Erdei mehhereses Szekelyvorsagon 331

Erdei mehkereses SzekelyvarsagoD.

Szekelyverseg kozseg Zelelakal6l 22 kilorneterre lekszik, E. K-iiranvban. Hosszu ideig Oroszhegyhez tartozott s csak az 1900-as evekulan alakult at onello kozsegge. Az 1000 rneternyi erdos hegyek ko-zott Iekvo kozseg' eghailata a mezdgazdasagra nem nagyon kedvezo.Lakossaga eredetileg lakiterrnelessel es allattenyesztessel Ioglaikozott scsak legutobb kezdtek foldmivelest fizni. Meheszetlel. arnely az erdc5svidekek lak6inak mellekloglalkozasl nyujt, a szekelyversagiak nem igenfoglalkoztak. Most is csak nehany embernek van meheszete. Az altalukhasznalt kasok es kaptarok ulan Helve, meheszetuk mas videkrdl szarma-zott. Erre enged kovetkeztelni az a korulrneny, hogy mehkasnak nemodvas Iatonkot, hanem vesszobdl, vagygyekenykekabol Ionott es sarral letapasz-tott kasokat, vagy pedig deszkabol keszultmodern kaptarokat hasznalnak. lsmeretes.hogy az egy fatorzsbc5l keszult tc5kekasokaz erdos videkre, a vesszdbol, vagy sve-kenykekabol Ionottak nedig a fatlan vide-kekre jellemz6k. Feltevesunk szerint tehata regi idokben a meheszetlel loglalkozoemberek munkassaga az erdei mehek Iel-kereseseben es mezuk osszeszedesebenmeri.ilhetett ki.

Az erdei (vad) mehek Ielkeresesehezbizonyos Ioku tapasztalat, kitartas, Io szemes nehany eszkoz szukseges. Kttartasraazert van szukseg, mert a mehvadasznakneha 10-15 kilometeren kereszttil kell ko-vetnie a repuld rneheket, amig megtalaliaa feszktiket. A j6 szem pedig kepesseteszi, hogy nagyobb tavolsagre tudja li-gyelni a mehek repuleset.

Az erdei (vad) mehek Ieszkenek ke-resesi ideje auguszlus 10-101 a hideg be-alltaig, vagyis addig tart, amig a mehekkijerhatnak. A tavasz es a nyar nem alkal-masak, mert a viragok szaga erc5sebb a mez-nel s igy a mehek inkabb a viragra szallnak. mint a mehvadasz me-zes csaletkere Usv mondiak a Ialubeliek, hogy a vadmehek keresesereaz else h6harmat (der) leesese utan legjobb indulni, mert ilyenkor aviraaok elveszitik szagukat, a mez pedig megtartja. Isv a mehek nema viragra, hanem a mezre szallnak.

A vadmehek keresesesehez szukseges eszkozok a meheszcsont,csakia. pohar. lepes mez, illetve mezzel bekent szaraz lep es mosztika.

A meheszcsont kozonseges szarvveg, melynek old alan dug6valelzerhato lyuk van, also nyilasat pedig egy sunln atlyukzatott badoz-lemez zaria el. Az oldalt leva kis lyukon dugiak be a mehcsontba azelfogott meheket, az atlyukgatott badoglernez pedig lehetove teszi, hogya befogolt mehek lelegezhessenek (1. a.).

I. abra. Mehescsont.Abb. 2. Bienenbeute,

332 Tagan Galimdsan

A csakia metemyi hosszu dorongia (karo) (2. a.), Ennek egyik vegetkihegyezik, masik veget pedig negyreszesen behasitjak. A hasltekoketket pecekkel kifeszitik es zsineggel lekotik, hogy el ne csusszanak, Acsakia Ielsd reszebe, a hasitekok koze poharat, vagy cserepcsuprolhelyeznek. Ez edenybe teszik aztan a koralakura vagolt lepesrnezet,egeszen a Ienekelg Ietolva, Azert hasznelnak Iepesrnezet, mert a me-hek nem mennek a Iolyekony mezre. Ha a mehvadasznak ninesenlepesmeze, akkor szaraz lepet helyez az edeny Ienekere s azt lecso-pogtef rnezzel. Akar pohar, akar esupor a hasznalt edeny, lefele min-dig elkeskenyedo alaku.

