Alapfogalmak, alapismeretek - Kariszoft.hu · Web viewEzen belül bevezettek jelöléseket, amelyek a kiválasztást segítették, illetve tájékoztattak az éppen kiadható parancsokról

I. Témakör 1. Tétel

Alapfogalmak, alapismeretek

Az információs technológia alapjaiKapcsolatunk a külvilággal folyamatos, hiszen mi magunk is a világ részei vagyunk. A világ pedig tele van jelenségekkel,

személyekkel, tárgyakkal. Ezek a dolgok pedig kivétel nélkül tulajdonságokkal rendelkeznek. Gondoljunk csak a legegyszerűbb tulajdonságra, a névre. Ahhoz, hogy egy emberre, állatra, tárgyra, eseményre hivatkozni tudjunk, meg kell neveznünk azt. Azután vannak sokkal konkrétabb tulajdonságai is a különféle dolgoknak, melyeket akár meg is mérhetünk. Ilyen lehet például egy ember testmagassága, tömege, lábmérete stb. Az objektumok számunkra fontos mérhető és nem mérhető tulajdonságait szokás adatnak nevezni. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a világ adatok formájában tükröződik számunkra.

Az adatok azonban még önmagukban nem jelentenek semmit. Szükség van egy gondolati folyamatra (tanulás, munka), mely során az adatok között összefüggéseket állapítunk meg. Az így keletkező adatokat és a közöttük lévő összefüggéseket együttesen szokás ismeretnek nevezni. Azokat az új adatokat pedig, melyek összefüggéseikkel együtt beépülnek ismereteinkbe, információnak nevezzük.

Fontos megjegyezni, hogy az információ minden esetben újdonságot közöl, vagy bizonytalanságot szüntet meg. Arról már volt szó, hogy az emberi tevékenységeket adatokkal jellemezhetjük. Azt viszont még nem vizsgáltuk, hogy ezek

az adatok statikusak-e. Könnyű belátni, hogy rendszerint nem azok. Az adatok többsége az idő múlásával folyamatosan változik. Vannak adatok, melyek gyorsabban, mások lassabban. Egy tevékenységre jellemző adatok időbeli változását információs folyamatnak nevezzük.

Az információs folyamatokat a gazdasági szférában a legcélszerűbb megvizsgálni. Például egy termék gyártása nagyon összetett folyamat. A gyártási folyamatot pedig az anyagkészlet mértékétől az előállított termékkészlet nagyságáig számos adat kíséri. A gazdasági szférában ezeket az adatokat folyamatosan figyelik és feldolgozzák. Ezt az adatgyűjtési és feldolgozási folyamatot nevezzük információs folyamatnak. Az információs folyamat az egyes szervezeteken belül részfolyamatokból tevődik össze. A részfolyamatok között azt a kapcsolatot, mely adatok átadásából és átvételéből áll, kommunikációnak nevezzük.

Egy szervezeten belül az egymással kapcsolatban álló információs folyamatokat együttesen információs rendszernek nevezzük. Az információs rendszer egységes keretbe fogja az adatok gyűjtését, feldolgozását, valamint a részfolyamatok közötti kommunikációt.

Az információ előállítható és megsemmisíthető, minden szervezet információt fogyaszt és előállít, a folyamatban az össz-információ mennyisége növekszik.

Az informatika egy szervezet és annak információs rendszere között teremt kapcsolatot. Az informatika tehát a szervezetek információs rendszereivel, és a szervezetben zajló információcserékkel foglalkozik, alapvető tudományág.

A köznapi értelemben gyakran azonosítják az informatikát és a számítástechnikát. Azonban megfigyelhetjük, hogy az adat, információ, információs rendszer, kommunikáció a számítástechnikától függetlenül létező fogalmak. Az viszont tény, hogy számítástechnikának alapvető szerepe van az információs rendszerekben.

A számítógépek alkalmazási területeiNapjainkban a számítógépeket az iparban, mezőgazdaságban, egészségügyben, oktatásban, kereskedelemben,

közlekedésben, államigazgatásban és még sok más területen egyaránt alkalmazzák. Néhány példa e területek közül:

Számítógépes adatbankok: Nagy tömegű adatok tárolására, rendezésére, visszakeresésére, különböző szempontok szerinti átrendezésre számítógépes adatbázisokat, „adatbankokat” hoznak létre.

Az adatok tárolására nagy kapacitású háttértárakat alkalmaznak. Az adatok rendezését, átrendezését, visszakeresését, naprakészen-tartását a számítógép végzi.

A számítógépes nyilvántartást a vállalati anyag-, eszköz-, munkaügyi nyilvántartástól a szállodai és légiforgalmi helyfoglaló rendszereken át az összetett szintű statisztikai adatbázisokig széles körben alkalmazzák.

Az adatbankok és a távadatátviteli rendszerek összekapcsolásával lehetővé válik különböző területek adatbázisának integritása és a nagyközösség számára az otthonukból hozzáférhető adatbankok létrehozása.

Forgalomirányítás: A légi, vasúti és a közúti közlekedésben a forgalom nyilvántartását, optimalizálását, irányítását egyre több helyen végzik számítógépes rendszerek.

A városi lámpák vezérlésétől a rendező pályaudvarok forgalmának irányításán át a repülőtéri radarrendszerekig sok helyen alkalmazzák a számítógépeket.

Folyamatirányítás: A sokparaméteres, összetett folyamatok vezérlésére, szabályozására a legalkalmasabb eszköz a nagy megbízhatóságú számítógép. Megadott, fix program szerint vezérli vagy a paraméterek változásait figyelembe véve, a programot szabályozza az erőművek, vegyipari üzemek, kohók működését.

Egészségügy: Az egészségügyben a betegnyilvántartástól a röntgenvizsgálatokig sok helyen alkalmaznak számítógépet. Az automatizált laboratóriumi vizsgálatok során számítógép végzi a mérésadatgyűjtést és kiértékelést. Az intenzív osztályok számítógépes figyelőrendszerei a beteg állapotának változását mérik, és kritikus esetben riasztanak.

Oktatás: A tudományos-technikai forradalom, az információrobbanás óriási mértékben megnövelte az elsajátítandó ismeretek mennyiségét. A régi, ismert módszerek már nem elegendőek, a tanuláshoz és a tanításhoz is új eszközöket,

1


módszereket kell keresni. Jó eszköznek bizonyul erre a számítógéppel segített oktatás, amelyben a számítógép segít a hallgatók képességeinek megfelelő sebességű ismeretközlésben, ellenőrzésben.

Az információ és az adat fogalmaAz adatokat már definiáltuk hétköznapi értelemben. Az adatok számítástechnikai definíciója sokkal konkrétabb: adatnak

formálisan a számokat, betűket, speciális jeleket és ezek kombinációit tekintjük. Az pedig a számítógép dolga, hogy az „emberi” adatformátumok és a saját jelrendszere közötti átalakítást elvégezze.

Informatika: Az információk megszerzésével, rendezésével, tárolásával és feldolgozásával összefüggő ismeretek összessége. (magyarul minden, ami az információval kapcsolatos)

Információ: Minden olyan külvilágból érkező új hír, amely gyarapítja ismeretünket.

Az információkat csoportosíthatjuk különböző szempontok szerint: formai szempont

numerikus információ (csak szám), alfanumerikus információ (számok, betűk, különböző jelek(értsd. idézőjel, zárójel, stb.) egyvelege) és egyéb információ (hang; fény; lézer; grafikus; stb.).

tartalmi szempont adat (olyan információ, amely egy konkrét dolgot, állítást közöl velünk, de csak számunkra hat az újdonság

erejével), utasítás (olyan információ, amely valamilyen feladat elvégzésére szólít fel).

leképzés szerint Analóg információ: Az információt arányosan egy másik fizikai mennyiséggel (pl. elektromos árammal)

képezzünk le. Ismertető jele, hogy folytonos az információáramlás. Digitális információ: Az információ áramlása nem folytonos, hanem csak megközelítő értéket hordoz

magában.

Az információ feldolgozási folyamata:Az információk természetesen valamilyen formában kódolva vannak, vagyis elmondhatjuk, hogy az információ jellé

alakítása a kódolás. Az információ különböző kódok formájában terjed és a kommunikáció miatt van szükség a kódolásra.Kód: Önkényesen választott, de megállapodásban rögzített jelrendszer, amelynek segítségével az információ egyértelműen

leképezhető. A KÓD fontos tulajdonsága, hogy tájékozatlanságot szüntet meg.Dekódolás: Az információ visszahívása. (pl. agyunk megérti a könyvből olvasott betűkkel kódolt információt)

2

Csatorna

Zajforrás

Hír

Köz

lem

ény

Zajo

s kö

zlem

ény

Adó

/Kód

olás To

rzíto

tt hí

r

Hírforrás Hírforrás

Vevő

/Dek

ódol

ás


Adatok tárolása

Az információ mértékegységei:

A számítógép az adatokat elektronikus úton tárolja, ennek a legkisebb egysége az 1 bit (az angol binary digit rövidítése), aminek akkor van értéke (igaz), ha van áram. Amennyiben nincs áram, úgy az értéke nulla (hamis). Ha csak két eset lehetséges, és ezek azonos valószínűséggel következhetnek be, akkor éppen 1 bit információt jelent, ha megtudjuk, hogy melyik következett be a két lehetőség közül. (Pl.: bezártuk-e az ajtót? Égve felejtettük-e a villanyt? stb.)

1 byte az 1 bit igen kis információmennyiséget jelent. Ezért sokkal gyakrabban alkalmaznak nagyobb egységeket, byte –okat. Ezzel már nagyobb számokat is le lehet írni – kettes számrendszerben –, illetve el lehet tárolni. Számok esetében az első bit általában előjel-, vagy más ellenőrző bit, különben 1 byte 8 bit információnak felel meg. Ha pl. egy levelet írunk a számítógépen, az kb. annyi byte tárolóhelyet igényel, ahány betű, illetve írásjel van a szövegben.

A byte természetesen még mindig nem alkalmas arra, hogy pl. egy többoldalas levél, vagy egy bonyolult program méretét ebben adják meg, ezért bevezették - a hagyományos mértékegységekhez hasonlóan - ennek a többszöröseit, amelyek között a váltószám nem tíz valamelyik többszöröse, hanem mindig ezerhuszonnégy.

1 kilobyte = 1024 byte1 megabyte = 1024 Kbytestb.Ezt az információt azonban közleménnyé kell alakítani. Ez kulcsfontosságú folyamat az informatikában. Ehhez a

számítógépek egyfajta formális jelet alakítottak ki. A karakterek kódolását régóta ismeri az emberiség. Ezen alapszik többféle titkosírás, és a morze-ábécé. A számítógép is kódoltan kezeli a karaktereket. Minden karakter megfelel egy külön kettes számrendszerbeli kódszámnak. Ezt a megfeleltetést egy táblázatba, a kódtáblába foglaljuk. Az első az USA géptávírórendszerében alkalmazott 7 bites kódtábla volt, amely vezérlőjeleket (Dec. 0-31), az angol nyelv karakterkészletét, a számokat 0-9-ig, interpunkciós jeleket és egyéb jeleket tartalmazott (Dec. 32-127), 0-tól 127-ig, összesen 128 értéket. Ezt a kódrendszert nevezzük ASCII –kódnak (American Standard Code for Information Interchange), azaz szabvány amerikai kódolásnak információ átvitelhez.

Később áttértek a 8 bites ábrázolásra (ANSI – American National Standards Institute), amellyel további 128 karakterrel lehetett bővíteni a kódtáblát. (128-255). Ezzel a bővítéssel már 256 karaktert lehet megjeleníteni. A kódtáblák két nagyobb részre tagolódnak. Az alsó, 0-127 szám, az eredeti ASCII kódokat tartalmazza, míg a felső, 128-255 közöttiek egyéb karakterek kódjait tartalmazták. Ezzel létrehozhatták a különböző nyelvű kódlapokat, amelyek alsó 128 karaktere mindig az eredeti ASCII készletet tartalmazta a kompatibilitás miatt, a felső 128 karakter pedig a más – általában egy nyelvre jellemző – karakterkészletet foglalt magába. Többféle kódrendszer is kiépült, részben az operációs rendszerekhez, részben nemzeti szabványként.

Néhány 8 bites kódtábla:Code Page Magyarázat Code Page MagyarázatANSII 1252 Windows ANSI437 IBM ASCII PC8 1253 Windows Greek850 Multi-lingual 1254 Windows Turkish852 Eastern Europe 1257 Windows Baltic860 Portugál CWI Magyar (DOS)863 kanadai francia MAZOWIA Lengyel (DOS)865 Nordic Sloven &

CroatSzlovén és Horvát

(DOS)1250 Windows Central

European

Magyarország (és Közép-Európa) számára a röviden 852-es jelű, Latin II, valamint ANSI és ISO nemzetközi szabvánnyal megegyező, Windows alatti 1250-es kódlap készült el.

A karakterek nyolcbites ábrázolása és a különböző kódlapok használata, a számítógépek egyre nagyobb mértékű terjedésével sok megoldatlan problémát vetett fel. Néhány nagy alkalmazáshoz, ahol szükség volt olyan karakterek ábrázolására is, amelyet a nyolcbites kódolású táblázatok nem tartalmaztak (héber, szanszkrit, görög stb.), kialakítottak egyedi kódolást, általában tizenhat biten. Ezeket azonban semmilyen szabványban nem rögzítették. A kilencvenes évek elején több nagy szoftverfejlesztő cég javaslatot tett univerzális karakterkódolásra. Ennek eredménye a Unicode nevű tizenhat bites rendszer, ami több mint 65000 karakter szabványos kódolására ad lehetőséget. A Unicode kompatibilis az ASCII kódkészlettel, és tartalmazza a ma használt írások nagy részét (latin, görög, cirill, örmény, héber, arab, tibeti, tamil stb.). Ezeken kívül írásjelek és egyéb szimbólumok vannak benne további bővítési lehetőségekkel.

3


Aritmetikai és logikai műveletek

1. A bináris (kettes) számrendszer.

Eredete a matematikai logikához nyúlik vissza. Nagy gyakorlati jelentőségre tett szert a számítógépek megjelenésével, mert mind a kapcsolóelemeknek mind a tárolóelemeknek csak két lehetséges állapota van, amelynek a 0 és a 1 számjegyekkel optimálisan ábrázolhatók. A bináris számrendszer alapja a 2.

Z = m*2n-1.

A bináris számrendszerben két különböző számjegy fordul elő 0 és 1. Elválasztójelként a pontot használjuk.Példa: z = 110001.012

2. Aritmetikai műveletek.

A kettes számrendszerben használt műveletek.- összeadás- szorzás- kivonás

Két bináris szám összeadása a következő táblázat segítségével végezhető el:

0+0 = 00+1 = 11+0 = 11+1 = 10

Példa: 11011+10100 101111

Két bináris szám szorzása a következő táblázat segítségével végezhető el:

0*0 = 00*1 = 01*0 = 01*1 = 1

Példa: 11011*1010011011 00000 11011 00000 00000 1000011100

Két bináris szám kivonása:

A kivonás műveletét vissza kell vezetni összeadásra. Ezt úgy érhetjük el, ha a kivonandót negatív számként ábrázoljuk. A negatív számok ábrázolásának egyik lehetséges módja a kettes komplemens módszer.

A kettes komplemens képzése:- az egyes helyi értékeken lévő bitek átforgatása, azaz ahol nulla volt oda egyes kerül, ahol pedig egyes, oda nulla.- ehhez az értékhez hozzáadunk egyet.

Példa:Pozitív szám: 11011010Átforgatás után: 00100101Egyel megnövelve: 00100110

4


Ha megvan a kettes komplemens, akkor a kisebbítendővel összeadva megkapjuk a kivonás eredményét. A művelet elvégzésekor ügyelni kell arra, hogy a kivonandó minimum annyit bájton / biten legyen ábrázolva, mint a kisebbítendő, mert különben rossz eredményt kapunk. Abban az esetben is helytelen lesz az eredmény, ha a túlcsordulást figyelmen kívül hagyjuk.

Példa:Kisebbítendő: 1110110110Kivonandó: 11011010A kivonandó kiegészítése: 0011011010A kivonandó kettes komplemense: 1100100110Az összeadás eredménye: 11011011100

A tízes és kettes számrendszerek közötti átváltás:

A tízes számrendszerbeli számot osztjuk a kettes számrendszer alapszámával, és a maradékot mindig feljegyezzük. Az osztást addig végezzük, amíg azt osztás eredménye nulla nem lesz. Az eredményt a maradékok visszafelé olvasott sorrendje adja10 2

43210=?2

4322161085427136310

0000 43210=1101100002

11011

5

túlcsordulás

Ha kettes számrendszerből váltunk át egy számot tízes számrendszerbe, akkor az átváltandó szám egyes helyi értékein álló számokat megszorozzuk az kettes számrendszer alapszámának helyi érték mínusz egyedik hatványával, és a kapott értékeket összeadjuk:

h * alapszám n-1

ahol h az adott helyi értéken álló számjegy

2 10

1001012=?10

100101=1*25+0*24+0*23+1*22+0*21+1*20=32+0+0+4+0+1=37

3. Logikai műveletek

Logikai tagadásNot A tagadás azt jelenti, hogy a not operátok mögött lévő megadott operandus értéke az ellenkezőjére változik.

Ha az operandus értéke igaz volt, akkor a kifejezés értéke hamis lesz, ha pedig hamis volt igaz lesz.A logikai tagadás igazságtáblája:

A NOT A0 11 0

Logikai És AND A logikai ÉS művelet akkor és csakis akkor ad igaz eredményt , ha mindkét operandus (A és B) értéke igaz. Hamis lesz a kifejezés értéke, ha a két operandus közül legalább az egyik hamis.A logikai És igazságtáblája

A B A and B1 1 11 0 00 1 00 0 0

Logikai Vagy OR Logikai VAGY művelet igaz eredményt ad, ha a két operandus legalább az egyik igaz. A kifejezés értéke akkor és csakis akkor lesz hamis, ha mindkét operandus hamis értékű.A logikai Vagy igazságtáblája:

A B A or B1 1 11 0 10 1 10 0 0

4. Műveleti precedenciák és szabályok.

Elsőbbségi szabály: Ha két különböző precedenciájú műveleti jel között van numerikus érték akkor az a magasabb precedenciájú műveleti jelhez tartozik. Ha két azonos precedenciájú műveleti jel között van a numerikus érték akkor az a tőle balra álló operátorhoz tartozik. Ha a művelet zárójelben van, akkor a zárójelben lévő műveletek kiértékelésének van elsőbbsége.


Adattípusok

Minden algoritmus-leírásnak tartalmaznia kell előírást arra is, hogy milyen tulajdonságú adatokon végzi a műveleteket. Meg kell tehát adnunk, hogy mi az adat értékkészlete, milyen műveleteket végezhetünk a lehetséges értékekkel, valamint azokat milyen módon ábrázolva tároljuk: azaz megadjuk az adattípust.

Az adatokat típusuk szerint két csoportba bonthatjuk: elemi adat, tovább nem bontható, azaz nem rendelkezik a felhasználó által kezelhető kisebb részekkel, belső

szerkezettel; összetett adat, az egyes alkotó elemekkel külön is végezhetünk műveleteket, elemi adattípusokból felépülő

szerkezettel rendelkezik.Az elemi és az összetett adattípusokat együtt adatszerkezetnek szokás nevezni.

