Gútai Lap 5.szám

Beszélni róla, majd tenni is a megoldásért

2. évfolyam, 2. szám

„Lehet valamit akargatni, akarni,és lehet AKARNI. Vannak holtpon-tok az életünkben, amikor padlórakerülünk. Úgy érezzük, nem megytovább. 'Túl nehéz. Nem bírom' –ezek a gondolatok kavarognak a fe-jünkben. Jó szó a 'holtpont', mertilyenkor valami tényleg meghal ben-nünk: a hit vagy a hitetlenség. Aki-ben a hit hal meg: föladja. Akiben ahitetlenség: folytatja tovább, és meg-nyeri a csatát.”

Ami a romakérdést illeti, váro-sunkban az utóbbi években, minthamég az akargatás is csak nagyongyengén volna jelen, bár mások sze-rint ez más problémákra is igaz. Úgyvoltak vele az illetékesek, hogy ami-ről nem beszélünk, az nem is létezik,ezzel azonban csak a problémát to-logattuk évek óta. Eljön azonban azidő, amikor már nem lehet tologat-ni. Ezt a múlt év nagyon jól mutat-ja. Sorozatos betörések, lopások,fenyegetések, kihágások történtek vá-rosunkban, aminek többsége, hatetszik, ha nem, de a városunkbanélő roma kisebbség egyes tagjaihozköthetők. Ez nem jelenti azt, hogy ki-zárólag ők követnek el bűncselekmé-nyeket, de sok embernél betelt a po-hár, és félő, hogy majd csak akkorkezdünk el cselekedni, amikor vala-mi tragédia történik, és visszafordít-hatatlan folyamatok indulnak el.

A tisztánlátáshoz azonban szük-séges az is, hogy ismerjük, miért ala-

kultak így dolgaink. Az utóbbi hetek-ben olyan információ látott napvilá-got, hogy Érsekújvárból Komárom-ba költöztetnek problémás romacsaládokat. Bastrnák Tibor volt ko-máromi polgármester a Faceboo-kon tiltakozott ez ellen, hozzászólá-sában leírva, idézem: „Úgy néz ki,hogy hiábavaló volt 5–6 éve rendettennem az ilyen nem fizető családokközött Komáromban, ha most újbólide telepítik őket! Mit szóltok mind-ehhez? Szerintem felháborító!”

Szerintem is felháborító, viszontpont 5–6 éve ezek a romák a Komá-rom környéki településekre, köztükGútára is költöztek. Ezek a falvak, ésmi is, azóta szinte kilátástalan prob-lémákkal nézünk szembe. Kérdé-semre Bastrnák Tibor elmondta,hogy más falvak igen, de Gúta városvezetősége akkor nem tiltakozott. Va-

jon miért nem? Mi volt ennek azoka? Szerintem soha nem fog kide-rülni.

Évek óta azt halljuk illetékesek szá-jából, Gútán nincs romaprobléma, si-keres felzárkóztatási program zajlik,minden rendben. De ez nem így vanemberek, ébresztő!!!

Többek között ezért is írtamanyanyelvemen levelet Dragúň ko-máromi járási rendőrparancsnok-nak. A levél eljutott az illetékesek-hez, és személyes megbeszéléstfolytattam a járási rendőrparancs-nokkal és helyettesével, Justyákúrral a gútai roma helyzetről. Báregy kicsit féltem attól, hogy milyenlesz a találkozó légköre, de kelleme-sen csalódtam, mert az egész talál-kozóról elmondható, hogy konst-ruktív és pozitív megbeszélés folyt.A rendőrparancsnok először ismegköszönte a levelet, amit írtamneki, kollégái lefordították nekiszlovákra. A levél tartalma pozitívanérintette, és megköszönte, hogyígy álltam a dolgokhoz, és bár nema Komáromi járásból származik, denagyon szívén viseli a járás dolga-it, különösen ezt a problémát. Én

felvázoltam a helyzetet, próbáltamminden problematikus pontot felso-rolni. Megegyeztünk abban, hogymegpróbálunk gyakrabban talál-kozni, az ajtaja bármikor nyitva állmajd, és nem csak előttem, ha-nem bárki előtt. Biztosított arról,hogy mindent megtesznek a hely-

zet javításáért, és biztosított arról,hogy az új kinevezett gútai rendőr-parancsnoknak is a kérdés megol-dása lesz az egyik legfontosabbfeladata. Telefonszámot cseréltünk,és megegyeztünk, ha bármi van,hívjuk egymást. Én azt tudom mon-dani, hogy adjunk egy esélyt arendőrparancsnok úrnak és nézzükmeg, miként cselekszik majd. Hagy-juk, hogy a tettek beszéljenek.

A labda a mi térfelünkön pattog,most már bízni kell abban, hogy ahatóságok megoldást találnak, hogyegy biztonságosabb városban élhes-sünk, és bízom benne, hogy váro-sunk vezetősége is végre ráébred,nem jó irányt választottak a prob-léma megoldásához. Mindenképpenszükséges lenne a városi rendőrségállományának növelése, még szol-gálati gépkocsi vásárlása, és a már

évek óta elhanyagolt kamerarend-szer kiépítése.

Bízom benne, hogy történnekváltozások, mert ha minden ígymarad, kilátástalan helyzetbe ke-rülhetünk.

Ez csak akkor sikerülhet, hamindenki teszi a dolgát!

