Egyéni vállalkozás megszüntetése

Egyéni vállalkozás megszüntetéseIdőállapot: 2014-03-15 - 2014-12-31

Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Veresné Drótos Katalin, Módosítva: 2014-03-11 14:00:30

Tartalomjegyzék:

1. Az egyéni vállalkozás és működésének időtartama2. Adózás3. Könyvviteli elszámolás4. Iratminták, nyomtatványok5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások6. Módosítás az előző változathoz képest

A téma rövid leírása

A különböző adózási formát választó egyéni vállalkozók tevékenységének megszüntetését, a megszüntetéshez kapcsolódó adózási és adóbevallási kérdésekkel foglalkozik az anyag.

1. Az egyéni vállalkozás és működésének időtartama1.1. Ki számít egyéni vállalkozónak

Egyéni vállalkozó a(z)

- az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenységei tekintetében

- a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély

- a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához szükséges engedéllyel

Könyvelői Praktikum (https://online.kpr.hu) 2021-11-10 20:22:52 IP: 65.21.228.167Copyright © 2021 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.

1. oldal

https://online.kpr.hu

rendelkező magánszemély

- falugondnoki tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély

- tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély

- az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász

- az egyéni szabadalmi ügyvivő

- a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző

- a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.

Az első pont szerint a magánszemély egyéni vállalkozása azzal az időponttal kezdődik, amikor ebbéli szándékát az arra illatékes hatósághoz bejelenti, és tart addig, míg a megszűnését az arra illetékes hatósághoz bejelenti.

A többi esetben a magánszemély egyéni vállalkozása a hatósági engedély vagy kamarai igazolvány kiadásával kezdődik és tart addig, míg ezen engedélyek birtokában van

1.2. Az egyéni vállalkozás megszűnik

- ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését a Hatóságnak elektronikus úton bejelenti, a bejelentés napján (nyilvantartas.hu)

- ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján

- az egyéni vállalkozó halála napján

- az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységével kapcsolatos cselekvőképességének korlátozását vagy cselekvőképtelenségét kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján

- ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó


2. oldal

www.nyilvantartas.hu


határozat jogerőre emelkedésének napján.

A Hatóság az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását megtiltja, ha

- az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn

- ha a szünetelés kezdőnapját követően öt év eltelt, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt

- ha az egyéni vállalkozó a bejelentett tevékenységek egyikét sem folytathatja jogszerűen

A nyilvántartást vezető szerv azt az egyéni vállalkozót, amelynek az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnt, az illetékes hatóság értesítése alapján a jogosultság megszűnésének napjával hivatalból törli a nyilvántartásból. A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásból való törlésről és annak időpontjáról haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt.

1.3. Teendők a vállalkozási tevékenység megszűnésekor

1.3.1. Bejelentési kötelezettség

A vállalkozó a vállalkozói tevékenységének megszüntetési szándékát elektronikus úton az illetékes hatóságnak (okmányiroda) bejelenti. Továbbiakban az illatékes hatóság intézkedik és értesíti az érintett szervezeteket.

1.3.2. Bevallási kötelezettség, adózás

Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét megszünteti, soron kívül adóbevallást kell adnia a tevékenység megszűnését követő 30 napon belül. A bevallást az állami- és az önkormányzati adóhatósághoz is meg kell tenni.

A benyújtandó bevallás(ok) függenek attól, hogy az egyéni vállalkozó

- a személyi jövedelemadó törvény szerint adózott

- az EVA szabályai szerint adózott

- KATA szabályai szerint adózott


3. oldal


- foglalkoztató (munkáltató, vagy kifizető volt-e, voltak-e alkalmazottai, teljesített-e magánszemélynek kifizetést)

1.3.2.1. Személyi jövedelemadó törvény szerint adózó egyéni vállalkozó megszűnő bevallásai és adóelszámolása

A.) Adózás

Az egyéni vállalkozó vállalkozásból származó jövedelmének megállapítása érdekében az év elejétől a megszűnés napjáig megállapítja bevételeit és kiadásait a fő szabályok szerint (mintha nem történt volna megszűnés).

Ezt követően az alábbi módosító tételeket veszi figyelembe az adóalapba beszámító jövedelmének növelő tételeként:

- meglévő készletének leltári értékét (anyag, áru, félkész és késztermék)=beszerzési, előállítási ára

- a kis értékű tárgyi eszközeinek leltári értékét (a beszerzési ár 50%-a). Ide tartozik a 2006-2007-es beszerzésű eszközök közül a 100 eFt-ot meg nem haladó, 2001-2005-ös beszerzésű eszközök közül az 50 eFt-ot meg nem haladó, az 1992-2000-es beszerzésű eszközök közül a 30 eFt-ot meg nem haladó tárgyi eszköz.

- valamely bérleti jogról való lemondás ellenértéke, ha a használati vagy bérleti jog megszerzésére fordított kiadás a jövedelemszerző tevékenység érdekében történt és azt a magánszemély költségei között bármely évben elszámolta akkor is, ha a magánszemély a tevékenység megszűnésekor még nem kapta meg.

- a megszűnés napjáig kiállított számla ellenértéke (még nem kapta meg)

- a foglalkoztatási kedvezmény igénybevétele miatt érvényesített összeg 1,2-szerese

A megállapított adót növelni kell, ha az egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe és még a kedvezmény érvényesítésének évét követő évtől számítva nem telt el négy év. A növelés mértéke a korábban kedvezményként figyelembe vett összeg kétszeresének az adóévre érvényes vállalkozói személyi jövedelemadóval számított összeg.

A megállapított adót növelni kell a fejlesztési tartalék nem cél szerinti feloldása esetén késedelmi pótlékkal növelt összegben.


4. oldal


Ezt követően az adózás utáni vállalkozói jövedelemből meg kell határozni a vállalkozói osztalékalapot (növelő és csökkentő tételek) és annak adóját a fő szabályok, illetve a megszűnés szabályai szerint. A megszűnés miatt a következő növelő tételekkel kell számolni:

- a megszűnéskor meglévő tárgyi eszközök beszerzési értékének következő %-val kell növelni az adózás utáni vállalkozói jövedelmet

1. egy éven belüli beszerzésnél 100 %-al

2. egy éven túl, de két éven belüli beszerzésnél 66 %-al

3. két éven túl, de három éven belüli beszerzésnél 33 %-al

- ha az egyéni vállalkozónak van olyan üzembe nem helyezett beruházása, amelynél a beruházási költségeket a korábbi években vállalkozói osztalékalap csökkentésekor figyelembe vett, akkor ezen költségek összegével kell növelni az adózás utáni vállalkozói jövedelmet

A megszűnésének napját követően megszerzett, de a bevallás benyújtásáig megérkezett bevétel a vállalkozói tevékenység bevétele, az ezt követően érkező bevétel önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, és az azzal összefüggő adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. Ugyanígy kell eljárni a vállalkozás érdekében igazoltan felmerült költségek tekintetében is. Nem számolható el költségként a megszüntetés évéről készített adóbevallás (illetőleg annak önellenőrzése) alapján - a vállalkozói osztalékalap után - megállapított egészségügyi hozzájárulás.

