l l s > VASÁENAPI ÚJSÁG. 7. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM.

CHOCOLAT MENIER A világ legnagyobb gyára.

Naponkinti eladás 50,000 kilo. K a p h a t ó m i n d e n f ű s z e r e s c s e m e g e - k e r e s k e d é s b e n é s c z u k r á s z d á n a n . 6896 RETOUCHE gyorsfestő szakálra. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ Kapható dobozokban 2 forintjával. Ezen uj, kitűnő készítmény által képesek vagyunk, az egészségre minden legkisebb hátrány nélkül s minden bőrpiszkitás mellőzésével, pillanatnyi idő alatt a szakált állandóan szőke, világos-barna, sötét-barna vagy feketére festeni. Festett hajminták a raktárban megtekintés végett ki vannak téve. WF" Megrendeléseknél kérjük a kivánt szint megjelölni; a haj festésében

gyakorolt fodrászt ajánlhatunk. 7079

Budapest, Király-utcza 12. Török József gyógyszertára.

Sömör gyógyítása. A száraz, nedvező pikkelyes BÖ-mört (dobroczot) és a velük járó

tűrhetetlen viszketeg-séget biztosan gyógyítja — még azokon is a kik eddig sehol sem tudtak meggyógyulni — Hebra dr. sö-mör-halál (tlechtentod) nevii szere. Alkalmazása külső és ártalmatlan. Ára 6 frt. Az árnak pénzben vagy levólbólyegben való beküldése ntán vám- és portófize-tés nélkül küldi a St. Marie-Drogner l e Danzig (Németországban.) 70S3

Hirdetések elfogadtatnak a kiadó-hivatalban, Budapesten, IV.. egyetem-uteza 4. sz. a.

N A G Y K R A C H ! N e w - Y o r k é s L o n d o n nem kímélték meg az euiópai

szárazföldet és ezért egy nagy ezüstárugyár indíttatva érezte magát, hogy az egész készletet eladja. Én meghatalmazva vagyok ezen megbízást teljesíteni. Tehát bárkinek megküldöm a következő tárgyakat pusztán 6 f r t 5 0 k r é r t ; és pedig:

ti drb finom asztali kést, valódi angol pengével

(*> drb amerikai azab. ezüst vellát, egy [darabból

fi « • c i evőkanalat 12 • • « • kávéskanalat

1 « « « • levesmerőt 1 « • t i tejmerőt, 2 « . « « tojás-serleget fi • angol Viktoria-tálczát 2 « igen hatásos gyertyatartót 1 • teaszüröt 1 • finom oznkorporzót

4 4 darab összesen 6 f r t 6 0 k r . Mind e fenti 4 4 tárgy előbb 40 frtba

került és most c ;ak 6 f r t 6 0 k r . minimális áron kapható. — Az amerikai szabad, ezüst egy kivül-belül fehér fém, mely ezüst színét 25 esztendeig is megtartja, a miért szavatoltatik. Legjobb bizonyítékul, hogy ezen hirdetés 7087

n e m csa lás , kötelezem magamat, itt a nyilvánosság előtt, bárkinek, kinek az áru nem tetszik, a pénzt visszaadni és senki sem mulaszsza el azt a kedvező alkalmat, hogy ezen díszes garnitúrát » eg-szerezze, mely

H á z a s s á g i é s a lka lmi ajándékul, továbbá minden jobb háztartásba kiválóan alkalmas. — E g y e s

e g y e d ü l k a p h a t ó

H I R S C H B E R G A . - n á l az e g y . a m e r i k . s z a b a d , e z ü s t g y á r a k t o ü g y n ö k s é g e

Telefon. Wien II, Rembrandstrasse Ift. TcMnn. Szétküldés a vidékre utánvéttel vagy az összeg

előzetes beküldése ellenében. Ehhez tisztító por 10 krajozár. — Valódi csak az oldalt látható védjegygyei (egészségi fém).

K i v o n a t a z e l i s m e r ő l e v e l e k b ő l . Becses evőkészlet küldeményét megkaptam

és azokkal teljesen meg vagvok elégedve. Kérem még egy ugyamiy 44 dobói álló am. szab. ezüstgarniturát utánvét mellett rész. küldeni.

Bozovics, Krassó-Szörény megye 18/7. 96. K e r e s z t e s S., főszolgabíró.

Pilis, (Pest-megye) 1896 aug. 24. A küldött diszgarniturával nagyon meg lévén elégedve, ké

rem sógornőmnek, Nyári bárónő szül. Somogyi úrhölgynek Szunóra 3 ugyanilyen diszgarniturát küldeni.

B á r ó N y á r y G y u l a .

Váljunk el az eddig használt értéktelen szerektől. Köhögésnél, rekedtségnél, a torok és légzési szervek minden zava

rainál teljes biztossággá! hatnak EGGER MELLPASZTILLÁI.

Ezrekre menő hálairatok rendelkezésre. Egy doboz ára 5 0 kr. és egy forint. Próba-

doboz 2 5 kr. Kaphatók minden gyógyszertárban. — Főraktár:

Egger-féle gyógyszertár a «Nádorhoz* Budapest, Váczi-körut 17. 6968

Főiskolai • ^ . D r . KUN ZOLTÁN r " gyógyszerei rózsaszínre czukrozva : v é r • ! • ? • -Vérképző labdacsok,

"""idöbstegrelöiek legjobb gyógyszere. 1 flveg ára 1 frt 80 kr.

m L zapkórosak, g y e n g é l k e dők, g-örvélykórozok, l á z t a l u 1 ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^

Hornt )M^'igs^^S^SSAsSSS^S^ m i k o r e l l e n legkitűnőbb 1 1 Bveg égszínkék cznkrozott labdára

ára 1 frt 80 kr.

Uti betegségek S^ l&Tn^&ioV"" 1 " Uentipnio-szájvü ó « T^ái^trroSknS^,

ára 80 krajexár.

A Pnrpüria Créne ~ « S f f f i T í i ^ " ^ foltot eltávolít a báraonyszerOvé varázsolja. 1 tégely 1 frt 10 kr.

Kaphatók a készítőnél:

TítSTYAMZItt L gyógyszerésznél Sárospatakon. 6839 Főraktár Bndapaatan : Tőrök Józse f gjógjazertarában, tiralj-utcza. Dr . Bnday Emi l gyógyszertárában, Városház-tér. Minder

drogoa-Ozletben ée gyógyaiertárban kaphatók.

EZREK MENNEK CARLSBADBA, hogy rossz gyomrukat kireperálják és újra jól emészszenek é. erre elköltenek — néha hiába, egy vagyont; pedig ezt a ozél otthon kényelem- n n n n m n s \ n < < használata által ben, kevés költ- P E P S I N ' D O H raelyaz ételt meg seggel elérik a H * ^ ^ zWzzw * w w » » emészteni segii és a gyomort rövid időn tökéletesen helyreállítja. — Az ér pepsinborom kedves ize, és hatása ki nem marad. Egy üvef

ára 1 Irt 20 kr., 5 üveg franco küldve 6 frt.

Rozsnyay Mátyás, gyógyszeres* m ű v e g y é s z e t i l a b o r a t ó r i u m a A r a d o n . 6905

Kapható Budapesten: T ö r ö k J ó z s e f n r és E g g e r - f é l e • N á n d o r i gyógyszei tárában valamint magyarországi gyógy

szertárban.

Nincs többé köhögés! T ü d ő - é s g é g e b a j b a n s z e n v e d ő k

r é s z é r e . Med. nniv. D r . F Á Y K I S S K Á R O L Y

szepesi kárpáti gyógyfűMvonata 1 üveg 75 kr, czukorkák egy doboz 35 kr., thea 1 csomag 50 kr., egy kii próbacsomag 25 kr, 30 év óta a legjobb sikerrel használtatik köhögés, rekedtségr, hurut , hökhurut, Influenza, l é l e g z é s i akadályoknál , oldal-szúrásnál , tűdőgryuladásnál é s idü l t

hörghurutnál . 7028 Kapható Eoller Testvérek a "Nagy Eristóf.-hoz czimzett gyógytárában, Bndapepesten, IV. ker. Kristóf-tér 1. Váczi-ntcza és Kristóf tér sarkán,

Paris 1889. Genf 1889.

1893. Chicago. Kitöntetve

Magdebnrg.

Brössol 1891. Bécs 1891. London 1893

Egyetemes gyomorpor Barella P. F. W.-től Berlin SW., Friedriohstrasse 120, a franciaországi orvosi társulatok tagja. Orvosilag legjobban ajánltatik. lieiitlkiviil sike

res, még idült gyomorbajoknál is. Szállít próbára ingyen, csupán a viteldíj meg

térítése mellett, berlini főraktárából. Ausztria-Magyarország számára egy doboz frt 1.60

Raktár:

Budapesten: Török József gyógysz. király-utcza 12. szám. 6693

M e n y a s s z o n y i s e l y e m k e l m é k

fehér, valamint fekete és mindenféle más színben igazi gyári árakon a valódiság- és tartósságért való jótállás mellett, méterenkint 35 krtól 12 írtig, portó- ós vámmentesen házhoz szállíttatnak. Legjobb közvetetten megrendelési forrás magánosok részére. Ezer meg ezer elismerő irat. Minták bérmentesen küldetnek. Svájczba a levélporto kétszeres.

GRIEDER ADOLF ÉS T^A. selyemkelme-gyárak szfWetsóge Zürich. 6949

Spanyol kir. udvari szállítók. Spanyol kir. udvari szállítók.

természeti gyógyintézete S a n a t o r i u m

S e l y e m m e l l ű b á l i i n g e k , k e z t y n k , n y a k k e n d ő k , s e l y e m z s e b k e n d ő k m e l l g o m b o k , i l l a t s z e r e k , k a l a p o k , o z i l i n d e r e k és egyéb férfidivat czikkeket nagy választékban

• • r ajánl

FOLDVARY IMRE BUDAPEST 7052

Koronaherczeg-utcza 11. és Kerepesi-út 9. sz.

BTI* Két intézeti orvos, őszi és téli gyógykezelésre különösen alkalmas. Egyike Németország legűagyobb és legszebb term.gyógyintézeteinek. Kedvező gyógyeredménvek nöi betegségeknél, ideg-, gyomor-, tOdÖ-, bÖr- és nemi bajoknál.Asthma, rheuma, kÖvérBétr, vérszegénység stb.-nél. Leírás bérm. Intézettulajd. F. E. B i l z .a *Naturhei lkunde- pályakosz. munka szer

zője. Legjobb betegkönyv Önkezelésre. 300.000 pld. már eladva. Kötve 10 márka. B i l z k iad . Lipcse és minden könyvker. 6936

Levelbelyeg-kereskecl.es PRÜCKLER J. C.

Budapesten, IV., Régi posta-u.5 Alapíttatott 1876. 7014

Veszek! Eladok! Cserélek!

SMAIMAT^g. moztat, a világ minden államában, legkedvezőbb feltételek mellett, R É T H Y J Á N O S , nemzetközi szabadalmi iroda. Budapest, Erzsébet-körut 2. szám.

(Tulajdonos ZielinsM Szilárd, oki. mérnök.) 7015

4 arany, 18 ezüst érem; 30 ti szleteti és elősmerő oklevél.

Kwizda-féle

estitiiíioiislliiid Í'S. és kir. szab. mosóvíz lovaknak.

Egy palaozk ára 1 frt 40 kr. o. é. Harminczöt év óta van alkalmazás

ban az udvari lóistállókban, valamint a nagyobb katonai és polgári istállókban kitünö sikerrel használtatik a lovaknak nagyobb fáradalmak előtt való megerősítésére, valamint azok után való felfrissítésére; továbbá szorulások és izommerevedések ellen, stb.; az idomításban képessé teszi a lovat nagyobb feladatok véghezvitelére.

t'Btipán csak a fenti védjegygyei ellátva valódi és kapható Ausztria-Magyarország valamennyi gyógyszertárai

ban és drogueriáiban. 7000 Főraktár: Kwizda Franz Joh. cs. és kir. o.-m. és román k. udv. I szállitót ker. gyógyszerárusnál,

Kornenbnrg, Bécs mellett.

