GAZDÁLKODÁSI ISMERETEK · Web viewEzen kerettanterv alapját az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program (ÉKP) 8. illetve 10. évfolyam számára kimunkált alternatív

EMBER ÉS TÁRSADALOM

GAZDÁLKODÁSI ISMERETEK

GAZDÁLKODÁSI ISMERETEK8. évfolyam

8. ÉVFOLYAM 1



A Képességfejlesztő és értékőrző kerettanterv (KÉK) a Zalabéri Általános Iskola fejlesztő pedagógusai által összeállított, a gyakorlatban több ízben kipróbált, és a NAT 2003-hoz igazított, részletes tanterv. Ezen kerettanterv alapját az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program (ÉKP) 8. illetve 10. évfolyam számára kimunkált alternatív tanterve képezte. Az itt közölt, 8. évfolyamra szóló Gazdálkodási ismeretek tanterv szerves előzménye a 3-4. évfolyamon tanult Társadalomismeret tanterv.

Javasolt óraszám

Évfolyam 5. 6. 7. 8.Óraszám (hetente) 0,5

A KÉK és a NAT 2003 viszonyának jellemzői

A KÉK Gazdálkodási ismeretek tantárgyi kerettanterve a NAT Ember és társadalom műveltségi területére terjed ki. A kerettanterv a Gazdálkodási ismeretek műveltségi részterület követelményeinek teljes mértékben megfelel. A Gazdálkodási ismeretek kerettanterv a NAT műveltségi területek oktatásának kiemelt fejlesztési feladatok követelményei közül a Környezeti nevelés és az EU és kultúra követelményeinek teljesítését teszi lehetővé. Ezen kívül segíti a Hon- és népismeret, továbbá a Felkészülés a felnőtt lét szerepeire követelményeinek teljesítését.

A kerettanterv jellemzői

A Gazdálkodási ismeretek kerettanterv - illeszkedve a KÉK tantárgyainak struktúrájához - az alábbi részekre tagolódik évfolyamonként: célkitűzésekre, tematikus tananyagra, tanulási programra, teljesítményre. A célkitűzések a személyiségdimenziók mentén veszik számba az adott évfolyamon fejlesztendő szükségleteket, attitűdöket, képességeket, alakítandó énkép- és világképelemeket. A tematikus tananyag taxonomizált ismeretrendszert tartalmaz. A valóság, a kultúra, az érték világából kiválasztott tanulási-tanítási követelményekké tett ismereteket írja le. A tanulási program a tanulók által elvégzendő tevékenységeket rögzíti. A teljesítmények azok a kerettantervi követelmények, amelyeket a tanulóknak kell produkálniuk ahhoz, hogy az adott évfolyam végén megfelelt (elégséges) teljesítményminősítést (osztályzatot) szerezzenek. Az egyes kerettantervi részek kölcsönösen megfeleltetettek egymással. Azaz valamennyi témához (lásd: tematikus tananyag) tanulói tevékenységek (lásd: tanulási program) kapcsolódnak, illetve valamennyi témához és tevékenységhez teljesítménykövetelmények rendelődnek. A kerettanterv teljesítménykövetelményeit - következetes tanulás és tanulássegítés révén - bármely tanuló teljesíteni tudja. A kerettanterv tanulási programja módot kínál a differenciált tanulásszervezésre a pedagógusok számára.

A kerettanterv alkalmazásához szükséges feltételek

A Gazdálkodási ismeretek kerettantervet a tanulásra nyitott, a gazdasági felsőoktatásban szerzett diplomával rendelkező pedagógus eredményesen taníthatja. Előnyös a közoktatásban akkreditált ÉKP program továbbképzésének – még jobb az ÉKP szakirányú továbbképzés - elvégzése. A kerettanterv különösebb tér- és időszervezést nem igényel. A kerettantervben szereplő tevékenységek tanulásához nem szükséges külön terem. Fontos azonban elkülönített térben (szertárban) tárolni a program kivitelezéséhez szükséges eszközöket.

8. ÉVFOLYAM 2



A gazdálkodási ismeretek tanulásának céljai a 8. évfolyamonA Gazdálkodási ismeretek tanulása révén a tanulók számára személyessé, élményszerűvé vélik a gazdálkodás, mint alapvető emberi tevékenység. A tanulók képessé válnak szükségleteik tudatos rangsorolására, változékonyságának felismerésére; a környezetükben tapasztalt gazdasági jelenségek és ismeret-elemek értelmezésére és rendszerezésére, továbbá a háztartás gazdálkodási feladatainak átlátására, az abban való tudatos részvételre. A tanterv tanulása révén megismerkedhetnek a szűkösség problémájával és következményeivel; piac és a cserekapcsolatok különféle formáival, a pénz lényegével és szerepeivel; valamint a háztartás erőforrásaival, az azokkal való gazdálkodással. Elsajátítják az egyéni pénzügyi menedzsment képességét.A tanulók gazdálkodói érzéke és képessége megalapozást nyer a feladatok, szituációk nyújtotta gyakorlási lehetőségek során. Erre az alapra épül majd a Gazdálkodási ismeretek tantárgy későbbi folytatása, amikor is már majd vállalkozói és nemzetgazdasági kérdések is szóba kerülnek. A gazdálkodási ismeretek tanulásának nyolcadik osztályos céljai részletesen a tanterv következő oldalán olvashatók.