Az ÁFA alany egyéni vállalkozó megállapítja ÁFA fizetési kötelezettségét. A működés időszakára megállapított bevételbe be kell számítani azon eszközök, készletek piaci értékét, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható volt. Ha a megszűnő vállalkozónak visszaigényelhető adója van, azt az adóhatóság a visszaigénylési értékhatár elérése nélkül kiutalja.

El kell készíteni a helyi adók bevallását az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott bevalláson.

B.) Bevallás


5. oldal


XX53 bevallás a vállalkozásból származó jövedelemről XX58 bevallás a saját járulékai tekintetében (kivéve kiegészítő tevékenységet folytatók)

XX08 bevallás a foglalkoztatottak járulékainak tekintetében (az utolsó hónapról akkor is, ha nincs kötelezettség)

XX01 bevallás az egyéb adók tekintetében (ha éves bevalló, akkor az év elejétől a megszűnés napjáig, ha évközi bevalló, akkor a bevallással még le nem zárt időszaktól a megszűnés napjáig akkor is, ha nincs kötelezettség)

Az ÁFA bevallást a XX65 bevallások vállalkozóra vonatkozó valamelyikén kell benyújtani.

Ha az egyéni vállalkozónak uniós termékforgalma, Közösségi adóalany felé szolgáltatás nyújtása, Közösségi adóalanytól szolgáltatás igénybevétele is volt, be kell adni a XXA60 összesítő nyilatkozatot is.

XX51 bevallás, ha a gyógyszerforgalmazással kapcsolatos befizetési kötelezettsége is van.

Termékdíj fizetési kötelezettség tekintetében XXKTBEV bevallás a még bevallással le nem zárt időszakról

A helyi adók bevallását az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott (egyes esetekben Internetről letölthető) nyomtatványon kell beadni.

A bevallásokon -az ott előírt módon- jelölni kell, hogy a bevallás megszűnő, illetve (önkormányzatnál) záró bevallás.

A megszűnő egyéni vállalkozónak a megszűnés évét követő május 20-ig a XX53-as bevallást is be kell adnia, itt tudja elszámolni a vállalkozói kivétet, a vállalkozásból származó osztalékjövedelmet, a befizetett adóelőlegeket.

Az elhunyt egyéni vállalkozó adóelszámolását az APEH készíti el az örökösök által átadott bizonylatok alapján.

Az egyéni vállalkozó iratait az elévülési idő végéig meg kell őrizni.

1.3.2.2. Az EVA törvény szerint adózó egyéni vállalkozó megszűnő bevallásai és adóelszámolása


6. oldal


A.) Adózás

Az egyéni vállalkozó vállalkozásból származó jövedelmének megállapítása érdekében év elejétől a megszűnés napjáig megállapítja bevételeit és kiadásait a fő szabályok szerint a ténylegesen befolyt összeggel. A megszűnés napjáig be nem folyt bevétellel megnöveli adóalapját. (Korábban az volt a szabály, hogy a megszűnést követően befolyt bevétel önálló tevékenységből származó bevétel volt.)

Ezt követően adóalapját növeli megállapításakor az az összeg, amelyet az e törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásoknak megfelelően a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított.

Ha az EVA-s egyéni vállalkozó a megszűnés pillanatában rendelkezik olyan tárgyi eszközzel, melyet az EVA választásának évét megelőzően szerzett be, és a beszerzéskor előzetes Áfa-t helyezett levonásba, úgy most Áfa fizetési kötelezettsége keletkezik.

El kell készíteni a helyi adók bevallását az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott bevalláson.

B.) Bevallás

XX43 bevallás az EVA összegéről, a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulékáról, XX65 bevallás a fizetendő ÁFA-ról. A főfoglalkozású és heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozó egyéni vállalkozó XX58 bevallás a saját járulékai tekintetében

XX08 bevallás a foglalkoztatottak járulékainak tekintetében

XX01 bevallás az egyéb adók tekintetében (ha éves bevalló, akkor az év elejétől a megszűnés napjáig, ha évközi bevalló, akkor a bevallással még le nem zárt időszaktól a megszűnés napjáig)

XX65-ös bevallást kell benyújtania, amennyiben a megszűnés miatt Áfa fizetésre kötelezetté válik.

A helyi adók bevallását az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott (egyes esetekben Internetről letölthető) nyomtatványon kell beadni.


7. oldal



1.3.2.3. KATA szerint adózó egyéni vállalkozó megszűnő bevallásai és adóelszámolása

A.) Adózás

Az egyéni vállalkozó a vállalkozásának megszűnéséig eltelt időszakra a havi tételes adót meg kell fizetni. Amennyiben a bevétel meghaladja a tételes adóval érintett hónapok számával számolt 500 eFt/hó összeget, úgy a határértéket meghaladó összeg után 40 %-os százalékos adót is meg kell fizetni.Ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó a tevékenységét megszünteti, akkor a bevételét növeli annak a készletnek az összege, mely készlet a KATA választásának időpontjában a vállalkozás leltárában szerepelt.

Ha az egyéni vállalkozó az általános forgalmi adó általános szabálya szerint adózik, a megszűnéskor meglévő tárgyi eszközei után Áfa fizetési kötelezettsége keletkezik.

El kell készíteni a helyi adók bevallását az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott bevalláson, feltéve, hogy nem az egyszerűsített adófizetést választotta.

B.) Bevallás

14KATA nyomtatványon az egyéni vállalkozó a vállalkozásának megszűnéséig eltelt időszakról adatot szolgáltat az elért KATA-s bevételéről. Amennyiben a bevétel meghaladja a tételes adóval érintett hónapok számával számolt 500 eFt/hó összeget, úgy a határértéket meghaladó összeg után 40 %-os százalékos adót is meg kell fizetni.

XX08 bevallás a foglalkoztatottak járulékainak tekintetében

XX01 bevallás az egyéb adók tekintetében (ha éves bevalló, akkor az év elejétől a megszűnés napjáig, ha évközi bevalló, akkor a bevallással még le nem zárt időszaktól a megszűnés napjáig)

XX65-ös bevallást kell benyújtania, amennyiben a megszűnés miatt Áfa fizetésre kötelezetté válik.

A helyi adók bevallását az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott (egyes


8. oldal


esetekben Internetről letölthető) nyomtatványon kell beadni.


