\ .\ //

ANTHONY GIDDENS,

SZOCIOLOGIA

Osiris Kiad6 • Budapest, 2002

cgy ki.ilonosen elszant csapart vagy mazgalam er6szakas eszkozokhoz falyamadhat, mivel ezmar mindenkeppen kivalt valamilyen reakci6t, ha mast nem is, mint a megtorlast. Peldaul aJakassag altaI alig tamagatatt kis palitikai szektak esetleg terrarizmussal pr6baljak megva-I(isftani celjukat.

A kormanyzati hat6sagak reszer61 a masadik lehetseges reakci6 az, hagy nyamban lecsap-nak a resztvev6kre vagy azakra, akikr61 ugy gandaljak, hagy reszt vehettek a sz6ban forg6akci6kban. A palitikai hat6sagak mindig is gyakran hasznaltak repressziv eszkozoket "ak()zrend megzavar6ival" szemben. Olykar ezek a reakci6k egeszen barbar fannat oltottek:fcgyveres csapatak tamadtak fegyvertelen mntet6kre, s ez nehany esetben nagyszamu halalas<ildazattal jart.

A lehetseges valaszIepesek tavabbi farmaja, ha teljesitik a kovetelesekegy reszet, hagyelejet vegyek a tiltakaz6 mazgalmak tavabbi meger6sodesenek. Gyakran megesik, hagy aharomfajta reagalas sarban koveti egymast. Egy tiltakaz6 mazgalamrakibantakazasanak els6szakaszaban a hat6sagak keYes figyelmet farditanak, esetleg· abban biznak, hagy magM61f"clbamlik. Ha egy mazgalam megizmasadik, es ki.ilonosen, hanyiltan szembeszegUl a kar-ll1anyzati torekvesekkel, valaszlepeskent esetleg megpr6baljak er6szak alkalmazasaval karla-tazni a befalyasat. Ha ez nem sikeri.il, vagy kivaltja a Isozvelemeny felhaborodasat, akkor a[Jalitikai hat6sagak bizanyas koveteleseknek engedf!.ek:;s6t talan a sajat palitikai pragramjukbais beepitik azokat. .

A parlamenten kivi.ili palitikai akci6k miatt,Kyakran sar keri.il a hivatalos palitika jelent6sf"c1lilvizsgalatara. Ez tortent peldaul az amerikai palgarjagi mazgalam eseteben az otvenes-hatvanas evekben (e mazgalammal res~letesebben a 8., Etnicitas is faj dmu fejezetbenfaglalkazunk). A szegeny deli negerekg6I: k6zeposztalybeli fekete vezet6kb61 es f6Kent eszakifcher liberalisakb61 a1I6 polgarjagi IJ:l0zgalam messzemen6 palitikai valtazasakat idezett e16.,6.~konnanyzat reakci6i nagyjab6!J(ovettek a fent vazolt semaLEleinte seIll a kozpanti, sem ahelyi kormanyzati szervek nyrh nagyan faglalkaztak a mazgalammal, alyan jelensegnektekintve a felvanu1<isakat~s' zavargasakat, amely el6bb vagy ut6bb magat61 megszunik.Amikor vilagassa valt s~amukra, hagy rasszul mertek fel a helyzetet, egyes helyi hat6sagokzaklatni kezdtek a mOygalam vezetmt, es megpr6baltak er6demanstraci6kkal megakadalyaznia tiinteteseket es ~rvanulasakat. Kes6bb azanban, amikor a szovetsegi karmanyzat vettekezebe az iigyetyahelyi hat6sagak kenytelen-kelletlen alyan jagszabaly-m6dasftasakat fagad-tak el, amelyeK nagyobb egyenl6seget biztasftattak feherek es feketek kozott. Erre pelda a fajidiszkriminaci6 felszamalasa az iskalarendszerben.

Demokracia

A modern alIam fejl6desenek egyik legfantasabb jellemz6je, hagy osszekapcsal6dik a demok-raciaval. Maga a sz6 a g6rog demokratia kifejezesre vezethet6 vissza, amelynek elemei ademosz (nep) es a kratosz (uralam), s ennelfagva alapvet6en alyan palitikai rendszert jelent,amelyben a nep, nem pedig valamilyen uralkad6 vagy arisztakracia uralkadik. Ez nagyanegyszenT es vilagas meghatarozasnak tunik, pedig nem az. Amint David Held ramutatott, a nepuralmakent val6 meghatarozas minden eleme - az uralom, a nip es a ket elem kozottibirtakviszany - kerdeseket vet fel. Kezdjiik a neppel:

1. Kik alkotjak a "nepet"?2. A politikai reszvetel milyen formaiban reszesiilhetnek?3. Milyen feltetelek segftik elo a reszvetelt?

1. Milyen szeles teriiletre terjedjen ki az uralom? Korlatoz6djon peldaul kizar6lag akormanyzas szferajara, vagy kialakulhat demokracia mas teriileteken is - mint peldau Iaz "ipari demokracia" eseteben?

2. Az uralom fogalma ala tartoznak-e a kormanyzati szervek mindennapos adminisztratfvdbntesei is, vagy csak a nagyobb hordereju politikai dbntesekre terjedjen ki?

1. Kbtelezo-e engedelmeskedni "a nep" uralmanak? Mikor van he lye a kbtelezettsegnekes az ellenkezesnek?

2. El6allhat-e olyan helyzet, amikor "a nep" egy reszenek meg kell szegnie a fenml!16tbrvenyeket, ha azokat igazsagtalannak tartja?

3. Esetleg mely helyzetekben kell egy demokratikus korrnanyzatnak eroszakot alkalmaz·nia azokkal szemben, akik ti::irtenetesen nem helyeslik a politikajat?

Ezekre a kerdesekre kiilbnbbzo korokban es tarsadalmakban egeszen eltero vaIaszokat adtak.fgy peldaul a "nep" fogalmat ki.ili::inboz61ceppenertelmeztek; jelentette a tulajdonosokat, :I

fehereket, a muvelt embereket, csak a ferfiakat, a felnott n61cet es ferfiakat. Nehany tarsad;\lomban a hivatalosan meghirdetctt demoktacia csak a politikai szfenira terjed ki, mfg m;!."orszagokban egyeb teri.ileteken is ervenyesnek tartjak.

