Felkészülést segítő kérdések Gépszerkesztés alapjai tárgyból

- Ismertesse a kézi rajzkészítési technikát (mikor használjuk, előny-hátrány stb.)!

Kézi technikák közül a gondolatrögzítés leggyorsabb, praktikus formája a szabadkézi vázolás.

Szabadkézi vázlatokat készítünk az előtervezés, a konzultációk, az előadások és az irodalmi

források stb. jegyzetelése során.

Szabadkézi műhelyrajzszerű vázlatokat készíthetünk egyedi gyártás, karbantartás, javítás

esetén az azonnal elkészítendő alkatrészekről.

Előny:

viszonylag olcsó,

vázlatkészítés gyors,

nem igényel extra ismeretet.

Hátrány:

precíz rajzok elkészítése hosszú idő,

kevésbé hatékony,

nagyméretű rajzok elkészítése nehéz.

- Ismertesse a gépi rajzkészítési technikát (mikor használjuk, előny-hátrány stb.)!

Gépi technikák a 2D-s rajzoló és 3D-s tervező programokat foglalják magukba.

A 2D-s programok (pl. AutoCAD) használata analóg a kézi technikával, azonban a ceruzás

technika eszközei helyett billentyűzetet és egeret használunk. A rajzolási munka hatékonyságát,

gyorsaságát elsősorban az ún. módosítási, szerkesztési szolgáltatások növelik.

A 3D-s technika: lásd CAD alapjai (Computer Aided Design)!

Előny:

nagyméretű és bonyolult rajzok elkészítése is egyszerű,

hatékony.

Hátrány:

eszközigény (számítógép),

extra ismeretek,

térlátás/mérethűség elvesztésének veszélye.

- Ismertesse a műszaki rajzok fajtáit!

A műszaki rajzok fajtái:

összeállítási rajz,

rész-összeállítási rajz,

alkatrészrajz (műhelyrajz),

törzsrajz,

technológiai rajz,

körvonalrajz,

kapcsolási rajz,

csomagolási rajz,

elrendezési (diszpozíciós rajz),

hálózati rajz,

robbantott rajz

stb.

- Mit nevezünk alkatrészrajznak? Ismertesse jellemzőit!

Alkatrészrajz (műhelyrajz) a tervezés egyik legfontosabb rajzfajtája, az alkatrész elkészítése

utáni, szerelésre kész állapotát ábrázolja, egyértelmű adatokat szolgál a gyártáshoz, a szereléshez

és az ellenőrzéshez is.

Méretháló: teljes méretháló felületi érdességgel és tűrésekkel együtt.

- Mit nevezünk összeállítási rajznak? Ismertesse jellemzőit!

Összeállítási rajz a termék összeszereléséhez szükséges információkat tartalmazó rajz, amelyen

csak annyi vetület, részlet van, amennyi ahhoz szükséges, hogy minden egyes alkatrészhez

tételszám rendelhető legyen, valamint amennyiből az elemek egymáshoz való kapcsolódása

egyértelműen kiderül. Az összeállítási rajzhoz nagyon precízen kitöltött darabjegyzék tartozik.

Méretháló: befoglaló- és csatlakozóméretek, felületi érdesség és tűrések nincsenek.

- Mit nevezünk törzsrajznak? Ismertesse jellemzőit!

Törzsrajz a termék minden részletére kiterjedő, teljes körű megtervezését bemutató rajz,

amelyen annyi vetület, részlet és fontos méret található, amelyek alapján valamennyi egyedi

alkatrész alakja és mérete egyértelműen megállapítható, s így az ún. kirészletezés alapjául

szolgál. A törzsrajzhoz darabjegyzék is készül.

Méretháló: teljes méretháló felületi érdességgel és tűrésekkel együtt.

- Mit nevezünk méretaránynak? Milyen léptékek használata lehetséges?

A méretarány a rajzi hosszméret és a valóságos tárgy ugyanazon hosszméretének az aránya:

M = .

A méretarányt az ábrázolhatóság és az olvashatóság mérlegelésével választjuk meg. Egy rajzon

többféle méretarányt is alkalmazhatunk, a fő méretarányt a feliratmezőben adjuk meg.