2. Adózás

2.1 ÁFA

Ha a magánszemély az ÁFA-nak alanya és megszűnéskor olyan eszközt, terméket birtokol, melynek beszerzésekor az ÁFA levonható volt, a megszűnő bevallásban ezek piaci értéke után ÁFA fizetési kötelezettség keletkezik. Ez a bevallási és befizetési kötelezettség kiterjed az alanyi mentes vállalkozókra is abban az esetben, ha a beszerzés még nem alanyi mentes státusban történt. A fordított adózás bevezetése miatt az EVA szerint adózó egyéni vállalkozó is kerülhet ÁFA fizetési pozícióba.

2.2 Társasági adó

Nem érinti

2.3 SZJA

2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó)

A vállalkozást lezáró bevallásban megállapított SZJA-t meg kell fizetni.

2.3.2 Magánszemély

Nem érinti

2.4 EVA

2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany

Nem érinti

2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany


9. oldal


A vállalkozást lezáró bevallásban megállapított EVA-t meg kell fizetni.

2.5 Egyéb adók és járulékokA vállalkozás megszűnéséig esedékes saját és foglalkoztatói minőségben keletkezett járulékokat meg kell fizetni. 14 %-os Eho fizetési kötelezettség terheli a 16 %-os vállalkozási osztalékalapot az éves 450 eFt-os plafon eléréséig. Fizetendő adó és járulék lehet még a szakképzési hozzájárulás, a környezetvédelmi termékdíj és a helyi adó.

3. Könyvviteli elszámolás

3.1 Kettős könyvvitel

Nem érinti

3.2 Egyszeres könyvvitel

Nem érinti

3.3 Szja szerinti adózás

Maga a megszűnés különleges könyvelési feladatot nem jelent. Az egyéni vállalkozást a fő szabályok szerint a megszűnésig könyvelni kell.

4. Iratminták, nyomtatványokEgyéni vállalkozás megszüntetésének lépéseit ellenőrző lista (doc - 47.5 KiB)Az ellenőrző listán haladva látjuk, hogy minden előírt feladatot elvégeztünk-e.

5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő

17. Egyéni vállalkozó:


10. oldal


a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, akiaa) az ingatlan-bérbeadási,ab) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatásitevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;g)-h)

8. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 16 százaléka.(2) Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.


11. oldal


49/B. § (1) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó vállalkozói bevételét a 4. és a 10. számú melléklet rendelkezései szerint, a vállalkozói jövedelmét a vállalkozói bevételből - legfeljebb annak mértékéig, figyelembe véve a (2)-(7) bekezdés rendelkezéseit is - a vállalkozói költség levonásával határozza meg. Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás a 4. és 11. számú melléklet rendelkezései szerint számolható el. (2) Többféle vállalkozói tevékenység esetén azok bevételeit együttesen kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni, valamint az elérésük érdekében felmerült, e törvényben elismert összes költséget is együttesen kell elszámolni. Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését (ide nem értve az egyéni cég alapítása miatti megszűnést) követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáiga) az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,b) az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő igazoltan felmerült kiadás a megszűnés adóévében elszámolható vállalkozói költségnekminősül, amelyet a magánszemély a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe. A megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.(5) Vállalkozói bevételnek minősülc) - ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála) - a foglalkoztatási kedvezmény címén érvényesített összeg 1,2-szeresének azon része, amelyet - az a)-b) pontban említettek kivételével - az átlagos állományi létszámcsökkenés miatt bevételként még nem vett figyelembe. (9) A vállalkozói személyi jövedelemadó a (8) bekezdés rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalap - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalap - 500 millió forintot meg nem haladó összege után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék. Ezt az adót legfeljebb annak összegéig csökkentia) nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap után az adóévben külföldön igazoltan megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb erre az adóalapra az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó szerint kiszámított adó; az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó az e rendelkezés alkalmazása nélkül, a b) pontban foglaltak figyelembevételével megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó osztva a vállalkozói adóalappal; e


12. oldal


hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni; nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár;b) továbbá - azzal a korlátozással, hogy a csökkentés mértéke nem lehet több az a) pont alkalmazása nélkül megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékánál - a 13. számú melléklet rendelkezései szerint megadott módon és feltételekkel, valamint az átmeneti rendelkezések szerint a vállalkozói adókedvezmény, azzal, hogy az ugyanazon beruházáshoz kapcsolódó több kedvezmény - ideértve a kisvállalkozói kedvezményt is - esetén az egyéni vállalkozó választása szerint egyet érvényesíthet; a kisvállalkozói kedvezmény és a 13. számú melléklet szerinti kisvállalkozások adókedvezménye ugyanazon beruházásra egymás mellett is érvényesíthető.(10) A (9) bekezdés rendelkezésének alkalmazása esetén a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét az adóévben érvényesített összes kedvezmény értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.(11) Amennyiben a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedik adóév utolsó napjáig a (14) bekezdés rendelkezéseiben említett esetek bármelyike bekövetkezik (kivéve, ha annak oka a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belüli visszaadás), az ott meghatározott összeg kétszeresének a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évében hatályos (9) bekezdésben meghatározott adókulcs szerinti százalékát adóként kell megfizetni.(11) Amennyiben a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedik adóév utolsó napjáig a (14) bekezdés rendelkezéseiben említett esetek bármelyike bekövetkezik (kivéve, ha annak oka a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belüli visszaadás), az ott meghatározott összeg kétszeresének a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évében hatályos (9) bekezdésben meghatározott adókulcs szerinti százalékát adóként kell megfizetni.(14) A (11) bekezdés rendelkezését a tárgyi eszköz, a szoftvertermék felhasználási joga, a szellemi termék beruházási költségéből (ideértve az értékcsökkenési leírás alapját növelő kiadást, valamint az eszköz beszerzésére, előállítására fordított, a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évében költségként elszámolt kiadást is) a kisvállalkozói kedvezmény megállapításánál figyelembe vett részre kell alkalmazni, a következők szerint:a) ha az eszköz üzembe helyezése, használatbavétele nem történt meg (kivéve, ha az elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatt maradt el), a kisvállalkozói