A demokraciakat alapvetoen a kovetkezo kateg6riakba sorolhatjuk: tobbparti kipvise/c/idemokriicia, egyparti kepviseleti demokracia es reszverelen alapul6 demokracia. (A harmadi ktfpust neha kbzvetlen. demokracian.ak is nevezik.)

A kepviseleti demokracia azt jelenti, hogy a kozosseget erinto dbnteseket nem <l1l1l;II,minden tagja hozza meg egyiittesen, hanem az altaluk ebb61 a celMI megvalasztottak. 1\kepviseleti demokracia ki.ilbnbbzo valfajait szamos szervezetben is alkalmazzak: peldaull:)-'Ysportegyesiiletet altalaban az egyesiilet tagjaib61 valasztott tamics igazgat. Az orszagos kll\

manyzas szintjen a kepviseleti demoknicia a kongresszus, a parlament vagy mas hasolll( I

nemzeti testi.iletek megvalasztasanak formajaban jelenik meg. Kepviseleti demakracia lll;j"

szinteken is m(fkodik, ahal kollektfv dbnteseket kell hozni: a nemzeti kozosseg reszet alk()I(~)tartomanyokban vagy allamokban, varosokban, megyekben, kbzsegekben es egyeb kozig;11gatasi egysegekben.

TOBBPARTI KEPVISELETI RENDSZEREK . Tobbparti kepviseleti demokracia al;lkldki az egyes politikai szinteken vagy a politikai rendszer egeszeben, ha a szavaz6k legalahh kl'lpart jelOltjei kozi.i1valaszthatnak. Azokat az orszagokat, ahol tbbbparti kepviseleti demok,.;it'l:lmUkbdik, s amelyekben a felnott nepesseg t61nyom6 tbbbsege rendelkezik azzal a joggal. III l" \

ktilonbozo szintu valasztasokon vegyen reszt, aItalaban liberalis demokrachiknak nevezziik.Idesorolhat6 az Egyeslilt .AUamok,Japan, Ausztraliaes Uj-Ze1and, illetve idetartoznak a nyugat-eur6pai orszagok. A harmadik vilag orszagainak nemelyike - peldaul India - szinten liberalisdemokraeianak tekintheto. *EGypARTI KEPVISELETI RENDSZEREK . Amikor Nyugaton jelzo nelkiil hasznaljak ademokrricia sz6t, rendszerint liberalis demokraeitira utalnak. Ugyanakkor a volt Szovjetuni6es a kelet-eur6pai orszagok a kommunista ural om idejen is demokraeianak tekintettek magukat- mint ahogy ma Kina. Az egyparti demokratikus rendszerekben a szavaz6k termeszetesen nemvalaszthatnak partok koztil, de vannak mind orszagos, mind helyi szintu "valasztasok", amelyekreven megvalasztjak a kepvise161<:et.Kivtilr61 nezve az ugynevezett "nepi demokraciak" korantsemmnnek demokratikusnak, es a felvetheto kriteriumok szerint nem is azok. A kommunista tarsadal-makban az antagonisztikus oszmlyok ugymond megszuntek, s ezert elviekben nines sztikseg csakegy partra. A szavaz6k nem ktilonb6zo politikai programmal rendelkezo partok, hanemlegfeljebb je161tek k6ztil valasztanak. Nagyon gyakran persze esak egy "hivatalos" je16lt indul,es a "valasztas" va16jaban semmifele valasztasi lehetoseget nem kina1.

RESZVETELEN ALAPULO DEMOKRACIA . A reszvetelen alapul6 (vagy kozvetlen) de-mokraciaban a d6nteseket k6z6sen hozz<'ikmeg az erintettek. Ez volt a demokracia "eredeti"formaja az 6kori G6rogorszagban. A polgarok, vagyis a tarsadalom egy esekely tOredekerendszeresen 6sszegyult, hogy megvitassa a politikai t6rekveseket, es donteseket hozzon. Amodern tarsadalmakban a reszvetelen alapu16 demokraeianak mar esak korlatozott jelentosegevan, hiszen tOmegek rendelkeznek politikai jogokkal, es lehetetlen volna megszervezni, hogyminden egyes ember tevekenyen reszt vegyen az at erint6kerdesek eld6nteseben. A reszvete1enalapui6 demokraeia bizonyos elemei azonban a modern tarsadalmakban is fontos szerepetjatszanak, es e tarsadalmakon beltil sok olyan szervezet van, amelyben alkalmazzak ezeket apolitikai teehnikakat. A reszvetelen alapu16 demokraeia egyik formaja peldaul a nepszavazas,amikor egy konkret kerdesben a dontes a tobbseg kinyilvanitott velemenyen alapul. N agyszamuemberrel va16 kozvetlen konzultaci6t tesz lehetove az, ha valamilyen problemM egy-ketkerdesre egyszerusftiink.

Neh<:'inyeur6pai orszagban rendszeresen tartanak orszagos szintu nepszavazast. Az Egye-si.i1t .Allamokban az egyes al1amok szintjen ugyanesak gyakori a nepszavazas mint a vitaskerdesek eldontesenek m6dszere. A kepviseleti demokraeia mas elemei - mint amilyen egyegesz koz6sseg gyU1ese - ugyanesak megtalalhat6k helyi szinten peldaul az uj-angliai kozse-gekben (township) (Mansbridge, 1983).

