Áltmen kérdések

7/24/2019 Áltmen kérdések

http://slidepdf.com/reader/full/altmen-kerdesek 1/44

Bognár eddigi esszé

kérdései



Ismertesse a bizonytalan döntési osztályban alkalmazott döntésikritériumokat!

Ide soroljuk azokat a döntési problémákat, amelyekben nem ismerjük atényállapotok valószínűségeit !bben az osztályban nin"s egységes döntésikritérium

#ald$kritérium

%inima& kritériumnak is nevezik ' pesszimista és óvatos döntés kritériuma 'pesszimista döntést (ozó a legrosszabb következményt tekinti, de mivelóvatos is, igyekszik magát a legrosszabbtól megvédeni )ényege* mindenegyes "selekvési változat esetében a legrosszabb következményt tekintve,ezek közül a legjobbat, azaz a relatíve legkisebb rosszat választja

+avage$kritérium

%inimális regret kritériuma szi"(ológia alapja az elmulasztott le(et-ségekenérzett megbánás ' regret mértéke az adott körülmények között optimálisés a tényleges döntés közötti különbség a következmények értékébenmérve

.urvi"z$/éle kritérium0ptimizmus együtt(atóval s1lyozva számítja ki a legmeg/elel-bb "selekvési

változatot 'z optimizmus együtt(ató az elnevezéssel asszo"iálódó

2komolytalan3 /el(anggal ellentétben, egzakt matematikai gondolatmenetalapján (atároz(ató meg szi"(ológiai alapja a két végletes álláspontközötti arany közép1t keresése

)apla"e$kritérium'lapja az elégtelen megokolás elvében gyökeredzik !nnek értelmében, (a

nin"s elég indokunk a különböz- események bekövetkezésivalószínűségének megállapítására, akkor a )apla"e$ /éle álláspont szerint

leg"élszerűbb, (a minden egyes eseményt azonos valószínűséggeltekintünk



NEM-től az IGEN-ig.ogyan kell megegyezni, (ogy kell, illetve ,(ogy le(et terelgetni a tárgyalópartnert, (ogymeg tudjunk egyezni

!szközei*$ 'ktív meg(allgatás%utasd meg, (ogy érted, (ogy akarnak valamit%it is akarnak5%iért is akarják5

'dj nekik id-t$ .ar"oljon ki 6gyelmet magának*7ejtse ki a saját gondolatait, és utána várjon8taljon vissza az - érveire7ejtse ki (atározottan érveit, de maradjon barátságos$ 9özös megoldás kidolgozása*Ismerje meg mások véleményét:pítsen ezekre a véleményekre'jánlja saját ötleteit

' megoldást mindenki véleményéb-l építse



A motivái tartalomelméletei

Maslo"-#éle motiváielmélet$ %aslo; elméletének alapgondolata, (ogy az emberi szükségletek(iera"(ikusan rendezettek %aslo; szerint mindannyiunkat öt (ierar"(ikusan egymásra épül-szükséglet kielégítése motivál 7izikológiai szükségletek* é(ség, szomj1ság !zeknek akielégítése alapvet- /eltétele /ennmaradásunknak Biztonsági szükségletek* akkor jelennek meg,(a a 6ziológia szükségleteket többé$ kevésbé már kielégítettük ' lét, az egészség, az elértéletszínvonal, a mindennapi tevékenység állandósága, kiszámít(atósága állnak a szükségletekkielégítése középpontjában 'rra vonatkozik,(ogy a 6zikológia szükségletek tartósankielégít(et-k legyenek ' közösség iránti szükséglet a szeretet, gyengédség, intimitás, avala(ová tartozás, a társas kap"solatok igénye Barátok, szerelem, gyermek utáni vágy sorol(atóide 'z elismerés, megbe"sülés iránti szükséglet azt az ó(ajunkat tartalmazza, (ogy másokelimeréséb-l pozítiv én$képünk lalkul(asson ki <örekszünk arra, (ogy környezetünk elismerjeeredményeinket, él bennünk a vágy a (írnév a presztízs, az elismert társadalmi vagy közösségistátusz iránt 'z önmegvalósítás szükséglet a szükséglet =(ierar"(ia legmagasabb szintje

Alder#er-#éle motiváis elmélet$ 'lder/er (árom szükségleti kategóriát különböztet meg, s amaslo;$i lemélettel szoros rokonságot mutat )étezés* az alapvet- anyagi > 6ziológiai?szükésgletek és a 6zikai /enyegetettségt-l való védettség 9ap"solat* a társas kap"solatok irántiszükséglet, az a vágyunk, (ogy személyes kap"solatokat és társadalmi státuszt alakítsunk ki éstarsunk /enn %ások el/ogadjanak, elismerjenek és méltányoljanak bennünket 7ejl-dés* aszemélyes /ejl-dés , a le(et-ségeink kiaknázásának igénye a %aslo;$i elismertség bels-tényez-i és önmegvalósítás kategóriája 'lder/er szerint * egyidejűleg több szükségleti szint isaktívan be/olyásol(atja motivá"iónkat@ (a egy magasabb szintű szükséglet kielégítésekorlátokba ütközik, vagy el/ojtjuk, akkor az "salódottságot okoz és visszallépünk egy ala"sonyabbszintre , megn- a valószínűsége egy ala"sonyabb szintű szükséglet kielégítésének@ a /ejl-désiszükséglet a többi(ez képest sajátosan viselkedi kielégítése esetén még inkább /ontossá válikszámunkra

%erzberg-#éle kéttényezős elmélet$ 'z elmélet szerint a megelégedettség és a motivá"ió kétkülönböz- dolog , te(át nem igaz a /eltevés, miszerint az elégedett dolgozók (atékonyabbak ,mint nem elégedett társaik .erzberg és társai kimutatták, (ogy más tényez-k (atnak a

dolgozók elégedettségére, mint



&ezetési st'lusok (ebel szerintAbszolutista$ Altalános jellemzés* a vezet-t "sak az eredmények érdeklik ' vezet- "élja*

világosan meg/ogalmazott "élok üzleti, gazdasági, társadalmi, emberi vonatkozásban%agatartás a kollektívával szemben* a vezet- mell-zi a vezetettek egyén szempontjai 'zegyén személyes /ejl-désé(ez való viszony* a vezet- /ontosnak tartja, nem akadályozza azt azel-írt teljesítmények mellett omináns küls- megnyilvánulás* a kitűzött "élokmegvalósításának biztosítása

Narista* Altalános jellemzés* a vezet- saját személyét mindenki /ölé kívánja emelni a vezet-

"élja * 2sztár3 vezet-vé válás, a vezet- körüli személyi kultusz kialakítása %agatartás akollektívával szemben* a népszerű döntéseket /enntartja magának, a többit másra bízza, a/elel-sséget másra 2játssza3át 'z egyén személyes /ejl-désé(ez való viszony* a népszerűségérekében dolgozó személyes /ejl-désé(ez engedékeny omináns küls- megnyilvánulás* avezet- parádékat rendez ön/elértékelés "éljából

)aternalista$ Altalános jellemzés* a vezet- és vezetett kap"solatában a vezetett el-térbe kerül, apaternalista kap"solat so(a nem partneri, (anem gondoskodóan alárendelt ' vezet- "élja*igyekszik a kettejük kap"solatának meg/elel- "élokat meg/ogalmazni %agatartás akollektívával szemben* jóindulat1 magatartást tan1sít, de indokainak "éljait nem közli mással

'z egyén személyes /ejl-désé(ez való viszony* 2atyai3 magatartást tan1sítva (atároz avezetett szakmai, szervezeti karrierjér-l omináns küls- megnyilvánulás 2 atyának3 kívánlátszani, mindenki (elyett gondoskodik, bíró, taná"sadó, támasz, bizalmi ember egyszemélyben

%armonizál* Altalános jellemzés* a teljesítménnyel szemben a munka(elyi légkörmeg/elel-ségét pre/erálja ' vezet- "élja* a "élok a kollektíva (armonikus együtt$tartásának/elelnek meg %agatartás a kollektívával szemben* tájékoztat, konzultál, a döntés$el-készítésbebevonja a dolgozókat, az érdekeket és a (átteret /eltárja 'z egyén személyes /ejl-désé(ezvaló viszony* el-mozdítja a beosztott személyes /ejl-dését, számára a (armonizálás szinte

ön"él, t1lzottan szabad /olyást enged az egyéni érdekeknek omináns küls- megnyilvánulás*minden körülmények között a kollektíván belüli (armónia létre(ozására törekszik*észvéten ala+ul vezetési st'lus$ Altalános jellemzés* lényeges /eladatok esetén szakért-i

"soportokat (oz létre, érvek alapján el/ogadja és /elvállalja a "soport értékelését, javaslatát 'vezet- "élja* a szervezet, a vezet- és a vezetettek "élja kollektív er-/eszítés eredményeként/ogalmazódnak meg %agatartás a kollektívával szemben* a vezet- sok esetben a kárára is, debevonja a vezetetteket a döntés el-készítésébe 'z egyén személyes /ejl-désé(ez valóviszony* minden dolgozót az el-re megbeszélt tevékenység(ez, szakterület(ez köti, az e((ezkap"solódó tevékenységet tudatosan irányítja omináns küls- megnyilvánulás* a vezet- nem

a maga, (anem a kollektíva összegzett véleményét képviseli Altalános jellemzés* mindendöntésben kizárólag szakmai szempontokat vesz 6gyelembe



