Geomőanyagok útépítési alkalmazásainak tervezése

A Koumlzlekedeacutesi eacutes Viacutezuumlgyi Miniszteacuterium

Uacutetfenntartaacutesi eacutes fejleszteacutesi ceacutelelıiraacutenyzat koumlltseacutegeacutebıl

a 2001 eacutevi Meacutereacutes-vizsgaacutelati eacutes mőszaki-fejleszteacutesi program kereteacuteben

Geomőanyagok uacuteteacutepiacuteteacutesi alkalmazaacutesainak tervezeacutese

Zaacuteroacutejelenteacutes

3 koumltet

4 ndash 5 melleacuteklet

Brit eacutes neacutemet talajerısiacuteteacutesi elıiacuteraacutesok

Megrendelı Vaacutellalkozoacute

Szeacutechenyi Istvaacuten Egyetem

3810312001 szerzıdeacutes szaacutem 91-511-04

Szirbek Zsuzsa Teacutemafelelıs dr Szepeshaacutezi Roacutebert

dr Boromissza Tibor szakmai konzulens

2003 juacutelius 30 A dokumentaacutecioacute szakmai hivatkozaacuteskeacutent toumlrteacutenı felhasznaacutelaacutesakor forraacuteskeacutent a fenti adatok mind-

egyikeacutet meg kell jeloumllni

Szeacutechenyi Istvaacuten Egyetem Geomőanyagok uacuteteacutepiacuteteacutesi alkalmazaacutesainak tervezeacutese

AacuteKMI-200103 4 melleacuteklet Brit talajerısiacuteteacutesi szabvaacuteny

1

4 melleacuteklet

A brit talajerısiacuteteacutesi szabvaacuteny

BS 80061995

Strengthenedreinforced soils and other fills

(Erısiacutetett talajok eacutes maacutes toumllteacutesanyagok)

Kiadta British Standard Institut Technical Committee B526

Fordiacutetotta dr Varga Laacuteszloacute ny fıiskolai tanaacuter Szeacutechenyi Istvaacuten Egyetem

Lektoraacutelta szerkesztette dr Szepeshaacutezi Roacutebert fıiskolai docens Szeacutechenyi Istvaacuten Egyetem

Gyır

2003



2

Tartalomjegyzeacutek Elıszoacutehelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 4 1 Aacuteltalaacutenos elvek 5

11 Eacuterveacutenyesseacutegi koumlr 5 12 Hivatkozaacutesok 5 13 Fogalom-meghataacuterozaacutesok 6 14 Jeloumlleacutesek 7

2 ELVEK ALAPFOGALMAK12 21 Aacuteltalaacutenos elvek 12 22 A hataacuteraacutellapotok elve13 23 A parciaacutelis teacutenyezık 12 24 A terhek tervezeacutesi eacuterteacuteke 13 25 Az ellenaacutellaacutesok tervezeacutesi eacuterteacuteke 12 26 Alapvetı mechanizmusok 13 27 A talajerısiacuteteacutesi mechanizmusok reacutezsőkben eacutes taacutemfalakban12 28 A talajerısiacuteteacutesi mechanizmusok a toumllteacutesalapozaacutesban13 29 A talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumllcsoumlnhataacutesa12 210 A figyelembe veendı talajtulajdonsaacutegok 13 211 Erısiacuteteacutesi alakzatok12 212 Az erısiacuteteacutes bekoumlteacutese 19 213 A hajleacutekony erısiacuteteacutes tengelyiraacutenyuacute merevseacutegeacutenek hataacutesa a terhekre 20 214 A hajleacutekony erısiacuteteacutes huacutezaacutesi viselkedeacuteseacutet befolyaacutesoloacute teacutenyezık 20

3 ANYAGOKhellip25 31 Talajok eacutes toumllteacutesanyagok 25 32 Erısiacutetı anyagok28 33 Homlokzatok 31 34 Az erısiacutetı eacutes a homlokzati elemek oumlsszekoumlteacutese33 35 A vonatkozoacute szabaacutelyzatokban nem szereplı anyagok eacutes oumlsszetevık vizsgaacutelata 34

4 TERVEZEacuteSI VIZSGAacuteLATOK 35 41 Aacuteltalaacutenos szempontok 35 42 A toumllteacutesanyag eacutes aza altalaj 35 43 Az erısiacutetıanyagok36 44 A homlokzati elemek40 45 Kiacuteseacuterleti szerkezetek a kivitelezhetıseacuteg eacuterteacutekeleacuteseacutere40

5 A TERVEZEacuteS ALAPELVEI 42 51 A tervezeacutes alapjai 42 52 A hasznaacutelati eacutelettartam 43 53 A biztonsaacuteg teacutenyezıi 44 54 Oumlsszekoumltı elemek eacutes kapcsolatok 45 55 Hasznaacutelhatoacutesaacuteg46 55 A tervezeacuteshez szuumlkseacuteges informaacutecioacutek46

6 TAacuteMFALAK EacuteS HIacuteDFİK TERVEZEacuteSE 52 61 Aacuteltalaacutenos szempontok 52 62 A fejezetben hasznaacutelatos parciaacutelis teacutenyezık 52 63 A tervezeacutes kiindulaacutesi szempontjai54 64 A szerkezet meacuteretei 55 65 Kuumllsı aacutelleacutekonysaacuteg 56 66 Belsı aacutelleacutekonysaacuteg59 67 Homlokzatok 59 68 Kapcsolatok 70 69 Talajszegezeacutes falak keacutesziacuteteacuteseacutehez75



3

7 ERİSIacuteTETT REacuteZSŐK TERVEZEacuteSE90 71 Aacuteltalaacutenos szempontok 90 72 Az erısiacutetett reacutezsők tervezeacutese soraacuten alkalmazandoacute parciaacutelis teacutenyezık 90 73 Alkalmazaacutesi teruumlletek 91 74 Toumllteacutesanyagok erısiacuteteacutese 91 75 Helyi talaj erısiacuteteacutese 97 76 Burkolatok 100

8 GYENGE TALAJON EacutePUumlLİM TOumlLTEacuteSEK ALAPERİSIacuteTEacuteSEacuteNEK TERVEZEacuteSE108 81 Aacuteltalaacutenos szempontok 108 82 A gyenge altalajon eacutepuumllı toumllteacutesek alaperısiacuteteacuteseacutenek tervezeacuteseacutenek parciaacutelis teacutenyezıi 108 83 Erısiacutetett toumllteacutesek puha eacutes nagyon puha altalajon108 84 Erısiacuteteacutes felsziacutensuumlllydeacutesre hajlamos teruumlleten120

9 EacutePIacuteTEacuteS EacuteS FENNTARTAacuteS 130 91 Aacuteltalaacutenos szempontok 130 92 Falak eacutes hiacutedfık 130 93 Reacutezsőkhellip 135 94 Alaperısiacuteteacutes 140 94 Mozgataacutes taacuterolaacutes fekteteacutes 143

FUumlGGELEacuteKEKhelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip153 A Az erısiacutetı anyagok parciaacutelis teacutenyezıinek felveacutetelehelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip153 B Mikrobioloacutegiai aktiacutevitaacutes index-vizsgaacutelatahelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 158 C Foumlldmőanyagok hateacutekony feszuumlltseacutegekhez tartozoacute belsı suacuterloacutedaacutesi szoumlgeacutenek (ϕrsquo)

eacutes koheacutezioacutejaacutenak (crsquo) meghataacuterozaacutesahelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 160 D Helysziacuteni rongaacutelaacutesi vizsgaacutelathelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 161 E Az erısiacutetett vagy horgonyzott talajszerkezetek erısiacutetı- vagy horgony-elemei illetve

a toumllteacutesanyag koumlzti kapcsolat suacuterloacutedaacutesi eacutes adheacutezioacutes egyuumltthatoacutejaacutenak meghataacuterozaacutesahellip 164 F Kiacuteseacuterleti eacutepiacuteteacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 165 G Taacutemaszerıkhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 165



4

ELİSZOacute

Ezt a brit szabvaacutenyt a szilaacuterdiacutetotterısiacutetett talajok eacutes maacutes feltoumllteacutesek B5264 albizottsaacutega keacutesziacutetette Hataacutelytalaniacutetja a visszavont PD 6517 1988 elıiacuteraacutest A legutoacutebbi eacutevtizedben noumlvekvı meacuterteacutekben alkalmaztaacutek Nagy-Britanniaacuteban a talajok erısiacuteteacuteseacutet a fuumlggıleges taacutemfalaktoacutel eacutes hiacutedfıktıl kezdve az erısiacutetett reacutezsőkig eacutes alapozaacutesokig Az ilyen megoldaacute-sok alkalmazaacutesaacutenak elterjedeacuteseacutet kb 25 eacutevvel ezelıtt indiacutetotta el a fuumlggıleges vagy koumlzeliacutetıen fuumlg-gıleges foumlldfeluumlletekre kidolgozott gyakorlat amely aacuteltalaacuteban feacutem anyaguacute erısiacuteteacutest eacutes beton hom-lokfalelemeket hasznaacutelt erre A polimer anyaguacute geotextiacuteliaacuteknak a meacuternoumlki gyakorlatban valoacute fel-hasznaacutelaacutesaacutenak fejlıdeacutese kibıvuumllt a reacutezsők eacutes az alapozaacutesok talajerısiacuteteacuteses kialakiacutetaacutesaacutenak elterjedeacute-seacutevel A talajerısiacuteteacuteseket uacutejabban elterjedten alkalmazzaacutek kuumlloumlnboumlzı eacutelettartamra eacutes hasznaacutelati koumlvetel-meacutenyekre alkalmazaacutesuk meacuteg fejlıdeacutesi szakaszban van kuumlloumlnoumlsen ami a polimer anyagok hasznaacutela-taacutet illeti eacutes eacuterezhetıveacute vaacutelt hogy az erre vonatkozoacute szabaacutelyzat hiaacutenya maacuter gaacutetolja a tovaacutebbi fejlı-deacutest A jelen szabaacutelyzat anyaga egyreacuteszt taacutejeacutekoztataacutes eacutes iraacutenyelv a meacuternoumlkoumlk szaacutemaacutera maacutesreacuteszt ajaacutenlaacuteso-kat ad a helyes gyakorlathoz Joacutezan meacuternoumlki meacuterlegeleacutesre van szuumlkseacuteg hogy mikor ceacutelszerő koumlvetni ezeket az ajaacutenlaacutesokat eacutes mikor nem Ez a szabaacutelyzat feloumlleli a meacuternoumlkoumlk e sajaacutetos mővek tervezeacutese eacutes kivitelezeacutese soraacuten eredmeacutenyesnek bizonyult tapasztalatait Arra szaacutentaacutek hogy olyan meacuternoumlkoumlk hasznaacuteljaacutek fel ilyen mővek tervezeacuteseacute-nek alapjaacuteul akik maacuter rendelkeznek e teacuteren ismeretekkel A jelen szabaacutelyzat anyaga egyreacuteszt taacutejeacutekoztataacutes eacutes iraacutenyelv a meacuternoumlkoumlk szaacutemaacutera maacutesreacuteszt ajaacutenlaacuteso-kat ad a helyes gyakorlathoz Joacutezan meacuternoumlki meacuterlegeleacutesre van szuumlkseacuteg hogy mikor ceacutelszerő koumlvetni ezeket az ajaacutenlaacutesokat eacutes mikor nem Ez a szabaacutelyzat feloumlleli a meacuternoumlkoumlk e sajaacutetos mővek tervezeacutese eacutes kivitelezeacutese soraacuten eredmeacutenyesnek bizonyult tapasztalatait Arra szaacutentaacutek hogy olyan meacuternoumlkoumlk hasznaacuteljaacutek fel ilyen mővek tervezeacuteseacute-nek alapjaacuteul akik maacuter rendelkeznek e teacuteren ismeretekkel Egy szabaacutelyzat az iacuteraacutesa idejeacuten korszerő helyes gyakorlatot reprezentaacutelja eacutes a mőszaki fejlıdeacutes el-keruumllhetetlenuumll raacutemutat majd az idıvel elavuloacute reacuteszeire A tervezeacutessel eacutes kivitelezeacutessel foglalkozoacute meacuternoumlk felelısseacutege hogy kapcsolatban maradjon azzal a gyakorlatban mutatkozoacute fejlıdeacutessel amely a szabaacutelyzat koumlzreadaacutesa utaacuten koumlvetkezik be A jelen Brit Szabvaacuteny megfogalmazaacutesa soraacuten felteacutetelezteacutek hogy rendelkezeacuteseinek veacutegrehajtaacutesaacuteval kieleacutegiacutetıen tanult eacutes jaacutertas szemeacutelyek lesznek megbiacutezva E Brit Szabvaacuteny szabaacutelyzatkeacutent iraacutenyelvekkeacutent eacutes ajaacutenlaacutesokkeacutent eacutertelmezendık Nem volna helyes szigoruacute elıiacuteraacuteskeacutent kezelni eacutes kuumlloumlnoumlsen uumlgyelni kell arra hogy nehogy eacuteppen az ezzel valoacute aproacute-leacutekos egyezteteacutes megkoumlveteleacutese vezessen teacuteves megoldaacutesokra A brit szabvaacutennyal valoacute megegyezıseacuteg oumlnmagaacuteban meacuteg nem ruhaacutez fel a toumlrveacutenyes koumltelezettseacutegek-kel szembeni seacuterthetetlenseacuteggel



5

1 Fejezet Aacuteltalaacutenos elvek

11 Eacuterveacutenyesseacutegi koumlr

Ez a brit szabvaacuteny a helysziacutenen levı talajokboacutel valamint az egyeacuteb anyagokboacutel keacutesziacutetett feltoumllteacutesek erısiacuteteacuteseacutenek megoldaacutesaira ad iraacutenyelveket eacutes ajaacutenlaacutesokat E szabvaacutenyt a hataacuteraacutellapotokra valoacute ter-vezeacutesre keacuteszuumllt iraacutenyelveket ad a kuumlloumlnboumlzı alkalmazaacutesok eacutes tervezeacutesi eacutelettartamok eseteacuteben telje-siacutetendı biztonsaacuteg meacuterteacutekeacutere az anyagokhoz eacutes a terhekhez elıiacutert parciaacutelis teacutenyezıkre vonatkozoacute ajaacutenlaacutesokkal A szabaacutelyzatnak kilenc fejezete van Az 1 pontosiacutetja az alkalmazaacutesi teruumlleteacutet eacutes a jeloumlleacuteseket A 2 fejezet leiacuterja az erısiacutetett talajokra vo-natkozoacute fogalmakat eacutes alapelveket A 3 fejezet adja meg az azon anyagokra vonatkozoacute ajaacutenlaacutesokat amelyekre leacuteteznek szabvaacutenyok A 4 ad ajaacutenlaacutesokat azon anyagok vizsgaacutelataacutera eacutes elfogadaacutesaacutera amelyekrıl nem inteacutezkednek eacuterveacutenyes szabvaacutenyok vagy amelyek joacutel ismertek ugyan de alkalma-zaacutesukroacutel nincs szabvaacuteny Az 5-9 fejezetek a taacutemfalak eacutes hiacutedfık a reacutezsők valamint az alapozaacutesok tervezeacuteseacutere kivitelezeacuteseacutere eacutes fenntartaacutesaacutera vonatkoznak Feloumllelik a felhasznaacutelandoacute talajok jellem-zeacuteseacutere szolgaacuteloacute sajaacutetos ajaacutenlaacutesokat valamint a szerkezetek tervezeacuteseacutere eacutes vaacuterhatoacute viselkedeacuteseire vonatkozoacute egyeacuteb teacutenyezıket Hangsuacutelyosan szerepel a minıseacutegellenırzeacutes egyreacuteszt a toumllteacutes- maacutes-reacuteszt az erısiacutetı anyag tulajdonsaacutegainak alkalmassaacutegaacutet maacutesreacuteszt az anyagok eacutepiacuteteacuteshelyi kezeleacuteseacutet illetıen A jelenlegi gyakorlat az erısiacutetett talajok eseteacuteben toumlbbnyire a hataacuteregyensuacutelyra valoacute tervezeacutes moacuted-szereit hasznaacutelja amelyek egyetlen aacuteltalaacutenos biztonsaacutegi teacutenyezıt tartalmaznak Megtartva a hataacuteraacutel-lapotra vonatkozoacute tervezeacutes alapelveit kieleacutegiacutetı szerkezeti meacuteretek eacutes anyagmennyiseacutegek eacuterhetık el a jelenlegi gyakorlattal ha azt a jelen szabaacutelyzat szerinti hataacuteraacutellapotra vonatkozoacute tervezeacutesi oumlssze-fuumlggeacutesekben szereplı parciaacutelis teacutenyezıkkel kalibraacuteljaacutek Az ilyen megkoumlzeliacuteteacutes elteacuter attoacutel amit maacutes konkurens szabaacutelyzatok pl a BS 8002 1994 elfogadnak amelyek a reaacutelisan vaacuterhatoacute legkedvezıt-lenebb parameacuteterek hasznaacutelataacuteval teremtik meg a kieleacutegiacutetı biztonsaacutegi tartaleacutekot A cikkelyeket terjedelmes hivatkozaacutesok egeacutesziacutetik ki amelyek lehetıveacute teszik a felhasznaacuteloacutenak hogy az eljaacuteraacutes hasznaacutelataacuteba meacutelyebb bepillantaacutesa legyen

12 Hivatkozaacutesok

121 Rendelkezı hivatkozaacutesok

A jelen BS-ben vannak keltezett vagy keltezetlen hivatkozaacutesok utalaacutesok maacutes koumlzlemeacutenyekre E hivatkozaacutesokra a szoumlveg megfelelı helyei utalnak a hivatkozott publikaacutecioacutek jegyzeacuteke pedig a 156 oldalon kezdıdik A keltezett hivatkozaacutesok eseteacuteben csak a megjeloumllt kiadaacutes alkalmazhatoacute ennek baacutermely aacutetdolgozott vagy helyesbiacutetett vaacuteltozata csak akkor hasznaacutelhatoacute ehhez a BS-hez ha ennek hivatkozaacutesi jegyzeacutekeacutet is helyesbiacutetik illetve aacutetdolgozzaacutek Keltezetlen hivatkozaacutesok eseteacuteben az ideacutezett publikaacutecioacute legutolsoacute megjeleneacutese az eacuterveacutenyes az oumlsszes helyesbiacuteteacuteseivel egyuumltt

122 Taacutejeacutekoztatoacute hivatkozaacutesok

Ez a BS egyeacuteb koumlzlemeacutenyekre is utal amelyek informaacutecioacutekat vagy iraacutenyelveket tartalmaznak Ezeknek a jelen szabvaacuteny kibocsaacutetaacutesaacutenak idejeacuten ismert vaacuteltozata szerepel a 158 oldaltoacutel kezdıdı-en de ceacutelszerő a legutolsoacute kiadaacutesi idıpontra hivatkozni



6

13 Fogalom-meghataacuterozaacutesok

A jelen BS ceacuteljaihoz a koumlvetkezı fogalmak alkalmazandoacutek

131 Horgonyzott talaj (anchored earth)

Az erısiacutetett talaj egyik vaacuteltozata amelyneacutel horgonyokat aacutegyaznak a talajtoumlmegbe hogy ennek aacutelleacute-konysaacutegaacuteroacutel gondoskodjanak A kihuacutezaacutesi ellenaacutellaacutest a horgonyszaacuter vagy hurokelem koumlpenye men-teacuten eacutebredı passziacutev suacuterloacutedaacutesi hataacutes adja

132 Koheacutezioacuteval is biacuteroacute szemcseacutes toumllteacutesanyag (cohesive frictional fill)

Az a toumllteacutesanyag amelynek anyagaacuteboacutel - a BS 410-zel oumlsszhangban - legalaacutebb 15 hullik aacutet a 63 microm-es szitaacuten

Megjegyzeacutes az Uacuteteacutepiacuteteacutesi Munkaacutek [1] Elıiacuteraacutesaacuteban 7C eacutes 7D csoportba tartozoacute toumllteacutesanyagkeacutent van leiacuterva

133 Toumllteacutesanyag

Az erısiacutetett talaj szerkezetben leacutevı azon anyag amely koumlzvetlenuumll eacuterintkezik az erısiacuteteacutes elemeivel a kapcsolatokkal eacutes homlokfal elemekkel ide eacutertve a kivaacutelasztott toumllteacutesanyagokat eacutes baacutermely egyeacuteb anyagot

134 Szemcseacutes toumllteacutesanyag (frictional fill)

Az a toumllteacutesanyag amelynek anyagaacuteboacutel - a BS 410-zel oumlsszhangban - 15-naacutel kevesebb hullik aacutet a 63 microm-es szitaacuten

Megjegyzeacutes az Uacuteteacutepiacuteteacutesi Munkaacutek Elıiacuteraacutesaacuteban [1] 6I eacutes 6J csoportba tartozoacute toumllteacutesanyagkeacutent van leiacuterva

135 Georaacutecs [geogrid]

Geotechnikai eacutes eacutepiacutetımeacuternoumlki ceacutelokra alkalmazott polimer anyaguacute siacutek-jellegő szerkezet amelynek oumlsszekoumltteteacutesben leacutevı huacutezott elemei nyiacutelt haacuteloacutet alkotnak

136 Geotextiacutelia [geotextile]

Geotechnikai eacutes eacutepiacutetımeacuternoumlki ceacutelokra alkalmazott aacuteteresztı tulajdonsaacuteguacute polimer anyag amely lehet szıtt nem-szıtt vagy hurkolt

137 Parciaacutelis szorzoacutek [partial factors]

Sajaacutetos tervezeacutesi mennyiseacutegek a bizonytalansaacuteg szaacutemiacutetaacutesaacuteba veacuteteleacutere

138 Polimer erısiacuteteacutes [polymeric reinforcement]

Aacuteltalaacutenos kifejezeacutes amely feloumlleli a geotechnikai meacuternoumlki hasznaacutelatban leacutevı geoszintetikus anya-gokat uacutegy mint a geotextiacuteliaacutekat eacutes georaacutecsokat

139 Erısiacutetett talaj [reinforced soil]

Aacuteltalaacutenos kifejezeacutes amely vonatkozhat a beeacutepiacutetett vagy helyben leacutevı talajra vagy maacutes anyagra melyben huacutezott erısiacutetı elem mőkoumldik az eacuterintkezeacutesneacutel felleacutepı suacuterloacutedaacutes aacuteltal nyomaacutes reacuteveacuten vagy egyeacuteb moacutedon az aacutelleacutekonysaacuteg noumlveleacutese veacutegett

1310 Az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak karakterisztikus eacuterteacuteke [reinforcement base strength]

Az erısiacuteteacutes szorzoacute teacutenyezık neacutelkuumlli ellenaacutellaacutesa a kijeloumllt tervezeacutesi eacutelettartama veacutegeacuten

1311 Az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak tervezeacutesi eacuterteacuteke [reinforcement design strength]

Az erısiacuteteacutes szorzoacuteteacutenyezıvel moacutedosiacutetott ellenaacutellaacutesa a kijeloumllt tervezeacutesi eacutelettartama veacutegeacuten Egyenlı az ellenaacutellaacutes karakterisztikus eacuterteacutekeacutenek a helyzethez illı parciaacutelis teacutenyezıvel osztott eacuterteacutekeacutevel

1312 Erısiacuteteacutes

13121 tengelyiraacutenyban hajleacutekony erısiacuteteacutes [axially flexible reinforcement]

Az az erısiacuteteacutes amely kizaacuteroacutelag huacutezoacuteerıt keacutepes felvenni



7

13122 tengelyiraacutenyban merev erısiacuteteacutes [axially stiff reinforcement]

Az az erısiacuteteacutes amely keacutepes felvenni huacutezoacute- nyiacuteroacute- eacutes hajliacutetoacuteigeacutenybeveacuteteleket

13123 nyuacuteleacutekony erısiacuteteacutes [extensible reinforcement]

Az az erısiacuteteacutes amely 1-aacutenaacutel nagyobb fajlagos alakvaacuteltozaacutesokkal veszi fel a tervezeacutesi terhet

13124 nem-nyuacuteleacutekony erısiacuteteacutes [inextensible reinforcement]

Az az erısiacuteteacutes amely 1-aacutenaacutel kisebb fajlagos alakvaacuteltozaacutesokkal veszi fel a tervezeacutesi terhet

1313 megtaacutemasztott haacutettoumllteacutes [retained backfill]

Toumllteacutesanyag amelyet az erısiacutetett toumlmeg eacutes a termett talaj koumlzeacute eacutepiacutetenek be

1314 szegezett talaj [soil nailing]

Az erısiacutetett talaj egyik vaacuteltozata melyet uacutegy alakiacutetanak ki hogy in-situ helyezik be az erısiacutetı ele-meket az egyeacutebkeacutent zavartalan talajtoumlmegbe

14 Jeloumlleacutesek a coumlloumlpfej meacuterete vagy aacutetmeacuterıje ac kapcsolatok vagy kapcsolati elemek keresztmetszeteacutenek teruumllete aeb a kapcsolati elemek teherviseleacutesre igeacutenybevett keresztmetszeti teruumllete aq nyiacuteraacutesra igeacutenybevett kapcsolati elem nyiacutert keresztmetszeteacutenek teruumllete b a szerkezeti elemre merılegesen eacutertelmezett terhelı saacutev szeacutelesseacutege

alaptest szeacutelesseacutege b a 37 aacutebraacuten eacutertelmezett mennyiseacuteg bi az i-edik lamella szeacutelesseacutege aacutelleacutekonysaacutegvizsgaacutelatokban c a talaj hateacutekony feszuumlltseacutegekhez tartozoacute koheacutezioacuteja cu dreacutenezetlen nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacuteg d alaacute nem taacutemasztott erısiacuteteacutes legnagyobb fuumlggıleges behajlaacutesa

saacutevterheleacutes taacutevolsaacutega a taacutemfal homlokfalaacutetoacutel d a 37 aacutebraacuten eacutertelmezett hosszuacutesaacuteg dc kapcsolat oumlsszekoumltı elemeacutenek aacutetmeacuterıje de burkolat- vagy toumllteacutesfelsziacuten fuumlggıleges elmozdulaacutesa az alatta bekoumlvetkezı suumlppedeacutes miatt e terhelı erı kuumllpontossaacutega

vonalas fuumlggıleges terheleacutesnek a szerkezet vele eacuterintkezı felsziacuteneacutenek koumlzeacutepvonalaacutehoz vi-szonyiacutetott kuumllpontossaacuteg

ej a j-edik szinten mőkoumldı fuumlggıleges eredı kuumllpontossaacutega az erısiacuteteacutes koumlzeacutepvonalaacutehoz keacutepest h a feltoumllteacutes aacutetlagos magassaacutega az erısiacuteteacutes foumlloumltt hj a feltoumllteacutes magassaacutega az erısiacuteteacutesek j-edik reacutetege foumlloumltt hp taacutemelem magassaacutega a szerkezet talpa foumlloumltt ht a feltoumllteacutes magassaacutega a szerkezet talpa foumlloumltt kb a 68435-ben elıforduloacute vaacuteltozoacute kr a 68436-ban elıforduloacute vaacuteltozoacute l a 37 aacutebraacuten definiaacutelt hosszuacutesaacuteg n a nyiacuteroacutehataacutesnak ellenaacutelloacute nyiacutert feluumlletek szaacutema a 68433 szerint

a fuumlggıleges lamellaacutek szaacutema a nyomateacuteki aacutelleacutekonysaacuteg szaacutemiacutetaacutesaacuteban toumllteacutes reacutezsőhajlaacutesa

pc coumlloumlpfejre hatoacute fuumlggıleges feszuumlltseacuteg pH vizes oldat savassaacutegaacutenak meacuterıszaacutema qr terhelı talpfeszuumlltseacuteg



8

qult az altalaj toumlrıfeszuumlltseacutege a taacutemfal alatt ru poacuterusviacuteznyomaacutesi viszonyszaacutem s coumlloumlpoumlk koumlzoumltti taacutevolsaacuteg ta horgonyfej tartoacutes magassaacutega td tervezett eacutelettartam tt vizsgaacutelat idıtartama u poacuterusviacuteznyomaacutes ui az i-edik lamella talpaacuten mőkoumldı aacutetlagos poacuterusviacuteznyomaacutes az aacutelleacutekonysaacutegvizsgaacutelatokban ws egyenletesen megoszloacute teher a szerkezet tetejeacuten z taacutemfal vagy reacutezső tetejeacutetıl szaacutemiacutetott meacutelyseacuteg za az 1 vonal meacutelyseacutege az oumlsszefogott-toumlmeg moacutedszer eseteacuteben zc az alap alatti megcsuacuteszoacute toumlmb kritikus meacutelyseacutege zo 6 m kritikus meacutelyseacuteg zs a viacutezszintes nyiacuteraacutes eloszlaacutesaacutenak meacutelyseacutege B erısiacutetı elem szeacutelesseacutege

a Meyerhof-feacutele nyomaacutesszeacutetterjedeacutes hossza Ba horgonyfej tartoacutes szeacutelesseacutege Bs horgonyszaacuter vagy hurok tartoacutes viacutezszintes iraacutenyuacute teruumllete Cc aacutetboltozoacutedaacutesi egyuumltthatoacute D burkolat vagy toumllteacutes alatt kialakult uumlreg aacutetmeacuterıje Dm erısiacutetett taacutemfalak vagy hiacutedfık aacutegyazaacutesi meacutelyseacutege Ds burkolat- vagy toumllteacutesfelsziacuten suumlppedeacutes okozta deformaacutecioacutejaacutenak aacutetmeacuterıje E rugalmassaacutegi modulus FB a 66521-ben elıforduloacute fuumlggveacuteny Fd a teher (felszorzott) tervezeacutesi eacuterteacuteke Fk a teher (felszorzatlan) karakterisztikus eacuterteacuteke FL b szeacutelesseacutegő saacutev eacuterintkezeacutesi feluumlleteacuten mőkoumldı viacutezszintes nyiacuteraacutes a szerkezet 1 folyoacutemeacutetereacutere

vonatkoztatva Fp coumlloumlpellenaacutellaacutes H erısiacutetett szerkezet vagy feltoumllteacutes oumlsszmagassaacutega szerkezet erıtani magassaacutega Ht oumlsszmagassaacuteg

K foumlldnyomaacutesi szorzoacute Ka az aktiacutev foumlldnyomaacutes szorzoacuteja Ko a nyugalmi foumlldnyomaacutes szorzoacuteja Kp a passziacutev foumlldnyomaacutes szorzoacuteja L erısiacuteteacutesi elem vagy horgony hossza

az erısiacuteteacutesi elemek legalsoacute reacutetegeacutenek hossza a szerkezet homlokfalaacutera merıleges iraacutenyban kapcsolatok veacutegsı oumlsszekoumltı elemeacutenek koumlzepe koumlzoumltti taacutevolsaacuteg

Laj erısiacuteteacutes j-edik reacutetegeacutenek a potenciaacutelis toumlreacutesi feluumlleten beluumlli hossza Lb szeacutelsı coumlloumlpsor menteacuten szuumlkseacuteges erısiacutetıhossz coumlloumlpalapozaacutesuacute toumllteacutes eseteacuten Le erısiacuteteacutes hateacutekony hossza Lej erısiacuteteacutes j-edik reacutetegeacutenek a potenciaacutelis toumlreacutesi feluumlleten tuacutelnyuacuteloacute hossza Lj alaperısiacuteteacutesnek a koumlrcsuacuteszoacutelapon beluumlli hossza Lp a coumlloumlpfej kuumllsı eacutele eacutes a feltoumllteacutes laacutebpontja koumlzoumltti viacutezszintes taacutevolsaacuteg Ls toumllteacutesreacutezső viacutezszintes meacuterete M koumltıelemben keletkezı legnagyobb nyomateacutek



9

MB alaperısiacuteteacutes nyomateacuteki ellenaacutellaacutesa Md kapcsolati elem nyomateacuteki ellenaacutellaacutesa MD terhelı nyomateacutek koumlrcsuacuteszoacutelapos vagy log-spiraacutelis aacutelleacutekonysaacutegvizsgaacutelatban Mj a j-edik talajszegben keletkezı legnagyobb nyomateacutek Mo Mo=MD-MR nyomateacuteki egyensuacutelyhiaacuteny MR stabilizaacuteloacute nyomateacutek koumlrcsuacuteszoacutelapos aacutelleacutekonysaacutegvizsgaacutelatban MRP toumllteacutes alatti coumlloumlpoumlk stabilizaacuteloacute nyomateacuteka MRR erısiacuteteacutes stabilizaacuteloacute nyomateacuteka MRS a talaj sajaacutet szilaacuterdsaacutegaacuteboacutel szaacutermazoacute stabilizaacuteloacute nyomateacutek MRT talajszegekben eacutebredı huacutezoacuteerıbıl szaacutermazoacute stabilizaacuteloacute nyomateacutek MRV talajszegekben eacutebredı nyiacuteroacuteerıbıl szaacutermazoacute stabilizaacuteloacute nyomateacutek MX az X-X tengelyre vonatkozoacute nyomateacutek MY az Y-Y tengelyre vonatkozoacute nyomateacutek N a potenciaacutelis toumlreacutesi feluumlletre hatoacute normaacutel-erı Paj taacutemfal j-edik szintjeacuten levı horgony ellenaacutellaacutesa Pj a j-edik erısiacutetıreacuteteg alsoacute eacutes felsı feluumlleteacutenek oumlssz-szeacutelesseacutege a szerkezet egy folyoacutemeacutetereacutere

vonatkoztatva georaacutecsos erısiacuteteacutes eseteacuteben a j-edik reacuteteg egy szerkezet-folyoacutemeacuteterre vetiacutetett szeacutelesseacutege talajszegek eseteacuteben az egyes szegek keruumlleteacutet jelenti

Ph az erısiacutetett talajtoumlmb haacutetoldalaacutet terhelı nyomoacuteerı viacutezszintes oumlsszetevıje PL viacutezszintes taacutemaszerı Psj taacutemfal szemcseacutes feltoumllteacuteseacutenek j-edik szintjeacuten levı horgony kihuacutezaacutesi ellenaacutellaacutesa Puj j-edik szinten levı horgony kihuacutezaacutesi ellenaacutellaacutesaacutenak felsı hataacutera a falnaacutel Pv az erısiacutetett talajtoumlmb haacutetoldalaacutet terhelı nyomoacuteerı fuumlggıleges oumlsszetevıje Q saacutevteher alatti talpnyomaacutes

a blokkok hataacuteraacuten mőkoumldı erı a keacutetblokkos aacutelleacutekonysaacutegvizsgaacutelat vizsgaacutelatban Qm aacutetlagos nyomaacutes Qp coumlloumlpteherbiacuteraacutes R ellenaacutelloacute erı Rd koumlrcsuacuteszoacutelap sugara forgaacutes jellegő toumlreacutes eseteacuteben Rdi i-edik lamellaacutehoz tartorzoacute sugaacuter log-spiraacutelis moacutedszer eseteacuten Rdj j-edik talajszeg eacutes a csuacuteszoacutelap metszeacutespontjaacutehoz tartozoacute sugaacuter log-spiraacutelis moacutedszer eseteacuten Rh viacutezszintes terhelı erı felszorzott eacuterteacuteke Ri az i-edik lamellaacutenaacutel mőkoumldı reakcioacuteerı log-spiraacutelis moacutedszer eseteacuten Rv fuumlggıleges eredı erı felszorzott eacuterteacuteke SL a szerkezet tetejeacuten b szeacutelesseacutegő saacutevon folyoacutemeacuteterenkeacutent hatoacute fuumlggıleges erı SLl az SL saacutevteher hossza Sv erısiacuteteacutes fuumlggıleges teacuterkoumlze Svj a j-edik erısiacuteteacutesi reacuteteg fuumlggıleges teacuterkoumlze T az erısiacutetett foumlldeacutek haacutetrahorgonyzaacutesaacutehoz az erısiacuteteacutes aacuteltal biztosiacutetott teljes huacutezaacutesi ellenaacutellaacutes

egy folyoacutemeacuteterre vonatkoztatva Tavj taacutemfal vagy reacutezső j-edik szintjeacuten levı erısiacuteteacutesben mőkoumldı huacutezoacuteerı aacutetlagos eacuterteacuteke TB az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak karakterisztikus eacuterteacuteke TC kapcsolatra hatoacute legnagyobb huacutezoacuteerı Tcj erısiacutetett talajtaacutemfal j-edik szintjeacuten a koheacutezioacuteboacutel szaacutermazoacute huacutezoacuteerı TCR az erısiacuteteacutes kuacuteszaacutesi ellenaacutellaacutesaacutenak a tervezett eacutelettartam veacutegeacutere extrapolaacutelt eacuterteacuteke



10

TCS a terhelı erınek a kuacuteszaacutesi alakvaacuteltozaacutes alapjaacuten a tervezett eacutelettartam veacutegeacutere extrapolaacutelt eacuterteacuteke Tds toumllteacutes oldalnyomaacutesaacuteboacutel az erısiacuteteacutesben keletkezı huacutezoacuteerı TD erısiacuteteacutes huacutezaacutesi ellenaacutellaacutesaacutenak tervezeacutesi eacuterteacuteke Tfj a szerkezet tetejeacuten hatoacute viacutezszintes nyiacuteroacuteerıbıl a j-edik erısiacutetıreacutetegben keletkezı huacutezoacuteerı Tj a j-edik erısiacutetıreacuteteg aacuteltal viselt huacutezoacuteerık oumlsszegeacutenek legnagyobb oumlsszes eacuterteacuteke Tr az alaperısiacuteteacutesben keletkezı legnagyobb huacutezoacuteerı TR az alaperısiacuteteacutesben felleacutepı aacuteltalaacutenos huacutezoacuteerı Trf az alaperısiacuteteacutesben az alapsiacutekon mőkoumldı nyiacuteroacutefeszuumlltseacutegek miatt keletkezı huacutezoacuteerı To az alaperısiacuteteacutesben a forgaacutesjellegő toumlreacutes ellensuacutelyozaacutesa folytaacuten keletkezı huacutezoacuteerı Trp coumlloumlpalapozaacutesuacute toumllteacutes alaperısiacuteteacuteseacuteben a fuumlggıleges terhekbıl szaacutermazoacute huacutezoacuteerı Trs az alaperısiacuteteacutesben uumlreg aacutethidalaacutesa folytaacuten keletkezı huacutezoacuteerı Tsj szerkezet tetejeacuten hatoacute kuumllsı SL teherbıl szaacutermazoacute huacutezoacuteerı Tpj kuumllsı teher aacuteltal keltett huacutezoacuteerı Tu feacutemanyaguacute erısiacuteteacutes huacutezaacutesi ellenaacutellaacutesaacutenak veacutegeacuterteacuteke Vc egy kapcsolati elemre haacuteruloacute teher legnagyobb eacuterteacuteke Vj reacutezső j-edik talajszegeacuteben keltett legnagyobb nyiacuteroacuteerı W talajszerkezet folyoacutemeacuteterenkeacutenti oumlsszsuacutelya Wi az i-edik lamella suacutelya aacutelleacutekonysaacutegvizsgaacutelatban Wl a Coulomb-feacutele foumlldeacutek suacutelya WT keacutet szomszeacutedos coumlloumlp koumlzoumltti alaperısiacuteteacutesre hatoacute fuumlggıleges megoszloacute teher X viacutezszintes nyomateacuteki kar forgaacutesjellegő toumlreacutes eseteacuten Xd talajparameacuteter tervezeacutesi eacuterteacuteke Xi az i-edik lamellaacutehoz tartozoacute viacutezszintes nyomateacuteki kar forgaacutesjellegő toumlreacutes eseteacuten Xk talajparameacuteter karakterisztikus eacuterteacuteke Y fuumlggıleges nyomateacuteki kar forgaacutesjellegő toumlreacutes eseteacuten Yj reacutezső vagy taacutemfal j-edik erısiacutetıreacutetegeacutenek fuumlggıleges nyomateacuteki karja Z keresztmetszeti modulus Zx az X-X tengelyre vonatkozoacute keresztmetszeti modulus Zy az Y-Y tengelyre vonatkozoacute keresztmetszeti modulus

α erısiacutetett talaj szerkezet aacuteltal megtaacutemasztott reacutezső hajlaacutesa

α a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzti kapcsolatnak a suacuterloacutedaacutesi szoumlgre vonatkozoacute suacuterloacutedaacutesi egyuumltthatoacuteja

αbc a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzti kapcsolatnak a koheacutezioacutera vonatkozoacute adheacutezioacutes egyuumltthatoacuteja

αi az i-edik talajlamella talpaacutenak hajlaacutesszoumlge

β erısiacutetett talajtoumlmboumlt terhelı rı hajlaacutesszoumlge

β a potenciaacutelis toumlreacutesi feluumllet hajlaacutesa a fuumlggıleges siacutekhoz keacutepest

βs Reacutezsőhajlaacutes

γ a talaj teacuterfogatsuacutelya

δ a talaj eacutes az erısiacuteteacutes kapcsolataacutet jellemzı a hateacutekony feszuumlltseacutegekhez tartozoacute suacuterloacutedaacutesi szoumlg

δh a talaj terheleacutes hataacutesaacutera keletkezı oldaliraacutenyuacute fajlagos alakvaacuteltozaacutesa

δv teher hataacutesaacutera keletkezı tengelyiraacutenyuacute oumlsszenyomoacutedaacutes

ε az erısiacuteteacutes fajlagos alakvaacuteltozaacutesa

εmax az erısiacuteteacutes megengedett legnagyobb alakvaacuteltozaacutesa

θ huacutezaacutes iraacutenyszoumlge toumllteacutesben

θi az i-edik lamellaacutehoz mutatoacute sugaacuter viacutezszintessel bezaacutert szoumlge log-spiraacutelis vizsgaacutelatban



11

θj a j-edik talajszeg eacutes a csuacuteszoacutelap metszeacutesponthoz mutatoacute sugaacuter viacutezszintessel bezaacutert szoumlge log-spiraacutelis vizsgaacutelatban

θp az utolsoacute coumlloumlp kuumllsı szeacutele eacutes a toumllteacutesvaacutell koumlzoumltti egyenes fuumlggılegessel bezaacutert szoumlge

λ teheraacutetadaacutesi teacutenyezı

micro a toumllteacutesanyag eacutes az erısiacuteteacutes koumlzoumltti suacuterloacutedaacutesi teacutenyezı micro=tanδ eredmeacutenyek statisztikai aacutetlaga

micro laacutetszoacutelagos suacuterloacutedaacutesi teacutenyezı

ρ a dreacutenezetlen nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacuteg meacutelyseacuteggel valoacute noumlvekedeacuteseacutet kifejezı araacutenyszaacutem

σ normaacutel feszuumlltseacuteg meacutereacutesi eredmeacutenyek statisztikai szoacuteraacutesa

σb kapcsolati elemek koumlzoumltt hatoacute nyomaacutes legnagyobb eacuterteacuteke

σbc kapcsolati elem nyomoacuteszilaacuterdsaacutega

σc kapcsolatokban keletkezı huacutezoacutefeszuumlltseacuteg

σec hajliacutetott keresztmetszet szeacutelsı szaacutelaacuteban keletkezı nyomoacutefeszuumlltseacuteg

σet hajliacutetott keresztmetszet szeacutelsı szaacutelaacuteban keletkezı huacutezoacutefeszuumlltseacuteg

σh talaj-elemre hatoacute huacutezoacutefeszuumlltseacuteg

σq kapcsolati elemek nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutega

σrj reacutezső j-edik talajszegeacutere hatoacute hateacutekony befogaacutesi normaacutelfeszuumlltseacuteg

σt kapcsolati elemek huacutezoacuteszilaacuterdsaacutega

σv talajelemre hatoacute fuumlggıleges feszuumlltseacuteg

σvj taacutemfal j-edik szintjeacuten mőkoumldı fuumlggıleges feszuumlltseacuteg

σv hateacutekony fuumlggıleges feszuumlltseacuteg

σ1 a legnagyobb hateacutekony fıfeszuumlltseacuteg

σ3 a legkisebb hateacutekony fıfeszuumlltseacuteg

τ nyiacuteroacutefeszuumlltseacuteg

τc aacutetlagos nyiacuteroacutefeszuumlltseacuteg

ϕ a Mohr-Coulomb-feacutele suacuterloacutedaacutesi szoumlg

ϕu a talaj teljes feszuumlltseacutegekhez tartozoacute belsı suacuterloacutedaacutesi szoumlge

ϕ a talaj hateacutekony feszuumlltseacutegekhez tartozoacute belsı suacuterloacutedaacutesi szoumlge

ϕcv a hateacutekony feszuumlltseacutegekhez tartozoacute belsı suacuterloacutedaacutesi szoumlg teacuterfogataacutellandoacutesaacuteg melletti nyiacuteraacutesra

ϕp a hateacutekony feszuumlltseacutegekhez tartozoacute belsı suacuterloacutedaacutesi szoumlg csuacutecseacuterteacuteke

χ nyomateacuteki korrekcioacutes teacutenyezı

ωj reacutezső j-edik talajszegeacutenek viacutezszintessel bezaacutert szoumlge ff kuumllsı aacutellandoacute teherhez elıiacutert parciaacutelis teacutenyezı ffs a talaj suacutelyaacutehoz elıiacutert parciaacutelis teacutenyezı fm az erısiacuteteacutes anyagaacutehoz elıiacutert parciaacutelis teacutenyezı fm1 az erısiacuteteacutes anyagaacutenak tulajdonsaacutegaihoz elıiacutert parciaacutelis teacutenyezı fm2 az erısiacuteteacutes keacutesziacuteteacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyeitıl eacutes a tőreacutesektıl fuumlggı parciaacutelis teacutenyezı fms a talajparameacuteterekhez elıiacutert parciaacutelis teacutenyezı fn a toumlreacutes koumlvetkezmeacutenyeitıl fuumlggı parciaacutelis teacutenyezı fq a kuumllsı mozgoacute teherhez elıiacutert parciaacutelis teacutenyezı fp az erısiacuteteacutes kihuacutezoacutedaacutesi ellenaacutellaacutesaacutehoz elıiacutert parciaacutelis teacutenyezı fs az erısiacuteteacutest vagy a talajt elnyiacuteroacute toumlreacuteshez elıiacutert parciaacutelis teacutenyezı



12

2 Fejezet ELVEK ALAPFOGALMAK

21 Aacuteltalaacutenos elvek

Erısiacuteteacutes beeacutepiacutethetı keacuteszuumllı toumllteacutesbe vagy bejuttathatoacute a termett talajba akaacuter azeacutert hogy merede-kebb lehessen egy reacutezső mint egyeacutebkeacutent lehetne akaacuter azeacutert hogy teherbiacuteraacutes-noumlvekedeacutest eacuterjenek el Hasznaacutelhatoacute arra is hogy javiacutetsaacutek valamely gyenge talaj viselkedeacuteseacutet eacutes iacutegy azon eacutepuumllhessenek toumllteacutesek vagy maacutes szerkezetek Ezeket az alkalmazaacutesi koumlruumllmeacutenyeket az 1 aacutebra szemleacutelteti Az erı-siacuteteacutesek koumlreacutebe a koumlvetkezı moacutedszereket sorolhatjuk minus feacutem anyaguacute szalagok raacutecsok vagy haacuteloacutek minus polimer anyaguacute szalagok lemezek raacutecsok vagy haacuteloacutek minus horgonyok vagy toumlbbszoumlroumls horgonyok (de a talajhorgonyok nem) minus talajszegek eacutes in-situ erısiacuteteacutes

22 A hataacuteraacutellapotok alapelvei A hataacuteraacutellapotok elveit alkalmazzaacutek az erısiacutetett talajfalak reacutezsők toumllteacutesalapok vagy hasonloacute hajleacute-kony szerkezetek tervezeacuteseacutere A tervezeacutes soraacuten keacutet hataacuteraacutellapotot a teherbiacuteraacutesi eacutes a hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapotot kell vizsgaacutelni A teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapotaacuteban a szerkezet oumlsszeomlik ledıl vagy hasonloacute moacutedon megy toumlnkre Ilyen aacutellapotba akkor keruumll a szerkezet ha ndash a toumlreacutes kialakuloacute formaacutejaacutenak megfelelıen ndash a kaacuteroso-daacutest okozoacute erık egyenlık vagy tuacutelleacutepik a tervezett aacutellapot fenntartaacutesaacutet szolgaacuteloacute erıket A kaacuterosodaacutes hataacuteraacutetoacutel valoacute taacutevolmaradaacutest szolgaacutelja a biztonsaacutegi toumlbblet amelyet az anyaghoz eacutes a teherhez elıiacutert parciaacutelis teacutenyezık teremtenek meg E teacutenyezık eacuterteacuteke egy vagy egyneacutel nagyobb lehet A kedvezıt-len erıket noumlvelni kell a terhek elıiacutert parciaacutelis teacutenyezıivel valoacute szorzaacutessal hogy a terhek tervezeacutesi eacuterteacutekeacutehez jussunk Az ellenaacutellaacutest szolgaacuteltatoacute erık eseteacuteben az anyag elıiacutert parciaacutelis teacutenyezıivel valoacute osztaacutes eredmeacutenyezi az ellenaacutellaacutes tervezeacutesi eacuterteacutekeacutet Ha ily moacutedon az ellenaacutellaacutes tervezeacutesi eacuterteacuteke egyenlı vagy nagyobb a teher tervezeacutesi eacuterteacutekeacuteneacutel akkor vaacuterhatoacute hogy kieleacutegiacutetı biztonsaacutegi tartaleacutek van a teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot megkoumlzeliacuteteacutese ellen A hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapot akkor koumlvetkezik be ha a szerkezet tervezett eacutelettartamaacuten beluumll ak-kora deformaacutecioacutek fordulnak elı amelyek meghaladnak elıiacutert hataacuterokat vagy ha a szerkezet egyeacuteb moacutedon alkalmatlannaacute vaacutelik Az eacutepiacuteteacutesi tőreacutesekre kuumlloumln hataacuterok vonatkoznak eacutes hasznaacutelhatoacutesaacutegi ha-taacuteraacutellapottoacutel elkuumlloumlniacutetetten kezelendık A megfelelı aacutellapot hataacuteraacuteval egybeesı deformaacutecioacutek alak-vaacuteltozaacutesok megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz veacutegzett szaacutemiacutetaacutesokhoz a terheket a toumlreacutesi hataacuteraacutellapot eseteacuteben hasznaacute-landoacute parciaacutelis teacutenyezıktıl kuumlloumlnboumlzı eacuterteacutekekkel kell szorozni eacutes ezeket rendszerint egyseacutegnyi eacuterteacutekőre veszik fel A teljes suumlllyedeacutes vagy a suumlllyedeacuteskuumlloumlnbseacutegek becsleacuteseacutehez valamennyi parciaacute-lis szorzoacutet egyseacutegnyinek veszik kiveacuteve az erısiacuteteacutesekre vonatkozoacutekat

23 A parciaacutelis teacutenyezık Az erısiacutetett talajok hataacuteraacutellapotra valoacute meacuteretezeacuteseacutehez neacutegy alapvetı parciaacutelis teacutenyezı hasznaacutelatos melyek mindegyike egy vagy enneacutel nagyobb szaacutem Az ff (eacutes az fs) az oumlnsuacutelyokboacutel szaacutermazoacute terhekre vonatkozik fq pedig az mozgoacute (vaacuteltozoacute) terhekre Az anyagokhoz rendelt parciaacutelis teacutenyezık az fm (eacutes fms) A negyedik parciaacutelis teacutenyezı fn a toumlnkre-menetel gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyeit veszi szaacutemiacutetaacutesba Ez ndash az anyagokhoz rendelt parciaacutelis teacutenye-zık alkalmazaacutesaacutenak kiegeacutesziacuteteacutesekeacutent ndash az ellenaacutellaacutes tervezeacutesi eacuterteacutekeacutenek csoumlkkenteacuteseacutet eredmeacutenyezi Nem lehetseacuteges a teherhez vagy anyagokhoz elıiacutert parciaacutelis teacutenyezıkre egyetlen eacuterteacutekeket meg-szabni Ezekre eacuterteacutektartomaacutenyokat iacuternak elı hogy figyelembe lehessen venni a szerkezet tiacutepusaacutet a terheleacutes moacutedjaacutet eacutes a kijeloumllt eacutelettartamot Ilyenek vannak a 6 a 7 eacutes 8 fejezetekben a taacutemfalak a reacutezsők eacutes toumllteacutesalapozaacutesok eseteacutere Egy adott esetben az oumlnsuacutelyra eacutes a mozgoacute teherre vonatkozoacute teacutenyezık a tehercsoportosiacutetaacutestoacutel fuumlggıen is vaacuteltozhatnak arra valoacute tekintettel hogy bizonyos koumlruumll-meacutenyek koumlzoumltt a mozgoacute terhek szorzoacutejaacutet zeacuterusnak szabad felvenni ha ez adja a legkedvezıtlenebb teherkombinaacutecioacutet



13

Hasonloacute moacutedon adjaacutek meg a nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacuteghoz rendelt parciaacutelis teacutenyezıket Egy adott alkalmazaacutes eacutes tervezett eacutelettartam eseteacuteben a talajerısiacuteteacuteshez rendelt parciaacutelis teacutenyezı legyen egy elıiacutert mini-maacutelis eacuterteacutek amely tuumlkroumlzi a kivaacutelasztott tervezeacutesi eacutelettartamot eacutes a hasznaacutelt erısiacuteteacutes milyenseacutegeacutet A teherre vonatkozoacutekkal ellenteacutetben az erısiacuteteacutes anyagaacutera vonatkozoacute teacutenyezık maguk is szorzatok amelyek kuumlloumlnboumlzı teacutenyezıkbıl aacutellnak oumlssze eacutes az alteacutenyezık egyedileg veszik figyelembe az erı-siacuteteacutes erısseacutegeacutet Minden egyes teacutenyezınek vagy alteacutenyezınek definiacutecioacuteszerően egy vagy egyneacutel na-gyobb a szaacutemeacuterteacuteke de ezek a kuumlloumlnboumlzı erısiacuteteacutesekre elteacuterıek lehetnek Iraacutenyelvek vannak ezen anyagteacutenyezık megaacutellapiacutetaacutesaacutenak mikeacutentjeacutere A parciaacutelis szorzoacutekat koumlvetkezetesen arra hasznaacuteljaacutek hogy minimalizaacuteljaacutek a hataacuteraacutellapot bekoumlvet-kezeacuteseacutenek kockaacutezataacutet A teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot eseteacuteben a lehetseacuteges toumlreacutesi mechanizmus az egyik felhasznaacutelaacutesi moacuted eseteacuteben kuumlloumlnboumlzni fog a maacutesiktoacutel peacuteldaacuteul az erısiacutetett talajfal esete nem olyan mint az erısiacutetett reacutezső vagy az erısiacutetett alapozaacutes A figyelembe veendı lehetseacuteges toumlreacutesi mechaniz-musokat a jelen szabaacutelyzat egyes fejezetei ott iacuterjaacutek le ahol a taacutemfalak a reacutezsők eacutes alapok tervezeacuteseacute-vel foglalkoznak Mikoumlzben a lehetseacuteges toumlreacutesi mechanizmus esetrıl esetre vaacuteltozhat a teherbiacuteraacutesi vagy a hasznaacutelha-toacutesaacutegi hataacuteraacutellapotot minden erısiacutetett talajszerkezet eseteacuteben keacutetfeacutelekeacuteppen kuumllsı eacutes belsı instabili-taacutes formaacutejaacuteban helyes vizsgaacutelni A kuumllsı stabilitaacutesveszteacutes felmeacutereacutesekor az erısiacutetett talaj egeacutesz touml-megeacutenek aacutelleacutekonysaacutegaacutet vesszuumlk alapul Egy erısiacutetett talajfal eseteacuteben peacuteldaacuteul ez feloumlleli a lehetseacute-ges toumlreacutesi moacutedozatok becsleacuteseacutet peacuteldaacuteul hogy a taacutemfal az alapsiacutekjaacuten elıre csuacuteszik-e Minden egyes felteacutetelezett toumlreacutesi moacuted eseteacuteben az elıiacutert parciaacutelis teacutenyezıket kell a megfelelı moacutedon hasznaacutelni a kuumllsı kedvezıtlen eacutes kedvezı erıkre azt biztosiacutetandoacute hogy a teacutenyezıkkel szaacutemiacutetott kedvezı erık oumlsszege egyenlı vagy nagyobb a felszorzott kedvezıtlen erıkeacuteneacutel Az erısiacutetett talajtoumlmeg belsı stabilitaacutesaacutet a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzoumltti koumllcsoumlnhataacutes szabja meg A koumllcsoumlnhataacutes suacuterloacutedaacutes vagy adheacutezioacute aacuteltal joumln leacutetre Ahol a belsı stabilitaacutes az erısiacuteteacutes eacutes a talaj kouml-zoumltti teheraacutetadaacutestoacutel fuumlgg ott egy illı meacuterteacutekő biztonsaacutegi raacutehagyaacutes szuumlkseacuteges amelyet az itt hatoacute erı megnoumlveleacuteseacutevel lehet eleacuterni Ehhez elıiacutert nagysaacuteguacute parciaacutelis teacutenyezıt hasznaacutelnak illetve csoumlkkentik a suacuterloacutedaacutesi vagy adheacutezioacutes parameacutetereket (szabaacutelyozandoacute a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzoumltti koumllcsoumlnhataacutest) az anyaghoz rendelt elıiacutert meacuterteacutekő parciaacutelis teacutenyezıvel A talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzoumltti koumllcsoumlnhataacutes a talajroacutel az erısiacuteteacutesre valoacute teheraacutetadaacutest is tartalmazza Azon tuacutel hogy ez fuumlgg az oumlnsuacutelytoacutel eacutes a mozgoacute terhektıl az erısiacuteteacutes jellemzıi is befolyaacutesoljaacutek kuumlloumlnoumlsen ennek tengelyiraacutenyuacute huacutezaacutesi eacutes hajliacutetaacutesi merevseacutege A biztonsaacutegot uacutegy eacuterik el hogy az aacutetadandoacute erıt noumlvelik a teherhez rendelt elıiacutert meacuterteacutekő parciaacutelis teacutenyezıvel az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutet pedig csoumlkkentik az anyaghoz elıiacutert parciaacutelis teacutenyezıvel Az erısiacuteteacutes erısseacutegeacutet megszabhatja a toumlreacute-si hataacuteraacutellapot vagy a hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapot

24 A terhek tervezeacutesi eacuterteacuteke

A terhek lehetnek oumlnsuacutely- eacutes mozgoacute terhek eacutes ezeket parciaacutelis teacutenyezık neacutelkuumll szaacutemiacutetjaacutek Ha tehaacutet a teher csupaacuten a talaj oumlnsuacutelyaacuteboacutel szaacutermazik akkor ezt a talaj teacuterfogatsuacutelyaacutenak karakterisztikus eacuterteacute-keacutevel felszorzaacutes neacutelkuumll kell szaacutemiacutetani hiszen a karakterisztikus eacuterteacutek a lehetı legkedvezıtlenebb A kedvezıtlen erık ndash mint peacuteldaacuteul a foumlldnyomaacutesok ndash toumlbbfeacutele hataacutes befolyaacutesolja ide eacutertve a poacuterus-viacuteznyomaacutesokat eacutes a talaj nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutegaacutet A kedvezıtlen terhek eacutes erık szaacutemiacutetaacutesa soraacuten a talaj szilaacuterdsaacutegi parameacutetereit eacutes a poacuterusviacuteznyomaacutest felszorzaacutes neacutelkuumll hasznaacuteljaacutek A kedvezıtlen terhek karakterisztikus eacuterteacutekeacutet ndash amelyet vagy a hateacutekony vagy a teljes feszuumlltseacutegek alapjaacuten hataacuteroztak meg ndash noumlvelik a teherhez elıiacutert parciaacutelis teacutenyezıvel amelynek szaacutemeacuterteacuteke egy vagy enneacutel nagyobb Az ilyen felszorzaacutes veacutegeredmeacutenye a teher tervezeacutesi eacuterteacuteke Az erısiacutetı elemre aacutetadoacutedoacute terhek tervezeacutesi eacuterteacutekeacutenek nagysaacutega a jellemzı oumlnsuacutely- eacutes mozgoacute terhek fuumlggveacutenye Viszont az erısiacuteteacutesi elem aacuteltal felvett terhek nagysaacutegaacutet eacutes jellegeacutet az erısiacuteteacutesi elem fizi-kai tulajdonsaacutegai is befolyaacutesoljaacutek

25 Az ellenaacutellaacutesok tervezeacutesi eacuterteacuteke

A hataacuteraacutellapotra valoacute tervezeacutes leacutenyeges elve hogy a tervezett ellenaacutellaacutes legyen egyenlı a teher ter-vezeacutesi eacuterteacutekeacuteneacutel vagy legyen nagyobb naacutela



14

A kuumllsı aacutelleacutekonysaacuteg eseteacuteben a teher tervezeacutesi eacuterteacutekeacutet a talajban keletkezı erık ellensuacutelyozzaacutek Az ellenaacutelloacute erık kuumlloumlnfeacutele vaacuteltozoacutek fuumlggveacutenyei koumlztuumlk a poacuterusviacuteznyomaacuteseacute eacutes a talaj nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacute-gaacuteeacute ezek karakterisztikus eacuterteacutekeit oacutevatos becsleacutessel kell meghataacuterozni mint olyanokat amelyek befolyaacutesoljaacutek a hataacuteraacutellapot bekoumlvetkezeacuteseacutet Ezeket redukaacutelni kell egy elıiacutert eacuterteacutekő anyag-szorzoacuteval hogy a szilaacuterdsaacuteg tervezeacutesi eacuterteacutekeacutet kapjuk Mint baacutermely maacutes geotechnikai feladat eseteacute-ben is illik szaacutemiacutetani a szilaacuterdsaacutegnak az elıiraacutenyzott eacutelettartamon beluumlli idıbeli vaacuteltozaacutesaira A belsı aacutelleacutekonysaacuteg eseteacuteben a tervezeacutesi terhet a talajban eacutes az erısiacuteteacutesben leacutetrehiacutevott erık ellensuacute-lyozzaacutek Az erısiacuteteacutesben keletkezı erıket ndash az A melleacuteklet szerint ndash statisztikai alapon hataacuteroztaacutek meg eacutes az anyaghoz rendelt parciaacutelis teacutenyezıvel redukaacuteljaacutek az ellenaacutellaacutes tervezeacutesi eacuterteacutekeacutenek szaacutemiacute-taacutesaacutehoz Az erısiacutetı elemek ndash uacutegymint szalagok lemezek vagy raacutecsok ndash toumlbbseacutegeacutenek vastagsaacutega csekeacutely a toumlbbi meacuteretuumlkhoumlz viszonyiacutetva Ezeacutert ezek az elemek hajleacutekonyak eacutes kicsiny nyomateacuteki merevseacuteguumlk folytaacuten kizaacuteroacutelag tengelyiraacutenyuacute huacutezoacuteerık felveacuteteleacutere alkalmasak Az ilyen toumlmoumlriacutetett toumllteacutesekben levı erısiacutetı elemek aacuteltal felvett terhek nagysaacutegaacutet az elem tengelyiraacutenyuacute huacutezaacutesi merevseacutege befolyaacute-solja Ha a tervezeacutesi terhet 1-os vagy enneacutel kisebb tengelyiraacutenyuacute fajlagos nyuacutelaacutessal lehet ellensuacute-lyozni akkor az erısiacuteteacutest nem-nyuacuteleacutekonynak lehet minısiacuteteni s a teher tervezeacutesi eacuterteacutekeacutebıl nagyobb erık adoacutednak a taacutemfalra vagy reacutezsőre ndash amint ez a 6 eacutes 7 fejezetekbıl kitőnik Ha a tervezeacutesi teher 1-naacutel nagyobb fajlagos tengelyiraacutenyuacute nyuacutelaacutessal egyensuacutelyozhatoacute akkor az erısiacuteteacutes nyuacuteleacutekonynak minısuumll Ha nyuacuteleacutekony erısiacuteteacuteső talaj teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapotaacutet vizsgaacuteljaacutek az ellenaacutellaacutes tervezeacutesi eacuterteacutekeacutet uacutegy lehet meghataacuterozni hogy az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak karakterisztikus eacuterteacutekeacutet elosztjaacutek az anyaghoz rendelt fm parciaacutelis teacutenyezıvel Egyeacutebkeacutent az ellenaacutellaacutes tervezeacutesi eacuterteacutekeacutet inkaacutebb a hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapot figyelembe veacutetele szabja meg mint a teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapoteacute Ha a toumlnkremenetelnek suacutelyos gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyei lenneacutenek akkor az ellenaacutellaacutes maacuter kiszaacutemiacutetott tervezeacutesi eacuterteacutekeacutet tovaacutebb lehetszabad csoumlkkenteni az fn parciaacutelis teacutenyezı aacuteltali osztaacutessal hogy e koumlvetkezmeacutenyek is szaacutemiacutetaacutesba legyenek veacuteve Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ha az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak tervezeacutesi eacuterteacutekeacutet a te-herbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot szabja meg akkor azt az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak karakterisztikus eacuterteacutekeacutet az fm x fn szorzattal valoacute osztaacutesaacuteval hataacuterozzaacutek meg

26 Alapvetı mechanizmusok

A talaj huacutezoacuteszilaacuterdsaacutega jellemzıen csekeacutely viszont nyomoacuteszilaacuterdsaacutega jellemzıen nagy aminek a benne keltett nyiacuteroacutefeszuumlltseacutegekkel szembeni ellenaacutellaacutes keacutepesseacutege szab hataacutert A talajerısiacutetı elemek beeacutepiacuteteacuteseacutenek az a ceacutelja hogy ezek huacutezoacuteerıket vagy nyiacuteroacutefeszuumlltseacutegeket vegyenek fel eacutes ezaacuteltal meacuter-seacutekeljeacutek azokat a terheket amelyek egyeacutebkeacutent talajtoumlreacutest okozhatnaacutenak elnyiacuteroacutedaacutes vagy igen nagy alakvaacuteltozaacutes formaacutejaacuteban Van neacutemi hasonlatossaacuteg a vasbeton alapgondolataacuteval hiszen az erısiacutetett toumlmeg oumlsszetett anyagnak tekinthetı amelynek huacutezaacutessal eacutes nyiacuteraacutessal szembeni tulajdonsaacutegai fel vannak javiacutetva ahhoz keacutepest amivel a talaj vagy beton oumlnmagaacuteban is rendelkezik Noha a talaj csak nyomaacutes felveacuteteleacutere keacutepes azeacutert a talajtoumlmegekben is kifejlıdhetnek huacutezaacutes aacuteltal keltett fajlagos alakvaacuteltozaacutesok Ezt szemleacutelteti a 2 aacutebra egyszerő modellje amely egy szaacuteraz homok mintaacutet mutat Ezt a kiacutevuumllrıl mőkoumldtetett σ3 nyomoacutefeszuumlltseacuteg tartja oumlsszenyomva eacutes a σ1 nyomoacute feszuumlltseacuteg terheli ahol σ1 gt σ3 Ilyen terheleacutesi koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt a vasalatlan minta δv tengelyiraacute-nyuacute oumlsszenyomoacutedaacutest eacutes δh oldaliraacutenyuacute taacutegulaacutest szenved (laacutesd a 2a aacutebraacuten) Nyilvaacutenvaloacute hogy az ol-daliraacutenyuacute taacutegulaacutes a talajtoumlmegen beluumlli oldaliraacutenyuacute fajlagos huacutezaacutesi alakvaacuteltozaacutessal taacutersul Ha a talajba ndash a 2b aacutebra szerint ndash neacutehaacuteny viacutezszintes erısiacuteteacutesi reacuteteget eacutepiacutetenek be eacutes ugyanazokat a kuumllsı terheket mőkoumldtetik akkor az iacutegy kivaacuteltott eredı alakvaacuteltozaacutesok δvr eacutes δhr2 ahol δvr lt δv eacutes δhr lt δh Az alakvaacuteltozaacutesok nagysaacutegaacutenak ilyen meacuterseacuteklıdeacutese koumlzvetlenuumll a ∆σ3 befogaacutesi feszuumlltseacuteg-toumlbblet eredmeacutenye amelyet a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzoumltti belsı koumllcsoumlnhataacutes hoz leacutetre Az ebben a koumllcsoumlnhataacutesban megnyilvaacutenuloacute teacutenyezık jelentik a talajerısiacuteteacutes alapvetı elveit Ha az erısiacutetett talajra a 2b aacutebra szerinti tengelyiraacutenyuacute terhet mőkoumldtetik ez tengelyiraacutenyuacute nyomaacutesi alakvaacuteltozaacutest okoz eacutes oldaliraacutenyuacute huacutezaacutesi alakvaacuteltozaacutest is kelt Ha az erısiacuteteacutes sajaacutet tengelyiraacutenyuacute



15

huacutezaacutesi merevseacutege nagyobb a talajeacutenaacutel akkor a talaj oldaliraacutenyuacute mozgaacutesa csak akkor koumlvetkezik be ha a talaj az erısiacuteteacuteshez keacutepest elmozdulhat Ha az erısiacuteteacutes felsziacutene eleacuteggeacute eacuterdes akkor a hozzaacute viszonyiacutetott talajmozgaacutes nyiacuteroacutefeszuumlltseacutegeket eacutebreszt a talaj eacutes az erısiacutetı elem eacuterintkezeacutesi feluumlleteacuten Ezek a nyiacuteroacutefeszuumlltseacutegek huacutezaacutesi terheleacutest keltenek az erısiacuteteacutesben melyek ellentettje visszaadoacutedik a talajra a ∆σ3 belsı befogaacutesi feszuumlltseacuteg formaacutejaacuteban amely hozzaacuteadoacutedik baacutermely kiacutevuumllrıl mőkoumldte-tett σ3 befogaacutesi feszuumlltseacuteghez E belsı koumllcsoumlnhataacutes eredı kuumllsı hataacutesakeacutent mind a tengelyiraacutenyuacute mind az oldaliraacutenyuacute alakvaacuteltozaacutesok meacuterseacuteklıdnek az erısiacuteteacutes neacutelkuumlli esethez keacutepest A bemutatott szemleacutelteteacutes eseteacuteben az erısiacutetett eacutes az erısiacuteteacutes neacutelkuumlli mintaacutekat ugyanakkora kuumllsı tehernek vetetteacutek alaacute eacutes az erısiacuteteacutes jaacuteruleacutekos hataacutesa volt az erısiacuteteacutes neacutelkuumlli esethez viszonyiacutetott alakvaacuteltozaacutesok csoumlkkeneacutese Az erısiacuteteacutes a talaj szilaacuterdsaacutegaacutet is noumlveli Ha az erısiacuteteacutes neacutelkuumlli talajt aacutellandoacute σ3 feszuumlltseacuteg taacutemasztja eacutes σ1 nagysaacutegaacutet fokozatosan noumlvelik akkor a talaj fokozatosan nouml-vekvı (σ1 - σ3)2 nagysaacuteguacute nyiacuteroacutefeszuumlltseacuteg hataacutesa alaacute keruumll Az erısiacuteteacutes neacutelkuumlli talaj nyiacuteraacutesi toumlreacutese akkor koumlvetkezik be midın az iacutegy mőkoumldtetett nyiacuteroacutefeszuumlltseacuteg eleacuteri a talaj nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutegaacutet Haz erısiacutetett a talaj akkor nagyobb σ1 eacuterteacutek szuumlkseacuteges a toumlreacutes kialakiacutetaacutesaacutehoz Azeacutert van ez iacutegy mert σ1 maga ∆σ3 noumlvekmeacutenyt hoz leacutetre ami viszont meacuterseacutekeli a mőkoumldı nyiacuteroacutefeszuumlltseacuteg noumlveke-deacuteseacutet leacuteveacuten ekkor ez ( )[ ] 2331 σ∆σσ +minus Az erısiacutetett talaj erısseacutegeacutenek gyakorlatilag az szab ha-taacutert ha az erısiacuteteacutes maga huacutezaacutesi toumlreacutest szenved vagy ha a talaj eacutes az erısiacuteteacutes eacuterintkezeacutesi feluumlleteacuten csuacuteszaacutes folytaacuten koumlteacutesi toumlreacutes koumlvetkezik be

27 Talajerısiacuteteacutesi mechanizmusok taacutemfalakban eacutes reacutezsőkben

A 3 aacutebra egy szaacuteraz koheacutezioacute neacutelkuumlli talaj meredek reacutezsőjeacutet mutatja melynek feluumllete βs szoumlget zaacuter be a viacutezszintessel eacutes βs nagyobb mint a talaj belsı suacuterloacutedaacutesi szoumlge A talajerısiacuteteacutes kedvezı hataacutesa neacutelkuumll ez a reacutezső leomlaneacutek aacutem a megfelelı erısiacuteteacutes beeacutepiacuteteacuteseacutevel a reacutezső aacutelleacutekonnyaacute tehetı Az erısiacuteteacutesi mechanizmus alapjaira iraacutenyuloacute kutataacutes kimutatta hogy a reacutezső talaja keacutet vilaacutegosan kuumlloumln-aacutelloacute zoacutenaacutet tartalmaz Ezek a 3 aacutebraacuten aktiacutev eacutes passziacutev zoacutenakeacutent vannak feltuumlntetve Az erısiacuteteacutes neacutelkuumll az aktiacutev zoacutena instabil eacutes a passziacutev zoacutenaacutehoz keacutepest kifeleacutelefeleacute mozdul(-na) el Ha az aktiacutev eacutes a passziacutev zoacutenaacutekbaz erısiacuteteacutest helyeznek akkor ezzel stabilizaacutelhatoacute az aktiacutev zoacutena A 3 aacutebra egyetlen erısiacuteteacutesi reacuteteget szemleacuteltet amelynek Laj az aktiacutev zoacutenaacuteban levı befogaacutesi hossza eacutes Lej van a passziacutev zoacutenaacuteban Egy gyakorlati esetben toumlbb erısiacuteteacutesi reacuteteget eacutepiacutetenek ki aacutembaacuter a 3 aacutebraacuten laacutethatoacute egyetlen reacuteteg is kieleacutegiacutetıen szemleacutelteti a belıle koumlvetkezı alapvetı mechanizmust A pontos erısiacuteteacutesi mechanizmust befolyaacutesoljaacutek az erısiacutetı elem tulajdonsaacutegai Az alakvaacuteltozaacutesra keacutepes erısiacuteteacutes azaacuteltal nyuacutejt stabilitaacutest az erısiacutetett talajtoumlmegnek hogy az aktiacutev zoacutenaacuteboacutel az ellenaacutelloacute zoacutenaacuteba viszi aacutet az aacutelleacutekonysaacutegot rontoacute erıhataacutesokat amelyek azutaacuten ott biztonsaacutegosan elnyeletnek Ebben a folyamatban kizaacuteroacutelag tengelyiraacutenyuacute huacutezoacuteerık koumltıdnek le vagy szivaacuterog-nak el a nyuacuteleacutekony erısiacutetı elem aacuteltal Ha az erısiacuteteacutesen megfelelı kapcsolat joumln leacutetre eacutes kieleacutegiacutetı a huacutezaacutesi merevseacutege akkor keacutepes lesz felvenni az aktiacutev zoacutenaacuteban eacutebredı huacutezaacutesi alakvaacuteltozaacutesokat Ezek a talajroacutel adoacutednak aacutet az erısiacuteteacutesre a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzoumltti kapcsolat reacuteveacuten Az aktiacutev zoacutenaacuteban levı erısiacuteteacutesben kifejlıdı nyuacutelaacutesok ennek megfelelı huacutezoacuteerıt keltenek Ha az erısiacuteteacutes teljes hossza a 3 aacutebraacuten laacutethatoacute Laj meacuterteacutekre volna korlaacutetozva akkor a talajroacutel az erı-siacuteteacutesre aacutetadott erı nem akadaacutelyozhatnaacute meg az aktiacutev zoacutena leomlaacutesaacutet A stabilitaacutes azzal eacuterhetı el hogy az erısiacuteteacutes hosszaacutet a passziacutev zoacutenaacuteba nyuacuteloacute Lej hosszal megnoumlvelik Ha az erısiacuteteacutesnek kieleacutegiacutetı a huacutezaacutesi ellenaacutellaacutesa ahhoz hogy az aktiacutev zoacutenaacuteban befogadott huacutezoacuteerıket elviselje akkor ezeket a passziacutev zoacutenaacuteba adja le Az aktiacutev zoacutenaacutehoz hasonloacutean a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzoumltti kapcsolat aacuteltal jut vissza az erı az erısiacuteteacutesbıl a talajra Az erısiacuteteacutesben mőkoumldı huacutezoacuteerı nem aacutellandoacute a teljes Lej sza-kasz szabad veacutege feleacute a reacutezső felsziacuteneacutetıl taacutevolodva a teher a talajba keruumll Az ellenaacutelloacute szakasz sza-bad veacutegeacuteneacutel maacuter nincs huacutezoacuteerı az erısiacuteteacutesben A nyuacuteleacutekony erısiacutetı elemeket toumllteacutesekbe azok kivitelezeacutese soraacuten eacutepiacutetik be Koumlvetkezeacuteskeacuteppen az erısiacuteteacutes reacutetegei viacutezszintesek Nyuacuteleacutekony erısiacuteteacutes (talajszegek formaacutejaacuteban) bevaacutegaacutesokban is bejuttat-hatoacute a talajba azok kiemeleacutese koumlzben koumlzel viacutezszintes helyzetben A hajlaacutes akkor elınyoumls ha egy-beesik az aktiacutev zoacutena talajaacuteban kialakuloacute huacutezaacutesi alakvaacuteltozaacutesok iraacutenyaacuteval



16

28 A talajerısiacuteteacutes mechanizmusa a toumllteacutesalapozaacutesban

Akaacutercsak a taacutemfalak eacutes reacutezsők erısiacuteteacutesekor a talajerısiacuteteacutes arra is hasznaacutelhatoacute hogy hajleacutekony szer-kezetek ndash peacuteldaacuteul toumllteacutesek ndash altalajaacutenak viselkedeacuteseacutet javiacutetsaacutek Ha a talajerısiacuteteacutest arra hasznaacuteljaacutek hogy aacutethidaljaacutek az altalaj gyenge zoacutenaacuteit [laacutesd 1 aacutebra III eacutes IV] akkor az erısiacuteteacutes a fuumlggıhidak teherhordoacute kaacutebeleihez hasonloacutean deformaacuteloacutedik iacutegy vaacutelik huacutezott szerkezeti elemmeacute amely alaacutetaacutemasztja a raacutehelyezett fuumlggıleges terhet Maacutes alapozaacutesi esetekben a talajerısiacuteteacutes roumlvid eacutes koumlzepes idıtartamuacute biztonsaacutegi tartaleacutekot nyuacutejt A legismertebb peacutelda erre a gyenge koheacutezioacutes talajra eacutepuumllı toumllteacutesek alapozaacutesa (laacutesd 1c aacutebra I eacutes II eset) Egy toumllteacutes tervezett meacutereteivel hosszuacute taacutevon aacutelleacutekony lehetne ha az alatta levı talaj maacuter kon-szolidaacuteloacutedott a toumllteacutes suacutelya alatt de ugyanezen meacuteretek mellett roumlvid eacutes koumlzepes idıtartamon beluumll instabilitaacutes aacutellhat elı az altalaj konszolidaacutecioacutejaacutenak befejezıdeacutese elıtt Koumlzvetlenuumll a toumllteacutes alatt az altalajban keletkezı huacutezoacute fıfeszuumlltseacuteg viacutezszintes iraacutenyuacute Erısiacuteteacutes neacutelkuumlli talaj eseteacuteben ez a toumllteacutes eacutes az altalaj oldalkiteacutereacuteseacutenek veszeacutelyeacutet hordozza A toumlreacutes ilyen moacutedja megelızhetı ha viacutezszintes erı-siacuteteacutesi reacuteteget vagy geocellaacutet eacutepiacutetenek a toumllteacutes alaacute Iacutegy ezt a talajerısiacuteteacutesi moacutedszert gyakran alaperısiacute-teacuteskeacutent emliacutetik Az oldalkiteacutereacutes jellegő toumlreacutesek megelızhetık ha a toumllteacutes anyaga eacutes az altalaj eacuterintkezeacutesi feluumlletei koumlzeacute beiktatott viacutezszintes helyzető erısiacuteteacutes elegendıen eacuterdes van kellı huacutezoacuteszilaacuterdsaacutega eacutes tengely-iraacutenyuacute huacutezaacutesi merevseacutege iacutegy a feltoumlltoumltt anyag aljaacuten keletkezı nyiacuteroacutefeszuumlltseacutegek aacutettevıdnek az erı-siacuteteacutesre a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzoumltti suacuterloacutedaacutes reacuteveacuten eacutes iacutegy megterhelik huacutezoacuteerıvel az erısiacutetı elemet Ennek az erıaacutetadaacutesnak keacutet hataacutesa van Egyreacuteszt korlaacutetozza a toumllteacutesanyag aljaacuten a nyuacutelaacutesokat s ezaacutel-tal oldaliraacutenyuacute megtaacutemasztaacuteskeacutent mőkoumldik Maacutesreacuteszt az erısiacuteteacutes meacuterseacutekli azokat a nyiacuteroacutefeszuumlltseacute-geket amelyek egyeacutebkeacutent koumlzvetlenuumll a gyenge altalajra adoacutednaacutenak aacutet Ezaacuteltal meacuterseacuteklıdik a gyen-ge altalaj oldalkiteacutereacutese megmarad az altalaj teherbiacuteraacutesa mely egyeacutebkeacutent csoumlkkenne az aacutethaacuteriacutetott nyiacuteroacutefeszuumlltseacutegek koumlvetkezteacuteben Ahol a gyenge altalaj csak korlaacutetozott meacutelyseacutegig terjed s alatta megfelelı reacuteteg fekszik ott az alta-laj oldalkiteacutereacutese a fenyegetı toumlreacutesi moacuted Ahol viszont az altalaj nagy meacutelyseacutegig terjed minus jellemzıen meacutelyebbre mint a toumllteacutes veacutegsı magassaacutegaacutenak egyharmada minus ott ezen tuacutel meacutelyrehatoloacute forgaacutes jellegő toumlreacutesre is kell szaacutemiacutetani amely a toumllteacutesre eacutes az altalajra egyaraacutent kiterjed Az alapsiacutekra fektetett geocellaacuteval minus a szerezett tapasztalatok szerint minus befolyaacutesolhatoacute a toumlreacutesi feluumllet alakja mert meacutelyebb-re keacutenyszeriacuteti eacutes iacutegy megnoumlveli forgaacutesi feluumlletet eacutes az azon mőkoumldı nyiacuteraacutesi ellenaacutellaacutest A meacutelyre hatoloacute forgaacutes jellegő toumlreacutes eseteacuteben ugyanolyan mechanizmusok keltenek az alaperısiacuteteacutes-ben huacutezoacuteerıket mint a taacutemfal vagy reacutezső eseteacuteben Noha az alaperısiacuteteacutesben keltett tengelyiraacutenyuacute huacutezoacuteerı viacutezszintes ez meacutegis keacutepes kedvezı nyomateacutekot adni a vizsgaacutelandoacute koumlrcsuacuteszoacutelapok koumlzeacutep-pontjaacutera Ennek hataacutesaacutera csoumlkken a kedvezıtlen nyomateacutek emiatt pedig azok a nagy nyiacuteroacutefeszuumllt-seacutegek is amelyek kuumlloumlnben nyiacuteraacutesi toumlreacutest okoznaacutenak a toumllteacutesanyagban vagy az altalajban Ha azutaacuten az altalaj konszolidaacuteloacutedik minus eacutes ezzel nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutega is nı minus akkor maacuter keacutepes lesz ellenaacutellni a mő-koumldı nagy nyiacuteroacutefeszuumlltseacutegeknek az erısiacuteteacutes kedvezı hataacutesai neacutelkuumll is Amint bekoumlvetkezik a kon-szolidaacutecioacutenak ez a meacuterteacuteke akkor az alaperısiacuteteacutes foumlloumlslegesseacute vaacutelik Ezeacutert elegendı ha az erısiacuteteacutes eacutelettartamaacutet csupaacuten annyira tervezik amiacuteg az altalaj eleacuteri a konszolidaacutecioacute szuumlkseacuteges fokaacutet Az erısiacute-teacutes ellenaacutellaacutesaacutenak tervezeacutesi eacuterteacuteke egyreacuteszt attoacutel fuumlgg hogy mekkora huacutezaacutes szuumlkseacuteges a toumllteacutesanyag eacutes az altalaj oldaliraacutenyuacute stabilitaacutesaacutenak megteremteacuteseacutehez maacutesreacuteszt hogy mekkora huacutezoacuteerı kell a toumllteacutes eacutes az altalaj egyuumlttes elforgaacutesa ellen

29 A talaj eacutes az erısiacuteteacutes egyuumlttmőkoumldeacutese Az erısiacuteteacutes hateacutekonysaacutegaacutehoz az szuumlkseacuteges hogy koumllcsoumlnhataacutesban legyen a talajjal eacutes ezzel felve-gyen feszuumlltseacutegeket valamint fajlagos alakvaacuteltozaacutesokat amelyek egyeacutebkeacutent toumlreacutest okoznaacutenak az erısiacuteteacutes neacutelkuumlli talajban Ezen egyuumlttmőkoumldeacutes pontos mechanizmusaacutet befolyaacutesoljaacutek egyreacuteszt a talaj minus akaacuter termett talaj akaacuter toumllteacutesanyag minus jellemzıi az erısiacuteteacutes tulajdonsaacutegai valamint e keacutet elem vi-szonya egymaacuteshoz Ez a szabaacutelyzat keacutet ismertetıjellel definiaacutelja kaacuterosodaacutest Az egyik a 22-ben leiacutert teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutel-lapot eleacutereacutese ami oumlsszeomlaacutest jelent A talaj eacutes az erısiacuteteacutes kapcsolataacutenak fogalomkoumlreacuteben ezt az



17

aacutellapotot vonhatja maga utaacuten az erısiacuteteacutes elszakadaacutesa ill a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzoumltti kapcsolat el-nyiacuteroacutedaacutesa A maacutesik eset a hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapot eleacutereacutese amikor az erısiacutetett toumlmeg hasznaacutelata koumlzben annak alakvaacuteltozaacutesai vagy az erısiacuteteacutes kialakuloacute nyuacutelaacutesai tuacutelleacutepik a megengedett hataacuterokat Noha az erısiacuteteacutes jellemzıi attoacutel fuumlggıen vaacuteltozhatnak hogy mikeacutent mőkoumldik egyuumltt a talajjal van-nak bizonyos alapvetı tulajdonsaacutegai Mivel a talajroacutel relatiacutev elmozdulaacutes viszi aacutet a terheket az erısiacute-teacutesre leacutenyeges hogy az erısiacuteteacutes tengelyiraacutenyban merev a talajhoz keacutepest A teheraacutetvitelt a talajroacutel az erısiacuteteacutesre ill az erısiacuteteacutesrıl a talajra a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzoumltti kapcsolat teszi lehetıveacute Ha a talajnak nincs koheacutezioacuteja akkor a kapcsolat suacuterloacutedaacutesjellegő eacutes mint ilyen fuumlgg a talajtoacutel az erısiacuteteacutes-tıl eacutes ennek fesziacuteni eacuterdesseacutegeacutetıl Ha viszont koumltoumltt a talaj akkor a kapcsolat adheacutezioacutes jellegő Koumllcsoumlnoumls oumlsszekapcsoloacutedaacutes joumlhet leacutetre a talaj szemcseacutei eacutes az erısiacuteteacuteshez hasznaacutelt georaacutecs nyiacutelaacutesai koumlzoumltt Ilyen esetekben maacuter a talaj eacutes az erısiacuteteacutes eacuterintkezeacutesi feluumlleteacutetıl csekeacutely taacutevolsaacutegra is a talaj-szemcseacutek koumlzoumltti ellenaacutellaacutes jellemzi a kapcsolatot A kapcsolatban felleacutepı feszuumlltseacuteg meacuterteacutekeacutet a talaj eacutes az erısiacuteteacutes egymaacuteshoz viszonyiacutetott tulajdonsaacutegai szabjaacutek meg vagyis a talaj nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacute-ga eacutes az erısiacuteteacutes eacuterdesseacutege [3] [4] Ha az erısiacuteteacutes eleacuteggeacute merev eacutes eacuterdes akkor hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapot eleacutereacutese neacutelkuumll veszi aacutet a terheleacutest a talajroacutel Ha aacutetvette szuumlkseacuteges hogy tartsa is meg a megjeloumllt tervezeacutesi eacutelettartama sza-kadaacutes neacutelkuumll ami teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapotot jelentene illetve idıben noumlvekvı deformaacutecioacutek elszen-vedeacutese neacutelkuumll amely a hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapot eleacutereacuteseacutet jelenthetneacute Bizonyos alkalmazaacutesok eseteacuteben ndash ilyenek a taacutemfalak eacutes a meredek reacutezsők ndash a teher az aktiacutev zoacutena talajaacuteban a taacutemfal vagy a reacutezső feluumlleteacutenek koumlzeleacuteben adoacutedik aacutet az erısiacuteteacutesre Az erısiacutetett talajzoacutena belsı stabilitaacutesaacutehoz az kell hogy ez a teher reacuteszben vagy egeacuteszben az aktiacutev zoacutena moumlgoumltti aacutelleacutekony talajzoacutenaacuteba haacuteriacutettasseacutek aacutet az erısiacuteteacutes aacuteltal (laacutesd a 3 aacutebraacutet) Ezen erıaacutetadaacutes hateacutekonysaacutega veacutegett megint csak szuumlkseacuteg van az erısiacuteteacutes megfelelı tengelyiraacutenyuacute merevseacutegeacutere eacutes eacuterdesseacutegeacutere A hajleacutekony erısiacuteteacutesi elemektıl nem vaacuterjaacutek el hogy hajliacutetaacutesi igeacutenybeveacuteteluumlkkel vagy keresztmet-szetuumlk nyiacuteraacutesi ellenaacutellaacutesaacuteval erısiacutetseacutek a talajt A hajleacutekony elemek kizaacuteroacutelag a tengelyiraacutenyuacute huacutezaacutes reacuteveacuten dolgoznak egyuumltt a talajjal A kivitelezeacutes koumlruumllmeacutenyeihez alkalmazkodva eacutes hogy huacutezaacutesi teherbiacuteraacutesuk maximaacutelis lehessen viacutezszintesen eacutepiacutetik be a hajleacutekony erısiacuteteacuteseket a taacutemfalakba a reacutezsőkbe eacutes a toumllteacutesek alaacute hogy iacutegy iraacutenyuk egybe esseacutek az erısiacuteteacutes neacutelkuumlli talaj fajlagos fınyuacutelaacutesaacute-nak iraacutenyaacuteval A hajleacutekony erısiacuteteacutes aacuteltal felvett tengelyiraacutenyuacute erık statikailag hataacuterozottak Koumlvet-kezeacuteskeacuteppen a belsı stabilitaacutest illetı tervezeacutesi feladat taacutemfal reacutezső eacutes toumllteacutes alaperısiacuteteacuteseacuteneacutel azon tengelyiraacutenyuacute huacutezoacuteerık meghataacuterozaacutesaacutera redukaacuteloacutedik amelyeket az aktiacutev zoacutenaacuteban kell az erısiacuteteacutes-nek aacutetvennie illetve ezeknek a passziacutev zoacutenaacuteban valoacute eloszlaacutesaacutet kell vizsgaacutelni hogy a teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot eacutes a hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapot aacuteltal megszabott kereteken beluumll maradjanak A belsı aacutelleacutekonysaacutegra valoacute tekintettel a tengelyiraacutenyban merev erısiacuteteacutes tervezeacuteseacutenek elsıdleges ceacutelja az hogy megoldja a feszuumlltseacutegek eacutes fajlagos alakvaacuteltozaacutesok biztonsaacutegos aacutethaacuteriacutetaacutesaacutet az aktiacutev zoacutenaacuteboacutel a passziacutev zoacutenaacuteba Ez tengelyiraacutenyuacute huacutezoacuteerıket von maga utaacuten de jaacuteruleacutekosan kihasznaacutelha-toacutek az erısiacuteteacutesben keletkezı nyomateacuteki eacutes nyiacuteraacutesi hataacutesok is Az ilyen esetekben az erık analiacutezise inkaacutebb a nyomateacutek mint a tengelyiraacutenyuacute erık vizsgaacutelata lehet

210 A figyelembe veendı talajtulajdonsaacutegok Egy erısiacutetett talajtoumlmeg teljesiacutetıkeacutepesseacutege fuumlgg a talaj jellemzıitıl eacutes attoacutel hogy ezeket mikeacutent befolyaacutesoljaacutek a belsı koumlruumllmeacutenyek peacuteldaacuteul a poacuterusviacuteznyomaacutesok illetve a kuumllsı teacutenyezık peacuteldaacuteul a terhek Ezeket eacutes a tovaacutebbi ilyen teacutenyezıket oumlsszegzi az 1 taacuteblaacutezat A talajt szaacutemos teacutenyezı jellemzi amelyeket a 3 fejezet mutat be tovaacutebbaacute a 6 a 7 eacutes a 8 fejeze-tekben keruumllnek elı a taacutemfalak reacutezsők eacutes toumllteacutesalapozaacutesok tervezeacuteseacutevel kapcsolatban Keacutet alapvetı jellemzı-csoportot kell figyelembe venni azokat amelyek a terhekkel aacutellnak oumlsszefuumlggeacutesben eacutes azokat amelyek az erısiacuteteacutes tartoacutessaacutegaacutet befolyaacutesoljaacutek A talajroacutel erısiacuteteacutesre valoacute teheraacutetvitelt koumlzvet-lenuumll befolyaacutesolja a talaj nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutega Ezt aacuteltalaacuteban a hateacutekony feszuumlltseacutegekhez tartozoacute c eacutes ϕ nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutegi parameacuteterekkel vagy a teljes feszuumlltseacutegekhez tartozoacute cu dreacutenezetlen nyiacuteroacuteszilaacuterd-saacuteggal definiaacuteljaacutek A c koheacutezioacutet csak tuacutelkonszolidaacutelt agyagokban nyitott talajszegezeacutessel erısiacutetet bevaacutegaacutesi reacutezsőkneacutel veszik figyelembe



18

A tuacutelkonszolidaacutelt agyagok hateacutekony feszuumlltseacutegekhez tartozoacute koheacutezioacuteja idıvel csoumlkkenhet eacutes a ter-vezeacuteshez hasznaacutelt eacuterteacutek a kivaacutelasztott eacutelettartam veacutegeacutere jellemzı mennyiseacuteg legyen Csak kis aacutellan-doacutenak vehetı eacuterteacutekő c koheacutezioacutet szabad felhasznaacutelni bizonyos toumllteacutesanyagokban amelyek ipari hul-ladeacutekokboacutel szaacutermaznak eacutes amelyek figyelembe veendı eacuterteacutekeit majd a 3 fejezet aacutellapiacutetja meg 1 taacuteblaacutezat A teljesiacutetıkeacutepesseacuteget befolyaacutesoloacute teacutenyezık Erısiacuteteacutes Talaj Kivitelezeacutes Oumlsszeteacutetel Tartoacutessaacuteg Alak Feluumlleti tulajdonsaacutegok Meacuteretek Szilaacuterdsaacuteg Merevseacuteg

A szemcseacutek meacuterete eacutes alakja Szemeloszlaacutes Index tulajdonsaacutegok Aacutesvaacutenyi oumlsszeteacutetel Tartoacutessaacuteg

Az eacutepiacuteteacutes moacutedja Toumlmoumlriacuteteacutes Kezeleacutes

Az erısiacuteteacutes elosztaacutesa A talaj aacutellapota A szerkezet Elhelyezeacutes Teacuterkoumlzoumlk Iraacutenyok

Toumlmoumlrseacuteg Keacutenyszerek Feszuumlltseacutegi aacutellapot Teliacutetettseacuteg Viacutezelvezeteacutes

Meacuteretei Veacutegsı rendelteteacutes Alapozaacutesi koumlruumllmeacutenyek

Az elıbbiekben felsoroltak kiveacuteteleacutevel a toumlbbreacuteteges erısiacuteteacuteső (laacutesd 1a eacutes 1b aacutebra) toumllteacutesanyag vagy talaj fıkeacutent tisztaacuten suacuterloacutedoacute tulajdonsaacuteguacutenak tekintendı Minthogy a taacutemfalak eacutes reacutezsők toumlbbreacute-tegő erısiacuteteacuteseacuteben keletkezı fajlagos alakvaacuteltozaacutesok kicsik a suacuterloacutedaacutes eredető nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutegot a hateacutekony feszuumlltseacutegekhez tartozoacute belsı suacuterloacutedaacutesi szoumlg ϕp csuacutecseacuterteacuteke reprezentaacutelja Alaperısiacuteteacutes eseteacuten is a toumllteacutesanyag nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutegaacutet tisztaacuten suacuterloacutedoacute jellegőnek tekintik Bizonyos tiacutepusuacute szerke-zetek eseteacuteben viszont olykor szuumlkseacuteg lehet arra hogy nagyobb fajlagos alakvaacuteltozaacutesokat engedje-nek meg a tervezeacutesben Erre lehet peacutelda az olyan toumllteacutes amely alatt egyenlıtlenek a suumlllyedeacutesek Ilyen esetben a belsı suacuterloacutedaacutesi szoumlget a nagy fajlagos alakvaacuteltozaacutesokhoz rendelik Szemcseacutes talajok eseteacuteben ez a ϕcv az az eacuterteacutek amelyet a talaj aacutellandoacute teacuterfogat mellett kialakuloacute nyiacuteraacutesaacutenaacutel meacuternek Nagy fajlagos alakvaacuteltozaacutesok eacutebredhetnek az alaperısiacuteteacutesben is ekkor a toumllteacutesanyag suacuterloacutedaacutesi szoumlge ϕcv Ezt a mennyiseacuteget hasznaacuteljaacutek a roumlvid koumlzepes eacutes hosszuacute idıtartamok vizsgaacutelataacutehoz a poacuterus-viacuteznyomaacutesok koumltelezı figyelembeveacutetele mellett Ha a toumllteacutes normaacutelisan konszolidaacutelt agyagok puha uumlledeacutekeacutere eacutepuumll melyeknek kicsi-koumlzepes az oumlsz-szenyomhatoacutesaacutega a roumlvid idıtartamuacute tervezeacutesi aacutellapotok vizsgaacutelatakor az altalaj cu dreacutenezetlen nyiacute-roacuteszilaacuterdsaacutegaacuten alapuljanak Ha az altalaj nem teljesen teliacutetett vagy kiszaacuteradaacutes folytaacuten repedezett akkor lehet uacutegy tekinteni hogy ϕune0 Ebben az esetben a cu dreacutenezetlen nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacuteg eacuterteacutekeacutet he-lyes araacutenyosnak venni a toumllteacutes alatt eacuterveacutenyesuumllı teljes feszuumlltseacutegek nagysaacutegaacuteval Egy maacutesik vaacuteltozat a roumlvid idıtartam analiacutezise alapulhat ϕp hasznaacutelataacuten kellı figyelemmel a roumlvid idıtartamuacute poacuterusviacuteznyomaacutesok felleacutepeacuteseacutere A koumlzepes eacutes hosszuacute idıtartamok szaacutemiacutetaacutesai ugyancsak alapulhatnak ϕp-n figyelemmel a jellemzı poacuterusviacuteznyomaacutesi viszonyokra A hosszuacute idıtartamuacute ese-tekben a poacuterusviacuteznyomaacutes-toumlbblet lecsengeacutese utaacuten az alaperısiacuteteacutes szerepe megszőnik Taacutemfalak eacutes reacutezsők eseteacuteben az erısiacuteteacutesre jutoacute terhek noumlvekedni fognak ha kifejlıdhetnek pozitiacutev poacuterusviacuteznyomaacutesok Az erısiacutetett toumllteacutesanyaguacute taacutemfalakban eacutes reacutezsőkben a kaacuteros poacuterusviacuteznyomaacutesok kialakulaacutesa megelızhetı megfelelı viacutezelvezeteacutes kieacutepiacuteteacuteseacutevel Termeacuteszetes reacutezsőkben vagy viacutez mel-letti szerkezetek eseteacuteben viszont nem keruumllhetı el a poacuterusviacuteznyomaacutes kifejlıdeacutese Ilyen esetekben leacutenyeges hogy megfelelı meacuterteacutekben megnoumlvelt erısiacutetı erıket kell szaacutemiacutetaacutesba venni eacutes gondolni kell ezek ingadozaacutesi tartomaacutenyaacutera akaacuter eacutevszaktoacutel akaacuter a dagaacutelytoacutel fuumlgg a poacuterusviacuteznyomaacutes A talaj eacutes erısiacuteteacutes koumlzoumltti fizikai koumllcsoumlnhataacuteson feluumll ndash a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzoumltti kapcsolatban ndash lehetnek keacutemiai eacutes elektrokeacutemiai vagy termaacutelis koumllcsoumlnhataacutesok is Az erısiacuteteacutes tervezeacutesi eacutelettartama alatt a feltoumlltoumltt koumlrnyezet kedvezıtlenuumll befolyaacutesolhatja annak tartoacutessaacutegaacutet eacutes ezaacuteltal a mechanikai teljesiacutetıkeacutepesseacuteget Kuumlloumlnboumlzı feltoumlltoumltt koumlrnyezetek hataacutesai az erısiacuteteacutes anyagaacutetoacutel fuumlggıen kuumlloumln-



19

boumlzık lehetnek Adott talajerısiacuteteacutesi feladat eseteacuteben a tervezeacuteshez tartozik azon agressziacutev toumllteacutes-anyagok kimutataacutesa is amelyeket hasznaacutelhatatlannak kell minısiacuteteni Figyelemmel kell lenni az agressziacutev talajviacutezre vagy a szerkezetbe a felsziacutenrıl bekeruumllı viacutezre is

211 Erısiacuteteacutesi alakzatok Egy talajtoumlmeg erısiacuteteacuteseacutenek viselkedeacuteseacutet befolyaacutesoljaacutek az erısiacuteteacutes jellemzıi eacutes az hogy ezekre mi-lyen befolyaacutest gyakorol a belsı koumlrnyezet peacuteldaacuteul a raacutejuk haacuteriacutetott erık a vegyi eacutes hımeacuterseacutekleti hataacutesok valamint az eacuteghajlati adottsaacutegok Ezeket eacutes meacuteg maacutes teacutenyezıket oumlsszegzi az 1 taacuteblaacutezat A talajerısiacuteteacutes vaacuteltozatos formaacutekat oumllthet koumlzuumlluumlk neacutehaacutenyat a 4 aacutebra szemleacuteltet A raacutecsok haacuteloacutek eacutes szalagok lehetnek feacutem vagy polimer anyaguacuteak a lemez-jellegőek pedig polimer geotextiacuteliaacutek A haacutetrahorgonyzott toumllteacutesben toumlbbsoros elrendezeacuteső rugalmas aceacutel rudakat vagy polimer anyagokat alkalmaznak amelyek uacutegy vannak kialakiacutetva hogy a faltoacutel taacutevoli veacuteguumlkoumln hurkot keacutepezzenek A talajszegkeacutent hasznaacutelt aceacutel rudaknak egyszerő koumlr keresztmetszetuumlk van A lemezeket eacutes a polimer raacutecsokat aacuteltalaacuteban a teljes szeacutelesseacutegben eacutepiacutetik be vagyis a homlokfal minden egyes meacutetereacutere 1 m szeacutelesseacutegő erısiacuteteacutes jut eacutes ezeacutert egy toumlbbreacutetegő rendszerben az erısiacuteteacutes aacuteltal kifejtett oumlsszes stabilizaacuteloacute erı az erısiacuteteacutesi reacutetegek szaacutemaacutenak illetve a koumlztuumlk levı fuumlggıleges teacuterkoumlzoumlknek fuumlggveacutenye A szalag alakuacute erısiacuteteacutesek ndash ideeacutertve a feacutemszalagokat eacutes a polimer georaacutecsokat ndash nem fogjaacutek aacutet a szerkezet teljes hosszaacutet Koumlvetkezıleg az ilyen erısiacuteteacutes aacuteltal kifejtett stabilizaacuteloacute erı egyreacuteszt az erısiacutetı elemek szaacutemaacutetoacutel maacutesreacuteszt a koumlztuumlk levı viacutezszintes eacutes fuumlggıleges taacutevolsaacutegoktoacutel fuumlgg Minden egyes erısiacutetı elem hossza befolyaacutesolja az erısiacutetett toumlmeg aacuteltalaacutenos geometriai jellemzıit ami viszont hataacutessal lesz a kuumllsı stabilitaacutesra Peacuteldaacuteul egy erısiacutetett toumllteacutesbıl alkotott taacutemfal eseteacuteben a fal aljaacuten elhelyezett elemek megszabjaacutek a taacutemfal egeacuteszeacutenek szeacutelesseacutegeacutet eacutes ezeacutert hataacutessal vannak az erısiacutetett toumlmeg egeacuteszeacutenek viselkedeacuteseacutere iacutegy az alapsiacutekon valoacute elırecsuacuteszaacutesra a talajtoumlreacutesi ellenaacutel-laacutesra a billeneacutesre a suumlllyedeacutesre eacutes az aacuteltalaacutenos stabilitaacutesra

212 Az erısiacuteteacutes bekoumlteacutese Kuumlloumlnbseacuteget kell tenni az aktiacutev zoacutenaacuteba esı eacutes a passziacutev zoacutenaacuteba aacutetnyuacuteloacute erısiacutetı szakaszok koumlzoumltt Ezen hosszak eacutes bekoumlteacutesuumlk szabjaacutek meg hogy mekkora terheket keacutepesek viselni A passziacutev zoacutenaacuteba keruumllı hossz a lekoumlteacutesi vagy befogaacutesi hossz ez befolyaacutesolja az erıaacutetvitelt az aktiacutev zoacutenaacuteboacutel a passziacutev zoacutenaacutera Nyuacuteleacutekony erısiacuteteacutes eseteacuteben ahol a terheleacutes tengelyiraacutenyuacute huacutezaacutes a befo-gaacutesi hossznak eleacutegnek kell lennie a passziacutev zoacutenaacuteboacutel valoacute kihuacutezoacutedaacutes megakadaacutelyozaacutesaacutera A kapcsoloacutedaacutes teljesiacutetıkeacutepesseacutegeacutet ndash azon tuacutel hogy fuumlgg a befogaacutes hosszaacutetoacutel ndash befolyaacutesolja a talaj nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutega talajbeli poacuterusviacuteznyomaacutesok valamint az erısiacuteteacutes sajaacutet jellemzıi Ha az erısiacuteteacutes befogaacutesi teherbiacuteraacutesa nagyobb mint a huacutezoacuteszilaacuterdsaacutega akkor a teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutella-potot a huacutezaacutes okozta elszakadaacutesa szabja meg Ha viszont az erısiacuteteacutesben eacutebredı huacutezoacuteerı nagyobb mint a befogaacutesi ellenaacutellaacutesa akkor a teherbiacuteraacutes hataacuteraacutet a befogaacutes kimeruumlleacutese fogja megszabni laacutesd a 29 alfejezetet A nyiacuteroacutefeszuumlltseacutegek nem egyenletesen mobilizaacuteloacutednak a beaacutegyazaacutesi hossz menteacuten s ez ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash az erısiacuteteacutes tengelyiraacutenyuacute nyuacuteleacutekonysaacutegaacutenak is fuumlggveacutenye A bekoumlteacutes teljesiacutetıkeacutepesseacutegeacutenek tervezeacutesi ceacuteluacute becsleacutesekor felteacutetelezik hogy a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzoumltti nyiacuteroacutefeszuumlltseacutegek egyenletesen mőkoumldnek a befogaacutesi szakaszon Suacuterloacutedoacute jellegő toumllteacutesanya-gokban ezek nagysaacutegaacutet az erısiacuteteacutesre hatoacute fuumlggıleges hateacutekony feszuumlltseacutegeacutebıl eacutes a befogaacutesi feszuumllt-seacuteg δ szoumlgeacutenek tangenseacutebıl keacutepzett szorzatkeacutent veszik szaacutemiacutetaacutesba A befogaacutesi feszuumlltseacuteg δ szoumlget a 3 fejezetben leiacutert koumlzvetlen nyiacuteroacutevizsgaacutelattal hataacuterozzaacutek meg Georaacutecs erısiacuteteacutes eseteacuten a koumlzvetlen nyiacuteroacute vizsgaacutelat keruumlleti felteacuteteleibıl koumlvetkezıen a δ nagyobb lehet mint ϕp [3] A valoacutesaacutegban azonban egy ilyen eacuterteacutek nem keacutepes realizaacuteloacutedni ezeacutert a meacuteretezeacuteshez felhasznaacutelt δ eacuterteacutek nem le-gyen ϕp-neacutel nagyobb A kihuacutezaacutesi ellenaacutellaacutest a befogaacutesi szakasz feluumlleteacutenek a tanδ-nek eacutes az ott mőkoumldı hateacutekony fuumlggı-leges feszuumlltseacutegnek szorzatakeacutent szaacutemiacutetjaacutek A tanδ mennyiseacuteget a micro egyuumltthatoacute jeleniacuteti meg A tel-jes szeacutelesseacutegre kiterjedı erısiacuteteacutes eseteacuteben a fuumlggıleges hateacutekony feszuumlltseacuteg legnagyobb lehetseacuteges



20

eacuterteacutekeacutet ndash figyelmen kiacutevuumll hagyva a megoszloacute felsziacuteni terheket ndash az erısiacuteteacutes foumlloumltti takaraacutes hateacutekony nyomaacutesaacuteval veendı egyenlınek Toumlmoumlr koheacutezioacute neacutelkuumlli anyagba befogott keskeny eacuterdes erısiacuteteacutes eseteacuten a kihuacutezoacutedaacutes koumlzben kialakuloacute nyiacuteroacutefeszuumlltseacutegek teacuterfogatnoumlvekedeacutest okoznak a toumllteacutesanyag-ban ami azzal jaacuter hogy a fuumlggıleges hateacutekony feszuumlltseacutegek lokaacutelisan a takaraacutesi nyomaacutes foumlleacute noumlvek-szenek Ez a huacutezaacutesi ellenaacutellaacutes noumlvekedeacuteseacutehez vezet amit a microgtmicro szaacutemiacutetaacutesba veacuteteleacutevel lehet lekeacute-pezni s micro helysziacuteni kihuacutezaacutesi vizsgaacutelattal hataacuterozandoacute meg [5] [6] Koumltoumltt talajon ha dreacutenezetlenuumll terhelik a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzoumltti kapcsolat koumlzvetlenuumll araacutenyosiacutethatoacute ndash egy abc adheacutezioacutes szorzoacute-val ndash a talaj dreacutenezetlen nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutegaacuteval s az abc szaacutem nem lehet 1-neacutel nagyobb [4]

