-
HITKÖZSÉGI HÍRADÓ
A LAP ALAPÍTVA 5756-BAN
h́ ́ b168. SZÁM
2010. MÁJUS – IJAR - SIVAN 5770. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG
LAPJA VIII. REG. ÉVFOLYAM 5. SZÁM
NEM AZ A ZSIDÓ, AKINEK A SZÜLEI AZOK VOLTAK, HANEM AKINEK A
GYERMEKE IS AZ LESZ! (Simon Peres)
Június 13-án, 12:30-kor a Mártírnapután nyílik meg a
besztercebányai Szlo-vák Nemzeti Felkelés Múzeuma Ausch-witz Album
című szabadtéri utazó tárla-ta az Európa Udvarban. A kiállítás
egyhónapig lesz látható.
Tavaly a budapesti változat volt
megtekinthető a Selye János Gimnázi-umban, most a szabadtéri
változatmindenki számára könnyen elérhetőlesz, aki Komáromban
sétál.
Az eseményt a KZSH kezdeménye-zésére Komárom városa és a
múzeumközösen szervezik.
Támogatónk
A Menházfelújítása
Májusban a rossz időjárás ellenérefolytatódott a Menház
felújítása. Azutca felőli homlokzat szinte teljesenelkészült,
helyükre kerültek a felújítottgipszdíszek is. Az április végén
meg-szavazott támogatásnak köszön-hetően idén az udvar felőli
részek fel-újítására is sorra kerülhet, ezzel be-fejeződhet a hat
éve tartó munka.
Az Auschwitz Album az Európa Udvarba érkezik
Holczer Pali és dr. Novák Tamás találkozása Tel-Avivban
Konferencia a Menházban
Komárom Zsidó Öröksége Június 29-én, kedden közös konferenciát
szervez a Menházban, az épület felújí-tásának befejezése alkalmából
a Szlovák Zsidó Örökség Központ és a KZSH. Azeseményen a központ
munkatársai és a hitközség képviselői adnak elő. A konfe-rencia
szlovákul folyik, a részletes meghívót a HH szlovák részében
olvashatják.
Izraeli találkozások
A Vajnorsky családdal Jeruzsálemben…
Látogatás a cfáti múzeumban
-
Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas
sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le
né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.
2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá
mok ra küld he ti (tá -mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá
gán és csek ken is le het sé ges):
Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská
sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia
Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská
náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN:
SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská
sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN:
SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP
Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno
Kö szön jük!
Kérjük a támogatását!
Fa li új ságrö vid hí rek
� A tavasz közeledtével ismét folya-matosan érkeznek látogatók,
gyöke-reiket keresők a Menházba. FrederickGoldberg és Carolyn
Lakewold azUSA-ból érkeztek múltat kutatni, devoltak vendégeink az
elmúlt hóna-pokban Olaszországból és Ausztrá-liából is.
� Új könyvekkel, köztük a mostmegjelent cseh nyelvű
nagyünnepiMachzor imakönyvekkel bővült aSpitzer Béla Kiskönyvtár
állománya.
� Kérjük a KZSH azon tagjait, akikmég nem fizették be a 2010.
évi tag-sági díjat, hogy szíveskedjenek az atitkárságon félfogadási
időben vagyátutalással rendezni.
� Májusban a nagy esőzések miatt is-mét beázott az Eötvös utca
9-es ház. AKZSH vezetése intézkedett a műszakihiba
megszüntetéséről.
Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va
sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de
lem adó ja 1 szá za lé kát a Ma -gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé
gek Szö vet sé ge (MAZSIHISZ) ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech
ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun
ká ját!
2 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2010. május
Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja
(mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ
–šéfredaktor: Paszternák Tamás ([email protected]),
Paszternák András ([email protected]), munkatársak –
spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ
– grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková
korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna
(Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte
Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec,
Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224,
e-mail: [email protected], tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs
szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. Lapunk Önnek készült, kérjük ne
dobja el! S finanènou podporouMinisterstva kultúry Slovenskej
republiky – a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma
támogatásával.
Nyertes pályázatokA Komáromi Zsidó Hitközség májusban pályázatot
nyert Komárom városátólszociális célokra. A Szlovák Köztársaság
Kormánya Kárpótlási Tanácsa áprilisvégén szavazott az idei
támogatásokról. Az idén a KZSH működésre, a Men-ház felújításának
befejezésére és a HH kiadására nyert pályázatot. Köszönjük.
Kehila és Kehila Haver díj 2010A Zsidó Kultúra Európai Napján
(szeptember 5., vasárnap) idén is kiosztjuk aKehila és Kehila Haver
díjakat. Kehila díjban azok a hittestvéreink részesül-hetnek, akik
sokat tettek a régió közösségei életéért. Kehila Haver díjat
olyannem zsidó emberek kaphatnak, akik az elpusztult zsidó
közösségek emléke, il-letve a vallási tolerancia erősítése
érdekében tevékenykedtek. A díjakra június30-ig lehet javaslatot
tenni a [email protected] címen vagy postai úton.
Temetői hírekA KZSH ezúton kéri a hozzátartozókat,hogy a 2010.
évi temetőgondozási díjata titkárságon vagy átutalással
szíves-kedjenek befizetni minél hamarabb.
A látogatók jelzései alapján a sírkert-ben megnőtt a
kullancsveszély. Kérjük,hogy a temetőlátogatáskor kullancsri-asztó
szerről gondoskodjanak!
TV-felvétel KomárombanJúlius elején Komáromban rögzítik a Magyar
Televízió Az utódok reménységecímű műsorának adását. A Kocsi Zsolt
vezette szerkesztőség most ünnepli fenn-állásának 20. évfordulóját.
A tervek szerint bemutatják a felújított zsinagógát, a te-metőt és
a mikvét. Szó esik majd a közösség eseményeiről és
rendezvényeiről.
-
2010. május HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 3
a komáromi zsinagóga hitéleti oldalaTRADÍCIÓ
Szeptember 8-án, szerdán este kezdődnek a Nagyünne-pek. Ekkor
köszönt be az 5771-es zsinagógai év Rosh Ha-sanah ünnepével. Jom
Kippur az engesztelés napja szept-ember 17-én, pénteken este
kezdődik. 18-án lesz a Mazkir,amikor halottainkra emlékezünk. A
tavalyi siker után Szuk-kotra ismét áll majd a sátor a Menház
udvarán.
Kis közösségünk fontosnak tartja, hogy minden hit-testvérünk
velünk ünnepelhessen, ezért lehetőség sze-rint úgy tervezzék nyári
szabadságukat, hogy az ünne-pet együtt tölthessük!
a KZSH vezetősége
Korán kezdődnek a Nagyünnepek – legyen Ön is velünk!
Judaika dokumentáció
Május közepén két napon át dolgoz-tak Komáromban a pozsonyi
SzlovákZsidó Örökség Központ munkatársai,Jana Švantnerová
művészettörténészés Viera Kamenická, a pozsonyi Zsi-dó Kultúra
Múzeuma fotósa.
A munka fő célja a hitközség judai-káinak (kegytárgyak, zsidó
valláshozkötődő berendezési elemek) komplexdokumentálása. Pozsony,
Trencsénés Nagymihály után Komárom volt anegyedik állomás.
Minden tárgyról profi fotó és leíráskészül, a héber szövegek
teljes körűfordítását is beleértve. Az elkészülőanyag a tervek
szerint a későbbiek-ben kiadásra kerül.
A június utolsó hetében a Menház-ban megrendezésre kerülő
Komá-rom Zsidó Öröksége című konferen-cián a művészettörténész
asszony-tól már hallhatunk a feldolgozáseredményéről.
Májusban egyhetes szlovákiai látoga-tásra érkezett Kim Zeitman,
a ClaimsConference képviselője Amerikából. Azutazás célja az volt,
hogy a helyszínenismerkedhessen meg a Holokauszt túl-élőinek
életkörülményeivel. A vendégMartin Kornfeld, a SZLOZSIHISZ
iroda-vezetője kíséretében érkezett Komá-romba. A Menházban
Pasternák Antal
elnök, Haas Judit irodavető és Paszter-nák Tamás koordinátor
fogadták. A zsi-nagóga és a múzeum megtekintéseután a KZSH vezetői
ismertették a kö-zösségi programokat, illetve a túlélők el-látása
érdekében tett lépéseket. Az láto-gatás végén a küldöttség
otthonábankereste fel Löwinger Blanka nénit, a Ko-máromban élő
túlélők egyikét.