A tananyagelsajátítás, az ellenőrzés és az értékelés módszerei

A tananyagelsajátítást szolgáló módszerek

Az ellenőrzést szolgáló módszerek Az értékelést szolgáló módszerek

Szakszöveg néma értő olvasása, megadott szempontok szerinti feldolgozása (adatkeresés, lényegkiemelés, kérdés megfogalmazása stb.)

Ábrák elemzése, készítése Táblázatok adatsorainak

értelmezése, készítése Témaspecifikus folyóiratcikkek

jegyzetelése Definíció alkotás és értelmezés Modellek magyarázata Szituációs játék Videofilm megtekintése,

kiértékelése Internet, CD ROM keresési

feltételek szerinti használata Adatgyűjtés, interjúkészítés az

adott gazdasági, társadalmi környezetben

Egy szabadon választott téma komplex feldolgozása és bemutatása (kiselőadás, tabló, írásbeli beszámoló)

Szakszavak szótár segítségével történő magyarázata

Statisztikai elemzések végzése Intézmények meglátogatása

adott szempontok alapján Szakértők, előadók meghívása,

vele beszélgetés folytatása

Eredmények kiszámításának levezetése

Alkotások kiállítása Rövid szóbeli értékelés

megtartása egy adott témában A tanuló által végzett

vizsgálatok módszereinek és eredményeinek kiértékelése

Munkalapok, tesztek megoldása, diagnosztikus mérés

Szituációs játékban való részvétel sikeressége

Szóbeli felelet Egyéni és csoportos

megbeszélés Játékos vetélkedő Gyűjtőmunka feldolgozása

tablón vagy dossziéban, albumban adott határidőre

Tanulói értékelés (elemző önértékelés, diáktárs elemzése)

Tanári értékelés (formatív és szummatív)

Zsűrizés (alkotások esetén) Külső szakértő bevonása Gyűjtőmunka, tabló, fényképek,

adatok feldolgozásának elemzése és értékelése

8. ÉVFOLYAM 3



Taneszköz, tanítási segédlet

Évfolyam Cím8. Hollóné Kacsó Erzsébet – Kádek István: AGORA (Alapozó Gazdaságtan Oktató Rendszerező

Anyag) EKF Líceum Kiadó 2002 (I., II.2..,3.,.III. fejezetek)Hollóné Kacsó Erzsébet – Kádek István: Út az “AGORA”-ra (Tanári útmutató az “Alapozó Gazdaságtan ..” könyvhöz)EKF Líceum Kiadó 2002.

A szükséges tankönyvek, segédkönyvek és egyéb taneszközök fejlesztését, pedagógiai programmá kidolgozását tervezzük az ÉKP-ban kipróbált és alkalmazott tapasztalatok alapján.

8. ÉVFOLYAM 4



Tanulási cél, tematikus tananyag, tanulási program, teljesítmény

8. évfolyam

A gazdálkodási ismeretek tanulásának céljai a 8. évfolyamon

A tantárgy oktatásának alapvető célja a gazdálkodói érzék és képesség megalapozása, valamint gazdasági alapfogalmak és összefüggések megismertetése és megtanítása. Mindez nem előzmény nélküli. A tanulókat mind családi környezetükben, mind a hétköznapi élet tevékenységei során, mind a tömegkommunikációs csatornákon keresztül rengeteg hatás éri, melyek gazdasági tartalmakat is hordoznak. Korábbi tanulmányaik során is megismerkedtek már gazdasági fogalmakkal, gazdaságtörténeti tényekkel. A feladat ezért nem annyira új ismeretek közvetítése, hanem a meglévők rendszerezése, és azoknak a gazdálkodói képességeknek a megalapozása, melyek majd felnőtt mindennapjaik során sikeres egyéni életvezetésükhöz nélkülözhetetlenek.

A gazdálkodási ismeretek tantárgy keretében a 8. évfolyamon a kiemelt fejlesztési feladatok közül az alábbiak kapnak igen nagy hangsúlyt:

- a tanulók énképének, önismeretének fejlesztése (saját erősségeik és gyengeségeik tisztázása, gazdasági szerepük értelmezése során)

- a környezettudatos magatartásra nevelés (a gazdálkodás környezeti hatásainak elemzése, valamint a háztartás i tevékenységek vizsgálata során)

- információs és kommunikációs kultúrájuk fejlesztése (a gazdasági jelenségek megfigyeltetése, az azokkal kapcsolatos információgyűjtés, valamint a gazdasági történésekről való beszélgetések, viták alkalmával)

- tanulási módszereik fejlesztése (a kooperatív csoport-tevékenységek alkalmával, a helyszíni megfigyelések során, az ajánlott elektronikus oktatóanyag használata közben)

- a harmonikus élet, a testi és lelki egészség fontosságának tudatosítása (főként a családi munkamegosztás, a család szabadidős tevékenységeinek áttekintése, megtervezése során)

- a gazdasági szituációk megismerése, megértse és eljátszása a felnőtt lét szerepeire való felkészülést is hatékonyan segítheti.