13. oldal


kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt a kedvezmény érvényesítését követő negyedik adóévre vonatkozó, b) ha az eszköz az üzembe helyezéskor, használatbavételkor nem felelt meg a (12) bekezdés rendelkezéseiben foglalt feltételeknek, a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az üzembe helyezés, használatbavétel évére vonatkozó, c) ha az üzembe helyezett, használatba vett eszközt az egyéni vállalkozó a (12) bekezdésben nem említett eszközként használja (átsorolja), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt - kivéve, ha az eszköz átsorolása elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következménye - az átsorolás évére vonatkozó, d) ha az eszközt az egyéni vállalkozó - akár üzembe helyezése, használatbavétele előtt, akár utána - elidegenítette (ideértve az ellenszolgáltatás nélküli átadást, valamint a pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszköznek a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatti visszaadását), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az elidegenítés évére vonatkozó,e) ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), a kisvállalkozói kedvezmény egészét, illetőleg - az a)-d) pont rendelkezéseit is figyelembe véve - a fennmaradó részt a jogállás megszűnésének napjára előírt adókötelezettség megállapításakor kell figyelembe venni. A (13) bekezdés b) 1. pontjában említett személygépkocsi esetében a b) és c) pontok rendelkezését nem kell alkalmazni. (16) A fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében - alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásában rögzített - beruházási, felújítási kiadás(oka)t [ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyre a (22) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza] teljesít, kivéve, ha megállapítjaa) a kivezetett rész után a (9) bekezdésnek a nyilvántartásba vétel adóévében hatályos rendelkezései szerinti mértékkel a vállalkozói személyi jövedelemadót [49/B. § (9) bekezdés], valamintb) a kivezetett résznek az a) pont szerinti vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után a vállalkozói osztalékalap utáni adót [8. §], továbbáaz a)-b) pontban említett adókat késedelmi pótlékkal növelten a kivezetést követő 30 napon belül megfizeti. Az egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalék nyilvántartásba


14. oldal


vétele évét követő harmadik adóév végéig nyilvántartásban maradt része után az a)-b) pont szerinti adókat a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és azokat késedelmi pótlékkal növelten megfizeti. A késedelmi pótlékot a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot tájékoztató adatként tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő kivezetés napjáig, illetve a nyilvántartásba vétel évét követő negyedik adóév első napjáig kell felszámítani és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani. Az előző rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála) azzal, hogy ilyenkor az említett adókat a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni. Az egyéni vállalkozó a fejlesztésitartalék-nyilvántartást úgy vezeti, hogy abból megállapítható(ak) legyen(ek) a kivezetett összeg(ek), valamint a kivezetés(ek) alapjául szolgáló kiadás(ok) teljesítésének időpontja(i) és összege(i), illetve a kivezetés(ek) miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege.

49/C. § (1) A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből a (2)-(6) bekezdés rendelkezése szerint - figyelemmel az átmeneti rendelkezésekre is - kell megállapítani.(2) Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli: a) a tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházása esetén - kivéve a magánszemélynek ellenszolgáltatás nélkül történő, adófizetési kötelezettséggel járó átadást -, az említett tárgyi eszköz beszerzésével összefüggő adózás utáni vállalkozói jövedelem csökkentésének évétől számítva a (6) bekezdés a) pontjában említett összegnekaa) a tárgyi eszköz egy éven belüli átruházásakor a 100 százaléka, ab) a tárgyi eszköz egy éven túli, de két éven belüli átruházásakor a 66 százaléka, ac) a tárgyi eszköz két éven túli, de három éven belüli átruházásakor a 33 százaléka, ad) a tárgyi eszköz három éven túli átruházásakor nulla; b) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor az aa)-ad) pont szerint előírt összeg, ha a megszüntetés az ott előírt időhatáron belül történt; c) a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdésének évében a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette; d) a c) pontban nem említett esetben: a vállalkozói osztalékalapnak a beruházási


15. oldal


költséget képező kiadással első ízben történő csökkentése évét követő negyedik évben (ültetvény esetében annak elidegenítésekor, de legkésőbb a termőre fordulás évében) a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette, illetve ennél előbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor. (7) A vállalkozói osztalékalap után az adót a magánszemély bevallásában megállapítja, bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.

84/A. § (1) A 2010. évben a 49. § (16) bekezdése szerinti rendelkezés alapján a harmadik és negyedik negyedévben fizetendő adóelőleget - a már megfizetett adóelőleg figyelembevételével - az egyéni vállalkozó 10 százalékkal állapíthatja meg az év elejétől halmozott adóelőleg-alapnaka) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival arányos összegéből az 50 millió forintot meg nem haladó részre, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei erre az időszakra a (4) bekezdés szerint fennállnak;b) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakra eső naptári napjaival arányos 250 millió forintot meg nem haladó részre,de együttvéve legfeljebb 300 millió forintot meg nem haladó összegre.(2) A 2010. évi adókötelezettség megállapításakor a vállalkozói személyi jövedelemadó a 2010. június 30-a utáni időszakra a 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalapnak - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalapnak - az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányos összegéből a 250 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, a meghaladó rész után 19 százalék.(3) A 2010. évi adókötelezettség megállapításakor a vállalkozói személyi jövedelemadó a 2010. július 1-je előtti időszakra a 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalapnak - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalapnak - az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival arányos összege után a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (9) bekezdése szerint megállapított összeg.(4) A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően a vállalkozói személyi jövedelemadó az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan megállapított adóalapnak az 50 millió forintot meg nem haladó összege után 10 százalék, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e bekezdés


16. oldal


rendelkezésének alkalmazását választja, ésa) a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (9) bekezdése b) pontjának rendelkezését nem alkalmazza, ésb) foglalkoztatottainak havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján meghatározott átlagos állományi létszáma az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában legalább fél fő, vagy választása szerint az adóév egészére számítva legalább egy fő, ésc) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan megállapított vállalkozói adóalapja és a 2009. évi adóalapja (a tevékenység 2010-ben történt megkezdése esetén a 2010. évi adóalapja) legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg [kivéve, ha a 49/B. § (20) bekezdésének hatálya alá tartozik], ésd) vele szemben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértése miatt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható közigazgatási határozata, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot,ése) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának minden naptári napjára vonatkozóan ténylegesen, vagy az adóévben az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosanea) legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalap kétszeresére,vagyeb) - ha székhelye jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van - legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalapravallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, azzal, hogy e bekezdése rendelkezésének alkalmazása esetén egyebekben a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (10) bekezdésének a)-e) pontját követő egyéb rendelkezései - az utolsó mondata helyett az e § (5) bekezdésének rendelkezései - az irányadók, valamint a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (21), (22) és (25) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell.(5) E § alkalmazásában a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a


17. oldal


csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét - az adóévben érvényesített összes kedvezmény az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakának naptári napjai szerint történő arányos megosztásával -a) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára jutó összegből az 50 millió forintotb) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára jutó összegből a 250 millió forintotmeg nem haladó rész után 10 százalék, az azt meghaladó rész után 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.(6) Ha az egyéni vállalkozónak a 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezménnyel, illetve nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben adómegfizetési kötelezettsége keletkezik, az erre vonatkozó rendelkezésben az érvényesítés, illetve a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéknek - a megfizetési kötelezettséget az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan megosztva - az e § szerint az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott adómérték minősül.