A Claims Conference képviselőjéneklátogatása Komáromban
Pasternák Antal, Haas Judit (Komáromi Zsidó Hitközség) é Martin
Kornfeld(SZLOZSIHISZ) és Kim Zeitman (Claims Conference)
A komáromi Fórum Intézet Etnológiai Központja L. JuhászIlona
vezetésével másfél éve dolgozik a zsidó temető do-kumentálásán. E
munka részeként áprilisban városunkbalátogatott Bányai Viktória a
budapesti ELTE-ről.
Az egyetem Hebraisztikai Tanszékének munkatársaként
szakterülete a sírfeliratok kutatása. Komáromi látogatásasorán
rábukkant temetőnkben az 52 éven át itt szolgálóSchnitzer Ármin
főrabbi ledőlt síremlékére. A KZSH a hely-reállítására.
A munkálatokról hamarosan beszámolunk.
Megtalálták Schnitzer Ármin főrabbi sírját
�
-
4 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2010. május
Jövõnk, ami összeköt – a régió oldala
Számomramindmáig döb-benetes az,hogy ennek el-lenére
gyer-mekéveim vi-dáman teltekel, persze las-san szembe-sültem
azzal,hogy létezé-
semnek mi volt az ára. Szüleim sok-sokkompromisszum árán
megtartották azsidó vallást, emiatt abból a szabolcsikisfaluból
beköltöztünk Nyíregyházára,ahol ebben az időben a hitélet, a
zsidóközösség ereje túltett talán a mai nagyközösségeken is. Tele
volt a templom,sok tucat gyerek járt a heder-be, de1956-60 között a
közösség létszáma ro-hamosan csökkent és ez a folyamat amai napig
nem állt meg, legfeljebb le-lassult. Az utolsó rabbi Morgenstein
Be-nő 1959-ben hagyta el Nyíregyházát,1961-ben Izraelben
elhunyt.
Így különböző okok miatt a 90-esévek végén a közösség létszáma
máralig érte el a 100 főt.
1997-ben kerültem a közösség élére,ekkor kicserélődött a teljes
vezetőség.
A megváltozott gazdasági-politikaikörülményeket igyekeztünk úgy
ki-használni, hogy a meglehetősen bal-káni műszaki állapotból
felemeljük ahitközséget, nyissunk a város felé ésminél több embert
bevonjunk a közös-ségbe, azok közül, akik ez idáig visz-szahúzódóan
éltek. Ez részben sike-rült, részben nem.
Nem részletezném az elért eredmé-nyeket, de megjegyezném, hogy
aztaz életérzést, állapotot, amely a holo-kauszt előtti zsidó
közösség életét jel-lemezte, már nem tudjuk visszahozni.
Nyíregyházán a 19. század közepénkaptak letelepedési jogot a
zsidók, lét-számuk rohamosan növekedett. A vá-rosra alapvetően
jellemző volt a tole-
rancia, ezzel párhuzamosan történelmitény, hogy a város illetve
a megye zsi-dósága jelentősen hozzájárult a ma-gyar polgárosodás
kialakulásához.
A 19. század végén a szakadásután megtalálható volt mindhárom
zsi-dó felekezet.
Nagy jelentőséggel bírt az, hogy az1900-as évek elején
Nyíregyházáraköltözött dr. Bernstein Béla, a tudós fő-rabbi, aki a
modern zsidó vallási okta-tás létrehozásában elévülhetetlen
ér-demeket szerzett. Még manapság istörténészi alapműként
kezelhetőBernsteinnek a 1848-49-es szabad-ságharc zsidó
vonatkozásaival kap-csolatos műve.
A vészkorszak közel 5000 zsidószemélyt érintett
Nyíregyházán.
A felszabadulás után, amely kifeje-zés ma Magyarországon
megkérdője-lezett, a vidékről beköltözött zsidóság-gal együtt közel
1000-1200 fő élt a vá-rosban. Erről a létszámról apadt le amai
közösség létszáma hatvan egyné-hány főre.
Szoktuk azt mondani (idehaza),hogy a létszámunkhoz képest nagy
aszervezettségünk, azaz a zsidó férfiaktúlnyomó többsége,
több-kevesebb
rendszerességgel megjelenik az Isten-tiszteleteken, és már
hosszú évek ótaegyütt ünnepeljük azokat az ünnepe-ket, amelyeket
valaha a zsidóság el-sősorban családi közösségekben tar-tott. A
közösség tagjai idősek.
Nagyon kevés a fiatal, egyrészt mertkevés született, másrészt,
mert a ta-nulmányok miatt elköltöznek, és egyreritkább
vendégek.
Tény, hogy azt a vallási és kulturáliséletet, ami Nyíregyházát
és környékétjellemezte – gondolok itt, akár EzekielTaubra, a
nagykállói „csodarabbira” ésmás híres zsidó személyiségre – márnem
tudjuk visszahozni.
Elszomorító, hogy városunkban zsi-dó esküvő évtizedek óta nem
volt.
A hitközségnek a létszámához ésanyagi lehetőségeihez képest,
perma-nensen sok feladata volt az elmúlt 12évben. Felújítottuk
szinte minden léte-sítményünket és különösen fontosnaktartjuk azt,
hogy a különleges adottsá-gú, egy erdőben telepített
temetőnket,melyben több mint 2000 síremlék talál-ható, nem hagytuk
elenyészni.
Élünk, néha aggódunk, reményke-dünk, igyekszünk széppé és
tartal-massá tenni egymás, azaz a közössé-günk életét, bízunk
benne, hogy a po-litikai körülmények normalizálódnak,nem kell
aggódnunk és félnünk.
Megragadom az alkalmat, hogyezúton kívánjak a Komáromban
ésSzlovákiában élő minden hittestvé-rünknek jó pihenést és
kellemesnyarat.
Kertész Gábor, a Nyíregyházi Zsidó Hitközség elnökének
gondolatai
Nyíregyháza bemutatkozikNéhány évvel az emberi téboly azon
eseményei után, amelyet a történe-lemben II. világháborúnak
neveznek, születtem Magyarországon, zsidószülők gyerekként. Nem
meglepő, hogy születésem két ember utolsómentsvára volt, mivel
szüleim elvesztették családtagjaikat.
Sírkőavatások DunaszerdahelyenMájus 23-án, vasárnap három
sírkőavatásra került sor a dunaszerdahelyi zsidótemetőben. A
rokonokon, ismerősökön, barátokon kívül eljöttek a régió
szintevalamennyi hitközségének képviselői is: Győrből, Nyitráról,
Pozsonyból, Galán-táról és Komáromból.
A szépen felújított sírkertben avatási szertartást Haas Tibor a
Galántai ZsidóHitközség előimádkozója végezte, Fahn Béla, a
galántai hitközség elnökéneksegítségével.
Elsőként Brandl Sándor majd Engel Joli néni, végül pedig Feldmár
Janka sír-kövét avatták fel a hagyományoknak megfelelően. Jó volt
közösen emlékezni,feleleveníteni a hagyományokat. Sajnos ezen a
szomorú helyen rég nem látottismerősök találkoztak, mutatva azt,
hogy élnek még a zsidó hagyományok ezena vidéken.
-
2010. május HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 5
Az épületet Wechselmann Ignác terveiszerint építették még a XIX.
században.Wechselmann Ignác egyik inspirátora éstanácsadója annak a
Ludwig Försternek is,aki a Dohány utcai zsinagógát építette.
(1)
A két zsinagóga – Dohány, Tatai – kö-zött sok különbség van.
Elsősorban mére-tekben. A Dohány zsinagóga a világ egyiklegnagyobb
temploma, a tatai, egyikeazoknak, melyek, meghitt, szinte
családias,bensőséges enteriőrrel rendelkeznek. A ki-lencvenes évek
elején így fogalmaz a hely-történész: „1861-ben került sor a régi
zsi-nagóga átalakítására is. A terveket Wech-selmann Ignác
készítette, aki a pesti Do-hány utcai templom kisebbített
formájaalapján oldotta meg feladatát, de a tataizsinagógánál a
tornyokat elhagyta. Való-színűleg a hitközségnek nem volt
kellőanyagi háttere, de lehet, hogy különösebbelhatározásra sem
jutottak a községi ta-gok.” (2) Különbség tehát az is, hogy a
ta-tai zsinagógának nincsen tornya. No, megmár zsidó hívek,
sincsenek a városban.
