeacutent aacutebraacutezolja vaacuteltozoacute vilaacutegunkban inkaacutebb egy forgoacute piramisra van szuumlkseacuteg hiszen miacuteg egyes helyzetek a vezeteacutes szolgaacuteloacute oldalaacutet igeacutenylik maacutesokban doumlnteacuteshozaacutesra van szuumlkseacuteg

6 J Collins Good to Great (New York HarperCollins 2001)

7 Szerkesztői megjegyzeacutes Laacutesd Scott Moreau cikkeacutet lsquoBecoming a Healthy Multi-Cultural Team How to Reach the lsquoEffective Synergyrsquo Phasersquo in March 2019 issue of Lausanne Global Analysis httpswwwlausanneorgcontentlga2019-03becoming-a-healthy-multi-cultural-team

8 J Badaracco Defining Moments When Managers Must Choose between Rightand Right (Boston Harvard 1997)

9 F Trompenaars and E Voerman Servant-Leadership across CulturesHarnessing the Strengths of the Worldrsquos Most Powerful Management Philosophy (New York McGraw-Hill 2010)

Egyetemes eacutes időtaacutelloacuteMindenki vaacutelhat szolgaacuteloacute-vezetőveacute Mindenki szaacutemaacutera van egy kiindulaacutesi pont a koumlrkoumlroumls folyamatban ahonnan mindkeacutet iraacutenyba indulhat Vince Lombardi a hiacuteres amerikai futball edző szerint bdquovezetőnek nem szuumlletuumlnk hanem azzaacute vaacutelunk Meacuteghozzaacute kemeacuteny munkaacuteval mert ez az aacutera annak ha olyan ceacutelokat akarunk eleacuterni amikeacutert eacuterdemes kuumlzdenirdquo10

Sőt mi toumlbb szolgaacuteloacute-vezetők minden kultuacuteraacuteban vannak - iacutegy hateacutekonyan eacuterhetik el az embereket minden kultuacuteraacuteban eacutes vallaacutesban A szolgaacuteloacute-vezeteacutes egyetemes

bull Leacutetezett az ősi kultuacuteraacutekban leacutetezik minden vallaacutesban megjelenik Arisztoteleacutesz Szoacutekrateacutesz eacutes Platoacuten filozoacutefiaacutejaacuteban is

bull A nagy jelentőseacutegű 62 kultuacuteraacutet feloumllelő kultuacuteraacutet vezeteacutest eacutes szervezeacutest vizsgaacuteloacute GLOBE kutataacutes11 megerősiacutetette hogy a szolgaacuteloacute-vezeteacutes dimenzioacutei jelen vannak a judaizmusban kereszteacutenyseacutegben iszlaacutemban buddhiz-musban eacutes taoizmusban is

bull A Rakesh Mittal eacutes Peter Dorman aacuteltal 59 orszaacutegban veacutegzett modern kutataacutes is azt bizonyiacutetotta hogy bdquoa szolgaacuteloacute-vezeteacutest minden taacutersadalom-ban a hateacutekony vezeteacutes fontos elemeacutenek tartjaacutekrdquo12

Mindenki vaacutelhat szolgaacuteloacute-vezetőveacute Mindenki szaacutemaacutera van egy kiindulaacutesi pont a koumlrkoumlroumls folyamatban ahonnan mindkeacutet iraacutenyba indulhat

Mindamellett Randall Wallace Servant Leadership A Worldview Perspective (Szolgaacuteloacute vezeteacutes Egy vilaacutegneacutezeti perspektiacuteva) ciacutemű koumlnyveacuteben megjegyezte hogy a vilaacuteg lakossaacutegaacutenak 82-aacutet lefedő oumlt vilaacutegvallaacutes koumlzuumll a kereszteacutenyseacuteg eacutes a judaizmus kompatibilis leginkaacutebb a szolgaacuteloacute-vezeteacutes elveacutevel13 Baacuter a szol-gaacuteloacute-vezeteacutes bizonyos aspektusai minden kultuacuteraacuteban eacutes vallaacutesban megjelennek a szolgaacuteloacute-vezető teljes valoacutedi megtestesuumlleacutese Jeacutezus Krisztus

10 Quoted in M Hackman and C Johnson Leadership A Communication Perspective (Long Grove Waveland Press 2009) 73

11 R House P Hanges M Javidan and P Dorfman Culture Leadership and Organizations The GLOBE Study of 62 Societies (Thousand Oaks Sage 2004)

12 R Mittal and P Dorfman lsquoServant Leadership across Culturesrsquo Journal of World Business 47 2012

13 R Wallace lsquoServant Leadership A Worldview Perspectiversquo International Journal of Leadership Studies vol 2 no 2 Regent University 2007

Jeacutezus a dilemmatikus szolgaacuteloacute-vezetőJeacutezus a toumlrteacutenelem legnagyobb kulturaacutelis ugraacutesaacutet hajtotta veacutegre Istenből foumlldi emberreacute lett Toumlkeacuteletesen egyesiacutetette a szolgaacuteloacute-vezeteacutes oumlsszetett vezetői stiacutelu-sait Jeacutezus alapvető oumlroumlk termeacuteszet morfeacute (gr) szerint Isten volt eacutes meacutegis felvette egy doulosz (gr) vagyis szolga morfeacute-jaacutet (Fil 26-7) Jeacutezus Isten-szolgakeacutent munkaacutelkodott a foumlldoumln Egyszerre minden hatalomnaacutel magasabb isteni troacuten-jaacuten uralkodik (Ef 121) eacutes alaacutezatosan szolgaacutelja az emberiseacuteget oumlroumlkre

Trompenaars eacutes Voerman a szolgaacuteloacute-vezeteacutes heacutet kultuacuterakoumlzi dilemmaacutekhoz kapcsoloacutedoacute ellenteacutetes kettősseacutegeacutet azonosiacutetotta Ezek a dimenzioacutek ugyan nem felteacutetlenuumll spirituaacutelisak de Jeacutezus mindegyiket megtestesiacuteti

1 Vezeteacutes vagy szolgaacutelat

A szolgaacuteloacute-vezeteacutes leacutenyege nem a tuacutelteljesiacuteteacutes eacutes nem is a szolgasaacuteg

Teljesiacutetmeacuteny-orientaacutelt kultuacuteraacutekban a vezetők csoportos ceacutelokat eacuternek el eacutes eacuterteacutekelik az egyeacuteni sikereket A szervezeti struktuacuteraacuteik meghataacuterozzaacutek a szere-peket feladatokat eacutes koordinaacutecioacutet Ezzel szemben a bdquotulajdoniacutetottrdquo kultuacuteraacutekban a taacutersadalmi staacutetusz a szuumlleteacutes kor nem vagyoni helyzet eacutes csalaacutedi haacutetteacuter eredmeacutenye

Jeacutezus a feladatokra foacutekuszaacutelt Azt mondta az Atyaacutenak bdquoEacuten dicsőiacutetettelek teacuteged e foumlldoumln elveacutegeztem a munkaacutet amelyet raacutem biacuteztaacutel hogy veacutegezzek (Jn 174) majd keacutesőbb a kereszten kijelentette bdquoElveacutegeztetettrdquo (Jn 1930)

Eacutes meacutegis megmosta a taniacutetvaacutenyai laacutebaacutet mert tudta hogy bdquoIstentől joumltt eacutes hogy Istenhez megyrdquo (Jn 133) bdquoEgyenlő volt Istennelrdquo eacutes meacutegis uacutegy doumlntoumltt feladja ezeket a privileacutegiumokat (ekenoszen gr) (Fil 26-7) Jeacutezus isteni csalaacutedboacutel szaacuter-mazott meacutegis elfogadta az Atya aacuteltal előre megiacutert veacutegzeteacutet hogy szolgaacuteljon

2 Szabaacutelyok vagy kiveacutetelek

Neacutehaacuteny kultuacuteraacuteban a szabaacutelyok előiacuteraacutesok eacutes szabvaacutenyok jelentenek eacuterteacuteket Maacutes kapcsolati kultuacuteraacutek a kiveacuteteleket baraacutetsaacutegokat konkreacutet koumlruumllmeacutenyeket hangsuacutelyozzaacutek az univerzaacutelis szabaacutelyok helyett A szolgaacuteloacute-vezetők nem vaacuterjaacutek el hogy az ő kultuacuteraacutejukat tekintseacutek a valoacutesaacuteg alapkoumlveacutenek Ehelyett elfogadjaacutek a kulturaacutelis kuumlloumlnbseacutegeket eacutes alkalmazkodnak a kuumlloumlnleges koumlruumllmeacutenyekhez