213 A hajleacutekony erısiacuteteacutes hossziraacutenyuacute merevseacutegeacutenek hataacutesa a terhekre

A hajleacutekony erısiacuteteacutes csak tengelyiraacutenyuacute huacutezaacutessal mőkoumldik eacutes az oumlsszeomlaacutes teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapo-ta a befogaacutesi kapcsolat elnyiacuteraacutesa vagy az erısiacuteteacutes elszakadaacutesa miatt aacutellhat elı Az elszakadaacutest az erısiacuteteacutesben keletkezı erık nagysaacutega valamint az erısiacuteteacutes keacutepesseacutege szabja meg hogy a tervezett eacutelettartama alatti erıknek toumlreacutes neacutelkuumll ellenaacutelljon Az erısiacuteteacutesben keletkezı terhek szaacutemiacutetaacutesaacutenak moacutedszeri esetrıl esetre vaacuteltoznak eacutes ezek a tervezeacutes-sel foglalkozoacute fejezetekben lesznek kifejtve A feltoumllteacutessel keacutesziacutetett taacutemfalakba vagy reacutezsőkbe he-lyezett hajleacutekony erısiacuteteacutesben eacutebredı erıt az aktiacutev foumlldnyomaacutessal veszik araacutenyosnak A felsziacutenen terheletlen fuumlggıleges fal eseteacuteben az aktiacutev nyomaacutes a fuumlggıleges hateacutekony feszuumlltseacuteg eacutes a Ka aktiacutev foumlldnyomaacutesi szorzoacute szorzata A homlokfalat simaacutenak tekintik s iacutegy ez utoacutebbit az ismert (1 - sinϕp) (1 + sinϕp) keacuteplet adja Hajleacutekony nem-nyuacuteleacutekony szalagokkal erısiacutetett taacutemfalakon veacutegzett helysziacuteni megfigyeleacutesek azt mutattaacutek hogy a taacutemfalak felsı reacuteszeiben az erısiacuteteacutesekre leacutenyegesen nagyobb terheleacutesek mőkoumld-hetnek mint a Ka-boacutel szaacutermaztatottak [7] [8] Az ilyen falak tanulmaacutenyozaacutesa azt mutatta ki hogy baacuter ezek ndash a Ka kialakulaacutesi felteacuteteleivel egyezı-en mozognak a keacutesziacuteteacutesuumlk koumlzben ndash a toumlmoumlriacuteteacutes folytaacuten meacutegis az aktiacutev nyomaacutesnaacutel nagyobb erık fejlıdnek ki [9] Egy fal felsı koumlrzeteacuteben a K0 nyugalmi foumlldnyomaacutessal jellemezhetı ez a helyzet [10] Nincs viszont elegendı olyan helysziacuteni megfigyeleacutes amely azt sugallanaacute hogy a kisebb ten-gelyiraacutenyuacute merevseacuteggel biacuteroacute erısiacuteteacutesek (is) magukhoz vonzanaacutenak ilyen toumlbbleterıket Iacutegy az oldal-iraacutenyuacute foumlldnyomaacutesok ndash eacutes az erısiacuteteacutesek igeacutenybeveacuteteleacutenek ndash szaacutemiacutetaacutesakor kuumlloumlnbseacuteget tesznek a nyuacuteleacutekony eacutes a nem-nyuacuteleacutekony erısiacuteteacutes koumlzoumltt Ha a teher tervezeacutesi eacuterteacuteke 1 vagy enneacutel kisebb tengelyiraacutenyuacute nyuacutelaacutessal felvehetı akkor az erısiacute-teacutest nem-nyuacuteleacutekonynak tekintik s a fal felsı reacuteszeacuten kifejlıdı nagyobb oldaliraacutenyuacute feszuumlltseacutegek ha-taacutesa tuumlkroumlzıdik a teherben amint ezt a 6 eacutes 7 fejezetek kifejtik Ha egy erısiacuteteacutest nyuacuteleacutekonynak tekintenek a fal felsı reacuteszeacuteben a tervezeacutesi terheket az aktiacutev foumlldnyomaacutes felteacutetelezeacuteseacutevel szaacutemiacutetjaacutek Ahol viszont a helysziacuteni megfigyeleacutesek ndash egy nyuacuteleacutekonynak definiaacutelt erısiacuteteacutes eseteacuteben ndash azt jelzik hogy az oldaliraacutenyuacute feszuumlltseacutegek nagyobbak az aktiacutev-naacutel ott az ilyen erısiacuteteacutest a K0 nyomaacuteselosz-laacutesra alapozott nagyobb terhek felveacuteteleacutere helyes tervezni a taacutemfal vagy reacutezső felsı szakaszaacuten

214 A hajleacutekony erısiacuteteacutes huacutezaacutesi viselkedeacuteseacutet befolyaacutesoloacute teacutenyezık

Az erısiacuteteacutes elszakadaacutesakeacutent megnyilvaacutenuloacute teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot elleni biztonsaacuteg uacutegy teljesiacutethetı hogy megnoumlvelik a kiindulaacutesi eacuterteacutekekbıl szaacutemiacutetott terheket egy parciaacutelis teacutenyezıvel iacutegy jutva a teher tervezeacutesi eacuterteacutekeacutehez illetve csoumlkkentik az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak karakterisztikus eacuterteacutekeacutet egy parciaacutelis teacutenyezıvel eacutes ndash ahol ez a feladathoz illıen indokolt ndash egy tovaacutebbi parciaacutelis teacutenyezıt ve-zetnek be a toumlnkremenetel koumlvetkezmeacutenyeinek ellensuacutelyozaacutesa veacutegett s iacutegy alakul ki az ellenaacutellaacutes tervezeacutesi eacuterteacuteke Ha teherbiacuteraacutes iacutegy kapott tervezeacutesi eacuterteacuteke egyenlı a teher tervezeacutesi eacuterteacutekeacutevel vagy nagyobb annaacutel akkor a biztonsaacuteg kieleacutegiacutetınek iacuteteacutelhetı Ha a teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapotra veacutegzett szaacute-miacutetaacutes alapjaacuten az becsuumllhetı hogy a hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapotot tuacutelleacutepı fajlagos alakvaacuteltozaacutesok vagy deformaacutecioacutek keletkezhetneacutenek akkor ajaacutenlatos az ellenaacutellaacutesra e hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapot-hoz igazodoacute kisebb tervezeacutesi eacuterteacuteket alapul venni Az ellenaacutellaacutes szaacutemiacutetaacutesba veendı tervezeacutesi eacuterteacuteke legyen jellemzı az erısiacuteteacutes tervezett eacutelettartama veacutegeacuten A gyenge altalajon leacutetesiacutetett toumllteacutesek alaperısiacuteteacutese eseteacuteben az a tervezett eacutelettartam eleacuteg



21

roumlvid is lehet eacutes veacutegzıdhet akkor amint az altalaj eleacuteggeacute konszolidaacuteloacutedott hogy az erısiacuteteacutes neacutelkuumll is kieleacutegiacutetıen taacutemaszthassa alaacute a toumllteacutest A taacutemfalak eacutes reacutezsők eseteacuteben viszont az erısiacuteteacutes tervezett eacutelettartama a fallal illetve a reacutezsőeacutevel azonos A tervezett eacutelettartam lehet neacutehaacuteny hoacutenap vagy eacutev - egeacuteszen 120 eacutevig Ezen eacutelettartam alatt az erısiacuteteacutes huacutezaacutesi ellenaacutellaacutesa fokozatosan csoumlkken kuumlloumlnbouml-zı hataacutesok koumlvetkezteacuteben A kuumlloumlnboumlzı erısiacutetı anyagokat kuumlloumlnboumlzı hataacutesok gyengiacutetik aacutem mind-egyik megeacuterzi az idı muacutelaacutesaacutet Ennek elleneacutere a leromlaacutes uumlteme is idıfuumlggı eacutes aacuteltalaacutenos szabaacutely hogy a huacutezaacutesi ellenaacutellaacutes az idıvel csoumlkken A feacutemanyaguacute erısiacuteteacutesek eseteacuteben ndash amelyek a gyakorlatban tuacutelnyomoacutean galvanizaacutelt vagy galvani-zaacutelatlan aceacutelok ndash az egyetlen kaacuterosiacutetoacute teacutenyezı az elektrokeacutemiai korroacutezioacute Az oumlsszes feacutem anyaguacute erısiacuteteacutest megtaacutemadja az elektrokeacutemiai korroacutezioacute fuumlggetlenuumll attoacutel hogy milyen talajban vannak Egyes talajok eacutes toumllteacutesanyagok korroziacutevebbek mint maacutesok iacutegy azutaacuten a korroacutezioacute uumlteme is erısebb az agressziacutevebb talajokban Az erısiacuteteacutes keresztmetszeteacutenek korroacutezioacute miatti csoumlkkeneacutese az idıvel csoumlkkenti a szakadaacutest okozoacute terheleacutest ezeacutert a szilaacuterdsaacuteg tervezeacutesi eacuterteacuteke a tervezett eacutelettartam veacutegeacuten jellemzınek tekinthetı eacuterteacutek legyen A talajerısiacuteteacuteshez hasznaacutelt feacutemek minıseacutegi osztaacutelyairoacutel felteacutete-lezik hogy idıben aacutellandoacute a szakiacutetoacuteszilaacuterdsaacuteguk Ezeacutert a korroacutezioacute koumlvetkezmeacutenyeit azaacuteltal veszik szaacutemiacutetaacutesba hogy megengedik a betervezett meacuterteacutekő keresztmetszet-veszteseacuteget amely a kijeloumllt eacutelettartammal a toumllteacutesanyag vagy talaj korroziacutev tulajdonsaacutegaival eacutes ndash fıleg ndash az erısiacuteteacuteshez hasznaacutelt feacutem minıseacutegeacutevel oumlsszefuumlggıen kuumlloumlnboumlzı meacuterteacutekő lehet Alakzatuk eacutes szabaacutelytalan keresztmetszeti teruumlletuumlk folytaacuten a polimer anyaguacute erısiacuteteacutesekben keletke-zı terheket nem lehet alkalmas moacutedon a feszuumlltseacutegek hasznaacutelataacuteval definiaacutelni Iacutegy a lemez jellegő erısiacuteteacutesek ndash georaacutecsok haacuteloacutek geotextiacuteliaacutek ndash eseteacuteben a terhelhetıseacuteget az egyseacutegnyi szeacutelesseacutegre adhatoacute eacuterteacutekben (pl kNm) aacutellapiacutetjaacutek meg A keskeny szalagok eseteacuteben egy darabra adjaacutek meg az erıt Valamennyi polimer anyag viszko-elasztikus eacutes ennek koumlzvetlen folyomaacutenyakeacutent a szakiacutetaacutest kivaacuteltoacute teher kuumlloumlnfeacutele vaacuteltozoacutek fuumlggveacutenye Ezeket reacuteszletesen taacutergyaljaacutek majd a koumlvetkezı fejeze-tek de tudnivaloacute hogy az oumlsszes polimer anyagot eacuterintı vaacuteltozoacute az idı eacutes a hımeacuterseacuteklet Amint egy aacutellandoacute nagysaacuteguacute huacutezoacutefeszuumlltseacuteg mőkoumldni kezd egy szabaacutelyos toumlmoumlr keresztmetszető polimer anyagban ennek hataacutesaacutera huacutezoacutefeszuumlltseacuteg eacutes nyuacutelaacutesi alakvaacuteltozaacutes joumln leacutetre az anyagban Ez az alak-vaacuteltozaacutes a kuacuteszaacutes hataacutesaacutera az idıben noumlvekszik Emiatt a terhet viselı keresztmetszet idıben csoumlk-ken a huacutezoacutefeszuumlltseacuteg pedig noumlvekszik A megterheleacutes utaacuten azutaacuten egyszervalamikor ez az idıfuumlg-gı feszuumlltseacuteg eleacuterhet egy kritikus eacuterteacuteket eacutes a jelenseacuteg az anyag szakadaacutesaacuteba vaacutelt aacutet Ha ugyanazon anyag egy kivaacutelasztott mintaacutejaacutera aacutellandoacute hımeacuterseacutekleten kisebb terhet mőkoumldtetnek akkor a kuacuteszaacutesi szakadaacutes a terheleacutes kezdeteacutehez keacutepest keacutesıbb koumlvetkezik be Ha viszont nagyobb a mőkoumldı teher akkor a teher raacuteadaacutesa utaacuten hamaraacutebb koumlvetkezhet a kuacuteszaacutes miatti szakadaacutes Ha egy polimer anyagot aacutellandoacute hımeacuterseacutekleten aacutellandoacute huacutezoacuteerı terhel egy bizonyos idı eltelteacutevel a kuacuteszaacutes miatti szakadaacutes aacuteltal fog toumlnkremenni Ha ugyanezt az anyagot ugyanekkora erı terheli de magasabb a hımeacuterseacuteklet akkor hamarabb fog elszakadni Alacsonyabb hımeacuterseacutekleten ugyanez a kuacuteszaacutesi miatti szakadaacutes keacutesıbb koumlvetkezik be A toumlreacutesig eltelt idı eacutes a hımeacuterseacuteklet koumlzoumltti oumlssze-fuumlggeacutes nem lineaacuteris eacutes nem reverzibilis A tervezeacutes ceacuteljaihoz szuumlkseacuteges tudni a kijeloumllt tervezeacutesi eacutelettartam veacutegeacuten a legnagyobb hımeacuterseacutekleti hataacutes mellett eacuterveacutenyes kuacuteszaacutesi ellenaacutellaacutest Az ellenaacutel-laacutes tervezeacutesi eacuterteacutekeacutet a kuacuteszaacutesi ellenaacutellaacutesboacutel kiindulva az anyaghoz az A melleacuteklet szerint rendelhetı parciaacutelis teacutenyezık hasznaacutelataacuteval kapjaacutek Az erısiacutetett talajtoumlmeg kieleacutegiacutetı teljesiacutetıkeacutepesseacutegeacutet inkaacutebb az alakvaacuteltozaacutesok iraacutenyiacutetjaacutek mintsem valamely hataacuteraacutellapot Ha tehaacutet egy teher amely egyenlı a kuacuteszaacutes miatti szakadaacutes alapjaacuten megaacutella-piacutetott ellenaacutellaacutes tervezeacutesi eacuterteacutekeacutevel akkora fajlagos alakvaacuteltozaacutest gerjeszt amely tuacutelleacutepneacute a hasz-naacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapotot akkor az ellenaacutellaacutes tervezeacutesi eacuterteacutekeacutet a hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapothoz igazodoacute eacuterteacutekre kell meacuterseacutekelni Elıiacutert szerkezeti tőreacutesi hataacuterok vannak taacutemfalakra eacutes hasonloacutean leacuteteznek hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuterok a gyenge altalaj foumlloumltt eacutepiacutetendı toumllteacutesek alaperısiacuteteacutesekor megen-gedhetı tengelyiraacutenyuacute huacutezaacutesi alakvaacuteltozaacutesokra Az eacutepiacuteteacutest koumlvetıen a taacutemfalak erısiacuteteacuteseacuteben kifejlı-dı alakvaacuteltozaacutesok a taacutemfalak csuacutef torzulaacutesaira vezethetnek vagy ndash peacuteldaacuteul az erısiacutetett talajuacute hiacutedfık eseteacuteben ndash hasznaacutelhatatlannaacute tehetik a szerkezetet Ezt megelızendı leacuteteznek a taacutemfalak eacutes a hiacutedfık



22

hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapotaacutet tekintetbe vevı korlaacutetozoacute elıiacuteraacutesok a tengelyiraacutenyuacute nyuacutelaacutesokra me-lyek nem haladhatoacutek meg a kivitelezeacutes befejezeacutese eacutes a kijeloumllt tervezeacutesi eacutelettartam koumlzoumltt Eacutepiacuteteacutes utaacuteni alakvaacuteltozaacutest okozhat a noumlvekvı terheleacutes mint peacuteldaacuteul egy a hiacutedfıre helyezett hiacutedpaacute-lya eacutes polimer anyagok eseteacuteben tovaacutebbi nyuacutelaacutesok alakulhatnak ki az aacutellandoacute teher alatti kuacuteszaacutes hataacutesaacutera is A polimer anyagok ellenaacutellaacutesaacutenak tervezeacutesi eacuterteacutekeacutet korlaacutetozhatjaacutek tehaacutet a hasznaacutelhatoacute-saacutegi hataacuteraacutellapotra eacutes a teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapotra vonatkozoacute meggondolaacutesok is Ajaacutenlatos tehaacutet az ellenaacutellaacutes mindkeacutet tervezeacutesi eacuterteacutekeacutere szaacutemszerően ellenırizni a szerkezetet eacutes a megfelelı hataacuteraacutel-lapot-szaacutemiacutetaacutesokban a kedvezıtlenebb vaacuteltozatot kell meghataacuterozni



24



25

3 Fejezet ANYAGOK

31 Talajok eacutes toumllteacutesanyagok

311 Aacuteltalaacuteban

Az erısiacutetett talaj taacutemfalakban eacutes hiacutedfıkben mint foumlldet taacutemasztoacute szerkezetek eseteacuteben figyelemmel kell lenni az erısiacutetett talajtoumlmeget alkotoacute feltoumlltoumltt illetve megtaacutemasztott anyag tulajdonsaacutegaira Ha-sonloacute a helyzet a reacutezsőkbe eacutepiacutetett toumllteacutesanyagoknaacutel Keveacutesbeacute szigoruacute szabaacutelyokat kell koumlvetni a helyreaacutelliacutetott vagy laposabb reacutezsők erısiacutetett zoacutenaacuteiba keruumllı toumllteacutesanyag esteacuteben

312 Toumllteacutesanyag taacutemfalakban eacutes hiacutedfıkben

3121 Mechanikai tulajdonsaacutegok

Az aacutellandoacute mővekben hasznaacutelt toumllteacutesanyag tartozzeacutek az Uacuteteacutepiacuteteacutesi Szabaacutelyzat (Specification for Highway Works) [1] szerinti suacuterloacutedoacute vagy koheacutezioacutes-suacuterloacutedoacute anyagcsoportok ndash 6I 6J 7C eacutes 7D ndash valamelyikeacutebe Laacutegy kreacuteta (SMCgt29) eacutes koheacutezioacutes toumllteacutesanyag nem hasznaacutelhatoacute a 2 eacutes 3 geotechnikai kategoacuteriaacuteba tartozoacute taacutemfalakban eacutes hiacutedfıkben laacutesd a 2 eacutes 3 taacuteblaacutezatokat 2 taacuteblaacutezat Toumllteacutesanyag alkalmassaacutega falak eacutes taacutemszerkezetek eseteacuteben Talajfajta 1) A szerkezet kategoacuteriaacuteja (laacutesd 532) 1 2 3

Suacuterloacutedoacute jellegő toumllteacutesanyag (laacutesd 3121) igen igen igen Koheacutezioacutes-suacuterloacutedoacute toumllteacutesanyag (laacutesd 3121) igen igen igen Poriacutetott kohoacutesalak (laacutesd 31242) igen igen igen Kreacuteta SMC lt 29 igen igen igen (-meacuteszkı) SMC gt 29 igen nem nem Agyagduacutes anyag igen2) igen2) nem Aacuteltalaacutenos szokaacutesos (agyag-)toumllteacutesek igen nem nem 1) A taacuteblaacutezat azokat a talajokat mutatja be amelyek a szerkezetek kuumlloumlnboumlzı csoportjaihoz felhasznaacutelhatoacutek hogy a szerkezet viselkedeacutese eacutes kivitelezhetıseacutege megfeleljen Tekintettel kell lenni tovaacutebbaacute ndash a 3122 szerinti hasznaacutelati eacutelettartammal kapcsolatban ndash az erısiacuteteacutes tartoacutessaacutegaacutera is 2) Az agyagtartalmuacute anyagok vaacuteltozatos termeacuteszete folytaacuten ajaacutenlatos az itt javasolt kiinduloacutepontot kuumlloumln vizsgaacuteloacutedaacutesnak alaacutevetni a megbiacutezoacute joacutevaacutehagyaacutesaacutet megszerezni a kivitelezeacutes elıtt eacutes szuumlkseacuteg van a kivitele-zeacutes koumlzbeni gyakori minıseacutegellenırzı vizsgaacuteloacutedaacutesra laacutesd 31244 eacutes 9236

3 taacuteblaacutezat Szerkezetek csoportosiacutetaacutesa a romlaacutesuk koumlvetkezmeacutenyei alapjaacuten Kategoacuteria Parciaacutelis teacutenyezı fn Peacuteldaacutek a szerkezetre

1 (alacsony)

szuumlkseacutegtelen1) 15 m-neacutel alacsonyabb falak eacutes reacutezsők amelyek romlaacutesa csekeacutely kaacutert vagy koumlzlekedeacutesi zavart eredmeacutenyezne

2 (koumlzepes)

10 Toumllteacutesek eacutes azon szerkezetek amelyek romlaacutesa meacuterseacutekelt kaacutert vagy koumlzforgalmi zavart okoz

3 (nagy)

11 Hiacutedfık autoacuteutak orszaacutegos eacutes fıutak vagy vasuacutetvonalak tovaacutebbaacute lakott eacutepuumlletek gaacutetak tengeri veacutedmővek eacutes reacutezsők folyoacuteszabaacutelyzaacutesi falak eacutes reacutezsők koumlzvetlen megtaacutemasztaacutesaacutera szolgaacuteloacute szerkezetek

Az 1 besorolaacutesuacute eacutepiacutetmeacutenyek csak egyszerő szerkezetek lehetnek amelyeket tapasztalati alapon szaacutemiacutetaacutesok neacutelkuumll terveznek meg amint iacuterva vagyon a DD ENV 1997-1 1995-ben MEGJEGYZEacuteS Az 1 2 eacutes 3 besorolaacutesuacute leacutetesiacutetmeacutenyekre a 10 11 12 13 eacutes 14 aacutebraacutekon laacutethatoacutek peacuteldaacutek



26

3122 Keacutemiai eacutes elektrokeacutemiai kriteacuteriumok

A toumllteacutesanyag vegyi tulajdonsaacutegainak a beton elemekre gyakorolt hataacutesaacutet a BS 5400 4 reacuteszeacutevel oumlsszhangban kell figyelembe venni A toumllteacutesanyagnak az aceacutel erısiacutetı elemekre vonatkozoacute elektro-keacutemiai tulajdonsaacutegainak (meacuteg eltőrhetı) hataacutereacuterteacutekeit a 4 taacuteblaacutezat reacuteszletezi Leacutetezik egy roumlvid iraacutenyelv a toumllteacutesanyag minısiacuteteacuteseacutere amelyet egyeacuteb feacutem anyaguacute erısiacuteteacutesekhez lehet hasznaacutelni A polimer anyaguacute erısiacuteteacuteseket nem eacuterintik az elektrokeacutemiai hataacutesok viszont megtaacutemadhatjaacutek ıket is bizonyos vegyuumlletek A vegyszereknek a veacutedjegyezett polimer anyagokra gyakorolt hataacutesaacutet a ter-meacutek bizonylatolaacutesi eljaacuteraacutesa soraacuten kell megaacutellapiacutetani laacutesd a 4 fejezetet

3123 Koheacutezioacutes toumllteacutesanyag

A Specification for Highway Works [1]-ben definiaacutelt koheacutezioacutes toumllteacutesanyagot nem szabad aacutellandoacute rendeleteteacuteső erısiacutetett talaj szerkezetekben felhasznaacutelni sem elfedett sem fedetlen feluumllettel

3124 Egyeacuteb toumllteacutesanyagok eacutes ipari hulladeacutekok


A 3121 eacutes 3122 szakaszokban megadott mechanikai eacutes keacutemiai korlaacutetozaacutesokat teljesiacutetı anyagok felhasznaacutelhatoacutek Indokolt sőrőbben vizsgaacuteloacutedni hogy a minıseacuteg-ellenırzeacutes kieleacutegiacutetı legyen

31242 Poriacutetott kohoacutesalak (pfa)

Csak a Specification for Highway Works [1]-ben megszabott 7B toumllteacutesanyag-csoport felteacuteteleinek megfelelı kohoacutesalak hasznaacutelhatoacute pfa-keacutent A pfa aacuteltalaacuteban oumlnszilaacuterduloacute eacutes a BS 1377 7 eacutes 8 reacuteszei szerinti nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutegi parameacuteterei az idıtıl fuumlggenek Ceacutelszerő friss pfa-mintaacutekat keacutesziacuteteni eacutes megvizsgaacutelni hogy a beeacutepiacuteteacutesi aacutellapothoz kiacutevaacutenatos szilaacuterdsaacutegi parameacutetereket felmeacuterhesseacutek A pfa tervezeacutesben hasznaacutelt crsquo-eacuterteacutekeacutet ceacutelszerő le 5 kNm2-ben lehataacuterolni A tervezeacutesben alapul veendı teacuterfogatsuacutelyaacutet a szaacutendeacutekolt beszerzeacutesi helytıl ceacutelszerő megkapni Indokolt eacutepiacuteteacutes koumlzben is ellen-ırizni hogy a teacuterfogatsuacutelya nem haladja-e meg a tervezett eacuterteacutekeacutet

31243 Szeacutenbaacutenyaacuteszati meddı

Az anyag a szeacutenkifejteacutes aacuteltalaacuteban nagy meddıhaacutenyoacutekban lerakott hulladeacuteka Az ezekben legtoumlbb-szoumlr elıforduloacute anyagok agyagpalaacutek maacutergaacutek palaacutek homokkoumlvek eacutes egyes teruumlleteken meacuteszkoumlvek A meddıhaacutenyoacute anyagaacutenak tulajdonsaacutegai jelentısen vaacuteltoznak mind az egyes haacutenyoacuten beluumll mind a kuumlloumlnboumlzı haacutenyoacutek koumlzoumltt eacutes iacutegy az erısiacutetett talajkeacutent valoacute alkalmassaacutegukat ceacutelszerő kuumlloumln elıiacutert vizsgaacutelatok eacutes eacuterteacutekeleacutes alapjaacuten eldoumlnteni

31244 Agyagtartalmuacute anyagok

Az agyagtartalmuacute anyagok - peacuteldaacuteul az agyagpalaacutek - vegyi jellemzıit fel kell meacuterni hogy biztosiacutetva legyen az erısiacutetett talajhoz valoacute alkalmassaacuteguk eacutes hogy az erısiacuteteacutes elemeivel oumlsszeillenek-e A toumll-teacutesben hasznaacutelt agyagos anyagok meszes oumlsszetevıket eacutes piritet tartalmazhatnak gyakorta egyes helyekre koncentraacuteloacutedva A pirit oxidaacuteloacutedhat ez hıt termel eacutes ezzel noumlvelheti a talaj hımeacuterseacutekleteacutet Az oxidaacutecioacute a savassaacuteg noumlvekedeacuteseacutet eredmeacutenyezheti ennek hataacutesa lehet a betonanyaguacute homlokzat-ra a feacutem anyaguacute erısiacutetı elemekre eacutes bizonyos polimer erısiacutetı anyagokra A polimer erısiacutetı eleme-ket befolyaacutesolhatja baacutermely hıfejlesztı reakcioacute soraacuten fejlıdı hı Egyes hatoacutesaacutegok nem engedeacutelyezik az agyagtartalmuacute agyagok hasznaacutelataacutet aacutellandoacute szerkezetekben egyreacuteszt az erısiacuteteacutesi elemek tartoacutessaacutega miatti aggaacutelyok okaacuten maacutesreacuteszt mert vizsgaacutelatuk eacutes elbiacuteraacutelaacute-suk igeacutenye sokkal nagyobb mint az egyeacuteb anyagokeacute [11] [12]

31245 Kreacuteta

A 29-ot meg nem haladoacute teliacutetettseacutegi nedvesseacutegtartalmuacute (SMC) illetve a 23-ot meg nem haladoacute termeacuteszetes viacuteztartalmuacute kreacutetaacutet szabad toumllteacutesanyagkeacutent hasznaacutelni laacutesd a 9234-et is

31246 Aproacutezoacutedoacute anyagok

Aproacutezoacutedaacutesra hajlamos talajok ndash peacuteldaacuteul amelyek eacuterzeacutekenyek arra hogy viacutez hataacutesaacutera idıvel degra-daacuteloacutedjanak ndash nem hasznaacutelhatoacutek erısiacutetett talaj szerkezetekhez



27

4 taacuteblaacutezat Az oumltvoumlzetlen szeacutenaceacutel galvanizaacutelt aceacutel eacutes rozsdamentes aceacutelanyagok felhasznaacutelaacutesaacuteval keacuteszuumllı toumllteacutesek elektrokeacutemiai tulajdonsaacutegai

Elhelye-zeacutes

A toumllteacutesanyag tulajdonsaacutegai

Minden toumllteacutesanyag eseteacuten megkoumlvetelt vizsgaacutelatok Bizonyos esetekben megkoumlvetelendı kiegeacutesziacutetı vizsgaacutelatok

pH2) Legnagyobb klorid-tartalom3)

Legnagyobb oldhatoacute szul-faacutet-tartalom6)

Legkisebb fajla-gos ellenaacutellaacutes (teliacutetett mintaacuten)5)

Legnagyobb szervesanyag-tartalom6)

Legkisebb redox potenciaacutel7)

Legnagyobb szulfid-tartalom9)

Legkisebb fajlagos ellen-aacutellaacutes (in situ)8)


Az erısiacuteteacutesi elem anyaga

Viacutezben vagy nem viacutezben (tenger-viacutez kiveacute-teleacutevel)1) Min Max

ohmcm volts ohmcm

Galvanizaacutelt vagy galvanizaacutelatlan aceacutel

5 10 002 010 1000 02 04 5 5000 003

Rozsdamentes aceacutel

nem viacutezben

5 10 0025 010 1000 02 035 5 3000 003


5 10 001 005 3000 02 04 5 5000 001


viacutezben

5 10 001 005 3000 02 035 5 3000 001

1) A bdquoviacutezbenrdquo az aacutellandoacutean vagy rendszeresen viacutez alaacute meruumllt aacutellapotra utal

2) A pH meacutereacuteseacutet (a BS 13773 reacutesz1990 szerinti 9 vizsgaacutelatot) minden esetben el kell veacutegezni

3) A klorid-tartalom meacutereacuteseacutet (BS 13773 reacutesz 1990-ben a 72 vizsgaacutelat) minden esetben el kell veacutegezni

4) A viacutezben oldoacutedoacute szulfaacutet SO3 meacutereacuteseacutet (BS 1377 3 reacutesz 1990 szerinti 5 vizsgaacutelat) minden esetben el kell veacutegezni

5) A teliacutetett aacutellapotuacute minta legkisebb fajlagos ellenaacutellaacutes meacutereacuteseacutet (BS 1377 3 reacutesz 1990 szerinti 104 vizsgaacutelat) minden esetben el kell veacutegezni

6) A szervesanyag-tartalom meacutereacuteseacutet (BS 1377 3 reacutesz 1990 szerinti 3 vizsgaacutelat) azon agyagos talajokon indokolt elveacutegezni amelyeknek toumlbb mint 15-a aacutethullik a 63 mikron meacuterető szitaacuten

7) Azon agyagos talajok eseteacuteben amelyek szervesanyag-tartalma nagyobb az itt megadott meacuterteacutekneacutel indokolt megmeacuterni a redox-potenciaacutelt (BS 13779 reacutesz 1990 szerinti 10 vizsgaacutelat) vagy a B melleacutekletben ismertetett mikroacutebaacutes eredető aktivitaacutesi indexet

8) Valamely teliacutetett toumllteacutesanyag fajlagos ellenaacutellaacutesaacutenak meacutereacutese a talaj korroziacutev tulajdonsaacutegainak jelzıszaacutemaacutet eredmeacutenyezi eacutes minden esetben elveacutegzik Viszont oumlsszehasonliacutetaacutes ceacuteljaacuteboacutel a tervezı bizonyos esetekben elıiacuterhatja a laacutetszoacutelagos ellenaacutellaacutes in-situ meacutereacuteseacutet (BS 1377 9 reacutesz1990 9 vizsgaacutelat)

9) A szulfid-tartalmat akkor indokolt megmeacuterni ha a toumllteacutesanyag eredete valoacutesziacutenősiacuteti ennek jelenleacuteteacutet Az ilyen meacutereacutest ebben illeteacutekes laboratoacuteriumnak kell veacutegeznie olyan moacuted-szerrel mint ami iacuterva vagyon bdquoEncyclopedia of Industrial Chemical Analysisrdquo Snell eacutes Hilton (Wiley Interscience Kiadoacute London 1974)



28

313 Toumllteacutesanyag reacutezsőkben

A 3121 eacutes 3122 szakaszok ajaacutenlaacutesainak megfelelı suacuterloacutedoacute anyagokat vagy koheacutezioacutes anyagokat vagy a 3124-ban ajaacutenlottakat kieleacutegiacutetı egyeacuteb toumllteacutesanyagokat fel szabad hasznaacutelni a meredek reacute-zsőkben Helyreaacutelliacutetandoacute vagy uacutej reacutezsőkben megfelelı erısiacuteteacutessel egyuumltt fel szabad hasznaacutelni koheacute-zioacutes anyagot [13] Alaperısiacuteteacuteskor is szabad a toumllteacuteshez koheacutezioacutes toumllteacutesanyagot felhasznaacutelni de ilyenkor az toumllteacutes aljaacuten viacutezvezetı reacuteteg szuumlkseacuteges

314 Az alapozaacutes toumllteacutesanyaga

A toumllteacutesalapozaacutesokhoz vaacutelogatott szemcseacutes anyagot hasznaacuteljanak a Specification for Highway Works [1] elıiacuteraacutesai szerint Az alaperısiacutetı georaacutecs toumllteacutesanyaga feleljen meg az 5 taacuteblaacutezatnak 5 taacuteblaacutezat Alaperısiacutetı georaacutecs feltoumllteacutesi anyagaacutenak szemeloszlaacutesa1)

A B S 410 szerinti szita nyiacutelaacutesmeacuterete mm A szitaacuten aacutethullott mennyiseacuteg toumlmegszaacutezaleacutek

125 90 75 375 10 5

100 80 divide 100 65 divide 100 45 divide 100 15 divide 60 10 divide 45

micro m

600 63

0 divide 25 0 divide 12

1) A taacuteblaacutezat adatai a Specification for Highway Works [1] 601 cikkelyeacutenek elıiacuteraacutesai szerint a koumlvetkezı vaacutelogatott durva szemcseacutejő anyagokra vonatkoznak termeacuteszetes goumlrgeteg-kavics termeacuteszetes homok toumlrt kavics zuacutezott kı ndash az agyagtartalmuacute kızetek kiveacuteteleacutevel - betontoumlrmeleacutek kreacuteta joacutel kieacutegetett szeacutenbaacutenyaacuteszati meddı

315 Termeacuteszetes talaj (talajszegezeacutes eseteacuten)

A talajszegezeacutes hasznaacutelhatoacute baacutermely termett talaj eseteacuteben aacutem vannak talajadottsaacutegok amelyek kedvezıbbek a moacutedszer szempontjaacuteboacutel mint maacutesok A talajszegezeacutes teljesiacutetıkeacutepesseacutegeacutet befolyaacuteso-loacute teacutenyezıket maacuter ismertette a 210 alfejezet A nem homogeacuten talajoknak a talajszegek stabilitaacutesaacutera eacutes tartoacutessaacutegaacutera gyakorolt hataacutesaacutet kuumlloumln fel kell meacuterni mindazon talajok eseteacuteben amelyek kiacutevuumll esnek a 4 taacuteblaacutezatban adott hataacuterokon

32 Az erısiacuteteacutes anyagai

321 Aacuteltalaacutenos szempontok

Erısiacuteteacutes reacuteszeit alkotoacute anyagok ne menjenek toumlnkre a betemetett aacutellapotban Az erısiacuteteacutes alakja lehet lemez raacutecs haacuteloacute saacutev ruacuted goumlmbvas stb (laacutesd a 4 aacutebraacuten) amelyek keacutepesek a huacutezoacuteerıket eacutes a toumll-teacutesben kialakuloacute alakvaacuteltozaacutesokat elviselni Az aceacutelt maacuter sok eacuteve hasznaacuteljaacutek talajkoumlrnyezetben couml-loumlpoumlk csıvezeteacutekek eseteacuteben eacutes korroacutezioacutejaacutenak meacuterteacutekeacutet joacutel felderiacutetetteacutek A talajba keruumllı polimerek hosszuacute taacutevuacute viselkedeacutese meacuteg nincs ilyen joacutel felmeacuterve noha maacuter ezeket is hasznaacuteljaacutek neacutehaacuteny eacutevtize-de Ahol erre szuumlkseacuteg van szakeacutertıtıl ceacutelszerő uacutetmutataacutest keacuterni a kuumlloumlnboumlzı gyaacutertmaacutenyok adott koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt vaacuterhatoacute viselkedeacuteseacuterıl ide eacutertve a feszuumlltseacutegeket alakvaacuteltozaacutesokat eacutes a kivite-lezeacutest hogy biztosiacutethatoacute legyen a koumlruumllmeacutenyek megnyugtatoacuteak a szaacutendeacutekolt hasznaacutelatra MEGJEGYZEacuteS a Brit Szabvaacuteny hasznaacuteloacuteinak tanaacutecsolhatoacute mőkoumldtessenek minıseacutegszabaacutelyozaacutesi rendszert eacutesvagy a joacutevaacutehagyaacutesi-bizonylatolaacutesi eljaacuteraacutest ha szabadalmaztatott feacutem vagy polimer anyaguacute erısiacuteteacuteseket hasznaacutelnak aacutellandoacute szerkezetekhez eacutesvagy ha a toumlreacutesnek suacutelyos koumlvetkezmeacutenyei lenneacutenek

Az engedeacutelyezett nem szabadalmaztatott anyagok feleljenek meg a 322 331 eacutes 34-ben reacuteszlete-zett aacuteltalaacutenos anyagkoumlvetelmeacutenyeknek



29

322 Feacutemanyaguacute talajerısiacuteteacutesek


A feacutem talajerısiacutetı elemeket olyan anyagokboacutel gyaacutertjaacutek amelyeknek van bizonyos ellenaacutellaacutesuk a betemetett aacutellapotbeli korroacutezioacute ellen tovaacutebbaacute olyan lemez raacutecs haacuteloacute szalag ruacuted stb alakuacutera for-maacutezhatoacutek amelyek keacutepesek huacutezoacuteerıt felvenni eacutes a toumllteacutesben keletkezı deformaacutecioacutek hataacutesait elvi-selni Az aceacutel anyag feleljen meg a 32-ben leiacutert felteacuteteleknek eacutes a 6 taacuteblaacutezat ad peacuteldaacutekat az ajaacutenlott aceacutelfajtaacutekra A galvanizaacutelandoacute aceacutelnak legyen olyan a szilikon tartalma amely alkalmassaacute teszi a BS 729-nek megfelelı galvanizaacutelt bevonat kialakulaacutesaacutet azzal az elteacutereacutessel hogy egy egyedi vizsgaacute-lati minta eseteacuteben a cink-bevonat aacutetlagosan ne legyen kevesebb 100 gm2-neacutel

3222 Meacuterettoumlbblet a korroacutezioacute miatt

A 7 taacuteblaacutezat foglalja oumlssze azokat a vastagsaacutegokat melyeket a szerkezetileg szuumlkseacuteges vastagsaacutegon feluumll a 6I 6J 7C eacutes 7D osztaacutelyuacute toumllteacutesanyagok eseteacuteben a korroacutezioacutenak kitett aceacutel elemek oumlsszes feluumlleteacuten elveszthetı toumlbbletvastagsaacutegkeacutent biztosiacutetani kell A toumlbbi toumllteacutesanyag eseteacuteben kuumlloumln kell eacuterteacutekelni a helyzetet Ajaacutenlatos hogy minden talajba temetett feacutem alkatreacutesz vagyis az erısiacuteteacutes fı reacuteszei a kapcsolataik a homlokfal elemek megfogaacutesaacutera szolgaacuteloacute elemek ndash ahol olyan a helyzet ma-guk a felsziacutent alkotoacute darabok is ndash elektrolitikusan oumlsszefeacuterhetı anyagboacutel legyenek Ha ez nem volna megoldhatoacute akkor a szerkezet eacutelettartamaacuteval egyenlı ideig tartoacutes elektromos szigeteleacutest kell terem-teni a kuumlloumlnboumlzı anyagok koumlzoumltt Lehet hogy a BS 8081 ajaacutenlaacutesainak megfelelıen kialakiacutetott talaj-szegek kevesebb tovaacutebbi korroacutezioacuteveacutedelmet kiacutevaacutennak vagy semmilyet sem

6 taacuteblaacutezat Neacutehaacuteny erısiacutetı aceacutelanyag minimaacutelisan megkoumlvetelendı tulajdonsaacutegai

Az aceacutel fajtaacuteja A legnagyobb vastagsaacuteg melyre feszuumlltseacuteg hat

mm

Huacutezoacute-szilaacuterdsaacuteg σt

Nmm2

Nyiacuteroacuteszi-laacuterdsaacuteg σq

Nmm2

Nyomoacuteszi-laacuterdsaacuteg σbc

Nmm2

Szeacutenaceacutel a BS EN 10025 1993

S 235 JR szerint

16 340 205 340

Szeacutenaceacutel BS EN 10025 1993

S 355 JR

16 490 295 490

Rozsdamentes aceacutel BS 1449 2reacutesz 1983 316S31 316S33

10 510 305 510

Rozsdamentes aceacutel BS 1449 2reacutesz 1983 316S31 CR melegen hengerelt min 310 Nmm2 02 -feszuumlltseacuteggel

6 650 390 650

Szeacutenaceacutel ruacuted BS 4449 1988 Aacutetmeacuterı 40 485 290 485

323 Polimer anyaguacute erısiacuteteacutesek

Az ezekre vonatkozoacute tervezeacutesi eacutes vizsgaacutelati ajaacutenlaacutesokat a 4 fejezet taacutergyalja

324 A polimer erısiacuteteacutesek kapcsolatai


Vannak elıregyaacutertott eacutes vannak a kivitelezeacutes soraacuten kialakiacutetott kapcsolatok Szaacutemos elteacuterı kapcsolati rendszer hasznaacutelatos A geotextiacuteliaacutek kapcsolatai aacuteltalaacuteban varrottak lehetnek ott ahol erıtovaacutebbiacutetaacutes-ra van szuumlkseacuteg A polimer haacuteloacutek vagy raacutecsok eseteacuteben főzıpaacutelca alkalmazhatoacute az aacutetfedeacutessel egy-maacutesra fektetett reacuteszek nyiacutelaacutesain egy paacutelcaacutet dugnak veacutegig A kapcsolatokat uacutegy kell kialakiacutetani hogy az alapanyagaik tulajdonsaacutegaihoz viszonyiacutetva a lehetseacuteges legnagyobb legyen az erıtani hateacutekony-saacuteguk eacutes a tartoacutessaacuteguk A kapcsolatok elbiacuteraacutelaacutesaacutera hasznaacutelt moacutedszerek pontosan olyanok mint ami-lyeneket a szabvaacuteny az alapanyagok vizsgaacutelataacutera ajaacutenl A BS 6906 1 reacuteszeacutevel vagy az ISO 10321-gyel oumlsszhangban kell vizsgaacutelni minden aacutellandoacute szerkezetbe teher viseleacuteseacutere tervezett kapcsolatot



30

7 taacuteblaacutezat Minden korroacutezioacutenak kitett feluumlleten szaacutemiacutetaacutesba veendı elveszı vastagsaacutegi meacuteret

Tervezett eacutelettartam eacutev Az erısiacuteteacutes anyaga Elveszı vastagsaacuteg mm

Szaacuterazfoumlldi szerkezet Tiszta viacutezzel eacuterintkezı szerkezet

5 B 025 025 G 0 0 S 0 0 10 B 035 04 G 0 0 S 0 0 50 B 115 155 G 03 055 S 005 007 60 B 135 168 G 038 063 S 005 009 70 G 045 07 S 005 01 120 G 075 10 S 01 02 1 megjegyzeacutes B=(galvanizaacutelatlan) fekete G=galvanizaacutelt S=rozsdamentes aceacutel A fekete aceacutelt nem szabad 60 eacutevneacutel

hosszabb hasznaacutelati eacutelettartamuacute kihorgonyzaacutesokhoz felhasznaacutelni 2 megjegyzeacutes Koumlzbeesı eacutelettartamokhoz szabad lineaacuterisan interpolaacutelni 3 megjegyzeacutes Ezek az eacuterteacutekek a Specification for Highway Works [1] szerinti 6I 6J 7C eacutes 7D osztaacutelyuacute toumllteacutes-

anyagba fektetett aceacutelokra eacuterveacutenyesek 4 megjegyzeacutes A kuumlloumlnoumlsen agressziacutev helysziacuteneket kuumlloumln tanulmaacutenyozaacutes alapjaacuten kell megiacuteteacutelni

3242 Aacutetfedeacutesek

Azon helyzetekben ahol viszonylag kis huacutezoacuteerık alakulnak ki az aacutetfedeacutes ajaacutenlhatoacute Ilyen kapcsola-tokat alakiacutetanak ki neacuteha a maacutesodlagos huacutezaacutesok iraacutenyaacuteban aacutem tilosak az erısiacutetett talaj szerkezetek huacutezaacutesi fıiraacutenyaacuteban Viacutez alatti kapcsolatoknaacutel is sorra keruumllhetnek ahol az aacutetfedeacutes meacuterteacutekeacutet a terve-zeacutes szempontjai eacutes a kivitelezeacutes koumlruumllmeacutenyei szabjaacutek meg

3243 Oumlsszevarraacutes

Szaacutemos oumlsszevarraacutesi tiacutepus van a kapcsolatok eseteire a gyakori megoldaacutesokat az 5 aacutebra az oumlsszeoumll-teacutesi alakzatokat pedig a 6 aacutebra szemleacutelteti Jellemzı teljesiacutetmeacuteny-jellemzık laacutethatoacutek a 8 taacuteblaacutezat-ban A varrott kapcsolatok reacuteszleteit ndash koumlztuumlk a szegeacutelyezeacutes tőzeacutes a varroacuteszaacutel eacutes a varroacutegeacutepek fajtaacute-it ndash a 9545 reacuteszletezi

3244 Oumlsszefőzoumltt kapcsolatok

A 7 aacutebra mutat ilyen kapcsolatot amely nagyon hateacutekony egyes polimer raacutecs-erısiacuteteacutesok oumlsszefogaacute-saacutera 8 taacuteblaacutezat Uumlgyelni kell arra hogy minus a befőzoumltt paacutelcaacutenak eleacuteg nagy legyen a keresztmetszete eacutes a szilaacuterdsaacutega hogy ne deformaacuteloacuted-

hasson jelentıs meacuterteacutekben minus a paacutelcaacutek ne legyenek oly nagyok hogy szeacutetfesziacutetseacutek az alapanyagokat eacutes bennuumlk ne okozzanak

igeacutenybeveacutetel-halmozoacutedaacutest minus a kapcsolatokat meacuteg a megterheleacutesuumlk elıtt elı kell fesziacuteteni hogy ezzel meacuterseacutekeljeacutek az elemek

oumlsszekapcsoloacutedaacutesakor leacutetrejoumlvı elmozdulaacutest



31

3245 Kapcsolat tőzıkapcsokkal

Ez a moacutedszer geotextiacuteliaacutek ideiglenes oumlsszekapcsolaacutesaacutehoz hasznaacutelhatoacute tilos viszont szerkezeti kap-csolat kialakiacutetaacutesaacutera

3246 Tovaacutebbi oumlsszekapcsolaacutesi megoldaacutesok

Veacuteguumll is szabad maacutesfeacutele kapcsolatokat is alkalmazni de mindenkor be kell tartani a 324l-ben leiacutert aacuteltalaacutenos ajaacutenlaacutesokat 8 taacuteblaacutezat Polimer anyagok kapcsolataacutenak megoldaacutesai eacutes hozzaacutevetıleges teherbiacuteraacutesuk

Anyag A kapcsolat fajtaacuteja

A teherviseleacutesi hateacutekonysaacuteg 2)

Elmozdulaacutes 3)

mm

Egymaacutesra fekteteacutessel 1) illeszteacutes (laacutesd az 5 aacutebraacuten)

30-50 koumlzoumltt lt 25

Pillangoacute-illeszteacutes 1) 40-70 koumlzoumltt lt 25 J-alakuacute illeszteacutes 1) 30-60 koumlzoumltt lt 25 Kettıs J-alakuacute illeszteacutes 1) 50-70 koumlzoumltt lt 25 Egymaacutesba kapaszkodoacute illeszteacutes 1)

le80

lt 25

Z-alakuacute illeszteacutes 1) 70-100 koumlzoumltt lt 10

Szıtt geotextiacutelia

Koumltıanyaggal (ragasztva) Az eljaacuteraacutestoacutel eacutes a teruumlleti fel-teacutetelektıl fuumlgg

Főzıpaacutelcaacuteval a 7 aacutebra szerint

gt 95 3-15 koumlzoumltt 4) Polimer georaacutecs

Kapcsolat főzıszalaggal (mint a cipıfőzeacutes)

A megoldaacutestoacutel fuumlgg

1) Ezek varrott illeszteacutesek 2) A kapcsolat huacutezaacutesi teherbiacuteraacutesa osztva az oumlsszekapcsolt geotextiacutelia huacutezaacutesi terhelhetıseacutegeacutevel 3) A kapcsolatok elmozdulaacutesa a BS 6906 1 reacutesz vagy az ISO 10321 szerint meacuterve 4) Az eredeti lazasaacutegokat kikuumlszoumlboumllı reacuteszleges megfesziacuteteacutes utaacuteni elmozdulaacutes Megjegyzeacutes a taacuteblaacutezat a tipikus kapcsolati jellemzıkre ad eligaziacutetaacutest Adott esetben a teacutenyleges kapcsolatok

jellemzıit pl a BS 6906 1 reacutesze vagy az ISO 10321 moacutedszerei szerint kell meghataacuterozni

33 Homlokzatok

331 Szilaacuterd homlokfalak

A homlokfeluumlletek lehetnek betonboacutel aceacutellemezbıl aceacutel raacutecsokboacutel vagy haacuteloacuteboacutel faacuteboacutel egyeacuteb sza-badalmazott anyagokboacutel vagy ezek kombinaacutecioacuteiboacutel A belıluumlk kialakiacutetott homlokzat feleljen meg a felsoroltak anyagok szabvaacutenyainak meacutereteiket a szokvaacutenyos tervezeacutes soraacuten kell meghataacuterozni vagy a megfelelı szabvaacutenyokat hasznaacutelva (laacutesd 9 taacuteblaacutezat) vagy a 4 fejezet szerinti vizsgaacutelati program alapjaacuten 9 taacuteblaacutezat Anyagszabvaacutenyok kuumlloumlnboumlzı homlokzatokra A homlokzat anyaga Szabvaacuteny

Beton Aceacutel lemez Aceacutel raacutecsok eacutes haacuteloacutek Fa Horganyozaacutes

BS 8110 BS 5400 4 reacutesz BS 14491reacutesz BS 4482 BS 4483 BS 4449 BS 5268 BS 5975 (ideiglenes mővek) BS 729



32

332 Hajleacutekony homlokzatok (16c aacutebra) Ezeket a 9253 taacutergyalja

333 A homlokzati elemek kapcsolataiban alkalmazhatoacute anyagok


Az anyagok legyenek tartoacutesak hajleacutekonyak aacutelljanak ellen a leacutegkoumlri szennyezıdeacutesnek a napfeacuteny hataacutesaacutenak eacutes a viacuteznek amelyet jeacutegmentesiacutetı soacute is szennyezhet

3332 Aacutegyazoacute anyag

Az aacutegyazoacute anyag kivaacutelasztaacutesa fuumlgg attoacutel hogy a fal tervezeacutese soraacuten milyen szerkezeti viselkedeacutest vaacuternak el a homlokfaltoacutel Eleddig cementhabarcsot idıaacutelloacute toumlmiacutetı anyagot ndash peacuteldaacuteul gyantakoumlteacuteső parafaacutet bitumenes koumlteacuteső parafaacutet vagy kettıs koumlteacuteső teliacutetetlen szeacutenhidrogeacuten-monomert etileacuten ndash propileacutent [EPDM] ndash hasznaacuteltak

3333 Toumlmiacutetı anyagok

A heacutezagok (az aacutegyazaacutesban levık kiveacuteteleacutevel) lezaacuterhatoacutek akaacuter a kapcsolatba juttatott polietileacuten hab-bal vagy poliuretaacuten szalaggal akaacuter a kapcsolat haacutetoldalaacutera helyezett geotextiacutelia-csiacutekkal

34 Az erısiacutetı eacutes a homlokzati elemek oumlsszekoumlteacutese


Az oumlsszekoumltı elemeket az erısiacuteteacutes eacutes a homlokelemek oumlsszekapcsolaacutesaacutera hasznaacuteljaacutek Lehetnek csa-pok rudak hatlapfejő csavarok anyaacutescsavarok eacutes a koumlvetkezı anyagok valamelyikeacutebıl keacuteszuumllnek ndash koumlzoumlnseacuteges aceacutel ndash aceacutel veacutedıbevonattal ndash horganyzott aceacutel ndash rozsdamentes aceacutel ndash polimer-feacuteleacutek Az oumlsszekoumltı elem kivaacutelasztott anyaga igazodjeacutek a szerkezet tervezett eacutelettartamaacutehoz A 32 alfeje-zet rendelkezeacutesei eacutes a 7 taacuteblaacutezat ezekre az oumlsszekoumltı elemekre is eacuterveacutenyesek Az aceacutel elemek veacutedıbevonatai keacutetfeacutelekeacuteppen keacuteszuumllhetnek ndash feacutemes bevonatok vagyis a BS 729-cel oumlsszhangban levı alumiacutenium-galvanizaacutelaacutes eacutes a BS 2569-

nek megfelelı alumiacutenium-cink bevonat keacutesziacuteteacutese ndash szerves alapanyaguacute veacutedıbevonattal ami lehet a BS 3416-tal eacutes a BS 4147-tel oumlsszhangban levı

bitumen a BS 4164-szerinti kıszeacuten-kaacutetraacuteny tovaacutebbaacute polivinil-klorid (PVC) folyeacutekony vagy por alakuacute epoxi-vegyuumllet eacutes folyeacutekony poliuretaacuten

A felsorolt szabvaacutenyok reacuteszletezik a veacutedıbevonat felhordaacutesaacutet a roumlgziacutetı elem feacutemanyagaacutera aacutem nem teacuternek ki a tartoacutessaacuteg reacuteszleteire illetve a betemetett veacutedıbevonat hasznaacutelhatoacutesaacutegi eacutelettartamaacutera A 4 eacutes a 7 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacutek eacutelettartamok a horganyzott talajerısiacuteteacutesi elemek eseteacutere A nem ideig-lenes szerkezetekbe keruumllı kapcsoloacute elemek minden egyeacuteb veacutedıburkolatnaacutel a 35-ben iacuterottakkal oumlsszhangban kell eljaacuterni

342 Feszuumlltseacutegek

40 mm-es szabvaacutenymeacuteretig a 10 taacuteblaacutezat mutatja be a csapszegek eacutes csavarok feszuumlltseacutegi szeacutelsıeacuter-teacutekeit Ugyanezt eacutekek eacutes rudak eseteacutere a 11 taacuteblaacutezat adja meg

35 A vonatkozoacute szabaacutelyzatokban nem szereplı anyagok eacutes oumlsszetevık vizsgaacutelata

Az erısiacutetett talajokhoz gyakran hasznaacutelnak valamilyen szabvaacuteny hataacutelya alatt aacutelloacute vagy joacutel ismert de nem szabvaacutenyosiacutetott anyagokat Az utoacutebbiak elfogadaacutesaacuteroacutel a tervezınek kell doumlntenie a meacuternoumlki alapelvek valamint az alkotoacute elemek vizsgaacutelatai alapjaacuten A szabadalmazott rendszerek vagy alkat-reacuteszek ndash uacutegy mint erısiacuteteacutesek homlokzati elemek eacutes kapcsolataik ndash lehetnek hagyomaacutenyos anya-gokboacutel is Ezeket az anyagokat eacutes rendszereket fuumlggetlen hiteles engedeacutelyezı szervezetek aacuteltal kell joacutevaacutehagyatni (laacutesd a 8 aacutebraacutet)



33

10 taacuteblaacutezat Csavarok eacutes csapszegek tulajdonsaacutegai 40 mm szabvaacutenyos meacuteretig Anyag Huacutezoacuteszilaacuterdsaacuteg

σt Nmm2 Nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacuteg σq Nmm2

Nyomoacuteszilaacuterdsaacuteg σbc Nmm2

Szeacuten-aceacutel a BS 4190 1967 szerinti 46 osztaacutelyban 395 235 395 A BS 36921967 szerinti aceacutel oumltvoumlzet 88 osztaacutelyban 109 osztaacutelyban

785 980

470 590

785 980

Rozsdamentes aceacutel a BS 6105 1981 szerinti A4-70 osztaacutelyban

700 420 700

11 taacuteblaacutezat Eacutekek eacutes rudak tulajdonsaacutegai 40 mm szabvaacutenyos meacuteretig Anyag Huacutezoacuteszilaacuterdsaacuteg



Szeacuten aceacutel a BS 4449 1988 szerinti 250 osztaacutelyban 290 170 290 Szeacuten-aceacutel a BS 4360 1990 szerinti 50 B osztaacutely-ban

490 295 490

Rozsdamentes aceacutel a BS 970 1 reacutesz 1991 szerinti 316S31 anyag hidegen huacutezott min 450 Nmm2 02-feszuumlltseacuteggel

725 435 725



34

Szabvaacutenyos anyagok Szabadalmazott (kizaacuteroacutelag gyaacutertott veacutedjegyezett anyagok

Az anyag-szilaacuterdsaacutegok eacutes afeltoumlltoumltt anyagokravonatkozoacute szabaacutelyzatokravonatkozoacute felteacuteteleket a 3 eacutesa 9 fejezet adja meg

Kiacutevuumllaacutelloacute pl a BBAaacuteltal veacutegzett bizonylatieljaacuteraacutes

Oumln-bizonylatolaacutes aszerkezet kiiacuteroacutejatervezıjevagy keacutesziacutetıje aacuteltal

A 4 fejezet iacuterja le azelveacutegzendı vizsgaacutelatokiraacutenyelveit eacutes avizsgaacutelati teveacutekenyseacuteget(pl a 13 taacuteblaacutezat)

Anyagszilaacuterdsaacutegok afeltoumlltoumltt anyagra vonatkozoacutereacuteszletes elıiacuteraacutesnakmegfelelı felteacutetelekvalamint a kivitelezeacutesmoacutedja vannak a joacutevaacutehagyaacutesiokiratban (pl a BBA aacuteltaladott igazolaacutesban)

A kiiacuteroacutetervezı eacutes a gyaacutertoacuteaacuteltal meghataacuterozottanyagszilaacuterdsaacutegok afeltoumlltoumltt anyagra vonatkozoacutereacuteszletes elıiacuteraacutesoknakmegfelelı felteacutetelek eacutes akivitelezeacutes moacutedja

vagy

8 aacutebra A vasalaacutes az oumlsszekapcsolaacutes eacutes a burkolat anyagainak kivaacutelasztaacutesa vasalt-talaj szerkezetekszaacutemaacutera



35

4 Fejezet TERVEZEacuteSI VIZSGAacuteLATOK

4l Aacuteltalaacutenos szempontok

A jelen szabaacutelyzat egyik ceacutelja az hogy szeacuteleskoumlrő vaacutelasztaacutesi lehetıseacuteget nyuacutejtson a tervezı meacuter-noumlknek a toumllteacutesanyag eacutes a talajerısiacuteteacutes kivaacutelasztaacutesaacuteban Minthogy a keacutesz talajerısiacuteteacutes tulajdonsaacutegai ndash eacutes olykor a toumllteacutesanyageacutei is ndash az idıfuumlggık lehetnek fontos hogy a tervezı tudja milyenek ezek a vaacuteltozaacutesok eacutes hogy legyen keacutepes kapcsolatba hozni ezeket a kijeloumllt tervezeacutesi eacutelettartammal A 12 taacuteblaacutezat mutat peacuteldaacutekat hasznaacutelati eacutelettartamokra Az erısiacutetett-talaj leacutetesiacutetmeacutenynek haacuterom fı alkotoacuteja van minus a toumllteacutesanyag vagy ndash erısiacutetett altalaj eseteacuten ndash az in-situ talaj minus az erısiacutetı elemek minus a homlokfalak kiveacuteve az alaperısiacuteteacuteseket eacutes a 45o-naacutel laposabb reacutezsőket A tervezeacutesnek mindhaacuteromra ki kell terjednie Sok mindenre nincsenek szabvaacutenyos vizsgaacutelati moacuted-szerek a tervezeacutesi parameacuteterek szaacutemszerő meghataacuterozaacutesaacutera Ezeacutert a most koumlvetkezı fejezet vizsgaacute-lati moacutedszereket illetve a toumllteacutes vagy a talaj eacutes az erısiacuteteacutesek ellenaacutellaacutesaacutera ad tervezeacutesi eacuterteacutekeket Nem foglalkozik viszont a homlokzati elemek anyagaival minthogy kieleacutegiacutetı rendelkezeacutesek leacutetez-nek a vasbeton a feacutem eacutes a fa burkoloacute elemek anyagaacutera eacutes vizsgaacutelataik moacutedszereire A hajleacutekony homlokzatokat aacuteltalaacuteban geotextiacutelia vagy georaacutecs lemezekbıl alakiacutetjaacutek ki Ezekre olyan reacuteszletes elıiacuteraacutesok eacutes vizsgaacutelati moacutedszerek vannak mint az erısiacutetı anyagokra A hajleacutekony homlokzatok tartoacutessaacutegaacutenak javiacutetaacutesaacutera lıtt beton bitumen vagy aszfalt is szoacuteba joumlhet A feacutem anyaguacute erısiacuteteacutesek pontos elıiacuteraacutesaacutet az aceacutel hasznaacutelataacuteval hosszuacute eacutevek alatt szerzett tapasztala-tok alapjaacuten dolgoztaacutek ki Viszont egyes a tervezeacutes szaacutemaacutera fontos tulajdonsaacutegokat nem lehet labo-ratoacuteriumi vizsgaacutelatokkal meghataacuterozni leacuteveacuten koumlztuumlk a legjellegzetesebb a korroacutezioacute Az aceacutel anyaguacute erısiacuteteacutesek 3222-ben elveszı vastagsaacutegai a tapasztalaton a jelenlegi gyakorlaton valamint az erı-siacutetett talajszerkezetekneacutel veacutegzett korroacutezioacute-meacutereacutesekben alapulnak A polimer erısiacuteteacuteseket sajaacutetsaacutegos termeacutekeknek kell tekinteni Leacuteteznek brit szabvaacutenyok a polimer anyagok pontos megnevezeacuteseacutere eacutes vizsgaacutelataira ndash peacuteldaacuteul a BS 2782 BS 3502 BS 4618 eacutes BS 6906 ndash az iparban pedig rendszereket dolgoztak ki a plasztikus anyaguacute csoumlvek vizsgaacutelataacutera eacutes maacutes alkalmazaacutesokra Egyre toumlbb BS ISO eacutes EN vizsgaacutelati eljaacuteraacutes is leacutetezik a polimer erısiacuteteacutesekre A helysziacutenre maacuter kiszaacutelliacutetott anyagokat a BS EN 30320-szal oumlsszhangban kell azonosiacutetani Ajaacutenlatos hogy ndash fıkeacutent a hosszuacute eacutelettartamra szaacutent eacutes koumlzepes vagy nagy kockaacutezattal jaacuteroacute szerke-zetek eseteacuteben ndash az elıiacuteraacutesok adjanak engedeacutelyt hogy eacutevek muacuteltaacuteval hozzaacute lehessen feacuterni az elte-metett szerkezet mintaacuteul szolgaacuteloacute reacuteszeihez lehetıveacute teacuteve a folyamatos taacutejeacutekozoacutedaacutest a feacutemek korroacute-zioacutejaacuteroacutel vagy a mőanyagok minıseacutegromlaacutesaacuteroacutel Elınyoumls volna ha a taacutemfalak aljaacutenak koumlzeleacuteben egy erre a ceacutelra kialakiacutetott eacutepiacutetıelemen vagy homlokelemen keresztuumll biztosiacutetani a hozzaacutejutaacutest

12 taacuteblaacutezat Peacuteldaacutek hasznaacutelati eacutelettartamokra

Kategoacuteria Jellemzı eacutelettartam eacutev Peacutelda

Ideiglenes mővek 1-2 Eacutepiacutetkezeacutes helysziacuteneacuten alkalmi szerkezetek

Roumlvid taacutevuacute 5-10 koumlzoumltt Eacutepiacutetkezeacutes helysziacuteni szerkezetei Alaperısiacuteteacutes

Ipari ceacutelra 10-50 koumlzoumltt Baacutenya-leacutetesiacutetmeacutenyekhez

Hosszuacute idıre 60 A BS 6349 szerinti tengeri leacutetesiacutetmeacutenyekhez eacutes fıutak toumllteacuteseihez

Hosszuacute idıre 70 Taacutemfalak

Hosszuacute idıre 120 Fıutak taacutemfalaihoz eacutes hiacutedfıkhoumlz a DoT koumlvetelmeacutenyei szerint



36

42 A toumllteacutesanyag eacutes az altalaj


A talaj ndash akaacuter toumllteacutes akaacuter termett talaj ndash koumllcsoumlnhataacutesban lehet a talajerısiacuteteacutessel s befolyaacutesoljaacutek egymaacutes viselkedeacuteseacutet Nagy aacuteltalaacutenossaacutegban keacutetfeacutele hataacutes lehetseacuteges Egyreacuteszt az erısiacuteteacutes tengely-iraacutenyuacute hasznaacutelat koumlzbeni megnyuacutelaacutesa hataacutessal lehet a talajban mobilizaacuteloacute nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutegra Maacutes-reacuteszt a talaj eacutes a talajban levı folyadeacutek vegyi tulajdonsaacutegai befolyaacutesolhatjaacutek az erısiacuteteacutes tartoacutessaacutegaacutet eacutes ezzel az idıfuumlggı teljesiacutetıkeacutepesseacuteget A toumllteacutesanyag maacuteskeacutent is hataacutessal lehet az erısiacutetett talaj viselkedeacuteseacutere amely hataacutesok a toumllteacutesanyag tartoacutessaacutegaacuteboacutel a talaj hidraulikai tulajdonsaacutegaiboacutel eacutes duzzadaacutesi jellemzıibıl szaacutermazhatnak Az utoacutebbi csoport probleacutemaacutei ugyanolyanok mint a szokaacutesos foumlldmővek a foumlldet taacutemasztoacute szerkezetek eacutes az alapozaacutesok eseteacuteben itt ezeket nem is taacutergyaljuk tovaacutebb noha hangsuacutelyosan szaacutemiacutetaacutesba kell venni ıket az erısiacutetett talaj tervezeacutes soraacuten MEGJEGYZEacuteS A duzzadaacutesi jellemzık adatai megtalaacutelhatoacutek a mőszaki folyoacuteiratokban vagy meghataacuterozhatoacutek a hely-sziacutenen veacutegzett kuumlloumlnleges vizsgaacutelatokkal

422 A talaj mobilizaacutelt nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutega

A nyomoacute terheleacutes alaacute vetett talajban kifejlıdı nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacuteg noumlvekszik a tengelyiraacutenyuacute eacutes oldal-iraacutenyuacute alakvaacuteltozaacutes noumlvekedeacuteseacutevel miacuteg a csuacutecseacuterteacutek mobilizaacuteloacutedik Az elaszto-plasztikus talajok nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutega ezen csuacutecseacuterteacuteken marad az ennek mobilizaacutelaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges kezdeti elmozdulaacutes tuacutelleacutepeacutese utaacuten is Az alakvaacuteltozaacutessal gyenguumllı talajok eseteacuteben vi-szont csoumlkken a mozgoacutesiacutetott nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacuteg amint az elmozdulaacutes meghaladja a csuacutecseacuterteacutek mobili-zaacutelaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges meacuterteacuteket Nagy alakvaacuteltozaacutesok eseteacuten a talaj mobilizaacutelt nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutega egy aacutellandoacute minimaacutelis eacuterteacutekhez koumlzeledik amely azutaacuten maacuter fuumlggetlen az elmozdulaacutes nagysaacutegaacutetoacutel Ez utoacutebbi jeloumlleacutese ϕrsquocv miacuteg a csuacutecseacuterteacuteket ϕrsquop-keacutent nevezik meg

Tisztaacuten suacuterloacutedoacute toumllteacutesanyag eacutes siacutek alakvaacuteltozaacutesi aacutellapot eseteacuten mely jellemzı a taacutemfalakra maacuter kis alakvaacuteltozaacutesok mobilizaacuteljaacutek ϕrsquop-t Bishop [14] 13 tengelyiraacutenyuacute fajlagos alakvaacuteltozaacutest koumlzoumll touml-moumlr homokokra eacutes Cornforth [15] is ugyanekkora eacuterteacuteket mutat be a 9 aacutebraacuten A ϕrsquop tehaacutet 1 vagy kisebb fajlagos alakvaacuteltozaacutessal mozgoacutesiacutethatoacute Az enneacutel nagyobb alakvaacuteltozaacutesok tartomaacutenyaacuteban azu-taacuten a ϕrsquocv-hez koumlzeliacutet A jelen szabaacutelyzat a ϕrsquop-t hasznaacutelja a suacuterloacutedoacute feltoumllteacutesi anyaguacute falak hiacutedfık eacutes meredek reacutezsők eseteacutere eacutes ϕrsquocv-t a lapos reacutezsőhoumlz valamint gyenge altalajra alapozott toumllteacutesek eseteacuteben

423 A toumllteacutesanyag alakvaacuteltozaacutesa eacutes szilaacuterdsaacutega

A mobilizaacutelt nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacuteg eacutes a K foumlldnyomaacutesi szorzoacute egyaraacutent fuumlgg a toumllteacutestalaj eacutes az erısiacuteteacutes tulajdonsaacutegaitoacutel A Ka aktiacutev aacutellapot eleacutereacuteseacutehez szuumlkseacuteges mozgaacutes suacuterloacutedoacute toumllteacutesanyagban csekeacutely jellemzı a 0001 radiaacuten elfordulaacutes A tapasztalat szerint a nem nyuacuteleacutekony erısiacuteteacutessel keacutesziacutetett falak toumllteacutesanyagaacutenak felsı reacuteszeacuten kialakuloacute oldaliraacutenyuacute nyomaacutesokat fıleg a toumlmoumlriacuteteacutessel keltett feszuumllt-seacutegek szabjaacutek meg eacutes a Ko aacutellapothoz koumlzeliacutetenek A 6 eacutes 8 fejezetnek adnak uacutetmutataacutest a megfe-lelı vaacutelasztaacuteshoz

424 A toumllteacutesanyag szilaacuterdsaacutega eacutes az erısiacuteteacutes alakvaacuteltozaacutesa

Az erısiacuteteacutes tengelyiraacutenyuacute huacutezaacutesi merevseacutege nyuacuteleacutekony eacutes nem-nyuacuteleacutekony csoportba sorolhatoacute (laacutesd 25 fejezet) A folyaacutesi hataacuterig nem terhelt aceacutel eacutes egyes polimer anyagok szilaacuterdsaacutegaacutenak tervezeacutesi eacuterteacuteke 1-nyi vagy kisebb tengelyiraacutenyuacute nyuacutelaacutessal mobilizaacuteloacutedik miacuteg a polimer erısiacuteteacutesek toumlbbseacute-geacuteneacutel ndash peacuteldaacuteul a geotextiacuteliaacuteknaacutel eacutes georaacutecsoknaacutel ndash ez nagyobb alakvaacuteltozaacutesoknaacutel koumlvetkezik be

425 A toumllteacutesanyag szilaacuterdsaacutegaacutenak meghataacuterozaacutesa

A hateacutekony feszuumlltseacutegekhez tartozoacute ϕrsquo belsı suacuterloacutedaacutesi szoumlg eacutes crsquo koheacutezioacute nyiacuteroacutedobozzal vagy triaxiaacutelis vizsgaacutelatokkal hataacuterozhatoacute meg a jelen szabaacutelyzat C Melleacuteklete a BS 1377 7 eacutes 8 reacutesze avagy a BS 6906 8reacutesz 1991 A fuumlggeleacutekeacuteben leiacutert moacutedon A nyiacuteraacutest nem szabad megkezdeni amiacuteg minden minta nem konszolidaacuteloacutedott teljes meacuterteacutekben az adott normaacutel feszuumlltseacuteg hataacutesaacutera a nyiacuteraacutesi sebesseacuteg pedig a dreacutenezett aacutellapotnak feleljen meg



37

426 Az altalaj szilaacuterdsaacutegaacutenak meghataacuterozaacutesa

A szegezeacutessel erısiacutetett talaj nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutega meghataacuterozhatoacute a szokaacutesos helysziacuteni kutataacutesokkal eacutes vizsgaacutelatokkal amelyeket a BS 5930 eacutes a BS 1377 7 eacutes 8 reacutesze iacuter le tovaacutebbaacute a koraacutebban emliacutetett dobozos nyiacuteroacutekeacuteszuumlleacutekkel illı figyelemmel a minta zavartalansaacutegaacutera

427 A talaj hataacutesa az erısiacuteteacutes tartoacutessaacutegaacutera

A talaj eacutes a talajviacutez vegyi tulajdonsaacutegai jelentıs hataacutessal lehetnek a talajerısiacuteteacutes tartoacutessaacutegaacutera eacutes ezaacutel-tal a teherbiacuteraacutesaacutera is Kuumlloumlnoumlsen a talaj elektrokeacutemiai adottsaacutegai jelentenek korroacutezioacutes veszeacutelyt a feacutem anyaguacute erısiacuteteacutesekre Ennek felismereacutese nyomaacuten iacutertak elı a toumllteacutesanyagok vegyi eacutes elektromos jel-lemzıire bizonyos hataacutereacuterteacutekeket ha benne horganyzott horganyzaacutes neacutelkuumlli illetve rozsdamentes aceacutel a talajerısiacuteteacutes anyaga (laacutesd 4 taacuteblaacutezat) Baacuter az ilyen keveacutesseacute korroziacutev toumllteacutesanyagok hasznaacutelata nem kuumlszoumlboumlli ki teljesen a korroacutezioacutet meacutegis annak uumlteme eacutes jellege keveacutesbeacute lesz suacutelyos eacutes a 7 taacuteb-laacutezatban adott hataacuteroknaacutel kisebb meacuterteacutekő lesz Jelenleg nincsenek kifejezetten megjeloumllt hataacuterok a toumllteacutesanyag vagy talaj agresszivitaacutesaacutera a polimer anyagok eseteacuteben Baacutermely hataacutereacuterteacutek amelyet ezutaacuten hataacuteroznak meg a polimer erısiacuteteacutes sajaacutetos-saacutegaitoacutel kuumlloumlnoumlsen pedig az adott polimer anyagtoacutel eacutes erısiacuteteacutes egyeacuteb reacuteszeinek anyagaacutetoacutel fog fuumlg-geni A polimer anyaguacute erısiacuteteacutesektıl elvaacuterhatoacute teljesiacutetmeacuteny ndash kuumlloumlnoumlsen hosszuacute idıtaacutevon ndash kaacutero-sodhat a talaj szerves vagy szervetlen vegyuumlleteitıl valamint szeacutelsıseacuteges pH-eacuterteacutekeitıl

428 Helysziacuteni rongaacuteloacutedaacutes

Mind a feacutem mind a polimer erısiacuteteacutes tartoacutessaacutegaacutet befolyaacutesolhatja a toumllteacutesanyag szemcseacuteinek meacuterete alakja eacutes kemeacutenyseacutege Ez a toumllteacutesanyag azon keacutepesseacutegeacutebıl koumlvetkezik hogy rongaacutelhatja az erısiacutetı elemeket a beeacutepiacuteteacutese eacutes toumlmoumlriacuteteacutese koumlzben Az adott toumllteacutesanyagtoacutel eacutes annak elhelyezeacutesi moacutedjaacutetoacutel fuumlggı kaacuterosodaacutes suacutelyossaacutega eacutes jellege az erısiacutetı elemtıl fuumlggıen vaacuteltozoacute A galvanizaacutelt aceacutelok feluuml-leteacuten ejtett karcolaacutesok hataacutesa aacuteltalaacuteban jelenteacutektelen felteacuteve hogy a rongaacuteloacutedaacutes nem hatol az aceacutel anyagig A polimer anyaguacute erısiacuteteacutesek szerkezeteacutet eacuterintı rongaacuteloacutedaacutesokat alaposan meg kell vizsgaacutel-ni minden egyes kizaacuteroacutelagosan keacuteszuumllı anyag eseteacuteben Ezzel egyuumltt ezek suacutelyosabbak lehetnek mint a feacutem erısiacuteteacutesek kaacuterosodaacutesai A polimer erısiacuteteacutesek kivitelezeacutes miatti rongaacuteloacutedaacutesaacutenak ndash pl aacutet-metszeacutesek beszakadaacutesok hasadaacutesok aacutetlyukadaacutesok ndash jellemzıi felmeacuterhetık a helysziacutenen veacutegzett kiacuteseacuterletekkel viszont eleddig nem fejlesztettek ki olyan vizsgaacutelati moacutedszereket amelyekkel labora-toacuteriumban lehetne koumlvetkezetesen reprodukaacutelni a kaacuterosodaacutes jellegeacutet eacutes meacuterteacutekeacutet Leacuteteznek kriteacuteriumok annak felbecsuumlleacuteseacutere hogy a polimer erısiacuteteacutesek mennyire keacutepesek a tervezett mőkoumldeacutesuumlk kaacuterosodaacutesa neacutelkuumll viselni a kivitelezeacutes koumlzbeni esemeacutenyeket [16] Ezek azoknak a szi-laacuterdsaacutegi eacutes alakvaacuteltozaacutesi eacuterteacutekeknek a csoumlkkenteacuteseacutet iraacutenyozzaacutek elı amelyeket az erısiacuteteacutes huacutezaacutesi ellenaacutellaacutesaacutenak megtervezeacutesekor vesznek fel A bemetszeacutesek szakadaacutesok hasiacutetaacutesok eacutes aacutetlyukadaacutesok valamennyi teljesiacutetmeacuteny-csoumlkkeneacutesre vezetnek ennek meacuterteacuteke becsuumllhetı akaacuter a helysziacutenen veacutegzett kiacuteseacuterletek alapjaacuten akaacuter olyan laboratoacuteriumi vizsgaacutelatok tapasztalatai alapjaacuten amelyek utaacutenozzaacutek az ilyen rongaacuteloacutedaacutes koumlvetkezmeacutenyeit (laacutesd a D melleacutekletet)

43 Az erısiacutetı anyagok


A talajerısiacuteteacutest uacutegy kell megtervezni hogy megfelelı biztonsaacuteg legyen a teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot eleacutereacutese ellen Ezen feluumll ellenırizendı a hasznaacutelhatoacutesaacuteg hataacutera is Ezeket az erısiacuteteacutes meg nem ha-ladhatoacute nyuacutelaacutesi szintjeacutenek hataacuteraacuteval szabjaacutek meg Az oumlsszeomlaacutes elleni tervezeacutes megkoumlveteli mind a belsı mind a kuumllsı aacutelleacutekonysaacuteg teljesiacuteteacuteseacutet A talajerısiacuteteacutesnek a kuumllsı (az elcsuacuteszaacutes vagy felbille-neacutes elleni) biztonsaacutegra gyakorolt hataacutesa fıkeacutent az erısiacutetett toumlmeg fı meacutereteitıl ndash pl egy fal szeacuteles-seacutegeacutetıl ndash fuumlgg E tervezeacutesi szempontokat taacutergyaljaacutek a 6 7 eacutes 8 fejezetek Ugyanott keruumllnek sorra a belsı aacutelleacutekonysaacuteg kuumlloumlnboumlzı aspektusai A belsı stabilitaacutes elvesteacuteseacutet okozhatja a huacutezott erısiacuteteacutes elszakadaacutesa vagy a bekoumlteacutesi erı elveszteacutese is Ezeacutert olyan eacutertelmes eacutes megismeacutetelhetı vizsgaacutelati moacutedszerek kellenek melyekkel felmeacuterhetı az eredeti meacuteretek koumlzoumltt eacuterveacutenyesuumllı szakadaacutesi eacutes be-koumlteacutesi ellenaacutellaacutes Ugyanezen vagy hasonloacute vizsgaacutelatok alkalmazandoacutek ndash ha a hasznaacutelhatoacutesaacutegi koumlve-telmeacutenynek megfelelı tervezeacuteshez szuumlkseacuteges ndash a teheralakvaacuteltozaacutes jellemzık meghataacuterozaacutesaacutera



38

432 A hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuterok

A hasznaacutelhatoacutesaacuteg hataacuterait az erısiacuteteacutes meg nem haladhatoacute tengelyiraacutenyuacute nyuacutelaacutesaacutenak hataacutereacuterteacutekeacutevel szabjaacutek meg Az ilyen hataacutereacuterteacutekek a szerkezet fajtaacutejaacutetoacutel fuumlggıen vaacuteltozhatnak eacutes ugyancsak ettıl fuumlggıen eacuterveacutenyesuumllnek a mőkoumldeacutes kuumlloumlnboumlzı fokozataiban

433 A bekoumlteacutesi ellenaacutellaacutes A toumllteacutesben levı erısiacuteteacutes kihuacutezoacutedaacutesi vagy megcsuacuteszaacutesa elleni ellenaacutellaacutesaacutet az E melleacutekletben vagy a BS 6906 8 reacutesz 1991-ben leiacutert koumlzvetlen nyiacuteraacutesi ellenaacutellaacutes vizsgaacutelataacutera alapiacutetva becsuumllik meg Taacutemfalak eacutes reacutezsők eseteacuteben a bekoumlteacutes ellenaacutellaacutesaacutet a tervezeacuteskor csuacutecseacuterteacutek parciaacutelis teacutenyezıvel csoumlkkentett eacuterteacutekeacutevel szaacutemiacutetjaacutek Az alaperısiacuteteacutesek eseteacuteben a bekoumlteacutes ellenaacutellaacutesaacutet a toumllteacutesanyagban valoacute nagy elmozdulaacuteshoz tartozoacute eacuterteacutek parciaacutelis teacutenyezıvel valoacute osztaacutesaacuteval szaacutemiacutetjaacutek A bekoumlteacutesi ellenaacutellaacutes becsleacuteseacutehez a nyiacuteroacutedobozt hasznaacutelja a jelenlegi gyakorlat oumlsszhangban a BS 6906 8 reacuteszeacutevel Miacuteg a nyiacuteroacutedobozzal veacutegzett vizsgaacutelat megfelelı lehet a minıseacutegellenırzeacutesre a hasznaacutelhatoacutesaacuteg szempontjaacuteboacutel a laboratoacuteriumban eacutes a helysziacutenen veacutegzett kihuacutezoacutedaacutesi vizsgaacutelatok lehetnek megfelelık a teherelmozdulaacutes jellemzık felmeacutereacuteseacutere Bizonyos erısiacutetı elemek ndash peacuteldaacuteul a talajszegezeacuteshez hasznaacutelt rudak ndash vagy a kihorgonyzott toumllteacute-sek eseteacuteben a nyiacuteroacutedobozos vizsgaacutelat nem alkalmazhatoacute A jelenlegi gyakorlat az eacuterdes egyenes erısiacutetı elemek ndash peacuteldaacuteul bordaacutezott szalagok ndash suacuterloacutedaacuteson alapuloacute bekoumlteacutesi ellenaacutellaacutest a kihuacutezoacutedaacutesi vizsgaacutelatok eredmeacutenyeire alapozza Hacsak nincs maacuteskeacutent igazolva ajaacutenlatos hogy helysziacuteni kihuacute-zaacutesi vizsgaacutelatokkal taacutemasszaacutek alaacute az ilyen anyagok tervezett bekoumlteacutesi ellenaacutellaacutesaacutet

434 Tartoacutessaacuteg a teljesiacutetıkeacutepesseacuteg idıbeli alakulaacutesa

4341 Aacuteltalaacutenos szempontok A tartoacutessaacuteg az a keacutepesseacuteg hogy a megkoumlvetelt tulajdonsaacutegok fennmaradnak a megjeloumllt eacutelettarta-mig Tudvaacuten hogy nem leacutetezik megvaacuteltoztathatatlan anyag a tervezı meacuternoumlknek tudnia kell szaacutem-szerősiacuteteni hogy mikeacutent vaacuteltoznak idıben a leacutenyeges tulajdonsaacutegok eacutes hogy mely teacutenyezık befo-lyaacutesoljaacutek a vaacuteltozaacutes lefolyaacutesaacutet vagy uumltemeacutet A 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute az erısiacutetett talajok eseteacuteben figyelembe veendı teacutenyezık felsorolaacutesa Noha ezek mindegyikeacutere szaacutemiacutetani kell keacutet vagy toumlbb ilyen az erısiacuteteacutest eacuterintı koumlruumllmeacuteny egyidejő taacutersiacutetaacutesa nagyon kritikus helyzetet eredmeacutenyezhet Az erısiacuteteacutes eseteacuteben a megfelelı eljaacuteraacutes a kombinaacutelt koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt veacutegzett vizsgaacutelat lehet A 14 taacuteblaacutezat sorolja fel azokat az elsıdleges teacutenyezıket amelyek valoacutesziacutenőleg befolyaacutesoljaacutek az erısiacutetı anyagok tartoacutessaacutegaacutet koumlzoumlttuumlk vannak aacuteltalaacutenos eacutes vannak kuumlloumlnleges teacutenyezık Az aacuteltalaacuteno-sak a koumlrnyezeti adottsaacutegok eacutes a hasznaacutelat koumlzbeni koumlruumllmeacutenyek amelyek minden talajerısiacuteteacutesre hataacutest gyakorolnak A feacutem eacutes a polimer anyaguacute erısiacutetı elemek eseteacuteben koumlzeacutejuumlk tartoznak a terve-zett eacutelettartam a terhek valamint a viacutez aacuteltal okozott eacutes a keacutesziacuteteacutes koumlzben keletkezett rongaacuteloacutedaacutesok A polimer anyagok eseteacuteben meacuteg keacutet aacuteltalaacutenos teacutenyezı van a beeacutepiacuteteacutes elıtti UV-sugaacuterzaacutes eacutes a mő-koumldeacutes koumlzbeni hımeacuterseacutekleti hataacutesok Az aacuteltalaacutenos teacutenyezıkoumln kiacutevuumll meacuteg tovaacutebbiak is vannak ame-lyek az adott erısiacuteteacutesre jellemzı teljesiacutetıkeacutepesseacuteget befolyaacutesoljaacutek Feacutem anyagok eseteacuteben a talaj agresszivitaacutesa befolyaacutesolhatja a teljesiacutetıkeacutepesseacuteget eacutes ennek idıbeli vaacuteltozaacutesaacutet Ennek tudataacuteban bizonyos hataacutereacuterteacutekeket adtak meg a toumllteacutesanyagok elektrokeacutemiai pa-rameacutetereire (laacutesd 4 taacuteblaacutezat) A korroziacutev talajhoz tovaacutebbiak taacutersulhatnak korroziacutev folyadeacutekok ke-ruumllhetnek be az erısiacutetett talajtoumlmegbe peacuteldaacuteul soacutek vizes oldatai (a jeacutegmentesiacuteteacutesre hasznaacutelt konyha-soacute) vagy az uacuteton szaacutelliacutetott korroziacutev folyadeacutekok oumlmlenek ki A terheleacutesek eacutes a kivitelezeacutes aacuteltal oko-zott rongaacutelaacutesok valoacutesziacutenőleg nem idıfuumlggık A korroacutezioacute ndash amely a talaj elektrokeacutemiai adottsaacutegaival aacutell kapcsolatban ndash idıfuumlggı teacutenyezı eacutes a rendelkezeacutesre aacutelloacute keresztmetszeti teruumlletet csoumlkkentı hataacuteskeacutent veszik figyelembe Az erısiacutetett talajok koumlruumllmeacutenyei koumlzoumltt az egyedi teacutenyezık jaacuteruleacuteko-sak eacutes egymaacutessal nem oumlsszefuumlggık Peacuteldaacuteul a korroacutezioacute uumlteme nem vaacuteltozik a teher intenzitaacutesaacuteval A polimer anyaguacute erısiacuteteacutesek viselkedeacuteseacutet szaacutemos oumlsszefuumlggı hataacutes befolyaacutesolja Koumlzuumlluumlk egyesek koumlzvetlenuumll eacuterintik a polimer anyag eacutes a kapcsoloacutedoacute reacuteszek tartoacutessaacutegaacutet miacuteg maacutesok a polimer anya-gok viszko-elasztikus termeacuteszeteacutevel aacutellnak kapcsolatban A kuacuteszaacutes okozta szakadaacutesra valoacute tekintet-tel mindezen teacutenyezık hatnak egymaacutesra Ebbıl koumlvetkezik hogy az egyedi koumlrnyezetben kifejlıdı



39

egyes hataacutesok oumlsszege kisebb lehet mint egy oumlsszetett koumlrnyezetben eacuterveacutenyesuumllı oumlsszhataacutes Baacuter-mely ilyen egymaacutest fokozoacute hataacutest figyelembe kell venni a tervekben Ami a feacutem anyaguacute erısiacuteteacuteseket illeti aacuteltalaacutenos eacutes kuumlloumlnleges teacutenyezık is befolyaacutesoljaacutek a teljesiacutetıkeacute-pesseacuteguumlket A 14 taacuteblaacutezatban felsorolt teacutenyezık az adott gyaacutertmaacutenytoacutel fuumlggıen vaacuteltozoacuteak E vaacutelto-zaacutesok toumlbbseacutege oumlsszefuumlgg a polimer eacutes a gyaacutertaacutesaacutehoz felhasznaacutelt adaleacutekok vegyi sajaacutetossaacutegaival Peacuteldaacuteul az egyik polimer toumlnkretehetı egy erısen luacutegos koumlrnyezetben miacuteg a maacutesik nem Raacuteadaacutesul a polimerben levı adaleacutekanyagok a gyaacutertaacutesi folyamat eacutes az erısiacuteteacutes fizikai alakja is befolyaacutesolja tel-jesiacutetmeacutenyeacutet Iacutegy azutaacuten az elveacutegzendı vizsgaacuteloacutedaacutes termeacutek-specifikus Jelenleg nincsenek kialakiacutetott hataacuterok a koumlrnyezetre amelyben elvaacuterjaacutek hogy mőkoumldjenek a polimer anyaguacute erısiacuteteacutesek

13 taacuteblaacutezat Erısiacutetı elemek vizsgaacutelataacutenak listaacuteja 1 Fizikai eacutes mechanikai tulajdonsaacutegok

a) az anyag reacuteszletes leiacuteraacutesa eacutes a raacute vonatkozoacute mőszaki irodalom b) roumlvid eacutes hosszuacute idıre vonatkozoacute adatok a szakiacutetoacuteszilaacuterdsaacuteg teacutenyleges eacutes tervezeacutesi eacuterteacutekei feszuumllt-

seacutegalakvaacuteltozaacutesi goumlrbeacutek rugalmassaacutegi modulus kuacuteszaacutes hajliacutethatoacutesaacuteg oumlregedeacutes (dinamikus vagy statikus) faacuteradaacutes baacutermi okozza is pl szerkezet hıhataacutes vagy aacuterapaacutely miatti terheleacutes a toumllteacutesanyagra vonatkozoacute suacuterloacutedaacutesi teacutenyezı

2Tartoacutessaacuteg Vizsgaacutelandoacutek a koumlvetkezı hataacutesoknak a fizikai eacutes mechanikai tulajdonsaacutegokra gyakorolt hataacutesa szeacutelsıseacuteges pH-eacuterteacutekek kloridok szulfaacutetok oacutezon szeacutenhidrogeacutenek eacutes a koumlzutakon rendszeresen szaacutelliacutetott egyeacuteb vegyuumlletek viacutez ibolyaacuten tuacuteli eacutes infravoumlroumls sugarak (ide eacutertve a beeacutepiacuteteacutes elıtti roumlvid idejő raacutehataacutest is) bakteacuteriumok eacutes maacutes aacutellati ill noumlveacutenyi eacutelıleacutenyek hımeacuterseacuteklet tőz szaacutendeacutekos rongaacutelaacutes 3 Beeacutepiacuteteacutes eacutes hasznaacutelat koumlzbeni esemeacutenyek

kezeleacutes taacuterolaacutes1)

rongaacutelaacutes1)

kifesziacuteteacutes eacutes mozgataacutes1)

hataacutesok a homlokzatra1)

4 A terhek keacutemiai koumlrnyezeti hataacutesok eacutes a kivitelezeacutes koumlzbeni seacuteruumlleacutesek halmazoacutedaacutesaacutenak hataacutesa vagyis az 1 2 eacutes 3 alattiak kombinaacutecioacuteja 5 Eacutepiacuteteacutesi reacuteszletek oumlsszekoumltı elemek kihataacutesuk az 1b) eacutes a 2 szempontokra 6 Minıseacutegellenırzeacutesek a gyaacutertaacutesi folyamatokkal egyuumltt 7 Agressziacutev koumlrnyezet hataacutesa eacutepiacuteteacutes elıtt roumlvid idejő UV besugaacuterzaacutesnak a polimer erısiacuteteacutesre gyakorolt hosszuacute idı alatt eacuterveacutenyesuumllı hataacutesa vagy oacutezon eacutes tajteacutekozoacute tengeri permetfelhı hataacutesa a feacutem elemekre 8 A baacutermilyen statikus ok miatti faacuteradaacutes pl szerkezeti vagy hıhataacutes miatti terheleacutes 9 A baacutermilyen dinamikus hataacutesra visszavezethetı faacuteradaacutes 10 Robbantaacutes tőz vagy szaacutendeacutekos rongaacutelaacutes hataacutesa a szerkezet viselkedeacuteseacutere 1)Ezeket a teacuteteleket helysziacuteni kiacuteseacuterlettelkiacuteseacuterletekkel kell ellenırizni 4342 A tartoacutessaacutegra vonatkozoacute vizsgaacutelatok

A polimer anyaguacute erısiacuteteacutesek tartoacutessaacutegaacutet a PD 6533 tekinti aacutet Az aceacutel anyaguacute erısiacuteteacutesek kutataacutesai eacutes tapasztalatai lehetıveacute tetteacutek a toumllteacutesanyagokra vonatkozoacute elektrokeacutemiai elıiacuteraacutesok megfogalmazaacutesaacutet (laacutesd 4 taacuteblaacutezat) ami a 7 taacuteblaacutezatban megadott hataacutereacuter-teacutekekneacutel vastagsaacuteg-veszteseacutegeket jelent Az agressziacutevebb koumlrnyezeteket ndash az adott helysziacutenen ndash tanaacutecsos reacuteszletesebben tanulmaacutenyozni Neheacutez mindazon lehetseacuteges koumlrnyezeti kockaacutezatra figyelemmel lenni amelyek eacuterinthetik a polimer erısiacuteteacutesek teljesiacutetıkeacutepesseacutegeacutet de nem kell azt felteacutetelezni hogy a toumllteacutesanyagok vagy a talajok szo-kaacutesos vegyi eacutes bakteriaacutelis alkotoacutei felvetnek baacutermilyen probleacutemaacutet A tervezınek kell meacuterlegelnie az adott helysziacuten sajaacutetos szempontjait peacuteldaacuteul hogy ott kıolaj vagy maacutes vegyi anyag kifolyhat-e A maacuter elkeacutesziacutetett mőtaacutergy keacutesıbbi hasznaacutelata soraacuten is megjelenhetnek probleacutemaacutek peacuteldaacuteul ha az uacutej helyzetben magassaacute vaacutelik a talaj hımeacuterseacuteklete vagy baacutermely maacutes szennyezıdeacutes keletkezhet hiszen ezek kedvezıtlenuumll eacuterinteneacutek a polimer erısiacuteteacutes tulajdonsaacutegait



40

Az agressziacutev folyadeacutekok taacutemadaacutesaacutet mind a feacutem mind a polimer anyaguacute erısiacuteteacutesek eseteacuteben gyak-ran megelızı inteacutezkedeacutesekkel haacuteriacutetjaacutek el peacuteldaacuteul nem-aacuteteresztı szigetelıfalakat vagy hateacutekonyan mőkoumldı dreacutenezı rendszereket iktatnak be

14 taacuteblaacutezat Eltakart erısiacutetı anyagok tartoacutessaacutegaacutet eacutes teljesiacutetıkeacutepesseacutegeacutet befolyaacutesoloacute teacutenyezık Anyag Aacuteltalaacutenos teacutenyezık Kuumlloumlnleges teacutenyezık Feacutem Terheleacutes

Viacutez Rongaacuteloacutedaacutes

A talaj bakteriaacuteliselektrokeacutemiai oumlsszeteacutetele Korroziacutev folyadeacutekok

Polimer Terheleacutes Rongaacutelaacutes UV-sugaacuterzaacutes Hıhataacutesok

A talaj vegyibakteriaacutelis oumlsszeteacutetele Agressziacutev folyadeacutekok

435 Tervezeacutesi parameacuteterek

Itt most nem foglalkozunk a bekoumlteacutes kihuacutezoacutedaacutesaacuteval Tudni kell hogy mikeacutent definiaacutelhatoacute az erısiacute-teacutes ellenaacutellaacutesaacutenak karakterisztikus eacuterteacuteke a tervezett eacutelettartam idejeacutere A feacutem anyaguacute erısiacuteteacutesek kuacuteszaacutesa jelenteacutektelen az ilyen erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak karakterisztikus eacuter-teacuteke a tervezett eacutelettartam veacutegeacuten uacutegy vehetı szaacutemiacutetaacutesba mint a szakiacutetoacuteszilaacuterdsaacuteg eacutes az adott elem tisztaacuten fennmaradoacute keresztmetszeti teruumlleteacutenek szorzata A tiszta keresztmetszeti teruumllet az (eredeti) bruttoacute teruumllet eacutes a korroacutezioacute folytaacuten elveszett teruumllet kuumlloumlnbseacutege (laacutesd 3222) Ha felteacutetelezik hogy az erısiacuteteacutes teljes nyuacutelaacutesa a tervezett eacutelettartam alatt vaacuterhatoacutelag nem toumlbb 1-naacutel uacutegy maacutes adatra nincs szuumlkseacuteg Nyilvaacutenvaloacute hogy a feacutem anyagok eseteacuteben a korroacutezioacute sebesseacutege a kulcsteacutenyezı Polimer erısiacuteteacutesek eseteacuteben nem engedhetı meg hogy a kuacuteszaacutes miatti szakadaacutes szabja meg az erı-siacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak karakterisztikus eacuterteacutekeacutet A doumlntı a kivitelezeacutes utaacuten kialakuloacute nyuacutelaacutes avagy meghataacuterozoacute lehet a befejezıdoumltt aacutellandoacute alakvaacuteltozaacuteshoz tartozoacute feszuumlltseacuteg (illetve erı) Ezeacutert a polimer anyaguacute erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak karakterisztikus eacuterteacuteke legyen kisebb mint

a) a kuacuteszaacutes miatti szakadaacutes alapjaacuten szaacutemiacutetott karakterisztikus eacuterteacuteke b) a kuacuteszaacutesi alakvaacuteltozaacutes alapjaacuten szaacutemiacutetott karakterisztikus eacuterteacutek

Az alaperısiacuteteacutesek eseteacuteben eacutes azon anyagoknaacutel amelyek szilaacuterdsaacutegnoumlvekedeacutese lassuacute (vagyis lassan konszolidaacuteloacutednak) szuumlkseacuteges tekintetbe venni a feszuumlltseacutegek ernyedeacuteseacutet

436 Polimer erısiacuteteacutesek vizsgaacutelatai


A polimer erısiacuteteacutesek vizsgaacutelata haacuterom csoportra oszthatoacute a) Index-vizsgaacutelatok Ezeket szabvaacutenyosiacutetott koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt veacutegzik azeacutert hogy oumlsszeha-

sonliacutethatoacutek legyenek a termeacutekek tulajdonsaacutegai (pl nagyszeacutelesseacutegő minta huacutezoacuteszilaacuterdsaacutega terheleacutes alatti kuacuteszaacutes suacuterloacutedaacutesi tulajdonsaacutegokhellip)

b) Minıseacutegellenırzı vizsgaacutelatok Gyors vizsgaacutelat a minıseacuteg egyenletesseacutegeacutenek biztosiacutetaacutesaacutera c) Teljesiacutetıkeacutepesseacutegi vizsgaacutelatok Talajjaltoumllteacutesanyaggal eacuterintkezı polimer anyag szabvaacutenyosiacute-

tott koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt veacutegzett laboratoacuteriumi vizsgaacutelata hogy pontosabban utaacutenozhatoacutek le-gyenek a helysziacuteni felteacutetelek mint az index-vizsgaacutelatok eseteacuteben Veacutegezhetık ilyen vizsgaacutela-tok a helysziacutenen is 11 meacuteretaraacutenyaacuteban

A jelenleg veacutegezhetı vizsgaacutelatok tartomaacutenya be van hataacuterolva kuumlloumlnboumlzı nemzeti szabvaacutenyok (BS ASTM DIN NF stb) kuumlloumlnboumlzı moacutedszereit gyakran ideacutezik a gyaacutertoacutek koumlzlemeacutenyei eacutes alkalomsze-rően hasznaacuteljaacutek ıket a kiiacuteraacutesokban Szaacutemos vizsgaacutelati eljaacuteraacutest tettek koumlzzeacute a BS 6906 szabvaacutenyso-rozatban ezeket kiegeacutesziacutethetik vagy helyettesiacutethetik az ISO vagy EN szerinti vizsgaacutelatok A joumlvı-ben az ISO eacutes EN koumlzlemeacutenyek is fognak a mintaveacutetellel eacutes az azonosiacutetaacutes keacuterdeacuteseivel foglalkozni Az ilyen vizsgaacutelatok toumlbbseacutege az index ndash vagy a minıseacutegellenırzı vizsgaacutelatokra fog vonatkozni



41

4362 Huacutezaacutesi ellenaacutellaacutes eacutes kuacuteszaacutesi tulajdonsaacutegok

Az erısiacuteteacutes kijeloumllt eacutelettartamra eacuterveacutenyes ellenaacutellaacutesaacutenak karakterisztikus eacuterteacutekeacutehez leacutenyeges ismerni annak feszuumlltseacutegialakvaacuteltozaacutesi jellemzıit A BS 6906 1 reacutesz vagy ISO 10319 szerinti huacutezoacutevizsgaacute-latot kell a roumlvididejő feszuumlltseacutegi tulajdonsaacutegok meghataacuterozaacutesaacutera elveacutegezni A kuacuteszaacutes vizsgaacutelata koumlvesse a BS 6906 5 reacuteszeacuteben megadott eljaacuteraacutest Az ajaacutenlott legkisebb 10000 oacuteraacutes (kb 14 hoacutenap) vizsgaacutelati idıtartam betartandoacute minden olyan polimer eseteacuteben melynek szolgaacutelati ideje meghalad-ja a 10 eacutevet Ideiglenes vagy roumlvid idıre szaacutent mővek eseteacuteben (laacutesd a 12 taacuteblaacutezatot) a kuacuteszaacutesi miat-ti szakadaacutes vizsgaacutelata legalaacutebb 1000 oacuteraacuteig (6 heacutetig) tartson Baacuter a BS 6906 5 reacutesz eredetileg csak arra valoacute hogy a kuacuteszaacutesi-alakvaacuteltozaacutesi viselkedeacutesrıl adatokat szolgaacuteltasson szabad az ebben roumlgziacute-tett vizsgaacutelatot nagyobb terhekkel veacutegezni hogy eacuterteacutekelhetı legyen a kuacuteszaacutes miatti szakadaacutes is A kapcsolatokat a BS 6906 1 reacuteszeacutenek vagy az ISO 10321-nek alapelvei szerint kell vizsgaacutelni A vizsgaacutelatokat 20 vagy 23 degC szabvaacutenyos hımeacuterseacutekleten veacutegzik de a kuumlloumlnboumlzı polimer erısiacutetı anyagok kuumlloumlnboumlzı meacuterteacutekben eacuterzeacutekenyek a hımeacuterseacutekletre ezeacutert a vizsgaacutelat fedje le a szerkezet valoacutesziacutenősiacutethetı uumlzemi hımeacuterseacuteklet-tartomaacutenyaacutet Iraacutenyszaacutemkeacutent az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban a talaj-hımeacuterseacuteklet aacutetlaga 10 degC koumlruumll van a meacutelyseacutegtıl fuumlggı tartomaacuteny 0 eacutes 20 degC koumlzoumltti a talaj felsziacute-neacutehez koumlzel ndash10 degC eacutes +35 degC vaacuterhatoacute Az egy napon beluumlli vagy az eacutevszakos ingadozaacutest is figye-lembe kell venni Az ellenaacutellaacutes tervezeacutesi eacuterteacuteke a vaacuterhatoacute legnagyobb hımeacuterseacutekletre vonatkozzon

4363 Egyeacuteb tulajdonsaacutegok Vizsgaacutelatokkal kell meghataacuterozni a tervezeacuteshez szuumlkseacuteges koumlvetkezı tulajdonsaacutegokat a) Rongaacuteloacutedaacutes a helysziacutenen A polimer anyaguacute erısiacuteteacutesek kivitelezeacutes koumlzbeni seacuteruumlleacutekenyseacutegeacutet eacutes

az ennek megfelelı fm21 parciaacutelis teacutenyezıt gondosan kell meghataacuterozni a helysziacutenen vagy a be-eacutepiacuteteacutes aacuteltal az adott tulajdonsaacutegokra gyakorolt hataacutesok 11 araacutenyuacute modellezeacuteseacutevel laacutesd 533

b) Aacuteramlaacutes az erısiacutetı anyag siacutekjaacuteban Ez akkor fontos ha a tervezı arra szaacutemiacutet hogy az erısiacuteteacutes dreacutenkeacutent is mőkoumldik amelyen keresztuumll a poacuterusnyomaacutes-toumlbblet eltaacutevozik Ez elınyoumls lehet a gyenge minıseacutegő toumllteacutesanyagokban

437 Mintaveacutetel az erısiacuteteacutesbıl

Ahol a kockaacutezat vagy a leacutetesiacutetmeacuteny tervezett eacutelettartama indokolja joacute szolgaacutelatot tesz ha eleve gondoskodnak arroacutel hogy az erısiacuteteacutesbıl sok eacuteven aacutet lehessen mintaacutet venni hogy a mintaacutekat oumlssze lehessen hasonliacutetani a soumlteacutetben taacuterolt referenciamin-taacutekkal Ez nagyon eacuterteacutekes lehet egyreacuteszt azaacuteltal hogy idejeacuteben int az adott szerkezetben lappangoacute probleacute-maacutek felismereacuteseacutere maacutesreacuteszt hogy hasznos informaacute-cioacutet ad a hasonloacute szerkezetek ill erısiacuteteacutesi tiacutepusok hosszuacute taacutevuacute teljesiacutetıkeacutepesseacutegeacuterıl A megfelelı idı-tartamuacute UV-sugaacuterzaacutessal szembeni tartoacutessaacuteg keacuterdeacutese kuumlloumlnoumlsen fontos eacutes ezeacutert a polimer erısiacuteteacutesek felel-jenek meg a 9427 ajaacutenlaacutesainak

44 Homlokzati elemek

A homlokzati elemek akaacuter a megfelelı brit szabvaacute-nyok akaacuter vizsgaacutelatok alapjaacuten tervezhetık

45 Kiacuteseacuterleti szerkezetek a kivitelezhetıseacuteg eacuterteacuteke-leacuteseacutere

Kiacuteseacuterleti szerkezet akkor szuumlkseacuteges ha a tervezett erısiacuteteacutes az erısiacutetı elemek kapcsolata vagy az erısiacute-teacutes eacutes a homlokfal elemek kapcsolata leacutenyegileg kuuml-loumlnboumlznek a koraacutebban hasznaacuteltaktoacutel vagy meacuteg nem is alkalmaztaacutek ıket Kiacuteseacuterletet kell veacutegezni akkor is ha a tervbe vett toumllteacutesanyag kiacutevuumll esik a terve-zett erısiacuteteacutesi tiacutepusra vonatkozoacutean addig szerzett tapasztalatokon laacutesd az F melleacutekletet



42

5 Fejezet A TERVEZEacuteS ALAPELVEI

51 A tervezeacutes alapjai

A jelen szabaacutelyzat alapgondolata az hogy a 23 alfejezetben leiacutert hataacuteraacutellapotok elıfordulaacutesa ellen kell tervezni Ezen megkoumlzeliacuteteacutes elfogadaacutesaacutenak az a ceacutelja hogy oumlsszhangban lehessen az egyeacuteb kivitelezeacutesi szabaacutelyzatokkal (CIRIA [17]) Jellegeacuteneacutel fogva az erısiacutetett talaj a szerkezeti eacutes a geotechnikai meacuternoumlki teveacutekenyseacuteg kombinaacutecioacutejaacutet igeacutenyli A szerkezetek tervezeacuteseacutehez kifejlesztett hataacuteraacutellapotok szaacutemos parciaacutelis teacutenyezı megaacutellapiacute-taacutesaacutehoz vezettek Vannak olyanok amelyeket a terhekre kell alkalmazni a teherkombinaacutecioacutekban eacutes vannak olyanok amelyeket az anyagokhoz eacutes a szerkezetekhez kell rendelni A geotechnikai terve-zeacutesi gyakorlatban meacuteg nem honosodott meg a kuumlloumlnboumlzı geotechnikai parameacuteterekre vonatkozoacute parciaacutelis teacutenyezık hasznaacutelata helyettuumlk meacuteg az aacuteltalaacutenos biztonsaacutegi teacutenyezıket alkalmazzaacutek Az erısiacutetett talajok tervezeacutesi ceacuteljai eseteacuteben akkor gondoljaacutek hogy beaacutellt egy hataacuteraacutellapot ha a kouml-vetkezık egyike elıfordul a) oumlsszeomlaacutes vagy nagy kaacuterosodaacutes b) az elfogadhatoacute hataacuterokat meghaladoacute alakvaacuteltozaacutesok c) egyeacuteb aggasztoacute jelenseacutegek vagy kisebb seacuteruumlleacutes amely elcsuacutefiacutetja a szerkezetet eacutes elı nem iraacuteny-

zott fenntartaacutest kiacutevaacuten vagy megroumlvidiacuteti a szerkezet elvaacutert eacutelettartamaacutet Az a) meghataacuterozaacutes szerinti eset teherbiacuteraacutesi a b) eacutes c) pedig a hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapot A talaj-erısiacuteteacutes bevett gyakorlata hogy a teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot alapjaacuten terveznek eacutes ezutaacuten ellenırzik a hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuter aacutellapotot A talajerısiacuteteacutes tervezeacutese megengedi hogy ezen aacutellapotok neacutemelyi-keacutet (pl a suumlllyedeacutest) a szokaacutesos talajmechanikai megkoumlzeliacuteteacutesben becsuumlljuumlk fel Ilyenkor a talajra hatoacute tervezeacutesi erıket uacutegy kell felvenni mint az egyeacuteb hagyomaacutenyos szerkezetek eseteacuteben Maacutesfajta deformaacutecioacutek fejlıdhetnek ki az erısiacuteteacutesek tuacutelzott megnyuacutelaacutesa miatt s a jelenlegi tervezeacutesi gyakorlat arra iraacutenyul hogy az erısiacuteteacutest terhelı erıkben legyen ez ellen kieleacutegiacutetı meacuterteacutekő biztonsaacuteg

