A 2011. évi népszámlálás előkészítése során a regiszterek alkalmazhatóságáról szerzett tapasztalatok

Erdei Virág, Kovács MarcellKSH, Népességstatisztikai főosztály

Az adminisztratív adatállományok statisztikai célú hasznosításakülönös tekintettel a népszámlálásra

2010. Március 29., Budapesti Corvinus Egyetem

1. Hazai előzmények

2001. évi népszámlálás tapasztalatai nyomán új célok: A lakosság adatszolgáltatói terheinek csökkentése Költséghatékonyság

2005: KSH, Stratégiai Fejlesztési Tanács döntése:„ A következő népszámlálás nem tervezhető és nem hajtható végre a hagyományos módszerekkel. …Ki kell alakítani a következő népszámlálás új koncepcióját.”

2. Nemzetközi fejlemények

2010/2011

2000/2001

Hagyományos Kombinált Regiszteres Egyéb Összesen

Hagyományos 11 5 1 1 18

Kombinált 0 5 0 0 5

Regiszteres 0 0 2 0 2

Nem volt 0 1 1 0 2

Összesen 11 11 4 1 27

Bulgária,Ciprus,Egyesült Királyság,Görögország,Írország,Luxemburg,Magyarország,Málta,Portugália,Románia,Szlovákia

Csehország,Észtország,Lengyelország,Litvánia,Olaszország

Ausztria Franciaország

Belgium,Hollandia,Lettország,Spanyolország,Szlovénia

Dánia,Finnország

Németország Svédország

3. Népszámlálási koncepciók

A regiszterekkel végzett feltáró munka eredményeként három koncepciót dolgoztunk ki a 2011. évi népszámlálás megvalósítására:

1. Adatok biztosítása kizárólag igazgatási nyilvántartások felhasználásával, a személyes adatok statisztikai célú összekapcsolásával

2. Alapadatok biztosítása a KEK KH személyi adat- és lakcímnyilvántartása és a KSH címregisztere alapján, kiegészítő adatok biztosítása reprezentatív lakossági összeírással

3. Adatok biztosítása teljes körű lakossági összeírással

4. A regiszterek vizsgálata

Magyarországon a különböző hatóságok sok adminisztratív jellegű adatbázissal rendelkeznek, amelyek több népszámlálási információt is tartalmaznak.

Információgyűjtés: Milyen hivatalos regiszterek vannak az országban, ezek

jogszabályi háttere E regiszterekből melyek tartalmaznak népszámlálási

jellegű információt Az adatátadás-, átvétel jogszabályi háttere Nemzetközi tapasztalatok gyűjtéseDirekt kapcsolatfelvétel az adatgazdákkal: Földhivatal, Építésügyi hatóság, Kormányzati

Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

5.1 Hasznosítható regiszterek - 1.

A hivatalos regiszterek feltérképezése során

9 regisztergazda19 nyilvántartását

találtuk valamilyen módon népszámlálási célból hasznosíthatónak.

Lakásadatok: Földhivatal – kataszteri ingatlan-nyilvántartás Illetékhivatal – az ingatlanok elidegenítésével

kapcsolatos illetékek nyilvántartása Építésügyi hatóság – az engedélyhez kötött

események (építés, bontás, lakhatás) nyilvántartása

5.2 Hasznosítható regiszterek - 2.

Személyi adatok: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások

Központi Hivatala – személyi adat és lakcímnyilvántartás Országos Egészségbiztosítási Pénztár – gazdasági

aktivitás nyilvántartása Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság – nyugdíj és

nyugellátásszerű járadékban részesülők nyilvántartása Oktatási Minisztérium – a tanulók, pedagógusok

nyilvántartása Foglalkoztatási Hivatal – a regisztrált munkanélküliek

adatai APEH – az adófizetők, a foglalkoztatottak nyilvántartása

6.1 A foglalkozásra és munkaviszonyra vonatkozó regiszteradatok

Az OEP-nél megtalálható gyakorlatilag a teljes népesség gazdasági aktivitása, továbbá minden bejelentett foglalkoztatott foglalkozása, foglalkozási viszonya, a munkahely nemzetgazdasági ága.

Az ONYF-nél és az APEH-nál szintén megtalálhatók a gazdasági aktivitási, foglalkozási, foglalkozási viszonyra vonatkozó adatok.

Csak az APEH tartja nyilván a munkahely települését. A regisztrált munkanélküliek részletes adatai a

Foglalkoztatási Hivatalnál találhatóak, de aktivitási adatként szerepelnek az OEP-nél is.

6.2 A foglalkozásra és munkaviszonyra vonatkozó regiszteradatok problémái

Problémák: A hivatalosan és jogszerűen bejelentett jogviszonyokat

tükrözik, a szürke és feketegazdaságban foglalkoztatottakat, vagy a nem regisztráltakat nem.

A foglalkozási adatok átvételének és felhasználásának akadálya a lakcím pontatlan és nem naprakész nyilvántartása ezen regiszterekben, ami az adat-összekapcsolás elé állít akadályt.

7. Iskolai végzettségi adatok a regiszterekben

Kizárólag a jelenleg iskolába járó tanulókról (alap-, közép- és felsőfokon) és az oktató pedagógusokról állnak rendelkezésre az Oktatási Minisztériumban, 5 évre visszamenően archivált adatokkal együtt.

Elenyésző számú lakosságot képviselő foglalkoztatott csoportokra iskolai végzettségre vonatkozó adatai (köztisztviselők, pedagógusok, kötelező kamarai tagságú csoportok).

Problémák: A teljes népességről nincsenek iskolai adatok a

regiszterekben.