Elemi típusokEgész: előjeles törtrész nélküli szám: -32768…32767

műveletek: :=, +, -, *, DIV, MOD, (egész kitevőjű hatvány)előjel: - unáris mínuszábrázolás: kettes komplemens kódban

Valós: törtrésszel is rendelkező számMűveletek: :=, +, -, *, /, hatványozás, előjelÁbrázolás: lebegőpontos, normalizált eltolt nullpontúmantissza x 2karakterisztika

Logikai: értékhalmaz: igaz, hamisműveletek: és, vagy, tagadás, kizáró vagy, reláció (hamis < igaz)ábrázolás: 0 hamis 1 igaz, ha 1 biten

0 hamis bármi más igaz, ha 1 byteon

Karakter: ASCII; 0,…,255műveletei: :=, asc(’A’)=65, char(65)=’A’, +: ’A’ + ’B’=’AB’, relációk: ’A’ < ’B’ábrázolás: általában 1 byte-on

Pointer: nem minden programozási nyelv kínálja fel. Mutató, mily szerkezetű adatra mutat.Pl. Típus egészmut = Egész mutatóértékhalmaz: pozitív egészekműveletei: lefoglal

felszabadítVáltozó p:egészmutnew(p) lefoglal(p)dispose(p) felszabadít(p)NIL sehová

Felsorolás: én adom meg, miből építem felTípus napok=(hétfő, kedd, … , vasárnap)műveletei: előző (pre)

következő (succ)hányadik (ord)

ábrázolás: a hozzájuk rendelt sorszámot ábrázoljabeolvasás nincskiírás nincsSzimulációs programoknál, játékoknál alkalmazzák

Részintervallum: bázistípusból képezzükértékhalmaz: a bázistípus értékhalmazának egy intervallumaábrázolás: mint a bázistípus ábrázolásaműveletei: előző

következőCsak diszkrét: konstansai felsorolhatókBázistípus lehet: felsorolás, egész, logikai, karakter


Egyszerű adatszerkezetek

Tömb: A legismertebb összetett adattípus. Gyakorlatilag mindig ezt használjuk, ha azonos típusú adatok sorozatát akarjuk kezelni. Rögzített elemszámú, bármely elemére annak sorszámával, az indexével hivatkozunk, amelynek feladata egyértelműen megadni, hogy a tömbön belül az elem pontosan hol helyezkedik el. Az egyindexű tömböket szokás vektornak, a kétindexű tömböket mátrixnak nevezni. Az azonosításhoz szükséges indexek számát dimenziónak is nevezik.

Példa: Az év sorszámmal ellátott hónapnevei egydimenziós tömböt alkotnak. A Hónap a tömb azonosítója, az i az indexe.Hónap(1)=”január”Hónap(i)= i-dik hónap neve

Rekord: Szintén gyakran használt összetett adattípus. Akkor használjuk, ha különböző típusú adatok sorozatát akarjuk kezelni. Elemszáma nincs rögzítve, az elemekre a nevükkel hivatkozunk, köztük nincs sorrendiség. A rekord típusban tárolt adatok között logikai kapcsolat van. Az ilyen rekordtípusok a valós világ egy egyed-előfordulásának tulajdonságait írják le. Ha több egyed-előfordulást szeretnénk tárolni, akkor arra a tömbtípust vagy az állományokat kell használni.

Példa: Az ember személyes adatai rekordot alkotnak. A Személy a rekord azonosítója, a többi a rekord elemeit (mezőit) azonosítja. A rekord és a mezőazonosítót pont választja el egymástólSzemély.név = ”Kovács Tibor”Személy.születési_idő = 1974.05.31.Személy.anyja_neve = „Szabó Rozália”

Adatállományok: Tartalmilag összetartozó adatok együttesei, amelyek közös név alatt kerülnek tárolásra. Az adatállományok rekordokból állnak, amelyek egy logikai be- / kiviteli utasítással az állományból kiolvashatók ill. az állományba írhatók. Az adatállományok általában külső tárolón helyezkednek el. Az adatállomány-kezelés feladata:

1. A felhasználó által kívánt állomány kívánt állomány megkeresése és a munkatárba történő betöltése.

2. Az új adatok számára szabad tárterület foglalása és fenntartása.3. A számítógépben található adatállományokról és rekordokról felhasználóbarát katalógus

készítése és naprakész állapotban tartása.

Az adatállományok szerkezete különböző lehet, ami meghatározza az adathoz való hozzáférést. Ilyen szempont szerint megkülönböztetünk:

- szekvenciális szerkezetű adatállományt: az adathordozón valamennyi adatot ill. az adatok címét egymást követve (szekvenciálisan) végig kell keresni, amíg a kívánt adatot megtaláljuk. Hosszú elérési idő jellemzi.

- közvetlen hozzáférésű adatállomány: egy olyan algoritmus – vagy egy táblázat – található, amely a keresett adatrekord címét meghatározza, emiatt az adatok elérése rövid.

- indexszekvenciális adatállomány: közös ismertetőjegyeik alapján egyenlő nagyságú indexszel megjelölt részekre osztják. Több indexet hierarchikus rendszerbe szerveznek. A hierarchiában a legalsó szint indexein belül az adatokat szekvenciálisan rendezik. Ez a kevert elérési mód közepes elérési időt eredményez. Példa: mágneslemezes tároló. Minden cilinder egy indexet, minden sáv egy alindexet képez, a sávok minden szektora pedig szekvenciális szervezésű.


Számítógépek alapvető egységei

A számítógépek fő részei

Három fő részre bonthatjuk a számítógépeket: a központi feldolgozó egységre (Central Processing Unit: röviden CPU), a perifériákra és az illesztőegységekre.

1. Maga a CPU is további három részre bontható. Az alábbi egységeket együtt a processzornak is nevezzük.

a) Vezérlőegység (Control Unit: CU) ez irányítja lépésről lépésre a feldolgozás folyamatát, a számítógép működését ütemezi belső órajel-generátora segítségével. A MHz-ben mért órajel-frekvencia fontos jellemzője a PC-nek.

b) Aritmetikai és logikai egység (Arithmetic and Logic Unit: ALU) ez végzi a matematikai és a logikai műveleteket. Egyszerű logikai áramkörökből épül fel: összeadni, összehasonlítani és invertálni tud.

c) Regiszterek: Nagyon kicsi elérési idővel rendelkező átmeneti tárolók. Számuk és méretük változik, típustól függően néhány fontosabb regiszter.

A processzor mellett fontos működési egységeket ma már külön tokokba építik:

- Operatív tár vagy memória (Operating Memory: OM vagy Main Memory: MM) ez tárolja a feldolgozáshoz szükséges és előállított adatokat és magát a programot is. A vezérlőegység által közvetlenül címezhető, elérhető tároló egység. A memóriák rekeszekből és az ezeket felépítő cellákból állnak. A rekeszek önállóan címezhetők. A címzés a ROM memória első rekeszénél kezdődik, és a RAM memória utolsó rekeszénél fejeződik be, annak ellenére, hogy ezek külön chipben helyezkednek el.

- Be és kiviteli vezérlő egység (Input/Output unit: I/O) ez tartja a kapcsolatot a CPU és a perifériák között. Irányítja és felügyeli az adatforgalmat. Szokás buszvezérlőnek is hívni.

2. A segédberendezéseket vagy másképpen perifériákat négy csoportra szokás bontani:

- Speciális beviteli egységek (Input Unit: IU) csak adatbevitelre szolgáló és alkalmas berendezések

- Speciális kiviteli egységek (Output Unit: OU) csak adatkivitelre szolgáló és alkalmas berendezések.

- Párbeszédes vagy kétfunkciós egységek (konzol vagy terminál) adatok be- és kivitelére szolgáló berendezések.

- Háromfunkciós berendezések vagy háttértárak (backing vagy auxiliary strore) olyan berendezések, amelyekre nagy mennyiségű adat írható, rajtuk tárolható és róluk beolvasható.

3. Az illesztőegységek vagy interfészek kötik össze fizikailag és logikailag a gép részegységeit. Léteznek szabványos interfészek, mint az RS232 típusú soros bitenkénti átvitelre, Centronics típusú párhuzamos bit átvitelére alkalmas illesztők. Az egyes számítógépgyártó cégek alkalmanként saját szabvány szerinti illesztést dolgoznak ki, hogy a perifériákat is tőle vásárolhassák csak meg

Az alaplap

Az IBM PC AT kompatíbilis számítógépek központi egysége az alaplapon foglal helyet. Az alaplapon megvalósított áramkör három nagy részre osztható fel:

- a processzor,- a memória,- az illesztő egységek.

Az alaplapokat általában a rajtuk található processzor szerint osztályozzuk. Az alaplap egyik fontos jellemzője, hogy mennyi memória helyezhető el rajta, illetve, hogy milyen memóriamodulok befogadására képes (pl. EDO, SDRAM). Az alaplaphoz csatlakoztathatjuk a billentyűzetet, a házon található LED-eket, vezérlőgombokat, illetve a tápfeszültséget. Az alaplapon elhelyezett csatlakozókba helyezhetők a különböző kártyák, amelyek általában valamilyen perifériára és a CPU kommunikációját teszik lehetővé.


Az alaplap részei a következők:1. Rendszersín vagy rendszerbusz: ezen az adatátviteli vonalon keresztül szállítódnak az adatok az alaplap egyes

részei között. A sín áramköre fizikailag az egész alaplapot behálózza. Értelemszerű tehát, hogy a számítógép sebessége nem kizárólag a processzor és a perifériák sebességétől függ, hanem igen fontos az alaplap rendszerbuszának sebessége is.

2. Rendszerbusz vezérlő: feladata a rendszerbuszon történő adatforgalom irányítása.3. Socket: Ebbe s tokba kell behelyezni a processzort. A 486DX-es CPU-któl kezdve a társprocesszor integrálva van az

egységbe, de korábbi alaplapokon megtalálható a társprocesszor számára elhelyezett kiegészítő tok is4. Órajel generátor: ez az egység – mely közvetlen kapcsolódik a processzorhoz – állítja elő a rendszer órajelét. Ezen

kívül tartalmazza a hardveres hideg reset törlést elvégző logikai áramkört is.5. RAM slotok: Ezen aljzatokba kell behelyezni a RAM (Random Acces Memory) chipeket tartalmazó SIMM (Single

InLine Memory Module) nyomtatott áramkörű kártyákat.6. Memória frissítő áramkör: a dinamikus memóriát frissíti ez az áramkör.7. NMI logikai kapcsolás8. BIOS chip9. Bővítőhelyek a kártyák számára.10. Megszakításvezérlő11. DMA vezérlő12. Óra / CMOS RAM áramkör. Az AT számítógép óta a PC-k tartalmaznak dátum és pontos idő tárolására szolgáló

egységet. Ezen felül a számítógép beállításait is tárolni kellett egy RAM memóriában. Minthogy mindkettőnek van áramfelvétele, és a számítógép kikapcsolása után is üzemelnie kell, ezt a két áramkört egy tokon belül helyezték el a tervezők, egy tölthető akkumulátorral, vagy egy cserélhető elemmel együtt. (Motorola MC146818, Dallas DS1287)

13. Billentyűzetkezelő: a billentyűzetről érkező információt dolgozza fel ez a 8024-es jelzésű mikrovezérlő. Ez a mikrokontroller saját belső processzorral és memóriával bír, a programja pedig a ROM memóriába van égetve. A billentyűzet kezelésén kívül ellát még egy igen fontos feladatot a grafikus kártya típusának beolvasását.

14. Speaker és vezérlő. A számítógép egyetlen hangkeltő eszköze a speaker, egy egyszerű hangszóróból és a hozzá tartozó vezérlőegységből áll.

TÁRSPROCESSZOR (KOPROCESSZOR)Azokat az áramköröket nevezzük társprocesszornak, amelyek a CPU közreműködése nélkül hajtanak végre bizonyos műveleteket, amíg az más feladatot lát el. Leggyakoribb típusaik a videómegjelenítő és a matematikai társprocesszorok. Általában csak kevés nagy számítási igényű, például tervező és a képfeldolgozó programokban használják ki, kevés lebegőpontos számolási műveletet igénylő feladatok esetén nem lehet velük jelentős sebességnövekedést elérni.

MEMÓRIA TÍPUSOKA memóriák egyik jellemzője a tárolókapacitásuk: az egy elemben tárolható adat mennyisége. További jellemző a memóriarekesz mérete: a memóriából egy memóriaciklus alatt kiolvasható vagy egy ciklus alatt beírható adat mennyisége, valamint az elérési idő: az az idő ami a CPU által kiadott olvasási parancs és a memóriarekesz elérése között telik el.

A memóriákat két nagy csoportját különböztetjük meg: a csak olvasható, ill. a véletlen elérésű, írható és olvasható memóriákat.

A ROM-ok a számítógép kikapcsolásakor nem veszítik el a tartalmukat, ezért olyan programokat tárolnak benne, melyre a számítógépnek mindig szüksége van. Vannak olyan speciális ROM-ok is, amelyekbe egy alkalommal írhatunk, ezek a programozható PROM-ok. Ennek egy változata az ultraibolya fénnyel törölhető, majd egy speciális berendezés segítségével újraírható ROM az EPROM.

A RAM-ok a feszültség kimaradásakor elveszítik tartalmukat. Ezért tartalmuk mentéséről gondoskodni kell a számítógép kikapcsolása előtt. Két fő változatban készítik. A DRAM még állandó áramellátás mellett is jelfrissítést


igényel, de előállítása olcsó, átlagos elérési ideje 70 ns körüli. A másik típus a SRAM (statikus RAM) nem igényel frissítést, elérési ideje 25 ns körüli, de jóval költségesebb az előállítása. Utóbbiból készítik a gyorsító tárat (cache). Az újabb processzorok belsejében is van egy legalább 8 kB méretű gyorsító tár (internal cache), de 64-512 kB külső (external) is használatos emellett.

BUSZOKA CPU környezetéhez buszokon vagy más néven síneken keresztül csatlakozik. Buszok alatt olyan azonos feladatot ellátó vezetékcsoportot értünk, mely egyes vezetékein csak két feszültségszint jelenhet meg. A logikai 1-nek megfelel az 5V ill. a logikai nullának a 0V. A busz méretét párhuzamos vezetékeinek száma határozza meg.

A busz típusai:

cím busz: az egyes megszólított eszközök regisztereinek címei áramlanak ezen, 8, 16, 24, 32 vagy 64 bit vonal szélességű.

adat busz: a feldolgozás adatai áramlanak rajta, 8, 16, 32, vagy 64 bit széles. Vannak olyan számítógépek, amelyeknél a belső és külső adatforgalom nem azonos számú vonalon fut.

vezérlő busz: a tápfeszültség, az órajel, a törlőjel, az adatirányító vagy szinkronizáló jelek áramlásának ezeken a vonalakon, de a megszakítási logika és a közvetlen memória-hozzáférés által használt vonalakat is ide soroljuk.

Az adatátvitel módja szerint van soros, amely például az átviendő byte bitjeit egy vonalon, egymás után rendezve viszi át, majd a fogadó eszköz ezeket az egymást követő biteket összevárva rendezi újra byte-tá. Ez nagyobb távolságban is használható átviteli mód. A másik a párhuzamos mód, amely a byte egyes bitjeit párhuzamos vezetéken továbbítja, azok egyszerre érkeznek a fogadóhoz. Kisebb távolságba való átvitelre használatos.

A csatolókártyák több szabványa is kialakult. A PC-ben kezdetben alkalmazott 8 majd 16 bites ISA csatolót követte a vele kompatíbilis EISA, ami már 32 bites adatátvitelt tett lehetővé. Alternatív megoldásként született meg a VESA Local busz, amely ugyancsak 32 bites csatlakozást biztosított, de olcsóbb és jóval szélesebb alkalmazási körben. Az IDE a háttértárak szabványos csatolója lett. Ennek továbbfejlesztett változata a SCSI , amelyre különféle készülékek is felfűzhetők. Az Intel újabb szabványa a PCI, amely már 32 és 64 bites adat- és címbuszt használ.

Korszerű számítógépes konfigurációk:1. számú konfiguráció

ATX-es ház – három 5,25 colos, két 3,5 colos meghajtóhely, két merevlemez. Alaplap

1 AGP, 6 PCI, 4 USB csatoló, 3 memóriahely, 133 MHz-es busz, hagchip. 800 MHz-es Intel Celeron2, 100 MHz-es rendszerbusz, 32Kbyte első- és 128 Kbyte másodszintű gyorsítótár. 256 Mbyte memória 32 Mbyte-os videokártya 3D gyorsítóval. Jó minőségű hangkártya

16 bites, 48 KHz-es mintavételezési frekvencia 30 Gbyte winchester, 2 Mbyte cache, UDMA 16-szoros sebességű DVD olvasó 1,44 Mbyte-os floppymeghajtó 105 gombos PS/2 magyar billentyűzet egér

520 dpi-s érzékenység 15 colos monitor

2. számú konfiguráció ATX ház, három 5,25 colos és két 3,5 colos nyitott, illetve hat 3,5 colos rejtett meghajtóhely, két házhűtő ventilátor. Alaplap

1 AGP, 5 PCI, 1 CNR bővítőhely, 3 DIMM memóriafoglalat (max 3 Gbyte), integrált audiovezérlő. 1,33 GHz-es AMD processzor 512 Mbyte SDRAM Kombinált videokártya

64 Mbyte RAM, VGA+DVI+TV kimenet, 3D gyorsító Jó minőségű hangkártya

16 bites, 48 KHz-es mintavételezési frekvencia Két winchester, 20 és 75 Gbyte-osak, átlagos elérési idő 8,7 ms. DVD/CD-RW meghajtó 1,44 Mbyte-os floppymeghajtó Rádiós billentyűzet és optikai egér (800 dpi)


15,1 colos TFT aktív mátrix flat panel

A modularitás az jelenti, hogy a számítógép külön egységekből (modulokból) összerakható. Ezek a modulok származhatnak más gyártótól is, amelyek képesek egymással kompatibilsen működni a szabványoknak köszönhetően.

SZÁMÍTÓGÉPEK ÜZEMBE HELYEZÉSEAz alábbiak feltételezzük, hogy az üzembe helyezendő új PC kiépítése a következő:

- színes SVGA monitor,- alapgép,- billentyűzet,- párhuzamos nyomtató,- soros egér,- külső hangszórók- és külső modem.