Megjelenik a Gútáért Polgári Társulás támogatásával

Gútai nézőpontHalász Béla rovata

Net-felvétel

Csallóköz16 Gútai lap

A tanárokat jutalmazzákMárcius elejéig várják a javaslatokat

Gúta Város Önkormányzata mel-lett működő Kultúra és Kulturális Örökség Bizottsága 2014-ben ismételtenbeterjeszti jutalmazásra a város oktatási intézményeibenaktívan dolgozó pedadógusokközül az ÉV PEDAGÓGUSA

címre az arra legalkalmasabbszemélyt.

Az Önök javaslatára beterjesztettszemély, személyek közül a kultúraés kulturális örökség bizottsága és aziskolaügyi bizottság által meghatáro-zott feltételek alapján fogják kiválasz-

tani azt az egy pedadagógust, aki az„Év Pedagógusa” címet nyeri el.

A címet elnyert pedagógus em-lékplakettban és pénzjutalomban ré-szesül, amelyet ünnepség kereténbelül vehet át. Ezért a szervezők ké-rik, hogy tegyék meg javaslatukat a pe-dagógusra a meghatározott feltéte-

lek alapján, nyomtatványt kitöltve,lezárt borítékban „PEDAGÓGUS NAP”felirattal ellátva jutassák el a hivatal cí-mére, vagy adják le személyesen a hi-vatal információs pultjánál, legké-sőbb 2014. március 3-ig.

(–)

2014. február 25. | 9. szám Gútai lap 17

Bemutatkozik a Taiyó karate-egyesületAz elmúlt év rekordokat hozott

A gútai Taiyó karateegyesület 1996-banalakult a szabadidő -központ mellett, mintszakkör. Az akkori edző, a naszvadi származásúKollár Ondrej egészen2002-ig vezette a klubot.

Miután munkaügyi elfoglalt-sága miatt lemondott, a klubvezetésével az akkori leg-magasabb övfokozattal ren-delkező tanítványát, Kiss Ti-bort bízta meg, aki a mai na-pig is az egyesület vezető ed-zője. A klub évről évre jobb-nál jobb helyezéseket ért el,

először csak leginkább regi-onális szinten, majd orszá-gos szintre fejlődött, ezt kö-vetően nemsokára nemzet-közileg is elismert lett. Egy-más után jöttek az eredmé-nyek országos bajnokságok-ról és a nemzetközi verse-nyekről is. Csak pár nevetemlítenék, akik országosbajnokok voltak és az orszá-gos válogatott kerettagjai is:Szabó Tünde, Szabó Imre,Balázs Zoltán, Kürti And-rás, Nagy Richárd, későbbBagita Roland, Tóth Norbertés mások.

Regionális szinten a mainapig is a TOP 3. a verseny-ben lévő 16–20 klub között.

Ahogy az eredmények, úgyaz edzők minősége és minő-sítése is nőtt. Napjainkban aklub vezetőedzőjének övfo-kozata 4. dan, Balázs Zoltánedző övfokozata pedig 2. dan, amit mindketten2011-ben szereztek meg.

Az egyesület az edzéseket1996-ban a gútai Komenskýalapiskola tornatermébenkezdte, majd 2004-ben aCorvin Mátyás Alapiskolatornatermében folytatta2008-ig, ekkor sikerült be-rendezniük egy saját Taiyódojo-t, ami kimondottan akarateedzésekre van felsze-

relve. A Taiyó dojo a gútaifutballstadion melletti épület-ben (volt Gábris) van beren-dezve, a 21. század elvárásaiés a nyugati minőségnekmegfelelően. Az igazi nagysikerek akkor kezdtek jönni,miután a szakosztály átköl-tözött a saját edzőtermébe.

A regionális elitből azegyesület kinőtte magát azországos elitbe, ahol a TOP10-ben van, már több mint 5 éve a 130 országos klub kö-zött. Versenyzőink: BagitaRoland, Balázs Zoltán, BogárJán, Bogárová Dominika, Jó-ba Attila bekerültek az orszá-gos válogatott keretébe, ígykijutottak különböző világ-

versenyekre és vb-re, illetveEb-re is. Az egyesület nagysikerei évről évre vitathatat-lanok: országos bajnoki cí-mek, nemzetközi sikerek,de mindezek felett áll 2 Európa-bajnoki cím 2013-ból, amelyre Érsekújvárban,az ESHRA szervezésébenkerült sor. Európa-bajnoklett Kiss Tibor vezetőedzőKATA formagyakorlatban ésBagita Dániel KUMITE küz-delemben.

Az egyesület nagy hang-súlyt fektet az ifjúság neve-lésére és a karate tradicioná-lis értékeinek oktatására,szellemi és testi hasznosítá-sára. A Shito – ryu karate is-kolához tartozik a csapat,mely a tradicionális Mabunikaratevonal alá tartozik. Taní-tómesterük az érsekújváriBaďura Péter sensei 7. dan. Az

egyesület a szlovákiai karate-szövetség, a regionális kara-teszövetség és az országosShito – ryu karateszövetségtagja. Fontos még megemlí-teni, hogy a taiyó karate-egyesület fennállása óta nemegy fekete öves karatemes-tert nevelt ki. Kiss Tibor 4. dan, Balázs Zoltán, 2. dan,Bagita Roland, 2. dan NagyRichárd, 1. dan, Szabó Tün-de, 1. dan, Szabó Imre, 1. dan, Molnár Marcel, 1. dan, Kiss Artúr 1. dan. Ba-lázs Zoltán aktívan tevékeny-kedik egyesületünkben, Ba-gita Roland pedig edzői tevé-kenységét a másik gútai ka-rate-egyesületben a CorvinHE-ben folytatja sikeresen, samióta ott tevékenykedik,az eredmények is elkezdtekszaporodni és a minőség isjavult.

