HITKÖZSÉGI HÍRADÓ

A LAP ALAPÍTVA 5756-BAN

h́ ́ b157. SZÁM

Támogatónk

2009. JÚNIUS – IJAR - SZIVAN 5769. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA VII. REG. ÉVFOLYAM 6. SZÁM

NEM AZ A ZSIDÓ, AKINEK A SZÜLEI AZOK VOLTAK, HANEM AKINEK A GYERMEKE IS AZ LESZ! (Simon Peres)

Kedves Olvasóink!Három hónap nyári szünet után,

szeptember 6-án, vasárnap, a ZsidóKultúra Európai Napján ismét egész na-pos rendezvénnyel várunk mindenkit aMenházban. A program szervezésemég folyamatban van. Kedvcsinálókéntelárulhatjuk, hogy ezen a napon Komá-

romba látogat Bodrogi (Fűszeres) Esz-ter, akinek nemrég jelent meg zsidószakácskönyve Fűszer és lélek címmel.Eszter a barcheszfonás titkaiba is beve-zeti majd az érdeklődőket.

A délutánt a Príma díjas Fourtissimoegyüttes koncertje zárja. A 4 Kuna test-vér által alkotott zenekar rövid időn be-

lül lett nagyon népszerű. Komárombaelső alkalommal érkeznek.

Szeptember 18-án, péntek este kez-dődik az 5770. zsinagógai év. ErevRosh Hasanahkor ünnepi vacsorávalvárunk mindenkit a Wallenstein Zoltánterembe. Szombaton és vasárnap pedigújra lesz Tanház a Menházban.

Szeptember 27-én, vasárnap esteJom Kippur kezdetén hangzik el a KolNidré ima, másnap a Mazkiron az el-hunytakra emlékezünk.

Kérjük Önöket, a fontos dátumokatmár most jegyezzék fel naptárukba éslehetőleg legyenek jelen programjain-kon. Ünnepeljünk együtt!

Őszi programajánlóVendégünk lesz Fűszeres Eszter és a Fourtissimo zenekar,

közelegnek a Nagyünnepek!

A Hitközségi Híradó júniusi száma akomáromi és környékbeli zsidóság de-portálásának 65. évfordulója alkalmá-ból jelenik meg a The International Ho-locaust Task Force támogatásával!

Június 14-én a budapesti Bethlen térizsinagógában tartotta esküvőjét aKZSH tagja, Várnai Gábor és Várnai-Kun Vera. Az esküvői szertartást TothaPéter, Joel a Páva utcai Zsinagóga rab-bija vezette, a kántori feladatokat KleinErvin, a Hegedűs Gyula utcai Zsinagó-ga főkántora látta el. A hét áldást rabbik,kántorok, családtagok és barátok, köz-tük rendszeres olvasóink Boček Péter(Kassa) és dr. Feldmár Péter (Duna-szedahely- Prága) mondták el. Az ifjúpárnak ezúton gratulálunk. Mazl Tov!

Esküvő a Bethlen téren

Mártírnap és Auschwitz Album

Az elhurcoltakért szólt az ima (balról jobbra: dr. František Alexander (SZLOZSIHISZ),Jávor Mátyás (Székesfehérvár), Tóth Emil főkántor (Budapest), Eliezer Schlomovitsrabbi (Izrael) és dr. Schőner Alfréd főrabbi(Budapest). Bővebben a 3. oldalon.

Emlékezők az Auschwitz Album-tárlat megnyitóján. Cikkünk az 5. oldalon.

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti (tá -mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Ko ro na és de vi za szám lák egy aránt!

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Kérjük a támogatását!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A HH-t, a KZSH-t és a Shalom klu-bot támogatták: Tommenendal-WollnerYvonne (Bécs), Francz Schmidek(Bécs), Villányi Tibor (Győr), Eisler Je-nőné (Budapest), MUDr. Navrátil (Po-zsony), B. család (Érsekújvár), A. Gy.(Pozsony) és anonimitásukat kérő ado-mányozók. Köszönjük.

� Június elején látogatott a Men-házba Takács Ákos a prágai KárolyEgyetem hallgatója, aki évfolyam-dolgozatát írja közösségünk történe-téből. Vendégünket Paszternák And-rás kalauzolta.