A kicsomagolásnál részletesen ellenőrizzük, hogy sértetlenül megvan-e minden, amit kifizettünk, majd a számítógépasztalon úgy helyezzük el, az új konfiguráció egyes darabjait, hogy a monitor-, a billentyűzet-, az egér-, a hálózati táp-, a telefon-, a hangszóró- és a modemcsatlakozókat könnyen helyükre dugaszolhassuk. A csatlakozóhelyek az alapgép hátoldalán találhatók. A színes monitor és a MIDI/botkormány csatlakozója 15, a párhuzamos és az egyik soros porté 25, míg a másik soros porté 9 pólusú. Összekötés előtt ellenőrizzük a csatlakozóhelyek érintkezőit. A nyomtatót a párhuzamos portra, az egeret pedig arra a soros portra kössük, amelyik a csatlakozójával illeszkedik. A külső modemet a szabadon maradó soros portra kössük. (Ne feledkezzünk meg a telefonvezeték bekötéséről sem!) A billentyűzetet a billentyűzet csatlakozóhelyére, a hangszórókat a hangszórókimenetre (spk out) dugaszoljuk. Az aljzatokat és a dugókat csavarkötéssel is szorítsuk egymáshoz. Ezután vizsgáljuk meg a monitor tápkábelét, és attól függően, hogy milyen dugóval végződik, dugaszoljuk azt egy földelt csatlakozóaljzatba vagy a ház hátoldalán lévő monitorcsatlakozóba, majd csatlakoztassuk a számítógép és a nyomtató tápkábelét is. Ha az összedugaszolásokat befejeztük, kapcsoljuk be a számítógépet és a monitort. Kezünket elétartva, ellenőrizzük a tápegység hűtőventilátorának működését is. Gondosan ügyeljünk arra, hogy a számítógép bekapcsolt állapotában csatlakozásokat ne létesítsünk és ne is bontsunk. Ügyeljünk arra, hogy az alapgép és a monitor szellőző nyílásait ne takarjuk le. A túlmelegedésnek ugyanis a gép nem nagyon örül, és hamarabb tönkremehet.


Kiviteli perifériák

A perifériák feladata, a kommunikáció biztosítása a számítógép és a felhasználó között. A kommunikáció iránya a kiviteli perifériáknál egyirányú, a számítógéptől a felhasználó felé. Az elsődleges kiviteli periféria a monitor. További kiviteli perifériák: nyomtató, plotter, projektor, hangfal, stb.

Monitor

Az információk képi megjelenítésére szolgál. Szokás még display-nek is hívni. Alapértelmezés szerint minden szöveges és grafikus formában megjeleníthető adat ide íródik. Gyakorlatilag az operatív memória bizonyos részének tartalmát láthatjuk így. Az adatáramlás itt is egyirányú, de a felhasználó ellenőrzésére, a gép kijelzésére használja. A billentyűzet és a monitor együtt a párbeszédes üzemmód hatékony eszközei.

A monitorok szín és képfelbontás szempontjából eltérő minőségű képet adnak. A felbontás elsősorban nem a monitortól, hanem annak illesztőjétől függ, éppen ezért az illesztőt és a monitort együtt szokás említeni. Korábban a legelterjedtebb a HERCULES és a CGA monitor volt, őket követte az EGA és a VGA. Ma már leginkább az SVGA monitorokat használják, amely jelentős saját memóriával rendelkezik, ennek méretétől függően akár 1280x1024 képpontnyi felbontás mellett több millió színt is megjeleníthet. Természetesen a magasabb felbontású monitorvezérlők képesek az alacsonyabb felbontást is előállítani.

A technikai jellemzők:

A képátló mérete inchben van megadva A képpont mérete, jó minőségű monitoroknál legfeljebb 0,28 mm Megjeleníthető színek száma, 2-től 64 millióig terjed A képernyő felbontása: vízszintesen és függőlegesen hány képpontból (pixelből) épül fel a kép Képfrissítési, előállítási mód: az osztott (interlace) és nem osztott (NI: non-interlace) üzemmód használatos. Utóbbi a

teljes kép, míg az előbbi a páros és páratlan képsorok felváltott frissítését jelenti.

A monitor kezelőgombjaival állítható a kontraszt, a fényerősség, a vízszintes és függőleges képméret és pozíció, korrigálható a hordóhatás.

A képelőállítás módja alapján három típus terjedt el:a) CRT (Cathod Ray Tube) katódsugárcsöves megjelenítő. Működési elve a televízió képcsövéhez hasonló. Egyszínű és

színes típusai is léteznek. Általában nagy méretű, jó minőségű képet produkál, de nagy fogyasztású. Fontos egészségügyi szempont az alacsony mágneses és elektronikus sugárzás. A svéd ipari szabvány, az MPR-II állítja a legszigorúbb követelményeket velük szembe.

b) LCD (Liquid Cristal Display) folyadékkristályos megjelenítő. A folyadékkristályok feszültség hatására megváltoztatják kristályszerkezetüket és ezzel együtt színüket is. Ilyen típusú megjelenítő terjedt el a hordozható számítógépeknél és számológépeknél. Előnye a kis méret, súly, az alacsony fogyasztás. Hátránya a viszonylag rosszabb képminőség és a háttér-megvilágítás szükségessége. Újabb típusai aktívmátrixosak, azaz önálló fénykibocsátásúak.

c) LED (Light Emitting Diode) világítódiódás megjelenítő. Önálló fénnyel rendelkeznek, de az LCD-nél nagyobb fogyasztású, képminősége is rosszabb. Ez beszűkíti felhasználási körét: általában nagyméretű megjelenítő készítésére használják.

A monitor típusai:A monitor típusa Színek száma Grafikus felbontás

MDA(Monochrom Display Adapter) 1 Nincs

HERCULES (HGC) 1 720 x 348

CGA(Color Graphics Adapter)

24

640 x 200320 x 200

EGA(Enhanced Graphics Adapter) 16 640 x 350

13


VGA(Video Graphics Adapter) 16 vagy 256 640 x 480

SVGA (Super VGA) 256 vagy több 800 x 6001024 x 768

XGA (Extended VGA) 256 vagy több 1280 x 1024

NyomtatókA kívánt információt papíron megjelenítő eszköz, az egyik legrégebbi periféria. Az adatáramlás itt is egyirányú: a géptől a nyomtató felé. Működési elv szerint több típus terjedt el.

Fontosabb típusok:

Sornyomtató: folyamatos jelű, csak karakterek nyomtatására alkalmas. Valamennyi kinyomtatható karakter vagy egy betűláncon, vagy egy betűhengeren foglal helyet. Mivel ezek mérete korlátozott, emiatt a betűkészlet is az. A forgó henger vagy lánc megfelelő karaktere a kellő időben leütő kalapács hatására egy festék szalagon keresztül íródik fel a papírra, egy időben akár több karakter is. Emiatt igen gyors, de a kalapácsok miatt igen zajos. 1000 sor/perc körüli a nyomtatás sebessége. Általában perforált szélű, több példányos leporelló papírra használják.Mátrixnyomtató: grafikus nyomtatásra is alkalmas. A nyomtatást egy fej végzi, 9,18 vagy 24 darab 1/72 inch átmérőjű, kinyomható tű segítségével szinte tetszőleges minta állítható be egy fejpozícióban. Nyomtatáskor a fej mindkét irányba haladva ír. A karaktereket pontokból felépítve egyenként nyomtatja ki. Az újabb típusok több írásmódban dolgozhatnak: normál, duplaszéles, dőltbetűs, aláhúzott, majdnem levélminőségű. A papír lehet normál és perforált is, esetleg több példányos. Lassabbak, mint a sornyomtatók, 50-500 betű/másodperc sebességűek, de szinte tetszőleges grafikus ábrát is képesek megjeleníteni. Léteznek színes és több fejes típusok is.

Lézernyomtató: a xeroxmásolókhoz hasonló működési elvű, teljes oldal egyidejű nyomtatására alkalmas. Kitűnő nyomtatási képe nagy sebességgel párosul. Gyenge lézersugárral vagy LED-sorral a számítógép, illetve a nyomtatóvezérlő irányításával elektromosan feltöltött szélén félvezetőréteggel bevont henger felületére rajzolja pontokból a jeleket és a grafikákat. A koncentrált fény a henger írni nem kívánt helyeiről eltávolítja felszínének töltését. A műanyag alapú festék a megmaradt töltésű helyeken a forgódobra tapad, majd onnan a hozzá simuló papírra átragad, amelyre a mintegy 200 C0-os hőmérsékletű mángorlószerű hengerpár ráégeti azt. A nyomtató felbontása általában 300-600 dpi közötti (dor per inch: festékpont inchenként), de létezik 1200 dpi felbontású változat is. Csak egy példányt készít. Az átlagos sebessége 4-6 lap/perc. Elterjedésének akadálya az eszköz viszonylagos magas ára, de az energia- és a festékpor takarékos új megoldásnak köszönhetően alacsony a fajlagos költség. Egyes típusai képesek plotterként működve rajzok készítésére is.

Tintasugaras nyomtató: apró porlasztókból finom tintacseppeket lő a papírra. A piezoelektromosságon alapuló készülék a piezokristály feszültség hatására történő alakváltozását használja ki, míg más gyártmányok az igen rövid idő alatt elpárologtatott tinta gőzének túlnyomásával lövetik ki a papírra a néhány pikóliter méretű tintacseppet. Egy-egy írásjel kialakításához több pontot használ, mint a mátrixnyomtatók, így a nyomtatási kép a lézernyomtató minőségével vetekszik. Kimondottan csendes üzemű. A tinta oldószerétől függően használ speciális vagy jobb minőségű normál papírt. Egyszerre csak egy példányt nyomtat.

Termoszublimációs nyomtató: az első igazi fénykép minőségű nyomtatást megvalósító – fotoprinterként is emlegetett – technológia nem nyomással, hanem több rétegben történő gőzöléssel juttatja el a festéket a hordozóra, azon karcálló felületet kialakítva. A kép színvisszaadása kiváló, de felbontása még gyenge. Elterjedésének jelenleg még akadálya az egy képre eső magas nyomtatási költség is.

PlotterSzámítógép által vezérelt rajzgép. Műszaki rajzokat készít gyorsan és jó minőségben. Főleg számítógéppel támogatott tervezésben (CAD) használják. Legfőbb jellemzője: a pozicionálási pontosság, a tollgyorsulás, és a rajzlap mérete.

Főbb típusai:

Forgódobos: egy forgó hengerre gumigörgőkkel felszorított papír felett keresztirányban oda-vissza mozgós toll készíti el az ábrát. A pozicionálást léptetőmotor segíti. A szélesség korlátozott, de az ábra hosszúsága nem. A pozicionálási pontosság és a felbontás 0,1 mm, a rajzolás sebessége 80 mm/s körüli.Síkasztalos: a lap felett kocsi mozog, melyen merőleges irányban mozoghat az írószerkezet. Nagyobb pontosságú, de lassabb, és nagy helyfoglalás miatt korlátozott méretű. Egy időben csak egy tollal dolgozik, amelyet cserélhet.

Mindkét fajta törött vonalakat rajzol görbék helyett, de a kész ábrán ez alig figyelhető meg a kicsiny elemi lépéshossz miatt.

14


EgyebekA fentiekben felsoroltak mellett akadnak még kiviteli perifériák, de ezek már inkább a multimédia szülöttei.

Ilyenek például a projectorok vagy a hangfalak.

A projektorokat „nagyítási célból” alkalmazzák. Nagyobb előadásokon igen hasznos lehet, hiszen a számítógép monitorján

lévő képet felnagyítva vetíti ki egy vászonra vagy akár a falra.

A hangfalakat egy, a monitorok vezérlőjéhez hasonló ún. hangkártya köti össze a számítógéppel, így a kiadott hangok

minősége a vezérlőkártya és a hangfalak együttes működésétől függ. A hangkártyák ma általában PCI busszal rendelkeznek.

15


Beviteli perifériák

Bemeneti perifériákAz információ a környezetből a bemeneti periférián át a központi egység felé áramlik. A bemeneti perifériák tehát a

bemeneti egységek, amelyeken keresztül a programok, a bemenő adatok és vezérlőjelek a számítógépbe kerülhetnek. A legismertebb és legelterjedtebb beviteli egység a billentyűzet és az egér.

Az adatbeviteli eszközök1. Billentyűzet

A speciális beviteli eszközök közül a szinte elmaradhatatlan eszköz a billentyűzet. A PC-khez 83, 101, 102 és 105 gombos billentyűzet kapcsolható

A magyar szabvány billentyűzet 102 nyomógombos az ékezetes betűk száma miatt. Ez a szabványos bemeneti egység, azaz ha a felhasználó másként nem rendelkezik, a CPU innen várja az adatokat. Az adatáramlás egyirányú: csak a CPU felé történik. A billentyűzet felépítése hasonlít egy hagyományos írógéphez, a betűk elhelyezkedése is azonos, a különbség annyi, hogy a számítógép billentyűzetén több, speciális jellel és funkcióval ellátott billentyű van.

Egy billentyű lenyomása ún. billentyűkódot generál, amely bekerül a gép memóriájába. Ezen kódokat a klaviatúra belső vezérlője alakítja át számmá vagy ASCII kóddá.

Karakteres billentyűzet: a billentyűzet bal oldalán helyezkedik el. Általában világos színű gombok alkotják

Segédbillentyűk: önmagukban nem generálnak kódot, hanem egy másik billentyű leütésével hatásosak. Ezek a SHIFT, a CTRL és az ALT billentyűk, amelyekből a 10, 102 és 105 gombos billentyűzeten kettő is van

Vezérlő billentyűk: valamilyen vezérlő funkciót látnak el. Ilyen billentyű például az adatbevitelt lezáró ENTER, a kurzormozgató nyilak, a program megszakítására a BREAK, vagy a Windows95-tel együtt megjelent Start menünyitó.

Funkcióbillentyűk: olyan billentyűk, amelyekhez parancsok rendelhetők, a 83 gombos billentyűzeten 10 van belőlük, míg a 10, 102 és 105 gombos billentyűzeten 12, s ezek a legfelső sorban találhatók.

Numerikus billentyűzet: egységes nemzetközi tizedes billentyűzet, ami pénztárgépeknél, zsebszámológépeken megszokott elrendezést biztosítja a számoknak és az alapműveleteknek.

ENTER parancslezáró billentyű, írásban a jele . Leütése után kezdi el a feldolgozást a számítógép.

SPACE szóköz billentyű, elválasztó szerepű, írásban a jele └─┘

ESC alkalmazásokban visszalépésre használjuk.

PAUSE a futó program megállását érhetjük el lenyomásával. Más billentyű lenyomására folytatódik a program futása.

BREAK megszakító billentyű. Futó programok megállítását teszi lehetővé, nincs külön billentyűje, CTRL+PAUSE lenyomásával aktivizálható.

DELETE a kurzor helyén álló jelet törli. Törlés során nem hoz létre üres közt, hanem a kurzorpozíciótól jobbra lévő szöveget egy karakterrel balra lépteti.

INSERT többnyire a beszúró és átíró mód közötti váltóbillentyű.

BACKSPACE a kurzor előtt álló jelet törli, a mögötte álló szöveget egy karakterrel balra lépteti.

SHIFT ideiglenes váltóbillentyű kis- és nagybetűk, illetve az alsó és felső sor jelei között.

CTRL vezérlő parancsok kiadásánál használt módosító billentyű, a vezérlés (control) szóra utal.

ALT alapjelentést módosító parancskiadásnál használjuk, az alternatív szóra utal. Különbség van a jobb és bal oldali billentyű között: a jobb oldalit szokás grafikus ALT-nak is hívni, a nemzeti karakterek megjelenítésében van szerepe, míg a baloldali a numerikus klaviatúráról az ASCII kódok bevitelét teszi lehetővé.

F1 .. F12 úgynevezett funkció billentyűk. Nincs előre meghatározott szerepük. Mindig a futó program dönti el, hogy milyen művelet elvégzését lehet velük kezdeményezni. A gyakran használt parancsok gyors kiadására szolgálnak.

CAPS LOCK folyamatos nagybetűváltó. A nagybetűk a SHIFT lenyomása nélkül folyamatosan írhatók, a szám és jelbillentyűknél nem vált, hasonlóan az írógéphez. Bekapcsolt állapotát egy világító lámpácska jelzi a billentyűzet jobb felső sarkában.

TAB tabulátor billentyű, a kurzort - a következő karakter beírási helyét - az előre megadott oszlopba viszi. Általában 5 vagy 8 karakternyi ugrást jelent.

16


PRINT SCREEN képernyő tartalmának a nyomtatását indítja el.

SCROLL LOCK lapozást engedélyező billentyű. Teljes képernyő szerkesztését engedélyező programokban a kurzor pozíciója stabilizálható vele.

HOME a kurzort a sor elejére léptető billentyű.

END a kurzort a sor végére léptető billentyű.

PAGE UP a kurzort a lap tetejére állítja illetve egy megjelenített egységgel visszalép a szövegben.

PAGE DOWN a kurzort a lap végére állítja illetve egy megjelenített egységgel előrelép a szövegben.

NUM LOCK a numerikus billentyűzetet kapcsoló billentyű. Segítségével a jobb oldalon található numerikus billentyűzeten lévő számok és kurzormozgató nyilak között lehet vele váltani. Bekapcsolt állapotát szintén egy lámpácska jelzi.

↑←↓→ kurzornyilak, a programokon belül használva a mutatott irányba mozdítják el a kurzort.

2. Egér

Két csoportra oszthatjuk őket: optikai és mechanikus úton működőkre. Az előbbiek fénydiódák és tranzisztorok segítségével tapogatnak le egy különleges alapra rögzített négyzethálót, így követik a mozgás irányát és gyorsaságát. Az eljárás hátránya, hogy az egér mozgása igen korlátozott, és csak speciális lapon működik. A PC-khez inkább az opto-mechanikus egereket használják, amelyek egy gumival bevont golyót tartalmaznak, mozgásuk érzékeléséhez nincs szükség kiegészítőre. A golyó az egér útját görgőkön keresztül két osztótárcsára viszi. Ezek forgását négy fénysorompó érzékeli mind az x, mind az y koordinátához kettő tartozik. Az egér-elektronika nemcsak a megtett távolságot, hanem a mozgás irányát is rögzíti. Az egér belsejében is egy mikroprocesszor működik: ez érzékeli az egéren található gombok helyzetét, valamint a mozgás irányát és sebességét. Az adatokat olyan formájúvá alakítja, hogy azt a PC fogadhassa.

A legtöbb egér a soros porton keresztül csatlakozik a géphez, de ma már a soros port felszabadítása miatt egyre több gépen található meg a PS/2 –es port, ahová szintén az egeret lehet csatlakoztatni. Az egér több fajtája miatt érdemes figyelni a kompatibilitásra is.

3. Fényceruza

Az egérnél bonyolultabb, de szolgáltatásaiban is teljesebb beviteli eszköz. A számítógép monitora elektronsugarakat állít elő, amely másodpercenként kb. hatvanszor végigpásztázza a képernyőt. A képernyő felületéhez érintve a fényceruzát, megnyomjuk annak gombját, az eszköz elektromos impulzusokká alakítja az érzékelt jelet, és továbbítja a számítógépnek.

4. Digitalizálók

Rajzok, ábrák és szövegek bevitelére kifejlesztett eszköz. Három típusa van:

Rajzdigitalizáló: főleg műszaki rajzok bevitelére szolgál egy hajszálkeresztes kurzor vagy speciális ceruza mozgatásával az összekötendő pontok között. Az eszköz gombnyomás mellett folyamatosan ad jeleket.

Szkenner (scanner): Egy mozgó lézernyaláb segítségével soronként letapogatja a teljes felületet az 150-600 pontra felbontva inchenként. Kiviteli szempontjából lehet kézi, plotterre vagy printerre felszerelhető, vagy táblás kivitelű.

Vonalkódolvasó: speciális digitalizáló készülék. Egy igen gyenge, pásztázó mozgást végző fénynyalábot bocsát ki magából, amely a kód világos és sötét részeiről eltérő módon verődik vissza. A visszaverődő fény erősségéből határozza meg a készülék a vonalak árnyalatát és szélességét.