A vezetői ,atalom' motivá"ió mellett talán az egyik leg/ontosabb magatartást be/olyásoló

tényez- a vezet-i (atalom' (atalom egyének vgy szervezetek, szervezeti egységek képessége arra, (ogy

más szervezeti szerepl-ket be/olyásoljanak saját "éljaik megvalósítására '(atalom poten"iális le(et-ség mások magatartásának be/olyásolására, az

események megváltoztatására, az ellenállás legy-zésére' (atalom so(asem egyoldal1, a (atalmi viszony elszenved-jének is mindig vanválasztási le(et-sége, szabadsága

' (atalom mögött mindig /üggést sejt(etünk 7üggünkmásoktól , mert valamiolyat birtokolnak ami /ontos számunkra, amit megszerezni igyekszünk

' (atalom és a /üggés egymást kiegészít- kategóriák' /ügg-ség (árom lényeges eleme*szűkösség(elyettesít(et-ségbizonytalanság+zűkösség* a mások számára /ontos er-/orrások, dolgok birtoklása vagy

kontrollja /üggést eredményez, (a ez a dolog nekik /ontos !z a /ügg-ség"ska akkor jön létre, (a adott er-/orrás szűkös ' korlátlanul rendelkezésre

álló er-/orrások nem termtenek /ügg- (elyzetet.elyettesít(et-ség* ' (elyettesít- termékek gyengítik, azok (iánya er-síti apia"i pozí"ionkat ' szervezti vagy üzleti kap"solatokban annak lesznagyobb be/olyása, érdekérvényesít- képessége, akinek több a választásile(et-sége , mint partnerének %inél kevésbé (elyettesít(etegy szeméylannál nagyobb a személy (atlama az adott szervezeten belül

Bizonytalanság* ' szervezetek életében nem jár(ató 1t a bizonytalanság

megkerülése, vagy "sökkentése ' szervezet bizonytalanságait kezelni kell,bizonyossággá kell változtatni, s ez (atalmat /og eredményezni



A motivái #olyamatelméletei

élkit.zés elmélet$ !z az elmélet abból indul ki, mit akar elérni maga a munkavállaló 'ne(ezen elér(et- "élok nagyobb teljesítményre /ogják sarkallni ' "élkitűzés elméletlogikája* !semények történések = !semények észlelése$ !semények értékelése$ Célkitűzés$ <eljesítmény ' "él számunkra valamilyen "selekvés vagy esemény 'ki többet akar, többetis /og tenni annak érdekében (ogy elérje azt ' kutatásokból adódó következtetések*

)ineáris jelegű össze/üggés áll /enn a "él összetettsége és az eredmények között 'zösszetettebb, bonyolultabb "élok általában jobb erdményt (oznak ' spe"i6kus "élokmagasabb teljesítményre vezetnek, mint az általános "élkítűzések

Elváráselmélet $ 'z elváráselmélet arra a /eltevésre épül, (goy az egyének "sakolyaner-/eszítésekre (ajlandók, amelyek számukra kívánatos eredményekre vezetnek !za motivá"ió ra"ionális megközelítése 'z emberek el-re megbe"sülik a különböz- "selekvésialternatívák rá/ordításait és (ozamai, majd ezek ismeretében választják ki a legkedvez-bb

alternatívát ' várakozás olyan egyéni el-rebe"slés vagy megítélés, amely valamelyesemény vagy végeredmény bekövetkezésének a valószínűségére vonatkozik 'z elváráselméletben a pre/eren"iák er-sségét a következmények /ontosságát valen"iának nevezzük

Méltányosság elmélet ! szerint az elmélet szerintaz emberketaz motiválja, méltányosigazságosnak érzett kap"solatokat tartsanak /ent másokkal, és a méltánytalankap"solatokat méltányossá változtassák meg 'z emberek azt szeretnék, (aer-/eszítéseiket, teljesítményüket másoké(oz képest elismerjék ' motivá"ió nem az egyén

bels- /eszültségének eredménye, (anem a mások(oz viszonyított össze(asonlításbólszármazó /eszültség motivál .a méltánytalanságot észlel valaki , akkor tenni akar ellen plmunka(elyet változtat, bérezési rendszer átalakítását kezdeményezi 'méltányosságelmélet (árom kul"s kategóriája a következ-* Inputok* azok a dolgok,amelyeket az egyén visz a munkájába, szakértelme, készségei, gyakorlata

Megerős'téselmélet$ 'lapgondolata, (ogy a m1ltbeli "selekvés következményei be/olyásoljáka jöv-beli viselkedések bekövetkezési valószínűségeitDagyis a "selekvések pozítiv, vagy

negatív következményei (atással vannak arra, (ogy az adott "selekvés ugyanabban aszituá"ióban legközelebb milyen eséllyel /og megismétl-dni



)M0 M)M össze,asonl'tása 1k2lönöstekintettel a k2lönbségekre34

'z M)M nem (álós szerkezet

'z M)M$ben két tevékenység között E /élekap"solat de6niál(ató

' )M minden kap"solata F (ossz1ság1, pozitív

vég$kezdet >7+? kap"solat >az M)M egyikesete a E közül?

' )M látszat$tevékenységei F (ossz1ság1,pozitív vég$kezdet >7+? kap"solatok M)M$ben

%indkét modellb-l Gantt diagramszármaztat(ató

'z er-/orrás allokálás Gantt diagram bázis1, így

mindkét modellben azonosan történ(et



Is,ika"a$'z ok$okoztai elemzés kiinduló elve, (ogy egy

bizonyos probléma mindaddig továbbra isel-/ordul(at, míg az összes okát /el nem tártukés meg nem szüntettük ' /eltárt okok elemzésealapján, megtervezett beavatkozást le(etkivitelezni a probléma megszüntetésére

'z ábrán szerepl- H a de6niált megoldandó

probléma ' diagram gerin"e a problémáramutat ' gerin"b-l /ontossági szempont szerintegymást követve indulnak ki a bordák, melyek a/- okokat >Hi? szemléltetik minél /ontosabb egy/- ok, annál közelebb kerül a gerin" végi nyíl(oz

' bordákból indulnak ki a szálkák, amelyek a /-okokat kiváltó okokat szimbolizálják'z ok$okozati diagramot, olyan mélységig kell

/elépíteni, a(ol már nem le(et 1jabb okot találni

a problémára



5annenbaum-6,midt vezetési st'lusai <annenbaum és +"(mindt annak alapján különböztet meg vezetési

stílusokat, (ogy a vezet- és beosztottai (ogyan osztozkodnak mega döntési játéktéren

$ 'utokratikus* ' vezet- dönt és paran"sol, a beosztottak

döntési játéktérrel nem rendelkeznek$ atriar"(ális* ' vezet- dönt , de bátor kérdezni még miel-ttparan"sol ' vezet- igyekszik 2eladni3 döntését ' patriar"(álisvezet-t szokás kulturált autokratának nevezni

$ <aná"skozó* ' vezet- dönt és törekszik arra, (ogy a döntéseitbeosztottai el/ogadják ' döntés el/ogadtatása egyeztetést,

párbeszédet igényel !rre utal a vezetési stílus elnevezése$ 9ooperatív* ' vezet- ismereti a döntési (elyzetet, problémát9éri munkatárasait, (ogy /ejtsék ki ezzel kap"solatbanvéleményüket ' vezet- a vélemények 6gyelembevételével dönt

$ arti"ipatív* ' vezet- ismerteti a döntési (elyzetet,problémát 7elszólítja a beosztottait, (ogy dolgozzanak ki

javaslatot, változatokat a probléma megoldására ' vezet- ezenváltozatokból választ$ emokratikus I ' vezet- ismereti a döntési (elyzetet,

problémát és de6niálja a döntési játéktér (atárpontjait > (atárid-, játéktér? és ennek 6gyelembevételével a "soport dönt

$ emokratikus II* ' "soportos döntés(ozatal keretében a

vezet- küls- és bels- koordinátorként működik



Mátri7 szervezetek ' mátri& szervezet lényege , (ogy e /ormánál a /unk"ionális és a

tárgyi elvű munkamegosztás egyszerre történik, így egyszerreérvényesülnek a /unk"ionális és a tárgyi szemléletű irányításelvei ' mátri& szervezeteknek eltér- megjelenési /ormái

léteznek ' tárgyi elvű munkamegosztásra két le(et-ség iskínálkozik* termékek, vagy projektek szerint gy beszél(etünktermékorientált és projektorientált mátri& szervezetekr-l 'mátri& szervezetnek létezik egy ritka /ormája is az 1n regionálistípus1 mátri& szervezet !nnél regionális szempontok szerint istagolják a szervezetet ' projekt típus1 mátri& szervezeteknél aszervezeti strukt1ra ideiglenes > a projekt nem ismétl-d-

jellegéb-l adódóan? ' termékorientált mátri& szervezetnél(osszabb távra alakítanak ki strukt1rát )étreznek mikromátri&> "sak a szervezeti egységek szintjén alkalmazzák a szervezetimegoldást? és makromátri& > az egész vállalat mátri& típus1szervezeti /ormában működik? strukt1rák ' mátri& szervezetkialakításának el-/eltételei* a releváns környezeti szegmensek

átlagon /elüli er-sségű és gyakoriság1 változásai@ a vállalati/eladatok komple&itásának, 1jdonságának és a ko"kázattartalmának magas /oka@ a tárgyi elven alapuló munkamegosztás/eltételeinek megléte@ er-/orrások (asználatánál nem le(etegyértelműen meg(atározni a rá/ordításokat és eredményeket@ aszervezet tagjainak kommuniká"iós és kooperá"iós készsége/ejlett, a vezetés, illetve az érintett személyek konJiktust elvisel-,konJiktustűr- tulajdonságokkal rendelkeznek