A mosztika a viaszldzes mellekterrne-ke. A sonkolybol marad vissza a viaszkilo-zes utan. A mosztika. ha ftistolonek hasz-nallak. mezszagot terieszt, rnelyet a legmoz-gas nagyobb Iavolsezra is elsodor. A rneh-vedasz ezeken kivtil szaraz Iepet es Iolye-kony mezet is szokott magaval vinni. Ahasznalt rneznek teljesen tisztanak kelllenni. Ktilonosen izzadt, vagy dohanyoskezzel nem szebad hozzanyulni s ha va-lami igazitani valo lenne a keszuleken, aztcsak tiszta fadarabbal eszkozlik. A rnehugyanis nagyon erzekeny a szagok irant sha mas szagot is megerez a rnezen kivul,esak korul ropkodl a csakjara elhelyezettrnezet, de nem szall reaia. Ezekkel azeszkozokkel felszerelve indul el iitjara amehvedasz.

A vadmeh keresesel a varsagiak vad-meh tanttasnak. vadrneh szoktatasnek ne-vezik. A mehvadasz elsf dolga, hogy va-lamely viragro] vadrnehet fogjon be a me-heszcsontba. Ebbe a kis lyukon kereszttilereszti be es a dug6val pontosan elzarjaa esontot. A mehel vagy szabadkezzel,szarnvainal fogva ejti rabsagba sakislyukon keresztul dugja be a mehcsontba.vagy pedig a viragon torkoskodo mehrereaboritia a kifedett mehcsontot, mialattrnasik kezevel befogja annak nyilasat. A

rabra aztan ovatosan reatolie a esont Iedelet. Ezutan egy tisztashelyet keres. ahol a csakiat leszurie a fold be. rahelyezi a Iepes-mezzel felszerelt poharat s e lole tartva a meheszcsontot, annak Iede-let nagvon csendesen kihuzza (3. a.). A szabadda lett meh ekkor, ha gyorsmozdulattal el nem vadltottuk, par perc mulva raszall a Iepesmezre senni kezd. Most a mehesz csendesen felemeli a esontot s csendbenf6lrehuz6dik. tigyelve arra, hogy meg ne riassza a mehet (4. a.). Amikora meh teleszedte magat, Ielszall s nehanyszor koru] repirlve a poharategyenesen abba az iranyba repul, amerre oduja van. Bizonyos id5mulva tobbedrnagaval ter vissza. Ha a mindig nagyobb szammal jovo

2. Abra. Csakla.Abb. 2. Haken.

Erdei tnehhereses SzekelYlJorsdgon 333,

mehek ket-haromszor visszatertek, a mehesz nehany rnehet elfog es ameheszcsonlba helyezi. Ezutan felszedi egesz keszseget s elindul azok-kal a mehek repulesi iranyabe. Tulsok mehet nem szabad befogni,mert azok csak megzavarnak egymast, A mehvadesz ekkor 3-400'meterrel halad abba az iranyba, amerre a mehek elszalltek volt s ittuira lelallltva a csakiat s a csontbol reaereszti az elfogott meheket,Ezek teleszedve magukat (rjra elropulnek s ismet tobbedmagukkal ter-nek vissza. A mehvadasz nehany Iordulot enged a meheknek, aztanleirt medon uira eloremegy, Ezt az eliarest addig ismetli, amig a me-hek nem [onnek gyorsan es nagy rajokban vissza. Ekkor a meheszabba az iranybe szalad, amerre a rnehek repultek s a fak kozott ke-resni kezdi a mehodut, Ha nem talalna meg. visszater a csakiahoz,uira megfog nehany mehet s egesz keszsegevel a mehrepules iranyabantovabb Iolytatia a keresest. Megesik az is. hogy a mehesz iranyt te-veszt s tulmegy, vagy oldalra elkeriili a rnehodut. Ezt a mehek repu-lesi iranyarol mindiart megtudja al-lapitani, hiszen ekkor visszalele, vagyoldalt repiilnek. Ilyenkor a mehva-dasz a helves iranyba fordulva mind-addig keresi, amig ra nem talal azodura. Gvakorlottabb mehvadasz amehek lordulesanak ideiebol mar tudkovetkeztetni a tavolsagra. A vad-rnehek Ieszkuket nemcsak Iaodukba,hanem a fold be, erdei epitrnenyekbestb. is szoktak kesziteni. A reptilesiranyanak megligyelhetese vegetl amehvedesznek sokszor faagakat, Iakkoronaianak a hegyet kell levagnia.llyenkor a mezes poharat a fa tete-jere kell lelallitani s onnan ligyelni avadmehek ropuleset. Az is megtorle-nile hogy a mehek nem j6nnek arnezre. llyenkor taplot, vagy szaraz

