176

HU

MAGYARORsZÁGA felsőoktatási szektor szervezetét a Felső-

oktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény sza-

bályozza.

Az új, három cikluson alapuló képzési szer-

kezetet 2004 decemberében fogadták el.

Csaknem minden fontosabb tudományterü-

leten alkalmazták az új struktúrát. A kivételek

az orvosi, gyógyszerészeti, fogorvosi és állat-

orvosi képzések, az építészet, a jog és bizonyos

iparművészeti szakok, amelyek megtartották

az osztatlan ciklusú, 5-6 éves szerkezetet.

Az 5-6 évig tartó szakokat megtartják az alap-

képzés / mesterképzés struktúrával párhuzamo-

san egy bizonyos átmeneti időszakra. A felső-

oktatási intézményeket kötelezi a törvény arra,

hogy a 2006/2007-es tanévtől kezdve a három

cikluson alapuló szakokat indítsák.

Az első ciklus az ISCED 5A szintű szakokra vo-

natkozik, amelyek 6–8 félévesek (3-4 év; 180–240

kreditpont), és alapfokozathoz vezetnek. A má-

sodik ciklus mesterfokozathoz fog vezetni

ISCED 5A szinten, és 2–4 féléves lesz (1-2 év;

60 –120 kreditpont). A kétéves, ISCED 5B szintű

felsőfokú szakképzések is elérhetők választható

módon az első ciklusú képzések előtt, és felső-

fokú szakképesítéshez vezetnek. Az ilyen prog-

ramok beszámítanak az ISCED 5A szakokba,

legfeljebb 60 kreditpont erejéig.

Az ISCED 5A szintű szakirányú továbbképzések

bármilyen oklevelet követhetnek (alapképzési

vagy mesterképzési). Ezek egy bizonyos tanul-

mányi területen való specializációt foglalnak

magukban (és a végzéskor bizonyítvány ki-

bocsátásával járnak), de nem vezetnek újabb

végzettséghez. Egy hároméves, már létező dok-

tori képzés követhet bármely mesterdiplomát,

vagy ezzel egyenértékű oklevelet. A mester-

diplomán, vagy ezzel egyenértékű oklevélen

kívül minden jelöltnek C-típusú középfokú

idegen nyelvvizsgával kell rendelkeznie (írás és

szóbeli) és részt kell vennie a felvételi eljáráson,

amely egy írott disszertációtervből és egy in-

terjúból áll. Az intézmények további felvételi

követelményeket is megszabhatnak. A doktori

képzésnek négy alaptípusa van:

(1) teljes idejű képzésben részt vevő, állami

ösztöndíjas hallgató (államilag finanszíro-

zott hallgató)

(2) teljes idejű képzésben részt vevő hallgató,

állami ösztöndíj nélkül

(3) részidős képzésben részt vevő hallgató

(4) a doktori fokozatra egyénileg készülő hall-

gató.

A doktori fokozathoz vezető folyamatnak két,

jogilag elkülönülő része van. Először, a kutatói

képzési program hat féléven keresztül tart,

összesen 180 kreditponttal. A szervezett okta-

tás szerves részét képezik a doktori szakasznak.

Másodszor, a befejezett kutatói képzéssel együtt,

a fokozat megítélésének folyamata két idegen

nyelv középfokú ismeretét követeli meg, és

egy írásos disszertációt, amelyet tudományos

publikációk támasztanak alá. A jelölteknek két

szóbeli doktori vizsgán kell megfelelniük és

nyilvánosan meg kell védeniük a disszertá-

ciójukat. Az ISCED 6 kutatói képzés tehát az

egyéni kutatás mellett a doktori programok

részét képezi.

A 2005-ös felsőoktatási törvény rendelkezik a

nemzetközi közös vagy kettős diplomákról, amelyet két vagy több felsőoktatási intézmény

adhat ki. Mivel a közös diplomák kibocsátása

csak 2006 márciusa óta lehetséges, korlátozott

az ezzel kapcsolatos tapasztalat.

Egy szakértői hálózat írásos koncepciót készí-

tett a Nemzeti Képesítési Keretrendszer kia-

lakítására. Ez egy „ernyőtípusú” keretrendszer

lesz, amely az oktatás különböző alszektorainak

177

HU

MAGYARORsZÁGA FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE 2006/07

Source: Eurydice.

178

HU

képesítési rendszerei (közoktatás, szakképzés,

felsőoktatás, felnőttképzés) számára ad majd

keretet, kimenet-alapú megközelítést alkalmaz-

va. Egy tárcaközi bizottság fogja a keretrend-

szer részleteit kidolgozni, mielőtt az a kormány

elé kerül 2007 őszén. A keretrendszer megvaló-

sítását a tervek szerint az új, 2007–2013 közötti

időszakra szóló Új Nemzeti Fejlesztési Tervből

fogják finanszírozni (Nemzeti Stratégiai Refe-

renciakeret).