8ayol munkássága7ayol tanításának (árom pontja van* a vezetés általános módszer@ a

vezetés a szervezetek működésének kormányzására vonatkozik@ avezetés a rendszerkon"ep"ión nyugszik 7ayol egyetértett <aylorralabban, (ogy a vezetés területén szükség van spe"ialista vezet-kbeállítására 7ayol szerint a következ- tevékenységi körök mindenvállalatnál /ellel(et-ek, legyen az egyszerű vagy összetett szervezet,kisvállalalat, vagy nagyvállalat* műszaki tevékenységek,kereskedelmi tevékenység, pénzügyi tevékenység, biztonságitevékenységek, számviteli tevékenységek, vezetési tevékenységek.7ayol szerint a vezetési /unk"ió világosan elkülönül a többi öt vállalatitevékenységt-l 'zt is (angs1lyozza, (ogy a vezetési /unk"iómegoszlik a vállalat társadalmi szervezetének /els- és alsó szintjeiközött ' vállalat leg/els- vezet-je mind a (at /unk"ió ellátásátbiztosítja 7ayol szerint a vezetés összetev-i a következ-k* tervezés*a jöv- kutatása és a "selekvés részletes programtevénekmeg(atározása, szervezés* a vállalat szervezetének kialakítása,közvetlen irányítás* a /eladatok végre(ajtása rendelkezésekkel,utasításokkal, koordinálás* a munkák és a kivitelezésükre irányuló

er-/eszítések össze/ogása és össze(angolása, ellenőrzés* a kiadottszabályok és utasítások betartásának /elügyelete 7ayol 1gy vélte,(ogy a vezetés rész/unk"ióit alsóbb és /els-bb szinten egyarántgyakorolniuk kell a vezet-knek 7ayol által kidolgozott vezetési elvek*a munkamegosztás, a tekintély =/elel-sség, a /egyelem, azegyszemélyi vezetés, az irányítás egysége, a részérdek alárendeléseaz általános érdeknek, a dolgozók bérezése, a "entralizá"ió, a

(ierar"(ia, a rend, a méltányosság, a munkaer-$állomány stabilitása,a kezdeményezés, a dolgozók egysége



Mutassa be és értelmezze a ,atalmi térké+et!' térkép 2ra"$nem ra"3 dimenziója a szakmai tengelynek, míg az

2akarom$nem akarom 2 dimenziója a (atalmi tengelynek tekint(et- 'térképnek két olyan tartománya van , a(ogy egyértelmű a döntés és a"selekvés a 2Gyerünk3 és a 27elejtsük el3 síknegyed

2Gyerünk3 * a "selekvési alternatíva szakmailag indokolt és a (atalommal bírok is pozitívan viszonyulnak (ozzá 'z ilyen döntéseknek zöld 1tja van27elejtsük el3 * tiszta eset, az ötlet nem tetszik a be/olyásolásnak és

szakmailag sem tart(ató ' nemleges döntésgarantált

Kin"s vita, nin"s személyes ko"kázatroblematikus az 28dvari bolond3 és a 2+elyemzsínór3 síknegyed28dvari bolond3 * középkorban a királyi udvarokban egyedül az udvari

bolond mond(atta el véleményét az olyankérdésekr-l,

amelyek(ez a király ragaszkodott, de rajta kívül

senki sem találta ondokoltnak2+elyemzsinór3 * a régi <örök Birodalomban selyemzsinórt küldtek

azoknak, akik a szultán szempontjából kedvez-tlen,de am1gy logikus dolgokon /áradoztak

Ltóbbi két negyed (atalmi, érdekérvényesítési szempontból jelent-sen

különbözik a másik kett-t-l

á



Neumann-Morgenstern a7imák IV. Nemann!"orgenstern a#i$mák 7igyelembe véve, (ogy &,y,;M >N,&@ O$N,y?, az P (almaz elemei, továbbá N és

Q pedig eleme R, az aiómák a következ-k*O Bármelyik &y$ra a következ- relá"iók közül "sak egy érvényes*&Sy, yS&, &Ty:rtelm* 'z P (almaz bármelyik két eleme össze(asonlít(ató*vagy az egyik

pre/erált a másik(oz, vagy mindkett- azonosan pre/eráltU .a &S; és a ;Sy &Sy:rtelm* ' pre/eren"ia relá"ió tranzitívV .a &Sy akkor &S>N,&@ O$N,y?:rtelm* .a & pre/erált y$(oz képest, akkor & pre/erált bármilyen

szeren"sejáték(oz képest, amelyik &$et y$t tartalmazzaW .a &Xy akkor &X>N,&@ O$N,y?:rtelm* 'z a V a&ióma duálisa a meg/elel- értelmezésselY .a &S;Sy akkor van olyan N, (ogy >N,&@ O$N,y?S;:rtelm* .a & pre/erált ;$(ez és ; pre/erált y$(oz, akkor van olyan &$et és y$t

tartalmazó szeren"sejáték, amelyik ;$(ez képest pre/erált

Z .a &X;Xy akkor van olyan N (ogy >N,&@ O$N,y?X;:rtelm* 'z Y a&ióma duálisa[ .a &S;Sy akkor van olyan N, (ogy >N,&@ O$N,y?T;:rtelm* 'z Y és Z a&iómák értelmezéséb-l következik a jelentéseE >N,&@ O$N,y?T >N,&@ O$N,y?:rtelm* 'z eredmények elemzése a szeren"sejátékban lényegtelen, az

eredmények sorrendjének megjelenítése vagy megnevezése nem lényeges

A é i d # k i



A tervezés0 mint menedzsment #unki5ervezés$ az a tevékenység, amelynek eredményeként megszületnek a szervezet

"éljai és az azok elérésé(ez vezet- utak !nnek érdekében számba kell venni,(ogyan biztosítsák a "élok elérésé(ez szükséges er-/orrásokat és embereket\ögzíteni kell tovább a "él(oz vezet- tevékenységek sorát, amely nem kielégít-működés esetén alapul szolgál a beavatkozásra is A tervezési #olyamatot többlogikai lé+ésre tagol,at9uk$ az első szakasz$ a "élok megválasztása, annak

rögzítése, mit akar elérni a szervezet második szakasz$ a "élok ismeretében a jelenlegi (elyzet minél szélesebb adatbázisra támaszkodó leírás@ a tényleges és akívánatos (elyzet közötti különbség elemzése ,armadik szakasz$ itt ve(etjükszámba ezt követ-en a "élok elérését segít-, illetve (átráltató tényez-ket, s

jelez(etjük el-re le(et-ség szerint a vár(ató probléma/orrásokat negyedikszakasz$ mindezek ismeretében megtervez(etjük azt a tevékenységsort, amelynekmegvalósításával el kívánjuk érni a kitűzött "élt ötödik szakasz$ a tervezés nemválaszt(ató el a tervek végre(ajtásától, az elképzelések megvalósításától A tervek

sa9átos ,ierar,iába rendez,etők * különböz- szervezeti szintek különböz-tartalm1 és különböz- id-távra szóló el-relátást "éloznak meg ' szervezetegészére vonatkozó és a /els- szintű vezetés által készített tervek pl Y évre, denem ritkán még (osszabb id-re szólnak !zek általában a stratégiai tervek, amelyekszorosan kap"solódnak a szervezet létezésé(ez, általános "éljainakmegvalósításá(oz 'z ala"sonyabb szervezeti szintek /elé (aladva, egyre rövidebbaz el-retekintés@ a közvetlen végre(ajtás szintjén (eti s-t akár napi is le(et !zek atervek a stratégiai "élok lebontásából keletkez- rész"élok elérését segítik el-

:ármely terv #unki9a kettős$ egy/el-l "élként (asználandó az alsóbb szintűtervek számára; más/el-l a /els-bb szintű tervek megvalósításának eszköze 'tervezés az egyik leg/ontosabb vezetési /unk"ió 9ul"sszerepe* a tervezésselkap"solatos kezdeményezésben, továbbá a döntésekben van, legyen az szervezeti"él vagy konkrét tervdokumentum ' tervezésnek kell te(át megadni a választ avállalat környezetének /enyegetéseire és kínálkozó le(et-ségeire ' környezeti>pia"i? változások adják a kiindulási pontot a tervezés során adódó döntésekmeg(ozatalakor ' környezeti ki(ívásokra adandó válasz a vállalat bels-er-/orrásainak kreatív /el(asználásával születik meg A tervezés$ a környezetiváltozások(oz való aktív vagy passzív alkalmazkodás eszközeként is értelmez(et-

dö té i t tői blé ldá kö



döntés0mint vezetői +roblémamegoldás eszköze;A +robléma$ egy észlelt, jelen idejű állapot megváltoztatását, vagy /enntartását "élzó

kielégítetlen szükséglet, igény, ami egy kívánatosnak min-sített állapot eléréséreirányul )robléma álla+ot$ a megváltoztatni kívánt állapotot tekintjükélálla+ot$ a kívánatosnak min-sített állapotot nevezzük ' probléma megoldásaakkor következik be, (a az észlelt jelenlegi állapotot és a kívánatos állapotot adöntés(ozó azonosnak észleligy a problémaállapot "élállapottá történ-

alakításával kap"solatos tevékenységet nevezzük a problémamegoldástevékenységének ' probléma te(át egyidejűleg relatív és szubjektív Egy+robléma < #éle mdol old,at meg$ az észlelt jelen idejű állapotot akívánatosnak észlelt állapottá alakítjuk; a kívánatosnak észlelt állapotot alakítjuk azészlelt jelen idejű állapottá; az els- két probléma megoldási változat kombiná"iójátalkalmazzuk A rendszerszemlélet. +roblématér < vektora$ melyek aproblémák azonosítását szolgálják* problématípusok >problémata&onómia?@ aprobléma megoldás módja@ probléma megoldás /olyamata Ala+vető