52 Hasznaacutelati eacutelettartam

A tervezeacutes vegye figyelembe az erısiacutetett talajszerkezetek hasznaacutelati idıtartamaacutet Ez a legtoumlbb eset-ben azonos az erısiacuteteacutessel szolgaacutelt szerkezet eacutelettartamaacuteval Bizonyos koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt ndash toumlbb-nyire a toumllteacutesek alapozaacutesaacutenaacutel ndash lehet hogy a leacutetesiacutetmeacuteny egeacuteszeacutenek igen hosszuacute a hasznaacutelati eacutelettar-tama mikoumlzben az erısiacutetett reacuteszre roumlvidebb ideig van szuumlkseacuteg mert az altalaj szilaacuterdsaacutega megnı A 12 taacuteblaacutezatban vannak peacuteldaacutek a kuumlloumlnboumlzı felhasznaacutelaacutesuacute erısiacutetett szerkezetek eacutelettartamaacutenak besorolaacutesaacutera Minden hasznaacutelati csoport eseteacuteben figyelembe kell venni a) a helysziacuteni vizsgaacutelatok koumlvetelmeacutenyeit b) a koumlrnyezeti eacutes terheleacutesi szempontokat c) az anyagok kezeleacuteseacutere taacuterolaacutesaacutera eacutes elhelyezeacuteseacutere vonatkozoacute elıiacuteraacutesokat d) a minıseacutegellenırzeacutest e) az adott szerkezetcsoportnak megfelelı biztonsaacuteg-tartaleacutekot f) a hasznaacutelati eacutelettartamon beluumll vagy annak veacutegeacuten elveacutegzendı bontaacutest

53 A biztonsaacuteg teacutenyezıi


A biztonsaacutegi teacutenyezı alkalmazaacutesaacutenak ajaacutenlott moacutedja az hogy teherhez eacutes az anyaghoz parciaacutelis teacutenyezıket hasznaacutelnak a CIRIA [1] ajaacutenlaacutesa szerint A keacutesıbbiekben reacuteszletesen kifejtett parciaacutelis teacutenyezıs eljaacuteraacutes alkalmas az erısiacutetett talaj eseteacuteben ahol sokfeacutele anyag hasznaacutelhatoacute kuumlloumlnboumlzı ki-vaacutelasztott hasznaacutelati eacutelettartamuacute szerkezetekhez eacutes ahol a toumlnkremenetel koumlvetkezmeacutenyei fuumlggenek a geometriai koumlruumllmeacutenyektıl eacutes a leacutetesiacutetmeacuteny egeacuteszeacutenek hasznaacutelataacutetoacutel



43

Ismert hogy a biztonsaacutegi teacutenyezı nagysaacutega befolyaacutesolja a szerkezet viselkedeacuteseacutet Az erısiacutetett talaj eseteacuteben a nagyobb biztonsaacutegi teacutenyezı erısebb merevebb szerkezetet eredmeacutenyez melynek de-formaacutecioacutei kisebbek lesznek eacutes vaacuterhatoacutean megnoumlvekszenek az erısiacuteteacutesben eacutebredı feszuumlltseacutegek [18] Leacutenyegeacutet tekintve egy szerkezet aacuteltalaacutenos biztonsaacutegi teacutenyezıje a toumlreacuteseacutenek koumlvetkezmeacutenyeit meacuteri fel Ennek egyik megkoumlzeliacuteteacutese az hogy figyelembe vesszuumlk a joumlvıben valamikor bekoumlvetkezı gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyeket Ez a tervezeacutesben a megbiacutezhatoacutesaacuteg elemzeacuteseacutet vonja maga utaacuten [19] Mivel pedig a tovaacutebbi munka ennek kimeneteleacutetıl fuumlgg ajaacutenlatos hogy a rutin-tervezeacutes a koumlvetke-zıkben leiacutert parciaacutelis teacutenyezık alkalmazaacutesaacuteval vegye szaacutemiacutetaacutesba a toumlnkremenetel koumlvetkezmeacutenyeit

532 A toumlnkremenetel koumlvetkezmeacutenyeit figyelembe vevı parciaacutelis teacutenyezı

Egy fn parciaacutelis teacutenyezıt kell alkalmazni a toumlnkremenetel koumlvetkezmeacutenyeinek suacutelyossaacutega jaacuten laacutesd 3 taacuteblaacutezat Az fn teacutenyezı minden erısiacuteteacutes eseteacuteben ugyanaz eacutes eacuterteacuteke az adott szerkezettel oumlssze-fuumlggı kockaacutezat nagysaacutegaacutetoacutel fuumlgg laacutesd 3 taacuteblaacutezat A 3 taacuteblaacutezatban 1 2 eacutes 3 geotechnikai kategoacuteri-akeacutent megjeloumllt leacutetesiacutetmeacutenyekre a 10 11 12 13 eacutes 14 aacutebraacutek mutatnak peacuteldaacutekat A CIRIA [17] ajaacutenlaacutesait elfogadva fn taacutersulhat vagy az anyagra vonatkozoacute fm (533 eacutes 534) vagy a teherre vonat-kozoacute ff parciaacutelis teacutenyezıhoumlz (536) Viszont egy megnoumlvelt (felszorzott) kuumllsı teher egy foumlldmeg-taacutemasztoacute szerkezet vagy egy reacutezsőaacutelleacutekonysaacutegi feladat eseteacuteben nem mindig jelent kedvezıtlen aacutel-lapotot Peacuteldaacuteul azeacutert mert a megnoumlvelt feszuumlltseacuteg egy suacuterloacutedoacute talajban egyszersmind a nyiacuteraacutesi el-lenaacutellaacutest is noumlveli Tovaacutebbaacute a nagyobb szorzoacutekat rendszerint a mozgoacute teher eseteacuteben alkalmazzaacutek mintsem az oumln-suacutelyokhoz eacutes ndash az erısiacutetett talajszerkezetekben aacuteltalaacuteban ndash az oumlnsuacutelyterhekhez viszonyiacutetva gyakorta csekeacutelyek a hozzaacutejuk taacutersiacutetott mozgoacute terhek Ezeacutert az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak tervezeacutesi eacuterteacutekeacutere vo-natkozoacute fn alkalmazaacutesaacutet uacutegy tekintik hogy az koumlvetkeztesebben fejezi ki a toumlnkremenetel koumlvet-kezmeacutenyeihez igazodoacute biztonsaacutegi tartaleacutekot mint hogy ha ezt csak a terhekneacutel venneacutek szaacutemiacutetaacutesba

533 Erısiacuteteacutes anyagaacutera vonatkozoacute parciaacutelis teacutenyezık


Az erısiacuteteacutes anyagaacutera az fm1 eacutes fm2 alapvetı parciaacutelis teacutenyezık vonatkoznakk Az fm1 magaacutera az anyag tulajdonsaacutegaira vonatkozik miacuteg az fm2 a kivitelezeacutes eacutes a koumlrnyezet hataacutesaival fuumlgg oumlssze Ezek mindegyike maga is al-teacutenyezıkbıl aacutell oumlssze amint a 15 taacuteblaacutezat feltuumlnteti Aacutembaacuter itt csak keacutet-keacutet reacutesz-szorzoacute laacutethatoacute mindkeacutet fı teacutenyezı eseteacuteben maacuter ezek megjeloumllt rendelteteacutese is jelzi hogy a gyakorlatban ezek tovaacutebbi al-teacutenyezıkbıl aacutellnak oumlssze laacutesd A melleacuteklet 15 taacuteblaacutezat Erısiacuteteacutesek anyagaacutera vonatkozoacute parciaacutelis teacutenyezık

fıteacutenyezı al-teacutenyezık a teacutenyezı rendelteteacutese

fm11 Gyaacutertaacutes Ez arra valoacute hogy egeacuteszeacuteben fedezze az anyag lehetıseacutegeiben a vizsgaacute-lati peacuteldaacutenyok eredmeacutenyeibıl szaacutermaztatott eacuterteacutekekhez keacutepest lehetseacuteges fogyat-kozaacutest valamint a lehetseacuteges pontatlansaacutegokat amelyek a szaacutemiacutetaacutesi modell hibaacute-iboacutel adoacutedhatnak a szerkezeti elem ellenaacutelloacute keacutepesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacuteben fm1

fm12 A vizsgaacutelati eredmeacutenyek extrapolaacutelaacutesa ez a hosszuacute idıtartamuacute kapacitaacutes becsleacute-seacutenek megbiacutezhatoacutesaacutegaacutet veszi szaacutemiacutetaacutesba Fuumlgg a szerkezet tervezett eacutelettartamaacute-toacutel

fm21 Seacuteruumlleacutekenyseacuteg a kivitelezeacutes koumlzbeni seacuteruumlleacutest veszi szaacutemiacutetaacutesba A 4 fejezetben emliacutetett helysziacuteni rongaacutelaacutesi vizsgaacutelatokboacutel vezethetı le

fm2

fm22 Koumlrnyezet ezzel veszik szaacutemiacutetaacutesba a koumlrnyezet adottsaacutegaiboacutel szaacutermazoacute gyenguuml-leacutesek kuumlloumlnboumlzı uumltemeacutet

Az A melleacutekelt reacuteszletezi azokat az elveket amelyek valamennyi erısiacuteteacutes eseteacuteben alkalmasak fm meghataacuterozaacutesaacutera Kuumlloumln fm szaacutemeacuterteacutek vonatkozik az aceacutel-anyaguacute erısiacuteteacutesekre Az egyeacuteb feacutemekre eacutes a polimer anyagokra nem adhatoacutek elıiacuteraacutesos fm eacuterteacutekek mert ezek termeacuteszetuumlkneacutel fogva speciaacutelis eljaacuteraacutesban keacuteszuumllı szabadalmazott anyagok



44

Magaacutet az fm oumlssz-teacutenyezıt az fm=fm1 x fm12

szorzat adja ahol fm1=fm11 x fm12

eacutes fm2=fm21 x fm22

5332 Feacutem anyaguacute erısiacuteteacutesekre vonatkozoacute parciaacutelis teacutenyezık

A feacutem anyaguacute erısiacuteteacutesekre vonatkozoacute parciaacutelis teacutenyezık becsleacuteseacutet az A melleacutekelt reacuteszletezi A feacutem anyaguacute erısiacuteteacutesek ellenaacutellaacutesaacutenak tervezeacutesi eacuterteacuteke legyen

m

uD f

TT =

ahol TD az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak tervezeacutesi eacuterteacuteke Tu az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak karakterisztikus eacuterteacuteke fm az adott erısiacuteteacutesre vonatkozoacute parciaacutelis teacutenyezı

5333 A polimer anyaguacute erısiacuteteacutesekre vonatkozoacute parciaacutelis teacutenyezık

A most koumlvetkezı elveket kell alkalmazni ha olyan anyagok ellenaacutellaacutesaacutenak tervezeacutesi eacuterteacutekeacutet kell megaacutellapiacutetani amelyek kuacuteszaacutesa hosszuacute idejő A polimer anyagok konkreacutetan ebbe a csoportba tar-toznak Az erısiacuteteacuteshez hasznaacutelt anyagok ellenaacutellaacutesaacutenak tervezeacutesi eacuterteacuteke a koumlvetkezıkbıl vezethetı le

a) A szerkezet eacutelettartama alatt az erısiacuteteacutesnek nem szabad elszakadnia b) A szerkezet tervezett eacutelettartamaacutenak veacutegeacuteig az erısiacuteteacutes megnyuacutelaacutesai nem leacutephetnek tuacutel egy elıiacutert eacuterteacuteket

Ezekbıl koumlvetkezik hogy az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak karakterisztikus eacuterteacutekeacutet a koumlvetkezık koumlzuumll a kisebbikkel kell egyenlınek venni a) TCR a kuacuteszaacutesi ellenaacutellaacutes (a kuacuteszaacutes miatti szakiacutetoacuteerı) csuacutecseacuterteacuteke a megfelelı hımeacuterseacutekleten

b) TCS a megfelelı hımeacuterseacutekleten bekoumlvetkezı kuacuteszaacutesi alakvaacuteltozaacutes alapjaacuten megaacutellapiacutetott aacutetlagos huacutezoacuteerı

A polimer anyaguacute erısiacuteteacutesek huacutezaacutesi ellenaacutellaacutesaacutenak tervezeacutesi eacuterteacuteke tehaacutet

m

CRD f

TT = vagy

m

CS

f

T

ahol TD az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak tervezeacutesi eacuterteacuteke

fm az erısiacuteteacutes anyagaacutenak parciaacutelis szorzoacuteja Az fm meghataacuterozaacutesaacutet az A melleacutekelt ismerteti

534 A talajok parciaacutelis teacutenyezıi

Ezeket a bizonytalansaacutegok miatt iacuterjaacutek elı A talajparameacuteterek akaacuter koumlzvetlenuumll is becsuumllhetık vagy levezethetık a karakterisztikus eacuterteacutekekbıl (laacutesd 25) a koumlvetkezı oumlsszefuumlggeacutes szerint

ms

kd f

XX =

ahol Xd a talajparameacuteter tervezeacutesi eacuterteacuteke

Xk a talajparameacuteter karakterisztikus eacuterteacuteke amely hihetıleg a legkedvezıtlenebb fms a talajparameacuteterhez rendelt parciaacutelis teacutenyezı A kuumlloumlnboumlzı talajparameacuteterekhez tartozoacute fms parciaacutelis teacutenyezıket a 6 7 eacutes 8 fejezetek soroljaacutek fel



45

535 A talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzoumltti koumllcsoumlnhataacutes parciaacutelis teacutenyezıi

A talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzoumltt keacutetfeacutele koumllcsoumlnhataacutesi mechanizmus leacutetezik a) Az amelyneacutel a lehetseacuteges toumlreacutesfeluumllet aacutetmetszi az erısiacutetı reacutetegeacutet Ebben az esetben a talaj eacutes az

erısiacuteteacutes koumlzoumltti koumllcsoumlnhataacutes kihuacutezoacutedaacutesi ellenaacutellaacuteskeacutent mőkoumldik b) Az amelyneacutel a lehetseacuteges toumlreacutesfeluumllet egybeesik az erısiacutetı reacuteteggel Ebben az esetben a talaj eacutes

az erısiacuteteacutes koumlzoumltti koumllcsoumlnhataacutes elcsuacuteszaacutessal szembeni ellenaacutellaacuteskeacutent mőkoumldik Mindkeacutet esetben meg kell hataacuterozni az erısiacuteteacutesnek az egyensuacutelyhoz szuumlkseacuteges hosszaacutet A kihuacutezoacutedaacute-si ellenaacutellaacuteshoz eacutes a csuacuteszaacutesi ellenaacutellaacuteshoz tartozoacute fp illetve fs parciaacutelis teacutenyezıket a 6 7 eacutes 8 feje-zetek ismertetik fp eacutes fs meacuterteacuteke attoacutel is fuumlgg hogy a talaj tervezeacuteshez hasznaacutelt szilaacuterdsaacutegaacutet csuacutecseacuter-teacutekkeacutent vagy a nagy elmozdulaacutesokhoz tartozoacute veacutegeacuterteacutekkel vetteacutek-e fel

536 A terheleacuteshez tartozoacute parciaacutelis teacutenyezık

Ebben a szabaacutelyzatban haacuteromfeacutele a teherhez tartozoacute parciaacutelis teacutenyezı fordul elı a) a talaj oumlnsuacutelyaacutehoz rendelt parciaacutelis teacutenyezı ffs b) a kuumllsı suacutelyterhekhez rendelt parciaacutelis teacutenyezı ff c) a kuumllsı mozgoacute terhekhez rendelt parciaacutelis teacutenyezı fq Ezek felhasznaacutelaacutesa a koumlvetkezı

kfD FfF times=

ahol FD a teher tervezeacutesi eacuterteacuteke

Fk a teher (felszorzatlan) karakterisztikus eacuterteacuteke amely hihetıleg a legkedvezıtlenebb ff a parciaacutelis teacutenyezı

A kuumllsı suacutelyterhekhez eacutes a mozgoacute terhekhez rendelt teacutenyezık aacuteltalaacuteban minden talajerısiacuteteacutesi eset-ben ugyanakkoraacutek A talaj oumlnsuacutelyaacutehoz elıiacutert teacutenyezık viszont a talajerısiacuteteacutes koumlruumllmeacutenyeitıl is fuumlg-genek Az ehhez rendelhetı parciaacutelis teacutenyezıket a 6 7 eacutes 8 fejezetek ismertetik A teherhez rende-lendı parciaacutelis teacutenyezık 1-neacutel nagyobbak ha a teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot eacuterteacutekeleacutese a feladat eacutes egy-seacutegnyiek a hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapotra vonatkozoacute esetekben Szokatlan terheleacutesek is elıfordulhatnak Ha kis valoacutesziacutenőseacutegő terhekrıl van szoacute megengedhetı raacutejuk az egyeacutebkeacutent is alkalmazott parciaacutelis teacutenyezı Ha a terhek pontosan ismertek eacutes keveacutesseacute vaacutel-toznak ndash peacuteldaacuteul jaacutermőcsoportok terhei ndash akkor ezekhez kisebb parciaacutelis teacutenyezık taacutersiacutethatoacutek

54 Oumlsszekoumltı elemek eacutes kapcsolatok Az oumlsszekoumltı elemek eacutes a kapcsolatok gyakorta szuumlkseacutegesek az erısiacutetett talajszerkezetekben kuumllouml-noumlsen ahol az erısiacuteteacutest valamilyen homlokfalhoz kapcsoljaacutek A kapcsolatok szilaacuterdsaacutegaacutehoz a parci-aacutelis teacutenyezıket ugyanuacutegy kell alkalmazni mint az erısiacuteteacutes elemei eseteacuteben

55 Hasznaacutelhatoacutesaacuteg A hasznaacutelhatoacutesaacuteg nagymeacuterteacutekben fuumlgg a szerkezet rendelteteacuteseacutetıl A szokaacutesos esetekben az erısiacutetett talajok hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutet az elfogadhatoacute alakvaacuteltozaacutesok meacuterteacutekeacutevel jeloumllik ki Az erısiacutetett talajszerkezetek alakvaacuteltozaacutesait a kivitelezeacutes koumlruumllmeacutenyei eacutepp annyira befolyaacutesoljaacutek mint a terveik A szerkezet kivitelezeacutes utaacuteni deformaacutecioacuteit okozoacute teacutenyezık a) Kuumllsı koumlruumllmeacutenyek minus az alap suumlllyedeacutese minus a tervekben figyelmen kiacutevuumll hagyott terhek b) Belsı teacutenyezık minus a polimer erısiacuteteacutes kuacuteszaacutesi alakvaacuteltozaacutesa minus finomszemcseacutes talajok kuacuteszaacutesa minus nedves toumllteacutesreacuteteg leacutete minus a toumllteacutesanyag oumlsszenyomoacutedaacutesa minus az erısiacuteteacutes gyenguumlleacutese a feacutemek korroacutezioacuteja vagy a polimerek oumlregedeacutese folytaacuten



46

Az alapok suumlllyedeacutese hagyomaacutenyos talajmechanikai megkoumlzeliacuteteacutesben taacutergyalhatoacute laacutesd a 6 7 eacutes 8 fejezetekben A polimer anyagok tervezeacuteseacuteneacutel szaacutemiacutetaacutesba kell venni a kuacuteszaacutesi tulajdonsaacutegaikat laacutesd 4 fejezet A nem vaacutert korroacutezioacute eacutes aacutellapotromlaacutes nagy deformaacutecioacutekra vezethet ezeacutert szuumlkseacuteg lehet hosszuacute taacutevuacute megfigyeleacutesre kuumlloumlnoumlsen eacuterzeacutekeny szerkezetek eseteacuteben vagy ha a szerkezet toumlreacutese suacutelyos koumlvet-kezmeacutenyekkel jaacuterna

5 6 A tervezeacuteshez szuumlkseacuteges informaacutecioacutek

561 A helysziacutenre vonatkozoacute vizsgaacutelatok


A talajerısiacuteteacutes tekinthetı a) az adott projektre vonatkozoacute tervek szerves reacuteszeacutenek b) a vasbeton vagy maacutesfajta szerkezeti megoldaacutes egyik alternatiacutevaacutejaacutenak akaacuter gazdasaacutegossaacutegi ala-

pon akaacuter az adott altalaj adottsaacutegaiboacutel eredıen c) ideiglenes rendeleteteacuteső mőnek d) valamely meglevı alakzat javiacutetaacutesaacutenak vagy tovaacutebbfejleszteacuteseacutenek Az altalaj adottsaacutegaira vonatkozoacute ismeretek a talajerısiacuteteacutesi megoldaacutes javasolaacutesaacutenak idıpontjaacuteban a felhasznaacutelaacutestoacutel eacutes attoacutel fuumlggenek hogy hol tart a tervezeacutes A talajvizsgaacutelatok moacutedszereit a BS 5930 ismerteti Ajaacutenlott leacutepeacutesei hagyomaacutenyosan a koumlvetkezık 1) meglevı iratanyagok aacutetneacutezeacutese eacutes a helysziacuten tanulmaacutenyozaacutesa 2) a helysziacuteni eacutes laboratoacuteriumi vizsgaacutelatok fı reacutesze 3) eacutepiacuteteacutes koumlzbeni vizsgaacutelatok Ha a talajerısiacuteteacutes maacuter a projekt kezdeteacuten elı van iraacutenyozva akkor az elıtanulmaacutenyokat a helysziacuten tanulmaacutenyozaacutesaacutet valamint a helysziacuteni eacutes laboratoacuteriumi vizsgaacutelatokat eleve ehhez igazodoacutean kell megtervezni Talajerısiacuteteacutesre gyakran keruumll sor gyenge altalajuacute teruumlleteken ahol a hagyomaacutenyos nagyobb szerkezetek eltorzulnaacutenak eacutes kaacuterosodnaacutenak hacsak nem aacutelliacutetanaacutek coumlloumlpoumlkre ıket Az erı-siacutetett talaj a leacutenyegeacutehez tartozoacute hajleacutekonysaacutega aacuteltal szerkezeti kaacuterosodaacutes neacutelkuumll keacutepes alkalmazkod-ni az altalaj suumlllyedeacuteseacutenek eacutes konszolidaacutecioacutejaacutenak hataacutesaihoz Viszont ez a megoldaacutes megkoumlveteli az altalaj reacuteszletes vizsgaacutelataacutet melynek ki kell terjednie a kivitelezeacutes alatti roumlvid idejő hataacutesokra eacutes a konszolidaacutecioacute elırehaladaacutesaacuteval kifejlıdı tartoacutes terheleacutesi aacutellapotokra A talajkutataacutes adjon taacutejeacutekozta-taacutest a suumlllyedeacutesekrıl eacutes a suumlllyedeacuteskuumlloumlnbseacutegekrıl ezek uumltemeacuterıl tovaacutebbaacute meacuterje fel az altalaj szi-laacuterdsaacutegaacutet adjon aacutettekinteacutest az altalaj teherbiacuteraacutesaacuteroacutel eacutes a forgaacutes jellegő alaptoumlreacutesrıl [20] Nem bizonyos hogy a hagyomaacutenyos szerkezetek alkalmazaacutesaacutet felteacutetelezı talajvizsgaacutelatok megfele-lı adatokat szolgaacuteltat az erısiacutetett talajszerkezetek szaacutemaacutera is Pl a hagyomaacutenyos szerkezetek eseteacute-ben a terhelhetıseacuteget sokszor a beton- vagy falazott szerkezetek suumlllyedeacuteskuumlloumlnbseacuteg-tőreacuteseacutenek hataacute-raival fogalmazzaacutek meg Az erısiacutetett talajszerkezetek viszont egy nagysaacutegrenddel nagyobb suumlllye-deacuteskuumlloumlnbseacutegeket keacutepesek elviselni eacutes oumlnaacutelloacute megfontolaacutesok kellenek az altalaj nyiacuteraacutesi toumlreacuteseacutehez eacutes suumlllyedeacuteseihez Ahol szuumlkseacuteges a helysziacuten tanulmaacutenyozaacutesa terjedjen ki az altalaj vagy toumllteacutes koumlr-nyezeteacutenek a javasolt erısiacuteteacutesre gyakorolt lehetseacuteges keacutemiai eacutes bioloacutegiai hataacutesaira Ezeacutert a helysziacuten vizsgaacutelataacutenak megtervezeacutesekor figyelemmel kell lenni az anyagokra eacutes vizsgaacutelataikra a 3 eacutes 4 fe-jezetben adott ajaacutenlaacutesokra

5612 Az elızmeacutenyek eacutes a helysziacuten tanulmaacutenyozaacutesa

Meacuterlegelni kell a helysziacutenen esetleg foumlllehetı toumllteacutesanyagok elıfordulaacutesaacutet eacutes jellemzıiket valamint a helyi viacutezteleniacuteteacutes reacuteszleteit Ahol a helyzet megkiacutevaacutenja figyelemmel kell lenni a potenciaacutelisan korroziacutev vagy kaacuteros hataacutesuacute vegyuumlletek felhalmozoacutedaacutesaacutera Ahol az erısiacutetett talajt azeacutert alkalmazzaacutek hogy valamely leacutetezı szomszeacutedos szerkezet vagy teruumllet altalajaacutet tartsaacutek egyensuacutelyban vele fel kell deriacuteteni a koumlrnyezı teruumllet eacutepuumlletek utak koumlzmővek aacutellapotaacutet



47

5613 Altalajvizsgaacutelatok

56131 A vizsgaacutelatok meacuterteacuteke Megjegyzeacutes Laacutesd a BS 59301981 10 cikkelyeacutet Gyakran eacutepiacutethetı erısiacutetett talaj olyan altalaj foumlloumltt amely keveacutesbeacute hajleacutekony szerkezetek szaacutemaacutera maacuter alkalmatlan lenne Ahol gyenge altalajra eacutepiacutetenek valamely szerkezetet ott szuumlkseacuteges informaacute-cioacutet szerezni az alatta levı reacutetegek koumlzeacutep- eacutes hosszuacute taacutevuacute viselkedeacuteseacuterıl kuumlloumlnoumlsen ha az alakvaacutel-tozaacutesok szempontjai fontosak mint peacuteldaacuteul egy hiacutedfı vagy valamely vaacuterosi taacutemszerkezet eseteacuteben

56132 A vizsgaacutelatok eacutes a mintaveacutetel moacutedszerei MEGJEGYZEacuteS Laacutesd BS 5930 Alkalmas moacutedszerekkel kell felderiacuteteni az altalaj eacutes a megtaacutemasztott toumllteacutesek geotechnikai adatait A szemcseacutes talajokon valoacute alapozaacuteshoz gyakran megfelelık az SPT-vizsgaacutelatok Ahol viszont puha agyagtalaj van ott folyamatos zavartalan mintaveacutetelnek kell taacutersulnia a penetromeacuteteres vizsgaacutelatok-hoz iacutegy lehet meacuterlegelni a suumlllyedeacutest eacutes megbecsuumllni az eacutepiacuteteacutes koumlzbeni vagy utaacuteni mozgaacutesokat

56133 Talajviacutez MEGJEGYZEacuteS laacutesd a BS 59301981-ben a 20 cikkelyt A talajviacutezviszonyok leacutenyegesek az erısiacutetett talajszerkezetek szempontjaacuteboacutel A pH-eacuterteacutek eacutes aacuteltalaacuteban a talajviacutez keacutemiai oumlsszeteacutetele befolyaacutesolhatjaacutek az erısiacuteteacutesi elemek a kapcsoloacute-roumlgziacutetı elemek eacutes a homlokzat tartoacutessaacutegaacutet A talajviacutezszint ingadozaacutesai befolyaacutesolhatjaacutek az egeacutesz leacutetesiacutetmeacuteny viselkedeacute-seacutet A talajviacutez vegyvizsgaacutelataacutet a 4 fejezet taacutergyalta A talajviacutezre vonatkozoacute vizsgaacutelatokat uacutegy kell megtervezni hogy megismerhetı legyen a megerısiacute-tendı feltoumllteacutes vagy altalaj aacuteteresztıkeacutepesseacutege ndash csakuacutegy mint a meacutelyebben fekvı reacutetegekeacute ndash hogy megaacutellapiacutethatoacutek legyenek a hosszuacute idıtartamuacute viacutezmozgaacutesok koumlvetkezı koumlruumllmeacutenyei a) a poacuterusviacuteznyomaacutes lehetseacuteges megnoumlvekedeacutese az erısiacutetett szerkezetben (aacutelleacutekonysaacuteg) b) kaacuterosiacutetoacute anyagok lehetseacuteges felhalmozoacutedaacutesa az erısiacutetett zoacutenaacuten beluumll (tartoacutessaacuteg) c) a konszolidaacutecioacute jellemzıi (suumlllyedeacutes illetve hasznaacutelhatoacutesaacuteg)

56134 Adatkoumlzleacutes eacutes jelenteacutesek A helysziacutenre vonatkozoacute adatokat eacutes a reacutetegek leiacuteraacutesaacutet a BS 5930-cal oumlsszhangban kell elıterjeszteni A vizsgaacutelati jelenteacutesnek tartalmaznia kell a megfelelı szerkezetre vonatkozoacute tervezeacutesi parameacutetere-ket amint ezeket a 6 7 eacutes 8 fejezetek reacuteszletezik Minden reacutetegre vonatkozoacutean legyenek meg az index-vizsgaacutelati eacutes szemeloszlaacutesi eredmeacutenyek tovaacutebbaacute a roumlvid eacutes hosszuacute taacutevon eacuterveacutenyes szilaacuterdsaacutegi parameacuteterek eacutes ndash eacutertelemszerően ndash a konszolidaacutecioacutet befolyaacutesoloacute mennyiseacutegek A szerkezethez felhasznaacutelni javasolt toumllteacutesanyagot illetve altalajt a 3 eacutes 4 fejezetek ajaacutenlaacutesai sze-rint kell megvizsgaacutelni Oumlsszefuumlggıen eacutes adatszerően ismertetni kell a vizsgaacutelati mőveletek baacutermely korlaacutetozaacutesaacutet A tervezeacutesi beszaacutemoloacute koumlvesse az 564 szerinti ajaacutenlaacutesokat

5614 Eacutepiacuteteacutes koumlzbeni vizsgaacutelatok Mőszeresen figyelni kell a suumlllyedeacuteseket eacutes a poacuterusviacuteznyomaacutes alakulaacutesaacutet azon laacutegy altalajon eacutepuumllı szerkezetek eseteacuteben ahol a terheleacutes uumltemeacutet szabaacutelyozni kell az aacutelleacutekonysaacuteg biztosiacutetaacutesa veacutegett Ha a szerkezet in-situ anyagokat taacutemaszt meg vagy ha javiacutetaacutesi illetve stabilizaacutelaacutesi ceacutelokat szolgaacutel akkor a megtaacutemasztandoacute vagy stabilizaacutelandoacute anyagot szemuumlgyre kell venni amint feltaacuterul E meg-tekinteacutes eredmeacutenyeit egybe kell vetni a talajvizsgaacutelat megaacutellapiacutetaacutesaival eacutes a tervezeacutes felteacutetelezeacutesei-vel eacutes a tervet ellenırizni kell baacutermely elteacutereacutes szempontjaacuteboacutel A talajszegezeacutes kivitelezeacuteseacutehez lyukat kell fuacuterni a szegek bejuttataacutesaacutehoz vagy be kell verni ıket E munkaacutekroacutel jegyzıkoumlnyvet kell vezetni eacutes oumlssze kell hasonliacutetani a fı vizsgaacutelatok megaacutellapiacutetaacutesaival

562 Koumlrnyezeti megfontolaacutesok


A dinamikus- vagy szeizmikus terhek hataacutesait statikus moacutedszerekkel kell figyelembe venni A viacutez-nyomaacutesokat ide szaacutemiacutetva a szivaacutergaacutesi nyomaacutest a felhajtoacuteerıt eacutes az oldalnyomaacutesokat is szaacutemiacutetaacutesba kell venni eacutes az erısiacuteteacutes mindezek miatti idıbeli romlaacutesaacutera is tekintettel kell lenni



48

5622 Vegyi eacutes bioloacutegiai szempontok

Az erısiacutetett talajokhoz aacuteltalaacuteban hasznaacutelatos anyagokat a 3 fejezet tekintette aacutet eacutes a 4 fejezetben vannak a vizsgaacutelatukra vonatkozoacute ajaacutenlaacutesok A tervezeacutes soraacuten kell gondolni a szerkezet joumlvıbeni hasznaacutelataacutera ide eacutertve az ebbıl adoacutedoacute bioloacutegiai vagy vegyi anyagok felhalmozoacutedaacutesaacutet vagy hıhataacute-sokat Szaacutemiacutetani kell azon potenciaacutelis probleacutemaacutekra amelyek az utak soacutezaacutesaacuteboacutel koumlvetkezhetnek Gondoskodni kell mind a toumllteacutesanyag mind az erısiacuteteacutes kieleacutegiacutetı veacutedelmeacuterıl

5623 A kivitelezeacutes utaacuteni rongaacuteloacutedaacutes

A kivitelezeacutes utaacuten bekoumlvetkezı rongaacuteloacutedaacutesra maacuter a tervekben gondolni kell Peacuteldaacutek a jaacutermővek uumltkoumlzeacutese aacuteltal keltett baleseti megterheleacutes a geotextiacuteliaacutek eacutes a georaacutecsok vandaacutel felhasiacutetaacutesa a tőz eacutes az elaacuterasztoacutedaacutes Aacuteltalaacuteban az erısiacutetett talaj visszarugoacutezik az uumlteacutes jellegő megterheleacutesek utaacuten a seacuteruuml-leacutes gyakorta csak felsziacuteni eacutes kijaviacutethatoacute a fı szerkezeti alkotoacutereacuteszek eacutepseacutegeacutenek befolyaacutesolaacutesa neacutelkuumll A kivitelezeacutes utaacuteni maacutesik kaacuterosodaacutesi lehetıseacuteg az amelyet kiacutevuumllrıl szaacutermazoacute alakvaacuteltozaacutesok okoz-nak mint pl az a mozgaacutes melyet egy baacutenya vagy maacutes uumlreg beomlaacutesa kelt vagy ilyen a vetıdeacutesek menti mozgaacutes Az ilyen bajok lappangoacute lehetıseacutegeacutet maacuter a vizsgaacutelatok faacutezisaacuteban fel kell ismerni

5624 Csatlakozoacute szerkezetek

Ha az erısiacutetett talajszerkezet maacutes szerkezethez csatlakozik vagy maga is reacutesze annak akkor gon-dolni kell a koumlztuumlk felleacutepı koumllcsoumlnhataacutesokra Pl egy csatlakozoacute hiacuted vagy egy coumlloumlpoumlkoumln nyugvoacute szerkezet korlaacutetozhatja a suumlllyedeacuteskuumlloumlnbseacutegekbıl szaacutermazoacute oldaliraacutenyuacute mozgaacutes tőrhetı meacuterteacutekeacutet

563 Tehercsoportosiacutetaacutesok A tervezeacutes szaacutemoljon a szerkezetre valoacutesziacutenőleg hatoacute legkedvezıtlenebb terhekre Az 51-ben leiacutert parciaacutelis teacutenyezıket kell a terhek mindegyikeacutere alkalmazni Az erısiacutetett talaj sokfeacutelekeacuteppen alkal-mazhatoacute eacutes gyakorlatilag nem is lehetseacuteges valamennyi lehetseacuteges terheleacutesi esetet kijeloumllni Ezeacutert a tervezı koumltelesseacutege hogy biztosiacutetsa a lehetseacuteges terheleacutesek szaacutemiacutetaacutesba veacuteteleacutet a terveacuteben

564 Tervezeacutesi beszaacutemoloacute

Kieleacutegiacutetıen reacuteszletes leiacuteraacutes kell a tervekrıl hogy lehetseacuteges legyen a szerkezet keacutesıbbi aacutettekinteacutese



49



50



51



52

6 Fejezet TAacuteMFALAK EacuteS HIacuteDFİK TERVEZEacuteSE


Ez a fejezet olyan taacutemfalakat eacutes hiacutedfıket taacutergyal amilyenek a 15 aacutebraacuten laacutethatoacutek eacutes amelyeket a 4 aacutebraacuten bemutatott moacutedon horgonyokkal rudakkal raacutecsokkal lemezekkel szalagokkal vagy szegek-kel erısiacutetenek Az ilyen szerkezeteken aacuteltalaacuteban hasznaacutelatos homlokzati megoldaacutesok a 16 aacutebraacuten laacutethatoacutek Az olyan egyeacuteb szerkezetek amelyek szabad feluumllete a fuumlggılegestıl meacutert 20o-on beluumll van uacutegy tervezhetık mint a fuumlggıleges leacutetesiacutetmeacutenyek Az erısiacutetett foumlldreacutezsőkkel a szegezett talajuacute reacutezsőkkel eacutes az erısiacutetett toumllteacutesekkel a 7 eacutes 8 fejezetek foglalkoznak

62 A fejezetben hasznaacutelatos parciaacutelis teacutenyezık


Az erısiacutetett talajtaacutemfalak eacutes -hiacutedfık hataacuteraacutellapotra valoacute tervezeacuteseacutenek elmeacuteleteacutebıl koumlvetkezik hogy a talaj oumlnsuacutelyaacutet eacutes a mozgoacute terheleacutest megnoumlvelik az odaillı parciaacutelis teacutenyezıkkel ill a talajtulajdonsaacute-gok szaacutemeacuterteacutekeit valamint az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak karakterisztikus eacuterteacutekeacutet csoumlkkentik a megfelelı parciaacutelis teacutenyezıkkel A 2 fejezetben roumlgziacutetett tervezeacutesi alapelveket kell felhasznaacutelni a 6 fejezet sze-rinti eljaacuteraacutesokban A 16 taacuteblaacutezat foglalja oumlssze az ebben a fejezetben elıforduloacute parciaacutelis teacutenyezıket

622 A terhekhez rendelet parciaacutelis teacutenyezık

6221 Aacuteltalaacutenos szempontok A talaj teacuterfogatsuacutelya melyhez a parciaacutelis teacutenyezı tartozik karakterisztikus eacuterteacutek legyen (laacutesd 25) eacutes vegye szaacutemiacutetaacutesba a teacuterfogatsuacutely a szemeloszlaacutes eacutes toumlmoumlrseacuteg lehetseacuteges vaacuteltozaacutesait A kuumllsı terhek melyekhez a parciaacutelis teacutenyezık tartoznak felszorzatlan karakterisztikus eacuterteacutekek legyenek

6222 Teherkombinaacutecioacutek

A tervezeacutesben a legkedvezıtlenebb szaacutemiacutetaacutesba vehetı erıket kell a szerkezeten felteacutetelezni Az 51-ben leiacutert megfontolaacutesok eacutertelmeacuteben a parciaacutelis teacutenyezıket a teher minden egyes oumlsszetevıjeacutere al-kalmazni kell A 17 eacutes 18 taacuteblaacutezatok foglaljaacutek oumlssze a kuumlloumlnboumlzı terheleacutesi kombinaacutecioacutek teher-oumlsszetevıihez rendelendı parciaacutelis szorzoacutekat

6223 Szaacuterazfoumlldi viszonyokra tervezett szerkezetek

A 17 aacutebra mutatja be az ilyen fuumlggıleges szerkezetek tervezeacutesben figyelembe veendı haacuterom alap-vetı teherkombinaacutecioacutet illetve a 17 eacutes 18 taacuteblaacutezatok tartalmazzaacutek a tovaacutebbi reacuteszleteket

16 taacuteblaacutezat A 6 fejezetben hasznaacutelandoacute parciaacutelis szorzoacutek aacutettekinteacutese A parciaacutelis szorzoacutek Teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot Hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapot

talaj teacuterfogatsuacutelyaacutehoz pl taacutemfal moumlgoumltti feltoumllteacuteshez

A 17 eacutes 18 taacuteblaacutezatboacutel vaacutelasztandoacutek az adott teherkombinaacutecioacutehoz

kuumllsı pl pontszerő vagy vonalas holt terhekhez


teherre

kuumllsı mozgoacute pl forgalomboacutel szaacutermazoacute teherhez


tanϕprsquo-houmlz fms=10 fms=10

crsquo-houmlz fms=16 fms=10

talajparameacutete-rekre

cu-hoz fms=10 fms=10 erısiacuteteacutesre az erısiacuteteacutes huacutezaacutesi ellenaacutellaacutesaacutehoz fm eacutereacutetke igazodjeacutek a hasznaacutelandoacute erısiacuteteacutes tiacutepusaacutehoz eacutes az erısiacuteteacutes

megkoumlvetelt tervezeacutesi eacutelettartamaacutehoz - laacutesd 642 eacutes A melleacutekelt az erısiacuteteacutest keresztezı megcsuacute-szaacutes eseteacutere

fs=13 fs=10 talaj eacutes erısiacute-teacutes koumlzoumltti koumllcsoumlnhataacutesra az erısiacuteteacutes kihuacutezoacutedaacutesi ellenaacutellaacute-

saacutehoz fp=13 fp=10

az altalaj teherbiacuteraacutesa a qult meny-nyiseacuteghez

fms=135 NA biztonsaacutegra

elcsuacuteszaacutes az alap- vagy baacutermely talajbeli viacutezszintes feluumlleten

fs=12 NA



53

17 taacuteblaacutezat Parciaacutelis teacutenyezık a taacutemfalakkal kapcsolatban levı terhek kombinaacutecioacutehoz A kombinaacutecioacutek A hatoacute erı A B C

Az erısiacutetett talaj toumlmege ffs=15 ffs=10 ffs=10

Az erısiacutetett talajtaacutemfal tetejeacuten levı haacutettoumllteacutes toumlmege ffs=15 ffs=10 ffs=10

A szerkezet haacutetoldalaacutera hatoacute foumlldnyomaacutes ffs=15 ffs=15 ffs=10

Jaacutermőforgalom az erısiacutetett toumlmb foumlloumltt Jaacutermőforgalom az erısiacutetett toumlmb moumlgoumltt

fq=15 fq=15

fq=0 fq=15

fq=0 fq=0

MEGJEGYZEacuteS A terheleacutesi esetek most koumlvetkezı leiacuteraacutesa azonosiacutetja a kuumlloumlnboumlzı felteacutetelek mellett adoacutedoacute szokaacutesosan legkedvezıtlenebb teherkombinaacutecioacutekat de csupaacuten uacutetmutataacutesnak tekinthetı Minden egyes szerkezetben minden egyes erısiacuteteacutesi reacutetegre ellenırizni kell minden teherkombinaacutecioacutet ezzel bizonyiacutetva hogy megtalaacuteltaacutek eacutes figyelembe vetteacutek a legkritikusabb esetet A kombinaacutecioacute Ebben a csoportosiacutetaacutesban minden teher a legnagyobb eacuterteacutekeacutevel szerepel ezeacutert aacuteltalaacuteban ez kelti a

legnagyobb huacutezaacutest az erısiacuteteacutesben eacutes a legnagyobb talpnyomaacutest Az erısiacuteteacutes kihuacutezoacutedaacutes elleni biztonsaacute-gi koumlvetelmeacutenyeacutenek kimutataacutesaacutera is alkalmas lehet aacutembaacuter ezt szokaacutesosan a B kombinaacutecioacute szabja meg

B kombinaacutecioacute Ez a kombinaacutecioacute adja a legnagyobb kifordulaacutest okozoacute erıket ha szerkezet talajtoumlmegeacutet eacutes a rajta levı mozgoacute terhet a legkisebbre vesszuumlk Aacuteltalaacuteban ez a teherkombinaacutecioacute szabja meg hogy mekkoraacutenak kell lennie az erısiacuteteacutes kihuacutezaacutesi ellenaacutellaacutesaacutenak eacutes szokaacutesosan ez a legkedvezıtlenebb eset az alapsiacutekon valoacute elcsuacuteszaacutes szempontjaacuteboacutel

C kombinaacutecioacute Ez a kombinaacutecioacute csak a parciaacutelis teher-szorzoacutek neacutelkuumlli oumlnsuacutelyterheket veszi figyelembe Ilyen csopor-tosiacutetaacutesban szaacutemoljaacutek az altalaj miatti suumlllyedeacuteseket tovaacutebbaacute az erısiacuteteacutesben huacutezaacutest okozoacute erıket mi-dın a hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapotot ellenırzik

18 taacuteblaacutezat Parciaacutelis teacutenyezık a hiacutedfıkkel kapcsolatban levı terhek kombinaacutecioacuteihoz

A kombinaacutecioacutek A hatoacute erı A B C

A szerkezet oumlnsuacutelya ffs=15 ffs=10 ffs=10 A szerkezet tetejeacuten levı toumllteacutesanyag oumlnsuacutelya ffs=15 ffs=10 fs=10

A hiacuted eacutes a[bank seat=] oumlnsuacutelya ff=12 ff=10 ff=10

A [bank seat=] moumlgoumltti haacutettoumllteacutes nyomaacutesa ffs=15 ffs=15 ffs=10

Kuacuteszaacutes eacutes zsugorodaacutes miatti viacutezszintes erık ff=12 ff=12 ff=10

Jaacutermő teher teljes szerkezeten fq=15

erısiacutetett zoacutena moumlgoumltt fq=15

Fuumlggıleges mozgoacute erı a hiacutedroacutel HA HA eacutes HB

fq=15 fq=13

fq=15 fq=13

Dinamikus feacutekezı erı HA HA eacutes HB

fq=125 fq=11

fq=125 fq=11

Hımeacuterseacutekleti hataacutesok fq=13 fq=13 MEGJEGYZEacuteS A terheleacutesi esetek most koumlvetkezı leiacuteraacutesa azonosiacutetja a kuumlloumlnboumlzı felteacutetelek mellett adoacutedoacute szokaacutesosan legkedvezıtlenebb teherkombinaacutecioacutekat de csupaacuten uacutetmutataacutesnak tekinthetık Minden egyes szerkezetben minden egyes erısiacuteteacutesi reacutetegre ellenırizni kell minden teherkombinaacutecioacutet ezzel bizonyiacutetva hogy megtalaacuteltaacutek eacutes figyelembe vetteacutek a legkritikusabb esetet A kombinaacutecioacute Ebben a csoportosiacutetaacutesban minden teher a legnagyobb eacuterteacutekeacutevel szerepel ezeacutert aacuteltalaacuteban ez kelti a

legnagyobb huacutezaacutest az erısiacuteteacutesban eacutes a legnagyobb talpnyomaacutest Az erısiacuteteacutes kihuacutezoacutedaacutes elleni bizton-saacutegi koumlvetelmeacutenyeacutenek kimutataacutesaacutera is alkalmas lehet aacutembaacuter ezt szokaacutesosan a B kombinaacutecioacute szabja meg

B kombinaacutecioacute Ez a kombinaacutecioacute adja a legnagyobb kifordulaacutest okozoacute erıket ha szerkezet talajtoumlmegeacutet eacutes a rajta levı mozgoacute terhet a legkisebbre vesszuumlk Aacuteltalaacuteban ez a teherkombinaacutecioacute szabja meg hogy mekko-raacutenak kell lennie az erısiacuteteacutes kihuacutezaacutesi ellenaacutellaacutesaacutenak eacutes szokaacutesosan ez a legkedvezıtlenebb eset az alapsiacutekon valoacute elcsuacuteszaacutes szempontjaacuteboacutel

C kombinaacutecioacute Ez a kombinaacutecioacute csak a parciaacutelis teher-szorzoacutek neacutelkuumlli oumlnsuacutelyterheket veszi figyelembe Ilyen cso-portosiacutetaacutesban szaacutemoljaacutek az altalaj miatti suumlllyedeacuteseket tovaacutebbaacute az erısiacuteteacutesban huacutezaacutest okozoacute erıket midın a hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapotot ellenırzik



54

6224 Tengeri vagy folyami szerkezetek

A tenger vagy folyoacuteparton eacutepiacutetett szerkezetek terheleacutesei koumlzoumltt szaacutemiacutetaacutesba kell venni a viacutezszintin-gadozaacutesok aacuter-apaacutely jelenseacutegek a talajra hatoacute felhajtoacuteerı a hullaacutemvereacutes eacutes az uacuteszoacute jaacutermővektıl szaacutermazoacute uumlteacutesek hataacutesaacutet [21] Szaacutemiacutetani kell az alap alaacuteuumlregelıdeacuteseacutere (laacutesd BS 6349 eacutes BS 8002) Figyelembe kell venni az erısiacuteteacutesek eacutes a homlokzati elemek tartoacutessaacutegaacutet kuumlloumlnoumlsen az aacuter-apaacutely eacutes a folyoacutek idıszakos viacutezszintingadozaacutesaacutenak tartomaacutenyaacuteban

623 Az anyagokra vonatkozoacute parciaacutelis teacutenyezık

A talajra vonatkozoacute teacutenyezık amelyek a ϕprsquo crsquo eacutes cu csuacutecseacuterteacutekekre vonatkoznak egyseacutegnyiek vagy enneacutel nagyobbak a teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot eseteacuteben A hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapot ellenırzeacute-seacutehez ezek a szorzoacutek 1-gyel egyenlık Az erısiacuteteacutes anyagaacutera vonatkozoacute teacutenyezıket az 533-ban valamint az A melleacutekeltben leiacutert eljaacuteraacutessal oumlsszhangban kell felvenni figyelemmel az erısiacuteteacutes jellegeacutere eacutes a tervezeacutesi eacutelettartamra

624 A talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzoumltti koumllcsoumlnhataacutesra vonatkozoacute parciaacutelis teacutenyezık

Az erısiacutetett talajtaacutemfalakban eacutes -hiacutedfıkben keacutet olyan feluumllet lehet ahol a talaj eacutes az erısiacuteteacutes egy-maacutesra hatnak minus a talajban kialakuloacute csuacuteszoacutelap aacutetmetszi az erısiacuteteacutest minus az erısiacuteteacutes kihuacutezoacutedik az ellenaacutelloacute zoacutenaacuteboacutel Az ezekre vonatkozoacute parameacutetereket a nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacuteg csuacutecseacuterteacutekekre alapozzaacutek iacutegy azutaacuten a parciaacute-lis szorzoacutek a teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot eseteacuteben 1-neacutel nagyobbak

625 A talaj-adatokra vonatkozoacute parciaacutelis teacutenyezık

Az erısiacutetett talajtaacutemfalak esteacuteben keacutet parciaacutelis teacutenyezıt alkalmaznak Ezek az alap teherbiacuteraacutesaacutera valamint a szerkezet alapsiacutekjaacuten lehetseacuteges elcsuacuteszaacutesra vonatkoznak ahol is talaj eacuterintkezik talajjal (az erısiacuteteacutes eacutes a talaj eacuterintkezeacuteseacutetıl kuumlloumlnboumlzıen) A teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot eseteacutere ezek a parciaacutelis biztonsaacutegi szorzoacutek 1-neacutel nagyobbak

63 A tervezeacutes kiindulaacutesi szempontjai

Az erısiacutetett talajtaacutemfalak eacutes -hiacutedfık tervezeacutese a hagyomaacutenyos foumlldtaacutemasztoacute szerkezetek eseteacuteben is alkalmazott alapelveket koumlveti de ezeken feluumll meacuteg figyelemmel kell lenni a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzoumltti koumllcsoumlnhataacutesra is Az analiacutezis keacutenyelmesseacute teacutetele veacutegett szokaacutes keacutet esetet ndash a kuumllsı eacutes a bel-sı aacutelleacutekonysaacutegot ndash megkuumlloumlnboumlztetni A kuumllsı aacutelleacutekonysaacuteg az erısiacutetett talajszerkezetnek mint egyetlen oumlsszefuumlggı egyseacutegnek az aacutelleacutekonysaacutegaacutet jelenti miacuteg a belsı aacutelleacutekonysaacuteg vizsgaacutelata a belsı viselkedeacutesek minden teruumlleteacutere vonatkozik a szerkezeteken beluumlli feszuumlltseacutegek figyelembe veacuteteleacutere az erısiacuteteacutesek elrendezeacuteseacutere eacutes viselkedeacuteseacutere valamint a haacutettoumllteacutes anyagi tulajdonsaacutegaira Jelenleg keacutet szokaacutesos moacuted van az erısiacutetett talajszerkezetek tervezeacuteseacutere az egyiket bdquohaacutetrahorgony-zott eacutekrdquo a maacutesikat bdquooumlsszefogott suacutelyos toumlmegrdquo moacutedszereacutenek nevezik A bdquohaacutetrahorgonyzott eacutekrdquo moacutedszere a klasszikus ndash vagy kihorgonyzott ndash taacutemfalak manapsaacuteg ajaacutenlott alapvetı tervezeacutesi elveit koumlveti A megengedett erısiacuteteacutesek oumlsszes vaacuteltozataacutera fejlesztetteacutek ki Az bdquooumlsszefogott suacutelyos toumlmegrdquo moacutedszere a nem-nyuacuteleacutekony erısiacuteteacuteseket alkalmazoacute szerkezetek vi-selkedeacuteseacutenek nagyszaacutemuacute szerkezet hosszuacute eacuteveken aacutet folytatott megfigyeleacuteseacuten alapul amit elmeacuteleti eacuterteacutekeleacutessel dolgoztak fel Az erısiacutetett talajszerkezeteket keacutet hataacuteresetnek valoacute megfeleleacutesre tervezik laacutesd 51 a) Teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot Az a hataacuteraacutellapot amelynek vizsgaacutelatakor a potenciaacutelis toumlnkremeneteli

koumlruumllmeacutenyeket taacuterjaacutek fel eacutes veszik szaacutemiacutetaacutesba hataacuteraacutellapotra vonatkozoacute szorzoacutekkal b) Hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapot Ez az a hataacuteraacutellapot amelynek vizsgaacutelatakor a jellegzetes mőkouml-

deacutesi felteacuteteleket taacuterjaacutek fel eacutes ellenırzik hogy a szerkezetnek megvannak-e az ezen felteacutetelek teljesiacuteteacuteseacutehez ndash az egeacutesz eacutelettartama alatt szokatlan meacuterteacutekő fenntartaacutes igeacutenye neacutelkuumll ndash szuumlkseacute-ges jellemzıi



55

A tervezeacutesi eljaacuteraacutes menteteacutet a 18 aacutebra mutatja be A belsı stabilitaacutes kimutataacutesaacutera keacutetfeacutele tervezeacutesi moacutedszer leacutetezik A bdquohaacutetrahorgonyzott eacutekrdquo eseteacutet a 664 az bdquooumlsszefogott suacutelyos toumlmegeacutetrdquo pedig a 665 ismerteti A helysziacuteni megfigyeleacutesek kimutattaacutek hogy a fal felsı reacuteszeacuteneacutel mőkoumldı oldaliraacutenyuacute foumlldnyomaacutesok meacuterteacutekeacutet befolyaacutesolja a kihorgonyzaacutes tengelyiraacutenyuacute huacutezaacutesi merevseacutege A nem-nyuacuteleacutekony erısiacuteteacutes eseteacuteben a foumlldnyomaacutes a K0 esethez koumlzeliacutet eacutes az ilyen taacutemfalakat tervezik az oumlsszefogott suacutelyos toumlmeg moacutedszerrel Hacsak a helysziacuteni megfigyeleacutesek maacutest nem tanuacutesiacutetanak felteacutetelezhetı hogy a nyuacuteleacutekony erısiacuteteacuteső taacutemfalakra aktiacutev foumlldnyomaacutes hat eacutes az ilyen falakat tervezik a haacutetrahorgony-zott eacutek moacutedszereacutevel Mindkeacutet esetben ellenırizni kell a teherbiacuteraacutesi eacutes a hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapo-tot is A tervezeacutes szokaacutesos menete az hogy a teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapotra meacutereteznek eacutes a hasznaacutelha-toacutesaacutegi hataacuteraacutellapotot ellenırzik (laacutesd 211) Mindkeacutet moacutedszer alkalmas az erısiacutetett talaj- eacutes a haacutetra-horgonyzott foumlldszerkezetek tervezeacuteseacutere A tervezeacutes rendszerint keacutetdimenzioacutes siacutek alakvaacuteltozaacutesi aacutellapot felteacutetezeacuteseacuten alapul Ahol indokolt meg kell fontolni a teacuterbeli hataacutesokat peacuteldaacuteul a magas egymaacutessal valamilyen szoumlgben talaacutelkozoacute reacutezsők vagy a meredek reacutezsőkre eacutepiacutetett leacutetesiacutetmeacutenyek eseteacuteben

64 A szerkezet meacuteretei


A kuumllsı stabilitaacutes meacuterlegeleacuteseacutet megelızıen ki kell vaacutelasztani a fal vagy hiacutedfı aacuteltalaacutenos geometriai jellemzıit A kuumllsı vagy a belsı stabilitaacutes elemzeacutese nyomaacuten szuumlkseacutegesseacute vaacutelhat a szerkezet kezdeti meacutereteinek noumlveleacutese A szerkezet kiindulaacuteskeacutent felvett meacutereteinek nem szabad a 19 taacuteblaacutezatban elıiacutert minimumoknaacutel kisebbnek lenniuumlk hacsak a koraacutebban szerzett tapasztalatok nem tanuacutesiacutetjaacutek kieleacutegiacutetı meacuterteacutekben hogy a kisebb meacuteretek is megfelelnek A szerkezet geometriai meacutereteihez a H erıtani magassaacutegot kell kiinduloacute pontnak tekinteni Ez a szerkezet aljaacutetoacutel addig a pontig meacutert fuumlggıleges taacutevolsaacuteg ahol a fuumlggılegestıl arc tg 03 (kb 17o) meacuterteacutekben elteacuterı egyenes metszi a fal foumlloumltt teacuterszint A 19 eacutes a 20 aacutebraacutek adjaacutek meg a 15 aacutebraacuten bemutatott alakuacute eacutes a 19 taacuteblaacutezat utalaacutesai szerinti szer-kezetek kiindulaacutesi meacutereteit Trapeacutezszerő falkeresztmetszetre csak ott szabad gondolni ahol az ala-pokat sziklaacuteban alakiacutetjaacutek ki vagy ahol (nagyon) joacute az altalaj

642 Alapozaacutesi meacutelyseacuteg

A szerkezet aljaacutet az altalajaacutenak felsziacutene alaacute kell beaacutegyazni A takaraacutesi meacutelyseacuteg definiacutecioacutejaacutet a 21 aacutebra adja meg Az ajaacutenlott takaraacutes arra valoacute hogy elhaacuteriacutetsa a homlokfal koumlzeleacuteben elkeacutepzelhetı befuacuteroacutedaacutes miatti helyi toumlreacutest vagy a helyi talajfolyaacutesi jelenseacuteg lehetıseacutegeacutet peacuteldaacuteul a szerkezeten beluumlli talajkimosoacutedaacutest okozoacute viacutezmozgaacutest A takaraacutes meacuterteacuteke kuumlloumlnboumlzı teacutenyezıktıl fuumlgg ilyenek minus a szerkezetrıl az altalajra aacutetadott nyomaacutes minus fagyhataacuter (az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban szokaacutesosan 045 m-re veszik fel) minus a buzgaacuterosodaacutes kockaacutezata ha folyami vagy tengerparti fal homlokfala moumlgoumltt viacuteznyomaacutes ala-

kul ki minus annak kockaacutezata hogy egy keacutesıbbi fejteacutessel kitakarjaacutek a talpat minus folyamszabaacutelyozaacutesi eacutes tengerparti mővek laacutebaacutenaacutel a kimosaacutesalaacuteuumlregelıdeacutes kockaacutezata A szerkezet takaraacutesi meacutelyseacutegeacutenek tehaacutet legalaacutebb az aacuteltalaacutenosan elfogadott fagybehatolaacutesi meacutelyseacuteg-gel kell egyenlınek lennie hacsak nem szilaacuterd kızetre ndash vagy kuumlloumln szerkezetekre peacuteldaacuteul geren-daalapra vagy reacutegi burkolatra ndash alapozzaacutek ıket Nem szabad a 21 taacuteblaacutezat szerinti minimumnaacutel kisebb takaraacutest tervezni A taacuteblaacutezat az LH=07-neacutel nem kisebb karcsuacutesaacutegi viszonyszaacutemmal jelle-mezhetı szerkezetek eacutes joacute altalaj eseteacutere alkalmazhatoacute Ahol laacutegy vagy puha az alapozaacutes talaja ott nagyobb takaraacutest kell elıiraacutenyozni A 20 taacuteblaacutezatbeli takaraacutesi meacutelyseacuteg a fal erıtani magassaacutegaacutetoacutel fuumlggıen van megadva oacutevatos eacuterteacutekeket jelent eacutes aacuteltalaacuteban a kezdı meacuteret megaacutellapiacutetaacuteshoz hasznaacutel-hatoacute A fal alapjaacuten aacutetadott felszorzott talpnyomaacutes fuumlggveacutenyekeacutent kifejezett minimaacutelis takaraacutesi meacutelyseacuteg szigoruacutebb megoldaacutesra vezet



56

A viacutez-hataacutesoknak kitett folyoacute- vagy tengerparti falak eseteacuteben a kimosaacutesalaacuteuumlregelıdeacutes elleni rend-szabaacutelyokat ndash termeacuteskıhaacutenyaacutest vagy gabion-matracot ndash kell elıiraacutenyozni az aacutelleacutekonysaacuteg biztosiacutetaacutesa veacutegett Ilyen esetekben a 20 taacuteblaacutezat szerinti minimaacutelis takaraacutesi meacutelyseacutegekneacutel nagyobbat kell vaacute-lasztani 19 taacuteblaacutezat Falak eacutes hiacutedfık meacuteretei

A szerkezet fajtaacuteja Az erısiacuteteacutes minimaacutelis hossza

Szokvaacutenyos taacutemfal 07H (de legalaacutebb 3 m)

Hiacutedfı (06H+2 m) vagy 7 m koumlzuumll a nagyobb

Trapeacutez keresztmetszető falak eacutes hiacutedfık1) 07 m a szerkezet felsı feleacuteben levı erısiacuteteacutes eseteacuteben 04 m a szerkezet alsoacute feleacuteben de legalaacutebb 3 m

Leacutepcsızetes alakuacute falak eacutes hiacutedfık 07H a szerkezet felsı feleacuteben az ez alatti hosszabb szalagok eseteacutere laacutesd a 20c aacutebraacutet

Olyan fal amelyre kis nyomoacuteerı hat a megtaacute-masztott feltoumllteacutes felıl peacuteldaacuteul negatiacutev hajlaacutesuacute haacutetoldali reacutezső vagy befogott falak laacutesd a 15g eacutes j aacutebraacutekat

06H vagy legalaacutebb 3 m

15 m-neacutel alacsonyabb falak eseti meacuterlegeleacutes taacutergya lehet

1) A trapeacutez keresztmetszető falakban leacutevı erısiacuteteacutesek fuumlggıleges teacuterkoumlzei feleljenek meg a koumlvetkezıknek LH lt 055 SvH le 0125 055 le LH lt 065 SvH le 0167 065 le LH lt 075 SvH le 0222 ahol Sv az erısiacuteteacutesi elemek koumlzoumltti fuumlggıleges taacutevolsaacuteg

L az erısiacuteteacutes hossza valamely szinten H a szerkezet 20b aacutebra szerinti magassaacutega

20 taacuteblaacutezat A minimaacutelis takaraacutes a H (m) erıtani magassaacuteg eacutes a qr (kNm

2) felszorzott talpnyomaacutes fuumlggveacutenyeacuteben

A felsziacuten βs hajlaacutesa a talpnaacutel minimaacutelis takaraacutes Dm (m) minimaacutelis takaraacutes Dmqr m3kN

βs=0 falak H20 135x10-3

βs=0 hiacutedfık H10 27x10-3

βs=18o(cotβs=31) falak H10 27x10-3


βs=34o(cotβs=32) falak H5 59x10-3 1 MEGJEGYZEacuteS Jelmagyaraacutezat a 21 aacutebraacuten 2 MEGJEGYZEacuteS Dmge045 m

65 Kuumllsı aacutelleacutekonysaacuteg


A kuumllsı aacutelleacutekonysaacuteg meghataacuterozaacutesaacutehoz az oumlnsuacutelyokat eacutes egyeacuteb terheket valamint a szerkezetre hatoacute erıket kell figyelembe venni A stabilitaacutes ellenırizendı teacutetelei az altalaj teherbiacuteraacutesaacutenak kime-ruumlleacutese eacutes a felborulaacutes az alapsiacutekon valoacute elcsuacuteszaacutes az alaacutemetszı koumlrcsuacuteszoacutelapon valoacute aacuteltalaacutenos aacutelleacute-konysaacutegveszteacutes (22 aacutebra) valamint a szerkezet suumlllyedeacutese (23a aacutebra) A 24 aacutebra tuumlnteti fel a stabi-litaacutesi szaacutemiacutetaacutesokban felhasznaacutelandoacute mennyiseacutegeket az erısiacutetett talaj adatait a megtaacutemasztott toumllteacutes eacutes az altalaj adatait valamint a fı terheleacuteseket Mind a roumlvid ideig mind a tartoacutesan jellemzı talajpa-rameacuteterekre szaacutemiacutetani kell tekintetbe veacuteve a kivitelezeacutesi eacutes a hasznaacutelati koumlruumllmeacutenyeket is tovaacutebbaacute szaacutemiacutetaacutesba kell venni a poacuterusviacuteznyomaacutes vaacuteltozaacutesait A taacutemfal laacutebazataacutera illetve a szerkezet teacutersziacuten alatti reacuteszeire hatoacute passziacutev foumlldnyomaacutest nem szabad felhasznaacutelni a stabilizaacuteloacute erık koumlzoumltt



57

652 Az altalaj teherbiacuteraacutesaacutenak kimeruumlleacutese eacutes a felborulaacutes

A 25a aacutebra szemleacuteltet egy erısiacutetett talajszerkezet alatti talpfeszuumlltseacuteg eloszlaacutest A meacuteretezeacuteshez a qr talpnyomaacutest szabad a Meyerhof-feacutele eloszlaacutes szerint becsuumllni (25b aacutebra)

eL

Rq vr 2minus=

ahol qr a fal alatt eacutebredı felszorzott talpfeszuumlltseacuteg

Rv az oumlsszes felszorzott fuumlggıleges teherkomponens eredıje L az erısiacuteteacutes hossza a fal aljaacutenaacutel e az Rv eredı kuumllpontossaacutega az L alapszeacutelesseacuteg koumlzeacutepvonalaacutehoz keacutepest

A talajra haacuteriacutetott qr talpnyomaacutest egybe kell vetni a talaj toumlrı teherbiacuteraacutesi kapacitaacutesaacuteval Legyen

mms

ultr D

f

qq sdot+le γ

ahol qult az altalaj toumlrıfeszuumlltseacutege az taacutemfal alatt

γ a talaj teacuterfogatsuacutelya Dm a fal takaraacutesi meacutelyseacutege fms a qult eseteacuteben alkalmazandoacute parciaacutelis anyagszorzoacute (16 taacuteblaacutezat)

653 Elcsuacuteszaacutes az alapsiacutekon

Vizsgaacutelni kell venni a szerkezet elırecsuacuteszaacutesaacutet a feltoumlltoumltt anyag eacutes az alatta levı talaj eacuterintkezeacutesi feluumlleteacuten Az elmozdulaacutesi ellenaacutellaacutest mind az altalaj mind a feltoumlltoumltt anyag szempontjaacuteboacutel meacuterle-gelni kell az szaacutemiacutet amelyik a gyengeacutebb tovaacutebbaacute vizsgaacutelni kell a csuacuteszaacutes lehetıseacutegeacutet a szerkezet alapjaacutenaacutel hasznaacutelt erısiacuteteacutesi reacuteteg menteacuten is Tartoacutes stabilitaacutes eacutes az alapsiacutekon bdquotalaj talajonrdquo tiacutepusuacute eacuterintkezeacutes eseteacutere legyen

Lf

c

f

tanRRf

msms

pvhs sdot+lesdot

ϕ

Tartoacutes stabilitaacutes eacutes az alapsiacutekon bdquoerısiacuteteacutes a talajonrdquo tiacutepusuacute eacuterintkezeacutes eseteacutere legyen

Lf

c

fRRf

ms

bc

ms

pvhs sdot

sdot+

sdotsdotlesdot

tan αϕα

Roumlvid idejő stabilitaacutes eacutes az alapsiacutekon bdquotalaj a talajonrdquo tiacutepusuacute eacuterintkezeacutes eseteacutere legyen

Lf

cRf

ms

uvs sdotlesdot

Roumlvid idejő stabilitaacutes eacutes az alapsiacutekon bdquoerısiacuteteacutes a talajonrdquo tiacutepusuacute eacuterintkezeacutes eseteacutere legyen

Lf

cRf

ms

ubcvs sdot

sdotlesdot

α

ahol Rh a felszorzott viacutezszintes csuacutesztatoacute erı (parciaacutelis teacutenyezık a 17 eacutes a 18 taacuteblaacutezatboacutel) Rv a felszorzott fuumlggıleges eredı erı (parciaacutelis teacutenyezık a 17 eacutes a 18 taacuteblaacutezatboacutel) ϕrsquop a talaj hateacutekony feszuumlltseacutegekhez tartozoacute belsı suacuterloacutedaacutesi szoumlgeacutenek csuacutecseacuterteacuteke crsquo a talaj hateacutekony feszuumlltseacutegekhez tartozoacute koheacutezioacuteja cu a talaj dreacutenezetlen nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutega L az alap csuacuteszaacutes szempontjaacuteboacutel hateacutekony szeacutelesseacutege fms a ϕrsquop crsquo eacutes cu eacutereacutetkekhez tartozoacute parciaacutelis teacutenyezı laacutesd 16 taacuteblaacutezat αrsquo a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzti kapcsolat suacuterloacutedaacutesi egyuumltthatoacuteja αrsquobc a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzti kapcsolat adheacutezioacutes egyuumltthatoacuteja Ha az erısiacutetı reacuteteg egybeesik a fal alapjaacuteval akkor a 16 taacuteblaacutezat szerinti fs eacuterteacuteket a 16 taacuteblaacutezat bdquotalaj a talajonrdquo esetnek megfelelıen kell felvenni



58

654 Suumlllyedeacutes


Valamely erısiacutetett talajszerkezet oumlsszsuumlllyedeacutese keacutet hataacutesboacutel ered Az egyik az altalaj oumlsszenyomoacute-daacutesa az erısiacutetett talajszerkezet aacuteltal raacutehaacuteriacutetott nyomaacutes koumlvetkezteacuteben a maacutesik az erısiacutetett toumllteacutes-anyag sajaacutet belsı kompresszioacuteja A joacute altalajon eacutepuumllt erısiacutetett talajszerkezetek a szokaacutesos taacutemszerkezetekhez hasonloacutean viselkednek eacutes nem szenvednek tuacutel nagy suumlllyedeacutest Gyenge talajon viszont ndash annak koumlszoumlnhetıen hogy keacutepe-sek nagy suumlllyedeacuteseket elviselni ndash nagyon joacute hateacutekonysaacuteggal hasznaacutelhatoacutek [19] [20] [22] [23] [24] [25] A legkedvezıbb gazdasaacutegi eredmeacuteny eleacutereacutese veacutegett az erısiacutetett talajszerkezetet eacutes az ezt alaacutetaacutemasztoacute altalajt egyseacuteges egeacutesznek kell tekinteni [26] [27] Ha az erısiacutetett talajtaacutemfalakat maacutes uacutej szerkezet melleacute eacutepiacutetik fel akkor gondolni kell ezek lehetseacuteges koumllcsoumlnhataacutesaacutera Mindkeacutet szerkezet elviselhetı viselkedeacuteseacutet biztosiacutetandoacute megfelelı lehet oumlsszefuumlg-gı egyseacutegbe foglalni ıket mintsem keacutet kuumlloumln konstrukcioacutet kialakiacutetani Egy erısiacutetett talajszaacuternyfal eacutes egy coumlloumlpoumlkoumln aacutelloacute hiacutedfı kevereacuteke peacuteldaacuteul sokszor nagyobb gondot okoz mintha mindkeacutet mő-taacutergy-reacutesz erısiacutetett talajkeacutent keacuteszuumllne Az oumlsszsuumlllyedeacutes befolyaacutesolhatja a fal vagy hiacutedfı hasznaacutelha-toacutesaacutegaacutet pl csoumlkken egy erısiacutetett talajhiacutedfıre taacutemaszkodoacute hiacuted alatti őrszelveacuteny Eacuterintheti a viacutezelve-zeteacutesek eacutes koumlzmővek hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutet is

6542 Az altalajboacutel szaacutermazoacute suumlllyedeacutes

Gyakorlatilag minden altalaj oumlsszenyomoacutedik ha megnı a raacutejuk nehezedı nyomaacutes ha pl erısiacutetett-talaj szerkezeteket taacutemasztanak alaacute Viszont az ilyen szerkezetek leacutenyeges keacutepesseacutege hogy a jelen-tıs altalajmozgaacutesokhoz is sokkal jobban alkalmazkodnak Valamely suumlllyedeacutes jelenteacutekenyseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese a tervezı feladata Fıkeacutent az szabja meg hogy milyen a szerkezet tiacutepusa eacutes milyen ndash baacutermilyen az alapmozgaacutesokra eacuterzeacutekeny ndash szerkezetek vagy koumlzmővezeteacutekek csatlakoznak Az erı-siacutetett talajszerkezeteket alaacutetaacutemasztoacute altalaj oumlsszenyomoacutedaacutesaacutenak szaacutemiacutetaacutesa a klasszikus talajmecha-nikai elmeacuteletet koumlveti Az altalajra az erısiacutetett talajszerkezet aacuteltal aacutetadott nyomaacutesok kisebbek eacutes egyenletesebb eloszlaacutesuacuteak mint a hagyomaacutenyos beton szerkezetek eseteacuteben eacutes emiatt rendes kouml-ruumllmeacutenyek koumlzoumltt csoumlkkennek a suumlllyedeacutesek

6543 Az erısiacutetett toumllteacutes sajaacutet oumlsszenyomoacutedaacutesa

Az erısiacutetett talajon beluumlli suumlllyedeacutes (vagyis kompresszioacute) meacuterteacuteke fıkeacutent a toumllteacutesanyag tulajdonsaacute-gaitoacutel toumlmoumlrseacutegeacutetıl eacutes a toumllteacutesen beluumlli fuumlggıleges nyomaacutesoktoacutel fuumlgg Ez utoacutebbi fıleg a szerkezet magassaacutegaacutenak fuumlggveacutenye Taacutemfalak eacutes hiacutedfık eseteacuteben a kiiacuteraacutes szerinti toumllteacutes anyagok ndash ha gondo-san toumlmoumlriacutetetteacutek ıket ndash viszonylag kis belsı oumlsszenyomoacutedaacutesokat szenvednek A belsı suumlllyedeacutes meacuterteacuteke ndash amelyhez egy erısiacuteteacutesi rendszernek illeszkednie kell ndash a szerkezet magassaacutegaacutetoacutel a toumllteacutes-anyag fajtaacutejaacutetoacutel a felsziacuteneacuten levı terheleacutestıl valamint a homlokfal eacutes kapcsolatainak milyenseacutegeacutetıl fuumlgg A 21 taacuteblaacutezatban reacuteszletezett mozgaacutesi lehetıseacutegeket eleacuterendı minimumnak kell tekinteni 21 taacuteblaacutezat Az a minimaacutelis fuumlggıleges elmozdulaacutesi keacutepesseacuteg amellyel a homlokzati rendszereknek rendelkezniuumlk kell az erısiacutetett toumllteacutes oumlsszenyomoacutedaacutesaacutenak elviseleacuteseacutehez

A homlokzat jellege A rendszer minimaacutelis fuumlggıleges elmozdulaacutesi keacutepesseacutegeacutenek jellege

Kuumlloumlnaacutelloacute elemek A reacutesz-elem magassaacutegaacutenak 150-ed reacuteszeacutet kitevı heacutezag-zaacuteroacutedaacutes

Teljes magassaacuteguacute panel A panel magassaacutegaacutenak 150-edeacutet kitevı fuumlggıleges eltoloacutedaacutes a kapcsolatoknaacutel

Szemielliptikus homlokzat A panel magassaacutegaacutenak 150-edeacutet kitevı meggoumlrbuumlleacutes

Visszahajtott geotextiacutelia Nincs elıiacutert hataacutereacuterteacutek kiveacuteve a kuumlllemi eacutes hasznaacutelhatoacutesaacutegi megfontolaacutesokat 6544 Suumlllyedeacuteskuumlloumlnbseacutegek

Egy szerkezet oumlssz-suumlllyedeacutese mőkoumldeacuteseacutenek neacutehaacuteny sajaacutetos vonaacutesaacutet eacuterintheti ndash peacuteldaacuteul ha egy hiacutedfı eseteacuteben a hiacutedpaacutelya alatti szabad nyiacutelaacutes csoumlkkeneacuteseacutet eredmeacutenyezi ndash aacuteltalaacuteban a suumlllyedeacuteskuumlloumlnbseacute-gek vagy relatiacutev suumlllyedeacutesek azok amelyek magaacuteban keacutesz szerkezetben suacutelyosabb koumlvetkezmeacute-nyekkel jaacuternak Az erısiacutetett talaj keacutepes nagy suumlllyedeacuteskuumlloumlnbseacutegeket elviselni eacutes jobbaacutera a homlok-



59

fala szabja meg a suumlllyedeacutes hataacuterait Ahol nagy suumlllyedeacuteskuumlloumlnbseacutegek ndash peacuteldaacuteul alaacutebaacutenyaacuteszaacutes miatti suumlppedeacutesek ndash vaacuterhatoacutek ajaacutenlatos kuumlloumlnleges csuacuteszoacute heacutezagokkal keacutesziacuteteni a homlokfalat [28] [29] A 22 taacuteblaacutezat ad taacutejeacutekoztataacutest az erısiacutetett talajszerkezetek homlokfalaacutenak vonalaacuteban elviselhetı suumlllyedeacuteskuumlloumlnbseacuteg tőreacutesre Az erısiacutetett talajhiacutedfık keacutepesek a hiacuted-paacutelyaszerkezetek megengedett mozgaacutesait meghaladoacute suumlllyedeacuteskuumlloumlnbseacutegekhez igazodni [30] Ilyenkor csak a hiacuted falszerkezeteacutere valoacute tekintettel kell speciaacutelis oacutevinteacutezkedeacuteseket hozni [25] [31] [32] [33] 22 taacuteblaacutezat Taacutejeacutekoztatoacute a suumlllyedeacuteskuumlloumlnbseacutegek hataacutesairoacutel

A suumlllyedeacuteskuuml-loumlnbseacuteg legfeljebb

Koumlvetkezmeacutenyei

11000 Rendes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt nincs hataacutes

1200 A teljes magassaacutegot lefedı panelek koumlzoumltti heacutezagok zaacuteroacutedhatnak vagy megnyiacutelhatnak

1100 Kuumlloumlnaacutelloacute homlokfalelemek eseteacuteben rendszerint ez az biztonsaacutegos hataacuter ahol meacuteg nem kellenek kuumlloumlnleges rendszabaacutelyok

150 A szemielliptikus aceacutel homlokzat eseteacuteben ez a normaacutelis biztonsaacuteg hataacutera A kuumlloumlnaacuteloacute elemek megszenvedik a heacutezagok zaacuteroacutedaacutesaacutet ha nincsenek speciaacutelis rendszabaacutelyok

gt150 Meacuteg a laacutegyabb homlokzatok is csavarodnak megtaacutemasztoacute keacutepesseacuteguumlk csoumlkken

MEGJEGYZEacuteS Szaacutendeacutekosan nincs eacuteles hataacutervonal az egyes esetek koumlzoumltt Ez itt csak elızetes taacutejeacutekoztataacutes

6545 Szakaszos kivitelezeacutes

A szakaszos eacutepiacuteteacutes arra szolgaacutel hogy idıt hagyjon az altalaj konszolidaacutecioacutejaacutera eacutes nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutegaacute-nak noumlvekedeacuteseacutere a koumlvetkezı eacutepiacuteteacutesi faacutezis elıtt Ceacutelszerő lehet a szakaszos eacutepiacuteteacutes haz erısiacutetett talajhiacutedfık nagyobb meacutervő suumlllyedeacutesei vaacuterhatoacutek eacutes ilyenkor elı kell iraacutenyozni a hiacutedpaacutelya-szerkezet utoacutelagos emeleacuteseacutet is A szakaszos eacutepiacuteteacutes eacutes az altalaj konszolidaacutecioacuteja hataacutessal lehet a kivitelezeacutes egyeacuteb koumlruumllmeacutenyeire is Egy magas szerkezet egyedi elemeinek elhelyezeacutese neheacutezkes lehet a ko-raacutebbi szakasz konszolidaacutecioacuteja utaacuten A konszolidaacutecioacute hataacutesaacutet tehaacutet figyelembe kell venni a homlokfal reacuteszeinek kialakiacutetaacutesa soraacuten

655 Kuumllsı csuacuteszoacutelapok

Minden lehetseacuteges csuacuteszoacutelapot meg kell vizsgaacutelni azokat is amelyek metszik a szerkezetet laacutesd 26 aacutebra Ha a csuacuteszoacutelap aacutethalad a szerkezeten az aacuteltala aacutetszelt erısiacuteteacutes toumlreacutessel szembeni ellenaacutellaacute-saacutet figyelembe kell venni Ahol koraacutebban nyiacuteraacutest szenvedett feluumlletek vannak ott az ennek megfele-lı (reziduaacutelis) talajparameacutetereket kell hasznaacutelni A helyes vizsgaacutelati moacutedszer eacutes az alkalmazott biz-tonsaacutegi teacutenyezık legyenek oumlsszhangban a BS 6031 vagy BS 8002 elıiacuteraacutesaival

66 Belsı stabilitaacutes


Az erısiacutetett szerkezet belsı biztonsaacutegaacutet a benne levı a huacutezoacuteerıket viselı erısiacutetı elemek teremtik meg tovaacutebbadvaacuten azokat suacuterloacutedaacutes suacuterloacutedaacutes meg adheacutezioacute vagy suacuterloacutedaacutes eacutes nyomaacutes aacuteltal Ezen kiacute-vuumll aacutetadhatoacutek erık az elemek aacuteltal koumlzrefogott toumllteacutesanyaggal is Ilyenkor a toumllteacutes keacutepes megtaacutemasz-tani a nyiacuteroacute eacutes nyomoacute erıket Horgonyzott foumlldtoumlmeg eseteacuteben a szerkezet belsı stabilitaacutesa azaacuteltal eacuterhetı el hogy a huacutezoacuteerıket viselı horgonyelemek suacuterloacutedaacutessal tovaacutebb adjaacutek ezeket a horgony-szaacuterra vagy kihorgonyzoacute hurkokra eacutes a taacutemelemekre illetve az ezekkel eacuterintkezı toumllteacutesanyagra A belsı stabilitaacutes az erısiacutetett toumlmeg eacutepseacutegeacutet jelenti A szerkezet leomolhat az erısiacuteteacutes elszakadaacutesa vagy kapcsolatainak gyenguumlleacutese miatt Figyelemmel kell lenni az egyes erısiacutetı reacutetegek helyi stabili-taacutesaacutera a viacutezszintes siacutekokon valoacute elcsuacuteszaacutesra eacutes az eacutekalakzatok stabilitaacutesaacutera is Az alaacutebb koumlvetkezı ajaacutenlaacutesok aacuteltalaacuteban mindenfeacutele toumllteacutesanyagra eacuterveacutenyesek amelyek megfelelnek a 312-nek viszont kuumlloumlnoumls figyelemmel kell hasznaacutelni a tervezeacutesi keacutepletek kiegeacutesziacutetett vaacuteltozatait ahol az vaacuterhatoacute hogy a poacuterusviacuteznyomaacutesok eacuterintik a koheacutezioacutes-suacuterloacutedoacute toumllteacutesanyag roumlvid taacutevon eacuterveacute-nyes talajmechanikai tulajdonsaacutegait



60

Az erısiacutetı elemek elrendezeacuteseacutet uacutegy kell megvaacutelasztani hogy az teremtse meg a biztonsaacutegot tovaacuteb-baacute igazodjeacutek a homlokfal meacutereteihez alakjaacutehoz eacutes alkotoacutereacuteszeihez Az egyszerőseacuteg kedveacuteeacutert indo-kolt az azonos tiacutepusuacute erısiacutetı elemeket a fal teljes magassaacutega menteacuten egyenletesen kiosztani Gazda-saacutegos lehet viszont neacutehaacuteny zoacutenaacutera bontani a fal magassaacutegaacutet eacutes mindegyik zoacutenaacutehoz kuumlloumln tervezni az oda illı erısiacuteteacutest

662 Toumlreacutesi mechanizmusok


A koumlvetkezı lehetseacuteges toumlreacutesi mechanizmusokat kell vizsgaacutelni minus az egyes elemek stabilitaacutesveszteacutese minus a szerkezet felsı reacuteszeacutenek elcsuacuteszaacutesa minus az erısiacutetett toumllteacutesen beluumlli eacutek-alakzatok stabilitaacutesveszteacutese A meacuteretezeacutes terjedjen ki a koumlvetkezı az aacutelleacutekonysaacutegot befolyaacutesoloacute koumlruumllmeacutenyek ellenırzeacuteseacutere minus az erısiacutetı elemek koumlzoumltti nyiacuteroacutehataacutes aacutetadoacutedaacutesi lehetıseacutegeacutere minus az erısiacutetı elemek huacutezaacutesi kapacitaacutesaacutera

minus a toumllteacutesanyag nyomaacutesfelveacuteteli keacutepesseacutegeacutere A teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapotot a koumlvetkezı felteacutetelezeacutesekkel modellezik a) A talaj nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutegaacutet ϕrsquop jellemzi melyhez a 16 taacuteblaacutezat szerinti parciaacutelis teacutenyezıt kell

hasznaacutelni b) A terhek karakterisztikus eacuterteacutekeacutet a taacutemfalak eacutes hiacutedfık toumlnkremeneteleacutere vonatkozoacute ndash a 17 vagy

18 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute ndash parciaacutelis teacutenyezıkkel kell szorozni c) A terhek az egeacutesz erısiacutetett talajtoumlmboumln beluumll a Meyerhof-feacutele talpfeszuumlltseacuteg-eloszlaacutes szerint

oszlanak el laacutesd a 27 aacutebraacuten d) Az erısiacuteteacutesre vonatkozoacute a hataacuteraacutellapotok eacutes az eacutelettartam alapjaacuten vaacutelasztott fm parciaacutelis teacutenye-

zıket a 15 taacutebl szerint az anyagok ellenaacutellaacutesaacutenak karakterisztikus eacuterteacutekeire alkalmazzaacutek e) A toumlreacutes gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyeit a 3 taacuteblaacutezatbeli fn parciaacutelis teacutenyezı hasznaacutelataacuteval veszik

figyelembe f) Az erısiacuteteacutesben keletkezı huacutezoacuteerıket azokboacutel a feszuumlltseacutegekbıl szaacutemiacutetjaacutek amelyrıl felteacutetelezik

hogy a homlokfaltoacutel kis taacutevolsaacutegban eacuterveacutenyesuumllnek a talajban

6622 A fal baacutermely reacuteszeacutenek elcsuacuteszaacutesa egy tetszeacutes szerinti viacutezszintes siacutekon

Az ilyen toumlreacutesi lehetıseacuteg elleni biztonsaacutegot eacutertelemszerően a koumlvetkezı eacuterintkezeacutesi feluumlletek meacuterle-geleacuteseacutevel kell szaacutemiacutetani minus baacutermely reacutetegben toumllteacutesanyag a toumllteacutesanyagon minus a lemezszerő erısiacuteteacutes baacutermely toumllteacutesreacutetegen minus az erısiacuteteacutes elemei eacutes a toumllteacutesanyag egyuumltt baacutermely toumllteacutesreacutetegen

663 Kivitelezeacutesi tőreacutesek eacutes a hasznaacutelhatoacutesaacuteg hataacuterai


Az erısiacutetett talajszerkezetek maacuter a kivitelezeacutes koumlzben elszenvednek alakvaacuteltozaacutest Gondoskodni kell a szabad mozgaacutesheacutezagok megteremteacuteseacuterıl hogy aacuteltaluk eleacuterhessen a szerkezet egy stabil alak-zatot eacutes biztosiacutetsuk hogy a kivitelezeacutes koumlzbeni eacutes utaacuteni mozgaacutesok elfogadhatoacute hataacuterok koumlzoumltt ma-radjanak Egy szerkezet hasznaacutelhatoacutesaacutega rendszerint a hasznaacutelati eacutelettartamaacuten beluumll kifejlıdı alak-vaacuteltozaacutesoktoacutel fuumlgg E mozgaacutesokat rendes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt az erısiacuteteacutes anyagaacutenak a hasznaacutelati teher aacuteltal keltett kuacuteszaacutesa okozza A feacutemek kuacuteszaacutesa igen kicsi eacutes jelenteacutektelen az ilyen szerkezetek-ben elıforduloacute terhek szintjeacuten a polimer anyagok eseteacuteben viszont elıre fel kell becsuumllni a kuacuteszaacutes okozta alakvaacuteltozaacutesok meacuterteacutekeacutet Nyilvaacutenvaloacutean lehet kuacuteszaacutes abboacutel eredıen is ha sok finom szem-cseacutet tartalmazoacute talajt hasznaacutelnak kuumlloumlnoumlsen ha az meacuteg teliacutetett is Az erısiacuteteacutesek alakvaacuteltozaacutesaacutera eacutes a kuacuteszaacutesaacutera vonatkozoacute tervezeacutesi eacutes vizsgaacutelati ajaacutenlaacutesokat a 4 fejezet ismertette



61

A szerkezet homlokzataacutenak eacutes felsı felsziacuteneacutenek deformaacutecioacuteit elfogadhatoacute hataacuterok koumlzoumltt kell tarta-ni A koumlvetkezı megfontolaacutesok jeloumllik ki ezeket a hataacuterokat a) A taacutemfal laacutetvaacutenya legyen elfogadhatoacute ne legyenek rajta kihasadaacutesok kiugraacutesok eacutes szabaacutelytalan

sorok b) A taacutemfal felsı szegeacutelyvonala mindenhol legyen egyenes vagy sima goumlrbe c) A hiacutedfık nem deformaacuteloacutedhatnak oly meacuterteacutekben hogy emiatt a taacutemasztott toumllteacutesen levı felfek-

veacutesi feluumlletek mozgaacutesai a hiacutedpaacutelyaszerkezet taacutegulaacutesi heacutezagait oumlsszezaacuterjaacutek eacutes a tervben megen-gedettneacutel nagyobb meacuterteacutekő tengelyiraacutenyuacute terheleacutest gerjesszenek a szerkezetben

d) A taacutemfalak homlokzatainak nem szabad deformaacuteloacutedniuk eacutes nem szabad a homlokzat anyagaacute-nak megrongaacuteloacutednia Beton homlokfal elemek eseteacuteben ilyen rongaacuteloacutedaacutes lehet a heacutezagok oumlsz-szezaacuteroacutedaacutesa a panelek eacuteleinek lepattogaacutesa eacutes a panel repedezeacutese

Az erısiacutetett-talaj szerkezeteket a 23 taacuteblaacutezatban reacuteszletezett tőreacutesekkel kell feleacutepiacuteteni

23 taacuteblaacutezat Falak eacutes hiacutedfık szokaacutesosan elfogadott meacuteretelteacutereacuteseitőreacutesei A szerkezet jellemzıje Tőreacutes plusmn50 mm

fuumlggılegesseacuteg plusmn5 mm a magassaacuteg 1 meacutetereacuten (vagyis 8 meacuteterenkeacutent plusmn 40 mm) kihasasodaacutes (fuumlggılegesen meacuterve) eacutes iacuteveltseacuteg (viacutezszintesen)

plusmn20 mm a 45 m-es meacuterıleacutec menteacuten

heacutezagok leacutepcsısseacutege plusmn10 mm a felsı (viacutezszintes) eacutel egyenesseacutege plusmn15 mm a hiteles helyzethez keacutepest 6632 Hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuterok

Az erısiacutetett talajszerkezetek kivitelezeacutes utaacuteni mozgaacutesai keletkezhetnek minus az altalaj oumlsszenyomoacutedaacutesaacuteboacutel (6542) minus a feltoumllteacutesi anyag sajaacutet oumlsszenyomoacutedaacutesaacuteboacutel (6543) minus az erısiacuteteacutesen beluumlli kuacuteszaacutesi alakvaacuteltozaacutesaacuteboacutel minus az alaacutebaacutenyaacuteszaacutes vagy a szerkezet alatti uumlregek zaacuteroacutedaacutesaacuteboacutel szaacutermazoacute egyenletes vagy kuumlloumlnbouml-

zı meacuterteacutekő suumlllyedeacutesekbıl minus a sok finom szemcseacutet tartalmazoacute talajok kuacuteszaacutesi alakvaacuteltozaacutesaiboacutel Az eacutepiacuteteacutest koumlvetı fajlagos alakvaacuteltozaacutes ne legyen nagyobb a 24 taacuteblaacutezat szerinti eacuterteacutekekneacutel

24 taacuteblaacutezat Hiacutedfık eacutes taacutemfalak eacutepiacuteteacutes utaacuteni belsı alakvaacuteltozaacutesaacutera vonatkozoacute hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuterok A szerkezet Fajlagos alakvaacuteltozaacutes

Hiacutedfık Taacutemfalak

05 10

664 bdquoHaacutetrahorgonyzott eacutekrdquo moacutedszer a belsı aacutelleacutekonysaacuteg meghataacuterozaacutesaacutera

6641 A foumlldnyomaacutesi egyuumltthatoacute

Az aktiacutev aacutellapot Ka szorzoacutejaacutet kell hasznaacutelni mindkeacutet hataacuteraacutellapot eseteacuteben

6642 A teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot

66421 Az erısiacutetı elemek egy reacutetegeacutenek helyi stabilitaacutesa A teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapotban keletkezı legnagyobb Tj huacutezoacuteerı - amelyet a szerkezet teteje alatt hj meacutelyen levı j-edik reacuteteg elemeinek kell viselnie - a 27 aacutebraacuten laacutethatoacute erıhataacutesok eacutertelemszerően oumlsszege

fjsjpjj TTTT ++= suacuterloacutedoacute toumllteacutesanyag eseteacuten

eacutes

cjfjsjpjj TTTTT minus++= koheacutezioacutes-suacuterloacutedoacute toumllteacutesanyag eseteacuten



62

ahol Tpf Tsj Tfj eacutes Tcj a koumlvetkezık szerint szaacutemiacutetandoacutek

a) Fuumlggıleges terheleacutes a toumllteacutes oumlnsuacutelyaacuteboacutel mindennemő felsziacuteni terheleacutesbıl eacutes a falra hatoacute kuumll-sı erık aacuteltal keltett nyomateacutek hataacutesaacuteboacutel laacutesd a 28 aacutebraacuten

vjvjapj SKT sdotsdot= σ

ahol Tpj az egy folyoacutemeacuteterre esı huacutezoacuteerı Ka az erısiacutetett toumlmegen beluumll eacuterveacutenyes foumlldnyomaacutesi szorzoacute σvj a j-edik erısiacuteteacutesi reacutetegre hatoacute ndash a 25b aacutebraacuten a Meyerhof-feacutele eloszlaacutes szerint

eacutertelmezett ndash felszorzott fuumlggıleges feszuumlltseacuteg Svj a fal j-edik szintjeacuten az erısiacuteteacutesek fuumlggıleges teacuterkoumlze

je2jL

vjRvj sdotminus

=σ

ahol Rvj a j-edik erısiacutetı reacutetegre hatoacute felszorzott fuumlggıleges eredı teher Lj a fal j-edik szintjeacuten leacutevı erısiacuteteacutes hossza ej a fal j-edik szintjeacuten mőkoumldı fuumlggıleges eredı teher kuumllpontossaacutega Koheacutezioacutes-suacuterloacutedoacute feltoumllteacutesi anyag eseteacuten

sdot+sdotsdotge

1

swfsfjhvjSw50pjT

γγ

ahol γw a viacutez teacuterfogatsuacutelya

hj a vizsgaacutelt elem meacutelyseacutege a szerkezet teteje alatt ffs a kuumllsı suacutelyteherre vonatkozoacute parciaacutelis teacutenyezı (16 taacuteblaacutezat) ws a kuumllsı suacutelyteher γ1 a talaj teacuterfogatsuacutelya (28 aacutebra)

Az egyenletesen megoszloacute felsziacuteni terheleacutesbıl (laacutesd 28 aacutebra) adoacutedoacutean ( )

( )( )

sdot+sdotsdotsdot

sdotsdotsdot+sdotsdotsdot

minus

sdotsdot+sdotsdotsdot=

swqfjh1fsf3

2

L

jhswqf3jh2fsf2aK

1

vjSswqfjh1fsf1aKpjT

γ

γ

γ

ahol ffs eacutes fq a 17 eacutes 18 taacuteblaacutezatboacutel veendı megfelelı parciaacutelis teacutenyezık

b) Fuumlggıleges saacutevteher SL a fal tetejeacuten egy b szeacutelesseacutegő saacutevon laacutesd 29 aacutebra Csupaacuten a Tsj huacute-zoacuteerı nagysaacutegaacutenak kiszaacutemiacutetaacutesaacutehoz felteacutetelezhetı hogy a teacutersziacutenen levı SL teher a viacutezszinteshez keacutepest 21 (fuumlggıleges a viacutezszinteshez vagyis 63o-os hajlaacutesuacute) egyenesekkel hataacuterolt teruumlleten beluumll valamely viacutezszintes siacutekon egyenletesen oszlik meg Innen

j

Lfvjasj D

SfSKT

sdotsdot=

ahol Dj=hj+b ha hj le 2d-b

2

bhD j

j

+= ha hj gt 2d-b

ff a kuumllsı parciaacutelis terhekre vonatkozoacute parciaacutelis teacutenyezı a 16 taacuteblaacutezatboacutel



63

Az ezekbıl a keacutepletekbıl szaacutemiacutetott huacutezoacuteerıt nem szabad kisebbre venni mint ami abboacutel a nyomateacutekboacutel adoacutedik melyet a merev testnek tekintett falra hatoacute SL fuumlggıleges terheleacutes oumlnma-gaacuteban okoz c) Viacutezszintes toloacuteerı FL a fal tetejeacuten levı b szeacutelesseacutegő saacutevon laacutesd a 30 aacutebraacutet Csupaacuten a Tfj huacute-zoacuteerı nagysaacutegaacutenak kiszaacutemiacutetaacutesaacutehoz felteacutetelezhetı hogy ez az erı a 30 aacutebra szerint oszlik meg a fal felsı reacuteszeacuten Innen

( )Qjh1QLFffvjS2fjT sdotminussdotsdotsdotsdotsdot=

ahol

sZ

1

2bd

2p45tanQ =

+

minus

=ϕo

ff a kuumllsı suacutelyteherre vonatkozoacute parciaacutelis teacutenyezı a 16 taacuteblaacutezatboacutel A most leiacutert keacutepletbıl szaacutemiacutethatoacute huacutezoacuteerıt nem szabad kisebbre venni mint amekkoraacutet a merev testnek tekintett falra hatoacute FL viacutezszintes teher aacuteltal keltett nyomateacutek okoz d)

aKmsf

cvjS2cjT sdotsdotsdot=

ahol crsquo a hateacutekony feszuumlltseacutegekhez tartozoacute koheacutezioacute

fms a crsquo-re alkalmazandoacute parciaacutelis teacutenyezı a 16 taacuteblaacutezatboacutel

[MEGJEGYZEacuteS Uumlgyelni kell arra hogy a szaacutemiacutetaacutesban megbiacutezhatoacute crsquo szerepeljen Szemcseacutes talajok eseteacuteben a megaacutellapiacutetott eacuterteacuteket befolyaacutesolhatja ha neheacutez a Mohr-koumlroumlkre joacutel illeszkedı egyenest talaacutelni Koheacutezioacutes tala-jok eseteacuteben a laboratoacuteriumban meacutert eacuterteacuteket befolyaacutesolhatja a toumlreacutes moacutedja vagy a terepen hosszuacute idı alatt ki-alakuloacute berepedeacutesek]

66422 A helyi stabilitaacutes ellenırzeacutese Ellenırizendı a j-edik erısiacutetı elem szakadaacutesi ellenaacutellaacutesa eacutes tapadaacutesaacutenak elnyiacuteroacutedaacutesa a felszorzott terhek viseleacutese koumlzben

a) Szakadaacutes A j-edik erısiacutetı reacuteteg huacutezaacutesi ellenaacutellaacutesa legyen eleacuteg a helyi aacutelleacutekonysaacuteg kieleacutegiacuteteacuteseacutere

jn

D Tf

Tge

ahol Tj a 66421 szerint szaacutemiacutetott legnagyobb eacuterteacutek TD az erısiacuteteacutes 533 szerint szaacutemiacutetott huacutezaacutesi ellenaacutellaacutesaacutenak tervezeacutesi eacuterteacuteke fn a toumlnkremenetel koumlvetkezmeacutenyeire vonatkozoacute parciaacutelis teacutenyezı a 3 taacuteblaacutezatboacutel

b) Tapadaacutes Az erısiacuteteacutes j-edik reacutetegeacuteben levı elemek Pj keruumllete feleljen meg a helyi aacutelleacutekony-saacuteg igeacutenyeacutenek legyen

( )nfpfmsf

ejLcbc

nfpf

swffjh1fsfejLjT

jP

sdotsdot

sdotsdot+

sdot

sdot+sdotsdotsdotge

αγmicro

ahol Pj a j-edik reacutetegben levı erısiacutetı elemek alsoacute eacutes felsı feluumlleteinek oumlsszesiacutetett viacutez-

szintes szeacutelesseacutege egy fal-folyoacutemeacuteteren Tj a 66421 szerint szaacutemiacutetott legnagyobb huacutezoacuteerı ffs a talaj oumlnsuacutelyaacutehoz rendelet parciaacutelis teacutenyezı amelyet a Tj-vel azonos teher-

csoportosiacutetaacutes szerint vesznek a 16 taacuteblaacutezatboacutel ff a felsziacuteni suacutelyterhekhez rendelt parciaacutelis teacutenyezı amelyet a Tj-vel azonos te-

hercsoportosiacutetaacutes szerint vesznek a 16 taacuteblaacutezatboacutel micro a toumllteacutesanyag eacutes az erısiacutetı elemek koumlzoumltti suacuterloacutedaacutesi teacutenyezı Lej a j-edik erısiacutetı reacuteteg elemeinek a csuacuteszoacutelapon tuacutelnyuacuteloacute hossza laacutesd 31 aacutebra



64

ws felsziacuteni aacutellandoacute jellegő suacutelyteher fp az erısiacutetı elem kihuacutezoacutedaacutesi ellenaacutellaacutesaacutehoz tartozoacute parciaacutelis teacutenyezı a 16 taacuteb-

laacutezatboacutel fn a toumlnkremenetel gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyeit figyelembe vevı parciaacutelis teacutenye-

zı a 3 taacuteblaacutezatboacutel αrsquobc a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzoumltti kapcsolat adheacutezioacutes egyuumltthatoacuteja crsquo a talaj hateacutekony feszuumlltseacutegekhez tartozoacute koheacutezioacuteja fms a crsquo eacuterteacutekhez rendelt parciaacutelis teacutenyezı a 16 taacuteblaacutezatboacutel

Szabad azt felteacutetelezni hogy

msf

ptan ϕαmicro

sdot=

ahol αrsquo a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzoumltti suacuterloacutedoacute kapcsolat tanϕrsquop-vel megadott eacuterteacutekeihez

rendelt suacuterloacutedaacutesi egyuumltthatoacute fm a tanϕrsquop-hez rendelt parciaacutelis teacutenyezı a 16 taacuteblaacutezatboacutel

66423 Horgonyzott foumlldtoumlmeg Szaacutemos horgonyzaacutesi rendszer leacutetezik (l a 32 aacutebraacutet) A horgonyban felleacutepı huacutezoacuteerıket a 66421-gyel oumlsszhangban kell szaacutemiacutetani A szakadaacutes elleni helyi biztonsaacutegot a 66422 vagy 66525 sze-rint kell kimutatni A helyi aacutelleacutekonysaacutegot kieleacutegiacutetı kihuacutezoacutedaacutesi ellenaacutellaacutes bizonyiacutetaacutesa az hogy

jnp

uj Tff

Pge

sdot

ahol Puj a horgony kihuacutezoacutedaacutesi ellenaacutellaacutesaacutenak veacutegeacuterteacuteke

fp az erısiacuteteacutes kihuacutezoacutedaacutesi ellenaacutellaacutesaacutehoz tartozoacute parciaacutelis teacutenyezı a 16 taacuteblaacutezatboacutel fn a toumlnkremenetel gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyeit figyelembe vevı parciaacutelis teacutenyezı 3

taacuteblaacutezat Tj a j-edik erısiacuteteacutesi szintre vonatkozoacute legnagyobb eacuterteacutek a 66421-bıl Egy j-edik szinten levı horgony elem kihuacutezaacutessal szembeni toumlrı-ellenaacutellaacutesa Puj=Psj + Paj

Psj=2middotmicromiddotBs middotσrsquovj middotLej eacutes Paj=4middotKpmiddotBatamiddotσvj ahol

Psj a horgonyok j-edik reacutetegeacuteben a potenciaacutelis toumlreacutesi feluumlleten kiacutevuumll esı horgonyszaacuter vagy hurok-elem suacuterloacutedoacute ellenaacutellaacutesa

Paj a j-edik reacutetegben levı horgony toumlmbszerő teherviselı keacutepesseacutege micro a talajerısiacuteteacutes -ra vonatkozoacute suacuterloacutedaacutesi egyuumltthatoacute a 66422-ben adott keacuteplet szerint Bs egy horognyszaacuter vagy hurok tartoacutes viacutezszintes teruumllete Kp a viacutezszintes passziacutev foumlldnyomaacutes teacutenyezıje Ba a horgonyfej tartoacutes szeacutelesseacutege ta a horgonyfej tartoacutes magassaacutega σrsquovj a j-edik horgonyreacutetegre hatoacute fuumlggıleges nyomaacutes Lej a horgonyszaacuternak a lehetseacuteges toumlreacutesi feluumlleten kiacutevuumlli hossza

MEGJEGYZEacuteS ahol csavarmentes kapcsolatokat hasznaacutelnak ott a horgonyszaacuter keresztmetszeti teruumlleteacutet a huacutezoacute fe-szuumlltseacutegnek megfelelıen kell szaacutemiacutetani

A injektaacutelt horgonyelemeket talajhorgonynak kell tekinteni eacutes a kihuacutezoacutedaacutesi teherbiacuteraacutesukat a BS 8081-ben megadott oumlsszefuumlggeacutesekbıl kell meghataacuterozni



65

66424 Eacutekstabilitaacutes Ebben a szoumlvegben az bdquoeacutekrdquo lehet baacutermilyen alakuacute eacutes baacutermekkora eacutes felteacutetelezzuumlk hogy merev test-keacutent viselkedik Baacutermely eacutek stabilitaacutesa fennmarad ha a lehetseacuteges csuacuteszoacutelapon mőkoumldı suacuterloacutedoacute erık illetve a toumllteacutesben levı erısiacutetıreacutetegek vagy horgonyok csuacuteszoacutelapon kiacutevuumlli reacuteszeacuten eacutebredı ellen-aacutellaacutesok keacutepesek az elmozdulaacutest okozoacute terheleacuteseknek ellenaacutellni l 33 aacutebra A koumlvetkezı ndash a 16 taacuteb-laacutezat szerinti mennyiseacutegekkel felszorzott ndash terheket eacutes erıket kell szaacutemiacutetaacutesba venni minus az eacutek sajaacutet suacutelya minus a felsziacutenen levı egyenletesen elosztott terhek ws minus fuumlggıleges saacutevterheleacutes SL minus a potenciaacutelis csuacuteszoacutelapon mőkoumldı suacuterloacutedoacute eacutes koheacutezioacutes erık minus a csuacuteszoacutelapon mőkoumldı normaacutelerı A potenciaacutelis csuacuteszoacutelapokat a 33 aacutebraacuten feltuumlntetett jellemzı a b c stb pontok mindegyikeacutere el-veacutegzett vizsgaacutelat alapjaacuten kell kivaacutelasztani Az eacutekre hatoacute erıket foumll kell bontani keacutet egymaacutesra merı-leges iraacutenyuacute oumlsszetevıre Az erık egyensuacutelyaacutenak felteacuteteli egyenleteit megoldva adoacutedik az a T teljes huacutezoacuteerı amelyet az erısiacuteteacutes elemeinek vagy a horgonyoknak kell viselniuumlk Minden egyes vizsgaacutelt pontra vonatkozoacutean a T legnagyobb eacuterteacutekeacutet kell meghataacuterozni a kuumlloumlnboumlzı eacutekekre elveacutegzett nagy-szaacutemuacute egyensuacutelyi szaacutemiacutetaacutesok alapjaacuten Ezutaacuten a maximaacutelis T erıt eacutes az ennek megfelelı βrsquo szoumlget kell alapul venni az eacuteket egyensuacutelyban tartoacute horgonyelemek suacuterloacutedaacutesi-kihuacutezoacutedaacutesi kapacitaacutesaacutenak tervezeacuteseacutehez laacutesd 66425 eacutes a 34 aacutebra Egy a tetejeacuteig suacuterloacutedoacute anyagboacutel eacutepiacutetett taacutemfalnaacutel eacutes ha a vele megtaacutemasztott teacutersziacutenen csak egyenle-tesen megoszloacute teher mőkoumldik a potenciaacutelis csuacuteszoacutelap hajlaacutesszoumlge βrsquo=45o-ϕrsquop2 eacuterteacutekőre vehetı Az oumlsszetettebb aacuteltalaacutenos esetekre viszont semmifeacutele taacutejeacutekoztataacutes nem adhatoacute sem a legnagyobb T eacuterteacutekre vezetı csuacuteszoacutelaphajlaacutesra sem a vizsgaacutelandoacute pontok szaacutemaacutera Ezeket minden egyes szerke-zet eseteacuteben proacutebaacutelgataacutessal kell megkeresni Szabad azt felteacutetelezni hogy a lehetseacuteges csuacuteszoacutelap soha nem metszi a hiacutedtoumllteacutesre taacutemaszkodoacute fejgerendaacutet (33b aacutebra fent) Ha a szerkezet homlokfala egyetlen elembıl aacutell akkor az ennek eltoumlreacuteseacutevel elıaacutelloacute uacutej helyzetet is meg kell vizsgaacutelni

66425 Az eacutek aacutelleacutekonysaacutegaacutenak ellenırzeacutese Az erısiacutetı elemek valamely egyedi reacutetege aacuteltal teremtett ellenaacutellaacuteskeacutent a koumlvetkezı keacutet lehetıseacuteg koumlzuumll a kisebbiket kell alapul venni a) a beaacutegyazott reacuteteg azon reacuteszeacutenek suacuterloacutedaacutesi ellenaacutellaacutesa amely a lehetseacuteges csuacuteszoacutelapon kiacutevuumll

esik vagy a talajhorgonyok eseteacuteben a horgonyok azon toumllteacutesbe aacutegyazott reacuteszeacutenek kihuacutezoacutedaacutesi ellenaacutellaacutesa amely kiacutevuumll esik a lehetseacuteges csuacuteszoacutelapon (amit azonban figyelmen kiacutevuumll kell hagyni ha a potenciaacutelis csuacuteszoacutelap eacutes a horgony eleje koumlzoumltti taacutevolsaacuteg kisebb 1 m-neacutel) avagy

b) az adott reacuteteg elemeinek szakadaacutesi ellenaacutellaacutesa Az erısiacutetett-talaj eacuteket kihorgonyzoacute elemek reacutetegeinek oumlsszesiacutetett ellenaacutellaacutesa akkor kieleacutegiacutetı ha