Jeacutezus megszabta az igazsaacuteg gyoacutegyulaacutes eacutes eacutelet kiveacutetel neacutelkuumlli egyetemes szabaacutelyaacutet

bdquoEz egy alapvető igazsaacuteghoz vezet el bennuumlnket Minden gonosz ami jogo-san nekuumlnk jaacutert volna Jeacutezusra szaacutellt hogy minden joacute amit Jeacutezus bűntelen engedelmesseacutegeacutevel kieacuterdemelt eleacuterhető legyen szaacutemunkrardquo14

Ezen egyetemes szabaacutely elleneacutere Jeacutezus kiveacutetelek alapjaacuten szolgaacutelt Megmutatta Tamaacutesnak a szoumlgek helyeacutet megvaacuteltotta Peacuteter haacuterom tagadaacutesaacutet azzal hogy haacuteromszor megkeacuterdezte bdquoSzeretsz engemrdquo eacutes neveacuten szoacuteliacutetotta a siacuterjaacutenaacutel gyaacuteszoloacute Maacuteria Magdolnaacutet Az emberek botlaacutesaiban Jeacutezus lehetőseacuteget laacutetott a noumlvekedeacutesre

3 Reacutesz vagy egeacutesz

A szolgaacuteloacute-vezetők az egyeacuteni reacuteszeket az egeacuteszhez kapcsoljaacutek

Baacutetoriacutetjaacutek az egyeacuteneket hogy csapatban koumlzoumls viacutezioacuteval hozzanak meguacutejulaacutest The Light Prize (A koumlnnyű eacuterteacutek) ciacutemű koumlnyveacuteben Gary Oster iacutegy hataacuterozta meg a vezető feladataacutet bdquointegraacutelnia kell a rsquovadkacsaacutekrsquo szeacuteleskoumlrű keacutepesseacutegeit azon kuumlloumlnleges individualista kiemelkedően intelligens dolgozoacutekeacutet akiket nem eacuterdekelnek a vaacutellalat proacutebaacutelkozaacutesai hogy hateacutekonyabbaacute tegyeacutek őketrdquo15 Jeacutezus egy mareacuteknyi ilyen vadkacsa oumlsszegyűjteacuteseacutevel vaacuteltoztatta meg a vilaacutegot Paacutel a kereszteacutenyuumlldoumlző Maacuteteacute a vaacutemszedő Peacuteter a megingathatatlan bdquosziklardquo eacutes Maacuteria Magdolna a prostituaacutelt Szokatlan embereket vaacutelasztott hogy meg-vaacuteltoztassa a nagy egeacuteszet

bdquoNem azeacutert joumltt hogy megvaacuteltoztassa a vilaacutegot Isten fia csak kitalaacutelha-tott volna egy toumlmeges toborzaacutesra alkalmasabb programot Eacutes aztaacuten az oumlsszes munkaacuteja utaacuten csak paacuter szakadt taniacutetvaacutenyt tudott felmutatni Első sorban neacutehaacuteny kivaacutelasztott embernek kellett szentelnie magaacutet a toumlmegek helyett hogy veacuteguumll a toumlmegek is megmenekuumllhessenekrdquo16

3 Kontroll vagy szenvedeacutely

A szolgaacuteloacute-vezetők a kontrollt szenvedeacutellyel paacuterosiacutetjaacutek Egyformaacuten joacutel boldogul-nak neutraacutelis kultuacuteraacutekban ahol a hangsuacutely az eacuterzelmek eacutes gondolatok iraacutenyiacutetaacutesaacuten az eacutelet gyakorlatias eacutes komoly megkoumlzeliacuteteacuteseacuten van eacutes bdquoaffektiacutevrdquo kultuacuteraacutekban

14 D Prince Bought with Blood The Divine Exchange at the Cross (Grand Rapids Chosen 2000)

15 G Oster The Light Prize Perspectives on Christian Innovation (Virginia Beach Gary Oster 2011)

16 Robert Coleman lsquoThe Master Plan of Evangelismrsquo Perspectives on the World Christian Movement eds Ralph Winter and Steven Hawthorne (Pasadena William Carey Library 2009)

ahol szenvedeacutellyel szeacutepseacuteggel humorral eacutes jaacuteteacutekkal toumlltik meg az eacuteletuumlket

A szolgaacuteloacute-vezetők a keacutet megkoumlzeliacuteteacutest egyesiacutetik kimutatjaacutek az eacuterzelmeiket a megfelelő pillanatokban

Jeacutezus toumlkeacuteletes kontrollt gyakorolva egy vaacutenkoson aludt egy bdquonagy szeacutelvi-harbanrdquo majd raacuteparancsolt a viharra bdquoHallgass Neacutemulj elrdquo (Mk 435ndash41) Ugyaniacutegy amikor a haacutezassaacutegtoumlrő asszonyt megtaacutemadtaacutek Ő nyugodtan iacuterni kezdett a foumlldre majd megfeddte őket bdquoAki koumlzuumlletek nem bűnoumls az vesse raacute előszoumlr a koumlvetrdquo (Jn 87) Amikor viszont Jeacutezus bement a Templom kuumllső udvaraacuteba ahol a nem zsidoacutek dicsőiacutetettek felborogatta az asztalokat eacutes kiűzte az aacuterusokat Kiengedte a kontrollaacutelt haragjaacutet azokra akik megakadaacutelyoztaacutek a pogaacutenyokat az imaacutedkozaacutesban eacutes akik miatt a Templom nem lehetett bdquoimaacutedsaacuteg haacuteza minden neacutep szaacutemaacuterardquo (Mk 1115ndash17)

5 Specifikus vagy diffuacutez

A specifikus kultuacuteraacutek a teacutenyeket szaacutemokat meacuterhető adatokat reacuteszesiacutetik előnyben

A diffuacutez kultuacuteraacutek eseteacuteben azonban a taacutegabb kontextus foumlluumllmuacutelja a reacuteszleteket Ezek a kultuacuteraacutek az uumlzletkoumlteacutesneacutel nagyobbra eacuterteacutekelik az empaacutetiaacutet eacutes kapcso-lateacutepiacuteteacutest Miutaacuten kialakult a kapcsolat a baraacutetok az eacutelet minden teruumlleteacuten azok

Jeacutezus diffuacutez moacutedon szolgaacutelt amikor bevonta a taniacutetvaacutenyait a bdquomennyei Atyaacutem akarataacutenakrdquo veacutegrehajtaacutesaacuteba mint bdquofiuacutetestveacuterem nőtestveacuterem eacutes anyaacutemrdquo (Mt 1250) Ha leacutetrejoumln egy kapcsolat az idegenek csalaacutedtagokkaacute vaacutelnak Jeacutezus azonban ahhoz is ragaszkodott hogy bdquoa toumlrveacutenyből egyetlen ioacuteta vagy pont-ocska sem veacutesz el miacuteg be nem teljesedikrdquo (Mt 518) Aproacuteleacutekos volt ha a helyzet uacutegy kiacutevaacutenta Megadta az embereknek amire szuumlkseacuteguumlk volt amikor eacuteppen szuumlkseacuteguumlk volt raacute ezzel elindiacutetva az bdquoigazsaacuteg pillanataacutetrdquo Az adoacuteprobleacutema megoldaacutesaacutera adott egy halat szaacutejaacuteban pontosan neacutegy drachmaacuteval amiből ki tudtaacutek fizetni az adoacutet (Mt 1724ndash27) Biztosiacutetotta a pontos oumlsszeget a megfe-lelő pillanatban ezzel pedig megőrizte a kapcsolatot

6 Roumlvidtaacutevuacute vagy hosszuacutetaacutevuacute

Neacutehaacuteny kultuacuteraacutenak roumlvidtaacutevuacute maacutesoknak hosszuacutetaacutevuacute a horizontja

A szolgaacuteloacute-vezetőnek vannak viacutezioacutei a nagy tervre elveacutegzi a napi feladatokat eacutes az oumlsszegyűjtoumltt informaacutecioacutek alapjaacuten uacutej strateacutegiaacutekat alakiacutet ki Jeacutezus felfedte keresztre fesziacuteteacuteseacutenek feltaacutemadaacutesaacutenak eacutes meacuteg a veacutegidők esemeacutenyeinek

nagyszabaacutesuacute terveacutet is Ugyanakkor megvaacuteltoztatta azt a terveacutet hogy csak a zsidoacutek feleacute szolgaacuteljon amikor a kaacutenaaacuteni nő keacuterlelte hogy gyoacutegyiacutetsa meg a laacutenyaacutet A szolgaacuteloacute-vezető minden kultuacuteraacuteban meghallgat maacutesokat informaacutecioacutet gyűjt tanaacutecsot keacuter majd hataacuterozott doumlnteacutest hoz

