ETOLÓGIA

Korai tanulás

Pongrácz Péter

„Korai” tanulás – mi rejlik a név mögött?

• Korai = fiatal, vagy nagyon fiatal életkorban

• Lehet jól behatárolt érzékeny periódushoz kötve

• Lehet időben rugalmasabb elhelyezkedéssel

• Vonatkozhat pl.– Fajtárs/ csoporttárs felismerés

– Ellenkező nem felismerése

– Ragadozó felismerés/elkerülés

– Táplálék preferencia átvétel

– Táplálékszerzési megoldás átvétele

– Énektanulás

Miért adaptív a korai tanulás?

• A „soha vissza nem térő alkalom” esete

– Pl. énektanulás – csak meghatározott korban van jelen a megtanulandó minta

• Az „azonnali szükség” esete

– Pl. követési reflex – fészekhagyó madaraknál kikelés után rövidesen már kell

• A „minél előbb, annál jobb” esete

– Pl. ragadozó felismerés – egész életre szóló, létfontosságú ismeret

Viselkedési ontogenezis – tanulás nélkülaz idegrendszer és a vázizomzat fejlődési párhuzama

• Szívverés• Törzsizmok összehúzódásai• Testgörbítés• Érintésre elhúzódás• Uszonymozgás• Állkapocs és kopoltyúfedő• Fényre és gravitációra reagálás• Úszó mozdulatok• Farokcsapás érintésre• Felfelé „ugrálás”• Élelem után kapás• Fajtársak csipkedése

• Ikrán belül, izom-eredetű mozgás, idegrendszer „nélkül”

• Fő mozgatópályák kialakulnak és csatlakoznak a törzsizmokhoz

• Bőrérzékelés kialakulása• Uszonyok beidegzése• Érzékszervi pályák kialakulása

• Kikeléstől kezdve

• Elúszás (kb. kelés után 20 nap)

Viselkedési ontogenezis tanulás nélkülhormonális hatásokra

• Királynő körüli teendők

• Peték és lárvák gondozása, sejtek takarítása

• Fészek építés és javítás, őrzés

• Élelemkeresés és behordás – rendszeres kirepülésekkel

• Juvenilis hormon koncentráció emelkedése (corporaallata termeli)

• Gomba alakú testek növekedése

• Sejtszám, szinapszisok szaporodása

• Tanulási képességek fejlődése

Viselkedési ontogenezis tanulás nélkül(nem-neurális) morfológiai változások

• Pl. lapátorrú tok

• Fiatalon – 30 cm nagyságig – ragadozó (egyesével ejti el a zsákmányt)

• Felnőve szűröget

• A kopoltyúíveken levő szűrők kialakulása időt vesz igénybe

Énektanulás madaraknál

• Örökölt vagy tanult ének?

• Miért tanult? (vagy miért nem?)

– Szociális berendezkedés nem teszi lehetővé (apa nincs jelen) örökölt

– Az énekminőség a szaporodás kulcsa tanult

– Az ének sokfélesége előny tanult

Neurális háttéragyi énekközpontok

• Csak a hím énekel – agyi „énekmagvak” feltárását megkönnyíti

• Fejlődésük hormonális kontroll alatt– Ösztrogén kikeléskor

– Tesztoszteron felnőve

• Hogyan lehet a tojóból is „énekes”?

Az énekfejlődés szakaszai(koronás verébsármány)

• Szenzoros szakasz

– Izolációs kísérlet

• Előéneklési szakasz

• Képlékeny ének/ szelekció/ szenzorimotoros szakasz

– Süketítéses kísérlet

• „Kikristályosodás”

• 10-50 napos korban

• 5 hónapos kortól

• 10 hónapos kortól

Melyik hím a preferált mintaadó?

• Fajtárs vs. másik faj– Koronás vs. énekes verébsármány

• Felvétel vs. „élő” demonstrátor– Koronás vs. énekes verébsármány

• Apa vs. másik (családapa) hím– Apát preferálják (zebrapinty)

• Apához hasonló vs. attól eltérő énekű hím– Apához hasonlót preferálják (zebrapinty)

• Gondozó vs. nem gondozó hím– Gondozó hímek énekeiből inkább átvesznek

Korai tanulás és párválasztás

• Fajkeletkezés legfőbb feltétele

– REPRODUKTÍV IZOLÁCIÓ

• Reproduktív izoláció (kezdeti) kialakulása

– Földrajzi korlátok

– Időbeli korlátok

– Viselkedésbeli korlátok

– …

– Anatómiai korlátok

DE MI VAN, HA EZEK HIÁNYOZNAK?

Fajkeletkezés az afrikai nagy tavakban

• Victoria-tó (250 sügérfaj)– 1950 előtt még

dupla ennyi volt– Nílusi sügér

betelepítése!

• Tanganyika-tó (min. 300 faj)

• Malawi-tó (min. 500 faj)

• A tavak kb. 25 millió évesek

• A speciáció 1-2 fajra vezethető vissza tavanként

• Ivadékgondozás– 1 szülős (szájköltő)– 2 szülős

Fajkeletkezés motorja: szín- és színpreferenciamutációk együttes megjelenése

Asszortatív párválasztás vizuális kulcs alapján

• Kétszülős gondozás• Nőstények apa alapján tanulják a

párválasztást• A felismerés alapja a szín

– Megvilágításos és „szagos” kísérlet

• Gyors fajszétválás• Látási viszonyok erősen befolyásolják

– Zavaros vízben nem működik, bár a preferencia megmarad

• Pirosabb faj valamivel mélyebb vízrétegben él (optikai viszonyok!)

Korai tanulás és ragadozó felismeréshalivadékok

• 15 napos ivadék– Gyengén körülhatárolt ragadozó „kép”

• 20 napos ivadék– Specifikus méret és konfigurációs jellemzőjű

ragadozó „kép”

• 25 napos ivadék– Már nem olyan ijedős, mint a 20 naposok

• 25 napos ivadék izolációban nevelve– Hasonló reakciók, mint a 20 naposoknál

Kémiai ingerekhez kötött korai tanulásüregi nyúl

• Speciális utódgondozás

• Markáns, ciklikus napi aktivitás/nyugalom a fészeklakó fiataloknál

• Kb. fél óra aktivitás vs. 23 és fél óra nyugalom

• Érzékeny periódushoz kötött tanulás

– Fészekanyag

– Étrend

– Fajtárs/idegen megkülönböztetés

Fajtárs-idegen elkülönítés kialakulásaüregi nyulaknál

• „kezeléses kísérletek”

– 1. hét vs. 2-4. hetek

– Anyai látogatás fél órája vs. a nap többi része

• Érzékeny periódus vs. élelem megerősítés

– Az etetés és az érzékeny periódus szétválasztása

• Specifikus tanulás vs. neofóbia csökkenés

– Több féle „kezelő” faj

Étrend és fészekanyag preferencia átvétele

• Igen változatos környezeti feltételek

– Növényzet összetétele, állapota

• Fészekanyag és étrend kritikus fontosságú a túléléshez

• Sikeres szülői minta követése előny

• Tanulási lehetőség limitált

– Rövid ideig tartó gondozás

– Nagyon rövid találkozások

– Limitált gondozó magatartás

Táplálékpreferencia átvételeüregi nyúl

• Kezdeti megfigyelés– Eltérő rágottság egymáshoz

közeli vegetációs egységekben

• Terepi vizsgálatok– Kiültetéses és rágás-gátlós

kísérlet

• Laboratóriumi vizsgálatok– Anyanyúl etetése aromás

növényekkel

– Elválasztáskor táplálékválasztásos kísérlet