h ' , k II . I I 3. libra. Meheszcscnt a poharon. -mar atragyat e egelni, arne yen e- Abb.3. Das Glas mltder Bienen-Beute.pet. ilIetve mosztikat fiistolnek. Ez Ius-tolve es el s szaga messzibre elterjed. mint a meze. (Balint Sandor ve-lernenye Katona Lazar ezen alliteseval szemben az, hogy a fiistoleslelesleges, mert a mez szagara Ieltetlenul [onnek a mehek).

Amikor a mehesz megtalalia a mehlekasul szolgalo fat, elsa teen-deSje annak megallapitasa, hogy az odvassag a Iatorzs mely res zenvan. Ha a feszek magasan van, akkor a fat kidonti. Balint Sandor ne-zete szerint az odu nytlasat azonnal be kell tomni, hogy a mehek csi-pesukkel ne zaveriak munkaiaban a meheszt. Pal Katona Lazar a lyukbedugasarol nem beszelt, de azt mondia, hogy azonnal Iustot kell ser-jeszteni. Kidontes utan a mehvadasz nagyobb lyukat vag Ieiszeievelazon helyen, ahol a Ieszek van. Ezen keresztul aztan kiszedi a mezeses liasitott lepet s azt a magaval hozolt kopube belerakia. A mehekrovid ideS mulva mind behuzodnak a kopube. Ekkor a mehvadasz va-lami ruhafelevel bekoti a kopii nyilaseit, maid hatara veve haza viszi.

334 Tagcin Galimdscin

Ha a Ieszek csak olyan magassegban van. hogy allva elerheto, nemvagjak ki a fat. csak a lyukat negvobbitiak meg s a tovabbiakban amar leirt mod szerint Jarnak el.

Ha a vadrneheket nem akariak szaporitas celjab61 haza vinni,akkor a rneheket elpusztltjak. E celbol a Ieszek aljanal az oduhozIyukat vagnak s ezen keresztul ego zsupszalmat dugnak a nvilasba.A lanaoktol leporkolodik a mehek szarnva s az allalkak elpusztulnak.Ha ez bekovetkezett, kiszedik a rnezet. Ez az eljaras azonos a kidon-tott vagy allva hagyott fakban levo meheknel. A mehek elpusztitasaazert is szirkseges. mert ha elve hagyjak 6ket. zavariek a mehvadaszta tovabbi mehkeresesben, Az ilyen mehek ugyanis raszoktak a csak-jan levo mezreiarashoz s ahoz vissza-vissza terve tevutra vezetik ameheszt, aki nyomukban ujra a mar kifosztott oduhoz [utna. Ha azodu kipusztltas ulan meg mindig jonnenek mehek a kitett csaletekre,

ez annak a iele, hogy akozelben meg egy rneh-csalad tanvazik. amitszinten megkeres a rneh-vadasz.