A DEMOKRA.CIA UNIVERZA.LIS VONZEREJEES A MONARCHIA.K ALKONYA

Nehany modern allamban (peldaul Nagy-Britanniaban vagy Belgiumban) ma is van monareha,bar ezek az orszagok inkabb esak kivetelek. Ahol az ilyen tfpusu hagyomanyos uralkod6iintezmeny meg letezik, az uralkod6 tenyieges hatalma korliitozott, vagy szinte nem is rendel-kezik hatalmijogk6rre1. Egy-ket orszagban - fgy Szaud-Arabiaban es Jordaniaban - a monar-

* Ma mar Kozep- es Kelet-Eur6pa volt kommunista orszagaiban is kialakultak a libenilis demokracia alapintezmenyei.-A szerk.

chanak ma is van nemi hatalma a kormanyzat folott, de a legtobb meg ma is letezo monarchiaban az uralkod6 inkabb csak a nemzeti egyseg jelkepe, semmint a politikai elet vak~shatalommal bfr6 resztvevoje. Anglia kiraIyn6je, Svedorszag kiralya es meg a japan csaszar isalkotmanyos uralkod6 - val6s hatalmukat jelentosen korlcitozza az alkotmany, amely igallhatalommal a nep altaI valasztott kepvisel6ket ruhazza fel. A modern allamok tulnyom<itobbsege koztarsasag, s szinte valamehnyi allam, beleertve az alkotmanyos monarchiakat is, ademokracia iranti elkotelezettseget hirdeti.

Valasztasokat gyakran meg a katonai uralom alatt a1I6 orszagokban is tartanak, s ezekbcllis megorzik a demokratikus konnanyzas valamifele latszatit. A legtobb juntavezer szavakbana demokratikus el vek hive, es azt allitj a, ho gy uralma csak eszkoz a rend helyreallftasahoz, am iutan vissza lehet terni a kepviseleti demokracia valamilyen formajahoz (1. a II. fejezetet: 1'\h6boru es a hadsereg).

Miert valt a demokraciara val6 hivatkozas a modern allam szinte egyetemes jellegzetesscgeve? A magyanizat egyreszt ketsegtelentil a demokratikus eszmenyek eredendo vonzerejebcllrejlik, hiszen a demokracia az onkenyuralom al6li felszabadulas remenyet jelenti. U gyanakkoralapveto tenyez6 az is, hogy a tradicionalis civilizaci6kkal szemben a nemzetallamok bels6lcpegyseges rendszerek, s azoknak, akik egy modern allamot igazgatnak, mindenkeppen biztosi-taniuk kell, hogy a nepesseg tobbsege aktivan engedelmeskedjen. A demokratikus eszmek ai'.ilyen engedelmesseg kifejezesenek, illetve biztositasanak egyik m6djat jelentik.

Demokratikus elitizmus esa pluralista elmeletek

A meghirdetett demokratikus eszmenyek termeszetesen nem allnak feltetleni.il osszhangban "val6saggal. Az, hogy az uralkod6 hat6sagok manapsag alland6an a demokraciara hivatkoznak,nem sokat arul el a ki.ilonboz6kormanyzati rendszerek val6sagos termeszeter61. A demokraci"teoretikusai eltero nezeteket vallanak arr6l, hogy a modern tarsadalmakban miben rejlenek :1

demokratikus reszvetellehet6segei es korlcitai.

A modern demokracia termeszeter61 es korlcitair61 az egyik legnagyobb hatasu elemzes MaxWebert61, illetve - Weber nezeteit jelent6s mertekben m6dositva - a kozgazdasz Jose/I/iSchumpetert61 szarmazik (Schumpeter, 1976). Az altaluk kifejtett eszmekre gyakran a demok-ratikus elitizmus elmeletekent utalnak.

MAX WEBER NEZETEI . Weber abb61 az el6feltevesb61 indult ki, hogy a nagymercliltarsadalmakban a reszvetelen alapul6 demokracia elkepzelhetetlen a rendszeres kormanyz:isformajakent. Ez nemcsak abb61 a ketsegbevonhatatlan tenyb61 fakad, hogy emberek millj()jnem tudnak rendszeresen osszegyu1ni politikai dontesek meghozatala erdekeben, hanem abb("llis, hogy egy osszetett tarsadalom iranyitasa szaktud6st kovetel. A reszvetelen alapu16 demok·racia Weber szerint csak olyan kis szervezetekben mu1<:odhet,amelyekben a feladatok megkhetosen egyszenlek es egyertelmuek. Ha osszetettebb dontesekre es politiklira van sztikscg.akkor meg egy szereny meretu csoport - mint peldaul egy kis tizleti vallalkozas - eseteben is

specialis tudasra, kepessegekre van sziikseg. A szakert61cnek pedig folyamatos munkat kellvegezniiik; a szakertelmet k6vetel6 pozici6k betolteser61 nem donthetnek szavazas utjan olyanem berek, akik csekely tudassal rendelkeznek a sziikseges szakismeretekr61 es inforrnaci6kr61.Mig tehat az altahinos jellegu politikai d6ntesekert felel6s magasabb tisztvisel6ket valasztj ak,sziikseg van a teljes munkaid6ben alkalmazott hivatalnokok retegere is, akik komoly szerepetjatszanak minden orszag iranyitasaban. (Weber, 1978.2. k6t. 967-980. 0.)

Weber szerint a t6meges allampolgarsag megjelenese, amely nagyon szorosan osszekap-csol6dik az altalanos demokratikus reszvetel eszmejevel, nagyban megnoveli az allami hiva-talnoksereg iranti igenyt. Peldaul a szocialpolitika, az egeszsegiigy es az oktatas nagy kiterje-desu es alland6an mu1c6d6 adminisztrativ rendszereket k6vetel. Ahogy Weber irja: "Nyilvan-val6, hogy a nagy meretu modem allamok teljesseggel biirokratikus alapzatra eptilnek. Minelnagyobb az allam, es minel inkabb nagyhatalom, annal egyertelmubben ez a helyzet. .. " (Do.971. 0.)