+roblémat'+usok$ =one+tuális +robléma$ megoldásában jellemz- elméletekés /ogalmak dominálnak ]ellegzetes példái a matematikai problémák, /eladványokEm+irikus +robléma* megoldásá(oz az elméleteken és /ogalmakon kívül kísérletivagy tapasztalati adatokra is szükség van &iselkedési +robléma$ egy vagy többszemély tevékenységei alkotják a probléma részét !zek a (ibák annál nagyobbakés komple&ebbek, minél több ember érintett a problémában 5ársadalmi+robléma* a kon"eptuális, empirikus és viselkedési elemeken kívül a társadalminormák, szokások és kulturális tényez-k is szerepet játszanak Ilyen például* a

leveg-szennyezés problémája A rendszerszemlélet. +roblématér másodikdimenzi9a a +robléma megoldás md9a0 s ennek is > t'+usát ,atározzukmeg$ Egyéni +roblémamegoldás$ egyetlen személy a probléma megoldójaéldául, (agyományos iskolai tanulás so+ortos megoldási md$ a "soport Uvagy több személyb-l áll(at ' "soport létszámának /els- (atárát a /ormálisszervezeti strukt1ra és a /ormális szabályozás szükségessége szabja meg éldáulegy bizottság működése 6zervezeti +roblémamegoldás$ egyértelműen /ormális"soportstrukt1ra és /ormális szabályozás jellemzi a döntési (elyzetet éldáuliparvállalatoknál a tervezés 5ársadalmi +roblémamegoldás$ több szervezetmellett a kulturális vetületek is szerepet játszanak a probléma megoldásábanéldául kormányzati szintű intézkedések

& té i t , ikák kö 2l < ki# 9t i t t ől 1MbE Mb? 3



&ezetési te,nikák köz2l < ki#e9teni tetszőlegesen 1MbE0 Mb?443MbM Management by Motivation$ e6ni"ió* vezetés a munkatársak (atékony

motiválásával 9on"ep"ió* az embereket a szervezetben 1j 1ton akarja vezetniels-sorban az elégedettségükön keresztül 7- lépések* meg/elelnek a vezet- általelképzelt szükségleti (ierar"(iának, ameylnek szintjei az alábbiak* az egyén"soport szükségletei@ diêren"iálás a dolgok között@ önmegvalósítás !l-/eltételek*a munkatársak szükségleti (elyzetének ismerete@ a /eladatterületek tiszta

el(atárolása@ a szervezet "élrendszerének ismerete@ (ozzá/ér(et- relevánsin/ormá"iók biztosítás !l-nyök* a szervezet tagjai a munka/olyamatban aszeélyiségüketés képességeiket ad(atják@ a szabadság létezése kiváló el-/eltételea kreatív, innovatív /olyamatokna 9ritika* a konvep"ió el(anyagolja a koordiná"ió$szükségletet@ "sak az egyéni pszi"(ológiai aspektusokat veszi 6gyelembe@ azegyén és a vállalkozás "éljai "sak nagyon komple& tevékenységgel egyeztet(et-kössze

Mb Management by risis$ e6ni"ió* vállalkozásvezetés válságban 9on"ep"ió* a

válllalkozás gyenge területeit vizsgálják egy meg(atározott válság(angulatban,(ogy a saját poten"iál különleges teljesítményeit aktualizálják !l-/eltétel* egyintegrált tervezési és szabályozási rendszer (iánya !l-nye* (a a munkatársakrészt vesznek, akkor azonnal elkezdik a 2status _uo3változtatását 9ritika* egybiztos jegye a zűrzavarnak, egy vallomása a te(etelenségnek@ a vezetetteknéltompító eêktusok lépnek /el

Mb? Management by ?b9etives$ e6ní"ió* vezetés "élra irányítás alapján9on"ep"ió* vezet-k és vezetettek kidolgoznak egy közös "él/üggvényt mindenvezetési szintre@ a "élelérés módszere a /eladatot teljesít-kt-l /ügg !l-/eltételek*er-s és gyenge pontok /eltárása, a /ejlesztési le(t-ségek azonosítása@ a vállalati"élok szétosztása egy vertikális szervezeti strukt1ra szerint@ munkaterületek és/elel-sség megállapítása@ "élok közös kidolgozása vezet-k és vezetettek között!l-nyök* munkatársak szellemi kapa"itásának mobilizálása@ "s1"svezet-kte(ermentesítése@ a több"entrumos "élkialakítási /olyamat nagymértékű"élidenti6ká"iót eredményez@ rséz"élok alárendelése a /-bb "éloknak@ a dotáláskritériumai egyértelműek 9ritika* a "élok opera"ionalizált megalkotása mindenvezet-i szint számára problematikus@ több"entrumos terv és "élképzési /olyamatid-igényes

5 l ká á



5aylor munkássága5A@(?* dönt- módon járult (ozzá* a vállalat különböz- tevékenységeinek

ra"ionalizálásá(oz@ a termeléstervezés és irányítás szervezeti (átterénekmegteremtésé(ez @ a /unk"ionális mesterek elvének ki/ejlesztésé(ez @ amunka és id-tartományok elveinek kialakításá(oz @a bérezési és ösztönzésirendszerek kidolgozásá(oz <aylor igyekezett a termel- üzemben a munkamegszervezését és irányítását tudományos alapokra (elyezni 2 ' tudományosvezetés alapjai3 "ímű művében azt írja,(ogy 2 eddig a személyiség > az ember?állt a középpontban, a jöv-ben a rendszer lesz az els-dleges3 7-bb alapelveiés egységes 6lozó6ája* Kem a munkásra kell bízni az adott /eladatvégre(ajtásának te"(nológiáját , a eljárást tudományos alapon meg kelltervezni és el- kell írni ' 6zikai és szellemi munkát szét kell választani, amunkás "supán az el-írt /eladatok végre(ajtója legyen ' munkásokatpályaalkalmassági vizsgálatok alapján kell kiválasztani )eger-teljesebben

(angoztatott érve a magas bér$ ala"sony költség volt, vagyis az átlagosnál jobban dolgozók kapjanak az átlagnál nagyobb bért 9övetelményei* mindenkita képességeinek, képzettségének meg/elel- legmagasabb szintű /eladattal kellmegbízni@ a dolgozóktól azt a teljesítményt kell elvárni, amit egy els- osztály1munkás képes ny1jtani@ mindenkinek, aki az adott kategóriában els-osztály1nak min-sül- munkát végez, az átlagnál VF$OFF ` $kal magasabb bértkell ki6zetni ' /eladat szerinti vezetés módszere a bérezésben azt jelenti, (ogya munkások egyénenként, el-re meg(atározott /eladatokat kapnak és azok

teljesítését-l /ügg-en diêren"iálják bérüket !zt nevezte <aylor 2diêren"iáltdarabbér$rendszernek3, de valójában teljesítménybér rendszer volt <aylorminden/éle "soportmunkát eltörölt és /ontosnak tartotta az egységesítést!gységesítette a szerszámokat, készülékeket, a te"(nológiai el-írásokat <aylorszerint minden elméleti munkát távol kell tartani az üzemt-l és amunkairodában kell kon"entrálni ' munkairodában /unk"ionális vezet-kéntdolgoznak* programozó, te"(nológus, munkanormás, a /egyelmi ügyekkel/oglalkozó mester ' termel-üzemben /unk"ionális vezet-ként dolgoznak*sebességellen-r, karbantartó, műszaki ellen-r, munka el-készít-

dö té i l d ll



döntési ala+modell' döntési (elyzet külön/éle közelítései egy bizonyos modell /elé

mutatnak, amelyet döntési alapmodellnek (ívunk \észei*4!ls- eleme a döntés(ozó öntés(ozónak nevezzük azt a

személyt, vagy "soportot, aki a "selekvési változatok közül

választ ' döntés(ozó választását az indokolja, (ogy vannak "éljai,amelyet el akar érni ' "él elérése érdekében több "selekvésiváltozat közül választ(at

B4 !gy "selekvési változat a döntést (ozó rendelkezésére állóer-/orrások bizonyos /ormában való /el(asználását jelenti '"selekvési változatoknak különböz- következményei vannak .a

a következmények között nin"s különbség akkor döntésiproblémáról sem beszél(etünk<4 ' tényállapotok olyan eseményeknek tekint(et-k, amelyek nem a

"selekvési változat tényez-inek (atására következnek be, de a"selekvési változat következményére (atással vannak

>4 ' "selekvési változatok és tényállapotok együttesen (atározzák

meg a "selekvési változat következményét> eredményét?C4 ' küls- körülmények tényállapotok jelenlétének vagy kés-bbibekövetkezésének megállapítása vagy el-re jelzése nem könnyű/eladat Kem tudjuk biztosan megmondani, (ogy milyen eseményvan jelen, illetve milyen következik be kés-bb %egállapításaink"sak bizonyos valószínűséggel érvényesek

D4 )ényeges tényez- még a döntési kritérium, amelynek alapján ale(etséges "selekvési változatok közül kiválasztják a meg/elel-t

NEM től IGEN i



NEM-től az IGEN-ig.ogyan kell megegyezni, (ogy kell, illetve ,(ogy le(et terelgetni a tárgyalópartnert, (ogymeg tudjunk egyezni