Eleg gyakran meg-tortenik. hogy a mehva-dasznak mar nincsen e-leg ideie, hogy meg aznap kiszedie az odubola meheket illetve a me-zet. Az ilyen esetben,Balint Sandor szerinta mehvadasz keresztetvag a fa. tovere, amimar tulajdonjelul szol-gal. Barki [onne tehatrea a Ieszek ottletere,az tudja, hogy e meheka jelvag6 tulaidonat ke-

4. libra. A meheszcsontot felemeli. - pezik. Meg per eseten isAbb. 4. Aufheben der Bienen-Beute. neki itelik a zsakmanyt.

Ha kef mehvadasz u-gyanegy iddben, ugyanazon mehcsaladnal talalkozik. kolcsonos meg-egyezes alapian megosztoznak. Pal Katona Lazar ezzel szemben azttertia, hogy az ilyen jelteves nem jelent tulajdonjogot s nem szolgalalapul, hogy mas el ne vihesse a rnezet vagy rneheket, Meg ha rea[onne is arra, hogy ki vitte el, nem kovelelhet semmit, meg a rajtaka-pas eseteben sern. Legfeliebb annyit klvanhat. hogy megosztozzanak.Tulsagosan nem is hangoskodnak, mert akkor reaiuk terelodne az er-doigazgat6sag figyelme s j61 megbuntetnek az engedely nelkuli Iaki-vagasert. Elofordul az is, hogy a mez mennyisege miaU a rnehvadesznem szedi ki a mezet, hanem hagyja a kovetkezo evig, Ha szeren-cses es mas nem fedezte Iel, akkor 0 szedi ki a kovetkezo ev gaz--dagabbnak hilt zsakmanyat,

Emlitetttrk, hogy a kozsegben keyes ember foglalkozik meheszet-

Erdei mehhereses. Szekelyvarscigon 335

tel. Ezek egy resze modern kaptarokat hasznal. }gy pl. Balint Sandor-nak Boczonadi lele orszagos meretfi es nernet kapterai vannak. A kap-tarak es kasok min dig valamely epulet keleti oldalan allanak, nyila-sukkal kelel Iele, A modern kaptarekbe mfilepet hasznalnak, mig aregi, sarral tapasztott vesszd vagy gyekenykasokban a regi mehe-szetet Iolvtatiak (5. a.). -

A kiropult mehrai galyakra. vagy mas alkalmas helyre szall Ie.Innen loll segitsegevel szoktak egy kasba seperni. Sokszor meg ez semszukseges. Ugyanis egy kopube csaleteknek mezet helyeznek s azl araj kozelebe helyezik, A mehek legtobbszor minden tovabbi nelkul be-lernennek az ilyen kopube. Mikor bevonuItak. a kaptart, iIIetve koptitbeallttiek a tobbi koze a mehesbe. Neha egyik-rnasik raj nem akarleszallni, hanem szokni probal, Az ilyen raj ele vlzipuskaval, vagysepnivel vizet Iecskendeznek. amitol a raj megtorpan es leszall .. mirea szokasos medon belogiak.

Az itatas itt nem szokasos. Az erdos teruleten nagyon sok a for-ras. Nagy ritkan, ki-valoan szaraz ev-ben megis kell itat-ni itt is.

A mehek ku-lonlele viragokbolgyujtik mezuket.lsv a mez szinenem vilagos, ha-nem sotetebb essurubb is. mint azakacmeze. A mez-Iolosleget helybenadjak el, vagy be-viszik Szekelyud-varhelyre. Balint 5. abra. Sarral tapasztott gyekenykasok. -Sandor a meznek Abb. 5. Bienenkorbe mit Lehm eingeschmiert.nagy gyogyhatasa-ban is bizik, Ennek tulaidonltia, hogy a vilaghaboruban megromlottegeszsege ismet helyreallott,

A meheszet mellekterrneke a viasz. A viasznyeres modia a ko-vetkezo. A lepet - mezetdl meglosztva - sonkolyoslol egyiitt vizbeteszik es lellorraliak. Mikor a viasz Ielolvadt, merokanallal leszedik saz egesz lolyadekot kenderzecskoba teve kiaaitoljak. A saitolesnal aviasz a vele levo vizzel egyiilt kilolyik egy alala lett es hideg vizzelmegtoltott cseberbe. A viasz a hideg viz teteien megalvad s kezzelkonnyen leszedhelo. A kenderzacskoban visszamarado sonkolyos anyaga mosztika, A viaszbol petroleumszuk idoben hazilag gyertyat keszi-tenek, a felesleges viaszt eladiak, a mosztikat pedig a mehkeresesnelhaszneliak.