Tf

Tm

j n

dj ge

sum=1

vagy Tf

cwfhf

ff

LPm

j ms

bcsfjfs

np

ejj ge

sdot+sdotsdot+sdotsdotsdot

sdotsum=1

αmicroγmicro

ahol TDj a j-edik erısiacutetı reacuteteg huacutezaacutesi ellenaacutellaacutesaacutenak tervezeacutesi eacuterteacuteke laacutesd 533

fn a toumlnkremenetel koumlvetkezmeacutenyeit szaacutemiacutetaacutesba vevı parciaacutelis teacutenyezı l 3 taacuteblaacutezat Pj az erısiacutetı elem alsoacute eacutes felsı viacutezszintes feluumlleteacutenek oumlsszegzett szeacutelesseacutege

Lej az erısiacutetı elemeknek az ellenaacutelloacute zoacutenaacuteban levı azaz a potenciaacutelisan toumlreacutesi eacuteken kiacute-vuumlli hossza laacutesd 33 aacutebra

fp az erısiacuteteacutes kihuacutezoacutedaacutesi ellenaacutellaacuteshoz rendelt parciaacutelis teacutenyezıje laacutesd 16 taacuteblaacutezat ws a suacutelyterhekbıl szaacutermazoacute megoszloacute felsziacuteni teher laacutesd 28 aacutebra αrsquobc a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzti kapcsolatban a koheacutezioacutera vonatkozoacute adheacutezioacutes egyuumltthatoacute

crsquo a talaj hateacutekony feszuumlltseacutegekhez tartozoacute koheacutezioacuteja fms a crsquo-re alkalmazandoacute parciaacutelis teacutenyezı laacutesd 16 taacuteblaacutezat

Az oumlsszegzeacutesben minden egyes reacutetegre a kisebb eacuterteacutekeacutet kell figyelembe venni



66

6643 A hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapot

Meg kell vizsgaacutelni a kivitelezeacutes utaacuteni belsı mozgaacutesok lehetseacuteges alakulaacutesaacutet laacutesd a 23b aacutebraacutet Eacutertelemszerően be kell vonni a tervezeacutes ellenırzeacutesi feladatai koumlzeacute a koumlvetkezı teacutenyezıket melyek befolyaacutesolhatjaacutek a hasznaacutelhatoacutesaacutegot a) a polimer anyaguacute erısiacuteteacutesek kivitelezeacutes utaacuteni belsı kuacuteszaacutesi alakvaacuteltozaacutesa b) az erısiacutetett talajkeacutent hasznaacutelt teliacutetett koumltoumltt talajok kivitelezeacutes utaacuteni kuacuteszaacutesi alakvaacuteltozaacutesa A polimer anyagok tengelyiraacutenyuacute huacutezaacutesi merevseacutege a kuacuteszaacutes folytaacuten az idıvel csoumlkken A kivitele-zeacutes veacutege eacutes a kivaacutelasztott tervezeacutesi eacutelettartam veacutege koumlzoumltt bekoumlvetkezı fajlagos alakvaacuteltozaacutes meg-becsuumllhetı az ezen keacutet idınek megfelelı terheleacutesek alakvaacuteltozaacutesi goumlrbeacuteibıl A 35 aacutebra mutatja be az eljaacuteraacutest ahol Tavj a fal j-edik szintjeacuten levı erısiacuteteacutesben keletkezı aacutetlagos huacutezoacuteerı A szerkezet a hasznaacutelhatoacutesaacutegi aacutellapotnak akkor felel meg ha a kivitelezeacutes utaacuteni nyuacutelaacutes nem nagyobb a 24 taacuteblaacute-zatban megadottaknaacutel

665 Az bdquooumlsszefogott suacutelyos toumlmegrdquo vizsgaacutelati moacutedszer

6651 A szerkezeten beluumlli foumlldnyomaacutesi teacutenyezı

Mind a teherbiacuteraacutesi mind a hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapot eseteacuteben K0 eacuterteacutekre kell felvenni a foumlld-nyomaacutesi teacutenyezıt a fal tetejeacutenek magassaacutegaacuteban majd lineaacuterisan Ka eacuterteacutekőre kell csoumlkkenteni a 36 aacutebraacuten laacutethatoacute z0=6 m meacutelyseacutegig Eszerint

0z

zaK

0z

z10KK sdot+

minussdot= ha z le z0

K = Ka ha z ge z0 ahol

z a H erıtani magassaacuteg felsı szintje alatti meacutelyseacuteg

6652 Teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot

66521 Egy erısiacuteteacutesi reacuteteg helyi stabilitaacutesa A fal teteje alatt hj meacutelyseacutegben levı j-edik reacuteteg aacuteltal ellensuacutelyozandoacute legnagyobb Tj huacutezoacuteerı a kouml-vetkezı reacutesz-erık oumlsszegzeacuteseacutebıl adoacutedik

Tj = Tpj + Tsj + Tfj suacuterloacutedoacute toumllteacutesanyag eseteacuteben

Tj = Tpj + Tsj + Tfj ndash Tcj koheacutezioacutes-suacuterloacutedoacute toumllteacutesanyagban ahol a folyoacutemeacuteterre vonatkozoacute Tpj Tsj Tfj eacutes Tcj mennyiseacutegek a koumlvetkezıkeacuteppen szaacutermaztathatoacutek Minden egyes erısiacuteteacutesi reacutetegben a 27 aacutebraacuten laacutethatoacute kuumlloumlnboumlzı erıhataacutesokboacutel szaacutermazoacute reacutesz-mennyiseacutegeket kell kiszaacutemiacutetani ezek oumlsszege a keresett erı amelyet tartani kell

1) A szerkezet oumlnsuacutelyaacuteboacutel baacutermely felsziacuteni egyenletesen megoszloacute terheleacutesbıl valamint a falra hatoacute kuumllsı erık okozta nyomateacutekboacutel szaacutermazoacute terheleacutes az erısiacutetı reacutetegben laacutesd a 28 aacutebraacuten

vjvjpj SKT sdotsdot= σ

ahol Ka az erısiacutetett toumlmegre eacuterveacutenyes foumlldnyomaacutesi szorzoacute a 6651 szerint σvj az erısiacuteteacutes j-edik szintjeacuten hatoacute fuumlggıleges feszuumlltseacuteg Svj az erısiacuteteacutesek fuumlggıleges teacuterkoumlze a j-edik szintneacutel

tovaacutebbaacute

je2jL

vjRvj sdotminus

=σ

ahol Rvj a felszorzott fuumlggıleges erıknek a kuumllsı saacutevterheleacutes neacutelkuumll szaacutemiacutetott eredıje az

erısiacuteteacutes j-edik reacutetegeacuten Lj a j-edik erısiacutetı reacuteteg hossza a falban ej a j-edik reacutetegre hatoacute fuumlggıleges Rvj eredı erı kuumllpontossaacutega az Lj-re vonatkoztatva



67

Az oumlnsuacutelyboacutel a felsziacuteni egyenletes megoszloacute teherbıl eacutes a kuumllsı terheleacutesbıl adoacutedoacute nyomateacutek-nak tartalmaznia kell a kuumllsı saacutevterheleacutesek lSL sdot eacutes jL hF sdot hataacutesait laacutesd a 37 eacutes 38 aacutebraacuten

2 SL fuumlggıleges teher a 37 aacutebra szerinti saacutevon a koumlvetkezı erıt kelti az erısiacutetı reacutetegben

( ) vjjvsj SdhKT sdotsdot= σ

ahol

σv(hjdrsquo)=

minusminus

+

jB

jBf h

bdF

h

bdF

Qf

2

ahol FB a koumlvetkezı fuumlggveacuteny szerinti (dimenzioacute neacutelkuumlli) mennyiseacuteget jelenti

+

+sdot= Xarctan

2X1

X2BF π

itt arctanX radiaacutenban eacutertendı X (drsquo+ brsquo) hj illetve (drsquo ndash brsquo) hj

Q a saacutev alatti talpfeszuumlltseacuteg 37 aacutebra ff a kuumllsı terhekhez tartozoacute parciaacutelis teacutenyezı Svj a j-edik szinten levı erısiacuteteacutes fuumlggıleges teacuterkoumlze

Mivel a fuumlggıleges σv feszuumlltseacuteg vaacuteltozik az erısiacuteteacutes hossza menteacuten minden hj meacutelyseacutegő szin-ten ki kell szaacutemiacutetani ezt a vaacuteltozaacutest kuumlloumlnboumlzı drsquo eacuterteacutekek behelyettesiacuteteacuteseacutevel A kapott σv(hjdrsquo) eacuterteacutekek hasznaacutelataacuteval szaacutemiacutethatoacute Tsj amelyik tehaacutet maga is fuumlgg a hj eacutes drsquo pont helyzeteacutetıl Az erısiacuteteacutes menteacuten vaacuteltozoacute σv hasznaacutelhatoacute az erısiacuteteacutes tapadaacutesi kapacitaacutesaacutenak meghataacuterozaacutesaacutera a 66524 szerint 3) A fal tetejeacuten levı b szeacutelesseacutegő saacutevon hatoacute viacutezszintes FL nyiacuteroacuteerıbıl az erısiacutetı reacutetegben ke-letkezı erı 38 aacutebra

+minussdot

+

sdotsdotsdot=

2

bd

jh1

2

bd

vjSLFff2fjT

ahol a koraacutebbiakon kiacutevuumll ff a kuumllsı terhekhez rendelt parciaacutelis teacutenyezı laacutesd 16 taacuteblaacutezat

A Tsj eacutes Tfj eacuterteacutekekben nem jelenik meg semmifeacutele feszuumlltseacutegeloszlaacutes a szerkezet homlokfalaacuteval paacuterhuzamos iraacutenyban Pontosabb elemzeacutest lehet veacutegezni ha a homlokfallal paacuterhuzamosan a a saacutevteher ilyen iraacutenyuacute SLl hosszaacutetoacutel fuumlggıen a koumlvetkezı eloszlaacutest vesszuumlk figyelembe 0 lt hj lt 075SLl meacutelyseacutegig a homlokfallal paacuterhuzamos iraacutenyuacute eloszlaacutes VH=14 hj gt 075SLl meacutelyseacutegtıl a homlokfallal paacuterhuzamos iraacutenyuacute eloszlaacutes VH=34

4) A koheacutezioacute miatt az erısiacutetı reacutetegben mőkoumldı erı a koumlvetkezı eacuterteacutekkel moacutedosul

Kmsf



fms a crsquo-houmlz rendelt parciaacutelis teacutenyezı laacutesd 16 taacuteblaacutezat K a 6651 szerinti foumlldnyomaacutesi egyuumltthatoacute MEGJEGYZEacuteS Uumlgyelni kell arra hogy a szaacutemiacutetaacutesban megbiacutezhatoacute crsquo szerepeljen Szemcseacutes talajok eseteacuteben a megaacutel-lapiacutetott eacuterteacuteket befolyaacutesolhatja ha neheacutez a Mohr-koumlroumlkre joacutel illeszkedı egyenest talaacutelni Koheacutezioacutes talajok eseteacuteben a laboratoacuteriumban meacutert eacuterteacuteket befolyaacutesolhatja a toumlreacutes moacutedja vagy a terepen a hosszuacute idı alatt kialakuloacute berepedeacutesek



68

66522 A legnagyobb huacutezoacuteerık helyeacutet oumlsszekoumltı vonal Egy taacutemfal eseteacuteben felteacutetelezhetı hogy a legnagyobb huacutezoacuteerık helyeacutet oumlsszekoumltı vonal a 39 aacutebraacuten laacutethatoacute logaritmikus spiraacutelis A szaacutemiacutetaacutes ceacuteljaira felvehetı hogy a vonal a 40 aacutebra szerinti 2 vo-nalnak nevezett keacutet egyenessel helyettesiacutethetı Ha a szerkezet saacutev-terhet is hordoz akkor ennek hataacutesa befolyaacutesolhatja a 2 vonal helyzeteacutet Ha a saacutevteher a 40 aacutebraacuten megszabott helyzető 2 vonalon beluumll helyezkedik el akkor e vonal felsı 16 hajlaacutesuacute (a viacutezszintessel kb 80o-ot bezaacuteroacute) reacutesze helyett olyat lehet alapul venni amely a saacutev haacutetsoacute szeacuteleacutehez fut ki Nem keruumllhet viszont a szerkezet Hm egyeneacuterteacutekő magassaacutegaacutenaacutel kijjebb a 2 vonal Ez a Hm a koumlvetkezı keacutet meacuteret (laacutesd a 19b aacutebraacuten) a nagyobb

i) H vagy ii) H1+ Qmγ1

ahol Qm a homlokfal moumlgoumltti 05H1 nagysaacuteguacute teruumlletre esı aacutetlagos nyomaacutes mely a

Meyerhof-moacutedszer szerinti szaacutemiacutethatoacute eacutes mindegyik parciaacutelis teacutenyezı 1-nek veendı γ1 a 24 aacutebra szerinti talajteacuterfogatsuacutely

Ha a szerkezeten saacutevteher van akkor a legnagyobb huacutezaacutesok helyeacutet oumlsszekoumltı 2 vonalkeacutent definiaacutelt vonalon kiacutevuumll egy maacutesik ilyen vonalat kell szaacutemiacutetaacutesba venni ez a legnagyobb huacutezaacutesok 1 vonala Az 1 eacutes 2 vonalakat szemleacutelteti a 41 aacutebra Ilyenkor a legnagyobb huacutezaacutes helye ott felteacutetelezhetı ahol az erısiacuteteacutes akaacuter az 1 akaacuter a 2 vonalat metszi A szaacutemiacutetaacutesok ceacuteljaacutera az 1 vonal a 42 aacutebraacuten laacutet-hatoacute moacutedon eacutesszerősiacutethetı

66523 Huacutezoacuteerı az erısiacuteteacutesekben A huacutezoacute erıket haacuterom helyen szaacutemiacutetjaacutek

minus a homlokfalnaacutel minus a legnagyobb huacutezaacutesok 1 vonalaacutenaacutel minus a legnagyobb huacutezaacutesok 2 vonalaacutenaacutel

A 66521 szerint szaacutemiacutetott Tj eacuterteacutekek az erısiacuteteacutesben keletkezı legnagyobb erık amelyeket a kuuml-loumlnboumlzı teherhataacutesok oumlsszege kelt Az erısiacuteteacutesen beluumll ez az erı vaacuteltozik a hossza menteacuten eacutes a kuumlloumlnboumlzı helyekre vonatkozoacutean szor-zoacuteteacutenyezıkkel lehet meghataacuterozni ıket Suacuterloacutedoacute toumllteacutesanyag eseteacuten

minus a homlokfalnaacutel Tj = aoTpf + Tsj + Tfj minus az 1 vonalnaacutel Tj = a1Tpj + Tsj+ Tfj minus a 2 vonalnaacutel Tj = Tpj + Tsj + Tf

Koheacutezioacutes-suacuterloacutedoacute toumllteacutesanyagban Tp j= Tj ndash Tcj

Ezekben az a0 eacutes a1 az alaacutebbiak szerint vaacuteltozoacute eacuterteacutekek ha hjle Z2 akkor a0 = 085

ha hj gt Z2 akkor a0 = 1-015(H1-hj)(H1-Z2)

Tovaacutebbaacute ha hj le Z1 akkor a1=1 ha Z1 lt hj lt Z0 akkor a1=a0 + (1- a0)(Z0 - hj)(Z0 - Z1) ha hj ge Z0 akkor a1=a0

A fentiekben Z0 (d + b2) eacutes H1 koumlzuumll a kisebb Z1 egyenlı a saacutev b szeacutelesseacutegeacutevel Z2 15middot(H12 ndash X) X az aktiacutev zoacutena szeacutelesseacutege a saacutev talpaacutenaacutel

MEGJEGYZEacuteS A fenti keacutepletekben Tsj az erısiacutetıreacuteteg vizsgaacutelt pontjaacutehoz tartozoacute eacuterteacutek



69

66524 Az erısiacuteteacutes tapadaacutesi kapacitaacutesa A nem-nyuacuteleacutekony vasalaacutesok eseteacuteben az aktiacutev eacutes az ellenaacutelloacute zoacutenaacutek koumlzoumltti hataacutervonal a 39 aacutebraacuten laacutethatoacute aacutem tervezeacutesi ceacutelra szabad hasznaacutelni a 40 aacutebra szerinti ezzel egyeneacuterteacutekő vonalat is A saacutev-terhet viselı szerkezetek eseteacuteben a tapadaacutest az 1 eacutes 2 vonalakon kiacutevuumlli tartomaacutenyban kell ellen-ırizni laacutesd a 4l eacutes 42 aacutebraacutekon Ezt kell oumlsszehasonliacutetani az erısiacuteteacutesben az ezen pontoknaacutel keletke-zı huacutezoacuteerıvel Az erısiacuteteacutes reacutetegeinek Tj tapadaacutesi ellenaacutellaacutesa

( ) dxL

sjLL

xvfsfnfpf

B2jT sdot

minussdotsdot

sdotsdotsdot

le int σmicro

ahol fp az erısiacuteteacutes kihuacutezoacutedaacutesi ellenaacutellaacutesaacutehoz tartozoacute parciaacutelis teacutenyezı 16 taacuteblaacutezat

2 az erısiacuteteacutes keacutet oldala miatt B az erısiacuteteacutes szeacutelesseacutege L az erısiacutetı elem teljes hossza

Laj az erısiacutetı elem hosszaacutenak az a reacutesze amelyik kiacutevuumll esik a maximaacutelis huacutezoacuteerık j-edik szintre szaacutemiacutetott zoacutebaacutejaacuten

micro a suacuterloacutedaacutesi teacutenyezı (lehet microrsquo ha az indokolt) a fuumlggıleges feszuumlltseacutegek szintjeacuten σv(x) a fuumlggıleges feszuumlltseacuteg az erısiacuteteacutes valamely x koordinaacutetaacutejuacute helyeacuten fn a toumlnkremenetel gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyeit figyelembe vevı parciaacutelis teacutenyezı laacutesd

3 taacuteblaacutezat ffs a 17 vagy 18 taacuteblaacutezat szerinti parciaacutelis teacutenyezı

66525 Az erısiacuteteacutes vagy a horgonyok szakiacutetaacutesi ellenaacutellaacutesa a hasznaacutelati idı veacutegeacuten Baacutermelyik reacutetegben feleljen meg az erısiacuteteacutesi elem kapacitaacutesa a koumlvetkezı felteacutetelnek

jTnfDT ge

ahol Tj a 66523 szerinti maximum TD az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak 553 szerint szaacutemiacutetott tervezeacutesi eacuterteacuteke fn a toumlnkremenetel gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyeihez rendelt parciaacutelis teacutenyezı l 3 taacuteblaacutezat

6653 Az aacuteltalaacutenos belsı aacutelleacutekonysaacuteg elemzeacutese

A szerkezeteket uacutegy kell megtervezni hogy baacutermelyik erısiacutetı reacutetegnek meglegyen a 66521 ndash 66525 szerinti helyi aacutelleacutekonysaacutega Aacuteltalaacuteban nem szuumlkseacuteges tovaacutebbi aacutelleacutekonysaacuteg-elemzeacutes Ha viszont a szerkezetnek szokatlan alakja van vagy ha koncentraacutelt terheket hord amelyekkel a jelen szabaacutelyzat nem foglalkozik akkor lehet hogy az eddig leiacutert helyi egyensuacutelyi eljaacuteraacutesok nem kieleacutegiacutetık eacutes el kell veacutegezni a 66424 szerinti aacuteltalaacutenos stabilitaacutes vizsgaacutelatot A 43 aacutera mutat olyan szerkezeteket amelyekneacutel koumlvetelmeacuteny ez az aacuteltalaacutenos stabilitaacutesvizsgaacutelat

6654 Hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapot

Valamely szerkezet hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapota szokaacutesosan az alakvaacuteltozaacutesainak fuumlggveacutenye Az alakvaacuteltozaacutes az erısiacuteteacutes azon fajlagos alakvaacuteltozaacutesainak oumlsszege amely a kivitelezeacutes koumlzben terhe-leacutes alatt eacutes a keacutesıbbi kuacuteszaacutes hataacutesaacutera joumln leacutetre a hasznaacutelati idı soraacuten

Feacutem anyaguacute vasalaacutesok vagy horgonyok kuacuteszaacutesa elhanyagolhatoacute s ezeacutert az εj alakvaacuteltozaacutes a j-edik vasalaacutesi vagy horgonyzaacutesi szinten

jAE

Tj sdot=ε

ahol Tajv a j-edik erısiacutetı reacuteteg hosszaacutera aacutetlagolt huacutezoacuteerı E az erısiacutetı elem vagy horgony rugalmassaacutegi modulusa Aj a j-edik erısiacutetı reacuteteg vagy horgony keresztmetszeti teruumllete



70

Horgonyok eseteacuteben szuumlkseacuteges lehet magaacutenak a (32 aacutebra szerinti) horgony-elemnek a kuacuteszaacutesaacutet is kieacuterteacutekelni a rugalmas talajokra vonatkozoacute suumlllyedeacutesszaacutemiacutetaacutesi elvek alapjaacuten

67 Homlokzatok


Az erısiacutetett talajtaacutemfalak eacutes -hiacutedfık teherviseleacuteseacutet alapvetıen az erısiacuteteacutes eacutes a talaj egyuumlttdolgozaacutesa teszi lehetıveacute Kell hogy a szerkezet homlokzata

minus adja meg annak kuumllsı alakjaacutet minus nyuacutejtson eszteacutetikus keacutepet minus oacutevja a feltoumlltoumltt talajt az idıjaacuteraacutesi hataacutesoktoacutel minus taacutemassza meg az egyes erısiacuteteacutesi szintek koumlzoumltti talajt minus horgonykeacutent hasson az aktiacutev zoacutenaacuteban levı erısiacuteteacutesre

A homlokzat legyen erıs tartoacutes eacutes keacutepes a szerkezet eacutelettartama alatt eleget tenni a rendelteteacuteseacutenek laacutesd 12 taacuteblaacutezat

672 Szerkezeti kialakiacutetaacutes

A homlokzatok a szerkezet feladataacutetoacutel fuumlggıen vaacuteltozatos alakuacuteak lehetnek Keacutesziacutethetık betonboacutel faacuteboacutel aceacutelboacutel vagy valamilyen polimer anyagboacutel alakzatuk lehet oumlnaacutelloacute elem a szerkezet teljes magassaacutegaacutera kiterjedı elem vagy geotextiacutelia A homlokzatok alakjaacutera eacutes szerkezeteacutere vonatkozoacute koumlvetelmeacutenyeket a 9 fejezet ismerteti

673 Szerkezeti terhek a homlokzaton

A homlokzatokat uacutegy kell megtervezni hogy legyenek alkalmasak a koumlvetkezıkbıl szaacutermazoacute ter-hek elviseleacuteseacutere

minus viacutezszintes talajnyomaacutesok eacutes az ennek megfelelı huacutezaacutesi reakcioacuteerık amelyek az erısiacuteteacutes eacutes a homlokfal oumlsszekapcsolaacutesaacutenaacutel mőkoumldnek minus a foumlloumlttuumlk elhelyezett egyseacutegek aacuteltal eacutebresztett erıhataacutesok minus fuumlggıleges iraacutenyuacute nyiacuteroacuteerık amelyeket a homlokfal eacutes a toumllteacutesanyag relatiacutev elmozdulaacutesai gerjesztenek valamint az ezekhez taacutersuloacute baacutermifeacutele huacutezoacuteerık minus baacutermilyen ideiglenesen vagy aacutellandoacutean mőkoumldı kuumllsı erık

674 A homlokfalak suumlllyedeacutesei eacutes tőreacutesei

A homlokfalak suumlllyedeacuteskuumlloumlnbseacutegre eacutes belsı mozgaacutesokra vonatkozoacute tőreacuteseacutet a 754 alfejezet vala-mint a 21 eacutes 24 taacuteblaacutezatok ismertetik

68 Kapcsoloacutedaacutes a homlokfalakhoz


A szerkezet erısiacuteteacuteseacutet ndash legyen az akaacuter geotextiacutelia georaacutecs saacutevszerő elem vagy horgony ndash rendes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt hozzaacute erısiacutetik a homlokfalhoz Geotextiacutelia-erısiacuteteacuteső taacutemfalak vagy hiacutedfık ese-teacuteben ez az anyag egyidejőleg alkothatja az erısiacuteteacutest eacutes a homlokzatot is Az erısiacuteteacutes eacutes a homlokfal oumlsszekapcsolaacutesaacutenak kuumlloumlnfeacutele eseteit a 9 fejezet taacutergyalja

682 A kapcsolatokban keletkezı terhek

Ezeket a 25 taacuteblaacutezat szerint kell szaacutemiacutetaacutesba venni

683 A kapcsoloacuteelemek tervei

A feacutem anyaguacute kapcsoloacuteelemeket ndash akaacuter feacutem akaacuter polimer anyaguacute erısiacuteteacuteseket koumltnek oumlssze a hom-lokfallal ndash valamint a feacutem-anyaguacute erısiacuteteacutesek egymaacuteshoz kapcsolaacutesaacutet a 684 szerint kell megtervezni A polimer anyaguacute erısiacuteteacutesek kapcsolatait a 324- szerint kell megtervezni



71

25 taacuteblaacutezat Az erısiacuteteacutes eacutes a homlokfal koumlzti kapcsolatok terhei teherbiacuteraacutesi eacutes hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapotban

bdquoHaacutetrahorgonyzott eacutekrdquo moacutedszer

Minden olyan homlokfal eseteacuteben amely vagy amelynek kapcsolatai mozgaacutesokra keacutepesek

talp

Tconn=075 middotTj

Tconn=100 middotTj

Merev homlokfal pl teljes magassaacuteguacute panel melyek kapcsolatainaacutel nincs lehetıseacuteg mozgaacutesra

talp

Tconn=100 middotTj

bdquoOumlsszefogott suacutelyos toumlmegrdquo vizsgaacutelati moacutedszer

Hajleacutekony homlokfal pl U-alakuacute feacutemelemek

talp

Tconn=075 middotTj

06middotH

Tconn=100 middotTj

Tagolt homlokfal pl kuumlloumlnaacutelloacute betonidomok

talp

Tconn=085 middotTj

06middotH

Tconn=100 middotTj


talp

Tconn=100 middotTj

684 Feacutem anyaguacute kapcsolatok


Aceacutel anyaguacute feacutem-kapcsolat meacuteretezeacuteseacuteneacutel tekintettel kell lenni a korroacutezioacutera kiveacuteve ha biztosiacutetjaacutek a kapcsolat egeacutesz tervezett eacutelettartamaacutera a korroacutezioacute elleni veacutedelmet a koumlvetkezık szerint a) A 7 taacuteblaacutezat szerinti elveszı vastagsaacuteggal amely eacuterveacutenyesiacutetendı a talajjal eacuterintkezı kapcsola-

tok oumlsszes alkotoacute elemeacutenek kuumllsı feluumlleteacuten b) A 7 taacuteblaacutezat szerinti elveszı vastagsaacuteg feleacutevel minden feacutem-feacutemhez kapcsolat egymaacutessal szo-

rosan eacuterintkezı vagy a kapcsolatba egeacuteszen bezaacutert belsı feluumlleteacuten A kapcsoloacuteelemek minden keresztmetszeti adataacutet az elvesztett vastagsaacutegok levonaacutesa utaacuten megma-radoacute meacuteretek alapjaacuten kell szaacutemiacutetaacutesba venni



72

6842 Lyukasztaacutesok taacutevolsaacutegai

6842l Minimaacutelis osztaacuteskoumlz A valamely aceacutel kapcsoloacute elemen aacutetvezetett roumlgziacutetı alkatreacuteszek (csap retesz toloacutezaacuter) koumlzeacuteppontjai koumlzoumltti taacutevolsaacutegnak nem szabad kisebbnek lennie mint az ezen alkatreacutesz ndash vagy baacutermely maacutes a kapcsolaton aacutetfőzıdoumltt darab ndash szaacuter- vagy toumlrzsaacutetmeacuterıjeacutenek 25-szerese

68422 Maximaacutelis osztaacuteskoumlz Ezekre a koumlvetkezı ajaacutenlaacutesok vannak a) Baacutermely iraacutenyban A 68422 b-ben leiacutert eset kiveacuteteleacutevel a keacutet szomszeacutedos kapcsoloacute elem kouml-

zeacuteppontja koumlzoumltti taacutevolsaacuteg ne legyen nagyobb 32middott-neacutel vagy 300 mm-neacutel ndash attoacutel fuumlggıen hogy melyik a kisebb ndash ahol t a veacutekonyabb kapcsoloacutedoacute reacutesz neacutevleges vastagsaacutega

b) A terhelı feszuumlltseacuteg mőkoumldeacuteseacutenek iraacutenyaacuteban A 68423-ban leiacutert eset kiveacuteteleacutevel a huacutezaacutesra vagy nyiacuteraacutesra igeacutenybevett kapcsolatokban a terhelı feszuumlltseacuteg vonalaacuteban sorakozoacute eacutes az adott teherbıl reacuteszesedı keacutet kapcsoloacute elem koumlzeacuteppontja koumlzoumltti taacutevolsaacuteg ne legyen nagyobb 16middott-neacutel vagy 200 mm-neacutel attoacutel fuumlggıen hogy melyik a kisebb

c) Eacutel-menti csatlakozaacutes Kiveacuteve a 68423-ban leiacutert esetet keacutet szomszeacutedos egy vonalba esı a kuumllsı kapcsolt reacutesz eacuteleacutevel paacuterhuzamos kapcsoloacute elem koumlzeacuteppontja koumlzoumltt nem szabad (100 + 4 middot t)-neacutel vagy 200 mm-neacutel nagyobb taacutevolsaacutegnak lennie attoacutel fuumlgg melyik a kisebb

68423 Leacutepcsızetesen eltolt osztaacuteskoumlzoumlk Ha koumltıelemeket egyenlı koumlzoumlkben leacutepcsızetesen helyezik el eacutes bdquonyomtaacutevukrdquo ami a lyuk-koumlzeacuteppontok alkotta szomszeacutedos sorok egymaacutes koumlzoumltti oldaliraacutenyuacute taacutevolsaacutegaacutet jelenti nem nagyobb 75 mm-neacutel akkor a 68422b eacutes 68422c szerinti legnagyobb koumlzeacuteppont taacutevolsaacutegokat meg kell noumlvelni 50-kal

68424 Valamely eacutel eacutes veacutegzıdeacutes egymaacutes koumlzoumltti taacutevolsaacutega Egy roumlgziacutetı elem koumlzeacuteppontja nem keruumllhet valamely alkatreacutesz eacuteleacutehez 12middotd-neacutel vagy a 68434-ben leiacutert meacuteretneacutel koumlzelebb ahol d a roumlgziacutetı (vagy az oumlsszekoumltendı elemeken aacutetfőzıdoumltt maacutes) alkat-reacutesz aacutetmeacuterıje

6843 Az aceacutel kapcsoloacuteelemek teherbiacuteraacutesa

68431 Aacuteltalaacutenos szempontok Az aceacutel anyaguacute kapcsolatokat a hosszuacute idıtartamra eacuterveacutenyes teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapotra kell tervezni

68432 Tengelyiraacutenyban huacutezott kapcsolatok teherbiacuteraacutesa

A huacutezaacutesra igeacutenybevett kapcsolati elemben keletkezı σc huacutezoacutefeszuumlltseacuteg

nfmft

cacT

c sdotle=

σσ

ahol Tc a kapcsolati elemben mőkoumldı legnagyobb huacutezoacuteerı

ac a huacutezott keresztmetszeti teruumllet a 684 szerint σt a vizsgaacutelt esethez illı szakiacutetoacuteszilaacuterdsaacuteg a 6 10 eacutes 11 taacuteblaacutezatok szerint

fm az adott esethez illı az 533 eacutes az A melleacuteklet szerint szaacutemolt parciaacutelis teacutenyezı fn a toumlnkremenetel gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyeire vonatkozoacute parciaacutelis teacutenyezı

68433 A kizaacuteroacutelag nyiacuteraacutesra igeacutenybevett kapcsolati elemek teherbiacuteraacutesa A nyiacuteraacutesra igeacutenybevett elemben keletkezı aacutetlagos nyiacuteroacutefeszuumlltseacuteg

nfmf

q

qancV

c sdotle

sdot=

στ

ahol Vc az adott elem maximaacutelis terheleacutese



73

aq a nyiacuteraacutes siacutekjaacuteba esı a 684-gyel oumlsszhangban szaacutemolt keresztmetszeti teruumllet n a nyiacuteraacutesnak ellenaacutelloacute feluumlletek szaacutema

σq a vizsgaacutelt alkotoacuteelemben a helyzethez illı nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacuteg laacutesd 6 10 eacutes 11 taacuteblaacutezat fm az adott esethez illı az 533 eacutes az A melleacuteklet szerint szaacutemolt parciaacutelis teacutenyezı

68434 A huacutezott eacutes nyiacutert alkatreacuteszek szilaacuterdsaacutega Az egyidejőleg huacutezoacute- eacutes nyiacuteroacuteerıkkel igeacutenybevett kapcsolati elemeknek oumlsszhangban kell lenniuumlk a 68432-vel eacutes 68433-mal a bennuumlk keltett huacutezoacute eacutes nyiacutert feszuumlltseacutegek egyuumltteseacutere teljesuumlljoumln hogy

nmq

c

t

c

ff

122

le

+

στ

σσ

ahol σc σt τ c eacutes σq a 68432-ben eacutes 68433-ban maacuter definiaacutelt mennyiseacutegek fm az adott esethez illı az 533 eacutes az A melleacuteklet szerint szaacutemolt parciaacute-

lis teacutenyezı

68435 A nyomaacutesra igeacutenybevett elemeinek teherbiacuteraacutesa Az oumlsszekoumltoumltt reacuteszek koumlzoumltti legnagyobb nyomaacutes legyen

nfmfbcbk

ebacV

b sdot

sdotle=

σσ

ahol Vc a kapcsolt reacuteszek koumlzoumltt tovaacutebbadott legnagyobb terheleacutes

aeb az adott tehernek ellenaacutelloacute a 684 szerint szaacutemolt teruumllet kb 4 ha a veacutegtıl meacutert taacutevolsaacuteg ge 3dc eacutes 192 ha ez 12dc (Az ezen keacutet taacutevolsaacuteg koumlzoumltti

esetekre szabad kb eacuterteacutekeacutet lineaacuterisan interpolaacutelni) dc az adott reacuteszen aacutetvezetett roumlgziacutetı elem neacutevleges aacutetmeacuterıje σbc a helyzethez illı nyomoacuteszilaacuterdsaacuteg a 6 10 eacutes 11 taacuteblaacutezatboacutel fm az adott esethez illıen az 533 eacutes az A melleacuteklet szerint szaacutemolt anyag-szorzoacute Ha valamely eacutelhez csatlakoztatott elem eseteacuteben ndash a feszuumlltseacuteg iraacutenyaacuteban meacutert ndash taacutevolsaacuteg kisebb 3dc-neacutel akkor csak az eacutellel szomszeacutedos elemre vonatkozik a csoumlkkentett kapacitaacutes A 68436 szerint az elemek oumlsszesiacutetett nyomaacutesi ellenaacutellaacutesaacutenak egyenlınek kell lennie az eacuteltıl taacutevolabbi reacuteszek teljes eacutes az eacutellel szomszeacutedos elem redukaacutelt kapacitaacutesaacutenak oumlsszegeacutevel 68436 Hosszuacute oumlsszekoumlteacutesek Ha a kapcsolat veacutegsı roumlgziacutetı elemeinek koumlzeacuteppontjai koumlzoumltt a felvett erı iraacutenyaacuteban meacutert L taacutevolsaacuteg nagyobb 15dc-neacutel akkor mindegyik elem 68432 - 68435 szerint meghataacuterozott szilaacuterdsaacutegaacutet csoumlkkenteni kell a koumlvetkezı kr szorzoacuteval

Kr=1-(L - 15dc)200 de legyen Kr ge 075

6844 Hajliacutetott kapcsoloacute elemek

68441 Aacuteltalaacutenos szempontok Ahol valamely kapcsolat elemei olyan erık hataacutesa alatt aacutellnak amely bennuumlk hajliacutetaacutesi feszuumlltseacutege-ket eacutebreszt akkor felteacutetelezhetı hogy teljes meacuterteacutekben meg van akadaacutelyozva az oldaliraacutenyuacute kibi-csaklaacutesaacutenak lehetıseacutege ha egeacuteszen koumlruumll van fogva a talajjal eacutes a talaj keacutepes teljes meacuterteacutekben oldal-iraacutenyuacute megtaacutemasztaacutest adni A hajliacutetoacute feszuumlltseacutegek hataacutesa alatt aacutelloacute teruumllet keresztmetszeti modulusaacutet eacutes inerciaacutejaacutet a 684-szerint kell kiszaacutemiacutetani figyelembe veacuteve az adott elem baacutermilyen lyuk vagy egyeacuteb ok miatt csoumlkkent meacute-reteacutet



74

68442 Egyiraacutenyban hajliacutetott alkatreacuteszek szilaacuterdsaacutega Valamely egy iraacutenyban hajliacutetott alkatreacutesz Md hajliacutetaacutesi teherbiacuteraacutesa

Mnfmf

ZtdM ge

sdot

sdot=

σ

ahol M a vizsgaacutelt elemben keltett legnagyobb nyomateacutek σt a helyzethez illı huacutezoacuteszilaacuterdsaacuteg a 6 10 eacutes 11 taacuteblaacutezatokboacutel Z a 6444-gyel oumlsszhangban szaacutemolt keresztmetszeti modulus fm az adott esethez illı az 533 eacutes az A melleacuteklet szerint szaacutemolt parciaacutelis teacutenyezı fn a toumlnkremenetel gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyeit szaacutemiacutetaacutesba vevı parciaacutelis teacutenyezı

68443 Keacutet iraacutenyban hajliacutetott alkotoacute elemek Ha valamely elemet keacutet tengelyre vonatkozoacute nyomateacutek hajliacutet uacutegy legyen

01ydM

maxyM

xdMmaxxM

ge+

ahol Mxmax eacutes Mymax az X-X illetve Y-Y tengelyre vonatkoztatott egyidejőleg mőkoumldı keacutet

maximaacutelis nyomateacutek Mdx eacutes Mdy az ezeknek megfelelı a 68442-vel oumlsszhangban szaacutemolt nyomateacuteki el-

lenaacutellaacutes

6845 Egyidejő nyomateacutek eacutes tengelyiraacutenyuacute huacutezaacutes hataacutesa alatt aacutelloacute alkatreacuteszek

Baacutermely keresztmetszetben legyen

nfmft

yZ

yM

xZxM

cacT

sdotle++

σ

ahol Tc eacutes ac a 68432-ben definiaacutelt mennyiseacutegek Mx eacutes My az X-X eacutes az Y-Y tengelyekre vonatkoztatott egyidejőleg mőkoumldı maximaacutelis

nyomateacutekok Zx eacutes Zy a vizsgaacutelt elem X-X illetve Y-Y tengelyre vonatkoztatott a 6844-gyel

oumlsszhangban szaacutemolt keresztmetszeti modulusai σ1 az adott esetnek megfelelı szakiacutetoacuteszilaacuterdsaacuteg a 6 10 eacutes 11 taacuteblaacutezatboacutel fm az adott esethez illıen az A melleacuteklet szerint szaacutemolt parciaacutelis teacutenyezı

6846 Egyidejő nyomateacutek eacutes nyiacuteraacutes hataacutesa alatt aacutelloacute alkatreacuteszek


nfmft232

et sdotlesdot+

στσ

vagy

nfmft232

ec sdotlesdot+

στσ

ahol σet σec a szeacutelsı szaacutelban a hajliacutetaacutesboacutel keletkezı maximaacutelis huacutezoacute eacutes nyomoacutefeszuumlltseacutegek

τ az egyidejőleg mőkoumldı legnagyobb nyiacuteroacutefeszuumlltseacuteg σt az adott esethez illı a 6 10 eacutes 11 taacuteblaacutezatboacutel vett szakiacutetoacuteszilaacuterdsaacuteg fm az adott esethez illı az 533 eacutes az A melleacuteklet szerint szaacutemolt parciaacutelis teacutenyezı

6847 Egyidejőleg hajliacutetott nyomott eacutes nyiacutert alkatreacuteszek




75

nfmf

t23bet2b

2et sdot

lesdot+sdot++σ

τσσσσ

vagy

nfmf

t23bec2b

2ec sdot

lesdot+sdotminus+σ

τσσσσ

ahol σet σec σb eacutes τ a hajliacutetaacutesboacutel nyomaacutesboacutel eacutes nyiacuteraacutesboacutel egyidejőleg szaacutermazoacute feszuumlltseacutegek σt az adott esethez illı a 6 10 eacutes 11 taacuteblaacutezatboacutel vett szakiacutetoacuteszilaacuterdsaacuteg fm az adott esethez illı az 533 eacutes az A melleacuteklet szerint szaacutemolt parciaacutelis

teacutenyezı fn a toumlnkremenetel gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyeit szaacutemiacutetaacutesba vevı parciaacutelis teacute-

nyezı

6848 A aceacutel anyaguacute kapcsolatok teherbiacuteraacutesaacutenak meghataacuterozaacutesa eacutes a proacutebaterheleacutesek

A kapcsolati elemek teherbiacuteraacutesaacutet szabad proacutebaterheleacutessel eacutes az elegendı szaacutemuacute mintaacuten nyert ered-meacutenyek statisztikai elemzeacutese alapjaacuten meghataacuterozni

69 Talajszegezeacutes falak leacutetesiacuteteacuteseacutehez

A talajszegezeacutest a kontinentaacutelis Euroacutepaacuteban eacutes az USA-ban szeacuteleskoumlrően hasznaacuteljaacutek ideiglenes vagy veacutegleges falak eacutepiacuteteacuteseacutere Jelenleg meacuteg nem terjedt el az a moacutedszer az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban A talajszegezeacutest aacuteltalaacuteban bevaacutegaacutesban eacutepuumllı falak stabilizaacutelaacutesaacutera hasznaacuteljaacutek Egy ilyen fal eacutepiacuteteacuteseacute-nek moacutedja amint a munka elırehalad a fejteacutessel feltaacuteruloacute falat vasalaacutessal laacutetjaacutek el laacutesd 937 Az erısiacuteteacutes passziacutev aacutellapotban levı rudak valamely raszterben valoacute bejuttataacutesaacutet jelenti melyek leacutenye-geacuteben huacutezott elemkeacutent mőkoumldnek szokaacutes szerint merılegesek a falra vagy enyheacuten lefeleacute lejtenek E moacutedszert alkalmazva eacutes feluumllrıl lefeleacute haladva fokozatosan alakul ki az erısiacutetett talajtoumlmeg Az erısiacuteteacutesi pontok koumlzoumltti talaj omlaacutesaacutet elhaacuteriacutetandoacute szuumlkseacuteges valamilyen burkolt feluumllet kialakiacutetaacutesa ezt aacuteltalaacuteban vasalt loumlvellt betonnal keacutesziacutetik A homlokfeluumllet lehet fuumlggıleges vagy ferde lehetnek rajta padkaacutek laacutesd 44 aacutebra Elkeacuteszuumllte utaacuten egy szegezett talajtaacutemfal bizonyos meacuterteacutekig hasonliacutet az erısiacutetett toumllteacutesbıl kialakiacutetott taacutemfalhoz Mindazonaacuteltal leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg adoacutedik abboacutel hogy a szegezett talajtaacutemfalat feluumllrıl lefeleacute fokozatos kifejteacutes eacutes szegezeacutes ndash in-situ talajerısiacuteteacutes ndash koumlzben eacutepiacutetik miacuteg az erısiacutetett talajtaacutem-fal a toumllteacutesanyag eacutes az erısiacuteteacutes fokozatos elhelyezeacutese koumlzben alakul ki Definiacutecioacute szerint neheacutez szegezett talajtaacutemfalat keacutesziacuteteni viacutez alatt Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt speciaacute-lis rendszabaacutelyokra van szuumlkseacuteg mint peacuteldaacuteul a talajviacutezszint suumlllyeszteacutese vagy a viacutezelvezeteacutes veacutegett veacutegzett szivattyuacutezaacutes stb A szegeket keacutetfeacutelekeacuteppen lehet bejuttatni a) lyukfuacuteraacutessal majd a furatba cementhabarcsot juttatva b) vereacutessel vibraacutelaacutessal vagy beloumlveacutessel A szegeket aacuteltalaacuteban aceacutelboacutel keacutesziacutetik aacutembaacuter egyeacuteb anyagokat is hasznaacuteltak maacuter A vasalt loumlvellt-beton burkolatot szaacutemiacutetaacutes szerinti vastagsaacuteggal keacutesziacutetik ami fıleg a szegek haacuteloacuteza-taacutenak elrendezeacuteseacutetıl fuumlgg aacutem a felhasznaacutelt loumlvellt-beton teacutenyleges mennyiseacutege gyakran nagyobb lesz a tervezett szelveacuteny tuacutelfejteacutese miatt Maacutes eljaacuteraacutesoktoacutel ndash peacuteldaacuteul az erısiacutetett toumllteacutesekeacutetıl ndash elteacute-rıen a szegezett talajtaacutemfal keacutesziacuteteacuteseacutenek van egy kritikus mozzanata tekintettel a helyi vagy aacuteltalaacute-nos stabilitaacutesra Ez utoacutebbi lehet kisebb is az eacutepiacuteteacutes faacutezisaacuteban mint mikor maacuter keacutesz a fal A bevaacutegaacutes helyi stabilitaacutesa ndash a foumlldmunka veacutegzeacuteseacutenek idejeacuten ndash koumlzvetlenuumll fuumlgg a kifejtett foumlld magassaacutegaacutetoacutel A talajszegezeacutesi eljaacuteraacutesok joacutel bevaacuteltak a megleacutevı taacutemfalak megerısiacuteteacuteseacutere eacutes kijaviacutetaacutesaacutera A jelenlegi megoldaacutesokat eacutes tervezeacutesi moacutedszereket tekintik aacutet [34] [35] [36] A helysziacutenen tapasz-talt viselkedeacutes reacuteszleteirıl a bdquoClouterrerdquo francia kutataacutesi projekt szaacutemol be [37]



76



77



78

A szerkezet kiinduloacute meacuteretei 64

A kuumllsı aacutelleacutekonysaacuteg ellenırzeacutese 65

Az erısiacuteteacutes fajtaacutejaacutenak kivaacutelasztaacutesa 32

Belsı aacutelleacutekonysaacuteg

Kihorgonyzott foumlld bdquoOumlsszefogott suacutelyos toumlmegrdquo moacutedszer

Az egyes horgonyreacutetegek aacuteltal felveendı huacutezoacuteerık szaacutemiacutetaacutesa

66421

A horgonyok kihuacutezoacutedaacutesi ellenaacutellaacutesaacutenak szaacutemiacutetaacutesa

66423

A hosszuacute idı utaacuten vaacuterhatoacute szakdaacutes ellenırzeacutese

66422 vagy 66525

A hasznaacutelhatoacutesaacuteg ellenırzeacutese 6643 eacutes 6654

bdquoHaacutetrhorgonyzot foumlldeacutekrdquo moacutedszer

Az egyes erısiacutetı reacutetegek aacuteltal felveendı huacutezoacuteerı szaacutemiacutetaacutesa

66421


66521 to 66523

A helyi aacutelleacutekonysaacuteg a szakadaacutes eacutes a tapadaacutes ellenırzeacutese

66422

Az erısiacuteteacutes befogaacutesaacutenak szaacutemiacutetaacutesa 66524

Az foumlldeacutek aacutelleacutekonysaacutegaacutenak ellenırzeacutese

66424 eacutes 66425

A hosszuacute idı utaacuten vaacuterhatoacute szakadaacutes ellenırzeacutese

66525

A hasznaacutelhatoacutesaacuteg ellenırzeacutese 6643


A belsı elcsuacuteszaacutes ellenırzeacutese 6622

Szokvaacutenyos terhek illetve alakzatok eseteacuteben a belsı reacuteszletek terveinek veacuteglegesiacuteteacutese

Az bdquooumlsszefogott suacutelyos toumlmegrdquo moacutedszer eseteacuteben a nem-szokvaacutenyos terhekrealakzatokra az erısiacuteteacuteskihorgonyzaacutes elren-dezeacuteseacutenek ellenırzeacutese a helyi egyensuacutelyt az eacutek-stabilitaacutessal vizsgaacutelva

66424 eacutes 6653

A kapcsolatok megtervezeacutese 68



79

18 aacutebra Erısiacutetett talajtaacutemfalak tervezeacutesi folyamata



80



81



82



83



84



85



86



87



88



89



90

7 Fejezet ERİSIacuteTETT REacuteZSŐK TERVEZEacuteSE


A reacutezsők erısiacuteteacuteseacutere szaacutemos felhasznaacutelaacutesi lehetıseacuteg adhat okot ilyenek minus uacutej leacutetesiacutetmeacuteny toumllteacutesanyagaacutenak megerısiacuteteacutese laacutesd 45a aacutebra minus megcsuacuteszott reacutezsők erısiacuteteacutese 45b aacutebra minus bevaacutegaacutesi reacutezsők helyben levı talajaacutenak erısiacuteteacutese 45c aacutebra minus meglevı de csak keveacutesseacute aacutelleacutekony bevaacutegaacutes- vagy toumllteacutesreacutezső erısiacuteteacutese 45d aacutebra Ez a fejezet a fuumlggılegesneacutel laposabb reacutezsők erısiacuteteacuteseacutere ad iraacutenyelveket A fuumlggılegestıl legfeljebb 20deg-on beluumll elteacuterı reacutezsők akaacuter a 6 fejezetben iacuterottak szerint is tervezhetık A 45 aacutebraacuten bemutatott esetek kuumlloumlnboumlzı megkoumlzeliacuteteacutest kiacutevaacutennak eacutes ezeacutert a koumlvetkezı reacuteszek kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyaljaacutek ıket A meredek homlokzatuacute erısiacutetett talajszerkezetek sőrő erısiacuteteacutese aacuteltalaacuteban merev szerkezetet ered-meacutenyez ezeacutert az erre hatoacute talajnyomaacutesokat szaacutemiacutetaacutesba kell venni Ahogyan a homlokfeluumllet hajlaacutes-szoumlge elteacuter a fuumlggılegestıl uacutegy meacuterseacutekelıdik a megtaacutemasztott talaj befolyaacutesa eacutes ezzel egyuumltt a sta-bilitaacutesnak az a haacutenyada amelyet az erısiacuteteacutes teremt meg A hataacuteraacutellapotra tervezı moacutedszereket a hataacuteregyensuacutelyra vonatkozoacute esetekbıl szaacutermaztattaacutek eacutes a jelen szabaacutelyzat a legaacuteltalaacutenosabb moacutedszereket ismerteti Az erısiacuteteacutes neacutelkuumlli reacutezsők eseteacuteben szokaacute-sos maacutes hataacuteregyensuacutelyi moacutedszereket is szabad alkalmazni az erısiacutetett foumlldreacutezsőkre is de nagyon gondosan vizsgaacutelni kell a vizsgaacutelat felteacutetelezeacuteseit hogy tisztaacutezzuk az eljaacuteraacutes alkalmazhatoacutesaacutegaacutet A reacutezsők hajlaacutesszoumlgeacutet valamelyest figyelembe kell venni az alkalmazandoacute vizsgaacutelat moacutedszereacutenek megvaacutelasztaacutesakor de inkaacutebb a feluumllet tiacutepusaacutet eacutes a kivitelezeacutes moacutedjaacutet befolyaacutesolja (laacutesd 934) Ezeacutert meg kell kuumlloumlnboumlztetni a 45deg-naacutel meredekebb eacutes az enneacutel laposabb reacutezsőket Rendszerint szuumlkseacuteges valamilyen formaacuteban burkolni a meredek reacutezsőket hogy lehetseacuteges legyen az erısiacuteteacutes bekoumlteacutese az aktiacutev zoacutena iraacutenyaacuteba illetve az eroacutezioacuteveacutedelem ceacuteljaacuteboacutel A lapos reacutezsőket hosszuacute taacutevra toumlbbnyire noumlveacutenyzet telepiacuteteacuteseacutevel veacutedik az eroacutezioacute ellen Egyes alkal-matos toumllteacutesanyagoknak meacuteg 45deg-naacutel is kieleacutegiacutetı a stabilitaacutesuk ahhoz hogy ne csuacutesszanak el meacute-lyebb csuacuteszoacutelap menteacuten eacutes hogy ne legyen szuumlkseacuteg a szerkezet burkolaacutesaacutera A keveacutesseacute alkalmas toumllteacutesanyagok eseteacuteben gyengeacutebb koumlzbensı erısiacutetı reacutetegek is beiktathatoacutek a felsziacuten aacutelleacutekonysaacutegaacute-nak biztosiacutetaacutesaacutera Ezeacutert lehetseacuteges a 45deg-os reacutezső feluumlletet kialakiacutetani toumlmoumlriacuteteni eacutes karbantartani a felsziacuteneacutenek aacutellandoacute vagy ideiglenes megtaacutemasztaacutesa neacutelkuumll is

72 Az erısiacutetett reacuteszuumlk tervezeacutese soraacuten alkalmazandoacute parciaacutelis teacutenyezık


A hataacuteraacutellapotra valoacute meacuteretezeacutes gondolatmenete az hogy a talaj oumlnsuacutelyaacutet eacutes a kuumllsı terheleacuteseket alkalmas parciaacutelis teacutenyezıkkel megnoumlvelik ugyanakkor megfelelı parciaacutelis teacutenyezıkkel a talaj egyeacuteb jellemzıit eacutes az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak karakterisztikus eacuterteacutekeacutet A 7 fejezetben leiacutert eljaacuteraacutesokat a 2 fejezetben leiacutert tervezeacutesi elvek szerint kell alkalmazni A jelen szekcioacutera eacuterveacutenyes parciaacutelis szerzıket a 26 taacuteblaacutezat tartalmazza

722 A terhekhez tarozoacute parciaacutelis teacutenyezık

A talaj teacuterfogatsuacutelyaacutet melyre a parciaacutelis teacutenyezı vonatkozik a karakterisztikus eacuterteacutekeacutevel kell alapul venni (l 35) eacutes szaacutemiacutetani kell a szemcseacutek fajsuacutelyaacutenak szemeloszlaacutesaacutenak eacutes toumlmoumlrseacuteg vaacuteltozaacutesaira A kuumllsı terhek amelyekre a parciaacutelis teacutenyezık vonatkoznak az eredeti felszorzatlan karakteriszti-kus eacuterteacutekek legyenek Ahol lehetseacuteges a meredek reacutezsők teherkombinaacutecioacutei legyenek olyanok mint a falakra a 6222-ben elı iacuterottak

723 Az anyagokhoz rendelt teacutenyezık

A 26 taacuteblaacutezat tartalmazza a talaj nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutegaacutenak ϕprsquo eacutes crsquo csuacutecseacuterteacutekeire vonatkozoacute teacutenyezıket



91

Az erısiacuteteacutes anyagaacutet az 533 eacutes az A melleacuteklet szerint az erısiacuteteacutes fajtaacutejaacutera eacutes a tervezett eacutelettartamra is uumlgyelve kell vizsgaacutelni

724 A talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzoumltti koumllcsoumlnhataacutes teacutenyezıi

Egy erısiacutetett foumlldreacutezsőben keacutet alapvetı eacuterintkezeacutesi feluumllet fordulhat elı minus a talaj csuacuteszaacutesa aacutetmetszi az erısiacuteteacuteseket minus az erısiacuteteacutes kihuacutezoacutedik az ellenaacutelloacute vagy aktiacutev zoacutenaacuteboacutel

725 A toumlnkremenetel gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyei

Az erre vonatkozoacute fn parciaacutelis teacutenyezıt az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak tervezeacuteseacuteneacutel kell szaacutemiacutetaacutesba venni a 3 taacuteblaacutezat szerint 26 taacuteblaacutezat A 7 fejezetben hasznaacutelandoacute parciaacutelis teacutenyezık

Reacutesz teacutenyezık Teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutel-lapot

Hasznaacutelhatoacutesaacutegi ha-taacuteraacutellapot

Terhekre Talaj egyseacutegnyi toumlmegeacutere pl toumll-teacutes suacutelyaacutera

ffs=15 fs=10

Kuumllsı suacutelyterhekre pl vonalmenti vagy pontszerő terhekre

ff=12 ff= 10

Kuumllsı mozgoacute teherre pl forga-lomboacutel szaacutermazoacute teherre

fq= 13 fq=10

tanϕrsquop-re fms=10 fms=10 Talajra

crsquo-re fms=16 fms=10

Az erısiacuteteacutes anyagaacutera Az erısiacuteteacutes huacutezaacutesi ellenaacutellaacutesaacutera fm feleljen meg az erısiacuteteacutes fajtaacutejaacutenak eacutes terve-zett eacutelettartamaacutenak (laacutesd 533 eacutes A melleacuteklet)

Az erısiacuteteacutest aacutetmetszı feluumlletre fs=13 fs=10 A talaj eacutes erısiacuteteacutes koumlzti koumllcsoumlnhataacutes-ra

Az erısiacuteteacutes kihuacutezoacutedaacutesi ellenaacutellaacutes-aacutera

fp=13 fp=10

Kuumlloumln biztonsaacutegi teacutenyezı

Elcsuacuteszaacutes a szerkezet talpaacuten ahol talaj eacuterintkezik talajjal

fs=12 Nem eacutertelmezhetı

73 Alkalmazaacutesi teruumlletek

Az erısiacutetett foumlldreacutezsők leacutetrehozaacutesaacutenak keacutet fı csoportja lehet a) az uacutej fejtett vagy kicsereacutelt toumllteacutesanyag erısiacuteteacutese viacutezszintesen fekteteacutese a toumllteacutesanyag toumlmoumlriacutetett

reacutetegeire (45a eacutes 45b aacutebraacutek) b) a meglevıhelyeacuten maradoacute talaj erısiacuteteacutese a reacutesző feluumllete felıl bejuttatott a terv szerinti ceacutelsze-

rő hajlaacutesszoumlgő erısiacuteteacutessel (45c eacutes 45d aacutebraacutek)

74 Toumllteacutesanyagok erısiacuteteacutese

741 A tervezeacutes alapelve

Az erısiacutetett foumlldreacutezsők aacutelleacutekonysaacutegaacutet illetı ajaacutenlaacutesok szokvaacutenyos esetekben ugyanazok mint az erısiacutetett falak eseteacutere a 6 fejezetben iacuterottak Ahogy vaacuteltozik a reacutezsőhajlaacutes uacutegy vaacuteltozhat a kuumllsı eacutes a belsı stabilitaacutes jelentıseacutege a tervezeacutes a belsı toumlnkremenetel vaacuteltozataira iraacutenyul (46 aacutebra) Mindamellett ellenırizni kell a belsı eacutes a kuumllsı aacutelleacutekonysaacutegot is

742 Hataacuteraacutellapotok

A teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapotok koumlzoumltt figyelembe veendık a koumlvetkezık a) kuumllsı aacutelleacutekonysaacuteg elveszteacutese

minus az altalaj teherbiacuteraacutesaacutenak kimeruumlleacutese eacutes dıleacutes jellegő toumlnkremenetel (47a aacutebra)



92

minus elcsuacuteszaacutes (47b aacutebra)

minus csuacuteszaacutes az erısiacutetett foumlldtoumlmeg koumlruumll (47c aacutebra) b) belsı aacutelleacutekonysaacuteg elveszteacutese

minus az egyes erısiacutetı elemek elszakadaacutesa (48a aacutebra)

minus csuacuteszaacutes az erısiacutetı elemek kihuacutezoacutedaacutesaacuteval (48b aacutebra) c) oumlsszetett aacutelleacutekonysaacutegveszteacutes


minus az egyes erısiacutetı elemek kihuacutezoacutedaacutesa (49 b aacutebra) Az erısiacuteteacutes aacuteltal felveendı legnagyobb teher a teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapotban legyen

n

Dj f

TT le

ahol Tj a reacutezső baacutermely j-edik erısiacutetı reacutetegeacuteben keltett legnagyobb huacutezoacuteerı TD az erısiacuteteacutes huacutezaacutesi ellenaacutellaacutesaacutenak tervezeacutesi eacuterteacuteke az 533 szerint fn a toumlnkremenetel gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyeit szaacutemiacutetaacutesba vevı parciaacutelis teacutenyezı a 3

taacuteblaacutezat szerint A hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapotok koumlzoumltt meacuterlegelendık 1) Kuumllsı stabilitaacutes minus a reacutezső suumlllyedeacutese laacutesd 50a aacutebra 2) Belsı stabilitaacutes minus az erısiacuteteacutes nyuacutelaacutesa a kivitelezeacutes utaacuten (50b aacutebra) minus a toumllteacutesbe eacutepiacutetett teliacutetett finomszemcseacutes talajok eacutepiacuteteacutest koumlvetı kuacuteszaacutesa (50c aacutebra) Elıfordulhat hogy a teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot eseteacuteben a kuumllsı stabilitaacutes meacuterlegeleacutese nem is annyira a toumlreacutes mint inkaacutebb a hasznaacutelhatatlansaacuteg probleacutemaacutejaacutera fog raacutevilaacutegiacutetani Peacuteldaacuteul az altalaj teherbiacuteraacutesa inkaacutebb deformaacuteloacutedaacutesi mintsem toumlreacutesi probleacutema

743 Kuumllsı stabilitaacutes

A meredek reacutezső kuumllsı aacutelleacutekonysaacutegaacutenak vizsgaacutelata az erısiacutetett talajtaacutemfalak 65 szerinti szokaacutesos eljaacuteraacutesaacutet koumlveti A szaacutemiacutetaacutesba veendı talajjellemzıket eacutes a fı terheket az 51 aacutebra szemleacutelteti A lapos reacuteszuumlk kuumllsı aacutelleacutekonysaacutegaacutet rendes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt a koumlrcsuacuteszoacutelapos eljaacuteraacutesok valamelyi-keacutevel vizsgaacuteljaacutek Ha az ilyen aacutelleacutekonysaacutegvizsgaacutelatok azt jelzik hogy lehetseacuteges a csuacuteszaacutes egy vagy toumlbb vaacuteltozata is akkor szaacutemos vaacutelaszteacutek kiacutenaacutelkozik

minus a reacutezsőhajlaacutes csoumlkkenteacutese

minus az erısiacutetett tartomaacuteny megnoumlveleacutese

minus jobb minıseacutegő toumllteacutesanyag hasznaacutelata

minus az altalaj javiacutetaacutesa

minus ellensuacutely kialakiacutetaacutesa pl padkaacuteval

minus koumlnnyő toumllteacutesanyag pl pfa hasznaacutelata

minus erısiacuteteacutes a reacutezsőalakzat alapsiacutekjaacuten laacutesd a 8 fejezetben

minus viacutezteleniacuteteacutes a poacuterusviacuteznyomaacutes csoumlkkenteacutese veacutegett Meredek reacutezsők eseteacuteben a 47 aacutebraacuten laacutethatoacute hataacuteresetek mindegyikeacutet fel kell meacuterni Hogy az altalaj teherbiacuteraacutesaacutenak kimeruumlleacutese (47a aacutebrareacutesz) eacutes elcsuacuteszaacutes (47b aacutebrareacutesz) ne koumlvetkezhessen be ahhoz a reacutezső L erısiacuteteacutesi hossznak kell eleacuteg nagynak lennie (51 aacutebra)



93

744 Belsı aacutelleacutekonysaacuteg


Az erısiacutetett reacutezső belsı aacutelleacutekonysaacutega az erısiacuteteacutes azon keacutepesseacutegeacutetıl fuumlgg hogy mennyire viseli el a raacutehaacuteruloacute terheket A stabilitaacutesvizsgaacutelatot aacuteltalaacuteban a hataacuteregyensuacutelyi moacutedszerek alapjaacuten veacutegzik ehhez illesztve a vizsgaacutelt hataacuteraacutellapotnak megfelelı parciaacutelis teacutenyezıket Sok moacutedszer koumlzuumll lehet vaacutelogatni Ezek lehetnek bdquokettıs-eacutekrdquo-moacutedszerek [38] [39] koumlr- vagy nem-koumlrcsuacuteszoacutelapos moacutedsze-rek [40] logaritmikus spiraacutelis csuacuteszoacutelap menti csuacuteszaacutes vizsgaacutelata [41] eacutes bdquooumlsszefogott-suacutelyos-toumlmegrdquo moacutedszer [42]

7442 A bdquokettıs-eacutekrdquo moacutedszer

Az eljaacuteraacutes az 52a aacutebraacuten laacutethatoacutean keacutet egyenesbıl oumlsszetett csuacuteszaacutesi feluumllet felteacutetelezeacuteseacuten alapul Bizonyiacutetottnak tekinthetı hogy ily moacutedon eacutesszerően megkoumlzeliacutethetık a reacutezsőkben teacutenylegesen ki-alakuloacute potenciaacutelis toumlreacutesi feluumlletek [39] [43] A moacutedszer a Coulomb-feacutele foumlld-eacutek fuumlggıleges falra vonatkozoacute koumlzeliacutetı eseteacutenek logikus tovaacutebbfejleszteacutese Amint a fal hajlaacutesa elteacuter a fuumlggılegestıl a kritikus toumlreacutesi mechanizmus a bdquokettıs-eacutekrdquo-kel azonosnak vehetı Maga az elemzeacutes kuumlloumlnboumlzı feluumlletekkel valoacute proacutebaacutelkozaacutesokboacutel aacutell amelyekneacutel a kivaacutelasztott toumlreacutesi feluumllet foumlloumltti talajtoumlmeg egyensuacutelyaacutet meacuterlegelik E teveacutekenyseacuteg is sokfeacutele lehet s a keacutet eacutek eacuterintke-zeacutesi feluumlleteacuten felteacutetelezett koumlruumllmeacutenyektıl fuumlgg Kritikus az a lehetseacuteges toumlreacutesi feluumllet amelyhez a legnagyobb mozgatoacuteerı tartozik melyet a teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot elkeruumlleacuteseacutehez egyensuacutelyban kell tartani (52a aacutebra) Azon reacutezsők eseteacuteben amelyeket fent egy viacutezszintes siacutek hataacuterol be a teljes mozgatoacuteerı uacutegy tekint-hetı mint az oldaliraacutenyuacute foumlldnyomaacutesi feszuumlltseacutegek eredıje amely a reacutezső magassaacutega menteacuten a meacutelyseacuteggel lineaacuterisan noumlvekszik laacutesd 52b aacutebra Ebbıl adoacutedoacutean a felsziacuteneacuten nem terhelt reacutezsőre hatoacute teljes mozgatoacuteerı

Rh=05sdotffssdotKsdotγsdotH2

ahol Rh az egy folyoacutemeacuteterre esı teljes mozgatoacuteerı a reacutezső feluumlleteacutere vetiacutetve (52a aacutebra) ffs a talaj teacuterfogatsuacutelyaacutera alkalmazott parciaacutelis teacutenyezı 26 taacuteblaacutezat K a viacutezszintes eacutes fuumlggıleges feszuumlltseacutegek viszonyszaacutema γ a talaj teacuterfogatsuacutelya H a reacutezső fuumlggıleges magassaacutega

Az erısiacuteteacutesek koumlzoumltti minimaacutelis fuumlggıleges teacuterkoumlz gyakorlatias okok miatt esseacutek egybe a megfelelı toumllteacuteseacutepiacuteteacutesi reacutetegmagassaacutegok egeacutesz szaacutemuacute toumlbbszoumlroumlseacutevel amit viszont rendes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt a toumlmoumlriacuteteacutes szempontjai szabnak meg Egy-egy reacuteteg teriacuteteacutesi vastagsaacutega szokaacutesosan 150 eacutes 300 mm koumlzoumltt szokott lenni A legnagyobb fuumlggıleges erısiacuteteacutesi teacuterkoumlzt viszont 10 m-ben kell behataacuterolni Ez a korlaacutetozaacutes a burkolat aacutelleacutekonysaacutegaacutenak praktikus megfontolaacutesaacuteboacutel ered hiszen ezt a tuacutel nagy erısiacuteteacutestaacutevolsaacutegok maacuter eacuterinteneacutek Az ezen alsoacute eacutes felsı hataacuterok koumlzoumltt az erısiacuteteacutes elszakadaacutesa elleni biztonsaacutegboacutel szaacutemiacutethatoacute teacuterkoumlz

( )swqfjhfsfK

jTvjS

sdot+sdotsdotsdotle

γ

ahol Svj a reacutezső j-edik erısiacuteteacutesi szintjeacuteneacutel szuumlkseacuteges fuumlggıleges teacuterkoumlz Tj a reacutezső j-edik szintjeacutenek az erısiacuteteacutesben egy folyoacutemeacuteteren mőkoumldı maximaacutelis huacutezoacuteerı ffs a talaj teacuterfogatsuacutelyaacutera vonatkozoacute parciaacutelis teacutenyezı laacutesd 26 taacuteblaacutezat hj a reacutezső magassaacutega a j-edik szint foumlloumltt laacutesd 52b aacutebra fq a kuumllsı egyenletesen megoszloacute terheleacutes parciaacutelis teacutenyezıje 26 taacuteblaacutezat ws a felsı teacutersziacutenen mőkoumldı suacutely- vagy mozgoacute teherbıl szaacutermazoacute (megoszloacute) nyomaacutes

A teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapotban a bekoumlteacutesi ellenaacutellaacutes biztosiacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges hogy az erısiacuteteacutes Lej hosszuacutesaacutega legyen (laacutesd 52 b aacutebra)



94

( )

sdot

+sdot

+sdotsdot

sdotsdotge

msf

cbc

msf

ptan

sjh2

jTnfpfejL

αϕαωγ

ahol Lej a reacutezső j-edik szintjeacuten levı erısiacuteteacutes minimaacutelisan szuumlkseacuteges bekoumlteacutesi hossza a szaacutemiacutetaacutesboacutel fp az erısiacuteteacutes kihuacutezoacutedaacutesaacutehoz rendelt parciaacutelis teacutenyezı 26 taacuteblaacutezat fn a toumlnkremenetel gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyeit figyelembe vevı parciaacutelis teacutenyezı 62

taacuteblaacutezat fms a tanϕrsquo

p eacutes crsquo mennyiseacutegekhez rendelt parciaacutelis teacutenyezı ws a felsziacuteni suacutelyteherbıl adoacutedoacute kuumllsı nyomaacutes αrsquo a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzti koumllcsoumlnhataacutesnak a ϕrsquop suacuterloacutedaacutesi szoumlgre vonatkozoacute suacuterloacutedaacutesi

egyuumltthatoacuteja ϕrsquop a toumllteacutesanyag hateacutekony feszuumlltseacutegekhez tartozoacute suacuterloacutedaacutesi szoumlgeacutenek csuacutecseacuterteacuteke αrsquobc a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzti koumllcsoumlnhataacutesnak a crsquo koheacutezioacutera vonatkozoacute egyuumltthatoacuteja crsquo a toumllteacutesanyag hateacutekony feszuumlltseacutegekhez tartozoacute koheacutezioacuteja

7443 Koumlrcsuacuteszoacutelapos vizsgaacutelat lamellaacutekra bontaacutessal

Az oumlsszetettebb reacutezsőalakzatokra amelyeknek bonyolultabb az alakja eacutes toumlbbfeacutele talajreacuteteg alkotja mind az erısiacuteteacutes neacutelkuumlli mind az erısiacutetett reacutezsőkre joacutel bevaacutelt a lamellaacutes moacutedszer laacutesd 53a aacutebra Az erısiacutetett reacutezsők eseteacuteben felteacutetelezik hogy az egyes lamellaacutek koumlzoumltti belsı erıket figyelmen kiacutevuumll lehet hagyni egyreacuteszt azon oumlsszetett hataacutes miatt amelyet maga az erısiacuteteacutes gyakorol ezekre az erık-re maacutesreacuteszt mert az erısiacuteteacutes jelenleacutete azt eredmeacutenyezi hogy a vizsgaacutelt talajtoumlmegen beluumll uacutegyis csak csekeacutely alakvaacuteltozaacutesok joumlhetnek leacutetre Azt is felteacutetelezik hogy az erısiacutetı reacutetegek viacutezszintesek eacutes csak ott veszik figyelembe a jelenleacutetuumlket ahol valamelyik lamellaacutenaacutel aacutetmetszik a felteacutetelezett csuacuteszoacutelapot A talaj eacutes az erısiacuteteacutes egyuumlttes hataacutesaacuteboacutel adoacutedoacute stabilizaacuteloacute nyomateacuteknak nem szabad kisebbnek lennie a talaj suacutelyaacuteboacutel szaacutermazoacute mozgatoacutenyomateacuteknaacutel Ezeket a nyomateacutekokat a vizsgaacutelt toumlmeg forgaacutesi koumlzeacuteppontjaacutera kell vonatkoztatni Az egyensuacutely megkoumlveteli hogy legyen

MDle MRS + MRR ahol

MD a talaj suacutelyaacuteboacutel eacutes a felsziacuteni teherbıl adoacutedoacute mozgatoacutenyomateacutek MRS a talaj nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutegaacuteboacutel adoacutedoacute stabilizaacuteloacute nyomateacutek MRR a reacutezső erısiacuteteacutese aacuteltal keacutepzıdı stabilizaacuteloacute nyomateacutek Ezek az 53a aacutebra jeloumlleacuteseivel

( )[ ] dRn

1iisinsiwibqfiWfsfDM sdot

=sdotsdotsdot+sdot= sum α

eacutes

( )dR

n

1iitan

msf

ptan

1

isecmsf

ptan

iuibsiwibqfiWfsfibmsf

c

RSM sdot=

sdot+sdot

sdot

sdotminussdotsdot+sdot+sdot

= sum

αϕ

χ

αϕ

tovaacutebbaacute

sum=

sdot=m

jjjRR YTM

1

ahol ffs a talaj teacuterfogatsuacutelyaacutera vonatkozoacute parciaacutelis teacutenyezı a 26 taacuteblaacutezat szerint fq a kuumllsı megoszloacute teherre vonatkozoacute parciaacutelis teacutenyezı (16 taacuteblaacutezat)



95

wsi az i-edik lamella tetejeacuten mőkoumldı felsziacuteni nyomaacutes crsquo a toumllteacutesanyag hateacutekony feszuumlltseacutegekhez tartozoacute koheacutezioacuteja ui az i-edik lamellaacutehoz tartozoacute csuacuteszoacutelapszakaszon mőkoumldı poacuterusviacuteznyomaacutes ϕrsquop a toumllteacutesanyag hateacutekony feszuumlltseacutegekhez tartozoacute belsı suacuterloacutedaacutesi szoumlgeacutenek csuacutecs-eacuterteacuteke fms a tanϕrsquop eacutes crsquo mennyiseacutegekhez rendelt parciaacutelis teacutenyezı 26 taacuteblaacutezat χ nyomateacuteki korrekcioacutes teacutenyezı Teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot szaacutemiacutetaacutesakor 125 a hasznaacutelati

hataacuteraacutellapot eseteacuteben 10 m az erısiacutetı reacutetegek szaacutema

Annak biztosiacutetaacutesaacutera hogy teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot ne koumlvetkezzeacutek az erısiacuteteacutes bekoumlteacutesi ellenaacutellaacutes eleacutegtelenseacutege miatt a 7442 szerint kell az Lej hosszat meghataacuterozni Ugyanez a moacutedszer hasznaacutelhatoacute lapos koheacutezioacutes anyaguacute reacutezsők erısiacuteteacuteseacutenek vizsgaacutelataacutera [44][45] Leacutenyegeacuteben hasonloacute megkoumlzeliacuteteacutest alkalmaztak maacuter nem-koumlrcsuacuteszoacutelapos analiacutezishez is

7444 Egyeacuteb vizsgaacutelati moacutedszerek MEGJEGYZEacuteS szaacutemos maacutes moacutedszer is leacutetezik az erısiacutetett reacutezsők vizsgaacutelataacutera Ezek vagy a nyomateacuteki vagy az erık vetuumlleti egyensuacutelyon alapulnak

74441 Konjugaacutelt feszuumlltseacutegek elemzeacutese E moacutedszerben egy viszonylag egyszerő toumlreacutesi feluumlletet felteacuteteleznek eacutes meghataacuterozzaacutek az ezen mő-koumldı feszuumlltseacutegeket a konjugaacutelt feszuumlltseacutegek elmeacutelete eacutes a Mohr-feacutele feszuumlltseacutegi koumlroumlk elemzeacutese alapjaacuten [46] Noha ez valamelyest bonyolultabb a toumlbbi moacutedszerneacutel meacutegis nagy analitikai lehetı-seacutegek rejlenek benne minthogy szaacutemiacutetaacutesba lehet vele venni a feszuumlltseacutegek helyi vaacuteltozaacutesait a mo-bilizaacutelt szilaacuterdsaacutegot valamint a talaj eacutes az erısiacuteteacutes tulajdonsaacutegait Ezen feluumll ez a szaacutemiacutetaacutes a biztonsaacuteg javaacutera hibaacutezik mivel ez az egyensuacutelyt alulroacutel koumlzeliacuteti Ezzel ellenteacutetben a koumlrcsuacuteszoacutelapos moacutedszerek az egyensuacutelyt feluumllrıl koumlzeliacutetik Keacutetseacutegtelen viszont hogy az anyagi tulajdonsaacutegok meghataacuterozaacutesa sokkal erısebben befolyaacutesolhatja a tervezeacutes eredmeacutenyeit mint a vizsgaacutelati eljaacuteraacutesok koumlzoumltti kuumlloumlnboumlzıseacutegek amelyek a legtoumlbb esetben maacutesodlagos jelentı-seacutegőnek tekinthetık E moacutedszer alkalmazaacutesaacutenak eredmeacutenyeirıl szaacutemolnak be Murray eacutes tsa [40]

74442 Logaritmikus-spiraacutelis csuacuteszoacutelap Veacutegeztek vizsgaacutelatokat log-spiraacutelis csuacuteszoacutelap alapjaacuten is (53b aacutebra) A nyomateacuteki egyensuacutely becsleacute-seacutet tanulmaacutenyozta ilyen csuacuteszoacutelap mellett Leschinsky eacutes Boedecker [47] valamint Bridle eacutes Barr [48] A log-spiraacutelis moacutedszer egyszerőveacute teszi az eljaacuteraacutest mert koumlzvetlenuumll lehetseacuteges a mozgatoacute-nyomateacutek meghataacuterozaacutesa Az erısiacuteteacutesbıl adoacutedoacute stabilizaacuteloacute nyomateacuteknak kell ezzel egyenlınek vagy enneacutel nagyobbnak lennie vagyis MRR ge Mo ahol MRR az erısiacuteteacutesbıl szaacutermazoacute stabilizaacuteloacute nyomateacutek Mo a mozgatoacutenyomateacutek Az 53b aacutebra szerint

sum=

sdot=m

jjjRR YTM

1

eacutes

sum=

sdotsdot

minussdotsdot+sdotsdot

sdotsdot+sdot

=n

1i

psindiR

pieccosibiuicosdiRsiwbqfiWfsf

oM ϕϕΘΘχ

ahol ffs a talaj teacuterfogatsuacutelyaacutenak parciaacutelis teacutenyezıje (26 taacuteblaacutezat) fq a kuumllsı megoszloacute teher parciaacutelis teacutenyezıje (26 taacuteblaacutezat) wsi az i-edik lamellaacutera hatoacute felsziacuteni teher ui az i-edik lamellaacutehoz tartozoacute csuacuteszoacutelapszakaszon mőkoumldı poacuterusviacuteznyomaacutes χ nyomateacuteki korrekcioacutes teacutenyezı mely teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot eseteacuten 115 hasznaacutelha-

toacutesaacutegi hataacuteraacutellapotban pedig 10



96

Annak biztosiacutetaacutesaacutera hogy teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot ne koumlvetkezzeacutek az erısiacuteteacutes bekoumlteacutesi ellenaacutellaacutes eleacutegtelenseacutege miatt a 7442 szerint kell az Lej hosszat meghataacuterozni

74443 bdquoOumlsszefogott suacutelyos toumlmegrdquo moacutedszer Ezt a falak eseteacuteben hasznaacutelt moacutedszert alkalmaztaacutek maacuter reacutezsők tervezeacuteseacutere is (53c aacutebra) Ekkor is szerepel a keacutet eacutekre vonatkozoacute toumlreacutesi mechanizmus az oldaliraacutenyuacute foumlldnyomaacutesra eacutes a maximaacutelis huacute-zoacuteerık helyeacutet jelzı vonalakra vonatkozoacute a reacutezsők laposabb hajlaacutesszoumlge miatti moacutedosiacutetaacutesokkal [42] Ez a moacutedszer a meredek nem-nyuacuteleacutekony erısiacuteteacutessel keacutesziacutetett reacutezsőkre alkalmazhatoacute Az oumlsszefo-gott suacutelyos toumlmeg eseteacuteben a 745 szerinti oumlsszetett aacutelleacutekonysaacutegveszteacutes vizsgaacutelataacutet csak akkor veacuteg-zik ha a szerkezetnek szokatlan az alakja vagy koncentraacutelt erık terhelik amit egyeacutebkeacutent nem taacuter-gyal a jelen szabaacutelyzat

7445 Lapos reacutezsők

Ezek belsı aacutelleacutekonysaacutegaacutenak vizsgaacutelata ugyanolyan mint a meredek reacutezsőkeacute Az erısiacuteteacutesek felsziacuten felıli megfogaacutesa viszont nehezebb mert sok esetben nincs burkolat Ilyenkor az erısiacuteteacutes teherbiacuteraacute-saacutet behataacuterolja a reacutezsőfeluumllet koumlzeleacuteben lehetseacuteges bekoumlteacutesi hossz Uacutegy talaacuteltak hogy a felsziacutenkoumlzeli aacutelleacutekonysaacuteg vizsgaacutelataacuteban fontos a talaj suacuterloacutedaacutesi szoumlgeacutenek megfontolaacutesa a felsziacutenhez koumlzeli ala-csony nyomoacutefeszuumlltseacutegek tartomaacutenyaacuteban mert ez a szoumlg alkalmasint sokkal nagyobb lehet mint a reacutezső belsejeacuteben a nagy befogaacutesi nyomaacutesok tartomaacutenyaacuteban

745 Oumlsszetett aacutelleacutekonysaacutegveszteacutes

A lehetseacuteges csuacuteszoacutelapok kereseacutese soraacuten valamilyen oumlsszetett aacutelleacutekonysaacutegveszteacutesre is juthatnk Ez akkor fordul elı midın a lehetseacuteges csuacuteszoacutelap egyik reacutesze az erısiacutetett zoacutenaacuteban a maacutesik pedig a reacutezső haacutettoumllteacuteseacuteben van 54 aacutebra Az erısiacuteteacutes hataacutesaacutet csak az azt metszı szakaszon szuumlkseacuteges figye-lembe venni Az erısiacuteteacutes anyagaacutenak eacutes a koumltıdeacuteseacutenek toumlreacuteseacutet egyaraacutent figyelembe kell venni A belsı stabilitaacutes vizsgaacutelataacutenak vaacuteltozatos moacutedszerei kiterjeszthetık erre az esetre is

746 Hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacutesok

746l Aacuteltalaacutenos szempontok Az 50 aacutebra szemleacutelteti azt a haacuterom hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapotot amelyeknek meg kell felelni Az erısiacutetett foumlldreacutezsők hasznaacutelhatoacutesaacutega az esetek toumlbbseacutegeacuteben nem meghataacuterozoacute probleacutema kiveacuteve amikor a reacutezsőnek rendelteteacutesszerően kell kuumllsı aacutelloacute terheket viselniuumlk Ilyen esetekben a taacutemfalak-ra a 663-ban megismert hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuterokat kell megfelelı moacutedon a reacutezsőkre alkalmazni

7462 A reacutezső altalajaacutenak oumlsszenyomoacutedaacutesa

A reacutezső suumlllyedeacutese (50a aacutebra) a szokaacutesos esetekben nem okoz gondot uumlgyelni kell viszont a szer-kezet egeacuteszeacutenek emiatti deformaacuteloacutedaacutesaacutera mert ez toumlbbletfeszuumlltseacutegeket eacutebreszt az erısiacuteteacutesben

7463 Az erısiacuteteacutes nyuacutelaacutesa az eacutepiacuteteacutes utaacuten Aacuteltalaacuteban az erısiacuteteacutes eacutepiacuteteacutes utaacuteni megnyuacutelaacutesa nem vezet hataacuteraacutellapothoz ezeacutert meacuteg elfogadhatoacutek a kb 5-nyi fajlagos alakvaacuteltozaacutesok Ha viszont a koumlruumllmeacutenyek kuumlloumlnleges tőreacuteseket igeacutenyelnek (pl suumlllyedeacutes eacuterzeacutekeny terhet kell a reacutezsőn elhelyezni) akkor a 6643 szerint lehet eljaacuterni

7464 A teliacutetett finomszemezeacutes talajok eacutepiacuteteacutes utaacuteni kuacuteszaacutesi alakvaacuteltozaacutesa Ezt neheacutez szaacutemiacutetani Ezeacutert ha arra kell gondolni hogy miatta hataacuteraacutellapot koumlvetkezik be akkor gondoskodni kell a hibaacutetlan viacutezelvezeteacutesrıl eacutesvagy az erısiacutetett zoacutena szigeteleacuteseacuterıl Ajaacutenlatos to-vaacutebbaacute jobb toumllteacutesanyagot hasznaacutelni

747 Csuacuteszaacutesok javiacutetaacutesa

A csuacuteszaacutes azon a feluumlleten koumlvetkezik be elıszoumlr amelyen a biztonsaacuteg 1 alaacute suumlllyed Ezeacutert valoacutesziacute-nő hogy a meacutelyebben fekvı feluumlleteken is elfogadhatatlanul csekeacutely meacuterteacutekő biztonsaacuteg van ezeacutert a javiacutetaacutes megkezdeacutese elıtt a reacutezső aacutelleacutekonysaacutegaacutet teljes egeacuteszeacuteben meg kell vizsgaacutelni Ezeacutert nem meg-felelı ha csupaacuten visszaeacutepiacutetik a megcsuacuteszott toumlmeget Az viszont helyes ha viacutezelvezeteacutest eacutepiacutetenek ki a talpnaacutel eacutes a foumlldkiemeleacutes haacutetoldalaacuten mielıtt visszahelyezik a toumllteacutesanyagot mert ezzel oly meacuter-teacutekben csoumlkkenthetık a viacuteznyomaacutesok hogy a reacutezső egeacuteszeacuteben elfogadhatoacute lesz a biztonsaacuteg aneacutelkuumll hogy tovaacutebbi foumlldkiemeleacutes toumlrteacutenne A megcsuacuteszott reacutezső anyagaacutet aacuteltalaacuteban vissza lehet eacutepiacuteteni az



97

erısiacuteteacutessel egyuumltt iacutegy aacuteltalaacuteban elfogadhatoacute biztonsaacuteguacute reacutezső joumln leacutetre Leacuteteznek kuumlloumln a reacutezsőjaviacute-taacutesok tervezeacuteseacutevel kapcsolatos vizsgaacutelati moacutedszerek [44] [49]

748 A toumllteacutesanyag toumlmoumlriacuteteacutese

A toumllteacutesanyagot az aacuteltalaacutenosan elfogadott szabaacutelyzatok szerint kell toumlmoumlriacuteteni ide eacutertve a toumlmoumlriacutetı eszkoumlzoumlk hasznaacutelataacutet a reacutezsőfelsziacuten koumlzeleacuteben laacutesd 9232 Ez esetben a meredek reacutezsők felsziacuteneacutet uacutegy kell kialakiacutetani mint egy szerkezetet

749 Viacutezelvezeteacutes

Az erısiacutetett toumllteacutesben rendszerint gazdasaacutegos megoldaacutes a poacuterusviacuteznyomaacutes csoumlkkenteacutese mert ezaacuteltal kevesebb erısiacuteteacutes szuumlkseacuteges Emiatt ceacutelszerő lehet viacutezelvezetı reacuteteg eacutepiacuteteacuteseacutere az erısiacutetett toumllteacutes haacutet-oldalaacuten hogy ezzel megszakiacutetsaacutek a magasabb hely feloumll aacuteramloacute viacutez uacutetjaacutet tovaacutebbaacute szuumlkseacuteges lehet paplanszivaacutergoacutet eacutepiacuteteni az erısiacutetett feltoumllteacutes alaacute Koumltoumltt toumllteacutesanyag eseteacuten hateacutekonyabb lehet szabaacute-lyos taacutevolsaacutegokban viacutezvezetı reacutetegeket beeacutepiacuteteni ezzel akadaacutelyozva a poacuterusviacuteznyomaacutes kifejlıdeacuteseacutet

75 Helyi talaj erısiacuteteacutese


A jelen alfejezetben ismertetett eljaacuteraacutesokban nem bontjaacutek meg a helyben maradoacute talajt eltekintve az erısiacuteteacutes bejuttataacutesaacutetoacutel A moacutedszerek alkalmazhatoacutek a kaacuterosodott aacutellapotuacute de nem teljes meacuterteacutekben toumlnkrement taacutemfalak vagy reacutezsők eseteacuteben hogy megelızzeacutek a szerkezet tovaacutebbi romlaacutesaacutet vagy hogy lehetseacuteges legyen a meglevı reacutezső meredekebbeacute alakiacutetaacutesa Ezek az eljaacuteraacutesok uacutej szerkezetek eseteacuteben is alkalmazhatoacutek Neacutegy vaacuteltozatuk minus talajszegezeacutes minus haacuteloacutezatban elhelyezett gyoumlkeacuter vagy mikrocoumlloumlpoumlk minus talajtuumlskeacutezeacutes (bdquoduumlbelezeacutesrdquo) minus talajhorgonyok A jelen szabaacutelyzat tovaacutebbi reacuteszei a talajerısiacuteteacutes eseteacuteben csak a talajszegezeacutesre teacuternek ki A mikrocoumlloumlpoumlket a talajszegezeacutes kuumlloumlnleges vaacuteltozataacutenak lehet tekinteni de a tervezeacutesuumlk valamelyest elteacuter azokeacutetoacutel minthogy nyomaacutesra vannak igeacutenybe veacuteve A moacutedszert Lizzi ismerteti [50] [51] A talajtuumlskeacutezeacuteshez nagy aacutetmeacuterıjő nagy hajliacutetaacutesi merevseacutegő coumlloumlpoumlket alkalmaznak valoacutejaacuteban nem is tekinthetı oumlsszetett talajerısiacuteteacutesi rendszernek [52] A talajhorgonyzaacutest elterjedten hasznaacuteljaacutek taacutemszerkezetekhez eacutes sziklareacutezsőkben Noha uacutegy tőnik jelentıs lehetıseacutegek rejlenek benne a talaj-reacutezsők eseteacuteben is e hasznaacutelatuk eddig meacuteg nem volt gyakori Utalunk a BS 8081-re

752 A talajszegezeacutes elvi alapjai

Ez az eljaacuteraacutes sok tekintetben olyan mint a hagyomaacutenyos talajerısiacuteteacutes ahol az erısiacutetı elemeket aacutelta-laacuteban huacutezaacutes felveacuteteleacutere hasznaacuteljaacutek A talajszegezeacutesnek keacutet fı teruumllete van Az egyik az uacutej bevaacutegaacutesi reacutezsők kialakiacutetaacutesa (laacutesd a 45 c aacutebraacutet) a maacutesik a nem-aacutelleacutekony vagy potenciaacutelisan veszeacutelyeztetett reacutezsők javiacutetoacute munkaacutelatai laacutesd 45 d aacutebra [35] [53] [54] [55] [56] [57] [58] E moacutedszer a taacutemszerkezetek eseteacuteben is javallott laacutesd 69 [59] [60] Veacutegsı kialakiacutetaacutesaacuteban a talajszegezeacutes olyan mint az erısiacuteteacutes A doumlntı kuumlloumlnbseacuteg a keacutesziacuteteacutesuumlk moacuted-jaacuteban van fıkeacutent abban hogy a szegeket koumlzvetlenuumll a szaacutelban aacutelloacute toumlmegbe juttatjaacutek be mintsem a toumllteacutessel egyuumltt hoznaacutek leacutetre ıket mint az erısiacutetett toumllteacutesek erısiacuteteacuteseit laacutesd 55 aacutebra Ezen kiacutevuumll a bevaacutegaacutesi feluumlletek kialakiacutetaacutesa feluumllrıl lefeleacute halad ezeacutert a legfelsı szegek kapjaacutek legelıszoumlr a terhe-leacutesuumlket Az erısiacutetett toumllteacutesek eseteacuteben ndash a keacutesziacuteteacutes moacutedjaacuteboacutel koumlvetkezıen ndash az alsoacute erısiacuteteacutesi elemek terhelıdnek legelıszoumlr Ez a kivitelezeacutesbeli kuumlloumlnbseacuteg befolyaacutesolhatja a terhek megoszlaacutesaacutet


A szegezett talajreacutezsők teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapotai hasonloacutek az erısiacutetett foumlldreacutezsőkeacuteihez laacutesd 742 A szegezett foumlldreacutezsők hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapotai is olyanok mint az erısiacutetett talajok eseteacuteben (742) viszont a szegezeacutes eseteacuteben valamelyes mozgaacutesok szuumlkseacutegesek a szegezett toumlmeg belsejeacute-ben ahhoz hogy mobilizaacuteloacutedjanak az aacutelleacutekonysaacuteghoz szuumlkseacuteges huacutezoacute- illetve nyiacuteroacutefeszuumlltseacutegek



98


Ennek szempontjai azonosak az erısiacutetett reacutezsők eacutes taacutemfalak eseteacutevel laacutesd 743



Minden erısiacuteteacutesi rendszernek ndash koumlztuumlk a talajerısiacuteteacutesnek is ndash egyik fı ceacutelja a terheleacutesek szeacutetosztaacutesa az egyes elemek koumlzoumltt Ezeacutert ha egy elem tuacutelterhelıdik eleacuteri a lehetseacuteges suacuterloacutedaacutesaacutenak hataacuteraacutet akkor megcsuacuteszhat eacutes ezzel tehertoumlbbleteacutet aacutetadja a toumlbbiekre A talajszegezeacutes tovaacutebbi elınye hogy kiegeacutesziacutetı szegeket lehet leacutetrehozni ha a szerkezet mozgaacutesa nagyobb az eredetileg felteacutetelezettneacutel Felteacutetelezik hogy egy szegezett talajreacutezső belsı toumlreacutese egy kvaacutezi-merev test elfordulaacutesaacuteboacutel szaacuterma-zik eacutes hogy keacutet zoacutena kuumlloumlnboumlztethetı meg egy aktiacutev eacutes egy passziacutev melyeket az a csuacuteszoacutelap vaacutelaszt el amely menteacuten a mozgaacutes kialakul A feluumlletnek kinematikailag megengedhetınek a geometriai mozgaacutesoknak lehetseacutegeseknek kell lenniuumlk A toumlreacutesi feluumllet alakjaacutera kuumlloumlnboumlzı ajaacutenlaacutesok leacuteteznek eacutek kettıs eacutek koumlrcsuacuteszoacutelap eacutes logaritmikus spiraacutelis A szegekben gerjesztett terheket az ellenaacutelloacute zoacutenaacuteba tovaacutebbiacutetjaacutek ezzel kap megtaacutemasztaacutest az aktiacutev zoacutena A szegek huacutezoacute eacutes nyiacuteroacuteerıibıl adoacutedik a kedvezıtlen erık eacutes a talaj rendelkezeacutesre aacutelloacute nyiacuteraacutesi ellenaacutellaacutesaacutenak kuumlloumlnbseacutegeacutebıl szaacutermazoacute erı- eacutes nyomateacuteki egyensuacutely hiaacutenyaacutet poacutetloacute erıhataacutes Noha a deformaacutecioacutes modellt rendszerint keacutetdimenzioacutesnak veszik fel bizonyos esetekben a haacuterom-dimenzioacutes is elıfordulhat pl aszimmetrikus szegezeacutes eseteacuten vagy ha vaacuteltozik a szerkezet alaprajza A tervezeacutes leacutepeacutesei a) a kritikus csuacuteszoacutelap eacutes az aktiacutev zoacutena egyensuacutelyaacutenak fenntartaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges ellenaacutelloacute erı eacutes

nyomateacutek meghataacuterozaacutesa b) a huacutezoacute- eacutes nyiacuteroacuteerık meghataacuterozaacutesa egy kezdeti aacutellandoacute teacuterkoumlző eacutes hajlaacutesuacute valamint aacutellandoacute

merevseacutegő eacutes hosszuacutesaacuteguacute szegkiosztaacutes eseteacutere c) minden egyes szint ellenırzeacutese ndash figyelemmel maacuter az eacutepiacuteteacutesi fokozatokra is ndash a toumlreacutes lehetıseacutege

szempontjaacuteboacutel amely lehet 1) a szeg elszakadaacutesa a csuacuteszoacutelapnaacutel 2) a szeg kihuacutezoacutedaacutesa a passziacutev zoacutenaacuteboacutel 3) a szeg meghajlaacutesa vagy elnyiacuteroacutedaacutesa a csuacuteszoacutelap koumlrnyeacutekeacuten 4) a talaj ndash szeg ellen kifejtett ndash teherbiacuteraacutesaacutenak kimeruumlleacutese

d) uacutej eacutes javiacutetott elrendezeacutes eacutes ismeacutetelt helyzetelemzeacutes Szuumlkseacuteges ndash kuumlloumlnoumlsen az uacutej reacutezsők eseteacuteben ndash azt is biztosiacutetani hogy a meacuteg megerısiacutetetlen magas-saacutegok ellenaacutelljanak az ideiglenes erıhataacutesoknak

7552 A belsı aacutelleacutekonysaacuteg eacuterteacutekeleacuteseacutenek moacutedszerei

Ki kell vaacutelasztani azt az eljaacuteraacutest amelynek ceacutelja a legkedvezıtlenebb toumlreacutesi feluumllet meghataacuterozaacutesa Az ismert eljaacuteraacutesok megfelelnek a reacutezsők aacutelleacutekonysaacutegvizsgaacutelataacutehoz aacuteltalaacuteban hasznaacutelt moacutedszerek-nek aacutembaacuter maacutes toumlreacutesi feluumlleteket is szabad alkalmazni laacutesd 744 Ha a talajszegezeacutest nem-aacutelleacutekony reacutezső aacutellapotaacutenak javiacutetaacutesaacutera hasznaacuteljaacutek akkor figyelmet kell for-diacutetani baacutermely maacuter kialakult toumlreacutesi feluumlletre Meg kell aacutellapiacutetani a csuacuteszoacutelap geometriai adatait eacutes a helyzetnek megfelelı nyiacuteraacutesi parameacutetereket kell alapul venni pl ndash ahol ez indokolt ndash a reziduaacutelis eacuterteacutekeket hogy eacuterteacutekelhetı legyen az ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltti stabilitaacutes A belsı aacutelleacutekonysaacuteg szaacutemiacutetaacutesaacuteban jelentıs szerepe lehet a szegek nyiacuteraacutesi ellenaacutellaacutesaacutenak eacutes megkouml-vetelhetı a szaacutemiacutetaacutesba veacutetele Ez viszont ellenteacutetbe keruumllhet az erısiacutetett toumllteacutesek vizsgaacutelataacuteval amelyben felteacutetelezik hogy az erısiacuteteacutesek ndash hajleacutekonysaacuteguk miatt ndash csak huacutezoacuteigeacutenybeveacutetelt visel-nek eacutes nyiacuteraacutesukat nem veszik figyelembe Ez utoacutebbi felteacutetelezeacutes alapjaacuten lehetseacuteges csupaacuten az egyensuacutely koumlvetelmeacutenyeacutebıl egyetlen megoldaacutesra jutni Viszont a szegek aacuteltal keacutepviselt nyiacuteraacutesi el-lenaacutellaacutessal kiegeacutesziacutetve a huacutezoacuteerıket statikailag hataacuterozatlannaacute vaacutelik a feladat Szaacutemos vizsgaacutelati eljaacuteraacutest javasoltak a szegezett reacutezsők aacutelleacutekonysaacutegaacutenak vizsgaacutelataacutera A legelterjed-tebben hasznaacutelatosak a bdquokeacutet-eacutekrdquo moacutedszer eacutes a logaritmikus spiraacutelis eljaacuteraacutes



99

7553 A bdquokeacutet-eacutekrdquo moacutedszer

A hataacuteregyensuacutely megkoumlzeliacuteteacuteseacutenek aacuteltalaacutenos formaacuteja alapozhatoacute a bdquokeacutet-eacutekesrdquo toumlreacutesi mechanizmus-ra [43] [52] [56] [61] Az ilyen koumlzeliacuteteacutes nagy elınye hogy a lehetseacuteges csuacuteszoacutelapok szeacuteles tar-tomaacutenya tekinthetı aacutet s a moacutedszer egyszerően programozhatoacute a szaacutemiacutetoacutegeacutepes vizsgaacutelathoz Az 56 aacutebra mutat egy proacutebakeacuteppen felvett toumlreacutesi feluumlletet Felteacutetelezik hogy az erısiacutetett zoacutena aacutel-landoacute szeacutelesseacutegő eacutes hataacutera paacuterhuzamos a reacutezsővel Eacutes azt is felteacutetelezik hogy az erısiacutetett zoacutena haacutetsoacute feluumllete abban a tartomaacutenyban van ahol a keacutet toumlreacutesi siacutek oumlsszemetszıdeacutese elıfordulhat ez ugyan nem alapvetı koumlvetelmeacuteny de uacutegy laacutetszik van haszon e koumlzeliacuteteacutesben mert azokon a szerkezeteken amelyeket toumlreacutesre vizsgaacuteltak azt tapasztaltaacutek hogy ez a reacutegioacute felel meg a termeacuteszet rendjeacutehez iga-zodoacute elvaacutelaacutesi helyzetnek [59] Az ilyen analiacutezis tovaacutebbi korlaacutetja hogy nem veszi szaacutemiacutetaacutesba a felsı feluumllet ferdeseacutegeacutebıl eredı reakcioacuteerı viacutezszintes oumlsszetevıjeacutenek hataacutesaacutet Csak a toumlmegbıl szaacutermazoacute fuumlggıleges oumlsszetevıt veszik figyelembe baacuter ez a koumlzeliacuteteacutes oumlsszhangban levınek laacutetszik a hataacuteregyensuacutelyi moacutedszerek aacuteltalaacuteban alkalmazott koumlzeliacuteteacuteseivel Az 1 eacutes a 2 zoacute-naacutekra hatoacute erık viacutezszintes vetuumlleteacutebıl levezethetıen (laacutesd 56 aacutebra) Az 1 tartomaacutenyban

( )

minussdotminussdot=sdot+

minussdotsdot+ 1

tansincosQcosT1tansinT1W ΘϕηηωΘϕω

a 2 tartomaacutenyra

W2middot tan(Θ2 - ϕrsquo) = Q middot [cosη+sinη middot tan (Θ2-ϕrsquo)] ahol

W1 az 1 tartomaacuteny felszorzott oumlnsuacutelya W2 a 2 tartomaacuteny felszorzott oumlnsuacutelya Q az 1 eacutes 2 tartomaacutenyt elvaacutelasztoacute hataacuterfeluumlleten aacutetadoacutedoacute erı T a szegek egyuumltteseacuteben keltett huacutezoacuteerı

Rendezeacutes utaacuten e keacutet egyenlıseacutegbıl T szaacutemiacutethatoacute Bizonyos esetekben ndash kuumlloumlnoumlsen meredek feluumllető reacutezsőkneacutel eacutes taacutemfalaknaacutel ndash a legkedvezıtlenebb toumlreacutesi felteacutetelt az egyetlen siacutek csuacuteszoacutelap szolgaacuteltatja s ilyenkor az elıbbi kifejezeacutesek egyszerősoumldnek leacuteveacuten ekkor Θ1=Θ2

7554 Logaritmikus spiraacutelis moacutedszer

A logaritmikus-spiraacuteliskeacutent felvett csuacuteszoacutelapon alapuloacute moacutedszereket [35] [37] [48] [62] ajaacutenljaacutek a talajszegezeacutes szaacutemiacutetaacutesaihoz is eacutes a valoacutes meacuterető jelenseacutegek megfigyeleacutese tanuacutesiacutetja hogy ily moacute-don eacutesszerő egyezeacutes mutatkozik a teacutenyleges szerkezet eseteacutevel A log-spiraacutelis eljaacuteraacutes a nyomateacuteki egyensuacutely felteacuteteleacuten alapul eacutes iacutegy alkalmas lehetıseacuteget kiacutenaacutel a szegekben keletkezı nyiacuteraacutes eacutes huacutezaacutes kiszaacutemiacutetaacutesaacutera A kritikus helyzető log-spiraacutelis csuacuteszoacutelap meg-hataacuterozaacutesaacutenak alapelvei az 57a aacutebraacuten laacutethatoacutek A mozgatoacutenyomateacutek koumlzvetlenuumll szaacutemiacutethatoacute (laacutesd 57b aacutebra)

sum=

sdotsdot


sdotsdot+sdot

=n

1j

psindiR

pieccosibiuicosdiRsiibqfiWfsf

oM ϕϕΘΘωχ

ahol Mo a reacutezső egyensuacutelya ellen hatoacute mozgatoacutenyomateacutek ffs a talaj teacuterfogatsuacutelyaacutehoz tartozoacute parciaacutelis teacutenyezı 26 taacuteblaacutezat fq a felsziacuteni teherhez tartozoacute parciaacutelis teacutenyezı 26 taacuteblaacutezat wsi az i-edik lamellaacutera hatoacute kuumllsı teher ui az i-edik lamellaacutehoz tartozoacute csuacuteszoacutelapszakaszon mőkoumldı poacuterusviacuteznyomaacutes χ nyomateacuteki korrekcioacutes teacutenyezı mely teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapotban 115 hasznaacutelhatoacutesaacutegi

hataacuteraacutellapotban pedig 10 Meacuterteacutekadoacute az a csuacuteszoacutelap amelyre a legnagyobb Mo eacuterteacutek adoacutedik Kell hogy az erısiacuteteacutes aacuteltal kifej-tett kedvezı nyomateacutek MRR legyen

MRR ge MO



100

Ha a talajszegezeacutes aacutelleacutekonysaacutegaacutet vesztett reacutezső javiacutetaacutesaacutera alkalmazzaacutek figyelni kell baacutermely maacuter kialakult csuacuteszoacutelapra Meg kell hataacuterozni az ilyen toumlreacutesi feluumllet geometriai adatait eacutes az ehhez illı nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutegi parameacutetereket kell felhasznaacutelni Az 57c aacutebra reacuteszletezi hogyan alakul a log-spiraacutelis moacutedszer eseteacuten az ωj hajlaacutesuacute szegbıl szaacutermaztathatoacute stabilizaacuteloacute nyomateacutek szaacutemiacutetaacutesa A szegek egyuumlttes nyomateacuteki ellenaacutellaacutesa MRR = MRT + MRV ahol MRT a szegek huacutezaacutesi ellenaacutellaacutesa aacuteltal kifejtett oumlsszes stabilizaacuteloacute nyomateacutek MRV a szegek nyiacuteraacutesi ellenaacutellaacutesaacuteboacutel adoacutedoacute stabilizaacuteloacute nyomateacutek Vagyis

)jjsin(djRm

1jjTRTM ωΘ minussdotsdot

== sum

eacutes

( )jjcosdjRM

1JjVRVM ωΘ minussdotsdot

== sum

ahol Tj a reacutezső j-edik szegeacuteben keletkezı huacutezoacuteerı laacutesd 57c aacutebra Rdj a log-spiraacutelnak a j-edik szeg eacutes a csuacuteszoacutelap metszeacutespontjaacutehoz tartozoacute sugara 57c aacuteb-

ra Θj az Rdj-nek a viacutezszintessel bezaacutert szoumlge 57c aacutebra ωj a j-edik szeg hajlaacutesszoumlge a viacutezszinteshez keacutepest 57c aacutebra Vj a reacutezső j-edik szegeacuteben keletkezı nyiacuteroacuteerı 57c aacutebra

Kuumlloumlnboumlzı moacutedszereket fejlesztettek ki arra az esetre ha a szegekben keltett nyiacuteroacuteerıt kell megha-taacuterozni hogy uacuterraacute lehessen lenni a statikai hataacuterozatlansaacuteg probleacutemaacutejaacuten Schlosser [35] valamint az RDGC [37] a keacutepleacutekeny munkaveacutegzeacutes maximumaacutera alapozzaacutek az eljaacuteraacutest a szegre hatoacute megenged-hetı oldaliraacutenyuacute foumlldnyomaacutes eacutes a bekoumlteacutesi ellenaacutellaacutes hataacuterainak megszabaacutesaacuteval Bridle eacutes Barra [48] az oldaliraacutenyban terhelt keskeny coumlloumlpoumlkre vonatkozoacute elmeacuteletet vetteacutek aacutet a szegek elmozdulaacutesaacutenak meghataacuterozaacutesaacutehoz eacutes a kinematikai kompatibilitaacutest hasznaacuteljaacutek a szegekben keletkezı nyiacuteroacuteerık kiszaacutemiacutetaacutesaacutera

7555 A szegek terheleacuteseacutenek ellenırzeacutese

Ahol a szegek csupaacuten huacutezaacutessal akadaacutelyozzaacutek a lecsuacuteszaacutest ott ellenırizni kell az elszakadaacutesukat koumltıdeacutesuumlket az ellenaacutelloacute eacutes az aktiacutev zoacutenaacuteban Utalunk a koumlvetkezıkre ha a szegeket huacutezaacutes eacutes nyiacuteraacutes egyaraacutent terheli RDGC [37] Bridle eacutes Barr [48] vagy Jewell [57]

756 Hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuterok

A szegezett reacutezsők belsı aacutelleacutekonysaacutegaacutet eacuterintı hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuterok hasonloacutek az erısiacutetett toumllteacutesreacute-zsőkeacuteihez laacutesd 746 Ahol kuumlloumlnleges betonburkolatot keacutesziacutetenek ennek toumlbblet-deformaacutecioacutei is a hasznaacutelatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapot koumlreacutebe tartoznak ezeacutert vizsgaacutelandoacutek A szegezeacuteses eljaacuteraacutes nagy elınye hogy az eredeti kivitelezeacutest koumlvetıen baacutermikor beiktathatoacutek toumlbbletszegek hogy a deformaacutecioacutekat keacutezben lehessen tartani

76 Burkolatok

Rendszerint eleacuteg neheacutez aacutellandoacute noumlveacutenyzetet telepiacuteteni a meredek reacutezsők szabad felsziacuteneacuten Ezeacutert ilyenkor toumlbbnyire aacutellandoacute burkolatra van szuumlkseacuteg az eroacutezioacuteveacutedelem eacutes a homlokfal aacutelleacutekonysaacutegaacute-nak biztosiacutetaacutesa veacutegett 67 925 eacutes 934 Szuumlkseacuteg lehet a burkolatra akkor is ha azt az erısiacutetı elemhez roumlgziacutetve biztosiacutetjaacutek az erıbevitelt az aktiacutev zoacutenaacuteba A lapos reacutezsőkoumln aacuteltalaacuteban lehetseacuteges noumlveacutenyzetet telepiacuteteni Viszont valamennyi idıt vesz igeacutenybe ennek kifejlıdeacutese Ezeacutert leacutenyeges lehet hogy roumlvid idıre eroacutezioacuteveacutedelmet teremtsenek eacutes egyaacuteltalaacuten olyan koumlrnyezeti felteacuteteleket hozzanak leacutetre amelyek kedvezık a megfelelı noumlveacutenyzet megtelepe-deacuteseacutehez