A gazdálkodási ismeretek tanulása révén a tanulók számára személyessé, élményszerűvé válik a gazdálkodás, mint alapvető emberi tevékenység. Képessé válhatnak szükségleteik tudatos rendszerezésére és rangsorolására, szükségleteik változékonyságának a felismerésére, e változások okainak értelmezésére és elemzésére. Érthetővé válhat a tanulók számára az a tény, hogy a szükséglet-kielégítés tárgyaihoz (a különböző anyagi javakhoz és szolgáltatásokhoz) eltérő módon és mértékben juthatnak hozzá a gazdasági élet szereplői. A tanterv tisztázza, hogy a szükséglet-kielégítés tárgyai sokfélék; a javak egy része igen messziről, más országokból kerül hozzánk, ennél fogva a nemzetközi munkamegosztás és a külkereskedelem napjainkban nélkülözhetetlen tényező. A tanterv tanulása során megismerkedhetnek a tanulók a piaccal, a pénz történetével, a pénz piaci szerepköreivel, a gazdálkodás lényegével és a háztartásgazdálkodás alapvető kérdéseivel.

A tanítási-tanulási folyamatban alkalmazott tevékenységek az ismeretszerzés, a kritikai gondolkodás és a kommunikációs képesség fejlesztésének igen jó lehetőségét nyújtják. A tanulók ismereteket szereznek majd hallott és olvasott szövegekből, videó-anyagokból, multimédiás-számítógépes ismerethordozókból. Ismereteke gyűjtenek majd könyvtárakban, helyszíni megfigyelésekkel (piacon, áruházban, gyárlátogatás alkalmával), valamint az internetről. Családi döntési szituációkat jelenítenek meg, élnek át szerepjátékok során. Sokszor kerül majd sor beszélgetésekre, vitákra, ahol saját véleményüket érthetően kell megfogalmazniuk. Tapasztalataikról, megfigyeléseikről szóban kell majd beszámolniuk. Esetenként egyszerű rajzokkal kell majd szemléltetniük, megjeleníteniük a gazdasági összefüggéseket.

8. ÉVFOLYAM 5



TEMATIKUS TANANYAG

TEVÉKENYSÉGEK TELJESÍTMÉNY

MINIMÁLIS OPTIMÁLIS

I. A GAZDÁLKODÁS SZÜKSÉGESSÉGE

ISMERETEK TANULÁSA, TAPASZTALATOK SZERZÉSE A GAZDÁLKODÁS LÉNYEGÉRŐL

1. A szükségletek (igények) és kielégítésük lehetőségei

A szükségletek (igények) és kielégítésük lehetőségeinek számbavétele

1.1. A szükségletek rangsorolása (szükséglet-piramis)

Problémafelvetés (beszélgetés): “édenkert” és a valóságos környezet összehasonlításaCsoportmunka: igények, vágyak és kielégítésükhöz szükséges dolgok felsorolása, osztályozása a következő szempontok szerint:

– gazdaságilag értelmezhető dolgok - gazdaságon kívül eső dolgok

– anyagi javak (“kézzel fogható dolgok”) - szolgáltatások (“nem kézzel fogható elemek”

A “szükségleti piramis” ábra értelmezése, a szükségletek fontossági rangsora

Fel tud sorolni két-három a szükségletfajtát, és kielégítésének az eszközét.Képes a szükségletek kielégítésének eszközeit előre megadott szempontok szerint csoportosítani.

Képes a lét- és nem létszükséglet (“magasabb rendű szükséglet”) kategóriák példákkal való megkülönböztetésére.

Szükségleteket értelmezni, és kielégítésük eszközeit saját példákkal illusztrálni tudja.

Képes a szükséglet-kielégítésre alkalmas “jószágok” halmazát különböző szempontok szerint önállóan csoportosítani.

Ismeri az anyagi javak és szolgáltatások eltéréseit.

Képes a szükségletek rendezésére fontossági rangsor szerint. Saját szavaival érzékeltetni tudja az egyéni preferenciák eltérésének okait.

FOGYÉLETÖNI

1.2. A szükségletek kielégíthetősége; a javak sokfélesége:

– vásárolható és nem vásárolható javak/szolgáltatások

– szabad javak – gazdasági javak

Beszélgetés: a szükségletek kielégíthetőségének tisztázásaFeladatlap kitöltése:

– a vásárolható és nem vásárolható javak és szolgáltatások megkülönböztetése;

– munkával létrehozott illetve a szabad javak megkülönböztetése;

Rendszerező ábra készítése: a szükségletek és kielégíthetőségük kapcsolatrendszeréről.

Tud különbséget tenni a munkával előállított javak és a szabad javak között.Ezekre egy-két példát tud mondani.

Tudja, hogy mi a termék/szolgáltatás és hogy mit jelentenek a szabad javak.

Képes a szükségletek és a kielégítésükre szolgáló javak rendszerezésére

Felismeri a környezetszennyezés szabad javakat pusztító hatását. Erre szemléletes példákat tud mondani.

8. ÉVFOLYAM 6



1.3. A szükségletek kielégíthetőségének korlátai

– egyén, háztartások szintjén: jövedelemkorlát

– makroszinten: a termelési lehetőségek határa

Alapprobléma: szűkösség, a gazdálkodás szükségessége

Információgyűjtés, feldolgozás: a szülők és/vagy nagyszülők vagy más ismeretségi körbe tartozó felnőtt megkérdezése arról, hogy

– iskolás korukban milyen dolgokkal nem rendelkeztek azok közül, melyek a “mai diák” megjelenésének, tanulásának, szórakozásának “természetes” eszközei ?