Oumltvoumlzi az utoacutelagos tudaacutest jelenbeli eacuteleslaacutetaacutest eacutes előrelaacutetaacutest mivel kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutek elteacuterő hangsuacutelyt fektetnek a muacuteltra jelenre eacutes joumlvőre A muacutelt-orientaacutelt kultuacuteraacutek a joumlvőt koraacutebbi tapasztalok idősektől kapott boumllcsesseacuteg eacutes kollektiacutev memoacuteria ismeacutetlődeacutesekeacutent laacutetjaacutek A jelen-orientaacutelt kultuacuteraacutek a napi feladatok elveacutegzeacuteseacutet helyezik előteacuterbe a joumlvő-orientaacuteltak pedig strateacutegiaacutekat keacutesziacutetenek a joumlvőre Jeacutezus az Alfa eacutes az Omega Arra int minket hogy imaacutedkozzunk a min-dennapi kenyeruumlnkeacutert eacutes ne aggoacutedjunk a holnap miatt De figyelmeztet arra is hogy legyuumlnk keacuteszen mert bdquoabban az oacuteraacuteban joumln el az Emberfia amelyik-ben nem is gondoljaacutetokrdquo (Mt 2444)

7 Toloacuteerő vagy huacutezoacuteerő

A szolgaacuteloacute-vezetőket belső inspiraacutecioacute eacutes a koumlrnyezetuumlkből eacuterkező kuumllső motivaacutecioacute is hajtja Joacutel eligazodnak a bdquobelső iraacutenyiacutetaacutesuacuterdquo kultuacuteraacutekban ahol a viselkedeacutest eacutes a doumlnteacuteseket belső elvek hataacuterozzaacutek meg Az ilyen vezetőknek nagyon erős az akaratereje Inkaacutebb beszeacutelnek mint hallgatnak eacutes inkaacutebb kezdemeacutenyezők mint oacutevatosak Ezzel szemben a bdquokuumllső iraacutenyiacutetaacutesuacuterdquo kultuacuteraacutek-boacutel kikeruumllő vezetők a termeacuteszetből eacutes szociaacutelis kapcsolatokboacutel meriacutetenek erőt eacutes boumllcsesseacuteget Odafigyelnek eacutes oacutevatosan meacuterteacutekletesen alkalmazkodnak

Jeacutezus belső indiacutettataacutesboacutel cselekedett Tudta mi van az emberek sziacuteveacute-ben Azonban rendszeresen teljesiacutetett kuumllső keacutereacuteseket kuumlloumlnoumls tekintettel a gyoacutegyiacutetaacuteseacutert valoacute koumlnyoumlrgeacutesekre Megaacutellt az uacutetjaacuten eacutes a kiacutevuumllről eacuterkező keacutereacutesek- re azt vaacutelaszolta bdquomegteszemrdquo

KonkluacutezioacuteAmikor Jeacutezus az utolsoacute vacsoraacuten arra szoacuteliacutetott fel minket hogy bdquoazeacutert ha eacuten az Uacuter eacutes a Mester megmostam a laacutebatokat nektek is meg kell mosnotok egymaacutes laacutebaacutetrdquo (Jn 1314) leacutetrehozott egy uacutej hiperkultuacuteraacutet amely az oumlsszes leacutetező kultuacuteraacuten aacutetiacutevel Azon az esteacuten arra utasiacutetott bennuumlnket hogy szeressuumlk egymaacutest ne csak uacutegy ahogy oumlnmagunkat szeretjuumlk hanem ahogy ő szeret minket Ez fel-foghatatlan de ez a szolgaacuteloacute vezeteacutes transzcendens kultuacuteraacuteja

Teoloacutegiai hoacutebort vagy uacutej reformaacutecioacute1

Az uacutej kaacutelvinizmus jelenseacutegeacutenek vizsgaacutelata

TOacuteTH KRISZTIAacuteN

Sokan uacutegy gondoljaacutek hogy a toumlrteacutenelmi reformaacutecioacute legfontosabb bdquofelfe dezeacuteserdquo a szuvereacuten kegyelem doktriacutenaacuteja Valoacutejaacuteban helyesebb ha a Sola Scriptura elveacutet tekintjuumlk annak az alapkőnek amely tanteacutetelből a szuvereacuten kegyelem uumldvoumlzuumlleacutestana is szaacutermazik Az bdquoegyeduumll a Szentiacuteraacutesrdquo gondolatmenete ter-meacuteszetesen megengedi minden protestaacutens keresztyeacuten hiacutevőnek a maacutes forraacutesboacutel valoacute vizsgaacuteloacutedaacutest is ez az alapelv nem jelenti azt hogy kizaacuteroacutelag a Bibliaacutet forgathatjuk Reformaacutelt evangeacuteliumi hiacutevőkeacutent a protestaacutens ortodoxia szellemi-seacutegeacuteben is lehet hasznaacutelni teoloacutegiaacutenk műveleacuteseacutehez segeacutedtudomaacutenyokat eacutes szaacutemtalan kuumllső forraacutest Ezt azonban kellő koumlruumlltekinteacutessel eacuterdemes megtenni A Sola Scriptura eacutertelme az hogy nem fogadunk mert nem fogadhatunk el baacutermilyen maacutes tekinteacutelyt amely egy szinten lenne a Szentiacuteraacutessal Roacutemai kato-likus mintaacutera meacuteg ha lenne is un bdquoprotestaacutens szent hagyomaacutenyrdquo akkor sem engedhetjuumlk hogy egy szintre emelkedjen Bibliaacutenk tekinteacutelyeacutevel

E fontos igazsaacuteg mellett laacutetnunk kell a Tota Scriptura elveacutet is Nem csak az a keacuterdeacutes hogy a Biblia tekinteacutely hanem hogy eleacutegseacuteges forraacutes e szaacutemunkra a hiacutevő eacuteletben Kulcskeacuterdeacutes hogy a posztmodern korban elő keresztyeacuten vajon rendelkezik hasonloacute bizalommal Isten iraacutent ndash mint elődeink ndash afelől hogy az ihletett (θεόπνευστος2) Ige tartalmazza mindazt amire a szent eacutelethez szuumlkseacuteguumlnk van A Biblia teacutevedhetetlenseacutege (inerrancy) mellett annak eleacutegseacute-gesseacutege (sufficiency) is viacutezvaacutelasztoacute napjaink evangeacuteliumi keresztyeacuten palettaacutejaacuten

Nemreacuteg jelent meg a KIA kiadoacute gondozaacutesaacuteban Az Uacutej Kaacutelvinizmus ciacutemmel ez a Josh Buice aacuteltal eredetileg 2017-ben szerkesztett eacutes publikaacutelt gyűjtemeacuteny

1 The New Calvinism New Reformation Or Theological Fad (eredeti mű ciacuteme alciacuteme - magyarul)

2 A 2 Tim 316 szerint bdquoA teljes Iacuteraacutes Istentől ihletettrdquo vagyis θεόπνευστος ndash ami azt jelenti hogy Istentől sugalmazott Isten leacutelegzeteacuteből leheleteacuteből szaacutermazik az egeacutesz Biblia A Szentiacuteraacutes forraacutesa tehaacutet mennyei nem emberi

A mindoumlssze 5 fejezetes ennek meg-felelően 5 szerző - Josh Buice Paul Washer Steven Lawson Conrad Mbewe Tim Challies - tollaacuteboacutel szaacutermazoacute mű magyarul 137 oldalas iacutegy az olvasoacute egy viszonylag roumlvid műben toumlbb szempontboacutel is megismerhet egy napjainkban egyre fontosabbaacute vaacuteloacute uacutejrafelfedezett lelki(seacutegi) mozgal-mat A szerzők habaacuter azonos teoloacutegiai alapaacutellaacuteson vannak Isten szuvere-nitaacutesaacutet eacutes a kegyelem tanait illetően elmondhatoacute roacuteluk hogy kuumlloumlnboumlző felekezetekből orszaacutegokboacutel eacutes akaacuter kontinensekről eacuterkeznek Figyelemre meacuteltoacute peacuteldaacuteul hogy az evangelikalizmushoz hasonloacutean a kaacutelvinizmusra sem jellemző csupaacuten egyfeacutele felekezetiseacuteg kultuacutera vagy foumlldrajzi reacutegioacute Az biztosan elmondhatoacute hogy ezek inkaacutebb eacutes főleg a protestantizmuson beluumlli teoloacutegiai aacuteramlatok toumlrteacutenelmileg is eacutes napjainkban is azonban megtalaacutelhatoacutek neacutep-egyhaacutezi eacutes szabadaegyhaacutezi konzervatiacutev eacutes karizmatikus euroacutepai amerikai vagy eacuteppen harmadik vilaacutegbeli gyuumllekezeti koumlzoumlsseacutegekben is Az itt felsorolt kuumlloumlnboumlzőseacutegek nem jelentenek akadaacutelyt vagy hataacutert az uacutej kaacutelvinizmus gon-dolatmenete szaacutemaacutera De miről is van szoacute mieacutert annyira vonzoacute manapsaacuteg e vilaacutegmeacuteretűveacute nőtt mozgalom