Régi igaz mondás, hogy akaraténak az embereket nemszét, hanem össze kell hoz-nia. 2013 értékelése sokszempontból mérföldkő voltszámunkra. 209, vagyis re-kordmennyiségű érmet sze-reztek versenyzőink! Két Eu-rópa-bajnokot avattunk, 5 országos bajnoki címmelgyarapodott klubunk érem-gyűjteménye. Bogár Domini-ka 2-szeres országos bajnoklett, Nagy Viktor, Jóba Atti-la és Balázs Zoltán is orszá-gos bajnokok lettek. 2013-ban egyszerre 4 verseny-zőnk szerepelt az országosválogatottban.

Hatalmas és egyben áldottsikernek tekintjük szponzora-ink megszerzését. Két nagycéggel sikerült leszerződnünk,mégpedig a WellnesshotelPat-tal és a Rieker Slovakiacipőgyárral. A pati Wellness-hotel a versenyzőink nélkü-lözhetetlen regenerációjátbiztosítja díjmentesen és aRieker Slovakia cég pedigjelentős pénzösszeggel tá-mogatja tevékenységünket.Egyesületünknek napjaink-ban 50 tagja van, amiből 25versenyző. Minden év szep-temberében tagfelvételt hir-detünk újoncoknak és azedzéseik a Taiyó dojobantörténnek hétfőn, szerdánés pénteken 16.00 órától19.30-ig. Klubunk 1996-tól2013 december végéig pon-tosan 1557 érmet szerzett.

Kiss Tibor

Gúta a 18. század első felébenEgy város történetének darabjai


A török háborúk lezárulása utána 17. század végén szélnekeresztik a magyar végvári kato-naságot, azonban hamarosan, a Rákóczi szabadságharc kitöré-se után, ismét harcok színterévéválik a vidék.

Érsekújvár a kurucok egyik erőssé-ge volt a háború során, Komárom vá-ra és a gútai sáncok labanc kézenvoltak. Bottyán János kuruc generá-lis seregei 1708-ban megostromoljáka gútai várat és elfoglalják, majd le-rombolják a földvár töltéseit. Ekkorjátszott utoljára katonai szerepet agútai Békavár. Ebben a háborúsidőszakban is a katonaság eltartásarótt hatalmas terheket a lakosságra.

A török kiűzése és a Rákóczi sza-badságharc lezárulása után, a koráb-bi évszázadokhoz viszonyítva, meg-változott településhálózatot, rész-ben megváltozott birtokviszonyo-kat és megritkult népességet találunkvidékünkön. Korábbi népes telepü-lések pusztává válása elsősorban aKomárom és Érsekújvár közötti sá-vot, a Vág-Duna mindkét partjátérintette. Itt Anyalát, Bálványsza-kállast, Szovátot (Szőlőst), Keszeg-falvát és Kavát lehet kiemelni, Nasz-vad lakossága szintén nagyon megfo-gyatkozott. A csallóközi részen is el-tűnt néhány falu a háború és dúlásokkövetkeztében és más községek hatá -rába olvadt, pl. Kistany és PusztaócsaNemesócsa határába. Az esztergomiérsekség a török kivonulása után ismegtartotta, illetve visszakapta birto-kait, így Gútának is egészen a job-bágyfelszabadításig a földesura volt.

A népesség számáról, gazdálkodá-sáról a török kivonulása után előszöraz 1715-ben készült, majd 1720-banmegismételt országos összeírás adnémi támpontot. Az összeírás azadókivetést szolgálta, célja elsősorbanszámba venni az adófizetőket, aki-ket név szerint lejegyeztek, vala-mint felmérni a kezükön lévő földmennyiségét. A nemesek, papok, alegmódosabb rétegek kimaradtak azösszeírásból. A népesség számánakhozzávetőleges megállapításához isnagyon óvatosan kell kezelni azösszeírás adatait. Ennél az összeírás-nál is figyelembe kell venni, hogy ajobbágyságnak érdeke volt, hogy azállam részére minél kevesebb adót fi-zessen, ezért eltitkolja a valóságos jö-vedelmeket.

Gútán 1715-ben 78, 1720-ban 71 adófizető háztartást találtak. Né-

hány környékbeli településen bete-lepítés folytán emelkedett meg ajobbágyok és zsellérek száma a kétösszeírás között. Az új telepesek el-sősorban az északi vidékekről érkez-tek, így a második összeírásban a ko-rábbi kizárólag magyar nevek mel-lett már szlávosan hangzó nevek ismegjelentek. A két század eleji össze-írás után, a 18. század első felében,Naszvadra is érkeztek szlovák tele-pesek. 1828-ban itt a családfők har-madrésze viselt szláv hangzású ne-vet. A letelepedett szlovákok azonbangyorsan elmagyarosodtak, az 1773.évi helységnévtár, minden környék-beli községet magyar nyelvűnektüntet föl.

A magyar lakosság Gútán folyto-nosnak tekinthető, átélte a törökháborús időszakokat, ha elhagyta rö-videbb-hosszabb időre lakóhelyétnagyrészt visszatért. A magyar falvaklakossága között bizonyos hullámzásvolt a háborús időkben, amelyrőlírásos források és a családnevek ta-núskodnak. A megmaradt magyarlakosság mellé telepedtek, kisebb-nagyobb számban az új, jobbáraszláv telepesek. Az évszázadokon átfennmaradt sok helynév is a ma-gyar lakosság folytonosságáról ta-núskodik.