!szközei*$ 'ktív meg(allgatás%utasd meg, (ogy érted, (ogy akarnak valamit%it is akarnak5%iért is akarják5

'dj nekik id-t$ .ar"oljon ki 6gyelmet magának*7ejtse ki a saját gondolatait, és utána várjon8taljon vissza az - érveire7ejtse ki (atározottan érveit, de maradjon barátságos$ 9özös megoldás kidolgozása*Ismerje meg mások véleményét:pítsen ezekre a véleményekre'jánlja saját ötleteit

' megoldást mindenki véleményéb-l építse

övőké+ ere9e



övőké+ ere9eO[V = a jöv- kutatása 7red olla"k = ' megállított jöv- = (olland társadalomtudós

<ojás dilemma S !gy nép a pozitív jöv-kép által lesz sikeres, vagy azért van pozitív jöv-képe, mert sikeres5 ]öv-kép* "selekvésre késztet- álom ]elent-s "selekvést jelent-s elgondolkodás el-z meg, (a az elképzelést a nép támogatja +ok nép nemrendelkezik jelent-s anyagi /orrásokkal, stratégiával, de van jöv-képe S biztonságGyerekeket be/olyásolja jöv-képük = 2jöv-"entrikus szereptudat3 ' rosszul

teljesít-knek nin"s jöv-képe, "sak rövid táv1 tervek ' jól tanulók (osszabb távongondolkodnak el-re +ikereseknek is le(et ne(éz "saládi (átterük, ala"sony I$jukMés /ordítvaM

Diktor 7rank = zsidó pszi"(ológus = 'uss"(;itz Cél* O t1lélés@ U orvosi tudássalsegítés@ V tanulás .ábor1 után könyvet írt* 'z élet értelmét keres- ember 9özösvonás* akik kibírták a (aláltábort, valami /ontosat akartak "sinálni a jöv-ben,elviselték legszörnyűbb élményeket is >pl egyik tudós még nem /ejezte be akönyvsorozatát, valaki kül/öldre akart utazni, D 7rank elképzelte, (ogy el-adást tart

az egyetemen a kon"entrá"iós táborok pszi"(ológiájárólM? 2'z emberi /aj "sak 1gytud élni, (a a jöv-be néz, ez a megváltása létének legne(ezebb pillanataiban37olyón átkelés* t1lpart = jöv-, kötél = összeköt t1lparttal >elképzelt jöv-? ozitív

jöv-kép motiválja "éget >nonpro6t, pro6torientáltat egyaránt?, üzletembert >+ony, <oyotaM? ' jöv-kép nem /ejez(et- ki számokban, "sak az elért "élokkövetkezményei Dezet-i jöv-kép* meg(allgatják embereket, beszélgetnek,tapasztalatokból következtetéseket összevonják = (1zóer- Gondolatokat meg kellosztani "soporttal, (ogy támogassa vezet-t 9önnyebb a döntés(ozatal, (a egyetért

a közösség a vezet-vel At/ogó, részletes jöv-kép kell, ne legyen általános Igazi jöv-kép* mikor, (ogy, miért, mit kell tennünk, ki (ogy járul (ozzá siker(ez ozitív,inspiráló, elér(et- jöv-kép, ki(ívás embernek, (ogy a legtöbbet ny1jtsa, amireképes ]obb, (a t1l nagyot akar, mint(a t1l ki"sit :rték* mér"e, mellyel "éljaink(elyességét mérjük, etika biztosítása ]öv-kép* "él meg(atározása !gy jöv-képpelrendelkez- közösség nagy (1zóer-

)oren Iselin>5? >tudós, költ-?* !mber ne legyen passzív szemlél-, változtasson világon%indenkiben meg van a képesség, (ogy valamit adjon a világnak, ennek

tudatosulnia kell ' jöv-kép tettek nélkül "sak egy álom, a tevékenység jöv-képnélkül "sak egy id-töltés, a tettekre váltott jöv-kép meg tudja változtatni a világotc

Goleman



Goleman.at vezetési stílust dolgoztak ki, melyek alapját az érzelmi intelligen"ia

komponensei képezik 'z érzelmi intelligenia négy összetev-b-l épül /el*nismeret@ nmenedzselés@ +zo"iális tudatosság@ szo"iális készség nismeret*érzelmi önismeret* érzelmeink /elismerésének és megértésének képessége,valamint munkateljesítményünkre, kap"solatainkra gyakorolt (atásukismerete@ pontos önértékelés* er-sségeink és korlátaink reális ismerete@önbizalom* saját értékeink (atározott és pozitív érzékelése nmenedzselés*önkontroll* a zavaró érzelmek és benyomások /ölötti uralom képessége@megbíz(atóság* be"sületesség és tisztesség minden (elyzetben@lelkiismeretesség* önmagunk és a /elel-sségi körünkbe tartozó dolgokmenedzselésének képessége@ alkalmazkodóképesség* a különböz-(elyzetek(ez való alkalmazkodásnak és az akadályok legy-zésénekképessége@ teljesítmény$orientáltság* törekvés az önmagunk elé állított

követelményeknek való meg/elelésre@ kezdeményez-készség* törekvés ale(et-ségek megragadására +zo"iális tudatosság* empátia* képesség másokérzelmeinek érzékelésére, "éljaik megértésére, és aktív érdekl-dés az -ket/oglalkoztató ügyek iránt@ a szervezet ismerete* képesség a szervezetéletében jelenlév- (atások érzékelésére, döntés(ozói (álózatok kiépítésére ésa politika irányítására@ szolgáltatás$orientáltság* képesség a vásárlókigényeinek /elismerésére és kielégítésére +zo"iális készség* vizionalizástvezetés* képesség a /elel-sségvállalásra és mások ösztönzésére egy (atásos

vízióval@ be/olyás* képesség a meggy-zési taktikák széles skálájánakgyakorlására@ mások /ejlesztése * (ajlandóság mások képességeinektovább/ejlesztésére visszajelzés és 1tmutatás segítségével@ kommuniká"ió*mások meg(allgatásának és világos, meggy-z- , meg/elel- (angneműüzenetek küldésének képessége@ változás$katalizálás* 1j ötletek bevezetésénekés az emberek 1j irányba vezetésének képessége@ konJiktusmenedzsment* avéleménykülönbségek "sökkentésének és a megoldások /elvázolásánakképessége@ kötelékek kiépítése* jártasságok a kap"solatok (álózatának

kiépítésében és /enntartásában@ teammunka és együttműködés* alkalmasság akooperá"ió el-mozdítására és teamek /ejlesztésére



Altmen puska az eddigi

beugró kérdésekb-l

Fbra létre,ozásának elvei* szűkszav1ság elve általánosítás és egységesítés elve



Fbra létre,ozásának elvei* szűkszav1ság elve, általánosítás és egységesítés elve,(angs1lyozás elve, autonómia elve, tagolás elve, asszo"iá"iók és sztereotípiák/el(asználásának elve

Alder#er elmélet +ontos neve* 'lder/er létezés$/ejl-dés elméleteAlder#el elméletének az elemei* (étezés sz2kséglete >e&isten"e?* magába /oglalja a

6ziológiai szükségletet és a 6zikai /enyegetetségt-l való védettség kategóriáját=a+solati sz2kséglet >relatendes?* ide a társas kap"solatok szükséglete és (ogy

mások el/ogadjanak, elismerjenek, méltányoljanak bennünket 8e9lődés sz2kséglete >gro;t(?* ide a személyes /ejl-dés, a le(et-ségek kiaknázása iránti igény és azönmegvalósítás szükséglete tartozik

Autonmia elve* az ábra önálló közlés egységeinek elkülönítése@ bonyolult ábráknálsegít(eti a megértést a részekre bontást

Fbra létre,ozása < lé+ésre bont,at$ megkomponálás, összeállítás, megrajzolásAlder#er #éle motivái lényege* megteremti a visszalépés le(et-ségét is, vagyis

/eltételezi a modell egy szint szükségleteinek teljesületlensége esetén a bukás$

(anyatlás magatartás megjelenését isFbrák összeáll'tásának él9ai* illusztratív, in/ormatív, operatív, analitikus és számítási

ábraFbra kivitelezése* ügyelni kell az ábra méretére, az ábra megrajzolására, a

jelmagyarázatokra, a /eliratokra, az ábra "ímére, a szövegközi ábrák el(elyezéséreFlla+otok ábrázolása* során az id-ben változatlan (elyzet, állapot, össze/üggés

bemutatására kerül sor az ábrákon

:rainstorming lényege* a résztvev-k száma Z$UF /-, OY$ZF per" alatt, min-ségi/eladatok megoldására törekszenek, szóbeli ötleteket kérnek, bármilyen ötletet és javaslatot elmond(atnak, el(angzott ötleteket összegyűjtik, rendszerezik és értékelik

:rainstorming előnye* rövid ideig tart, nagy mennyiségű in/ormá"ió(oz le(et jutni,ötletek és megoldások értékelése egyszerű

:rainstorming ,átránya$ nin"s le(et-ség a névtelenség álar"a mögé (1zódni,"soporttagok közötti státuszkülönbségek, domináns személyek gátol(atják a szabadvéleménynyilvánítást

:rainstorming alkalmazási ter2lete* leginkább a probléma megoldás le(etségesirányának , módozatainak /eltárási szakaszában