Ezt mutatja be az emliacutetett koumlnyv dioacuteheacutejban amit maacuter csak azeacutert is eacuterdemes aacutetlapozni hogy az ember el tudja helyezni az uacutej kaacutelvinizmus eszmetoumlrteacuteneti keretrendszereacutet a napjainkig tartoacute egyhaacuteztoumlrteacutenelmi korszak legfrissebb szakaszaacuteban beleilleszve a 20 szaacutezad veacutegi keacuteső modern 21 szaacutezad eleji poszt-modern nyugati civilizaacutecioacute aacuteltal kitermelt virtuaacutelis forradalom valoacutesaacutegaacuteba

bdquoAz első fejezet a sola Scriptura elveacutere foacutekuszaacutel eacutes arra a csatateacuterre ahol a Szentiacuteraacutes eleacutegseacuteges voltaacuteba vetett hit a vallaacutesos pragmatizmussal viacutev haacuteboruacutet A maacutesodik fejezet az ekkleacutezioloacutegiaacutet aacutelliacutetja koumlzeacuteppontba eacutes elmashygyaraacutezza mieacutert nem maradhat fenn az uacutej kaacutelvinizmus mozgalma a helyi gyuumllekezetekhez valoacute erős ragaszkodaacutes neacutelkuumll A harmadik fejezet elmashygyaraacutezza hogy a szemeacutelyes szentseacutegre valoacute toumlrekveacutes mieacutert kulcsfontossaacuteguacute az uacutej kaacutelvinista mozgalom - vagy baacutermely maacutes Isten-koumlzpontuacute mozgalom

shy egeacuteszseacuteges voltaacutehoz A negyedik fejezet arroacutel szoacutel hogy Isten Szentlelkeacutere

van szuumlkseacuteg hogy keacutepesseacute tegye neacutepeacutet a szolgaacutelatra eacutes a keresztyeacuten eacuteletre Veacuteguumll az oumltoumldik fejezet bibliai tisztaacutenlaacutetaacutesra hiacutev Ellenseacuteguumlnk ravasz sokfajta csapdaacutet aacutelliacutet majd eleacutenk amelyek toumlnkretehetik Krisztusroacutel valoacute szemeacutelyes bizonysaacutegteacuteteluumlnket eacutes kisiklathatjaacutek az uacutej kaacutelvinizmus mozgalmaacutet isrdquo3

Egy 2009-es Time Magazin cikksorozat az uacutej kaacutelvinizmust bevaacutelasztota - har-madikkeacutent - azon tiacutez eszme koumlzeacute ami bdquomegvaacuteltoztatta a vilaacutegotrdquo4 Mikoumlzben tehaacutet a mozgalom filozoacutefiaacutejaacutenak megiacuteteacuteleacutese soksziacutenű napjainkban tapasz-talhatoacute jelentőseacutege nem vitaacutes Hataacutesa joacuteval tuacutelmegy az adott gyuumllekezetek falain kiacutevuumllre eacutes mikoumlzben a toumlrteacutenelem soraacuten gyakran eacuterte a misszioacutei passzivi-taacutes vaacutedja5 a kaacutelvinista mozgalmakat az uacutej eacutevezred kezdeteacuten az sem keacuterdeacutes hogy az uacutej kaacutelvinizmust jellemzi e az evangelizaacutecioacutes hajlandoacutesaacuteg Massziacutev vilaacutegmeacuteretű millioacutekat eleacuterő globaacutelis misszioacutes munka eacutes aktiacutev gyuumllekezet-plaacutentaacutelaacutes jellemzi szerte a bolygoacuten6 Ezt meacutegsem a koraacutebbi eacutevtizedek aacuteltal

bdquokitaposottrdquo pragmatista uacuteton teszi mert felismerte hogy bdquominden leacutepeacutes a pragmatizmus feleacute rossz iraacutenyba vezetrdquo7 Szakiacutetott a 20 szaacutezadban oly diva-tos gyuumllekezetnoumlvekedeacutesi modellekkel felkapott vezeteacuteselmeacuteleti strateacutegiaacutekkal taniacutetvaacutenyozaacutesi moacutedszerekkel amik arra voltak hivatva hogy a bdquokeresőketrdquo bevonzzaacutek az egyhaacutezba mineacutel kivaacutenatosabbaacute teacuteve szaacutemukra a koumlzoumlsseacutegiseacuteg eacutelmeacutenyeacutet Egyfelől megeacuterthető hogy a koraacutebbi eacutevtizedek toumlrveacutenykező hangu-lata utaacuten sokan a pragmatizmus vagy az antinomianizmus iraacutenyaacuteba fordultak az egyhaacutezban Az előbbi szerint akkor csinaacuteljunk valamit ha valami műkoumldik az utoacutebbi pedig igyekszik levetni magaacuteroacutel a bibliai erkoumllcsi toumlrveacutenyek bdquobeacuteklyoacute-jaacutetrdquo Mindkettő zsaacutekutca mivel a hasznossaacuteg eacutes szabadossaacuteg iraacutenyaacuteba visz Ezt az inga-kilengeacutest szenvedi napjainkban is sok helyen az egyhaacutez

Az uacutej kaacutelvinista mozgalom sem leacuteguumlres teacuterben keletkezett maga is egy vaacutelasz volt toumlbbek koumlzoumltt a fent emliacutetett jelenseacutegekre Eljoumltt az idő amikor a fiatal generaacutecioacutek belefaacuteradtak a stiacutelusbeli csataacuterozaacutesokba meacutelyebb igeismeretre vaacutegytak szeretteacutek volna magukat koumltni hiacutevő elődeikhez nem csak eacutevek vagy eacutevtizedek hanem eacutevszaacutezadok eacutevezredek taacutevlataacuteban Felismerteacutek hogy nem veluumlk kezdődoumltt minden hanem olyan lelki oacuteraacutesok bdquovaacutellaacuten aacutellnakrdquo mint peacuteldaacuteul Luther Kaacutelvin John Knox George Whitefild John Bunyan Jonathan Edwards eacutes

3 Josh Buice Az Uacutej Kaacutelvinizmus KIA 2020 16 o

4 David Van Biema The New Calvinism Time Magazine 2009

5 Mindez jogosan igaz lehetett az un hiperkaacutelvinistaacutekra akik helytelen gyakorlata ellen Spurgeon is meacuteltaacuten felemelte szavaacutet

6 Sokak aacuteltal ismert a Desiring God a Grace to You a Ligonier Ministries vagy a TGC szolgaacutelata

a puritaacutenok Charles Spurgeon vagy Martyn Lloyed-Jones Az uacutej kaacutelvinizmus legalaacutebb annyira neacutez haacutetra is mint előre - visszavezetve magaacutet egeacuteszen az apostoli taniacutetaacutesig de mindenkor eszkoumlzuumll elfogadva korunk legmodernebb technikai viacutevmaacutenyait melyeket boumllcsen szolgaacutelatunkba aacutelliacutetva a misszioacute Isten dicsőseacutegeacutere eacutes embertaacutersaink javaacutera lehet

Az uacutej kaacutelvinista mozgalom szaacutemos konferenciaacutet szervez vilaacutegszerte ugyanak-kor ereje eacutes eacutelete leginkaacutebb a helyi gyuumllekezetekben manifesztaacuteloacutedik hiszen ez Isten hosszuacute taacutevuacute terve neacutepe szaacutemaacutera a foumlldi vaacutendoruacuteton Olyan lokaacute-lis koumlzoumlsseacutegek alakulnak ahol az igehirdeteacutes aacutell a koumlzeacuteppontban a koraacutebbi időkhoumlz keacutepest szinte uacutejrafelfedezett moacutedon eacutes ezt megtaacutemogatva a teoloacute-giai meguacutejulaacutes hataacutessal van az egyhaacutezi eacutenekleacutesre is8 Nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a meacutely bibliai tanteacutetelekkel is aacutetitatott zsoltaacuter- vagy himnuszeacutenekleacutes sok helyen a reneszaacutenszaacutet eacuteli Ha feltesszuumlk a keacuterdeacutest hogy az uacutej kaacutelvinizmus csupaacuten elmeacutelet vagy gyakorlat is őszinteacuten be kell valljuk hogy mindkettőre van peacutelda Sajnos vilaacutegszerte talaacutelkozhatunk olyan nagy bdquoreformaacutetorirdquo szakaacutellt noumlvesztett Kaacutelvin-os vagy Spurgeon-os poacuteloacuteban jaacuterkaacuteloacute kaacuteveacutehaacutezakban gyuuml-lekező vallaacutesi blogokat iacuterogatoacute fiatal felnőttekkel akik magukeacutenak vallanak bizonyos fontos teoloacutegiai doktriacutenaacutekat de az eacuteletszentseacuteg tereacuten vagy egy helyi gyuumllekezet tekinteacutelye alaacute valoacute beaacutellaacutes tereacuten komoly hiaacutenyaik vannak A valoacutedi szeretet uacutetja a szolgaacutelat ami elkoumlteleződeacutessel jaacuter Individualista korunkban sok uacutej kaacutelvinistaacutenak ez sok nem tudjaacutek bevaacutellalni a krisztusi alaacutezat uacutetjaacutet gyakor-lati moacutedon Mindenkeacutepp figyelmeztető jelzeacutes a fiatal generaacutecioacutenak hogy nem eleacuteg felelmelni szavaacutet peacuteldaacuteul ndash egyeacutebkeacutent nagyon helyesen ndash a teoloacutegiai libera-lizmus ellen hanem szuumlkseacuteg van raacute hogy az ortodoxiaacutet ortopraxis9 koumlvesse Nem eleacuteg a koraacutebbi idők sekeacutelyes maacuter-maacuter funkcionaacutelis ateizmust kitermelő taniacutetaacutesi gyakorlata ellen kikelni Az uacutej kaacutelvinizmus feacutellaacutebuacute oacuteriaacutes marad ha nem tudja oumltvoumlzni az uacutejra felfedezett biblikus doktriacutenaacutekat a helyi koumlzoumlsseacutegekben eacutes azokon tuacuteli megeacuteleacutessel