Gútán az összeírásokban szerep-lő családnevek is bizonyos folytonos-ságról tanúskodnak. Ha megvizsgál-juk a korábbi három ismert 16–17.századi gútai összeírást; mikor névszerint följegyezték az itt lakó adó-fizetőket; a bennük található család-nevekről elmondható, hogy egy je-lentős része a mai napig megtalálha-tó Gútán, bár ebben az időben a ve-zetéknevek még nem voltak teljesenrögzülve és kötelezőek, mint a követ-kező századokban. A foglalkozásra,származásra és testi adottságra uta-ló, széles körben elterjedt nevek,mint a Bíró, Horváth, Kiss, Molnár,Nagy, Németh, Szabó, Tóth mellettfelbukkannak olyan családnevek is,melyek jellegzetesen gútainak te-kinthetőek a mai napig. Ilyenek azAnda, Bagita, Csente, Domján, Fitos,Fördős, Gőgh, Kondé, Rigó, Simeg(Simigh). A harmadik csoportbaolyan nevek sorolhatók, amelyek akésőbbi évszázadokban nem for-dulnak elő Gútán. Ilyenek az Ág, Bo-lis, Bula, Cseke, Csík, Gonda, Henes,Keresztes, Kövér, Parak, Peredi, Su-ráni stb. Gútán az 1715-ös összeírás-ban először jelennek meg nagyobbszámban idegen településről való

származásra utaló családnevek: Csá-bi, Kocsi, Libárdi, Néveri.

Az 1715–20. évi összeírás kiterjedta jobbágyok által használt föld meny-nyiségére, össze kellett írni a föld mi-nőségét, számba vették a földek ter-méshozamát is. A feljegyzések sze-rint a földet két nyomásban művel-ték, a szántóföldekről, ha nem volt ár-vizes esztendő, jó termést várhattakfalvaink lakói. Az árvízveszély azon-ban minden községnél problémát je-lentett. Több falu esetében megem-lítették a rétek jó termését, az elég-séges legelőket. Gúta esetében felje-gyezték, hogy halászatból élnek. A malmokból 1720-ban Gútán 33 fo-rint jövedelem származott.

Gútán 1715-ben nagy tűzvészpusztított, amelyben leégett a temp-loma is, amely még a Vág-Duna balpartján a nagygutai részen volt talál-ható és odavesztek a korábbi egyhá-zi anyakönyvek. Ettől az időtől azon-ban már folyamatosan fennmaradtakaz anyakönyvek és 1724-re elké-szült az új temploma is, már a csal-lóközi részen. A korábbi templomromjait elbontották és ekkortól a te-lepülés teljesen áttelepült a jobbpartra, a Csallóközbe.

1725 augusztusában EsterházyImre került az érseki székbe, ebbőlaz alkalomból készült az 1725. no-vember 21-én kelt, a kamara által ké-szített több mint 1200 oldalas latinnyelvű összeírás a javak átadása al-kalmából. Az érsekség birtokait 10 uradalomra osztották, és összesen108 helység tartozott hozzá. Gútauradalmi központ volt, összesen 8 helységgel, többek között Bálvány-szakállas puszta is a része volt. Na-gyon részletesen, név szerint összeír-ták a jobbágy, a házas és a házatlanzsellér családfőket, valamint ezek fi-úgyermekeinek számát. Gútán 155jobbágyot és 97 házas zsellért találtaka kamara emberei. Gútán a korábbiösszeírásokhoz viszonyítva ismét újcsaládnevek jelennek meg, ezek azon-ban mind magyar hangzásúak. Néme-lyik a származásra, falura utal és mais gyakori név Gútán, mint a Bucsai,Madari, és a Letkesi. Ez utóbbiból tor-zult a ma is elterjedt Leczkési család-név. Ekkor tűnnek fel összeírásbanelőször olyan ma is gyakori családne-vek, mint az Angyal, Balogh, Fekete,Forró, Kele, Kovács, Ollé, Tánczos, Te-lekes, Varga stb.

A kamarai összeírás, az egy évti-zeddel korábbi országossal szemben,gyors népességnövekedést mutat.

Gúta lakossága, családonként hatfővel számolva, ekkorra bizonyáramár meghaladta az 1500-at. A gazda-sági téren is jelentős a fellendülés,úgy tűnik a Rákóczi szabadságharcutáni másfél évtized alatt kihevertéka háborús károkat a környékbeli fal-vak. Az országos összeírásból idézettsommás megállapítás, hogy többfalu halászatból él, megkérdőjelezhe-tő látva az 1725-ös összeírásban aművelt terület nagyságát és a jelen-tős állatállományt. A halászat, mintfő megélhetés a szegényebb, föld nél-küli zsellér rétegekre lehetett jel-lemző. Náluk is csak részben, hiszenbizonyára ők adták a telkesjobbá-gyok földjein, gazdaságában tevé-kenykedő cselédséget. Az összeírás-ban a kézműveseket is föltüntették.Gútán 4 takácsot, 3 csizmadiát, 2 var-gát, 2 szabót és egy mészárost írtakössze.