Az ECTS az egyetlen létező kreditrendszer.

2000 novembere óta törvény rendelkezik róla,

és a 2003/2004-es tanévben általánosan beve-

zették és a gyakorlatban alkalmazzák. Az ECTS

kötelező, kreditátvitelre és kreditakkumulációra

egyaránt alkalmazzák.

Az oklevélmellékletet (DS) 2003 júliusa óta

adják ki a felsőoktatási intézmények. 2006 már-

ciusa óta, a 2005-ös felsőoktatási törvény

rendelkezéseinek megfelelően, minden felső-

oktatási intézmény automatikusan és ingyen

kiállítja a dokumentumot magyarul, angolul és

/ vagy egy etnikai kisebbségi nyelven, ha a ta-

nulmányokat ezen a nyelven végezték el. A DS

első példánya ingyenes a felsőoktatás minden

szintjén.

A Bolognai Folyamat legtöbb aspektusára

léteznek követő intézkedések (ösztönző és

ellenőrző intézkedések). Pénzügyi, adminiszt-

ratív és tanácsadási szolgáltatásokat (pl. a ki-

meneti követelmények megtervezése az új ok-

levélszerkezethez, a javaslat megvitatása a

munkaerőpiac releváns képviselőivel, az új

tantervek megtervezéséhez nyújtott anyagi tá-

mogatás a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében)

vezettek be országos szinten a hatóságok azért,

hogy bátorítsák a háromciklusú képzési szer-

kezet teljes bevezetését. Az anyagi támo-

gatásra pályázatot lehetett benyújtani. A pénz-

ügyi ösztönző intézkedések összege a pályázat

típusától és tartalmától (pl. új szak tanterve,

minőségbiztosítás, stb.) függően változhat. A

támogatás felhasználását nyomon követik.

Ami az ECTS-t illeti, az Országos Kredittanács

technikai segítségnyújtást, információs ponto-

kat és más adminisztratív és tanácsadási szol-

gáltatásokat alakított ki, amely az olyan követő

intézkedésekért is felelős, mint az általános kre-

ditmonitoring. A Nemzeti Europass Központ

(NPK) adminisztratív és tanácsadási szolgálta-

tásokat vezetett be a DS teljes bevezetésének

támogatására. Az NPK a követő intézkedésekért

is felelős.

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizott-ságot (MAB) 1993-ban hozták létre. A 2005-ös felsőoktatási törvény rendelkezéseinek megfe-lelően a MAB felelős az intézmények és szakok minőségbiztosításáért (akkreditáció) és tá-mogatja az intézményeket a belső minőség-biztosítási mechanizmusok kialakításában. Az akkreditációs eljárás kötelező a felsőoktatási intézmények minden típusára és programjára. A MAB egy független szakértői testület, amely-nek 29, a felsőoktatási és kutatóintézetek által jelölttagja van. Két, szavazásra nem jogosult hallgatói tagja van, akik a Hallgatói Önkor-mányzatok Országos Konferenciáját és a Dok-toranduszok Országos Szövetségét képviselik, és részt vesznek a testület plenáris ülésein. A hallgatói részvételt hivatalosan szabályozzák és kötelező. A MAB dönthet úgy, hogy meghív néhány tanácsadót az üléseire olyan tudo-mányterületekről, amelyeket a teljes jogú tagok (jelenleg 5) és a rendszeres résztvevők (jelenleg 6) nem képviselnek. A tanácsadók és a rendszeres résztvevők részt vesznek a vi-tákban, de nem szavazhatnak. Alkalmanként külföldi szakértőket is meghívhatnak.

A MAB-nak van egy kilenctagú Nemzetközi Tanácsadó Testülete. Ennek a testületnek a feladata a MAB működési elveinek, eljárási

MAGYARORsZÁG

179

HU

rendjének, valamint akkreditációs követelmé-nyeinek és gyakorlatának a véleményezése és értékelése, különös tekintettel a nemzetközi követelményekkel való összhangra.

A belső értékelés tekintetében az intézmé-nyeknek éves intézményi értékelési jelentést kell készíteniük, amelyet az intézményi tanács megvitat és szavaz róla. Az akkreditációs eljá-rás és a monitoring eljárás részeként önérté-kelési dokumentációt is készíteniük kell, amelyhez a MAB részletes útmutatást nyújt. A hallgatók intézményi szinten részt vesznek az értékelési eljárásban. Az intézmény éves értékelési jelentését a Szenátus fogadja el, melyben vannak hallgatói képviselők. Az önér-tékelési dokumentumok helyet adnak a hallgatóknak a véleményük kifejtésére.