17


Mágneses háttértárolók

Mágneses elvű háttértárolók működési elve

A mágneses háttértárak működési alap elve igen egyszerű: az adathordozó felületén lévő mágneses réteg alkalmas arra, hogy kétállapotú jeleket rögzítsen. Ha a felület egy helyét valamilyen irányban felmágnesezik, az ezt a mágneses állapotát hosszú ideig megtartja. A nullát az egyik, az egyet a másik irányú mágnesezettségnek megfeleltetve a mágneses háttértárak az információt tehát közvetlenül a Számítógép nyelvén, azaz kettes számrend-szerbeli (bináris) számok alakjában képesek rögzíteni.

Az adatok rögzítése koncentrikus gyűrűk (sávok) mentén történik. A sávok szektorokra vannak felosztva. Minden lemezen van egy főkönyvtár, ez az a nyilvántartási egység, amelyben minden más könyvtár elhelyezkedik. Főkönyvtár tehát a belőle nyíló alkönyvtárakhoz hasonlóan más könyvtárakat és állományokat (file-okat) tartalmazhat.

A lemezen a sávok, szektorok és a főkönyvtár létrehozása az ún. formázás műveletével történik. Formázni általában csak új lemezt kell. Azt is csak akkor, ha nincs előre formázva.

Lemezátmérő/Lemezjelzés DS, DD DS, HD DS, DD DS, HD

Kapacitás 720 KB 1,44 MB 360 KB 1,2 MB

Sávok száma 80 80 40 80

Szektorszám 9 18 9 15

Szektorméret 512 512 512 512

Fordulatszám 300 300 300 360

Háttértárolók csoportosítása

Hajlékonylemez (floppy disk): a lemez korongját vékony PVC fóliából vágják ki (ezért nevezik ”hajlékony”-nak), mindkét oldalát mágnesezhető bevonattal látják el, majd védőtokba helyezik. A lemez mérete és a védőtok mérete kétfelé lehet:

- ”nagy lemez”, azaz 5,25 col méretű lemez (tokozása kevés védelmet ad, ezért napjainkban a ”kis” lemez váltja fel)

- ”kis lemez”, azaz 3,5 col méretű lemez

A hajlékonylemezek előny az, hogy kivehetők a meghajtóból, egyszerűen tárolhatók, szállíthatók. Hátrányuk az, hogy ezeket aránylag lassan írja és olvassa a gép és viszonylag kevés információt képesek tárolni.

Merevlemezek (winchesterek): olyan mágneses háttértárak, amelyek merev (nem hajlítható) alumínium lemezeken tárolják az adatokat, és ezeket a lemezeket a használat során nem lehet kivenni (néhány speciális típust kivéve). Jellemzője a gyorsaság és a nagy tárolókapacitás.

Mágneses elvű háttértárolók jellemzői (elérési módjuk, kapacitások, elérési sebesség, alkalmazhatósági terület)

Elérési módjuk: A lemezek formázása, írása és olvasása az író-olvasó fejekkel történik. Ezek a forgó lemezzel nem érintkeznek, hanem légpárnán futnak. Olvasáskor mágneses állapotot érzékelnek, íráskor mágneses állapotot változtatnak meg. Az író-olvasó fejet léptetőmotor helyezi a kiválasztott sáv fölé. A sávok számozása (címzése) a legkülső sáv címével, 0-val kezdődik. A szektorok címzése szintén 0-val kezdődik.

18


Kapacitásuk: Mekkora a rajta tárolható adatmennyiség, vagyis mekkora a kapacitása? Ennek mértéke a kilobájt, megabájt és gigabájt.

Neve Mérete Kapacitása

floppy lemez 5,25" 360 Kbyte

floppy lemez 5,25" 1,2 Mbyte

floppy lemez 3,5" 720 Kbyte

floppy lemez 3.5" 1,44 Mbyte

winchester (merevlemez) változó 40MByte -100GByte

CD ROM 5,25" 650 Mbyte

memórialemez - változó

Elérési sebessége, vagyis mekkora az adat hozzáférési idő (ms = ezredmásodperc). Ez a pozicionálási és az olvasási sebességtől függ.

Alkalmazhatósági terület:

- A hajlékonylemezes (FD, Floppy Diskette) tárak elsősorban az adathordozó cserélhetősége és hordozhatósága miatt előnyös (kis kapacitású).- A merevlemezes tároló (HDD, winchester) nem hordozható (kivétel a mobile rack: cserélhető fiók), de nagy a tároló képessége.

19


Az optikai háttértárolók

Néhány évvel ezelőtt az addig csak zenei anyagok kiadására szolgáló CD-k (Compact Disc) megjelentek a számítástechnikai piacon is, ami új utat nyitott a nagy tömegű adattárolás előtt.

Ezeken a lemezeken a zenei anyagot digitális jelekké alakítva tárolják, így felmerült az az ötlet, hogy ezek a jelek zene helyett programokat, adatokat is jelenthetnek, egy 680 Mbyte-os adathordozóvá alakítva CD-nket. Ez kb. 190 ezer gépelt oldalnak megfelelő információmennyiség. Azóta egyre több cég előszeretettel adja ki CD-n programjait, és megjelentek az általunk is írható lemezek is.

CD-ROM (Compact Disc - Read Only Memory)Az eredeti úgy készül, hogy egy polírozott üveglemezre fényérzékeny anyagot visznek fel, és a biteket digitálisan modulált

lézerfénnyel ráírják. A lemez fototechnikai előhívása után olyan anyagba mártják a korongot, mely a meg nem világított részekről a felvitt réteget lemarja. Az így elkészült lemez felületéből a megvilágított, egyes értékű biteket szimbolizáló részek kiemelkednek. Ezek az úgynevezett pitek (gödröcske) tárolják az információt. Az így elkészült lemez a mesterlemez, melyről a gyártás során galvanikus úton kópiát, nyomóformát készítenek. A nyomóforma segítségével készítik el a speciális műanyag átlátszó polikarbonát alapú lemezeket (ezen helyezkednek el pitek), melyek felületét tükröző alumíniumréteggel, majd átlátszó védőréteggel vonják be. A védőréteg speciális, gyorsan száradó lakk, melynek minimális fénytörési paraméterei vannak, és igen jó kötést alakít ki az alumínium bevonattal. Bár a gyártók, illetve forgalmazók ígérete szerint a CD-k örökéletűek, soha nem hibásodnak meg (kivéve természetesen a karcokat, törést stb.) az élettartamuk csupán pár év. Ennek oka a gyártási technológia, u.i. a tükröző alumíniumréteg könnyen oxidálódik, ha levegő kerül be a polikarbonát rétegen keresztül. Ez azért lehetséges, mert a dupla oldalú lemezeket ragasztóval tapasztják össze, és a CD-ket festett rajzok, logók borítják. A rajzok festéke, vagy a ragasztó olykor korróziót okoz, ezért a gyártók erősebb lakkot, nem korrodáló festéket és kevésbé agresszív ragasztót fejlesztettek ki. Másik lehetőség a CD élettartamának meghosszabbítására, hogy alumínium helyett a tartósabb ezüstöt vagy aranyat használják tükrözőrétegnek. A lemezek többféle méretekben fordulnak elő 3,5"-től egészen 14"-ig (9-35cm). Míg a mágneses adattárolók sávsűrűségének felső korlátja 2,000 tpi, addig a CD-knél ez közel tízszerese kb. 16,526 tpi (van 20,000 tpi-s is), amelyen 550Mbyte-5Gbyte-nyi információt tárolnak. Átlagos elérési idejük közelíti a mai winchesterekét. A lemezt a CD-meghajtók egy vékony, alacsony energiájú lézersugár segítségével olvassák le. A nagyon pontosan fókuszált lézersugár a pitekből másként verődik vissza, mint a land-ről (az a lemezfelület ahol nem pit van). A leolvasás a megfelelően elhelyezett fényérzékelő (photo-sensitive detector) segítségével történik, melyre a tükröződő fénysugár attól függően esik rá, hogy a pitből vagy a landről verődött-e vissza. A visszaverődéseket és a köztük levő szüneteket a meghajtó processzora átalakítja a felírt információvá. A lemezfelület és az olvasófej között nincs fizikai kapcsolat. A lemez külsején levő karc vagy szennyeződés nincs hatással a lejátszásra, ha kívül esik a lézersugár gyújtóponti felületén, de a súlyos karcolások, vagy repedések zavart okozhatnak a lejátszásban.

WORMLéteznek olyan lemezek is, amelyek a felhasználó szempontjából egyetlen lényeges különbséget jelentenek a CD-vel

szemben: otthoni rendszerünkkel írhatjuk őket. Ezek a WORM - lemezek (Write Once Read Many), melyeket egyszer írhatunk, és tetszőlegesen sokszor olvashatunk. A lemezek törlésére, felülírására nincs lehetőség. A WORM - lemezek egyik oldal át, miután elkészült a műanyag hordozókorong, vékony egyenletes alumíniumréteggel látják el, erre kétrétegű védőbevonat kerül, és ezzel készen van az üres WORM - lemez. A felhasználó otthoni gépébe helyezve egy koncentrált, az olvasási lézernél nagyobb energiájú lézersugár segítségével a megfelelő helyen kilyukasztja, kiégeti az alumíniumréteget, így kódolva rajta az információt. A leolvasás a CD-ROM-hoz hasonlóan történik. Mivel a WORM - lemezek tartalomjegyzékét minden írás után aktualizálni kell, de a lemezen nem tudunk információt módosítani, a tartalomjegyzék mindaddig, amíg a lemez nem telik, egy egyszerű floppylemezen van. Amikor a WORM - lemez megtelik, tehát több írásműveletet nem lehet rajta végezni, akkor másolják át a megfelelő, üresen hagyott helyre a teljes lemez végső tartalomjegyzékét. Írássűrűsége kb. 10-szerese a mágneses tárolóknak. A nagyobb átmérőjű kb. 30 cm-es lemezeken oldalanként akár 1 Gbyte - ot, az 5.25" - es lemezeken 200-500 Mbyte információt tárolhatnak. Elsődleges alkalmazása az archiválás, a biztonságos adattárolás miatt.

OROMA CD-ROM mellet kidolgoztak egy hasonló, de kisebb tárolókapacitású és lényegesen gyorsabb elérésű, csak olvasható

tárolót is, ez az OROM - Optical ROM. Míg a CD-ROM-nál CLV - t, addig az OROM - nál CAV - t használnak (ettől is gyorsabb az OROM).

TMO - lemezekA mágneses és az optikai technológia ötvözésével jöttek létre a magneto - optikai lemezek, melyek többször írhatók és

olvashatók. Ez az eljárás ötvözi a mágneses perifériák törölhetőségét az optikai elvű tárolók igen nagy kapacitással. A felíráshoz és a törléshez mágneses térre és lézerfényre egyaránt szükség van, az olvasás azonban csak lézerfénnyel történik. Gyártáskor a fémrétegen homogén mágnesezettséget alakítanak ki. Ezt az állapotot tekintik a lemez kezdeti, vagy törölt (logikai nullát tartalmazó) állapotának. Az írás során a lézersugár a lemez egy (kis) pontját a Curie - pontig (130-150 Celsius fok közé esik, anyagtól függően) melegíti fel, melynél a lemez felületi rétege elveszíti mágneses tulajdonságát. Ahogy az

20


anyag a Curie - pont alá hűl, a korábban felmelegített felület a környezetében levő mágneses állapotot veszi fel. Elég tehát egy kis mágnest "tenni" a lemez közelébe, amelynek erővonalai a lemez törölt állapotához tartozó térrel ellentétes irányúak. Ehhez az állapothoz rendelik a logikai 1-et. Törlésnél az eredeti, gyári állapotot állítják vissza, vagyis nulla mágnesezettséget. Érzékelhető, tehát, hogy a lemez nem érzékeny önmagában a mágneses térre (normál, nem melegített állapotban mágneses mező közelítésére). Új információ felírása előtt az előző információ eltávolítására külön törlési ciklusra van szükség. A technológia alapján nevezik ezt a CD típust TMO – nak, azaz Thermo Magnetic Optic – nak. A TMO - lemezek megbízhatósága jó, a MAXWELL cég MO lemeze 7 millió írási / olvasási ciklus után sem hibásodik meg. Lemezméretek: 3.5, 8, de leginkább 5.25 inch.

EOD technológiaKidolgoztak egyéb eljárásokat is írható - olvasható optikai lemezekre. Az egyik például a fázisváltozásos eljárásnak

nevezett technológia, mely olcsóbb a TMO - lemezeknél. Ezt a módszert alkalmazva a lézersugár a korong speciális, stabil amorf szerkezetét kristályos szerkezetté alakítja, így jelentősen megnövekszik az adott pont fényvisszaverő képessége. Az olvasás a hagyományos CD technológiához hasonló módon történik. A lézersugárral a kristályos szerkezet amorffá alakítására is lehetőség van, így a TMO - lemezekkel szemben külön törlési ciklus nélkül írhatjuk fel az adatokat a lemezre.

Sávok elhelyezkedése a lemezen

Koncentrikus sávokMinden szektor ugyanannyi adatot tartalmaz, de különböző hosszúságúak, attól függően, hogy milyen messze

helyezkednek el a lemez közepén‚t‹l. A belső sávokban így az adatok sűrűsége nagyobb, mint a külsőbbekben. Ezek úgynevezett CAV - Constant Angular Velocity lemezek. A lemez állandó szögsebességen forog, így kevesebb idő szükséges az adott szektor megtalálásához. Egy tipikus szektorban található 12 byte összehangolási információ a lemez forgatási arányának ellenőrzéséhez; 8 azonosító byte, ami a szektor címe; 144 byte hibajavító kód, ami a fizikai megrongálódásról tartalmaz információt, az adatvesztés javításához szükséges; ezenkívül az információ, a szektor tényleges adattartalma, ami 1024 byte.

Spirális sávokA lemezek ezen típusának szektorai egyenlő hosszúak, azaz az adattárolása külső és belső sávokban is azonos sűrűségen

történik. Ez azt jelenti, hogy a külső sávokban a pitek "nagyobbak", mint a belsőkben, s emiatt a kerületi sebesség állandó. A lemeztípus neve ezért CLV - Constant Linear Velocity. Egy tipikus szektorban a következők találhatók: 4 azonosító byte, ami a szektor címét foglalja magában; 288 byte hibajavító kód (ld. előző); ezenkívül az értékes információ, a szektor tényleges adattartalma, ami 2048 byte.

21


A szoftverek jellemzői

Szoftver:

A számítógép hardver elemeinek működtetését végző programokat nevezzük szoftvernek. A hardver, a szoftver és a megfelelő képzettségű személy együttműködésének köszönhetően végzi el a feladatait jól a számítógép.

A számítógép hardvere önmagában csak az áram fogyasztására képes. Régebben az áram haladási irányával, az egyes elemek meghatározott sorrendű kapcsolásával határozták meg a feldolgozás menetét. Ezt nevezzük huzalozott logikájú programozásnak. Ez a többcélú készülékek használata esetén már járhatatlan út, hisz a számítógép ilyen programozását csak a hozzáértő, felépítését és működését teljes mértékben ismerő ember lenne képes elvégezni, nem is beszélve az alkatrészek kicsiny mérete miatti hozzáférési problémákról.

A megoldás a szabadon programozható számítógép, a tárolt program, amely Neumann egyik elve volt. A konkrét feladatok megoldására alkalmas programokat csoportosítani szokás.

A szoftverek csoportosítása:

1. Alkalmazói szoftverek: valamilyen speciális feladat megoldására, vagy a felhasználó munkájának megkönnyítésére teszik alkalmassá a számítógépet.Segédprogramok (rendszerközeli programok): az operációs rendszerek vagy más egyéb programok használatát teszik kényelmesebbé. Pl.: Norton, DOS Navigator, víruskereső programokFelhasználói programok: mindennapi, általános szám vagy szövegfeldolgozásra, irodai feladatok elvégzésére, megkönnyítésére készült programok. Pl.: szövegszerkesztők, grafikus programok, kiadványszerkesztők, táblázatkezelők, stb.

2. Operációs rendszerek: a számítógép alapvető működését biztosító eljárások és programok, valamint ezek működtetési szabályainak összessége. Olyan rendszeres gyakorlati feladatok elvégzését segítik, mint pl. a gépi erőforrások kezelése, programok működtetése, adatok átvitele stb. Pl. DOS, Windows, Unix, OS/2,

3. Fejlesztő szoftverek (rendszerek): programok készítésére alkalmas programok. A programozók munkáját teszik hatékonyabbá. Valamilyen programnyelvre épülnek, amely lehet alacsony szintű (Assembly), közepes szintű (Basic) vagy magas szintű (Pascal) programnyelv.

Operációs rendszerek:

Az IBM PC és a vele kompatíbilis gépcsaládok számára ma már több gyártó is készít operációs rendszert. Az operációs rendszereket a felhasználók szemszögéből két fő csoportra bonthatjuk: az egyik szöveges parancsokat vár,

ilyen a DOS, az OS/2 és a Linux, a másik a billentyűzet mellett az egér segítségével is használható felületet kínál. Ilyenné egészítik ki a DOS-t a Norton programok, és a grafikus felületű Windows 3.1, vagy a Linuxot az X-Window, de ilyen önálló operációs rendszer a Windows 9x, Windows NT és az OS/2 Warp is.

Az első csoport nem kíván sok erőforrást, de használatához sok és alapos ismeret precíz munka szükséges, mivel már egy hiba is eredménytelenséget okozhat. E rendszerek a felhasználót nem igazán segítik feladat végrehajtás közben. A második csoport alapfilozófiája az, hogy a felhasználónak elég „nagyjából” tudnia azt, hogy mit akar csinálni, a megoldás mikéntjét a rendszer szinte sugallja majd számára. Ez utóbbi tulajdonságuk miatt inkább ezeket a rendszereket kedveljük felhasználóként.

Rendszerközeli szoftverek:Az operációs rendszer kiegészítésként jelentek meg. Feladatuk szerint sokkal fejlettebb módon valósítják meg a számítógépekkel történő kommunikációt, mint a párbeszédes üzemmód.

Hálózati szoftverek:Az összekapcsolt, és így hálózatot alkotó gépek működését lehetővé tevő szoftver. A hagyományos operációs rendszer faladatok mellett biztosítja a gépek közötti kommunikáció lehetőségét, az információ cserét és megosztást. Ismertebb hálózati szoftverek: Novell NetWare, Unix/Linux, Windows NT.

Esztétikai – ergonómiai elvekEsztétikai – ergonómiai elvek: emberközelség. Nagy gondot kell fordítani a program által megjelenített információk külalakjára.

A) LAPKEZELÉSI TECHNIKAA kiírandó szövegek, adatok logikai egységekre bontva jól különüljenek el, egyszerre csak annyi és olyan ütemezésben, amennyit és ahogy a felhasználó be tudja fogadni.. Ennek megvalósítására szokták alkalmazni ezt a technikát.Jelentése: egyszerre egy képernyő lapnyi információt jelenítünk meg, s a felhasználónak lehetősége van a lapozásra.