A halászat azonban továbbra is je-lentős volt, ezt bizonyítja, hogy a ka-marai összeírás is említi a Gúta vá-ros által épített rekeszt és a vizaha-lászatot. Az évszázadokon át űzöttártéri halászat folyamatosságávalkell számolni, sőt a halászat kiter-jesztésére is sor került. Erre utal, Es-terházy Imre érsek 1733-ban kelt le-vele, amelyben leírja: hogy Gútamezőváros lakói a várostól délre, Bál-ványszakállas mellett, a Duna (Vág-Duna) partján fekvő Csörgő pusztán„a Csergő hajlásának nevezett kanya-rulatot… holt vízzé az az tóvá” vál-toztatják „egy csatornyának (melyena Duna természetes medréből elve-zettetnék s azután hol a föld fekvé-se megengedi ugyan abba visszasza-kadjon) saját munkájok, fáradsá-guk s költségekkel való kiépítését ma-gukra vették vala s annak idönkén-ti föntartására a mondott állapotbanmagokat készeknek nyilatkoztattákvolna, sőt a munkába már bele is fog-tak volna és a mi tiszteinket annakfolytatásáról mindenképen biztosítot-ták…”. Az érsek megerősíti az ura-dalmi tisztje által a várossal megkö-tött egyezséget, miszerint az újonnanlétrehozott halastavon meginduló ha-lászatából keletkező jövedelmet egy-harmad részben a halászok, egyhar-mad részben az érsek, és a maradékegyharmad részt pedig „fáradság ésköltségek tekintetéből” a város lako-sai kapják. Csörgő puszta ezzel a ka-nyarátvágással azonban két részre sza-kadt, a kanyarulat által kerített területa Vág-Duna új medrének bal partjáraesett, mely területet ezután a gútaiak


Túlsó Csörgőnek nevezték. Későbbezt a martosi és naszvadi határok kö-zött fekvő részt az utóbbi község ka-taszteréhez csatolták.

Az új érsek Esterházy Imre gondotfordított arra, hogy a birtokait gaz-daságosan kihasználja. Ehhez azelső lépés, hogy felmérette, és az el-sők között Magyarországon, fel is tér-képeztette azokat. A munkához1730-tól a kor egyik legjobb térképé-szét Kovács Jánost, vagy ahogyantöbb latin nyelvű térképén magát ne-vezi, Johannes Fabriciust, alkal-mazta. Kovács több nagyszerű, sokrészlettel, helynévvel ellátott térképetkészített a gútai uradalomról is. Sőtelkészítette magyar nyelven úttörőmunkáját az érseki birtokok leírásá-ról, a korabeli leíró statisztika mód-szerével. Kovács maga is végigjártaés értő szemmel mérte fel az egyesfalvak, puszták jellegzetességeit,gazdasági állapotát.

Magát a várost így írja le „Guttaezen Mező-Város Nemes KomáromVármegyében a Vág-vize torkánakerányában a Duna mellett fekszik…Határja való hogy elég nagy; de mi-vel sokszor vagy Vág-vize által meg-tolódik a Duna, vagy penig Duna ál-

tal meg-tartóztatik a Vág-vize, ezenokbul minden felül az Árvizek miattkárt szenved: Azért kinszerittetikBálvány-Szakállosi Pusztán lévőSzántó földekre szorulnyi;… EzenHelségnek lakosi a kik vagyonosab-bak marhákkal való kereskedéssel, akik penig alább-valók halászattalszokták életeket foltattnyi. Mivel a Vi-zek áradási által az egész Mező-Vá-rosban lévő utzák alkalmatlanok, in-nend Dél felül egy valamennyiremagasabb Sik-mezőn az helségen ki-vül egy szép és nagy Templom épit-tetett föl, mellnek kerületi küfallal va-gyon szépen föl-vive mind a négySzeglete penig tornyotskákkal bástyamódon vagyon meg erősítve.”

Csörgő pusztáról azt írja, hogy agútaiak „Dombossabb heleit vetniszokták”, majd ő is megemlékezik aDuna csörgői kanyarátvágásáról. Le-írása szerint a korábbi kanyarulatbana két mederszakasz között a legki-sebb távolság 300 öl volt, „azon kes-keny szorosság által ásottatott, és aViznek uj utat mutatott, mell-is márazon nagy kerületit abba hagya, ésEsztendőnként a Méltóságos Uraság-nak szép hót-Dunát avagy-is halas-Tót, készitt.”

Bálványszakállasról megjegyzi, „ha-tárja nagyobb részint lapos, azonn Ho-mok-Dombot ki-vévén, mellen Gutta-iak szántonyi szoktak; Réttye untigelegendő,… A halászottya peniglenmind a Dudvágban, mind penig a Me-denczei nevü Tóban, mellyekbenszebbnél szebb Tsukák és Hartsák,mind penig a Vág-Dunában Viza-Ta-nyával együtt, találtottnak.” Megem-lékezik az itteni „Puszta-Templom”-rólés a közelében magányosan álló ven-

dégfogadóról. Érzékletes leírásábólis kitűnik, amely tényt más levéltá-ri források is alátámasztanak, hogya 18. század elején a környező pusz-tákat, Csörgőt, Anyalát, Bálványsza-kállast, és Ó Gútát is a gútaiak bérel-ték az érsekségtől. A dombosabb, ár-vízmentes szintjeit szántóföldnekhasználták, a puszták többi része le-gelő és rét volt. Ekkor még nem jön-nek létre az érsekségi majorságok.

Angyal Béla

Kovács János Gúta határáról 1735 körül készült térképének részlete, rajta a csörgői Vág-Duna kanyarátvágással


A cikksorozatom eddigi részeibenbemutattam a falusi életmód múltját,áttekintettük a falusi emberek éle -tének történelmét hazánkban. Aztszokták mondani, a múltból élninem lehet. Ezzel a kijelentéssel, csakrészben tudok egyetérteni. Sajnos agazdasági helyzet az országban any-nyira ellehetetlenítette az emberekéletét, hogy sokan már a nincstelen-ség határán kénytelenek tengődni. El-jött az ideje, hogy a múltból szárma-zó tudásra építkezve, létrehozzunkegy olyan életvitelt magunknak,ahol kevésbé kell tartanunk a fize-tésképtelenség veszélyétől. Ez azÖNELLÁTÁS! Az önellátó, önfenn-tartó életmód és gazdálkodás egy-részt önmagunk ellátását és éle tünkfenntartását jelenti természetes úton,és egyben azt is, hogy nem va-gyunk kiszolgáltatva még az energiaszolgáltatóknak sem.