Drámai módon érintett meg a tatai zsi-nagóga belső térkiképzése
és berendezé-se. A felújított zsinagógában nem láttammást, mint egy
görög-római szobormáso-lat gyűjteményt. Isten házából múzeumlett.
Szobormásolat múzeum, mintegy je-lezve a XX. századi magyarországi
zsidótraumát. (3)
Zsinagóga, vagy múzeum?Bizony, gondolkodásra, elmélyedésre
késztető jelenet, amikor belép az emberIsten egykori házába,
amely ma már aművészetek bemutatóterme. Ez is közös-ségi célt
szolgál, de központjában nem atranszcendentalitás, hanem ismeretek
át-adásának, magának a megismerésnekmás formái alakultak ki. A
zsinagóga aulá-jában márványból készített magyar-hébernyelvű
felirat. Hirdetve: itt e ház, zsidó ima-hely volt, ahol hívek
fohászát könnyéveláztatta a tatai levegő.
Három nemzedékkel a genocídium utánaz őszi égboltot, tüzes
villámaival világítjameg, hasítja darabokra az ég. Az üzenethozzánk
szól, de a mobiltelefon kora nemalkalmas erre a „vételre”.
1904-ben három testvér: Rudolf, Illés ésSimon egy könyvet
jelentett meg édesap-
juk tiszteletére. Az édesapát Handler Márk-nak hívták. Abban az
esztendőben voltrabbinikus pályájának 40. évfordulója. (4)
Az édesapa Handler Márk, - családne-véből látszik, hogy keletről
érkezett zsidóvolt - aki Pozsonyban a híres Rabbi Ábra-hám Smuél
Binjámin bár Mose Szofer-náltanult. (5) A jiddis és az ékes
németnyelvből magyarra fordította Pozsonybana hivatalos okiratokat.
Hatalmas volt ben-ne a tudásszomj. Pozsony után átkerültPaksra,
ahol a korszak egyik legnagyobbtalmudistájánál, Joél Ungárnál
tanult. Ké-sőbb megkapta a rabbi-oklevelet. (6)
Ezután Handlert Siófokon választjákmeg rabbinak, majd Tatára
kerül. Az őinstrukciói alapján építik át, a mai napig ál-ló
zsinagógát, amelyben, 1867-ben ékesmagyar nyelven szólal meg
elsőként ak-kor, ott, Tata városában. Igaz korábban isprédikáltak
már magyarul az ország másvárosaiban. Két neves személyiség:
azegyik Lőw Lipót, Löw Immánuel édesapja.Sőt még korábban 1818-ban
Nagykörö-sön Krakkauer Salamon. (7) Handler Márkmagyarul szól a
híveihez, gyermekeit éskörnyezetét is ennek szellemében neveli.
Kálmán Ödön, a kőbányai rabbi (8) né-hány elegáns mondatot
fogalmaz megHandler Márkról: „Otthonában szinte hét-ről hétre
ünneplik a hívők papjukat, mertnagy tiszteletet szerzett a kis
városka zsi-dó híveinek. Ugyanis a hitközség azegyenjogúsítás
örömére meghívta a világihatóságokat is. Az 1868. január 19-én
tar-tott magyar hitszónoklat szinte frenetikushatást gyakorolt a
jelenlevőkre. A helyi ka-szinó dísztagnak választja Handler
Már-kot, aki az elsők között volt, ki a kiegyezésután
megszólaltatta a zsinagógában a ha-zai nyelvet. Handlernek több
munkája ma-radt ránk. A Vajuvinu Bámikra című héberelemi nyelvtanát
igen sok iskolában hasz-nálták. Keszer Malchusz című
munkájanyomtatásban is megjelent.”
Handler Mark családi származásáról, arabbi székben utódjától, a
mártírhalált haltdr. Goldberger Izidortól is olvashatunk. (9)
Három fia közül talán a legtehetsége-sebbet, Simont a rabbi
pályára szánja. Apesti neológ rabbiképzőbe jár, és fiatalonLugosra
kerül rabbinak. Édesapja tisztele-
tére lefordítja a legfilozofikusabb könyvekegyikét, Jób Könyvét
magyarra, s magya-rázattal, látja el. Ezt ajánlja a fent már
em-lített ünnepi évkönyvbe édesapjának,1904-ben.
Handler Simon Hevesire magyarosítjanevét. Nem sokkal később
meghívják őt aPesti Zsidó Hitközségbe próbaszónoklat-ra. Színre lép
egy sztentori hangú ember,akinek neve és egyénisége belevésődik
amagyar zsinagóga, - vallásfilozófia és - ho-miletika történetébe.
Minden idők talánlegnagyobb magyar rabbi szónoka. (10)
Dalalat al-Haírin, Majmuni útmutatójá-nak ismertetése ma is
nélkülözhetetlenmű. Az Etika a Talmudban című könyve,amely
nyolcvankét évvel ezelőtt látott nap-világot, több magyarországi
egyetemenma is tankönyvként szolgál. (11) Egykoriműveinek reprint
kiadásai szinte rene-szánsz előtt állnak.
Kálmán Ödön gazdag tanulmányt szen-tel az akkori vezető főrabbi
életének. A fő-textus alatt, szinte mellékesen odavetve,Hevesi
életrajzának rövid kivonata. E pársor önmagáért beszél:
„Született Aszódon, 1868. március 22-én. Atyja Márk, volt
siófoki, aszódi és tatairabbi, anyja Rosenberg Júlia. Az elemi
is-kolát Hevesen, a négy alsó gymnáziumotmagánúton végezte.
Fölvételi vizsgát tettBudapesten az Orsz. Rabbiképző Intézet-be.
Ahol az alsó és a felső tanfolyamot el-végezte és rabbi oklevelet
nyert. A Buda-pesti Tudományegyetemen filozófiai, mű-történeti,
történeti, irodalomtörténeti és sé-mi nyelvészeti kollégiumokat
hallgatott.Bölcsészettudori oklevelet nyert 1892-ben. A kassai
jogakadémián 6 szemesz-teren át jogi tanulmányait végezte.
1898.december 8-án a kassai izr. hitközség(sic), mint rabbit és
hitszónokot megvá-lasztotta, állását 1894. elején foglalta el.És
ott működött 1897. áprilisáig. 1897-től1905-ig, mint lugosi főrabbi
működött1905 szeptembere óta, mint pesti rabbi,később, mint
főrabbi, majd, mint vezetőfőrabbi működött. 1905. március
havábanmég, mint lugosi főrabbi, szentföldi tanul-mányutat tett.
Meglátogatta Cairo és Ale-xandria után Jeruzsálemet, az új zsidó
ko-lóniákat és Palesztina nevezetesebb he-lyeit. 26 évvel ezelőtt
megalapította az Or-szágos Izraelita Közművelődési Egyesü-letet,
később az Izraelita Patronage Egye-sületet. Állandó igazgatósági
tagja volt amagyar közművelődési egyesületeknek.Kb. 12 éve elnöke
az Országos Rabbites-tületnek.
(Folytatás a következő oldalon)
Mozaikok egy rabbi dinasztia életéből
Márk, Simon, Ferenc, Alan és a többiek
STETL – a Hitközségi Híradó kulturális oldalaAz oldal a Szlovák
Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával jött létre!
A tízparancsolat két táblája díszeleg a pár esztendeje renovált
tatai zsina-góga oromzatán. Mártíremlékművet alakított, állított a
múltját őrző utókor.Politikusok, közéleti személyiségek,
lokálpatrióták, helyi notabilitások, snéhány túlélő.
-
6 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2010. május
(Folytatás az előző oldalról)Társszerkesztője volt a Magyar
ZsidóSzemlének és a Hacofeh héber nyelvű tu-dományos folyóiratnak.
Szerkesztette azOMIKE három Almanachját és a Blau La-jos
tiszteletére kiadott kétkötetes emlék-művet. Az Országos Rabbiképző
Intézet-ben 29 éven át adta elő a homiletikát és drVenetiáner Lajos
halála óta a vallásböl-cseletet Imakönyv fordítása ismételt
kia-dásokat ért meg, máchzor fordítása mostvan sajtó alatt.”