:rainstorming menete$ a "soport vezet-je ismerteti az össze(ívott "soporttagok



:rainstorming menete$ a "soport vezet-je ismerteti az össze(ívott "soporttagokel-tt a "soport "éljait, a "soport el-tt álló /eladatot és a /eladatmegoldásmenetét, szabályait, a "soporttagoktól várt közreműködést, a vezet- röviden,egyértelműen /elvázolja a megoldandó problémát, amit szóban és vizuálisan isszemléltet, a "soporttagok egyenként szabadon, mérlegelés nélkül /elvetik aproblémamegoldásra vonatkozó ötleteket, amelynél 6gyelni kell arra, (ogy egyszemély egyszerre, egy /elszólalással "sak egy ötletet közöl(et, tilos egymás

ötletét bírálni, törekedni kell, (ogy az 1j ötletek a már korábban /elvetettötletekt-l /üggetlenül szülessenek, mert a már /elvetett ötletek körében valómozgás leszűkíti gátolja a széles körben való gondolkodást, az ötletek ki/ogyásátkövet-en következik az addig /elvetett ötletek alapján az ötletkombiná"iókkeresése, a kombiná"ióval nyert ötleteket tartalmazó, teljes jegyzékben szerepl-valamennyi ötletet megvitatják, min-sítik, értékelik , a vezet- össze/oglalja a"soport által elért eredményeket

:rainstorming alkalmazási ter2lete* leginkább a probléma megoldás

le(etséges irányának , módozatainak /eltárási szakaszában:onyolultsági #okok ké+lete* >m$O?U, illetve tevékenység "somópont1 (álóknál

>n$O?Uso+ortos döntések megoldási #ormái* két esetet különböztetünk meg? a

statisztizált /ormát, amelynél a "soport tagjai egymástól /üggetlenülnyilvánítanak véleményt, s azt valamilyen /ormális eljárással statisztikailagaggregálják@ az interaktív /ormát, amelynél a "soport tagjai egymással

köl"sön(atásban vannak külön/éle értekezletek, megbeszélések, bizottságok/ormájábanso+ortos döntések osztályai$ a "soport valamennyi tagjának közös érdekei,

motivá"iói és "éljai vannak* ebben az esetben a "soportos döntések alapvet-problémáját az egyes "soporttagok ismereteinek és képességeinek amegállapítása és ezek aggregálása jelenti annak érdekében, (ogy valamennyi"soporttag szempontjából optimális döntés szület(essen@ a "soport tagjai közöttérdekellentétek vannak* ekkor a konJiktus, a kollektív választás, a szavazási

parado&on és a kollektív jóléti /üggvény külön/éle megoldandó problémáimerülnek /el

so+ortos döntések megoldási #ormái* két esetet különböztetünk meg? a



so+ortos döntések megoldási #ormái* két esetet különböztetünk meg? astatisztizált /ormát, amelynél a "soport tagjai egymástól /üggetlenül nyilvánítanakvéleményt, s azt valamilyen /ormális eljárással statisztikailag aggregálják@ azinteraktív /ormát, amelynél a "soport tagjai egymással köl"sön(atásban vannakkülön/éle értekezletek, megbeszélések, bizottságok /ormájában

+m* ' módszer segítségével ki le(et számítani >egy logikai (áló és a tevékenységid-adatainak ismeretéb-l? a tevékenységek kezdési és be/ejezési id-it, meg le(et

(atározni, (ogy mikorra tudjuk be/ejezni a projektet %egnéz(etjük, (ogy melytevékenységek vannak a kritikus 1ton, mert (a ezek "s1sznak, akkor a projekt is"s1szik 'zokat az eseményeket, melyek legkorábbi kezdésebe/ejezése megegyezika legkés-bbi kezdésévelbe/ejezésével kritikus 1ton lév- tevékenységnek nevezzük'zon eseményeket, melyek legkorábbi és legkés-bbi bekövetkezései megegyeznek,kritikus 1ton lév- eseményeknek nevezzük

inamikus vonal diagramok * menetrend ábrák, (armonogram, Gantt diagram,"iklogram, 9náppel villa, mozdulat ábrák, munka/olyamat ábrák, operogram, ügyviteli/olyamat ábra

öntési #a* egy /eltáró módszer, amelyet az operá"ió$kutatás területén is alkalmaznakBemenete egy szituá"ió, egy jellemz-kkel bemutatott objektum, kimenete pedig adöntés 0sztályozásra (asználjuk

Események #elsorolása0 9ellemzése* normál >a többséget kitev- és semmi/élemegkülönböztetést nem igényl- pont?, kiemelt >olyan pont, amely a program egykiemelked- pontját szakaszát jelöli?, kap"solódó >általában a (áló szerkezetiváltozásával kap"solatos 9özös intézkedési pontot jelent a (álón belül, és a

mér/öldk-(öz (asonlóan el-re ismert, el-re kijelölik?Esemény9egyzékHtevékenység9egyzék * tartalmazza valamennyi olyan /eljegyzést,in/ormá"iót, számszerűséget, melyet nem le(et és nem indokolt a (álón /eltüntetni

Elvárás elmélet elő#eltételei* az emberek "sak azokat az eredményeket tartjákvonzónak, melyeket elér(et-nek éreznek@ az emberek elvárják, (ogy az általukny1jtott er-/eszítés a meg/elel- viselkedés(ez és teljesítmény(ez vezessen@ azembereknek elvárásaik vannak aziránt, (ogy viselkedésüket értékeljék@ Bármilyen(elyzetben az egyén tetteit egy adott id-pontban /ellép- küls- és bels- tényez-k

(atározzák meg

Elvárás elmélet* 'z elváráselmélet az er-/eszítés és a jutalmazás közti kap"solat



Elvárás elmélet* 'z elváráselmélet az er-/eszítés és a jutalmazás közti kap"solat/ontosságát (angs1lyozza

82ggetlen tartalék idő ké+lete* I7>i,j?f !!<j$)!<i$d>i,j?8eltételes és szabad tartalékidő ké+lete* /eltételes* Int7>i,j?f<7>i,j?$77>i,j?@

szabad* 77>i,j?f!!<j$!7<>i,j?8olyamatok ábrázolása* minden /olyamatot id-ben és térben el tudunk (elyezni

' /olyamatok ábrázolásá(oz /olyamatábrákat alkalmazunk, amely ábrákonminden esetben megjelenik egy id-tengely isGrakus ábrázolás előnyei* szemléletes, szinoptikus, minden irányban

olvas(ató, sok tényez- egyidejű összevetéseGrá# #ogalma* G f >K'? egy véges pont(almaz >"s1"sok? , és egy véges

pontpár(almaz > élek? együttese K pont(almaz a "s1"sok (almaza Kf> KO,KUMMKn? ' pontpár(almaz az élek (almaza 'f> 'O,'UM'm?, a(ol'kf>Ki,Kj?e'

Gantt diagram* projekttervezések során is alkalmazzák ' /olyamatok id-benielrendezését és egymás(oz való viszonyuk ki/ejezését szolgálja Dízszintestengelyén id-skála (elyezkedik el, míg a /ügg-leges tengely mentén atevékenységek, /eladatok kerülnek /elsorolásra

%ál #ogalma* 0lyan s1lyozott, körmentes, irányított gár/, amelynek egy kezd- ésegy végpontja van

%áltervezés ,ibái* kör kerül a (álóba, több kezd-, illetve végpontja van a

(álónak, tevékenységek (elytelen összerendelése%áltervezés lé+ései$ logikai grág elkészítése, ezen a grá/on a tevékenységek és

események el(elyezése, tevékenységek és események közötti kap"solódásokkidolgozása

%álban az események < #ormá9a* normál, kiemelt, kap"solódó%álk so+ortos'tási időtervezés szerint$ eterminisztikus* a tevékenységi

id-k pontosan meg(atározott értékek > C%,%%? melyek méréseken vagyés

műszaki be"sléseken alapulnak@ +zto"(asztikus * a tevékenységid-t egyvalószínűségi eloszlás sűrűség/üggvénye (atározza meg > !\< (áló?

%atalmi térké+ #ele9ts2k el s'knegyed* tiszta eset az ötlet nem tetszik a



%atalmi térké+ #ele9ts2k el s'knegyed* tiszta eset, az ötlet nem tetszik abe/olyásolásnak és szakmailag sem tart(ató ' nemleges döntés garantált Kin"s vita,nin"s személyes ko"kázat

%álban elő#ordul ,ibák * (a kör kerül bele, (a több kezd- illetve végpontja van, és(a (elytelenül rendeljük össze a tevékenységeket

%unt élmotivái lényege$ .unt 1gy véli, (ogy a motivá"ió az egyéni "élok alapjánért(et- meg leginkább, mivel a "élok orientálják az emberek munka(elyi

viselkedését !zek a "élok mind er-sségükben, mind /ontosságukban egyénenkénteltér-ek, /olyamatosan változnak%erzberg motivái$ .erzberg szerint minden egyénnek két/éle szükséglete van,

(igiéniás szükséglet és a motivátorok ' (igiéniás tényez-k, a dolgozót munka közbenkörülvev- 6zikai és pszi"(ológia környezetre ' motivátorok a munka természetére éski(ívásaira vonatkoznak .erzberg elméletének (iányossága, (ogy gyakorlativizsgálatok , kutatások nem támasztották alá

%áls mdszerek so+ortos'tása* 7el(asználási "éljuk alapján* id-MMköltségM és

er-/orrása$optimáló te"(nikák@ Irányultságuk alapján* tevékenységorientáltak vagyeseményorientáltak@ %egjelenési /ormájuk szerint* tevékenység$nyíl, tevékenység$"somópont1 és esemény$"somópont1 (álókról beszélünk@ Id-tervezés jellege szerint*eterminisztikus* a tevékenységi id-k pontosan meg(atározott értékek > C%,%%?melyek méréseken vagyés műszaki be"sléseken alapulnak@ +zto"(asztikus * atevékenységid-t egy valószínűségi eloszlás sűrűség/üggvénye (atározza meg > !\<(áló?