Cxccw von ,$falt—

ff l̂NAPi uin 8, SZÁM. 1897. BUDAPEST, FEBRUÁK 21. 44. ÉVFOLYAM. Előfizetési /eltételek : VASÁRNAPI ÚJSÁG és í egész évre 1 2 Irt

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt { félévre — 6 « Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG j ^

egész évre 8 írt félévre — 4 «

egész évre 5 . CBnpán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK i "f,8" CVr< | felévre — 2 . 5 0

Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó.

SCHULEK VILMOS. k MAGYAR szemorvosi iskola közelebb fénye-

\ sen megünnepelte alapítója, Scbulek Vil-XA.mos tanárságának 25-dik évfordulóját. Azonban az ünnepelt férfiú kiválósága a jubileumot tervezett házi jellegéből kiemelte, s országos jelentőségűvé tette úgy, hogy az időszaki sajtónak is tudomást kell róla vennie.

Schulek 1843 április 21-én Budapesten született. Egyetemi tanulmányait részben itt, részben Bécsben végezte, hol 1866-ban orvos és sebészdoktorrá, szülész- és szemészmesterré avatták. Egy évi külföldi tanulmány útjában fél évig Berlinben a nagy Graefe-t hallgatta;majd bejárta Németország,Hollandia,Francziaország és Anglia nevezetesebb egyetemi városait. 1867 1872-ig a bécsi egyetem egyik legfőbb disze, Arit mellett előbb mint segédorvos, később mint tanársegéd működött. 1872-ben a kolozsvári, 1874-ben pedig a budapesti egyetemre nevezték ki a szemészet rendes tanárává.

A gondjaira bizott tanszék elhelyezése nyomorúságos, fölszerelése szegényes, és segédszemélyzete elégtelen volt. Mindenek előtt tanításra elégséges beteg-forgalmat teremtett. Mikor ez az ő fáradhatatlan ós sikeres orvosi működése folytán megvolt: alapos fölterjesztéseivel s különösen az «Ellenőri) -ben és «PesterLloyd»-ban 188 l-ben megjelent s nagy figyelmet keltett czikksorozatainak meggyőző érveléseivel kieszközölte egy új, a gyakorlati oktatásra és tudományos ^^•••zzzzl működésre egyaránt alkalmasabb szemorvosi klinika fölépítését. Az új hajlékot 1884-ben foglalta el.

Az 1885-iki országos kiállításon az egyetem csoportjában kiállított grafikai táblákról mindenki meggyőződhetett a szemorvosi klinika működésének hatalmas fejlődéséről. Ugyanis 1874-ben, budapesti tanárságának első évében 1060 járó beteg, 276 klinikán ápolt beteg, és 291 operálás szolgáltatott az oktatásra bő anyagot; ezzel szemben 1895-ben 8200 járó, 900 klinikán ápolt beteg, és 1015 operálás szol

gált ugyanezen czélra. E nagy beteg - forgalom első sorban a szemorvoslás tudományának sikeres oktatását teszi lehetővé, másodsorban a tudomány előbbvitelére ad alkalmat ; s hogy e mellett a humanismus érdekében úgy az országnak, mint különösen a fővárosnak megbecsülhetetlen szolgálatot tesz, azt épen az esetek nagy száma is bizonyítja. Pedig nálunk, hol aránytalanul sok a szembajos és sok, a ki az elhanyagolás következtében megvakult, a szemorvosi klinika s az onnan kikerülő alapos képzettségű orvosok működése igen nagy fontosságú közgazdasági szempontból is.

A szemorvosi klinika kedvezőbb elhelyezése a magyar tudományos szemorvosi irodalomra is föllendítőleg hatott. Schulek és iskolája dolgozatai majdnem kivétel nélkül az «Orvosi Hetilap"-nak

114 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 8. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM.

a tanártestület nevében babérkoszorút adott át neki. Majd dr. Imre József, az ünnepelt volt tanítványai, dr. Grosz Emil magántanár, a jubiláns tanársegédei, dr. Feuer Náthán közegészségi felügyelő, mint Schulek első és igy legrégibb tanítványa, Csiky János orvostanhall- i gató mai tanítványai nevében ünnepelte Schu-leket, mint az ifjúságnak legjobb barátját és példaképét. Réczey tanár volt a következő szónok, a ki az orvosegyesület nevében beszélt és a kit az ifjúság úgy beszéde megkezdésekor, mint befejezése után valóságos tüntető lelkesedéssel üdvözölt. A népszerű tanár megindult hangon emlékezett meg azokról a nagy érdemekről, melyeket Schulek tanár az orvosképzés, valamint a magyar tudományos irodalom terén kivívott. Ezután dr. Siklóssy Gyula rendkiviili tanár a budapesti szemorvosok jókivánatait tolmácsolta, Zsilinszky Mihály államtitkár pedigszép beszédben fejezte ki a kormány elismerését a jubiláns iránt, a ki nemcsak itthon, hanem külföldön is nagy hírnevet vivott ki magának s tudományos működésével nemcsak nemzetének, hanem az egész emberiségnek nagy szolgálatot tett.

Az üdvözlő beszédekre válaszúi dr. Schulek Vilmos érdekes beszédet mondott, melyben visz-szapillantást vetett a magyar szemészet történetére és behatóan vázolta annak jövendőbeli feladatait. Egyebek közt igy szólt:

«Még tudományos irodalmi műveink közlésére vonatkozólag vannak nyilt kérdések. Legyen szabad néhány szóval ezen ügyet érintenem. Nyelvi elszigeteltségünk miatt értekezéseink az országban rekednek. Világgá kell velők menni. Lefordítanók németre, de így nem veszik fel, ki kell törülni a szövegből azt, hogy magyarból való fordítás. Igy azután ez nekik jól van. Ekkor már két eredeti szöveg lett belőle, egy német, mely a világot bejárja és egy magyar, melyről künn tán ki sem vesz tudomást. Igy aztán magyar orvosi irodalom akár ne is volna. A miről tud a világ, az a "Deutsche Wissenschaft in Ungarn». Akár mindjárt csak németül imánk. A mieink így is megértik, sőt a német közlés azon eredménynyel jár, hogy az iró itthon is nagyobb tudósnak látszik, mert a nagy tudós világ elismert tagjává lett. Viszont be kell ismerni, hogy az iró emberileg jogosítva van munkáját lehető magasan értékesíteni, továbbá, hogy az orvosi tudományra nézve mindegy, milyen nyelven művelik; a svédek, hollandok németül, a románok s görögök francziáúl publikálnak. És mégis azt vélem, hogy ez az ügy jól meggondolandó. Szerény nézetem az orvosi irodalmi közlésekről az, hogy ezeket is úgy, mint minden egyéb szellemi termékünket, nemzeti zászlónk védelme alatt kell világgá vinni, és a közléseknek olyan alakját kell keresni, melyről a mi nemzeti színünk semmiképen le nem mosható. Én legalább nem tudok abba belenyugodni, hogy magyar orvos tudományos búvár -lata más szin alatt járjon a világban. Végre is axióma, hogy a tudomány nem nemzeti, de a ki csinálja, az nemzeti. Különben akármint legyen az orvosi irodalom nyelvi kérdése, abban az egyben talán valamennyien találkozunk, hogy a magyar művelődésért lelkesülünk. Millenáris évünkben eléggé elmerülhettünk multunk történelmében, hogy észrevegyük azt, hogy nemzeti létünkért minden 150—200 év alatt egy-egy nagy katasztrófát kellett elszenvednünk és legjobbjaink csontjait csatamezőkön porlasztat-nunk. Az ilyen lehetőségeknek elejét kell venni a szellemi fölény teljes kivívása által. A magyar szellemi nagyság valamennyiünk eszménye és annak előkészítése, ha lehet, megteremtése, valamennyiünk élethivatása. Én is, mélyen tisztelt gyülekezet, e nagy eszme szolgálatába szegődtem. Iránytűnek vettem azon alkalommal, a midőn a tanári esküt 25 év előtt letettem. A feladatról nagyot, és azért magamról csak kicsit tarthatok. Gyenge erőimmel telhetően igyekeztem ugyan; de a mi megtermett, nem egyedül az én művem. Talán legrövidebben úgy fejezhetem ki, hogy a tanári állás és a vele járó körülmények vittek engemet. Az érdem legfeljebb az lehet, hogy ellene nem szegültem. Ha

mégis ily szeretetreméltóan kitüntetni kegyesek voltak, érette ellenmondás helyett legmélyebb köszönetet tartozom mondani".

Este fényes lakoma volt az országos kaszinóban, a hol megjelentek mindazok a kitűnőségek, a kik a tudós tanárnak jubileumi ünneplésén részt vettek.

ULYSSES. Gyűlöllek. Szenvedélyem azt sugallja, Hogy visszatérni hozzád nem fogok. Ha gyötretése kinját megsokalja, Nincs láncz, mely visszatartsa a rabot. Eltépi azt, habár szivébe fűzték És menekül vagy elnyeli a hab ; Ulysses távozik, habár nem űzték: Kalypso láncza a legsúlyosabb.

Miért gyűlöllek ? Mert nagyon szerettél. Elhagylak, mint koldus a jóltevőt. Az élvek fogságába eltemettél S már-már feledtem érted a jövőt. Ébred a honvágy, hív a munka álma, Föltartóztatnod többé nem lehet, A messzi partról int a honi pálma, — Isten veled, gyűlölt tündérsziget! . . .

Egy nagy reménység áltatott idáig, Hogy föltalálom egykor földemet, Hogy vagy kirenget kéklő bérczfokáig A kedvező hullám, vagy eltemet. Minden dicsőség hervadó borostyán, Örökzöld egy csak, a mely ott terem. Harsog a tenger, innen s túl a partján Örök dicsőség, múló szerelem !

Az én hazám a költészet hazája, Az én vágyam a dicsőség, a dal; Szivem az üdv mellől is visszafájna Parnass felé, mit örök hó takar. Kín a gyönyör a néma fülmiiének, Mit ér a szerelem, ha daltalan ? S ha meg nem hallgatod, mit ér az ének ? Ha elhal szíveden visszhangtalan ?

A vulkán ormán fonnyadó bokornak S elmémnek sorsa — nálad — egy vala. Alatta forr lávája a pokolnak S kerüli a dalos völgy madara. Ugy összefőtt elmém is közeledben, Úgy elhullatta minden levelét, Csak puszta hőséget talált szivedben, Mely elszárasztá lombját, gyökerét.

Isten veled! A múlt csak édes álom, Megálmodott kincs, el kell vesztenünk; Fölébredénk, a hajnal a határon, Uj nap viradt, új czélba kezdenünk. Felejts, ha tudsz. A türelem a mának, A feledés a múltnak gyógyszere ; Távolban, ködben eltörpül a bánat, Mit el nem mosna könnyek tengere.

Zempléni Árpád.

SCHUBERT FERENCZ. 1797—1828.

Január 31-én múlt száz éve, hogy a bécsi, himmelpfortgrundi iskolamesternek, a derék Schubert Ferencznek fiacskája született, a ki a keresztségben ugyancsak a Ferencz nevet kapta.

Ez a gyermek lett később a zenevilág egyik kitűnősége, a kinek századik születési évfordulóját ünnepli most az egész zene-világ.

Bécs, a hol a dalok mestere született és élt, azzal nyilvánította kegyeletét, hogy a Künstler-hausban Schubert műveiből és emlékeiből kiállítást rendezett, a melyet múlt hó 31-én maga a király ő felsége nyitott meg.

Rendkívül ügyesen van itt minden összeállítva, a mi csak Schubertre vonatkozik, s ha végigsétálunk a termeken, szinte beleképzeljük magunkat abba az időbe, a melyben Schubert élt és alkotásainak javát teremtette.