A tobbparti kepviseleti rendszer Weber szerint vedelmezi a tarsadalmat egyreszt a politi-kusok onkenyes d6nteseit61, masreszt att61, hogy a btirokracia teljesegeszeben megszerezze ahatalmat. Am a demokratikus intezmenyek mindket tekintetben sokkal kevesbe bizonyultakhatekonynak, mint ahogy azt a demokracia sok sz6sz6l6ja remeIte. A "nep malma" csak nagyonkorlatozott keretek k6zt ervenyesi.ilhet. Egy partnak csakj6l mu1c6d6 szervezetkent lehet eselyea hatalom megszerzesere - vagyis biirokraciava kell valnia. Olyan partgepezetek alakulnak fgyki, amelyek fenyegetik a parlamentek es kongresszusok, azaz a politikai d6ntesek megvitata-sara es meghatarozasara hivatott intezmenyek auton6miajat. Ha egy t6bbseggel rendelkez6 partdiktalhatja a d6nteseket, s magat a partot alland6 hivatalnokok vezetik, akkor a demokracia fgykialaku16 szintje meglehet6sen alacsony.

Egy demokratikus rendszer csak akkormu1codhet tobbe-kevesbe hatekonyan, allitja Weber,ha adva van ket feltetel. E16sz6r sztikseg van partokra, amelyek ki.ilonb6z6 erdekeket kepvi-selnek, es elter6 az arculatuk. Ha a verseng6 partok nagyjab6l ugyanazt a politikat ajanljak,akkor a szavaz6kat megfosztjak a tenyleges valasztasi lehet6segt61. Weber elutasitja azt anezetet, hogy bizonyos szempontokb6l egy egyparti rendszer is eleget tehet a demokraciatartalmi kriteriumainak. Masodszor sziikseg van olyan politikai vezet61cre, akikb61 nem hiany-zik a kepze16er6 es a batorsag, hogy megszabaduljanak a lomha btirokracia terhet61. Webernagy hangsulyt fektet a vezetol fontossagara a demokraciaban - ezert is nevezik az altalakivanatosnak tartott rendszert "demokratikus elitizmusnak". Az elitek malma elkeri.ilhetetlen,allitja, es csak abban remenykedhetiink, hogy ezek az elitek hatekonyan kepviselik erdekeinket,s ezt bOles es lelemenyes m6don teszik. A parlamentekben es kepvise16-testi.iletekben kipr6-balhatjak magukat a tehetseges politikai vezet61c, akik meg tudjak akadalyozni a bliroknkiabefolyasanak novekedeset, es tomeges tamogatasra tudnak szert tenni. Weber a tObbpartidemokraciat is inkabb a hatalomra ker1i16vezet6i csoport min6segeert becsiili, semmint azert,mert 1ehet6ve teszi a politikai eletben va16 tOmeges reszvetelt.

JOSEPH SCHUMPETER ESZMlh . Schumpeter ugyanazon a velemenyen volt, mint Webera tOmeges politikai reszvetel korlatait illet6en. Weberhez hasonl6an Schumpeter szamara isfontosabb a demokracia a hatekony es fele16s korrnanyzat kialakitasanak m6dszerekent, mintjelent6s hatalmi jogosftvanyok tObbsegre ruhazasanak az eszkozekent. A demokracia nemnyu j that tobbet annal, ho gy egy politikai vezet6t vagy partot ki lehet val tani egy masik ked veert.A demokracia, allftja Schumpeter, a politikusok malma, nem a nepe. A politikusok szava-zatokkal tizletelnek, nagyjab61 ugy, ahogy a br6kerek adjak-veszik a reszvenyeket a t6zsden.Am egy politikus csak akkor szamfthat sok szavazatra, ha legalabb minimalis mertekben

kifejezi a valaszt6k kaveteleseit es erdekeit. Az ankeny ural mat csak ugy lehet hatekonyanmegakadalyozni, ha van valamilyen versenges a szavazatokert. Weberhez hasonl6an Schum-peter is ugy veli, a politikai demoknicia mechanizmusait j6reszt el kel1 valasztani a gazdasagielett61. Amint a piaci verseny biztosft bizonyos mertekd valasztasi lehet6seget a fogyaszt6kszamara, ugy a verseng6 partok rendszere is biztosft nemi politikai valasztasi lehet6seget.

Weber es Schumpeter nezetei er6teljesen hatottak a modern demokraciar61 kidolgozott plura-lista elmeletekre. A pluralista demokniciaelmeletek az amerikai politikai elet vizsgalatasoran fogalmaz6dtak meg, de a kavetkezteteseik - ha ervenyesek - szeles karben felhasznaI-hat6ak. A pluralista elmelet kavet6i elfogadjak, hogy az egyes aIlampoIgarnak vajmicsekely kazvetlen befolyasa van a politikai danteshozatalra. 0gy ervelnek azonban, hogyha a kormanyzati tisztviseloK hajlamosak is centralizalni a hatalmat, ezt a folyamatotkorl<itozza a szamtalan kUlOnfe1e erdekcsoport mtTkadese. A verseng6 erdekcsoportokvagy frakci6k letfontossagu szerepet jeitszanak a demokriLciaban, mert OKh~nyszerftik ki ahatalom megosztaseit, csakkentve ezaltal barmely csoport vagy tarsadalmi osztaly kizar6-lagos befolyasat.

A pluralista elmelet szerint egy demokr:kiaban a kormanyzat politikajeit szakadatlanulbefolyasolja a kiilanbaz6 erdekeket kepvisel6 csoportok - Uzleti szervezetek, szakszervezetek,etnikai csoportok, karnyezetved6 szervezetek, vallasi csoportok stb. - kazatti alkufolyamat. Ademokratikus politikai rendszert a verseng6 erdekek egyensulya jellemzi - mindegyik hatvalamilyen formaban a politikai dontesekre, de egyik sem hatarozza meg a kormanyzatimechanizillusokat. Ez az egyensu]y a valasztasokat is befolyasolja, hiszen egy part csak akkortud a kormanyzati hatalom megszerzesehez elegend6tamegtamogatast szerezni, ha szamtalankiilanbaz6 erdekcsoport igenyeit igyekszik kielegfteni. Az iparosodott allamok kazUl sokakvelemenye szerint az Egyesiilt Allamok a Ieginkabb pluralista, s ebb61 kovetkez6en a legde-mokratikusabb. A ki.i1anbaz6 erdekcsoportok kazatt nemcsak szavetsegi szinten folyik aversenges, hanem az allamokon belii1i es a helyi kazassegek politikai eleteben is.