Történelmi szerep jutott neki osztályré-szül, hiszen „a
kiegyezést követő háromévtized áldott humusza kitermelt
gazdagértékeket, magyar zsidó értékeket, irodal-mi kört, és előkelő
nívójú folyóiratot, hetila-pot, európai hírnévre emelkedett
festőket,szobrászokat, a rabbiképző pedig ráter-mett igehirdetőket”
(12) A jubileumi kötet-ben bemutatják őt a katedrán, a
templo-mában, publicistaként, irodalmárként.1934-ben a már többször
említett Emlék-könyvben Hevesi Simon negyvenéves pa-pi pályájának
512 bibliográfiai egységét so-rolja fel Scheiber Sándor, ezen kívül
31 ön-álló kötete jelent meg, s publicisztikai köz-lései 26
periodikában láttak napvilágot.Ezek közül kettő héber nyelven.
Az ő fia dr. Hevesi Ferenc. Lugoson szü-letett 1898-ban és
1952-ben az USA-banhalt meg. 1921-ben doktorált, szakdolgo-zatát
Philosophiai elemek Száádjá gáonarab bibliafordításaiban és
kommentárjai-ban címmel írta meg. (13)
1922-ben az Országos Rabbiképző In-tézetben rabbivá avatták,
majd elsőszékhelyére, Székesfehérvárra került,ahol 1931-ig működött
rabbiként. Szóno-ki képességeit édesapjától örökölte. Pub-likációi
magyarul és héberül jelentekmeg. 1931-től Budapesten rabbiként,majd
1943-tól főrabbiként működött. Ami-kor kellett, kemény hangon állt
ki a zsi-dóság érdekében, ugyanakkor az önvizs-gálat
szükségességét, az önkritika fon-tosságát hangsúlyozta. (14)
1939-46 között a Rabbiképzőben taní-tott. Közben megírta Az ókor
zsidó bölcse-lete című művét, amely kiváló összefogla-
lása a zsidóság filozófiai eszmevilágának.1945-46-ban tábori
főrabbiként, vezérőr-nagyi rangban tevékenykedett. Majd 1946-ban,
talán, politikai okok miatt elhagyta azországot. (15) Az Egyesült
Államokban te-lepedett le. Tehetsége ott is kiteljesedett.1946-tól
Hawai rabbijaként működött. Ho-miletika - retorika témakörben
megjelentmunkáit ma is feltüntetjük az OR-ZSE szi-nopszisaiban.
(16)
Hevesi Ferenc unokaöccse, Hevesi Si-mon unokája, Alan Hevesi,
New York Ál-lam gazdasági vezetőinek – New YorkState Comptroller –
egyike, egészen 2006-ig. New York Állam számvevőjeként pél-dául-
kézjegyével látta el 2003-ban a ma-gyar kulturális örökség
megőrzéséről kötöttegyezményt. (17)
Visszatérve Handler Márkra. Tanított, ne-velt kitűnő embereket,
figyelték szavát, hall-gatták tanítását. Ezek közül az egyik
MoseFischer, rendkívül tehetséges vállalkozó, ésalkotó üzletember
volt. A polgárosodáseszméjének szellemében a dinamikus gaz-dasági
fejlődés elősegítője akart lenni, ésennek szellemében gyárat,
telepített nemmessze Tatától. A gyár beindul, épül, éstermékei
közül több is a párizsi világkiállítá-son aranyérmet nyer. 1866-ban
magyarnemességet kapott a hazai kerámiai iparfejlesztése terén
szerzett érdemeiért.
Először, 1979-ben jártam Tatán egykoriegyetemi oktatómmal. Akkor
megtaláltamFischer Mór sírját. Bár elolvasni már nehe-zen tudtam,
mert tönkre tette az idő, las-san mégis - betűről betűre -
kirajzolódott anedvességet könnyen magába szívó tataimészkőbe
vésett szöveg:
„Itt nyugszik Mose Fischer von Fakas-házy, aki megalapította
Magyarország elsőporcelán gyárát Herend városában”
Igen, akinek a sírja előtt álltam nem más,mint Farkasházy
Fischer Mór, a herendiporcelán gyár megalapítója.
Világhírű lett. Méltán és kiérdemelten. Királyok, csá-
szárok asztalán ott díszelgett a herendigyár terméke, hirdetve
az alkotókészségjutalmát.
Ma már a sírkövön lévő betűket szinte ki-
tapintani sem lehet! Igaz, a sír meg van je-lölve, de a héber
név, a gyáralapítás körül-ményeiről, a nemesi cím kiérdemléséről
tá-jékoztató kalligrafikus héber betűk alig-aligolvashatók.
Nagyon-nagyon kár!
Környékén családtagok, kortársak né-pes koszorúja alussza örök
álmát.
Művészek, nyomdászok, rabbik, mes-teremberek, kereskedők
pihennek ott acsendes anyaföldben. Az őszi napfényaranysugara
végigpásztázza a vidéket,majd éles fordulatot vesz, s játszi
köny-nyedséggel eltűnik, megteremtve az al-konyi homályt.
A temető bejáratánál egy emléktáblátláttam a következő
felirattal:
„Őrizze e tábla Tata város több mint,hatszáz Auschwitzba
deportált zsidójánaknevét és emlékét.”
Amikor a tatai látogatásra készültem, aJád Vásém archívumában
megnéztem,hány zsidó élte túl a holocaustot Tatán.
Harminckettő… Visszatértek oda, és az első dolguk
volt újból hitközséget alapítani. Majd ahitközség megszűnt, de a
zsinagóga áll,és a zsinagóga emlékeztet arra, hogy ottélt Handler
Márk, akinek fia nem voltmás, mint dr. Hevesi Simon pesti
vezetőfőrabbi. Akinek az unokája nem más,mint dr. Hevesi Ferenc, az
egyik legma-gasabb rangú egykori rabbi-katonatiszt,és dédunokája
New York Állam egyikgazdasági vezetője.
Gondolataimban visszatérek a mához. Aszépen renovált templomhoz.
A vértanúkdrámai emlékművéhez. A látványossággálett, muzeális
értékű temetőhöz. Felettünkékeskedik a díszes múltat hirdető vár,
smessziről még látszik a Tata-tó felhőbe bo-rult körvonala.
A temető pedig csendes magányábanhirdeti, hogy ott, Európa
szívében élt egyközösség, amelynek – legalább – emlékétőrzi a
kegyelet.
Dr. Schőner Alfréd főrabbi
A cikk eredetileg a www.mazsihisz.hu ol-dalon jelent meg, a
szerző engedélyévelközöljük.
Jegyzetek:
1 Világi és vallási vezetőkből álló testület 1845-ben döntötte
el a Dohány templomépítését. Az az elv vezérelte őket, hogy e
helyen olyan zsinagóga álljon, mely tiszte-letben tartja a
tradíciókat, de otthont ad a liberalizációs törekvéseknek is. Az
isten-tiszteleteket ünnepélyessé kívánták tenni orgona és énekkar
alkalmazásával. A kiírtpályázatra Hild József klasszicista, Feszl
Frigyes bizánci stílusú épülettel jelentke-zett. Végül Ludvig
Förster, mór stílusú épülettervét fogadták el. Ő tervezte a
bécsizsinagógát és több bécsi középületet. Magyarországon a Dohány
utcai zsinagógamegépítésével iskolát teremtett. E stílustörténeti
jellegzetesség megnyilvánulása atatai zsinagóga is. A Dohány
zsinagóga építéséhez 1854. július 30-án fogtak hozzáazzal, hogy az
e helyen álló, s korábban működő épületeket lebontották.
AmikorFörster az építkezésektől távol volt, a munkálatokat
Wechselmann Ignác vezette.1859. szeptember 6-án a zsidó nagyünnepek
előtt ünnepi külsőségek közepette fel-avatták a Dohány
templomot.
2 Ifj. Gyüszi László, A tatai zsidóság története. A tanulmány
előadás formájábana Zsidó Kultúra hetén hangzott el Tatán, a
Magyary Zoltán Művelődési Központban
1994. november 4-én. Gyüszi László tanulmánya a történész
objektivitásával mu-tatja be a helyi zsidók vázlatos történetét
1867-ig. Külön kiemelendők azok a részek,amelyek a tudós,
mártírhalált halt főrabbi, a nemzetközi szakirodalomban is
elismertrabbi, Goldberger Izidor kutatásait és közleményeit
használják fel. E helyen hívjuk fela szerző facsimile kiadásra
érdemes munkáját: Dr. Goldberger Izidor, A Talmud böl-csei, IMIT
Kiadó, Budapest, 1932.