– Miért nem lehettek a ma megszokott dolgok 20-40 évvel ezelőtt a szükséglet-kielégítés eszközei.? (Előállították akkoriban? Ha igen, megtudták venni?

Beszélgetés a szükséglet-kielégítés problémáiról:

– vágyak, elképzelések és reális lehetőségek szétválasztása,

– a szükséglet-kielégítés korlátai egyén, háztarás szintjén, nemzetgazdasági szinten

Önismereti teszt kitöltése: a saját erőforrások ismereteSzituációs játék ("túlélési" gyakorlat) keretében az ember és az őt körülvevő "civilizáció" összefüggéseinek tisztázása

Azonosítani tudja a szükséglet-kielégítés korlátait.

Felsorolás-szerűen ismeri a termelési tényezőket.

A gazdálkodás lényegének megfogalmazására képes.

Ismeri saját erősségeit, gyengeségeit.

Ismeri és mikro-, makroszinten értelmezni tudja a szűkösség fogalmát.

Képes logikailag levezetni és indokolni a gazdálkodás szükségességét!

Indokolni tudja a gazdálkodás szükségességét. Tudja, mi a különbség a korlátlanul rendelkezésre álló, illetve a szűkös javak között. Példákat tud gyűjteni a szűkösen rendelkezésre álló javakkal és lehetőségekkel való takarékosságra.

Ismeri saját erősségeit, gyengeségeit, ismeri illetve felismeri az erősségei kihasználásának, a gyengeségei javításának módjait.

Felismeri, hogy rendkívüli helyzetekben fontos a szükségletek és lehetőségek összehangolása, a valamilyen szinten szabályozott, összehangolt működés

2 Gazdasági rendszerek Ismeretszerzés a tervgazdaságról és a piacgazdaságról

2.1 A gazdaság működésének lehetséges módjai(Gazdasági rendszerek: a tervgazdaság, a piacgazdaság)

Példák gyűjtése és összehasonlító elemzés a történelem-tanulmányokból: milyen volt a gazdálkodás rendszere a II. világháborút követően, a 80-as évek végéig a Szovjetunióban és a többi közép-kelet-európai országban? Miben tér el a gazdálkodás mai rendszere? Összehasonlító elemzés: a XIX: századi és a mai piacgazdaság közös és eltérő vonásai.

Tudja, hogy mi a piacgazdaság kifejezés tartalma.

Képes a tervgazdaság és a piagazdaság fő jellemzőit a történelemből vett példák alapján kiemelni.

Tudja értelmezni a piacgazdaság, vegyes gazdaság kategóriákat.

II. A PIAC TAPASZTALATOK SZERZÉSE, ISMERETEK TANULÁSA A PIACRÓL

1. A piac fogalma, sokfélesége A piac fogalmának tisztázása, tapasztalatok szerzése a piacról

8. ÉVFOLYAM 7



1.1. A piac hétköznapi értelemben: vásárcsarnok (zöldség-gyümölcspiac)Jellemzők:

– hiány-túltermelés– azonos termékek -

különböző árak;– a kereslet és

kínálat eltérései;– vásárlói, vásárlási

szokások;– termékmennyiség

és ár;– a vásárlás

pénzügyi korlátai

Előzetes információszerzés a zöldség-gyümölcs piacról:

– annak tisztázása, hogy milyenek a főbb termékek árai az egyes nagyvárosok piacán (pl. a napilapok információi alapján);

– annak megfigyelése, hogy adott időszakban milyen mezőgazdasági termékből van túltermelés illetve hiány (gazdasági folyóiratok és egyéb hírforrások tanulmányozása alapján)

Fel tud sorolni néhány olyan zöldség- és gyümölcsféleséget, amelyet a család rendszeresen a piacról szokott beszerezni.

Képes megfigyelni és arról tájékoztatni másokat, hogy adott időszakban milyen mezőgazdasági termékből van túltermelés illetve hiány Magyarországon. Tud beszélni a túltermelés, illetve a hiány okairól is.

1.2. Paci szereplők viselkedése Látogatás a helyi zöldség-gyümölcs piacon:

– különbségek felismerése a hasonló termékeket piacra hozó árusok árai között;

– a kereslet-kínálat eltérésének megtapasztalása (miből van nagy kínálat és milyen termékekből láthatunk kevesebbet?);

– vásárlók megfigyelése (annak megtudakolása, hogy miért éppen annál az árusnál vásároltak);

Vásárlási tapasztalatok szerzése. – egy elképzelt

pénzösszeg (pl. 1000 Ft) elköltése;

– annak tisztázása, hogy miért vagyunk hajlamosak és képesek adott termékeket megvásárolni;

– vásárlásaink pénzügyi korlátjának érzékeltetése (miért nem tehetjük meg, hogy bármit megvásároljunk, amit szeretnénk?)

Fel tud sorolni két-három olyan terméket, amelyből túlkínálat volt, illetve, amelyből hiány volt a meglátogatott zöldség-gyümölcs piacon.

Ismeri és meg tudja nevezni a piac szereplőit, az eladókat és a vásárlókat, és azokat a tényezőket, melyek egy vásárlási döntésben szerepet játszanak.

Tisztában van azzal, hogy miért vagyunk hajlamosak és képesek adott termékeket megvásárolni.

Konkrét példákkal tudja érzékeltetni vásárlásaink pénzügyi korlátait.