Ha lehet, a tárgyakat természetes nagyságban, torzításmentesen ábrázoljuk.

Nagyítás Természetes nagyság Kicsinyítés

50:1; 20:1; 10:1; 5:1;

2:1 1:1

1:2; 1:5; 1:10; 1:20;

1:50; 1:100

- Hol és mekkora méretű betűket használunk műszaki rajzokon?

Felirat Betűnagyság

(mm)

a megengedett méreteltérések, a feliratmező egyes

mezőinek megnevezése („Név”, „Dátum”, …) 2,5

méretszámok, darabjegyzék, szöveges utasítások,

műszaki előírások 3,5

feliratmező kisebb méretű szöveges részei, darabjegyzék

fejléce 5

feliratmező főazonosítói („Gyártmány”, „Megnevezés”,

„Rajzszám”, „Tervező”), tételszámok, hivatkozási

betűjelek

7

rajzon lemérhető méret a tárgy valóságos mérete

- Milyen vonaltípusokat ismer? Válaszát példákkal szemléltesse!

Vonalfajta Általános alkalmazás

folytonos – vastag kontúrvonal (látható él/körvonal)

folytonos – vékony áthatási vonal, méretvonal, méretsegédvonal,

mutatóvonal, sraffozás, befordított metszet körvonala

folytonos szabadkézi

törésvonal – vékony megszakított nézetek és metszetek határoló vonala

szaggatott – vékony nem látható élek, körvonalak

pontvonal – vékony szimmetriatengely, középvonal, osztókör

kétpontvonal – vékony véghelyzetek, alakítás előtti körvonal (hajlítási él

kiterítéseken), csatlakozó alkatrészek kontúrja

- Ismertesse a centrális vetítést! Válaszát ábrával szemléltesse!

A tér egy rögzített pontjából kiinduló vetítősugarakkal hozzuk létre a tárgy vetületét. A kapott

perspektivikus kép szemléletes, de nem mérethelyes.

- Ismertesse a párhuzamos merőleges vetítést! Válaszát ábrával szemléltesse!

A vetítési középpont a végtelenben van, ezért a vetítősugarak - mint a Nap sugarai -

párhuzamosak és merőlegesek a képsíkra. Ez a vetítési mód a tárgy képsíkkal párhuzamos

felületeit, illetve a forgásfelületek körvonalát alak- és mérethelyesen viszi át a képsíkba.

- Ismertesse példákkal az alakjeleket!

Átmérő: Ø

;

sugár: R

;

négyzet: □

;

rajzsíkra merőleges méret: x

;

gömbsugár: SR

;

gömbátmérő: SØ

.

- Sorolja fel, milyen egyszerűsített ábrázolási módokat ismer!

Belül tömör, forgásszimmetrikus alkatrészeket elegendő egy nézetben ábrázolni, mivel a

méretmegadásban szereplő alakjelek feleslegessé teszik valamelyik oldalnézetnek a

megrajzolását, amely a köröket mutatná.

Alakjelek:

o átmérő (Ø);

o sugár (R);

o négyzet (□);

o rajzsíkra merőleges méret (x);

o gömbsugár (SR);

o gömbátmérő (SØ).

Szimmetrikus tárgyak ábrázolásakor megengedett, hogy a tárgynak csak a felét vagy esetleg

a negyedét rajzoljuk meg. Ha a szimmetriavonalat nézet fedi, akkor a félvetület helyett

törésvonallal határolt részvetületet kell rajzolni.

A nem szimmetrikus alkatrészek ábrázolásakor is takarékoskodunk a rajzi munkával:

o a részvetületek (résznézetek, részmetszetek) rajzolása is megengedett, ilyenkor a

teljes vetület megrajzolása helyett annak csak azt a részét rajzoljuk meg, amelyik új

információkat tartalmaz;

o megszakítás esetén a semmitmondó közbenső részeket elhagyhatjuk;

o a kitörés a kontúron belül szabadkézi törésvonallal elhatárolt részmetszet.