3 Ungár Joel paksi rabbi, 1800 -1885 . Nagy jesívájában
számtalan kitűnő tanít-vány hallgatott Halála után közeli rokona
tette közzé responzum - irodalmi alkotásait.
4 "...biztonságos jele az örökké tartandó szeretetnek" - 180 éve
hangzott el ma-gyarul az első zsinagógai prédikáció in: Schőner
Alfréd, Mérleg, Válogatott beszé-dek, cikkek, tanulmányok,
Budapest, pp. 258-268.
5 Kálmán Ödön 1886-19.., a budapesti rabbiképző végzettje.
1910-ben avattákbölcsészdoktorrá, 1912-ben kapta rabbi diplomáját.
Tudományos munkásságbanigen gazdag életpályáját A RABBI KÖNYVE,
Budapest, 1940 című munkájával ko-ronázta meg, amely generációk óta
a gyakorló rabbi mindennapos kézikönyve.
(Folytatás a következő oldalon)
-
2010. május HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 7
(Folytatás az előző oldalról)
6 Dr. Goldberger Izidor, Hevesi Simon szüleiről, in: Hevesi
Emlékkönyv, Buda-pest, 1934. p.35
7 Hevesi Simon (Aszód, 1868. márc. 22. Bp., 1943. febr. 1.):
rabbi, vallásfilozó-fus. A bp.-i orsz. rabbiképző intézetben és a
bp.-i egy.-en tanult. 1894-től kassai,1897-től lugosi, 1905-től
bp.-i rabbi. 1927-től a pesti izraelita hitközség vezető
főrab-bija. Az Országos Magy. Izraelita Közművelődési Egyesület
(OMIKE) alapítója. F. m.Versek: Elbeszélő költemények (Lugos,
1904); Jób könyvének fordítása és elméle-te (Lugos, 1904); Etika a
Talmudban (Bp., 1920); Kant Immánuel (Bp., 1925); A cau-salitás
válságáról (Bp,, 1938). Irod. Scheiber Sándor: H. S. irodalmi
munkássága(Hevesi-Emlékkönvv. 1934): Katona József: H. S. (Izr.
Magy. Irod. Társ. évk. Bp.,1943.) (Forrás: Magyar Életrajz
Lexikon.)
8 Kálmán Ödön 1886-19.., a budapesti rabbiképző végzettje.
1910-ben avattákbölcsészdoktorrá, 1912-ben kapta rabbi diplomáját.
Tudományos munkásságbanigen gazdag életpályáját A RABBI KÖNYVE,
Budapest, 1940 című munkájával ko-ronázta meg, amely generációk óta
a gyakorló rabbi mindennapos kézikönyve.
9 Dr. Goldberger Izidor, Hevesi Simon szüleiről, in: Hevesi
Emlékkönyv, Buda-pest, 1934. p.35
10 Hevesi Simon (Aszód, 1868. márc. 22. Bp., 1943. febr. 1.):
rabbi, vallásfilozó-fus. A bp.-i orsz. rabbiképző intézetben és a
bp.-i egy.-en tanult. 1894-től kassai,1897-től lugosi, 1905-től
bp.-i rabbi. 1927-től a pesti izraelita hitközség vezető
főrab-bija. Az Országos Magy. Izraelita Közművelődési Egyesület
(OMIKE) alapítója. F. m.Versek: Elbeszélő költemények (Lugos,
1904); Jób könyvének fordítása és elméle-te (Lugos, 1904); Etika a
Talmudban (Bp., 1920); Kant Immánuel (Bp., 1925); A cau-salitás
válságáról (Bp,, 1938). Irod. Scheiber Sándor: H. S. irodalmi
munkássága(Hevesi-Emlékkönvv. 1934): Katona József: H. S. (Izr.
Magy. Irod. Társ. évk. Bp.,1943.) (Forrás: Magyar Életrajz
Lexikon.)
11 Lásd a Debrecen Egyetem Jogtörténet Fakultásán az Egyházjog
címszót.12 Emlékkönyv Dr. Hevesi Simon pesti főrabbi papi működése
negyvenedik év-
fordulójára. Tanítványai, barátai és tisztelői közreműködésével
szerkesztették: Dr.Guttmann Mihály, Dr Löwinger Sámuel, Dr Hevesi
Ferenc, Dr. Friedmann Dénes.Budapest, 1934. pp. 7-8.
Az emlékkötethez héber nyelvű szöveg is társul. Címe: Széfer
Hájobél LichvodHáráv Hákolél doktor Cádok Hevesi. A két részből
álló tudományos mű szerzői kö-zül hadd emeljük ki - Kálmán Ödönön
kívül - Hajdú Miklóst, Farkas Józsefet, VidorPált, Groszmann
Zsigmondot, Hoffer Ármint, Katona Józsefet, Kecskeméti Lipótot,
stb. A héber nyelvű részben - többek között - Blau Lajos, Hahn
István és GuttmannMihály tanulmányai is megtalálhatók.
13 „ Szomoryt megannyi póz mentette meg attól, hogy rádöbbenjen
álmai hiába-valóságára. A sárga csillagról azt a megjegyzést tette,
hogy nem illik egy szürke ru-hához. Betevő falatja sem volt, amikor
a hitközségi segélyt gőgösen elutasította. Azsidóság múltját és
történetét tisztelte s költői ihlettel jelenítette meg. Nem
szerettea zsidót önmagában.
14 A magányos próféta szerepét azonban nemcsak Szomory hirdette
meg a Le-velek és a Párizsi regény idején. A korban a zsidóság
megtisztulását követelő röpi-ratok hasonló hangon, az eksztázis
ugyanilyen magasában szóltak. Hevesi Ferenc(Hevesi Simon fia, a
székesfehérvári főrabbi) Szenvedés, igazság címen adta kikönyvét. A
mai ember világa, fejtegeti, kihűlt, halott világ, amelyből
elvétetett a szív,a poézist az üzlet tartja távol, nincs hona a
részvétnek, irgalomnak, könyörületnek,a fájdalmak és örömök
magasztos harmóniájának. A mai ember homlokán nem ra-gyog az
istennév. A szentély pusztulását azért érdemelte meg a választott
nép, mertaz már csak üres hüvely volt, a hit tartalmának híján. A
hit szerepe olyan, mint a mu-zsikusé, a zsidóság az istenség
instrumentuma” in.:Ungvári Tamás, A pária-parve-nü tragédiája. Múlt
és Jövő 1999/1.
15 A magyar zsidóság együttes megmozdulása a
Palesztina-kérdésben. In: Had-erech, 1945. november 29. (VI. évf.
34. sz. 5-6. o.). Valamint: A magyar zsidóságegységes
állásfoglalása Palesztina kérdésében. In: Új Élet, 1945. nov. 27
(I. évf. 3.sz. 3-4. o.). November 25-én a Royal Színház épületében.
Megjelent dr. Balogh Ist-ván miniszterelnökségi államtitkár, dr.
Vidor Gyula miniszteri tanácsos és dr. Jako-bovits Béla
miniszterelnökségi jogtanácsos. Ott van Kahán-Frankl Samu,
StöcklerLajos, dr. Geyer Albert,dr. Hevesi Ferenc lelkész,
vezérőrnagy, dr. Náthán Sándor aJewish Agency Palesztina
Hivatalának vezetője, dr. Duschinsky Jenő ort. rabbi, azAguda
képviselője és a Hechaluc zsidó ifjúsági munkásszervezet
megbízottja. In:Novák Attila, Cionizmus érett korban, Múlt és Jövő,
1998/ 2-3
Gergely Anna, A székesfehérvári és fejér megyei zsidóság
tragédiája. (1938-1944) Vince Kiadó, 2003. p. 44. (A névmutató
szerint a tudományos igényességgelösszeállított, és komoly
levéltári kutatásokat is felvonultató kötetben – mindössze -kétszer
kerül említésre Hevesi Ferenc neve)
16 Izrael eszmevilága. Magyar rabbik válogatott hitszónoklatai.
(szerkesztik: He-vesi Simon, Kiss Arnold, Groszmann Zsigmond,
Hevesi Ferenc)
17 Lásd: New York-i Magyar Konzulátus honlapja, 2003. november
7.
in.:http://www.gimagine.com/gimagine/Hungarian_Consulate/2003-11-07-Kulturalis_oroksog_megallapodas/default.htm
A nyár egyik legkedveltebb édessége afagylalt. Van, aki télen is
örömmel elfo-gyaszt egy adagot, de a legtöbben in-kább meleg
napokban. Történészekszerint már az ókorban is előfordult,hogy az
uralkodók, akik olyan országok-ban (Perzsia, Róma, Görögország)
él-tek, ahol hóval fedett hegyek vannak, aszolgáikkal havat és
jeget hozattak és ajeges keveréket ízesítették. Ez a feladatnem
volt könnyű, és a szegény rabszol-gák biztos megfagytak, míg a
jeget ás-ták. Nekünk nem kell jeges hegycsúcso-kat keresni, hogy
finom fagylaltotegyünk. Kávéházak, cukrászdák és szu-permarketek
jégszekrényeiben minden-ki megtalálhatja kedvenc ízeit.