A demokratikus elitizmus eszmeje es a pluralista elmeletek komoly bfralatokban reszesUltek(Held, 1987). NezzLik meg el6szar a demokratikus elitizmust erint6kritikakat. El6szar is,ervelnek a bfralok, ez az elmelet a valaszt6kat passzfv es felvilagosulatlan tomegkent abnizolja,mikozben ezt nem tamasztja ala bizonyftekkal. Masodszor, Weber es Schumpeter ugy Iatja,valasztani csakis a kreatfv elituralom es a bLirokraciak merev uralma kozatt lehet. Pedig abilrokraciak is nagyon sokfelek lehetnek. Vannak olyan tfpusuak, amelyek nyitottabbak,amelyek inkabb figyelembe veszik a kaz erdekeit es igenyeit, illetve a szakertelmet igenyl6pozfci6kat szakertelmisegiek tOltik be, nem pedig bilrokratikus hivatalnokok. Harmadszor,miert ne lehetne letrehozni olyan koopenici6n nyugv6 vallalkozasokat es "nyitott" tarsulasiformakat, amelyek korleitozzak a bLirokratikus tendenciakat - a politikai es gazdasagi szferabanegyarant?

A pluralista elmeletben megjelOlt erdekcsoportok, mutatnak ni a kritikusok, korantsemrendelkeznek egyenl6 hatalommal. EIs6sorban az tizleti erdekcsoportoknak van a tabbi szcr-

vezethez kepest sokkal nagyobb befolyasuk a kormanyzati politikara. S6t mindenkeppenfeirevezet6 ugy eIkepzelni az iizieti elet befolyasat, mint egyes erdekcsoportok m(fkodesenekeredmenyet. Az iizlet es a gazdasag vilaga sokkal inkabb altalanos keretet jelent, amelyen beWla politikai folyamatok es dontesek zajlanak. Az ilyesfele ellenvetesek fenyeben a pluralistaeimeletek korai hirdet6i kozi.il legalabbis egyvalaki m6dosftotta a nezeteit: Robert A. DahlhangsuIyozta, hogy a gazdasagi demokracia kiepftesere is szukseg van, mert csak fgy lehetellensulyozni a nagy reszvenytarsasagok erdekeinek tliislilyat a politikaban (Dahl, I985b).

Valamilyen szinten a fenti ellenvetesek mindegyike jogosultnak tekinthet6; ugyanakkornem lehet vitatni a demokratikus elitizmus es pluralizmus egyes erveinek erejet. A reszvetelenalapuI6 demokraciaj61 m6kodhet viszonylag kis kozossegekben, nagymeret6 tarsadaImakbanazonban nem lehet alland6 kormanyzati rendszerek alapja. Id6r61 id6re Iehet nepszavazasttartani, de keptelenseg volna minden egyes kerd€st hosszas es minden reszletre kiterjed6tarsadalmi vita utan tartott nepszavazassal eidonteni, ha emberek ezreit, s6t milli6it kellenebevonni a donteshozatalba (Bobbio, 1987). A modern tarsadaImakban az egyes csoportok igensokfele ki.ilonboz6 erdekkel rendeIkeznek, es ezeket nem Iehet elfogadtatni, ha nem hoznakletre szervezeteket nezeteik megismertetesere. Ezen csoportok kozotti verseny eivileg kialakft-hat valamifele "egyensulyt": a kisebb hataIommal bfr6 csoportokra az er6sebb csoportok nemegyszemen raer61tetik a nezeteiket, es a kisebbsegi erdekek is kepviseletet nyerhetnek.

Emellett Weber es Schumpeter joggal vetette fel a szakertelem kerdeset. A valaszt6polga-rok tomegei nem kepesek atiatni a napi kormanyzati dontesek bonyolultabb osszefUggeseit, akoztisztviseI6knek es a kepviseleti testiiletek vaIasztott tagjainak azonban van idejiik megis-merkedni a felmeri.il6 kerdesek reszleteivel. Mikozben a szakert6k tevekenysege felett bizo-nyos foku ellen6rzest kell gyakoroinia a dontesek altaI erintetteknek, a szakertOk aj6lertesult-seg reven is hozhatnak donteseket. Ha a valasztott kepvise161<:nekm6djuk van kontrollalni a

Ki uralkodik?

A pluralista elmelet arra az aiaptetelre epUl, hogy a modern tarsadalmak politikai rendszerenekf6 vonasa a csoporterdekek versengese. Ez a verseny allft61ag megakadalyozza, hogy barmelycsoport vagy tarsadalmi osztaly tul nagy hatalomhozjusson. A demokratikus elitizmus kepvi-seI6ihez hasonI6an a pluralista eImeIet kovet6i is egyetertenek abban, hogy a "nep" nemuralkodik, es nem is Ienne kepes n1. Ennek ellenere az EgyesUlt Allamokat es a tobbi nyugatitarsadalmat aIapvet6en demokratikusnak tartjak. C. Wright Mills Az uralkod6 elit (The PowerElite) cfmu hires konyveben egeszenmas nezetet fejtett ki (Mills, 1972). Szerinte az amerikaitarsadalom tOrtenelmenek korabbi szakaszaiban va16ban meglehet6sen rugalmas es sokszfnuvolt, ma mar azonban mas a helyzet.

Mills azt fejtegeti, hogy a XX. sz?zad folyaman a politikai rendszerben, a gazdasagban esa katonai szferaban is az intezmenyek kozpontosftasa zajIott Ie. A politikai rendszer regebbenj6reszt a szovetsegi kormanyzat altaI csak lazan koordinalt, kii16na1l6 allamok szintjen szerve-z6dott. Ma mar, allftja Mills, a politikai hatalmat a legfels6bb szinteken szorosan osszehangol-jak. Hason16keppen a gazdasag is kis egysegekre tagol6dott, mara viszont nehany 6riasreSZVeI1ytarsasag a hadsereg,

kicsi volt, s amit polgarorseg (militia) egesz{tett ki, mara 6riasi szervezette duzzadt, amelykulcsszerepet jatszik az orszag intezmenyei kozott.