Miért kell az önellátás? Azért,hogy szabadok lehessünk, ne kelljenaz életünket a legnagyobb kiadá-sokhoz igazítani. Ha megszabadu-lunk a jelentősebb rezsitől, akkornem kényszerülünk rá a magas be-vételre, nyugodtabb életet élhetünk,lazább munkát is választhatunk. A háztartás anyagi igénye jelentősencsökken, ezért apad a függőségünka főnököktől, a politikától, a gazda-sági helyzettől. Mellékhatásként pe-dig egészségesebbek lehetünk lelki-leg és testileg is.

Az önműködő önellátás nem aztjelenti, hogy minden teljesen auto-matizált. Azt viszont igen, hogyúgy valósulhatnak meg a fenti célok,hogy nem válnak robottá a minden-napok. Ha az élelmiszer önellátást isszívesen választjuk, akkor megis-merhetjük az ásás, kapálás, perme-tezés nélküli kertészkedést és a télifriss zöldségtermesztés önműködőlehetőségét. A cél az, hogy kényel-mesen éljünk, anyagi biztonságbanés egészségesen. Ez jó hatással vana lelkünkre és a gondolkodásmó-dunkra, ami aztán kihat a környeze-tünkre is. A nyugdíjas években azalacsony rezsire és az egészségünk-re fokozottan szükség lesz, akkor,amikor az öregség a kiszolgáltatott-sággal párosítva mindennapos kese-rűséget okozhatna. Az önellátás,vagyis egy bizonyos mértékű anya-gi függetlenség, a rendszeres elfog-

laltság ebben is segít. Az öngondos-kodásnak ez a formája az alacsonynyugdíj mellett így akár nem is nyo-masztó. Sőt! Nagy az ellentét, a be-tegségben, kiszolgáltatottságban töl-tött évek és az egészséges, szellemi-leg is aktív, nyugodt életmód között.

Mélyedjünk tehát el e téma rejtel-meiben és vizsgáljuk meg, mely te-rületeken is lehetünk önellátók. Eb-ben a cikkben bemutatom az egyesterületeket és kitérek az egyes lehe-tőségekre. Részletesebben majd a ké-sőbbiekben foglalkozunk az egyesmódszerekkel.

Legfontosabb területek: Lakha-tás, Energia, Vízellátás, Élelmiszer,Egészség.

LAKHATÁS

Az építési anyagok, a technológia ésa sok szállítás drága és környe-zetromboló. Szinte egy életen át tar-tó teher a lakhatás kialakítása. Pedigválogathatunk a természetes megol-dások közt is, amely lényegesen ol-csóbb, egyszerűbb, alacsony a fenn-tartási költség, és a komfortérzetünksem sérül. Az önellátónak tervezettés épített házakat is több csoportbasorolhatjuk. Passzív ház, aktív ház,autonóm ház.

Passzív ház: Nem kell fűtés, nemkell klíma, mégis jó idő van. Nagy-jából azt jelenti, hogy nem kell köl-teni energiaszámlára. Vagy csak mi-nimálisan. Nem kell költeni a ké-

mény megépítésére és a fűtési esz-közökre és meg lehet spórolni aklíma megépítésének a költségét is.Ezek jelentős tételek, és azért nin-csen ezekre szükség, mert a lakóte-ret olyan hatásos szigetelőréteg ve-szi körül, hogy azon keresztül csakminimális meleg tud átjutni. A több-rétegű nyílászárók is nagyon jól szi-getelnek, a zárásuk pedig annyira ha-tékony, hogy a lakásban akár váku-umot is lehetne teremteni. Vagyisnem fúj be a levegő a réseken. A la-kás a kiváló hőszigetelés miatt beme-legszik már az elektromos készülé-kek hulladékhőjétől, a konyhai me-legtől, a napsütéstől, de még a lakókáltal leadott meleg is hasznos. Mintahogy az istállókban is meleg van, havannak lakói.

Aktív ház: Ez még a passzív há -zaknál is jobb. Mindennel rendelke-zik, mint amivel a passzív ház, detöbb energiát termel, mint amennyitfelhasznál. Itt azonban jelentős mű-szaki eszközöket kell kiépíteni, ame-lyek a nap vagy a szél energiájáthasznosítják, elektromos árammáalakítják, majd a hálózatba táplálják.Ezt az áramszolgáltatónak műszaki-lag támogatnia kell, köteles átvenniés kifizetni. Az aktív ház megépíté-se egyértelműen többletköltségetigényel. Ez egy befektetés, amelypasszív jövedelmet termel. A passzívjövedelemnek kiemelt szerepe van azanyagi függetlenség elérésében.

Autonóm ház: Olyan aktív ház,amely még önellátó is. Nem függ egykülső ellátótól. Megtermeli az ára-mot, saját ivóvíz, öntözővíz ellátásavan, kezeli a szennyvizet, nem kellbenne fűteni és természetesen me-leg vizet is termel. Mindezt úgy,hogy a felhasznált építőanyagai,ahol csak lehet természetesek, ígykésőbb lebomlanak, vagy újrahasz-nosíthatóak.