Mi az oumlsszekoumltő kapocs evangelikalizmusban Minden bizonnyal a Sola Scriptura A kaacutelvinistaacutek csupaacuten az evangelikaacutel mozgalom egy reacuteszhalmazaacutet alkotjaacutek eacutes meacuteg oumlnmagukon beluumll is megfeacuternek kuumlloumlnboumlző kegyesseacutegi iraacuteny-zatok sziacutenes felekezeti haacutetteacuterből joumlvők Az uacutej kaacutelvinista mozgalomnak egeacuteszen egyeduumllaacutelloacute moacutedon sikeruumllt az utoacutebbi eacutevtizedekben integraacutelni a protestaacutens

8 Szerzők mint peacuteldaacuteul Keith eacutes Kristyn Getty vagy a Sovereign Grace Music kiadvaacutenyai

9 A helyes moacutedon toumlrteacutenő hitgyakorlaacutest szuumlkseacuteges hozzaacuteigaziacutetani az igaz biblikus apostoli taniacutetaacuteshoz (Laacutesd 31 o)

nagycsalaacutedon beluumll peacuteldaacuteul kontinuacuteacionistaacutekat eacutes szesszacionistaacutekat presbi-teriaacutenusokat eacutes baptistaacutekat A mozgalom mai vezető arcai jelenleg főleg koumlzeacutepkoruacute vagy idős amerikai feheacuter feacuterfiak10 de a koumlnyv egyik fejezeteacutenek szerzője Tim Challies idővel vaacuteltozaacutest differenciaacuteloacutedaacutest prognosztizaacutel

Olyan bdquoizgalmas eacutebredeacutesnekrdquo11 lehetuumlnk tanuacutei az uacutej kaacutelvinista mozgalmat szem leacutelve mely keacutetseacutegtelenuumll megraacutezza korunk keresztyeacutenseacutegeacutet Eacuteppen ezeacutert lehet eszkoumlz Isten kezeacuteben egyhaacuteza megreformaacutelaacutesaacutera Uacutejra hangsuacutelyozom lehet vele szimpatizaacutelni vagy egyet nem eacuterteni hozzaacuteadott eacuterteacuteke teacutenyező szerepe korunk globaacutelis egyhaacutezaacuteban vitaacuten feluumll aacutell Paacuter jellemző eacutes konkreacutetum zaacuteraacuteskeacutent ami segiacutethet a taacutejeacutekozoacutedaacutesban az uacutej kaacutelvinista mozgalom a nemi szerepeket illetően komplementarianista a lelki ajaacutendeacutekok tereacuten belefeacuter a nem szeacutelsőseacutegesen karizmatikus illetve konzervatiacutev mezsgye eszkatologiaacutejaacuteban is viszonylag szeacuteles szinte a legfőbb ndash pre- a- post-millennista ndash aacutellaacutespon-tok keacutepviselői mind megtalaacutelhatoacutek az uacutej kaacutelvinizmus berkein beluumll Laacutethatoacute tehaacutet az inkluzivitaacutes előnye ugyanakkor a hataacuterhuacutezaacutes neheacutezkesseacutegeacutenek veszeacutelye is Egy mozgalom oumlneacutertelmezeacuteseacuteben mindig nagy keacuterdeacutes hogy ki van bent eacutes ki van kint eacutes az uacutej kaacutelvinizmus eseteacuteben is be kell jaacuterni azt a roumlgoumls utat ami ezt meghataacuterozza A dilemma abban aacutell hogy se tuacutel kicsire se tuacutel nagyra ne nyissaacutek az ajtoacutet Ebben segiacutet paacuter sarokpont iacutegy ha keacutene mondani egy magyaraacutezatos Bibliaacutet ami hitelesen feacutemjelzi a mozgalom szellemiseacutegeacutet az az ESV ha dogmatika koumlnyvet akkor az pedig valoacutesziacutenűleg Wayne Grudem Rendszeres Teoloacutegiaacuteja lenne12 Az uacutejjaacuteszuumlleteacutesuumlnkben Isten monergisztikus munkaacutejaacutet megszentelődeacutesuumlnkben a Vele egyuumlttműkoumldő szinergisztikus folya-matot hangsuacutelyozoacute lelki meguacutejulaacutes szaacutemaacutera tehaacutet nem csak az aacuteltalunk hanem a bennuumlnk is hangsuacutelyos A Szentleacutelek megeleveniacutető eacutes eacuteltető jelenleacutete neacutelkuumll elhalhat a kezdemeacutenyezeacutes csupaacuten emleacutekkeacutent fennmaradva a toumlrteacutenelem sziacuten-padaacuten mint ahogy toumlrteacutent szaacutemos koraacutebbi mozgalommal De addig amiacuteg Isten hasznaacutelni szeretneacute sajaacutet dicsőseacutegeacutere eacutes sokak uumldvoumlsseacutegeacutere az uacutej kaacutelvi-nizmus minden erősseacutege lehetőseacutege veszeacutelye eacutes kihiacutevaacutesa elleneacutere megmarad

Oumlsszegezve eacutes kicsit oumlsszevetve a hazai helyzetkeacuteppel az uacutej kaacutelvinizmus itthon sem alkot egyseacuteges felekezeti taacutebort inkaacutebb elszoacutertan jellemző az egyes pro-testaacutens nagyegyhaacutezi koumlzoumlsseacutegekre vagy kisegyhaacutezi gyuumllekezetekre Ilyen

10 Mint peacuteldaacuteul John Piper John MacArthur Sinclair Ferguson D A Carson Wayne Grudem Alistair Begg Mark Dever Albert Mohler C J Mahaney vagy a fiatalabbak mint Kevin DeYoung Matt Chandler David Platt vagy a neacutehai R C Sprouldagger illetve J I Packerdagger

szempontboacutel eacutes eacutertelemben a mozgalmat jellemez egyfajta egeacuteszseacuteges eacutes biblikus oumlkumenizmus Ma Magyarorszaacutegon az ilyen teoloacutegiaacutet valloacutek megtalaacutel-hatoacutek az Evangelikaacutel Csoport Egyesuumllet keretein beluumll valamint markaacutensan meghataacuterozzaacutek a Kaacutelvinista Apologetika vagy a Divinity blog szolgaacutelataacutet is

Veacuteguumll egy szemeacutelyes vallomaacutes Sokak lelkesednek a mai fiatal generaacutecioacuteban ndash veacutelt vagy valoacutes modern vagy uacutejrafelfedezett ndash teoloacutegiai igazsaacutegokeacutert Uacutegy veacutelem nem tuacutelzaacutes kijelenteni oumlnmagaacuteban a teoloacutegia nem uumldvoumlziacutet13 Ezt csak Isten teheti meg ndash kegyelmeacuteből Visszagondolva hiacutevő eacuteletem koraacutebbi szakaszaacutera magam is előbb lettem evangelikaacutel mint kaacutelvinista hasonloacutean ahhoz mint ahogy előbb lettem keresztyeacuten mint baptista Sajnos uacutegy tűnhet hogy a reformaacutelt eacutes a bap-tista fogalmak kizaacuterjaacutek egymaacutest holott a toumlrteacutenelem is bizonyiacutetja hogy koumlztuumlk az bdquoeacutesrdquo abszoluacutet legitim Ha vaacutelasztanom kellene nem keacuterdeacutes a fontossaacutegi sor-rend elsősorban Isten gyermeke vagyok ugyanakkor nem szeacutegyellem magam az uacutej kaacutelvinizmus taacuteboraacuteba sorolni mint toumlkeacuteletlen de toumlrekvő aki oumlroumlmmel eacutes lelkesedeacutessel vaacutellalja a bdquofiatal nyughatatlan eacutes protestaacutensrdquo14 jelzőt sok kortaacutersaacuteval eacutes sorstaacutersaacuteval ndash szerte a vilaacutegon Vaacuterakozaacutesainkat eacutes aacutelmainkat majd az idő meacuteri meg veti el vagy igazolja