84/B. § (1) A 6. § (4) bekezdésének, a 7. § (1) bekezdés l) pontjának és az 1. számú melléklet 6.1. alpontjának az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, 2010. évi XC. törvénnyel beiktatott rendelkezését 2010. január 1-jétől alkalmazni lehet.(2) A 49/B. §-ában foglalt rendelkezés szerint 2010. június 30-án nyilvántartott adókülönbözetre alkalmazni kell a §-nak a nyilvántartásba vételkor hatályos (22) bekezdését.

84/F. § Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyes közreműködő tagja 2010. évi adókötelezettségére az e törvény kivét-kiegészítésre, személyes közreműködői díj-kiegészítésre vonatkozó 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

84/J. § E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított, 2011. január 1-jétől hatályos 8. § (1) bekezdését az egyéni vállalkozó 2010. évi osztalékalapja után fizetendő adó


18. oldal


megállapítására is alkalmazni kell.

5. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az adónyilvántartásokról A magánszemély - a 10.§. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - nyilvántartási kötelezettségei teljesítése során e melléklet rendelkezései szerint jár el.13. Leltár A december 31-én, valamint a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napján meglévő vásárolt és saját termelésű készleteket leltározni kell a következő csoportosítás szerint: - anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyag), - használatba nem vett eszközök (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, védőruha), - 100 ezer forintnál alacsonyabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű) használatba vett tárgyi eszközök,- áruk (kereskedelmi készletek), - betétdíjas göngyöleg, - alvállalkozói teljesítmények, - saját termelésű készletek: = befejezetlen termelés, = félkész és késztermék. Az áfát nem az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek a leltárban - a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 100 ezer forintnál alacsonyabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű) eszközöket és az árukat a legutolsó, áfát is tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie;- a 100 ezer forintnál nem magasabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű) használatba vett tárgyi eszközöket az áfát tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie;- a saját termelésű félkész és készterméket (így különösen a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron - az


19. oldal


anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében - kell szerepeltetnie. Az áfát az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek (a 4. számú melléklet 1. pont első mondata) a leltárban

10. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhezAz egyéni vállalkozó bevételeinek elszámolásáról II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének adóévében a megszűnés napján megszerzett vállalkozói bevételnek minősül: 1. a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke, a 100 ezer - 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer - forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszköz (ideértve a tartalékalkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értéke;2. a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb - kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt - ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenérték - akkor is, ha azt a magánszemély a megszűnéskor még nem kapta meg -, ha a használati vagy bérleti jog megszerzésére fordított kiadást a magánszemély költségei között bármely évben elszámolta azzal, hogy ha a megszűnés évében az ellenérték összege még nem ismert, akkor az ingatlan használati vagy bérleti jogának megszerzésére fordított összeget kell bevételként figyelembe venni; 3. az egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységét nem folytató özvegye, örököse által az egyéni vállalkozói tevékenység korábbi folytatására tekintettel az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napját követően megszerzett bevétel önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, és az azzal összefüggő adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. Nem számolható el költségként a megszüntetés évéről készített adóbevallás (illetőleg annak önellenőrzése) alapján - a vállalkozói osztalékalap után - megállapított egészségügyi hozzájárulás.

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások

fedezetéről

4. § E törvény alkalmazásában:


20. oldal


a) Foglalkoztató: 1. bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat. 2. a szakképzésről szóló törvényben meghatározott tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a tanulószerződés megkötésére jogosult szervezet, b) Egyéni vállalkozó:1. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy,2. a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó),3. az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd),4. az egyéni szabadalmi ügyvivő,5. a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző,6. a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.

1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról

3.§ (3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó

c) osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],

után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).


21. oldal


2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról

8.§. (4) Az egyéni vállalkozó adóalany esetében az adóalanyiság megszűnésének adóévében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az e törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint - az e törvény szerinti adóalanyiság, illetve az átalányadózás választása miatt - az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásoknak megfelelően a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított. E rendelkezést az egyéni vállalkozó nem veszi figyelembe, ha az adóévben e törvény előírásainak megfelelően bejelentette, hogy a következő adóévre az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza; ilyenkor a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított bevétel a vállalkozó jövedelem szerinti adózásra való áttérés adóévében (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének adóévében) a vállalkozói bevétel részét képezi. (7) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg, illetve az a 7. § (7) bekezdése alapján sem minősült eddig bevételnek.

16.§ (2) Az adóalany e törvény szerinti adókötelezettségén túl kötelesa) a termék importja,b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint termék Közösségen belüli beszerzésének minősülő beszerzés,c) az általános forgalmi adóról szóló törvény 140. §-ában foglaltak fennállása, valamintd) az általános forgalmi adóról szóló törvény 142. §-ában foglaltak fennállásaesetén az általános forgalmi adót megfizetni.(3) Az adóalany a (2) bekezdés c) pontja alapján fizetendő általános forgalmi adót, feltéve, hogy a szolgáltatást a Közösségen kívül letelepedett adóalanytól vette igénybe, és a (2) bekezdés d) pontja alapján fizetendő általános forgalmi adót az adóévre vonatkozó evabevallásában megállapítja és bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.(4) Az adóalany a Közösség másik tagállamából történő beszerzései tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény 20. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott személyekkel, szervezetekkel, a 36-49. §-ainak, 140. §-ának és a 142. § (3) bekezdése a) pontjának alkalmazása tekintetében pedig a belföldön


22. oldal


nyilvántartásba vett áfaalanyokkal esik egy tekintet alá.(5) Az adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint a külföldi utasnak visszatérített általános forgalmi adót előzetesen felszámított adóként nem veheti figyelembe.(6) Az adóalanyiság időszakára az általános forgalmi adó alanya a későbbiekben sem alapíthat előzetesen felszámított adólevonási jogot.(7) Az általános forgalmi adó alanyának nem keletkezik újólag adófizetési kötelezettsége azon bevétele után, amely az adóalanyiság időszakában megszerzett bevételnek minősült.(8) Az általános forgalmi adó alanya az adóalanyként lezárt adóévben beszerzett termék, igénybevett szolgáltatás tekintetében előzetesen felszámított adólevonási jogot nem gyakorolhat.

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

23. § (1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím és a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíróság, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak, illetve az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.

(2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében és 22/C. §-ában felsorolt adatok változása, továbbá a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó végelszámolása kezdetének és befejezésének időpontja, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntés, az egyszerűsített végelszámolás megindulásáról, valamint annak megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról a Cégközlönyben megjelentetett közlemény adatai, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. A cég létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést.