A modern kaptarakban a hideg ellen preselt szalmapamakkalvedik a meheket, Az osszepreselt szalmat zsineggel. vagy sodronnyal at-varriak, vegeit sarloval egyenesre nyiriak (6. a.). A kaptarok hatso reszenkettos ajto van. Ezeken kereszliil cserelik a lepkeretet. A belsd ajto

336 Tagan Galimdscin

rendszerint iiveges. hogy a keretek helyzetet es allapotet raifa keresz-till megligyelhessek. A szalmapame e koze a ket aito koze kerul, de-els6 oldalat nem vedik semmivel.

Teli idoben meg kell gy6z6dni arrol, hogy a mehek nem ehez-nek-e. Ennek kikutatasera a mehesz megkopogtatia a mehkast annekbejaroja kozeleben. Az egeszseges mehcsalad erre Ielhersen, az ehezo,vagy beteg csalad siro han got ad. Az ilyen kast aztan beviszik a haz-ba s megvizsgaliak. Ha a mehcealad ehezik, akkor vizben oldott cuk-rot adnak neki. Ezt az oldatot elobb Iellorraliak. azlan ki hagyjak hulni,maid raontik a lepre s igy adiak oda a meheknek, Ha nincsen cuk-ruk forraIt gyurndlcsot, vagy gytimolcsfzt ednak.

A meheknek sok ellensege van. Ilyenek az eger, cickany (cicka):lecske, harkaly. cinege, pinly, da-razs es a rablo mehek. Az egerekellen ugy vedekeznek, hogy a be-jaro lyukat megsztikitik. A cickanyellen nehez vedekezni, mert ez be-buiik a lyukon, kizavaria a mehe-ket s a mezet megeszi. A harkalv,cinege es pinty telen tesznek karta mehekben. A harkaly addia ko-poglatja a rnehkast, mig azon lyu-kat vag s azon kereszliil kiszedegetia meheket. A rablomehek csapatos-tol tornek rea a mehcseladra s be-nyomulnak a kaptarba. Ha kevesen[onnek, a mehcsalad lelveszi veluka harcot s el is uzi 6ket. Rende-sen azonban nagyobb szamban ta-madnak. lelorik az ellenallast segyetlen nap alaft elhordjak az e-gesz kaptar rnezel. Tamadaskor el-s6sorban az anyat igyekeznek meg-olni. Ha ez sikerult. a megtarnadottmehcsalad is hozzaiuk csatlakozik

6. libra. Szalmaparna keszites, s egyiitt raboljak ki kapterukat. aAbb. 6. Anfertigung von Strohkissen. rablokhoz hordva a mezet, Ha rab-

lomehek Jarnak valamely kasban,a mehesz konnyen eszreveheti a mehcsalad haragos zugasarol. A rab-lornehek ejjelre nem maradnak az elloglalt vagy rneatamedott kaptar-ban. A gazda, ha nagyon Iigyelmes volt es eszrevelle a tamedoket,ejjelre Iezaria a veszelyeztetelt csalad beiaroiat. s lepes mezet allltelebe, A visszalerd rablok nem hatolhatva be a kaptarba s meglatvaa kitett mezet, annak esnek neki, egesz raj ok ban. rnelyet aztan a gazdakonnyen elpusztit,

Mint minden foglalkozasnak. a meheszetnek is vannak bebonai,hiedelmei. Balint Sandor meseli, hogy betegsege alatt mehei elpusztul-tak. Mikor Ielepult, kilenc kedden b6jtoIt s kerte Paduai Szent Antalt.segitsen neki mehei visszaszerzeseben. Meg is segilette. Kilenc cseladmehet visszaszerezte. Most uira boitolt kilenc kedden s uira kerte a