8. A lakások adatai a regiszterekben

Az Illetékhivatalnak kizárólag azon lakásokról vannak adataik, amelyekkel adás-vétel történt: éves szinten 3%

Földhivatal minden megyében működik, és több körzeti hivatala is van. Nyilvántartásuk adattartalomban egységes, és megyénként hálózati rendszerben működik. Minden ingatlant (földterületet, a rajtuk lévő épületet és a bennük lévő lakásokat) digitálisan tartanak nyilván, de népszámlálási szempontból rendkívül szűk körű információval rendelkeznek.

Az építésügyi hatóságnál is megtalálható az összes ingatlan. Alapja az engedélyhez kötött építés, bontás, lakhatási engedélyek kiadása. Jelenleg csak papíron létezik. Az egyes építési hatóságok (kb. 600) a saját nyilvántartásukat egyedi módon állítják elő, illetve kezelik. Csak az engedély kiadásának időpontjában fennálló állapotot rögzítik, így az időközben bekövetkezett (engedélyhez nem kötött) változásokat nem.

9. A Népesség-nyilvántartás vizsgálata

KEK KH kezelésében lévő személyi adat- és lakcímnyilvántartás

A regiszter jellemzői: Teljes körű Alapvető demográfiai adatokat tartalmaz

(nem , születési idő, állampolgárság, családi állapot, lakcímek)

Együttműködési megállapodás, munkacsoport létrehozása

10. A Mikrocenzus és a lakcímnyilvántartás összehasonlítása

A népesség-nyilvántartás adatállományának átvételekét lépésben

1. lépés: 806 település valamennyi közterülete (75 390)2. lépés: 2005. április 1-jei állapot szerint

(kb. 2 000 000 rekord)

● személyi adatok (nem, születési idő (év, hónap),családi állapot, bejelentkezés módja),

● személyekhez kapcsolódó címadatok (település, közterület, házszám, épület, lépcsőház, emelet, ajtó).

A mikrocenzus címei közül azok kerültek összehasonlításra,ahol a felvétel sikeresen lezajlott

Az összekapcsolás egysége a cím!

11. Az összekapcsolás lépései, módszere

Települések – településazonosító

Címek Közterületek (név és

jelleg) További címelemek

(épület, lépcsőház, emelet, ajtó)

Személyek A vizsgált címen lakik Nem Születési év

Informatikai párosítás

Manuális összekapcsolás

12. Eredmények

A 2005. évi mikrocenzus és a népesség-nyilvántartás összehasonlításának eredménye

Egyezőségi szintEgyező címek

száma (db)Egyező címek

aránya (%)

Település 71 095 100

Közterület 70 701 99

Házszám 63 889 90

Teljes cím (lakás) 54 284 76

Legalább egy személy azonos 47946 67

Valamennyi személy egyező 31 539 44

13. Következtetések

Csak az eltérések mutathatók ki, nem tudjuk, mi a valós helyzet

A népesség-nyilvántartás adataiban az üres és a nem lakásként használt lakások nem szerepelnek

A címek manuális összekapcsolásához szükségünk lenne a teljes lakókörnyezet címadataira

Népszámlálási próbafelvétel, 2008

14. 2008. évi próbafelvétel

Az összehasonlítás adatforrásai:

KEK KH személyi adat- és lakcímnyilvántartása 2007. július 1-től kiterjedt formában üzemel – az adatfeltöltés folyamatos

KSH Címregisztere elkészült, aktuális állapotot tükröz

Népszámlálási próbafelvétel, 2008(6 kiválasztott település, 15 000 lakás és az ott élő személyek)

15. Az adat-összekapcsolás modellje

KSH Címregiszter

Próbafelvétel

Személyi állományCímállomány

Cím, lakcím Személy Lakcím

KEK KHszemélyek és címek

16. Címelemenkénti egyezőségi arány

Ajtószám szint 14,9%

Házszám szint 13,0%

Közterület szint 9,7%

Minden címelem 62,4%

17. Településenkénti egyezőségi arány

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Bp. 11.ker.

Hajdúböszörm.

Tapolca Deszk Hőgyész Sóskút

Közterület szint Házszám szint Ajtószám szint Minden címelem

18. A cím szerint azonosított lakások megoszlása a személyek egyezősége szerint

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Budapest11.

Hajdú-böszörm.

Tapolca Deszk Hőgyész Sóskút

Minden személy egyezik A személyek részben azonosak Nincs azonosított személy

19. Következtetések

A KEK KH lakcímei a vizsgált településeken 62 %-ban felelnek meg a tényleges helyzetnek

A nyilvántartási rendszer közelmúltbeli korszerűsítésének hatása még nem volt érzékelhető (üres lakások hiányoznak)

A KEK KH címei népszámlálási célra csak teljes körű, településenkénti címpontosítás után használhatók

A népesség számában az adatok településenként 1-12 %-os eltérést mutatnak, a népesség összetételében nemjelentősek az eltérések

Elemi szinten a nyilvántartás adatai csak részben fedik a valós helyzetet (fiktív bejelentkezések, bejelentkezés nélkül élők)

A nyilvántartásban szereplő demográfiai alapadatok pontosabbak, mint az összeírt adatok (dokumentumokon alapulnak)

20. Népszámlálás 2011

2008. október 1. – Kormánydöntés a 2011. évi népszámlálás végrehajtási módjáról – teljes körű lakossági adatfelvétel

Népesség-nyilvántartási adatok felhasználása 2011-ben a hiányzó adatok pótlására

KEK KH cím-nyilvántartási adatainak felhasználása a Címregiszter pontosítására a 2011. évi népszámlálás előtt

Felkészülés a 2011utáni, regiszteralapú cenzusra (Együttműködés lépései, állományok összekapcsolásának tapasztalatai, eredmények közös értékelése)

Köszönjük a figyelmet!