1.3.. Az árupiac működése(kereslet - kínálat - ár kapcsolata)

Beszélgetés a vásárlás során szerzett tapasztalatokról az árupiac működése szempontjából; a kereslet - kínálat - ár kapcsolatának tisztázása

Két-három példával bizonyítani tudja, hogy érti a kereslet, a kínálat és az ár fogalmak jelentését.

Érti és másoknak el tudja magyarázni az árupiac működését, a kereslet, kínálat és ár kapcsolatát.

2. A piaci értékelés Ismeretek tanulása, tapasztalatok szerzése a piaci értékelésről

FOGY

8. ÉVFOLYAM 8



2.1. A fogyasztó értékelési szempontjai (motívumai):eladás és vásárlás; vásárlási szokások;fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezők (hasznosság, ár, helyettesíthetőség)

Szituációs játék: elképzelt vagy megtörtént eladási és vásárlási helyzetek alapján;teszt kitöltése vásárlási szokásainkról (ajánlott szempontok: - mikor szánjuk rá magunkat

a vásárlásra?- mit figyelünk meg először a

terméken?- tekintettel vagyunk-e mások

tanácsaira vásárlásaink során?

- szoktunk-e alkudni?- megvizsgáljuk-e a terméket,

amikor elhozzuk az üzletből?)

Beszélgetés: a fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezők (hasznosság, ár, helyettesíthetőség) tisztázása

Példákat tud mondani arra, hogy milyen szempontokat vesz figyelembe mielőtt megvásárol egy-egy konkrét terméket.

Tisztában van az alapvető napi szükségleti cikkek áraival.

Képes ésszerű vásárlói döntéseket hozni:(különböző választékokat, hasznosságot és árat egybevetve, ésszerű helyettesítőket találva).

2.2. Az eladó (a termelő) motívumai (termelési tényezők, tényező-kombinációk, ráfordítások)

Interjúkészítés egy vállalkozóval /közvetlen termelővel, kereskedővel vagy szolgáltatóval/(ajánlott szempontok az interjúhoz:- mióta vállalkozik? - hogyan kezdte el?- milyen feltételeket kellett megteremtenie?- kik alkotják a vevőkörét?- mik a tervei, a problémái?);az interjúk ismertetése, értékelése;a termelői motivációk összegyűjtése

Tapasztalatai alapján fel tud sorolni egy-két alapvető eladói (termelői) érdeket.

Ismeri az eladó magatartását befolyásoló főbb szempontokat (az árbevétel ésköltségek, valamint az elérhető nyereség szempontjait).

2.3. A termék jelentősége a fogyasztó és a termelő szempontjából

Logikai összefüggések felismerése a termék jelentősége a fogyasztó és a termelő szempontjai között ábrák segítségével

Példát tud mondani egy-két konkrét termék piacképességére.

Fel tudja sorolni a piaci döntések fő ismérveit (a jövedelmezőséget, illetve a hasznosság-maximalizálást). Képes egyszerű vállalkozási ötletek piacképességéről véleményt formálni.

III. A CSEREKAPCSOLATOK SOKFÉLESÉGEPIACI ÉS NEM PIACI SZEMPONTOK

A CSEREKAPCSOLATOK SOKFÉLESÉGÉNEK FELISMERÉSE, A PIACI ÉS PIACON KÍVÜLI ÉRTÉKÍTÉLETEK SZÁMBAVÉTELE

FOGYEU

1. Rokoni, baráti körben szokásszerűen előforduló cserekapcsolatok

Rokoni, baráti körben szokásszerűen előforduló cserekapcsolatok jellemzőinek összegyűjtése

1.1. A cseretárgyak sokfélesége Példák gyűjtése saját tapasztalatok alapján a lehetséges cseretárgyakról;a cseretárgyak csoportokba rendezése az alábbi szempontok alapján:- dolgok,- tevékenységek (szolgáltatások)

Saját tapasztalatai alapján meg tud nevezni egy-két konkrét cseretárgyat.

Képes csoportosítani a cseretárgyakat többféle szempontból is.

8. ÉVFOLYAM 9



1.2. A csere indítékai ötletek, példák gyűjtése tapasztalt, vagy ismert cserék okairól;példák kiemelése, társítása a következő indítékokhoz:- szokás, hagyomány,- szeretet, hála,- más tárgyakhoz való hozzájutás

Fel tud sorolni egy-két példát a személyes életéből, amikor valamit valamire elcserélt.

Ismeri a csere motívumait. Példákat tud sorolni a csere indítékaira.

1.3. Az ajándékozás;mérlegelés (nem mérlegelés) a cserénél;közvetlen csere országok közötti kapcsolatokban: a barter

Beszélgetés ajándékozási szokásainkról; - az ajándékcsere és a csere

eltérő vonásainak tisztázása;- a közvetlen csere (pénz

nélkül megvalósult csere) előnyeinek, hátrányainak mérlegelése;

- konkrét példák gyűjtése a barter okairól

Meg tudja fogalmazni az adásvétel és az ajándékozás közti lényeges különbségeket.

Tisztában van az ajándékozási szokásokkal és illendőségekkel.

Képes csereügyleteket értékelni, előnyeiket, hátrányaikat mérlegelni.

Említeni tud olyan tömegkommunikációs lehetőségeket, aholcsereajánlatok tehetők.

Ismeri a barter fogalmát, példákat tudja mondani a barterre.