A fenti besorolást a lehetőségek ésigények szerint többféle technológiá -val el lehet érni. Az egyes építési mó-dok nem jobbak a másiknál. Azt kellkeresni, amelyik a legjobban simulaz elképzelésekhez és a helyilegmegvalósítható feltételekhez. Mind-egyiknek van olyan előnye és hátrá-nya, amelyben egyedi. Nem jobb azegyik a másiknál, csak nekünk a leg-közelebbi. Szükség van erre a meg-közelítésre, kár lenne beleerőltetnimagunkat és a családunkat egy elő-re eldöntött megoldásba.

Házépítési lehetőségek, amiketérdemes elemezni: földház, domb-

Paraszt és ÚrMéhes Csaba rovata Az önellátás területei


ház, szalmabála ház, szalmaház,vályogház, szupervályogház, köny-nyűszerkezetes ház, készház, rönk-ház.

ENERGIA

A drágán, környezetrombolóan fel-épített lakóházaink energiafalók is.Az évtizedek alatt rengeteg pénzt fi-zetünk ki feleslegesen energiára.Pedig olcsóbb olyan házat építeni,vagy átalakítani, amelynél nem kellfélni a számláktól. Sőt, ellenkezőleg.Passzív jövedelemhez lehet jutni,energiatermeléssel. Szerepcsere, azeddigi szolgáltató fizet, a hálózatbavisszatöltött áramért.

VÍZ

Családi házban lakva a vízkérdés ti-pikusan az a terület, amit egyszerkell jól kialakítani és nincs vele töb-bé gond, s teszi a dolgát. Az ivóvíz,a háztartási víz, az esővíz és aszennyvíz kezelésének egymásraépülő rendszere, mindenképpen egymegtérülő befektetés, emellett pedighatékonyan tudja támogatni az élel-miszer-termelésünket.

ÉLELMISZER

Az élelmiszeripar végterméke iparitermék. Amiben még van egy kisélet, azt pedig sokszor a konyhatech-nika öli meg. Nagyon kevés mikro-anyagot, vitamint és enzimet kap aszervezetünk. Kalóriából viszonttúl sokat. Ez a minőségi éhezés. El-távolodtunk a természetes ételektől.Ha nem akarsz lemondani a legjobbételeidről, akkor is maradnak lehe-

tőségek, amivel kis ráfordítással isérezhető eredményt lehet elérni. Azélelmiszeripar és a gyógyszeripar,két nagyon erős függőséget kialakí-tó terület. A saját termelésű egész-séges élelmiszerekkel mindkét füg-gőség a töredékére esik. Nem a ha-gyományos mezőgazdaságra ala-pozott élelmiszer-termelésre kellgondolni. Ötletes és látványos biomegoldásokat alkalmazva, keve-sebb munkával is meg lehet termel-ni az élelmiszert. Még a tömbhá-zakban élők számára is vannak le-hetőségek.

EGÉSZSÉG

Ha semmid sincs, de egészségesvagy, akkor van jövőd. Ha betegvagy, akkor hiába van meg mindenegyebed. A betegség és a gyógy-

szerfüggőség kiszolgáltatottsághozvezet. Betegek akkor leszünk, hanem kapjuk meg a szükséges táp-anyagokat vagy ha olyat kap a szer-vezet, ami árt neki. Hiány és méreg,két ok a betegségre. Az élelmiszeri-partól mindkettőt megkapjuk. Ezmár bőséges ok a megbetegedéshez,de ehhez jönnek még a környezetiártalmak, földből, vízből, levegőből.Ezt az otthonunkban még fokozzukis, meglepő, milyen sok mérgethasználunk a lakásban. És még nin-csen vége, hisz a gyógyulás reményé-ben szintetikus vegyszereket eszünk.Meg is van a következménye. Máraa negyedik halálok: a gyógyszerekmellékhatásai. Mitől lennénk ígyegészségesek? Az egészség felé visza jó közérzet, a belső egyensúly is.Minél gazdagabb a lélek, annál kevés-

bé van szüksége a külső gazdagság-ra. Tompa szellemmel nehéz megér-teni az élet szép dolgait. A sivatag élő-világát is lehet csodálni, de azért atrópusi őserdő mégiscsak más. A test, a lélek és a szellem egymástéltetik, ha nincsenek harmóniábanegymással, akkor ez előbb utóbbesetleg betegségben mutatkozik meg.Szerencsére mindhárom fejleszthe-tő. Ha az egyik fejlődik, magávalhúzza a másik kettőt is.

HÁZTARTÁSI VEGYSZEREK

A háztartásban rengeteg féle vegy-szert használunk. Tényleg szükségvan erre? A sok reklám megtette a ha-tását. Vegyszerek vannak a fürdőben,WC-ben, konyhában, garázsban, tü-kör körül. Még fehérebb, még pu-hább, még illatosabb! És még mér-gezőbb! Mérgekre adunk ki pénzt,aztán meg arra, hogy a szerveze-tünkben és a környezetben okozottkár hatásait vegyi módszerekkelhozzuk helyre.

Az önellátás igénye magában hor-dozza a gondolkodás önállóságát.Szellemi és lelki alultápláltságban,értéktelen dolgok bűvkörében nehe-zen képzelhető el az elszakadás acivilizációs életmódtól. Bár törek-szünk automatizmusokra, fotelbólazért nem megy az önellátás. Szük-ség van egy egészséges karakteresjellemre, kellenek okok, célok, amikvilágossá teszik, miért is jó ezt azutat választani. Mindemellett fo-lyamatosan fejlődni kell és ehhezszeretnék cikksorozatommal se-gítséget nyújtani az olvasóknak!