A nagy lángész olyan komor, sötét korszakban élt, mikor Ferencz császár, az autokrata hajlamú uralkodó miniszterei, Thugut, majd Metternich

minden szabad gondolkozást el akartak fojtani. A gondolkozó fejek, az irók, a czenzura igája alatt nyögtek, s leginkább csak a zenében érvényesülhetett a talentum.

Schubert nevét az 1814—15-iki bécsi kongresszus után kezdték mindinkább emlegetni, s 1816-ban szerzetté hires dalát, az «Erikönig »-et.

Nyomtatásban csak később jelent meg a dal, és Schubert az akkori művész világ egyik legnagyobb Mecénásának, Dietrichstein Móricz grófnak ajánlotta.

A Schubert-kiállításon ott láthatók Schubert bizalmasainak arczképei: Vogl, a hírneves énekes, Jenger, Hüttenbrenner, Schober Ferencz, Schwind Móricz, Grillparzer, Bauernfeld, a lányos arczú, szép Daun - Danhauser József, korának egyik legjobb festője, és az ideális Kupelwieser Leopold, szintén a márczius előtti idők jeles művésze.

Egyik fülkébenottvanFelső-eőriPyrker László egri pátriárka érsek életnagyságú arczképe.

Pyrker László, a ki maga is költő volt, a fiatal zeneszerzőt Collin Mátyás házában ismerte meg. Collin, az osztrák Irodalmi évkönyvek megalapítója, a reichstadti herczeg nevelője is volt egy ideig; nagyon látogatott szalont tartott és Pyrkeren kivül Mosellal és Pichler Karolinával, az ismert Írónővel is itt ismerkedett meg Schubert.

Pyrker nagyon megszerette a genialis zeneszerzőt, a ki dalainak negyedik füzetét az érseknek ajánlotta. A főpap a beküldött szerzeményt egy 1821 május 18-án kelt igen meleg hangú levélben köszönte meg, és később tizenkét aranyat is küldött Schubertnek.

Schubert az érsek adományának nagyon megörült, s hálásan emlékezett meg róla egy leve- _ lében. 1825-ben Wildbad-Gasteinban találkozott Schubert Pyrkerrel s «Honvágy» és «A Mindenható)) czimű költeményeit zenésítette meg.

Nagy Mecénása volt Schubertnek Esterházy Károly János gróf is, a kinek úgy bécsi, herren-gassei lakásán, mint barsmegyei, zelizi birtokán gyakran megfordult. A gróf leányait, Karo-lint és Máriát tanította zenére és ott szerzetté «Ima'a csata előtti) és «Divertissement hon-groise» czimű darabjait, mely utóbbi magyar motívumokból van összeállítva.

Az egész Esterházy család nagyon zenekedvelő és zeneértő volt; azért is Schubert Zeliz-ről irt leveleiben «fülemileíészek»-nek nevezi a kastélyt. Karolin grófnő iránt plátói érzelmeket táplált Schubert, de tekintettel az akkori társadalmi viszonyokra, a szerény származású zeneszerző sohasem merte elárulni ezt a szerelmet. Ideáljáról egy 1824-ben Zelizről Schwind Józsefhez intézett levelében is megemlékezik Schubert, természetesen csak képletekben beszélve. A levél erre vonatkozó része magyar fordításban így szól: «. . . . noha itt időzé-sem a tudvalévő csillag miatt kimondhatatlanul boldogító, azért mégis sokszor rendkívül vágyódom a mi kis korcsmáinkba, meg a Bogner kávéházba».

A Schubert-kiállításon látjuk továbbá Schön-stein Károly báró arczképót, a ki e század első tizedeiben dívott elegancziával van öltözve és szeméből is látszik az álmodozó.

Schönstein báró tulaj donképen magyar volt. 1797-ben, tehát Schuberttel egy évben, Budán született. Itt végezte iskoláit és 181B-ban, az akkori pesti királyi táblánál kezdte hivatalos pályáját, a honnan 181G-ban tétette át magát a bécsi udvari kamarához.

A báró rajongó hive volt Schubertnek és a főúri, valamint az előkelő bankár-szalonokban ő ismertette meg Schubert dalait. Bemek tenorbariton hangja mintegy arra volt teremtve, hogy Schubert dalait énekelje. Schönstein a «Müller-lieder» cyklusból sokat énekelt Geymüller J. Henrik lovagnál, az osztrák nemzeti bank igazgatójánál, a hol egy ízben egy magyar főúr, gróf Nemes Ádám, annyira megkedvelte e dalokat, hogy kérve kérte Schönsteint, mutassa be neki a szerzőt. Ez másnap megtörténvén, gróf Nemes egy igen díszes burnótszelenczét ajándékozott a fiatal mesternek.

Érdekes a kiállításon a bécsi régi Kárthner-thor színház akvarellje. E színházban több darabja került Schubertnek előadásra. 1821 márczius 7-én itt tartották azt a nagy zene-akadémiát, a melyben Vogl először énekelte nyilvánosan Schubert «Erlkönig»-jét.

8. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. ü £

Ugyancsak itt került szinre Schu-bertnek * Az iker-testvérek)) czimű dalos játéka, a melyben a sopran szerepet Vis Betty, a színháznak 1819-től 1824-ig egyik elsőrendű tagja énekelte.

A húszas években Müller Zsófia, udvari színésznő, Ferencz császár nejének és a főúri köröknek is ked-vencze, énekelte igen szépen Schubert dalait. Hüttenbrenner, a mester egyik barátja, azt állította, hogy Schönstein báró után ő énekli legszebben Schubert dalait. A mester gyakran megfordult a szellemes művésznő szalonjában, és rendesen el-eljátszotta legújabb szerzeményeit.

Egy nagy pálmacsoport mellett van Pálffy Ferdinánd gróf arezképe. A gróf 1813-tól 1825-ig az An der Wien színházat igazgatta, a hol 1820 augusztus 20-án adták először Schubert > czjmü vokálkvartettjót. A szöveget Tchnitzer irta, és abban Kiesewetter Irént, a ki szenvedélyes tánczosnő volt, mérsékletre inti. Schubert gyakran megfordult Kie-sewetteréknél, a hol Irén zongorán kisérte, ha dalait az ő igen gyenge hangján előadta. A Fröhlich nővérek mint viruló rózsabokor mosolyognak felénk; Jozefin, a ki rövid ideig mint operaénekesnő működött, Anna, énektanárnő, Borbála, és végül Katalin, Grillparzer hű élettársa. Gróf "Weissenwolffné, született Breuner Zsófia Gabriella grófnő, rajongott Schubert dalaiért, és a mester, mikor 1825 nyarán Vogllal a grófnő steyreggi kastélyában tartózkodott, így irt szülőinek: . . «Steyreggben betértünk AVeissenwolffnéhoz, a ki nagy tisztelője csekélységemnek; minden munkám megvan nála és sok dalomat igen csinosan énekli." Itt látjuk továbbá Willemer Marianne arczképét, a ki Schubert «Zuleika dalai »-nak a szövegét irta. Willemer Marianne, a ki 1814 óta összeköttetésben állt Göthével, ezeket a verseket átadta a nagy költőnek, s miután ez bevette «Westöst-licher Divan»-jába, sokáig azt hitték, hogy Schubert dalainak szövege a weimári költőkirálytól való. Magnus Helén, magántársaságok kitűnő Schubert énekesnője, zárja be az érdekes arczképcsoportozatot.

Gondosan üvegbura alá rejtve látjuk Schubert kéziratait. Némelyik hangjegyre megjegyzéseket is írt a mester, így példáuha «Margit a rokkánál» j czimű dalára oda írta hogy: «nyivánosan 1821 ! február 8-án énekelte először Linhardt Anna, a j Musikverein egy estéli mulatságán».

A sorban az utolsó Schubert utolsó levele, j melyet halálos betegen, 1828 novemberében írt i Schober Ferencznek, — és gyászjelentése, melyet j atyja, a Bécs-rossaui tanító adott ki, és a | melyet 1828 november 19-én a mester halála j napján keltezett.

A nagy művész pályafutása aránylag rövid j volt. Feltűnt, mint egy meteor, az egész világot beragyogta fénye, de gyorsan ellobbant, bogy emlékezete örökké éljen és dalai, mig szerelmes lányok, ifjak lesznek, hangozzanak i mind az idők végéig. Vayk.

SCHUBERT FERENCZ.

MAGYAR FELTALÁLÓK ÉS TECHNIKUSOK. Történetünk vitézi hadi tények, véres háborúk

és politikai küzdelmek lánczolata. A béke alkotásai szerényen vonják meg magokat a múltak homályában, kevés részt kérnek az ünnepelte-tésből, beérik azzal a szerény dicsőséggel, hogy zsámolyul szolgálhattak a nemzeti kultúra további föllendülésére. Annál lelkiismeretesebb kötelessége a hazai művelődés búvárának, kiemelni a feledésből azok neveit, kik az ipar és technika fölvirágoztatása terén korukat meghaladó lelkesedéssel, a mostoha viszonyokat semmibe sem vevő törhetlen buzgalommal fáradoztak, műveket létesítettek, melyekben megelőzték a külföld előrehaladottabb államait, a melyeknek folytatói dúsan aratják most azokat a gyümölcsöket, melyeknek ők csak verejtékét szenvedték, csak keserű fáradalmait Ízlelték. Ryen apostola sok volt nálunk a gyakorlati életpályáknak.

Mi volt még száz évvel ezelőtt a magyar bányászat, fényesen mutatja a hazai bányaművelés egyik legelső úttörőjének, Steiger Dávidnak példája, ki Bernből bevándorolt s Magyarországon megtelepedett vagyontalan szülőktől, Sopronmegyében született. Mint gazdász és mineralog Magyarországon nyerte első kiképeztetését, de elhatározó befolyást pályája irányára csakBorn-nal II. József császár hírneves udvari tanácsosával való ismeretsége adott. A bányászat akkor még csak csirájában ólt hazánkban. A földnek megbecsülhetlen kincsei hevertek kihasználatlanul, és Steiger volt az első, a ki Magyarországon kőszénbányákat tárt fel.

De a mig eddig juthatott, sok nehézséggel, nélkülözéssel, fáradsággal kellett megküzdenie. Száz meg száz mázsa kőszénkészlete mellett örülhetett, ha egy rakomány szenéért egy darab kenyeret kapott. Nem volt még, a ki értékesítse a becses anyagot. Az ipar és technika első tapogatódzó kísérletein alig volt még túl. Gépeink hiányoztak, hiszen Anglia még a negyvenes évek derekán is erős tilalom alá vetette gépei kivitelét, s Széchenyinek s más vagyonos és világlátott mágnásainknak idegen embereket keüett szerződtetniük s távol nyugatról hozatniok, hogy itthon állíthassák elő a legszükségesebb eszközöket, melyeket a nagy közlekedési és gazdasági vállalatok követeltek.

Steiger mint egyszerű bányászinas kezdte működését s kétszer is látta rombadőlni nagy fáradsággal megalapított egész vagyoni exisz-tencziáját. Egy társaság, melynek élére állott, megcsalta, kijátszta legnemesebb törekvéseit s ha kiterjedt összeköttetései és József császár elismerő támogatása nem segítik vala iparko-

•dásaiban, úgy teljes lehetetlen lett volna zöld ágra vergődnie.

Pedig már akkor hervadhatlan érdemei voltak a bányászat terén. Kénbányákat nyitott meg s fölfedezte a lazurkövet Stiriában, kezdetben csupán barátai és önmaga számára, a nélkül, hogy közforgalomba hozta volna. Majd vasbányákat aknázott ki s e szóles körű tevékenysége a közhasznú vállalkozás és őstermelés fokozása terén jutalmul meghozta számára a nemesi rangba emelést, az önmaga által választott ((stein»-i előnévvel, mely kétszeri boldog házasságából származó gyermekeire is átszállott.