2. Modern életünk leggyakoribb csereformája: a pénz által közvetített csere

Modern életünk leggyakoribb csereformájának - a pénz által közvetített cserének - elemzése

EUJÖVŐHON

2.1. A közvetett csere (az adásvétel) szükségessége

Szemelvények feldolgozása - a cserekereskedelem

természetéről, nehézkességéről;

- a közvetlen és közvetett csere eltérő vonásainak kiemelése

Egy-két példát tud mondani a közvetlen és a közvetett cserére.

Ismertetni tudja a közvetlen és a közvetett csere főbb jellemzőit. Indokolni tudja a közvetett csere szükségességét.

2.2. Az univerzális közvetítőeszköz, a pénz formai változása (pénztörténet: árupénzek -a legelső pénz, különös pénzek-; nemesfémpénzek);a mai pénz; bankjegy, érme; számlapénz;országok és pénzek; valuták;a jövő pénze (a "láthatatlan pénz")

Gyűjtőmunka: történelem és irodalom tanulmányok alapján és az univerzális közvetítőeszköz - a pénz - formai változásának áttekintése:Szemelvények feldolgozása: - árupénzek (a legelső pénz,

különös pénzek); nemesfémpénzek témákról;

- a mai pénzek (bankjegy, érme, számlapénz) áttekintése;

- más országok pénznemeinek felismerése, bemutatása;

Szemelvény-feldolgozása a "láthatatlan pénz"-rőlInformációszerzés, adatgyűjtés az Euró bevezetéséről, a közös pénz szerepéről

Felismer és meg tud nevezni két-három régi és mai pénzt.

Tudja, hogy mi a különbség az érme, a bankjegy és a számlapénz között.

Fel tudja sorolni a pénz fejlődésének főbb állomásait.

Ismertetni tudja a magyar pénztörténet "érdekességeit" (pl. Károly Róbert aranyforintja, Körmöcbánya, Kossuth-bankó, pengőinfláció, pénzstabilizáció, forint bevezetése)

Ismeri a valutaváltás főbb szabályait.

Ismeri és be tudja mutatni az Eurót..

8. ÉVFOLYAM 10



2.3. A pénzszerepek:a pénz a csere eszköze, de a csere tárgya is lehet; vásárlás – valutavásárlás – valutával való vásárlás; a pénz ára: az árfolyam;a konvertibilitás;a pénz mint árat kifejező eszköz;áremelkedés – infláció;a pénz mint a megtakarítás, befektetés eszköze;a pénz mint a halasztott fizetés, az adósságok törlesztésének eszköze

Szemelvény feldolgozása alapján a pénzszerepek felismeréseÁrfolyamtáblázatok elemzése; az átváltási arány okainak kutatása; A valutával való vásárlás okainak elemzése; Filmvetítés –elemzés: a konvertibilitás szükségességének, lehetőségének felismerése, indoklása;Adatgyűjtés, elemzés: az áralakulás megfigyelése: néhány termék árának összevetése a megelőző év hasonló időszakának áraival; (beszélgetés arról, hogy miért nem azonos fogalmak az áremelkedés és az infláció); „közvéleménykutatás” ismerősök körében az infláció értelmezéséről;beszélgetés arról, hogy mikor lehet, miért kell, mikor érdemes pénzt megtakarítani;néhány példa gyűjtése a megtakarítások hasznosítására;beszélgetés a hitelfelvétel, a negatív megtakarítás szükségességéről, célszerűségéről

El tudja mondani, hogy melyek a pénz alapvető funkciói.

Ismerje a konvertibilitás jelentését

Ismerje az infláció jelentését

Ismeri a pénz szerepköreit.

Fel tudja sorolni a főbb megtakarítási formákat.

Tudja, hogy mi az infláció és milyen hatásai vannak (elsősorban a saját háztartásra). Meg tudja különböztetni az inflációt az áremelkedés nem-inflációs típusaitól.

IV. GAZDÁLKODÁS A HÁZTARTÁSBAN.A HÁZTARTÁSOK GAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁINAK KIALAKÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A HÁZTARTÁSOK GAZDÁLKODÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAIA HÁZTARTÁSOK GAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁINAK KIALAKÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK FELTÁRÁSA

FOGYÉLETEU

1. Jelenbeni és jövőbeni társadalmi és családi szerepek

Jelenbeni és jövőbeni társadalmi és családi szerepek számbavétele

JÖVŐ

1.1. A háztartás – család Példák gyűjtése a felsorolt lehetőségekre: (a gazdálkodó egység behatárolása, a saját háztartás határainak feltárása)

– háztartás = család; – háztartás > család; – háztartás < család),

B tudja határolni saját háztartását, illetve a szereplőit.Fel tudja sorolni a háztartás funkcióit.

Rendszerezni tudja a család funkcióit.

Össze tudja hasonlítani elmúlt korok családjai és a mai család tipikus életmódját, szokásrendszerét.

1.2.. A tanuló tervezett (elképzelt) helye a társadalmi tevékenységrendszerben és a családi munkamegosztásban

Beszélgetés: - a kiválasztott foglalkozás,

munka(kör) indokolása; - az egyéni képesség és a

választott pálya összefüggései;

- az érvényesülés feltételei – a munkapiacon – a vállalkozói szférában;

- az elképzelt jövőbeni tevékenység háztartási munka végzésére gyakorolt hatásának számbavétele;

Adatgyűjtés, elemzés :a foglalkozások, szakmák, jövőbeni arányainak alakulása.