33.§ (3) Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról - kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves


23. oldal


adóbevallást köteles benyújtani - a bevallással még le nem fedett időszakról, ha

e) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti, illetve ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a közjegyző tevékenyégének szüneteltetése során a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik (a továbbiakban együtt: soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény).

(4) A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a számvitelről szóló törvényben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül, a c)-g) pontban meghatározott esetekben pedig a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell benyújtani.

(5) Azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani.

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

11.§ (2) Szintén ellenérték fejében teljesített termékértékesítés:d) az adóalany megszűnése, ha az adóalany a megszűnés időpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

17.§ (2) Szintén nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik.(3) A (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnés a következő eseteket foglalja magában:a) jogi személynek a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti átalakulását, egyesülését és szétválását; b) c) szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetében a közösségi alap Ptk. szerinti átadását az alapszabály rendelkezése szerinti szervezet részére;


24. oldal


d) egyéni cégnek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti átalakulását;e) egyéni vállalkozó, mezőgazdasági termelő halálát, vagy cselekvőképességének elvesztését, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói, őstermelői tevékenységetea) elhalálozás esetében az özvegy vagy örökös folytatja; illetőlegeb) cselekvőképesség elvesztése esetében az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő nevében és javára a törvényes képviselője folytatja;f) a 8. § (5), (9) és (12) bekezdéseiben említett eseteket.

18. § (1) Az apport [17. § (1) bekezdés], a jogutódlás [17. § (2) bekezdés], az üzletág-átruházás [17. § (4) bekezdés], továbbá a bizalmi vagyonkezelés [17. § (5) bekezdés] útján szerzett vagyon (vagyonrész) és vagyoni értékű jog (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) tekintetében a szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie: a) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen; b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek - a (2) bekezdésben említett eltéréssel - a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik; c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas. (2) Az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli a) az apportálót, b) a jogelődöt a jogutódlással történő megszűnés azon esetében, amelyben a jogelőd nem szűnik meg, c) azt a volt egyéni vállalkozót, akinek (amelynek) egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó jogosultsága egyéni cég alapítására tekintettel megszűnt, d) az egyéni cég tagját az egyéni cég gazdasági társasággá történő átalakulása esetén, e) azt a 17. § (3) bekezdés g) pontja szerinti, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatásban részesülő természetes személyt, aki (amely) gazdaságát a mezőgazdasági tevékenységet tovább folytató, a Ptk. szerinti közeli hozzátartozónak minősülő természetes személy részére átadja, valamintazon e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említett vagyonhoz fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek.(3) Ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, az azok közül értelemszerűen


25. oldal


alkalmazandó feltételek bármelyike nem teljesül, az apportra, a jogutódlásra, az üzletág-átruházásra, valamint a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozóan a feltétel nem teljesülésekor a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás haladéktalanul beáll.

186. § (1) A 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözet összege legkorábban az Art. -ban meghatározott esedékességtől kezdődően igényelhető vissza, ha(6) Megszűnés esetében, ha az a) jogutódlással történik, és a jogelőd záróbevallásában bevallott összegre nem teljesül az (1) bekezdés b) pontja, a záróbevallásban bevallott összeggel való rendelkezés joga a jogutódra, illetőleg - több jogutód esetében - a felek által kijelölt jogutódra száll át, aki (amely) azt a rá vonatkozó rendelkezések szerint gyakorolhatja; b) jogutód nélkül történik, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a különbözet visszaigénylését akkor is kérelmezheti, ha a záróbevallásában bevallott összegre nem teljesül az (1) bekezdés b) pontja.

2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről

11. § (1) A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartási számmal történő azonosítása, illetve más egyéni vállalkozótól való megkülönböztetése céljából, az egyéni vállalkozók tevékenységének átláthatóbbá tétele, a jogszabályoknak megfelelő működés ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti:

a) az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát, értesítési címét,

b) az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő felvétel napját,

c) az egyéni vállalkozó főtevékenységét és tevékenységi köreit a 6. § (1) bekezdésének c) pontjának megfelelően,

d) a székhely, a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét,

e) szükség szerint az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének tényét, kezdő- és zárónapját,


26. oldal


f) az egyéni vállalkozó adószámát, annak hatályos állapotát, az adószám alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, valamint e határozatok megsemmisítését, hatályon kívül helyezését, módosítását, kiegészítését vagy visszavonását, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,

g) az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét és nyilvántartási számát,

h) ha az egyéni vállalkozó rendelkezik igazolvánnyal, az igazolvány számát, kiállításának helyét és keltét, a kiállító hatóság megnevezését, az igazolvány cseréje, pótlása megtagadásának tényét, az igazolvány visszavonásának és érvénytelenségének tényét, valamint

i) a törlés időpontját és okát.

(1a) Az egyéni vállalkozók nyilvántartása az (1) bekezdés b)-i) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

19. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik

a) ha az egyéni vállalkozó tevékenysége megszüntetését a Hatóságnak vagy a nyilvántartó szervnek bejelenti, a bejelentés napján,

b) ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, vagy a 32. § (1) és (2) bekezdése szerint az egyéni cég tagjává vált, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján,

c) az egyéni vállalkozó halála napján,

d) az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján,

e) ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján,

f) a 3. § (2) bekezdés b), illetve c) pontjaiban meghatározott kizáró ok bekövetkezése esetén, a 11. § (3)-(6) bekezdéseiben foglalt ellenőrzés befejezésekor.


27. oldal


(2) Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése alapjául szolgáló tényről

a) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, valamint a 17. § (1) és (2) bekezdés szerinti tények igazolása esetén az egyéni vállalkozó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válása, vagy halála esetén a Hatóság,

b) az egyéni vállalkozó adószámának törlése esetén az állami adóhatóság,

c) egyéni cég alapítása, vagyoni betétjének átruházással vagy örökléssel történő megszerzése esetén az egyéni cég székhelye szerint illetékes cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság)

elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet.

(3) A Hatóság az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását megtiltja, ha

a) az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn,

b) ha a szünetelés kezdőnapját követően öt év eltelt, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt,

c) ha az egyéni vállalkozó a 11. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységek egyikét sem folytathatja jogszerűen.

(4) A nyilvántartást vezető szerv azt az egyéni vállalkozót, akinek az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnt, az illetékes hatóság értesítése alapján a jogosultság megszűnésének napjával hivatalból törli a nyilvántartásból, és erről az egyéni vállalkozót - az (1) bekezdés c) pontjának kivételével - tájékoztatja. A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásból való törlésről és annak időpontjáról haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot.