Lassanként azonban Steiger merész álmai mégis teljesedésbe mentek. A kőszén korszaka magával hozta Magyarországon a gőz korszakát is. A géptechnika nagy vívmányai ezzel polgárjogot nyertek hazánkban, de még sokkal előbb, mint Széchenyi lánglelkü kezdeményezésére országos vállalatokban találtak volna alkalmazást, valódi csodáit hozták létre a század czivilizáczió-jának egyes fényűző nagyuraink magánháztartásában és gazdálkodásában. Ezekről az alkotásokról ma már kevesen tudnak, pedig azok tanúl-

I ságos emlékei a magyar technikai művészetek fejlődésének s úttörő alkotók nevei követelhetnek helyet a magyar találmányok történetében.

A ki művelődéstörténetünk kimerítő képét meg fogja rajzolni egykor e század legelső éveiből, az nem szabad, hogy kifelejtse például technikai tudományok legjelesebb képviselőinek sorából Langereiter nevét. Ha ma végig tekintünk a mostani európai városok nagy arányú építkezésein s látjuk azoknak egyik merész és gyakorlati kiegészítő részét, az amerikaiasnak tetsző liftet, akkor gondoljunk vissza a száz év előtti Megyarországra s megtaláljuk annak itthon legelső, legtökéletesebb mintáját.

1812-ben Eszterházy Miklós herczeg, az akkori majoresco, Kismartonban egy felhúzó gépet készíttetett a herczegi főgépész és mechanikus Langereiter által, melynek az utóbbi volt feltalálója és megszerkesztője is. Az egészet mint egy nagy óraművet egyetlen ember kezelte, illetőleg húzta fel, a minek megtörténte után aztán egy-két személy magától hétszer-nyolez-

| szór tetszés szerint emelkedhetett föl a harmadik emeletig és ereszkedhetett újra alá! Mindegyik emeleten kiszállhatott, vagy ugyanonnan le és fel ereszkedhetett. A mellett a gép oly óvószerkezettel volt ellátva, hogy még ha a kötél elszakadott, vagy valami egyéb része eltört volna is, a gép minden veszély nélkül magától képes volt megállni.

Ezt a genialis gépmestert, a ki különben 01-denburgban született, a herczeg Londonban fogadta szolgálatába s gőzgép felállítása czéljá-ból Magyarországra hozva, itt mint gépmesterét végleg alkalmazta is. De azért Langereiter nem szorítkozott csupán herczegi gazdája utasításaira, másoknak is dolgozott; igy többek közt 1810-ben Brudern báró számára Budán egy saját találmányú kicsinyített gőzgépet készített el, melyet aztán Bécsben az udvar előtt is bemutatott, hol az a legnagyobb dicséretet aratta, s különösen bámulatot keltett azzal, hogy minden részeivel és tartozékaival egy közönséges nagyságú kocsira alkalmazva, absolut hatása csökkenése nélkül minden irányban mozgatható volt. Csak harmincznégy éves volt Langereiter, mikor 1812-ben Kismartonban váratlanul meghalt s benne kitűnő mathematikus, csillagász, optikus és mechanikus költözött kora sirba.

Azt a gőzgépet is, melyet Eszterházy herczeg kismartoni kastélya számára egyenesen Watson Dávidtól vett meg s 1804-ben kertjében a nagy tó mellett felállított, s a mely már azért is nevezetes, mert nemcsak Magyarországon, de Ausztriában is ez volt a legelső gőzgép, Langereiter

i saját módja szerint tökéletesítette s kazánját az I oly veszélyes robbanás ellen biztosította. Egy

kondenzátor szolgáltatta benne a fürdőhöz a meleg vizet. Maga a kazán három és fél láb átmérőjű volt, s tiz mázsa kőszénnel vagy fél öl fával teljes huszonnégy órán át volt működés-

116 VASÁRNAPI UJSAG. 8. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM.

ben tartható. A gőzt olyan fokra lehetett feszíteni, hogy 40—45 font nyomással hathatott minden négyszög hüvelykre, s egy hat hüvelyk átmérőjű hengerben a szükséghez képest két-három szivattyút hozott mozgásba, kettőt egyszerűt, egyet duplát, hogy perczenként negyedfél veder vizet hajtott vascsöveken át egy 36 öles függélyes magasságú hegyre, egy nagy tóba, melyből száraz időben a kertet öntözni lehetett. Ha meggondoljuk, hogy a gőzgép al-

GÖRÖG ZAVARGÁSOK. Sokáig aludta mély álmát a görög nemzet

hajdani nagyságának letűnte után az idegen hatalom ernyesztő uralma alatt; úgy látszott, hogy nemzeti lelkesedése végkép kialudt. Végre e század kezdetén a szabadság-ösztöneit benne is lángra gyújtotta a népek ébredése; visszakövetelte önállóságát s kivívta mai polczát a nemzeti államok sorában.

is nagy sikereket arattak a jóniai szigetek bátor tengerészei és számos apró hajói. De a kitűnő harczosokhozhiányzott a vezető szellem, s agörö-gök egymásközti torzsalkodásai és cselszövényei csak kevés reményt engedtek arra, hogy a forradalom ügye diadalra jusson. Pedig oly komoly volt Törökország helyzete, hegy a szultán egyiptomi vazallusához volt kénytelen folyamodni segítségért. Méhemet Ali hatalmas expe-dicziót is szervezett s 1825—26-ban Ibrahim

OLGA KIRÁLYNÉ. 1. GYÖRGY KIRÁLY. MÁRIA HERCZEGNO.

MIKLÓS HERCZEG. GYÖRGY HERCZEG.

A G Ö R Ö G K I R Á L Y I C S A L Á D . — Athéai fényképek ntán.

KONSTANTIN HERCZEG, TRÓNÖRÖKÖS.

kalmazása Angliában sem előzte meg a jelen század legelső éveit s különösen abban az irányban, melyben annak értékesítését Langereiter Magyarországban megkísérelte lokomotív alakjában, csak Stephenson kezdte meg pár évvel később az első próbálkozásokat: akkor nem csekély érdekű dolog megemlíteni itt, hogy magyar ész és magyar szorgalom mennyire megelőzte a külföld legfejlettebb államait is századunk leg-jútékonyabb találmánya, a gőzgép első megszerkesztésében. — r

Az Európaszerte megindult nagy forradalmi mozgalomból csak egy hullámgyürünek az érintése kellett, hogy az 1821-diki fölkelés kitörjön. Bátorította ezt természetesen Törökország fokozódó gyöngesége s Oroszország titkos támogatása, valamint egész Nyugat-Európa rokonszenve, mely a régi Hellas dicsőségének emlékeiből merítette jogosultságát. Kezdetben a törökök könnyű győzelmeket arattak; de Mo-reában és a szárazföldön évekig folyt elkeseredetten s mindkét részről nagy elszántsággal, sőt irtó kegyetlenséggel a harcz. Tengeren

pasa serege ellepte a kis országot, elpusztította a falvakat és városokat, fölperzselte az olajfaberkeket és gyümölcs-ültetvényeket s rabszolgaságra küldte a hatalmába kerített foglyokat.

Végre Európa itt is beavatkozott. Anglia, Fran-czia- és Oroszország tárgyalásokat indítottak meg a portával oly czélból, hogy Görögország önkormányzattal adófizető állammá szervezkedhessek. A szultán azonban ellenállt. Ekkor a három hatalom a londoni szerződésben formális megállapodásra jutott a beavatkozás tárgyában s a porta újabb vonakodására a szövetséges flották

8. SZÁM. 1897. 44. I VPOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG; 117

a navarinoi kikötőben ötvenegy török és egyiptomi vitorlás hajót megsemmisítettek, Oroszország pedig háborút izent Törökországnak, míg a francziák a Peloponnesust tisztították meg zsarnokaitól.

Mindazáltal csak 1830-ban jött létre az a jegyzőkönyv, mely Görögországot független államnak nyilvánította, Kréta, Epirus és Thessa-lia kivételével. Hogy ez a rendezés mennyire nélkülözte az állandóság jellegét, mutatja az, hogy maga Lipót belga herczeg, kinek legelőször ajánlották fel a koronát, ez okból utasította azt vissza, nem remélvén, hogy ily területi megszorításokkal az új görög királyságot állandó alapokra fektetheti. 1827-től 1831-ig tehát Capo d'Istria grpf kormányozta átmenetileg a kis államot, mint választott elnök, mialatt időközben az ország határai Törökországnak fizetett kártalanítás czimén tetemesen bővültek. De hogy Kréta és Thessalia kérdésének függőben hagyása bonyodalmak csiráit fogja magában rejteni, azt előre lehetett látni.

A bajor Ottó, ki Lipót herczeg visszavonulása után 1832-ben vette át a nagyhatalmak megbízásából Görögország koronáját, nem tudta magát soha megkedveltetni. Többnyire bajorok által kormányoztatta országát; keveset tett a rablók megfékezésére, az élet- és vagyonbiztonság megszilárdítására s nem kiméivé a hagyományokat, szigorú adóztatási rendszert vitt A KIRÁLYI PALOTA ÉS A CONCORDIA-TÉR.

tait nem fizették; ezért 1850-ben egy angol hajóhad zár alá vette a pyraeusi kikötőt s egy görög katonát és több kereskedőt letartóztatott túszok gyanánt.

Dyen előzmények után tört ki az 1862-diki athéni forradalom, mely Ottó királyt letette trónjáról. Mint helyettesítőjére, kezdetben az edinburghi herczegre gondoltak, de a hatalmi érdekek, s különösen az Oroszországra való tekintet nem engedték e tervet valósulni; a schleswig-holsteini jelölt sem érzett hajlandóságot, így az 1863. évi június 5-diki, Fran-cziaország, Anglia és Oroszország által aláirt londoni jegyzőkönyv alapján a dán király fia, György fogadta el a görög nemzetgyűlés által neki felajánlott koronát. Két évvel rá Nagy-Britannia azzal mutatta ki jóakaratát az új király iránt, hogy Görögországnak átengedte a jóniai szigeteket.

S bár el kell ismerni, hogy György király mindig híven fentartotta az 1864-diki alkotmányt, azért a nyugati hatalmaknak azóta sem egyszer volt alkalmuk közbelépni, hogy meggátolják, nehogy Görögország magatartása a portával való nyílt háborúra adjon okot. 1866— 1869-ben is épen a Görögország által a krétai fölkelőknek nyújtott támogatás indította a hatalmakat a közbelépésre. Vajon elnézné-e ma

AZ AKROPOLIS A JUPITER-TEMPLOM OSZLOPAIVAL.

keresztül. Ő építtette a mai királyi palotát bajor építészek által, némi távolságra az eredetileg kijelölt helytől. Mert a mikor atyja, Lajos bajor király, Athénbe ment fia látogatására s ez megmutatta neki a kiszemelt helyet, a műértő bajor király nem valami hizelgőleg nyilatkozott róla s kérte fiát, hogy egy darab nyers húst adasson neki. Mikor kívánságát teljesítették, akkor a húsból egy darabot elhelyezett ott, egy más darabot pedig egy más, kissé magasabban fekvő helyen s azt tanácsolta, hogy ott építsék a palotát, a hol a hús később kezd el rothadni, mert az lesz az egészségesebb pont. Ezt a tanácsot követték is s így épült a mai — meglehetősen ízléstelen palota az eredetitől eltérő helyen.

Különben a palota belső berendezése hasonlít a müncheni királyi palotához és kényelem tekintetében kifogástalan berendezésű. A nagy tánezterem, oszlopsorok által három kisebb teremre osztva, a király földszinti termei, a kilátás, az Amália királynőtől berendezett gyönyörű parkba, melyet ma már a nagy közönség előtt is megnyitottak, a legkényesebb követeléseket is kielégítik.

E palota erkélyéről hirdette ki Ottó király 1843-ban az alkotmányt, egy majdnem véressé fajúit útezai forradalom után. De ez nem mentette meg a kormányférfiak ügyetlensége, az ország bizonytalan állapota s a súlyos adósságteher által megingatott tekintélyét. A függetlenségi harcz alatt fölvett európai kölcsön kama-

A T H É N I K É P E K : A KÖZÉPPONTI MÚZEUM.

118 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 8. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM.