22


Nem szerencsés az adott ideig történő várakoztatás.Figyelni kell a képernyőlap arányos kitöltésére, és jó ha az egy lapon belül logikailag szorosan össze nem tartozó információk egymástól elkülönülnek . Az elkülönítés megoldható üres sorok beiktatásával, az egyes részek szakaszokkal való elkülönítésével ill. bekeretezésével.A fontos elemeket kiemeljük.

B) MENÜTECHNIKAA felhasználóval való párbeszéd elegáns megszervezésére alkalmas. Általában bonyolult szolgáltatásokkal rendelkező programoknál használatos.Minden egyes választással a kérdések egy nagy hányada kizárható, ezeket a számítógépnek fel sem kell tenni.

C) IKONTECHNIKAA szöveges menüknél gyorsabban felismerhetők az egyes választási lehetőségek, ha azokat kicsi, jellemző ábrával un. ikonokkal jelenítjük meg.

D) ÉRTELMEZÉSI TARTOMÁNY KIJELZÉSEA kérdés szövege mellett célszerű közölni az adott mértékegységét és az értéktartományt is.

E) A FONTOS ADATOK KIEMELÉSENem csak az információk könnyebb megértése szempontjából van jelentősége, hanem hasznos a program állapotának, meghatározó paramétereinek azonnali visszajelzésekor is. Pl. ha hosszú számítást végez a gép, néha jelezze ki, hogy éppen mit csinál, várhatóan meddig tart még.

F) TÖRDELÉSA legelemibb elvárás a képernyőn megjelenő szövegekkel szemben, hogy a sorok, szavak tördelése a helyesírás szabályainak megfeleljen.

G) KÖVETKEZETESSÉGTartsunk mértékletességet a beolvasási módszerek változatosságában. Kérdésre, válaszadáshoz, lezáráshoz mindig u.azt a megoldást használjuk.Ha lehetséges, akkor a lapkezelési technikához kapcsolódva, az azonos jellegű kérdések, ill. eredményadatok a lapok azonos helyein jelennek meg.

H) A HIBAJELZÉS KÖVETKEZMÉNYEIIgyekezni kell a hibajelzés legmegfelelőbb módját meghatározni.

a. A hibajelzés időpontja: amikor bekövetkezikb. A hibajelzés „látványkörnyezete”. Ha a hiba javítása után folytatható a végrehajtás, akkor a képernyőlátványt

vissza kell állítani ill. vissza lehet-e állítani?c. A hibajelzés időtartama: mindig a felhasználó dönthessen a továbbhaladásról! Kerüljük az adott ideg tartó

hibajelzéseket!d. A hibajelzés mozgósító ereje: biztosan érzékelhető legyen, érthető legyen, ne legyen se túl hosszú se túl

rövid, a felhasználó számára érthető szakkifejezéseket tartalmazzon.

I) NAPLÓZÁSA program futása során több olyan esemény következhet be, amelyeket jó feljegyezni a későbbi feldolgozás érdekében. A felhasználó nem biztos, hogy megteszi ezeket. Ennek megoldására szolgál az ilyen események automatikus fájlba írása, a naplózás.

J) MAKRÓK, FUNKCIÓBILLENTYŰKÉrdemes lehet egyes funkciókhoz egy-egy billentyűt hozzárendelni, s annak bármikori lenyomása a megfelelő funkció végrehajtását jelenti.

K) SEGÍTSÉGEgy tipikus funkcióbillentyű a segítség billentyű. Ennek lenyomása a futás bármely pillanatában a program aktuális állapotáról szükséges tudnivalók kiírását eredményezze.

L) ABLAKTECHNIKAA homogén képernyő helyett célszerű olyan lapokat használni, amelyek a képernyő elkülönített részein jelennek meg.

Egy ablak mindig egy keret, és egy a belsejében lévő tartalom. Az oldalak kiírásakor a képernyőn az alatta lévő részt eltakarja, s levételkor újra megjelenik az eltakart rész.

EGYEDI ALKALMAZÁSOK:

Olyan alkalmazások, amelyeket külön egy vagy néhány felhasználó hoz létre saját céljainak megvalósítására. Pl.: ügyviteli rendszerek, mérnöki tervezőrendszerek.Jellemzői:

23


- amatőr programozási nyelv használata- általában azon a gépen használható, amelyiken elkészítették- gyakran kell változtatni az egyedi igényeknek megfelelően

Felhasználói felületek:

1. Grafikus felhasználói felület:A számítógép interaktív kezelési módjának elterjedését nagyban segítette a grafikus felhasználó felület, a GUI

(Graphical User Interface) megjelenése.A programok kezelésének megtanulásához, hatékony alkalmazásához a nehezen megtanulható szöveges parancsok és billentyűkombinációk helyett kidolgozták az egységes elvekre épülő menütechnikát. A menükben egyfajta logika szerint a kiválasztható funkciókat hierarchikus szerkezetbe rendezték. Ezen belül bevezettek jelöléseket, amelyek a kiválasztást segítették, illetve tájékoztattak az éppen kiadható parancsokról. A menütechnika mellett a leggyakrabban kiadott parancsokhoz kis képeket, ikonokat készítenek, amiket mindig láthatóan helyeztek el a képernyőn, így gyorsítva a munkát. A szintén szabványosított felépítésű párbeszédablak a kiadott parancsok paramétereinek pontos beállítására lett alkalmas, illetve a veszélyesebb műveletek megerősítését így kérte a rendszer. Emellett a billentyűzet szerepének csökkentésére is alkalmas lett, mivel a kiválasztás sokkal kevesebb hibát eredményezett, mint a gépelés.A több alkalmazás együttes futtatását lehetővé tevő – multitasking módban futó – rendszerekben célszerű volt az is, hogy a több tevékenység egyszerre is látható legyen. A megoldás a jól elkülöníthető, egyidejűleg egymás mellett vagy egymást akár takarva is megjeleníthető keretek alkalmazása lett, amit ablaktechnikának neveztek el. Az ablakok kialakítása, a címek, a kiválasztási lehetőségek elhelyezésére is megszülettek a szabványok.

2. Szöveges felhasználói felület: Az olyan operációs rendszerek tartoznak ide amelyek csak karakterek megjelenítésére képesek ezek általában kis felbontásban vannak. Képek megjelenítésére egyáltalán nem alkalmasak a kis felbontás miatt.Például: MS-DOS

Szoftvervédelem:A szoftvertermékek az első pillanattól fogva meglehetősen furcsa jogi helyzetben vannak. Gondoljunk csak arra, hogy a szoftvereket általában mágnesezéssel rögzítik, ezért aztán ugyanúgy másolhatók, mint a magnókazetta. De míg a magnókazettán lévő információ minden egyes másolással veszít a minőségéből, addig a szoftvermásolás esetén még ettől sem kell tartanunk, mivel a digitálisan rögzített információ mindig tökéletes marad.Az illegális szoftvertermékek felhasználását 1993 óta a Btk. 329/a paragrafusa alapján akár 5 évig terjedő börtönbüntetéssel is lehet sújtani! Aki „ajándékba” kapott szoftverrel dolgozik vagy a saját, legálisan megvásárolt programját jószívűen duplikálja barátjának, éppúgy bűncselekményt követ el, mint aki mondjuk lop az áruházból.Magyarországon is működik a „szoftver rendőrség” néven is emlegetett BSA (Businness Software Alliance), amelyik szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel, próbavásárlásokkal igyekszik a „fekete” programok nyomára jutni.

24


A számítógépes adatbiztonság és adatvédelem

Mit jelent az adatvédelem?Az adatvédelem szűkebb értelemben a személyes jellegű adatokat védi attól, hogy illetéktelen személyek megismerjék kiértékeljék vagy megváltoztassák azokat.

Mit jelent az adatbiztonság?Az adatbiztonság magában foglalja az adatok és a programok műszaki eredetű, hanyagságból eredő vagy célzatos megváltoztatása ill. törlése ellen foganatosított összes védőintézkedést. Ide tartozik az illetéktelen hozzáféréssel szembeni biztonság is.Az adatokra leselkedő veszélyekA legfontosabb veszélyforrások a következők: illetéktelen hozzáférés, a számítógép, vagy az adathordozó meghibásodása, sérülése, vírusok, túlfeszültség, áramszünet.Illetéktelen hozzáférésA számítógép tárolt adatokhoz sajnos azok is hozzáférhetnek, akikre pedig nem is tartoznak. Megtörténhet ez a lehetős legbanálisabb módon: nyitva hagyott gépteremben olyan valaki ül a gép elé, aki eléggé ismeri az alkalmazott adatbázis-kezelőt ahhoz, hogy gond nélkül beletekintsen az állományokba, sőt akár beléjük is írjon vagy töröljön. A telefonvonalon keresztül összekapcsolt rendszerekbe is a legkülönfélébb módokon lehet „betörni”. Az átlagembernek természetesen kevésbé kell félnie mindettől. Az sem kellemes azonban, ha kíváncsi szemek „csak” szövegszerkesztővel írt és tárolt magánlevelezésüket olvasgatják. Belátható tehát, hogy –a tényleges veszély és az okozható kár mértékével arányos ráfordítással – nem árt bizonyos óvintézkedéseket megtenni.Illetéktelen hozzáférés megelőzéseA mindennapokra leginkább alkalmazható, legegyszerűbb szabály a következő: ne engedjünk illetéktelent a számítógépünk

közelébe, azaz tartsuk zárható helyen. Ez az egyszerű óvintézkedés az esetek nagy részében elegendő is

Amennyiben hálózaton dolgozunk, ügyeljünk a hozzáférési jogok korrekt, ámde korlátozott kiadására. Az illetéktelen hozzáférés megakadályozására elterjedt módszer a jelszavak alkalmazása. Az adott rendszer jellemzőitől függően akár többszintű jelszavas védelem is alkalmazható, így a rendszer különféle elemeihez való hozzáférési jogosultság szabályozhatóvá tehető.A jelszavas hozzáférés egyszerű és elegáns, de nem sokat ér, ha közben – valamelyik jól ismert adatbázis kezelőben írt – adatállományaink szerkezete a rendszer megkerülésével felfedezhető. Egyszerűbb esetben elegendő, ha csak a rendszer megkerülését teszik megfelelően nehézzé. Ha azonban adataink nagyon fontosak, akkor komolyabb védelemre is szükség lehet. Ilyen, pl.: a hardvervédelem (cartridge kártya) alkalmazása, vagy az adatállományok rejtjelezése.Összefoglalásképpen hangsúlyozzuk, hogy az „ágyúval verébre” elv itt sem szerencsés: a védelem szintjét mindig olyanra szabjuk, amit a védendő állományok fontossága és a potenciális „kalózok” várható szakértelme megkíván. Minél bonyolultabb ugyanis a védelem, annál a drágább, és a túlbiztosítás a rendszerünk sebességére is hatással lehet.

A számítógép vagy az adathordozó sérülése

Murphy óta tudjuk, hogy ami elromolhat, az el is romlik, mégpedig úgy, hogy a lehető legnagyobb kár származzék belőle. Nincs ez másként a számítógépes rendszerek esetén sem. Tönkremehet a gép, sőt maga az adathordozó is. Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy amióta a winchester a munkaadatok tárolásában gyakorlatilag egyeduralkodóvá vált, az adathordozó sérüléséből származó adatveszteségek száma jelentősen csökkent, hiszen a hajlékonylemez (floppy) sokkal könnyebben tönkremegy, mint a védett helyen beépített, pormentesen zárt winchester. Igaz viszont, hogy ha a winchester egyszer mégis megsérül, akkor egyszerre hatalmas adattömegek válhatnak hozzáférhetetlenné.Megemlítendő, hogy az adathordozó sérülésekor érdemes megkülönböztetni a fizikai sérülést (amikor az a hordozóról bár

fizikailag rajta maradt a hordozón, „normális” módon megközelíthetetlen, pl. mert a fájlelhelyezési tábla (FAT) sérült vagy

tönkrement).

Fizikai sérülések megelőzése, megbízható adattárolás

Adathordozóink élettartamát helytelen kezelésük is jelentősen megrövidítheti. A winchesterre az a legkárosabb, ha az éppen működő gépet emelgetjük, tologatjuk vagy lökdössük. Ezért a számítógép toronyházát sohase tegyük úgy az asztal alá, hogy a lábunk beleütközhessen. A hajlékony lemezeket, CD-ket, streamer kazettákat portól, hőtől, mechanikai hatásoktól egyaránt óvni kell. Valamennyi mágneses elven működő adattároló érzékeny a mágneses terekre.

25


Az adatveszteségeket nagymértékben csökkentjük az által is, ha írásokat mindig két lemezen végezzük el. Az adatok hibatűrését a RAID technológiával is növelhetjük. Ennél, ahelyett hogy az adatokat egy nagy lemezegységre tennénk, redundánsan (pl.: hibajavító kódolással) viszik fel több kisebb és így olcsóbb lemezegységre, aminek következtében egy (esetleg több) egység kiesése esetén is vissza lehet a tárolt adatokat állítani.

Vírusok

A vírusok olyan programok, amelyek önmagukat másolják, szaporítják – vagyis „fertőznek”, a fertőzött környezet viselkedését

pedig átalakítják. A vírusokat általában rosszindulatú emberek írják azzal a céllal, hogy adatállományokat tegyenek tönkre, és

megbénítsák a számítógépeket. A vírusoknak öt fő támadási területük van: az operációs rendszer, a betöltőszektor, a

merevlemezek partíciós táblája, a futtatható állományok, Word- és Excel-állományok. A vírusok működése kétirányú: fertőzés

és rombolás. A fertőzés fázisában minden elindított programot megfertőznek, majd valamilyen feltétel teljesülésekor

rombolnak. A rombolás lehet nagy szelíd, de lehet igen goromba is.

Fertőzési módjukat tekintve a futtatható állományokat támadó vírusok fertőzhetnek felülíró módon, hozzátoldással, lopakodva

és többlaki módon.

Vírusfertőzésre gyanakodhatunk gépünk bármely rendellenes viselkedését tapasztalva, eddig stabilan működő programok

lefagyása, a számítógép gyakori újraindulása, indokolatlanul felszaporodó winchesterhez fordulás, szokatlan szövegek

megjelenése, állományok és regisztrációs bejegyzések gyakori eltűnése vagy sérülése, meglepő, például nagyon lelassult

hardverműködés stb.

Védekezés a vírusok ellen

A vírusok pusztítását legegyszerűbben úgy tudjuk elkerülni, ha nem engedjük meg, hogy a gépre kerüljenek. Ennek érdekében:

csak jogtiszta szoftvereket használjunk használjunk jogtiszta víruspajzsot, vírusfelismerőket és vírusirtókat állítsuk be a BIOS-ban a vírusvédelmet ne engedjük a boot szektort felülírni, kivéve, ha az az operációs rendszer felvitele lemezt soha ne felejtsünk a meghajtóban alkalmazzunk többféle vírusölő programot, és azok a legfrissebbek legyenek.

Túlfeszültség, áramkimaradás

Az elektromos hálózatban időnként fellépő túlfeszültségek tönkretehetik a számítógépet. Áramszünet esetén értékes adatok

veszhetnek el. Az adatvesztések közel 50%-át tápellátás zavaraira lehet visszavezetni.

Túlfeszültség és áramszünet kivédése

A viharok idején fellépő túlfeszültségek ellen is védekezhetünk, ha túlfeszültségvédelmet, illetve szünetmentes áramforrást

alkalmazunk. Az utóbbi lényegében villám- és túlfeszültség-védelemmel ellátott megbízható tápfeszültséget nyújtó

26


akkumulátoros eszköz. A szünetmentes áramforrás lehetővé teszi, hogy váratlan áramszünet esetén is bőven legyen időnk

menteni a munkánkat.

Mit tehetünk, ha mégis bekövetkezett az adatsérülés?A biztonság fokozásának módszerei elsősorban technikai jelentőségűek: A biztonsági tartozékmásolatot mágneslemezen vagy mágnesszalagon tárolják. Ez olyan elkülönített archív adattároló, amely a felhasználó számára adataink véletlenül (pl.: Áramszünet miatt) bekövetkező megváltozása esetén legalább azt a lehetőséget biztosítja, hogy az adatállapot legutolsó változatát visszaállítsa.

Visszaállítási tartalékállomány: Ha egy olyan adatállomány kerül átdolgozásra, amely a mágneslemezen már rögzítve van akkor a rendszer az új változat mellett egy megkülönböztető (pl.: SIK vagy BAK) kiterjesztés szerepel.

Az adatvédelem, adatbiztonság további lehetőségei

A szoftvergyártók az adatok és programok illetéktelen másolása ellen technikai trükkök (pl.: a részletek speciális kódolása, másolása esetén önmegsemmisítés, spirális sávok alkalmazása, lézerrel előállított lyukak stb.) segítségével igyekszenek – általában sikertelenül – védekezni.Sok felhasználó eredeti szoftvert használ, mert ezek szinte teljesen hibátlanok, nincsenek számítógép vírussal megfertőzve és bizonyos garanciára is, jogosítanak. A shareware valamint a public-domainfreeware szoftverek kivételével a szoftvermásolás tilos.

A programférgek (angolul: worms) eredetileg a számítógépben elhelyezett, helyzetüket szabadon változtató és a számítógéprendszert vagy a számítógép-hálózatot tesztelő programok voltak. Arra szolgáltak, hogy pl.: az egyes alkotórészek működését periódikusan ellenőrizzék. Időközben a programférgek gyakran „rosszindulatúak”, és a gazdaprogram egyes részeit letörli. A vírusokkal ellentétben a programférgek nem szaporodnak.

Érdemes szólni még egy lehetőségről: amennyiben adataikat vélhetőleg fizikailag még merevlemezen vannak, de valamilyen okból (pl. Vírus) hozzáférhetetlennek, bizonyos segédprogramok, bonyolultabb esetben erre szakosodott cégek képesek az adatok még meglévő részét visszaszerezni. Ehhez a módszerhez persze csak akkor érdemes folyamodni, ha az eltűnt adatok fontossága ezt indokolja.

27


Programozási alapfogalmak

Utasítások:Lehetnek egyszerű és összetett utasítások. Az egyszerű utasítások egyetlen lépésben végzik el az előírt műveletet. Az

összetett utasítások más egyszerű és összetett utasításokból épülnek fel. Az utasítások által definiált tevékenységek sorban, feltételtől függően vagy pedig ciklikusan ismétlődve hajtódnak végre.

Egyszerű utasítások:

üres utasítás: az üres utasítás hatására semmilyen tevékenység sem történik. Az üres utasítást akkor használjuk, ha a programban csak a szintaxis előírása miatt kell egy utasítást elhelyeznünk.

értékadó utasítás: változónév:=kifejezés; az utasítás végrehajtása során a változónév azonosítójú változó felveszi a kifejezés kiszámított értékét.

eljáráshívás: az eljárás olyan névvel ellátott programrész, amely egy adott tevékenységsorozatot összefog. Az eljáráshívás folyamán a hívott programrész végrehajtódik, majd a vezérlés visszakerül a hívás utáni utasításra. A hívás lehetséges értékei: eljárásnév(paraméterek) eljárásnév

ugró utasítás: az ugró utasítás feltétel nélküli vezérlésátadást valósít meg az utasításban szereplő címkével megjelölt programsorra. Strukturált programkészítés során ezt az utasítást nem használjuk.