Erdei mehherese» Szekely(}arscigOl1 337

szentet, hogy segitse hozza ot meg par csalad erdei vadrnehhez is.Alig ket het alatt sikeriilt is het ~salad erdei mehet osszeszednle, ame-lyeknek aran ket borjut vasarolt. Ugy meseli, hogy mindezt rnegalmodta :..Tenyeremen volt egy darab kenyer, amelyre rnehek szalllak. Ekkoregy oregernber odasz61t hozzam, hogy vigyazzak a mehekre, mert azokaz erdei mehcseladokhoz Ioznak vezetni. Mikor reggel felkeltem, egyolyan darab lepes mezet yettem kezembe, mint almomban a kenyervolt, s azzal elindultam az erdobe. Itt a mehek reaszallottak a tenye-remen lev6 mezre, aztan elrepiiltek. Utanuk iramodtam s negyed oramulva megtalaltam a mehcsaladot. Isv ket het alatt het mehcseladottalaltam. Ha maskor is fogadtam valamit s nem tartottam be, mindigkarom lett belole, Megis csak Islen hatalma a legnagyobb ",

Altalanos nezet a kozsegben, hogy van olyan virag, amely meg-vedi a meheket a rossz szellernektol. Ilyennek tarliak a leszcsant (Le-vislicum ollicinale), amelynek a szaga nyujt vedelmet. Ez a petrezse-lyern szagara ernlekeztet, de annal er6sebb. A kozsegbeliek azt all i-tottak, hogy az olahok ezt levesbe f6zlek s megettek. A leszcsant em-berek gyogyitasara is Ielhaszneliak. Fejfajas ellen levelet kalapjukbarakjak s ugy teszik fel Iejukre, amitdl a fejfajas megszfinik. Van meg egymasik noveny is, olyanszeni gum6s gyokerrel, mint a pity6ka (burgo-nya), amelynek viraga szinten vedi a meheket a rossz szellemektol,

Tagdn Galimdsdn.*

Waldbienen-Suche in Szekelvvarsag.Die Nesle der Waldbienen werden vom erslen August bis zum Eintritl der Kalte auf-

gesuchl. Die benotiglen Gerate sind der Knochen (Bienen-Beute), der Haken. ein Glas,ein Stuck trockener Waben mit Honig eingeschmiert. u. a. Der Bieneniager hat zuersteine wilde Biene von irgend einer Blume in den .Knochen" einzufangen. Dann suchter eine geeignete Lichtung, wo er seinen Haken absteckt, das Glas mit dem Wabendaraullegt und den Deckel des Knochens vorsichtig eufrnecht. Die befreite Biene lasstsich auf den Waben nieder und beginnt den Honig zu Iressen. Sobald sie sich satt-gefressen hat. llieat sie in die Richtung, wo ihr Nest ist, urn bald mit anderen Bienenzuriickzukehren. Wo die Bienen zwei- bis dreimal nacheinander schon zuriickkehr-len, fassl der Bienenziichler wieder einige in den Knochen ein und geht mit seinerganzen Ausriislung 3-400 M. welter in die Richlung eus der die Bienen gekommen sind.Hier stellt er seinen Haken wieder ab und befreit die Bienen aus dem Knochen. Nahcdemdiese sich am Waben sattgelressen haben, Iliegen sie fori und kehren in Balde mitanderen Bienen zuriick. Der Bienenziichter lasst die Bienen einigemal wiederkehren,nechdern er au! die oben beschriebene Weise wieder vorwartsschreitet. Dieses Ver-Iehren wird solange wiederholt, bis er des Nest der Waldbienen eulgelunden hal. _.Verfasser beschreibt die Bienenzucht, die Abwehr gegen Feinde der Bienen, die Bie-nenkorbe, ferner des Gewinnen des Bienenwachses. Auch bespricht Verlasser die mit derBienenzucht zusernmenhangenden Abergleuben.