A TÁMOP tervezése

Radó PéterSárospatak, 2008.09.26.

Kiinduló pontok• A HEFOP és a TÁMOP tervezés

összehasonlítása - szempontok:– Tervezési folyamat – Oktatáspolitika és fejlesztéstervezés kapcsolata– Stratégiai alapok– Fejlesztési célok– Stratégiai irányítás– Tervezés integrációja– Tervezéstechnika– Fejlesztés típusára vonatkozó hangsúlyok– Lebonyolítás szakmai kapacitásainak tervezése

• Tervezés funkciói• Tervezés kockázatai a közszférában

(sikerült-e mérsékelni őket?)

A tervezési folyamatHEFOP

• A tervezési folyamat csekély mértékben nyitott de nem átlátható

• Lebonyolítók és tervezők elválasztása csekély mértékű

• Intézményesített szakértői részvétel gyenge

• EU: isten ostora• Tervezés tudásháttere

közepes• Tervezés felelőse: OKM

TÁMOP• A tervezési folyamat nem

nyitott és nem átlátható

• Lebonyolítók és tervezők elválasztása csekély mértékű

• Intézményesített szakértői részvétel nagyon gyenge

• EU: csak célokat hagy jóvá

• Tervezés tudásháttere közepes

• Tervezés felelőse: megoszlik (szerepviták)

Oktatáspolitika és tervezés(fejlesztés policy feltételei – fejlesztés implementációs eszköz)

HEFOP• Szakmapolitikai alapok

kidolgozottak de a prioritásokat rendszeresen felülírja a gyakorlat (pl. IKT)

• A nem fejlesztésbe integrált implementációs lépések elmaradnak (pl. nat implementáció)

• Politikát helyettesítő fejlesztés

TÁMOP• Szakmapolitikai alapok nem

kidolgozottak és követhetetlenül gyorsan változnak (kormányprogramok)

• Esetenként erős kapcsolat (pl. esélyegyenlőségi tervek), máskor divergens irányokba hatnak (pl. minőségértékelés)

• Politikát helyettesítő fejlesztés

Stratégiai alapok

HEFOP• OM középtávú oktatás-

fejlesztési stratégia

TÁMOP• Stratégiák (LLL)• Stratégiának látszó

szövegalapanyagok (OM hosszú távú stratégia, Minőségértékelési stratégia)

• Szövegalapanyagok (OFI/OPEK „kétoldalasok”)

• Kerekasztalok concept paper-jei

• Politikai programok (Új tudás program)

Fejlesztési célok

HEFOP• Fejlesztési célok a

közoktatás problématérképe alapján születnek (fejlesztési területekhez kapcsolódó célok)

TÁMOP• Fejlesztési célok külső

gazdasági-társadalmi célok alapján születek (tanulási eredményekre fókuszált megközelítés, célok elméletileg szelektálnak a fejlesztési területek között, gyakorlatilag a politikai mozgástér szelektál – pl. irányítás)

Stratégiai irányítás

HEFOP• Fejlesztés-koordinációs

mechanizmus nincs, stratégiai irányítás gyenge de egységes

TÁMOP• Fejlesztés-koordinációs

mechanizmus nincs, stratégiai irányítás gyenge és erősen fragmentált

Integrált megközelítés („mainstreaming”)

HEFOP• Egyes tanulói csoportok

fősodorról leválasztott kezelése

• Érvényesíthetetlen horizontális célok, fragmentált fejlesztési rendszer

• Alulteljesítő intézmények célzott fejlesztése nincs

TÁMOP• Egyes tanulói csoportok

esetében korlátozott és eseti mainstreaming (pl. SNI),

• Érvényesíthetetlen horizontális célok, fragmentált fejlesztési rendszer

• Alulteljesítő intézmények vagy „hhh” intézmények?

Tervezéstechnika(stratégiai és projekttervezés)

HEFOP• Politikai és tervezési

idősíkok összemosódása, politikai prioritások változásai tovább csökkentik a stabil fejlesztési periódusokat

• Tervezési szintek rosszul illeszkednek → eredeti célok nem érvényesülnek

TÁMOP• Kétéves akciótervek

lehetővé teszik a politikai ciklusokhoz való alkalmazkodást de gyengítik a stabilitást és nem teszik lehetővé stabil stratégiai célok érvényesítését

• Tervezési szintek rosszul illeszkednek → eredeti célok nem érvényesülnek

Tervezéstechnika(stratégiai és projekttervezés)

• Folyamat (tevékenység) és kimenet (termék) alapú projekttervezés keveredése → projektek egymásra épülése és szinergikus hatás biztosítása gyenge

• Projekttervezés:Kézikönyvek:

cél → eredmény →eszköz → folyamat

TÁMOP:cél → folyamat →eszköz → indikátor

• Példa a fordításra:

Minőségértékelési stratégia

Alprogramok

Projektek

Elemi projektek

Fejlesztési hangsúlyok

HEFOP• Hangsúly az eszköz- és

szolgáltatásfejlesztésen• Beruházás a fejlesztés

tudáshátterébe (fejlesztésmódszertan, iskolafejlesztés) gyenge

TÁMOP• Hangsúly az

iskolafejlesztésen• Beruházás a fejlesztés

tudáshátterébe (fejlesztésmódszertan, iskolafejlesztés) közepes

Szakmai kapacitások tervezése

HEFOP• Bevásárló intézmények

+ saját fejlesztések + kiajánlás + pályázatok – nincs egyértelmű minta, sem egyértelmű fejlesztési stratégia, sem kidolgozott intézményi stratégiák.

TÁMOP• Bevásárló intézmények

+ saját fejlesztések + kiajánlás + pályázatok – nincs egyértelmű minta, de a hangsúly a pályázatokra helyeződött, miközben az intézményi kapacitások jelentősen szűkültek → kényszerstratégiák

Összegzés: a tervezés funkciói

Stratégiai funkciók HEFOP TÁMOP

A fejlesztés és változtatások irányának meghatározása

Közepesen erős Közepesen erős

Az erőfeszítések fókuszálása prioritások rögzítésével

Gyenge Gyenge

A stratégiát kialakító szervezet meghatározása

Erős Értelmezhetetlen

Egy sokágú akciósorozaton belüli konzisztencia biztosítása

Gyenge Gyenge

Összegzés: a kockázatok mérséklése

A közszférában zajló tervezés lehetséges kockázatai:• Túl sok szereplő bizonytalan felhatalmazással• A folyamatok nem elég átláthatóak• Túl sok kompromisszum → célok végletesen

legyengülnek• Egymásnak ellentmondó célok felmerülésének nagy

esélye• Nincs elég idő a célok kiérlelésére• Mesterséges időkeretek

Kérdés: sikerült-e mérsékelni ezeket a kockázatokat?

Mi a teendő?

A dolgok jelenlegi állása mellett vannak-e

korrekciós lehetőségek?