101



102



103



104



105



106



107



108

8 Fejezet GYENGE ALTALAJON EacutePUumlLİ TOumlLTEacuteSEK ALAPERİSIacuteTEacuteSEacuteNEK TERVEZEacuteSE

81 Aacuteltalaacutenos elvek Azeacutert hasznaacutelnak talajerısiacuteteacutest a toumllteacutesek alatt hogy ezzel noumlveljeacutek a toumllteacutesek ellenaacutellaacutesaacutet annak elkeruumlleacuteseacutere hogy az altalaj tuacutelzott meacuterteacutekő alakvaacuteltozaacutesa vagy elnyiacuteroacutedaacutesa miatt a toumllteacutesben toumlreacutesi aacutellapot alakuljon ki Jelenleg keacutet alkalmazaacutesi teruumllet leacutetezik a) toumllteacuteseacutepiacuteteacutes puha vagy nagyon puha altalajon b) toumllteacuteseacutepiacuteteacutes felsziacutensuumlllyedeacutesre hajlamos teruumlleten E keacutet esetet kuumlloumln taacutergyaljaacutek a koumlvetkezı alfejezetek A jelen fejezet alkalmazaacutesi teruumllete a foumlldmővek alapozaacutesaacutera szoriacutetkozik mert maacutesfeacutele szerkezetek-re ma meacuteg nincs eleacuteg tapasztalat

82 A gyenge altalajon eacutepuumllı toumllteacutesek alaperısiacuteteacuteseacutenek tervezeacuteseacutehez hasznaacutelt parciaacutelis teacutenyezık


Az alaperısiacuteteacutesek tervezeacuteseacutenek eacutes vizsgaacutelataacutenak toumlbbseacutege a hataacuteregyensuacutely elve alapjaacuten koumlzeliacuteti a feladatot ahol egy aacuteltalaacutenos biztonsaacutegi szorzoacuteval kell szaacutemolni Mivel az ilyen moacutedszerek az egyensuacutely figyelembe veacuteteleacuten alapulnak koumlnnyen megfogalmazhatoacute a hataacuterhelyzet megnoumlvelveacuten a talaj suacutelyaacutet eacutes a mozgoacute terheket a megfelelı parciaacutelis teacutenyezıkkel eacutes csoumlkkentve a talaj jellemzıit valamint az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutet az ezekhez illı parciaacutelis teacutenyezıkkel A 8 fejezetben leiacutert tervezeacutesi moacutedszerek alapjai a 2 fejezetben eacutes az 53-ban iacuterottak A jelen feje-zetre vonatkozoacute parciaacutelis szorzoacutekat a 27 taacuteblaacutezat tartalmazza

27 taacuteblaacutezat A 8 fejezetben hasznaacutelandoacute parciaacutelis teacutenyezık aacutettekinteacutese Parciaacutelis teacutenyezı Teherbiacuteraacutesi

hataacuteraacutellapot Hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapot

Talajtoumlmegre pl a toumllteacutes anya-gaacutera

ffs=13 ffs=10

Kuumllsı suacutelyterhekre pl saacutev vagy pontszerő terhekre

ff=12 ff=10

Teherre

Mozgoacute pl koumlzlekedeacutesbıl szaacutermazoacute teherre

fq=13 fq=10

tanϕrsquocv-re fms=10 fms=10 crsquo-re fms=16 fms=10

A talaj nyiacuteroacuteszilaacuterd-saacutegaacutera

cu-ra fms=10 fms=10

Az erısiacuteteacutesre Az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutera fm legyen oumlsszhangban az erısiacuteteacutes tiacutepusaacuteval eacutes a tervezett eacutelettartammal (laacutesd 533 eacutes A melleacuteklet)

Az erısiacuteteacutest aacutetmetszı csuacuteszaacutesra fs=13 fs=10 A talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzti koumllcsoumlnhataacutesra Az erısiacuteteacutes kihuacutezoacutedaacutesaacutera fp=13 fp=10 822 A terhekre vonatkozoacute parciaacutelis teacutenyezık

A talaj suacutelyaacutehoz rendelt parciaacutelis teacutenyezıvel a talaj teacuterfogatsuacutelyaacutenak (25 szerinti) karakterisztikus eacuterteacutekeacutet kell noumlvelni eacutes tekintetbe kell venni a talaj fajsuacutelyaacutenak szemeloszlaacutesaacutenak eacutes toumlmoumlrseacutegeacutenek vaacuteltozaacutesait A kuumllsı terhek karakterisztikus eacuterteacutekeit is parciaacutelis teacutenyezıkkel kell noumlvelni


A teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot meacuterlegeleacuteseacutehez 1-neacutel nagyobb parciaacutelis teacutenyezık tartoznak a crsquo eacutes cu eacuterteacute-kekhez A ϕrsquocv-hez rendelt parciaacutelis teacutenyezı azeacutert egyseacutegnyi mert ez a parameacuteter maacuter amuacutegy is teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapotra vonatkozik Az erısiacuteteacutes anyagaacutenak parciaacutelis teacutenyezıjeacutet az anyag ellenaacutellaacute-saacutenak alapeacuterteacutekeacutehez kell hasznaacutelni eacuterteacuteke igazodjeacutek az erısiacuteteacutes fajtaacutejaacutehoz eacutes ahhoz a tervezett idı-tartamhoz ameddig szuumlkseacuteg van az erısiacuteteacutesre A helyes fm eacuterteacutek meghataacuterozaacutesaacutenak moacutedja feleljen meg az 533 cikkelyben eacutes az A melleacutekletben iacuterottaknak



109

A talaj eacutes az erısiacuteteacutes egyuumlttdolgozaacutesaacutera vonatkozoacute teacutenyezık Keacutetfeacutele egyuumlttdolgozaacutesra vonatkozoacute parameacuteter fordulhat elı

minus a talajban kialakuloacute csuacuteszaacutes aacutetmetszi az erısiacuteteacutest

minus az erısiacuteteacutes kihuacutezoacutedik a talajboacutel


A gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyeket az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak tervezeacutesi eacuterteacutekeacutehez rendelendı fn parciaacutelis teacutenyezıvel kell figyelembe venni a 3 taacuteblaacutezat szerint

83 Erısiacutetett toumllteacutesek puha eacutes nagyon puha altalajon

831 Az alkalmazaacutesi koumlr

A puha eacutes nagyon puha altalajon eacutepuumllı erısiacutetett toumllteacutesek megoldaacutesait keacutet fı csoportba lehet sorolni a) az egyik esetben az erısiacuteteacutes a toumllteacutes kezdeti aacutelleacutekonysaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesaacutehoz kell de nem befo-

lyaacutesolja a suumlllyedeacuteseacutet (58 aacutebra) MEGJEGYZEacuteS az 58 aacutebra csak alaperısiacuteteacutest mutat az 58b aacutebraacuten az alaperısiacuteteacuteshez fuumlggıleges dreacutenek jaacuterulnak

az 58c aacutebraacuten pedig az alaperısiacuteteacuteskeacutent geocellaacutekat eacutepiacutetenek be

b) a maacutesik esetben a rendszer a stabilitaacutest eacutes a suumlllyedeacuteseket is szabaacutelyozza eacutes ennek reacutesze az erısiacute-teacutes laacutesd 59 aacutebra

832 Erısiacuteteacutes a toumllteacutesaacutelleacutekonysaacuteg megırzeacuteseacutehez

8321 A tervezeacutes alapelvei

A puha talajra eacutepiacutetett toumllteacutes aacutelleacutekonysaacutegaacutet doumlntı meacuterteacutekben az altalajaacutenak nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutega hataacuteroz-za meg a puha altalajon valoacute eacutepiacutetkezeacutes teherbiacuteraacutesi probleacutema Az alapsiacutekra helyezett erısiacuteteacutes mind a toumllteacutes mind az altalaj nyiacuteraacutesi toumlreacuteseacutenek elhaacuteriacutetaacutesaacutet szolgaacutelja a suumlllyedeacuteskuumlloumlnbseacutegek meacuterseacutekleacutese maacutesodlagos fontossaacuteguacute Leacutenyeges koumlruumllmeacuteny hogy a puha altalajon aacutelloacute toumllteacutes stabilitaacutesa leginkaacutebb a kivitelezeacutes koumlzben kritikus mivel a puha talaj viszonylag kicsi aacuteteresztıkeacutepesseacutege nem tesz lehetıveacute teljes meacutervő kon-szolidaacutecioacutet az eacutepiacuteteacutes szokaacutesos idıtartamaacuten beluumll Az eacutepiacutetkezeacutes veacutegeacutere a toumllteacutes terhe maacuter teljes egeacute-szeacuteben mőkoumldik aacutem a nyiacuteraacutesi ellenaacutellaacutes konszolidaacutecioacute koumlzben keacutepzıdı noumlvekmeacutenye ekkor meacuteg eleacutegtelen lehet az aacutelleacutekonysaacuteghoz A konszolidaacutecioacute lezajlaacutesa utaacuten az altalaj nyiacuteraacutesi ellenaacutellaacutesaacutenak kifejlıdeacutese miatt toumlbbnyire megszőnik az erısiacuteteacutes stabilitaacutesnoumlvelı hataacutesaacutenak szuumlkseacutegesseacutege Ezeacutert azon idı alatt ami az eacutepiacuteteacutes veacutege eacutes az altalaj konszolidaacutecioacuteja koumlzoumltt telik el az erısiacuteteacutessel szemben az az alapvetı koumlvetelmeacuteny hogy a parciaacutelis teacutenyezıkkel szaacutemiacutetott ellenaacutellaacutes baacutermely idıpontban legyen egyenlı a teher tervezeacutesi eacuterteacutekeacutevel vagy legyen nagyobb annaacutel A puha altalajra helyezett alaperısiacuteteacutes azzal stabilizaacutelja a toumllteacutest hogy megakadaacutelyozza a toumllteacutes-anyag szeacutetcsuacuteszaacutesaacutet az altalaj oldalkiteacutereacuteseacutet valamint a forgaacutes jellegő aacuteltalaacutenos alaptoumlreacutest A stabi-lizaacutelaacutes az erısiacuteteacutesben keletkezı huacutezoacuteerıkbıl adoacutedik amely nyiacuteroacutefeszuumlltseacutegek aacuteltal koumlzvetiacutetıdik az altalaj eacutes a toumllteacutes koumlzoumltt


Teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapotnak tekinthetık a koumlvetkezık minus a toumllteacutesreacutezső helyi aacutelleacutekonysaacutegveszteacutese (60a aacutebra) minus alaptoumlreacutes alaacutemetszı csuacuteszoacutelap menteacuten (60b aacutebra) minus a toumllteacutestest szeacutetcsuacuteszaacutesa (60c aacutebra) minus az altalaj oldalkiteacutereacutese (60d aacutebra) minus aacuteltalaacutenos aacutelleacutekonysaacutegveszteacutes (60e aacutebra) A hasznaacutelhatoacutesaacuteg hataacuteraacutenak kell tekinteni ha minus az erısiacuteteacutes tuacutelzott meacuterteacutekben megnyuacutelik (61a aacutebra) minus az altalaj nagyon oumlsszenyomoacutedik (62b aacutebra) A koumlvetkezı alfejezetek ezeket a hataacuteraacutellapotokat taacutergyaljaacutek



110

A meacuterteacutekadoacute hataacuteraacutellapotban az altalajra fektetett erısiacuteteacutesben keletkezı Tr huacutezoacuteerı legyen a koumlvet-kezık koumlzuumll a legnagyobb a) az alaacutemetszı csuacuteszoacutelapon lehetseacuteges alaptoumlreacutes ellen folyoacutemeacuteterenkeacutent szuumlkseacuteges maximaacutelis

huacutezoacuteerı Tro (8325) b) a toumllteacutestest szeacutetcsuacuteszaacutesa ellen folyoacutemeacuteterenkeacutent szuumlkseacuteges maximaacutelis huacutezoacuteerı Tds (8326) eacutes az

altalaj oldalkiteacutereacutese ellen folyoacutemeacuteterenkeacutent szuumlkseacuteges maximaacutelis huacutezoacuteerı Trf (8327) oumlsszege Hogy az erısiacuteteacutes tervezett eacutelettartama alatt ne koumlvetkezzeacutek be az erısiacuteteacutes elszakadaacutesaacutera vezetı te-herbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot legyen

rn

D Tf

Tge

ahol TD az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak tervezeacutesi eacuterteacuteke az 533 szerint fn a toumlnkremenetel gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyeit figyelembe vevı parciaacutelis teacutenyezı 3

taacuteblaacutezat Biztosiacutetani kell hogy a teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapotnak megfelelı huacutezoacuteerı kifejlıdhessen az erısiacuteteacutesben ehhez kieleacutegiacutetı koumltıdeacutes kell az erısiacuteteacutes eacutes a vele eacuterintkezı talaj koumlzoumltt Valamennyi szaacutemiacutetott huacutezoacute-erı (Tro Tds eacutes Trf) eseteacuteben ellenırizni kell azt is hogy a veluumlk taacutersuloacute huacutezaacutesi hataacutererı leacutetrejoumlhet az erısiacuteteacutesben

A hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapotban az erısiacuteteacutesben megengedhetı εmax maximaacutelis fajlagos megnyuacutelaacutes legyen a 83211 szerinti

8323 Tartoacutes aacutelleacutekonysaacuteg

Rendes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt a tervezeacutes elsı leacutepeacutese az hogy a szokaacutesos moacutedszerekkel meghataacuteroz-zaacutek a toumllteacutes tartoacutesan megkiacutevaacutent meacutereteit A toumllteacutesanyag eacutes az altalaj nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutegaacutet egyaraacutent a crsquo eacutes ϕrsquo nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutegi parameacuteterek megfelelıen csoumlkkentett eacuterteacutekeivel veszik szaacutemiacutetaacutesba szaacutemiacutetva a hosszuacute idıtartam alatt a toumllteacutesanyagban vagy az altalajban kifejlıdı poacuterusviacuteznyomaacutesokra Nagyon puha altalaj eseteacuten a tartoacutesan egyeacutebkeacutent stabil reacutezső is tuacutel meredeknek bizonyulhat az elsı roumlvid idıtartamra vonatkozoacute elemzeacutes feacutenyeacuteben sıt meacuteg az erısiacuteteacutes kieacutepiacuteteacuteseacutevel egyuumltt is Ilyenkor laposiacutetani kell a reacutezsőt hogy a roumlvid idıtartamnak is megfelelhessen majd ezutaacuten kell ellenırizni a felteacutetelek tartoacutes teljesuumlleacuteseacutet

8324 A toumllteacutesreacutezső helyi aacutelleacutekonysaacutegveszteacutes

A toumllteacutes reacutezsőjeacutet (60a aacutebra) ellenırizve igazolni kell hogy

ms

cv

s f

tan

L

H ϕle

ahol H a toumllteacutes magassaacutega Ls a toumllteacutesreacutezső viacutezszintes meacuterete

ϕrsquocv a toumllteacutesanyag hateacutekony feszuumlltseacutegekhez eacutes nagy elmozdulaacutesokhoz tartozoacute suacuterloacutedaacutesi szoumlge

fms a tanϕrsquocv-hez rendelt parciaacutelis teacutenyezı laacutesd 27 taacuteblaacutezat

8325 Alaptoumlreacutes alaacutemetszı koumlrcsuacuteszoacutelap menteacuten

83251 Aacuteltalaacutenos szempontok A toumllteacutes forgaacutes jellegő alaptoumlreacuteseacutet (60b aacutebra) sokfeacutele eljaacuteraacutessal lehet elemezni A haacuterom legismer-tebb csuacuteszoacutelapos vizsgaacutelatok keacutepleacutekenyseacutegtani szaacutemiacutetaacutesokon alapuloacute eljaacuteraacutesok valamint a veacuteges-elemes moacutedszerek illetve a veacuteges-differenciaacutek moacutedszerei



111

83252 Koumlrcsuacuteszoacutelapos vizsgaacutelat Az alapsiacutekjaacuten erısiacutetett toumllteacutesek aacutelleacutekonysaacutegvizsgaacutelataacutenak ez a legaacuteltalaacutenosabban hasznaacutelt lehetıseacute-ge Az alapvetı elveket a 62 aacutebra szemleacutelteti Az erısiacuteteacutes jaacuteruleacutekos nyomateacuteki hataacutesokkal noumlveli a toumllteacutes aacuteltalaacutenos stabilitaacutesaacutet Az eljaacuteraacutes azon alapul hogy meghataacuterozzaacutek az alapsiacutek menteacuten a kieleacutegiacutetı biztonsaacuteg eleacutereacuteseacutehez szuumlkseacuteges huacutezoacuteerık alakulaacutesaacutet (laacutesd 62a aacutebra) Uumlgyelni kell a csuacuteszoacutelap kivaacutelasztaacutesaacutenaacutel az altalaj vaacuteltozoacute nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacuteguacute reacutetegeire Az elemzeacutes a hateacutekony feszuumlltseacutegek analiacuteziseacuten alapulhat szaacutemiacute-taacutesba veacuteve a poacuterusviacuteznyomaacutesokat (62a aacutebra) viszont a dreacutenezetlen felteacutetelekkel veacutegzett szaacutemiacutetaacutes leegyszerősiacuteti az eljaacuteraacutest eacutes aacuteltalaacuteban helyesebb eredmeacutenyt ad a roumlvid taacutevuacute stabilitaacutes eseteacutere Ilyen-kor az odaillı dreacutenezetlen nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutegi parameacutetereket kell a 62a aacutebraacuten koumlzoumllt keacutepletekbe helyet-tesiacuteteni A toumllteacutes alapsiacutekjaacuten levı erısiacuteteacutes valamely j pontjaacuteban folyoacutemeacuteterenkeacutent szuumlkseacuteges Troj huacutezoacuteerı (62a aacutebra)

RSjDjRRjjroj MMMYT minus==sdot

ahol Y az alapsiacutekon levı erısiacuteteacutes fuumlggıleges taacutevolsaacutega a meacuterteacutekadoacute csuacuteszoacutelap koumlzeacuteppontjaacute-

toacutel MRRj az alaperısiacuteteacutes egyensuacutelyhoz szuumlkseacuteges legnagyobb nyomateacuteka az alaperısiacuteteacutes va-

lamely j pontjaacuten aacutetmenı csuacuteszoacutelapokkal veacutegzett vizsgaacutelatokboacutel MDj a felszorzott mozgatoacutenyomateacutek az alaperısiacuteteacutes valamely j pontjaacuten aacutetmenı

csuacuteszoacutelapokkal veacutegzett vizsgaacutelatban MRSj a talaj ellenaacutellaacutesaacuteboacutel adoacutedoacute stabilizaacuteloacute nyomateacutek az alaperısiacuteteacutes valamely j pontjaacuten

aacutetmenı csuacuteszoacutelapokkal veacutegzett vizsgaacutelatban Az alaperısiacuteteacutes kuumlloumlnboumlzı pontjaihoz szaacutemiacutetott Troj eacuterteacutekeket aacutebraacutezolva kapjuk a 62a aacutebraacuten laacutethatoacute goumlrbeacutet Az erısiacuteteacutes meacuterteacutekadoacute huacutezoacuteerejeacutet ennek maximum-pontja jeloumlli ki A legtoumlbb toumllteacutesalakzat eseteacuteben eleacuteg csak az egyik oldalt vizsgaacutelni hogy Tro-t megkapjuk Megle-het azonban hogy a nagyon alacsony szeacuteles toumllteacutesek vizsgaacutelataacutet folytatni kell a koumlzeacutepvonal tarto-maacutenyaacuteban is hogy Tro kiadoacutedjeacutek A 62a aacutebraacuten mutatott moacutedszer mellett meacuteg Bishop [64] eacutes Janbu [65] eljaacuteraacutesait is lehet uacutegy alakiacutetani hogy a Tro meghataacuterozaacutesaacutet szolgaacuteljaacutek A Troj kifejlıdeacuteshez kieleacutegiacutetı kapcsolatnak kell lennie az erısiacuteteacutes eacutes a talaj koumlzoumltt Erre ndash a 62b aacutebra szerint ndash a csuacuteszoacutelapon beluumll eacutes kiacutevuumll egyaraacutent szuumlkseacuteg van A csuacuteszoacutelapon beluumll

jLmsf

ucbcjL

msfcvtan

hrojTpfnf sdotsdot

+sdotsdot

sdotsdotlesdotsdotαϕα

γ

ahol fn a toumlnkremenetel gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyeit szaacutemiacutetaacutesba vevı teacutenyezı laacutesd 3 taacuteblaacute-

zat fp az erısiacuteteacutes kihuacutezoacutedaacutesi ellenaacutellaacutesaacutehoz rendelt parciaacutelis teacutenyezı (27 taacuteblaacutezat) Troj az alaperısiacuteteacutes j-edik pontjaacutehoz kiadoacutedoacutedott az aacutelleacutekonysaacuteg fenntartaacutesaacutehoz egy fo-

lyoacutemeacuteteren szuumlkseacuteges huacutezoacuteerı γ a toumllteacutes anyagaacutenak teacuterfogatsuacutelya h a toumllteacutes aacutetlagos magassaacutega az Lj hosszon αrsquo a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzti kapcsolatnak a tanϕrsquocv suacuterloacutedaacutesi szoumlgre vonatkozoacute suacuterloacutedaacute-

si egyuumltthatoacuteja ϕrsquocv a toumllteacutesanyag hateacutekony feszuumlltseacutegekhez eacutes nagy elmozdulaacutesokhoz tartozoacute suacuterloacutedaacutesi

szoumlge fms a tanϕrsquocv-hoz eacutes cu-hoz rendelt parciaacutelis teacutenyezı (27 taacuteblaacutezat) Lj a csuacuteszoacutelap iacuteveacuten beluumll szuumlkseacuteges bekoumlteacutesi hossz αrsquobc a talaj eacutes erısiacuteteacutes koumlzti kapcsolatnak cu dreacutenezetlen nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutegra vonatkozoacute ad-

heacutezioacutes egyuumltthatoacuteja cu az erısiacuteteacuteshoz kapcsoloacutedoacute puha altalaj dreacutenezetlen nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutega



112

Az erısiacuteteacutesnek a csuacuteszoacutelapon kiacutevuumlli koumltıdeacutesi hossza B ndash Lj ahol Lj az imeacutenti definiacutecioacute szerinti hossz B pedig az erısiacuteteacutes egeacutesz hossza a toumllteacutes keresztmetszeteacuteben (62b aacutebra)

83253 Keacutepleacutekenyseacutegtani megoldaacutesok Az ilyen vizsgaacutelat az altalaj szilaacuterdsaacutegaacutera alapiacutetva teszi lehetıveacute elızetes tervezeacutesi meacuteretek megaacutel-lapiacutetaacutesaacutet Vannak matematikai megoldaacutesok egyreacuteszt a meacutelyseacuteggel lineaacuterisan noumlvekvı maacutesreacuteszt egy meghataacuterozott meacutelyseacutegig aacutellandoacute nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacuteg eseteacutere

83254 Veacuteges-elemes moacutedszerek eacutes a veacuteges differenciaacutek moacutedszere Ha a leacutetesiacutetmeacuteny meacuteretei akkoraacutek vagy ahol az altalaj mőszaki tulajdonsaacutegai kuumlloumlnoumlsen bonyolul-tak (pl tızegtalaj) indokolt lehet az alaposabb vizsgaacuteloacutedaacutes A csuacuteszoacutelapos vizsgaacutelat eacutes a keacutepleacutekenyseacutegtan nem keacutepes szaacutemiacutetaacutesba venni sem a toumllteacutes suumlllyedeacuteseacutenek az erısiacuteteacutes elvaacutert tulajdon-saacutegaira gyakorolt hataacutesaacutet sem a toumllteacutes egeacuteszeacutenek viselkedeacuteseacutet Eacuteppen ezekre alkalmasak ugyanak-kor a veacuteges-elemes eacutes a veacuteges differenciaacutekon alapuloacute eljaacuteraacutesok Hogy e keacutet moacutedszer reaacutelis eredmeacutenyeket adjon leacutenyeges az eljaacuteraacutes korrekt feleacutepiacuteteacutese valamint a helyeacuten valoacute talajtulajdonsaacutegok pontos figyelembe veacutetele Emliacuteteni kell azonban hogy a toumlreacutesi aacutella-pot analiacuteziseacutenek eacutes a nem-lineaacuteris geometriaacuteval taacutersuloacute nagy alakvaacuteltozaacutesok alakulaacutesaacutenak modelle-zeacutese nagyon neheacutez a veacuteges elemes moacutedszerrel Boutrup eacutes Holtz [67] Rowe [68] Jones [69] nyuacutej-tanak taacutejeacutekoztataacutest a veacuteges elemek felhasznaacutelaacutesaacuteroacutel az erısiacutetett-talaj szerkezetek eacutes toumllteacutesek meacuterete-zeacuteseacutehez

8326 A toumllteacutestest szeacutetcsuacuteszaacutesa

Az aacutelleacutekonysaacutegveszteacutenek a 60c aacutebraacuten vaacutezolt moacutedja a szeacutetcsuacuteszaacutes a toumllteacutesanyag eacutes az erısiacuteteacutes felsı feluumllete koumlzoumltti csuacuteszaacutes vizsgaacutelataacutet igeacutenyli Ilyenkor az az alapsiacutekra fektetett erısiacuteteacutes feladata hogy ellenaacutelljon a toumllteacutesanyagban felleacutepı kifeleacute iraacutenyuloacute mozgatoacuteerınek Az erısiacuteteacutes legnagyobb igeacuteny-beveacutetele a toumllteacutesvaacutell alatt keletkezik (63 aacutebra) Itt ez

( )swqf2HfsfHaK50dsT sdotsdot+sdotsdotsdotsdotsdot= γ

ahol Tds az erısiacuteteacutes egy folyoacutemeacutetereacuteben keletkezı huacutezoacuteerı amely a toumllteacutestest szeacutetcsuacuteszaacutesaacutenak

megakadaacutelyozaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges

Ka az aktiacutev foumlldnyomaacutes egyuumltthatoacuteja

minus 2cv452tan ϕo

H a toumllteacutes magassaacutega γ a toumllteacutesanyag teacuterfogatsuacutelya ws a toumllteacuteskoronaacuten hatoacute egyenletesen megoszloacute nyomaacutes ffs a teacuterfogatsuacutelyhoz rendelet parciaacutelis teacutenyezı (27taacuteblaacutezat) fq a kuumllsı suacutelyterhekhez rendelt parciaacutelis teacutenyezı (27 taacuteblaacutezat)

A Tds huacutezoacuteerı kialakulaacutesaacutenak felteacutetele hogy a toumllteacutesanyag nem csuacuteszhat el az erısiacuteteacutes felsziacuteneacuten A viacutezszintes kicsuacuteszaacutes megakadaacutelyozaacutesaacutehoz minimaacutelisan szuumlkseacuteges Le koumltıdeacutesi hossz

( )

msfcvtan

h

nfsfswsf2HfsfHaK50eL ϕα

γ

γ

sdotsdotsdot

sdotsdotsdotsdot+sdotsdotsdotsdotsdotge

ahol fs az erısiacuteteacutes eacutes a talaj koumlzti csuacuteszaacutesi ellenaacutellaacuteshoz rendelet parciaacutelis teacutenyezı (27 taacuteblaacute-

zat) fn a toumlnkremenetel gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyeit szaacutemiacutetaacutesba vevı teacutenyezı (3 taacuteblaacutezat) h az Le erısiacuteteacutesi hosszon beluumlli aacutetlagos feltoumllteacutesi magassaacuteg αrsquo a talaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzti kapcsolatnak a ϕrsquocv suacuterloacutedaacutesi szoumlgre vonatkozoacute suacuterloacutedaacutesi

egyuumltthatoacuteja ϕrsquocv a toumllteacutesanyag hateacutekony feszuumlltseacutegekhez eacutes nagy alakvaacuteltozaacutesokhoz tartozoacute suacuterloacutedaacutesi

szoumlge fms a tanϕrsquocv-hez rendelt parciaacutelis teacutenyezı (27 taacuteblaacutezat)



113

8327 Az altalaj oldalkiteacutereacutese

A toumllteacutes alakjaacuteboacutel koumlvetkezıen kifeleacute iraacutenyuloacute nyiacuteroacute feszuumlltseacutegek eacutebrednek az alatta levı puha alta-lajban Ha az altalaj nagyon puha vastagsaacutega pedig korlaacutetozott akkor ezek a nyiacuteroacutefeszuumlltseacutegek a 60d aacutebra szerint oldaliraacutenyuacute kinyomoacutedaacutest okozhatnak Ennek megakadaacutelyozaacutesaacutehoz eleacuteg hosszuacute Ls toumllteacutesszakaszt kell eacutepiacuteteni A toumlreacutes leacutenyege az hogy a toumllteacutes alatti talaj oldaliraacutenyban kinyomoacutedik (64 aacutebra) E teherbiacuteraacutesi ha-taacuteraacutellapot megelızeacuteseacutehez az ilyen mozgaacutes lehetıseacutegeacutet kell korlaacutetozni azzal hogy elegendıen nagy feluumllető alaperısiacuteteacutessel megfelelı befogaacutest alakiacutetanak ki Ehhez keacutet felteacutetelnek kell teljesuumllnie Elı-szoumlr az erısiacuteteacutes alsoacute feluumlleteacuten az aacuteltalaacutenos nyiacuteraacutesi ellenaacutellaacutes legyen az altalajban keltett oldaliraacutenyuacute terhekkel szemben Maacutesodszor az alaperısiacuteteacutesnek legyen megfelelı huacutezaacutesi ellenaacutellaacutesa hogy ellen-aacutellhasson az altalajroacutel aacutetadott nyiacuteroacutefeszuumlltseacutegekbıl keletkezı huacutezoacuteerıknek [66 [70] Az altalaj oldalkiteacutereacuteseacutenek elkeruumlleacuteseacutehez kell hogy legyen (64a aacutebra)

Rha le Rhp + Rs + RR ahol

Rha az altalaj oldalkiteacutereacuteseacutet okozoacute felszorzott viacutezszintes erı Rhp az altalaj passziacutev ellenaacutellaacutesboacutel adoacutedoacute megfelelıen csoumlkkentett viacutezszintes erı Rs az altalajban a zc meacutelyseacutegben levı siacutekon eacutebredı nyiacuteraacutesi ellenaacutellaacutesboacutel adoacutedoacute megfele-

lıen csoumlkkentett viacutezszintes erı RR az altalajban az erısiacuteteacutes alsoacute feluumlleteacuten mőkoumldı nyiacuteraacutesi ellenaacutellaacutes megfelelıen csoumlk-

kentett eacuterteacuteke Kuumlloumlnboumlzı zc eacuterteacutekek felveacuteteleacutevel veacutegzett szaacutemiacutetaacutesokkal kell meghataacuterozni azt a minimaacutelisan szuumlk-seacuteges Ls hosszat amely az altalaj oldalkiteacutereacuteseacutenek megakadaacutelyozaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges A szaacutemiacutetaacutesokat rendszerint dreacutenezetlen talajparameacuteterekkel veacutegzik Ha a puha altalaj korlaacutetozott meacutelyseacutegig terjed dreacutenezetlen nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutega pedig meacutelyseacutegtıl fuumlggetlenuumll aacutellandoacute akkor a 64b aacutebraacuten laacutethatoacute oumlsszefuumlggeacutesek szerint a reacutezső viacutezszintes vetuumlleteacutenek minimaacutelisan szuumlkseacuteges Ls hossza

ahol ffs a talaj teacuterfogatsuacutelyaacutehoz rendelt parciaacutelis teacutenyezı (27 taacuteblaacutezat) fq a kuumllsı terhekhez rendelt parciaacutelis teacutenyezı (27 taacuteblaacutezat) γ1 a toumllteacutes anyagaacutenak teacuterfogatsuacutelya H a toumllteacutes legnagyobb magassaacutega ws a toumllteacuteskoronaacuten megoszloacute terheleacutes cu a vizsgaacutelt puha altalajreacuteteg dreacutenezetlen nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutega fms a cu-hoz rendelt parciaacutelis teacutenyezı (27 taacuteblaacutezat) zc a puha altalajreacuteteg meacuteylseacutege ha az altalaj korlaacutetozott meacutelyseacutegig terjed eacutes ezen beluumll

fuumlggıleges iraacutenyban nem vaacuteltozik a dreacutenezetlen nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacuteg αrsquobc az altalaj eacutes az erısiacuteteacutes koumlzti kapcsolatnak a cu dreacutenezetlen nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutegra vonat-

kozoacute adheacutezioacutes egyuumltthatoacuteja Az alaperısiacuteteacutesben keltett egy folyoacutemeacuteterre esı Trf erı melyet a talajroacutel aacutetadott kifeleacute iraacutenyuloacute nyiacuteraacutes eacutebreszt

ms

euobcrf f

LcT

sdotsdot=

α

ahol Le az erısiacuteteacutes hossza (64 aacutebra)

cuo az erısiacuteteacutes alsoacute oldalaacuten levı altalaj dreacutenezetlen nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutega fms a cu-eacuterteacutekhez rendelt parciaacutelis teacutenyezı (27 taacuteblaacutezat)

( ) c

ms

ubc

ms

usqfs

s z

f

c

f

cwfHf

L sdotsdot+

sdotminussdot+sdotsdot

geα

γ

1

41



114

Nagy koumlruumlltekinteacutessel kell kivaacutelasztani az erısiacuteteacutes eacutes a puha altalaj koumlzti kapcsolat αrsquobc adheacutezioacutes egyuumltthatoacutejaacutet Ez a mennyiseacuteg ugyanis nem csak az erısiacuteteacutes feluumlleteacutenek jellemzıitıl fuumlgg hanem az erısiacuteteacutes eacutes a puha altalaj fajlagos alakvaacuteltozaacutesaacutenak egymaacutes koumlzoumltti araacutenyaitoacutel is Ezek oumlsszeillıseacutege szuumlkseacuteges hogy ez az egyuumltthatoacute a lehetseacuteges maximaacutelis eacuterteacuteket vehesse fel Kuumlloumlnoumlsen akkor van ez iacutegy midın eacuterzeacutekeny szerkezető az altalaj ahol az erısiacuteteacutes megnyuacutelaacutesaacutenak nem szabad tuacutelleacutepnie azt az alakvaacuteltozaacutest amelyneacutel az altalaj dreacutenezetlen nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutega mobilizaacuteloacutedik

8328 Aacuteltalaacutenos aacutelleacutekonysaacutegveszteacutes

A vastag nagyon puha uumlledeacutekeken alapozott toumllteacutesek eseteacuteben ellenırizni kell az aacuteltalaacutenos aacutelleacute-konysaacutegot vagyis azt hogy nem koumlvetkezhet be valamely meacutelyen haladoacute csuacuteszoacutelap menteacuten forgaacutes jellegő alaptoumlreacutes laacutesd a 60 aacutebraacuten [70] Az ismert csuacuteszoacutelapos moacutedszerrel - a helyzethez illı parciaacute-lis teacutenyezıket alkalmazva - vizsgaacutelhatoacute ez a lehetseacuteges hataacutesaacutellapot

8329 Geocellaacutes alaperısiacuteteacutes

A geocella haacuteromdimenzioacutes sejtszerkezet amelyet oumlsszekapcsolt cellaacutek sorozata alkot Ezeket a sejteket koumlzvetlenuumll a helyuumlkoumln a puha altalajon keacutesziacutetik el georaacutecsokboacutel vagy geohaacuteloacutekboacutel majd szemcseacutes talajjal toumlltik meg ıket s iacutegy aacutell elı ez rendszerint 1 m vastag szerkezet Egy ilyen esetet mutatott vaacutezlatosan az 58 aacutebra Az ilyen geocellaacutes alaperısiacuteteacutes egyuumlttdolgozik a toumllteacutessel eacutes

a) joacutel oumlsszekapcsoloacutedoacute feluumlletet biztosiacutet a puha altalaj eacutes a szemcseacutes kitoumlltı anyag koumlzoumltt b) viszonylag merev alaacutetaacutemasztaacutesi feluumlletet ad mely egyreacuteszt az altalajra haacuteriacutetott terhek egyen-letes szeacutetosztaacutesaacutet maacutesreacuteszt az altalajbeli feszuumlltseacutegek egyenletesebb kialakulaacutesaacutet biztosiacutetja

E tulajdonsaacutegai teszik keacutepesseacute a geocellaacutes alaperısiacuteteacutest arra hogy befolyaacutesolja a puha talaj alakvaacutel-tozaacutesaacutet mivel mobilizaacutelja a maximaacutelis nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutegaacutet valamint teherbiacuteraacutesaacutet Miacuteg az a geocellaacutes alaperısiacuteteacutes elemezhetı a 8323 - 8327 fejezetekben reacuteszletezett moacutedszerek hasznaacutelataacuteval addig az alatta levı altalaj aacutelleacutekonysaacutegaacutenak szaacutemiacutetaacutesaacutera a 65 aacutebraacuten laacutethatoacute csuacuteszoacutelapmezıre alapiacutetott moacutedszer hasznaacutelhatoacute [72] A puha altalaj plasztikus deformaacutecioacuteit tanulmaacutenyozzaacutek e csuacuteszoacutelapmezı segiacutetseacutegeacutevel eacutes kiszaacutemiacutetjaacutek a toumlrıfeszuumlltseacutegeacutet Ezutaacuten ennek a parciaacutelis teacutenyezıvel csoumlkkentett eacuterteacute-keacutet eacutes a takaraacutesi nyomaacutest vetik egybe az egyensuacutelyi felteacutetelek teljesiacuteteacutese veacutegett laacutesd 65 aacutebraacutet A geocellaacutes alaperısiacuteteacutes kuumlloumlnoumlsen hateacutekony megoldaacutes ha a puha altalajreacuteteg viszonylag veacutekony vagyis ha a toumllteacutes szeacutelesseacutege nagyobb a puha reacuteteg vastagsaacutegaacutenak neacutegyszereseacuteneacutel Amint a teherbiacuteraacutesi felteacutetelek teljesiacutetve vannak szaacutemiacutethatoacutek a geocellaacutes alaperısiacuteteacutesben keletkezı huacutezoacuteerık az alsoacute feluumlleteacuten kialakult feszuumlltseacutegaacutellapotok elemzeacuteseacutevel [73]

83210 Aacutelleacutekonysaacuteg a toumllteacutes hossziraacutenyaacuteban

Helyes eljaacuteraacutes az ha a toumllteacutes hossza menteacuten minimaacutelisra korlaacutetozzaacutek a kivitelezeacutes folyamaacuten feltoumll-toumltt reacuteszek koumlzoumltti magassaacutegkuumlloumlnbseacutegeket De meacuteg ekkor is felteacutetlenuumll szuumlkseacutege van az alaperısiacute-teacutesre hogy valamelyes aacutelleacutekonysaacutegot teremtsen a toumllteacutes hossza menteacuten eacutes a toumllteacutes veacutegeineacutel Az ilyenkor szuumlkseacuteges erısiacuteteacutest ugyanuacutegy - az eddig iacuterottak szerint - kell meghataacuterozni szaacutemiacutetaacutesba veacuteve a kivitelezeacutes koumlzben valoacutesziacutenőleg elıforduloacute feltoumllteacutesi magassaacutegkuumlloumlnbseacutegeket

83211 Az erısiacuteteacutes megengedett alakvaacuteltozaacutesai

Az erısiacuteteacutesben kialakuloacute alakvaacuteltozaacutesok nem haladhatjaacutek meg a hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapot figye-lembe veacuteteleacutevel elıre megszabott meacuterteacuteket (61 aacutebra) Az alakvaacuteltozaacutesokat a mőkoumldı terhekbıl kell kiszaacutemiacutetani Vannak maacutes mechanizmusok is pl az eacutepiacuteteacutesi folyamatok is keltenek alakvaacuteltozaacutesokat amelyeket neheacutez szaacutemszerősiacuteteni

Aacuteltalaacutenos iraacutenyelv lehet hogy az alaperısiacuteteacutesben keletkezı εmax legnagyobb fajlagos alakvaacuteltozaacutes-nak nem szabad meghaladnia az 5-ot a roumlvid idejő hasznaacutelat eseteacuten eacutes 5-10 koumlzoumltt maradjon hosszuacute taacutevon A megfigyeleacutesek tanuacutesiacutetottaacutek hogy az erısiacutetett toumllteacutesek kieleacutegiacutetıen viselkednek e hataacutereacuterteacutekek koumlzoumltt [74] Ahol toumllteacuteseket puha eacuterzeacutekeny altalajra eacutepiacutetenek alaperısiacuteteacutessel ott az erısiacuteteacutes legnagyobb megengedhetı alakvaacuteltozaacutesaiaacutet ceacutelszerő csoumlkkenteni hogy a fajlagos alakvaacutel-tozaacutesok illeszkedjenek az altalajeacutehoz laacutesd 8327



115

83212 Toumllteacutessuumlllyedeacutes

Az alaperısiacuteteacutes oumlnmagaacuteban nem befolyaacutesolja a toumllteacutes suumlllyedeacuteseacutenek jellemzı eacuterteacutekeit Ezeacutert a suumlly-lyedeacuteseket a hagyomaacutenyos eljaacuteraacutesok szerint lehet szaacutemiacutetani Az altalaj oumlsszenyomoacutedaacutesa folytaacuten megnıhet az erısiacuteteacutes nyuacutelaacutesa iacutegy igeacutenybeveacutetele is Ezeacutert a kouml-zeacutep eacutes hosszuacute taacutevuacute suumlllyedeacutesek esetleg eacuteppen ellenteacutetelezik az erısiacuteteacutes azon igeacutenybeveacutetel-csoumlkkeneacuteseacutet amely a toumllteacutesaacutelleacutekonysaacuteg javulaacutesaacuteboacutel koumlvetkezne

83213 Alaperısiacuteteacuteső toumllteacutesek fuumlggıleges szivaacutergoacutekkal

Mind mőszakilag mind gazdasaacutegilag elınyoumls ha gyorsiacutethatoacute a puha altalaj konszolidaacutecioacutejaacutenak uumlteme (eacutes ezen keresztuumll a nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutega javulaacutesaacutenak sebesseacutege) Peacuteldaacuteul nagyobb terheleacutesre ve-hetı igeacutenybe az erısiacuteteacutes ha ennek szuumlkseacuteges idıtartama csoumlkken Szaacutemos eljaacuteraacutes van a konszolidaacutecioacute gyorsiacutetaacutesaacutera meacuteszcoumlloumlpoumlk kavicscoumlloumlpoumlk a felsziacuten leterheleacutese vaacutekuumos elıterheleacutes fuumlggıleges dreacutenek Ez utoacutebbiakra mutat peacuteldaacutet az 58 aacutebra Az a kedvezı sorrend ha az erısiacuteteacutest fuumlggıleges dreacutenek elkeacuteszuumllte utaacuten helyezik el mert iacutegy elkeruumllhetı az erısiacute-teacutesnek a dreacutenek keacutesziacuteteacutese koumlzbeni seacuteruumlleacutese Vannak viszont esetek amikor elkeruumllhetetlen az erısiacute-teacutes elızetes elhelyezeacutese s ekkor szaacutemolni kell az erısiacuteteacutes huacutezaacutesi ellenaacutellaacutesaacutenak csoumlkkeneacuteseacutevel azo-kon helyeken ahol a szivaacutergoacutet aacutetvezetik rajta A szivaacutergoacutepaplan mőkoumldeacuteseacutet nem szabad gyengiacuteteni

833 Alaperısiacuteteacutes a toumllteacutesek aacutelleacutekonysaacutegaacutet eacutes suumlllyedeacuteseacutet szabaacutelyozoacute szerkezetek reacuteszekeacutent


Kuumlloumlnboumlzı megoldaacutesok vannak arra hogy mikeacutent noumlvelhetı a puha altalaj hateacutekony nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacute-ga eacutes hogy mikeacutent szabaacutelyozhatoacute a kivitelezeacutes utaacuteni konszolidaacutecioacute Ilyen lehetıseacutegek viacutezelvezeteacutes injektaacutelaacutes coumlloumlpoumlzeacutes eacutes teljes talajcsere A coumlloumlpoumlzeacutes lehetıveacute te-szi hogy korlaacutetlan magassaacuteguacute toumllteacutesek eacutepuumlljenek tetszıleges kivitelezeacutesi uumltemben (felteacuteve hogy maga a toumllteacutesanyag aacutelleacutekony) eacutes a keacutesıbbi suumlllyedeacutesek keacutezben tartaacutesaacuteval Az alaperısiacuteteacutest a coumlloumlpfejek koumlzoumltti aacutethidalaacuteskeacutent lehet hasznaacutelni ezzel meacuteg jobban elosztva a ter-heleacuteseket eacutes maximalizaacutelni a puha talajba eacutepiacutetett coumlloumlpoumlk elınyeit (59 aacutebra)

8332 Coumlloumlpalapozaacutesuacute toumllteacutesek alaperısiacuteteacuteseacutenek tervezeacutesi alapelvei

Kuumlloumlnfeacutele tiacutepusuacute coumlloumlpoumlk hasznaacutelhatoacutek a toumllteacutesek alatt Talajkiszoriacutetaacutesos vagy helyben betonozott coumlloumlpoumlk fa- kıkavics- injektaacutelt kavics- meacutesz- eacutes toumlmoumlriacutetı homokcoumlloumlpoumlk Aacuteltalaacuteban azt felteacutetelezik hogy a toumllteacutes oumlsszes terheacutet a coumlloumlpoumlk tovaacutebbiacutetjaacutek valamely teherbiacuteroacute alsoacute reacutetegre Enneacutel fogva a toumllteacutes mechanikai teljesiacutetıkeacutepesseacutegeacutet eacutes az altalaj tulajdonsaacutegait csak a coumllouml-poumlk tiacutepusaacutera eacutes kivitelezeacutesuumlkre valoacute tekintettel kell vizsgaacutelni A coumlloumlpfejek koumlzoumltti teret aacutethidaloacute erısiacuteteacutes felhasznaacutelhatoacute arra hogy a coumlloumlpoumlkhoumlz tovaacutebbiacutetsa a toumll-teacutes terheit Az erısiacuteteacutes lehetıveacute teszi a coumlloumlpoumlk koumlzoumltti taacutevolsaacuteg noumlveleacuteseacutet valamint a coumlloumlpfejek meacutereteinek csoumlkkenteacuteseacutet Ezen feluumll az erısiacuteteacutes a toumllteacutesanyag oumlnmagaacutet szeacutetcsuacutesztatoacute viacutezszintes erı-hataacutesa ellen dolgozik ezzel foumlloumlslegesseacute vaacutelhatnak a toumllteacutes szeacuteleacuten a ferde coumlloumlpoumlk laacutesd a 66 aacutebraacutet [75] [76]


A teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapotok elkeruumlleacutese ceacuteljaacuteboacutel vizsgaacutelni kell a koumlvetkezıket minus a coumlloumlpcsoport teherbiacuteraacutesa (67a aacutebra) minus a coumlloumlpcsoport alaprajzi kiterjedeacutese (67b aacutebra) minus a fuumlggıleges terhek aacutethordaacutesa a coumlloumlpfejekre (67c aacutebra) minus a toumllteacutestest szeacutetcsuacuteszaacutesa (67d aacutebra) minus a coumlloumlpalapozaacutesuacute toumllteacutes aacuteltalaacutenos aacutelleacutekonysaacutega (67e aacutebra) A hasznaacutelhatoacutesaacuteg figyelembe veendı hataacuteresetei minus az erısiacuteteacutes tuacutelzott megnyuacutelaacutesa (68a aacutebra) minus a coumlloumlpalap suumlllyedeacutese (68b aacutebra) Ezeket az eseteket reacuteszletezik a koumlvetkezı cikkelyek



116

Az alaperısiacuteteacutes egy folyoacutemeacuteteres saacutevjaacuteban a teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapotban felleacutepı Tr maximaacutelis erı a) a toumllteacutes hossziraacutenyaacuteban a legnagyobb huacutezoacuteerı akkora lehet amekkora a toumllteacutes fuumlggıleges terheacute-

nek a coumlloumlpfejekre valoacute aacutetadaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges ez Trp (laacutesd 8336) b) a toumllteacutes keresztiraacutenyaacuteban a legnagyobb huacutezoacuteerı a toumllteacutes fuumlggıleges terheacutet a coumlloumlpfejre tovaacutebbiacutetoacute

Trp erınek (laacutesd 8336) eacutes az oldaliraacutenyuacute szeacutettoloacutedaacutes ellen szuumlkseacuteges Tds erınek (laacutesd 8337) oumlsszege lehet

Annak biztosiacutetaacutesaacutera hogy az erısiacuteteacutes elszakadaacutesaacutera vezetı teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapot nem koumlvetkezik be az erısiacuteteacutes tervezett eacutelettartama alatt a koumlvetkezı felteacutetelt kell teljesiacuteteni

rn

D Tf

Tge

ahol TD az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak 533 szerint szaacutemiacutetott tervezeacutesi eacuterteacuteke fn a toumlnkremenetel gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyeit szaacutemiacutetaacutesba vevı parciaacutelis teacutenyezı

Ahhoz hogy az emliacutetett teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapotoknak megfelelı huacutezoacuteerı az alaperısiacuteteacutesben leacutetre joumlhessen megfelelı kapcsolatnak kell lennie az erısiacuteteacutes eacutes a vele eacuterintkezı talaj koumlzoumltt Ezeacutert mind-egyik teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapotboacutel szaacutemiacutetott huacutezoacuteerıhoumlz ellenırizendı a hozzaacute tartozoacute kapcsolati erı is biztosiacutetandoacute hogy a hataacuteraacutellapotboacutel szaacutemiacutetott huacutezoacuteerı kialakulhasson az erısiacuteteacutesben laacutesd 8338

A hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapotra megengedhetı legnagyobb nyuacutelaacutes εmax legyen a 83310 szerinti

8334 Coumlloumlpcsoport teherbiacuteraacutesa

A gazdasaacutegossaacuteg azt kiacutevaacutenja hogy az egyes coumlloumlpoumlk koumlzoumltti taacutevolsaacuteg a lehetı legnagyobb legyen A coumlloumlpcsoport teherbiacuteraacutesaacutet a BS 8004 szerint kell megtervezni tekintettel mindennemő csoporthataacutes miatti csoumlkkenteacutesre (67a aacutebra) Ha a coumlloumlpoumlket neacutegyzethaacuteloacutes elrendezeacutesben keacutesziacutetik akkor a legnagyobb tengelytaacutevolsaacuteg

sqfs

p

wfHf

Qs

sdot+sdotsdot=

γ

ahol Qp a coumlloumlpcsoport minden egyes tagjaacutenak teherbiacuteraacutesa ffs a talaj teacuterfogatsuacutelyaacutenak parciaacutelis teacutenyezıje 27 taacuteblaacutezat γ a toumllteacutes anyagaacutenak teacuterfogatsuacutelya H a toumllteacutes magassaacutega fq a kuumllsı megoszloacute teherhez rendelt parciaacutelis teacutenyezı (27 taacuteblaacutezat) ws a kuumllsı megoszloacute terheleacutes

8335 A coumlloumlpcsoport alaprajzi kiterjedeacutese

A coumlloumlpoumlk aacuteltal elfoglalt teruumllet terjedjen ki a toumllteacutesvaacutellakon kiacutevuumlli reacuteszekre is ezzel biztosiacutetva hogy se suumlllyedeacuteskuumlloumlnbseacuteg se aacutelleacutekonysaacuteghiaacuteny ne veszeacutelyeztesse a toumllteacuteskoronaacutet (67b aacutebra) A legkuumllsı coumlloumlpfej kuumllsı eacuteleacutenek helye [77] szerint legyen

( )ptannHpL Θminussdot=

ahol Lp a szeacutelsı coumlloumlpfej kuumllsı eacuteleacutenek viacutezszintes taacutevolsaacutega a toumllteacutes talppontjaacutetoacutel (69 aacutebra) H a toumllteacutes magassaacutega n a reacutezsőhajlaacutes (69 aacutebra) Θp a toumllteacutesvaacutellat eacutes a szeacutelsı coumlloumlpej kuumllsı eacuteleacutet oumlsszekoumltı egyenes fuumlggılegessel bezaacutert

szoumlge (69 aacutebra) Θp=45o-ϕrsquocv2 ahol ϕrsquocv a toumllteacutesanyag belsı suacuterloacutedaacutesi szoumlge

8336 A fuumlggıleges terhek leosztaacutesa

A toumllteacutesbıl szaacutermazoacute fuumlggıleges terheket aacutet kell adni a coumlloumlpfejekre (67c aacutebra)



117

Biztosiacutetani kell hogy a toumllteacuteskoronaacuten ne jelenhessenek meg helyi suumlllyedeacuteskuumlloumlnbseacutegek (ami az alacsony toumllteacutesek probleacutemaacuteja szokott lenni) ezeacutert ajaacutenlatos hogy a toumllteacutes magassaacutega eacutes a coumlloumlpoumlk koumlzoumltti taacutevolsaacuteg eleacutegiacutetseacutek ki a koumlvetkezı felteacutetelt (70 aacutebra)

H ge 07middot (s - a) ahol

H a toumllteacutes magassaacutega s a coumlloumlptaacutevolsaacuteg a a coumlloumlpfej meacuterete (felteacutetelezve hogy a coumlloumlpfej eacuteleacuteneacutel is teljes eacuterteacutekő az alaacutetaacutemasztaacutes)

Mivel nagysaacutegrendi kuumlloumlnbseacuteg van a coumlloumlpoumlk eacutes a koumlruumlloumlttuumlk levı puha talaj alakvaacuteltozaacutesi jellemzıi koumlzoumltt a toumllteacutes alapsiacutekjaacuten hatoacute fuumlggıleges feszuumlltseacutegek eloszlaacutesa nem egyenletes A talaj aacutetboltozoacute-daacutesi hataacutesa folytaacuten nagyobb fuumlggıleges nyomaacutes haacuterul a coumlloumlpfejekre mint a koumlroumlttuumlk levı altalajra

A coumlloumlpfejekre tovaacutebbiacutetott prsquoc eacutes a toumllteacutes aljaacuten szaacutemiacutethatoacute σrsquov aacutetlagos fuumlggıleges feszuumlltseacuteg araacutenya a foumlldbe temetett vezeteacutekek meacuteretezeacuteseacutere kidolgozott Marston-keacuteplettel szaacutemiacutethatoacute [78] [79]

2

sdot=

H

aCp c

v

c

σ

ahol prsquoc a coumlloumlpfejekre jutoacute fuumlggıleges nyomaacutes σrsquov a felszorzott aacutetlagos fuumlggıleges feszuumlltseacuteg a toumllteacutes alapsiacutekjaacuten σrsquov= ffsmiddotγmiddotmiddotH+fqmiddotws γ a toumllteacutesanyag teacuterfogatsuacutelya H a toumllteacutes magassaacutega ws az egyenletes eloszlaacutesuacute felsziacuteni terheleacutes a a coumlloumlpfej oldalhossza (illetve aacutetmeacuterıje) Cc aacutetboltozoacutedaacutesi egyuumltthatoacute melynek eacuterteacutekeit a 28 taacuteblaacutezat tuumlnteti fel

A szomszeacutedos coumlloumlpoumlk koumlzoumltti szakaszon az erısiacuteteacutes aacuteltal viselendı megoszloacute terheleacutes H gt 14middot(s - a) esetben

( )( )

sdotminus

minus

minussdotsdotsdot= vcp

2a2s2a2s

asfsf41TW σ

γ

07middot (s - a) le H le 14middot (s - a) esetben

( )( )

sdotminus

minus

sdot+sdotsdotsdot= vcp

2a2s2a2s

swqfHfsfsTW σ

γ

de ha s2a2 le prsquocσrsquov WT=0

ahol WT a szomszeacutedos coumlloumlpoumlk feje koumlzoumltti erısiacuteteacutes aacuteltal viselt fuumlggıleges megoszloacute terheleacutes

(70 aacutebra) ffs a talaj teacuterfogatsuacutelyaacutenak parciaacutelis teacutenyezıje (27 taacuteblaacutezat) fq a kuumllsı terhekhez rendelt parciaacutelis teacutenyezı (27 taacuteblaacutezat)

A nyuacuteleacutekony erısiacuteteacutes 1 folyoacutemeacutetereacuten a WT megoszloacute nyomaacutes aacuteltal keltett Trp huacutezoacuteerı (laacutesd [81] is)

( )

εsdot+

sdot

minussdot=

6

11

a2

asTWrpT

28 taacuteblaacutezat Cc aacutetboltozoacutedaacutesi egyuumltthatoacute coumlloumlpalapozaacutesuacute toumllteacutesek alaperısiacuteteacuteseacutenek szaacutemiacutetaacutesaacutehoz

Coumlloumlptiacutepus Cc egyuumltthatoacute

Aacutelloacute coumlloumlp (mozdulatlan)1 Cc=195middotHa - 018

Lebegı eacutes maacutes coumlloumlpoumlk1 Cc=15middotHa - 007

1) laacutesd [80] Uacutetmutatoacute merev betemetett csıvezeteacutekek terheleacuteseinek tervezeacuteseacutehez



118

ahol Trp az erısiacuteteacutesben keltett huacutezoacuteerı (70 aacutebra) ε az erısiacuteteacutes fajlagos nyuacutelaacutesa

A kifejezeacutesben Trp eacutes ε is ismeretlen A Trp kiszaacutemiacutetaacutesaacutehoz szaacutemiacutetaacutesba vesszuumlk a 83310 szerint az erısiacuteteacutesben megengedhetı legnagyobb nyuacutelaacutes eacuterteacutekeacutet eacutes ezzel oumlsszhangban az erısiacuteteacutes kuumlloumlnboumlzı terheleacutesi szintekhez tartozoacute teheralakvaacuteltozaacutes jellemzıit A Trp huacutezoacuteerı azzal paacuterhuzamosan fejlıdik ki ahogyan az erısiacuteteacutes deformaacuteloacutedik a toumllteacutes suacutelya alatt Rendes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt ez maacuter a kivitelezeacutes alatt megtoumlrteacutenik de vannak esetek mikor az erı-siacuteteacutes nem keacutepes deformaacuteloacutedni a kivitelezeacutes koumlzben eacutes ilyenkor csak az altalaj oumlsszenyomoacutedaacutesa utaacuten viseli az erısiacuteteacutes a terheket A Trp-re adott keacuteplet azokra az erısiacuteteacutesekre hasznaacutelhatoacute amelyek keacutepesek megnyuacutelni a terheleacutes hataacutesaacutera (peacuteldaacuteul a nyuacutejthatoacute polimerek eseteacuteben) A nem-nyuacuteleacutekony (pl feacutem) erısiacuteteacutesekhez egy maacutesik oumlsszefuumlggeacutest kell hasznaacutelni a raacutejuk ajaacutenlhatoacute huacutezaacutesi ellenaacutellaacutes szaacutemiacutetaacutesaacutehoz

8337 Szeacutetcsuacuteszaacutes

Az erısiacuteteacutes legyen keacutepes ellenaacutellni az oldaliraacutenyuacute szeacutetcsuacuteszaacutesboacutel adoacutedoacute viacutezszintes erınek (67d aacuteb-ra) Ezt az erısiacuteteacutesbeli huacutezaacutest akkora megnyuacutelaacutesnak kell kivaacuteltania amekkora oumlsszhangban van a szeacutelsı coumlloumlp elmozdulaacutesaival eacutes hogy ezaacuteltal ne legyen szuumlkseacuteg ferde coumlloumlpoumlkre A toumllteacutes kifeleacute iraacutenyuloacute nyomaacutesaacutenak ellensuacutelyozaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges Tds huacutezoacuteerı (a 71 aacutebra szerint)

( ) Hswqf2HfsfaK50dsT sdotsdotsdot+sdotsdotsdot= γ

ahol Tds az erısiacuteteacutes egy folyoacutemeacutetereacuteben keletkezı huacutezoacuteerı amely a toumllteacutesben felleacutepı oldal-

iraacutenyuacute mozgatoacuteerı egyensuacutelyozaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges

Ka az aktiacutev foumlldnyomaacutes teacutenyezıje

primeminus= 2cv452tanaK ϕo

H a toumllteacutes magassaacutega γ a toumllteacutes teacuterfogatsuacutelya ws a toumllteacuteskoronaacuten egyenletesen megoszloacute terheleacutes ffs a talaj teacuterfogatsuacutelyaacutehoz rendelt parciaacutelis teacutenyezı (27 taacuteblaacutezat) fq a kuumllsı terhekhez rendelt parciaacutelis teacutenyezı (27 taacuteblaacutezat)

A Tds kifejlıdeacuteseacutehez az kell hogy a toumllteacutes anyaga ne csuacuteszhasson kifeleacute az erısiacuteteacutes foumlloumltt (71 aacutebra) Ehhez a koumlvetkezı minimaacutelis erısiacuteteacutesi hosszra van szuumlkseacuteg

( )

msfcvtan

h

nfsfswqf2HfsfHaK50eL ϕα

γ

γ

sdotsdotsdot


ahol fs az erısiacuteteacutes csuacuteszaacutesi ellenaacutellaacutesaacutehoz rendelet parciaacutelis teacutenyezı (27 taacutebla) fn a toumlnkremenetel gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyeit szaacutemiacutetaacutesba vevı parciaacutelis teacutenyezı (3

taacuteblaacutezat) h az Le hosszan eacutertelmezett aacutetlagos toumllteacutesmagassaacuteg αrsquo a tanϕrsquocv talajerısiacuteteacutes koumlzoumltti suacuterloacutedaacutesi egyuumlttmőkoumldeacuteshez tartozoacute egyuumltthatoacute ϕrsquocv a toumllteacutesanyag hateacutekony feszuumlltseacutegaacutellapotban nagy elmozdulaacutesoknaacutel eacuterveacutenyes suacuterloacute-

daacutesi szoumlge fms a tanϕrsquocv -hez rendelt parciaacutelis anyag-teacutenyezı (27 taacuteblaacutezat)

Eacutes ezen feluumll ellenırizni kell a toumllteacutesanyag helyi aacutelleacutekonysaacutegaacutet is (laacutesd 8324)

8338 Az erısiacuteteacutes bekoumlteacutese

Az erısiacuteteacutesnek legyen kieleacutegiacutetı kapcsolata a vele eacuterintkezı altalajjal a coumlloumlpoumlzoumltt teruumllet szeacutelei koumlr-nyeacutekeacuten Ezaacuteltal biztosiacutethatoacute hogy a teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapothoz tartozoacute legnagyobb huacutezoacute terheleacutesek (a toumllteacutes hossz - eacutes keresztiraacutenyaacuteban egyaraacutent) kifejlıdhessenek a keacutet kuumllsı coumlloumlpsor koumlzoumltt



119

A toumllteacutes keresztiraacutenyaacuteban az erısiacuteteacutesnek legalaacutebb a koumlvetkezı hosszon tuacutel kell nyuacutelnia a szeacutelsı couml-loumlpsoron

( )

sdot+

sdotsdotsdot

+sdotsdotge

msf2cvtan2

msf1cvtan1h

dsTrpTpfnfbL

ϕαϕαγ

ahol Lb az erısiacuteteacutes tuacutelnyuacutelaacutesa a szeacutelsı coumlloumlpsoron a bekoumlteacutes biztosiacutetaacutesaacutehoz laacutesd 71 aacutebra fn a toumlnkremenetel gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyeit szaacutemiacutetaacutesba vevı parciaacutelis teacutenyezı (3

taacuteblaacutezat) fp az erısiacuteteacutes kihuacutezoacutedaacutesi ellenaacutellaacutesaacutehoz rendelt parciaacutelis teacutenyezı (27 taacuteblaacutezat) Trp a 8336 szerint szaacutemiacutetott felszorzott huacutezoacuteerı Tds a 8337 szerint szaacutemiacutetott felszorzott huacutezoacuteerı h a vizsgaacutelt erısiacuteteacutesi hossz foumlloumltti aacutetlagos toumllteacutesmagassaacuteg γ a toumllteacutes anyag teacuterfogatsuacutelya αrsquo1 az erısiacuteteacutes eacutes az egyik oldalaacuten levı talaj koumlzti kapcsolatnak a tanϕrsquocv1 suacuterloacutedaacutesi szoumlg-

re vonatkozoacute suacuterloacutedaacutesi egyuumltthatoacuteja αrsquo2 az erısiacuteteacutes eacutes a maacutesik oldalaacuten levı talaj koumlzti kapcsolatnak a tanϕrsquocv1 suacuterloacutedaacutesi szoumlg-

re vonatkozoacute suacuterloacutedaacutesi egyuumltthatoacuteja fms a tanϕrsquocv -hez rendelt parciaacutelis teacutenyezı a 27 taacuteblaacutezat szerint

A toumllteacutes hossza menteacuten is tuacutel kell eacuternie az erısiacuteteacutesnek a legutolsoacute coumlloumlpsoron a koumlvetkezı minimaacutelis meacuterteacutekben

sdot+

sdotsdotsdot

sdotsdotge

msf2cvtan2

msf1cvtan1h

rpTpfnfbL

ϕαϕαγ

Elıfordulhat hogy a toumllteacutes meacutereteibıl koumlvetkezıen neheacutez lenne kieleacutegiacutetı bekoumlteacutesi hosszat biztosiacuteta-ni a coumlloumlpoumlzoumltt teruumllet szeacutele feleacute eacutes egyszersmind viacutezszintes egyenes menteacuten elrendezni az erısiacuteteacutest mint azt a 71 aacutebra mutatja A probleacutema egyik lehetseacuteges megoldaacutesa ha a legszeacutelsı coumlloumlpsorban a coumlloumlpfejekre aacutelliacutetott gabionok soraacuteboacutel alakiacutetanak ki megtaacutemasztoacute toumlmboumlt Ilyenkor az erısiacuteteacutessel koumlruumllfogjaacutek a gabionokat alattuk aacutetvezetve visszahajtjaacutek a toumllteacutes anyagaacuteba eacutes ezzel hozzaacutek leacutetre a szuumlkseacuteges koumltıdeacutesi hosszuacutesaacutegot

8339 Aacuteltalaacutenos aacutelleacutekonysaacuteg

A pilleacuteralapozaacutesuacute toumllteacutesek aacuteltalaacutenos aacutelleacutekonysaacutegaacutet a hagyomaacutenyos aacutelleacutekonysaacutegvizsgaacutelati moacutedsze-rekkel ndash pl a BS 6031 szerint ndash kell vizsgaacutelni a coumlloumlpoumlk eacutes az alaperısiacuteteacutes jelenleacutete miatti moacutedosiacute-taacutesok szaacutemiacutetaacutesba veacuteteleacutevel (67e aacutebra) Az ilyen szaacutemiacutetaacutest a hateacutekony feszuumllteacuteseacutegi analiacuteziseacutevel lehet veacutegezni szaacutemiacutetva a poacuterusviacuteznyomaacutesokra laacutesd 72 aacutebra a roumlvid taacutevon eacuterveacutenyes aacutelleacutekonysaacutegot vi-szont dreacutenezetlen koumlruumllmeacutenyek felteacutetelezeacuteseacutevel kell ellenırizni Az aacutelleacutekonysaacuteg biztosiacutetaacutesaacutehoz a toumllteacutes alapsiacutekjaacutenak baacutermely pontjaacutera neacutezve teljesuumllnie kell a koumlvet-kezı felteacutetelnek

MD le MRS + MRP + MRR ahol

MD a toumllteacutes alapsiacutekjaacutenak baacutermely kivaacutelasztott helyeacutere vonatkozoacute felszorzott mozgatoacute-nyomateacutek a 72 aacutebra szerint

MRS a toumllteacutes alapsiacutekjaacutenak baacutermely kivaacutelasztott helyeacutere vonatkozoacute a talaj ellenaacutellaacutesaacuteboacutel szaacutermazoacute megfelelıen csoumlkkentett stabilizaacuteloacute nyomateacutek a 72 aacutebra szerint

MRP a toumllteacutes alapsiacutekjaacutenak baacutermely kivaacutelasztott helyeacutere vonatkozoacute a coumlloumlpoumlk hataacutesaacuteboacutel adoacutedoacute stabilizaacuteloacute nyomateacutek a 72 aacutebra szerint

MRR a toumllteacutes alapsiacutekjaacutenak baacutermely kivaacutelasztott helyeacutere vonatkozoacute az erısiacuteteacutesbıl szaacutermazoacute stabilizaacuteloacute nyomateacutek (72 aacutebra)



120

83310 Az erısiacuteteacutes alakvaacuteltozaacutesa

Korlaacutetozni kell az erısiacuteteacutes legnagyobb megengedhetı fajlagos alakvaacuteltozaacutesaacutet εmax-ot hogy biztosan ne jelentkezhessenek suumlllyedeacuteskuumlloumlnbseacutegek a toumllteacuteskoronaacuten (68a aacutebra) Ez gondot jelenthet az ala-csony toumllteacutesek eseteacuteben ahol a talaj nem keacutepes teljes meacuterteacutekben aacutetboltozoacutedni a toumllteacutes belsejeacuteben A huacutezoacuteerı kialakulaacutesaacutehoz szuumlkseacuteg van az erısiacuteteacutes kezdeti megnyuacutelaacutesaacutera Ceacutelszerő felsı hataacuterkeacutent 6 fajlagos alakvaacuteltozaacutest elıiraacutenyozni azt biztosiacutetandoacute hogy a toumllteacutesbıl szaacutermazoacute oumlsszes teher aacutet-keruumll a coumlloumlpoumlkre Az alacsony toumllteacutesek eseteacuteben csoumlkkenthetı ez a felsı hataacutereacuterteacutek hogy megelız-zuumlk a toumllteacuteskorona mozgaacuteskuumlloumlnbseacutegeit Ajaacutenlatos az erısiacuteteacutes (kuacuteszaacutes miatti) hosszuacute ideig tartoacute alakvaacuteltozaacutesaacutet minimaacutelis meacuterteacuteken tartani aveacutegett hogy ne keletkezhessenek helyi deformaacutecioacutek a toumllteacutes koronaacutejaacuten Ceacutelszerő legfeljebb 2 kuacuteszaacutes jellegő nyuacutelaacutest megengedni az erısiacuteteacutes tervezett eacutelettartamaacutera

83311 Az altalaj suumlllyedeacutese

A coumlloumlpalapnak kell biztosiacutetania hogy nem fordulhatnak elı tuacutelzott meacuterteacutekő suumlllyedeacutesek (68b aacutebra) A tuacutel nagy suumlllyedeacutesek befolyaacutesolhatjaacutek az eredmeacutenyt azzal hogy a) suumlllyedeacuteskuumlloumlnbseacutegek alakulnak ki a coumlloumlpalapozaacutesuacute toumllteacutes eacutes a hozzaacute csatlakozoacute szerkezetek

koumlzoumltt b) megnoumlvelik az alaperısiacuteteacutesben eacutebredı huacutezoacuteerıket

84 Erısiacuteteacutes felsziacutensuumlllyedeacutesre hajlamos teruumlleten

841 Alkalmazaacutesi teruumllet

A felsziacutensuumlllyedeacutes rendszerint egy felsziacuten alatti uumlreg oumlsszeomlaacutesaacutenak eredmeacutenye A foumlld alatti uumlreg keacutepzıdhet termeacuteszeti folyamatok hataacutesaacutera (pl karsztos teruumlletek eroacutezioacuteja folytaacuten) vagy emberi be-avatkozaacutes miatt (talajviacutezszint-suumlllyedeacutes foumlldalatti baacutenyaacuteszat stb) A valamely szerkezet alatt bekoumlvetkezı suumlllyedeacutes koumlvetkezmeacutenyei a hasznaacutelhatoacutesaacuteg csoumlkkeneacuteseacutetıl a teljes oumlsszeomlaacutesig terjedhetnek [32] A toumllteacutesek feltoumlltoumltt teruumlletek eacutes burkolatok leacutenyegileg hajleacutekony szerkezetek Ezeacutert a suumlppedeacutes okozta kaacuterok minimalizaacutelaacutesaacutera alkalmazott megoldaacutesokban aacuteltalaacuteban arra toumlrekednek hogy a szer-kezet fuumlggıleges elmozdulaacutesaacutenak kuumlloumlnbseacutegeit tartsaacutek elıre megszabott tőreacutesi hataacuterok koumlzoumltt Ebbıl a szempontboacutel a merev alapszerkezetek eacuteppuacutegy hateacutekonynak bizonyultak mint a talajerısiacuteteacutesi eljaacute-raacutesok [20] [82]


Az erısiacuteteacutes arra valoacute hogy korlaacutetozza a suumlllyedeacutes okozta felsziacuteni deformaacutecioacute meacuterteacutekeacutet 73 aacutebra Az erısiacutetett toumllteacutes alatt valamivel a kivitelezeacutese utaacuten keacutepzıdoumltt uumlreg hataacutesa uacutegy javiacutethatoacute hogy kitoumlltik habarccsal az uumlreget s ilyenkor az erısiacuteteacutesnek csak idılegesen kell mőkoumldnie Ha viszont az eacutelettar-tam haacutetraleacutevı reacuteszeacuteben mőkoumldnie kell aacuteltalaacutenos gyakorlat hogy a nagy eacuterteacutekő leacutetesiacutetmeacutenyek (pl autoacutepaacutelyaacutek toumllteacutesei) alatt minden heacutezagot kitoumlltenek miacuteg a kisebb koumlltseacutegő szerkezetek (pl gyeacuter forgalmuacute burkolatok) eseteacuteben rendszerint nem indokoltak az uumlregkitoumllteacutes koumlltseacutegei Erısiacuteteacutes keacutetfeacutele moacutedon lehetseacuteges lehet a toumllteacutesbe eacutepiacutetett belsı szerkezet eacutes elhelyezhetı alaperısiacute-teacuteskeacutent Belsı erısiacuteteacuteskor rendszerint a toumllteacutes magassaacutegaacuten beluumll toumlbb erısiacutetı reacuteteget eacutepiacutetenek be Az ilyen megoldaacutes elemzeacutese bonyolult eacutes a jelen szabvaacuteny ezt tovaacutebb nem taacutergyalja [28] [29] [83]


Az erısiacuteteacutes szerepe az hogy biztosiacutetsa a hasznaacutelhatoacutesaacuteg fenntartaacutesaacutet eacutes hogy a teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutel-lapot (a beomlaacutes) elkeruumlleacuteseacutet Ezeacutert az erısiacuteteacutes leacutete az egeacutesz toumllteacutes hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuterfelteacuteteleacutet teljesiacuteti Az alaperısiacuteteacutes aacuteltal hataacuteraacutellapotban felveendı legnagyobb Tr huacutezoacuteerı legyen azonos a 8445 sze-rinti Trs eacuterteacutekkel A teherbiacuteraacutesi hataacuteraacutellapotban az erısiacuteteacutes aacuteltal viselt legnagyobb erı



121

rn

D Tf

Tge

ahol TD az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak 533 szerint szaacutemiacutetott tervezeacutesi eacuterteacuteke fn a toumlnkremenetel gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyeit szaacutemiacutetaacutesba vevı teacutenyezı (3 taacuteblaacutezat)

Az erısiacuteteacutes legnagyobb megengedhetı nyuacutelaacutesaacutenak hataacutera εmax a 9443 szerint szaacutemiacutetandoacute

844 A tervezeacutes menete


Miacuteg a most taacutergyalt esetekben az erısiacuteteacutes a toumllteacutes egeacuteszeacutet veacutedi a hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapotaacutet be-koumlvetkezeacutese ellen az erısiacuteteacutes megtervezeacutesekor mindkeacutet hataacuteraacutellapotot figyelembe kell venni Az erısiacuteteacutes elvaacutert jellemzıinek megtervezeacuteseacutenek a koumlvetkezı aacuteltalaacutenos menetet ceacutelszerő betartani a) meghataacuterozandoacute a burkolat vagy a toumllteacutes felsziacuteni deformaacutecioacuteinak legnagyobb meacuteg eltőrhetı

meacuterteacuteke b) meghataacuterozandoacute az uumlreg tervezeacuteshez alapul veendı D aacutetmeacuterıje (74 aacutebra) c) meghataacuterozandoacute az erısiacuteteacutes legnagyobb megengedhetı nyuacutelaacutesa amellyel teljesiacutethetı az a) sze-

rinti koumlvetelmeacuteny d) meghataacuterozandoacute az erısiacuteteacutesnek ellenaacutellaacutesaacutenak tervezeacutesi jellemzıi

8442 Elfogadhatoacute felsziacutendeformaacutecioacutek

A fıutak eseteacuteben ndash kiveacuteve az orszaacutegos fıutakat eacutes az autoacutepaacutelyaacutekat ndash a 74 aacutebra szerinti legnagyobb felsziacutendeformaacutecioacuteboacutel adoacutedoacute szintkuumlloumlnbseacuteg dsDs 1-ban korlaacutetozandoacute Nem-fıutak eseteacuteben ez 2 lehet [84] A fıutakra eacutes az autoacutepaacutelyaacutekra ezektıl elteacuterı deformaacutecioacutes hataacutereacuterteacutekek szuumlkseacutegesek

8443 Az uumlreg tervezeacutesi meacuterete

Az uumlreg aacutetmeacuterıjeacutenek tervezeacutesi eacuterteacuteke rendszerint a tapasztalat vagy a hasonloacute koumlruumllmeacutenyek ismere-teacutere alapozva hataacuterozhatoacute meg de lehet foumlld alatti felmeacutereacutessel eacutesvagy valoacutesziacutenőseacutegi alapon is meg-koumlzeliacuteteni Oacutevatos eacuterteacuteket kell felteacutetelezni szaacutemiacutetva a joumlvıben lehetseacuteges suumlllyedeacutesek bizonytalan-saacutegaira eacutes az ezek miatti kockaacutezatokra

8444 Az erısiacuteteacutes megengedhetı legnagyobb alakvaacuteltozaacutesa

Az uumlreget aacutethidaloacute erısiacuteteacutes behajlott alakja parabolaacuteval koumlzeliacutethetı ebbıl a legnagyobb megenged-hetı fajlagos alakvaacuteltozaacutesa

minus siacutek alakvaacuteltozaacutesi aacutellapot (vagyis hosszuacute uumlreg) eseteacuten

4D3

4

dtan

H2D

2

sDsd8

maxsdot

sdot+sdot

sdot

=Θ

ε

minus tengelyszimmetrikus (pl koumlr alaprajzuacute) heacutezag eseteacuten

6D3

6

dtan

H2D

2

sDsd8

maxsdot

sdot+sdot

sdot

=Θ

ε

ahol εmax az erısiacuteteacutes megengedett legnagyobb fajlagos nyuacutelaacutesa dsDs a toumllteacutes- vagy burkolat felsziacuteneacuten megengedhetı legnagyobb szintkuumlloumlnbseacuteg laacutesd

8442 D az uumlreg aacutetmeacuterıjeacutenek tervezeacutesi eacuterteacuteke(8443) H a toumllteacutes magassaacutega Θ a toumllteacutesanyagban kialakuloacute hajlaacutesszoumlg (laacutesd a 74 aacutebraacuten) amely koumlruumllbeluumll a suacuterloacutedaacutesi

szoumlgeacutenek csuacutecseacuterteacutekeacutevel egyenlı



122

8445 Az erısiacuteteacutes huacutezaacutesi jellemzıi

Nyuacuteleacutekony (pl polimer) erısiacuteteacutesekben a behajlott aacutellapotra jellemzı Trs huacutezoacuteerı (laacutesd [81]-ben is)

( )ε

γλsdot

+sdotsdotsdot+sdotsdotsdotsdot=6

11DswqfHfsf50rsT

ahol Trs az erısiacuteteacutes egy folyoacutemeacutetereacuteben keletkezı huacutezoacuteerı λ egyuumltthatoacute amely attoacutel fuumlgg hogy az erısiacuteteacutesrıl ndash mint alaacutetaacutemasztaacutesroacutel ndash egy vagy

keacutet iraacutenyban adoacutednak-e tovaacutebb a terhek γ a toumllteacutesanyag teacuterfogatsuacutelya H a toumllteacutes magassaacutega ws a toumllteacuteskoronaacuten hatoacute egyenletesen megoszloacute teher D az uumlreg aacutetmeacuterıjeacutenek tervezeacutesi eacuterteacuteke (8443) ε az erısiacuteteacutes megnyuacutelaacutesa amely egyenlı εmax-szal vagy kisebb naacutela (8444) ffs a talaj teacuterfogatsuacutelyaacutehoz rendelt parciaacutelis teacutenyezı (27 taacuteblaacutezat) fq a kuumllsı terheleacuteshez tartozoacute parciaacutelis teacutenyezı (27 taacuteblaacutezat)

Koumlr- vagy neacutegyzet-alakuacute uumlreg (tehaacutet keacutet iraacutenyuacute aacutethidalaacutes) eseteacuten λ=067 miacuteg hosszuacute uumlreg (csak egy iraacutenyuacute aacutethidalaacutes) eseteacuten λ=10 A Trs eacuterteacutekeacutet a 8444 szerint megaacutellapiacutetott fajlagos nyuacutelaacutesboacutel vagy a figyelembe vett erısiacutetı anyag teacutenyleges nyuacutelaacutesi tulajdonsaacutegainak ismereteacuteben kell szaacutemiacutetani (felteacuteve hogy ez a fajlagos eacuterteacutek kieleacutegiacuteti a 8444 szerinti koumlvetelmeacutenyeket) A keacutepletben felhasznaacutelandoacute ε a nyuacutelaacutes kezdeti vagyis a kuacuteszaacutes miatti toumlbbletek kialakulaacutesa elıtti eacuterteacuteke A koumlzoumllt keacuteplet nyuacuteleacutekony erısiacuteteacutesekre alkalmazhatoacute A nem-nyuacuteleacutekony erısiacuteteacutesek eseteacuteben maacutes eljaacuteraacutesokat kell felhasznaacutelni az erısiacuteteacutes szuumlkseacuteges ellenaacutellaacutesaacutenak meghataacuterozaacutesaacutehoz

8446 Az erısiacuteteacutes koumltıdeacutese

A Trs kialakulaacutesaacutenak felteacutetele hogy megfelelı kapcsolat joumljjoumln leacutere az erısiacuteteacutes eacutes a vele eacuterintkezı talaj koumlzoumltt Az ehhez szuumlkseacuteges minimaacutelis erısiacuteteacutes-hossz

sdot+

sdotsdotsdot

sdotsdotge

msf2cvtan2

msf1cvtan1h

rpTpfnfbL

ϕαϕαγ







123



124



125



126



127



128



129

9 Fejezet EacutePIacuteTEacuteS EacuteS FENNTARTAacuteS



130


A jelen fejezet ajaacutenlaacutesai azon erısiacutetett talajszerkezetek keacutesziacuteteacuteseacutere eacutes fenntartaacutesaacutera vonatkoznak amelyekhez a szokaacutesosan hasznaacutelt kuumlloumlnboumlzı anyagokat hasznaacuteljaacutek el Ha olyan anyagokat alkal-maznak amelyekrıl nincs kuumlloumln rendelkezeacutes ebben a fejezetben akkor is koumlvetni kell az aacuteltalaacutenos alapelveket amennyiben ezek eacuterveacutenyesiacutethetık

92 Falak eacutes hiacutedfık


Az erısiacutetett talajtaacutemfalak eacutes -hiacutedfık teljesiacutetıkeacutepesseacutegeacutet befolyaacutesoloacute teacutenyezıket az 1 taacuteblaacutezat reacuteszle-tezi Az erısiacutetett talajtaacutemfalak eacutes -hiacutedfık kivitelezeacuteseacutet befolyaacutesoloacute teacutenyezık [85] minus az altalaj minus a toumllteacutesanyag minus az erısiacuteteacutes minus a homlokzat minus a kapcsolatok minus a viacutezelvezeteacutes minus a helysziacutenre vonatkozoacute korlaacutetozaacutesok minus a rendelteteacutesuumlk minus a leacutetesiacuteteacutes uumlteme

922 Altalaj

A taacutemfal vagy hiacutedfı alapjaacutenak tekintik azt a zoacutenaacutet amelynek teljes szeacutelesseacutegeacutet arra keacutesziacutetik elı hogy megfeleljen az erısiacutetett szerkezet alsoacute szeacutelesseacutegeacutenek A fal alapsiacutekjaacuteig ki kell fejteni a foumlldet elıaacutelliacutetva ezzel a neacutevleges alapszintet amely szuumlkseacuteg eseteacuten leacutepcsızetes is lehet (19 taacuteblaacutezat) Az alapsiacutek meacutelyseacutege a fal laacutebaacutenaacutel a veacutegleges teacuterszint alatt feleljen meg a 642-nek Ha az alapsiacutekon termett talaj van ajaacutenlatos sima hengerrel neacutehaacuteny jaacuteratot tenni rajta mielıtt baacutermi-lyen toumllteacutesanyagot teriacutetenek raacute A puha foltokat ki kell emelni eacutes helyeacutere joacutel graduaacutelt szemcseacutes anyagot kell beeacutepiacuteteni Rendszerint meacuteg egy kisebb zoacutena kifejteacuteseacutere is szuumlkseacuteges lehet az alapsiacutek alatt amelybe elıregyaacutertott vagy helysziacutenen keacutesziacutetett beton saacutev keruumll ezzel koumlnnyiacutetve a kemeacuteny anyaguacute homlok-fal feleacutepiacuteteacuteseacutet



Az erısiacutetett talajtaacutemfalakat eacutes -hiacutedfıket rendes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt olyan minıseacutegő toumllteacutes-anyaggal tervezik amely ndash oumlsszhangban a 3121-gyel ndash koumlnnyő eacutes gyors eacutepiacuteteacutest tesz lehetıveacute

9232 A toumllteacutesanyag elhelyezeacutese eacutes toumlmoumlriacuteteacutese

A toumllteacutesanyagot lerakjaacutek elteriacutetik lesimiacutetjaacutek eacutes megfelelı vastagsaacuteguacute viacutezszintes reacutetegekben toumlmoumlriacute-tik amint ezt a Specification for Highway Works [1] elıiacuterja illetve a koumlvetkezık betartaacutesaacuteval a) A lerakaacutest eacutes toumlmoumlriacuteteacutest uacutegy kell veacutegrehajtani hogy minden erısiacutetı reacuteteg az elıiacutert helyeacutere keruumll-

joumln a toumlmoumlriacutetett reacuteteg felsziacuteneacuten b) A toumllteacutesanyagot aacuteltalaacuteban a burkolattal paacuterhuzamos saacutevokban kell elteriacuteteni lesimiacutetani eacutes toumlmouml-

riacuteteni az erısiacutetı elemek elhelyezeacuteseacutetıl illetve roumlgziacuteteacuteseacutetıl valamint a homlokfal jellemzıitıl fuumlggıen meghataacuterozott leacutepcsıkben

c) Uumlgyelni kell arra hogy az erısiacuteteacutes eacutes a homlokfal elemeit seacuteruumlleacutes bizonyosan ne eacuterje ne moz-duljanak ki a helyuumlkbıl az elıiacutert tőreacutesi hataacuterokon tuacutel a toumllteacutesanyaggal veacutegzett mőveletek koumlzben A feltoumllteacutes rendjeacutet uacutegy kell megszervezni hogy az erısiacuteteacutes elemein se geacutepek se jaacutermővek nem koumlzlekedhetnek

d) Mindazon jaacutermőveknek eacutes eacutepiacutetıgeacutepeknek amelyek 1500 kg-naacutel nehezebbek legfeljebb 2 m-re szabad megkoumlzeliacuteteniuumlk a burkolat eacutes a meredek reacutezsők homlokfeluumlleteacutet



131

e) A fal burkolataacutenak vagy a meredek reacutezsők homlokfeluumllteacutenek 2 m-es koumlrzeteacuteben a koumlvetkezı moacutedszerek valamelyikeacutevel kell toumlmoumlriacuteteni a toumllteacutes anyagaacutet

1 vibrodoumlngoumllıvel 2 1000 kg-naacutel nem nagyobb toumlmegő vibrolappal 3 olyan vibrohengerrel amelynek oumlssztoumlmege legfeljebb 1500 kg az 1 m szeacutelesseacutegeacutere esı

toumlmege pedig nem nagyobb 1300 kg-naacutel f) A szerkezet haacutetoldalaacutet megfelelı moacutedon meg kell taacutemasztani vagy ideiglenes duacutecolattal vagy

uacutegy uumltemezve a munkaacutekat hogy egyidejőleg a megtaacutemasztandoacute toumllteacutes is elkeacuteszuumlljoumln

9233 A toumllteacutesanyagra vonatkozoacute elıiacuteraacutesok

Sok anyag van amely megfelelı a toumllteacutesek eacutes erısiacutetett reacutezsők keacutesziacuteteacuteseacutere de alkalmatlanok az erı-siacutetett talajtaacutemfalakhoz Ez utoacutebbiakhoz suacuterloacutedoacute vagy koheacutezioacutes-suacuterloacutedoacute toumllteacutesanyagot eacutes vaacutelogatott ipari hulladeacutekot szoktak hasznaacutelni Ezeket koumlnnyő toumlmoumlriacuteteni viszonylag koumlnnyen leadjaacutek a vizet eacutes ezeacutert nincs szuumlkseacuteg bennuumlk kuumlloumln viacutezelvezetı reacutetegekre A szaacuterazfoumlldi teruumlleten eacutepuumllı szerkezetek eseteacuteben a toumllteacutesanyag feleljen meg a 3121 eacutes 3124 elıiacuteraacutesainak Ha a 15 microm-naacutel kisebb meacuterető finom szemcseacutek mennyiseacutege nagyobb 10 -naacutel mind a kivitelezeacutes mind a szerkezet hasznaacutelati idejeacuten beluumll szaacutemiacutetani kell a poacuterusviacuteznyomaacutes hataacutesaira Ha a toumlmoumlriacuteteacutes soraacuten szaacutemottevı poacuterusviacuteznyomaacutes keletkezhet akkor a talaj hajlamos lesz a folyoacutes vi-selkedeacutesre eacutes miacuteg az aacuteltalaacutenos foumlldmőeacutepiacuteteacutesben ez rendszerint nem okoz gondot az erısiacutetett talajok eseteacuteben a homlokfal torzulaacutesaacutet eredmeacutenyezheti Nagyon finomszemcseacutes anyagot egyaacuteltalaacuten nem szabad tenger- vagy folyoacuteparti koumlrnyezetben fel-hasznaacutelni hacsak nem alkalmaznak kuumlloumlnleges oacutevinteacutezkedeacuteseket illetve nem leacutetesiacutetenek (viacutezszintes eacutesvagy fuumlggıleges) aacutellandoacute szivaacutergoacutereacutetegeket Viacutez alatti eacutepiacutetkezeacuteshez szabad hidraulikus eredető toumllteacutesanyagot hasznaacutelni de ilyenkor a szerkezet-ben olyan kuumlloumlnleges koumlruumllmeacutenyek eacuterveacutenyesuumlljenek amelyek lehetıveacute teszik hogy a feltoumlltoumltt anyag toumlmoumlriacuteteacutes neacutelkuumll is joacutel a helyeacutere keruumlljoumln

9234 Kreacuteta hasznaacutelata toumllteacutesanyagkeacutent

Szabad toumllteacutesanyagkeacutent hasznaacutelni azt a kreacuteta-anyagot amelynek teliacuteteacutesi viacuteztartalma (SMC) nem haladja meg a 29-ot eacutes a termeacuteszetes nedvesseacutegtartalma legfeljebb 23 Tilos aacutellandoacute jellegő mő-vekbe beeacutepiacuteteni azt amelyneacutel SMC gt 29 A megfelelı minıseacutegő kreacutetaacutet tehaacutet fel szabad hasznaacutelni az erısiacutetett talajszerkezetekben de ugyanolyan gondossaacuteggal mint aacuteltalaacuteban az ebbıl az anyagboacutel leacutetesiacutetett foumlldmővek eseteacuteben A helysziacutenre szaacutelliacutetott kreacuteta-anyagban nem szabad 600 mm-neacutel nagyobb toumlmboumlknek lenniuumlk eacutes uacutegy kell lerakni eacutes sima hengerrel toumlmoumlriacuteteni hogy a keacutesz toumllteacutesben nem fordulhassanak elı 125 mm-neacutel nagyobb darabok A homlokfal 2 m-es koumlrnyezeteacuteben geacutepi doumlngoumllıvel kell szeacutetverni minden na-gyobb kreacuteta-toumlmboumlt vagy haacutetraacutebb kell tolni a szerkezet belseje feleacute eacutes ott kell szeacutetapriacutetani A toumlmouml-riacutetı geacutepet a kreacuteta szemeloszlaacutesaacutehoz illıen kell kivaacutelasztani A burkolat 2 m-es koumlrnyezeteacuteben a 9232 elıiacuteraacutesai szerint kell toumlmoumlriacuteteni Nem szabad olyan koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt toumlmoumlriacuteteni hogy a kreacuteta-anyag hiacuteg saacuterraacute vaacuteltozhasson Ajaacutenlatos a munkamoacutedszert elıre kikiacuteseacuterletezni [86] Minden egyes homlokfalelem haacutetoldalaacutehoz 300 mm szeacutelesseacutegő szemcseacutes anyaguacute viacutezelvezetı eacutes fagyveacutedı reacuteteget kell beeacutepiacuteteni vagy ehhez hasonloacute hataacutesuacute rendszabaacutelyokat kell hozni Ahol ez elıfordul erre suacuterloacutedoacute toumllteacutesanyagot hasznaacuteljanak amely megfelel a 3121 eacutes 3122-nek Geotextiacutelia burkolaacutest vagy fuumlggıleges dreacutenszerkezetet is szabad alkalmazni Noha a kreacuteta-anyaguacute toumllteacutesekre vonatkozoacutean a teliacutetettseacutegi viacuteztartalmat 29 -ban a termeacuteszetes viacutez-tartalmat 23 -ban korlaacutetoztuk nagy gonddal kell eljaacuterni azon anyagok elteacuteriacuteteacutese eacutes toumlmoumlriacuteteacutese so-raacuten amelyek megkoumlzeliacutetik ezeket a felsı hataacutereacuterteacutekeket Kuumlloumlnoumlsen azt kell biztosiacutetani hogy a) a homlokfalelemek ne mozduljanak el a koumlzeluumlkben hasznaacutelt neheacutez toumlmoumlriacutetıeszkoumlzoumlk hataacutesaacutera b) a toumlmoumlriacutetıgeacutep legyen keacutepes hateacutekonyan szeacutettoumlrdelni a nagyobb darabokat hogy eleacuterhetı legyen

az ajaacutenlott toumlmoumlriacuteteacutesi koumlvetelmeacutenyeket Ezeacutert a geacutep igazodjeacutek a kreacuteta-anyag tulajdonsaacutegaihoz de leginkaacutebb dinamikus toumlmoumlriacutetıeszkoumlz ajaacutenlatos



132

9235 A toumllteacutesanyag minıseacutegellenırzeacutese kivitelezeacutes koumlzben

A toumllteacutesanyag kivaacutelasztaacutesa elteriacuteteacutese eacutes toumlmoumlriacuteteacutese feleljen meg a Specification for Highway Works [1] szerinti aacuteltalaacutenos elıiacuteraacutesoknak osztaacutelyozaacutesnak definiacutecioacuteknak eacutes a foumlldmővek anyagaacutera vonat-kozoacute gyakorlatnak valamint a BS 6031 ajaacutenlaacutesainak

9236 Hulladeacutek anyagok hasznaacutelata


A koumlvetkezı hulladeacutek anyagokat szabad a 3124-nek megfelelıen toumllteacutesanyagnak hasznaacutelni agyagtartalmuacute anyagok erımővi pernye eacutes szeacutenbaacutenyaacuteszati meddı Ezek alkalmassaacutega a suacuterloacutedaacutesi tulajdonsaacutegaiktoacutel fuumlgg valamint attoacutel hogy agressziacutevek-e a szaacutendeacute-kolt erısiacuteteacutes homlokfal eacutes kapcsoloacuteelemek szempontjaacuteboacutel Alkalmazhatoacutesaacutegukat elızetesen repre-zentatiacutev szaacutemuacute mintaacuten veacutegzett vizsgaacutelatokkal kell tisztaacutezni A minıseacuteg szavatolaacutesa veacutegett eacutepiacuteteacutes koumlzben gyakran kell a helysziacutenen ellenırizni mind a mechanikai ellenaacutellaacutesukat mind a keacutemiai tu-lajdonsaacutegaikat (laacutesd BS 60011-3 reacuteszei valamint BS 6002)

92362 Agyagtartalmuacute anyagok Az agyagtartalmuacute anyagokat (pl palaanyagokat agyagpalaacutekat baacutenyameddıt) gondosan kell kivaacute-lasztani kuumlloumlnoumls gondot kell fordiacutetani a vegyi jellemzıik felmeacutereacuteseacutere vaacuteltozatossaacuteguk lehetıseacutegeacutere hogy biztosiacutethatoacute legyen az erısiacuteteacutessel valoacute oumlsszefeacuterıseacuteguumlk (laacutesd 31244)

92363 Erımővi pernye Az erımővi pernye amelyet a 31242-vel oumlsszhangban erısiacutetett talajok toumllteacutesanyagakeacutent szokaacutes hasznaacutelni az erımővekben eleacutegetett szeacutenpor eacutegeacutesi veacutegtermeacuteke Valamely szerkezethez toumllteacutesanyag-keacutent hasznaacutelt pernye ugyanabboacutel a beszerzeacutesi forraacutesboacutel eacuterkezzeacutek legnagyobb szemcsemeacuterete pedig 3 mm lehet A pernye kissuacutelyuacute toumllteacutesanyagkeacutent valoacute felhasznaacutelaacutesa meghonosodott eljaacuteraacutes ezt az anyagot az erısiacutetett talajszerkezetekben is fel lehet hasznaacutelni koumlnnyő toumllteacutesanyagkeacutent Az optimaacute-lisnaacutel nem nagyobb viacuteztartalmuacute pernyeacutet a 9232-vel oumlsszhangban vibrohengerekkel kell toumlmoumlriacuteteni Vannak pernyeacutek amelyek nem felelnek meg a feacutem anyaguacute erısiacuteteacutesekkel eacuterintkezı toumllteacutesekre vonat-kozoacute elektrokeacutemiai korlaacutetozaacutesoknak Ezeacutert csak nem-feacutem erısiacuteteacutesi elemeket peacuteldaacuteul polimereket szabad a pernyeacutevel egyuumltt hasznaacutelni a feacutem kapcsoloacuteelemek pedig a 6 taacuteblaacutezat szerinti rozsdamen-tes aceacutelboacutel legyenek A homlokfalelemek moumlgoumltt 300 mm vastag szivaacutergoacutetestet kell kialakiacutetani a BS 8821983-beli 5 taacuteblaacutezat szerinti C vagy M fokozatnak megfelelı szemeloszlaacutesuacute anyagboacutel Az ebbe a szivaacutergoacuteba temetett kapcsolatokat a 3222 eacutes a 6 taacuteblaacutezat szerint kell keacutesziacuteteni

92364 Szeacutenbaacutenya-meddı Aacuteltalaacuteban elınyben reacuteszesiacutetendı a meddıhaacutenyoacuteboacutel szaacutermazoacute anyag mert az maacuter aacutetesett bizonyos fokuacute fizikai eacutes keacutemiai oumlregedeacutesen mind az odakeruumlleacutese mind a haacutenyoacutebeli tartoacutezkodaacutesa koumlzben De szabad azt az anyagot is hasznaacutelni amelyik koumlzvetlenuumll a baacutenyaacuteboacutel vagy a szeacuten elıkeacutesziacuteteacutesekor keruumll elı Mivel az anyag maga vaacuteltozatos lehet szigoruacute minıseacutegellenırzeacutes kell hogy a jellemzıi aacutellandoacutek az adott felhasznaacutelaacutes soraacuten (laacutesd 31243) Meddık kıanyaga aacuteltalaacuteban joacute szemeloszlaacutesuacute eacutes viacuteztartalma a toumlmoumlriacuteteacutesi optimum koumlruumlli vaacutelogatva szabad toumllteacutesanyagkeacutent hasznaacutelni Toumlmoumlriacuteteacuteseacutere a 9232 szerint a sima vibrohengerek alkalmasak

924 Az erısiacuteteacutes elemei

A feacutem anyaguacute elemeket elıre le kell gyaacutertani eacutes beeacutepiacuteteacutesre keacuteszen kell a helysziacutenre szaacutelliacutetani Ugyaniacutegy kell eljaacuterni a merev polimer erısiacuteteacutesekkel A hajleacutekony polimereket a geotextiacutelia leme-zeket haacuteloacutekat raacutecsokat eacutes szalagokat is elıregyaacutertva joacutel roumlgziacutetett tekercsekben kell a helysziacutenre vinni

925 Burkolat




133

A szerkezet laacutetvaacutenyaacutet a homlokfal veacutegsı kuumllleme nagyban befolyaacutesolja A feluumllet alakja alapesetben siacutek de sok ok miatt vaacuteltozhat a) Gyenge minıseacutegő a keacutezi munka Ez azonnal feltőnik amint a kivitelezeacutes elıre halad eacutes laacutethatoacutevaacute

vaacutelik a feluumllet egyenetlen volta Ezeacutert a homlokfal keacutesziacuteteacuteseacutet a munka haladtaacuteval szemmel kell tartani ellenırizendı az egyenesseacutegeacutet

b) Az erısiacuteteacutes megnyuacutelik a kivitelezeacutes koumlzben eacutes koumlzvetlenuumll utaacutena A terheleacutes alaacute keruumllt erısiacuteteacutes nyuacutelaacutesa a homlokfal torzulaacutesait okozhatja Ennek meacuterteacuteke egyreacuteszt az erısiacuteteacutes merevseacutegeacutetıl maacutesreacuteszt az igeacutenybevett talajellenaacutellaacutes mobilizaacuteloacutedaacutesaacutenak meacuterteacutekeacutetıl fuumlgg

c) Az erısiacuteteacutes kuacuteszaacutesi nyuacutelaacutesa Ezt a 24 taacuteblaacutezat szerint a hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuterok korlaacutetozzaacutek d) A finomszemcseacutes talajok kuacuteszaacutesa Ez nagy viacuteztartalom eseteacuten fordulhat elı

9252 Merev homlokfalak

Fı tiacutepusai a) Kuumlloumlnaacutelloacute elemek (egy-egy elem a falmagassaacuteg egy reacuteszeacutet fedi le) Ezekre mutat peacuteldaacutet a 16a

aacutebra Rendszerint elıregyaacutertva betonboacutel keacuteszuumllnek egymaacutest aacutetfedı kapcsolatokkal amelyekbe oumlsszenyomhatoacute toumlmiacuteteacutes keruumll

b) Teljes magassaacuteguacute elemek (a teljes magassaacutegot egyetlen darabbal fedik le) Ezekre mutat peacuteldaacutet a 16b aacutebra Rendszerint elıregyaacutertott elemek Az ilyen elemeket kuumlloumln meg kell taacutemasztani a fel-toumllteacutesi mőveletek koumlzben amiacuteg a raacutekoumltoumltt erısiacuteteacutesek meg nem tartjaacutek ıket A homlokfal aljaacutet meg kell taacutemasztani az elırecsuacuteszaacutes ellen amiacuteg a legalsoacute erısiacutetı reacuteteg keacutepes lesz mőkoumldni Fel kell becsuumllni a taacutemasztaacuteshoz szuumlkseacuteges erıt hogy meacuteretezni lehessen a duacutecot eacutes ennek tuacuteloldali bdquoalapozaacutesaacutetrdquo A G melleacutekelt ad tanaacutecsot az ilyen duacutecerık meghataacuterozaacutesaacutera

c) Hajleacutekony burkolat Feacutem vagy polimer anyaguacuteak a 16c aacutebra szemleacuteltet ilyeneket Minden talajerısiacuteteacutes eseteacuteben bekoumlvetkezik a feltoumlltoumltt anyag kismeacutervő oumlsszenyomoacutedaacutesa a feltoumllteacutes koumlzben A kuumlloumlnaacutelloacute elemek a heacutezagaikban levı oumlsszenyomhatoacute toumlmiacuteteacutesek reacuteveacuten keacutepesek ehhez alkalmazkodni a hajliacutethatoacute feacutem homlokfalak meggoumlrbuumllnek a laacutegy burkolatok pedig torzulaacutessal koumlvetik a mozgaacutest A teljes falmagassaacutegra kiterjedı homlokfalelemek eseteacuteben ndash baacutermekkora is a magassaacuteguk ndash a toumllteacutesanyag (s benne az erısiacutetı elemek) eacutes a burkolat koumlzti mindennemő relatiacutev elmozdulaacutest meg kell akadaacutelyozni Kuumlloumlnfeacutele moacutedszerek hasznaacutelatosak hornyolaacutesok hosszuacute-keskeny nyiacutelaacutesok kampoacutek reteszek stb A csuacuteszoacute kapcsolatnak lehetıveacute kell tennie hogy az erısiacute-teacutes aacutetvigyen viacutezszintes terheket mikoumlzben keacutepes lefeleacute mozdulni a feltoumllteacutesi folyamat alatt aneacutelkuumll hogy elveszne az erıaacutetadaacutes A viszonylag roumlvid teljes magassaacuteguacute panelek eseteacuteben a geotextiacuteliaacutek peacuteldaacuteul koumlzvetlenuumll roumlgziacutethetık a burkolati panelhez Ilyen esetben elıfordulhat a burkolati kapcso-latok koumlzeleacuteben deformaacuteloacutedaacutes Az iacutegy keltett toumlbblet-erı becsuumllt eacuterteacutekeacutet be kell szaacutemiacutetani az elvise-lendı terheleacutes tervezett nagysaacutegaacuteba

9253 Hajleacutekony homlokfalak Ilyen szerkezetet mutat a 16c aacutebra Egy hajleacutekony burkolat uacutegy alakul ki hogy minden egyes erısiacute-tı reacuteteget visszahajliacutetanak a toumllteacutes egyes emeletei koumlruumll A visszahajtott reacuteszt haacutetra horgonyozzaacutek a toumllteacutesbe vagy coumlvekekkel vagy a belsı veacutegeacutenek egy reacuteszeacutet egy kis toumllteacutesreacuteteggel lefedve Az ilyen homlokfal szabad elmozdulaacutest tesz lehetıveacute a csatlakoztataacutes koumlvetni keacutepes az erısiacutetett talajtoumlmb baacutermekkora suumlllyedeacuteseacutet Burkolat vagy homlokfal rendszerint csak a 45o-naacutel meredekebb reacutezsők eseteacuteben ajaacutenlatos az enneacutel lankaacutesabb reacutezsőkoumln az eroacutezioacute elleni veacutedelem a lefedeacutes fı feladata A bdquovisszahajtott erısiacuteteacutesrdquo uacutegy keacuteszuumll hogy a tuacutelnyuacuteloacute (geotextiacutelia vagy georaacutecs) erısiacuteteacutest 180o-kal foumllfeleacute visszahajtjaacutek ezzel leacutetrejoumln a burkolat illetve a visszahajtott reacuteszt a toumllteacutesbe horgonyozzaacutek vagy a koumlvetkezı szinten levı erısiacuteteacuteshez kapcsoljaacutek Ilyenkor a toumllteacutesanyagot egy kiacutevuumll odaillesz-tett ideiglenes taacutemasztaacutessal helyezik el eacutes toumlmoumlriacutetik (75a aacutebra) Sokfeacutele ilyen ideiglenes homlok-zat-taacutemasztaacutesi moacutedszer leacutetezik koumlzoumlttuumlk pl a csuacuteszoacute zsaluzaacuteshoz hasonloacute laacutesd 75b aacutebra eacutes [89] A puha burkolat kiacutenaacutelja magaacutet a noumlveacutenyzet megtelepedeacuteseacutere [90] melynek formaacutei a) termıtalajt helyeznek (eacutes raacutehuacutezni) a visszahajtaacutes belsı oldalaacutera ha az erısiacuteteacutes haacuteloacute raacutecs vagy

szalag eacutes raacutecs kombinaacutecioacuteja



134

b) főmagkevereacuteket tartalmazoacute geotextiacuteliaacutet fektetnek a visszahajtott burkolat-elem haacutetoldalaacutera c) eacutelı gyoumlkeacutertelen vagy gyoumlkeres rızse viszontagsaacutegtőrı bokorboacutel vagy cserjeacutebıl (mint amilyen a

főzfa nyaacuterfa eacutegerfa eacutes nyiacuter) feacutesőszerően fekteteacuteseacutevel s ezek legyenek koumlruumllbeluumll 25 m hosszuacute-ak s haacuteromnegyeduumlk legyen a toumllteacutesanyagba temetve

A noumlveacutenyzet megeredeacuteseacutenek elısegiacuteteacutese veacutegett lombtraacutegyaacutet eacutes talajjaviacutetoacute szereket szabad a toumllteacutes-anyag ide csatlakozoacute 150-300 mm-es saacutevjaacuteban elhelyezni Gyoumlkeres cserje uumllteteacutese soraacuten 50-75 mm vastag humusz reacuteteget ceacutelszerő a beuumlltetett noumlveacutenyekre teriacuteteni mielıtt elhelyezneacutek az erısiacuteteacutes kouml-vetkezı reacutetegeacutet Minden esetben biztosiacutetani kell hogy a noumlveacutenyzet elegendı vizet kaphasson Az ilyen noumlveacutenyzet szerepe a koumlvetkezı 1) erısiacuteti a talajtoumlmeget az erısiacuteteacuteshez hasonloacute hataacutessal 2) behorgonyozza a szerkezet homlokfeluumlleteacutet a meacutelyebb stabil zoacutenaacuteba a gyoumlkerek reacuteveacuten 3) csoumlkkenti a talaj nedvesseacutegtartalmaacutet a paacuterolgaacutes aacuteltal eacutes ezzel noumlveli a nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacutegaacutet 4) csoumlkkenti a paacuterologtataacutessal a nem-stabil toumlmegek suacutelyaacutet 5) veacutedi a szerkezetet az esı a fagy a hıhataacutesok ellen eacutes az erısiacuteteacutest az UV-sugaacuterzaacutestoacutel

926 Viacutezteleniacuteteacutes


Az erısiacutetett talajszerkezetek viacutezteleniacuteteacutese fontos teacutenyezı Ha a szerkezet viacutezzel teliacutetıdhet akkor megnınek az erısiacuteteacutesben keletkezı huacutezoacuteerık a toumllteacutesanyag eacutes a megtaacutemasztott feltoumllteacutes tulajdonsaacute-gai pedig megvaacuteltozhatnak Megnınek a falra hatoacute erık a poacuterusviacuteznyomaacutes minden noumlvekedeacutese csoumlkkenti az erısiacuteteacutesre hatoacute takaraacutesi nyomaacutest eacutes ezzel a kihuacutezoacutedaacutesi ellenaacutellaacutesaacutet A viacutez keacutetfelıl juthat a szerkezetbe a) leszivaacuterog a felsziacutenrıl ha nincs kellı szigeteleacutes ellene b) a megtaacutemasztott talajtoumlmeg felıl talajviacutez aacuteramlik a szerkezetbe Ez rendszerint csak azon koumlzle-

kedeacutesi paacutelyaacutek foumlldmőveit taacutemasztoacute szerkezetek eseteacuteben jelentıs koumlruumllmeacuteny amelyek hosszten-gelye menteacuten a hegyfelıli oldalon a talajviacutez a bevaacutegaacutesi koronaszint foumlleacute keruumllhet