� Június 10-én Pozsonyban ülésezetta Szlovákiai Zsidó Hitközségek Köz-ponti Szövetsége elnöksége. A ta-nácskozáson Pasternák Antal elnökképviselte a KZSH-t, Megvitatták a2005-2008-as időszak könyvvizsgálóáltal ellenőrzött gazdasági beszámoló-ját és további aktuális kérdéseket. Azelnökség a szövetség esedékes tisztú-jító közgyűlését 2009 októberére hívtaössze.

� Június utolsó hétvégéjén hagyomá-nyosan Debrecenben találkoznak amagyar ajkú zsidó közösségek képvi-selői. Az eseményen Paszternák Ta-más vesz részt. Beszámolóját nyáriszámunkban olvashatják.

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát a Ma -gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge (MAZSIHISZ) ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

2 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2009. június

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 2673/08. ISSN 1337-091x. Lapunk Önnek készült, kérjük ne dobja el! S finanènou podporouMinisterstva kultúry Slovenskej republiky – a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával.

Jávor Mátyás 70 évesMájusban ünnepelte 70. születésnapját Jávor Mátyás, a SzékesfehérváriZsidó Hitközség elnöke, akit közösségünk 2008-ban Kehila díjjal jutalma-zott a régió zsidó életének építése érdekében kifejtett erőfeszítéseiért. Akerek jubileum alkalmából a KZSH levélben köszöntötte az elnök urat. MazlTov! Bis 120!

Újévi jókívánságokAz 5770. zsinagógai év Rosh Hasanahjára szóló jókívánságaikat augusztus10-ig juttathatják el a kile@menhaz.sk címre.

A KZSH titkárságának híreiJúlius 3-tól július 27-ig a KZSH titkársága szabadság miatt zárva tart. A nyáriszünet előtt és után az iroda a megszokott rendben, hétfőn 15:00-17:00-ig éscsütörtökön 10:00-12:00-ig fogadja az ügyfeleket. Ettől eltérő időponthoz előze-tes egyeztetés szükséges Haas Judit irodavezetővel a menhaz@menhaz.sk cí-men, vagy a 035/7731-224-es telefonszámon.

2009. június HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 3

TRADÍCIÓ - a komáromi zsinagóga hitéleti oldala

A ma délután a Selye János Gimná-zium aulájában nyíló Auschwitz Albumkiállítás jelmondatával köszöntöm a ko-máromi zsidóság deportálásának 65.évfordulóján megjelenteket.

Rólunk, mert rólunk, a zsidó közös-ségről szól ez a nap, azokról az embe-rekről, akik évszázadokon át részeivoltak a komáromi mindennapoknak. Aközelmúltban megjelent Hágár országacímű könyv, amely a magyarajkú zsi-dóság történetének méltó összefogla-lója, a 13. században az elsők közöttlétrejövő zsidó közösségek közt említiKomáromot. A fejlődés századairól so-kat szólhatunk, főleg 1791-től a hitköz-ség hivatalos megalakulásától a 19.

század második feléig, amikor létrejöt-tek az intézmények, melyek közül mamár csak a megújuló Menház tölti beeredeti funkcióját.

A város életének meghatározója letta zsidó közösség. Híres rabbik működ-tek itt, mint Pinchas Leb Frieden a po-zsonyi Chatam Sofer tanítványa, aki ittvan eltemetve. Később a neológ- orto-dox szakadást követően dr. SchnitzerÁrmin, Krausz Mór és dr. WallensteinZoltán. Dr. Waldmann Ernő az utolsókomáromi neológ főrabbi híveivelegyütt halt meg Auschwitzban, Lefko-vics Józsua ortodox főrabbi pedig mégKomáromban, elhurcolása előtt.

Minden területén kitűntek a zsidók:

orvosok, ügyvédek, a három legna-gyobb adófizető kereskedő. Volt olyanidőszak, amikor hat zsidó tagja volt aképviselőtestületnek. Sikertörténet –mondhatnánk a komáromi zsidóságsorsára egészen a huszadik századmásodik évtizedéig.

Nekünk- nekünk szól a mai emléknap,Komáromiaknak és környékbelieknek,túlélőknek és leszármazottaiknak, mind-azoknak, akik itt éltek 1944-ben zsidó-ként vagy nem zsidóként, és azoknak,akik később születtek. A mai kor komá-romi emberének már szinte hihetetlen,hogy egykor vallásos és kevésbé vallá-sos zsidók igyekeztek péntek este aneológ és az ortodox zsinagóga felé,ahol ma a sportközpont látogatói és azidősek otthonának lakói csak ritkán gon-dolnak vissza az épületek eredeti funk-ciójára. Ma már el sem tudjuk képzelni,hogy ebben a közösségben gyermekekszülettek, bar micvókat, esküvőket tar-tottak. Mindez 1944 tavaszán megszűnt.