%álterv elkész'tésé,ez gyelembe vett elvek * gyártási, kivitelezési sorrend@

meg/elel- tagozódási szint@ megelz-és, követés rendje@ kap"solati, /ügg-ségi viszonyIrány'tott Jt #ogalma* :lek olyan sorozata, amelyben bármely él végpontja azonos akövetkez- él kezd-pontjával>kivéve az utolsót?

Inkonzisztens kör,ármasok kiszám'tási md9a* dfIn>n$O?>Un$O?IOU$szumma anégyzetU

Irány'tott grá# * esetén a pontpárok rendezettek, ekkor, Ki az 'k kezd-pontja, Kj pediga végpontja

Irány'tott kör* olyan irányított 1t, amelyben az első él kezd-pontja azonos az tols$ él végpontjával

=i+ánál miért kell konisztenia szintet számolni$ ' pre/eren"ia



=i+ánál miért kell konisztenia szintet számolni$ ' pre/eren"iamegállapításakor nem írtunk el- kötelez-en trazitivitást gy elképzel(et-, (ogy azegyed döntés(ozók pre/eren"iái között inkonzisztens kör(ármasok is talál(atók

=i+a lé+ései* az értékelési tényez-k páros elrendezése@ a páros össze(asonlításelvégzése@ az egyéni pre/eren"ia táblázatok /elvétele és konziszten"ia mutatókmeg(atározása@ az egyéni pre/eren"ia táblázat elkészítése, az értékel-kegyetértésének vizsgálata@ az értékelési tényez-k s1lyszámainak meg(atározása@

pre/eren"ia és diszkvali6kan"ia mutatók számítása@ elemzés=reat'v döntések$ olyan döntési (elyzetekre vonatkoznak, melyekben sem aprobléma természetére, sem a sikeres megoldás elemeire vonatkozóan nin"s a"soport tagjai között egyetértés, vagy ezekre vonatkozóan ismereteik (iányosak

=ritikus Jt* az az 1t, amely a legtöbb id-t igényel, a leg(osszabb ideig tart <öbb isle(et a (álóban ' 9ritikus 1ton történ- "s1szás egyben az egész program id-beliátütemezését jelenti

=ritikus Jton levő tevékenységek * azon tevékenységek, melyek legkorábbikezdésebe/ejezése megegyezik a legkés-bbi kezdésselbe/ejezésselMotivái #ogalma* %otivá"ió a /elmerült szükséglet "sillapítására, kielégítésére

irányuló bels- késztetésMotivái tartalom elméletei* %aslo; szükséglet$(ierar"(ia elmélete@ 'lder/er

létezés$/ejl-dés elmélete @ .erzberg kéttényez-s elmélete@ %"Clelland kap"solat$teljesítmény$(atalom elmélete@ .unt "él$motivá"ió elmélet

Motivái #olyamat elméletei* ' motivá"iós /olyamatelmélet szerint nem azt kellvizsgálni, (ogy mi az ami motiválja az embereket, (anem azt, (ogy (ogyan alakulki bennünk a motivá"ió Célkitűzés elmélet@ !lvárás elmélet Droom@ %éltányosságelmélet@ meger-sítés elmélet +kinner

CM* management, ma"(ine, material, met(od, man>M* ma"(ine, material, met(od, manKM$ management, ma"(ine, material, met(od, man, moniey, millieu, motivation,

maintenan"e

Mbo lényege* vezetés "élra irányítás alapján



Mbo lényege* vezetés "élra irányítás alapjánNm alkalmazási ter2lete* részvételi problémák megoldásánál@ javaslatok

elbírálásánál, /elülvizsgálatánál@ /eltáró kutatásnálNm D4 lé+ése és annak lényege* végs- szavazás* a végs- szavazással zárul a

/olyamat, amelyik az egyéni döntéseket ötvözi "soportos döntéssé@ meg(atározzaaz értekezlet eredményét@ a be/ejezettség és teljesítmény érzését adja@dokumentálja a "soport döntését

Nm >4 lé+ése és annak lényege* el-szavazás* a "soport tagjai egymástól/üggetlenül /oglalnak állást@ az állás/oglalásaikat rangsorolással vagy pontozással/ejezik ki@ az egymástól /üggetlen állás/oglalásaik átlagát tekintjük a "soportállás/oglalásának@ az egyéni állás/oglalások eredményének vissza"satolása és ezekmegtárgyalása után 1jraszavazás következik

Nm lé+ései* a "soport tagjai véleményüket, ötleteiket egymás jelenlétében, deegymástól /üggetlenül szótlanul leírják@ a "soport vezet-je körbejáró módon/eljegyzi jól lát(atóan minden egyes tag által /eldiktált tömör véleményt, ötletet@ a/eljegyzett véleményeket, ötleteket sorrendben megbeszélik, azok tisztázása ésértékelés "éljából@ el-szavazás* a "soport tagjai rangsorolják vagy pontozzák avéleményeket, ötleteket és az így kapott egyéni min-sítéseket matematikailagösszegzik@ el-szavazás eredményeit megbeszélik@ végs- szavazás

Nm lényege* a "soport tagjai 6zikailag egy (elyen ülnek össze, direkt interak"iók(elyenként korlátozottak, egymás mellett biztosított a szeméyles megnyilvánulásés a névtelenség

Nm C4 lé+ése* el-szavazás eredményeinek megbeszélése?+erat'v ábrák 9ellemzői* gyors döntést segíti@ rugalmas@ szemléletes@ in/ormá"iókössze/oglalását szolgálja

?k okozat előnyei és ,átrányai* el-nye, (ogy nem tüneteket kezel, (anem abetegség kiváltó okait szünteti meg, mivel képes arra, (ogy a legalapvet-bb okokatis /eltárja .átránya, (ogy alapvet-en ismert objektum esetén le(et alkalmazni,továbbá az elemzés jelent-s id-$, költség$, és er-/orrásigényt követel meg magánaka sikeres elemzés érdekében ' módszer "sak a problémák okainak

beazonosításában segít, a megoldás kidolgozása további energiát és módszereketigényel

?k-okozati diagram ala+elvei* egy bizonyos probléma mindaddig továbbra is



?k okozati diagram ala+elvei* egy bizonyos probléma mindaddig továbbra isel-/ordul(at, míg az összes okát /el nem tártuk és meg nem szüntettük

)ert 9elzések * ' i,j , B i,j , % i,j , t i,j , i,j meg(atározása)ertnél miért béta eloszlást alkalmazunk normális ,elyett$ mert I',BI

intervallumon korlátos >így pontosabban le(et vele az á/utási id-t be"sülni, minta normális eloszlás esetén@ mert aszimmetrikus I',%IXI%,BI így modelleznile(et a valóságot, miszerint a projektektevékenységek inkább "s1sznak

)ertnél mi a k2lönbség als és #első beslés között$ /els- be"slés eseténnem "sak kritikus 1ton (atározom meg az !!<i$t, )eti$t és a <6$t

6tatikus orgagramok * osztályozó ábra, osztályozó$elemz- ábra, megoszlásidiagram, szervezeti séma, dokumentumogramok

6kinner elmélet* +kinner az egyén irányító szerepe (elyett a környezet irányítószerepére (elyezi a (angs1lyt +zerinte a magatartás a környezeti (atásokkövetkezménye, vagyis a "selekvések következményei (atározzák meg azok

el-/ordulásának valószínűségét 'z egyén számára a pozitív esemény el-segíti,a negatív pedig gátolja a "selekvés 1jbóli bekövetkezését6avage kritérium$ %inimális regret kritériuma szi"(ológia alapja az elmulasztott

le(et-ségeken érzett megbánás ' regret mértéke az adott körülmények közöttoptimális és a tényleges döntés közötti különbség a következmények értékébenmérve

6zoiolgusok akinek y van a nevében* <aylor, 7ayol, %ayo

6Jlyozott grá# * irányított vagy irányítatlan grá/ s1lyozott akkor, (a minden élé(ezegy vagy több számot rendelünk !z a szám az él s1lya6egédtevékenység* valamilyen komple& /olyamatban a /-tevékenység(ez

kap"solódva, azok állandó működését biztosítja6zerkesztés irány* progresszív, retrográd vagy a kett- kombiná"iója5o+ogramok * (elyszínrajz, 1tvonaltábla, /onal diagram5el9es tartalékidő ké+lete* <7>i,j? f)+<>i,j?$!+<>i,j?f)7<>i,j?$!7<>i,j?

5artalékidő ké+lete m+ esetén* <7>i,j? f)+<>i,j?$!+<>i,j?f)7<>i,j?$!7<>i,j?