9262 Viacutezteleniacuteteacutes a fal tetejeacuten

Utakhoz tartozoacute falak eseteacuten aacuteltalaacuteban elegendı egy szigetelt jaacuterdaszegeacutely eacutes viacutezelvezetı aacuterok a homlokfal felsı szilaacuterd vaacutellgerendaacutejaacutenak haacutetsoacute szeacuteleacuten A 76a aacutebra mutat peacuteldaacutet arra az esetre ami-kor nincs szilaacuterd vaacutellgerenda hajleacutekony szigeteleacuteső heacutezagokkal kialakiacutetott aacuterkot hoznak leacutetre az uacutet-paacutelya szeacuteleacuten Ezen feluumll a nem teljes magassaacuteguacute falak eseteacuteben viacutezelvezeteacutesre van szuumlkseacuteg a burko-lat felsı lezaacuteraacutesa moumlgoumltt is azeacutert hogy eltaacutevoliacutetsaacutek vele az oldalreacutezsőn lefolyoacute vizeket melyek tar-talmazhatnak koheacutezioacutes anyagot is (76b aacutebra) Valamennyi szerkezet eseteacuteben vagyis nem csak az utakat taacutemasztoacuteknaacutel meg kell gaacutetolni a feluumllrıl eacuterkezı viacutez bejutaacutesaacutet eacutes meg kell oldani az esıviacutez oumlsszegyőjteacuteseacutenek eacutes elvezeteacuteseacutet Hiacutedfın nyugvoacute alapgerendaacutek eseteacuteben meg kell oldani a hiacutedpaacutelyaburkolat eacutes a toumllteacuteslezaacuteroacute falak koumlzoumltti hibaacutes heacutezagon keresztuumll beszivaacutergott viacutez kivezeteacuteseacutet (77 aacutebra)

9263 A fal egeacuteszeacutenek viacutezteleniacuteteacutese

Az erısiacutetett talajok eseteacuteben is eacuterveacutenyesek a szokaacutesos (pl vasbeton vagy falazott) szerkezetek viacutez-teleniacuteteacuteseacutere vonatkozoacute szokaacutesos szempontok Viszont a suacuterloacutedaacutesi tulajdonsaacutegaira vonatkozoacute terve-zeacutesi szempontok folytaacuten az erısiacutetett toumllteacutesanyagok aacuteteresztıkeacutepesseacutege nagyobb lehet mint a ha-gyomaacutenyos szerkezetek aacuteltal megtaacutemasztott toumllteacutesanyag Sıt meacuteg ha a finom szemcsetartomaacuteny hataacuteraacuten van is az erısiacutetett toumllteacutesanyag akkor is eleacuteggeacute aacuteteresztı lehet emellett pedig eleacuteg nagy a szeacutelesseacutege is (toumlbbnyire legalaacutebb 07middotH) Sok esetben ez az erısiacutetett toumlmeg hateacutekony szivaacutergoacutenak bizonyulhat aneacutelkuumll hogy egyeacuteb viacutezelvezeteacutesre lenne szuumlkseacuteg (78 aacutebra) Ha a szerkezet alatti talaj aacuteteresztı az alapsiacutek pedig a talajviacutezszint foumlloumltt van akkor semmifeacutele viacutezszivaacutergaacutes nem iraacutenyulhat a szerkezet alapja feleacute Maacutes esetben azonban hossziraacutenyban elhelyezett poroacutezus vagy nyitott csatlako-zaacutesi heacutezagokkal keacutesziacutetett 150 mm-neacutel nem kisebb aacutetmeacuterıjő alagcsı kell a fal laacuteba elıtt (79 aacutebra)



135

hogy oumlsszegyőjtse eacutes az oldalszivaacutergoacuteba juttassa vizet Ez a csı elhelyezhetı a burkolati panel mouml-goumltt is de elınyoumlsebb elıtte ahol koumlnnyen hozzaacutefeacuterhetı a keacutesıbbi karbantartaacutes szaacutemaacutera Lehetıveacute kell tenni hogy baacutermilyen viacutezszivaacutergaacutes kikeruumllhessen a szilaacuterd homlokfal moumlguumll ehhez egyes kivaacute-lasztott elemekbe csurgoacutekat kell kialakiacutetani A kuumlloumlnaacutelloacute homlokfalelemek eseteacuteben nagyon egysze-rően megoldoacutedik viacutezmozgaacutes ha az oumlsszes panelneacutel elhagyjaacutek a fuumlggıleges heacutezagok koumlzoumltti toumlmiacuteteacutest a fal laacutebaacutenak eltakart szakaszaacuten (79 aacutebra) A homlokfal eleacute telepiacutetett alagcsı aneacutelkuumll teszi lehetıveacute a talaj-erısiacuteteacutes kivitelezeacuteseacutenek megkezdeacute-seacutet hogy ezt az erısiacuteteacutesek koumlzoumltti dreacuten fekteteacuteseacutevel feacutelbe kellene szakiacutetani Ha viszont a homlokfal elemek moumlgeacute fektetneacutek a csoumlvet uacutegy a csatlakozoacute erısiacuteteacutesek miatt neheacutez lenne kieleacutegiacutetı eseacutest bizto-siacutetani Emellett a hozzaacutefeacutereacutes is nehezebb eacutes a csoumlvek dugulaacutesaacutenak elhaacuteriacutetaacutesaacutehoz speciaacutelis megoldaacute-sok lenneacutenek szuumlkseacutegesek

9264 Bevaacutegaacutesokat magtaacutemasztoacute taacutemfalak viacutezteleniacuteteacutese

Azokon a helyeken ahol a megtaacutemasztott talaj felıl viacutezaacuteramlaacutes vaacuterhatoacute a 80a aacutebraacuten laacutethatoacute moacutedon a fal menteacuten bizonyos taacutevolsaacutegokban szivaacutergoacutekat kell keacutesziacuteteni melyek jellemzı meacutelyseacutege 300 mm szeacutelesseacutege pedig 1000 mm legyen Ha jelentıs a viacutezaacuteramlaacutes akkor 300 mm vastag szivaacutergoacutepaplan keacutesziacutethetı az erısiacutetett talajtaacutemfal alatt s ennek vizeacutet az alapsiacutek alatt kell kivezetni Ha szuumlkseacuteges ezt a paplant a szuumlkseacuteges magassaacute-gig folytatni lehet haacutetul az ideiglenes bevaacutegaacutesi reacutezső menteacuten (80b aacutebra) A 80 aacutebraacuten bemutatott reacuteszletek a kivitelezeacutes koumlruumllmeacutenyeihez igazodoacutean maacutesmilyenek is lehetnek aneacutelkuumll hogy ez befolyaacutesolnaacute a talajerısiacuteteacutes reacuteszleteit Ha peacuteldaacuteul a hegy felıli oldalon nem lehet-seacuteges a viacutezteleniacuteteacutes hasznaacutelhatoacute a talpnaacutel eacutepiacutetett győjtıcsı A szivaacutergoacute aacuterkok eacutes szivaacutergoacute paplan meacutereteit a felteacutetelezett koumlruumllmeacutenyekhez igazodva kell meghataacuterozni A szerkezet alaacute telepiacutetett szi-vaacutergoacute szőrıanyagaacutet minden esetben uacutegy kell megtervezni hogy ne keruumllhessen a koumlrnyezı talaj vagy az erısiacutetett szerkezet toumllteacutesanyaga a viacutezelvezetı rendszerbe

927 Fenntartaacutes

Minden erısiacutetett-talaj szerkezet szaacutemaacutera keacutesziacuteteni kell egy rendszeres feluumllvizsgaacutelati eacutes karbantartaacute-si uumltemtervet azokroacutel jegyzıkoumlnyvet kell felvenni eacutes ezeket meg kell ırizni A [91]-ben tovaacutebbaacute az LAA - A helyi hatoacutesaacutegok kezeleacuteseacuteben leacutevı utak helyes karbantartaacutesi gyakorlataacutenak szabaacutelyzataacute-ban - talaacutelhatoacute uacutetmutatoacute a feluumllvizsgaacutelatok gyakorisaacutegaacutera eacutes ceacuteljaira Kuumlloumlnoumlsen fontos ellenırizendı teacutetelek a) nagy suumlllyedeacutesek akaacuter egyenletesek akaacuter kuumlloumlnboumlzıek b) a burkolat viacutezszintes elmozdulaacutesai c) a burkolat seacuteruumlleacutese d) az erısiacutetett talajtoumlmegben a koumlruumll vagy az alatt eacuteszlehetı viacutezelvezeteacutesi probleacutemaacutek e) a feacutemreacuteszek korroacutezioacuteja (rozsdafoltok) f) a homlokfal elemei vagy maacutes szerkezeti reacuteszek koumlzoumltti heacutezagok megnyiacutelaacutesa g) repedeacutesek a szerkezeten moumlgoumltti toumllteacutesben

93 Reacutezsők


Az erısiacutetett foumlldreacutezsőkre vonatkozoacute teacutenyezıket az 1 taacuteblaacutezat reacuteszletezi Az erısiacutetett reacutezsők kivitelezeacuteseacutenek sok reacuteszlete azonos a szokvaacutenyos toumllteacutesekeacutevel eacutes vannak ame-lyek az erısiacutetett talajtaacutemfalak eacutes -hiacutedfık kivitelezeacuteseacutevel egyeznek meg laacutesd 92

932 Altalaj

Az erısiacutetett talajszerkezet szaacutemaacutera siacutek alapfeluumlletet kell elıkeacutesziacuteteni Baacuter a suumlllyedeacuteskuumlloumlnbseacutegek jelentıseacutege ezek eseteacuteben kisebb mint a hagyomaacutenyos szerkezetekneacutel a toumlmoumlriacuteteacutesnek az erısiacutetett



136

szerkezet eacutepseacutegeacutere gyakorolt hataacutesa megkiacutevaacuten bizonyos elıkeacutesziacuteteacutest A helysziacutent uacutegy kell elıkeacutesziacute-teni ahogy a 922 elıiacuterja

933 Az erısiacuteteacutes elemei eacutes a toumllteacutesanyag

A toumllteacutesanyagok feleljenek meg a 313-nak Akaacuter a Specification for Highway Works [1]-szerint akaacuter a vonatkozoacute haacutettoumllteacutesi elıiacuteraacutes szerint kell ıket elhelyezni A toumllteacutesanyagok minıseacutegeacutere eacutes vizsgaacutelataacutera a 3 ill 4 fejezet ad uacutetmutataacutest A lemezszerő erısiacuteteacutest a fı terheleacutesi iraacutenyban vagyis a toumllteacutes felsziacuteneacutere merılegesen kell lefektetni Minden eacuterintkezeacutest vagy oumlsszekapcsolaacutest amely a fı terheleacutesi iraacutenyra keresztben aacutell a 324 szerint kell kialakiacutetani Ajaacutenlatos hogy keresztiraacutenyban a geotextiacuteliaacutek koumlzoumltt legyen 200-300 mm aacutetfedeacutes (vagy 500 mm ahol jelentıs mozgaacutesokra szaacutemiacutetanak) A georaacutecsokat rendes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt csak kis aacutetfedeacutes-sel fektetik viszont a geotextiacuteliaacutekeacutehoz hasonloacute aacutetfedeacutesek kellenek ha jelentıs mozgaacutesok vaacuterhatoacutek Az eacutepiacuteteacutesi forgalom csak akkor haladhat az erısiacuteteacutes foumlloumltt ha maacuter legalaacutebb 100 mm takaraacutes van rajta

934 Burkolatkeacutesziacuteteacutes

9341 Helyben keacuteszuumllı burkolatok

93411 Visszahajtott burkolatok A 81 aacutebra szemleacutelteti a leggyakrabban hasznaacutelt visszahajtott burkolatkeacutepzeacutest Ezt kuumlloumln megtaacute-masztaacutes vagy zsaluzat neacutelkuumll is lehet csinaacutelni miacuteg a reacutezsőfeluumllet hajlaacutesa kisebb kb 11-neacutel az enneacutel meredekebbekhez azonban kell a megtaacutemasztaacutes (9253) A koumlvetkezı ajaacutenlaacutesok szerint kell eljaacuterni a) 11-neacutel nem meredekebb reacutezsők Ezek eseteacuteben nem is koumlvetelmeacuteny a visszahajtaacutessal keacuteszuumllı

burkolat iacutegy a kivitelezeacutes leacutepeacutesei a koumlvetkezık lehetnek 1) lefektetik az erısiacutetı reacuteteget a maacuter toumlmoumlriacutetett toumllteacutesreacutetegre 2) a koumlvetkezı toumllteacuteseacuteteg lefeketteacutese eacutes toumlmoumlriacuteteacutese a toumllteacutes szeacuteleacuten 3) befejezik az erısiacuteteacutes elteiacuteteacuteseacutet a feltoumllteacutest eacutes toumlmoumlriacuteteacutest 4) a reacutezső feluumlleteacutet a szuumlkseacuteges formaacutejuacutera alakiacutetjaacutek 5) humuszolaacutes eacutes főmagszoacuteraacutes serkentendı a noumlveacutenyzet gyors kifejlıdeacuteseacutet eacutes elhaacuteriacutetandoacute az

eroacutezioacutet (vaacuteltozat lehet eroacutezioacute elleni geotextiacutelia fekteteacutese) b) 11-neacutel meredekebb reacutezsők A meredek toumllteacutesreacutezsőkhoumlz aacuteltalaacuteban kell valamilyen zsaluzat

eacutesvagy burkolat-megtaacutemasztaacutes A megtaacutemasztaacutes formaacutei kuumlloumlnboumlzıek lehetnek az eredmeacuteny aacutel-talaacuteban 60o eacutes 80o koumlzoumltti hajlaacutesuacute siacutek reacutezsőfeluumllet laacutesd 75 aacutebra Ahol geotextiacuteliaacutet alkalmaznak az erısiacuteteacutesre ott leacutepcsızoumltt vagy ferde siacutekkeacutent alakiacutetjaacutek ki a reacute-zsőfeluumlletet mert ez keacutepes a deformaacuteloacutedaacutesra a mő kuumlllemeacuten pedig uacutegysem sokat javiacutet a reacutezsős zsaluzat Ha georaacutecsboacutel keacuteszuumll az erısiacuteteacutes aacuteltalaacuteban siacutek feluumlletet keacutepeznek ki Georaacutecs vagy geotextiacutelia visszahajtaacutesaacuteval is lehetseacuteges feluumlletet keacutepezni eacutes elkeruumllni a homlokzat torzulaacutesaacutet A meredek reacutezsőfeluumllet kivitelezeacuteseacutenek sorrendje a koumlvetkezı

1) elıkeacutesziacutetik az alapsiacutekot 2) felaacutelliacutetjaacutek a szuumlkseacuteges reacutezsőhajlaacutesnak megfelelı aacutellvaacutenyzatot 3) leszabjaacutek eacutes elteriacutetik a legalsoacute erısiacutetı reacuteteget a homlokzati oldalon a visszahajtaacuteshoz eacutes a

toumllteacutesbe valoacute betemeteacuteshez szuumlkseacuteges raacutehagyaacutessal 4) ha indokolt leteriacutetenek egy geotextiacutelia vagy gyepteacutegla bdquobeacuteleacuteslemeztrdquo a visszahajtott hom-

lokzat belsı oldalaacutenaacutel hogy ne peregjen ki a burkolaton a toumllteacutesanyag 5) feltoumlltik eacutes toumlmoumlriacutetik az erısiacuteteacutes foumlloumltti reacuteteget a 923 szerint 6) az erısiacuteteacutes szabadon maradt veacutegeacutet koumlrben visszahajtjaacutek a feltoumlltoumltt reacutetegre mintegy be-

csomagolva azt



137

7) vagy lehorgonyozzaacutek az erısiacuteteacutes szabad veacutegeacutet a toumllteacutesre fektetett a horgonyzaacuteshoz szuumlk-seacuteges hosszuacutesaacutegban vagy oumlsszekapcsoljaacutek a koumlvetkezı erısiacuteteacutesi reacuteteggel majd megfesziacute-tik a koumlrbehajtott reacuteszt hogy feszes legyen a burkolatnaacutel

8) ezt ismeacutetelgetik a teljes magassaacuteg eleacutereacuteseacuteig E moacutedszer kuumlloumlnboumlzı vaacuteltozatait ismertetik Jones eacutes tsai ]89] Jones [92] [93] Paul [94] Goumlbel eacutes tsai [95] eacutes Ruumlegger [96] A leacutepcsızetes reacutezsőburkolaacuteshoz is lehet zsaluzatot hasznaacutelni melynek magassaacutega aacuteltalaacuteban a reacute-tegekeacutevel azonos a mőveletek sorrendje pedig az elıbbivel azonos (75b aacutebra)

A geotextiacutelia eacutes georaacutecs erısiacuteteacuteseket oacutevni kell az UV-sugaacuterzaacutes okozta kaacuterosodaacutes eacutes a vandaacutel rongaacute-laacutes ellen Az oacutevoacuterendszabaacutelyokra a fuumlvesiacuteteacutesre a noumlveacutenyzet telepiacuteteacuteseacutere vonatkozoacute ajaacutenlaacutesok a 9253-ban eacutes 9341-ben vannak

93412 Gabion eacutes zsaacutekszerő burkolatok Gabionok vagy zsaacutek alakuacutera formaacutelt geotextiacuteliaacutek georaacutecsok hasznaacutelataacuteval kombinaacutelhatoacute a burko-latkeacutepzeacutes eacutes a zsaluzat Hasznaacutelhatoacutek feacutemhaacuteloacutes gabionok eacutes vannak egyeacuteb lehetıseacutegek is peacuteldaacuteul geacutepkocsi abroncsok az adott talajjal megtoumlltve laacutesd [93] eacutes 82 aacutebra Ahol gabionokat vagy zsaacutekokat alkalmaznak a kivitelezeacutes moacutedja legyen oumlsszhangban a 93411-ben iacuterottakkal s ilyenkor a gabionok vagy zsaacutekok mőkoumldnek zsaluzatkeacutent [89] A geotextiacuteliaacutekboacutel formaacutelt gabionok eacutes zsaacutekok koumlnnyen deformaacuteloacutednak eacutes nem ajaacutenlatos az erısiacutetı reacutetegek koumlzvetlen oumlsszekapcsolaacutesa veluumlk a lehetseacuteges helyi tuacutelfesziacuteteacutesuumlk miatt Rendszerint uacutegy csatlakoztatjaacutek ezeket az elemeket hogy a gabionok vagy zsaacutekok a visszahajtott erısiacuteteacutes belsı olda-laacuten maradnak A polimer raacutecsokboacutel vagy feacutem haacuteloacuteboacutel keacutesziacutetett gabionok maacuter merevebb alakzatok eacutes iacutegy a fı erısiacute-tı elemeket ceacutelszerő raacutekapcsolni a gabion-kosaacuter aljaacutera eacutes iacutegy fektetni a toumllteacutesanyagra (82 aacutebra) Ilyenkor a gabiont a veacutegleges helyeacuten toumlltik meg Az egyes elemeket veacutegeikkel eacuterintkezve helyezik egymaacutes melleacute aceacutel kaacutebellel oumlsszehuacutezzaacutek ıket hogy egy 10-12 m hosszuacute sort alkossanak E huacutezoacute-elem feszesen tartaacutesaacuteval eleacuterhetı hogy a gabionok megtartsaacutek a feltoumllteacutesuumlk koumlzben is az eredeti alakjukat Ehhez kell egy huacutezoacutefesziacutetı eszkoumlz tovaacutebbaacute az aceacutelrudak behelyezeacutese a veacutegsı gabion veacuteglapjaacutenaacutel A gabionok keacutezzel vagy geacuteppel is feltoumllthetık Ha lehetseacuteges szeacutep feluumllető nagy koumlve-teket ceacutelszerő a kuumllsı feluumllethez rakni Ezzel javul a mő kuumllsı megjeleneacutese eacutes csoumlkken az a veszeacutely hogy a szerkezet megseacuteruumll A homlokzati elemkeacutent hasznaacutelt gabionok eseteacuteben ajaacutenlatos az 1 m magas gabionokba 13 eacutes 23 magassaacuteguknaacutel keresztiraacutenyuacute vonoacutevasat beeacutepiacuteteni 500 mm-es gabionban elegendı egy a feacutelmagassaacutegban elhelyezett vas Az egeacutesz mőveletet a gabion enyhe tuacutel-toumllteacuteseacutevel kell befejezni ideaacutelisak ehhez a toumlltıanyag finomabb frakcioacutei Ezutaacuten lezaacuterhatoacute a gabion fedele eacutes az egeacuteszet roumlgziacuteteni kell az adott falszakasz tetejeacuten vagy aceacutel huzalt hasznaacutelva erre Hasonloacute moacutedon lehet eljaacuterni maacutes homlokzatkeacutepzı anyagok teacutegla falazoacute toumlmboumlk (ugyanuacutegy mint a falak eseteacuteben) vagy geacutepkocsiabroncsok [93] hasznaacutelata eseteacuten Az abroncsok beeacutepiacuteteacuteseacutenek moacutedja hasonloacute a gabionokeacutehoz illetve zsaacutekokeacutehoz

93413 Felsziacuteni burkolatkeacutepzeacutesek A geotextiacuteliaacutekkal erısiacutetett toumllteacuteseket veacutedeni kell a termeacuteszeti vagy emberi kaacuterosiacutetaacutes ellen legyen az UV-sugaacuterzaacutes vagy szaacutendeacutekos rongaacutelaacutes koumlvetkezmeacutenye A veacutedekezeacutes legismertebb moacutedja a reacutezső fuumlvesiacuteteacutese Ilyenkor egy humusz reacuteteget helyeznek a reacutezső felsziacuteneacutere a burkolat alaacute vagy foumlleacute A humuszreacuteteget szemcseacutes zoacutenaacutera kell fektetni eacutes helyi oacutevinteacutezkedeacutesekre van szuumlkseacuteg az ilyen feluumllet stabilitaacutesaacutenak fenntartaacutesaacutera amiacuteg a fő kikel Nedves fuumlvesiacuteteacutesi eljaacuteraacutes is alkalmazhatoacute amikor a vetımag koumlzvetlenuumll a visszahajtott geotextiacutelia kuumllsziacuteneacutere juttatjaacutek Ilyenkor ajaacutenlatos a burkolat belsejeacutet humuszreacuteteggel beacutelelni A fő gyoumlkeacuterzete aacutetfuacuteroacutedik a geotextiacuteliaacuten eacutes nagyon hateacutekony veacutedıreacuteteget alkot Egy lehetseacuteges vaacuteltozat koumlzvetlenuumll a burkolat moumlgeacute olyan geotextiacuteliareacuteteget fektetnek amelyben eleve benne van a főmag



138

Hasznaacutelhatoacutek merev burkolatok is peacuteldaacuteul loumlvellt beton vagy olyan beton elemek amelyeket hoz-zaacutecsiacuteptetnek vagy hozzaacute szegeznek a burkolathoz Ha loumlvellt betont hasznaacutelnak meg kell fontolni hogy a kivitelezeacutest koumlvetı mozgaacutesok a burkolaton repedezeacuteseket lepattogzaacutesokat okozhatnak Ahol a reacutezső koumlzeleacuteben tőz is elıfordulhat ott gondoskodni kell a burkolat eacutes minden polimer anya-guacute erısiacuteteacutes veacutedelmeacuterıl

9342 Elıregyaacutertott burkolatelemek

Ezek koumlvesseacutek a fuumlggıleges szerkezetek eseteacutere adott aacuteltalaacutenos ajaacutenlaacutesokat laacutesd 925 Uacutej eljaacuteraacutes a feacutem haacuteloacute eacutes geotextiacutelia homlokzat hasznaacutelata amelyek harmonikaszerő alakzatot formaacutelnak


Rendszabaacutelyok kellenek hogy a toumllteacutesanyag ne teliacutetıdhesseacutek viacutezzel vagy ne fejlıdhessen ki lenne olyan viacuteznyomaacutes amelyre a tervben nem szaacutemiacutetottak Az itt szuumlkseacuteges megfontolaacutesok a falak ese-teacutehez (927) hasonloacutek

936 Toumllteacutesreacutezsők helyreaacutelliacutetaacutesa


Gyakran alkalmazzaacutek a talajerısiacuteteacutest a reacutezsők javiacutetaacutesaacutera (83 aacutebra) Van ahol az egeacutesz toumllteacutest elbont-jaacutek eacutes uacutejraeacutepiacutetik Olyan esetekben ahol a teljes toumllteacutest elbontjaacutek eacutes visszaeacutepiacutetik az alkalamazaacutes ha-sonloacute az uacutej toumllteacuteskeacutent eacutepiacutetett reacutezsőkeacutehez eacutes ezek tervezeacutese eacutes a kivitelezeacutese legyen oumlsszhangban a 74 eacutes 93 koumlzoumltt iacuterottakkal Reacutegebben a megcsuacuteszott reacutezsőket uacutegy javiacutetottaacutek hogy joacute viacutezvezetı szemcseacutes toumllteacutesanyagot szaacutelliacutetot-tak oda Az erısiacuteteacutessel toumlrteacutenı helyreaacutelliacutetaacutesokhoz gyakorta hasznaacuteljaacutek fel a helyben maradt lecsuacute-szott anyagot aacutembaacuter a javiacutetaacutest rendszerint egybekoumltik a javiacutetott viacutezelvezeteacutes kieacutepiacuteteacuteseacutevel hogy megelızzeacutek az altalaj toumlreacuteseacutet Az ilyen eljaacuteraacutesnak szaacutemottevı gazdasaacutegossaacutegi elınyei lehetnek A javiacutetaacutesokat gyakran szők helyen kell elveacutegezni peacuteldaacuteul egy uacutetpaacutelya vagy vasuacuteti vaacutegaacuteny mellett Az ilyen munkaacutek megtervezeacutese soraacuten szaacutemiacutetani kell a hozzaacutejutaacutes eacutes az anyagtaacuterolaacutes neheacutezseacutegeire Egy jellemzı elrendezeacutes egy reacutezső leacutepcsıs foumlldkiemeleacutese laacutethatoacute a 83c aacutebraacuten Ceacutelszerő a leacutepcsık hosszaacutet aacuteltalaacuteban 30 m-re (vagy maacutes kisebb meacuteretre) korlaacutetozni ami az ideiglenes reacutezsők eseteacuteben megfelelı

9362 Kivitelezeacutes

A reacutezső helyreaacutelliacutetaacutes ajaacutenlott sorrendje a) Leszedik eacutes taacuteroljaacutek a humuszos fedıreacuteteget b) Kiemelik a foumlldet az aacutebraacuten laacutethatoacute minimaacutelis meacutelyseacutegig eacutes a biztonsaacutegtoacutel fuumlggı legmeredekebb

ideiglenes reacutezsőfeluumlletig A bevaacutegaacutest lehet leacutepcsızni (83 aacutebra) c) Elhelyezik az erısiacuteteacutest a toumllteacutestestre merılegesen a legalsoacute talajszinten Nem szuumlkseacuteges hogy a

szomszeacutedos lemezek aacutetfedjeacutek egymaacutest d) Visszatoumlltik a kifejtett anyagot eacutes toumlmoumlriacutetik a 933 szerint Ha ez a talaj tuacutelsaacutegosan nedves vagy

keacutepleacutekeny a joacute megmunkaacutelaacuteshoz szuumlkseacuteges meacuterteacutekő meszet ceacutelszerő hozzaacuteadni felteacuteve hogy ez oumlsszhangban van a 3122-vel

e) A koumlvetkezı az aacutebraacuten eacuterzeacutekelhetı megfelelı szinten elhelyezik a koumlvetkezı erısiacutetı reacuteteget a maacuter toumlmoumlriacutetett reacutetegre Iacutegy folytatjaacutek a visszatoumllteacutesek eacutes erısiacuteteacutesek sorozataacutet

f) Visszateriacutetik a humusz reacuteteget Az erısiacuteteacutesnek nem kell a reacutezsőfeluumlleten tuacutelnyuacutelnia A kivitelezeacutes koumlzben szemmel kell tartani a meglevı viacutezelvezeteacutest eacutes ellenırizni kell nem seacuteruumllt-e Ha indokolt a toumllteacutes talpaacutenaacutel levı dreacutent ki kell csereacutelni vagy helyre kell aacutelliacutetani A toumllteacutes minden felfedezett szivaacutergaacutesi helyeacutet dreacutenezni kell megelızendı a keacutesıbbi felpuhulaacutest laacutesd 935 Rendesen 30 m hosszuacute reacutezsőszakaszt vesznek egyidejőleg munkaacuteba vagy enneacutel roumlvidebbet ha a helyi koumlruumllmeacutenyek ezt parancsoljaacutek



139

937 A talajszegezeacutes kivitelezeacutese


A 9372 - 9377 alfejezetekben leiacutert sorrendek fıkeacutent a szegezeacutessel erısiacutetett bevaacutegaacutesokra vonat-koznak A teveacutekenyseacutegek fı mozzanatai viszont hasonloacuteak a javiacutetaacutesok eseteacuteben is eltekintve a fej-teacutes eacutes valoacutesziacutenőleg a burkolatkeacutesziacuteteacutes reacuteszleteitıl A kivitelezeacutes pontos sorrendje az adott kivitelezeacutesi koumlruumllmeacutenyektıl fuumlgg a most koumlvetkezık aacuteltalaacute-nos uacutetmutataacutest jelentenek

9372 A kivitelezeacutes sorrendje

Az ilyen foumlldfalat feluumllrıl lefeleacute keacutesziacutetik mikoumlzben a foumlldfal elıtti talajtoumlmeget fokozatosan eltaacutevo-liacutetjaacutek A szegeket minden szinten be kell juttatni eacutes ha szuumlkseacuteges ki kell injektaacutelni a 84 aacutebraacuten laacutet-hatoacute reacuteszleteknek megfelelıen

9373 Foumlldfejteacutes

A falszerkezet elıtti talajt akkora leacutepcsıkben ceacutelszerő eltaacutevoliacutetani hogy egyreacuteszt az a legkisebb talaj- vagy kızetfeluumllet vaacuteljon szabaddaacute amelyneacutel hateacutekonyan eacutes praktikusan elveacutegezhetı a lıtt beton burkolatkeacutesziacuteteacutes illetve a talajszegek bejuttataacutesa maacutesreacuteszt biztosiacutetsaacutek a feltaacutert feluumllet aacutelleacute-konysaacutegaacutet eacutes minimalizaacuteljaacutek a talajmozgaacutesokat Ehhez szuumlkseacuteg van valamilyen meacuterteacutekő roumlvid ide-ig eacuterveacutenyesuumllı koheacutezioacutera de nem szuumlkseacuteges hogy ez nagy legyen A maacuter keacutesz szegezett szerkezet-reacutesz alatt kızetrobbantaacutest csak ellenırzoumltt robbantaacutesi moacutedszerrel szabad veacutegrehajtani Meg kell figyelni a homlokfeluumllet alakvaacuteltozaacutesait a fejteacutes elırehaladaacutesa koumlzben eacutes ha ezek nincse-nek eacutesszerő oumlsszhangban a vaacuterakozaacutesokkal akkor sőriacuteteni kell a szegeket

9374 Lıtt beton burkolat keacutesziacuteteacutese

A mővelet megkezdeacutese elıtt minden eacuterintett feluumlletet meg kell szabadiacutetani a laza anyagreacuteszektıl a saacutertoacutel az elızı betonozaacutes maradvaacutenyaitoacutel eacutes minden idegen anyagtoacutel mely megakadaacutelyoznaacute a lıtt beton koumlteacuteseacutet Ahol szuumlkseacuteges ferde helyzető csurgoacutekat viacutezszintes dreacuteneket vagy maacutes megoldaacutesokat kell alkalmazni a szivaacutergaacutes lehetıveacute teacuteteleacutere A torkreacutetozaacutes koumlzben a csurgoacutekat eacutes dreacuteneket meg kell oacutevni hogy megırizzeacutek hibaacutetlan mőkoumldıkeacutepesseacuteguumlket MEGJEGYZEacuteS Maacutes elfogadott feluumlletkeacutepzeacutesi eljaacuteraacutesok is lehetseacutegesek egyeteacuterteacutesben a szaacutelliacutetoacuteja elıiacuteraacutesaival

9375 A szegek behelyezeacutese

A szegeket pontosan a tervezett helyuumlkre az elıiacutert meacuteretekkel eacutes hajlaacutessal kell beeacutepiacuteteni A szege-zeacutest az ismert fuacuteraacutesi moacutedszerek valamelyikeacutevel ndash magfuacuteraacutessal forgoacute fuacuteraacutessal csigafuacuteroacuteval beacuteleacutescsı behajtaacutessal ndash vagy koumlzvetlen bevereacutessel lehet veacutegrehajtani A kivaacutelasztott eljaacuteraacutes feleljen meg az adott helysziacuteni koumlruumllmeacutenyeknek a behajtaacutes ne laziacutetsa ki a szomszeacutedos szegeket ne vesziacutetse el azok egy reacutesze se a takaraacutesaacutet s nem koumlvetkezzen be talajtoumlreacutes a gyenge reacuteteghataacuterok menteacuten A szegek meacuteretei nem legyenek nagyobbak a tervezettneacutel A nyiacutelt furatokban behelyezett szegeket a helyuumlkoumln kell injektaacutelni Az injektaacutelaacutest a kifuacutert lyuk veacutegeacuten kell megkezdeni eacutes el kell eacuterni hogy a szegeket folytonosan fedje az injektaacutelt anyag A talajszegek tartoacutessaacutegaacutet a 3 fejezetben iacuterottakkal oumlsszhangban kell meghataacuterozni

9376 Beton eacutes aceacutel burkolatok

Az aacutellandoacute szerkezetekhez helyben keacutesziacutetett vasbeton burkolat keacutesziacutethetı Szabad hasznaacutelni a 331-nek megfelelı elıre gyaacutertott beton vagy aceacutel paneleket is Az injektaacutelt szegeket rendszerint csavarozaacutessal kapcsoljaacutek a burkolati haacuteloacutehoz (lıtt betonhoz) Aacutelta-laacuteban a vert szegeket is hozzaacuteerısiacutetik a burkolathoz


A viacutezelvezeteacutes szempontjai koumlvesseacutek a 926-ban reacuteszletezett eljaacuteraacutest Ezeken feluumll szuumlkseacuteg lehet a reacutezsőfeluumlletre hullott esıviacutez elleni veacutedelemre a kimosaacutesok ellen

94 Alaperısiacuteteacutes



140


A munkaacutelatok tervezeacutese soraacuten kuumlloumlnoumls figyelmet kell szentelni azoknak a neheacutezseacutegeknek amelyek a helysziacuten megkoumlzeliacuteteacuteseacutebıl az elızetes megtisztiacutetaacutesaacuteboacutel eacutes a teruumllet munka koumlzbeni jaacuterhatoacutesaacutegaacuteboacutel adoacutedhatnak Kuumlloumlnoumlsen nagy gondot okozhat a nagyon oumlsszenyomhatoacute vagy kis szilaacuterdsaacuteguacute talajon valoacute koumlzlekedeacutes ez sajaacutetos geacuteppark koumlztuumlk kis nyomaacutest aacutetadoacute talajszaacutelliacutetoacute eszkoumlzoumlk hasznaacutelataacutet teheti szuumlkseacutegesseacute

942 Az alapfeluumllet erısiacuteteacutese


Az alapfeluumllet erısiacuteteacuteseacutenek kivitelezeacutesi moacutedszereit befolyaacutesoljaacutek a hely felsziacuteneacutenek eacutes koumlrnyezeteacute-nek koumlruumllmeacutenyei A helysziacutenre vonatkozoacute kutataacutes terjedjen ki az altalaj meacuternoumlki tulajdonsaacutegainak megadaacutesaacutera baacutermilyen kiszaacuteradt felsı keacutereg jelenleacuteteacutere eacutes kiterjedeacuteseacutere s megaacutellapiacutetandoacutek a nouml-veacutenyzet fajtaacuteja eacutes a meacuteretei is Viacutez alatt munkaszint eseteacuteben fel kell meacuterni a viacutez meacutelyseacutegeacutet a java-solt szerkezet teruumlleteacuten

9422 A helysziacuten megkoumlzeliacuteteacutese

Ha a helysziacuten megkoumlzeliacuteteacutese a rossz jaacuterhatoacutesaacuteg miatt neheacutezkes (akadaacutelyozott) akkor ideiglenes bejaacuteroacute uacutetroacutel kell gondoskodni Egy alkalmasan koumlzeli helyen tiszta munkateruumlletet eacutes taacuteroloacute helyet ceacutelszerő kialakiacutetani az alaperısiacuteteacutes elemeinek oumlsszeszereleacuteseacutere eacutes taacuterolaacutesaacutera

9423 Az erısiacuteteacutes anyagainak taacuterolaacutesa

A tekercsben vagy oumlsszehajtogatott aacutellapotban levı geotextiacutelia vagy georaacutecs anyagokat szaacuteraz tala-jon eacutes a napsugaacuterozaacutestoacutel veacutedve kell taacuterolni Ha a vasalaacutes UV-sugaacuterzaacutes elleni csomagolaacutesban van akkor nincs szuumlkseacuteg tovaacutebbi veacutedelmeacutere

9424 Az erısiacuteteacutes oumlsszekapcsolaacutesa

A teherviseleacutesi fıiraacutenyra merıleges minden egyes kapcsolat hataacutessal van az erısiacuteteacutes huacutezaacutesi ellenaacutel-laacutesaacutera eacutes a maacutes mőszaki tulajdonsaacutegaira Ha lehetseacuteges az erısiacuteteacutes egyetlen oumlsszefuumlggı darabban fogja aacutet a toumllteacutes teljes szeacutelesseacutegeacutet (vagyis ebben az iraacutenyban ne legyen toldaacutes) A toumllteacutes hossziraacutenyaacuteban elkeruumllhetetlennek a toldaacutesok Ezt szaacutemiacutetaacutesba kell venni midın a toumllteacutes eacutepiacute-teacutes alatti eacutes koumlzvetlenuumll azutaacuteni hossziraacutenyuacute aacutelleacutekonysaacutegaacutet kell felbecsuumllni A kapcsolat feleljen meg a 324-nek

9425 A helysziacuten elıkeacutesziacuteteacutese

A noumlveacutenyzettel benıtt teruumlletrıl csak a nagyobb noumlveacutenyeket a bokrokat eacutes a faacutekat kell a termeacuteszetes felsziacutenig letakariacutetani El kell taacutevoliacutetani az akadaacutelyokat amelyektıl megseacuteruumllhet az erısiacuteteacutes A koumlve-ket amelyek valoacutesziacutenőleg aacutetszuacuternaacutek az erısiacuteteacutest vagy maacutes mechanikus seacuteruumlleacutest okoznaacutenak rajta el kell taacutevoliacutetani az erısiacuteteacutes szaacutemaacutera elıkeacutesziacutetett teruumlletrıl A szerves anyag idıvel elkorhad eacutes ezeacutert figyelemmel kell lenni a bennmaradoacute vastagabb szerves talajok hosszuacute idı alatt kifejtett hataacutesaira A kidoumlntoumltt faacutek vagy bokrok gyoumlkeacuterzeteacutet eacutes a teacutersziacutent fedı noumlveacutenyzetet ceacutelszerő a helyeacuten hagyni Ahol koumlztudott hogy szaacuteraz talajkeacutereg van a felsziacutenen uumlgyelni kell arra hogy ezt fel ne toumlrjeacutek a hely elıkeacutesziacuteteacutese eacutes az elsı toumllteacutesreacuteteg eacutepiacuteteacutese koumlzben Mielıtt kezdik elteriacuteteni az erısiacuteteacutes a felsziacuten minden hirtelen vaacuteltozaacutesaacutet ki kell egyengetni alkalmas toumllteacutesanyag elteriacuteteacuteseacutevel Ha valahol ilyen kiegyenliacutetı reacuteteget teriacutetenek le azeacutert hogy kiegyenliacutetseacutek vele a felsziacuteni egyenetlenseacutegeket ndash ide eacutertve a viacutezzel boriacutetott reacuteszeket eacutes akadaacutelyokat is ndash uumlgyelni kell arra hogy az elteacuteriacutetett reacuteteg ne kaacuterosiacutetsagyengiacutetse a termeacuteszetes altalaj fuumlggıleges iraacutenyuacute viacutez-vezetı keacutepesseacutegeacutet Ha lehet az ilyen toumllteacutesanyag legyen szemcseacutes eacutes nem-szıtt geotextiacuteliaacuteboacutel elvaacute-lasztoacute reacuteteget ceacutelszerő alaacute a puha talaj felsziacuteneacutere fektetni hogy megelızzuumlk az elszennyezıdeacuteseacutet Az ilyen szabaacutelyozoacute reacuteteg elteriacuteteacutese soraacuten uumlgyelni kell hogy az esetleges kiszaacuteradt keacuterget ne terheljeacutek tuacutel vagy ne szakiacutetsaacutek aacutet

9426 Az erısiacutetı elemek kezeleacutese eacutes elhelyezeacutese



141

Kedvezı esetben tekercsleve szaacutelliacutethatoacute a helysziacutenre az alaperısiacuteteacutes anyaga ahol a megfelelı helyre helyezve legoumlrdiacutetik eacutes elkeacutesziacutetik a toldaacutesokat A 85 aacutebra ndash mint uacutetmutatoacute ndash szemleacutelteti hogyan lehet megkoumlnnyiacuteteni a kapcsolaacutesfekteteacutes egymaacutes utaacuteni mőveleteit Az 1 leacutepeacutesben elteriacutetik az erısiacute-tı anyagot a toumllteacutes szeacutelesseacutege menteacuten A 2 leacutepeacutesben a koumlvetkezı adagot az elsı tetejeacuten goumlrdiacutetik le eacutes a 3 leacutepeacutes ezek szeacuteleinek oumlsszekapcsolaacutesa Ezutaacuten a felsı reacuteteget aacutetfordiacutetjaacutek a teacutersziacutenre (4 leacutepeacutes) majd e mőveleteket ismeacutetelgetik (5 6 hellip leacutepeacutesek) Rosszabb megkoumlzeliacuteteacutesi koumlruumllmeacutenyek eseteacuten eacutertelemszerően vaacuteltoztatni kell a moacutedszereken Ha az alaperısiacuteteacutes legoumlrdiacuteteacuteseacutet eacutes a helyben valoacute kapcsolatkeacutesziacuteteacutest a koumlruumllmeacutenyek nem teszik lehetıveacute akkor az erısiacuteteacutes elemeit stabil talajon vagy munkapadozaton kell bdquoelıregyaacutertanirdquo eacutes keacutezzel kell eljuttatni a beeacutepiacuteteacutesi helyeacutere Ha a rossz altalaj kiterjedeacutese kicsi a mővelet megkoumlnnyiacutethetı uacutegy hogy az elemeket a stabil altalajuacute helyrıl koumlteacutellel huacutezzaacutek be Az ilyen kivitelezeacutesi eljaacuteraacutes nagyon keacutenyesnek bizonyulhat koumlvetkezeacuteskeacuteppen az erısiacutetı elemeket uacutegy kell megvaacutelasztani hogy megfe-lelık legyenek a mőszaki tulajdonsaacutegai a tervezett feladatra eacutes nem menjenek toumlnkre a kivitelezeacutes koumlzben Tovaacutebbi bonyodalom ha az alaperısiacuteteacutest sekeacutely viacutezzel boriacutetott teruumlleten mocsaacuteron ingovaacutenyon kell lefektetni Ha nem meacutely a viacutez az erısiacuteteacutest meacuteg keacutezzel lehet leteriacuteteni meacuteretre szabott eacutes oumlsszekap-csolt elemeket hasznaacutelva A viacutezneacutel koumlnnyebb erısiacuteteacutes feluacuteszaacutesa ellen helyi leterheleacutessel kell veacutede-kezni Meacutelyebb viacutezben vagy aacuteltalaacuteban ahol az alaperısiacuteteacutes maacuter nem oldhatoacute meg keacutezi munkaacuteval sekeacutely meruumlleacuteső ladikroacutel vagy geacutepi csoumlrlı hasznaacutelataacuteval lehet az elemeket lefektetni Ha eleacuteg erıs geotextiacuteliaacutet vagy georaacutecsot kell laacutepos mocsaras teruumlleten elhelyezni ott megengedhetı hogy a le-goumlrdiacuteteacutest veacutegzı munkaacutesok magaacuten az erısiacuteteacutesen jaacuterjanak

9427 Napfeacuteny-hataacutes

Meg kell szabni azt a leghosszabb idıtartamot amiacuteg a polimer erısiacutetı anyagot a veacutedı csomagolaacutes eltaacutevoliacutetaacutesa eacutes a veacutegleges betemeteacutese koumlzoumltt napfeacuteny (vagy maacutes UV-sugaacuterzaacutes) eacuterheti Egyeacutebkeacutent ez olyan roumlvid legyen amilyen csak lehet Ha szuumlkseacuteges a gyaacutertoacute tanaacutecsaacutet kell keacuterni

9428 A toumllteacutesanyag elhelyezeacutese

A toumllteacutesanyag elhelyezeacuteseacutenek sorrendjeacutere gondosan uumlgyelni kell kuumlloumlnoumlsen az olyan gyenge alta-lajok eseteacuteben melyek teherbiacuteraacutesaacutet maacuter a legcsekeacutelyebb megterheleacutes is kimeriacutetheti Az anyagot depoacuteniaacuteba kell doumlnteni az adott munkateruumllet veacutegeacuten Innen olyan geacuteppel kell az esedeacutekes helyeacutere vinni amely keacutepes szeacutetteriacuteteni az erısiacuteteacutesen Keacutetfeacutele eredmeacutenyes elhelyezeacutesi moacutedszer hasznaacutelatos [98] Az egyik esetben teljes szeacutelesseacutegeacuteben teriacutetik a toumllteacutesanyagot Ilyenkor kuumlloumlnoumls gonddal kell uumlgyelni hogy az igen laacutegy altalajon ne alakul-hasson ki saacuter- vagy iszaphullaacutem a toumllteacutes elırehaladaacutesa koumlzben Mert ha maacuter egyszer kiemelkedik egy ilyen hullaacutem neheacutez lehet a szeacutetnyomogataacutesa laacutesd 86 aacutebra Ha az anyagot a toumllteacutes teljes szeacutelesseacutegben hordjaacutek elıre a saacuterhullaacutem kialakulaacutesaacutet azzal lehet meacuterseacute-kelni hogy a toumllteacutes tengelyvonalaacutenak koumlrnyeacutekeacuten kisseacute elıbbre haladnak a toumllteacutes laacutebvonalaihoz keacute-pest (laacutesd 87 aacutebra) Nagyobb hullaacutem kifejlıdeacuteseacutenek megelızeacutese veacutegett uumlgyelni kell arra hogy a legalsoacute toumllteacutesreacuteteg vas-tagsaacutega csak akkora legyen amennyi minimaacutelisan szuumlkseacuteges ahhoz hogy a koumlnnyő kis helyi nyo-maacutest aacutetadoacute laacutenctalpas toloacutegeacutepek jaacuterhassanak rajta A maacutesik moacutedszer szerint (88 aacutebra) a toumllteacutes veacutegeacuten elıszoumlr mindkeacutet laacutebvonal menteacuten kezdik behor-dani az anyagot iacutegy ott mintegy szerviz-utak alakulnak ki Ezeket azutaacuten fokozatosan szeacutelesiacutetik eacutes ezzel roumlgziacutetik a szeacutelekneacutel az alaperısiacuteteacutest meacuteg mielıtt a toumllteacutes-tengelyvonalaacutenak koumlrnyeacutekeacutere sor keruumllne Ez a moacutedszer keveacutesseacute alkalmas kisebb toumllteacutesszeacutelesseacuteg eseteacuten A tervezett erısiacutetett toumllteacutes eacutepiacuteteacutese elıtt ceacutelszerő proacutebatoumllteacutest keacutesziacuteteni hogy meghataacuterozzaacutek a saacuter-hullaacutem keletkezeacuteseacutenek meacuterteacutekeacutet Nagyon kaacuteros lehet az erısiacuteteacutes alatt koumlzvetlenuumll a toumllteacutesanyag elıtt keacutepzıdı nagy amplitudoacutejuacute hullaacutem mert ennek elırenyomulaacutesa koumlzben elszakadhat vagy el-mozdulhat az erısiacuteteacutes Ez azzal haacuteriacutethatoacute el hogy a toumllteacutes hossziraacutenyaacuteban csak roumlvidebb erısiacuteteacutesi szakaszokat keacutesziacutetenek elı Hacsak lehet az elsı toumllteacutesreacuteteget az erısiacuteteacutes teljes hossza menteacuten el kell elhelyezni mielıtt a koumlvetkezı reacuteteg raacutekeruumllne Ezaacuteltal az erısiacuteteacutes koraacuten megkapja az UV-



142

sugaacuterzaacutes elleni veacutedelmeacutet s megindul valamelyes konszolidaacutecioacute kialakul a tovaacutebbiakhoz egy jaacuteroacute-szint eacutes megnı a koumlvetkezı reacuteteg felhordaacutesa koumlzbeni hullaacutemkeacutepzıdeacutessel szembeni ellenaacutellaacutes Ahol a teacutersziacutenen kiszaacuteradt talajkeacutereg van vagy afelsziacutent noumlveacutenyzet boriacutetja csekeacutely a saacuterhullaacutem ki-alakulaacutesaacutenak eseacutelye Meacutegis gondosan kell kialakiacutetani a kezdı reacutetegeket elkeruumllendı az altalaj helyi tuacutelterheleacuteseacutet Iacutegy pl nem szabad az erısiacuteteacutes elejeacutere koumlzvetlenuumll raacutedoumlnteni illetve a keacutesıbbi szeacutetteriacute-teacuteshez hozott anyagboacutel ideiglenes dombot keacutepezni Minthogy a toumllteacutes legalsoacutelegelsı reacutetege szokaacutes szerint szemcseacutes viacutezvezetı anyag ennek megfelelı toumlmoumlriacuteteacutese eleacuterhetı azzal ha az eacutepiacutetıgeacutepeket rajta jaacuteratjaacutek Baacutermilyen is a szemcseacutes anyaguacute szivaacuter-goacute paplan vastagsaacutega legyen nagyobb mint a toumllteacuteskeresztmetszet menteacuten vaacutert suumlllyedeacuteskuumlloumlnbseacuteg A toumllteacutesanyagot a Specification for Highway Works [1] elıiacuteraacutesaival oumlsszhangban kell toumlmoumlriacuteteni Az eacutepiacutetıgeacutepeket ellenırizni kell megelızendı hogy olyan alkalmatlan geacutep jaacuterjon raacute a teruumlletre amely megrongaacutelhatnaacute az alaperısiacuteteacutest Ez ott fontos ahol az altalaj konszolidaacutecioacutejaacutenak gyorsiacutetaacutesa veacutegett szalagdreacuteneket eacutepiacutetenek be Ha az ilyen dreacutenek keacutesziacuteteacuteseacutehez neheacutez geacutepeknek kell a tetthelyre bejaacuterni akkor a szuumlkseacuteg szerinti toumllteacutesvastagsaacuteggal kell elhaacuteriacutetani a forgalom miatti helyi vagy aacutelta-laacutenos talajtoumlreacutest

943 Alapgerendaacutek eacutes huacutezott membraacutenok

A kivitelezeacutes moacutedszereit befolyaacutesoljaacutek a felsziacuteni eacutes felsziacuten koumlzeli talajviszonyok Rendszerint vagy huacutezott membraacutenok szuumlkseacutegesek a talaj gyenge pontjai vagy uumlregek foumlloumltti teruumlletek aacutethidalaacutesaacutehoz eacutes ezek tervezeacutesekor aacuteltalaacuteban inkaacutebb ezek merevseacutegeacutere mint a szilaacuterdsaacutegukra szaacutemiacutetanak [16] [20] [76] [82] [83] [101] [102] Ezekben az esetekben leacutenyeges hogy az erısiacuteteacuteseket eacutesszerő egyenle-tesseacuteggel fektesseacutek hogy csoumlkkenjen a hullaacutemosodaacutes miatti roumlviduumlleacutes meacuterteacuteke Az alapgerendaacutekba rendes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt nem eacutepiacutetenek be homlokfal elemeket amelyekben roumlgziacutetı elemek vannak az erısiacuteteacuteshez valoacute csatlakoztataacutesok szaacutemaacutera eacutes ezeacutert az erısiacutetı reacutetegek el-lenırzeacutese minden esetben terjedjen ki a kuumlloumlnboumlzı erısiacuteteacutesi szintek meacutereacuteseacutere Ahol huacutezott membraacutenok eacuterintkeznek szilaacuterdulaacutes alatt aacutelloacute betonnal (peacuteldaacuteul coumlloumlpalapozaacutesuacute toumllteacutesek eseteacuteben) uumlgyelni kell arra hogy az erre hasznaacutelt geomőanyagot ne kaacuterosiacutethassa a beton koumlteacutesi fo-lyamata A huacutezott memraacutenok beeacutepiacuteteacutesi moacutedszere az alaperısiacuteteacuteshez hasonloacute laacutesd 942

944 Geocellaacutek eacutepiacuteteacutese

Az altalajra keruumllı georaacutecs keacutet leacutepeacutesben keacutesziacutethetı Elıszoumlr mint egy sejtszerő szerkezetet alakiacutetjaacutek ki az egymaacutessal kapcsolatban aacutelloacute polimer georaacutecsboacutel formaacutelt cellaacutek sorozataacutet melyek fuumlggıleges vaacutelaszfalait hozzaacuteerısiacutetik az alapfeluumlletre fektetett georaacutecshoz (89 aacutebra) Ez a szerkezet kb 1 m magas lehet A maacutesodik leacutepeacutesben meg kell toumllteni a cellaacutekat szemcseacutes anyaggal A helysziacuteni feleacutepiacuteteacutes azzal kezdıdik hogy georaacutecsot goumlrdiacutetenek a puha altalajra az eacutepiacutetendı toumllteacutes tengelyvonalaacuteval paacuterhuzamosan a szomszeacutedos tekercsek 300 mm aacutetfedeacuteseacutevel Az aacutetfedeacutes szerencseacute-sebb megoldaacutes mint a tőzeacuteses roumlgziacuteteacutes hogy gyorsabb legyen a beeacutepiacuteteacutes eacutes hogy egyensuacutelyban tartsa a mereviacuteteacutes eacutes a kitoumllteacutes idejeacutet Ezutaacuten egy maacutesik georaacutecsot illesztenek raacutejuk a toumllteacutes tengelyre merılegesen eacutes ennek egyik eacuteleacutet oumlsszetőzik az alap-georaacuteccsal Egy uacutejabb georaacutecs koumlvetkezik melynek eacuteppen eacuterintkeznie kell az elıbbivel eacutes ennek egyik eacuteleacutet is hozzaacutekapcsoljaacutek az alap-georaacutecshoz Ezt iacutegy folytatva haladnak elıre a puha teruumllet foumlloumltt Ha maacuter eleacuteg sok keresztiraacutenyuacute membraacuten be van erısiacutetve a helyeacutere az oumlsszefőzoumltt alsoacute eacuteluumlk koumlruumll elfordiacutetva fuumlggıleges helyzetbe hozzaacutek eacutes ideiglenesen kifesziacutetik ıket (89a aacutebra) Ezutaacuten a sejtszerkezetet uacutegy veacuteglegesiacutetik hogy georaacutecs tekerccsel haladnak veacutegig a keresztfalak koumlzoumltt (89b aacutebra) eacutes hozzaacuteerısiacutetik ıket A cellaacutekat uacutegy kell megtoumllteni hogy az alakzat ne torzuljon Ezeacutert egyik cellaacutet sem szabad egyszer-re feltoumllteni csak ha maacuter a szomszeacutedok feacutelig teltek Nem szerencseacutes a cellaacutek toumlltıanyagaacutenak toumlmoumlriacute-teacutese ezeacutert 150 mm tuacuteltoumllteacutes iacuterhatoacute elı az utoacutelagos toumlmoumlroumldeacutes miatti suumlppedeacutesre szaacutemiacutetva egyben lehetıveacute teacuteve hogy az eacutepiacutetıgeacutepek mozoghassanak a geocellaacutekon a vaacutelaszfalak rongaacutelaacutesa neacutelkuumll



143

945 Fenntartaacutes

A nagyon oumlsszenyomhatoacute vagy kis szilaacuterdsaacuteguacute talajon leacutetesiacutetett alaperısiacuteteacutest ceacutelszerő roumlvid idıtar-tamra tervezni melynek eacutelettartama annyi mint amennyi idı az altalaj bizonyos fokuacute konszolidaacuteci-oacutejaacutehoz szuumlkseacuteges Mivel az egyszer beeacutepiacutetett erısiacuteteacutes uacutegyis hozzaacutefeacuterhetetlen karbantartaacutesaacutera magaacute-toacutel eacutertetıdıen nincs is szuumlkseacuteg Ugyanez a helyzet azokkal az alapgerendaacutekkal eacutes huacutezott membraacutenokkal amelyekkel gyenge alta-lajok alaacutebaacutenyaacuteszott teruumlletek vagy alaacuteuumlregelıdeacutesek foumlloumltti toumllteacutesek alaacute eacutepiacutetenek hogy a beomlaacuteso-kat megelızzeacutek vagy suumlllyedeacuteseket csoumlkkentseacutek

95 Mozgataacutes taacuterolaacutes fekteteacutes


A talajerısiacuteteacutes minden elemeacutet uacutegy kell mozgatni taacuterolni eacutes lefektetni hogy seacuteruumlleacutesuumlk veszeacutelye a lehetı legkisebb legyen Az ezekre vonatkozoacute ajaacutenlaacutesok a 952 - 954 fejezetben talaacutelhatoacutek Baacutermely maacutes alkatreacuteszt vagy anyagot amelyek nincsenek emliacutetve hasonloacute elvek szerint kell kezelni eacutes taacuterolni

952 Talajok eacutes maacutes toumllteacutesanyagok

Az erısiacutetett talajszerkezetekhez alkalmazott toumllteacutesanyagokat a Specification for Highway Works [1] elıiacuteraacutesaival oumlsszhangban kell mozgatni taacuterolni elteriacuteteni eacutes toumlmoumlriacuteteni

953 Feacutem anyaguacute erısiacuteteacutesek


Ez a szabaacutelyzat az aceacutel anyaguacute erısiacuteteacutesekkel foglalkozik A maacutes feacutembıl keacuteszuumllt erısiacutetı elemeket akkor szabad hasznaacutelni ha a mőszaki felteacuteteleik megfelelnek az e szabaacutelyzatban megadott tervezeacutesi elıiacuteraacutesoknak vagy kieleacutegiacutetik a 3 eacutes 4 fejezetek ajaacutenlaacutesait

9532 Mozgataacutes

A feacutem anyaguacute erısiacutetı elemet uacutegy kell fel- eacutes lerakodni illetve mozgatni hogy ne hajliacutetsaacutek meg ıket mert az maradoacute alakvaacuteltozaacutest okoz vagy rongaacutelja a veacutedıbevonatot Az erısiacutetı elemeket nem szabd koptatoacute hataacutesuacute feluumlleten peacuteldaacuteul vasbetonon vagy durva szemcseacutes talajon vonszolni vagy kaacuterosiacutetoacute anyagokon keresztuumll huacutezni mint amilyenek peacuteldaacuteul egyes felsziacuten koumlzeli talajok is lehet Meg kell elızni a veacutedıanyag seacuteruumlleacuteseacutet amely a korrodaacuteloacute anyagok beleacutepeacutesi pontjaacutevaacute vaacutelhatna ezeacutert csak szaacutelakboacutel sodrott koumltelet szoumlvet-anyaguacute laacutencokat szabad hasznaacutelni hozzaacutejuk Ugyanilyen gon-dosan kell baacutenni a burkolati elemekhez valoacute roumlgziacuteteacutes kapcsoloacuteszereivel

9533 Taacuterolaacutes

A feacutem anyaguacute erısiacutetı elemeket mindenkor taacutevol a talajtoacutel eacutes nem-felsziacutevoacutedoacute anyaggal alaacutetaacutemasztva szabaacutelyos alakzatba rakva kell taacuterolni hogy elkeruumlljuumlk a szennyezıdeacutesuumlket Az optimaacutelis taacuteroloacutehely a beeacutepiacuteteacutes helyeacutenek koumlzeleacuteben van A kuumlloumlnboumlzı hosszuacutesaacuteguacute eacutes keresztmetszeti meacuterető teacuteteleket elkuumlloumlniacutetve eacutes vilaacutegosan megjeloumllve kell taacuterolni A taacuterolaacutes rendje lehetıleg biztosiacutetsa az egyes szaacutelliacutetmaacutenyok elkuumlloumlniacuteteacuteseacutet Legjobb ha egy teacutetelt teljes egeacuteszeacuteben felhasznaacutelnak a koumlvetkezı megbontaacutesa elıtt Ez megkoumlnnyiacuteti a minıseacutegellenırzeacutest

9534 Fekteteacutes

A feacutem anyaguacute erısiacutetı elemeket az elıiacutert szintre toumlmoumlriacutetett toumllteacutesanyagra kell fektetni Az elemek joacutel laacutethatoacutean viacutezszintesek legyenek s nem szabad feszuumllniuumlk a feltoumlltoumltt felsziacuten egyenetlenseacutegei foumlloumltt Ha a lefekteteacutes elıtti vagy alatti ellenırzeacutes olyan goumlrbuumlleteket taacuter fel amelynek sugara kisebb az erısiacutetı elem szeacutelesseacutegeacuteneacutel akkor a goumlrbuumllt elem nem hasznaacutelhatoacute fel A galvanizaacutelt veacutedıreacuteteg kezeleacutes koumlzben keletkezett kis feluumllető seacuteruumlleacuteseacutet ki kell javiacutetani a BS 729 szerint



144

954 Polimer anyaguacute erısiacuteteacutes


A polimer erısiacuteteacutesek aacuteltalaacuteban szıtt hurkolt vagy tőzoumltt geotextiacuteliaacutek illetve georaacutecsok vagy szala-gok A csomagolaacutesuk kezeleacutesuumlk taacuterolaacutesuk gyaacutertmaacutenyonkeacutent vaacuteltozoacute Ha az alaacutebb koumlvetkezı ajaacuten-laacutesok nem vonatkoznaacutenak valamely gyaacutertmaacutenyra akkor tovaacutebbi eligaziacutetaacutest kell keacuterni valamely en-gedeacutelyezı hatoacutesaacutegi szervtıl a beszaacutelliacutetoacutetoacutel vagy a gyaacutertoacutetoacutel

9542 Mozgataacutes

A polimer erısiacuteteacuteseket aacuteltalaacuteban tekercsekben szaacutelliacutetjaacutek amelyeken a megfelelıseacuteget azonosiacutetoacute jelzeacutesnek kell lennie pl BS EN 30320 1993 A helyi mozgataacutes soraacuten el kell keruumllni a termeacutek seacuteruuml-leacuteseacutet mint pl a feluumlleteacutenek lehorzsolaacutesaacutet a bemetszıdeacuteseacutet vagy a szakadaacutesaacutet Ahol a tekercs koumlzepeacuten aacutetdugott csı vagy tengely koumlnnyiacuteti az emeleacutest koumlvetni kell a gyaacutertoacute ceacuteg erre vonatkozoacute ajaacutenlaacutesait A tekercsben leszaacutelliacutetott geotextiacuteliaacutet legalaacutebb keacutet ponton alaacute kell taacutemasztani elkeruumllendı a nagymeacuterteacutekő hajliacutetaacutest hacsak nem koumlzponti aceacutel csı szolgaacuteltatja az alaacutetaacutemasztaacutesaacutet A hagyomaacutenyos rakodoacute geacutepek hasznaacutelhatoacutek a tekercsek lerakaacutesaacutera vagy mozgataacutesaacutera


A polimer erısiacuteteacutesek taacuterolaacutesi koumlruumllmeacutenyei legyenek tekintettel azok jellemzıire eacutes helyigeacutenyeacutere Aacuteltalaacuteban megoldhatoacute a helysziacuteni roumlvid ideig tartoacute taacuterolaacutes aneacutelkuumll hogy kuumlloumlnoumlsebb oacutevoacuterendsza-baacutelyokra lenne szuumlkseacuteg miacuteg a termeacutekek a csomagolaacutesukban maradnak A hosszabb feacutenyhataacutes ellen vagy a zaacutert helyen valoacute taacuterolaacutessal lehet veacutedekezni vagy az anyagok aacutetlaacutetszatlan csomagolaacutesaacuteval A geotextiacuteliaacutekat szaacuteraz helyen kell tartani kuumlloumlnoumlsen azokat amelyek keacutepesek felsziacutevni a vizet eacutes ahol alacsony hımeacuterseacutekleten megfagyhatnak eacutes iacutegy megnehezuumll a fekteteacutesuumlk Ha polimer anyaguacute rudak vagy maacutes roumlgziacutetı elemek hasznaacutelataacutera is szuumlkseacuteg van ezek tiszta szaacuteraz koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt taacuterolandoacutek

9544 Fekteteacutes

Az erısiacutetı elemek fekteteacutese elıtt doumlnteni kell a mőveletek sorrendjeacuterıl eacutes moacutedszereirıl Az elfoga-dott moacutedszernek szavatolnia kell hogy akoumlzben az erısiacuteteacutes nem seacuteruumllhet meg toldaacutesaik eacutes roumlgziacuteteacute-seik pedig hateacutekonyan kialakiacutethatoacutek Az erısiacutetı elemek elhelyezeacutese feleljen meg a fıfeszuumlltseacutegek iraacutenyaacutenak figyelembe veacuteve hogy a legtoumlbb lemezszerő termeacuteknek van kituumlntetett ellenaacutellaacutesi iraacutenya A geotextiacuteliaacutekat eacutes a georaacutecsokat toumlbbnyire meghataacuterozott szeacutelesseacutegő tekercsekben szaacutelliacutetjaacutek le Nem ajaacutenlatos levaacutegni e szeacutelesseacutegbıl inkaacutebb nagyobb aacutetfedeacutest kell hagyni Ha elkeruumllhetetlen egy tekercs megkurtiacutetaacutesa uacutegy ezt nagymeacuterető eacuteles vaacutegoacuteszerszaacutemmal kell veacutegrehajtani A geotextiacutelia hosszaacutet eacuteles pengeacutevel olloacuteval vagy vaacutegoacutegeacuteppel lehet meacuteretre vaacutegni A kirojtosodaacutesra hajlamos anyagok vaacutegott veacutegeacutet hıkezeleacutessel vagy ragasztoacuteszalaggal kell lezaacuterni A polimer georaacutecs lemezeket leghelyesebb a fekteteacutes elıtt meacuteretre vaacutegni Az erısiacutetett taacutemfalak vagy reacutezsők polimer anyaguacute erısiacutetı elemeinek fekteteacutesi sorrendjeacutere vonatkozoacute ajaacutenlaacutesok a 92-ben eacutes 93-ban talaacutelhatoacutek az alapozaacutesok eseteacutere pedig a 94-ben A taacutemfalak vagy reacutezsők erısiacuteteacuteseacutet aacuteltalaacuteban ezek alaprajzi iraacutenyaacutera merılegesen helyezik el Az erısiacuteteacutest joacutel toumlmoumlriacute-tett toumllteacutesreacutetegre kell fektetni laacutethatoacutelag viacutezszintesen eacutes oumlssze kell kapcsolni a merev homlokfallal a gabionokkal vagy az olyan hajleacutekony burkolatokkal mint amilyenek a zsaacutekok vagy a geotextiacuteliaacuteval koumlruumllfogott toumllteacutesanyagba aacutegyazott csoumlvek vagy kialakiacutethatoacute a hajleacutekony homlokzat a toumllteacutesanyagra valoacute visszahajtaacutessal is Ilyen esetekben nincs szuumlkseacuteg az egymaacutes melletti erısiacutetı ele-mek oumlsszekapcsolaacutesaacutera Ahol a geotextiacuteliaacutet visszahajtott hajleacutekony homlokzatkialakiacutetaacutessal tervezik ott legalaacutebb 200-300 mm aacutetfedeacutesrıl kell gondoskodni Ha a geotextiacuteliaacutekat vagy a georaacutecsokat toumllteacutesek egy- vagy toumlbbreacutetegő alaperısiacuteteacuteseacutere hasznaacuteljaacutek uacutegy a 324-gyel oumlsszhangban kell oumlsszekapcsolni ıket Az eacutepiacuteteacutes idejeacuten a feltoumllteacutes koumlzben a toumllteacutes tengelyvonalaacuteval paacuterhuzamos az uralkodoacute igeacutenybeveacutetel iraacutenya az eacutepiacuteteacutes utaacuten viszont a keresztiraacutenyuacute feszuumlltseacutegek lesznek az uralkodoacutek Az a helyesebb ha



145

a szalagszerő alakzatokat a legnagyobb terheleacutesi igeacutenybeveacutetel iraacutenyaacuteban vagyis a toumllteacutestengelyre merılegesen fektetik Viszont koumlnnyiacuteti az eacutepiacuteteacutest eacutes idıt lehet megtakariacutetani ha a geotextiacuteliaacutet a tengelyvonallal paacuterhuzamosan goumlrdiacutetik a helyeacutere Ez ugyan nem ajaacutenlott moacutedszer de megengedhe-tı ha biztosiacutetani lehet a kapcsolatok eacutepseacutegeacutet eacutes ha a tervezeacutes eleve szaacutemiacutet a keresztiraacutenyuacute ellenaacutellaacutes csoumlkkeneacuteseacutere

9545 A geotextiacuteliaacutek oumlsszevarraacutesa

95451 Aacuteltalaacutenos szempontok A teherviseleacutesre tervezett geotextiacuteliaacutek eseteacuteben elınyıs eacutes hataacutesos megoldaacutes az oumlsszevarraacutesuk az egyik elemrıl a maacutesikra valoacute teheraacutetvitel ceacuteljaacuteboacutel A geotextiacuteliaacutek oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacutenak erısseacutegeacutet a koumlvetkezı teacutenyezık befolyaacutesoljaacutek a) a geotextiacutelia anyaga b) a varraacutestőzeacutes jellege c) a tőzeacutes formaacuteja d) a tőzeacutes sőrőseacutege e) a varroacutefonaacutel f) a varroacutegeacutep

95452 A geotextiacutelia anyaga A geotextiacuteliaacutet megadott szeacutelesseacutegben eacutes nagy hosszuacutesaacutegban gyaacutertjaacutek Hacsak lehetseacuteges keruumllni kell a hossziraacutenyuacute vagyis a legnagyobb huacutezaacutes iraacutenyaacuteba esı toldaacutesokat Ha ez meacutegis elkeruumllhetetlen akkor a kapcsolatnaacutel nagy legyen az aacutetfedeacutes vagy szeacuteleket a helysziacutenen speciaacutelis moacutedon alakiacutetsaacutek ki Az oumlsszevarraacutesra alkalmas geotextiacuteliaacutekat elve erısiacutetett veacutegekkel vagy szegeacutelyekkel gyaacutertjaacutek A szegeacutely kialakiacutetaacutesaacutenak jelentıs hataacutesa van a varrott illeszteacutesek eredmeacutenyesseacutegeacutere

95453 A varraacutes tiacutepusa A koumlvetkezı varraacutestiacutepusok lehetseacutegesek (5 aacutebra) a) Varraacutes egymaacutesra fekteteacutessel ez a leggyakoribb varraacutesfajta de minıseacutege nagyon fuumlgg a

geotextiacutelia szegeacutely-eacuteleacutenek koumlruumllmeacutenyeitıl b) Pillangoacute-illeszteacuteses varraacutes ezt akkor hasznaacuteljaacutek ha gyenge vagy nem tuacutel alkalmas az oumlsszevar-

raacutesra a szegeacutely eacutele Joacute eredmeacutenyt ad a kettıs raacutehajtaacutes keacutet vonal menteacuten veacutegzett oumlsszevarraacutesa c) J-alakuacute varraacutes nem egyforma vagy kuumlloumlnboumlzıen szegeacutelyezett geotextiacuteliaacutek oumlsszevarraacutesaacutera

hasznaacutelatos A koumlnnyebb lazaacutebb szerkezető geotextiacutelia keruumlljoumln a raacutehajtaacutes belsı oldalaacutera Ahol nagyon erıs oumlsszekapcsolaacutesra van igeacuteny ott a gyengeacutebb anyagon valoacute raacutehajtaacutes megismeacutetelhetı eacutes iacutegy kettıs J-alakuacute varraacutes hozhatoacute leacutetre Ez a varraacutesmoacuted csoumlkkenti a szaacutelszakadaacutes lehetıseacutegeacutet Toumlkeacuteletes eredmeacutenyt ad a keacutet vonal menteacuten veacutegzett oumlsszevarraacutes

d) Egymaacutesba kapaszkodoacute varraacutes ezt a megoldaacutest szeacuteles nagyszilaacuterdsaacuteguacute szıtt anyagokhoz hasz-naacuteljaacutek A varraacutes sajaacutet ellenaacutellaacutesaacutenak erısseacutege a szegıszoumlvet ellenaacutellaacutesaacutetoacutel fuumlgg amely erısebb eacutes vastagabb anyag mint maga a geotextiacutelia Ezt a szegıszoumlvetet a tulajdonkeacuteppeni oumlsszeerısiacute-teacutes elıtt egy egyszerő feacuterceleacutes menteacuten roumlgziacutetik mielıtt kialakiacutetjaacutek a pillangoacute alakuacute raacutehajtaacutest eacutes elveacutegzik az aacutebra szerint a keacutet vonal menti oumlsszevarraacutest

e) Z-alakuacute varraacutes erıs szeacutelő geotextiacuteliaacutek eseteacuteben hasznaacutelatos ha csaknem teljes eacutes kis alakvaacutelto-zaacutessal jaacuteroacute erıaacutetvitelre van szuumlkseacuteg A toumlbb vonal menteacuten valoacute oumlsszevarraacutes lehetıveacute teszi kisebb ellenaacutellaacutesuacute polieacuteszter-fonaacutel hasznaacutelataacutet A varraacutest nem-raacutehajtott teljes szeacutelesseacutegő geotextiacuteliaacuten kell elveacutegezni hagyomaacutenyos szerkezető varroacutegeacuteppel

95454 Oumllteacutesi formaacutek Haacuterom alapeset lehet (laacutesd a 6 aacutebraacutet) a) Egyszerő laacutencoumllteacutes Ez egy egyszerő fonal-alakzat szerkezeti teheraacutetadaacutesra nem ajaacutenlhatoacute b) Kettıs laacutencoumllteacutes Akkor hasznaacutelatos ha egy szaacutel megseacuteruumllt eacutes el kell keruumllni a tovaacutebbi bomlaacutest

A geotextiacuteiliaacutek varraacutesaacutenak leggyakoribb vaacuteltozata



146

c) Hagyomaacutenyos oumlsszeoumllteacutes A geotextiacuteliaacutek ritkaacuten hasznaacutelt helysziacuteni oumlsszeerısiacuteteacutese

95455 Az oumllteacutes szaporasaacutega Ez fuumlgg a geotextiacuteliaacutetoacutel a varraacutes fajtaacutejaacutetoacutel a fonaltoacutel eacutes a varroacutegeacutep tiacutepusaacutetoacutel Koumlnnyő geo-textiacuteliaacutek eseteacuteben 3-4 oumllteacutes essen 1 cm-re neheacutez geotextiacuteliaacuteknaacutel pedig 2-3

95456 A varroacutefonal A fonalmeacuteret egyseacutege a bdquoTexrdquo Definiacutecioacute szerint ez egy 1000 m hosszuacute fonal grammokban meg-adott suacutelya A geotextiacuteliaacutek varroacutefonalai a (300-1200) Tex koumlzoumltti tartomaacutenyba esnek a) Polipropileacuten Szerkezeti varraacutesra ezt nem szabad hasznaacutelni csak feacuterceleacutesre illeszteacutesre b) Polieacuteszter Ez a leggyakrabban hasznaacutelt fonal tiacutepus c) Aramid Nagy ellenaacutellaacutesuacute varratokhoz hasznaacutelhatoacute

95457 Varroacutegeacutepek A geotextiacuteliaacutek meacutereteibıl eacutes suacutelyaacuteboacutel koumlvetkezik hogy a varraacutes koumlzben az anyag mozdulatlan eacutes a varroacutegeacutep mozog A keacutezi varroacutegeacutepek amelyek egyetlen tőt hasznaacutelva keacutepesek kettıs laacutencoumllteacutesre a 400 Tex tarto-maacutenyba esı fonallal dolgoznak A nehezebb geacutepeket alaacute kell taacutemasztani eacutes kuumlloumln eszkoumlzzel kell mozgatni a varraacutes koumlzben Az ilyen geacutepeken gyakran keacutet tő van iacutegy keacutepesek egyidejőleg dupla-kettıs laacutencoumllteacutest leacutetrehozni A hordozhatoacute varroacutegeacutepeket ceacutelszerő rendszeresen szervizelni kuumlloumlnoumlsen ha poros koumlrnyezetben dolgoznak

9546 A georaacutecsok oumlsszekapcsolaacutesa

Ezt a 324 alfejezet taacutergyalta



147



148



149



150



151



152



153

FUumlGGELEacuteKEK

A MELLEacuteKLET (szabaacutelyzat jellegő)

AZ ERİSIacuteTİ ANYAGOK PARCIAacuteLIS TEacuteNYEZİINEK FELVEacuteTELE

A1 Az erısiacuteteacutes tervezeacutesi szilaacuterdsaacutega

A11 Aacuteltalaacutenos szempontok

Taacutemfalak reacutezsők eacutes bizonyos alapozaacutesok eseteacuteben felteacutetelezik hogy a tervezett teher aacutellandoacute marad az erısiacuteteacutes tervezett eacutelettartama alatt Koumlvetkezeacuteskeacuteppen az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak tervezeacutesi eacuterteacuteke-keacutent azt kell elfogadni amely eacuterveacutenyes lesz az eacutelettartam veacutegeacuten is A kuacuteszaacutesi alakvaacuteltozaacutest szenve-dı erısiacuteteacutes eseteacuteben inkaacutebb a hasznaacutelhatoacutesaacuteg szempontjai szabjaacutek meg az ellenaacutellaacutes tervezeacutesi eacuterteacute-keacutet mintsem a kuacuteszaacutes miatti szakadaacutes A gyenge altalajra eacutepuumllı toumllteacutesek eseteacuteben az erısiacuteteacutes terheacute-nek tervezeacutesi eacuterteacuteke idıvel csoumlkken iacutegy az ellenaacutellaacutes tervezeacutesi eacuterteacuteke baacutermely pillanatban legyen egyenlı a tervezett igeacutenybeveacutetellel vagy legyen nagyobb annaacutel Az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak karakterisztikus eacuterteacuteke TB ezt kell csoumlkkenteni az erısiacuteteacutes anyagaacutera eacuterveacute-nyes fm parciaacutelis teacutenyezıvel hogy megkapjuk az ellenaacutellaacutes TD tervezeacutesi eacuterteacutekeacutet vagyis

m

BD f

TT =

Az ellenaacutellaacutes tervezeacutesi eacuterteacutekeacutet a teherbiacuteraacutesi vagy a hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapot fogja megszabni Vilaacutegosan meg kell kuumlloumlnboumlztetni a gyenge alaptalajra eacutepuumllı toumllteacutesek alaperısiacuteteacuteseacutet illetve a taacutemfa-lak reacutezsők eacutes a kuumlloumlnleges toumllteacutesek erısiacuteteacuteseacutet A gyenge altalajon aacutelloacute toumllteacutesek eseteacuteben az erısiacuteteacutesre jutoacute teher tervezeacutesi eacuterteacutekeacutenek maximuma az eacutepiacuteteacutes veacutegeacutere alakul ki hallgatoacutelagosan felteacutetelezve hogy az eacutepiacuteteacutes tartama alatt meacuteg egyaacuteltalaacuten nem konszolidaacuteloacutedott az altalaj Az eacutepiacuteteacutes utaacuteni konszo-lidaacutecioacute elıre haladtaacuteval fokozatosan csoumlkken az erısiacuteteacutesre jutoacute teher tervezeacutesi eacuterteacuteke Ez azt jelenti hogy az ellenaacutellaacutes tervezeacutesi eacuterteacuteke baacutermely pillanatban egyenlı kell legyen a teher tervezeacutesi eacuterteacutekeacute-vel vagy nagyobbnak kell lennie annaacutel (laacutesd 8321) A taacutemfalak eacutes reacutezsők eseteacuteben azt felteacutetelezik hogy a teher tervezeacutesi eacuterteacuteke aacutellandoacute marad a terve-zett eacutelettartam alatt Az ellenaacutellaacutes megaacutellapiacutetandoacute tervezeacutesi eacuterteacutekeacutet tehaacutet az a terheleacutes hataacuterozza meg amely a taacutemfal vagy reacutezső kijeloumllt eacutelettartama veacutegeacuten lesz eacuterveacutenyes Ez a megkoumlzeliacuteteacutes tuacutel oacuteva-tos lenne a toumllteacutesek alaperısiacuteteacuteseacutere ahol az igeacutenybeveacutetel csoumlkken az eacutepiacuteteacutes utaacuten Ha a tervezett eacutelettartam hosszabb mint a TB idıbeli csoumlkkeneacuteseacutenek vizsgaacutelataira fordiacutethatoacute idıtar-tam az szuumlkseacuteges hogy TB eacuterteacutekeacutet a kutataacutesi eredmeacutenyek extrapolaacutelaacutesaacuteval hataacuterozzaacutek meg A feacutem anyaguacute erısiacuteteacutesekre az extrapolaacutecioacute arra vonatkozoacute becsleacutest jelent hogy mikeacutent csoumlkkennek az idı-ben az erısiacuteteacutes meacuteretei az elektrokeacutemiai korroacutezioacute miatt Ezt a csoumlkkeneacutest maacuter meghataacuteroztaacutek az aceacutel anyaguacute erısiacuteteacutesekre eacutes a 3 fejezetben adjaacutek meg az elıiacutert meacuteret-raacutehagyaacutesokat A polimer erısiacuteteacutesekre vagy azokra a feacutemanyagokra melyeknek van lassuacute alakvaacuteltozaacutesa a TB eacuterteacutekeacutet szuumlkseacuteg eseteacuten extrapolaacutecioacuteval hataacuterozzaacutek meg a kuacuteszaacutesi alakvaacutelto-zaacutesok eacutes kuacuteszaacutes miatti szakadaacutes megaacutellapiacutetaacutesaacutera szolgaacuteloacute speciaacutelis vizsgaacutelatok eredmeacutenyei alapjaacuten

A 12 Feacutem anyaguacute erısiacuteteacutesek

Aacuteltalaacuteban az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak TB karakterisztikus eacuterteacutekeacutet az adott elem tiszta keresztmetszeti teruumlleteacutere vonatkoztatott huacutezoacuteszilaacuterdsaacutegboacutel szaacutemiacutetjaacutek A lassuacute alakvaacuteltozaacutesra is hajlamos erısiacuteteacutesek ellenaacutellaacutesaacutenak karakterisztikus eacuterteacutekeacutet az A 2 3 szerint kell meghataacuterozni A feacutem elemek szakiacutetoacute-szilaacuterdsaacutegaacutet elfogadott vizsgaacutelati eljaacuteraacutessal peacuteldaacuteul a BS 14491 reacutesz szerint kell meghataacuterozni

A13 Polimer erısiacuteteacutesek

Az ellenaacutellaacutes TB karakterisztikus eacuterteacuteke az erısiacuteteacutesnek a megjeloumllt eacutelettartama veacutegeacuten szuumlkseacuteges Ki-sebbnek kell lennie a koumlvetkezıkneacutel



154

a) Az erısiacuteteacutes kuacuteszaacutesi ellenaacutellaacutesaacutenak (a kuacuteszaacutes miatti szakiacutetoacuteerınek) a tervezett eacutelettartam veacutegeacuten a jellemzı legnagyobb hımeacuterseacuteklet figyelembe veacuteteleacutevel extrapolaacutelt TCR eacuterteacuteke

b) a TCS huacutezoacuteerınek azon extrapolaacutelt eacuterteacuteke amely csak akkoraacutera noumlveli a kuacuteszaacutesi alakvaacuteltozaacutest az eacutepiacuteteacutes veacutege eacutes a tervezett eacutelettartam veacutege koumlzoumltt hogy az meacuteg nem leacutepi tuacutel a hasznaacutelhatoacutesaacutegi hataacuteraacutellapotra elıiacutert meacuterteacuteket

A kuacuteszaacutes miatti szakiacutetoacuteerıt a BS 6906 5 reacutesz (szakiacutetoacuteszilaacuterdsaacuteg meacutereacuteseacutevel oumlsszhangban moacutedosiacutet-va) szerint kell meghataacuterozni

A2 Az fm parciaacutelis anyag-szorzoacute

Az 533 keacutet oumlsszetevıjeacutet emliacuteti vagyis fm = f m1 x fm2

ahol fm1 az anyag sajaacutet tulajdonsaacutegaira vonatkozoacute parciaacutelis teacutenyezı fm2 a szerkezet eacutes a koumlrnyezet hataacutesait figyelembe vevı parciaacutelis teacutenyezı

Egyszerő vagy horganyzott csupaacuten tengelyiraacutenyuacute huacutezaacutessal terhelt aceacutel eseteacuteben fm legyen 15 TB pedig vonatkozzeacutek a legkisebb gyaacutertaacutesi meacuteretekre eacutes a legkisebb szakiacutetoacuteszilaacuterdsaacutegra de legalaacutebb 4 mm vastagsaacutegra A maacutes (feacutem eacutes polimer anyaguacute) erısiacutetı elemekhez rendelendı fm eacuterteacutekek a terheleacutes (huacutezoacute nyomoacute nyiacuteroacute stb) jellegeacutetıl eacutes azoknak az oumlsszetevıknek a nagysaacutegaacutetoacutel fuumlggenek amelyek a tulajdonsaacutegaikat befolyaacutesoljaacutek

A3 Az fm1 parciaacutelis teacutenyezı

A31 Oumlsszetevıi

A 15 taacuteblaacutezat ismerteti az fm1 oumlsszetevıit mely szerint fm1 = fm11 x fm12

ahol fm1 az erısiacuteteacutes gyaacutertaacutesi koumlruumllmeacutenyeinek aacutellandoacutesaacutegaacutera eacutes arra vonatkozik hogy az erısiacute-

teacutes teherbiacuteraacutesnak becsleacuteseacutet mikeacutent befolyaacutesoljaacutek ezek eacutes a lehetseacuteges pontatlansaacutegok fm2 a vizsgaacutelati eredmeacutenyeinek extrapolaacutecioacutejaacutera vonatkozoacute parciaacutelis teacutenyezı


A321 Aacuteltalaacutenos szempontok Ez a teacutenyezı a gyaacutertaacutes koumlruumllmeacutenyeinek aacutellandoacutesiacutetott megfelelıseacutegeacutet eacutes azt veszi figyelembe hogy e koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesai hogyan hathatnak a teherbiacuteraacutesra A becsleacutes alapja elteacuterı a feacutem eacutes a poli-mer anyagok eseteacuteben Azon feacutem elemek eseteacuteben amelyeknek szabaacutelyos keresztmetszetuumlk van eacutes nem szenvednek hajlamosak a kuacuteszaacutesra az alapanyag alkotoacute reacuteszei feleljenek meg az elıiacuteraacutesoknak peacuteldaacuteul aminıket aceacutel eseteacutere a 6 taacuteblaacutezat ad meg Az ilyen anyagok eseteacuteben egy elem ellenaacutellaacutesa a keresztmetszeti teruumlleteacutenek eacutes a szilaacuterdsaacutegaacutenak a szorzata Az ellenaacutellaacutest befolyaacutesolja a szilaacuterd-saacutegnak a gyaacutertaacutesi folyamatboacutel eredı meacuteg megengedett vaacuteltozaacutesai Koumlvetkezeacuteskeacuteppen az ellenaacutellaacutesvaacuteltozaacutesok a meacuteretek eacutes a szilaacuterdsaacutegok vaacuteltozaacutesaiboacutel szaacutermaztathatoacutek le A jelen szabaacutelyzat nem iacuterja elı hogy a polimer anyaguacute gyaacutertmaacutenyokban milyen polimer alkotoacute elemeknek kell lenniuumlk A polimer erısiacutetı elemeknek rendszerint szabaacutelytalan helyrıl helyre vaacutel-tozik a keresztmetszete hossz- eacutes keresztiraacutenyaacuteban is A keresztmetszeti teruumlletuumlk meacuteg idıben eacutes a hımeacuterseacuteklettıl a teher intenzitaacutestoacutel fuumlggıen is vaacuteltozik Ezen feluumll a polimer erısiacuteteacutesek szilaacuterdsaacute-gaacutet befolyaacutesolja a gyaacutertaacutesi folyamat eacutes ezeacutert egyik helyrıl a maacutesikra az is vaacuteltozik Iacutegy azutaacuten a terhelhetıseacuteg vaacuteltozaacutesai nem vezethetık le a meacuteret eacutes a szilaacuterdsaacuteg vaacuteltozaacutesaacutenak ismereteacutebıl hanem ehelyett aacutetlagolt parameacuteternek tekintendık Iacutegy az fm11 parciaacutelis teacutenyezınek amely tehaacutet az anyag gyaacutertaacutesaacutenak koumlruumllmeacutenyeire vonatkozik a koumlvetkezıket kell figyelembe vennie a) van-e a gyaacutertaacutesaacutera eacutes ellenırzı vizsgaacutelataira vonatkozoacute szabvaacuteny (ettıl fuumlgg az fm111 szorzoacute) b) van-e az elemek meacutereteire eacutes tőreacuteseire vonatkozoacute szabvaacuteny (ettıl fuumlgg az fm112 szorzoacute)



155

A322 Az fm111 parciaacutelis teacutenyezı A feacutem erısiacutetı elemek minıseacutegeacutet a minimaacutelis szilaacuterdsaacuteg szerint kell elıiacuterni ezeacutert ilyenkor fm111=1 Ilyen esetekre megfelelı minıseacutegellenırzeacutest ceacutelszerő alkalmazni pl az UK CARES szerint A polimer erısiacuteteacutesek minıseacutegeacutet a jellemzı (= a 95-os valoacutesziacutenőseacutegő eacuterteacutek) vagy az aacutetlagos ellen-aacutellaacutes alapjaacuten iacuterjaacutek elı Ha a jellemzı szilaacuterdsaacuteg van elıiacuterva akkor fm11=10 Ha az aacutetlagos szilaacuterdsaacuteg van megadva akkor

σmicroσ641

6411111mf minus

sdot+=

ahol micro az erısiacuteteacutes aacutetlagos szilaacuterdsaacutega σ az aacutetlagos szilaacuterdsaacuteg szoacuteraacutesa

Ezen beluumll bizonylatolni kell hogy megfelelı hiteles minıseacutegellenırzeacutest eacutes szavatossaacutegi eljaacuteraacutest veacutegeztek pl BS EN ISO 9002 szerint

A323 Az fm112 parciaacutelis teacutenyezı A feacutem anyaguacute erısiacutetı elemek meacuteretei feleljenek meg a pontosan megszabott tőreacuteseknek Ilyenkor az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutet szabad akaacuter a legkisebb megengedett keresztmetszeti meacuteretbıl szaacutemiacutetani eacutes ilyenkor fm112 legyen 10 vagy szabad a neacutevleges keresztmetszetet alapul venni eacutes az ilyenkor hasz-naacutelt fm112 legyen 10-neacutel nagyobb Polimer erısiacuteteacutes eseteacuten legyen fm112=10 Az A1 aacutebraacuten tekinthetı aacutet az fm111 fm112 eacutes fm11 mennyiseacutegek meghataacuterozaacutesaacutenak menete

Nem1)

Feacutem anyaguacute erısiacuteteacutesre fm112 = 10 a minimaacutelis szelveacutenyre

vonatkozoacute elıiacuteraacuteshoz

Feacutem anyaguacute erısiacuteteacutesre fm111 = 10 a minimaacutelis szilaacuterdsaacutegra


Polimer erısiacuteteacutesre fm111 = 10 a jellemzı szilaacuterdsaacutegra


Igen

Igen

Nem1) Az anyagokra vonatkozoacute szabvaacuteny

fm111

A meacuteretekre vonatkozoacute szabvaacuteny

Feacutem anyaguacute erısiacuteteacutes

Polimer erısiacuteteacutes

fm112

fm11 = fm111 x fm112

Polimer erısiacuteteacutesre fm112 = 10

1) A 8 aacutebra alap-jaacuten aacutellapiacutetandoacute meg

A1 aacutebra Az fm11 parciaacutelis teacutenyezı felveacutetele



156


A331 Aacuteltalaacutenos szempontok Ezzel a parciaacutelis teacutenyezıvel mely a vizsgaacutelati adatok extrapolaacutecioacutejaacutera vonatkozik a koumlvetkezıket kell szaacutemiacutetaacutesba venni a) a rendelkezeacutesre aacutelloacute adatok becsleacutese egy statisztikai burkoloacutegoumlrbe megalkotaacutesaacutehoz (ez vonatko-

zik az fm121 eseteacutere) b) ezen statisztikai burkoloacute eacuterveacutenyeacutenek kiterjeszteacutese az erısiacuteteacutes tervezett eacutelettartamaacutera (ez vonat-

kozik az fm122 szorzoacutera)

A332 Az fm121 parciaacutelis teacutenyezı Feacutem anyaguacute erısiacuteteacutesek eseteacuteben a vonatkozoacute szabvaacutenyok szerinti statisztikai eljaacuteraacutest kell alkalmaz-ni a meglevı adatokra azeacutert hogy a keacutesıbbi idıre vonatkozoacute extrapolaacutecioacutehoz burkoloacutegoumlrbeacutet szer-kesszenek Az fm121 a rendelkezeacutesre aacutelloacute adatok megbiacutezhatoacutesaacutegaacutenak meacuterıszaacutema Ha sok koumlzvetle-nuumll eacuterveacutenyes hosszuacute idıszakon aacutet meacutert adat aacutell rendelkezeacutesre akkor ezek statisztikai elemzeacutese megengedi hogy fm121=10 legyen Ha viszont nagyon keveacutes vizsgaacutelati eredmeacuteny aacutell rendelkezeacutesre akkor a statisztikai elemzeacuteshez 10-neacutel nagyobb fm121 eacuterteacuteket kell rendelni Ugyaniacutegy kell eljaacuterni a polimer erısiacuteteacutesek eseteacuten is eacutes fm121=10 vehetı fel ha az eredmeacuteny-halmaz olyan kuacuteszaacutesi vizsgaacutelatokboacutel szaacutermazik amelyeket a vaacuterhatoacute legmagasabb mőkoumldeacutesi hımeacuterseacutekleten hajtottak veacutegre Valamely folyamatosan gyaacutertott polimer erısiacuteteacutes tulajdonsaacutegait szabad megnoumlvelni (az ugyanazon gyaacuter koraacutebbi termeacutekeihez viszonyiacutetva) ha javiacutetottak a polimer anyagi oumlsszeteacuteteleacuten eacutes gyaacutertaacutesi technoloacutegiaacutejaacuten Ha ez a helyzet uacutegy felvehetı hogy az eacuterveacutenyes adatok felhalmozoacutedaacutesaacute-nak idıszaka akkor kezdıdoumltt amikor elkezdteacutek a kuacuteszaacutesi vizsgaacutelatokat az eredeti oumlsszeteacutetelő poli-mer-adaleacutekkal eacutes gyaacutertaacutesi technoloacutegiaacuteval Ha szuumlkseacuteges a gyaacutertaacuteshoz hasznaacutelt polimer adaleacutek aacutellandoacutesaacutegaacutet olyan idıszakra szabad vonatkoz-tatni amikor elıiacutert vizsgaacutelati moacutedszerekkel kutattaacutek a polimer adaleacutek hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutet [103] az elıiacutert gyaacutertaacutesi eljaacuteraacutes egyenletesseacutegeacutet viszont meg lehet aacutellapiacutetani egy olyan idıtartamra amikor elismert gyaacutertmaacuteny-minısiacuteteacutesi eljaacuteraacutest alkalmaztak pl a BS EN ISO 9002 szerint Minden maacutes esetben fm121-nek nagyobbnak kell lennie 10-neacutel

A333 Az fm122 parciaacutelis teacutenyezı Mind a feacutem mind a polimer anyagok eseteacuteben ez a teacutenyezı a tartoacutessaacutegi vizsgaacutelatok soraacuten nyert ada-tok (az erısiacuteteacutes tervezett eacutelettartamaacuteig terjedı) extrapolaacutecioacutejaacutenak megbiacutezhatoacutesaacutegaacutera vonatkozik Ajaacutenlatos hogy csak tiacutezszeres idıaraacuteny alapjaacuten extrapolaacuteljanak amikor fm122=10 lehet amint az A2 aacutebraacuten laacutethatoacute Viszont nagyobb akaacuter szaacutezszoros idıaraacutenyig terjedı adatok extrapolaacutecioacuteja is megengedhetı felteacuteve hogy az extrapolaacutecioacutet olyan vizsgaacutelati adatokra alapiacutetjaacutek melyeket folyama-tos valoacutesi idıtartammal veacutegeztek eacutesvagy gyorsiacutetottak a vizsgaacutelaton peacuteldaacuteul uacutegy hogy a legna-gyobb bdquouumlzemirdquo hımeacuterseacutekletet meghaladoacute hımeacuterseacutek-leten hajtjaacutek veacutegre a vizsgaacutelatokat Ilyenkor az fm122 eacuterteacutekei a valoacutedi idıtartamuacute kuacuteszaacutesi vizsgaacutelatok alapjaacuten az A2 aacutebra szerint alakulnak Aacuteltalaacuteban tehaacutet

fm122 = log10 (td tt) ahol

td az erısiacuteteacutes tervezett eacutelettartama tt a kuacuteszaacutesi vizsgaacutelatok valoacutedi idıtartama

A kuacuteszaacutesi vizsgaacutelatok valoacutedi idıtartama ne legyen kisebb a tervezett kivaacutelasztott eacutelettartam 10-aacutenaacutel hogy jelzeacutest lehessen kapni a mechanizmus baacutermely eacuterteacutekcsoumlkkeneacuteseacuterıl A 10 eacutevneacutel hosszabb tervezett eacutelettartam eseteacuteben az adatokat legalaacutebb 10000 oacuteraacutes vizsgaacutelatokboacutel kell szaacutermaztatni



157

A 10 eacutevesneacutel nem hosszabb eacutelettartam ese-teacuteben a vizsgaacutelat tartson legalaacutebb ennek 10-aacuteig Az A3 aacutebra szemleacutelteti az fm121 fm122 eacutes fm12 meghataacuterozaacutesaacutenak aacuteltalaacutenos meneteacutet Azon polimer erısiacuteteacutesek eseteacuteben amelyek a meglevı anyagfajtaacutek toumlkeacuteletesiacute-teacutesei de meacuteg nincsenek azokeacuteval azonos idıtartamokra vonatkozoacute vizsgaacutelati adataik uacutegy kell eljaacuterni amint az A421 iacuterja elı a meglevı anyagokkal szerzett adatok hasz-naacutelataacutera vonatkozoacutean


A41 Az oumlsszetevık

A 15 taacuteblaacutezat az fm2 keacutet oumlsszetevıjeacutet emliacuteti fm2 = fm21 x fm22

ahol fm21 az erısiacuteteacutes beeacutepiacuteteacutes koumlzbeni seacute-

ruumlleacutekenyseacutegeacutere vonatkozoacute parciaacutelis teacutenye-zı

fm22 annak a koumlrnyezetnek a hataacutesaacutet veszi szaacutemiacutetaacutesba melybe az erısiacuteteacutes keruumll


A421 Aacuteltalaacutenos szempontok Ezzel a parciaacutelis teacutenyezıvel mely a beeacutepiacute-teacutes koumlzbeni seacuteruumlleacutesre vonatkozik a koumlvet-kezıket kell szaacutemiacutetaacutesba venni a) a beeacutepiacuteteacutes elıtt eacutes koumlzben azonnal vagy

roumlvid idı alatt bekoumlvetkezı seacuteruumlleacutest okozoacute hataacutesok (erre vonatkozik az fm211 szorzoacute)

b) a roumlvid idı alatt bekoumlvetkezı rongaacuteloacute-daacutes hosszuacute idıre kihatoacute koumlvetkezmeacute-nyei (ezekre vonatkozik az fm212)

Az A4 aacutebra vaacutezolja az fm211 fm212 eacutes fm21 al-teacutenyezık meghataacuterozaacutesaacutenak elvi meneteacutet Mind a feacutem mind a polimer erısiacuteteacutest eacuterhe-tik beeacutepiacuteteacutes koumlzbeni seacuteruumlleacutesek Ennek suacute-lyossaacutega fuumlgg a behelyezeacutest megelızı ke-zeleacutestıl az erısiacuteteacutes szerkezeteacutetıl annak a talajnak a tulajdonsaacutegaitoacutel (fıkeacutent a talaj-szemcseacutek meacutereteacutetıl) amelybe az erısiacuteteacutes keruumll valamint a toumlmoumlriacuteteacutes erıhataacutesaitoacutel

A422 Feacutem anyaguacute erısiacuteteacutesek

Aceacutel anyaguacute erısiacuteteacutesek eseteacuten az fm21=10 ha az idom legkisebb meacuterete legalaacutebb 4 mm eacutes felteacuteve hogy a toumllteacutesanyag megfelel a 3 fejezet ajaacutenlaacutesainak Az emliacutetettneacutel veacutekonyabb erısiacuteteacutes eacutes a 3 feje-zetben ismertetett hataacuterokon kiacutevuumlli toumllteacutesanyag eseteacuteben egyneacutel nagyobb eacuterteacutekre lehet szuumlkseacuteg eacutes ezt a D melleacuteklet szerinti helysziacuteni rongaacutelaacutesi kiacuteseacuterletekkel kell megaacutellapiacutetani

A rendelkezeacutesre aacutelloacute adatok mennyiseacutegeacutenek minıseacutegeacutenek eacuterveacutenyesseacutegeacutenek eacutes idıtartamaacute-

nak statisztikai elemzeacutese

A statisztikai elemzeacutes eredmeacutenyeinek extrapolaacute-laacutesa a megkiacutevaacutent hasznaacutelati eacutelettartamra

laacutesd az A2 aacutebraacutet

fm121

fm12 = fm121 x fm122


fm122

Az erısiacutetı anyag beeacutepiacuteteacutes koumlzben seacuteruumlleacutekenyseacute-geacutenek tanulmaacutenyozaacutesa vagy igazolaacutesa

A roumlvid idı alatt bekoumlvetkezı seacuteruumlleacutesek aacuteltal okozott hosz-szuacute taacutevuacute ellenaacutellaacutes-vaacuteltozaacutesok tanulmaacutenyozaacutesa

fm211

fm21 = fm211 x fm212


fm212



158

423 Polimer erısiacuteteacutesek

Ha helysziacuteni mozgataacutes eacutes taacuterolaacutes a 95-nek megfelel akkor erısiacuteteacutes seacuteruumlleacuteseacutet maacuter csak a fekteteacutes moacutedja a toumllteacutesanyag az eacutepiacutetıgeacutep kuumlloumlnoumlsen a toumlmoumlriacutetı eszkoumlz fajtaacuteja eacutes hasznaacutelata befolyaacutesolja Az erısiacutetı elemek gyaacutertoacutei vagy a joacutevaacutehagyoacute hatoacutesaacuteg teszi koumlzzeacute az fm211 eacuterteacutekeit amelyeket a 428-ban leiacutert kiacuteseacuterletekbıl szaacutermaztattak alkalmazva ezekneacutel a kuumlloumlnfeacutele toumllteacutesanyagok eacutes toumlmoumlriacuteteacutesi moacutedszerek elıiacuteraacutes szerinti tartomaacutenyaacutet Ha a talaj jellege (szemeloszlaacutesa) illetve a toumlmoumlriacuteteacutes moacutedja kiacutevuumll esik ezeken elıiacuteraacutesokon az fm211 eacuterteacutekeacutet az adott toumllteacutesanyag eacutes toumlmoumlriacuteteacutesi moacutedszer alapjaacuten kell felbecsuumllni A roumlvid ideig tartoacute rongaacuteloacutedaacutes hosszuacute idıre szoacuteloacute koumlvetkezmeacutenyeit veszi szaacutemiacutetaacutesba az fm212 szorzoacute Ez fuumlgg az erısiacuteteacutes szerkezeteacutetıl a polimer anyag fajtaacutejaacutetoacutel vagy fajtaacuteitoacutel valamint a koumlrnyezet keacutemiai jellemzıitıl A hosszuacute idejő hataacutesok szemmel laacutethatoacutek lesznek ott ahol a kezdeti rongaacutelaacutes idıvel feszuumlltseacutegkoncentraacutecioacutet okoz az erısiacuteteacutesben eacutes ezt fokozhatja a koumlrnyezet vegyi hataacutesa


Ez a parciaacutelis szorzoacute van tekintettel mindazon kaacuteros hataacutesra melyet a talajkoumlrnyezet okozhat az erısiacuteteacutesben Ide tartozik minden folyamat amely a tervezeacutesben szaacutemiacutetaacutesba vett maximum foumlleacute eme-li a hımeacuterseacutekletet vagy ndash enneacutel sokkal gyakrabban ndash a kuumlloumlnfeacutele vegyuumlletek hataacutesai Aacuteltalaacuteban a termeacuteszetes talaj vagy az ebbıl elıkeruumllı toumllteacutesanyag vegyi tulajdonsaacutegai nem hatnak a polimer erısiacuteteacutesekre baacuter vannak amelyeket megtaacutemadhat a nagyon luacutegos vagy savas koumlzeg Ha valoacutesziacutenő-leg eacuterintkeznek agressziacutev vegyuumlletek az erısiacuteteacutessel akkor vagy elıre szaacutemolni kell ezzel vagy meg kell elızni uacutegy hogy az erısiacuteteacutest megfelelı viacutezelvezeteacutessel vagy szigeteleacutessel vesszuumlk koumlruumll A talajkoumlrnyezet hataacutesain kiacutevuumll az fm22 szaacutemeacuterteacutekeacutevel kell figyelembe venni az erısiacuteteacutes feszuumlltseacuteg-aacutellapotaacutet eacutes a kivaacutelasztott eacutelettartamaacutet is A veacutedıreacutetegekkel vagy bevonatok ellaacutetott erısiacuteteacutesek ese-teacuteben a veacutedıanyagok ellenaacutelloacutebbak lehetnek mint a megveacutedendı teherviselı elemek Ha az ilyen erısiacutetı elemek eseteacuteben a beeacutepiacuteteacutes koumlzbeni seacuteruumlleacutesek nyomaacuten a teherviselı elem lesz kiteacuteve a talaj-koumlrnyezet taacutemadaacutesaacutenak akkor ezt is az fm22-ben kell megjeleniacuteteni Hasonloacute moacutedon a feszuumlltseacutegek a hirtelen bekoumlvetkezı seacuteruumlleacutesek eacutes a talajkoumlrnyezet hosszuacute ideig eacuterveacutenyesuumllı egyuumlttes hataacutesai koumllcsoumlnoumlsen befolyaacutesolhatjaacutek egymaacutest eacutes iacutegy felerısiacutethetik azt a ha-taacutest amely egyeduumll a talajkoumlrnyezetbıl adoacutedneacutek

B MELLEacuteKLET (szabaacutelyzat jellegő)

MIKROBIOLOacuteGIAI AKTIacuteVITAacuteS INDEX-VIZSGAacuteLATA

MEGJEGYZEacuteS Ez kiegeacutesziacutetı eljaacuteraacutes a szulfaacutetredukaacuteloacute bakteriaacutelis becsleacuteshez

B1 Alapelv Az eljaacuteraacutes a taacutepanyagokban gazdag talajkoumlrnyezet mikrobioloacutegia aktivitaacutesaacutenak vizsgaacutelaacutesaacutera valoacute A kutatoacutegoumldoumlrbıl haacuterom talajmintaacutet kell venni a lehetıseacuteghez keacutepest fertızeacutesmentes moacutedon A talajt leacutegzaacuteroacute leszigetelt tartaacutelyokban uacutegy kell elhelyezni hogy egeacuteszen kitoumlltse azokat A vizsgaacutelatot a mintaveacutetelt koumlvetı 24 oacuteraacuten beluumll el kell veacutegezni

B2 A felszereleacutes B21 10 liter teacuterfogatuacute uumlveg menzuacutera B22 200 ml teacuterfogatuacute meacuterıhenger B23 Keacutet 500 ml teacuterfogatuacute fızıpohaacuter B24 Uumlveg anyaguacute keverıpaacutelca B25 0001 g pontossaacutegig leolvashatoacute meacuterleg B26 pH-meacuterı B27 Autoklaacutev B28 Inkubaacutetor



159

B3 Vegyszerek B31 Kaacutelium dihidrogeacuten foszfaacutet B32 Ammoacutenium klorid B33 Kalcium-szulfaacutet B34 Magneacutezium-szulfaacutet B35 Eacutelesztı-por B36 70-os naacutetriumlaktaacutet-oldat B37 025g ammoacutenium-vas (II) szulfaacutet B38 N10 naacutetrium-hidroxid

B4 Az eljaacuteraacutes

B41 Pontosan le kell meacuterni eacutes elkeverni az 500 ml-es fızıpohaacuterban minus 1g kaacutelium dihidrogeacuten foszfaacutetot minus 2g ammoacutenium-kloridot minus 2g kalcium-szulfaacutetot minus 4g magneacutezium-szulfaacutetot

Fel kell toumllteni eacutes 200 ml csapviacutezzel a lehetı legteljesebben fel kell oldani ıket melegiacutetve a poharat B42 Ebbıl az oldatboacutel ki kell venni 100 ml-t aacutet kell tenni az 1 literes menzuraacuteba eacutes ezt kell 1 literre feltoumllteni csapviacutezzel B43 Ehhez az oldathoz kell adni 1g eacutelesztıport 5g 70-os naacutetriumlaktaacutet-oldatot eacutes az 5 ml viacutez-ben frissen elkevert 025g ammoacutenium-vas (II) szulfaacutet oldatboacutel 1 ml-t veacuteguumll az N10 naacutetrium-hidroxid hozzaacuteadaacutesaacuteval be kell szabaacutelyozni e kevereacutek pH-eacuterteacutekeacutet 72 eacutes 74 koumlzeacute B44 Az elızı B41- B43 szerint elıaacutelliacutetott uacuten steril Baar-taacuteptalajt 30 maacutesodpercig forralni kell B45 Az elıbbibıl sziacutenuumlltig kell toumllteni a vizsgaacuteloacute edeacutenyeket Mindegyik talajmintaacuteboacutel 1g teendı az egyik edeacutenybe 01g a maacutesodikba eacutes 001g a harmadikba (s mindezeket keacutet peacuteldaacutenyban) B46 Meg kell toumllteni tovaacutebbi keacutet edeacutenyt a Baar-anyaggal (hogy oumlsszehasonliacutetaacutes ceacuteljaacuteboacutel) B47 Az edeacutenyeket 30o-on inkubaacutetorba kell tenni majd fel kell jegyezni azt az idıt ami a talajok elsı feketeacutere sziacutenezıdeacuteseacuteig eltelik

B5 Osztaacutelyozaacutes

Az osztaacutelyozaacutest a B1 taacuteblaacutezat szerint kell elveacutegezni Az aktivitaacutesi mutatoacuteszaacutem a taacuteblaacutezatbeli faktorok oumlsszege ennek ismereteacuteben a B2 taacuteblaacutezat szerint kell osztaacutelyozni a szulfaacutet redukaacuteloacute bakteacuteriumokat B1 taacuteblaacutezat A szulfaacutetredukaacuteloacute bakteriaacutelis aktivitaacutes osztaacutelyozaacutesa