Ezekben a szferakban nemcsak egyszenlen a kozpontosltas merteke nott meg, hanem -fejtegeti Mills - a kiilbnbozo szferak egyre inkabb osszekapcso16dnak egymassal, egysegeshatalmi rendszert kc~pezve. A Iegmagasabb pozfci6kat elfoglal6 emberek mindharom intezme-nyi szferaban hasonl6 tarsadalmi kornyezetb61 kerUlnek ki, hasonl6ak az erdekeik, es gyakranszemelyesen is ismerik egymast. Egysz6vaI ok alkotjak az orszagot irany{t6 uralkod6 elitet,es - figyelembe veve az Egyesult A.llamok nemzetkozi helyzetet - jelentos mertekben befo-lyasoljak az egesz vilag esemenyeit.

Az uralkod6 elit Mills lefnisa szerint f6kent gazdag, feher, angoIszasz protest<'ins ferfiakb61all (White Anglo-Saxon Protestant, WASP), akik kozUl sokan ugyanazokon az elitegyetemekentanultak, ugyanazokba a k1ubokbajarnak, es egymas mellett Ulnek a kormanyzati bizottsagok-ban. Egysz6val erdek- es erdekl6desi koriikj6resztmegegyezik. Az iizleti es a politikai vezet6"kegyiitt dolgoznak, es mindket esoport szorosan osszekapesol6dik a katonai szferaval a hadiiparimegrendeleseken es a fegyveres er6"kanyagi elhitasan keresztiil. A harom szfera csticspozlci6ikozott meglehet6sen nagy a mozgas. A politikusoknak vannak uzleti erdekeltsegeik, az ilzletivezet6"k gyakran vallalnak kozhivatalt, magas rangti katonai vezet6k nagy tarsasagok igazga-t6tanaesanak is a tagjai.

A pluralista elmeletekkel szembcn Mills azt allftja, hogy az Egyesiilt A.llamokban ahatalomnak harom kUlonbozo szintje van. Az ura1kod6 elit foglalja el a legmagasabb szintet,vagyis fom1alis es informaIis m6don meghozza a legfontosabb politikai donteseket, amelyekerintik mind a bel-, mind a kiiIpolitikat. A pluralista elmelet altaI kiemelt erdekesoportok ahatalom kozeps6 szintjen talalhat6k, egyiitt a meg inkabb helyi erdekeket kepvise16 iigynok-segekkel. Befolyasuk a legfontosabb dontesekre meglehet6sen korlatozott. A legals6 szintenpedig a tirsadalom nagy tbmegei tahilhat6k, ameiyeknek gyakorlatilag semmi belesz61asuknines a dontesekbe, mivel azokat zart ajt6k mogott hozzak meg az uralkod6 elit tagjai. Az ehtmagaban foglalja mindket partszervezet esuesat*, vagyis a partok vezet6i hason16 nezeteketvallanak, es hasonI6ak az erdekeik. fgy az elnokvaJasztason es a kongresszusi vaIasztasokon aszavaz6k szamara oly kicsi a valasztasi lehet6seg, hogy gyakorlatilag nines is tetje a valaszta-soknak.

Mills tanulmanyanak megje1enese 6ta szamos egyeb vizsgalat szUletett azzal kapeso1atban,hogy az amerikai tarsada10m kiilonboz6 szferaiban a vezet6k milyen tarsadalmi kornyezetb61jonnek, es milyen sza1ak fUzik 6ket egymashoz (Rossides, 1990). Valamennyi fe1meres arra akovetkeztetesre jutott, hogy a vezet6i pozfei6kat betoltOk tarsadalmi szarmazasa nem tiikroziaz egesz nepessegre jellemz6 aranyokat. Mindharom szferaban a esuespozlci6kat az orszagosaranyokat messze meghaladva oIyan emberek foglaljak el, akik magas jovedelmu WASPesaladb61 szarmaznak, s a legjobb maganisko1ak valamelyikeben, majd pedig valamelyikelitegyetemen tanu1tak. G. William Domhoffaz amerikai fe1s6 osztaly tagjait vizsgalta, akiketa Tdrsadalmi nevjegyzek** cimu e16"ke16kiadvanyban felsorolt szeme1yisegekkel azonos{tott(Domhoff, 1967, 1970, 1979). Bar a Tarsadalmi nevjegyzek csak tizenket varosra terjed ki, saz Egyesiilt A.Uamok deli es delnyugati teriiIetei jOforman teljesen hianyoznak bel me, megle-het6senj6 eligaz{tast ad an61, hogy mikeppen oszlik meg a gazdagsag es a hatalom az EgyesUltA.llamokban. Domhoff arra a megallapftasra jutott, hogy az {gy definialt fels6 osztaly messze

* A RepublikUnus es a Demokrata P6.rtr61van sz6. -A szerk.** The Social Reuister - mas sz6val Tarsadalmi almanach. - A szerk.

fcllilreprezentalt a csucspozfci6kban, megpedig nemcsak a Mills altaI is elemzett haromszferaban, hanem sok mas terlileten is, peldaul az egyetemek es f6iskolak vezeteseben, al()megtajekoztatasi eszkazak elen, a j6tekonysagi alapitvanyokban es a diplomacia teri.i1eten.Domhoff vizsgalata saran hazassagi kapcsolatokat, kbzbs klub- vagy bizottsagi tagsagot,pozfci6halmozast tudott dokumentalni.

Millshez hasonl6an Domhoff is arra a kavetkeztetesre jut, hogy letezik egy uralkod6 elit,amelyen beliil eld61nek az orszagot erint6legfontosabb kerdesek, s amelynek tagjai tulnyom6-reszt a fels6 oszt<ilyb61 szarmaznak. Csak annyiban nem ert egyet Millsszel, hogy szerinte ahadseregvezetes elki.ilbniil az elit mas csoportjait61, es csak sulyos valsag vagy haboru idejengyakarol jelent6s befolyast a politikai es gazdasagi dantesekre.