Azoknak,akik mégis otthon készítenének hidegdesszertet, kerestem a
régi családi sza-kácskönyvben finom és könnyen elké-szíthető
recepteket (tejes és párve válto-zat, húsos étkezés utánra).
Tejes fagylalt:25 dl tejszínhabot habbá verünk 1/2
pohár kristálycukorral. Apró darabokra
vágunk csokoládét, diót, mandulát és ahabhoz keverjük. A
mazsolát egy kis li-kőrbe áztatjuk és azt is a habhoz ad-juk. 1
doboz zselatint feloldunk az uta-sítások szerint, majd a
tejszínhabhozkeverjük, és ha nem elég édes a keve-réket mézzel
ízesítjük. Tálalás előtt páróra hosszat fagyasztjuk.
Párve fagylalt: 2-3 pohár gyümölcslébe (pl. narancs,
alma vagy erdei gyümölcs) apróra vá-gott gyümölcsöt keverünk.
Mézzelvagy cukorral ízesítjük, esetleg turmix-szoljuk. Fagyasztás
után villával ösz-szetörjük kissé a fagylaltot és gyü-mölccsel
díszítve tálaljuk.
Jó étvágyat!
Orna Mondshein, Ashkelon,Izrael
Löwinger Manci szakácskönyvéből
A fagylalt csodája
illusztrációs felvétel
-
Máj 2010 SPRAVODAJCA 5
Požiadal pracovníkov jednotlivých ob-cí, aby zabezpečili
informovanosť svojíchčlenov cez svojich pracovníkov, aby
saobmedzili priame volania členov obcí naÚZ ŽNO. Informácie o
sociálnych pro-gramoch a podmienkach nástupu doOHEL DAVIDu majú
člernovia obcí zí-skavať od pracovníkov jednotlivých ŽNOa ŽNK a na
ÚZ ŽNO sa majú obracať sdotazmi v prípade nejasností pracovní-ci
ŽNO.
Informoval prítomných, že Domov dô-chodcov OHEL DAVID bol
prekvalifiko-vaný na špecializované zariadenie sostupňom V a že sa
stal samostatnou jed-notkou, pracujúcou pod záštitou ÚZŽNO. Potom
odovzdal slovo pani riadi-teľke Peniakovej, ktorá vysvetlila
vý-znam nového názvu zariadenia. StupeňV znamená, že občan
uchádzajúci sa oprijatie do zariadenia musí spĺňať určitézdravotné
kritéria pre nástup. Štátna do-tácia pri tomto stupni je najvyššia
a dofi-nancovanie je naďalej z ÚZ ŽNO. Pri-pravuje sa tu možnosť
denného pobytua naďalej funguje prechodný pobyt naobdobie maximálne
3 mesiace.
Predseda kuratória pán Kornfeld infor-moval prítomných, že
naďalej sa budú
prijímať do OHEL DAVIDu obete holo-kaustu a na denný a prechodný
pobytsa budú upredňosťovať členovia jednotli-vých obcí a až na
voľné miesta sa budúprijímať ostatní uchádzači. Pripravuje sanový
štandard podmienok prijímaniauchádzačov. Návrh štandardu
dostaliprítomní , konečná verzia bude zaslanána jednotlivé obce,
kde bude k dispozíciípre všetkých členov. Zástupca JOINT-u,pán
Färber hovoril o možnostiach po-moci pre druhú generáciu, ktoré sú
mo-mentálne veľmi obmedzené. VedenieÚZ ŽNO a kuratória pracuje na
tom, abysa pomoc pre 2. generáciu rozšírila vblízkej budúcnosti a
tak isto sa pracujena tom, aby aj 2. generácia mohla byťprijímaná
do OHEL DAVID-u. Podmien-ky sociálnej výpomoci pre druhú gene-ráciu
budú ešte upresnené, ale zatiaľplatia tieto pravidlá:
– klient nemá pracovný pomer alebomá skrátený pracovný
pomer,
– má zhoršený zdravotný stav a jedržiteľom preukazu ZŤP,
– je priamym potomkom preživších anarodil sa do roku 1960,
– pred podaním žiadosti bol minimálnerok členom náboženskej
obce,
– jeho príjem nepresahuje 500 eurmesačne.
Predseda kuratória žiadal pracovní-kov náboženských obcí, aby
pri po-tvrdzovaní takýchto žiadostí dôslednedodržiavali podmienku
členstva a abypri nesplnení tejto požiadavky neodpo-rúčali ľudí,
ktorí túto podmienku ne-spĺňajú. Jedine obete holokaustu ne-musia
túto požiadavku splňať pri žia-dostí o prijatie do niektorej z
foriem po-moci v OHEL DAVID-e.
Toto sú plánované podmienky pre 2.generáciu na zaradenie do
sociálnychprogramov, podmienky sa budú ešteupresňovať a ŽNO a ŽNK
ich dostanúpísomne. Na každú ŽNO bude zaslanýzoznam ľudí, ktorí
doteraz poberali so-ciálnu výpomoc, bude ho treba odsúhla-siť a
zaslať späť.
Na záver sa predseda ÚZ ŽNO apredseda kuratória poďakovali
paniMencerovej, ktorá sa rozhodla ukončiťsvoju prácu na čele
Celoslovenskéhostrediska zdravotnej a sociálnej pomo-ci a popriali
jej veľa zdravia do budú-cich rokov.
Po ukončení porady a po obede saprítomní presunuli do OHEL
DAVID-u,prezreli si zariadenie, oboznámili sa sjeho fungovaním,
prezreli si práceklientov, zapájajúcich sa do záujmo-vých činností
a zoznámili sa s klientmi,ktorí sa veľmi kladne vyjadrovali o
po-byte v tomto domove.
Judita Haasová
Schôdza v BratislaveKuratórium Celoslovenského strediska
zdravotnej a sociálnej pomoci pri ÚZŽNO v SR zvolalo dňa 21. 4.
2010 poradu pracovníkov ŽNO a ŽNK. Poraduotvoril predseda ÚZ ŽNO,
pán Frankl a predstavil členov nového kuratória,oboznámil
prítomných s úlohami, ktoré si vytýčilo. Hlavné ciele do
nasledu-júceho obdobia: zlepšiť informovanosť obcí a aktivizovať
činnosť social-ných pracovníkov na obciach.
Kim Zeitman, predstaviteľka Claims Conference z
Ameriky,pricestovala v máji na jednotýždňovú návštevu
Slovenska.Cieľom jej cesty bolo oboznámiť sa na mieste s životnými
pod-mienkami ľudí, ktorí prežili holokaust. Do Komárna prišla
spo-lu s Martinom Kornfeldom, vedúcim kancelárie ÚZ ŽNO v SR.Hostí
v Menháze prijal predseda Anton Pasternák, vedúca
kancelárie Judita Haasová a koordinátor Tamás Paszternák.Po
prehliadke synagógy a múzea oboznámili vedúci ŽNO vKomárne hostí s
programami obce, respektíve s krokmi, ktoréboli uskutočnené v
súvislosti s tými, ktorí prežili holokaust. De-legácia nakoniec
navštívila tetu Blanku Löwingerovú, jednu ztých obyvateľov Komárna,
ktorí prežili holokaust.
Návšteva predstaviteľa Claims Conference v Komárne
Odhalenie náhrobkov v Dunajskej Strede
V nedeľu 23. mája boli na židovskom cintoríne odhalené
trináhrobky. Na tejto udalosti sa okrem rodinných
príslušníkov,známych a priateľov zúčastnili aj predstavitelia skoro
všet-kých okolitých náboženských obcí, z Győru, Nitry, Bratis-lavy,
Galanty a Komárna.