Index-faktor 5 4 3 2 1 0

Az 1g-os mintaacuten a fejlemeacuteny kezdeteacuteig eltelt napok szaacutema 0 - 2 2 - 4 4 - 6 6 - 8 8 - 10 gt10

Talaj-faktor 5 4 3 2 1 0

A 01g-os mintaacuten a fejlemeacuteny kezdeteacuteig eltelt napok szaacutema (4) (6) (8) (10) (12) (gt14)

A 001g-os mintaacuten a fejlemeacuteny kezdeteacuteig eltelt napok szaacutema (6) (8) (10) (12) (14) (gt16) MEGJEGYZEacuteS Ha a fejlemeacuteny a 01g eacutes 001g mintaacutekon elıbb jelenik meg mint az 1g-os mintaacutekon akkor a talaj-faktor automatikusan zeacuteroacute

B2 taacuteblaacutezat A bakteriaacutelis szulfaacutetredukaacutelaacutes minısiacuteteacutese

Az aktivitaacutesi index A minısiacuteteacutes

Kevesebb 5-neacutel

5-7 koumlzoumltt

7-neacutel toumlbb

inaktiacutev

aktiacutev

nagyon aktiacutev



160

C MELLEacuteKLET (szabaacutelyzati anyag)

FOumlLDMŐANYAGOK HATEacuteKONY FESZUumlLTSEacuteGEKHEZ TARTOZOacute BELSİ SUacuteRLOacute-DAacuteSI SZOumlGEacuteNEK (ϕϕϕϕrsquo) EacuteS KOHEacuteZIOacuteJAacuteNAK (crsquo) MEGHATAacuteROZAacuteSA

MEGJEGYZEacuteS A ϕrsquo eacutes crsquo mennyiseacutegeket ceacutelszerő dobozos nyiacuteroacutekeacuteszuumlleacutekkel meghataacuterozni Ez lehet a BS 1377 7-reacutesz szerinti kereskedelmi forgalomban kaphatoacute nyiacuteroacute-berendezeacutes

C1 Szemcseacutes anyagok nyiacuteroacutedobozos vizsgaacutelata

C11 Elıkeacutesziacuteteacutes

Dreacutenezetlen aacutellandoacute alakvaacuteltozaacutesi sebesseacutegő nyiacuteraacutesra alkalmas nyiacuteroacutedobozt ceacutelszerő hasznaacutelni A neacutegyzetes nyiacuteroacutedoboz oldalhossza legyen 300 mm meacutelyseacutege nem kisebb 150 mm-neacutel A legna-gyobb szemcse meacuterete ne legyen nagyobb a dobozban levı proacutebatest magassaacutegaacutenak 18-aacutenaacutel Haacuterom proacutebatestet kell vizsgaacutelni mindegyik foglalja el a nyiacuteroacutedoboz teljes meacutelyseacutegeacutet eacutes legyen a toumlmoumlrseacutege 92 plusmn 2 Ez utoacutebbi a legnagyobb szaacuteraz teacuterfogatsőrőseacutegre vonatkozik amit a BS 1377 4 reacutesz szerint vibraacutecioacutes doumlngoumllıvel kell meghataacuterozni A haacuterom proacutebatestet haacuterom kuumlloumlnboumlzı hateacutekony normaacutel-feszuumlltseacuteggel kell megterhelni Egyik le-gyen egyenlı a tervezett toumllteacutes alapsiacutekjaacuten eacuterveacutenyesuumllı maximaacutelis fuumlggıleges nyomaacutessal a maacutesik eseteacuteben ez a magassaacuteg negyedeacuteneacutel a harmadik esetben a feleacuteneacutel eacutertendı A proacutebatestre hatoacute nor-maacutelfeszuumlltseacuteg mőkoumldjeacutek 24 oacutera hosszat a nyiacuteraacutes megkezdeacutese elıtt A nyiacuteraacutes sebesseacutege olyan legyen hogy ettıl poacuterusviacuteznyomaacutes ne fejlıdjeacutek ki

C12 Az eljaacuteraacutes

Az adott normaacutelfeszuumlltseacuteghez tartozoacute nyiacuteraacutesi csuacutecsfeszuumlltseacuteg a legnagyobb nyiacuteroacuteerıbıl adoacutedik Mindegyik mintaacutera meg kell hataacuterozni a nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacuteg burkoloacutejaacutet A 300 mm-es neacutegyzetes nyiacuteroacutedobozzal nyert vizsgaacutelati eredmeacuteny tekintendı a toumllteacutesanyag jellem-zıjeacutenek Ezt a kezdeti vizsgaacutelati eredmeacutenyt lehet alapul venni a toumllteacutesanyag tovaacutebbi minıseacutegellen-ırzeacuteseacutehez amikor 60 mm-es dobozt hasznaacutelnak

C13 A jegyzıkoumlnyvezendı adatok

A koumlvetkezıket kell minden esetben jegyzıkoumlnyvezni a) normaacutelfeszuumlltseacuteg kNm2 b) csuacutecs-nyiacuteroacutefeszuumlltseacuteg kNm2 c) a csuacutecs-nyiacuteroacutefeszuumlltseacutegneacutel meacutert fajlagos elmozdulaacutest -ban

C2 Koheacutezioacutes anyagok dobozos nyiacuteroacutevizsgaacutelata


Dreacutenezett aacutellandoacute alakvaacuteltozaacutesi sebesseacutegő nyiacuteraacutesra alkalmas nyiacuteroacutedobozt ceacutelszerő hasznaacutelni A neacutegyzet alaprajzuacute nyiacuteroacutedoboz oldalhossza 300 mm legyen eacutes ekkor meacutelyseacutege ne legyen kisebb 150 mm-neacutel vagy ha 60 mm oldalhosszuacutesaacuteguacute a doboz meacutelyseacutege legalaacutebb 40 mm legyen A legnagyobb szemcse meacuterete ne legyen nagyobb a dobozban levı proacutebatest magassaacutegaacutenak 18-aacutenaacutel A toumllteacutesanyag tulajdonsaacutegainak legelsı vizsgaacutelataacutehoz haacuterom-haacuterom proacutebatestet kell keacutesziacuteteni mind nyiacuteroacutedoboz-meacuteret eseteacuteben A proacutebatestek foglaljaacutek el a doboz teljes meacutelyseacutegeacutet toumlmoumlrseacuteguumlk legyen 92plusmn2 Ez utoacutebbi arra a szaacuteraz teacuterfogatsőrőseacutegre vonatkozik amelyet a BS 1344 4 reacuteszeacutevel oumlsszhangban 45 kg-os ejtıdoumlngoumllıvel hataacuteroztak meg Az egeacutesz nyiacuteroacutedobozt legalaacutebb 24 oacutera hosz-szat viacutez alaacute kell helyezni hogy megengedjuumlk a proacutebatest a felpuhulaacutesaacutet A haacuterom proacutebatestet kuumlloumlnboumlzı hateacutekony normaacutelfeszuumlltseacutegekkel kell terhelni Az egyik a keacutesz toumllteacutes aljaacutenaacutel a maacutesik a szerkezet teljes magassaacutegaacutenak negyedeacuteneacutel a harmadik a feleacuteneacutel mőkoumldı maximaacute-lis fuumlggıleges nyomaacutessal legyen egyenlı A normaacutelfeszuumlltseacutegeket a maacuter felpuhult mintaacutera kell adni legalaacutebb 24 oacuteraacuten aacutet a nyiacuteraacutes kezdete elıtt A nyiacuteraacutes sebesseacutege olyan legyen hogy miatta ne keletkezzeacutek poacuterusviacuteznyomaacutes



161


Minden egyes normaacutelfeszuumlltseacuteg eseteacuteben a legnagyobb nyiacuteroacuteerıbıl adoacutedik a hozzaacute tartozoacute nyiacuteraacutesi csuacutecsfeszuumlltseacuteg Mindegyik mintaacutera meg kell hataacuterozni a nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacuteg burkoloacutejaacutet A 300 mm-es dobozzal kapott vizsgaacutelati eredmeacutenyek tekinthetık a toumllteacutesanyag jellemzıjeacutenek Ezt a legelsı vizs-gaacutelati eredmeacutenyt lehet alapul venni a keacutesıbbi 60 mm-es dobozzal veacutegzett minıseacutegellenırzeacuteshez


A koumlvetkezıket kell minden esetben jegyzıkoumlnyvezni a) normaacutelfeszuumlltseacuteg kNm2 b) csuacutecs-nyiacuteroacutefeszuumlltseacuteget kNm2 c) csuacutecs-nyiacuteroacutefeszuumlltseacutegneacutel meacutert fajlagos alakvaacuteltozaacutes d) a vizsgaacutelat utaacuteni viacuteztartalmat

C3 Erımővi pernye dobozos nyiacuteroacutevizsgaacutelata

E vizsgaacutelatokat a C2-ben iacuterottak szerint kell veacutegezni a koumlvetkezı elteacutereacutesekkel a) a legnagyobb szaacuteraz teacuterfogatsőrőseacuteget 25 kg-os ejtıdoumlngoumllıvel kell a BS 1377 4 reacutesz szerint

meghataacuterozni b) a normaacutelfeszuumlltseacuteget azonnal mőkoumldtetni kell a mintaacutet pedig tuumlsteacutent viacutez alaacute kell helyezni amint

a dobozt megtoumlltoumltteacutek eacutes az anyagot betoumlmoumlriacutetetteacutek c) egy negyedik proacutebatestet is vizsgaacutelni kell azzal a hateacutekony normaacutelfeszuumlltseacuteggel amelyik a

szerkezet teljes magassaacutegaacutenak haacuterom negyedeacuteneacutel mőkoumldı vagy a meacuterıberendezeacutesben egyaacutelta-laacuten lehetseacuteges legkisebb nyomaacutesok koumlzuumll a nagyobb

d) a viacutez alaacute helyezeacutes 24 oacuteraacutes idıtartama alatt a normaacutelfeszuumlltseacuteget is mőkoumldtetni kell s ezutaacuten a nyiacuteraacutest roumlgvest tovaacutebbi keacuteslekedeacutes neacutelkuumll el kell veacutegezni

D MELLEacuteKLET (szabaacutelyzat jellegő)

HELYSZIacuteNI RONGAacuteLAacuteSI VIZSGAacuteLAT

D1 Aacuteltalaacutenos szempontok

A most leiacutert eljaacuteraacutes mind a feacutem mind a polimer anyagokra alkalmazhatoacute Aacutem a vizsgaacuteloacutedaacutes terje-delmeacutet szabad csoumlkkenteni az illeteacutekes hatoacutesaacuteg belaacutetaacutesa szerint A koumlvetkezı cikkelyben reacuteszletezet-tektıl elteacuterı alaprajzok oumlsszeaacutelliacutetaacutesok eacutes eljaacuteraacutesok is szoacuteba joumlhetnek A helysziacuteni rongaacutelaacutesi vizsgaacutelat ceacuteljai a) az erısiacuteteacutes fekteteacuteseacutenek elemzeacutese olyan toumllteacutesanyag-tiacutepusokban amelyek megegyeznek a

Specification for Highway Works [1]-nek a talajosztaacutelyokra vonatkozoacute hataacuteraival tovaacutebbaacute az ilyen toumllteacutesanyagok toumlmoumlriacuteteacuteseacutenek tanulmaacutenyozaacutesa az emliacutetett elıiacuteraacutes szerinti eacutes attoacutel elteacuterı kouml-ruumllmeacutenyek koumlzoumltt is

b) az erısiacuteteacutes feltaacuteraacutesa huacutezaacutesi ellenaacutellaacutesaacutenak eacutes merevseacutegeacutenek meacutereacutese valamint a helysziacutenen el-szenvedett seacuteruumlleacutesek megaacutellapiacutetaacutesa

c) az erısiacuteteacutes ellenaacutellaacutesaacutenak az eacutepiacuteteacutes aacuteltal okozott csoumlkkeneacuteseacutenek szaacutemszerő megaacutellapiacutetaacutesa

D2 A vizsgaacutelati helysziacuten

Egy viacutezszintes siacutek feluumlletet kell elıkeacutesziacuteteni eacutes felosztani kilenc egyenkeacutent 35 m x 35 m reacutesz-teruumlletre amint azt a D1 aacutebra mutatja eacutes szabadon hagyva koumlruumlloumltte az eacutepiacutetıgeacutep szaacutemaacutera akkora munkateruumlletet hogy koumlrbejaacuterhassa a vizsgaacutelat helyeacutet eacutes ne kelljen aacutetjaacuternia a reacuteszteruumlleteken Ha azt tervezik hogy az erısiacuteteacutest majdan toumlmoumlriacutetett toumllteacutesanyagok koumlzeacute eacutepiacutetik be peacuteldaacuteul egy erısiacute-tett talajtaacutemfalba vagy toumllteacutesreacutezsőbe akkor egy 150 mm vastag reacuteteget (vagy a tervezett legvasta-gabb toumllteacutesreacuteteg maacutesfeacutelszereseacutet attoacutel fuumlggıen hogy ezek koumlzuumll melyik a nagyobb) kell elteriacuteteni eacutes betoumlmoumlriacuteteni minden reacuteszteruumlleten az erısiacuteteacutes lefekteteacutese elıtt E reacuteteg anyaga legyen azonos azzal amit majd az erısiacuteteacutes foumlleacute helyeznek



162

Ha az erısiacuteteacutest a terv szerint toumlmoumlriacutetettfeltoumlltoumltt reacuteteg alatt kell majd hasznaacutelni peacuteldaacuteul puha altala-jon eacutepuumllı toumllteacutes alaperısiacuteteacutesekeacutent akkor a toumllteacutes altalajaacuteboacutel kell egy 150 mm vastag reacuteteget (vagy az abboacutel eacutepiacutethetı legveacutekonyabb reacuteteg vastagsaacutegaacutenak maacutesfeacutelszereseacutet attoacutel fuumlggıen koumlzuumlluumlk melyik a nagyobb) kell elteriacuteteni az oumlsszes reacuteszteruumlleten mielıtt az erısiacuteteacutest elhelyezik

D3 Az erısiacuteteacutes elrendezeacutese

Az erısiacuteteacutesbıl kieleacutegiacutetıen nagy darabokat kell elıkeacutesziacuteteni mindegyikuumlk hossza legyen 105 m Ezeket kell a reacuteszteruumlleteken keresztben lefektetni (D1 aacutebra) Ekkor nem szabad huacutezaacutest kelteni az erısiacuteteacutesben Fel kell jegyezni a QC szaacutemot eacutesvagy a teacutetel sorszaacutemaacutet Elegendı mennyiseacutegő anyagot kell tartaleacutekolni minden vizsgaacutelt teacutetelbıl mintaanyagkeacutent elıkeacutesziacutetve azokat a huacutezoacutevizsgaacutelatokra

D4 A toumllteacutesanyag

A felhasznaacutelaacutesra javasolt toumllteacutesanyagnak haacuterom kuumlloumlnboumlzı szemeloszlaacutesuacute vaacuteltozataacutet kell elıkeacutesziacutete-ni a durva- a koumlzepes- eacutes a finomszemcseacuteset A toumllteacutesanyag lehet suacuterloacutedoacute koheacutezioacutes-suacuterloacutedoacute vagy maacutes e szabaacutelyzatban maacuteshol definiaacutelt anyag Szaacuteraz szitaacutelaacutessal kell meghataacuterozni mindegyik toumllteacutes-anyag szemeloszlaacutesaacutet A toumllteacutesanyagot nem szabad raacutedoumlnteni az erısiacuteteacutesre hanem toloacutegeacuteppel kell szeacutetteriacuteteni rajta Mindegyik toumllteacutesreacuteteget 150 mm vastagsaacuteguacutera (vagy a legnagyobb szemcsemeacuteret maacutesfeacutelszereseacutere amelyik a nagyobb) kell betoumlmoumlriacuteteni

D5 A toumlmoumlriacutetı eszkoumlz

A Specification for Highway Works [1]-nek megfelelıen kell toumlmoumlriacuteteni A henger egy meacuteterre esı toumlmegeacutet eacutes a jaacuteratszaacutemot ugyanezen szabaacutelyzat 64 taacuteblaacutezataacuteval tovaacutebbaacute a jelen szabaacutelyzat 9232 cikkelyeacutevel oumlsszhangban kell kivaacutelasztani

D6 Toumlmoumlriacuteteacutes

A kiacuteseacuterlet soraacuten legfeljebb haacuterom kuumlloumlnboumlzı meacuterteacutekő toumlmoumlriacuteteacutest kell veacutegezni a) Szabvaacutenyos toumlmoumlriacuteteacutes A kivaacutelasztott reacutetegvastagsaacuteg toumlmoumlriacuteteacuteseacutere hasznaacutelt henger jaacuteratszaacutema

legyen oumlsszhangban a jelen szabaacutelyzat 9232 cikkelyeacutevel eacutes a Specification for Highway Works [1] 64 taacuteblaacutezataacuteval

b) Tuacuteltoumlmoumlriacuteteacutes Az elıbbi jaacuteratszaacutem keacutetszereseacutevel veacutegrehajtott toumlmoumlriacuteteacutes c) Keacutet reacuteteg toumlmoumlriacuteteacutese Az elsıalsoacute reacuteteget toumlmoumlriacutetik az elıbbi a) pont szerint Ezutaacuten elteriacutetik a

maacutesodik reacuteteget eacutes ezt is az a) pont szerinti jaacuteratszaacutemmal toumlmoumlriacutetik MEGJEGYZEacuteS Esetleg elızetes toumlmoumlriacuteteacutesi kiacuteseacuterlet is szuumlkseacuteges a helysziacuteni rongaacutelaacutesi vizsgaacutelathoz hogy megaacutellapiacutetha-toacute legyen a toumlmoumlriacutetetlenuumll elteriacutetett reacutetegvastagsaacuteg amely a haacuteromfeacutele toumlmoumlriacuteteacutessel az elıiacutert vastagsaacuteguacutera toumlmoumlriacutethetı

D7 A helysziacuteni vizsgaacutelat

Az erısiacuteteacutest tehaacutet a D1 aacutebraacuten eacuterzeacutekeltett moacutedon sokfeacutele koumlruumllmeacuteny koumlzoumltt kell vizsgaacutelni 1 m2-es haacuteloacutezatban be kell szintezni minden egyes reacuteszteruumllet toumlmoumlriacuteteacutes utaacuteni felsziacuteneacutet meghataacuterozandoacute az aacutetlagos (teacutenylegesen elıaacutelliacutetott) reacutetegvastagsaacutegot A betoumlmoumlriacutetett toumllteacutes bemeacutert felsziacuteneacutenek vaacuteltozaacutesa az aacutetlaghoz keacutepest +20 illetve -30 mm-neacutel nagyobb ne legyen

D8 Az erısiacuteteacutes feltaacuteraacutesa

Az eddigiek befejezteacutevel az oumlsszes reacuteszteruumlleten keacutezi munkaacuteval kell eltaacutevoliacutetani a toumllteacutesanyagot Az ekoumlzben a keacutezi szerszaacutemmal veacuteletlenuumll megrongaacutelt erısiacutetı elemet nem szabad felhasznaacutelni a keacutesıb-bi vizsgaacutelatokhoz

D9 A proacutebatestek keacutesziacuteteacutese

Az erısiacuteteacutes minden egyes darabjaacuteboacutel haacuterom mintaacutet kell keacutesziacuteteni a helysziacuteni rongaacuteloacutedaacutes megszemleacute-leacuteseacutere eacutes huacutezoacutevizsgaacutelatra

D10 A seacuteruumlleacutesek becsleacutese a laacutetvaacuteny alapjaacuten

A laacutethatoacute helysziacuteni seacuteruumlleacutesek meacuterteacutekeacutet eacuterteacutekelni kell eacutes jegyzıkoumlnyvbe kell foglalni A seacuteruumlleacutesek-nek neacutegy fokozata fordulhat elı a) Aacuteltalaacutenos kopaacutes Ez az erısiacuteteacutes azon aacutellapotaacutera vonatkozik hogy a vele eacuterintkezeacutesbe keruumllt sok

kis kıszemcse kis karcolaacutesokat eacutes horzsolaacutesokat hagy haacutetra az erısiacuteteacutes felsziacuteneacuten



163

b) Repedeacutesek bemetszıdeacutesek eacutes zuacutezoacutedaacutesok A nagyobb szemcseacutek okozta rongaacuteloacutedaacutest jelentik 1) Repedeacutesnek kell tekinteni a szalag vagy bordaacutezat azon reacuteszeacutet mely helyileg uacutegy bomlik

aproacute szaacutelakra hogy ott a feacuteny aacutethatol rajta 2) Bemetszıdeacutesnek kell nevezni a bordaacutezat vagy szalag seacuteruumlleacuteseacutet ha hosszaacuteban vagy ke-

resztmetszeteacuteben eacutelesen hataacuterolt metszeacutesvonal joumltt leacutetre 3) Zuacutezoacutedaacuteskeacutent eacuterteacutekelendı a bordaacutezat vagy szalag seacuteruumlleacutese ha oumlsszenyomoacutedott ugyan de a

feacuteny meacuteg nem hatol aacutet rajta A feacutem anyaguacute erısiacuteteacutesek veacutedıreacutetegeacutet ugyanuacutegy kell szemreveacutetelezni mint a polimer anyaguacuteakeacutet

D11 Az erısiacuteteacutes vizsgaacutelati moacutedszerei

Az erısiacuteteacuteseket az elfogadott moacutedszerekkel oumlsszhangban kell megvizsgaacutelni a feacutem anyagokat a BS 1449 1 reacutesz 1983 szerint a polimereket vagy a BS 6906 1 reacutesz 1987 vagy az ISO 10319 1992 szellemeacuteben Megvizsgaacutelandoacutek a seacuteruumllt mintatestek eacutes az ellenırzı seacutertetlen peacuteldaacutenyok Be kell szaacutemolni az egyes helysziacuteneken rongaacuteloacutedott mintaacutek seacuteruumlleacuteseacutenek jellegeacuterıl huacutezaacutesi ellenaacutellaacute-saacuteroacutel eacutes legnagyobb nyuacutelaacutesaacuteroacutel Oumlssze kell hasonliacutetani ezeket a kontroll-peacuteldaacutenyok tulajdonsaacutegaival

E MELLEacuteKLET (szabaacutelyzat jellegő)



164

AZ ERİSIacuteTETT VAGY HORGONYZOTT TALAJSZERKEZETEK ERİSIacuteTİ- VAGY HORGONY-ELEMEI ILLETVE A TOumlLTEacuteSANYAG KOumlZTI KAPCOLAT SUacuteRLOacuteDAacuteSI EacuteS ADHEacuteZIOacuteS EGYUumlTTHATOacuteJAacuteNAK MEGHATAacuteROZAacuteSA

E1 Erısiacutetı elemek

E11 Aacuteltalaacutenos szempontok

A suacuterloacutedaacutesi eacutes adheacutezioacutes egyuumltthatoacute meghataacuterozaacutesaacutera egy 300 mm oldalhosszuacutesaacuteguacute nyiacuteroacutedobozzal kell nyiacuteroacute vizsgaacutelatokat veacutegezni ahol a doboz alsoacute feleacutenek tetejeacutere az erısiacutetı anyag egy darabjaacutet kell roumlgziacuteteni majd csak a felsı reacuteszbe be kell helyezni a toumllteacutesanyagot Magaacutet a vizsgaacutelatot uacutegy kell veacutegrehajtani ahogy a C melleacuteklet szabaacutelyozza a foumlldmő-anyagok ha-teacutekony feszuumlltseacutegekhez tartozoacute belsı suacuterloacutedaacutesi szoumlgeacutenek eacutes koheacutezioacutejaacutenak meghataacuterozaacutesaacutet Az elteacutereacutes csupaacuten abban aacutell hogy a nyiacuteroacutedoboz alsoacute reacuteszeacutebe abba pontosan illeszkedı aceacutel toumlmboumlt kell elhelyezni amelynek vastagsaacutega az alsoacute feacutel doboz meacutelyseacutegeacuteneacutel az erısiacuteteacutesi anyag-darab vas-tagsaacutegaacutenak megfelelı meacuterteacutekben kisebb MEGJEGYZEacuteS Ilyenkor persze szuumlkseacutegtelen a nyiacuteroacutedoboz aljaacuten a sima fogazaacutesuacute bordaacutezat

E12 Mintadarabok keacutesziacuteteacutese

E121 A vizsgaacutelt anyag elemeit akkora darabokra kell vaacutegni hogy pontosan beleilleszkedjenek a nyiacuteroacutedobozba eacutes annyi darab kell belıluumlk hogy aacutetfedeacutes neacutelkuumll takarjaacutek le annak belsı teruumlleteacutet A meacuternoumlk joacutevaacutehagyaacutesaacuteval a minta uacutegy roumlgziacutetendı az alsoacute aceacuteltoumlmbhoumlz hogy szintben legyen a nyiacuteroacute-doboz alsoacute reacuteszeacutenek tetejeacutevel eacutes erısiacuteteacutesi elemek bordaacutei a nyiacuteraacutes iraacutenyaacuteval paacuterhuzamosak legyenek

E122 A tervezett munkaacutelatokhoz hasznaacutelandoacute toumllteacutesanyagboacutel a vizsgaacutelatok veacutegzeacuteseacutehez elegendı mennyiseacutegő eacutes az ilyen anyagok eseteacutere megengedett viacuteztartalmuacute mintaacutet kell elıaacutelliacutetani uacutegy hogy annak egeacutesze aacutetesseacutek a 20 mm-es szitaacuten eacutes eleacuteg legyen a nyiacuteroacutedoboz felsı feleacutenek megtoumllteacuteseacutehez A megengedett viacuteztartalmat a Specification for Highway Works [1] koumlvetelmeacutenyei szerint kell meghataacuterozni A nyiacuteroacutedoboz keacutet feleacutenek oumlsszeilleszteacutese utaacuten az elıkeacutesziacutetett toumllteacutesanyagot be kell toumllteni eacutes toumlmoumlriacuteteni a nyiacuteroacutedoboz felsı feleacutebe ahogy a C melleacuteklet leiacuterja

E13 Szaacutemiacutetaacutesok

A toumllteacutesanyag eacutes az erısiacutetı elem koumlzoumltti suacuterloacutedaacutesi teacutenyezı eacuterteacutekeacutenek meghataacuterozaacutesaacutehoz a normaacutel feszuumlltseacutegekhez tartozoacutean aacutebraacutezolni kell a vizsgaacutelat soraacuten meacutert nyiacuteroacutefeszuumlltseacutegek csuacutecs-eacuterteacutekeit eacutes meg kell meacuterni az ezekre illeszkedı egyenes vonal hajlaacutesszoumlgeacutet Az adheacutezioacutet a zeacuteroacute normaacutelfeszuumllt-seacutegneacutel leolvashatoacute csuacutesztatoacute feszuumlltseacuteg jelenti

E14 A jegyzıkoumlnyvezendı adatok

Minden egyes vizsgaacutelat eseteacuteben jegyzıkoumlnyvezni kell a koumlvetkezı adatokat is a) normaacutelfeszuumlltseacuteg kNm2 b) a nyiacuteroacutefeszuumlltseacuteg csuacutecseacuterteacuteke kNm2 c) a nyiacuteraacutesi csuacutecseacuterteacutekneacutel meacutert fajlagos elmozdulaacutes d) koheacutezioacutes anyagok eseteacuteben a viacuteztartalom vizsgaacutelat utaacuteni eacuterteacutekeacutet

E2 Horgonyelemek

A horgonyszaacuterra vonatkozoacute suacuterloacutedaacutesi egyuumltthatoacutet ugyanuacutegy ndash nyiacuteroacutedoboz hasznaacutelataacuteval ndash kell meg-hataacuterozni mint azt az erısiacutetı elemekre az E11 elıiacuterta A horgony test(ek) (laacutesd 32 aacutebra) reacuteszesedeacuteseacutet a kihuacutezaacutesi ellenaacutellaacutesboacutel a talajmechanika alapelvei-vel oumlsszhangban ndash ahol ez indokolt kihuacutezaacutesi vizsgaacutelatokkal kiegeacutesziacutetve ndash kell meghataacuterozni



165

F MELLEacuteKLET (szabaacutelyzat jellegő)

KIacuteSEacuteRLETI EacutePIacuteTEacuteS

Taacutemfalszerkezet kiproacutebaacutelaacutesaacutehoz egy kb 10 m x 6 m teruumllető viacutezszintes siacutek alapfeluumlletet kell elıkeacute-sziacuteteni A fal magassaacutega ne legyen kisebb 3 m-neacutel eacutes az eddig feleacutepiacutetett toumllteacutes alapteruumllete ne le-gyen 3 m x 3m-neacutel kisebb A toumllteacutes oldalfeluumlletei uacutegy lehetnek lejtısek hogy a toumlmoumlriacutetı geacutep bizton-saacutegosan eacutes hateacutekonyan dolgozhasson A toumllteacutesanyagot a 9232-vel oumlsszhangban kell elteriacuteteni eacutes toumlmoumlriacuteteni A kiacuteseacuterlet soraacuten a koumlvetkezıket kell megfigyelni a) a mozgataacutes eacutes a taacuterolaacutes neheacutezseacutege b) a beeacutepiacuteteacutes neheacutezseacutege eacutes pontossaacutega c) az elemek ndash ide eacutertve a homlokfal elemeket is ndash seacuteruumlleacutese deformaacutecioacuteja vagy viszonylagos el-

mozdulaacutesai

G MELLEacuteKLET (taacutejeacutekoztatoacute jellegő)

TAacuteMASZERİK

A teljes magassaacuteguacute homlokfalak deformaacutecioacuteit a toumllteacutes keacutesziacuteteacutese koumlzben ideiglenes taacutemokkal lehet szabaacutelyozni Az ilyen taacutemok hasznaacutelata szokvaacutenyos megoldaacutes A taacutemaszerı PL viacutezszintes oumlsszete-vıjeacutet szabad a koumlvetkezıkeacuteppen szaacutemiacutetani

6

2ta

L

hKP

sdotsdot=

γ

ahol ht a homlokfal alja foumlloumltti feltoumllteacutes magassaacutega

Az e keacutepletbıl szaacutemiacutethatoacutenaacutel kisebb taacutemaszerık adoacutednak a H magassaacuteguacute fal eacutepiacuteteacuteseacutenek speciaacutelis sorrendje eseteacuten A megtaacutemasztaacutesok kivaacuteltaacutesaacutenak bevaacutelt sorrendje ha a hp megtaacutemasztaacutesi pont H2 lt hp lt H magassaacutegban van eacutes ahol a fal alja ferdeacuten meg van taacutemasztva a) elkeacuteszuumll a toumllteacutes valamely ht gt H2 magassaacutegig b) eltaacutevoliacutetjaacutek a fal aljaacutet taacutemasztoacute ferde taacutemot c) eltaacutevoliacutetjaacutek a taacutemot Ilyen kivitelezeacutesi sorrend eseteacuten a taacutemasztoacute erı viacutezszintes oumlsszetevıje

phth

6

2thaK

LP sdotsdotsdot

=γ

Ha a szerkezet puha altalajon aacutell akkor a homlokfalnak a toumllteacutes feleacute iraacutenyuloacute elfordulaacutesa valoacutesziacutenő-leg tovaacutebb csoumlkkenti a PL taacutemasztoacute erıt [26]



166



167



168



169



170



171


AacuteKMI-200103 5 melleacuteklet Neacutemet uacutetuumlgyi talajerısiacuteteacutesi elıiacuteraacutes

171

5 melleacuteklet

Neacutemet uacutetuumlgyi elıiacuteraacutes a geomőanyagok uacuteteacutepiacuteteacutesi alkalmazaacutesaacutera

Merkblatt

fuumlr die

Anwendung von Geotextilien und Geogittern

im Erdbau des Straszligenbaus

Kiadta Forschungsgesellschaft fuumlr Strassen- und Verkehrswesen

Arbeitsgruppe Erd- und Grundbau Fordiacutetotta szerkesztette dr Szepeshaacutezi Roacutebert fıiskolai docens Szeacutechenyi Istvaacuten Egyetem

Gyır 2003



172

Tartalomjegyzeacutek

1 Aacuteltalaacutenos elvek 174 2 Fogalmakhelliphellip174

20 Aacuteltalaacutenos elvek 174 21 Geotextiacuteliaacutek (Geotextilien)175 22 Georaacutecsok (Geogitter) 175 23 Geokompozitok (Verbundsoffe)175

3 Mőszaki tulajdonsaacutegok176 30 Aacuteltalaacutenos elvek 176 31 Alapanyagok176 32 Nemszıtt geotextiacuteliaacutek176 33 Szıtt geotextiacuteliaacutek176 34 Hurkolt geotextiacuteliaacutek177 35 Georaacutecsok177 36 Geokompozitok 177 37 Oumlregedeacutessel szembeni ellenaacutelloacutekeacutepesseacuteg 177

4 Alkalmazaacutesi teruumlletek 178 40 Aacuteltalaacutenos elvek 178 41 Geotextiacuteliaacutek alkalmazaacutesa elvaacutelasztaacutesra 178 42 Geotextiacuteliaacutek eacutes georaacutecsok alkalmazaacutesa reacutezsők biztosiacutetaacutesaacutera eacutes helyreaacutelliacutetaacutesaacutera180 43 Geotextiacuteliaacutek alkalmazaacutesa viacutezteleniacutetı leacutetesiacutetmeacutenyek szőrıelemekeacutent 183 44 Geotextiacuteliaacutek eacutes georaacutecsok alkalmazaacutesa foumlldszerkezetek erısiacuteteacuteseacutere188

5 Meacuteretezeacutesi iraacutenyelvek 193 51 Az erısiacuteteacutes eseteacuten veacutegzendı mechanikai meacuteretezeacutes 193 52 A geotextiacuteliaacutek hidraulikai meacuteretezeacutese szőreacutesi eacutes dreacutenezeacutesi funkcioacute eseteacuten 195

6 Vizsgaacutelatok 199 60 Aacuteltalaacutenos elvek 199 61 Fajlagos feluumllet 199 62 Meacuteretek ndash vastagsaacuteg mm199 63 Szakiacutetoacuteerı eacutes szakadoacutenyuacutelaacutes (kNm eacutes )200 64 Idıbeli viselkedeacutes tartoacutes teher alatt (Kuacuteszaacutes eacutes tartoacutes szilaacuterdsaacuteg) ()200 65 Statikus aacutetszakiacutetoacuteerı (kN) 201 66 Viselkedeacutes dinamikus igeacutenybeveacutetelre 201 67 Kaacuterosodaacutes beeacutepiacuteteacuteskor ()201 68 A forgalom okozta seacuteruumlleacutesek202 69 Vegyi ellenaacutelloacutekeacutepesseacuteg () 202 610 Idıjaacuteraacutesaacutelloacutesaacuteg ()202 611 Suacuterloacutedaacutesi teacutenyezı a termeacutek eacutes a talaj koumlzoumltt202 612 A termeacutekek egymaacutes koumlzoumltti suacuterloacutedaacutesi ellenaacutellaacutesa202 613 Kihuacutezoacutedaacutesi ellenaacutellaacutes203 614 Jellemzı szőrınyiacutelaacutes O90w (mm) 203 615 Viacutezaacuteteresztıkeacutepesseacuteg a feluumlleten keresztuumll kv (ms)203 616 Viacutezaacuteteresztıkeacutepesseacuteg a geotextiacutelia siacutekjaacuteban kH ms203

7 Iraacutenyelvek a termeacutekek kivaacutelasztaacutesaacutehoz 205 70 A kivaacutelasztaacutes rendje205 71 Kivaacutelasztaacutesi parameacuteterek205



173

8 A szerzıdeacutesek iraacutenyelvei211 80 Aacuteltalaacutenos elvek 211 81 Szaacutelliacutetaacutesi felteacutetelek 211 82 Minıseacutegbiztosiacutetaacutes213 83 Elszaacutemolaacutes214 84 Szavatossaacuteg 214

Fuumlggeleacutekek

1 Az alkalmazott roumlvidiacuteteacutesek jegyzeacuteke

2 A termeacutekekre vonatkozoacute koumlvetelmeacutenyek megadaacutesa a kiiacuteraacutesokban

3 A termeacutekismertetı (minta)

4 A termeacutekjellemzık oumlsszefoglalaacutesa

5 Kontrollvizsgaacutelati mintaveacuteteli jegyzıkoumlnyve

6 Minta kontrollvizsgaacutelat jegyzıkoumlnyveacutere



174

1 Aacuteltalaacutenos elvek Az elıiacuteraacutes a foumlldmőeacutepiacuteteacutesben eacutes a viacutezteleniacutetı berendezeacutesekben alkalmazott geotextiacuteliaacutek eacutes georaacutecsok valamint a georaacutecsokhoz hasonloacute termeacutekek alkalmazaacutesi lehetıseacutegeit taacutergyalja de nem foglalkozik a geomembraacutenokkal eacutes feacutemanyaguacute erısiacuteteacutesekkel Kiegeacutesziacutetıleg utal olyan kapcsoloacutedoacute anyagokra melyek a teacutemakoumlrhoumlz kapcsoloacutednak Ilyenek minus Empfehlungen des Areitskreises 14 Deutschen Gesellschaft fuumlr Erd- und Grundbau minus DVWK-Merkblatt 221 Anwendung von Geotextiacutelien im Wasserbau minus DVWK-Merkblatt 225 Anwendung von Kunststoffdichtungsbahnen im Wasserbau und fuumlr den

Grundwasserschutz minus AK 14B DGEG Empfehlungen fuumlr den Entwurf und die Berechnung von Erdkoumlrpern mit Be-

wehrunge aus Kunsstoffen (EBGEO) minus Empfehlungen des AK 11 Geotechnik der Deponien und Altlasten Az anyag csak az euroacutepai elıiacuteraacutesok megjeleneacuteseacuteig lesznek eacuterveacutenyben Ugyanakkor maacuter most is el kell fogadni olyan maacutes unioacutes orszaacutegboacutel szaacutermazoacute termeacutekeket is melyek ha ezt nem de sajaacutet elıiacuteraacute-saikat kieleacutegiacutetik s veluumlk a veacutedelmi biztonsaacuteg az egeacuteszseacuteg eacutes az alkalmassaacuteg szuumlkseacuteges szintje eleacuter-hetı 2 Fogalmak


geotextiacuteliaacutek georaacutecsok eacutes hasonloacute termeacutekek geomembraacutenok

viacutezaacuteteresztık csaknem viacutezzaacuteroacuteak

nem szıtt geotextiacuteliaacutek nyuacutejtott georaacutecsok geomembraacutenok

szıtt geotextiacuteliaacutek szıtt georaacutecsok bentonitpaplanok

hurkolt geotextiacuteliaacutek fektetett georaacutecsok

geoszalagok eacutes ruacutedszerő elemek

maacutes siacutekelemek maacutes siacutekelemek

geokompozitok

A geotextiacuteliaacutekon az elıiacuteraacutes viacutezaacuteteresztı nemszıtt szıtt eacutes hurkolt termeacutekeket valamint geokompozitokat eacutert melyeket a keacutesıbb megnevezendı ceacutelokra hasznaacutelnak A georaacutecsok szintetikus szaacutelakboacutel vagy kuumlloumlnboumlzı csomoacuteponti kapcsolatokkal mőanyagboacutel elıaacutelliacute-tott raacutecsszerkezetekbıl aacutellnak melyek nyiacutelaacutesmeacuterete 10 mm-neacutel nagyobb eacutes a keacutesıbb megnevezendı ceacutelokra hasznaacutelatos Megkuumlloumlnboumlztethetık a szıtt a nyuacutejtott eacutes a fektetett georaacutecsok Vannak tovaacutebbaacute geoszalagok eacutes ruacutedszerő elemek is A termeacutek győjtıfogalmat akkor hasznaacutelja az elıiacuteraacutes ha az elıiacuteraacutes 21 eacutes 22 fejezeteacuteben szereplı termeacutekek oumlsszesseacutegeacuterıl szoacutel



175

21 Geotextiacuteliaacutek (Geotextilien)

21 Nemszıtt geotextiacuteliaacutek (Vliesstoffe)

A nemszıtt geotextiacuteliaacutek siacutekban egymaacutesra fektetett veacutegtelen mőszaacutelak vagy 3-5 cm hosszuacute fonalak roumlgziacuteteacuteseacutevel keacuteszuumllnek A roumlgziacuteteacutes lehet mechanikai (tőzeacutes) adheacutezioacutes (keacutemiai koumlteacutes) vagy koheacutezioacutes (hıkezeleacutes) 212 Szıtt geotextiacuteliaacutek (Gewebe)

A szıtt geotextiacuteliaacutek egymaacutest dereacutekszoumlgben keresztezı fonalakboacutel keacuteszuumll A fonalak tiacutepusaacutetoacutel a szouml-veacutes moacutedjaacutetoacutel eacutes a szaacutelak mennyiseacutegeacutetıl fuumlggıen sokfeacutele tiacutepusa leacutetezik Bizonyos esetekben a cso-moacutepontokat roumlgziacutetik 213 Hurkolt geotextiacuteliaacutek (Maschenwaren)

Olyan termeacutekek oumlsszefoglaloacute fogalma melyek ndash egy vagy toumlbb szaacutelboacutel aacutelloacute fonalrendszerek melyek keresztkoumlteacutessel oumlssze vannak hurkolva ndash egy vagy toumlbb szaacutelboacutel aacutelloacute egyiraacutenyuacute fonalrendszerek melyeket egy maacutesik fonalrendszer kap-

csol oumlssze 22 Georaacutecsok (Geogitter)

221 Szıtt georaacutecsok (gewebte Geogitter)

A 10 mm-neacutel nagyobb nyiacutelaacutesuacute szıtt geotextiacuteliaacutekat soroljaacutek ide 222 Nyuacutejtott georaacutecsok (gestreckte Geogitter)

A lyukasztott mőanyaglemez egy- vagy keacutetiraacutenyuacute nyuacutejtaacutesaacuteval elıaacutelliacutetott szerkezet melynek poli-mermolekulaacutei a nyuacutejtaacutesi iraacutenyban orientaacuteloacutednak iacutegy ebbe az iraacutenyba a szilaacuterdsaacuteg megnı eacutes a nyuacute-laacutes csoumlkken A raacutecsok keresztezıdeacutese merev iacutegy az erıaacutetvitel a kereszt- eacutes a hossziraacutenyuacute raacutecsele-mek koumlzoumltt lehetseacuteges 223 Koumltoumltt georaacutecsok (Gelegte Geogitter)

Burkolt szalagokboacutel (laacutesd 224) keacuteszuumllnek a keresztiraacutenyban egymaacutesra fektetett szalagokat a ke-resztezeacutesneacutel oumlsszekapcsoljaacutek 224 Geoszalagok eacutes ruacutedszerő elemek (Baumlnder und stabfoumlrmige Elemente)

Az oumlsszefoglaloacutean georaacutecsszerő elemeknek is nevezik ıket A geoszalagok szaacutelakboacutel szıtt vagy koumltoumltt fonalak melyeket egymaacutes melleacute fektetik eacutes polimerkouml-pennyel roumlgziacutetik ıket A ruacutedszerő elemek eseteacuteben koumltegbe fogott fonalakat roumlgziacuteteni polimerkouml-pennyel 23 Geokompozitok (Verbundsoffe)

Siacutekban oumlsszekapcsolt nemszıtt vagy szıtt geotextiacuteliaacutekboacutel georaacutecsokboacutel vagy maacutes elemekbıl keacutesziacute-tett termeacutekek tartoznak ide



176

3 Mőszaki tulajdonsaacutegok


A termeacutekek tulajdonsaacutegait az alkalmazott nyersanyagok az oumlsszetevık azok elrendezeacutese eacutes a roumlg-ziacuteteacutes moacutedja hataacuterozza meg 31 Alapanyagok

Az alapanyagok ez idı taacutejt aacuteltalaacuteban a koumlvetkezık lehetnek minus Poliamid PA minus Polietileacuten PE minus Polieszter PET minus Polipropileacuten PP Egyeacuteb anyagokat pl stabilizaacutetorokat is alkalmaznak a gyaacutertaacutes soraacuten bizonyos tulajdonsaacutegok eleacutereacute-seacutere Burkoloacuteanyagkeacutent polivinilklorid (PVC) polieszter (PET) eacutes bitumen Hasznaacutelnak lebomloacute termeacuteszetes anyagokat is pl lenfonalat jutaacutet koacutekuszrostot a feluumlletveacutedelemre Abboacutel lehet kiindulni hogy a nyersanyagok nem szennyezik a talajvizet A viacutezben kioldoacutedoacute vagy kimosoacutedoacute kiegeacutesziacutetı anyagokat melyeket a gyaacutertaacutes soraacuten felhasznaacutelnak (pl bizonyos Avivagen stabilizaacutetorok konzervaacuteloacute anyagok) a termeacutekismertetıkben (811) meg kell adni mind a tiacutepusukat mind a mennyiseacuteguumlket E tekintetben az alkalmazott anyagoknak hiteles hygeacuteniai inteacutezet aacuteltal kiaacutelliacute-tott bizonylattal kell rendelkezniuumlk 32 Nemszıtt geotextiacuteliaacutek

A koumlvetkezı fı tulajdonsaacutegokkal rendelkeznek minus elsısorban elvaacutelasztaacutesra eacutes szőreacutesre ajaacutenljaacutek de dreacutenezeacutesre is alkalmas minus mechanikai tulajdonsaacutegaik erısen iraacutenyfuumlggık ami a szaacutelak reacuteszleges iraacutenyultsaacutegaacutenak koumlvet-kezmeacutenye minus nagy a nyuacutelaacutesuk az elıbbi ok miatt s ez a roumlgziacuteteacutes moacutedjaacutetoacutel is fuumlgg de feluumlleti beeacutepiacuteteacutes eseteacuten a keresztiraacutenyuacute megkoumlteacutes miatt csoumlkken minus a nagy nyuacutelaacutesi hajlam teszi lehetıveacute a joacute elvaacutelasztoacute hataacutest tudjaacutek koumlvetni az egyenetlen feluumllete eacutes a durva szemcseacuteket meacuteg egy esetleges helyi aacutetszakadaacutes eseteacuten is koumlruumllveszik az aacutetszakadaacutest oko-zoacute szemcseacutet minus a talaj eacutes az anyag koumlzoumltti suacuterloacutedaacutes mindkettı sajaacutetossaacutegaitoacutel nagyban fuumlgg kuumlloumlnoumlsen a geotextiacutelia feluumlleti struktuacuteraacuteja eacutes az egyenetlen feluumllet koumlveteacuteseacutenek meacuterteacuteke leacutenyeges (51 eacutes 716) minus a szőreacutes szempontjaacuteboacutel a jellemzı szőrınyiacutelaacutes (Oumlffnungsweite) eacutes a viacutezaacuteteresztıkeacutepesseacuteg leacutenye-ges (52) minus a szőrınyiacutelaacutest a mechanikai igeacutenybeveacutetel nem befolyaacutesolja minus a viacutezaacuteteresztıkeacutepesseacuteg csoumlkken a feluumlletre hatoacute terheleacutes hataacutesaacutera 33 Szıtt geotextiacuteliaacutek

A koumlvetkezı fı tulajdonsaacutegokkal rendelkeznek minus elsısorban erısiacuteteacutesre hasznaacuteljaacutek



177

minus iraacutenyfuumlggı a mechanikai viselkedeacutese minus neacutehaacuteny szaacutel elszakadaacutesa jelentısen csoumlkkentheti a teherbiacuteraacutesaacutet minus a talaj eacutes az anyag koumlzoumltti suacuterloacutedaacutes mindkettı sajaacutetossaacutegaitoacutel nagyban fuumlgg kuumlloumlnoumlsen a geotex-tiacutelia struktuacuteraacuteja eacutes az egyenetlen feluumllet koumlveteacuteseacutenek meacuterteacuteke leacutenyeges (51 eacutes 716) minus a szőreacutes szempontjaacuteboacutel leacutenyeges a jellemzı szőrınyiacutelaacutes eacutes viacutezaacuteteresztıkeacutepesseacuteg (52) minus a jellemzı szőrınyiacutelaacutest a feluumlletre hatoacute nyomaacutes alig a siacutekbeli huacutezaacutes nagyban befolyaacutesolja minus a viacutezaacuteteresztıkeacutepesseacuteg csoumlkken a feluumlleti terheleacutes hataacutesaacutera 34 Hurkolt geotextiacuteliaacutek

A koumlvetkezı fı tulajdonsaacutegokkal rendelkeznek minus elsısorban erısiacuteteacutesre hasznaacuteljaacutek ıket minus csekeacutely nyuacutelaacutes mellett nagy huacutezoacuteerıt keacutepesek felvenni a fonalak iraacutenyaacuteban minus keresztiraacutenyban kisebb erıt vesznek fel viszont diagonaacutelisan is mőkoumldhetnek ha olyan iraacuteny-ban is vannak szaacutelak minus a talaj eacutes az anyag koumlzoumltti suacuterloacutedaacutes a szıtt geotextiacuteliaacutekeacutehoz hasonloacute 35 Georaacutecsok

A koumlvetkezı fı tulajdonsaacutegokkal rendelkeznek minus csak talajerısiacuteteacutesre alkalmazzaacutek ıket minus a teheraacutetadaacutes alapvetıen a talaj eacutes a raacutecs koumlzoumltti suacuterloacutedaacutes reacuteveacuten valoacutesul meg minus merev csomoacutepontok eseteacuten a keresztiraacutenyuacute raacutecselemeken passziacutev foumlldnyomaacutesok is mőkoumldnek 36 Geokompozitok

A koumlvetkezı fı tulajdonsaacutegokkal rendelkeznek minus kombinaacutelt igeacutenybeveacutetelek funkcioacutek eseteacuten hasznaacutelandoacutek minus a komponensek tulajdonsaacutegai hataacuterozzaacutek meg az egyes funkcioacutek teljesiacuteteacuteseacutere 37 Oumlregedeacutessel szembeni ellenaacutelloacutekeacutepesseacuteg

A ma hasznaacutelatos anyagok maacuter szaacutemottevı ellenaacutelloacute keacutepesseacuteggel rendelkeznek ha beeacutepiacuteteacuteskor ke-veacutesseacute seacuteruumllnek meg eacutes a feacutennyel szemben kellı veacutedelmet kapnak (713 eacutes 718) A polieacuteszterek eacuterzeacutekenyseacutegeacutet az alkaacuteli koumlrnyezettel szemben kuumlloumln figyelembe kell venni (717) A hidraulikai eacutes szőreacutesi tulajdonsaacutegok romlaacutesaacutet a koumlrnyezı talaj tulajdonsaacutegaihoz valoacute illeszkedeacutest biztosiacutetoacute meacuteretezeacutessel el elehet keruumllni (52) A tartoacutes terheleacutes hataacutesaacutera bekoumlvetkezı kuacuteszaacutesra meacuteretezni kell a szerkezeteket (514 64 eacutes 715)



178



A geotextiacuteliaacutekat eacutes a georaacutecsokat a foumlldmővekben a koumlvetkezı funkcioacutekra alkalmazzaacutek

minus Elvaacutelasztaacutes (Trennen) toumllteacutesanyagok alatti elvaacutelasztaacutesa (41)

minus Biztosiacutetaacutes (Sichern) uacutej toumllteacutesreacutezsők biztosiacutetaacutesa (421) megcsuacuteszott reacutezsők helyreaacutelliacutetaacutesa (422)

minus Veacutedelem (Schuumltzen) uacutej foumlldreacutezsők eroacutezioacuteveacutedelme (42) geomembraacutenok oacutevaacutesa kaacuterosiacutetoacute hataacutesok ellen (43)

minus Szőreacutes (Filtern) viacutezteleniacutetı leacutetesiacutetmeacutenyek kuumlloumlnboumlzı reacutetegei koumlzoumltti szőreacutes (43 eacutes 52)

minus Viacutezteleniacuteteacutes (Entwaumlssern) viacutezteleniacutetı leacutetesiacutetmeacutenyek viacutezelvezetı feladataacutenak ellaacutetaacutesa (43 eacutes 52)

minus Erısiacuteteacutes (Bewehren) foumlldszerkezetek mechanikai erısiacuteteacutese (44 eacutes 51)

41 Geotextiacuteliaacutek alkalmazaacutesa elvaacutelasztaacutesra

Feladat

minus a kuumlloumlnboumlzı oumlsszeteacutetelő reacutetegek keveredeacuteseacutenek megakadaacutelyozaacutesa minus a keacutet reacuteteg koumlzti szőreacutesi feladat megoldaacutesa

Peacuteldaacutek

1) toumllteacuteseacutepiacuteteacutes eseteacuten a gyenge altalaj eacutes az elsı szemcseacutes toumllteacutesreacuteteg koumlzeacute 2) talajcsere eseteacuten a finomszemcseacutes gyenge altalaj eacutes a szemcseacutes cseretalaj koumlzeacute 3) toumllteacuteseacutepiacuteteacutes eseteacuten a szőrıszabaacutelyt ki nem eleacutegiacutetı egymaacutes utaacuteni reacutetegek koumlzeacute 4) terepfeltoumllteacutes eseteacuten a finomszemcseacutes gyenge altalajuacute meacutelyedeacutesek eacutes a szemcseacutes feltoumllteacutes koumlzeacute 5) koumlzlekedeacutesi paacutelya felsı zoacutenaacutejaacutenak eacutepiacuteteacutese eseteacuten a termett talaj eacutes a fagyveacutedı reacuteteg koumlzeacute 6) koumlzlekedeacutesi paacutelya felsı zoacutenaacutejaacutenak eacutepiacuteteacutese eseteacuten a termett talaj eacutes az aacutegyazat koumlzeacute

A kivaacutelasztaacutes szempontjai

minus a legceacutelszerőbb nemszıtt geotextiacuteliaacutekat alkalmazni minus szőreacutesre meacuteretezni kell a geotextiacuteliaacutet (52 eacutes 7197110) minus a beeacutepiacuteteacuteskor felleacutepı igeacutenybeveacuteteleket is figyelembe kell venni a termeacutek kivaacutelasztaacutesakor minus a foumlldanyagok minıseacutegeacutet a szokaacutesos moacutedon kell tervezni

Beeacutepiacuteteacutesi szabaacutelyok

minus a geotextiacuteliaacutet keresztiraacutenyban kell lefektetni az eacutepiacuteteacutesi iraacutenyban valoacute legalaacutebb 50 cm-nyi aacutetfe-deacutessel illetve szuumlkseacuteg szerint (pl viacutez alatt) oumlsszevarraacutessal is minus keskeny keacutet tekercsszeacutelesseacutegneacutel nem szeacutelesebb reacuteteg alatt hossziraacutenyban is fektethetık a geo-textiacuteliaacutek minus a geotextiacuteliaacutekon jaacutermővek koumlzvetlenuumll nem koumlzlekedhetnek az elsı reacuteteget elıredoumlnteacutessel kell oacutevatosan elteriacuteteni minus a geotextiacuteliaacutera keruumllı elsı reacuteteg joacute viacutezvezetı joacutel toumlmoumlriacutethetı maacutellaacutesra nem hajlamos eacutes aacuteltalaacute-ban legalaacutebb 50 cm vastag legyen de vastagsaacutegaacutet az altalaj teherbiacuteraacutesaacutehoz eacutes az anyag toumlmoumlriacutethetı-seacutegeacutehez kell igaziacutetani



179

minus ha a fekteteacutes eacutes a takaraacutes koumlzoumltti idı egy heacutetneacutel nagyobb akkor a termeacutek idıjaacuteraacutesaacutelloacutesaacutegaacutet figye-lembe kell venni (718)

1 aacutebra Elvaacutelasztoacute reacuteteg toumllteacutes alatt

2 aacutebra Elvaacutelasztoacute reacuteteg talajcsere alatt

3 aacutebra Elvaacutelasztoacute reacuteteg a szőrıszabaacutelyt ki nem eleacutegiacutetı toumllteacutesreacutetegek koumlzoumltt



180

4 aacutebra Elvaacutelasztoacute reacuteteg terepmeacutelyedeacutesek feltoumllteacutesekor

5 aacutebra Elvaacutelasztoacute reacuteteg az altalaj eacutes a szőrıszabaacutelyt ki nem eleacutegiacutetı fagyveacutedı reacuteteg koumlzoumltt

6aacutebra Elvaacutelasztoacute reacuteteg burkolatlan (foumlld)utak eacutes burkolta utak eseteacuten (pl ideiglenes felvonulaacutesi

utak erdei utak gazdasaacutegi utak koumlzlekedeacutesi paacutelyaacutekhoz csatlakozoacute teruumlletek)

42 Geotextiacuteliaacutek eacutes georaacutecsok alkalmazaacutesa reacutezsők biztosiacutetaacutesaacutera eacutes helyreaacutelliacutetaacutesaacutera

421 Geotextiacuteliaacutek eacutes georaacutecsok alkalmazaacutesa toumllteacutesreacutezsők biztosiacutetaacutesaacutera

Feladat minus a reacutezső szeacutelsı zoacutenaacutejaacutenak haacutemlaacutesi folyaacutesi eacutes kimosoacutedaacutesi veszeacutelyeacutenek elkeruumlleacutese minus a toumllteacutesreacutezsők csuacuteszaacutesaacutenak megakadaacutelyozaacutesa Az erısiacuteteacutes noumlveli az aacutelleacutekonysaacutegot (44 eacutes 52)

Peacuteldaacutek

7) a toumllteacutesanyag szeacuteleacutenek becsomagolaacutesa a reacutezsőperem kifolyaacutesaacutenak eacutes kimosoacutedaacutesaacutenak megakadaacute-lyozaacutesaacutera

8) vaacuteltakozoacute anyaguacute toumllteacutes reacutetegeinek elvaacutelasztaacutesa eacutes finomszemcseacutes zoacutenaacuteinak becsomagolaacutesa a reacutezsőperem kifolyaacutesaacutenak eacutes kimosoacutedaacutesaacutenak megakadaacutelyozaacutesaacutera

9) nyiacutelt viacutezzel eacuterintkezı reacutezső eacutepiacuteteacutesekor a toumllteacutesanyag szeacuteleacutenek becsomagolaacutesa eacutes kuumllsı kıszuacuteraacutes-sal valoacute veacutedelme a kimosoacutedaacutes eacutes az eroacutezioacute megakadaacutelyozaacutesaacutera



181

A kivaacutelasztaacutes szempontjai minus az oumlregedeacutesi tulajdonsaacutegokat fokozottan figyelembe kell venni mert a geotextiacutelia ez esetben a beeacutepiacuteteacuteskor hosszabban szabadon lehet minus ceacutelszerő idıjaacuteraacutesaacutelloacute anyagokat alkalmazni illetve a termeacuteket a feacutenytıl oacutevni (718) minus szőreacutesre meacuteretezni kell a geotextiacuteliaacutet (52 719 7110) minus a beeacutepiacuteteacuteskor felleacutepı igeacutenybeveacuteteleket is figyelembe kell venni a termeacutek kivaacutelasztaacutesakor minus a foumlldanyagok minıseacutegeacutet a szokaacutesos moacutedon kell tervezni

Beeacutepiacuteteacutesi szabaacutelyok minus a becsomagolt talajzoacutena szeacutelesseacutege legalaacutebb a reacutetegvastagsaacuteg neacutegyszerese legyen minus a geotextiacuteliaacutet legalaacutebb 50 cm-nyi aacutetfedeacutessel kell fektetni eacutes oumlssze kell varrni ıket minus a geotextiacuteliaacuten jaacutermő koumlzvetlenuumll nem koumlzlekedhet az elsı reacuteteg elıredoumlnteacutessel teriacutetendı minus a geotextiacuteliaacutera keruumllı elsı reacuteteg joacute viacutezvezetı joacutel toumlmoumlriacutethetı eacutes min 50 cm vastag legyen

7 aacutebra A reacutezső biztosiacutetaacutesa kimosoacutedaacutes eacutes kifolyaacutes ellen

8 aacutebra A reacutezső biztosiacutetaacutesa a finomszemcseacutes reacutetegek kifolyoacutedaacutesa ellen egyidejő elvaacutelasztaacutessal

9 aacutebra A reacutezső biztosiacutetaacutesa eroacutezioacuteval szemben aacuterviacutezveszeacutelyes teruumlleten



182

422 Geotextiacuteliaacutek eacutes georaacutecsok alkalmazaacutesa reacutezsőcsuacuteszaacutesok helyreaacutelliacutetaacutesaacutera

Feladat minus a toumllteacutesanyag eacutes az eredeti talaj koumlzoumltti szőreacutesi probleacutemaacutek megoldaacutesa minus a reacutezső szeacutelsı zoacutenaacutejaacutenak haacutemlaacutesi folyaacutesi eacutes kimosoacutedaacutesi veszeacutelyeacutenek elkeruumlleacutese minus a lejtıben szivaacutergoacute vizek megfogaacutesa Az erısiacuteteacutes noumlveli az aacutelleacutekonysaacutegot (44 eacutes 52)

Peacuteldaacutek 10) megcsuacuteszott reacutezső helyreaacutelliacutetaacutesa geotextiacuteliaacuteval koumlrbefogott folytonos viacutezteleniacutetı eacutes taacutemasztoacute

kıtoumlmbbel 11) megcsuacuteszott reacutezső helyreaacutelliacutetaacutesa geotextiacuteliaacuteval koumlrbefogott viacutezteleniacutetı eacutes taacutemasztoacute bordaacuteval 12) megcsuacuteszott reacutezső helyreaacutelliacutetaacutesa geotextiacuteliaacuteval veacutedett szemcseacutes anyaggal eacutes főzfavesszıvel

A kivaacutelasztaacutes szempontjai minus ceacutelszerő idıjaacuteraacutesaacutelloacute anyagokat alkalmazni illetve a termeacuteket a feacutenytıl oacutevni (718) minus a geotextiacuteliaacutenak aacutellnia ellent kell aacutellnia a gyoumlkerek hataacutesainak is illetve a gyoumlkerek aacutetengedeacuteseacutet lehetıveacute tevı nyiacutelaacutesokkal kell rendelkeznie minus szőreacutesre meacuteretezni kell a geotextiacuteliaacutet (52 719 eacutes 7110)

Beeacutepiacuteteacutesi szabaacutelyok minus a geotextiacutelia-tekercsek elhelyezeacuteseacutet toldaacutesaacutet uacutegy kell megoldani hogy a szőreacutesi feladatukat

mindenhol teljesiacutethesseacutek minus az eacutepiacuteteacutes koumlzben a felsziacuten hajlaacutesa biztosiacutetsa a viacutezteleniacuteteacutest eacutes zaacuterja ki az uacutejabb csuacuteszaacutesok veszeacute-

lyeacutet a talpfeluumlletek 15 -naacutel laposabbak legyenek minus ha lejtıs feluumlletre keacutet toumllteacutesreacuteteg koumlzeacute geotextiacutelia keruumll akkor annak durva feluumlleti struktuacuteraacutejaacuteval

vagy leacutepcsızeacutessel kell a csuacuteszaacutes elleni biztonsaacutegot szavatolni minus a geotextiacuteliaacutet legalaacutebb 50 cm-nyi aacutetfedeacutessel kell fektetni eacutes oumlssze kell varrni ıket minus a feluumlleti fekteteacutesre eacuterveacutenyesek a 41 elıiacuteraacutesai

10 aacutebra Megcsuacuteszott reacutezső helyreaacutelliacutetaacutesa geotextiacuteliaacuteval koumlruumllzaacutert kıtoumlmbbel



183

11 aacutebra Megcsuacuteszott reacutezső helyreaacutelliacutetaacutesa geotextiacuteliaacuteval koumlruumllvett

viacutezteleniacutetı eacutes megtaacutemasztoacute kıbordaacuteval

12 aacutebra Eroacutezioacuteveszeacutelyes eacutes folyoacutesodaacutesra hajlamos anyaguacute megcsuacuteszott reacutezső helyreaacutelliacutetaacutesa

geotextiacuteliaacuteval koumlruumllvett durvaszemcseacutes reacutetegekkel eacutes noumlveacutenytelepiacuteteacutessel

43 Geotextiacuteliaacutek alkalmazaacutesa viacutezteleniacutetı leacutetesiacutetmeacutenyek szőrıelemekeacutent

Feladat

minus a viacutezteleniacutetı leacutetesiacutetmeacutenyek eltoumlmıdeacuteseacutenek megakadaacutelyozaacutesa minus a viacutezteleniacutetı leacutetesiacutetmeacutenyek viacutezszaacutelliacutetoacute kapacitaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesa



184

Peacuteldaacutek

Minden uacutethoz kapcsoloacutedoacute viacutezteleniacutetı berendezeacutesben ahol szőreacutes szuumlkseacuteges a feladat megoldhatoacute geotextiacuteliaacuteval A koumlvetkezık csak peacuteldakeacutent eacuterzeacutekeltetik a lehetıseacutegeket 13) baacutermely aacuterkos szivaacutergoacute kialakiacutetaacutesa geotextiacutelia szőrıvel 14) bevaacutegaacutesokban eacutepuumllı oldalszivaacutergoacute szivaacutergoacutetesteacutenek veacutedelme geotextiacuteliaacuteval 15) reacutezsőbe eacutepuumllı lemezszivaacutergoacute szőrıreacutetegei geotextiacuteliaacuteboacutel 16) reacutezsőben geotextiacuteliaacuteboacutel (geokompozitboacutel) keacuteszuumllı dreacutenlemez 17) megszakiacutetoacute szivaacutergoacute geotextiacuteliaacuteboacutel (geokompozitboacutel) keacuteszuumllı dreacutenlemezbıl 18) aacuterkok alatti szivaacutergoacutek szivaacutergoacutetesteacutenek veacutedelme geotextiacuteliaacuteval eacutes geomembraacutennal 19) taacutemszerkezetek haacutetoumllteacuteseacutenek viacutezteleniacuteteacuteseacutet szolgaacuteloacute szivaacutergoacutek szőrıreacutetege geotextiacuteliaacuteboacutel vagy

geokompozitboacutel illetve a szerkezet szigeteleacuteseacutenek veacutedelme geotextiacuteliaacuteval 20) gabionfalak elvaacutelasztaacutesa a haacutettoumllteacutestıl geotextiacuteliaacuteval


minus mindenek elıtt szőreacutesre kell meacuteretezni a geotextiacuteliaacutet (52 719 eacutes 7110) minus a viacutezelvezetı elemek eseteacuteben a siacutekbeli viacutezelvezeteacutest is vizsgaacutelni kell minus a beeacutepiacuteteacuteskor felleacutepı igeacutenybeveacuteteleket is figyelembe kell venni a termeacutek kivaacutelasztaacutesakor az e-rısseacutegi osztaacutely megaacutellapiacutetaacutesaacuteval minus ferde feluumlletek eseteacuten a geotextiacutelia eacutes a talaj koumlzoumltti csuacuteszaacutes elkeruumlleacuteseacutere megfelelı suacuterloacutedaacutesi tulajdonsaacutegok is szuumlkseacutegesek (716) minus taacutemszerkezethez kapcsoloacutedoacute szivaacutergaacutesra is hasznaacutelhatoacutek a geotextiacuteliaacutek de kuumlloumlnoumlsen joacutek erre a geokompozitok ez esetben ezeknek a szerkezethez valoacute kapcsolaacutesaacutet (pl ragasztaacutessal) meg kell ol-dani minus a geokompozitok pl nemszıtt geotextiacuteliaacuteval eacutes taacutevtartoacute mőanyag dreacutenlemezzel joacutel elvezetik siacutekjukban a vizet de megfelelıen szőrnek is de a szemcseacutes szivaacutergoacutetestet teljesen nem poacutetoljaacutek minus kellı idıjaacuteraacutesaacutelloacutesaacuteguacute anyag vaacutelasztandoacute mert a beeacutepiacuteteacutes koumlzben oacutehatatlanul hosszabban szaba-don lehet az anyag


minus a tekercsek elhelyezeacuteseacutet toldaacutesaacutet uacutegy kell megoldani hogy a szőreacutesi feladatukat mindenhol tel-jesiacutethesseacutek minus az eacutepiacuteteacutes koumlzben uumlgyelni kell arra hogy a lejtıs feluumlleteken a geotextiacutelia alatt a viacutez ne mozog-hasson mert az csuacuteszaacutesokhoz vezethet ennek vizsgaacutelatakor csak a talaj maradoacute nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacuteggal szabad szaacutemolni minus ha lejtıs feluumlletre keacutet toumllteacutesreacuteteg koumlzeacute geotextiacutelia keruumll akkor annak durva feluumlleti struktuacuteraacutejaacuteval vagy leacutepcsızeacutessel kell a csuacuteszaacutes elleni biztonsaacutegot szavatolni minus a tekercseket legalaacutebb 50 cm-nyi aacutetfedeacutessel kell fektetni eacutes oumlssze kell varrni ıket minus a nagyfeluumllető beeacutepiacuteteacutesek eseteacuteben a 41 fejezet szabaacutelyai eacuterveacutenyesek minus a beeacutepiacuteteacuteskor uumlgyelni kell a rongaacuteloacutedaacutesok elkeruumlleacuteseacutere mert baacutermely hiba eseteacuten a szemcse-visszatartaacutesi keacutepesseacuteg elveszik



185

13 aacutebra Aacuterkos szivaacutergoacute geotextiacutelia szőrıvel

14 aacutebra Oldalszivaacutergoacute geotextiacutelia szőrıvel

15 aacutebra Reacutezsős szivaacutergoacutereacuteteg geotextiacutelia szőrıvel az oldalszivaacutergoacutehoz csatlakoztatva



186

16 aacutebra Reacutezsős dreacutenlemez szőreacutest eacutes viacutezelvezeteacutest ellaacutetoacute geotextiacuteliaacuteval (geokompozittal)

eacutes az oldalszivaacutergoacutehoz csatlakoztatva

17 aacutebra Megszakiacutetoacute dreacutenlemez szőreacutest eacutes viacutezelvezeteacutest ellaacutetoacute geotextiacuteliaacuteval (geokompozittal)




187

18 aacutebra Folyoacuteka a felsı reacutezsőperemen alul szigetelt eacutepiacuteteacutesi szivaacutergoacuteval kombinaacutelva

19 aacutebra Haacutettoumllteacutes viacutezteleniacuteteacutese a szigeteleacutesveacutedı eacutes viacutezelvezetı geotextiacuteliaacuteval

20 aacutebra Gabionfal haacutettoumllteacuteseacutenek viacutezteleniacuteteacutese geotextiacuteliaacuteval



188

44 Geotextiacuteliaacutek eacutes georaacutecsok alkalmazaacutesa foumlldszerkezetek erısiacuteteacuteseacutere

Feladat minus az altalaj teherbiacuteraacutesaacutenak noumlveleacutes minus meredek reacutezsők aacutelleacutekonysaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesa A geotextiacuteliaacutek eacutes a georaacutecsok a foumlldtestben huacutezoacuteerıket keacutepesek felvenni Az alaptoumlreacutessel eacutes a reacutezső-csuacuteszaacutessal szembeni biztonsaacuteg ezaacuteltal noumlvekszik

441 Toumllteacutes alaperısiacuteteacutese

Ceacutel minus az alaptoumlreacutessel szembeni biztonsaacuteg noumlveleacutese

Peacuteldaacutek 21) egy erısiacutetıreacuteteg beeacutepiacuteteacutese a gyenge altalaj eacutes a toumllteacutes koumlzeacute 22) toumlbb erısiacutetıreacuteteg beeacutepiacuteteacutese a gyenge altalaj eacutes a toumllteacutes koumlzeacute illetve a toumllteacutes alsoacute zoacutenaacutejaacuteba 23) erısiacutetıreacuteteg beeacutepiacuteteacutese a (reacuteszleges) talajcsere alaacute eacutes esetleg foumlleacute is 24) geocellaacutek beeacutepiacuteteacutese a gyenge altalajra a toumllteacutes alaacute

21 aacutebra Toumllteacutes alaperısiacuteteacutese az altalajra fektetett egyetlen erısiacutetıreacuteteggel

22 aacutebra Toumllteacutes alaperısiacuteteacutese toumlbb erısiacutetıreacuteteggel

23 aacutebra Toumllteacutes alaperısiacuteteacutese erısiacutetett talajcsereacutevel



189

24 aacutebra Toumllteacutes alaperısiacuteteacutese geocellaacuteval

442 Burkolatlan (foumlld)utak teherbiacuteraacutesaacutenak noumlveleacutese

Ceacutel minus a teherbiacuteraacutes noumlveleacutese minus az alakvaacuteltozaacutesok csoumlkkenteacutese a jaacuterhatoacutesaacuteg fenntartaacutesa

Peacuteldaacutek

25) egy erısiacutetıreacuteteg beeacutepiacuteteacutese a gyenge altalajra a szemcseacutes paacutelyaszerkezet alaacute

25 aacutebra Burkolatlan uacutet erısiacuteteacutese georaacuteccsal

443 Burkolt utak koumltıanyag neacutelkuumlli szemcseacutes reacutetegeacutenek teherbiacuteraacutesnoumlveleacutese

Ceacutel minus veacutegleges teherbiacuteraacutes-noumlveleacutes minus az eacutepiacuteteacutes koumlzbeni jaacuterhatoacutesaacuteg biztosiacutetaacutesa

Peacuteldaacutek 26) erısiacutetıreacuteteg beeacutepiacuteteacutese a gyenge foumlldmőre a koumltıanyag neacutelkuumlli paacutelyaszerkezeti reacuteteg alaacute 27) erısiacutetıreacuteteg beeacutepiacuteteacutese a koumltıanyag neacutelkuumlli szemcseacutes paacutelyaszerkezeti reacuteteg belsejeacutebe

26 aacutebra Burkolt uacutet szemcseacutes paacutelyaszerkezeti reacutetegeacutenek erısiacuteteacutese egy alsoacute erısiacutetıreacuteteggel

27 aacutebra Burkolt uacutet szemcseacutes paacutelyaszerkezeti reacutetegeacutenek erısiacuteteacutese belsı erısiacutetıreacuteteggel



190

444 Oumlnmagaacuteban nem aacutelleacutekony de 70ordm-naacutel kisebb hajlaacutesuacute reacutezsős foumlldtest erısiacuteteacutese

Ceacutel minus uacutej reacutezső aacutelleacutekonysaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesa az erısiacuteteacutessel minus megcsuacuteszott reacutezső helyreaacutelliacutetaacutesa erısiacuteteacutessel az eredetivel azonos hajlaacutessal eacutes anyaggal

Peacuteldaacutek 28) erısiacutetı reacutetegek beeacutepiacuteteacutese uacutej foumlldreacutezső kellı szeacutelesseacutegő zoacutenaacutejaacuteba visszahajliacutetaacutessal 29) erısiacutetı reacuteteg beeacutepiacuteteacutese megcsuacuteszott foumlldreacutezső kellı szeacutelesseacutegő zoacutenaacutejaacuteba visszahajliacutetaacutes neacutelkuumll

28 aacutebra Uacutej toumllteacutesreacutezső erısiacuteteacutese visszahajliacutetott erısiacutetıreacutetegekkel

28 aacutebra Megcsuacuteszott toumllteacutesreacutezső erısiacuteteacutese egyenes erısiacutetıreacutetegekkel

445 Oumlnmagaacuteban nem aacutelleacutekony de 70ordm-naacutel meredekebb reacutezsős foumlldtest erısiacuteteacutese

Ceacutel minus A meredek terepleacutepcsı aacutelleacutekonysaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesa az erısiacuteteacutessel eacutes a merev homlokfallal

Peacuteldaacutek

30) betonelemekhez kapcsolt erısiacutetı reacutetegek beeacutepiacuteteacutese a foumlldtest kellı szeacutelesseacutegő zoacutenaacutejaacuteba 31) gabionkosarakhoz kapcsolt erısiacutetı reacutetegek beeacutepiacuteteacutese a foumlldtest kellı szeacutelesseacutegő zoacutenaacutejaacuteba 32) teljes magassaacuteguacute vasbeton panelhez kapcsolt erısiacutetı reacutetegek beeacutepiacuteteacutese a foumlldtest kellı szeacutelesseacute-gő zoacutenaacutejaacuteba 33) szaacuteraz kırakatboacutel kialakiacutetott homlokfalhoz kapcsolt erısiacutetı reacutetegek beeacutepiacuteteacutese a foumlldtest kellı szeacutelesseacutegő zoacutenaacutejaacuteba

A tervezeacutes eacutes a kivaacutelasztaacutes szempontjai minus az erısiacuteteacutes alkalmassaacutega eacutes az erısiacutetett foumlldtest aacutelleacutekonysaacutegaacutet igazolni kell (51)



191

minus a beeacutepiacuteteacuteskor lehetseacuteges seacuteruumlleacutesek teherbiacuteraacutescsoumlkkentı hataacutesaacutet a meacuteretezeacuteskor eacutes a termeacutek kivaacute-lasztaacutesakor figyelembe kell venni (514) minus utak felsı zoacutenaacutejaacutenak teherbiacuteraacutesnoumlveleacutesekor a tervezett hataacutest helysziacuteni proacutebaszakaszon veacutegzen-dı meacutereacutesekkel ceacutelszerően taacutercsaacutes terheleacutessel kell igazolni minus a szabad reacutezsők szeacuteleacutebe keruumllı erısiacuteteacuteskor kellı idıjaacuteraacutesaacutelloacutesaacuteguacute anyag vaacutelasztandoacute mert a be-eacutepiacuteteacutes koumlzben eacutes utaacuten oacutehatatlanul hosszabban napsuumlteacutesnek lehet kiteacuteve az anyag (718) vizsgaacutelandoacute tovaacutebbaacute a mechanikai kaacuterosodaacutes veszeacutelye is minus a szabad reacutezsők szeacutele az eroacutezioacute eacutes a talajfolyaacutes ellen is veacutedendı georaacutecsok eseteacuteben illetve nem teljes szeacutelesseacutegő erısiacutetı elemek eseteacutebe esetleg kuumlloumln geotextiacuteliareacuteteg beeacutepiacuteteacutese is indokolt minus szőreacutesi eacutes elvaacutelasztaacutesi igeacuteny eseteacuten az erısiacutetı anyagot erre is meacuteretezni kell vagy kuumlloumln geotex-tiacuteliareacuteteget kell beeacutepiacuteteni minus az erısiacutetett foumlldtest viacutezteleniacuteteacuteseacutet szuumlkseacutege eseteacuten az erısiacutetıreacuteteg megfelelı siacutekbeli viacutezvezetıkeacute-pesseacutegeacutevel kell biztosiacutetani (52) minus az oumlregedeacutesi tulajdonsaacutegokat az 514 717 eacutes a 718 szerint kell figyelembe venni

Beeacutepiacuteteacutesi szabaacutelyok minus az erısiacutetı elemeket a mechanikai igeacutenybeveacutetelnek megfelelıen kell lefektetni ebben az iraacuteny-ban toldani csak a toldaacutes megfelelıseacutegeacutet kuumlloumln igazolva szabad (51 eacutes 63) minus ha reacutetegek elvaacutelasztoacute eacutes veacutedelmi funkcioacutet is ellaacutetnak akkor legalaacutebb 50 cm aacutetfedeacutessel kell fek-tetni ıket s ez csak megfelelı oumlsszekapcsolaacutes (varraacutes tőzeacutes) eseteacuten csoumlkkenthetı minus alaperısiacuteteacuteskor a fuumlves felsı reacuteteget nem szabad letermelni csak a felsziacuten durva egyenetlenseacute-geit kell eltaacutevoliacutetani esetleg egy kiegyenliacutetıreacuteteget kell elteriacuteteni minus az erısiacutetıreacutetegeket raacutencoloacutedaacutesmentesen kell lefektetni minus a geotextiacuteliaacuten vagy a georaacutecson jaacutermővek koumlzvetlenuumll nem koumlzlekedhetnek az elsı reacuteteget elı-redoumlnteacutessel kell elteriacuteteni minus a geotextiacuteliaacutera vagy georaacutecsra keruumllı elsı reacuteteg joacute viacutezvezetı joacutel toumlmoumlriacutethetı maacutellaacutesra nem haj-lamos eacutes aacuteltalaacuteban legalaacutebb 50 cm vastag legyen de beeacutepiacuteteacutesi vastagsaacutegaacutet az altalaj teherbiacuteraacutesaacutehoz eacutes a szemcseacutes anyag toumlmoumlriacutethetıseacutegeacutehez igazodva kell megvaacutelasztani minus az erısiacutetett reacutezsők anyaga tetszıleges lehet de a meacuteretezeacutesneacutel (51) figyelembe vett tulajdonsaacute-gokkal kell rendelkeznie

30 aacutebra Erısiacutetett talajtaacutemfal noumlveacutenyzettel betelepiacutethetı betonelemekbıl

kialakiacutetott homlokfallal



192

31 aacutebra Erısiacutetett talajtaacutemfal feacutem vagy polimer anyaguacute gabionkosarakboacutel keacutesziacutetett homlokfallal

32 aacutebra Erısiacutetett talajtaacutemfal teljes magassaacuteguacute vasbeton panel homlokfallal

31 aacutebra Erısiacutetett talajtaacutemfal kıbıl szaacuterazon rakott homlokfallal



193

5 Meacuteretezeacutesi iraacutenyelvek

51 Az erısiacuteteacutes eseteacuten veacutegzendı mechanikai meacuteretezeacutes

Az erısiacutetett talajszerkezetek megfelelı toumllteacutesanyagboacutel eacutes geotextiacuteliaacuteboacutel vagy georaacutecsboacutel aacutellnak a koumlvetkezı feladatok ellaacutetaacutesaacutera minus gyenge teherbiacuteraacutesuacute altalajon eacutepuumllı toumllteacutes eseteacuteben a reacutezsőcsuacuteszaacutessal illetve alaptoumlreacutessel szembe-ni biztonsaacuteg noumlveleacutese (441 Alaperısiacuteteacutes) minus a jaacutermőforgalom aacuteltal koumlzvetlenuumll terhelt foumlldutak eacutes a koumltıanyag neacutelkuumlli paacutelyaszerkezeti reacutete-gek teherbiacuteraacutesaacutenak noumlveleacutese (442 eacutes 443 Teherbiacuteraacutesnoumlveleacutes) minus terepleacutepcsıknek a talaj termeacuteszetes reacutezsőhajlaacutesaacutenaacutel meredekebb kialakiacutetaacutesa eacutes biztosiacutetaacutesa (444 Reacutezsőerısiacuteteacutes eacutes erısiacutetett talajtaacutemfal) Az erısiacutetı elemeknek a foumlldmő szempontjaacuteboacutel meacuteg megengedhetı alakvaacuteltozaacutesok mellett kell az aacutelleacutekonysaacuteg biztosiacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges erıt mobilizaacutelnia Az erıaacutetadaacutes az erısiacutetıelemrıl a talajra a koumlztuumlk felleacutepı suacuterloacutedaacutes eacutes adheacutezioacute reacuteveacuten valoacutesul meg Ezt a suacuterloacutedaacutesi teacutenyezıvel eacutes az eleacutereacuteseacutehez szuumlkseacuteges elmozdulaacutessal lehet jellemezni Egymaacutessal eacuterintkezı erısiacutetıreacutetegek eseteacuteben is eacutertelmez-hetık ugyanezek a parameacuteterek A tovaacutebbi eljaacuteraacutesok az 1 fejezetben ajaacutenlott irodalmakban talaacutelhatoacutek 511 Alaperısiacuteteacutes meacuteretezeacutese

A gyenge teherbiacuteraacutesuacute altalajon az aacutelleacutekonysaacuteghoz szuumlkseacuteges erıhataacutesok hiaacutenya poacutetolandoacute az erısiacute-teacutessel A veacutegsı aacutellapot aacutelleacutekonysaacutegveszteacutessel szembeni biztonsaacutegaacutenak azonban az erısiacuteteacutes neacutelkuumll is 10 felett kell lennie Az erısiacuteteacutes az altalaj deformaacutecioacuteit nem csoumlkkenti A koumlvetkezıket kell vizsgaacutelni minus aacuteltalaacutenos aacutelleacutekonysaacuteg minus az erısiacutetı elemek szakadaacutesaacuteval szembeni biztonsaacuteg minus az erısiacutetı elemek kihuacutezoacutedaacutesaacuteval szembeni biztonsaacuteg minus a toumllteacutes el- illetve szeacutetcsuacuteszaacutesaacuteval szembeni biztonsaacuteg minus az altalaj oldaliraacutenyuacute kitoloacutedaacutesaacutenak ellenırzeacutese minus suumlllyedeacutesek minus a szuumlkseacuteges viacutezmozgaacutesok viacutezlevezeteacutes lehetıseacutege

512 Teherbiacuteraacutesnoumlveleacutes

A koumlvetkezı parameacutetereket kell a meacuteretezeacuteskor megaacutellapiacutetani minus a paacutelyaszerkezet meacuteretezeacutesi utasiacutetaacutesa szerint szuumlkseacuteges teherbiacuteraacutes minus az altalaj illetve az aleacutepiacutetmeacuteny teherbiacuteraacutesa minus az altalaj illetve az aleacutepiacutetmeacuteny teherbiacuteraacutesaacutenak vaacuteltozaacutesa a forgalmi terheleacutes eacutes a viacuteztartalom-vaacuteltozaacutesok miatt (fagyhataacutes) minus az aacutegyazati anyag tulajdonsaacutegai eacutes vastagsaacutega minus az erısiacutetıreacuteteg viselkedeacutes erıhataacutesokra minus az erısiacutetıreacuteteg eacutes az aacutegyazati reacuteteg koumlzoumltti suacuterloacutedaacutesi jellemzık minus a tervezett forgalmi terheleacutes Az irodalomban fellelhetı tapasztalati diagramok hasznaacutelhatoacutek de minden esetben proacutebaszakaszon veacutegzett meacutereacutessel pl taacutercsaacutes terheleacutessel kell igazolni a tervezett erısiacuteteacutes alkalmassaacutegaacutet



194

513 Reacutezsők eacutes taacutemfalak

A meacuteretezeacutes a legkedvezıtlenebb aacutellapotok geometriai viszonyaira vonatkozzon Az egyensuacutelyvizsgaacutelatban az aacutelleacutekonysaacutegot veszeacutelyeztetı koumlvetkezı erıket kell figyelembe venni minus oumlnsuacutelyok minus foumlldnyomaacutesok minus felsziacuteni terhek minus viacuteznyomaacutesok A foumlldnyomaacutesok aktiacutev foumlldnyomaacuteskeacutent szaacutemiacutethatoacutek ha az azokhoz szuumlkseacuteges mozgaacutes megengedett viszont a beeacutepiacuteteacuteskor felleacutepı toumlmoumlriacutetı nyomaacutesok is figyelembe veendık

A kuumllsı aacutelleacutekonysaacuteg igazolaacutesa

A koumlvetkezık veszeacutelyek vizsgaacutelataacutet jelenti minus elcsuacuteszaacutes a szerkezet talpaacuten a legalsoacute erısiacutetıreacuteteg aljaacuten minus siacutekalapszerő teherbiacuteraacutesveszteacutes az erısiacutetett foumlldtoumllteacutes aljaacuten annak szeacutelesseacutegeacutevel azonos alapfeluuml-leten minus aacuteltalaacutenos aacutelleacutekonysaacutegveszteacutes az erısiacutetett foumlldtestet nem metszı csuacuteszoacutelapok menteacuten minus a szerkezet suumlllyedeacutese

A belsı stabilitaacutes igazolaacutesa

A meacuteretezeacuteskor az erısiacutetıreacutetegeket aacutetmetszı elkeacutepzelhetı csuacuteszoacutelapokkal a szerkezeteket aktiacutev (po-tenciaacutelisan lecsuacuteszoacute) eacutes passziacutev (lehorgonyzoacute) foumlldtestre osztjuk Az erısiacutetıreacutetegeknek azt az erıt kell felvennie amely az aacutelleacutekonysaacuteg biztosiacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges valamely felvett csuacuteszoacutelap mellett Igazolni kell baacutermely csuacuteszoacutelapra a koumlvetkezıket minus az erısiacutetı elemek szakadaacutesaacuteval szembeni biztonsaacuteg minus az erısiacutetı elemek kihuacutezoacutedaacutesaacuteval szembeni biztonsaacuteg minus a visszahajliacutetaacutessal kialakiacutetott kuumllsı homlokzat lehorgonyzaacutesaacutenak megfelelıseacutege minus a merev homlokfalak eacutes az erısiacutetı elemek ahhoz valoacute kapcsoloacutedaacutesaacutenak alkalmassaacutega A szaacutemiacutetaacutesok helyett maacutes moacutedon is igazolhatoacute az alkalmassaacuteg 514 Az erısiacutetı elemekkel szemben taacutemasztott koumlvetelmeacutenyek

A meacuteretezeacutesekor az igeacutenybeveacutetel idıtartamaacutera nagy figyelmet kell fordiacutetani iacutegy az alaperısiacuteteacutesek eseteacuteben a konszolidaacutecioacutes idı a teherbiacuteraacutesnoumlveleacutes vonatkozaacutesaacuteban a tervezett tengely-aacutethaladaacutesi szaacutem eacutes annak ideje a reacutezsők eacutes taacutemfalak eseteacuteben a leacutetesiacutetmeacuteny eacutelettartama a meacutervadoacute Emellett a tovaacutebbi peremfelteacuteteleket is szaacutemiacutetaacutesba kell venni A gyors kiacuteseacuterlettel meghataacuterozhatoacute Fk szakiacutetoacuteerıt a koumlruumllmeacutenyeket figyelembe vevı Ai csoumlkkentı teacutenyezıkkel osztva hataacuterozhatoacute meg az ellenaacutellaacutes Fd tervezeacutesi eacuterteacuteke

Fd = Fk (A1A2A3A4 γ)

Ezek meghataacuterozaacutesaacutera koumlvetkezık iraacutenyadoacuteak minus az Fk eacuterteacutekkeacutent az a szakiacutetoacuteerıt kell elfogadni melyneacutel legfeljebb a kiacuteseacuterletek 5 -ban adoacutedott kisebb szakiacutetoacuteerı minus az A1 teacutenyezıvel a tartoacutessaacutegot kell figyelembe venni s ennek fedeznie kell a tartoacutes terheleacutes alat-ti kuacuteszaacutest eacutes maacutes oumlregiacutetı hataacutesokat



195

minus az A2 teacutenyezı az erısiacutetıreacutetegnek a szaacutelliacutetaacutes a fekteteacutes eacutes a toumlmoumlriacuteteacutes soraacuten bekoumlvetkezı kaacuteroso-daacutesait hivatott ellensuacutelyozni minus az A3 teacutenyezı a toldaacutesi helyek eacutes a merev szerkezetekhez valoacute csatlakozaacutesnaacutel lehetseacuteges teher-biacuteraacutescsoumlkkeneacutest ellensuacutelyozza minus az A4 teacutenyezı a koumlrnyezeti hataacutesokat (idıjaacuteraacutes vegyi hataacutesok mikroorganizmusok aacutellatok) veszi figyelembe minus a γ parciaacutelis teacutenyezı a termeacutek tulajdonsaacutegainak a megadott parameacuteterektıl valoacute veacuteletlenszerő elteacutereacuteseit eacutes a leacutetesiacutetmeacuteny geometriai jellemzıinek a tervezettıl valoacute elteacutereacuteseit kell kompenzaacutelnia A termeacutekek kuacuteszaacutesi tulajdonsaacutegait hosszuacute idıtartamuacute kiacuteseacuterletekkel a gyaacutertoacutenak kell bemutatnia Ezt az elıiacuteraacutesban ismertetett roumlvidebb idejő kiacuteseacuterletekkel csak ellenırizni lehet A tovaacutebbi parameacutetereket a koumlvetkezıkben ismertetendı vizsgaacutelatokkal kell elızetesen megaacutellapiacuteta-ni eacutes megfelelı bizonylatokkal tanuacutesiacutetani vagy aktuaacutelisan a Neacutemet Eacutepiacuteteacutesi Inteacutezet aacuteltal veacutegzendı kiacuteseacuterletekkel meghataacuterozni Az ellenırzı roumlvid idejő szilaacuterdsaacutegi vizsgaacutelatokkal a neacutevleges Fk eacuterteacutek teljesuumlleacuteseacutet kell igazolni Megkoumlvetelendı hogy a vizsgaacutelt mintaacutek szakiacutetoacuteerejeacutenek a szoacuteraacutessal csoumlkkentett aacutetlaga legyen na-gyobb a neacutevleges eacuterteacutekneacutel 52 A geotextiacuteliaacutek hidraulikai meacuteretezeacutese szőreacutesi eacutes dreacutenezeacutesi funkcioacute eseteacuten

A szőreacutes keacutet koumlvetelmeacutenyt taacutemaszt minus a mechanikai szőreacutesi hateacutekonysaacuteg a viacutezteleniacutetendı talaj szemcsevisszatartaacutesaacutenak teljesiacuteteacutese

mely a geotextiacutelia O90w jellemzı szőrınyiacutelaacutesaacutenak a talaj szemeloszlaacutesaacutehoz igazodoacute megvaacutelasz-taacutesaacutet jelenti

minus a hidraulikai szőreacutesi hateacutekonysaacuteg mely a megfelelı kv viacutezaacuteteresztıkeacutepesseacuteg eacutes szuumlkseacuteg eseteacuten az elegendı szőreacutesi hossz teljesiacuteteacuteseacutet jelenti

Az O90 jellemzı szőrınyiacutelaacutes egy egyseacutegesen elfogadott vizsgaacuteloacuteanyag azon frakcioacutejaacutenak aacutetmeacuterıjeacutet jelenti melynek 90 -aacutet a geotextiacutelia visszatartja Az O90w eacuterteacutek csak az egyseacutegesiacutetett vizsgaacutelattal egyuumltt eacutertelmezhetı A viacutezaacuteteresztıkeacutepesseacuteget a neacutemet elıiacuteraacutes a 2 kPa nyomaacutes mellett eacutes talajjal valoacute eacuterintkezeacutes neacutelkuumll meacutert eacuterteacutekkeacutent eacutertelmezi A megfelelı viselkedeacuteshez a geotextiacutelia eacutes a hataacuteroloacute talaj koumlzvetlen eacuterintkezeacutese elengedhetetlen Biztosiacutetani kell azt is hogy lejtıs feluumlleten a geotextiacutelia alatt a talaj felsziacuteneacuten ne legyen olyan aacuteram-laacutes mely a szemcseacuteket magaacuteval viheti Tartoacutes viacutezteleniacuteteacutesi igeacuteny eseteacuten pedig azt is vizsgaacutelni kell hogy a geotextiacuteliaacuteba keruumllı finom szemcseacutek nem toumlmiacutetik-e el a geotextiacuteliaacutet (kolmataacutecioacute) A meacuteretezeacuteskor tehaacutet teljesuumllnie kell annak hogy minus a geotextiacutelia a viacutezteleniacutetendı talajt a belsı eroacutezioacutetoacutel megveacutedje (az O90w eacuterteacutek felsı hataacutera) minus a geotextiacutelia a beleacutejutoacute finom szemcseacuteket aacutetengedje hogy az ne toumlmıdjoumln el (az O90w eacuterteacutek alsoacute hataacutera) minus a geotextiacutelia a vizet visszaduzzasztaacutes neacutelkuumll aacutetengedje Ezeacutert a geotextiacuteliaacutet uacutegy kell megvaacutelasztani hogy jellemzı nyiacutelaacutesmeacuterete a felsı hataacuter koumlzeleacuteben le-gyen ezzel a geotextiacutelia elıtt kialakul egy stabil szemcsevaacutez a geotextiacuteliaacuteban pedig nem maradnak meg a finom szemcseacutek Dreacutenezeacutesi igeacuteny eseteacuten a geotextiacutelia viacutezvezetıkeacutepesseacutegeacutet a siacutekjaacuteban eacuterveacutenyes aacuteteresztıkeacutepesseacuteg eacutes a vastagsaacuteg hataacuterozza meg



196

521 A mechanikai szőreacutesi hateacutekonysaacuteg teljesiacuteteacutese

A geotextiacuteliaacutet meacuteretezeacutesi parameacutetere az O90w jellemzı szőrınyiacutelaacutes A koumlvetkezıkre kell a meacuteretezeacuteskor uumlgyelni minus a viacutezteleniacutetendı talaj szemeloszlaacutesa minus koumltoumltt talajok eseteacuteben a plasztikus index eacutes az egyuumlttes agyag-iszaptartalom minus a terheleacutes koumlruumllmeacutenyek (statikusdinamikus illetve fuumlggıleges vagy tangenciaacutelis aacuteramlaacutes) minus a szerkezet jellege a geotextiacutelia funkcioacuteja minus a szerkezet rendelteteacuteseacutebıl eredı biztonsaacutegi koumlvetelmeacutenyek (a szőreacutes toumlnkremeneteleacutenek koumlvet-kezmeacutenyei a fenntartaacutesi lehetıseacutegek) minus a beeacutepiacuteteacuteskori igeacutenybeveacutetelek minus a hasznaacutelat koumlzbeni mechanikai terheleacutesek Figyelembe veendık tovaacutebbaacute a hidraulikai terheleacutesek minus a szivaacutergaacutes hozama minus a felsziacuteni viacutezbeszivaacutergaacutes lehetıseacutege minus a hidraulikus gradiens A megadott meacuteretezeacutesi moacutedszer csak a szokvaacutenyos koumlruumllmeacutenyekre eacuterveacutenyesek pl nem alkalmaz-hatoacutek dinamikus terheleacutesre ingadozoacute gradiensekre A viacutezteleniacutetendı talajok minısiacuteteacutesekor kuumlloumln kell kezelni a nagy finom homok eacutes iszaptartalmuacute csekeacutely koheacutezioacuteval biacuteroacute bdquonehezen szőrhetı talajokatrdquo melyekneacutel a kimosoacutedaacutes a kolmataacutecioacute veszeacute-lye nagy Ezeket a koumlvetkezı parameacuteterek jellemzik minus van 006 mm-neacutel kisebb szemcseacutejő frakcioacutejuk minus az egyenlıtlenseacutegi mutatoacutejuk kisebb 15-neacutel minus a szemcseacutek 50 -a a 002 eacutes a 01 mm tartomaacutenyba esik minus a DIN szerinti finomszemcseacutes talajok eseteacuteben (S0063gt40 ) koumlzuumll az IPlt15 jellemzıjő vagy

S00002lt50 jellemzıjő talajok

34 aacutebra A talajok szemeloszlaacutesaacutenak eacuterteacutekeleacutese szőreacutesi szempontboacutel



197

A koumlvetkezı szőrıszabaacutelyok betartaacutesa ajaacutenlott minus finomszemcseacutes talajok (d40lt006 mm)

O90wle10d50

de a nehezen szőrhetı talajok eseteacuteben egyidejőleg

O90wled90

minus durva eacutes vegyes szemcseacutejő talajok (d40ge006 mm)

O90wle5d10radicU O90wled90

A tartoacutes aacuteteresztıkeacutepesseacuteg szavatolaacutesaacutehoz az elıbbiek szerint megaacutellapiacutetott eacuterteacuteket koumlzeliacutetse meg a kivaacutelasztott geotextiacutelia O90w parameacutetere eacutes semmikeacuteppen se legyen annak 20 -aacutenaacutel kisebb Az Uge15 jellemzıjő vegyes szemcseoumlsszeteacutetelő vagy frakcioacutehiaacutenyos talajok eseteacuteben a talaj oumlnsző-reacuteseacutet is vizsgaacutelni kell

522 A hidraulikai szőreacutesi hateacutekonysaacuteg ellenırzeacutese

A geotextiacuteliaacutenak legalaacutebb a viacutezteleniacutetendı talaj aacuteteresztıkeacutepesseacutegeacutevel kell rendelkeznie hogy a viacutezvisszaduzzasztaacutest elkeruumlljuumlk de indokolt egy biztonsaacutegot is bevezetni A geotextiacutelia siacutekjaacutera me-rıleges kv2 aacuteteresztıkeacutepesseacutegeacutenek egy η teacutenyezıvel szaacutemiacutetott eacuterteacuteke legyen nagyobb talaj ks aacutet-eresztıkeacutepesseacutegeacuteneacutel

η kv2 ge ks Az η eacuterteacutekekre a koumlvetkezık ajaacutenlhatoacutek minus 2 mm-neacutel vastagabb tőnemezelt geotextiacuteliaacutekra durva iszap eacutes homok talaj eseteacuteben η=50 minus szıtt geotextiacuteliaacutekra η a koumlvetkezı aacutebraacuteroacutel vehetı a talaj d10 szemcsemeacuterete eacutes a geotextiacutelia aacutet-

eresztıkeacutepesseacutegeacutetıl fuumlggıen minus maacutes forraacutesokboacutel is vehetık igazolt javaslatok η eacuterteacutekeacutere minus kuumlloumln igazolaacutes neacutelkuumll η=100 javasolhatoacute

35 aacutebra Az ηG csoumlkkentı teacutenyezı felveacutetele szıtt geotextiacuteliaacutekra a geotextiacutelia kv aacuteteresztıkeacutepes-

seacutege eacutes a viacutezteleniacutetendı talaj d10 szemcseaacutetmeacuterıje alapjaacuten



198

523 A geotextiacuteliaacutek meacuteretezeacutese dreacutenezeacutesre

Dreacutenezeacutes eseteacuten a geotextiacutelia siacutekbeli viacutezvezetıkeacutepesseacutegeacutet kell igazolni Elınyoumlsebb lehet azonban geokompozitok alkalmazaacutesa A meacuteretezeacutesneacutel a koumlvetkezık veendık figyelembe minus q elvezetendı viacutezhozam minus Θ a geotextiacutelia transzmisszivitaacutesa minus kH a geotextiacutelia siacutekbeli viacutezaacuteteresztıkeacutepesseacutege minus d a geotextiacutelia vastagsaacutega minus i a hidraulikus gradiens minus p a geotextiacutelia feluumlleteacutere hatoacute nyomaacutes Fennaacutell hogy

Θ=kHd

q=Θi=kHdi A dreacutenfeluumllet lejteacuteseacutet ezzel az i gradienst uacutegy kell megvaacutelasztani hogy a dreacuten a tervezett hosszon el tudja vezetni a vizet Itt uumlgyelni kell az esetleges deformaacutecioacutekra is A geotextiacutelia vagy geokompozit feluumlleteacutere hatoacute nyomaacutesra eacutes a tartoacutes nyomoacuteterheleacutesre bekoumlvetkezı kuacuteszaacutes jellegő oumlsszenyomoacutedaacutesra is figyelemmel kell lenni Fuumlggıleges dreacutenek eseteacuteben a nyugalmi nyomaacutest kell alapul venni



199

6 Vizsgaacutelatok


A vizsgaacutelatok soraacuten mindenkor a koumlzeacutepeacuterteacuteket a szoacuteraacutest eacutes a variaacutecioacutes teacutenyezıt kell megadni Eze-ket 5-neacutel kevesebb egyedi eacuterteacutekkel adhatoacutek meg A meacutereacutesek mennyiseacutegeacutet az alkalmazaacutesi esettıl fuumlggıen kell megaacutellapiacutetani egy keacutesıbbi taacuteblaacutezat szerint A vizsgaacutelatok meacuteg fejlıdıben vannak Az EN-tıl elteacuterıen a mintaacutet a termeacutek teljes szeacutelesseacutegeacuteben veendı saacutev legyen a gyaacutertaacutesi iraacutenyban legalaacutebb 120 m hosszal A minta nem az elsı keacutet adagboacutel veendı

MECHANIKAI TULAJDONSAacuteGOK

61 Fajlagos feluumllet

DIN EN 965 ISO 9864 Geotextiliaacuteknaacutel a meacuteret 100 cm2 az alak kerek vagy neacutegyszoumlg alakuacute a mintaszaacutem 10 legyen Raacutecsoknaacutel a meacuteret 400 cm2 a mintaszaacutem 10 legyen A koumlzel neacutegyzet alakuacute mintaacutekat uacutegy kell ki-venni hogy a csomoacutepontok koumlzoumltti szakasz koumlzepeacuten vaacutegjuk el az elemeket Az oldalhossz legalaacutebb 20 cm legyen eacutes legalaacutebb 3 csomoacutepontot tartalmazzon

62 Meacuteretek ndash vastagsaacuteg mm

Egyreacutetegő vizsgaacutelat

ISO 9863 EN 964 Teil 1 Geotextiacuteliaacutek eseteacuteben a vizsgaacutelati pecseacutetfeluumllet 25 cm2 (aacutetmeacuterı 56 mm) a nyomaacutes 2 kPa dreacutenele-mek eseteacuteben 20-20-200 kPa legyen eacutes 10 minta szuumlkseacuteges Georaacutecsoknaacutel ezen kiacutevuumll 10 csomoacutepont vastagsaacutega eacutes az elemek vastagsaacutega hossz- eacutes keresztiraacuteny-ban 10 helyen a csomoacutepontok koumlzoumltt meacuterendı Tovaacutebbaacute 10 helyen meacuterendı mindkeacutet iraacutenyban a nyiacutelaacutesmeacuteret eacutes a szalagok szeacutelesseacutege A toumlbbreacutetegő kombinaacutelt termeacutekekneacutel legalaacutebb 5 mintaacuten meacuterendı az egyes reacutetegek vastagsaacutega

DIN EN 964 Teil 2 (A vastagsaacutegvaacuteltozaacutes meacutereacutese tartoacutes teher alatt az 514 szerint)

A teacuterfogati sőrőseacuteg meghataacuterozaacutes

DIN 53855 Teil 1 A 61 szerint meghataacuterozott teruumlleti sőrőseacuteg valamint a 62 szerint meghataacuterozott vastagsaacuteg haacutenya-dosa

A porozitaacutes meghataacuterozaacutesa

DIN 53855 Teil 1 Szaacutemiacutetaacutesi keacuteplete n = 1 ndash (a geotextiacutelia teacuterfogatsőrőseacutege) (a polimer sőrőseacutege)



200

63 Szakiacutetoacuteerı eacutes szakadoacutenyuacutelaacutes (kNm eacutes )

Keskenysaacutevuacute vizsgaacutelat

ISO 5081 DIN 53857 Teil 1 eacutes DIN EN 29073 Teil 3 Szıtt anyagokra eacutes maacutes csekeacutely keresztnyuacutelaacutesuacute termeacutekekre 50 mm szeacuteles tőnemezelt geotextiacuteliaacutek eacutes maacutes nagy keresztnyuacutelaacutesuacute termeacutekek eseteacuteben 100 mm szeacuteles szalagokat kell vizsgaacutelni 200 mm szabad nyuacutelaacutesuacute hosszon 100 mm perc terheleacutesi sebesseacuteg mellett A sajaacutet ellenırzı vizsgaacutelatok fı moacutedszere Eredmeacutenykeacutent a szakiacutetoacuteerıt a szakadoacutenyuacutelaacutest eacutes az erıhellipnyuacutelaacutes-goumlrbeacutet kell megadni

Szeacutelessaacutevuacute vizsgaacutelat

DIN ISO 10319 A vizsgaacutelandoacute minta szeacutelesseacutege 200 mm a szabad befogaacutesi hossz 100 mm a terheleacutesi sebesseacuteg 50 mmmin a mintaszaacutem 5 keresztben eacutes 5 hosszaacuteban legyen Eredmeacutenykeacutent a szakiacutetoacuteerıt a szakadoacutenyuacutelaacutest eacutes az erıhellipnyuacutelaacutes goumlrbeacutet kell megadni Nemszıtt anyagok eacutes maacutes nagy keresztnyuacutelaacutesuacute termeacutekek standard vizsgaacutelata Georaacutecsokra eacuterveacutenyes tovaacutebbaacute hogy legalaacutebb 3 szakasz legyen befesziacutetve de 200 mm-neacutel meacutegse legyen hosszabb a minta Egy csomoacutepont a keresztszaacutelakkal legyen kb koumlzeacutepen a befogoacutepofaacutek kouml-zoumltt Sajaacutet ellenırzeacutesre eacutes kontrollvizsgaacutelatra egyedi szalagokkal is veacutegezhetı a vizsgaacutelat aacutem ekkor a proacutebaszaacutem 10-re noumlvelendı

Kapcsolatvizsgaacutelat DIN ISO 10321 A felteacutetelek azonosak legyenek az elemekre elıbbiekben ismertetett koumlvetelmeacutenyekkel A kapcsolat jellegeacutet pontosan ismertetni kell

Valamennyi szakiacutetoacutevizsgaacutelatra eacuterveacutenyes szabaacutelyok

minus azon esetekben amelyekben a termeacutek vegyi stb ellenaacutelloacutekeacutepesseacutegeacutet ellenırizni kell az azokra elıiacutert meacuterető mintaacutekat kell vizsgaacutelni minus az erısiacuteteacutesre tervezett termeacutekek eseteacuteben a 2 a 4 eacutes lehetıleg a 10 nyuacutelaacuteshoz tartozoacute erıt is meg kell adni minus az elıfesziacuteteacutesre alkalmazott erı nem lehet nagyobb a szakiacutetoacuteerı 1 -aacutenaacutel illetve az ennek hataacute-saacutera felleacutepı nyuacutelaacutes a szakadoacutenyuacutelaacutes 1 -aacutenaacutel 64 Idıbeli viselkedeacutes tartoacutes teher alatt (Kuacuteszaacutes eacutes tartoacutes szilaacuterdsaacuteg) ()

Idıbeli viselkedeacutes tartoacutes huacutezoacuteigeacutenybeveacutetel alatt

DIN 53444 BS 6906 p5 A proacutebameacuteret azonos a gyors vizsgaacutelatokeacuteval Teherleacutepcsınkeacutent mindegyik terheleacutesi iraacutenyra 3 min-ta vizsgaacutelandoacute 20 ordm hımeacuterseacuteklet mellett levegın Az alapvizsgaacutelat elveacutegezhetı a szıtt anyagoknaacutel a szaacutelakon amelybıl a termeacutek keacuteszuumll a geo-raacutecsoknaacutel az egyedi elemeken vagy polimerjeacuten is Az egyezteteacutes a termeacutekkel keacutesıbb a roumlvid idejő kuacuteszaacutesi vizsgaacutelattal oldhatoacute meg Az alapvizsgaacutelat a gyors vizsgaacutelattal megaacutellapiacutetott szakiacutetoacuteerı 80-60-40-20 -aacutenak megfelelı terhek alatti kuacuteszaacutesi goumlrbe felveacuteteleacutet jelenti 5 eacuteves idıtartammal vagy a szakadaacutes bekoumlvetkezteacuteig



201

Az azonosiacutetaacutesi vizsgaacutelat egy roumlvid idejő kuacuteszaacutesi vizsgaacutelat mely 21 napig tart eacutes az elıbbi leacutepcsık valamelyikeacuten kell elveacutegezni Ceacutelja a kuacuteszaacutesi goumlrbe hajlaacutesaacutenak megaacutellapiacutetaacutesa s ez hasonliacutetandoacute oumlsz-sze a gyaacutertoacute aacuteltal megadott eacuterteacutekkel illetve az alapvizsgaacutelat eredmeacutenyeacutevel A vizsgaacutelati jelenteacuteseknek tartalmazniuk kell a vizsgaacutelat moacutedjaacutet koumlruumllmeacutenyeit az idı-nyuacutelaacutes goumlr-beacuteket Le kell vezetni azt az idıtartamot amely alatt az adott terheleacutes szakadaacutest okoz