Nélkülük – generációk tűntek elAuschwitz -Birkenau kéményeiben, akomáromi zsidó közösség generációiis. Idén áprilisban Jom Hasoakor 30 évután az Élet Menetével látogattam újraoda, oda ahol nagyszüleim és csalá-dom jelentős részének élete véget ért.Nehéz nélkülük, mivel a mi generáci-ónknak nem adatott meg, hogy legye-nek déd vagy nagyszülei, ritkán 1-1unokatestvér, de semmi több.

Ma sokan egyre erősebben tagadják,mások pedig hagyják, hogy ők tagad-ják. Nem volt Holokauszt? Ha nemvolt, hova tűnt több, mint kétezer ko-máromi zsidó? Hol vannak Bátorkeszi,Madar, Nemesócsa és a többi falu kö-zösségei? Hol vannak rokonaim sírjai?

Kérdések, melyek az erősödő antisze-mitizmus tükrében óhatatlanul foglalkoz-tatnak. A jelen helyzetben az egyetlenmegoldás a szembenézés, szembenéz-ni a városok, falvak múltjával.

Szép példák erre a régióban a pár évefelavatott pozbai emlékmű vagy az ápri-lis 19-i ácsi emléknap. A közeli Ács vá-rosa 65 év után nézett szembe a múltjá-val. Az ácsiaknak ennyi idő kellett, mireki tudták mondani, csúnyán, nagyoncsúnyán viselkedtünk egykori barátaink-kal, osztálytársainkkal.

(Folytatás a 4. oldalon)

Paszternák Tamás koordinátor üd-vözölte a megjelenteket, köztük azOrosz Föderáció pozsonyi nagykövet-sége másodtitkárát, dr. Schőner Alfrédfőrabbi urat, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektorát, Eliezer Slo-movits rabbit, Tóth Emil főkántort, dr.František Alexandert, a Szlovákiai Zsi-dó Hitközségek Központi Szövetségeelnökét, dr. Bastrnák Tibort, Komáromváros polgármesterét, parlamenti kép-viselőt, dr. Hortai Éva alpolgármestert,Andruskó Imre parlamenti képviselőt, aSelye János Gimnázium igazgatóját, avárosi képviselőtestület tagjait, dr.Konczer Erik képviselő urat, Dél- Ko-márom városa képviseletében, KertiKatalint, a Komárom- Esztergom Me-gyei Önkormányzat képviselőjét, Zem-kó Margitot, Ógyalla polgármesterét,Tóth Imrét Tany község polgármester-ét, Számadó Emesét, a Klapka GyörgyMúzeum igazgatóját, dr. PetrasovicsAnnát, az Ács Városért Társaság elnö-két, Jávor Mátyást, a SzékesfehérváriZsidó Hitközség elnökét, dr. FeldmárTibor és Kornfeld Tibor urakat, a Du-naszerdahelyi Zsidó Hitközség veze-tőit, a tatai zsidó közösség megjelent

tagjait, Oláh Imrénét a komáromi refor-mátus egyház presbiterét, a tatabányaiHit Gyülekezete küldöttségét.

A megemlékezésen dr. Bastrnák Ti-bor polgármester úr mondta el gondo-latait szlovákul és magyar, őt a vész-korszak túlélője Ladislav Urban követ-te (beszéde a szlovák részben olvas-ható). Pasternák Antal, a KZSH elnö-ke, a Holokauszt után született gene-ráció nevében emlékezett (beszéde ol-vasható lapunkban). A Tóth Emil fő-kántor által előadott zsoltár után dr.Schőner Alfréd főrabbi beszéde követ-kezett, aki jelképesen Haifáról, a ten-gerpartról származó kövekkel emléke-zett a komáromi áldozatokra (gondola-tatait megtalálhatják lapunkban). A fő-kántor úr Kél Mále rachamiim imájaután közös Kaddis zárta a temetőiprogramot. Az előző évek hagyomá-nyait követve délben a hitközség és azönkormányzatok képviselői koszorúthelyeztek el a Menház falán találhatóemléktáblánál, majd a zsinagógábangyújtottak gyertyát az elhurcoltak em-lékére.

PT

MártírnapJúnius elején, mint minden évben, az idén is, a komáromi zsidó temető-ben összegyűltünk, hogy megemlékezzünk a helyi és környékbeli hittest-vérink deportálásának évfordulójáról.