13 Ezt annak elleneacutere vagy a mellett teszem hogy meacutelyen egyet eacutertek a neacutehai R C Sproul kijelenteacuteseacutevel mely szerint bdquoa teoloacutegia maga az eacuteletrdquo Forraacutes bdquoWhat Is Reformed Theologyrdquo A Teaching Series by Dr R C Sproul 1 Introduction

14 Collin Hansen Young Restless and Reformed A Journalistrsquos Journey with the New Calvinists Wheaton Crossway Books 2008 156 o - ideacutezve Josh Buice Az Uacutej Kaacutelvinizmus KIA 2020 9 o

BAJI PEacuteTER

Szabados Aacutedaacutem doktori eacutertekezeacuteseacuteből keacuteszuumllt monograacutefiaacuteja a magyar protestaacutens teoloacute-giai kutataacutes egy olyan remeke amit mind a Biblia hitelesseacutegeacutet elfogadoacute evangeacuteliumi hiacutevők mind a kereszteacutenyseacuteg eredeteacutet kutatoacute eacuterdeklődők nagy haszonnal forgathatnak A doktori kutataacutes ceacutelja az apostoli tekinteacutely eacutes az egyhaacutez normatiacutev hagyomaacutenyaacutenak toumlrteacuteneti vizsgaacutelata ezeacutert itt elsősorban kortoumlrteacuteneti rekonstrukcioacute volt a foacutekusz-ban eacutes nem a teoloacutegia Napjainkban gyakran taacutemadjaacutek a kereszteacutenyseacuteget azzal hogy a hitteacuteteleink eacutes bibliai szoumlvegeink jelen-legi formaacutejukban csak a IV szaacutezadi egyetemes zsinatokon ndash eacutes kuumlloumlnoumlsen a 325-ben uumlleacutesező niceai zsinaton nyertek egyeduralmat Sokakban az a keacutep eacutel hogy a kereszteacutenyseacuteg első haacuterom eacutevszaacutezadaacuteban toumlbbfajta bdquokereszteacutenyseacutegrdquo volt jelen paacuterhuza mosan addig a pontig amiacuteg veacuteguumll I Constantinus roacutemai csaacuteszaacuter segeacutedleteacutevel a bdquogyőztesekrdquo megiacutertaacutek visszamenőleg az egyhaacutez toumlrteacuteneteacutet eacutes Jeacutezus toumlrteacuteneteacutet Szabados Aacutedaacutem ezekre a tudomaacutenyos felveteacutesekre toumlrteacutenet-tudomaacutenyi-forraacuteskutataacutesi moacutedszerekkel reflektaacutel eacutes meggyőzően bizonyiacutetja hogy az az apostoli hagyo maacuteny amit napjaink kereszteacutenyei elfogadnak az az egyhaacutez valoacutedi maacuter a kezdetektől fogva egyseacuteges eacutes normatiacutev hagyomaacutenya

A koumlnyv első fejezeteacuteben a szerző az uacutejszoumlvetseacuteg apostolfogalmaacutet jaacuterja koumlruumll Ez azeacutert fontos ebben a kutataacutesban mert a klasszikus kereszteacuteny hagyo-maacuteny szerint a hituumlnk alapvető fundamentumait Jeacutezus eacutes az aacuteltala kikuumlldoumltt eacutes tekinteacutellyel felruhaacutezott apostolok fogalmaztaacutek meg Az Uacutejszoumlvetseacutegben

1 Szabados Aacutedaacutem (2020) Az apostolok hagyomaacutenya Kaacuteroli Gaacutespaacuter Reformaacutetus EgyetemLrsquoHarmattan Kiadoacute Budapest 337 old

Szabados Aacutedaacutem Az apostolok hagyomaacutenya1

azonban toumlbb egymaacutessal paacuterhuzamosan hasznaacutelt apostolfogalom jelenik meg de nem felteacutetlen azonos tekinteacutellyel A koumlnyv olvasmaacutenyosan meacutegis szilaacuted toumlrteacuteneti pontossaacuteggal vezeti veacutegig az olvasoacutet az uacuten bdquoTizenkettőrdquo eacutes azokon kiacutevuumlli apostolok csoportjaacuten eacutes a legfrissebb toumlrteacuteneti kutataacutesok feacutenyeacuteben igyekszik bemutatni az ősegyhaacutez apostoloknak nevezett vezetőinek vilaacutegaacutet eacutes kapcsolatait

A koumlnyv maacutesodik fejezeteacuteben a Jeacutezustoacutel induloacute első szaacutezadi eredeti kereszteacuteny hagyomaacuteny toumlrteacuteneti keacuterdeacutesei keruumllnek teriacuteteacutekre A 20 szaacutezad nagyobb reacuteszeacute-ben jelentős nagy tekinteacutelyű kutatoacutek eacuterveltek amellett hogy Jeacutezusroacutel szoacuteloacute tanok eacutes az apostoli taniacutetaacutesok egyaacuteltalaacuten nem voltak egyseacutegesek a kereszteacutenyseacuteg legkoraacutebbi eacutevszaacutezadaiban A koumlnyv leghosszabb fejezeteacuteben a szerző szeacuteleskoumlrű szakirodalmi baacutezisra taacutemaszkodva mutatja be a korai hagyomaacuteny pluralitaacutesa mellett szoacuteloacute 20 szaacutezadi eacuterveket kiteacuterve az uacuten formakritikai megkoumlzeliacuteteacutes aacuteltal hozott neacutezőpontra is A bemutatott eacuterveket pedig a jelenleg eleacuterhető uacutej kutataacutesok feacutenyeacuteben vizsgaacutelja feluumll eacutes arra a konkluacutezioacutera jut hogy a klasszikus evangeacuteliumi kereszteacuteny hagyomaacuteny miszerint maacuter Jeacutezustoacutel kezdve egy igazi kereszteacuteny taniacutetaacutes volt melynek a tisztasaacutegaacutet az apostolok veacutedteacutek toumlrteacutenetileg teljesen helytaacutelloacute lehet E fejezet leginspiraacuteloacutebb reacutesze ahogy modern neacuteprajz-kutataacutesok megkoumlzeliacuteteacuteseacutevel eacutes az oacuteegyhaacutezi forraacutesok feltaacuteraacutesaacuteval szemuumlnk eleacute taacuterulhat az apostolok valoacutedi kiemelt tekinteacutelyszerepe az Uacutejszoumlvetseacuteg hagy-omaacutenyaacutenak tovaacutebbadaacutesaacuteban A formakritikai megkoumlzeliacuteteacutesen bdquofelnőttrdquo teoloacutegusoknak ezeacutert mindenkeacutepp ajaacutenlhatoacute hogy ismerettaacuterukat bőviacutetseacutek a koumlnyv e fejezeteacutenek tudomaacutenyosan helytaacutelloacute megaacutellapiacutetaacutesaival

A koumlnyv harmadik fejezete a hagyomaacuteny őrzőinek eacutes leteacutetemeacutenyeseinek szaacutemiacutetoacute apostolok tekinteacutelyeacutenek kutataacutestoumlrteacuteneteacutet eacutes leguacutejabb eredmeacutenyeit dolgozza fel E fejezet az apostolsaacuteg fogalmaacuteroacutel szoacuteloacute első koumlnyvfejezetre eacutepiacutet A szerző előszoumlr bemutatja az apostoli tekinteacutely ősegyhaacutezi fejlődeacuteseacutenek kuumlloumln-boumlző tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacuteseit (pl a karizmatikus vezetőkből hivata los tekinteacutelyekkeacute vaacuteltak lokaacutelis tekinteacutelyből univerzaacutelissaacute vaacuteltakhellip stb) Ez a teacutema azeacutert is fontos mert az ős- eacutes oacuteegyhaacutez aacuteltal apostoloknak nevezett szemeacutelyek egyszerre toumlbb szerepet toumlltoumlttek be az egyszerű misszionaacuteriustoacutel a hagyo-maacuteny őrzőn aacutet egyeacuteszen az ihletett szentiacuteroacuteig Mivel pedig mind a 12 apostol csoportjaacuten beluumll mind ezen kiacutevuumll is ezek a szerepek időnkeacutent keverednek eacutes aacutetfedeacutesben vannak vagy eacuteppen teljesen szeacutetvaacutelnak ezeacutert nem egyszerű ezek koumlzoumltt koumlnnyen eligazodni E harmadik fejezet legnagyobb ereacutenye hogy haacuterom alfejezeten keresztuumll igyekszik az apostoli szemeacutelyek tekinteacutelystruk-tuacuteraacutejaacuteba eacuterthető moacutedon bevezetni az olvasoacutet Előszoumlr foglalkozik a kifejezetten

tekinteacutelyesnek tartott apostolokkal eacutes Simon Peacuteter szerepeacutet protestaacutens szem-mel kisseacute uacutejszerű de mindenkeacuteppen inspiraacuteloacute megvilaacutegiacutetaacutesba helyezi Emellett azt is megtudhatjuk hogy baacuter szimbolikusan a 12 apostolnak szaacutemottevő a szerepe meacutegis az Uacutejszoumlvetseacuteg beszaacutemoloacuteja szerint neacutegy kiemelkedően nagy tekinteacutelyű apostol hataacuterozta meg a korai egyhaacutez eacuteleteacutet eacutes taniacutetaacutesaacutet eacutes ezek koumlzuumll csak kettő volt reacutesze a tizenkettőnek