Reggel fél nyolc lehetett.Ő ott ült az ágy szélén egy fe-hér pólóban és egy feketebokszerban. A szobában kö-rülnézve vörös színeket lá-tott, ruhákat és földön heve-rő könyveket. Verekedés,vagy vad szex?! Ez a kétgondolat járta most át az el-méjének még a tegnapi éj-szaka óta picit félhomályosfolyosóját. Ez az út, számá-ra ismerősnek tűnt, hisz

már többször átélte ezt azállapotot. Sajnos, a fiatalságbolondság, avagy bohémságfilozófiát követte. Nem isvolt ezzel mindeddig gond.Bár még most is homályfedte a problémát. Megpró-bált hát visszaemlékezni,hogy mi is történt pár órá-val korábban.

Az éjszaka nagy részétegy szórakozóhelyen töltöt-te, ahol hangulata a társaságés a zene hatására tökéletesharmóniába öltözött. Testeminden rezdülésével a maga-biztosságot árasztotta. Sza-vai éhező fülekre találtak,szemei csábítottak, erőteljesmegjelenése pedig lehenger-lővé tette. Ő volt az éj sztár-ja!Felállt most az ágyból, és

elkezdte bejárni a szobát.Hiá ba az ismerős érzés,hogy járt már itt, nem tudtavolna megmondani, hol isvan pontosan. Öööö, egyhörgés! Rémület, majd féle-lem, egy reszkető, szaggatottlépés hátra, majd egy erőtel-jes PAFF! Megbotlott egykönyvben, és földre zuhant.A könyv, éppen előtte hevertborítóval felfelé. Ismerős voltszámára a rajta lévő cím:

Las Vegas, az „álmok” el-szállnak. A zuhanás miatt elis felejtette, hogy miért ijedtmeg.Körtét ivott, ebben szin-te biztos volt. Érezte még azutóízt a szájában, ami miattfanyalgás ült ki az arcára. Re-mek! Szólalt meg. Hű társ-ként az ízhez megjelent egyhasogató fájdalom a fejében.Hogy orvosolja, hüvelyk- ésmutató ujjaival erőteljesenelkezdte masszírozni a ha-lántékát.

Még mindig a földön üldö-gélt, amikor hirtelen isméthalk hörgésre figyelt fel. Mármeglepődve tapasztalta,hogy nem érzett félelmet.Lehet a fejfájás okozta fájda-lom elnyomta, eltompítottaazt. Kutatni kezdte a hang

eredetét. Nem is kellett sokatkeresgélni. Az ágy túloldalána földön hevert valaki. Óva-tosan, araszolva odakúszott,hogy meglesse, ki lehet az. Ő volt!

Táncolt, beszélgetett, bár-pultot kisajátított. Ez volt ajellemző rá előző éjjel. Egyikkör a másik után, felet féllel,így lett egy egész, egy egészarmada részeg ember. Nemtudta megállni, hogy ne hó-

dítson. Sunyi kis mosolyátmég most is olyan hatásosanalkalmazta, hogy szavak nél-kül is elért bármit. De a vadellenállt! Fordult a kocka?Vadászból préda? Nem, nem.Ilyen meg sem fordult a fejé-ben. Végül sikerrel járt is-

mét. Kis erőfeszítések áránújra az az üres kielégültség.Az ismerős fekete lyuk bekö-szöntött mint régi barát. Sö-tét veremben látszik meg akis fény. Fellengző gondolatés céltalan.Vér. Vérborítottasötét haj. Halkul a hang.Haldoklik az a mozdulatlantest. Mi történhetett? Gondol-kozz, emlékezz! Parancsol-gatott koponyája merevle-mezének. Meglepő, de ez-

után hangos kacarászásbakezdett. Majd lassan, simo-gatni kezdte jobb kezévelaz egyre elfehéredő test balcombját, míg bal kezével asaját combja közét érintettevad vággyal. Beteges, de ígyszeretem – suttogta.

Részeg mindkettő. Így léptekbe a bejárati ajtón, majdegyből az ágyat vették cél-pontul. Akkor még, a moz-dulatlan test mit sem sejtettarról, hogy az utolsó kéjelgéskellős közepében van. Mikormár az alkohol bűztől áradótestek a csúcsot megközelí-tő határokat lépték volna át,egy néma sikoly! Csak ennyitört ki a torokból a sok vérmellett. Egy szike precízhasználata és egy kielégület-len vágy beteljesülése. Ezkoronázta meg az éjszakát.

Már felöltözött. Szebb voltmint valaha. Úgy tűnik, a

gyilkolás szépít. Egy utolsópillantás a tükörbe. Majdmintha mi sem történt volna,kilibbent az utcára, a kö-vetkező áldozatra vadászva abarna szépség, ez a fékezhe-tetlen angyali tulajdonságok-kal megáldott lány.


Vontszemű Norbert

A látszat néha csal

Felhívás!Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk le-veleiket, észrevételeiket, hozzászólásaikat,témajavaslataikat, a Gútáért Polgári Tár-sulás címére: [email protected] következő számunk a húsvét előttiidőszakban jelenik meg, várjuk a húsvét-tal kapcsolatos élményeiket is, hátha ez-zel ünnepiesebbé, tisztábbá, tudjuk ten-ni Krisztus feltámadásának ünnepét.

Net-felvétel

Net-felvétel

E-mail: [email protected], www.facebook.com/GutaiLap.Szerkesztők: Halász Béla, Méhes Csaba, Vadkerti Neszméri Csilla.

Megjelenik hathetente.

Documents

Gútai Lap 5.szám