Obrad na krásne zrenovovanom cintoríne viedol Tibor
Haas,predčítač modlitieb Židovskej náboženskej obce v Galante,
zapomoci Vojtecha Fahna, predsedu ŽNO v Galante.
Najprv odhalili v súlade s tradíciami náhrobok SándoraBrandla,
potom tety Joli Engelovej a nakoniec Janky Feld-márovej. Bolo dobré
spoločne spomínať a oživiť tradície.
Stretli sa tu známi, ktorí sa dávno nevideli – bohužiaľ
natakomto smutnom mieste – ale dokázali to, že v tomto krajiešte
stále žijú židovské tradície.
-
4 SPRAVODAJCA Máj 2010
Po úvodných slovách riaditeľkyZSIKK prítomných pozdravil
riaditeľMAZSIHISZu a Budapeštianskej ŽNOGusztáv Zoltai, ktorý
zdôraznil, že pro-gram je usporiadaný v rámci Stredo-maďarského
regionálneho operatívne-ho programu podporovaného Európs-kou úniou
v programe Brána do židov-skej štvrte, v ktorom si vytýčili za cieľ
vrokoch 2009-2011 rozvoj a obnovu Sy-nagógy na ulici Dohány,
Maďarskéhožidovského múzea, Sály Goldmárk azavedenie nových
služieb.
Na začiatku konferencie po úvod-ných slovách odzneli prednášky
omiestnych dedičstvách kultúry. AndrásIllés hovoril o poznatkoch
sprievodcuturistov. Hlavná archivárka Maďarské-ho židovského
archívu Zsuzsanna To-ronyi predstavila možnosti zapojeniazbierky
archívu do oblasti turistiky ces-tou výpravného archívu, ktorý
otvoriana jar 2011 a aj strediska o pátraní ro-dokmeňov v rámci
programu Korene.
Márton Vajda predstavil ciele židov-skej informačnej domovskej
stránkyJewinform (www.jewinform.hu), apredstavil úlohy a činnosť
novej kance-lária, ktorá bola práve v ten deň otvo-rená pod
arkádami synagógy.
Vedúci Slovenského centra židov-ského kultúrneho dedičstva,
podpred-seda ÚZ ŽNO dr. Maroš Borský podalpodrobnú informáciu o
Slovenskej ces-te židovského dedičstva, pričom spo-
menul možnosť jej rozšírenia do ostat-ných krajín V4, pritom
predstavil aj no-vý reprezentačný katalóg.
V zastúpení Poľska boli prítomní dva-ja mladí pracovníci
krakovského mú-zea – Židovské múzeum Galícia – znich múzeum
predstavil Jakub Nowa-kovski.
Českú republiku zastupoval - na žia-dosť riaditeľa pražskej obce
FrantiškaBányaiho - riaditeľ Českého centra vBudapešti Michal
Černý.
Na záver sa predstavil Maďarský ži-dovský letný festival, ktorý
v tomto ro-ku oslavuje Bar micva, už trinásty rokmáme možnosť
sledovať jej programy,
a v tomto roku okrem Budapešti budúusporiadané akcie aj v
Európskomhlavnom meste kultúry v Pécsi.
Na konferencii sa zúčastnili odborní-ci zo spoločnosti Magyar
Turizmus Zrt.,z Budapeštianskeho turistického úraduresp. spomedzi
partnerských inštitúciíPamätné stredisko Holokaustu.
V prvej etape spolupráce zaujíma-vosti z oblasti židovského
kultúrnehodedičstva štyroch krajín predstavia vspoločnej
publikácii. Na webovej strán-ke Jewinform budú zverejnené
infor-mácie z krajín Višegradskej štvorky.
V rámci projektu Brána do židovskejštvrte Maďarské židovské
múzeum,ktoré pripravuje novú stálu výstavu,ktorej audio guide bude
dostupný v slo-venčine, v češtine a v poľštine.
Veríme, že konferencia v Budapeštibola začiatkom dlhodobej a
plodnejspolupráce, ku ktorej s v budúcnosti ajviacerí zapoja.
PT
Turistická spolupráca V4
Otváracia konferencia v Budapešti
Dokumentácia judaiky Uprostred mája pracovali v Komárne počas
dvoch dní pra-covníčky Slovenského centra židovského kultúrneho
de-dičstva, kunsthistorička Jana Švantnerová a fotografka Mú-zea
židovskej kultúry v Bratislave Viera Kamenická.
Hlavným cieľom ich práce bola komplexná dokumentáciajudaiky
náboženskej obce (náboženské predmety, prvky za-riadenia súvisiace
s židovským náboženstvom). Komárnobolo ich štvrtou zastávkou po
Bratislave, Trenčíne a Micha-lovciach. Ku každému predmetu bude
zhotovená profesio-
nálna fotografia a popis, spolu s úplným prekladom heb-rejských
textov.
Podľa plánov budú tieto materiály neskôr aj publikované.V
posledný júnový týždeň sa už na konferencii s názvom Ži-dovské
kultúrne dedičstvo Komárna dozvieme výsledkyspracovania materiálov
od pani kunsthistoričky.
Z iniciatívy Strediska židovského turistického ruchu a kultúry
pri ŽNO vBudapešti (ZSIKK) usporiadali v slávnostnej sále na ulici
Síp v dňoch 23.a 24. marca t.r. stretnutie pozvaných
predstaviteľov, ktorí sa zaoberajú vkrajinách Višegradskej štvorky
s turistikou v oblasti návštevy židovskéhokultúrneho dedičstva..
Cieľom stretnutia, organizovaného s podporou Vi-šegradského fondu
bolo zahájenie perspektívnej spolupráce, hlavne v ob-lasti
kultúrneho dedičstva.
�
-
Máj 2010 SPRAVODAJCA 3
Na nezmyselnú smrť umučených sinapriek extrémne nepriaznivému
poča-siu prišli zaspomínať členovia Židovskejnáboženskej obce v
Nitre (ŽNO), pred-stavitelia okolitých náboženských obcí,ale aj
občania Nitry. So slávnostným prí-hovorom vystúpil JUDr. Peter
Schwarcz,predseda ŽNO v Nitre, ktorý vzdal úctuobetiam druhej
svetovej vojny a zároveňpoďakoval vedeniu mesta Nitry na čeles
primátorom Jozefom Dvončom, u kto-rého nachádzajú vždy otvorené
dvere vsúvislosti so snahou o zachovanie ži-dovských pamiatok.
Ocenil, že zrekon-štruovaná synagóga je nádhernýmstánkom kultúry
pre všetkých obyvateľova návštevníkov mesta a oživuje myšlien-ky a
skutky veľkého Nitrana, filantropaJozefa Engela a jeho manželky,
ktorí ce-lý svoj majetok a život zasvätili pomocichudobným a
núdznym bez ohľadu naich pôvod.
V programe vystúpil aj Zeev Boker,
ktorý navštívil Nitru krátko pred koncomsvojej misie na
Slovensku. Prítomným
sa prihovorila i poslankyňa mestskéhozastupiteľstva Eva
Hlaváčová, ako ajštudentky Gymnázia na Párovskej ulici,ktorá bola
pred vojnou židovskou
štvrťou. Hovorili o tom, prečo sa vo svo-jej študentskej práci
venovali práve témeantisemitizmu. V brilantne napísanej aobsahovo
veľmi bohatej práci vyjadrujúsvedectvo, že tolerancia a ľudskosť
bymali byť ľudstvu prvoradé.
Pietne stretnutie, ktoré sa kvôli ne-priazni počasia muselo
konať pod stre-chou domu smútku, zakončila krátkaúvaha o mieri v
podaní najmladšej člen-ky ŽNO v Nitre, Natašky Elkriefovej a
modlitba za martýrov, ktorú zaspievalpiešťanský rabín Zev
Stiefel.
K. Potoková
Aj v Nitre spomínali Motto: Všetky inkvizície trvajú na tom, že
v Desatore nie je prikázanie: „Nedáš zabiť!“
Stephan Zweig
Na židovskom cintoríne v Nitre sa za účasti vzácnych hostí,
veľvyslanca štá-tu Izrael Zeeva Bokera a primátora Nitry Jozefa
Dvonča v nedeľu 16. májakonala tradičná tryzna za obete holokaustu
z Nitry a okolia.