A "BELSO KOR" AZ EGYESULT ALLAMOKBAN

Michael Useem az Egyesult Allamok nagy reszvenytarsasagainak vezeteset tanulmanyozta,(isszehasonlftva azt a brit uzleti eletben megfigyelhet6 mintakkal (U seem, 1984). Azt allapftottameg, hogy mindket tarsadalomban hasonI6 folyamatok jatsz6dnak Ie az uzleti es a politikaidonteshozatal kapcsolatat illet6en. Useem szerint a legnagyobb vallalatok nemelyikenekvezet6i egyre kazvetlenebbi.i1 vallalnak politikai szerepet az orszagos iigyek intezeseben. AzLizleti vezet6k nagy tbbbsege ugyanakkar nem tartozik ahhoz a csoporthoz, amelyet Useembelsff kbmek nevez, samelynek tagjai rendszeres kapcsolatban allnak egymassal es a politikaivezet6kkel. A "bels6 kar", amelyet j6reszt nagy reszvenytarsasagok legfels6 vezet6i alkotnak,az egesz uzleti kozosseg erdekeben gyakorol befolyast a kormanyzatra.

A hetvenes evekben es a nyolcvanas evek elejen - Useem szerint - a fenti szervezetek

kozvetlen tamogatasa, a legrpagasabb szintulobbyzas, a kormanyzat danteshoz6 testiileteibenval6 reszvetel, valamint az informalis jellegu szemelyi kapcsolatok kiepftese. Az iizleti vihigIcgjelent6sebb szerepl6inek politikai aktivizaI6dasa - allftja Useem - lenyegeben valasz avilagmeretu recesszi6b61 fakad6 gazdasagi nehezsegekre. A reszvenytarsasagi vezet6k befo-Iyasanak nbvekedese az Egyesiilt Allamokban es Nagy-Britanniaban annak a politikai Iegkbr-nek is kaszanhet6, amelyet a Reagan- es a Bush-, illetve a Thatcher- es a Major-kormanyalakftott ki, his zen mindegyik kifejezetten vallalkozasbarat volt.

Barmennyire szoros is a kapcsolat a vezetes ktilanbaz6 szfenii kozatt az Egyestilt Allamokban,Nagy- Britanniaban es a tbbbi eur6pai orszagban az bsszefon6das meg er6sebb. Nagy-Britannianepessegenek csak elenyesz6 kisebbsege jar tandfjkateles iskohiba, illetve keriil a ket vezet6cgyetem - az oxfordi vagy a cambridge-i* - valamelyikere. Am ez a kisebbseg jelent6senfeIlilreprezenHilt szamos szfera csucspozfci6iban - bar megjegyzend6, hogy a tObbi teriilethezkepest az iparra ez az aranytalansag kevesbe jellemz6, mivel a gazdasagi tevekenyseg presz-tfzse Nagy-Britanniaban hagyomanyosan' alacsonyabb, mint az EgyesiiIt Allamokban. Afcgyveres er6Ie, az egyhaz es a bfr6i kar "csucsanak", valamint a legmagasabb rangu ,illami

tisztvise16knek a 60-80 szazaleka tandfjkoteles iskolakban es/vagy Oxfordban, metve Camb-ridge-ben tanult (Scott, 1991).

A "kitUntetettek" listajanak (honours lists) rendszeres megjelentetese olyan hagyomany,amely a XIX. szazad vegen alakult ki, es amely osszekota kapcsot jelent a jelen kiemelkedaszemelyisegei es az orok1etes arisztokracia kozott. A miniszterelnok terjeszti ela a nevsort,amelyet egy parlamenti bizottsag vizsgal meg alaposan, majd az uralkod6 hagyja j6va. Azallami szolgalatban es a hadseregben a jelolesnek vannak formalis csatornai, es a kitUntetesvagy a rang szorosan koveti a magasabb pozfci6ba val6 el61eptetest. Mas tertileteken a jelO1essokkal inkfibb fUgg a hatalommal es tekintellyel rendelkeza embereket osszekota informaliskapcsolatokt61.

A farenduek kozott a legmagasabb rang a hercege (duke), sat koveti a marki (marquess),a grM (earl), a vicomte (viscount) es a bar6 (baron). A hercegek alkotjak a legzartabb csoportot,ameIybe az asi csaIadok j6 nehany leszarmazottja tartozik. A huszonhat nem kiraIyi hercegkozUI a legtObbnek az asei j6val a XIX. szazad eI6tt szereztek cfmilket, es a hercegek sorabantaIalhat6 az orszag leggazdagabb fOIdbirtokosainak egy resze. A f6renduek nagy tobbsege bar6,s j6forman valamennyien a XIX. es XX. szazadban adomanyozott cfmek birtokosai. Akitilntetesrendszer nem egyszeruen csak "az orszagnak tett szolgaIatok" elismeresenek kisebb-fajta ritualeja. Ez fejezi ki az osszetartozast a gazdagok es hataImasok kozott, es nyiIvanosjeIzeskent szoIgaI az ujonnan feIemelkedtek befogadasar6I, akik egyebkent talan hajlamosaklennenek elhatarolni magukat a fenna116 korokt61.

Tovabbi harom Ienyeges tenyez6 szolgaIja az elitcsoportok fennmaradasat. Az egyik ahazassag. A gyerekek meghazasftasakor a "megfeleIa" partner kivaIasztasa bizonyos mertekigmindig is tudatos poIitikai dontes volt a szilIak reszer61, ma viszont ez j6reszt az eletstflus esa torekvesek osszhangjat61 filgg. A viclCki csaladi baz es az olyan tarsadaImi rendezvenyek,mint egy nels6" (coming out) parti, megteremtik a kozos szemlelctet, ertekrendet es nyelvet(Sampson, 1982). A masodik tenyez6 a kozos iskolai hatter, amelyben az eIitgimnaziumok esOxbridge killonosen fontos szerepetj<itszanak. A harmadik pedig az elitcsoportokat osszekot6baratsagok fenntartasa. A "vegzett diakok" kapcsolatrendszerenek fennmaradasat az exkluzfvklubok es tarsasagok biztosftjak, valamint a tarsadaImi vacsorak es esteIyek sora, s mindemel-lett az ilzleti es a kormanyzati korokben kialakftott formalisabb kapcsolatok is.