2010/2. Adózási kérdés az eva hatálya alá tartozó adóalany megszűnése esetén a tulajdonában tartott tárgyi eszközökre

tekintettel keletkező áfafizetési-kötelezettség

[az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban:


28. oldal


Eva tv.) 16. § (1) bekezdés b) pontjához, valamint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 11. § (1) bekezdéséhez]

Az Eva tv. 16. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az általános forgalmi adó alanya e törvény szerinti bejelentés alapján úgy minősül, mintha általános forgalmi adó-alanyisága a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszak utolsó napjával az Áfa tv. 17. § (2) bekezdése szerint megszűnt volna, azzal, hogy amennyiben a jogutódlással megszerzett vagyon egy részét az adózó az e törvény szerinti adóalanyiságának időszaka alatt bármely időpontban kivonja a bevételszerző tevékenysége alól, úgy ezután az Áfa tv.-nek a vállalkozásból történő termékkivonásra vonatkozó szabályai szerinti - e törvény szerinti adókötelezettségén túl adófizetési kötelezettsége keletkezik.

Amennyiben az evás adóalany megszűnik, illetve gazdasági tevékenységét megszünteti a tulajdonában tartott vagyona kikerül bevételszerző tevékenysége alól. Így, amennyiben a megszűnő evás adóalany olyan tárgyi eszközt tart tulajdonában, melyet korábban áfa alanyiságának ideje alatt - az eva választása bejelentésének évét megelőzően - szerzett, arra a fent hivatkozott rendelkezés értelmében alkalmazni kell az Áfa tv. vállalkozásból történő termékkivonásra vonatkozó szabályait. E megítélés azonban nem vonatkozik az eva-választás bejelentésének évében - még áfaalanyként - beszerzett tárgyi eszközre. Ezen vagyontárgyak után ugyanis az evára való áttéréskor egyszer már keletkezett áfafizetési-kötelezettség [Eva tv. 16. § (1) bekezdés c) pont], így azok kapcsán az eva-alanyiság megszűnésére tekintettel újólag ilyen kötelezettséget megállapítani már nem lehet.

Az Áfa tv. hivatkozott vállalkozásból történő termékkivonásra vonatkozó szabályainak [11. § (1) bekezdés] megfelelően ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek (azaz az Áfa tv. 2. § a) pontja alapján adókötelesnek) minősül az is - így áfakötelezettséggel jár -, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

Így a megszűnő evás adóalanyt az idézett rendelkezés értelmében áfakötelezettség terheli, a tulajdonában tartott tárgyi eszközökre tekintettel, feltéve, hogy a megszűnéssel a gazdasági tevékenység alól kivont tárgyi eszközökkel kapcsolatban


29. oldal


korábban (áfaalanyiságának ideje alatt, az eva választása bejelentésének évét megelőzően) felmerült levonható áfa az adóalanynál. Az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó ügyletet (termékkivonást) az Áfa tv. eltérő rendelkezésének hiányában 25%-os mértékű adó terheli, valamint arról az Áfa tv. szabályainak megfelelő bizonylat kiállítása kötelező. Az Áfa tv. 68. §-a szerint a 11. §-ban említett esetekben az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke.

[PM Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 13907/1/2009., APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2279555409; AEÉ 2010/1.]

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

5. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik c) a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával;

11. § (1) A kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig az állami adóhatóság által rendszeresített, papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről. (2) Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a nyilatkozatot a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni. (3) Ha a kisadózó vállalkozás az adóévben megszerzett bevétel után a 8. § (6) bekezdése szerinti százalékos mértékű adó megfizetésére is köteles, az adóévet követő év február 25. napjáig, ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül a százalékos mértékű adót bevallja és megfizeti. (4) A 7. § (1) bekezdés szerinti bejelentés, a 7. § (5) bekezdés szerinti változás bejelentés és a 8. § (11) bekezdés szerinti bejelentés végrehajtható okiratnak minősül. Az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozás kisadózó vállalkozások tételes adófizetési kötelezettségét - kivéve a 8. § (6) bekezdése szerinti százalékos mértékű adót - ezen végrehajtható okiratok és az adóhatóság határozata alapján tartja nyilván.

25. § (2) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében az Szja tv.-nek az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint megállapítja a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét. E bevételt a


30. oldal


továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként tartja nyilván, amíg adókötelezettségeit a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti vagy az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmaz. (2a) 78 Ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó a tevékenységét megszünteti, akkor a bevételét növeli az az összeg, amelyet a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében a (2) bekezdésben foglaltak szerint megállapított.

4/2002. Adózói kérdés - válasz egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, majd újra kezdése az adóéven belül

A személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában adóév alatt azt az időszakot kell érteni, amelyre vonatkozóan az adó alapját a magánszemélynek meg kell állapítania. Ez alatt az időszak alatt a naptári évet kell érteni.

Az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben megszüntető magánszemély esetében ez azt is jelenti, hogy az adóév nem az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének időpontjában zárul le, mivel a Szja tv. 10. sz. mellékletének II. pontjában foglaltak szerint az egyéni vállalkozónak az adóbevallás benyújtásának időpontjáig kell megállapítania - az adóévben keletkezett - egyéni vállalkozásból származó "végleges" jövedelmét. A II. pontban felsorolt esetek miatt az adóévet nem lehet lezárni a tevékenység megszüntetésének időpontjával.

Az átalányadó választásával kapcsolatosan is úgy rendelkezik a törvény, hogy azt az adóév egészére lehet választani. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet adóéven belül egyféleképpen lehet kiszámítani, így a tevékenységét megszüntető, majd újra kezdő egyéni vállalkozó ennek a követelménynek csak akkor tud megfelelni, ha ugyanazt az adózási módot választja az egyéni vállalkozói tevékenység újrakezdésekor, mint amelyet a megszüntetett tevékenységre korábban választott.

(PM Jövedelemadók Főosztálya 19686/2001-APEH Adónemek Főosztálya 1224559660)

5/2002. Adózói kérdés - válasz az egyidejűleg folytatott őstermelői és egyéni vállalkozói tevékenység egyikének

megszüntetésével kapcsolatos adókötelezettség

1. Ha a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységének megszüntetése után


31. oldal


mezőgazdasági őstermelőként folytatja a tevékenységét, akkor az őstermelői tevékenysége tekintetében kezdőnek minősül ha korábban nem volt még őstermelői igazolványa. Ha a három éven belül vásárolt, még teljesen le nem írt tárgyi eszközét a mezőgazdasági őstermelői tevékenységéhez használja a továbbiakban, akkor a Szja tv. 3. sz. mellékletének b) pontja szerint "megkezdheti" e tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását azzal, hogy - a Szja tv. 8 § (2) bekezdésének rendelkezését is figyelembe véve - a tárgyi eszközre fordított kiadásnak korábban értékcsökkenéssel már elszámolt részét még egyszer nem veheti figyelembe a költségelszámolás során. Ez azt jelenti, hogy csak a még le nem írt részt írhatja le, azaz a maradványértéken újrakezdheti a tárgyi eszköz értékcsökkenésének elszámolását.