A harmadik fejezet utolsoacute keacutet teacutemaacuteja az apostolok vagy tekinteacutelyes apostolok magiszteriaacutelis eacutes miniszteriaacutelis tekinteacutelyeacutenek kettősseacutege Itt Szabados Aacutedaacutem kutataacutesa izgalmasan eacutes uacutejszerűen vilaacutegiacutet raacute arra hogy az egyhaacutezon beluumll Jeacutezus szemeacutelye utaacuten a legnagyobb tekinteacutelye az apostolok egy meghataacuterozott koumlreacutenek van eacutes ez a tekinteacutely nem csak a korukban hanem az egyhaacutez teljes toumlrteacutenelmeacute-ben eacutertendő Meacutegis az Uacutejszoumlvetseacuteg belső vizsgaacutelataacuteboacutel vilaacutegosan kideruumll hogy ezek az apostolok a sajaacutet legmagasabb tekinteacutelyuumlket alaacuterendelteacutek Jeacutezus eacutes az aacuteltala hozott evangeacutelium uumlzeneteacutenek vagyis az evangeacutelium eredeti uumlzeneteacutetől nem volt felhatalmazaacutesuk elteacuterni eacutes időnkeacutent egymaacutest eacutes az aacuteltaluk alapiacutetott gyuumllekezeteket is figyelmeztetteacutek erre

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute tehaacutet hogy Szabados Aacutedaacutem monograacutefiaacuteja hiaacuteny-poacutetloacute mű magyar nyelven az ősegyhaacutez eacutes az apostoli tekinteacutely teacutemaacutejaacuteban A koumlnyv megaacutellapiacutetaacutesai felhasznaacutelhatoacutek megannyi kereszteacuteny teoloacutegiai teruumlleten mint peacuteldaacuteul az apologetika egyhaacuteztoumlrteacutenet eacutes ekkleacutezioloacutegia Mindemellett ajaacutenlom minden laikus olvasoacutenak aki eacuterdeklődik az apostolok vilaacutegaacutenak toumlrteacutenete iraacutent Ebben a korban kezdődik maga a kereszteacutenyseacuteg eacutes nem mindegy hogy honnan szaacutermaznak az ismereteink a Megvaacuteltoacute Jeacutezus Krisztusroacutel

BEacuteKEFI BAacuteLINT

Az Acadia Studies in Bible and Theology (Acadia bibliai eacutes teoloacutegiai tanul-maacutenyok) sorozatban olyan toumlmoumlr aacutem tartalmas esszeacutek szoktak meg-jelenni amelyek eredetileg az Acadia University eacuteves előadaacutessorozataacuten a Hayward Lectures-oumln hangzottak el Ez a koumlnyv amelyet Simon Gathercole brit Uacutejszoumlvetseacuteg-kutatoacute jegyez a szer-zőnek az egyetemen 2013-ban tartott előadaacutesain alapszik Baacuter a szoumlveg megőriz valamennyit a beszeacutelt nyelv koumlzvetlenseacutegeacuteből a gondos laacutebjegyzetek reacuteveacuten egyszersmind a szakmai koumlvetel-meacutenyeknek is megfelel

Gathercole Paacutel apostol engeszteleacutesteoloacutegiaacutejaacutet vizsgaacutelja eacutes amellett eacutervel hogy ez tartalmazta a helyettesiacuteteacutes gondolataacutet A haacuterom fő fejezet koumlzuumll az első a koumlzelmuacuteltban javasolt helyettesiacuteteacutes neacutelkuumlli Paacutel-olvasatokat taacutergyalja a maacutesodik eacutes a harmadik pedig a helyettesiacuteteacutes jelenleacuteteacutet igazolja az 1 Korinthus 153 eacutes a Roacutema 56ndash8 exegeacuteziseacuten keresztuumll A fő fejezeteken kiacutevuumll a koumlnyv meacuteg bevezeteacutest konkluacutezioacutet eacutes egy exkurzust (kitekinteacutest) tartalmaz

A bevezeteacutes neacutehaacuteny alapvető keacuterdeacutest tekint aacutet A helyettesiacuteteacutes kapcsaacuten Gathercole kiemeli annak fontossaacutegaacutet előszoumlr az Uacutejszoumlvetseacuteg megvaacuteltaacutestanaacutenak

Gathercole S J A helyettesiacuteteacutes veacutedelmeacuteben ndash

Esszeacute az engeszteleacutesről Paacutel iacuteraacutesaiban1

1 Gathercole S J (2015) Defending substitution An essay on atonement in Paul Baker Academic 128 pp

eacutes krisztoloacutegiaacutejaacutenak megeacuterteacuteseacuteben maacutesodszor pedig pasztoraacutelis szempontboacutel főleg az uumldvbizonyossaacuteg tekinteteacuteben A helyettesiacuteteacutest ezutaacuten a szerző a koumlvet-kezőkeacuteppen definiaacutelja bdquoJeacutezus halaacutelaacutenak helyettesiacuteteacutesi elmeacuteletei szerint ő tett valamit vagy aacutetment valamin hogy nekuumlnk soha ne kelljenrdquo (15 o) Gathercole amellett eacutervel hogy a helyettesiacuteteacutesről oumlnmagaacuteban is lehet beszeacutelni elvaacutelaszt- va a helyettes bűnhődeacutestől a keacutepviselettől a kiengeszteleacutestől (propitiation) eacutes az eleacutegteacuteteltől (satisfaction) Eacutervei nagyjaacuteboacutel helytaacutelloacutek baacuter a kiengeszteleacutes kapcsaacuten annyira aacuternyaltan fogalmaz ami maacuter megkeacuterdőjelezi a keacutet fogalom szeacutetvaacutelasztaacutesaacutet

Veacuteguumll a bevezeteacutes reacuteszekeacutent meacuteg sor keruumll neacutehaacuteny a helyettesiacuteteacutessel szem-beni nem exegetikai elleneacuterv megvaacutelaszolaacutesaacutera Arra a vaacutedra amely szerint a helyettesiacuteteacutes bdquojogi fikcioacutetrdquo tartalmaz Gathercole azzal felel hogy a bdquokritika az emberi identitaacutesnak egy nagyon individualisztikus eacutes atomisztikus felfogaacutesaacutet előfelteacutetelezi ezt a felfogaacutest azonban a Szentiacuteraacutes maacutes reacuteszei megkeacuterdőjelezhe-tik vagy legalaacutebbis aacuternyalhatjaacutekrdquo (25 o) Arra vaacutelaszul hogy a helyettesiacuteteacutes erkoumllcstelen ugyanis valamifeacutele bdquokozmikus gyermekbaacutentalmazaacutesroacutelrdquo szoacutel eacuteleslaacutetoacutean raacutemutat az elleneacuterv alacsony krisztoloacutegiaacutet felteacutetelez elő1 azaacuteltal hogy Krisztusra bdquoharmadik feacutelkeacutentrdquo tekint tovaacutebbaacute figyelmen kiacutevuumll hagyja az Uacutejszoumlvetseacuteg azon aacutelliacutetaacutesait amelyek Jeacutezus oumlnfelaacuteldozaacutesaacutet oumlnkeacutenteskeacutent mutatjaacutek be Veacuteguumll Gathercole amellett eacutervel hogy Kant aacutelliacutetaacutesa a bűn levaacutelaszthatat-lansaacutegaacuteroacutel bdquoIstennek mind a szabadsaacutegaacutet mind az irgalmaacutet fenyegetirdquo (27 o) Itt Gathercole joacuteval hosszabban fejtegeti az ellenveteacutest mint az arra adott vaacutelaszt ami iacutegy tuacutel roumlvid ahhoz hogy meggyőző legyen