Kiemelt részlet:

Célja a vetületen adott méretarányban nehezen látható, méretezhető vagy egyáltalán nem

ábrázolható részletek megmutatása.

A kiemelt részlet nézet helyett részmetszet is lehet. A kiemelt részt vékony folytonos

vonallal körül kell határolni és nagybetűvel azonosítani.

Ismétlődő elemek egyszerűsített ábrázolása:

A tárgy szabályosan ismétlődő, azonos részleteinek kirajzolása helyett egyszerűsített,

jelképes ábrázolást alkalmazunk. Ismétlődő elemekből csak az elején és a végén rajzolunk

meg egyet-egyet, a közbenső ismétlésre vékony vonal utal. Ismétlődő furatok esetén csak

a furatok helyét rajzoljuk meg.

Sík felületek jelölése:

A forgásfelületű alkatrészek sík felületeire hívjuk fel a figyelmet azzal, hogy a sík felület

átlóit vékony folytonos vonallal megrajzoljuk.

Elforgatott ferde vetületek:

Ha a vetületnek a vetítési irány szerinti ferde elhelyezése kézi technika esetén nehezen

szerkeszthető vagy nehezen elhelyezhető, indokolt lehet a vetület elforgatása.

Az elforgatás irányát és szögét egyezményes módon jelölni kell:

.

Helyi nézetek:

A helyi nézet a fővetületnek csak egy részletét mutatja meg új nézeten. A főábrával

középvonal kapcsolja össze, és csak azt a részt rajzoljuk meg, ami új információt ad. A

helyi nézetet a lyukkörön lévő furatok megmutatására is gyakran alkalmazzuk.

- Ismertesse példával a különbséget a metszet és a szelvény között!

A szelvény képzelt síkkal kimetszett síkidom, a metszet pedig a szelvény és a képzelt sík mögötti

tárgyrész nézete.

- Ismertesse a metszetkészítés szabályait! (Mit nem metszünk?)

1. Nem szabad metszetben ábrázolni olyan alkatrészt vagy annak részletét, amelynek metszete

nem mutat többet, mint ami nézetben is látható.

2. Tilos metszetben ábrázolni a tömör alkatrészeket a nagyobb anyagkiterjedés irányában

(hossztengelyén vagy hosszanti irányban átmenő metszősík). Ilyenek a tengelyek, a rudak, az

orsók, a szegek, a reteszek, a golyók stb.

3. Tilos metszetben ábrázolni a kerület mentén nem körbemenő, illetve a hosszanti irányban nem

végigmenő anyagrészű részeket. Ilyen elemek, illetve részletek például a küllők, a bordák, a

fogak, a fülek stb.

Ha a metszősík mégis tartalmazza ezeket az irányokat, akkor ezeket a részleteket, illetve

elemeket nézetben kell ábrázolni.

- Ismertesse a mérethálózat felépítését! Válaszát ábrával szemléltesse!

Egy adott rajzon lévő méretek együttese a mérethálózat, ami magába foglalja a méretszámot és

a mértékegységet, a méret hovatartozását mutató méretvonalat, valamint annak határolását, a

méretnyilakat és a méretsegédvonalakat.

Felépítésénél figyeljünk rá, hogy:

tartalmazza a tárgy geometriai meghatározásához szükséges valamennyi méretet;

minden méret csak egyszer szerepeljen;

a méretet azon a nézeten adjuk meg, amelyen a legjellemzőbben mutatja a beméretezett

részletet;

mérhető, ellenőrizhető méretet adjunk meg;

a mérethálózat tükrözze a tárgy egyes felületeinek feladatát és a működés szempontjából

való fontosságát;

minden felület és helyzet túlhatározottság-mentesen, nyitott és lehetőleg rövid méretlánccal

legyen meghatározva!

- Ismertesse az ismétlődő részek méretmegadásait!

Lehet:

egymástól egyenlő távolságra lévő alakzatok méretmegadása;

ha a távolságok hossza és az osztástávolság nem egyértelmű;

szögosztások.