Összetett utasítások:

feltételes utasításokA feltételes utasítások használata esetén a program végrehajtását valamilyen logikai feltételtől függően folytatjuk, elágaztatjuk. A logikai feltétel eredménye igaz vagy hamis lehet. Az elágazások számát tekintve beszélhetünk egy, két illetve többirányú elágazásról.

Egyirányú elágazás: csak abban az esetben lesz elágazás, ha a logikai feltétel igaz, különben nem kell semmit sem tenni.

HA logikai kifejezés AKKORUtasítás

Elágazás vége

Kétirányú elágazás: akkor is elágaztatjuk a programot, ha a logikai feltétel a kiértékelés után hamis lesz.HA logikai kifejezés AKKOR

Utasítás1KÜLÖNBEN

Utasítás2ELÁGAZÁS VÉGE

Többirányú elágazás: többirányú elágazásnál nem azt vizsgáljuk, hogy egy logikai feltétel értéke igaz vagy hamis, hanem azt, hogy egy kifejezés értéke megegyezik-e a felsorolt értékekkel. Amelyik értékkel megegyezik, az ahhoz tartozó utasítás fogja végrehajtani a program. Ha egyik értékkel sem egyezik meg a kifejezés, akkor lehetőség van arra, hogy ilyenkor is végrehajtassunk a programmal valamilyen utasítást.

Elágazás Kifejezés=érték1 esetén utasítás1

Kifejezés=érték2 esetén utasítás2

.

.

.Kifejezés=értékn esetén utasításn

KülönbenUtasításn+1

Elágazás vége

ciklusutasításokHa ugyanazt a tevékenységet kell többször végrehajtanunk, akkor ciklusutasításokat használunk. A ciklusban a többször végrehajtandó utasításokat a ciklus magjának nevezzük. A végrehajtás száma lehet feltételtől függő vagy konkrét érték. Ezek alapján három ciklusszerkezetet különböztetünk meg egymástól.

Feltételtől függő ciklusutasítások:

28


Elől tesztelő ciklus: a ciklusmag végrehajtását az előtte lévő logikai feltételtől tesszük függővé, ha az érték igaz, akkor végrehajtja a ciklusmag utasításait, különben kilép a ciklusból, és az azt követő utasítással folytatja a program végrehajtását.

CIKLUS AMÍG logikai feltételCIKLUS MAG

CIKLUS VÉGE

Hátul tesztelő ciklus: a ciklusmag végrehajtását az utána lévő logikai feltételtől tesszük függővé, ha az érték igaz, akkor újból végrehajtja a ciklusmag utasításait, különben kilép a ciklusból, és az azt követő utasítással folytatja a program végrehajtását. A ciklusmagot egyszer mindenképpen végrehajtja.

CIKLUSCIKLUS MAG

CIKLUS AMÍG logikai feltételCIKLUS VÉGE

Meghatározott lépésszámú ciklusutasítás

Számlálós vagy léptető ciklus: a ciklusmag végrehajtását előre meghatározott szám értéke szerint ismételtetjük. Egy kezdő- és egy végértéket kell megadni, amelyet a ciklus egy meghatározott lépésközzel automatikusan növel vagy csökkent. Ha a kezdőérték átlépi a végértéket, a ciklustevékenység befejeződik, és a ciklust követő utasítással folytatódik a program. A lépésszámot megkapjuk, ha a végérték és a kezdőérték különbségét elosztjuk a lépésközzel.

CIKLUS cv:=ké-től vé-ig lk-zelCIKLUSMAG

CIKLUS VÉGE

Programstruktúrák

a) Program: utasítások sorozata, amely a számítógépen képes megoldani egy feladatot.

b) Programcsomag: összezárt, rokon programok gyűjteménye, amelyek egy feladatkör megoldására szolgálnak (pl. MS Office)

c) Párhuzamos folyamat: párhuzamosan működő programrészek (a megoldás során egymással kommunikálnak, működésüket szinkronizálni kell, meg kell oldani a közös erőforrások megosztását).

d) Fordítási egység: a program önállóan, a többi részétől függetlenül lefordítható legkisebb nyelvtani egysége.

e) Programegység: egy részfeladatot megoldó utasítások összefüggő csoportja. Egyben egységként hajtható végre: Paraméterezhető.

f) Blokkstruktúra: programegységek egymásba ágyazásával előállított struktúra.

29


Programozási alapismeretek

Algoritmus fogalma:Az algoritmus több, esetleg végtelen sok azonos jellegű, egymástól csak a kiindulópontban különböző feladatok

megoldására használható eljárás, amelyek során utasításszerűen előre meghatározott lépéseket kell adott sorrendbe elvégeznünk.

Strukturált program felépítése:Egy programot akkor nevezünk strukturáltnak, ha nem tartalmaz feltétel nélküli (GOTO) ugrást, és algoritmusa teljes

mértékben megvalósítható véges mélységig „egymásba skatulyázott”, egyszerű és összetett program struktúrákkal (szerkezetekkel).

Eljárások, függvények:Az alprogram (blokk) utasítások összessége, amelyeket a program bizonyos pontjairól aktivizálhatunk. Az alprogramok

deklarációs részei tartalmazhatnak újabb alprogram-deklarációkat is. Alprogramot akkor írunk, ha: bizonyos tevékenység többször előfordul a programban ugyanúgy, vagy más adatokkal a túl nagy programot tagolni, olvashatóságát növelni szeretnénk. 25-30 sornál nagyobb programrészt nehéz

áttekinteni, és a strukturált programkód előállítása is nehézkessé válik. Az alprogramok két fajtája ismeretes: az eljárás (procedure) és a függvény (function).Az eljárás egyszerűen végrehajtódik, amikor a neve utasításként megjelenik, majd a vezérlés a hívás utáni utasításra tér

vissza. Függvény esetében nem csupán az utasítások végrehajtásáról van szó, hanem maga a hivatkozás kap értéket, s ez a függvényérték bármilyen kifejezésben operandusként szerepelhet. A visszaadott érték típusa előre meghatározott.

Elemi algoritmusok:

1. ÖsszegzésEgy sorozathoz kell hozzárendelni egyetlen értéket. Ezt az értéket egy, az egész sorozaton értelmezett függvény adja.

SorozatszámításS:=0Ciklus I=1-től N-ig

S:=S+X(I)Ciklus vége

Eljárás vége

2. EldöntésEgy sorozathoz egy logikai értéket kell rendelni: a feltett kérdésre igennel vagy nemmel kell válaszolni.

a) Létezik-e adott tulajdonságú elem?

EldöntésI:=1Ciklus amíg I N és nem T(X(I))

I:=I+1;Ciklus végeVAN:=(I N)

Eljárás vége

b) Mindegyik elem adott tulajdonságú-e?

EldöntésI:=1Ciklus amíg I N és T(X(I))

I:=I+1;Ciklus végeMIND:=(I > N)

Eljárás vége

3. Kiválasztás

30


Meg kell adni egy sorozat egy adott tulajdonsággal rendelkező elemét.

KiválasztásI:=1Ciklus amíg nem T(X(I))

I:=I+1Ciklus végeSORSZ:=I

Eljárás vége

4. Lineáris keresésEgy adott tulajdonságú elemet kell megadnunk, ha egyáltalán van ilyen. Ha nincs, akkor a válasznak ezt a tényt kell tartalmaznia.

Keresés(N,X,VAN,SORSZ)I:=1Ciklus amíg IN és nem T(X(I))

I:=I+1Ciklus végeVAN:=(IN)Ha VAN akkor SORSZ:=I

Eljárás vége

5. MegszámolásEgy sorozat adott tulajdonságú elemeinek a számát adjuk meg.

Megszámolás(N,X,DB)DB:=0Ciklus I=1-től N-ig

Ha T(X(I)) akkor DB:=DB+1Ciklus vége

Eljárás vége

6. MaximumkiválasztásEgy sorozat elemei közül kell kiválasztani a legnagyobbat.

Maximumkiválasztás(N,X,MAX)MAX:=1Ciklus I=2-től N-ig

Ha X(MAX)<X(I) akkor MAX:=ICiklus vége

Eljárás vége

31


Az operációs rendszerek alapvető jellemzői

Az operációs rendszer fogalma: az operációs rendszer fogalma erőforrás-szemléletből és felhasználói szemléletből is meghatározható.

a) Erőforrás-szemlélettel tekintve az operációs rendszer a folyamatok olyan csoportja, amely a felhasználói folyamatok között elosztja az erőforrásokat.

b) Felhasználói szemlélettel tekintve az operációs rendszer olyan folyamatok csoportja, amely megkíméli a felhasználókat a hardver-kezelés nehézségeitől és kellemesebb alkalmazói környezetet biztosít.

Az operációs rendszerek csoportosítása: Az operációs rendszereket a felhasználók szemszögéből két csoportra bonthatjuk:

Az egyik szöveges parancsokat vár, ilyen aDOS, OS/2 és a Linux

A másik a billentyűzet mellett az egér segítségével is használható felületet kínál Norton, Windows 3.1, X-Window, Windows 95/98 és az OS/2 Warp

Az operációs rendszerek fontosabb feladatai: Az operációs rendszer kiterjesztett gép (virtuális gép, virtual machine), vagyis:

- magasabb szintű "utasításokat" és "objektumokat" (pl. fileneveket) biztosít;- elrejti a részleteket- kezelhetővé teszi a gépet anélkül, hogy a hardvert ismerni kellene.

Az operációs rendszer erőforrás-menedzser (resource manager), vagyis- védi, kiosztja összehangolja az erőforrásokat.

Az operációs rendszer válaszoló rendszer (response system), vagyis- válaszokat ad kérelmekre, amelyek a felhasználó parancsaiból, alkalmazásokból (rendszerhívással, kivételes

eseménnyel) valamint a hardverből (megszakítással) eredhetnek.

Memóriakezelés: Az operációs rendszer minden egyes folyamatnak ad a központi memóriából egy akkora részt, amelyben a folyamat még úgy, ahogy működik, és a folyamatnak csak azt a részét tartja a központi memóriában, amely éppen működik. A folyamatnak azt a részét, amelyre nincs szükség (mert például már rég nem adódott rá a vezérlés, és feltételezhetjük, hogy rövid időn belül nem is fog végrehajtódni) ki kell rakni a háttértárra (a diszken az ún. lapozási területre). A virtuális memória kezelése leggyakrabban lapozással (paging) történik. Ekkor a virtuális memória (egy folyamat virtuális címtartománya, amit a CPU biztosít) fel lesz osztva egyenlő nagyságú részekre, ún. lapokra (pages) - a háttértár és a memória között legalább ennyi byte-ot fog az operációs rendszer átvinni (vagy ennek többszörösét). A fizikai memória pedig fel lesz osztva ugyanolyan méretű lapkeretekre (page frames). Ez a valódi (működő) operációs rendszereknek az egyik legbonyolultabb része, és nagyon nehéz egyéb szempontoknak is megfelelő, ráadásul hatékony memóriakezelőt írni.

32


Az operációs rendszerek felépítése

Az operációs rendszer részei

A DOS részei

A DOS programjait tartalmazó fájlok mágneslemezen, az ún. rendszerlemezen találhatók. A DOS három fő részre osztható: Az első - az operációs rendszer magja - a BIOS, amely nem a rendszerlemezen, hanem a ROM memóriában

helyezkedik el. A másik részt azok a fájlok alkotják, amelyek a DOS beindítása után a lemezről a tárba töltődnek és ott is maradnak,

mert gyakran van rájuk szükség. Ez a DOS ún. rezidens része. A harmadik rész: a DOS külső parancsait végrehajtó programfájlok. Minden külső parancsnak van egy fájlja, ami

csak akkor kerül a memóriába, amikor a parancs végrehajtásához szükséges.

A rendszerállományok, konfigurációs állományokAZ IO.SYS FILE

Ez a rendszerfile a rendszerlemez meghatározott területén helyezkedik el, törlés és felülírás ellen védett, valamint ún. rejtett file. Ez a file tulajdonképpen a ROM-BIOS bővítése, szintén a ki- és bemeneti egységeket kezeli.

Feladata: Az operációs rendszer sajátos igényeinek kielégítése. A ROM-BIOS-ban feltárt hibák javítása. A konfigurációs file feldolgozása. Amikor a rendszerfile dolgozni kezd, megkeresi a lemezen a CONFIG.SYS nevű

file-t, és annak tartalma alapján beállítja a különböző rendszerparamétereket.AZ MSDOS.SYS FILEA rendszerlemez meghatározott területén helyezkedik el, írás és törlés ellen védett és rejtett file.A file szervizrutinokból épül fel. A szervizrutinok egyik csoportját DOS-megszakításoknak, a másik csoportját DOS függvényhívásoknak nevezzük.

A DOS-megszakítások szolgáltatásai: Lemezszektorok írása és olvasása. DOS hibák kezelése. Ctrl-Break billentyűkombinációról érkezett megszakítás kezelése.

A DOS függvények szolgáltatásai: Billentyű bemenet olvasása. Képernyő kimenet kezelése. Nyomtató kimenet kezelése. Az aszinkron porton keresztül történő író kimenet kezelése. Lemezfile-ok kezelése. File-ok megnyitása, lezárása. File-ok törlése. Adatok kezelése (írás-olvasás).

A COMMAND.COM FILEA file legfontosabb funkciója a parancsértelmezés. Ha a parancs egy ún. belső parancs, akkor a COMMAND.COM

azonnal végrehajtja. Az ilyen parancsok felismerésére a file egy belső táblázatot használ, amely a parancsok elnevezését tartalmazza. Ha a begépelt parancsot a COMMAND.COM nem találja ebben a táblázatban, akkor azt külső parancsként értelmezi és lemezfile-ként keresi. Ha talál megfelelő nevű file-t, akkor betölti és lefuttatja, azaz átadja a vezérlést a programnak.

Az operációs rendszer telepítése

A WINDOWS '95 telepítése

A WINDOWS '95 telepítését kétféleképpen oldhatjuk meg. Telepíthetjük olyan számítógépre, amelyen elözőleg is futott Windows, ekkor a WINDOWS '95 Frissítés verzióval kell rendelkeznünk. Amennyiben vadonatúj gépre telepítünk a WINDOW '95 teljes verziójára van szükségünk. Ez a "Frissítés"-hez képest tartalmaz egy olyan lemezt is, amelyek előkészítik merevlemezünket a rendszer fogadására.

A telepítést új gép esetében a rendszerlemezről történő indítással kezdjük el, majd pedig futtatjuk az oemsetup programot. Ez a program végzi el a merevlemez előkészítését. Ennek végeztével a WINDOWS '95 Telepítő jelentkezik be.

33


Ha a WINDOWS '95 Frissítés verziót kívánjuk telepíteni, akkor azonnal a WINDOWS '95 Telepítő-t kell futtatni a setup programmal.

A WINDOWS '95 Telepítő

A telepítő program induláskor elsőként ellenőrzi a rendszer a számítógép merevlemezét. Ha nem talál hibát, felmásolja oda a WINDOWS '95 Telepítő Varázsló program futtatásához szükséges elemeket.

A Telepítő Varázsló program bejelentkezésekor a képernyőn olvashatjuk, mely három fő részre oszlik a telepítés folyamata.

1. lépés: Információk összegyűjtése a számítógépről

Itt kell meghatároznunk, hogy melyik könyvtárba kívánjuk telepíteni a WINDOWS '95-öt. Erre a célra a könyvtárválasztás ablak szolgál. Ezután jelölhetjük ki a telepítés típusát. Ez lehet Szokásos, Hordozható, Minimális és Egyéni. Attól függően kell kiválasztani a szükséges típust, hogy a teljes rendszert, a laptop elemeket, csak a legszükségesebb elemeket, vagy pedig szabadon választott elemeket kívánunk-e telepíteni. A következő lépésben meg kell adnunk a felhasználó adatait.

Ha mindezen túljutunk, akkor veszi kezdetét a számítógép elemzése. Ekkor a telepítő program összegyűjti a számítógépbe installált eszközöket, melyeknek listáját a felhasználó módosíthatja vagy jóváhagyhatja. Ezután már "csak" az opcionális összetevők kijelölését és a számítógép beállításainak definiálását kell elvégeznie a felhasználónak ahhoz, hogy továbbléphessen a második szakaszba.

2. lépés: WINDOWS '95 fájlok másolása a számítógépre

Ebben a részben a WINDOWS '95 kerülnek fel a merevlemezre. Ez igen hosszadalmas feladat még a CD-ről történő telepítésnél is (számoljunk nyugodtan akár 15-30 perccel is a kijelölt komponensek számától függően).

A telepítés befejezéséről üzenetben tájékoztat bennünket a rendszer.

3. lépés: A számítógép újraindítása és a telepítés befejezése

Most már a WINDOWS '95 operációs rendszer indítja a gépet, de ez az első találkozás jelentősen eltér a későbbiektől. Most kell ugyanis kialakítani a rendszernek és a felhasználónak a WINDOWS '95 végleges formátumát. Ha ezzel végzett, a számítógép ismét újraindul, most már alapértelmezés szerinti módon.

Operációs rendszer konfigurálása, eszközmeghajtók, környezeti beállításA DOS operációs rendszer konfigurálására a CONFIG.SYS és az AUTOEXEC.BAT fájl szolgál. A CONFIG.SYS-ben lehetőség van arra, hogy a felhasználói igényeknek megfelelően konfiguráljuk az operációs rendszert. Megadható, hogy hogyan használja a DOS a memóriát, a hardver elemeket, illetve fájlokat. A hardver elemeket eszköznek (device), míg az azt vezérlő operációs rendszerbeli programot eszközvezérlőnek (device driver) nevezzük.A CONFIG.SYS formátum nélküli szövegfájl, amelyet tetszőleges szövegszerkesztővel létrehozhatunk.A megfelelő konfiguráció kialakításához ismernünk kell a CONFIG.SYS-ben megadható utasításokat. A fájl egy része konfigurációs parancsokat tartalmaz, másrészt az eszközvezérlők installálását végzi el.A CONFIG.SYS két leggyakrabban használt utasítása a SET és DEVICE.A SET utasítás segítségével a DOS változóknak tudunk értékeket adni. A DEVICE utasítással pedig az eszközvezérlőket lehet a memóriába betölteni. Ha az UMB terület használata engedélyezve van, akkor a DEVICEHIGH utasítással erre a területekre is lehet eszközvezérlőket betölteni. A CONFIG.SYS segítségével beállíthatjuk az országfüggő információkat is.

Az AUTOEXEC.BAT állományban minden olyan utasítás használható, amit a kötegelt állományok esetén használhatunk. Itt is lehetőségünk van az UMB területre programokat betölteni (LOADHIGH), a változóknak értéket adni, valamint az ország- és nyelvfüggő információkat beállítani.Az MS-DOS 6-tól kezdődően lehetőség van több szempont szerinti konfiguráció kialakítására.

34


Az operációs rendszer parancsai

Könyvtárak (mappák) és állományok, állománytípusok:

Könyvtárak: A könyvtárkezelés parancsai között megtaláljuk a könyvtár létrehozására, törlésére, a tartalomjegyzék és a fa-struktúra kiíratására vonatkozó parancsokat. A könyvtár neveit a fájlokéhoz hasonló módon hozzuk létre, de kiterjesztés nélkül (bár lehet). A gyökérkönyvtár kialakításával nem kell törődnünk, azt az operációs rendszer telepítésekor automatikusan hozza létre.