5evékenység ny'l és tevékenység som+ontok ké+lete* nyíl* nm,



5evékenység ny'l és tevékenység som+ontok ké+lete* nyíl* nm,"somópont* kn

5annembaum-s,midt vezetési st'lusok$ autokratikus, patriar"(ális,taná"skozó, kooperatív, parti"ipatív, demokratikus I, demokratikus II

5evékenység #ogalma* olyan /olyamat, mely adott id-ben, id-tartam alatt játszódik le, és er-/orrást, költséget igényel !gy bizonyos id-ponttól egy

meg(atározott id-pontig tart5artalék időket #el'rni szövegesen is* 5el9es tartalékidő* amivel atevékenység kiterjed(et, vagy kés(et, anélkül,(ogy a teljes projektid-re(atást gyakorolna <7>i,j? f)+<>i,j?$!+<>i,j?f)7<>i,j?$!7<>i,j?@ 6zabadtartalékidő* az a teljes mennyiség, amivel egy tevékenységid-megn-(et,vagy a tevékenység "s1sz(at anélkül, (ogy (atással lenne bármely soronkövetkez- tevékenység legkorábbi kezdetére@ 77>i,j?f!!<j$

!7<>i,j?f!+<>j,k?$!7<>i,j?@ 8eltételes tartalékidő* a teljes és a szabadtartalékid- különbsége Int7>i,j?f<7>i,j?$77>i,j?@ 82ggetlen tartalékidő* azta id-mennyiséget adja meg, amennyivel az adott tevékenység eltol(ató,(a az -t közvetlenül megel-z- tevékenység a le(et- legkés-bbiid-pontban /ejez-dik be és a közvetlenül következ- tevékenység alegkorábbi id-pontban kezd-dik @ I7>i,j?f!!<j$)!<i$d>i,j?f!+<>j,k?$d>i,j?$)7<>(,i?@ 5el9es esemény tartalékidő$ <!7if)!<i$!!<i

5evékenység som+ontJ ,álk elemei* tevékenységek éstevékenységek közötti kap"solat&isszatérőHismétlődő tevékenységek * a (álón belül többször

visszatérnek, el-/ordulnak, tevékenység$nyíl és tevékenység$"somós(álóknál egyaránt

&ezetői ,atalom #orrásai* magától a személyt-l származtat(ató (atalom/orrások, a szervezet által biztosított (atalom /orrások, a szervezet küls-

/üggéséb-l következ- (atalom

öntési /ára egy példa



öntési /ára egy példa

0k okozati diagram elméleti sémája



0k$okozati diagram elméleti sémája

Is(ika;a /ormális megadása

!gyesít-szétválasztó rajz



!gyesít-szétválasztó rajz

%% "somópont /elosztása

<evékenységek kap"solatai



<evékenységek kap"solatai

.elytelen összerendelések

9ezd-záró esemény



9ezd-záró esemény

9ör a (álóban

<öbb kezd-végpont



<öbb kezd-végpont

!loszlási /üggvény

)átszattevékenységek iránya



)átszattevékenységek iránya

<evékenység "somópont (áló jelölése

)ebel ábra



)ebel ábra

+kinner /éle meger-sítés elmélet ábra

Integráis törekvések a vezetéstudományba6 k li l él k



6trukturalista elméletek ' le(etséges osztályozási szempontokon kívül, a legát/ogóbb, a legtöbbször (ivatkozott

osztályozás a következ- *a strukt1rát meg(atározó tényez-k és az elméletek@szervezetek választási le(et-ségeire kon"entráló elméletek

%endszerelmélet & nin"s átlagosan el/ogadott de6ní"iója@ olyan entitást szokás érteni,

amely egymással és az egésszel köl"sön(atásban álló elemekb-l és részekb-l áll@nyílt rendszer, azaz köl"sön(atás van a rendszer és környezete között@ Bertalan^yáltalános rendszerelméletének 1jraértékelése@ \endszerte"(nika * valamelybonyolult rendszer tervezését és kialakítását értjük

'ranzak(i$s költségelmélet& Coase pia"i és vállalkozói szerz-déseket, ügyleteketkülönböztet meg 0livere ! #illiamson megpróbál arra a kérdésre /elelni, (ogy miért

(ozunk létre szervezeteket szerinte azért jönnek létre mert "sökkentik atranzak"iók költségeit ' tranzak"iós költségek f in/ormá"iós, tárgyalási, ellen-rzésiköltségek

)ontingen(ia elmélet & ]elentése 2/eltételes kap"solat3 ' modell változó"soportjaittovábbi változásokra bontották ' változókat szervezetenként mérésekkelszámszerűsítették ' mért változók közötti kap"solatokat is számszerű módonmutatták ki

*rő+orrás +üggés elmélet& '+<0K "soport mutatott rá, (ogy a szervezet bizonyosszerepl-kt-l való /üggése jelent-s (atással van a strukt1rára !zek le(etnek *tulajdonosok, szállítók, vev-k Biztosítják a szervezetük működésé(ez szükségeser-/orrásokat 'z er-/orrások megszerzésének ne(ézsége (atalmi$/üggési viszonyteredményez ' /üggés be/olyásolja a szervezet jellemz-it

Intézményi elmélet& ' szervezet egy küls- szerepl-t-l /ügg 9ét szerepl- viszonyaaszimmetrikus

'ermészetes szelek(i$ elmélete & )ényegében evol1"iós /olyamat zajlik(asonlótulajdonság1 szervezetek elszaporodnak ' környezet az a kritikus tényez-, amelyt-la szerveztek sikere vagy bukása /ügg ' szervezetek léte és (asonlósága "sak

környezetük (asonlóságával magyaráz(ató 9örnyezet alapos elemzésére,törvényszerűségei /eltárására van szükség

A választás néző+ont9ábl meg#ogalmazott' l ( é ál á i k kí ül l á / óbb l öbb ö



' le(etséges osztályozási szempontokon kívül, a legát/ogóbb, a legtöbbször(ivatkozott osztályozás a következ- * a strukt1rát meg(atározó tényez-k és azelméletek

szervezetek választási leetőségeire kon(entrál$ elméletek -ild!+éle stratégiai választás elmélet & a környezet alkalmazkodik a strukt1rá(oz@ a

szervezeti elit /enntart(atja a számára el-nyös strukt1rát@ C(ild tovább/ejleszti a

szervezetalakítás strukturális alternatíváit !lméletében az alkalmazkodástöbbtényez-s modellé válik ' ki(ívás /elismerése azonban nem egyértelműenmeg(atározott ' be/olyásoló tényez-k jelent-s része is megválaszt(ató

"itzberg szervezeti +ormái és azok mozgat$erői& Y szervezettípust különített el * $gépi bürokrá"ia, divizionális /orma, szakmai bürokrá"ia, egyszerű strukt1ra,ad(okrá"ia megállapítása szerint a gépi bürokrá"ia és a divizionális /ormaegyszerű , stabil /eladatok és környezet esetében (atékony ezek a /ormákmeg/elel-ek a termelés (atékonyságára orientált vállaltok számára a szakmaibürokrá"ia módosítja a vezetés "entralizáltságát* nagyobb önállóságot ad atörzskarnak@ meg/elel- /orma az egyetemek, kor(ázak számára az egyszerűstrukt1ra központi alakja a vezet-@ a szervezet in/ormális, rugalmas@ a gyorsdöntés(ozatal lényeges követelmény@ a /eladatok nem t1l összetettek@ 6atal,sikeres, innovatív vállaltok tipikus /ormája@ az ad(okrá"ia az id-leges, mozgószervezetek kon6gurá"iója* követi a változó környezet összetett és bizonytalan/eladatait, gyakran szervez-dik projekt$teamek /ormájában, űrkutatási,elektronikai ipar vállalatainak jellemz- szervezeti /ormája

zervezeti ökol$gia& a nézetrendszerét !rik <rist kutató"soportja dolgozta ki, képesekkörnyezetüket be/olyásolni, jöv-jüket aktívan /ormálni, az együtt működéslegalább annyira /ontos, mint a verseny, sajátos szervezeti össze/onódások,szimbiózisok alakulnak ki

/olitikai gazdaságtani iskola& a kollektív "selekvés néz-pontját a szervezeti (álólétezését vallja

Benson politikai gazdaságtani elméletea szervezetközi kap"solatokat kívánja

magyarázni

:izonytalan döntések osztályai szám'tási +éldákkal



#ald kritérium*

%ivel a $OF kevésbé rossz, mint a $YF, ezért a #ald kritérium alapján dönt-átvev- nem veszi át a tételt+avage kritérium*

.a tO tényállapot áll /enn, akkor az optimális eredmény OFF@ (a mármost adöntést (ozó az sU "selekvési változatot választaná az optimális sO (elyett,akkor OFF$>$OF?fOOF lenne regretjének a mértéke .asonlóképpen tUesetében $OF$>$YF?fWF lenne ez olyan döntést (ozó regretjének mértéke,akit a tU esetében optimális sU "selekvési változat (elyett az sO változatotválasztaná )át(ató, (ogy az optimális következmény (elyén a regret értékeF ' regretmátri&ra ezitán a ;ald kriétriumot alkalmazzuk* a legnagyobbregretek közül választjuk a legkisebbet

%ivel a legnagyobb regret a legrosszabb, ezért számszerűen a legkisebbet kellválasztanunk, te(át az átvételt >WF regret jobb, mint OOF?

)át(atjuk, (ogy az eredeti #ald, és a regretre alkalmazott ;ald közöttkülönbség van >az eredetivel sO a döntés, a regretnél sO?

t tB legrosszabb

sO OFF $YF $YF

sU $OF $OF $OF

t tB

sO OFF $YF

sU $OF $OF

t t legrosszabb

sO F WF WF

sU OOF F OOF

=é+letek



=é+letek =i+a$

paf >aihkU?*kn

9fO$>UWd?n a köbön$ndf n>n$O?>Un$? OU$ szumma ai négyzetUf >u$umin?*>uma&$umin?OFF<f >u$umin?*>uma&$umin?WhO

)ert$<f>ahWmhb?*ZGamma négyzet* >b$a?*Z a négyzeten

)M<7f )+<$!+<77f!!<$!7<IK<7f <7$77

Documents

Áltmen kérdések