Príhovor študentiekPárovského gymnázia v NitreVážené dámy,
vážení páni,volám sa Sabína Szórádová a spolu s mojou
spolužiačkou
Adrianou Migrovou sme študentkami Gymnázia na Párovskejulici v
Nitre. Minulý rok sme sa rozhodli zapojiť do stredoš-kolskej
odbornej činnosti a za tému našej práce sme si zvoli-li život a
osudy Židov po roku 1945, čiže po druhej svetovejvojne. Prečo práve
táto téma? Samozrejme, že dôvodov bo-lo viacej. V prvom rade sa
obidve už dlhší čas zaoberámehistóriou a hlavne ja dejinami
židovského národa. A tak smesi povedali, že by bolo pre nás
zaujímavé spracovať odbornúprácu, v ktorej by sme mohli naše
vedomosti využiť a rozšíriťpráve o to, čo nás zaujíma. Taktiež
zistenie, že navštevujemeškolu, ktorá sa nachádza na území bývalej
židovskej štvrte,nás utvrdilo v našom presvedčení. Avšak, židovské
dejiny súveľmi bohaté a siahajú naozaj ďaleko, a tak sme si
muselizvoliť len určitú časť, ktorej by sme sa hlbšie venovali. Asi
midáte za pravdu, ak poviem, že pre širokú verejnosť je
najzná-mejšie obdobie druhej sv. vojny, čiže holokaust. Nie je
prob-lém nájsť literatúru práve s touto témou. Nás však
zaujímalo,čo sa s ľuďmi, ktorí prežili hrôzy koncentračného tábora
ale-bo prenasledovania, stalo potom. Aké boli ich ďalšie osudy.Či
pretrvával antisemitizmus aj po vojne. Alebo či sa podariloľuďom
židovského vyznania adaptovať a začleniť medzi os-tatné
obyvateľstvo žijúce na území ČSR.
Adriana Migrová: Rozhodli sme sa pracovať formou oral-history,
čo znamená, že sme vyhľadávali a následne sastretávali s ľuďmi,
ktorí prežili a vrátili sa z koncentračnéhotábora. Môžete vidieť
veľa filmov, čítať o vojne množstváčlánkov, ale nič na vás
nezapôsobí tak, ako keď sa rozprá-vate s 83-ročnou paňou a počúvate
jej spomienky na všetkyhrôzy, ktoré ako štrnásťročné dieťa prežila
v Osvienčime.Táto práca nám veľmi veľa dala. Spoznali sme
množstvoúžasných ľudí, ktorí nám boli ochotní pomôcť a našli si
nanás čas. Tejto práci sme venovali viac ako pol roka a tešínás, že
sa nám podarilo vzbudiť záujem našich spolužiakov,ľudí, s ktorými
sa denne stretávame. A istým spôsobom smeich prinútili premýšľať a
nezmyselnosti vojny rasovej a ná-boženskej neznášanlivosti.
-
2 SPRAVODAJCA Máj 2010
Žiadame Vašu podporuZmena ÈÍSLA ÚÈTU!
Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností
podporovali programy ŽNO v Ko-márne, ako aj vydávanie Spravodaja,
údržbu budov a obnovu cintorína.
Od 1. januára 2008 môžete zasiela� peniaze na nasledujúce úèty
(je mož-nos� plati� osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie
peòazí šekom):
Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská
sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia
Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec
v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika
IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky:
Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno
alebo
IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP
Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno
Ïakujeme!
Založili novú ŽNODňa 11. apríla t.r. v Trenčíne založili novú
ŽNO Trenčín – Piešťany. Na zakladajúcomzasadnutí bol prítomný aj
podpredseda ÚZ ŽNO Igor Rintel, veľvyslanec štátu Izraelv
Bratislave Zeev Boker a pieštanský rabín Zev Stiefel. Na zasadnutí
zvolili za pred-sedu JUDr. Ivana Eckmanna. Naša ŽNO poslala list, v
ktorom zablahoželala novejkomunite a jej členom s prianím, aby sme
čím skôr mohli úspešne spolupracovať.
Krátke správy� S približujúcim sa jarným obdobímznova priebežne
prichádzajú do Men-házu návštevníci, ľudia hľadajúci svo-je korene.
Frederick Goldberg a Ca-rolyn Lakewold z USA pricestovaliskúmať
minulosť, ale v uplynulých me-siacoch sme už mali hostí aj z
Ta-lianska a Austrálie.
� Zbierka malej knižnice Bélu Spitze-ra bola obohatená o nové
knihy, me-dzi nimi aj o nedávno vydané modli-tebné knižky Machzor v
češtine.
� Prosíme tých členov ŽNO v Ko-márne, ktorí ešte nezaplatili
členskýpoplatok za rok 2010, aby ho uhradi-li na sekretariáte počas
stránkovýchdní, alebo bankovým prevodom.
� Kvôli silným dažďom bola v májiznova zatopená strecha domu na
Uli-ci Eötvösa číslo 9. Vedenie ŽNO vKomárne vykonalo potrebné
opatre-nia na okamžité odstránenie technic-kej poruchy.
Ceny Kehila a Kehila Haver 2010V Európsky deň židovskej kultúry
(5. septembra, nedeľa) budeme opäť udeľovať ce-ny Kehila a Kehila
Haver. Cenu Kehila môžu dostať tí naši súverci, ktorí sa
veľkoumierou zaslúžili o rozvoj náboženských obcí v našich
regiónoch. Cenu Kehila Havermôžu dostať tí nežidia, ktorí
vykonávajú činnosť v záujme posilňovania zaniknutých ži-dovských
komunít, respektíve náboženskej tolerancie. Návrhy na kandidátov na
ude-lenie týchto cien môžete posielať na adresu [email protected],
alebo poštou do 30.6.
Vysoké sviatky sa začínajú skoro – oslavujte s nami aj vy!
Dňa 8. septembra, v stredu večer, sa začínajú Vysoké sviatky,
Roš Hašana.Privítame rok 5771. Jom Kippur, Deň zmierenia, sa začína
dňa 17. septemb-ra, v piatok večer. Dňa 18. septembra bude Mazkir,
keď budeme spomínať nanašich zosnulých. Po minuloročnom úspechu
opäť postavíme šiator na Suk-kot vo dvore Menházu.
Pre našu malú komunitu je veľmi dôležité, aby všetci naši
súvercioslavovali s nami, preto prosíme, aby ste si naplánovali
vaše letné do-volenky tak, aby sme sviatky mohli stráviť spolu!
Vedenie ŽNO v Komárne
Správy z cintorína
ŽNO v Komárne žiada touto cestou prí-buzných, aby láskavo čím
skôr zaplatilipoplatok za údržbu cintorína na sekre-tariáte, alebo
bankovým prevodom.
Na základe správ od návštevníkovvás informujeme, že na cintoríne
sazvýšil výskyt kliešťov. Prosíme vás,aby ste pri návšteve
cintorína použilipatričný prostriedok na ochranu protikliešťom!
-
h́ ́ b
ZALOžENÉ V ROKU 5756 MÁJ 2010. – IJAR - SIVAN 5770. MESAÈNÍK žNO
V KOMÁRNE VIII. ROÈNÍK 5. ÈÍSLO
SPRAVODAJCA
Dňa 13. júna o 12:30 po Dni martýrov bude na Nádvorí Eu-rópy
otvorená vonkajšia putovná výstava Múzea Sloven-ského národného
povstania v Banskej Bystrici s názvomOsvienčimský album. Túto
výstavu bude možné navštíviťpočas jedného mesiaca.
Minulý rok bola budapeštianska verzia výstavy umiestne-
ná v gymnáziu Jánosa Selyeho, teraz bude vonkajšia verziavýstavy
ľahko dostupná pre každého, kto sa poprechádzaKomárnom.
Túto udalosť spoločne, na popud ŽNO v Komárne, orga-nizuje mesto
Komárno a múzeum.
-p-
Osvienčimský album prichádza na Námestie Európy
RekonštrukciaMenházu
Napriek nepriaznivému počasiu po-kračovala v máji rekonštrukcia
Men-házu. Fasáda smerom na ulicu bolaskoro celá dokončená,
renovovanéozdobné prvky zo sadry sa taktieždostali na svoje miesto.
Vďaka pod-pore, ktorá bola odsúhlasená nakonci apríla, sa môže
tento rok začaťaj obnova časti smerom na dvor, atýmto sa môžu
ukončiť práce, ktorétrvali šesť rokov.