El tudja mondani és meg tudja indokolni, hogy mivel szeretne foglalkozni felnőtt korában.

Reálisan meg tudja ítélni, hogy az általa választandó munkanem hogyan fogja befolyásolni szabadideje alakulását. Határozott elképzelése van arról, hogy saját háztartását hogyan fogja megszervezni és vezetni.

8. ÉVFOLYAM 11



2. A háztartás szűkös erőforrásai

A háztartás szűkös erőforrásainak számbavétele

2.1. A háztartás vagyona, jövedelemforrásai

Szemelvény feldolgozása alapján:

– a háztartási vagyon összetevőinek számbavétele;

– a háztartás jellegzetes jövedelmeinek tisztázása;

– a vagyon és jövedelem kapcsolatának értelmezése (hogyan lesz a jövedelemből vagyon, a vagyonból jövedelem?);

Példák gyűjtése: jövedelemformákról, vagyontárgyakról

Ismeri és érti a jövedelem és a vagyon közti különbséget.

Fel tud sorolni egy-két vagyontartási formát.

Ismeri és érti a jövedelem és a vagyon közti különbséget

Össze tudja hasonlítani - előnyeiket, hátrányaikat mérlegelve - a különböző vagyontartási formákat.

2.2. Egyéb erőforrások:szakértelem,emberi kapcsolatok(baráti, munkatársi együttműködés) jelentősége,idő (munka- és szabadidő)

Példák gyűjtése egyéb erőforrásokra, Az egyéb erőforrások, számbavétele, rendszerezése, jövedelemszerző szerepük tisztázása

Fel tud sorolni egy-két nem vagyoni jellegű háztartási erőforrást.

Meg tud nevezni nem vagyoni jellegű háztartási erőforrásokat, ismeri azok jövedelemszerző szerepét.Tudja, hogy manapság a munkaerőpiac milyen képességeket, ismereteket értékel elsősorban.

3. Gazdálkodás a, jövedelmekkel

A háztartási javakkal, jövedelmekkel való gazdálkodás lehetőségeinek számbavétele

3.1. A jövedelmek beosztása, preferenciák a kiadásokban;a különböző háztartások preferenciarendszerének eltérései

Preferenciarendezés (a jövedelmek beosztása)- feltétlenül szükséges

kiadások,- szükséges, de halasztható

kiadások,- nagyobb összegű, ritkább

beszerzések,saját háztartásból vett példák gyűjtése a megfelelő kiadási tételekhezszemelvényelemzés: a családi jövedelmek és a szükségleti rangsor kapcsolatáról

Fel tudja sorolni családja feltétlenül szükséges kiadásait.

Csoportosítani képes a kiadásokat a jelentkezésük gyakorisága és fontosságuk szerintÖssze tudja állítani a családi szükségletek kielégítési sorrendjét.

3.2. A háztartás mérlege: a költségvetés;a bevételek és kiadások nagyságrendi, összegszerű egyeztetésének fontossága

A saját háztartás költségvetésének elkészítése (nem konkrét összegekkel, csak megközelítő arányszámokkal) A bemutatott költségvetések értékelése a jövedelemforrások eltéréseit, a jövedelem-felhasználás különbségeit illetően;statisztikai elemzés: az "átlagos" magyar háztartás költségvetésének és a saját háztartás költségvetésének eltérései; az átlag értelmezése

Ismeri saját családja jövedelemforrásait és főbb kiadási tételeit.

Családi költségvetést tud készíteni. A családi költségvetést képes átalakítani módosuló feltételrendszer esetén.

8. ÉVFOLYAM 12



3.3. A jövedelemáramlás Megfigyelés: a saját háztartásban a bevételek beáramlási ütemének, nagyságrendjének, valamint a "határidős kiadások" és napi kiadások időbeli eltérésének figyelemmel kísérése és feljegyzése;Gyűjtőmunka, rendszerezés: az "időzíthető" jövedelmek és kiadások összegyűjtése

Képes összegyűjteni saját családja "időzíthető" jövedelmeit és kiadásait.

Meg tudja indokolni, hogy miért fontos a háztartás gazdálkodásában a bevételek és kiadások időbeni egyeztetése.

3.4. Megtakarítás, befektetés Információszerzés családi, ismeretségi körben az előforduló megtakarítási formákrólAz információk rendszerezése, ábrák készítése:- a takarékbetétek és

értékpapírok különbségeinek feltárása

- a betétek csoportosítása- a kötvények és részvények

összehasonlításAktuális adatok gyűjtése és elemzése a megtakarítási formák arányairól a magyar háztartások körébenBeszélgetés: a befektetők döntési szempontjairól

Ismerje a főbb megtakarítási formákat

Tudja a betétek, kötvények, a részvények főbb jellemzőit

Képes legyen egy-egy megtakarítási forma rövid jellemzésére

Ismerje a főbb megtakarítási formák hozam –kockázati és likviditási jellemzőit

Képes legyen meghatározott szempontok szerint rangsor felállítására

4. Gazdálkodás a jövedelmen kívüli tényezőkkel

Ismeretszerzés a háztartásban élők képességével és az idővel való gazdálkodásról

4.1. A családi munkamegosztás(aktuális szerepek a családi munkamegosztásban)

Felmérés saját háztartásban a jellegzetes háztartási feladatokról és a családi szerepekről, a saját szerep megítélése

Statisztikai adatok elemzése és a saját háztartás megfelelő adatainak összehasonlítása

Vita:- a családi munkamegosztás

célszerű módjairól - a házimunka vásárolt

javakkal, szolgáltatásokkal való felváltásáról

Ismeri szerepét a családi munkamegosztásban

Ismeri a családi munkamegosztás és együttműködés fontosságát és szükségességét.