TENGERPART KRÉTA SZIGETEN*.

— harmincz év múlva — Európa ugyanazon veszélyes játék ismétlését ?

Azután az orosz-török háború alatt kaptak újra vérszemet a görögök, hogy a gyűlölt török uralom alatt maradt hajdani határaikat visszaállítsák. Emlékezhetünk még, hogy a háború lezajlása után a portával folytatott tárgyalások az izgatottságot mily fokra szöktették fel, ügy, hogy csak György király személyes fellépése szoríthatta vissza medrébe a föl viharzott szenvedélyeket. Legutoljára Bulgária és Kelet-Ru-mélia egyesítése adott alkalmat Görögországnak, hogy a hatalmakkal bizalmasan közölje, hogy el van szánva a berlini kongresszus által kijelölt határait követelni. Athén napokig volt lázhan; a legjobb ezredeket már a határra küldöttek s úgy tetszett, mintha az erős nemzeti forrongásnak Délyannis által a kamarában is kifejezett érzülete elég lett volna, hogy György királyt a hatalmak ellenzése daczára is Törökország ellen háborúba sodorja. De nem kellett több a görög partokon megjelent nemzetközi hajóhadnál, mely a hatalmak komoly szándékát mutatta, a statusquot fentartani, s a harczi kedv egyszerre lelohadt, a görög-török háború réme ledobta magáról színpadi jelmezeit s visszavonult a kopott politikai eszközök lomtárába.

Ezúttal a helyzet bizonyára György királyra nézve a legválságosabb, a ki őszintén szereti népét, vele a legnyíltabb fesztelenséggel érintkezik, de az egymást követő kormányválságok és helső pártharczok közt csak nehezen birja trónját szilárd alapokra építeni. Van egy párt Tri-kupis vezetése alatt, melynek bevallott czélja Görögországból köztársaságot csinálni s felszabadítani a polgárháború rémeit, ha az országot ezzel a bukás szélére sodorná is. Ezen párt egyik tagja, Kaliga, évekkel ezelőtt magát a királyt is kellemetlen helyzetbe sodorta. A szokásos újévi üdvözleteknél történt, hogy a trónteremből távozó Kaliga már a harmadik teremben feltette kalapját. A király szolgálattevő hadsegédje, Kolo-kotroni kapitány, kissé kíméletlenül utasította rendre, mire Kaliga panaszt tett Komonduros miniszterelnöknél. Ennek jelentésére a király késznek nyilatkozott főudvarmestere által sajnálatát fejezni ki a megsértett képviselő előtt, de ez nem volt elég Trikupisnak, ki azzal fenye-getődzött, hogy ha Kolokotronit föl nem mentik állásától, ő indítványt tesz a kamarában, hogy a király hadsegédét ezután ne ő maga, hanem mint Angliában, a minisztérium nevezze ki. A király nem akarhatta, hogy hadsegédét minden négy hétben változtassa, s mivel a kamara többsége ekkor csak pár szavazaton fordult meg, inkább Deleegyezett, hogy Kolokotronit csaját kérelmére* fölmentse.

A hol a monarkhikus eszme ily gyönge lábon áll, mint a hogy a fentebbi példa szerint Görögországban, ott meglepő fordulatokat hozhat magával egy Törökország elleni eredménytelen háború. —r.

SZFAKIÓTA.

Athéni képeinkre vonatkozólag itt "még a következőket jegyezzük föl:

A királyi palota előtt halad el a Phaleronba vivő vasút, mely az Olympeion mellett s az Akropolis és a Philopappos-emlék (Museion) mögött fut egészen a phaleroni öbölig. Ennek az útnak a városon kivűli végén van Athene két nevezetes intézete : a polytechnikum és a középponti múzeum. Amaz az athéni archaeologiai társaság gyűjteményén kivűl az egyiptomi és mykenei régiségeket foglalja magában; emennek az udvarán, mint valami temetőben, sarkopha-gok, temetői kőlapok és oszlopocskák láthatók ; míg termeiben a szobrok és domború művek csoportjai közt különösen becsesek az orchome-nosi Apolló régi szobra. Athene-Parthenos aranyból és elefántcsontból készült szobrának 1879-ben kiásott márvány-utánzata és remeknél remekebb síremlékek vannak összegyűjtve.

A régmúlt idők ritka érdekességű emlékéül áll, de már csak romokban, a görög építészet egyik remeke, az akropolis, mely hajdan királyok és kényurak vára, lakása volt, míg a perzsa háborúk után az istenek főszékhelyévé tette a népképzelet. E hosszas négyszögű épületcsoport egy a város többi részénél 70 méterrel magasabbra emelkedő halom lapos tetején áll. Öt kapuja volt, melyek közül a legtágabb nyílásún szoktak régen ünnepélyek alkalmával a lovasok és kocsik fölvonúlni a vár belsejébe, hol hősök s istenek szobrai és templomai fogadták az érkezőket. Ma legérdekesebb része a sok régi műkincset tartalmazó akropolisi múzeum ; bár egyébként az egész csodálatos romhalmaz egy sajátszerű nagy múzeumnak mondható, mert a régészek gondja és ügyessége, a mennyire csak lehető volt, az egészet régi alakja szerint rendezte. A törmelékeket elhárították, az eltemetve hevert romokat napfényre hozták s így megmentették és tovább is gondosan őrzik a művészet és tudomány számára, melynek művelői még sokáig fogják látogatni és csodálva tanulmányozni az akropolis páratlan emlékeit.

A GÖRÖG KIRÁLYI CSALÁD. A görög hajóhadnak a forrongó Kréta sziget

partjaihoz való vonulása egészen új helyzetet teremtett Keleten s világszerte szokatlanul nagy figyelmet és érdeklődést keltett Görögország és a görög királyi család iránt.

A már történt, vagy még történendő események mérlegelése a politikai körökre és lapokra tartozik. Mi ez alkalomból csupán a fő szereplőkről, a királyi családról és tagjairól kívánunk olvasóinknak rövid ismertetést nyújtani.

A mostani görög király, I. György, vagy, mint görögül nevezik, Georgios, ki 1863 óta ül a görög trónon, IX. Keresztély dán királynak a másodszülött fia. Kopenhágában született 1845-ben, s így most 52-ik évében van. Deli termetű s fiatalos megjelenésű szép férfi. Ifjú korában

Mai számunkban Athénből ről mutatunk be képeket.

Kréta szigeté-KRÉTAI HAJÓSOK.

S. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 119

A T H É N K I K Ö T Ő J E : PIREUS.

tengerésznek készült s e pályán úgy megedzette j különben is egészségtől duzzadó hatalmas testét, hogy ma is a legnagyobb könnyűséggel el tud viselni minden fáradalmat. Szelleme is élénk és mozgékony. Tiszta belátású, helyes ité-letű és határozott jellemű, erős akaratú férfiú. Szívósan ragaszkodik meggyőződéseihez, de egyszersmind bölcsen alá tudja rendelni személyes nézeteit és hajlamait uralkodói kötelességeinek. Nagy műveltsége mellett a tudományokban is olyan jártas, holy valódi polyhistornak tartják.

Még tengerész-kadét volt, mikor egyszer lord Palmerston angol miniszter így szól hozzá Londonban: (iFenség, fölajánljuk önnek Görögország koronáját; elfogadja-e?» Mire György herczeg minden habozás nélkül így válaszolt: ((Elfogadom)).

Ezzel eldőlt az ö ÓB Görögország sorsa. Haladéktalanul Athénbe utazott, hol akkor elődje, bajor Ottó eltávozása óta, áldatlan fejetlenség dúlt s a főváros útczáin olykor napokon át pártcsaták folytak.

Az új király azonban semmitől sem riadt vissza. Eövid időn nemcsak megfékezte és elnyomta a lázongásokat, hanem bátorságával és erélyével teljes népszerűséget vívott ki magának. Jelszava lett: «Az én erőm népem szeretetei) s ezt a szeretetet mind máig meg tudta tartani. Alattvalóit gyermekeim-nék szólítja s olyan egyszerűen él, mint valami jómódú polgár. Udvarában hire sincs a pompázásnak és etikettnek. Különben sem fényes palotájában csak a trónteremben van némi királyi pompa. Athén útczáin rendesen gyalog jár s olykor egyszerű embereket is meg-megszólít. Egyébként azonban uralkodói föladatait igen komolyan veszi és lelkiismeretesen teljesíti. Görögország az ő uralkodása alatt már kétszer nyert területi nagyobbodást: egyszer a joniai szigetek visszacsatolásával, melyeket Anglia engedett át a részéről pártolt új király kedveért, és egyszer akkor, mikor a thesszaliai sikság és Epirus egy része került vissza a görög korona alá.

György király alkalmazkodott új hazája szokásaihoz és óhajtásaihoz, csupán vallása tekintetében maradt meg evangélikusnak, de neje és gyermekei a görög-keleti egyháznak a hivei, mely egyháznak az ünnepein azonban a király is rendesen meg szokott jelenni.

György király 1867-ben alapított családot. Olga orosz nagyherczegnőt, II. Sándor czár unokahúgát vette feleségül, ki hat gyermekkel ajándékozta meg. Olga királyné szintén egyszerű, házias és jólelkű nő, ki főkép a szegény betegekről egy nap sem felejtkezik meg. Mindennap ellátogat az általa alapított s mintasze-rűleg berendezett «Evangelismos» nevű kórházba, hol mindenki számára van egy-egy vigasztaló szava. Külföldi utazásaiban is legörö-mestebb a templomokat és kórházakat szokta

sorra látogatni. Férjével^ együtt személyesen vezette gyermekei nevelését, kikkel rendesen oroszul beszél, míg a gyermekek egymással görögül szoktak társalkodni. Komolyabb és zárkó-zottabb természetű, mint a férje ; de ő is nyájas mindenki iránt.

A gyermekek közt legidősebb Konstantin, Sparta heczege, a trónörökös, ki 1868-ban született s a német császár húgát, Zsófia porosz herczegnőt vette feleségül. E házasságból már két gyermek származott: György és Sándor. Konstantin komoly, tartózkodó természetű, mint az anyja. Katonai ismereteit és képességeit nagyon magasztalják. Most ő az athéni helyőrség parancsnoka.

Egy évvel fiatalabb nála György herczeg, a család és egész Görögország bálványa, kit a görögök a leghizelgőbb hősi czímekkel szoktak, emlegetni. Olyan erős és hatalmas termetű fiatal ember, hogy most őt tartják Görögország legmagasabb férfiúnak. Roppant testi erejét a sport minden nemével fejlesztette. Bátorságának és erejének fényes jelét adta, mikor a mostani orosz czárt, mint még orosz trónörököst Japánban egy orvtámadás halálos veszedelméből megmentette. Ez a cselekedete egész legendái fénynyel övezte nevét úgy az orosz, mint a görög nép képzelete előtt. Jó katona. Különösen avatott a hadi tengerészetben. Az olimpiai bajnoki játékokon rendesen részt vesz. Azt tartják róla, hogy egy ágyút elbirna a vállán. Most ennél is nagyobb dolog elbírására vállalkozott, midőn a görög hajóhad élén, mint főparancsnok ő ment el Kréta szigetére, hogy a görögök régi álmát, vágyát, e nevezetes szigetnek hazájához csatolását végrehajtsa, — ha lehet. A hajón úgy él, mint akármelyik közönséges tengerész katona. Nincs vihar, zivatar, mély őt a parancsnoki híd elhagyására kényszeríthetné. Egyik legnagyobb vágya, czélja, hogy a görög ifjúságot testileg a legtökéletesebben kifejleszsze.

A királyi család többi gyermekei: a 24 éves Miklós, a 21 éves Mária, a 16 éves András és a 10 éves Kristóf eddig még semmi nagyobb szerepben nem tűntek föl.

A királyi család tagjainak mai számunkban közölt arczképeit Manno Leonidas úr volt szives lapunknak átengedni, ki azokat tavaly, az olympiai versenyek alkalmával ott jártakor, hozta Athénből.