Az azonos alakú és méretű elemek számának feltüntetésével elkerüljük az azonos méretek

ismétlését. Az ismétlődés száma a méret előtt „x” jellel kapcsolódóan vagy önállóan

mutatóvonalon adható meg.

- Ismertesse a láncszerű és a bázistól induló méretezést!

Láncszerű (soros, lineáris) méretmegadást alkalmazunk az olyan helyeken, ahol a tűrések

lehetséges összeadódása nem ütközik az alkatrész működési követelményeivel.

Bázistól induló méretezést ott alkalmazunk, ahol az azonos irányú méretek egy közös alaptól

indulnak. A méretvonalak párhuzamosan helyezkednek el, de megengedett az összevont

(halmozott) méretezési mód alkalmazása is.

- Rajzoljon fel egy csavarmenetet és ismertesse jellemző méreteit!

Csavarmenet jellemző méretei:

d: külső (névleges) átmérő – a menet jellemzése;

d2: középátmérő – erőtani számítások;

d3: magátmérő – a csavarorsó legkisebb átmérője;

egyéb méretek:

o P: menetemelkedés,

o α: menetemelkedés szöge,

o β: menetprofilszög.

- Rajzoljon alakkal záró csavarbiztosítást!

- Rajzoljon erővel záró csavarbiztosítást!

- Ismertesse a tűrés fogalmát! Válaszát ábrával szemléltesse!

Sorozat- és tömeggyártásban az azonos gyártási feltételek mellett előállított alkatrészek méretei

nem lesznek azonos értékűek, hanem a méretek szóródni fognak. A méretszóródásnak az

alkatrész működése szempontjából megkívánt és tervező által előírt korlátozása a tűrésezés. A

tűrés két fogalmat takar: a tűrés nagyságát és az alapvonalhoz viszonyított elhelyezkedését:

.

- Ismertesse az illesztés fogalmát! Válaszát ábrával szemléltesse!

Az illeszkedés két összeszerelt alkatrész csatlakozása, amelynek jellemzésére az illeszkedés

mérőszámát használjuk, ez az összeszerelés előtti tényleges méretekből számítható különbség. Az

illesztés olyan előírás, amely két alkatrész csatlakozó méreteinek a tűréseit tartalmazza

meghatározott illeszkedések elérésére:

.

- Ismertesse a laza, szoros és átmeneti illesztést! Válaszát ábrával szemléltesse!

Laza illesztés esetén a csap tűrésmezeje teljes egészében a lyuk tűrésmezeje alatt helyezkedik el:

a furat nagyobb, mint a csap.

Szilárd illesztés esetén a csap tűrésmezeje teljes egészében a lyuk tűrésmezeje felett helyezkedik

el: a furat kisebb, mint a csap.

Átmeneti illesztés esetén a lyuk és a csap tűrésmezői egymást részben fedik. A párosított

alkatrészek valóságos méreteitől függően az átmeneti illesztés tényleges illeszkedése vagy laza,

vagy szoros lesz: a furat lehet kisebb is és nagyobb is, mint a csap.

- Ismertesse, milyen tűrésmegadási módokat ismer! Válaszát ábrával szemléltesse!

egyedi tűrésezett, „tűrt” méret, amelynél mindkét határméret megszabott (az alapmérettel és

a két határeltéréssel);

egyirányban határolt méretnek vagy csak a felső, vagy csak az alsó határmérete van

megszabva;

szabványos tűrésezésű méret, amelynél a tűrésmező helyzetét jelölő betű, valamint a tűrés

nagyságát, minőségét jelölő számjel szerepel, a határméretek a vonatkozó ISO szabvány

segítségével határozhatók meg.

- Mit nevezünk egyenetlenség-magasságnak és átlagos érdességnek?

Hullámosság esetén a hullámhosszon mért öt legkiemelkedőbb pont (csúcs) és öt legmélyebb

pont (völgy) átlaga az egyenetlenség-magasság (Rz):

.

A területkiegyenlítéssel nyert középvonaltól számított eltérések abszolút értékeinek az átlaga az

átlagos érdesség (Ra):

, .