Meg tudja ítélni jelenlegi szerepét a családi munkamegosztásban.

Van elképzelése arról, hogy a családja tevékenységrendszerébe hogyan tudna az eddiginél eredményesebben bekapcsolódni.

Képes reálisan értékelni családja közös, szabadidős programjait, ilyen programokat képes kezdeményezni is. Képes önállóan megtervezni és családtagjaival együttműködve megszervezni a családi ünnepeket.

8. ÉVFOLYAM 13



4.2. Gazdálkodás az idővel Heti időmérleg készítése, az iskolai tevékenység, a háztartásban végzett munka és a szabadidő arányának kimutatása, a kapott eredmény értékelése;Statisztikai adatok keresése és elemzés az egyes napi tevékenységekre fordított időtartamokról Vita: Háztartási munka vagy szabadidő? Beszélgetés: a családi munkamegosztás és szabadidő kapcsolataMegbeszélés, értelmezés: hogyan értelmezhető “az idő pénz” megállapítás

Képes a saját időmérlegét elkészíteni. Ismeri a rendszeres “kötött” tevékenységekre fordított átlagos idejét.

Meg tudja ítélni, hogy hol kellene változtatni.

Tudja és érti az időmérleg szerepét.Képes a saját időmérlegét elkészíteni és a családtagokéval összehasonlítani.Képes reálisan értékelni családja közös, szabadidős programjait, ilyen programokat képes kezdeményezni is.

5. Döntéshozatal és kockázatmegosztás a családban

Ismeretek tanulása, tapasztalatok számbavétele a családi döntésekről és kockázatvállalásokról

ÉLETÖNI

5.1. Jellegzetes döntési típusok a döntési típusok összegyűjtése;a kezdeményező és a döntéshozó szerepkörök megkülönböztetése;példák gyűjtése saját "döntési jogkörökről" a családban

Fel tud idézni olyan esetet, amikor családi döntést tudott befolyásolni.

Határozott elképzelése van arról, hogy majdani családjában milyen döntési típust kíván megvalósítani.

5.2. A döntések kockázatának csökkentése

a döntést megalapozó információk fontosságának felismerése, indoklása;a kollektív döntés jelentőségének tisztázása

Egy-két konkrét példán be tudja mutatni, hogy miért fontos előzetes információkat mérlegelve megalapozni a családi döntéseket.

Fel tudja sorolni a jellegzetes döntési típusokatBemutatja példákkal la kollektív döntések hasznosságát a családban.

6. A háztartás alkalmazkodási lehetőségei a változó feltételekhez

A háztartás változó feltételekhez történő alkalmazkodási lehetőségeinek számbavétele

6.1. A család jövedelmi keretének bővítési lehetőségei

Esetpéldák elemzése, megvitatása: - a pluszmunka-vállalás

ésszerű mértéke- a hitelfelvétel előnyeinek,

hátrányainak mérlegelése;beszélgetés a megtakarítások felélésének, vagyontárgyak eladásának szükségességéről, célszerűségéről

Fel tud sorolni egy-két olyan lehetőséget, amellyel bővíthető a családi jövedelem.

Ismeri a jövedelmi keretek bővítésének pozitív és negatív hatásait. Képes mérlegelni a hitelfelvétel előnyeit és hátrányait.

6.2. A kiadások csökkentésének lehetőségei

Példák gyűjtése az ésszerű takarékoskodás lehetőségeire;Beszélgetés:- az "olcsóbb a drágább”

értelmezése;- annak tisztázása, hogy

hogyan lehet a vásárlást saját munkával és egyéb fortélyokkal kiváltani

Lista készítése: olyan odafigyelést, némi kézügyességet igénylő tevékenységek felsorolása, , amelyekkel költségek takaríthatók meg)

Meg tudja különböztetni az ésszerű takarékosságot a zsugoriságtól.

Fel tudja sorolni az ésszerű takarékoskodás néhány fontosabb lehetőségét. Képes a háztartással kapcsolatos alapvető ügyek intézésére. Javaslatot tud készíteni a családi pénzgazdálkodás ésszerűsítésére.

8. ÉVFOLYAM 14



Év végi követelmények

a) A tanulók ismerik a piacgazdasági alapfogalmakat.b) A tanulók képesek saját pénzáramlásuk elemzésére és regisztrálására; háztartási költségvetést tudnak

összeállítani.c) Ismernek bankszolgáltatásokat, valamint készpénzkímélő fizetési lehetőségeket.d) Különbséget tudnak tenni a megtakarítás és a befektetés között.e) Értik, hogy minden szűkös lehetőséggel gazdálkodni kell.

8. ÉVFOLYAM 15

Documents

GAZDÁLKODÁSI ISMERETEK · Web viewEzen kerettanterv alapját az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program (ÉKP) 8. illetve 10. évfolyam számára kimunkált alternatív