KRÉTA SZIGET. Az égéi tenger legnagyobb szigete, Kréta vagy

Kandia valamivel nagyobb (85801_! km.), mint Arad- és Caanádmegye együtt, de a lakossága alig félannyi, mint Budapesté. Sem anyagi, sem szellemi műveltsége nem valami előhaladott, mindazáltal régóta ismeri a történelem.

Különösen ismeretes Kréta sziget neve a gö

rögök mythologiájából. Itt győzte le Ariadné segítségével az atliéni király a hírhedt minotau-rust, s itt az Ida hegycsúcson adta Paris királyfi Eris veszélyes almáját a szépség istenasszonyának. Ez a két mesés dolog az iskolák idejéből megmaradt mindnyájunk emlékezetében. Azután kissé homályosabban emlékszünk arra is, hogy a szaraczénok és a velenczeiek uralkodtak itt a középkorban, kiket jó későn (1645) váltottak fel a törökök. De az is élénk emlékezetében van mindenkinek, hogy a török uralom ezen a szigeten csaknem állandó forradalmat jelent. A régi görög lakók, különösen pedig a hegyek között függetlenségi érzelmüket és ősrégi szokásaikat tisztán megőrzött szfakióták lehetőleg minden alkalmat megragadtak az ellenkezésre, sőt a vérengzésre is. A sok kellemetlen viszálykodáshoz járult még az ily vad vidékeken több helyen előforduló vérboszú, s ezzel kapcsolatban a rabló élet. Kréta szigetének tehát határozottan rósz hire volt. A törökök tulaj donkép soha sem voltak itt valódi urak, sőt egyidőben 1824-től 1840-ig az egyiptomi alkirály volt a névleges uralkodó is, mert a tehetetlen szultán helyett ő nyomott el egy lázadást.

Kréta hosszan elnyúló sziget. A közepén egy magas hegyláncz, az Aspro-Vouna (fehér hegy) húzódik végig, számos oldalágat bocsátván magából jobbra-balra, melyek igen változatossá teszik a sziget fölszinét. A partok többnyire meredekek s nem mindenütt közelíthetők meg a tengerről. A föld, kivált a völgyekben s itt-ott a fensikokon is termékeny. Néhol, mint különösen Alikianu belföldi falu környékén gyönyörű dús mezők, narancs- és czitromerdők pompáznak olyan nagyra nőtt fákkal, melyek a dió- és gesztenyefákkal vetekednek s igen kitűnő illatos gyümölcsöket teremnek. Különösen hires a krétai narancs, mely nagyságban és ize finomságában ritkítja párját. Kréta mintegy négy millió darab narancsot szállít külföldre, kivált Konstantinápoly piaczaira évenként. Rendkívül szépek és dúsak a kukoriczavetések és a szőlőültetvények.

A magasabb hegyekben igen zordon telek járnak. Néhol két hónapig is megmarad a hó, még pedig oly vastag rétegekben, hogy egyik-másik hegyi falut végképen elzárja minden közlekedéstől. Egyébként igen kellemes az éghajlat. A naposabb völgyekben, mondhatni, örök tavasz uralkodik. Az apró és rövid folyású patakokat örökzöld fasorok szegélyezik. Gyakori e fasorokban az olajfa, mely rendkívül bőven terem.

A törökök, mikor a szigetet hatalmukba kerítették, maguk közt és a vallásilag hozzájuk átpártolt (renegát) görögök közt osztották föl a földeket. Ezek nagy részét azonban idők folytán potom áron magukhoz váltották a takarékosabb és munkásabb görög lakosok, kiket aztán e miatt annál jobban gyűlölnek a törökök, főleg pedig a görögökből lett muzulmánok, ez a fanatikus

120 VASÁRNAPI UJSAG. 8. SZAM. 1897. 44. ÉVFOLYAM.

népség, mely periig máig is csak annyit tanúit meg törökül, a mennyire a mecsetekben szüksége van ; egyébként szokásaiban és nyelvében megmaradt görögnek annyira, hogy a szultán, vagy a főkormányzó rendeleteit görögül kell előttük fölolvasni, hogy megérthessék. Vallásuk ellenére nagyon iszszák a bort is, melyet azonban örömestebb rabolnak, mint termesztenek.

A krétaiak örökös lázongását természetesen állandóan szították a faj rokon görögök, kik a jelen század első felében nyerték vissza önállóságukat. 1867-ben I. György görög királyt kikiáltották uralkodójuknak a fölkelők; s bár akkor is leverettek, kivívtak annyit, hogy a sziget némi önkormányzatot nyert. Azóta 1887-ben és 1889-ben voltak ismét véres lázadások. Ezeket követi a mostani, mely talán minden eddiginél nagyobb és komolyabb.

A sziget lakossága vegyes. A legújabb becslések szerint van itt 184,000 keresztyén, 93.000 mohamedán és 3200 zsidó. A keresztyén görö-

inkább a múlté; bástyái teszik tekintélyessé ; a minaretek és bazárok adnak neki keleties jelleget. Legszebb épületei a szent Titusnak szentelt régi latin székesegyház és a ferenczrendi zárdának romjai. Kikötője is gyenge; csak kisebb hajók találnak benne oltalmat. Kanea még valamivel élénkebb; különösen gyümölcskereskedése nagy s a város környéke pompás ligeteivel megkapó.

Mondják, bár természetesen nem népszámlálás alapján, hogy a középkorban a velenczeiek uralma alatt ezen a szigeten egy milliónál több ember élt, tehát majdnem négyszer annyi, mint jelenleg. Egyes romok s a pusztaságban mintegy ott feledett régi hatalmas kolostorok szintén azt látszanak bizonyítani, hogy a népesség valóban sűrű volt. De jobb bizonyítéka ennek a gyönyörű tenyészet, mely mellett a mainál sokkal több ember megélhetne a szigeten, ha rend és nyugalom uralkodnék rajta.

De a jelenlegi lakók, különösen a régi őslakó

s mely a görög kormány közbeléptével nagy háború kezdetének látszik, esetleg eredménytelen lehet ismét, mint annyi előzője ; de hogy Kréta szigete előbb-utóbb elszakad Törökországtól, a felől alig lehet kételkedni.

EGYVELEG. * Kitűnő női fegyház van Aubarnban, New-York

államban. Az élőn álló Welsche Anna asszony a mellé rendelt nőkkel szigorú fegyelmet tart, de a fegyencznó'ket oly gondosan és szeretettel neveli, hogy a nagyobb része megjavulva hagyja el az intézetet. Az egész nagy fegyházban csak egyetlen férfi van, de ez sem avatkozik a kezelésbe, egyedül a számadásokat könyveli el.

* A legrégibb biztos khronologiai adatot egy babyloniai papyruson találták, melynek felirata szerint Naram Sin babyloniai király 3750. K. e. lépett trónra. Ezt az adatot több más lelet is megerősíti.

AZ ATHÉNI KIRÁLYI PALOTA ÉS A PARTHENON.

gök nagy része halász, vagy bérért külföldön szolgáló matróz; az otthon maradottak legnagyobb része földmíves és pásztor. Mint a török uralom alatt álló országok nagy része, Kréta is kopár és míveletlen; de mivel. éghajlata szelíd s esőzése bőséges, különösen termékeny völgyeiben számos jeleit találjuk a míveltségnek. Az olajat, a vörös bort s a partok mellékein a tenger mélyéből szedett szivacsot külföldre is szállítják. A legtöbb helyen azonban kopár vidéket s többé-kevésbbé nyomorult falvakat találunk.

Valósággal csak három olyan helység van Kréta szigetén, melyet némi joggal városnak lehet nevezni, s mind a három kikötő város. A főváros Kandia vagy Megalokasztron, a régi Herakleion helyén, a tenger mellett egy földnyelven épült. Nevezetességei: több, még a velenczeiek korából maradt erőd, a kormányzó és görög érsek palotája; de lakosainak száma alig 12 ezer. Körülbelül ugyanily népességű Kanea is, a régi Kydonia helyén, míg a harmadik nagyobb hely Retimo, már csak 9000 lakossal bir. Mindhárom városnak pompás képe van a tenger felől. Különösen Kandiát nagyon magasztalják azok, kik csak a hajóról látták; de a város nagysága is

szfakióták maguk is emlékeztetnek némileg a szép múltra. Erőteljes patriarkhalis alakok, minőt képünkön is láthatunk, nem ritkák közöttük, sőt feltűnően sok az öreg ember. A száz éveseket a vérboszú, rablás és lázadások gyakorisága sem irtotta ki. A mostani fölkelés értelmi vezetője is egy századik évéhez közel álló öreg görög. Az életért való küzdelem megedzi erejö-ket s e mellett foglalkozásuk a halászat és hajózás is egészséges. A krétai görögök híresek arról, hogy buvárharang nélkül képesek a tenger mélyéből összeszedni a szivacsokat. A halászat különben a Kréta közelében levő szigetek lakóinak is főfoglalkozása. E szigetekről, melyeket Sporadok és Cycladok közös név alatt ismerünk, naponként számos hajós fordul meg Kréta valamennyi kikötőjében. Mindezek a szigetek, köztük az ókorból jól ismert Chios, Ehodosz, Szamos és mások, görög lakosságúak, de a gyűlölt mohamedánok hatalma alatt vannak. A kisázsiai partok s különösen a nagy Szmirna város szintén állandó helyei a szabadságról álmodozó görögök összeesküvéseinek, de egyik sem alkalmas ily forrongásokra annyira, mint a Konstantinápoly -tól legmesszebb eső Kréta sziget.

A forradalom, mely most Kréta szigetén dúl

* Mesterséges párbajra kényszerített egy német tudós egy egeret egy skorpióval, mindkettőt üvegharang alatt helyezve el. A harcz több óráig tartott, végül az egér lerágta a skorpió lábait, több helyen megsebesítette, azután a maradékot megette, de semmi baja sem történt, sebei hamar begyógyultak.

* A legtöbb ló a világon Oroszországban van, körülbelül 30 millió, azaz az összes lovak fele. A parasztok e nagy összegnek mintegy 80 százaléka felett rendelkeznek.

* A vasúti sínek számára tisztán Európában évenként annyi fa szükséges, a mennyi 400.000 hektár területet elfoglaló erdőségnek felel meg.

* Khinának is van végre hivatalos pénze. Az óriási birodalomban, melynek népe nagyon erős kereskedelmi hajlamokkal bír, mindeddig csodálatos módon nem volt pénz a forgalomban, s ennek helyét bankjegyek és a kereskedők által minden egyes esetben külön megmért ezüst rudak töredékei képezték. Csak a váltópénz volt hivatalos, alkalmatlan rézkarikák, melyekből 5—10 darab ért egy kraj-czárt. 1896 jan. 15-én állították fel az első pénzverő intézetet, a hol most khinai dollárokat készítenek. De ily khinai pénz még most ritkaság s ezenkívül nagy bajt okoz, hogy csaknem minden tartományban külön készítik a pénzt s nem nagyon ügyelnek arra, hogy teljesen egyformák legyenek.

8. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 12!

MELANCHTHON FÜLÖP EMLÉKEZETE. ' A folyó február hó 16-án kegyelettel ünnepelt

az egész protestáns világ, különösen a németországi nagy népességű evangélikus egyház; négyszázadik évfordulóját ünnepelte e napon a reformáczió egyik legnagyobb bajnoka, Melanch-thon Fülöp születésének, kit nagy tudományáért, tanári és egyházi irói munkásságaért ((Németország tanítómestere)* (Praeceptor Germaniae) melléknévvel tiszteltek meg honfitársai.

Melanchthon a halhatatlan emlékű humanista Keuchlin és Erasmus hatása alatt képezte magát s már önálló pályája kezdetén barátja és munkatársa lett Luthernek, kit a hittudomány terén mesterének és vezérének vallott, de a nélkül, hogy gondolkozásban és cselekvésben való önállóságát föláldozta volna. Szerette és tisztelte Luthert, helyeselte és támogatta törekvéseit; de szelid és békés természetű lévén, sem az izgatás szenvedélyességében, sem a vitára mindig kész harcziasságban, sem végre az ellenfelek iránti engesztelhetetlenségben nem tudott s nem is igyekezett Lutherhez hasonló lenni. Megelégedett azzal, hogy szorgalmas és sikeres fejlesztője lehetett annak, a mit Luther kezdeményezett.