Termeszetesen a nagyobb elitcsoportokon beWI, iIIetve azok kozott komoly ellentetek eskonfliktusok leteznek. A gazdasag terilleten az ipari vezetOk, illetve a bank- es penzilgyi korokerdekei es tOrekvesei reg6ta meglehet6sen elter6ek (Ingham, 1984). Mindenjel szerintkr6nikusa feszilltseg a "bennfentesek" es az "oner6b61 felemeIkedOk" (self made) kozott, es az egyhazivezet61<:olykor sz6t emeInek a kormanyzat politikaja ellen. S amennyiben a Munkaspart akevesbe tehet6sek erdekeit kepviseIi, a poIitikai szfnter nem maradhat a kivaltsagosok mono-p6liuma. Szakszervezeti vezetOk mindig gyakran keveredtek a "nagyok es hataImasok" kaze,de szarmazasuk es paIyafutasuk viIagosan megkilIonbozteti 61<:eta hataIom mas kepvisel6it61.

Mikent ertekeIhetjilk Mills teziseit az az6ta eIvegzett empirikus kutatasok aIapjan? Helyt-a1l6nak l<itszik az a kovetkeztetes, hogy Nagy-Britanniaban es az Egyesillt AUamokban, sszintugy mas nyugati orszagokban is, Ietezik egy j61 megktilonboztethet6 fels6 osztaly, ameIyaz orszag vagyonanak aranytalanul nagy resze falOtt rendelkezik, s ameIynek tagjai egy sortertileten sokkaI nagyobb esellyel szallnak versenybe a csucspozfci6kert, mint kevesM kivalt-

sagos he1yzetu honfitarsaik. Az tizleti es a karmanyzati erdekek jelent6s mertekben osszefo-n6dnak, megpedig gyakran szemelyes kapcsolatokon kereszttil. Sok fontos dontes 19y anyil vanossag kizarasaval sztiletik - tamkskozotermekben, a miniszterelnok es nehany minisz-ter megbeszelesen, es egeszen inforrmilis szfnhelyeken is, ahol a donteshozok rendszeresentalalkozhatnak.

Ugyanakkor kerdeses, hogy akar Nagy-Britanniaban, akar masutt 16tezik-e egy olyanszorosan egytittmuKod6 es egyseges csoport, mint Mills uralkodo elitje. Az uralkod6 csoportokkozott mely velemeny- es erdekktilonbsegek vannak, s bar bizonyos helyzetekben egyuttmu-kodhetnek, sokszimTbbek es megosztottabbak annal, mint ahogy Mills abrazolja oKeto Azigazsag valahol f6111tonlehet a pluralista elmelet altal1eirthelyzet, illetve Mills elemzese kozott.

~.

Politika a nemzetkozi/~zinteren;'

E fejezet vegen megvizsgaljuk a szelesebb ner:p:zetkozi szfnteren zajl6 politikai elet nehanykerdeset. E16szor a nacionalizmus termeszet~{elemezztik, amely napjainkban oly hatalmaseroKentjelentkezik az allamok kozotti kapcsolatokban. Feszultseg tapasztalhat6 a nacionalistaerzelmek es az internacionalizmust, azillamok egytittm(fkodeset tamogat6 er6K kozott. Azilyen tfpusu intemacionalizmus egyik,A~gfontosabb peldaja az Eur6pai Kozosseg fej16dese,amit a fejezet tovabbi reszeben szinJeh megvizsgalunk .

.Ii'f"

,J/

A NACIONALIZlViUS ES A :MODERN ALLArvI~.

A nacionalizmus jelensegere a szociologusok hosszu id6n at keyes figyelmet fordftottak. A tar-sadalomtudomanyok f.lhsszikusai - Marx, Durkheim es Weber - nem hagytak rank osszefog-lal6 elemzeseket a JTIodern vilagban megfigyelhet6 nacionalista mozgalmakr61 es szimb61u-mokrol. Marx ugy'velekedett, a nacionalizmus meg fog szunni a tarsadalmi fej16des soran.Szerinte a naciorializmus lenyegeben nem mas, mint legitimaci6s eszkoz az uralkod6 osztalyokszamara. Marx szerint a nacionalizmus lehet6ve tette a munkasok id6vel vilagmeretuveszelesed6 mozgalmanak ideiglenes megosztasat. Ha ez a vilagmerem mozgalom megszti1etik,s forradalmat idez e16, a nacionalizmus el fog tunni (Keating, 1992). Durkheim keveset 1rt anacioruilizmusr61, Weber pedig "nemet nacionalistanak" vallotta magat sajat politikai teve-kenysege saran, de sohasem elemezte melyebben a nacionalizmust.

/Vajon miert nem foglalkoztak ezzel a kerdessel a fenti szerzoK? LegfOkeppen azert, mertpllndharom goridolkod6 - kortarsaik tobbsegehez hason16an - ugy velte, a nacionaliztllus mar

/hanyat16ban van, inkibb a mult problemaja, s nem a jov6e. Ezen feltetelezestik hibasnakbizonyult. A XX. szizad vegen a nacionalizmus nemcsak el, hanem - legalabbis a vilagbizonyos reszein - viragzik. A nacionalizmus a XX. szazad valamennyi nagy forradalmabanszerepet jatszott, be1eertve azokat is, amelyek 1989-ben megdontottek a kommunizmustKe1et-Eur6paban.

Hasznos megktilOnboztetni a nacionalizmus harom tfpusat, amelyek mindegyike mas-mastarsadalmi-politikai keretbe illeszthet6. A klasszikus nacionalizmus az eur6pai nemzetallamokXVIII. szazadban elkezd6d6 kialakulasat kfser6 nacionalizmusra uta!. Ez a tfpus jatszott:-;zerepet olyanallamok letrehqzasabal1, ,mintNagy- Britannia, Fnmciao'rsz