Vastagsaacutegvaacuteltozaacutes tartoacutes teher alatt

DIN EN A vizsgaacutelat fı parameacuteterei mintaaacutetmeacuterı 70 vagy 100 mm a teher 220-200 kPa a hımeacuterseacuteklet 20 ordm a terheleacutesi idı 21 napig (roumlvid terheleacutes) illetve 42 nap (alkalmazhatoacutesaacutegi vizsgaacutelat) Eredmeacutenykeacutent megadandoacute a terheleacutes moacutedja koumlruumllmeacutenyei a kezdeti vastagsaacuteg eacutes a vastagsaacutegvaacutelto-zaacutes idıbeli alakulaacutesa 65 Statikus aacutetszakiacutetoacuteerı (kN)

E DIN 54307 DIN EN 776 ISO 12236 Az EN-tıl elteacuterve a tekercs keresztiraacutenyaacuteban kijeloumllt keacutet saacutevban 5-5 minta veendı Mintabefogaacutes koumlr alakuacute aacutetmeacuterı 150 mm elıtolaacutesi sebesseacuteg 60hellip10 mmmin legyen eacutes 10 minta vizsgaacutelandoacute Az aacutetszakiacutetoacuteerı mellett meg kell adni erıhellipuacutet-diagramot is 66 Viselkedeacutes dinamikus igeacutenybeveacutetelre

E DIN 60500 Teil 1 Haacuteromoldaluacute piramid alakuacute terhelı test 250 g toumlmeggel 500 mm ejteacutesi magassaacuteggal terheli a koumlr-alakban befesziacutetett 150 mm aacutetmeacuterıjő mintadarabot melyet standardtalaj eacutes bentonit 4555 araacutenyuacute kevereacuteke taacutemaszt alaacute 10 mintaacutet kell vizsgaacutelni Eredmeacutenykeacutent meg kell adni az egyes vizsgaacutelatok soraacuten meacutert maximaacutelis behatolaacutest a felpattanaacutest okozoacute erıt geotextiacuteliaacuteval eacutes aneacutelkuumll a statikus aacutetszakiacutetaacutesi vizsgaacutelattal utaacutena meacutert maradoacute erıt 67 Kaacuterosodaacutes beeacutepiacuteteacuteskor ()

Az eacutepiacuteteacutesi hely szimulaacutecioacuteja E DIN 60500 Teil A vizsgaacutelandoacute anyagot egy meghataacuterozott feluumlletre fektetik raacute keruumll a szemcseacutes anyag toumlmoumlriacuteteacutes koumlvetkezik majd kibontjaacutek Ezutaacuten meacuterik gyors vizsgaacutelattal a szakiacutetoacuteerıt eacutes szakadoacutenyuacutelaacutest esetleg a statikus aacutetszakiacutetoacute erıt illetve a kaacuterosodaacutes keacutepeacutet ismertetik Ha nem ismertek a helyi koumlruumllmeacutenyek akkor reacutezsőerısiacuteteacutes eseteacuteben toumlmoumlriacutetett talajra alaperısiacuteteacutes eseteacuteben laacutegy loumlsztalajra fektetik a vizs-gaacutelandoacute anyagot eacutes meghataacuterozott szemeloszlaacutesuacute szemcseacutes anyagot eacutepiacutetenek raacute 25 cm vastagsaacuteg-ban Az utoacutelag vizsgaacutelandoacute legalaacutebb 1x1 m-es helyet elıre kijeloumllik Eredmeacutenykeacutent a kivett eacutes az eredeti mintaacutek mechanikai jellemzıinek araacutenyaacutet adjaacutek meg

Laborvizsgaacutelat

E din 60500 Teil Az eacutepiacuteteacuteshelyi koumlruumllmeacutenyek modellezeacutese a kidolgozaacutes alatt aacutelloacute vizsgaacutelat szerint



202

68 A forgalom okozta seacuteruumlleacutesek

E DIN 60500 Teil Kidolgozaacutes alatt 69 Vegyi ellenaacutelloacutekeacutepesseacuteg ()

DIN 60500 Teil A meacuteretek a szakiacutetoacutevizsgaacutelateacuteval azonosak de legalaacutebb 50 mm szeacuteles szalagok kellenek Eredeti mintaacutekat kell alkalmazni Burkolt anyagoknaacutel burkolattal eacutes aneacutelkuumll is kell vizsgaacutelni Elsısorban a szakiacutetoacuteerı vegyi hataacutes utaacuteni vaacuteltozaacutesaacutet kell megadni de maacutes adtok is eacuterteacutekelhetık 610 Idıjaacuteraacutesaacutelloacutesaacuteg ()

E DIN 60500 Teil DIN 53384 A feacutenyaacutelloacutesaacuteg (UV) eacutes a maacutellaacutes a globaacutelis UV-sugaacutervizsgaacuteloacuteval perioacutedikus esızteteacutessel vizsgaacutelandoacute A szakiacutetoacutevizsgaacutelatnaacutel elıiacutert mintaacutekat kell vizsgaacutelni Az elızetesen 100 oacuteraacuten aacutet 60 ordmC-os viacutezben valoacute aacuteztataacutes utaacuten (mely kioldja a viacutezben oldoacutedoacute stabilizaacutetorokat) 360 oacuteraacuten aacutet kell 35 ordmC-on feacutenynek ki-tenni a mintaacutekat Legalaacutebb 10 mintaacutet kell a kuumlloumlnboumlzı iraacutenyokra vonatkozoacutean kivenni A maradoacute szilaacuterdsaacutegot eacutes a nyuacutelaacutesvaacuteltozaacutest kell megadni a szakiacutetoacutevizsgaacutelat utaacuten az eredeti eacuterteacutekek szaacutezaleacutekaacuteban Le kell iacuterni a szemmel eacuterzeacutekelhetı vaacuteltozaacutesokat is 611 Suacuterloacutedaacutesi teacutenyezı a termeacutek eacutes a talaj koumlzoumltt

Koumlzvetlen nyiacuteroacutevizsgaacutelat

E DIN 60500 Teil BS 6906 P8 Legalaacutebb 300x300 mm feluumlleten kell 10hellip200 kPa leacutepcsızetesen noumlvelt normaacutelterheleacutes mellett a terhelılap eacutes talaj koumlzeacute helyezett termeacuteket vagy mindkeacutet oldalaacuten a talajjal koumlruumllvett termeacutek menteacuten bekoumlvetkezı elnyiacuteroacutedaacuteshoz szuumlkseacuteges erıket meghataacuterozni Az elıtolaacutesi sebesseacuteget a talajfajtaacutetoacutel fuumlggıen kell meghataacuterozni Eredmeacutenykeacutent az erıhellipelmozdulaacutes goumlrbeacutet a terheleacutes elrendezeacuteseacutet a normaacutelterheleacutest a vizsgaacutelt ter-meacutek eacutes talaj jellemzıit a megaacutellapiacutetott suacuterloacutedaacutesi teacutenyezıt kell megadni

A lecsuacuteszaacutesi szoumlg vizsgaacutelata

E DIN 60500 Teil Kb 1x1 m nagysaacuteguacute ferde feluumllető dobozban a termeacutek mindkeacutet oldalaacuten talajt eacutepiacutetenek be eacutes az el-nyiacuteroacutedaacutest a doboz billenteacuteseacutevel eacuterik el Eredmeacutenykeacutent a lecsuacuteszaacutest okozoacute szoumlget kell megadni a terheleacutesi koumlruumllmeacutenyek a normaacutelterheleacutes a vizsgaacutelt termeacutek eacutes talaj jellemzıinek megadaacutesaacuteval

612 A termeacutekek egymaacutes koumlzoumltti suacuterloacutedaacutesi ellenaacutellaacutesa

E DIN 60500 Teil A koumlzvetlen nyiacuteroacutevizsgaacutelathoz hasonloacute moacutedon kell veacutegrehajtani Az egyik mintaacutet a terhelılaphoz kell roumlgziacuteteni vagy mindkeacutet egymaacutessal eacuterintkezı keacutet minta maacutesik oldalaacuten talaj legyen 10hellip200 kPa leacutepcsızetesen noumlvelt normaacutelterheleacutes mellett a terhelılap eacutes talaj koumlzeacute helyezett termeacuteket vagy mindkeacutet oldalaacuten a talajjal koumlruumllvett termeacutek menteacuten bekoumlvetkezı elnyiacuteroacutedaacuteshoz szuumlkseacuteges erıket meghataacuterozni Az elıtolaacutesi sebesseacuteget a talajfajtaacutetoacutel fuumlggıen kell meghataacuterozni Az eredmeacutenyeket az elıbbiekhez hasonloacutean kell megadni



203

613 Kihuacutezoacutedaacutesi ellenaacutellaacutes

E DIN 60500 A 300x3000 mm nyiacuteroacutedobozban mindkeacutet oldalaacuten az alkalmazandoacute vagy standardizaacutelt talaj vegye koumlruumll a mintaacutet 10hellip200 kPa leacutepcsızetesen noumlvelt normaacutelterheleacutes mellett kell kihuacutezni a mintaacutet A minta alakvaacuteltozaacutesaacutet a talajon beluumlli szakaszon kell meacuterni Eredmeacutenykeacutent a kihuacutezoacutedaacutest okozoacute erıt az erıhellipelmozdulaacutes goumlrbeacutet a terheleacutes elrendezeacuteseacutet a nor-maacutelterheleacutest a vizsgaacutelt termeacutek eacutes talaj jellemzıit kell megadni HIDRAULIKUS TULAJDONSAacuteGOK

614 Jellemzı szőrınyiacutelaacutes O90w (mm)

E DIN 60500 Teil 6 Nedves szitaacutelaacutes (aacutetmosaacutes szitaacuten) vegyes szemcseoumlsszeteacutetelő talajjal

615 Viacutezaacuteteresztıkeacutepesseacuteg a feluumlleten keresztuumll kv (ms)

Vizsgaacutelat toumlbbreacutetegő mintaacuteval leterheleacutes mellett E DIN 60500 Teil 4 A geotextiacutelia siacutekjaacutera merılegesen eacuterveacutenyes aacuteteresztıkeacutepesseacuteget 2hellip200 kPa leterheleacutes mellett vagy megfelelıen oumlsszenyomott mintaacuten kell aacutellandoacute viacuteznyomaacutesos vizsgaacutelattal meghataacuterozni

Vizsgaacutelat egyreacutetegő mintaacuten leterheleacutes neacutelkuumll

E DIN 60 500 Teil 3 Az aacuteteresztıkeacutepesseacuteget a siacutekra merılegesen vaacuteltozoacute viacuteznyomaacutesos vizsgaacutelattal kell meghataacuterozni

616 Viacutezaacuteteresztıkeacutepesseacuteg a geotextiacutelia siacutekjaacuteban kH ms

DIN 60 500 Teil 7 s Teil ( szerint Az aacuteteresztıkeacutepesseacuteg a geotextiacutelia siacutekjaacuteban 2hellip200 kPa leterheleacutes mellett vagy megfelelıen oumlssze-nyomott mintaacuten aacutellandoacute viacuteznyomaacutesos vizsgaacutelattal kell megaacutellapiacutetani 1 taacuteblaacutezat A 6 fejezetben szereplı vizsgaacutelatok oumlsszefoglalaacutesa



204

1 taacuteblaacutezat A 6 fejezetbeli vizsgaacutelati eljaacuteraacutesok oumlsszefoglalaacutesa

Vizsgaacutelat

Alkalmassaacutegi Oumlnellenırzı Kontroll Sza-kasz- szaacutem

Vizsgaacutelt jellemzı

Vizsgaacutelati elıiacuteraacutes

Minta- meacuteret

Min-ta-

szaacutem T S F B T S F B T S F B

61 Teruumlleti sőrőseacuteg

DIN EN 965 ISO 9864

100 cm2 10 + + + + + + + + + + + +

62 Vastagsaacuteg DIN EN 964 T1-2

25 cm2 10 5

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+

63 Szakiacutetoacuteerı

Kapcsolati erı

DIN 53857 T1 DIN EN 29073

ISO 10319 ISO 10321

b1 50200 mm

b1 200100 mm

25

25 5

+

v

+

v

+

+

v

+

x

+

x

+

x

+

x

g

g

g

g

v

64 Kuacuteszaacutes Hosszvaacuteltozaacutes

Vastagsaacutegvaacuteltozaacutes

BS 6906 p5 DIN 5344 DIN prEN

mint 63

d=100 mm

3 3

+

+

65 Statikus aacutetsza-kiacutetoacuteerı

E DIN 54307 DIN EN 776

d=150 mm 10 v v v v v v v v v v v v

66 )

Dinamikus ellenaacutellaacutes

E DIN 60500 T1 d=150 mm 10 (+) (+) (+) (+) (+) (+) (+)

67 )

Beeacutepiacuteteacutesi kaacuterosodaacutes

E DIN 60500 T 1-5 m2 b1 3050mm

1 5

+ + + +

68 )

Forgalmi seacuteruumlleacutes

E DIN 60500 T 700700 mm 1 + x

69 )

Keacutemiai ellenaacutelloacutekeacutepesseacuteg

E DIN 60500 T b1 50200 mm

10 x x x x

610 Idıjaacuteraacutes- aacutelloacutesaacuteg

E DIN 60500 T DIN 53384

mint 63 10 + + + +

611 )

Suacuterloacutedaacutes a talajon

E DIN 60500 T E DIN 60500 T

300300 mm 100100 mm

3 3 x

x

x

+

612 Suacuterloacutedaacutes a termeacuteken

E DIN 60500 T 300300 mm 3 x

613 )

Kihuacutezoacutedaacutesi ellenaacutellaacutes

E DIN 60500 T ge 300300 mm

3 x

614 Jellemzı szőrınyiacutelaacutes

E DIN 60500 T6 d=165 mm 3 + + + x +

615 Viacutezaacuteteresztıkeacute-pesseacuteg merıleges

E DIN 60500 T4 E DIN 60500 T3

d=145 mm 1 + + + x +

616 Viacutezaacuteteresztı-keacutepesseacuteg siacutekban

E DIN 60500 T7 E DIN 60500 T8

165100 mm d=145 mm

1 x

Alkalmazaacutesi teruumlletek T=elvaacutelasztaacutes S=veacutedelem F=szőreacutes eacutes viacutezteleniacuteteacutes B=erısiacuteteacutes +

(+) x v g )

a vizsgaacutelat szuumlkseacuteges a vizsgaacutelat szuumlkseacuteges de nem mindegyik termeacutek eseteacuteben a vizsgaacutelat eacutesszerő de nem mindegyik alkalmazaacutes eseteacuten eacutes csak bizonyos termeacutekek eseteacuteben a vizsgaacutelat csak nemszıtt geotextiacuteliaacutek vagy maacutes nagy keresztnyuacutelaacutesuacute termeacutekek eseteacuteben a vizsgaacutelat csak szıtt geotextiacuteliaacutek georaacutecsok vagy hasonloacute termeacutekek eseteacuteben a vizsgaacutelat lehetseacuteges de csak kuumlloumlnleges esetekben szuumlkseacuteges a vizsgaacutelati moacutedszer meacuteg fejleszteacutes alatt aacutell



205

7 Iraacutenyelvek a termeacutekek kivaacutelasztaacutesaacutehoz

70 A kivaacutelasztaacutes rendje

A geotextiacuteliaacutek eacutes georaacutecsok kivaacutelasztaacutesaacutehoz egy meghataacuterozott alkalmazaacutes eseteacuten a termeacuteket eacuterı igeacutenybeveacuteteleket kell megaacutellapiacutetani eacutes ezeket suacutelyozni kell A geokompozitokat uacutegy kell kivaacutelasztani hogy az egyes alkotoacute elemeik teljesiacutetseacutek a szerkezet egeacute-szeacutetıl elvaacutert funkcionaacutelis eacutes mennyiseacutegi koumlvetelmeacutenyeket A koumlvetkezı taacuteblaacutezat mutatja meg a kivaacutelasztaacutesi parameacuteterek suacutelyozaacutesaacutet az elızıekben ismertetett alkalmazaacutesi peacuteldaacutekra Ezek a szokvaacutenyos esetekre eacuterveacutenyes minimaacutelis eacuterteacuteknek tekintendık speciaacute-lis koumlruumllmeacutenyekre illetve ha valahol valamely tekintetben nagyobb biztonsaacuteg kiacutevaacutenatos ettıl el lehet teacuterni A koumlvetkezı eacuterteacutekeleacutesi szintek leacuteteznek 1 Meghataacuterozoacute a kivaacutelasztaacutes szempontjaacuteboacutel a szaacutemiacutetaacutesi eljaacuteraacutes szerinti igazolaacutes ha van szaacutemiacutetaacutesi eljaacuteraacutes az adott feladatra egyeacutebkeacutent az osztaacutelyozaacutest kell annak tekinteni 2 Fontos a kivaacutelasztaacutes szempontjaacuteboacutel a hataacutereacuterteacutekek illetve az osztaacutelyozaacutes betartaacutesa 3 Keveacutesseacute fontos a kivaacutelasztaacutes szempontjaacuteboacutel a hataacutereacuterteacutekek betartaacutesa 4 Nincs jelentıseacutege a kivaacutelasztaacutes szempontjaacuteboacutel nem kell figyelembe venni 71 Kivaacutelasztaacutesi parameacuteterek

Az elızıekben ismertetett vizsgaacutelatokkal kell a koumlvetkezık szerinti parameacutetereket megaacutellapiacutetani

71 Szakiacutetoacuteszilaacuterdsaacuteg

Ahol erısiacuteteacutesi funkcioacutera tervezik a geotextiacuteliaacutet vagy georaacutecsot ott szaacutemiacutetaacutessal kell igazolni a meg-felelıseacuteget Maacutes esetekben amelyekre a szakiacutetoacuteszilaacuterdsaacuteg fontos de nem meghataacuterozoacute vagy amelyekre nem aacutell rendelkezeacutesre szaacutemiacutetaacutesi eljaacuteraacutes a geotextiacuteliaacutek mechanikai szilaacuterdsaacutega a koumlvetkezıkben megadandoacute osztaacutelyozaacutes alapjaacuten toumlrteacutenik

712 Nyuacutelaacutes merevseacuteg

Erısiacuteteacutes eseteacuten kell figyelembe venni

713 A geotextiacuteliaacutek erısseacutegi osztaacutelyai

A meacuterteacutekadoacute igeacutenybeveacuteteleket a szemcseacutek koumlvek okozta rongaacutelaacutest kell figyelembe venni Ehhez egy empiacuterikus eljaacuteraacutest dolgoztak ki mely minden termeacuteket besorol egy osztaacutelyozaacutesi rendbe Ez a nemszıtt geotextiacuteliaacutek eseteacuteben (3 taacutebl) a statikus aacutetszakiacutetaacutesi a szıtt eacutes a hurkolt geotextiacuteliaacuteknaacutel illetve a geokompozitoknaacutel a keskenysaacutevuacute szakiacutetaacutesi vizsgaacutelata alapjaacuten toumlrteacutenik (4 eacutes 5 taacutebl) Ezek eseteacuteben az egyszeres szoacuteraacutessal csoumlkkentett aacutetlagot kell jellemzınek tekinteni (x-s) E parameacuteterek mellett meacuteg a teruumlleti sőrőseacuteg aacutetlageacuterteacutekeacutet (x) kell figyelembe venni Ez az osztaacutelyozaacutes azokra az esetekre eacuterveacutenyes amelyekneacutel a mechanikai parameacuteter nem meacuteretezhe-tı (elvaacutelasztaacutes veacutedelem szőreacutes) az erısiacuteteacutes eseteacuteben semmikeacuteppen sem A szıtt eacutes hurkolt geotextiacuteliaacutek eseteacuteben meg kell meacuteg kuumlloumlnboumlztetni a foacuteliaszalagokboacutel eacutes a hasiacutetott fonalakboacutel valamint a multifilamens szaacutelakboacutel keacuteszuumllt termeacutekeket mert ezek eacuterzeacutekenyseacutege kuumlloumln-boumlzı Az elıbbiek eseteacuteben az osztaacutelyozaacuteshoz a kereszt- eacutes a hossziraacutenyuacute szakiacutetoacuteerık koumlzuumll a ki-sebbet kell figyelembe venni Az utoacutebbiakra vonatkozoacute 5 taacuteblaacutezatban szereplı huacutezoacuteerık pedig olyan termeacutekek vizsgaacutelataacuten alapulnak melyek keresztiraacutenyban 50 kNm szakiacutetoacuteerıvel biacutertak s a megadott eacuterteacutekek a hossziraacutenyuacute szakiacutetoacuteerıt jelentik Maacutes kereszt- eacutes hossziraacutenyuacute teherbiacuteraacutesi araacuteny-nyal rendelkezı termeacutekek eseteacuteben csak kuumlloumln igazolaacutessal toumlrteacutenhet az osztaacutelyozaacutes



206

A geokompozitok besorolaacutesaacutera ceacutelszerő terepi kiacuteseacuterleteket veacutegezni mert keveacutes meacuteg raacutejuk a tapasz-talat Egyeacutebkeacutent a koumlvetkezı eljaacuteraacutes alkalmazhatoacute a georaacutecsboacutel eacutes nemszıtt geotextiacuteliaacuteboacutel keacutesziacutetett termeacutekek eseteacuteben az utoacutebbi osztaacutelyozaacutesa eggyel javiacutethatoacute ha a georaacutecs legalaacutebb 25 kNm szakiacutetoacute-erıvel rendelkezik A szıtt illetve hurkolt geotextiacuteliaacuteboacutel eacutes nemszıtt geotextiacuteliaacuteboacutel keacutesziacutetett geokompozitok eseteacuteben az elıbbiek osztaacutelya megnoumlvelhetı a nemszıtt geotextiacutelia teruumlleti sőrőseacuteg alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute osztaacutelyaacuteval Az elıbbi komponensek szakiacutetoacuteszilaacuterdsaacutegaacutet a veacutedıreacuteteggel egyuumltt kell meghataacuterozni A feluumlleti dreacutenezeacutesre keacutesziacutetett geokompozitok osztaacutelyozaacutesa a nemszıtt geotextiacuteliaacutekeacuteval azonos



207

2 taacuteblaacutezat A geotextiacuteliaacutek eacutes a georaacutecsok 7 fejezet szerinti kivaacutelasztaacutesi parameacutetereinek suacutelyozaacutesa a 4 fejezet szerinti alkalmazaacutesi ceacutelokra

Foumlld-uacutet

442

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 li19 re

20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33

711Szakiacutetoacute-szilaacuterdsaacuteg

3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 1 - - 2 3 - - 3 - 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

712Szakadoacute- nyuacutelaacutes

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 3 3 2 3 - - - - 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

713Statikus aacutetszakiacutetaacutes

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 2 3 1 2 2 2 2 2 2 1 1 1 2 2 2 2 2 2

714Dinamikus aacutetszakiacutetaacutes

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 3 3 1 2 2 2 2 2 2 1 1 1 2 2 2 2 2 2

715Kuacuteszaacutesi

tulajdonsaacuteg- - - - - - 3 3 3 3 3 1 - - - - - - - - - 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

716Suacuterloacutedaacutes

termeacutek-talaj3 3 3 3 3 3 2 2 1 1 1 1 - 3 1 1 3 - - - - 1 1 1 - 1 1 1 1 1 1 1 1 1

717Aacuteltalaacutenos tartoacutessaacuteg

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

718Idıjaacuteraacutes-

aacutelleacutekonysaacuteg3 3 3 3 2 2 1 1 2 2 2 1 - - 2 - - - - - - - - - - - - - 1 - - - - -

719Mech szőreacutesi hateacutekonysaacuteg

2 2 2 2 1 2 2 2 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 - 1 1 3 3 3 3 3 - - - - - - - -

7110Viacutezaacuteteresztı-keacutepesseacuteg

2 2 2 2 1 2 2 2 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 - 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Szőreacutes eacutes viacutezteleniacuteteacutesHaacutettoumllteacutes

viacutezteleniacuteteacuteseAlaperısiacuteteacutesElvaacutelasztaacutes

Reacutezső-biztosiacutetaacutes

Reacutezső-helyreaacutelliacutetaacutes

43 441 443 444 eacutes 445

Eacuterteacutekeleacutesi szintek 1 = meghataacuterozoacute 2 = fontos 3 = keveacutesseacute fontos 4 = nincs hataacutesa

Alkalmazaacutes

Fejezetszaacutem

Aacutebraszaacutem

Burkolt uacutet Erısiacutetett reacutezső eacutes talajtaacutemfal

41 421 422 43



208

3 taacuteblaacutezat nemszıtt geotextiacuteliaacutek erısseacutegi osztaacutelya (GRK)

Geotextiacutelia Erısseacutegi Osztaacutely GRK

Statikus aacutetszakiacutetoacuteerı (x-s)

Teruumlleti sőrőseacuteg (x)

1 ge 05 kN ge 80 gm2 2 ge 10 kN ge 100 gm2 3 ge 15 kN ge 150 gm2 4 ge 25 kN ge 250 gm2 5 ge 35 kN ge 300 gm2

4 taacuteblaacutezat foacuteliaacuteboacutel eacutes hasiacutetott szaacutelakboacutel keacutesziacutetett szıtt eacutes hurkolt geotextiacuteliaacutek erısseacutegi osztaacutelya


Szakiacutetoacuteerı (x-s)


1 ge 20 kNm ge 100 gm2 2 ge 30 kNm ge 160 gm2 3 ge 35 kNm ge 180 gm2 4 ge 45 kNm ge 220 gm2 5 ge 50 kNm ge 250 gm2

5 taacuteblaacutezat multifilamens szaacutelakboacutel keacutesziacutetett szıtt eacutes hurkolt geotextiacuteliaacutek erısseacutegi osztaacutelya





A geotextiacuteliaacutek mechanikai igeacutenybeveacuteteleacutenek meghataacuterozaacutesa a raacuteeacutepiacutetett szemcseacutes anyag eacutes az eacutepiacuteteacutesi forgalom alapjaacuten A) A szemcseacutes anyag tulajdonsaacutegaiboacutel fakadoacute igeacutenybeveacutetel osztaacutelyozaacutesa Alkalmazaacutesi eset AS (Anwendungsfall) AS1 Nincs hataacutesa a szemcseacutes anyagnak eacutes az eacutepiacuteteacutesi technoloacutegiaacutenak a vaacutelasztaacutesra AS2 a geotextiacutelia finomszemcseacutes eacutes durva- vagy vegyes szemcseacutejő talaj koumlzoumltt van AS3 a geotextiacutelia finomszemcseacutes eacutes durva- vagy vegyes szemcseacutejő 40 -naacutel kevesebb goumlrgeteget

tartalmazoacute ill az AS2 szerinti szemeloszlaacutesuacute de eacutelesszeacutelő toumlrt anyaguacute talaj koumlzoumltt van AS4 a geotextiacutelia finomszemcseacutes eacutes durva- vagy vegyes szemcseacutejő 40 -naacutel toumlbb goumlrgeteget tar-

talmazoacute illetve az AS3 szerinti szemeloszlaacutesuacute de eacutelesszeacutelő toumlrt anyaguacute talaj koumlzoumltt van AS5 a geotextiacutelia finomszemcseacutes eacutes durva vagy vegyes szemcseacutejő 40 -naacutel toumlbb goumlrgeteget tar-

talmazoacute eacutelesszeacutelő toumlrt anyaguacute talaj koumlzoumltt van A szemeloszlaacutes szerinti talajbesorolaacutes a DIN 18196 szerint eacutertendı B) A beeacutepiacuteteacutesbıl eacutes az eacutepiacuteteacutesi forgalomboacutel fakadoacute igeacutenybeveacutetel osztaacutelyozaacutesa

Igeacutenybeveacuteteli eset AB (Beanspruchungsfall) BS1 Keacutezi beeacutepiacuteteacutes eacutes csekeacutely hataacutesuacute toumlmoumlriacuteteacutes BS2 Geacutepi beeacutepiacuteteacutes eacutes toumlmoumlriacuteteacutes az eacutepiacuteteacutesi forgalom csekeacutely gyuacuteroacutehataacutesaacuteval BS3 Geacutepi beeacutepiacuteteacutes eacutes toumlmoumlriacuteteacutes 5hellip15 cm megengedett nyommeacutelyseacutegő gyuacuteroacutehataacutessal BS4 Geacutepi beeacutepiacuteteacutes eacutes toumlmoumlriacuteteacutes 15 cm feletti megengedett nyommeacutelyseacutegő gyuacuteroacutehataacutessal



209

A geotextiacutelia erısseacutegi osztaacutelya (GRK) meghataacuterozaacutesa

A 6 taacuteblaacutezat alapjaacuten aacutellapiacutetandoacute meg Figyelembe veendı azonban hogy a geotextiacutelia a nyommeacutely-seacuteget alig csoumlkkenti viszont a reacutetegvastagsaacuteg noumlveleacuteseacutevel az nagyban csoumlkkenthetı A magasabb osztaacutely a geotextiacutelia eacutelettartamaacutet noumlveli meg Egyedi esetekben a gazdasaacutegosabb megoldaacutest kell megkeresni A besorolaacutes nem veszi figyelembe azt a lehetıseacuteget hogy a geotextiacutelia alatt sem finomszemcseacutes kisteherbiacuteraacutesuacute talaj van A teherbiacuteraacutes noumlvekedeacutese eacutes a durvaacutebb szemcseacutek az igeacutenybeveacuteteleket noumlve-lik Szőreacutesi funkcioacute eseteacuteben ndash ha keacutet talajzoacutena koumlzoumltt van a geotextiacutelia ndash az AB1 eacutes AB2 igeacutenybeveacutetel helyett is AB3 veendı alapul mivel a seacuteruumlleacutes kuumlloumlnoumlsen veszeacutelyes lehet

6 taacuteblaacutezat A geotextiacuteliaacutek erısseacutegi osztaacutelyaacutenak megaacutellapiacutetaacutesa az igeacutenybeveacutetelek alapjaacuten

Beeacutepiacuteteacutes Talaj AB1 AB2 AB3 AB4

AS1 GRK1

AS2 GRK2 GRK2 GRK3 GRK4


AS4 GRK4 GRK4 GRK5 (1)

AS5 GRK5 GRK5 (1) (1) (1) Eacutepiacuteteacuteshelyi kiacuteseacuterletek szuumlkseacutegesek vagy noumlvelni kell a szemcseacutes reacuteteg vastagsaacutegaacutet 714 A dinamikus terheleacutessel szembeni viselkedeacutes

A nagy nyuacuteloacutekeacutepesseacuteg noumlveli az azonos teruumlleti sőrőseacutegő nemszıtt geotextiacuteliaacutek dinamikus ellenaacutelloacute-keacutepesseacutegeacutet A dinamikus aacutetszakiacutetaacutesi vizsgaacutelat jellemzi a termeacutek ilyen keacutepesseacutegeacutet de az eredmeacutenyek szaacutemszerő eacuterteacutekeleacuteseacutehez meacuteg nem aacutellnak rendelkezeacutesre adatok 715 A kuacuteszaacutesi tulajdonsaacutegok

A tartoacutes teherre bekoumlvetkezı mechanikai viselkedeacutes erısiacuteteacutes eseteacuten a kivaacutelasztaacutesnaacutel leacutenyeges A termeacutekek az alapanyagtoacutel eacutes az elıaacutelliacutetaacutestoacutel fuumlggıen mutatnak kuacuteszaacutes meacuterteacutekeacutet mely fuumlgg a fe-szuumlltseacutegi szinttıl eacutes a hımeacuterseacuteklettıl fuumlgg A szilaacuterdsaacuteg idıbeli megfelelıseacutegeacutet illetve kuacuteszaacutesi alak-vaacuteltozaacutes megengedhetıseacutegeacutet a tervezett alkalmazaacutesi idıtartamra a megbiacutezoacute adatai alapjaacuten a gyaacutertoacute-nak kell igazolnia A koraacutebbiakban bemutatott roumlvid idejő kuacuteszaacutesi vizsgaacutelatokkal a termeacutek alkal-massaacutega ellenırizhetı 716 A termeacutek eacutes a talaj koumlzoumltti suacuterloacutedaacutes

Erısiacuteteacutes eseteacuten ez meghataacuterozoacute s a koumlzvetlen nyiacuteroacutevizsgaacutelattal hataacuterozhatoacute meg Meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszik ez a tulajdonsaacuteg a ferde feluumlletekre toumlrteacutenı beeacutepiacuteteacutesneacutel is Melyet a lecsuacuteszaacutesi vizsgaacutelattal lehet eacuterteacutekelni 717 A keacutemiai hataacutesok elleni ellenaacutelloacutekeacutepesseacuteg

A termeacutekek tartoacutessaacutegaacutet a tervezett eacutelettartamra vonatkozoacutean igazolni kell Az eddigi tapasztalatok szerint az alkalmazott nyersanyagok a talajban eacutes a talajviacutezben elıforduloacute szokvaacutenyos kemikaacuteliaacutekkal eacutes mikroorganizmusokkal szemben kellı ellenaacutellaacutessal rendelkeznek A zoumlldiacutetı takaroacuteknak a noumlveacutenyzet kinoumlveacutese utaacuten el kell korhadniuk ezeacutert korhadoacute anyagokboacutel kell keacuteszuumllniuumlk



210

Maacutes ceacutellal beeacutepiacutetett termeacutekeknek a talajban termeacuteszetes moacutedon elıforduloacute anyagok eacutes mikroorga-nizmusok a hasznaacutelati idıtartamra ellenaacutelloacuteaknak kell lennioumlk A poliolefinek (polipropileacuten eacutes polietileacuten) oxidaacutecioacutes leeacutepuumlleacutese valamint a polieszter eacutes a poliamid belsı eacutes kuumllsı hidroliacutezis aacuteltali leeacutepuumlleacutese ismert jelenseacuteg eacutes tartoacutes alkalmazaacutes eseteacuten a szuumlkseacuteges az ellenırzeacutesuumlk A polieacuteszter termeacutekeknek 10 feletti pH-eacuterteacutekkel biacuteroacute talajba valoacute beeacutepiacuteteacuteseacutet a jelenlegi ismereteink szerint nem szabad megengedni A 9 eacutes 10 koumlzoumltti pH-eacuterteacutekek eseteacuten szakeacutertı inteacutezettel kell vizs-gaacuteltatni a keacuterdeacutest A meacutesszel vagy maacutes hidraulikus koumltıanyaggal javiacutetott vagy szilaacuterdiacutetott talajokkal vagy cementbetonnal eacuterintkezı szerkezeteket nem szabad polieacuteszterbıl keacutesziacuteteni vagy megfelelıen veacutedeni kell ıket Roumlvid idejő alkalmazaacutesra megfelelı vizsgaacutelattok alapjaacuten 10 feletti pH-juacute talajban eacutes cementbetonnal vagy meacutesszel illetve maacutes hidraulikus koumltıanyaggal szilaacuterdiacutetott szerkezettel eacuterintkezve is beeacutepiacutethetık lehetnek ezek az anyagok Ugyanez eacuterveacutenyes olyan esetekre melyekben nincs erısiacutetı szerepe a termeacutekeknek illetve ahol a tartoacutes aacutelleacutekonysaacuteg nem fuumlgg a termeacutektıl A polietileacuten eacutes polipropileacuten termeacutekek eseteacuteben az oxidaacutecioacutet a vasas koumlteacutesek meggyorsiacutethatjaacutek Ez az eacutelettartamot neacutehaacuteny eacutevtizedre csoumlkkentheti ha oxidaacutecioacute meggaacutetolaacutesaacutera viacutezzel oldhatoacute eacutes kimoshatoacute stabilizaacutetort hasznaacutelnak A keacutemiai hataacutesokkal szembeni ellenaacutellaacutes vizsgaacutelataacutera koraacutebban ajaacutenlott eljaacuteraacutes szolgaacutel a polimerazonosiacutetaacutessal egyuumltt a termeacutek azonosiacutetaacutesaacutera melyre a gyaacutertoacute megfelelı hosszuacute idıtartamuacute vizsgaacutelatokkal pl a hidroliacutezisre valoacute eacuterzeacutekenyseacuteget megaacutellapiacutetotta eacutes a pH-eacuterteacutekektıl fuumlggı alkal-mazaacutesi hataacutereacuterteacutekeket igazolta 716 Idıjaacuteraacutesaacutelloacutesaacuteg

A Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteban jellemzı terheleacutesekre a globaacutelis UV-vizsgaacutelattal a szilaacuterdsaacutegcsoumlkkeneacutes a kb hat hoacutenapon aacutet a szabadban bekoumlvetkezı maacutellaacutesi folyamatnak megfelelı szilaacuterdsaacutegcsoumlkkeneacutes meg-aacutellapiacutethatoacute A maradoacute szilaacuterdsaacuteg aacutetlagaacutenak egyszeres szoacuteraacutessal csoumlkkentett eacuterteacuteke adja a besorolaacutes alapjaacutet A termeacutek legjobb veacutedelmeacutet a gyors takaraacutes adja A keveacutesseacute ellenaacutelloacute anyagot egy a koumlzepeset keacutet heacuteten a magasat keacutet hoacutenapon beluumll kell betakarni

Idıjaacuteraacutesaacutelloacutesaacuteg magas koumlzepes alacsony

Maradoacute szilaacuterdsaacuteg gt 80 80 ndash 60 lt 60

717 Mechanikai szőreacutesi hateacutekonysaacuteg (szemcsevisszatartaacutesi keacutepesseacuteg)

Az 1 eacuterteacutekeleacutesi szinten a koraacutebbiakban vaacutezolt meacuteretezeacutes szuumlkseacuteges Az alacsonyabb eacuterteacutekeleacutesi szinteken a koumlvetkezı hataacutereacuterteacutekeket kell betartani A jellemzı szőrınyiacute-laacutes legyen minus nem szıtt anyagok eseteacuteben

006 mm le O 90w le 02 mm minus szıtt anyagok eseteacuteben

006 mm le O 90w le 04 mm

Az Ule 5 jellemzıjő durva iszapok eacutes finom homokok eseteacuteben a szőreacutest mindig meacuteretezni kell 718 Hidraulikus szőreacutesi hateacutekonysaacuteg (Viacutezaacuteteresztıkeacutepesseacuteg a feluumlleten keresztuumll)

A szuumlkseacuteges kv viacutezaacuteteresztıkeacutepesseacuteg egyszerő esetekben a viacutezteleniacutetendı talaj aacuteteresztıkeacutepesseacuteg-eacutenek szaacutezszorosaacutenaacutel nagyobb Az 1 eacuterteacutekeleacutesi szinten meacuteretezeacutes szuumlkseacuteges



211

8 A szerzıdeacutesek iraacutenyelvei


A szerzıdeacutesekbe fel kell venni a termeacutekekkel szemben taacutemasztott koumlvetelmeacutenyeket a vizsgaacutelatukat eacutes az osztaacutelyozaacutesukat Az alkalmazaacutesi ceacutel a beeacutepiacuteteacutes a vizsgaacutelandoacute termeacutekmennyiseacuteg eacutes az elszaacutemolaacutesi moacuted a lehetı leg-reacuteszletesebben roumlgziacutetendı A koumlvetkezıkben a szaacutelliacutetaacutesi felteacutetelekre a vizsgaacutelatok terjedelmeacutere az elszaacutemolaacutes moacutedjaacutera eacutes a joacutetaacutellaacutes idıtartamaacutera vonatkozoacutean iraacutenyelveket ad az elıiacuteraacutes 81 Szaacutelliacutetaacutesi felteacutetelek

811 Termeacutekismertetı

Az ajaacutenlatban a termeacutek reacuteszletes leiacuteraacutesaacutet meg kell adni a koumlvetkezı adatokkal

1 Gyaacutertoacute neve

2 Termeacutek neve

3 A termeacutek tiacutepusa (pl nem szıtt szıtt hurkolt geotextiacutelia geokompozit nyuacutejtott vagy fektetett georaacutecs)

4 A nyersanyag adatai minus nyersanyagok eacutes araacutenyuk minus olvadaacutesi tartomaacutenyok minus szaacuteltiacutepus minus koumltıanyag tiacutepusa minus a kiszereleacutes tiacutepusa minus veacutedıreacuteteg tiacutepusa minus az oxidaacutecioacutestailizaacutetor anyagcsoportja minus az uv-stabilizaacutetor anyagcsoportja

5 Termeacutek szerkezeti jellemzıi Geotextiacuteliaacutek eseteacuteben minus a szaacutelak hossza minus a szaacutelak finomsaacutega minus egyedi szaacutelak vagy fonalak minus roumlgziacuteteacutesi moacuted eacutes kiszereleacutes nem-szıtt anyagok eseteacuten Georaacutecsok eseteacuteben minus raacutecstiacutepus minus nyiacutelaacutesmeacuteret minus a szalagok vastagsaacutega eacutes szeacutelesseacutege minus a csomoacutepont roumlgziacuteteacutese Valamennyi termeacutek eseteacuteben minus sziacuten minus a burkolaacutes tiacutepusa minus a reacutetegek oumlsszekapcsolaacutesa geokompozitok eseteacuteben minus viacutezzel oldhatoacute vagy kimoshatoacute anyagok fajtaacuteja eacutes araacutenya



212

6 Fizikai tulajdonsaacutegok a) Az aacuteltalaacuteban szuumlkseacuteges adatok (esetenkeacutent egyesek elmaradhatnak) (aacutetlageacuterteacutek eacutes szoacuteraacutes) minus teruumlleti sőrőseacuteg gm2 DIN EN 965 minus vastagsaacuteg mm DIN EN 964 minus szakiacutetoacuteerı szaacuterazon (hosszkereszt) kNm DIN EN 290733 minus szakiacutetoacuteerı nedvesen (csak PA) (hosszkereszt) kNm szakadoacutenyuacutelaacutes (hosszkereszt) szakiacutetoacuteerı minısiacutetı eacuterteacuteke (x-s) kNm minus szakiacutetoacuteerı (200100 mm) (hosszkereszt) kNm DIN ISO 10319 szakadoacutenyuacutelaacutes (200100 mm) (hosszkereszt) minus statikus aacutetszakiacutetoacuteerı kN DIN EN 776 minısiacutetı eacuterteacutek (x-s) kNm az aacutetszakiacutetaacuteshoz szuumlkseacuteges uacutet mm minus a geotextiacutelia erısseacutegi osztaacutelya GRK minus jellemzı szőrınyiacutelaacutes O90w mm DIN 60 500 T6 minus viacutezaacuteteresztıkeacutepesseacuteg kv ms DIN 60 500 T3 eacutes 4 minus idıjaacuteraacutesaacutelloacutesaacuteg (maradoacute szilaacuterdsaacuteg) DIN 53384 idıjaacuteraacutesaacutelloacutesaacuteg minısiacuteteacutese (magaskoumlzepes alacsony) minus vegyi ellenaacutelloacutekeacutepesseacuteg (maradoacute szilaacuterdsaacuteg) DIN 60 500 b) Tovaacutebbi adatok meghataacuterozott alkalmazaacutesok eseteacuten Siacutekbeli szivaacutergoacutereacutetegkeacutent valoacute alkalmazaacutes eseteacuten minus viacutezaacuteteresztıkeacutepesseacuteg a geotextiacutelia siacutekjaacuteban kH ms DIN 60 500 7 eacutes 8 Erısiacutetıreacuteteg eseteacuten minus suacuterloacutedaacutesi teacutenyezı a termeacutek eacutes a talaj koumlzoumltt DIN 60 500 7 eacutes 8 minus suacuterloacutedaacutesi teacutenyezı a termeacutek keacutet reacutetege koumlzoumltt DIN 60 500 7 eacutes 8 minus kuacuteszaacutesi viselkedeacutes DIN 53 444 minus tartoacutes teherbiacuteraacutes DIN 53 444 Ferde feluumllető beeacutepiacuteteacutes eseteacuten (reacutezsőtakaraacutes) minus lecsuacuteszaacutesi szoumlg ordm DIN 60 500 A leacutetesiacutetmeacuteny biztonsaacutegaacutet meghataacuterozoacute alkalmazaacutesok eseteacuten minus polimerujjnyomat mely a az ismeacutetelt vizsgaacutelatok eseteacuteben a

polimer oumlsszeteacuteteleacutenek vaacuteltozaacutesainak feloacuteismereacuteseacutet lehetıveacute teszi DIN 60 500 minus az alapanyag eacutes az adaleacutekok ill a szerkezet keacutemiai hataacutesokkal

szembeni viselkedeacutes szempontjaacuteboacutel meghataacuterozoacute jellemzıi DIN 60 500 Valamennyi termeacutek eseteacuteben

minus az alkalmazott viacutezben oldoacutedoacute illetve a viacutez aacuteltal kimoshatoacute anyagok tiacutepusaacutet eacutes mennyiseacutegeacutet minısiacutetı biztonsaacutegi adatlap vagy valamely aacutellamilag elismert egeacuteszseacuteguumlgyi inteacutezet aacuteltal az iacutevoacuteviacutezre vonatkozoacute toumlrveacutenynek megfelelıen kiaacutelliacutetott igazoloacutelap

812 Szaacutelliacutetaacutesi bizonylat

Mindegyik szaacutelliacutetmaacutenyhoz egy szaacutelliacutetaacutesi bizonylat tartozzon mely az elszaacutemolaacutes tartozeacuteka Ebben a DIN EN 30320 elıiacuteraacutesainak megfelelıen szerepeljen a gyaacutertoacute eacutes a tiacutepusjeloumlleacutes



213

813 Tekercsdokumentum

Minden tekercshez tartozzon egy dokumentum a DIN EN 30320 szerinti koumlvetkezı adatokkal minus tiacutepusjeloumlleacutes minus teruumlleti sőrőseacuteg minus tekercsszaacutem minus a termeacutek tiacutepusa minus a termeacutek fı nyersanyagai

814 A termeacutek jeloumlleacutese az EN 30320 szerint

Mindegyik beeacutepiacuteteacutesre szaacutent termeacutek egyeacutertelmően eacutes egyseacutegesen legyen megjeloumllve A jeloumlleacutes foly-tonos legyen Joacutel olvashatoacute eacutes viacutezaacutelloacute legyen eacutes legalaacutebb 5 m-enkeacutent meg kell ismeacutetelni A nem azonosiacutethatoacute termeacutekek nem eacutepiacutethetık be

82 Minıseacutegbiztosiacutetaacutes

A termeacutekek minıseacutegbiztosiacutetaacutesaacutera szolgaacutel az alkalmassaacutegi a sajaacutet ellenırzı eacutes a kontrollvizsgaacutelatok rendszere Az erısiacuteteacutes eseteacuten indokolt idegen ellenırzı vizsgaacutelatokat veacutegeztetni

821 Alkalmassaacutegi vizsgaacutelatok

A termeacuteknek az alkalmazaacutesi ceacutelra valoacute alkalmassaacutegaacutenak igazolja a szerzıdeacutes koumlvetelmeacutenyeinek megfelelıen Az ajaacutenlatadoacutenak kell a megrendelı szaacutemaacutera benyuacutejtania a munkaacutebaadaacutes elıtt Fuumlggetlen a feladatra alkalmas szemeacutelyzettel eacutes eszkoumlzoumlkkel rendelkezı inteacutezetnek kell veacutegeznie melyet a megrendelı is elismer Mindegyik vizsgaacutelatot egyazon minta proacutebadarabjain kell veacutegezni A minimaacutelis mennyiseacuteg a koraacutebbi fejezetek az alkalmazaacutesi ceacuteltoacutel eacutes a talajadottsaacutegoktoacutel fuumlggıen az 5 taacuteblaacutezat tartalmazta A vizsgaacutelatokat igazoloacute bizonylat nem lehet 2 eacutevneacutel idısebb A kiaacutelliacutetoacute inteacutezet mindig 2 eacutevvel hosz-szabbiacutethatoacute miutaacuten sajaacutet vizsgaacutelatokkal meggyızıdoumltt a termeacutek azonossaacutegaacuteroacutel A koumlltseacutegeket kuumlloumln nem kell megteacuteriacuteteni

822 Sajaacutet ellenırzı vizsgaacutelatok

A gyaacutertoacute illetve a vaacutellalkozoacute vagy a megbiacutezottjuk aacuteltal veacutegzendı vizsgaacutelatok annak igazolaacutesaacutera hogy a termeacutekek tulajdonsaacutegai eacutes a keacutesz mő jellemzıi a szerzıdeacuteses koumlvetelmeacutenyeket teljesiacutetik A vizsgaacutelatoknak magukba kell foglalniuk legalaacutebb a koumlvetkezıket minus az azonossaacuteg igazolaacutesa az 1 taacuteblaacutezat szerint minus a koraacutebban vaacutezolt alkalmazaacutes-specifikus beeacutepiacuteteacutesi koumlvetelmeacutenyek betartaacutesaacutenak igazolaacutesa minus a szerzıdeacutes betartaacutesaacutenak igazolaacutesa A megfelelı eredmeacutenyeket kiacutevaacutensaacutegra a megrendelınek be kell mutatni A koumlltseacutegeket kuumlloumln nem kell megteacuteriacuteteni

823 Kontrollvizsgaacutelatok

A megrendelı vizsgaacutelatai annak ellenırzeacuteseacutere hogy a termeacutek tulajdonsaacutegai eacutes a keacutesz mő megfelel-nek-e a szerzıdeacuteses koumlvetelmeacutenyeknek Eredmeacutenyei az aacutetveacutetel eacutes az elszaacutemolaacutes alapjaacutet adjaacutek Az ellenırzeacuteseket az eacutepiacuteteacutes helysziacuteneacuten a megrendelı a vaacutellalkozoacute jelenleacuteteacuteben hajtja veacutegre A keze-leacutes eacutes a beeacutepiacuteteacutes elıiacuteraacutesainak betartaacutesaacutet vizsgaacuteljaacutek eacutes jegyzıkoumlnyvezik A megrendelı egyben mintaacutekat vesz a vaacutellalkozoacute jelenleacuteteacuteben a beeacutepiacuteteacutes elıtt A mintaszaacutem a feluuml-lettıl fuumlgg s a megrendelı hataacuterozza meg Iraacutenyszaacutem 1 minta 10000 m2 feluumlletre de legalaacutebb 3 minta minden szaacutelliacutetmaacuteny eseteacuten A mintaacutek minimaacutelis meacuterete 12 m A minta nem vehetı a tekercs elsı keacutet hajtaacutesaacuteboacutel A mintaveacutetelrıl jegyzıkoumlnyv keacuteszuumll s azt a partnerek alaacuteiacuterjaacutek



214

A mintaacutekat a megrendelı egy elismert inteacutezettel vizsgaacuteltatja A vizsgaacutelatok mennyiseacutegeacutet a megren-delı aacutellapiacutetja meg de legalaacutebb az 5 taacuteblaacutezatban felsorolt vizsgaacutelatokat el kell veacutegezni A mintaanyagot nem kell megteacuteriacuteteni A mintaveacutetel eacutes a vizsgaacutelat koumlltseacutege a megrendelıt terheli Ha az ellenırzı vizsgaacutelatok eredmeacutenyei nem vagy csak reacuteszben teljesiacutetik a koumlvetelmeacutenyeket uacutegy a leszaacutelliacutetott anyagot a szerzıdeacutes szerintivel poacutetolni kell Kiveacuteteles esetekben a megrendelı aacuteltal megbiacutezott geotechnikus szakeacutertı hozzaacutejaacuterulaacutesaacuteval a vaacutellalkozoacute koumlltseacutegeacutere poacutet- eacutes kiegeacutesziacutetı inteacutez-kedeacutesek vezethetık be vagy aacuterlevonaacutesban egyezhetnek meg

824 Kuumllsı kontrollvizsgaacutelatok

A DIN 18 200 szerint kell eljaacuterni Egy kuumllsı fuumlggetlen elismert vizsgaacuteloacutehely veacutegezheti a vizsgaacutelatokat a szerzıdeacutes betartaacutesaacutenak el-lenırzeacuteseacutere az erre koumltoumltt kuumlloumln szerzıdeacutes alapjaacuten Legalaacutebb a koumlvetkezı leacutepeacuteseket kell betartani minus elıvizsgaacutelatok annak megaacutellapiacutetaacutesaacutera hogy a teljesiacuteteacutes eacutes a sajaacutet ellenırzı vizsgaacutelatok felteacutetelei

megvannak-e minus rendszeres vizsgaacutelatok legalaacutebb eacutevente keacutetszer a sajaacutet ellenırzeacutes eacutes a teljesiacuteteacutes feluumllvizsgaacutelata

ceacuteljaacuteboacutel minus kuumlloumlnvizsgaacutelatok speciaacutelis okok miatt pl a termeleacutes megszakiacutetaacutesa a rendszeres vizsgaacutelatokkal

kimutatott hiba a gyaacutertoacute a kuumllsı vizsgaacuteloacute eacutes az elszaacutemoloacute keacutereacutese nyomaacuten A vizsgaacutelati eredmeacutenyeket a termeacutek aacutetvevıje keacutereacutes eseteacuten megtekintheti

83 Elszaacutemolaacutes

Az elszaacutemolaacutesi eljaacuteraacutest a felmeacutereacutesi naploacuteban kell roumlgziacuteteni Vaacutezlatokkal vilaacutegossaacute kell tenni a moacuted-szereket Ajaacutenlatos hogy az aacutetfedeacuteseket kuumlloumln ne szaacutemiacutetsaacutek hanem az egyseacutegaacuterak keacutepzeacutesekor ve-gyeacutek figyelembe A lehetseacuteges elszaacutemolaacutesi moacutedszereket a 7 taacuteblaacutezat tartalmazza eacutes magyaraacutezoacute aacuteb-raacutek is segiacutetik Ha a kiiacuteraacutes nem tartalmaz maacutest akkor az elszaacutemolaacutes a termeacutek legoumlngyoumlliacutetett feluumllete a felmeacutereacutes szerint az aacutetfedeacutesek neacutelkuumll

7 taacuteblaacutezat Elszaacutemolaacutesi moacutedszer

Alkalmazaacutesi teruumllet Elszaacutemolaacutes

Elvaacutelasztoacute reacuteteg Reacutezsőbiztosiacutetaacutes

Szőreacutes Szigeteleacutes veacutedelme

Erısiacuteteacutes

a legoumlngyoumlliacutetett termeacutekfeluumllet a felmeacutereacutes szerint aacutetfedeacutes neacutelkuumll

vagy

a letakart teruumllet a felmeacutereacutes szerint

vagy

a letakart teruumllet a terv szerint

Fuumlggıleges dreacuten beeacutepiacutetett dreacutenhossz a munkasiacutekig szaacutemolva

Feluumlleti dreacuten dreacutenfeluumllet felmeacutereacutes szerint

vagy

dreacutenfeluumllet a terv szerint

84 Szavatossaacuteg

A szavatossaacuteg az alkalmazaacutesi ceacuteltoacutel fuumlgg Alapvetıen ndash a meghataacuterozoacute elıiacuteraacutesok szerint ndash feleljen meg a leacutetesiacutetmeacuteny kapcsoloacutedoacute fıreacuteszeire vonatkozoacute szavatossaacutegnak Peacuteldaacuteul az altalaj eacutes a toumllteacutes koumlzeacute keruumllı elvaacutelasztoacute reacuteteg szavatossaacutega a toumllteacutes szavatossaacutegi koumlvetelmeacutenyeivel azonos



215

1 fuumlggeleacutek 1 Az alkalmazott roumlvidiacuteteacutesek jegyzeacuteke (az elıfordulaacutes sorrendjeacuteben)

Jel Jelenteacutes Fejezet

DVWk Neacutemet Viacutezgazdaacutelkodaacuteseacutert eacutes Kultuacutermeacuternoumlki Taacutersasaacuteg

DGEG Neacutemet Foumlldmőeacutepiacuteteacutesi eacutes Alapozaacutesi Taacutersasaacuteg 1

AK DGEG-Munkabizottsaacuteg 1

PA poliamid 31

PE polietileacuten 31

PET polieacuteszter 31

PP polipropileacuten 31

PVC polivinilklorid 31

ZTVE-Stb Kiegeacutesziacutetı Mőszaki Szerzıdeacutesi Felteacutetelek eacutes Iraacutenyelvek a Foumlldmunkaacutekra az Uacuteteacutepiacuteteacutesben 43

Fd megengedett huacutezoacuteerı (d = design) 514

Fk Szakiacutetoacuteerı roumlvid idejő terheleacutesre 514

A1hellipA4 csoumlkkentı teacutenyezık 514

γ parciaacutelis teacutenyezı 514

x aacutetlageacuterteacutek 514

s szoacuteraacutes 514

O90w jellemzı szőrınyiacutelaacutes 520

kv aacuteteresztıkeacutepesseacuteg a siacutekra merılegesen 520

kv2 aacuteteresztıkeacutepesseacuteg a siacutekra merılegesen 2 kPa nyomaacutesnaacutel meacuterve 520

kH viacutezaacuteteresztıkeacutepesseacuteg a siacutekban 520

U egyenlıtlenseacutegi mutatoacute (d60d10) 521

dx szemcseaacutetmeacuterı x -naacutel 521

IP plasztikus index 521

η csoumlkkentı teacutenyezı 522

Θ transzmisszivitaacutes (a kh viacutezaacuteteresztıkeacutepesseacuteg eacutes a d vastagsaacuteg szorzata) 523

d vastagsaacuteg 523

q viacutezhozam (Θi m3sm) 523

i hidraulikus gradiens 523

DIN Neacutemet Ipari Szabvaacuteny 6

E DIN Neacutemet Ipari Szabvaacuteny tervezete 6

DIN EN Neacutemet Ipari Szabvaacutenykeacutent elfogadott Euroacutepai Szabvaacuteny 6

ISO Nemzetkoumlzi Szabvaacuteny 6

DIN ISO Neacutemet Ipari Szabvaacutenykeacutent elfogadott Nemzetkoumlzi Szabvaacuteny 6

BS Brit Szabvaacuteny 6

n heacutezagteacuterfogat = porozitaacutes 62

ρgeotextiacutelia geotextiacutelia teacuterfogati sőrőseacutege 62

ρpolimer polimre teacuterfogati sőrőseacutege 62

b szeacutelesseacuteg 1 taacutebl

l mintahossz szakiacutetoacutekiacuteseacuterletneacutel a huacutezaacutes iraacutenyaacuteba 1 taacutebl

GRK Geotextiacutelia Erısseacutegi Osztaacutely 713

mA teruumlleti sőrőseacuteg 713

AS Alkalmazaacutesi eset (toumllteacutesanyag 713

AB Igeacutenybeveacuteteli eset (beeacutepiacuteteacutes eacutepiacuteteacutesi forgalom) 713

F feluumllet 83



216

2 fuumlggeleacutek


A megrendelınek a koumlvetkezı adatokat parameacutetereket kell a kiiacuteraacutesban megadnia hogy az ajaacutenlat-adoacute illetve vaacutellalkozoacute a megfelelı anyagot kivaacutelaszthassa Ha a vaacutellalkozoacute alternatiacutev ajaacutenlatot ad akkor ugyanezeket kell ismertetnie hogy a megrendelı az ajaacutenlatot a toumlbbivel azonos moacutedon eacuterteacute-kelhesse Az ajaacutenlott termeacuteket a 811 fejezet eacutes a 3 eacutes 4 fuumlggeleacutek szerint kell ismertetni Megren-deleacutes eseteacuten ezeket az adatokat parameacutetereket a 821 fejezet szerint alkalmassaacuteg-vizsgaacutelati bizony-latokkal kell tanuacutesiacutetania

1 Elvaacutelasztaacutes

A termeacutek funkcioacutejaacutenak ismerteteacutese (peacuteldaacutek a 4 fejezetben) A mechanikai igeacutenybeveacutetelek figyelembe veacutetele

minus az altalaj adatai (talajcsoportok a DIN 18196 szerint esetenkeacutent a konzisztencia is) minus a tervezett toumllteacutesanyag adatai (alkalmazaacutesi esetek a 713 szerint) minus az elsı toumllteacutesreacuteteg minimaacutelis vastagsaacutega minus a megrendelı tapasztalatai szerint vaacuterhatoacute igeacutenybeveacuteteli esete (713) minus a szuumlkseacuteges Geotextiacutelia Erısseacutegi Osztaacutely

Az idıjaacuteraacutesaacutelloacutesaacuteg figyelembe veacutetele minus a megrendelı adatai a vaacuterhatoacute munkarendrıl amennyiben van befolyaacutesa a termeacutek lefekteteacute-

se eacutes takaraacutesa koumlzoumltti idıtartamra minus az elıbbibıl levezethetı szuumlkseacuteges idıjaacuteraacutesaacutelloacutesaacuteg

A szőreacutesi kriteacuteriumok figyelembe veacutetele minus a mechanikai szőreacutesi hateacutekonysaacuteg (szemcsevisszatartaacutesi keacutepesseacuteg) az O90w jellemzı szőrı-

nyiacutelaacutessal megadva a nemszıtt anyagokra a 006 mm le O90w le 02 mm eacuterteacutekkel miacuteg a szıtt anyagokra a 006 mm le O 90w le 04 mm

minus a hidraulikai szőreacutesi hateacutekonysaacuteg (viacutezaacuteteresztıkeacutepesseacuteg) teljesiacuteteacuteseacutehez a talaj ks viacutezaacuteteresztıkeacutepesseacutegi egyuumltthatoacutejaacutenak megadaacutesa melynek 100-szorosaacutenaacutel nagyobbnak kell lennie a geotextiacutelia kv aacuteteresztıkeacutepesseacutegeacutenek kv ge 100ks

2 Reacutezsőbiztosiacutetaacutes

A termeacutek funkcioacutejaacutenak ismerteteacutese A mechanikai igeacutenybeveacutetelek figyelembe veacutetele

minus az altalaj adatai (talajcsoportok a DIN 18196 szerint) minus a tervezett toumllteacutesanyag adatai minus a takaraacutesi toumllteacuteseacutepiacuteteacutesi technoloacutegia adatai minus a szuumlkseacuteges Geotextiacutelia Erısseacutegi Osztaacutely

Az idıjaacuteraacutesaacutelloacutesaacutegi koumlvetelmeacuteny magas A szőreacutesi kriteacuteriumok figyelembe veacutetele

minus a mechanikai szőreacutesi hateacutekonysaacuteg (szemcsevisszatartaacutesi keacutepesseacuteg) mint az elvaacutelasztaacutes ese-teacuten vagy az O90w jellemzı szőrınyiacutelaacutes a meacuteretezeacutes szerint

minus a hidraulikai szőreacutesi hateacutekonysaacuteg (viacutezaacuteteresztıkeacutepesseacuteg) mint az elvaacutelasztaacutes eseteacuten vagy a geotextiacutelia kv aacuteteresztıkeacutepesseacutege a meacuteretezeacutes szerint (52 fejezet)



217


A termeacutek funkcioacutejaacutenak ismerteteacutese (szőreacutes dreacutenezeacutes) A mechanikai igeacutenybeveacutetelek figyelembe veacutetele

minus az altalaj adatai (talajcsoportok a DIN 18196 szerint) minus a tervezett toumllteacutesanyag adatai pl a szivaacutergoacutetest anyaga (alkalmazaacutesi esetek a 713 szerint) minus a kivitelezeacutes adatai eacutes az ebbıl levezethetı igeacutenybeveacuteteli eset (szőreacutes eseteacuten a 713 szerinti

szint egy fokozattal noumlvelve azaz a minimaacutelis koumlvetelmeacuteny AB3) minus a szuumlkseacuteges Geotextiacutelia Erısseacutegi Osztaacutely minus az eacutepiacuteteacutesi uumltemezeacuteseacutenek adatai amennyiben a szuumlkseacuteges idıjaacuteraacutesaacutelloacutesaacutegra kihatnak

A szőreacutesi kriteacuteriumok figyelembe veacutetele minus a mechanikai szőreacutesi hateacutekonysaacuteg (szemcsevisszatartaacutesi keacutepesseacuteg) teljesiacuteteacuteseacutehez a viacuteztele-

niacutetendı talaj szemeloszlaacutesaacutenak vagy plasztikus indexeacutenek megadaacutesa az ajaacutenlatadoacute aacuteltal veacuteg-zendı meacuteretezeacuteshez vagy a geotextiacutelia O90w jellemzı szőrınyiacutelaacutes megadaacutesa a megrendelı aacuteltal veacutegzett meacuteretezeacutes alapjaacuten

minus a hidraulikai szőreacutesi hateacutekonysaacuteg (viacutezaacuteteresztıkeacutepesseacuteg) teljesiacuteteacuteseacutehez a viacutezteleniacutetendı talaj ks viacutezaacuteteresztıkeacutepesseacutegi egyuumltthatoacutejaacutenak megadaacutesa az ajaacutenlatadoacute aacuteltal veacutegzendı meacuteretezeacutes-hez vagy a geotextiacutelia kv aacuteteresztıkeacutepesseacutegeacutenek megadaacutesa a megrendelı aacuteltal veacutegzett meacutere-tezeacutes alapjaacuten

minus dreacutenszerkezet eseteacuteben az elvezetendı viacutezhozam az i hidraulikus gradiens eacutes a talajroacutel aacutet-adoacutedoacute nyomaacutes megadaacutesa a szuumlkseacuteges viacutezelvezetı kapacitaacutesnak az ajaacutenlatadoacute aacuteltal veacutegzendı meacuteretezeacuteseacutehez vagy a dreacutenszerkezet nyomaacutesfuumlggı Θ transzmisszivitaacutesaacutenak megadaacutesa a megrendelı aacuteltal veacutegzett meacuteretezeacutes alapjaacuten

4 Eacutepiacutetmeacutenyek haacutettoumllteacuteseacutenek viacutezteleniacuteteacutese

A) Funkcioacute szigeteleacutes veacutedelme

bull A mechanikai igeacutenybeveacutetelek figyelembe veacutetele minus A ZTVE-StB szerinti szemcseacutes szőrıreacuteteggel valoacute visszatoumllteacutes eseteacuten (2 kPa melletti) 25

mm minimaacutelis vastagsaacuteguacute geotextiacutelia elegendı

bull Az idıjaacuteraacutesaacutelloacutesaacuteg figyelembe veacutetele minus alapvetıen magas idıjaacuteraacutesaacutelloacutesaacuteg szuumlkseacuteges

bull A szőreacutesi kriteacuteriumok figyelembe veacutetele nem szuumlkseacuteges

B) Funkcioacute viacutezteleniacuteteacutes eacutes a szigeteleacutes veacutedelme

Kiegeacutesziacuteteacutes az A) ponthoz

bull A szőreacutesi kriteacuteriumok a viacutezteleniacuteteacuteshez hasonloacutean a 3 pont szerint

bull Viacutezelevezeteacutesi kapacitaacutes a viacutezteleniacuteteacuteshez hasonloacutean a 3 pont szerint


A termeacutek funkcioacutejaacutenak ismerteteacutese (peacuteldaacutek a 4 fejezetben)

A) Tervezeacutes eacutes meacuteretezeacutes a megrendelı szerint (51 fejezet)

minus a termeacutek funkcioacutejaacutenak ismerteteacutese a peremfelteacutetelekkel egyuumltt minus az erısiacuteteacutes Fd megengedett huacutezoacuteerejeacutenek szuumlkseacuteges eacuterteacuteke minus szuumlkseacuteg eseteacuten a megengedhetı nyuacutelaacutes eacuterteacuteke minus a leacutetesiacutetmeacuteny tervezett eacutelettartamaacutenak megadaacutesa hogy az ajaacutenlatadoacute az erısiacuteteacutes kuacuteszaacutesi jel-

lemzıit figyelembe vevı csoumlkkentı teacutenyezıt megaacutellapiacutethassa



218

minus a tervezett toumllteacutesanyag talajcsoportjaacutenak megadaacutesa hogy az ajaacutenlatadoacute a beeacutepiacuteteacutes koumlzbeni kaacuterosodaacutest figyelembe vevı csoumlkkentı teacutenyezıt megaacutellapiacutethassa

minus a tervezett toumllteacutesanyag szemeloszlaacutesaacutenak eacutes nyiacuteraacutesi parameacutetereinek megadaacutesa hogy az ajaacuten-latadoacute a termeacutek eacutes a toumllteacutesanyag koumlzoumltti suacuterloacutedaacutesi ellenaacutellaacutesokat megaacutellapiacutethassa

minus a tervezett toumllteacutesanyag figyelembe veendı sajaacutetossaacutegainak pl 9 feletti pH-eacuterteacutek minus az idıjaacuteraacutesaacutelloacutesaacuteg mindig magas legyen minus az esetleges egyidejőleg teljesiacutetendı elvaacutelasztaacutesi eacutes szőreacutesi funkcioacute koumlvetelmeacutenyei

B) Tervezeacutes eacutes meacuteretezeacutes az ajaacutenlatadoacute szerint (51 fejezet)

A megrendelı aacuteltal szolgaacuteltatandoacute adatok minus a leacutetesiacutetmeacuteny geometriaacutejaacutenak leiacuteraacutesa minus a kuumllsı terheleacutesek megadaacutesa minus a hidroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek ismerteteacutese minus az altalaj bemutataacutesa minus a tervezett vagy elıiacutert toumllteacutesanyag adatainak megadaacutesa (talajcsoport szemeloszlaacutes teacuterfogat-

sőrőseacuteg nyiacuteroacuteszilaacuterdsaacuteg pH-eacuterteacutek ha 9 feletti) minus a homlokzat tervezett vagy elıiacutert kialakiacutetaacutesa minus a tervezett eacutelettartam minus eacutepiacuteteacutesi uumltemezeacutes kuumlloumlnoumlsen amennyiben az kihat arra hogy mennyi ideig lehet az erısiacuteteacutes

fedetlen Az ajaacutenlatadoacute adatai az aacuteltala veacutegzett meacuteretezeacutes alapjaacuten

minus a vaacutelasztott szerkezet minus az erısiacutetıreacutetegek szaacutema eacutes taacutevolsaacutega minus a kuumllsı homlokzat tiacutepusa eacutes az eacutepiacuteteacutes koumlzbeni megtaacutemasztaacutes minus a kivaacutelasztott toumllteacutesanyag eacutes talajmechanikai jellemzıi ha az a kiiacuteraacutestoacutel elteacuter minus eacutepiacuteteacutesi uumltemezeacutes minus az aacutelleacutekonysaacuteg igazolaacutesa az 51 fejezet szerint

C) Az ajaacutenlatadoacute adatai a kivaacutelasztott erısiacuteteacutesrıl

minus tiacutepus termeacutekleiacuteraacutes eacutes parameacuteterek a 811 valamint a 3 eacutes 4 fuumlggeleacutek szerint minus az erısiacuteteacutesre kivaacutelasztott termeacutek roumlvid idejő terheleacutessel megaacutellapiacutetott Fk szakiacutetoacuteereje (514

fejezet) minus a csoumlkkentı teacutenyezık A1 a kuacuteszaacutes A2 a szaacutelliacutetaacutes a beeacutepiacuteteacutes eacutes toumlmoumlriacuteteacutes soraacuten bekoumlvetkezı

kaacuterosodaacutesok A3 a szerkezetekhez valoacute csatlakoztataacutes A4 a koumlrnyezeti hataacutesok kompenzaacutelaacute-saacutera

minus az erısiacuteteacutes megengedett huacutezoacuteerejeacutenek Fd eacuterteacuteke (514)



219

3 fuumlggeleacutek 3 Termeacutekismertetı (minta) ndash laacutesd a 811 fejezetet

A) Peacutelda tőnemezelt geotextiacuteliaacutera

1 Gyaacutertoacute neve Universelle Textil-AG X-dorf

2 Termeacutek neve UNIVERSA 301

3 A termeacutek tiacutepusa nem szıtt

4 A nyersanyag adatai minus tiacutepus 80 polipropileacuten (PP) eacutes 20 polietileacuten (PE)

minus olvadaacutesi tartomaacutenyok PP kb 160 degC PE kb 120 degC minus szaacuteltiacutepus veacutegtelen mag- koumlpenyszaacutelak minus koumltıanyag tiacutepusa nincs koumltıanyag minus a kiszereleacutes tiacutepusa nincs minus veacutedıreacuteteg tiacutepusa nincs minus az oxidaacutecioacutestailizaacutetor anyagcsoportja ABC minus az uv-stabilizaacutetor anyagcsoportja korom

5 Termeacutek szerkezeti jellemzıi minus a szaacutelak hossza veacutegtelen minus a szaacutelak finomsaacutega 1000 dtex minus egyedi szaacutelak minus roumlgziacuteteacutesi moacuted mechanikai (tőzeacutes) minus sziacuten szuumlrke minus a burkolaacutes tiacutepusa nincs minus viacutezzel oldhatoacute vagy kimoshatoacute anyagok fajtaacuteja eacutes araacutenya nincsenek

6 Termeacutekjellemzık laacutesd 4 fuumlggeleacutek 7 Koumlrnyezeti

minus az Y-vaacuterosi Egeacuteszseacuteguumlgyi Inteacutezet 1994 1 14-eacuten kiadott igazolaacutesa tanuacutesiacutetja hogy az iacutevoacuteviacutezre vonatkozoacute toumlrveacuteny szerint a foumlldmőeacutepiacuteteacutesben alkalmazhatoacute

A) Peacutelda szıtt georaacutecsra


2 Termeacutek neve Uni-Gewebe 550

3 A termeacutek tiacutepusa szıtt georaacutecs

4 A nyersanyag adatai minus tiacutepus hosszfonalak 100 polieacuteszter (PET) Typ S 173

keresztfonalak 100 poliamid 6 (PA) Typ ABC burkolat 100 polietileacuten (PE)

minus olvadaacutesi tartomaacutenyok PET kb 230 degC PA kb 190 degC PE kb 120 degC minus szaacuteltiacutepus multifilamensfonalak minus az oxidaacutecioacutestailizaacutetor anyagcsoportja ABC



220

5 Termeacutek szerkezeti jellemzıi minus szıtt georaacutecs minus raacutecsnyiacutelaacutesosk hossziraacutenyban 50 mm keresztiraacutenyban 30 mm minus a fonalak szeacutelesseacutege hossziraacutenyban 10 mm keresztiraacutenyban 5 mm minus veacutedelem PU-koumlpeny veacutedi minus a csomoacutepontok roumlgziacuteteacutese szoumlveacutes eacutes kiegeacutesziacutetıleg PE-koumlpennyel roumlgziacutetett minus sziacuten fekete minus viacutezzel oldhatoacute vagy kimoshatoacute anyagok fajtaacuteja eacutes araacutenya nincsenek





221

4 fuumlggeleacutek

4 A termeacutekjellemzık oumlsszefoglalaacutes

Vizsgaacutelati eredmeacutenyek a megadott eacuterteacutekek a termeacutek gyaacutertoacute aacuteltal igazolt jellemzıi eacutes a megrendelı kiacutevaacutensaacutegaacutera oumlnellenırzı vizsgaacutelatokkal igazolni kell ıket

Fejezet-szaacutem



Minta- meacuteret

Meacuterteacutek-egyseacuteg

Aacutetlag- eacuterteacutek x

Szoacuteraacutes

s

Minısiacutetı eacuterteacutek x - s

61 + Teruumlleti sőrőseacuteg

DIN EN 965 ISO 9864

100 cm2 gcm2


25 cm2 mm

63 +

v B

Szakiacutetoacuteerı

Kapcsolati erı

DIN 53857 T1 DIN EN 29073

ISO 10319 ISO 10321

b1 50200 mm

b1 200100 mm

kNm

kNm kNm

64 B D

Kuacuteszaacutes Hosszvaacuteltozaacutes



mint 63

d=100 mm

65 v Statikus aacutetszakiacutetoacuteerı


d=150 mm kN

66 (+) )


E DIN 60500 T1 d=150 mm

67 + )


E DIN 60500 T 1-5 m2 b1 3050mm

68 x )


E DIN 60500 T 700700 mm

69 x )


E DIN 60500 T b1 50200 mm

610 + Idıjaacuteraacutes- aacutelloacutesaacuteg

E DIN 60500 T DIN 53384

mint 63

611 B ) x


E DIN 60500 T E DIN 60500 T

300300 mm 100100 mm

deg

612 B Suacuterloacutedaacutes a termeacuteken

E DIN 60500 T 300300 mm deg

613 x )


E DIN 60500 T ge 300300 mm

kNm

614 + Jellemzı szőrınyiacutelaacutes

E DIN 60500 T6 d=165 mm mm

615 + Viacutezaacuteteresztıkeacute-pesseacuteg merıleges

E DIN 60500 T4 E DIN 60500 T3

d=145 mm ms

616 D Viacutezaacuteteresztı-keacutepesseacuteg siacutekban

E DIN 60500 T7 E DIN 60500 T8

165100 mm d=145 mm

ms

Minısiacutetı eacuterteacutekek (csak megfelelı alkalmazaacutesok eseteacuteben)



222

Jellemzı Meacuterteacutekegyseacuteg Minısiacutetı eacuterteacutek

Teruumlleti sőrőseacuteg + gm2

Statikus aacutetszakiacutetoacuteerı v kN

Szakiacutetoacuteerı g kN

Geotextiacutelia Erısseacutegi Osztaacutely GRK (+) -

Idıjaacuteraacutesaacutelloacutesaacuteg + -

Jelmagyaraacutezat

+ (+) x v B D )

a vizsgaacutelat szuumlkseacuteges a vizsgaacutelat szuumlkseacuteges de nem mindegyik termeacutek eseteacuteben a vizsgaacutelat eacutesszerő de nem minden alkalmazaacutes eseteacuten eacutes csak bizonyos termeacutekek eseteacuteben a vizsgaacutelat csak nemszıtt geotextiacuteliaacutek vagy maacutes nagy keresztnyuacutelaacutesuacute termeacutekek eseteacuteben a vizsgaacutelat csak erısiacuteteacutes eseteacuteben szuumlkseacuteges a vizsgaacutelat csak viacutezteleniacuteteacutes eseteacuteben szuumlkseacuteges a vizsgaacutelati moacutedszer meacuteg fejleszteacutes alatt aacutell



223

5 Kontrollvizsgaacutelati mintaveacutetel jegyzıkoumlnyve 5 fuumlggeleacutek

Feladoacute

Vizsgaacuteloacuteinteacutezet

Beeacuterkezeacutes idıpontja

Vizsgaacutelati megbiacutezaacutes szaacutema

Mintaveacuteteli adatok eacutes megbiacutezaacutes geotextiacutelia vagy georaacutecs kontrollvizsgaacutelataacutehoz

Eacutepiacuteteacutesi feladat helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip Mintaveacuteteli hely helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip Mintaszaacutem helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip Minta a tekercs ) elejeacutebıl koumlzepeacutebıl veacutegeacutebıl () (Min taacutevolsaacuteg a tekercs elejeacutetılveacutegeacutetıl 5 m) A minta eacuterveacutenyes helliphelliphelliphellipm2-re a helliphelliphelliphelliphelliphelliphellip helytıl a helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip helyig Idıjaacuteraacutes a mintaveacutetelkor helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip A mintaveacutetel napja helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip Alkalmazaacutesi ceacutel () elvaacutelasztaacutes szőreacutes reacutezsőbiztosiacutetaacutes szigeteleacutesveacutedelem erısiacuteteacutes () Megjegyzeacutesek a mintaveacutetelhez helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip

A vizsgaacutelandoacute termeacutek adatai (a gyaacutertoacute szaacutelliacutetoacute taacutejeacutekoztataacutesa szerint)

Gyaacutertoacute helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip Szaacutelliacutetoacute helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip Tiacutepusmegnevezeacutes helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip Tekercsszaacutem helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip Termeacutekcsoport () nemszıtt szıtt hurkolt geotextiacutelia szıtt nyuacutejtott fektetett georaacutecs

geokompozit () Teruumlleti sőrőseacuteg helliphelliphelliphelliphellip gcm2 Geotextiacutelia Erısseacutegi Osztaacutely GRK () 1 2 3 4 5 () Alkalmassaacutegi vizsgaacutelatot kiadoacute inteacutezet helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip Daacutetum helliphelliphelliphelliphellip A mintaveacutetel a bdquoMerblatt fuumlr die Anwendung von Geotextiacutelien und Geogittern im Straszligenbau Ausgabe 1994rdquo 823 fejezete szerint toumlrteacutent Hely idıpont helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip Vaacutellalkozoacute helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip Megrendelı helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip Vizsgaacutelati megbiacutezaacutes a vizsgaacutelat terjedjen ki a Merkblatt 1 taacuteblaacutezata szerint a koumlvetkezıkre () teruumlleti sőrőseacuteg vastagsaacuteg statikus aacutetszakiacutetaacutesi erı szakiacutetoacuteerı geotechnikai erısseacutegi osztaacutely kapcsolati szakiacutetoacuteerı () egyeacuteb tovaacutebbi vizsgaacutelatok helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip Hely idıpont helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip Megrendelı helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip Melleacutekletek 1 Minta a tiacutepusjellel eacutes a mintaszaacutemmal (viacutezaacutelloacute filciacuteronnal iacuterva) Meacuteretek keresztiraacutenyban a teljes tekercsszeacutelesseacuteg hossziraacutenyban min 120 m 2 Tekercsdokumentum 3 Termeacutekleiacuteraacutes a jellemzık parameacuteterek megadaacutesaacuteval Kitoumllteacutesi uacutetmutatoacute () a nem eacuterveacutenyes jellemzıt kihuacutezandoacute



224

6 Minta kontrollvizsgaacutelat jegyzıkoumlnyveacutere 6 fuumlggeleacutek

(Nemszıtt geotextiacutelia elvaacutelasztoacutereacutetegkeacutent beeacutepiacutetve)

Vizsgaacutelati jelenteacutes

Vizsgaacutelati megbiacutezaacutes szaacutema helliphelliphelliphelliphelliphelliphellip

Kontrollvizsgaacutelat nemszıtt geotextiacuteliaacutera eacutes maacutes jelentıs keresztnyuacutelaacutesuacute termeacutekekre a bdquoMerkblatt fuumlr die Anwendung von Geotextiacutelien und Geogittern im Straszligenbau

Ausgabe 1994rdquo szerint

A vizsgaacutelati megbiacutezaacutes adatai Megrendelı Eacutepiacuteteacutesi feladat Mintaveacuteteli hely Mintaveacutetel napja Mintaszaacutem A geotextiacutelia gyaacutertoacuteja Tiacutepusmegnevezeacutes Tekercsszaacutem A geotextiacutelia fajtaacuteja Teruumlleti sőrőseacuteg (gcm2) Geotextiacutelia Erısseacutegi Osztaacutelya

Vizsgaacutelati eredmeacutenyek

Aacutetlag-eacuterteacutek

Szoacuteraacutes Relatiacutev szoacuteraacutes

Egyedi vizsgaacutelati eredmeacutenyek (mintadarabszaacutem)

1 2 3 4 5

Jellemzık

Meacuterteacutek-egyseacuteg x s v

6 7 8 9 10


gcm2

21 Statikus aacutetszakiacutetoacuteerı

kN

22 Behatolaacutes a statikus aacutetszakiacutetaacuteskor

mm

23 Alakvaacuteltozaacutes a statikus aacutetszakiacutetaacuteskor



Teruumlleti sőrőseacuteg x gm2

Statikus aacutetszakiacutetoacuteerı x - s kN

Geotextiacutelia Erısseacutegi Osztaacutely GRK -

Megjegyzeacutesek A statikus aacutetszakiacutetoacuteerıt a DIN EN 776 szerint hataacuteroztuk meg A teruumlleti sőrőseacuteget a DIN EN 965-tıl elteacuteeve 250x250 mm nagysaacuteguacute neacutegyzetes mintaacuten meacutertuumlk

A minta beeacuterkezeacutese Vizsgaacutelati idıpont

Vizsgaacutelatot veacutegezte



1

4 melleacuteklet

A brit talajerısiacuteteacutesi szabvaacuteny

BS 80061995

Strengthenedreinforced soils and other fills

(Erısiacutetett talajok eacutes maacutes toumllteacutesanyagok)

Kiadta British Standard Institut Technical Committee B526

Fordiacutetotta dr Varga Laacuteszloacute ny fıiskolai tanaacuter Szeacutechenyi Istvaacuten Egyetem

Lektoraacutelta szerkesztette dr Szepeshaacutezi Roacutebert fıiskolai docens Szeacutechenyi Istvaacuten Egyetem

Gyır

2003



2










3









4

ELİSZOacute




5











6
































7




















8









9








10



















11

































12








13








14






15






16






17





18










19






20








21




22




24



25

3 Fejezet ANYAGOK









1 (alacsony)


2 (koumlzepes)


3 (nagy)





26














31245 Kreacuteta






27


Elhelye-zeacutes













ohmcm volts ohmcm


5 10 002 010 1000 02 04 5 5000 003


nem viacutezben

5 10 0025 010 1000 02 035 5 3000 003


5 10 001 005 3000 02 04 5 5000 001


viacutezben

5 10 001 005 3000 02 035 5 3000 001












28






125 90 75 375 10 5


micro m

600 63











29








mm


Nmm2


Nmm2


Nmm2


S 235 JR szerint

16 340 205 340


S 355 JR

16 490 295 490


10 510 305 510


6 650 390 650









30


















31







Elmozdulaacutes 3)

mm




le80

lt 25










33 Homlokzatok







32





















33





785 980

470 590

785 980


700 420 700





490 295 490


725 435 725



34








vagy




35














36















37












38








39














40




















41














42












43











fm2





44






m

uD f

TT =








m

CRD f

TT = vagy

m

CS

f

T





ms

kd f

XX =





45







kfD FfF times=








46











47












48












49



50



51



52


















teherre













fs=12 NA



53






fq=15 fq=15

fq=0 fq=15

fq=0 fq=0














fq=15 fq=13

fq=15 fq=13


fq=125 fq=11

fq=125 fq=11







54















55










56















βs=0 falak H20 135x10-3










57



eL

Rq vr 2minus=




mms

ultr D

f

qq sdot+le γ





Lf

c

f

tanRRf

msms

pvhs sdot+lesdot

ϕ


Lf

c

fRRf

ms

bc

ms

pvhs sdot

sdot+

sdotsdotlesdot

tan αϕα


Lf

cRf

ms

uvs sdotlesdot


Lf

cRf

ms

ubcvs sdot

sdotlesdot

α




58
















59



















60



















61














05 10







eacutes




62






je2jL

vjRvj sdotminus

=σ


sdot+sdotsdotge

1

swfsfjhvjSw50pjT

γγ




( )( )

sdot+sdotsdotsdot


minus


swqfjh1fsf3

2

L

jhswqf3jh2fsf2aK

1

vjSswqfjh1fsf1aKpjT

γ

γ

γ



j

Lfvjasj D

SfSKT

sdotsdot=


2

bhD j

j

+= ha hj gt 2d-b




63



ahol

sZ

1

2bd

2p45tanQ =

+

minus

=ϕo


aKmsf







jn

D Tf

Tge



( )nfpfmsf

ejLcbc

nfpf

swffjh1fsfejLjT

jP

sdotsdot

sdotsdot+

sdot

sdot+sdotsdotsdotge

αγmicro







64





msf

ptan ϕαmicro

sdot=




jnp

uj Tff

Pge

sdot











65





Tf

Tm

j n

dj ge

sum=1

vagy Tf

cwfhf

ff

LPm

j ms

bcsfjfs

np

ejj ge


sdotsum=1

αmicroγmicro









66






0z

zaK

0z

z10KK sdot+











tovaacutebbaacute

je2jL

vjRvj sdotminus

=σ





67




ahol

σv(hjdrsquo)=

minusminus

+

jB

jBf h

bdF

h

bdF

Qf

2


+

+sdot= Xarctan

2X1

X2BF π




+minussdot

+

sdotsdotsdot=

2

bd

jh1

2

bd

vjSLFff2fjT




Kmsf






68


















69


( ) dxL

sjLL

xvfsfnfpf

B2jT sdot

minussdotsdot

sdotsdotsdot

le int σmicro







jTnfDT ge







jAE

Tj sdot=ε




70


67 Homlokzatok





















71




talp

Tconn=075 middotTj

Tconn=100 middotTj


talp

Tconn=100 middotTj



talp

Tconn=075 middotTj

06middotH

Tconn=100 middotTj


talp

Tconn=085 middotTj

06middotH

Tconn=100 middotTj


talp

Tconn=100 middotTj








72













nfmft

cacT

c sdotle=

σσ





nfmf

q

qancV

c sdotle

sdot=

στ




73




nmq

c

t

c

ff

122

le

+

στ

σσ


lis teacutenyezı


nfmfbcbk

ebacV

b sdot

sdotle=

σσ









74


Mnfmf

ZtdM ge

sdot

sdot=

σ



01ydM

maxyM

xdMmaxxM

ge+



lenaacutellaacutes



nfmft

yZ

yM

xZxM

cacT

sdotle++

σ






nfmft232

et sdotlesdot+

στσ

vagy

nfmft232

ec sdotlesdot+

στσ







75

nfmf

t23bet2b

2et sdot

lesdot+sdot++σ

τσσσσ

vagy

nfmf

t23bec2b

2ec sdot

lesdot+sdotminus+σ

τσσσσ



nyezı







76



77



78







66421


66423


66422 vagy 66525




66421


66521 to 66523


66422



66424 eacutes 66425


66525






66424 eacutes 6653




79




80



81



82



83



84



85



86



87



88



89



90













91









ffs=15 fs=10


ff=12 ff= 10


fq= 13 fq=10






fp=13 fp=10
















92







n

Dj f

TT le















93









( )swqfjhfsfK

jTvjS

sdot+sdotsdotsdotle

γ





94

( )

sdot

+sdot

+sdotsdot

sdotsdotge

msf

cbc

msf

ptan

sjh2

jTnfpfejL

αϕαωγ







MDle MRS + MRR ahol


( )[ ] dRn



eacutes

( )dR

n

1iitan

msf

ptan

1

isecmsf

ptan


c

RSM sdot=

sdot+sdot

sdot


= sum

αϕ

χ

αϕ

tovaacutebbaacute

sum=

sdot=m

jjjRR YTM

1




95







sum=

sdot=m

jjjRR YTM

1

eacutes

sum=

sdotsdot


sdotsdot+sdot

=n

1i

psindiR


oM ϕϕΘΘχ





96

















97















98














99



( )


minussdotsdot+ 1








sum=

sdotsdot


sdotsdot+sdot

=n

1j

psindiR


oM ϕϕΘΘωχ



MRR ge MO



100


)jjsin(djRm


== sum

eacutes

( )jjcosdjRM


== sum








76 Burkolatok




101



102



103



104



105



106



107



108









ffs=13 ffs=10


ff=12 ff=10

Teherre


fq=13 fq=10



cu-ra fms=10 fms=10








109



















110




rn

D Tf

Tge








ms

cv

s f

tan

L

H ϕle








111








jLmsf

ucbcjL

msfcvtan

hrojTpfnf sdotsdot

+sdotsdot


γ









112










minus 2cv452tan ϕo



( )

msfcvtan

h


γ

γ

sdotsdotsdot








113










ms

euobcrf f

LcT

sdotsdot=

α



( ) c

ms

ubc

ms

usqfs

s z

f

c

f

cwfHf

L sdotsdot+


geα

γ

1

41



114















115














116





rn

D Tf

Tge






sqfs

p

wfHf

Qs

sdot+sdotsdot=

γ











117






2

sdot=

H

aCp c

v

c

σ



( )( )

sdotminus

minus


2a2s2a2s

asfsf41TW σ

γ


( )( )

sdotminus

minus


2a2s2a2s

swqfHfsfsTW σ

γ





( )

εsdot+

sdot

minussdot=

6

11

a2

asTWrpT








118












( )

msfcvtan

h


γ

γ

sdotsdotsdot










119


( )

sdot+

sdotsdotsdot

+sdotsdotge

msf2cvtan2

msf1cvtan1h

dsTrpTpfnfbL

ϕαϕαγ






sdot+

sdotsdotsdot

sdotsdotge

msf2cvtan2

msf1cvtan1h

rpTpfnfbL

ϕαϕαγ











120















121

rn

D Tf

Tge















4D3

4

dtan

H2D

2

sDsd8

maxsdot

sdot+sdot

sdot

=Θ

ε


6D3

6

dtan

H2D

2

sDsd8

maxsdot

sdot+sdot

sdot

=Θ

ε






122



( )ε

γλsdot


11DswqfHfsf50rsT






sdot+

sdotsdotsdot

sdotsdotge

msf2cvtan2

msf1cvtan1h

rpTpfnfbL

ϕαϕαγ







123



124



125



126



127



128



129




130






922 Altalaj













131












132











925 Burkolat




133














134














135




927 Fenntartaacutes


93 Reacutezsők



932 Altalaj




136













csomagolva azt



137








138


















139



















140

















141








142








143

945 Fenntartaacutes










9532 Mozgataacutes




9534 Fekteteacutes




144




9542 Mozgataacutes




9544 Fekteteacutes




145















146









147



148



149



150



151



152



153

FUumlGGELEacuteKEK






m

BD f

TT =








154









A31 Oumlsszetevıi








155


σmicroσ641

6411111mf minus

sdot+=




Nem1)







Igen

Igen


fm111




fm112

fm11 = fm111 x fm112






156












157



















fm121

fm12 = fm121 x fm122


fm122



fm211

fm21 = fm211 x fm212


fm212



158












159














Kevesebb 5-neacutel

5-7 koumlzoumltt

7-neacutel toumlbb

inaktiacutev

aktiacutev

nagyon aktiacutev



160
















161






















162
























163










164












E2 Horgonyelemek




165




mozdulaacutesai


TAacuteMASZERİK


6

2ta

L

hKP

sdotsdot=

γ



phth

6

2thaK

LP sdotsdotsdot

=γ




166



167



168



169



170



171



171

5 melleacuteklet


Merkblatt

fuumlr die





Gyır 2003



172











173


Fuumlggeleacutekek









174












geokompozitok




175















176









177








178











Feladat


Peacuteldaacutek








179







180








Peacuteldaacutek






181








182













183






Feladat




184

Peacuteldaacutek









185






186







187






188











189




Peacuteldaacutek










190








Peacuteldaacutek





191







192






193









194












195








196







197


O90wle10d50


O90wled90












198



Θ=kHd




199

6 Vizsgaacutelatok
















200













201







Laborvizsgaacutelat




202













203













204


Vizsgaacutelat




Minta- meacuteret

Min-ta-



DIN EN 965 ISO 9864

100 cm2 10 + + + + + + + + + + + +


25 cm2 10 5

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+


Kapcsolati erı

DIN 53857 T1 DIN EN 29073

ISO 10319 ISO 10321

b1 50200 mm

b1 200100 mm

25

25 5

+

v

+

v

+

+

v

+

x

+

x

+

x

+

x

g

g

g

g

v




mint 63

d=100 mm

3 3

+

+




66 )


E DIN 60500 T1 d=150 mm 10 (+) (+) (+) (+) (+) (+) (+)

67 )


E DIN 60500 T 1-5 m2 b1 3050mm

1 5

+ + + +

68 )


E DIN 60500 T 700700 mm 1 + x

69 )


E DIN 60500 T b1 50200 mm

10 x x x x


E DIN 60500 T DIN 53384

mint 63 10 + + + +

611 )


E DIN 60500 T E DIN 60500 T

300300 mm 100100 mm

3 3 x

x

x

+


E DIN 60500 T 300300 mm 3 x

613 )


E DIN 60500 T ge 300300 mm

3 x


E DIN 60500 T6 d=165 mm 3 + + + x +


E DIN 60500 T4 E DIN 60500 T3

d=145 mm 1 + + + x +


E DIN 60500 T7 E DIN 60500 T8

165100 mm d=145 mm

1 x


(+) x v g )




205













206




207


Foumlld-uacutet

442

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 li19 re

20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33


3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 1 - - 2 3 - - 3 - 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1


1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 3 3 2 3 - - - - 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1


1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 2 3 1 2 2 2 2 2 2 1 1 1 2 2 2 2 2 2


1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 3 3 1 2 2 2 2 2 2 1 1 1 2 2 2 2 2 2






1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1




2 2 2 2 1 2 2 2 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 - 1 1 3 3 3 3 3 - - - - - - - -


2 2 2 2 1 2 2 2 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 - 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2





43 441 443 444 eacutes 445


Alkalmazaacutes

Fejezetszaacutem

Aacutebraszaacutem


41 421 422 43



208























209





AS1 GRK1











210













211







2 Termeacutek neve






212









213















214













Erısiacuteteacutes


vagy


vagy




vagy


84 Szavatossaacuteg




215






PA poliamid 31







































F feluumllet 83



216

2 fuumlggeleacutek



















217


























218
















219




















220






221

4 fuumlggeleacutek



Fejezet-szaacutem



Minta- meacuteret



Szoacuteraacutes

s



DIN EN 965 ISO 9864

100 cm2 gcm2


25 cm2 mm

63 +

v B


Kapcsolati erı

DIN 53857 T1 DIN EN 29073

ISO 10319 ISO 10321

b1 50200 mm

b1 200100 mm

kNm

kNm kNm

64 B D




mint 63

d=100 mm



d=150 mm kN

66 (+) )


E DIN 60500 T1 d=150 mm

67 + )


E DIN 60500 T 1-5 m2 b1 3050mm

68 x )


E DIN 60500 T 700700 mm

69 x )


E DIN 60500 T b1 50200 mm


E DIN 60500 T DIN 53384

mint 63

611 B ) x


E DIN 60500 T E DIN 60500 T

300300 mm 100100 mm

deg


E DIN 60500 T 300300 mm deg

613 x )


E DIN 60500 T ge 300300 mm

kNm


E DIN 60500 T6 d=165 mm mm


E DIN 60500 T4 E DIN 60500 T3

d=145 mm ms


E DIN 60500 T7 E DIN 60500 T8

165100 mm d=145 mm

ms




222







Jelmagyaraacutezat

+ (+) x v B D )




223


Feladoacute











224












1 2 3 4 5

Jellemzık


6 7 8 9 10


gcm2


kN


mm












2










3









4

ELİSZOacute




5











6
































7




















8









9








10



















11

































12








13








14






15






16






17





18










19






20








21




22




24



25

3 Fejezet ANYAGOK









1 (alacsony)


2 (koumlzepes)


3 (nagy)





26














31245 Kreacuteta






27


Elhelye-zeacutes













ohmcm volts ohmcm


5 10 002 010 1000 02 04 5 5000 003


nem viacutezben

5 10 0025 010 1000 02 035 5 3000 003


5 10 001 005 3000 02 04 5 5000 001


viacutezben

5 10 001 005 3000 02 035 5 3000 001












28






125 90 75 375 10 5


micro m

600 63











29








mm


Nmm2


Nmm2


Nmm2


S 235 JR szerint

16 340 205 340


S 355 JR

16 490 295 490


10 510 305 510


6 650 390 650









30


















31







Elmozdulaacutes 3)

mm




le80

lt 25










33 Homlokzatok







32





















33





785 980

470 590

785 980


700 420 700





490 295 490


725 435 725



34








vagy




35














36















37












38








39














40




















41














42












43











fm2





44






m

uD f

TT =








m

CRD f

TT = vagy

m

CS

f

T





ms

kd f

XX =





45







kfD FfF times=








46











47












48












49



50



51



52


















teherre













fs=12 NA



53






fq=15 fq=15

fq=0 fq=15

fq=0 fq=0














fq=15 fq=13

fq=15 fq=13


fq=125 fq=11

fq=125 fq=11







54















55










56















βs=0 falak H20 135x10-3










57



eL

Rq vr 2minus=




mms

ultr D

f

qq sdot+le γ





Lf

c

f

tanRRf

msms

pvhs sdot+lesdot

ϕ


Lf

c

fRRf

ms

bc

ms

pvhs sdot

sdot+

sdotsdotlesdot

tan αϕα


Lf

cRf

ms

uvs sdotlesdot


Lf

cRf

ms

ubcvs sdot

sdotlesdot

α




58
















59



















60



















61














05 10







eacutes




62






je2jL

vjRvj sdotminus

=σ


sdot+sdotsdotge

1

swfsfjhvjSw50pjT

γγ




( )( )

sdot+sdotsdotsdot


minus


swqfjh1fsf3

2

L

jhswqf3jh2fsf2aK

1

vjSswqfjh1fsf1aKpjT

γ

γ

γ



j

Lfvjasj D

SfSKT

sdotsdot=


2

bhD j

j

+= ha hj gt 2d-b




63



ahol

sZ

1

2bd

2p45tanQ =

+

minus

=ϕo


aKmsf







jn

D Tf

Tge



( )nfpfmsf

ejLcbc

nfpf

swffjh1fsfejLjT

jP

sdotsdot

sdotsdot+

sdot

sdot+sdotsdotsdotge

αγmicro







64





msf

ptan ϕαmicro

sdot=




jnp

uj Tff

Pge

sdot











65





Tf

Tm

j n

dj ge

sum=1

vagy Tf

cwfhf

ff

LPm

j ms

bcsfjfs

np

ejj ge


sdotsum=1

αmicroγmicro









66






0z

zaK

0z

z10KK sdot+











tovaacutebbaacute

je2jL

vjRvj sdotminus

=σ





67




ahol

σv(hjdrsquo)=

minusminus

+

jB

jBf h

bdF

h

bdF

Qf

2


+

+sdot= Xarctan

2X1

X2BF π




+minussdot

+

sdotsdotsdot=

2

bd

jh1

2

bd

vjSLFff2fjT




Kmsf






68


















69


( ) dxL

sjLL

xvfsfnfpf

B2jT sdot

minussdotsdot

sdotsdotsdot

le int σmicro







jTnfDT ge







jAE

Tj sdot=ε




70


67 Homlokzatok





















71




talp

Tconn=075 middotTj

Tconn=100 middotTj


talp

Tconn=100 middotTj



talp

Tconn=075 middotTj

06middotH

Tconn=100 middotTj


talp

Tconn=085 middotTj

06middotH

Tconn=100 middotTj


talp

Tconn=100 middotTj








72













nfmft

cacT

c sdotle=

σσ





nfmf

q

qancV

c sdotle

sdot=

στ




73




nmq

c

t

c

ff

122

le

+

στ

σσ


lis teacutenyezı


nfmfbcbk

ebacV

b sdot

sdotle=

σσ









74


Mnfmf

ZtdM ge

sdot

sdot=

σ



01ydM

maxyM

xdMmaxxM

ge+



lenaacutellaacutes



nfmft

yZ

yM

xZxM

cacT

sdotle++

σ






nfmft232

et sdotlesdot+

στσ

vagy

nfmft232

ec sdotlesdot+

στσ







75

nfmf

t23bet2b

2et sdot

lesdot+sdot++σ

τσσσσ

vagy

nfmf

t23bec2b

2ec sdot

lesdot+sdotminus+σ

τσσσσ



nyezı







76



77



78







66421


66423


66422 vagy 66525




66421


66521 to 66523


66422



66424 eacutes 66425


66525






66424 eacutes 6653




79




80



81



82



83



84



85



86



87



88



89



90













91









ffs=15 fs=10


ff=12 ff= 10


fq= 13 fq=10






fp=13 fp=10
















92







n

Dj f

TT le















93









( )swqfjhfsfK

jTvjS

sdot+sdotsdotsdotle

γ





94

( )

sdot

+sdot

+sdotsdot

sdotsdotge

msf

cbc

msf

ptan

sjh2

jTnfpfejL

αϕαωγ







MDle MRS + MRR ahol


( )[ ] dRn



eacutes

( )dR

n

1iitan

msf

ptan

1

isecmsf

ptan


c

RSM sdot=

sdot+sdot

sdot


= sum

αϕ

χ

αϕ

tovaacutebbaacute

sum=

sdot=m

jjjRR YTM

1




95







sum=

sdot=m

jjjRR YTM

1

eacutes

sum=

sdotsdot


sdotsdot+sdot

=n

1i

psindiR


oM ϕϕΘΘχ





96

















97















98














99



( )


minussdotsdot+ 1








sum=

sdotsdot


sdotsdot+sdot

=n

1j

psindiR


oM ϕϕΘΘωχ



MRR ge MO



100


)jjsin(djRm


== sum

eacutes

( )jjcosdjRM


== sum








76 Burkolatok




101



102



103



104



105



106



107



108









ffs=13 ffs=10


ff=12 ff=10

Teherre


fq=13 fq=10



cu-ra fms=10 fms=10








109



















110




rn

D Tf

Tge








ms

cv

s f

tan

L

H ϕle








111








jLmsf

ucbcjL

msfcvtan

hrojTpfnf sdotsdot

+sdotsdot


γ









112










minus 2cv452tan ϕo



( )

msfcvtan

h


γ

γ

sdotsdotsdot








113










ms

euobcrf f

LcT

sdotsdot=

α



( ) c

ms

ubc

ms

usqfs

s z

f

c

f

cwfHf

L sdotsdot+


geα

γ

1

41



114















115














116





rn

D Tf

Tge






sqfs

p

wfHf

Qs

sdot+sdotsdot=

γ











117






2

sdot=

H

aCp c

v

c

σ



( )( )

sdotminus

minus


2a2s2a2s

asfsf41TW σ

γ


( )( )

sdotminus

minus


2a2s2a2s

swqfHfsfsTW σ

γ





( )

εsdot+

sdot

minussdot=

6

11

a2

asTWrpT








118












( )

msfcvtan

h


γ

γ

sdotsdotsdot










119


( )

sdot+

sdotsdotsdot

+sdotsdotge

msf2cvtan2

msf1cvtan1h

dsTrpTpfnfbL

ϕαϕαγ






sdot+

sdotsdotsdot

sdotsdotge

msf2cvtan2

msf1cvtan1h

rpTpfnfbL

ϕαϕαγ











120















121

rn

D Tf

Tge















4D3

4

dtan

H2D

2

sDsd8

maxsdot

sdot+sdot

sdot

=Θ

ε


6D3

6

dtan

H2D

2

sDsd8

maxsdot

sdot+sdot

sdot

=Θ

ε






122



( )ε

γλsdot


11DswqfHfsf50rsT






sdot+

sdotsdotsdot

sdotsdotge

msf2cvtan2

msf1cvtan1h

rpTpfnfbL

ϕαϕαγ







123



124



125



126



127



128



129




130






922 Altalaj













131












132











925 Burkolat




133














134














135




927 Fenntartaacutes


93 Reacutezsők



932 Altalaj




136













csomagolva azt



137








138


















139



















140

















141








142








143

945 Fenntartaacutes










9532 Mozgataacutes




9534 Fekteteacutes




144




9542 Mozgataacutes




9544 Fekteteacutes




145















146









147



148



149



150



151



152



153

FUumlGGELEacuteKEK






m

BD f

TT =








154









A31 Oumlsszetevıi








155


σmicroσ641

6411111mf minus

sdot+=




Nem1)







Igen

Igen


fm111




fm112

fm11 = fm111 x fm112






156












157



















fm121

fm12 = fm121 x fm122


fm122



fm211

fm21 = fm211 x fm212


fm212



158












159














Kevesebb 5-neacutel

5-7 koumlzoumltt

7-neacutel toumlbb

inaktiacutev

aktiacutev

nagyon aktiacutev



160
















161






















162
























163










164












E2 Horgonyelemek




165




mozdulaacutesai


TAacuteMASZERİK


6

2ta

L

hKP

sdotsdot=

γ



phth

6

2thaK

LP sdotsdotsdot

=γ




166



167



168



169



170



171



171

5 melleacuteklet


Merkblatt

fuumlr die





Gyır 2003



172











173


Fuumlggeleacutekek









174












geokompozitok




175















176









177








178











Feladat


Peacuteldaacutek








179







180








Peacuteldaacutek






181








182













183






Feladat




184

Peacuteldaacutek









185






186







187






188











189




Peacuteldaacutek










190








Peacuteldaacutek





191







192






193









194












195








196







197


O90wle10d50


O90wled90












198



Θ=kHd




199

6 Vizsgaacutelatok
















200













201







Laborvizsgaacutelat




202













203













204


Vizsgaacutelat




Minta- meacuteret

Min-ta-



DIN EN 965 ISO 9864

100 cm2 10 + + + + + + + + + + + +


25 cm2 10 5

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+


Kapcsolati erı

DIN 53857 T1 DIN EN 29073

ISO 10319 ISO 10321

b1 50200 mm

b1 200100 mm

25

25 5

+

v

+

v

+

+

v

+

x

+

x

+

x

+

x

g

g

g

g

v




mint 63

d=100 mm

3 3

+

+




66 )


E DIN 60500 T1 d=150 mm 10 (+) (+) (+) (+) (+) (+) (+)

67 )


E DIN 60500 T 1-5 m2 b1 3050mm

1 5

+ + + +

68 )


E DIN 60500 T 700700 mm 1 + x

69 )


E DIN 60500 T b1 50200 mm

10 x x x x


E DIN 60500 T DIN 53384

mint 63 10 + + + +

611 )


E DIN 60500 T E DIN 60500 T

300300 mm 100100 mm

3 3 x

x

x

+


E DIN 60500 T 300300 mm 3 x

613 )


E DIN 60500 T ge 300300 mm

3 x


E DIN 60500 T6 d=165 mm 3 + + + x +


E DIN 60500 T4 E DIN 60500 T3

d=145 mm 1 + + + x +


E DIN 60500 T7 E DIN 60500 T8

165100 mm d=145 mm

1 x


(+) x v g )




205













206




207


Foumlld-uacutet

442

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 li19 re

20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33


3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 1 - - 2 3 - - 3 - 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1


1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 3 3 2 3 - - - - 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1


1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 2 3 1 2 2 2 2 2 2 1 1 1 2 2 2 2 2 2


1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 3 3 1 2 2 2 2 2 2 1 1 1 2 2 2 2 2 2






1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1




2 2 2 2 1 2 2 2 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 - 1 1 3 3 3 3 3 - - - - - - - -


2 2 2 2 1 2 2 2 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 - 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2





43 441 443 444 eacutes 445


Alkalmazaacutes

Fejezetszaacutem

Aacutebraszaacutem


41 421 422 43



208























209





AS1 GRK1











210













211







2 Termeacutek neve






212









213















214













Erısiacuteteacutes


vagy


vagy




vagy


84 Szavatossaacuteg




215






PA poliamid 31







































F feluumllet 83



216

2 fuumlggeleacutek



















217


























218
















219




















220






221

4 fuumlggeleacutek



Fejezet-szaacutem



Minta- meacuteret



Szoacuteraacutes

s



DIN EN 965 ISO 9864

100 cm2 gcm2


25 cm2 mm

63 +

v B


Kapcsolati erı

DIN 53857 T1 DIN EN 29073

ISO 10319 ISO 10321

b1 50200 mm

b1 200100 mm

kNm

kNm kNm

64 B D




mint 63

d=100 mm



d=150 mm kN

66 (+) )


E DIN 60500 T1 d=150 mm

67 + )


E DIN 60500 T 1-5 m2 b1 3050mm

68 x )


E DIN 60500 T 700700 mm

69 x )


E DIN 60500 T b1 50200 mm


E DIN 60500 T DIN 53384

mint 63

611 B ) x


E DIN 60500 T E DIN 60500 T

300300 mm 100100 mm

deg


E DIN 60500 T 300300 mm deg

613 x )


E DIN 60500 T ge 300300 mm

kNm


E DIN 60500 T6 d=165 mm mm


E DIN 60500 T4 E DIN 60500 T3

d=145 mm ms


E DIN 60500 T7 E DIN 60500 T8

165100 mm d=145 mm

ms




222







Jelmagyaraacutezat

+ (+) x v B D )




223


Feladoacute











224












1 2 3 4 5

Jellemzık


6 7 8 9 10


gcm2


kN


mm










Documents

Geomőanyagok útépítési alkalmazásainak tervezése