A külső értékelés egy hosszadalmas, több-szintű folyamat. Az intézmény az előre megha-tározott MAB útmutatások alapján készíti el dokumentációját és önértékelési jelentését. A MAB Látogató Bizottságot jelöl ki, amelynek összetétele az intézmény típusától, a karok számától és a szakok számától függően vál-tozik. Az önértékelési jelentés, a tapasztalatok, a dokumentált interjúk és találkozók alapján a Látogató Bizottság elkészíti a saját jelentését a MAB számára. A jelentést, a véleményeket és

az értékelést kommunikálják az intézmény felé, amelynek lehetősége van további megjegy-zéseket tenni. Az ilyen módon tovább kiegé-szített jelentés a MAB plénuma elé kerül, ahol véglegesítik. A Látogató Bizottság a külső értékelési eljárás során találkozik a hallgatókkal és a képviselőikkel és az előre meghatározott útmutatók alapján interjút készít. Országos szinten a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának és a Doktoranduszok Orszá-gos Szövetségének egy-egy tagját delegálják a MAB ülésein való rendszeres részvételre.

Az akkreditációs eljárás kötelező és két külön eljárást foglal magában. Egyrészt magában foglalja a felsőoktatási intézmény vizsgálatát (oktatási és képzési tevékenységek és felté-telek, kutatási tevékenységek és erőforrások, személyzet, szervezeti struktúra és infrastruk-túra), másrészt pedig magukat a programokat (tanterv tartalma, az elmélet és gyakorlati ok-tatás aránya, minősített oktatók és infrastruk-túra).

Nyolcévenként minden intézménynél el kell végezni az akkreditációs eljárást, illetve egy monitoring eljárást négy év után. Az akkre-ditációs eljárás eredményének összefoglalóját közzéteszik az Akkreditációs Értesítőben, vala-mint a MAB honlapján. A felsőoktatási intéz-

mények pénzügyi tevékenységének ellenőrzé-

sének jogát az Állami Számvevőszék gyako-

rolja.

A MAB teljes jogú tagja a Felsőoktatási Minő-

ségbiztosítás Európai Hálózatának (ENQA) 2000

óta. A MAB tagja még a Felsőoktatási Minőség-

biztosítási Szervezetek Nemzetközi Hálózatának

(INQAAHE) és a Felsőoktatási Minőségbiztosítási

Ügynökségek Kelet- és Közép-európai Háló-

zatának (CEEN).

MAGYARORsZÁG

180

HU

Jogi és / vagy hivatalos referenciák

MAGYARORsZÁG

Dátum Angol kifejezés Kifejezés az eredeti nyelven

1999. 06. 04. (Érvényes:1999.06.12 – 2006. 03.01-ig)

Act No. LII of 1999 on institutional integration(first step towards a linear degree system)

A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX törvény módosításáról szóló1999. LII. törvény

2000. 11. 29. (Érvényes: 2000. 12. 07 – 2006. 04. 13-ig)

Governmental Decree 200/2000 (XI. 29.) on the implementation of the credit system and on the central registration of institutional credit systems

A felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról szóló 200/2000 (XI. 29.) Korm. rendelet

2001. 12. 24. (Hatályba lépett: 2002. 01. 01-én)

Act No. XCIX of 2001 regulating the implementation of ECTS

A felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi XCIX. törvény

2003. 06. 03. (Érvényes: 2003. 07. 01 – 2006. 03. 01-ig)

Act No. XXXVIII of 2003 regulating the implementation of the Diploma Supplement

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXXVIII. törvény

2005. 11. 29. (Hatályba lépett: 2006. 03. 01)

Act No. CXXXIX of 2005 on Higher Education A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény

2005. 12. 22. (Hatályba lépett: 2005. 12. 30.)

Governmental Decree 289/2005 (22.XII) regulating the new degree structure

A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet

2006. 03. 28. (Hatályba lépett: 2006. 07. 01.)

Governmental Decree 69/2006 on the Hungarian Higher Educational Accreditation Committee

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságról szóló 69/2006 (III. 28.) Korm. rendelet

HonlapokA Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság honlapja, további információk az akkreditációs eljárás eredményéről: http://www.mab.hu A MAB Nemzetközi Tanácsadó Bizottságának 2006-os találkozójának ajánlásai: http://www.mab.hu/doc/recomFinal0606.doc A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság külső értékelése: http://www.mab.hu/english/doc/extevalhac.pdf