Melanchthon Baden nagyherczegség Bretten nevű városkájában született 1497 febr. 16-án. Atyja fegyverkovács volt. A rendkívül tehetséges fiú tanulói pályáját anyai részről való nagybátyja, Reuchlin irányozta, a mi egész életére kihatott. A család eredeti neve Schwarzerdvolt; ezt Reuchlin, az akkori szokás szerint Melanch-thonná (fekete föld) görögösítette, a mely név aztán örökösen rajta maradt Fülöpön és utódain.

Alsóbb iskoláinak végeztével Heidelbergbe ment az egyetemre, hol hírből már ismerték a csodagyérmeknek kikiáltott fiút. Ekkor csak 13 éves volt, de már is folyékonyan beszélt és írt latinul s görögül. Két év múlva baccalaureusi vizsgálatot tett, a következő évben pedig már «magister»-ré akarta magát képesíttetni; de nagy fiatalsága miatt elutasították, miért is Heidelberget oda hagyta, Tübingába ment s az ottani egyetemen 1514-ben csakugyan letette a magisteri vizsgálatot. Itt eleintén nyelvészettel és theologiával foglalkozott, de egyúttal alapos készültséget szerzett a történelemben, számtanban, csillagászatban, sőt az orvosi tudományokban is. Tübingában már 19 éves korában egy görög nyelvtant írt, mely még a XVII. században is sokáig használt kézikönyv volt az iskolákban.

Épen 21 éves volt, mikor 1518-ban Keuchlin ajánlatára Wittenbergbe hittak meg egyetemi tanárnak. A még egészen meg sem férfiasodott arczú, középtermetű, sovány és sápadt szőke ifjút nem nagy bizalommal fogadták a witten-bergiek; de székfoglaló beszéde, melyben különösen a nyelvtanulást és az eredeti forrásművek tanulmányozását ajánlotta az ifjúságnak, egyszerre mindenkit meghódított. Az ifjúság csakhamar seregestül tódult az egyre híresebb Me-lanchthont hallgatni mindenfelől, többek közt Magyarországról is és oly nagy figyelemmel volt magyar hallgatói iránt, hogy az ő kedvökért némely tárgyát latinul adta elő, mivel németül kevesen tudtak közülök.

Wittenbergi munkás életének legfontosabb részlete volt Lutherrel való barátsága és együtt működése. Luther műve Melanchthon támogatásával lehetett teljessé. Pedig Melanchthon csak a tanári széken és irodalmi működésével szolgálhatta a reformáczió ügyét. Papi szószékre ő soha sem lépett, mert természetes fé-lénkségén kívül gyermekkori dadogását sem tudta soha teljesen leküzdeni. Luther halála után sokan ellene támadtak Melanchthonnak, még egykori barátai közül is, mivel egy részről bűnül rótták föl neki, hogy a Kálvin tanai felé hajlott, más részről, hogy mindig remélte és óhajtotta a különböző keresztény felekezetek közt a békés kiegyezést, sőt egységre jutást. A német nyelvre és tudományosságra való páratlan föllendítő hatását azonban ellenségei is elismerték.

Cranach Lukács festménye. MELANCHTHON FÜLÖP.

Irodalmi művei közelebb újra megjelentek a ((Corpus Eeformatorum» czímű nagy vállalatban s összesen 29 nagy kötetre mennek. Fő müvei: a «Loci Communes» (1521), melyben főleg Pál apostol nyomain az evangélikus theo-logia alapjait veti meg, és a ((Confessio Augus-tana» (1530), mely az augsburgi birodalmi gyűlésen mint az új egyház védelme (Apológia) előterjesztetvén, Luther egyenes kívánságára mint az ágostai evangélikus felekezet vallástétele általános érvényűvé lett.

Melanchthon 1560 ápril 19-én végezte be munkásságban és érdemekben maradandó emlékű életét.

Melanchthon FÜlÖp SZobra a woRMsi LUther-EmlékEn.

AZ ISASZEGI CSATA EMLÉKE. Már régebben megalakult egy több lelkes.

hazafiból álló bizottság, mely Tisza László védnöksége alatt azt tűzte ki czéljául, hogy az 1849-iki isaszegi csata terén emléket állít fel. A gyűjtéseket meg is kezdték, de a begyült, s azóta takarékpénztárilag gyümölcsöztetett összeg kevésnek mutatkozik arra nézve, hogy azon méltó emlék lenne felállítható.

A bizottság tehát arra az útra tért, mely már egyszer oly szép sikerrel járt. Nevezetesen, midőn a budai honvédsír kerítése forgott szóban, a székes főváros gyártulajdonosainak és iparos polgárainak áldozatkészségéhez fordultak, minek az az eredménye lett, hogy az eredetileg alig pár száz forint alaptőkéből a diszes kerítés elkészülhetett úgy, hogy annak befejezése utáni értékét a szakértők8000frtot haladóösszegben állapították meg. Ez útra tért tehát most is a bizottság s a kormányon kivül, hazánknak, a fővárosnak nagyobb építési vállalkozóihoz, gyáraihoz, kőbánya-tulajdonosaihoz s iparosaihoz fordult, hogy ingyenes munkájukkal a szükséges építési anyagok ajándékozásával, a munkák ingyenes teljesítésével tegyék lehetővé a tervezett emlék felállítását, mint ezt a budai honvédsir kerítésénél tették volt.

S a bizottság több felől kapott is már igen értékes Ígéreteket, azonban mind oly kikötéssel, hogy azok teljesítése csakis az ezredéves kiállítás befejezése után lesz elérhető. így le kellett mondani a bizottságnak azon tervéről, hogy Isaszegen az emlék leleplezése a millenium évében történjék meg.

Most eljöttnek látja már a bizottság az időt arra, hogy a készpénzgyüjtést is nyilvános és magán úton ismét megkezdje, az illető hazafias igérettévőkct igéretök beváltására fölkérje és hozzájárulásra még többeket is felszólítson.

Elkészült már a tervezett emlék építészeti vázlata is Fellner Sándor műépítész irodájában, s azt itt mi is bemutatjuk.

Az emlék a csatatér egyik nevezetes pontján, a vezéreknek a csata alatti tanácskozása helyén, épen a budapest—gödöllői vasút mellett fog állani, úgy, hogy az a vonatról hosszabb ideig látható lesz. Tekintélyes magassága — mintegy 25 méter — kezeskedik arról, hogy a

' helyet környező dombok nem fogják az emlék hatását megrontani.

Reméli a bizottság, hogy az emlék 1897 ápr. 6-án, a csata évforduló napján, már leleplezhető lesz. Hogy pedig ez csakugyan így legyen, arra nézve most ismét a nagyközönség támogatásához fordul. Az ide vonatkozó felhívást alább mi is közöljük, kijelentvén, hogy a szép, hazafias czélra szánt adományokat mi is elfogadjuk, s lapunkban nyugtázva, a létesUő bizottság kezeihez juttatjuk. A bizottság felhívása igy szól:

Felhívás. Az isaszegi honvédemléket létesítő alulírott bi7

zottság fő törekvése, hogy az emlék jövő ápril hó 6-ig elkészülvén, az a csata napjának évfordulóján ünnepélyesen leleplezhető legyen. E czélja elérhetésére közadakozásból eddig összegyűlt s takarékpénztárilag gyümölcsöző összeg — fájdalom — távolról sem elegendő, mert e szent helyre csakis oly emlék állítható, mely hirdetve a nemzet háláját, méltóan örökítse meg az ezen históriai fontosságú ütközetben vérzett és elvérzett, oroszlán bátorságú, névtelen hősök nagy tettét s fennállásával századokon át lelkesítse az utókor nemzedékeit. Bizottságunk erősen meg van győződve arról, hogy — mint ő maga nem — az országos közvélemény sem tartja lehetőnek s tehetőnek azt, hogy e fontos pontra valami gyarló, szerény, környezetében elvesző oszlopocskát állítsunk; teljes bizalommal fordulunk ezért a nagyközönség minden tagjához ezen nyilvános felhívás által is, azon kéréssel, hogy újabb hazafias adományok útján adják meg bizottságunknak a lehetőséget arra, hogy szent, de nebéz feladatát óhajtásának s az ügy méltóságának megfelelően oldhassa meg. Hőseink mindnyájunkért vérzettek Isaszegnél, mindnyájunk szent kötelessége tehát, hogy hozzájáruljunk — erőnkhöz képest — emlékük felállításának költségeihez s kivegyük részünket a létesítés érdemeiből. Ezen hazafias czélra szánt pénzösszegeket kérjük Budapestre a Nándor-

122 VASÁENAPI ÚJSÁG. 8. SZÁM. 1897. 44 . ÉVFOLYAM.

utcza 4. számú házban elhelyezett magyar Ipar és Kereskedelmi-Bank főpénztárába küldeni, nevezett intézet ezen összegek nyugtatványozását s ideiglenes kezelését hazafiasán elvállalván. Köszönetet mond a bizottság Wolfner Tivadar gödöllői kerületi országgyűlési képviselő úrnak, a szobor javára tett 100 (egyszáz) forintnyi szíves adományáért. Tisza László, védnök. Udvary Antal, bizottsági elnök.

Téglássy Miklós, bizottsági titkár.

A 'KISFALUDY SZÍNHÁZ" Ó-BUDÁN. Rohamosan emelkedő fővárosunk minden

i rányban igazán a gyors és nem remélt haladás ut ján van. A vállalkozó tőke jó talajnak tartja a fővárost, s ez minden téren nyilvánul, és oly intézmények életre hozása, melyekre előbb évek kellettek, most jóformán a terv fölmerülésekor m á r kész is van. S a főváros szellemi életének fejlettségére jó világot vet az, hogy most már a vállalkozás a színházak építését is jól jövedelmező befektetésnek tekinti. Nem szólva a Nemzeti-színházról, melyet a nemzet áldozatfillérei hoztak létre, még a Népszínházát is, mely pedig már csak 20 évvel ezelőtt épült, részben közadakozásból teremtették m e g ; az Operaház meg épen a királyi bőkezűségnek a hirdetője. Magán vállalkozóknak színház-építés alig jutott eszükbe, s még a legközelebb múl t években is például a Vígszínház fölépítése évekig húzódott, mindenféle nehézségek, — nagy részben azonban a vállalkozási kedv tartózkodása miat t . S most isme, az ezredévi ünnepek lezajlása után, mikor már az idegenek és vidékiek ideözönlésére sem lehet számítani újabb színházak épülnek a fővárosban. Az egyik, a «Kisfaludy-szinház» Ó-Budán, m á r megnyitás ra készen á l l : a másik a «Magyar színház», az Erzsébetváros külső részén épül, s még ez évben szintén megnyílik, s már egy harmadiknak az építését is tervezik, szintén a város középpontjától jó távol, a Ferenczváros szélén, a régi barakk-kórház helyén.

Magyar színház Ó-Budán és a Ferenczváros-b a n ! a régi Pestnek a magyar műveltségtől ezen a két, az idők folyamán is jóformán érintetlenül maradt pontján, a hol még ma is bizony sokkal több német szót hall az ember, mint magyar t ; s az erzsébetvárosi színház is majdnem ilyen környezetben épül. Az új színházaknak t e h á t kétségtelenül üdvös hatásuk lesz a főváros tovább magyarosítására, ha hivatásukat betöltik, s ha a közönség pártolását meg tudják nyerni .