Az első fejezet haacuterom helyettesiacuteteacutes neacutelkuumlli Paacutel-eacutertelmezeacutest tekint aacutet eacutes kritizaacutel a kortaacuters szakirodalomboacutel A tuumlbingeni iskola amelynek eacuteleacuten Gese eacutes Hofius aacutellnak az oacuteszoumlvetseacutegi aacuteldozatok alapjaacuten amellett eacutervel hogy az engeszteleacutes eacutes iacutegy Krisztus halaacutela is keacutepviseleti nem pedig helyettesiacutető A neacutep aacutetmegy a halaacutelon az aacuteldozatban hogy nekik maguknak ne kelljen meghalniuk ndash az aacuteldo-zati aacutellatokon veacutegzett keacutezraacuteteacutetel nem a bűn vagy a bűnoumls aacutellapot aacutetruhaacutezaacutesaacutet hanem az azonosulaacutest jelkeacutepezi Veacuteguumll az aacuteldozati veacuter keacutepviselet reacuteveacuten oumlssze-kapcsolja a neacutepet a szenteacutelyben lakozoacute Istennel Gathercole ellenveteacuteskeacutent megemliacuteti hogy a keacutezraacuteteacutetel fontos szoumlvegekből hiaacutenyzik illetve hogy a 3 Moacutezes 1621ndash22 a bűnbakot helyettesiacuteteacutest kifejező szavakkal iacuterja le

A maacutesodik helyettesiacuteteacutes neacutelkuumlli eacutertelmezeacutest a bdquohelycsereacutetrdquo Morna Hooker keacutepviseli eszerint Krisztus beleleacutep az emberiseacuteg bűnoumls eacutes halandoacute aacutellapotaacuteba

1 Ti nem tekinti Krisztust Isten Fiaacutenak aki az Atyaacuteval egyleacutenyegű

hogy aztaacuten az ő felemelteteacuteseacutevel az emberek felemelteteacutese is lehetőveacute vaacuteljon (vouml 2 Kor 89) Hooker szerint a helyettesiacuteteacutesről szoacuteloacute szoumlvegekben Paacutel maacutesok feacutelreeacuterteacuteseit igyekszik tisztaacutezni Gathercole szerint azonban ez az eacutertelmezeacutes elhanyagolja Jeacutezus halaacutelaacutet

Veacuteguumll J L Martyn bdquoapokaliptikus szabadulaacutesroacutelrdquo szoacuteloacute modellje szerint az engeszteleacutes ceacutelja nem a bűnbocsaacutenat biztosiacutetaacutesa volt hanem az hogy meg-szabadiacutetsa az embereket a Toumlrveacuteny aacutetkaacutetoacutel eacutes szolgasaacutegaacutetoacutel Iacutegy peacuteldaacuteul a Galata 14 első fele Paacutel ceacutelkoumlzoumlnseacutegeacutenek felfogaacutesaacutet ideacutezi miacuteg a maacutesodik fele Paacutel helyesbiacuteteacutese Vaacutelaszul Gathercole amellett eacutervel hogy ez az eacutertelmezeacutes nem illeszkedik a Roacutema 1ndash4-hez eacutes az 1 Thesszalonika 1-hez A fejezet lezaacuteraacutesakeacutent raacutemutat a bemutatott eacutertelmezeacutesek koumlzoumls pontjaacutera csekeacutely suacutelyt tulajdoniacutetanak a bdquobűnoumlknekrdquo Paacutel teoloacutegiaacutejaacuteban Gathercole ezt gondos szoumlvegelemzeacutessel igyekszik korrigaacutelni

A maacutesodik fejezetben a szerző az 1 Korinthus 153-mal kapcsolatban raacutemutat hogy Paacutel szaacutemaacutera az evangeacuteliumban koumlzponti fontossaacuteguacute hogy bdquobűnoumlkkelrdquo kapcsolatos Az bdquoaz Iacuteraacutesok szerintrdquo fordulat reacuteszletes elemzeacutese Eacutezsaiaacutes 53 exe-geacuteziseacutehez vezet amely Gathercole szerint vilaacutegosan egy helyettesiacuteteacutesről szoacuteloacute keacutepet fest le a Szolga maacutesok bűneieacutert halt meg Amellett is hoz bizonyiacuteteacutekokat hogy Paacutel nyelvezete paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute bizonyos helyettes halaacutelokkal eacutes bűnoumlkeacutert bekoumlvetkezett halaacutelokkal a LXX-ban kuumlloumlnoumlsen az 1Kiraacutelyok 1618ndash19-ben Mindezt egy kitekinteacutes koumlveti arroacutel hogy Krisztus helyettes halaacutela eseteacuten mieacutert halnak meg tovaacutebbra is a kereszteacutenyek Gathercole vaacutelasza az hogy bdquoKrisztus a helyettes halaacutelaacuteval igenis megszabadiacutetott minket a pusztulaacutes sorsaacutetoacutel azonban ndash azokat akik a parouszia előtt halnak meg ndash az elhunyaacutestoacutel eacutes a Krisztushoz valoacute taacutevozaacutestoacutel nemrdquo (83 o)

A harmadik fejezet a Roacutema 56ndash8 elemzeacuteseacutet tartalmazza Gathercole Paacutelnak az igaz vagy joacute embereacutert valoacute halaacutelra tett utalaacutesaacuteboacutel indul ki eacutes a helyettes halaacutel peacuteldaacuteit vizsgaacutelja a klasszikus irodalomban Erre peacutelda Euripideacutesz Alkeacutesztisz ciacutemű draacutemaacuteja amelyben a ciacutemszereplő meghal a feacuterje helyett Erre a peacuteldaacutera utalva Platoacuten Lakomaacutejaacuteban Phaidrosz kijelenti hogy kizaacuteroacutelag szerelmesek halnaacutenak meg egymaacuteseacutert A szerző ezutaacuten veacutegigvezeti az Alkeacutesztisz neacutepsze-rűseacutegeacutet egeacuteszen Paacutel koraacuteig

Az oumlnfelaacuteldozaacutes egy maacutesik kategoacuteriaacuteja amelyet a Gathercole bemutat a szemeacutely baraacutetai feleacute iraacutenyul ezt emliacutetik puumlthagoreusok sztoikusok Epikteacutetosz Seneca eacutes Epikurosz Veacuteguumll a szerző emliacutet meacuteg egy peacuteldaacutet arra amikor valaki egy csalaacutedtagjaacuteeacutert hal meg Visszateacuterve a Roacutemai leveacutelre Gathercole kifejti mind

a paacuterhuzamokat mind a kuumlloumlnbseacutegeket a klasszikus irodalom helyettes halaacutelai eacutes Krisztus halaacutela koumlzoumltt Egy bűnoumlseacutert meghalni elkeacutepzelhetetlen volt Paacutel kultuacuteraacutejaacuteban az azonban vilaacutegos hogy az effeacutele oumlnfelaacuteldozaacutes annyit jelentett mint valaki helyett meghalni ndash tehaacutet helyettesiacuteteacutest

A lezaacuteroacute fejezetben Gathercole oumlsszefoglalja a koraacutebbi eredmeacutenyeit eacutes megismeacutetli a fontossaacutegaacutet annak hogy mind bdquobűnoumlknekrdquo mind a bdquoBűnnekrdquo megfelelő helyet tulajdoniacutetsunk Krisztus engesztelő munkaacutejaacuteban a Heidelbergi Kaacuteteacutet emliacutetve kiegyensuacutelyozott peacuteldakeacutent

Zaacuteraacutesul elmondhatoacute hogy az itt ismertetett esszeacute toumlmoumlren de erősen eacutervel keacutet paacuteli szakasz helyettes eacutertelmezeacutese mellett Baacuter a koumlnyv roumlvidseacutege korlaacutetozza a meggyőzőkeacutepesseacutegeacutet egyes melleacutekes keacuterdeacutesekben eacutes a szakirodalommal valoacute paacuterbeszeacutede inkaacutebb reprezentatiacutev mint aacutetfogoacute Gathercole a ndash a jelen recen-zens veacutelemeacutenye szerint ndash sikerrel jaacuter koumlzponti aacutelliacutetaacutesaacutenak igazolaacutesaacuteban Ez a koumlnyv ajaacutenlott mindenkinek akit eacuterdekel az engeszteleacutes vagy a paacuteli teoloacutegia

Főszerkesztői koumlszoumlntő

Interdiszciplinaacuteris aacutettekinteacutesantropoloacutegus szemmel

A termeacuteszeti teoloacutegiaacuteval szembeni xxndashxxi szaacutezadi filozoacutefiai ellenveteacutesek eacutes azok eacuterteacutekeleacutese

Oumlroumlmhiacuterre eacutehezve a jaacutervaacutenyidőben


A szolgaacuteloacute vezeteacutes transzcendens kultuacuteraacuteja

A 21 szaacutezadi globaacutelis misszioacute alapelvei

Teoloacutegiai hoacutebort vagy uacutej reformaacutecioacute



Gathercole S J A helyettesiacuteteacutes veacutedelmeacuteben ndash Esszeacute az engeszteleacutesrőlPaacutel iacuteraacutesaiban1