Ha pl. 100 érték 5 éves értékcsökkenési leírását a harmadik évben "folytatni" akarja az őstermelő, akkor a 60 értéket a harmadik évben újrakezdheti amortizálni, és a 60 értéket 5 éven keresztül 12-12 értékkel lehet leírni.

Az előzőekkel azonos a helyzet akkor is, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét megszünteti, majd azt ismételten újrakezdi, feltételezve azt, hogy a tárgyi eszköz beszerzése és a tevékenység újrakezdése között 3 évnél kevesebb idő telt el.

2. Ha a magánszemély egyidejűleg folytatott egyéni vállalkozói és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, majd az egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti és csak őstermelőként működik tovább, megszűnik az a tényállás, amelynek alapján választania kellett, a mindkét tevékenységhez használt tárgyi eszközzel összefüggő költségelszámolást illetően. Ezért a korábban az egyéni vállalkozásában üzemeltetett és elszámolt tárgyi eszközt a megszüntetést követően úgy tekintheti, mint amelyet már eddig is használt az őstermelői tevékenységéhez, azaz nincs akadálya, hogy ekkortól az értékcsökkenési leírást őstermelőként folytassa.

Ha viszont az őstermelő egyéni vállalkozóként folytatja tovább a tevékenységet, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének évében az értékcsökkenési leírást meghaladó nettó érték összegével nem csökkenthető az adózás utáni jövedelem, mert az üzembe helyezés éve nem azonos az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének évével.

(PM Jövedelemadók Főosztálya 3898/2001. - APEH Adónemek Főosztálya 1224563650/2001.)

85/2007. Adózói kérdés - válasz egyéni vállalkozói tevékenység


32. oldal


megszüntetése az eva hatálya alatt

[Eva tv. 3. § (1) bekezdés f) pont, 7. § (7) bekezdés]

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Eva tv.) 3. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a magánszemély eva-alanyisága megszűnik az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napjával.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését követően befolyt bevételre nem alkalmazható sem az Eva törvény 7. § (7) bekezdése (harmincnapos szabály), sem a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 5. számú mellékletének IV. a) pontja, mert a bevételek beérkezésekor az adózó már nem eva alany.

Az adózó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését követően mint magánszemély kerül vissza a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá, és nem mint egyéni vállalkozó. Ebben az esetben a bevallásában már magánszemélyként (az önálló tevékenységével összefüggésben) tudja figyelembe venni a tevékenység megszüntetését követően kapott összegeket.

(PM Jövedelemadók főosztálya 7904/2007. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 3302480107)

BH 335/2004. a vállalkozói igazolvány visszaadása nem jelenti a munkáltató jogutód nélküli megszűnését [Mt. 73. §; 1990. évi V.

törvény 13. § (1) bekezdés a) pont].

A jogerős ítélet kihirdetése 2002. január 1-je után volt, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a 2001. évi CV. törvény 9. §-ával, valamint 12. §-ával módosított, illetve megalkotott Pp. 270. §-ának (2) bekezdése és 273. §-ának (1) bekezdése alapján bírálta el. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvénybe ütköző jogszabálysértésnek minősítette azt a jogerős döntést, amellyel a megyei bíróság a felperes munkaviszonya fennállását állapította meg nála arra tekintet nélkül, hogy egyéni vállalkozói igazolvánnyal már nem rendelkezik. Elvi kérdésként - tartalmilag - azt jelölte meg, hogy az egyéni vállalkozói jogállás megszűnése után az ennek fennállása alatt kötött munkaviszony fennmarad-e. Az alperes felülvizsgálati kérelme az ítéletek hatályon kívül helyezésére, és új eljárás elrendelésére irányult. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálása alapján a


33. oldal


felülvizsgálat elrendelésére nem talált alapot [Pp. 270. § (2) bekezdés]. A nem vitatott tényállás szerint a felperes az 1994. január 24-én létesített munkaviszonya alatt 1996. november 8-áig végzett munkát, ezután 2002. április 8-áig gyermekei születése folytán szülési és fizetés nélküli szabadságon volt. Az alperesnél eredménytelenül jelentkezett munkavégzésre, aki 2002. június 28-án részére azt igazolta írásban, hogy a munkaviszonya 1994. január 4-étől az egyéni vállalkozói engedély visszaadásáig, 1998. július 6-áig állt fenn. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a jogerős ítélet helytálló jogi érvelést tartalmaz arról, hogy a felek között fennálló jogviszonyt nem érintette az alperes vállalkozói engedélyének visszaadása. A munkaszerződést az alperes természetes személyként kötötte meg a felperessel, a munkajog szabályai szerint az alperes e minőségében munkáltató lehet (Mt. 73. §). A munkaviszony - egyebek mellett - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg [Mt. 86. § b) pont]. Az adott esetben a munkáltató megszűnését nem jelenti az a tény, hogy az alperes a vállalkozói igazolványát az 1990. évi V. törvény 13. § (1) bekezdés a) pont alapján visszaadta. Ez a jogszabály a visszaadáshoz csupán az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlása jogának megszűnését fűzi, azonban nem tartalmaz munkajogi rendelkezést a munkáltatói minőség megszűnéséről. Helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság arra, hogy az alperesnek az Mt. 73. § szerint a munkáltatói jogalanyisághoz szükséges jogképessége fennmaradt, továbbá megfelel a törvénynek a másodfokú bíróságnak az a következtetése is, hogy valamely tevékenység egyéni vállalkozási formában való ellátása a munkaviszony fennállása, illetve megszűnése körében nem értékelhető. A fentiek miatt a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, továbbá az idézett jogszabályoknak megfelelő állásfoglalást tartalmaz a perbeli elvi kérdésről. Eszerint a vállalkozói igazolvány visszaadása nem jelenti a (természetes személy) munkáltató jogutód nélküli megszűnését, következésképpen ezáltal a munkaviszony nem tekinthető megszűntnek. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. Mfv. E. 10.415/2003. sz.).

6. Módosítás az előző változathoz képest2014.03.15-től az új Ptk hatályba lépésével a becsatolt jogszabályokban a Ptk-ra hivatkozás, a jogi személyiség nélküli fogalom megszűnése, illetve a bizalmi vagyonkezelő, mint gazdasági társaság megjelenése miatt az átvezetés megtörtént, lényegi változást nem jelent.


34. oldal


Az új 1.3.2.3. pont a KATA szerint adózó vállalkozás megszüntetésének szabályait tartalmazza. A Katv. ehhez kapcsolódó része beillesztésre került.


35. oldal


Documents

Egyéni vállalkozás megszüntetése