Különösen áll ez Ó-Budára nézve. Ó-Buda, a főváros I I I . kerülete, régtől fogva olyan része volt a fővárosnak, min tha nem is ide tartoznék, min tha tisztes korú, régi elhagyatott falu lenne. Egyedül a dunapar t i részén épült gyárak és malmok mutat ták, hogy ott is élet lüktet. Annak a 30 ezret meghaladó embernek — bár nagyobb részüknek élete örök munkában telik — nem volt semmi szórakozó helyük, nem különösen olyan, a hol nemesebb élvezetekben lehetett volna részük. Nyelvük nagyobb részt német. Valami csudálatos német nyelvet használnak, melyet a született német meg sem ért, s bár az iskolákban a mai nemzedéket már magyarul tanítják, még a gyerekek is többnyire németül beszélnek. S ezen a helyen építették fel a Kisfaludy-pzinházat, a főváros ötödik állandó színházát. Hogy Ó-Budán a színészetnek m á r van bizonyos talaja, az kétségtelen. Egy a Duna part ján, az ó-budai hajó-állomás közelében összeütött szellős fabódéban mái- évek óta já t szottak nyaranként vidéki színtársulatok, váltakozó sikerrel — a főváros némi anyagi támoga-gatásával, s most egy ügyes kezű ember, Serly Lajos, az ismert nevű zeneszerző és karmester, azt a gondolatát, hogy Ó-Budán állandó színházat kell csinálni, hir telenében meg is valósította. Szerény eszközökkel, szerény kivitelben, de Ó-Budának megvan az állandó színháza, melyet a magvar vígjáték atyjáról, Kisfaludy Károlyról nevezett el. A színházat szintén a Duna-par thoz közel építették föl, egy üresen álló telken, egy régebben gyári czélokra szolgált nagyobb épületet alakítván át, hogy az a színház czéljaira alka lmas legyen. Az építést Serly maga végeztette, Bern tha le r és B;iyer fővárosi építészek tervei szerint , s az építést is ugyanők vitték keresztül. A szinház homlokzata két emelet magasságú, s

a Duna felé néz, épen szemben esik a Margitsziget fürdőépületével. A homlokzat közepén egy fülkében elhelyezve áll Kisfaludy Károly mellszobra, s fenn párkányon a színészetet jelképező allegorikus szoborcsoport van. Az épület külseje tetszetős, s hasonlóan a belseje is. A nézőtér aránylag kicsinynek tetszik, mer t a szinház igen magas. Van a színházban 1 2 páholy és 400 ülőhely, karos tölgyfaszékek, vörös bársonynyal bevonva. A színpad előtt lemélyített zenekarban 21 zenész részére van hely. Az énekkart maga Serly dirigálja. A szinház villamos világítással van ellátva. Ha a vállalkozás sikerűi, az épületnek azt a részét, melyen most a színpad áll, a nézőtérhez csatolják, s hátúi , mivel hely elég van, új színpadot építenek hozzá, s ekkor ezer néző kényelmesen elfér a színházban. A szinház műsorát leginkább népszínművek és operettek fogják betölteni. A társulat , melyet

•üütö AZ ISASZEGI HONVÉDEMLÉK TERVRAJZA.

Serly a vidéki színészet jobb erőiből szervezett, 70 tagból á l l ; dramaturgja dr. Prém József; a ti tkári és rendezői teendőket Makróczi János végzi, ki mint népszínműíró is ismeretes.

Maga az igazgató, Serly Lajos, nemcsak mint karmester , de min t zeneszerző is szép sikereket ért el. Hosszabb ideig karmestere volt a népszínháznak, még előbb a kolozsvári nemzeti színháznak. Még előbb külföldön működött, a többi közt Berl inben. Később ismét külfödre ment , huzamosabb ideig Parisban élt, hol több zeneszerzeménye is jelent meg. Hazajővén, egy nagy zenekar szervezéséhez fogott, mely azonban csakhamar feloszlott, s végre tavaly, az ezredévi kiállítás ideje alatt egy nagy ének- és zenekart toborzott össze, mely Ős-Budavárában különösen a régi magyar zene- és énekművek előadásával aratot t nagy sikert. Ekkor ünnepelte Serly 25 éves zeneszerzői működésének jubil eumát is. E huszonöt esztendő alatt Serly több operetthez írt zenét, s számos népszinműhöz ő ír ta a dalokat. E színdarabok száma többre megy harmincznál . Buzgalma, melyet a szinház létesítésénél kifejtett, valószínűleg csak növe

kedni fog. Az új színházról, ha csakugyan fel tud virágozni s terjeszteni tudja a magyar szót, elmondhatjuk, hogy hivatást teljesít és ekkor Serly meg lehet elégedve munkájának sikerével.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Előfizetési felhívás. Lampérth Géza, a szép te

hetségű fiatal költő, kit költeményei után lapunk olvasói már jól ismerhetnek, «Első könyvem>> czí-men adja közre hazafias és egyéb költeményeit. Előfizetési fölhívásában Lampérth következőleg fordul a közönséghez:

«Első könyvem lesz ez. Hazáról, szabadságról, szerelemről, az élet verejtékes nehéz küzdelmeiről s a hivő, ideális lélek nemes vágyairól, édes álmairól — szivemből s sziveknek írtam minden sorát. Az örök tiszta eszmények, a romlatlan szív embereinél kérek szíves fogadtatást

124 VASÁRNAPI ÚJSÁG. S. szilt. 1897. 44. ÉVFOLYAM.

sával tehát egy nemzeti ereklye-tár fölállítására mozgalmat kellene indítani. Addig is az uj ereklyéket a titkárnak adja át. Felolvasások következtek ezután. Torkos László előadta «Hajlott fa», «Szegény költő !• és «Kerülöm az embereket* költeményeit. Pap Zoltán bemutatta Zempléni Árpád vendégnek • Ulysses* czimü költeményét, melyet mai számunkban közlünk. Végül Bercsényi Béla olvasta fel Szabóné Nogáll Jankának «A bűn» czimű elbeszélését, melyet szintén élénk tapssal fogadtak. A zárt ülésben ismét szóba került a Petőfi ereklyék elhelyezésének kérdése. Hosszabb eszmecsere után elhatározták, hogy ismét megkérik az akadémiát egy helyiség átengedése végett.

A tör ténelmi tá r su la t febr. 18-ikán közgyűlést tartott gr. Teleki Géza elnöklete alatt, ki megnyitó beszédében a társulat gyarapodását emelte ki.

Szilágyi Sándor titkár évi jelentése következett. A Teleki Mihály levelezéseinek összegyűjtésével megbízott Gergely Samu a párisi külügyminisztérium levéltárában s a bécsi állami és hadi levéltárban tett kutatásokat. A Zichy-okirattár indexének elkészítése is halad. Említi a jelentés Káldy Gyulának a magyar zene történetéből vett két rendbeli felolvasását zene kíséretében. Szól ezután a jelentés a társulat kiadványairól. — A múlt évben az alapítók száma hat taggal szaporodott. A társaság törzsvagyona 53.700 frtra emelkedett. Az összes évi bevétel 13.452 frt volt, a kiadás pedig 13.283 frt. Az előadások során Dézsi Lajos, Kropf Lajos értekezését olvasta föl: «Árpádházi Jolánról, Arragon királynéjáról". Utána Karácsonyi János «Péter király és az ó-budai prépostság* czimmel tartott fölolvasást.

MI ÚJSÁG? László gyermekhon. József főherczeg és neje

Klotild főherczegnő néhai László főherczeg emlékére gyermek-otthont alapítottak Fiume mellett, a rhachitisben és scrophulusban szenvedő gyermekek gyógyítására. József főherczeg ez ügyben február 7-ikéról Fiúméból kelt levelet intézett Jókaihoz, melyben elmondja az új intézet alapítását.

• László gyermekhon* lesz a neve az intézetnek, s Klotild főherczegnő vett hozzá 11,000 frton nagy telket, mely erdőt, gyümölcsöt rejt magában. A főherczeg a Frangepán-féle régi kastélyt, melyet 1895-ben helyreállított, adta az intézet czéljaira. Berendezett ott teljes Kneipp-intézetet, dr. Coltelli honvéd ezredorvos vezetése alatt. A főherczeg kiemeli levelében, hogy e gyermekbajok legjobb gyógyszere a tengeri levegő, tengervíz és a Kneipp-rendszer, párosulva az enyhe égaljjal. Fölvétetnek oda nemzetiség- és valláskülönbség nélkül az említett bajokban szenvedő 5 — 14 éves gyermekek, a Szent-István koronája valamennyi országából és pedig, ha lehet, már április hóban. A gyermekek ápolása átadatik a szatmári apáczáknak. «Egyelőre főczél volna — irja a főherczeg — mennél több ingyen helyet alapítani, azért is folyik a gyűjtés, de fájdalom, eddig még lassan. Igaz, hogy alkalmatlan időben kezdetett, a millennium alatt, midőn másfelé járt az eszünk ; de azért állanak ott már a millenniumi fák. De reméljünk a jövőbe és azért ragadtam meg ma a tollat, hogy önt, mint régi jó barátomat és hazánk koszorús költőjét, kérjem szépen, bocsásson néhány pártoló és buzdító szót a nyilvánosságba ezen jótékony intézmény érdekében : tudom, ez többet ér, mint a száraz gyűjtőívek. Hiszen láttuk annál a tombolánál, midőn gyermekeim kezdetleges műveit szavai a szegények javára oly értékessé tették. Meg kell jegyeznem, hogy ez a vállalat teljes független a czirkveniczai részvénytársulattól. Ez tisztán a nőm alapítványa, melyet egy bizottság kezelend nőm felügyelete alatt. Tehát, mig ivadékunk él, biztosítva van. •

A nemeslelkü alapítványról, mely egyszersmind emléke az annyira gyászolt László főherczegnek, bizonyára mély meghatottsággal értesül mindenki. A maga nemében első és oly szükséges intézetekkel minden magyar ember érdeklődése foglalkozik folytonosan, s az alapítók nagy czélját népszerűvé fogja emelni a közönség részvéte. Jókai is a főherczeg levelét következő megjegyzésekkel adja közre: • A magyar közönséget sérteném meg vele, ha az ezen magas szívből jött szavakhoz még egyéb buzdítást csatolnék. Én magam egyezer koronát irok alá ez emberbaráti intézmény megalapításához.»

A közoktatásügyi minisztérium új tanácsosai. A király dr. Hóman Ottó budapestvidéki tankerületi főigazgatót és Pfeiffer Kálmán miniszteri osztálytanácsost miniszteri tanácsosokká nevezte ki. Hóman Ottó, az ismert filológiai iró, a közoktatásügyi minisztériumban a legfontosabb állások egyikét tölti be, mert Klamarik nyugalomba vonulásával a középiskolai ügyek vezetését veszi át. Pfeiffer Kál

mán a vallási és közoktatásügyi alapok kezelését vezeti.

Dalmady Győző jubileuma. Dalmady Győzőnek, a jeles költőnek, Pest vármegye árvaszéki elnökének szép ünnepet rendezett a megye tisztviselői kara febr. 13-ikán a megyeház dísztermében. Har-mincz éve, hogy Dalmady tisztviselője lett a megyének, s 25 éve, hogy az árvaszéket oly mintaszerűn vezeti. Tisztviselőtársai elkészíttették a jubiláns arczképét, s ezüst babérkoszorúval is meglepték. Az egész tisztikar megjelent az ünnepélyen s ezenkívül a jóbarátok és tisztelők egész serege.

Beniczky Ferencz főispán üdvözölte benne a példás tisztviselőt, a költőt, és a szeretetreméltó embert. Hindy Kálmán árvaszéki helyettes elnök, Beniczky Lajos alispán, Fazekas Gusztáv főjegyző mondtak még szives szavakat. Nagy meghatottsággal válaszolt s fogadta Dalmady a rokonszenv és tisztelet nyilvánulásait, s válaszában megemlékezett a megyeházban töltött időre, élete legszebb korára. Az ezüst koszorút külön köszönte meg, mint a melyet a költőnek nyújtottak. «Verseim nagy részben — igy szólt — a családi boldogságot éneklik, ez pedig itt fakadt a megyeház falai között; szép emlékeimnek hatása alatt mély hálával tölti el szivemet az ajándék.* Zajos élj