Állományok, állománytípusok: Kétfajta állományt különböztetünk meg, az egyik csoportba a programállományok tartalmaznak. Ezek alkalmasak egy vagy több számítógépes feladat megoldására. A másik csoportba az adatállományok tartoznak. Ezek tárolják a programok bementi- vagy kimeneti adatait. Az állományok azonosítása két részből tevődik össze. A névből és a kiterjesztésből. A név utal általában a programállomány feladatára ill. az adatállomány tartalmára. A kiterjesztés az állományt típusát jellemzi.

Parancsok általános felépítése:Egy DOS parancs általános formája:

PARANCS PARAMÉTER(EK) /KAPCSOLÓ(K)

A parancsot az Enter billentyű lenyomásával érvényesítjük. A parancs részei között különböző elválasztó jelek lehetnek, ez többnyire a sorköz, a hatáskört módosító kapcsolók előtt pedig / jel található.

Lemez -, könyvtár -, és állománykezelő parancsok:Lemezkezelő parancsok:

1. Lemez formázása: format meghajtó/s (rendszerfájlok másolása)/u (nem lehet visszaállítani)/q (gyors formázás)

2. Rendszerállományok másolása:SYS (FORRÁS MEGHAJTÓ) (CÉL MEGHAJTÓ)

3. Lemez másolás: DISK COPY (forrás meghajtó) (cél meghajtó)

4. Lemez címke lekérdezése, módosítása:VOL (meghajtó)LABEL (meghajtó):[címke]

5. SCANDISK; DEFRAG; FDISK:SCANDISK (lemezellenőrző és javító)DEFRAG (töredezettség-mentesítő)FDISK (partícionálás)

Könyvtárkezelő parancsok:

Könyvtár létrehozása: MDKönyvtár törlése: RDKönyvtár kiválasztása: CD Könyvtárak tartalmának megjelenítése: DIR

/p (oldalakra tördeli)/w (csak neveket írja ki)/a /o (rendezett)

n (a,b,c szerint)e (kiterjesztés szerint)d (dátum szerint)s (méret szerint)g (külön listázza)

Állománykezelő parancsok:1. Állományok mozgatása:

MOVE (meghajtó) (elérési útvonal) fájl név (meghajtó)

35


2. Szöveges állományok megjelenítés:TYPE (meghajtó) (elérési útvonal) fájl név

3. Állományok másolása:COPY (meghajtó) (elérési útvonal) fájl név (meghajtó)

4. Állományok törlése:DEL (meghajtó) (elérési útvonal) fájl neve

5. Állományok attributumának beállítása: ATTRIB (+r; -r; +h; -h; +a; -a; +s; -s;) (meghajtó) fájl neve

Parancsállományok, programok:

Kiterjesztés: Megnevezés:*.com Command program*.exe Executable program*.bat Batch program

A .com és az .exe kiterjesztésű program file-ok binárisak, tehát nem csak alfanumerikus, billentyűzetről bevihető karaktereket Vannak még a .bat kiterjesztésű parancsállományok, amelyek ugyanolyan formátumúak, mint egy egyszerű szöveg file. A .bat kiterjesztésű (batch program) állományokban gyakorlatilag csak felsoroljuk egymás utáni sorokban azokat a DOS parancsokat, vagy elindítani kívánt programokat, amelyeket amúgy kézzel gépelnénk be.

36


Az operációs rendszer grafikus kiterjesztése

A WINDOWS 95 ABLAKAI

A Windows 95 rendszerben minden munkánkat ún. ablakokban végezzük. Az ablakok a képernyő valamely részén megnyíló, téglalap alakú területek. Minden programnak, alkalmazásnak saját ablaka van. Úgy is mondjuk, hogy Egy program mindig a saját ablakában fut. A Windows ún. többfeladatos operációs rendszer, ami azt jelenti, hogyEgyidejűleg több ablak is nyitva lehet, amelyek mindegyikében valamilyen program fut.

ABLAKOK MEGNYITÁSA

Ablakot úgy nyithatunk meg, hogy az egér gombjával rákattintunk az Asztal bal alsó sarkában található start gombra, és a megnyíló menüből kiindulva az egérmutatóval sorban rámutatunk az egymást követően megnyíló újabb menük megfelelő tételeire mindaddig, amíg nem jelenik meg a keresett alkalmazás. A zsebszámológéphez például a következő utat kell bejárnunk az egérrel: Start gomb- Programok- Kellékek- számológép. Amikor a Kellékek menüben megjelenik a Számológép tétel, akkor vigyük az egér mutatóját erre a tételre, és kattintsunk rá. A képernyőn megjelenik a számológép alkalmazásablaka.

AKTÍV ABLAK

Az egyidejűleg megnyitott ablakok közül egyszerre mindig csak az egyik ablak aktív. Mindig az az ablak aktív, amelyik legfelül van, vagyis a többi ablak nem takarja el. Ha az ablakok nem lapolják át egymást, akkor az ablakot a sötétebb címsoráról ismerhetjük fel. Az egérrel végzett műveletek vagy a billentyűzet billentyűinek lenyomásai mindig csak az aktív ablakra vonatkoznak. Egy nem aktív ablakot a legegyszerűbben úgy tehetünk aktívvá, hogy rákattintunk az egér gombjával.

AZ ABLAKOK KEZELŐELEMEI

A Windows 95 Asztalán kattintsunk kettőt az egér gombjával felső sarokban lévő Sajátgép ikonra. A képernyőn megjelenik a Sajátgép ablaka. Az ablak jobb felső sarkában három gomb látható: az Ikonállapot, a Teljes méret és a Bezárás gomb.

Ikonállapot gombErre a gombra kattintva az ablakot a minimális, ikonállapotú méretére csökkenthetjük: ezzel az ablakot nem zárjuk be, hanem átmenetileg eltüntetjük az Asztalról. Erre akkor lehet szükségünk, ha egyidejűleg több ablakot nyitottunk meg, és emiatt nehezen áttekinthetővé vált a képernyőnk. Az ikonállapotú méretre lekicsinyített ablak a képernyő alján, a Tálca jelenik meg, ahonnan szükség esetén egyetlen kattintással ismét elővehetjük.

TELJES MÉRET GOMB

A Teljes méret gombra kattintva az ablak a képernyő teljes területét kitölti, eltakarva az esetleg megnyitott többi ablakot. Az ablakot a teljes méretére kinagyítva nemcsak többet látunk tartalomból, hanem a program is gyorsabban fut. Ha az ablakot a teljes méretére kinagyítottuk, akkor az ablak jobb felső sarkában a Teljes méret gomb helyett a Visszaállítás gomb jelenik meg. Erre a gombra kattintva az ablak a kinagyítását megelőző méretére áll vissza.

BEZÁRÁS GOMB

Erre a gombra kattintva bezárhatjuk az ablakot. Az ablak bezárásakor a hozzá tartozó alkalmazást törölhetjük a számítógép memóriájából, így helyet szabadít fel más alkalmazások futtatásához.

AZ ABLAKOK MOZGATÁSA

Az ablakot a képernyő tetszőleges helyére áthelyezhetjük. Ezt az egérrel úgy tehetjük meg, hogy az egér mutatóját az ablak címsorára visszük, és az egér gombját lenyomva tartva a címsor a kívánt helyre húzzuk. A címsor az ablak felső részén keresztben végighúzódó sáv, amelyben az ablak tartalmának a címét és az alkalmazás nevét olvashatjuk.

AZ ABLAKOK ÁTMÉRETEZÉSE

Az ablakok mérete tetszés szerint változtatható. Az ablakok méretét az ablak kereteinek ill. sarkainak elhúzásával változtathatjuk meg. Ha a méretét vízszintes irányba szeretnénk módosítani, akkor először vigyük az egér mutatóját az ablak valamelyik függőleges keretére. Az egér mutatója most kéthegyű nyíl alakra változik. Ezt követően az egér gombját lenyomva húzzuk el a keretet a kívánt irányba. Befelé húzva csökken, kifelé húzva növekszik. Az ablak a módosított méretben jelenik meg. Ugyanígy járunk el akkor is, ha az ablak méretét függőleges irányban szeretnénk változtatni, csak most ne a függőleges, hanem a vízszintes keretek valamelyikét húzzuk el.

GÖRGETŐSÁVOK

Ha az ablak méretét akár függőleges, akár vízszintes irányba annyira lecsökkentjük, hogy az ablakban már nem lesz látható valamennyi ikon, akkor az ablak jobb oldali, ill. az alsó szélén megjelenik a függőleges, ill. a vízszintes görgetősáv. Ezeknek a görgetősávoknak az a feladatuk, hogy a segítségükkel akkor is megnézhessük egy ablak teljes tartalmát. Az ablak tartalmát a görgetősáv különböző elemei segítségével görgethetjük.

37


MENÜK HASZNÁLATA

A Sajátgép ablakának menüsora négy menüt tartalmaz: A Fájl a Szerkesztés, a Nézet és a Súgó menüt. Ezek a menük a Windows 95 csaknem valamennyi ablakában megjelennek. Egy menüt úgy nyithatunk meg, hogy az egér gombjával rákattintunk a nevére. A képernyőn ekkor a menü neve alatt legördül a menü, és láthatóvá válnak a menü tételei. Vizsgáljuk meg részletesen ezeket a menütételeket.

PARANCSOK

Figyeljük meg, hogy a menütételek egy része vastagabb betűkkel, más része halványabban látszik. Az, hogy a menüben valamelyik menütétel halványan jelenik meg, azt jelenti, hogy ez a menütétel az adott körülmények között nem használható.Az olyan menütételt, amelyre rákattintva az illető művelet azonnal végrehajtásra kerül, menüparancsnak, vagy röviden csak parancsnak nevezzük.Vannak olyan parancsok is, amelyek a kiadásukkor nem hajtódnak azonnal végre. Ahhoz, hogy ezek a parancsok végrehajtódjanak, a parancsoknak további információkra van szükségük. Az ilyen parancsok neve után három pont áll a menüben.Más menütételek arra szolgálnak, hogy több beállítási lehetőség közül válasszunk egyet. Ezekkel a menütételekkel az ablakban lévő elemek megjelenítését állíthatjuk be, de egyszerre mindig csak az egyiket. Egyes menütételek neve mellett billentyűkombinációk láthatók. Ezeket a billentyűkombinációkat billentyűparancsoknak nevezzük. A billentyűparancsok lenyomásával billentyűzetről is kiadhatjuk a parancsokat. Billentyűzet parancsok használatával jelentős mértékben meggyorsíthatjuk munkánkat.Olyan menütételekkel is találkozhatunk, amelyek neve után kis, fekete nyíl látható. Ezek a menütételek további menüt tartalmaznak, amelyek akkor jelennek meg, ha rámutatunk a menütételre. Ha egy megnyitott menüből nem akarunk parancsot kiadni, vagy valamilyen beállítási lehetőséget választani, akkor az ESC billentyűre kattintva zárhatjuk be a menüt. Ha a megnyitott menü helyett valamelyik másik menüt szeretnénk megnyitni, akkor mutassunk a menü nevére az egér mutatójával.

PÁRBESZÉDABLAKOK

Vannak olyan menüparancsok, amelyek a kiadásukkor nem hajtódnak végre azonnal, mert ehhez további információkra van szükségük. Ezeket az információkat a parancsok kiadásakor megjelenő párbeszédablakokban adhatjuk meg.

A PÁRBESZÉDABLAKOK ELEMEI Fülek – A párbeszédablakok sokszor több, egymás mögött elhelyezkedő kartonlapokból állnak. Mindegyik

kartonlaphoz tartozik egy fül. Valamely fülre kattintva a hozzá tartozó kartonlap a párbeszédablak tetején jelenik meg. Mezők – Összefoglaló néven így nevezzük a párbeszédablakok különböző elemeit.. Ahhoz, hogy egy mezőben

valamilyen műveletet végezhessünk, rá kell állnunk a mezőre. Egy mezőre úgy tudunk ráállni, hogy rákattintunk az egér gombjával. Billentyűzetről a TAB billentyű lenyomásával lépkedhetünk egyik mezőről a másikra. Visszafelé lépkedéshez a SHIFT+TAB billentyű kombinációt kell lenyomnunk.

Aláhúzott betűk – Egy mezőre rövid úton úgy is ráugorhatunk, hogy egyidejűleg lenyomjuk az ALT billentyűt, és a mező nevében aláhúzott betű billentyűjét.

Szövegmezők – szövegmezőkbe a parancs végrehajtásához szükséges szöveges információkat írjuk be. Például a Keresés parancs végrehajtásához a Név mezőbe kell beírnunk a keresett dokumentum vagy program nevét.

Legördülő listamezők – Olyan mezők, amelyek az alapbeállításnak vagy az adott körülményeknek megfelelően már eleve tartalmaznak egy sor beállítási lehetőséget. A mezőben mindig az aktuális beállítás jelenik meg. Ha meg akarjuk tekinteni a rendelkezésünkre álló egyéb lehetőségeket, akkor a mező jobb szélén lévő nyílra kell kattintanunk.

Alkalmaz gomb – Egyes párbeszédablakokban Alkalmaz feliratú gombbal is találkozhatunk. Ha erre a gombra kattintunk, akkor a párbeszédablakban addig végzett beállítások érvényre jutnak anélkül, hogy a párbeszédablak becsukódna. Ilyenkor megnézhetjük a beállítások hatását, és szükség esetén módosíthatjuk azokat.

Jelölő négyzetek – Kétállású kapcsolók, amelyeket az egérrel rájuk kattintva be-, ill. kikapcsolhatunk. A bekapcsolt állapotot a négyzetben megjelenő pipa jelzi.

Pörgető mezők – A pörgető mezőkben számok, értékek és egyéb tételek sorát pörgethetjük végig, hogy megadjuk a kívánt beállítást. A kívánt értéket közvetlenül billentyűzetről is beírhatjuk.

Opciógombok – Az opciógombok bekapcsolásával több, egymással összefüggő, de egymást kizáró beállítási lehetőség közül választhatunk. Adott beállítási lehetőséget az opciógombjára kattintva kapcsolhatunk be. A bekapcsolt beállítást a gombon belül megjelenő kis, fekete pont jelzi. Az azonos csoportba tartozó opciógombok közül mindig csak az egyik lehet bekapcsolva.

38


Karbantartás, üzemeltetés és konfigurálás grafikus munkakörnyezetben

A VezérlőpultAz egyéni igények szerinti beállítási lehetőségek többségét a Vezérlőpultról érhetjük el. A Vezérlőpult ablakát úgy nyithatjuk meg, hogy a sajátgép ablakban kétszer rákattintunk a Vezérlőpultikonra, vagy úgy, hogy a Start menüből ráállunk a Beállítások menüpontra, és az ekkor megnyíló menüből rákattintunk a Vezérlőpult menüpontra.

A billentyűzet és a nyelv beállításaiA billentyűzet és a nyelv beállításainak megváltoztatásához kattintsunk kettőt a Vezérlőpult Billentyűzet ikonjára. A Sebesség feliratú lapon három csúszkát látunk. A legfelső csúszka elhúzásával a karakterismétlések megkezdésének idejét változtathatjuk meg. A karakterismétlés annak az időnek felel meg, amennyi a billentyűlenyomás és az ismétlődés megkezdődése között telik el.A középső csúszkával az ismétlési sebességet szabályozhatjuk. Ez az a sebesség, amivel egy billentyű lenyomva tartásakor a karakterek ismétlődően megjelennek a képernyőn.A párbeszédablak Nyelv feliratú lapján azt adhatjuk meg, hogy milyen nyelv szerinti elrendezésű legyen a billentyűzetünk. A Telepített billentyűzetkiosztások alatti listában látjuk a rendszerbe telepített nyelveket.Új nyelvet úgy vehetünk fel, hogy rákattintunk a Hozzáadás gombra, és a megjelenő listából kiválasztjuk a szükséges nyelvet. Több nyelvet is felvehetünk, és a nyelvek között a billentyűzetről kapcsolhatunk át, vagy az egérrel rámutatunk a Tálca jobb szélén látható, a nyelv első két karakterét tartalmazó kis ikonra, és a megjelenő menüben rákattintunk a kívánt nyelvre. Ez az ikon csak akkor látható, ha a párbeszédablakban be van jelölvea Kijelző engedélyezése a tálcán feliratú négyzet.

Az Asztal beállításaiAz asztal számos jellemzőjét megváltoztathatjuk. Módosíthatjuk a háttér színét, képet helyezhetünk el a háttérben, és új menüpontokat vehetünk fel a Start menübe. A beállítások megváltoztatásához nyissuk meg a Vezérlőpult ablakát, és kattintsunk kétszer a Képernyő ikonra. A párbeszédablak alsó felében két lista látható, amelyekkel a képernyőnk mintázatát és tapétáját állíthatjuk be. A párbeszédablak közepén látható kis mintamonitoron az aktuális beállítások láthatók. A kijelölt mintázatot a Mintázat szerkesztése gombra kattintva szerkeszthetjük is.

A Tapéták listában egy képet jelölhetünk ki, ami a mintázatra kerül. Ha kijelöltünk egy tapétát és a Mozaik lehetőséget választjuk, akkor a tapéta több példányban, egymás mellett mozaikszerűen elhelyezve kitölti a teljes képernyőt, és eltakarja a mintázatot.

Színösszeállítások és betűtípusokA párbeszédablak két fő részből áll. A felső részén mintát látunk az aktuális színösszeállításnak és betűtípusnak megfelelő címsorokról, aktív és inaktív ablakokról, az ablakkeretekről és az üzenetablakról. Az alsó részen módosíthatjuk ezeket a beállításokat. A beállítások módosításánál kétféle eljárás közül választhatunk:

- valamennyi elem beállításának egyidejű, előre megadott összeállítás szerinti módosítása;- az egyes elemek egyenkénti, egyéni beállítás szerinti módosítása.

Valamennyi elem egyidejű módosításához kattintsunk a Minta alatti mező lefelé mutató nyilára, és válasszunk ki egy előre megadott színösszeállítást. A kiválasztott színösszeállítás megjelenik a párbeszédablak felső részén.Amikor a választott összeállítás megfelel az elképzelésünknek, kattintsunk az OK gombra. Az elemek egyenkénti módosításához kattintsunk az ablak felső részében a kívánt elemre, és az alsó részében végezzük el a szükséges módosításokat. Ha a kiválasztott elem szöveget is tartalmaz, akkor a betű típusát, méretét és színét is módosíthatjuk.A párbeszédablak egy Alkalmaz feliratú gombot is tartalmaz. Ha kiválasztunk egy beállítást, és rákattintunk erre a gombra, akkor az adott beállítás szerint változik meg a Windows asztala, de a párbeszédablak nem zárul be. Amennyiben a beállítás nem nyeri el a tetszésünket, újabbat választhatunk, és ennek a hatását is megnézhetjük. Ha végeztünk, kattintsunk az OK gombra.

KépernyőkímélőkA képernyőkímélők arra használhatók, hogy elsötétítsék a képernyőt vagy valamilyen folyamatosan mozgó ábrát jelenítsenek meg rajta, ha meghatározott időn belül nem nyomunk le egyetlen billentyűt sem, vagy nem mozdítjuk meg az egeret. Az operációs rendszer ilyenkor azt tételezi fel, hogy a gépen senki sem dolgozik, ezért leveszi a képet, hogy az ne okozzon beégési foltokat a monitor foszforral bevont belső falán. A képernyőkímélő használata biztonsági célokat is szolgál: jelszót rendelhetünk hozzá, hogy csak az a személy tudja visszaállítani az eredeti képet, aki ismeri a jelszót. Ha bejelöljük a Jelszavas védelem feliratú négyzetet, akkor a képernyőkímélő bekér egy jelszót. Ebben az esetben csak ennek a jelszónak a beírásával kaphatjuk vissza a képernyő eredeti tartalmát.

Az egér beállításai

39


A Vezérlőpulton kétszer kattintva az Egér ikonjára az egér működését módosíthatjuk. A Gombok feliratú lap felső részén felcserélhetjük az egér jobb és bal oldali gombját, ami elsősorban a balkezes felhasználóknak lehet hasznos. A lap alsó részén a csúszka elhúzásával a kétszeri kattintás sebességét módosíthatjuk. Minél kisebbre választjuk a sebességet, annál több idő telhet el két kattintás között ahhoz, hogy a Windows ezt még kétszeres kattintásnak tekintse. A jobb sarokban lévő Tesztterületen ki is próbálhatjuk az új beállításokat. A Mutató feliratú lapon az egér mutatójának alakját módosíthatjuk. A Séma listáját megnyitva különböző mutató-összeállítások közül választhatunk.

Tálca beállításaiA Tálca beállításának módosításához kattintsunk az egér jobb oldali gombjával a Tálca valamelyik szabad részére, és a megjelenő helyi menüből adjuk ki a Tulajdonságok parancsot. A képernyőn megjelenik egy ablak.A Tálca megjelenítéséhez az alábbi lehetőségek közül választhatunk:Mindig látható: Ha ezt e négyzetet bejelöljük, akkor a Tálca mindig megjelenik a képernyőn, még akkor is, ha egy alkalmazás ablakát a képernyő teljes méretére nagyítottuk.Automatikus elrejtés: Ezt a lehetőséget választva a Tálca a képernyő alján vékony vonallá zsugorodik, és csak akkor lesz látható, ha rámutatunk erre a vonalra. A teljes képernyős alkalmazások eltakarják ezt a vonalat, így aTálca nem hívható elő.Kis ikonok használata a Start menüben: Ha ezt a négyzetet bejelöljük, akkor a Start menüben lesznek az ikonok.Óra megjelenítése: A Tálca jobb szélén megjelenik az óra.

A Start menü változtatásaHa gyakran használunk olyan programot, amelynek megnyitásához több menün át és sok-sok kattintással jutunk csak el, akkor ehhez a programhoz parancsikont rendelhetünk, és azt elhelyezhetjük a Start menüben. Az előbb leírtak szerint nyissuk meg a Tálca ablakát, és kattintsunk az A Start menü programjai szegélyfeliratra. A párbeszédablakban kattintsunk a Hozzáadás gombra. Ezzel elindul az új program felvételét segítő varázsló. A parancssorba írjuk be a program nevét és elérési útját. Ha nem tudjuk ezt, akkor kattintsunk a Tallózás gombra, és a megjelenő mappákban keressük meg. Miután megtaláltuk, kattintsunk a Megnyitás gombra. Ezzel visszatérünk a varázslóhoz. Kattintsunk a tovább gombra, a varázsló a következő ablakban kéri azt a mappát, ahová a program parancsikonját el akarjuk helyezni. Mivel ezt a Start menüben szeretnénk elhelyezni, kattintsunk ennek a mappájára. A Tovább gombra kattintva a varázsló most azt a nevet kéri, amelyet a parancsikonhoz akarunk rendelni. Írjunk be egy nevet, és kattintsunk a Befejezés gombra. Ezzel a program parancsikonja bekerült a Start menübe, ahonnan most nagyon gyorsan megnyithatjuk.

SEGÍTSÉGKÉRÉS, SÚGÓ HASZNÁLATA

A Windows számos párbeszédablakában találkozhatunk a kérdőjel gombbal. Ha rákattintunk erre a gombra, akkor az egér mutatója nyíl és kérdőjel alakúra változik. Ezzel a mutatóval most a párbeszédablak legtöbb elemére kattintva kis téglalap bukkan elő, amelyen elolvashatjuk az illető mezővel kapcsolatos tudnivalókat.A START menüben, ha a telepítés során be lett állítva, található egy Súgó menü, mely segítségével sok információt lehet megtudni a Windows-ról. Két lehetőségünk van a keresésre. Az egyik, amikor címszavakat választunk ki egy listából, a másik pedig, amikor témacsoportot. A megjelenő szövegben sok esetben találkozhatunk kapcsolódó témakörökkel is, amelyek a keresett témához szorosan kapcsolódhatnak.

40


Vírusok, vírusvédelem

A vírusok jellemzői, csoportosításuk:

Jellemzői: A számítógép vírusok olyan programok, amelyek különféle zavarokat okoznak a számítógép működésében. Öt fő támadási területük van: az operációs rendszer, a betöltő szektor, a merevlemezek partíciós táblája, a futtatható állományok, a Word- és Excel-állományok.

Csoportosításuk:

1. Boot-szektor vírus: A boot-szektor a merevlemeznek azon része, ahonnan az operációs rendszer elindul a számítógép bekapcsolása után. A boot-szektor vírusok megváltoztatják a gép eredeti szektorának tartalmát és betöltődnek a memóriába. Mihelyt bekerülnek a memóriába, átterjedhetnek más lemezekre is.

2. Trójai ló: A trójai ló típusú vírus álruhában van és ezért úgy tűnik, mintha egy legitim programmal állnánk szemben. Amikor egy trójai ló típusú vírussal fertőzött programot futtatunk, akkor fennáll a veszélye, hogy az egész számítógép megfertőződik. A trójai ló típusú vírussal megfertőzött file-ok, meghajtók nem minden esetben állíthatók helyre.

3. File-hoz csatolt: A file-hoz csatolt vírusok akkor aktívak, mikor az őket tartalmazó programok futnak. Az aktív vírusok megfertőzhetnek más programokat is.

4. Férgek: A férgek olyan programocskák, amelyek egyetlen dolgot tudnak: önmagukat folyton önmagukhoz adni. Így aztán az az állomány, amelyhez hozzátapadtak, mindaddig nő, amíg végül fel nem emészti az adathordozó összes szabad helyét.

5. Makróvírusok: A makróvírusok szövegfájlokban és táblázatokban bújnak meg és futótűzként terjednek. Az elterjedésüket nagymértékben elősegíti az internetezés is. A makróvírusok száma azért is nőhet, mert megírásuk egyszerűbb, mint a korábbi vírusoké volt.

Víruskeresés, vírusírtás módszerei, vírusellenőrzés:

Az első lépés a fertőző vírus azonosítása. Erre a célra ma már számtalan víruskereső programot használhatunk. Az igazán jó kereső programok nem csak vírusokra jellemző szekvenciákat „ujjlenyomatokat” keresnek, hanem képesek a heurisztikus, ötletszerű kutatásra is. Erre az önmaga kódját átíró vírusok miatt van szükség.A vírusok azonosítása után következhet annak irtása. Az egyik legbiztosabb módszer a háttér formázása, de sajnos ez sem hatásos minden vírussal szemben. Ez ugyan a tároló tartalmának teljes elvesztésével jár, de bizonyos vírusok esetén az irtó program hiányában ez az egyetlen lehetőség a további kár elkerülésére. Alkalmanként egy nem felismert vírus esetén segíthet a fertőzés miatt úgy is sérült programok fizikai törlése.Amennyiben sikerült a vírust azonosítani, és megtaláltuk a megfelelő fertőtlenítő, helyreállító programot is, akkor néhány rendszabályt fontos betartanunk az eredményesség érdekében:

- A rendszert indítsuk újra még nem fertőzött, írásvédetté tett lemezzel, lehetőleg ez legyen az irtó program is.- Minden lemezünket ellenőrizzük, annak ellenére, hogy utoljára rég használtuk őket.- Irtás után újra futtassuk le a kereső programot.- A tömörített állományokat is ellenőrizzük.

Megelőzési módszerek:

- Minden számítógépünkbe helyezett, más gépben már használt lemezt ellenőrizzünk legalább egy vírusellenőrzővel!

- Vírusellenőrző programjainkat rendszeresen frissítsük!- Tartsunk készenlétben olyan indítólemezt, amelyre feltelepítettük a vírusellenőrző programokat, és ezt a

lemezt tegyük írásvédetté!- Elkülönítve tároljuk és kezeljük a futtatható vagy a hálózatról frissen lemásolt állományokat a többitől!- Csak jogtiszta szoftvereket használjunk!

Víruskereső programok szolgáltatásai:- Vírusok keresése, azonosítása- Vírusok irtása- Víruspajzs használata: A víruskereső a memóriában foglal helyet rezidensen és „figyeli” az állományokat.

Gyanú vagy felismerés esetén figyelmeztet. Működése lassíthatja a számítógépet.- Elektronikus levelek ellenőrzése: Az e-mail ellenőrzése, még az elolvasásuk előtt.- Internetről letöltött fájlok ellenőrzése.- Naplófájlok készítése.- Időzíthető keresés beállítása.

41


Számítógépek üzemeltetése

Ahhoz, hogy a számítógépünk a legjobb hatásfokkal működjön, és adataink is biztonságba legyenek különböző karbantartási és üzemeltetési feladatokat el kell végeznünk. A Windows segítséget jut ebben megfelelő segédprogramok használatával.

Segédprogramok:Biztonsági mentés

A merevlemezen található fájlokról biztonsági másolatot készíthetünk a Biztonsági mentés programmal. A biztonsági másolatot készíthetjük hajlékonylemezre, szalagos meghajtóra vagy egy másik számítógépre a hálózaton. Ha az eredeti fájlok megsérültek vagy elvesztek, a biztonsági másolat révén helyreállíthatjuk azokat.

Biztonsági másolat készítése az egész számítógépről

1. A Feladat menüben kattintsunk az Új parancsra. 2. Nyissuk meg a Sajátgép mappát, és jelöljük be az egyes meghajtók melletti jelölőnégyzetet. 3. Kattintsunk a Beállítások gombra, majd Biztonsági másolat készítő feladat beállítások párbeszédpanelen

kattintsunk az Egyéb beállítások fülre. 4. Jelöljük be A Windows rendszerleíró adatbázisról készüljön biztonsági másolat jelölőnégyzetet, majd kattintsunk

az OK gombra. 5. Kattintsunk az Indítás gombra.

Megjegyzések

Ajánlatos rendszeresen teljes biztonsági másolatot készíteni a rendszerleíró adatbázisról, mert az egész rendszerről készült aktuális biztonsági másolat segítségével a rendszer merevlemezhiba esetén is helyreállítható.

A hálózati meghajtókról minden más meghajtóhoz hasonlóan készíthető biztonsági másolat.

Tömörítő ügynök

A Tömörítő ügynök kijelölt fájlok megadott beállítások szerint történő tömörítésére használható.A Tömörítő ügynökkel fájlokat tömöríthetünk, és így lemezterületet takaríthatunk meg, vagy megváltoztathatjuk a fájlok

tömörítésének mértékét, mellyel javíthatjuk a számítógép teljesítményét. Miközben a meghajtón található fájlok újratömörítése folyik, a Tömörítő ügynök egy táblázatban folyamatos adatfrissítést végez mutatva, hogyan változik a lemezterület telítettsége a fájlok különböző tömörítési módszereinek hatására.

Lemezkarbantartó

A Lemezkarbantartó segítségével területeket szabadíthatunk fel a merevlemezen. A Lemezkarbantartó megvizsgálja a meghajtót, megjeleníti azoknak az ideiglenes fájloknak, Internet gyorsítótárfájloknak és felesleges programfájloknak a listáját, amelyeket biztonságosan törölhetünk.

Az ideiglenes Internet-fájlok mappája a merevlemezen tárolt weblapok gyors megjelenítését teszi lehetővé. A weblapok személyes beállításai sértetlenek maradnak.

A letöltött programfájlok az Internetről bizonyos lapok megtekintésekor automatikusan letöltésre kerülő ActiveX vezérlők és Java kisalkalmazások. Ezek tárolása a merevlemezen a Downloaded Program Files mappában történik.

A Lomtár a számítógépről törölt fájlokat tárolja. Ezek a fájlok a Lomtár kiürítéséig nem távolíthatóak el véglegesen. A programok néha ideiglenes információt tárolnak a TEMP mappában. Ezt az információt a program rendszerint el is

távolítja, de néha ott marad a program bezárása után is, amikor már nincs rá szükség.

A további beállítások panelen lehetőségünk van lemezterületet felszabadítani bizonyos nem használt Windows összetevők eltávolításával, illetve nem használt programok eltávolításával. Ha a winchester fájlrendszere FAT16, akkor lehetőségünk van azt átkonvertálni FAT32 rendszerre, ezzel helyet szabadíthatunk fel.

A Lemezkarbantartó beállítható úgy, hogy az automatikusan elinduljon, ha kevés a hely valamelyik winchesteren.

ScanDisk

A ScanDisk programmal megállapíthatjuk, hogy vannak-e logikai vagy fizikai hibák a merevlemezen. Azután a programmal kijavíthatjuk a sérült területeket.

Ütemezett feladatok

42


Az Ütemezett feladatok segítségével meghatározhatjuk, hogy egyes feladatok végrehajtása (például a lemez tördezettségmentesítése) a számunkra legmegfelelőbb időben menjen végbe. Az Ütemezett feladatok program a Windows rendszerrel együtt indul el, és végig a háttérben fut.

Amikor az Ütemezett feladatok program fut, egy ikon megjelenik a Tálcán az óra mellett. A programot a Tálcán található Ütemezett feladatok ikonra kattintva nyithatjuk meg. A feladatok ikonként jelennek meg az Ütemezett feladatok ablakban.

Az Ütemezett feladatok programmal a következő munkákat végezhetjük el:

Egy meghatározott feladat napi, heti, havi vagy bizonyos időszakonként - például a számítógép indulásakor vagy üresjáratakor - történő végrehajtása.

Egy feladat futási módjának egyedi beállítása az ütemezett időre vonatkozóan. Egy létező feladat ütemezésének törlése vagy módosítása.

Lemeztöredezettség-mentesítő

A Lemeztöredezettség-mentesítőt a fájlok és szabad területek átrendezéséhez használhatjuk. Az átrendezéssel elérhetjük, hogy a programok gyorsabban fussanak.

Tömörítés

Az adattömörítés célja, a háttértár minél jobb kihasználása. Adattömörítést alapvetően két területen használunk: Archiválás, azaz adatok hosszú távú tárolása feldolgozás igénye nélkül. (Félretesszük az adatokat.) Adattovábbítás, azaz az adatok szállítása.

Az, hogy nem használjuk mindenütt az adattömörítést, az indokolja, hogy két pontban megfogalmazható hátránya is van: Az adatok tömörítve sérülékenyebbek, az esetleg benne elbújt vírusok nem felismerhetők. Az adatfeldolgozás nem lehetséges közvetlenül, csak a kicsomagolás után.

Az adattömörítés elve mindig az átkódolás. Többféle módszer is van; azt, hogy melyik a leghatékonyabb, több szempont is befolyásolja. A tömörítendő adat típusa szerint más és más módszer a legjobb.

A tömörítés hatékonyságát jelzi a hatásfok, amelyet a tömörített állomány méretének és az eredeti állomány méretének hányadosaként számolhatunk ki. Rövid fájlok esetén előfordulhat olyan eset is, hogy a tömörített állomány hosszabb lesz, mint a tömörítetlen. Ennek oka, hogy le kell tárolni olyan információkat is, amelyek függetlenül a fájl méretétől majdnem mindig ugyanakkorák.

A tömörítést, bár az elv ugyanaz, kétféle megközelítésben szokás használni.

Meghajtó tömörítés esetén, látszólag megnő a háttértár mérete. Az ilyen meghajtók kezelése operációs rendszer szintű feladat, hiszen az ott található állományokat mindig ki kell csomagolni feldolgozás esetén. Általában egy segédprogram végzi a kezelést. (Például ilyen a MS-DOS 6.xx esetén a DoubleSpace program, vagy Windows �95 esetén a SpaceDrive program.)

Állomány tömörítés esetén az állományokat ún. archívumokba rakhatjuk, amelyekben tömörített formában vannak tárolva. Ilyen esetben az archívumok kezelését külön programok végzik. (A legismertebb ilyen programok az ARJ, PKZIP, RAR. Ezek parancsorientált programok, de léteznek Windows-os felületűek is, mint például a Winzip és a Winrar.)

A WINZIP program használata

Ezt a programot telepíteni kell. A telepítés során beépül a Win9x felhasználói rendszerébe és megjelenik a START menüben, valamint a fájlokra kért helyi menükben. A szoftvert két üzemmódban használhatjuk:

Wizard (varázsló) mód, amelyben gyorsan végrehajthatjuk az archiválást, helyreállítást a megszokott varázsló módszerrel végigvezetve a különböző lépéseken.

Classic mód, amelyben egy szokásos Window-os program képét mutatja menü sorral, eszköztárral.

43


Classic mód használata

A classic mód képernyője

Új archívum létrehozása Kattintsunk a NEW ikonra!

44


Válasszuk ki az archívum helyét, határozzuk meg a nevét!

Válasszuk ki az archívumba helyezendő fájl(ok) neve(i)t, majd kattintsunk az ADD gombra!

Létező archívum bővítése

Nyissuk meg az archívumot (dupla kattintás az ikonjára)!

Kattintsunk az ADD ikonra!

Válasszuk ki az archívumba helyezendő fájlt és kattintsunk az ADD gombra!

Fájl törlése az archívumból

Nyissuk meg az archívumot!

Jelöljük ki a törlendő fájlt!

Üssük le a Delete billentyűt!

Erősítsük meg törlési szándékunkat, kattintásunk a Delete gombra!

45


Állomány kicsomagolása

Nyissuk meg az archívumot!

Jelöljük ki a kicsomagolandó állomány(oka)t!

Kattintsunk az EXTRACT ikonra!

Válasszuk ki a kicsomagolás helyét és kattintsunk az Extract gombra!

Wizard mód használata

Archívum kicsomagolása

Kattintsuk duplát az archívum ikonjára, haladjunk lépésről lépésre a NEXT gombbal!

Válaszoljunk a kérdésre, hogy fel kívánjuk-e venni a kedvenc archívum mappák közé azt a mappát, ahol a mostani archívum van!

Válasszuk ki a kicsomagolás helyét és kattintsunk az UNZIP NOW gombra!

Ha további állományokat akarunk kicsomagolni, kattintsunk a NEXT gombra; ha nem, a CLOSE gombra!

Állomány elhelyezése archívumban

Kérjünk helyi menüt a becsomagolandó állományra!

Válasszuk az ADD TO ZIP menüpontot!

Haladjunk lépésről lépésre a NEXT gombbal. Közben válasszuk ki, hogy melyik archívumba kívánjuk elhelyezni az állományt; illetve ha újat hozunk létre, hol legyen és mi legyen a neve.

46

Documents

Alapfogalmak, alapismeretek - Kariszoft.hu · Web viewEzen belül bevezettek jelöléseket, amelyek a kiválasztást segítették, illetve tájékoztattak az éppen kiadható parancsokról