Rólunk, nekünk, nélkülük…közösségünk elnökének emlékező beszéde

4 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2009. június

Rólunk, nekünk, nélkülük...(Folytatás a 3. oldalról)Ennyi idő kellett, mire fel tudták vésni aneveket az emlékműre a vasútállomásmellett.

A környék többi városának és falujá-nak úgy látszik még több idő kell. Va-lamennyi polgármester, képviselő éspolgár közös felelőssége a szembené-zés, bárki tehet azért, hogy a helyi zsidóközösségek emléke ne merüljön fele-désbe. Tehetne, de kevesen tesznek…

A szembenézés részben még Komá-romban is várat magára. A város veze-tése pozitívan áll a kérdéshez és part-nerünk ebben.

Feladatunk, hogy elmeséljük a jövőgenerációjának, hogy a komáromiaksem voltak jobbak 1944-ban mint akörnyék falvainak és városainak lakói,hogy itt is elfordultak zsidó honfitársa-iktól az egykori barátok, ismerősök,hogy a város akkori vezetése AlapyGáspár kivételével segítette a kis lét-számú német gépezet munkáját, anagy többség pedig nem tett semmit,és ezzel a helyi zsidóság tragédiájánakegyik előidézője lett.

Az „és beszéld el fiadnak” tórai pa-rancsolatuk. A mi dolgunk mesélniamed dig és amikor csak lehet, hogy mitörtént itt 65 évvel ezelőtt, meg kell mu-tatnunk a gyermekeknek a régi időkfényképeit, az eredeti dokumentumokat,amelyek itt készültek Jókai és Klapkavárosában. Olyan dokumentumokat,amelyen itt is a sárga csillag viselésérekötelezik a zsidókat, megfosztják őket ál-lásuktól, értékeiktől, mindezt a helyi pol-gármester aláírásával. Mert komáromiaktették komáromiakkal…

A komáromi gyermekeknek és felnőt-teknek ma délutántól, június 16-ig azAuschwitz Album képei mesélnek a gim-názium falai között. Nem véletlen az idő-pont és a helyszín választása sem. Hatés fél évtizede ezekben a napokban akomáromi zsidók már a gettóban össze-zsúfolva várták, mi is történik velük.

Ott voltak köztük az egykori bencésgimnázium zsidó diákjai is, ma ennekaz iskolának a falai között elevenedikmeg a kárpátaljai Bilke zsidósága de-portálásának története. A bilkei Jákobtestvérek fotója a kiállítás nyitó tablója.Két ártatlan gyermek, akik kizárólagszármazásuk miatt lettek másodrendűállampolgárok, majd még azok sem…

A Jákob testvéreken keresztül emlé-kezünk komáromi sorstársaikra, akiket1944. június 12-én és 15-én a két sze-

relvény Komáromból szállított Ausch-witz- Birkenauba. Június 16-ra véget érta komáromi zsidó közösség történeté-nek meghatározó fejezete, ezért is záruljelképesen ezen a napon a kiállítás.

65 esztendő sok idő, rendszerek vál-toztak, országok és határok módosul-tak, a Komáromi Zsidó Hitközség még-is mindig működött és így van ez ma is.A hagyományok megőrzése, a tanítás,a kultúra teszik megfoghatóvá és élővéa közösséget.

Visszanézve az elmúlt évek beszédeitszomorú szívvel és aggodalommal szól-

tam a jelenről és még ennél is rosszabbképet láthattunk a jövővel kapcsolatban.2009-re mindez kicsit jobb irányba válto-zott. Tizenhárom éve jelenik meg újsá-gunk, ma már 400 példányban, ugyan-ennyi ideje működik a Shalom klub, van-nak oktatási és kulturális programjainkpélda nélkül a régióban.

A bar micvó korba lépett újításainkatnagyban segítette a határok eltűnése,amely megteremtette annak a lehetősé-gét, hogy magyarországi hittestvéreink-kel együtt tartsuk meg ünnepeinket,programjainkat. Zsidó élményt nyújtaniminden érdeklődőnek, ez a cél, amelyetsikerrel teljesít közösségünk.

Mozaikok jutnak eszembe az elmúltév élményeinek sorából- előadások éskoncert szeptemberben a Zsidó Kultú-ra Európai Napján. Bensőséges őszinagyünnepek Megyes Pállal ésSchwezoff Dáviddal. 50 fős kirándulásBudapestre, találkozó a Bethlen térikörzet tagjaival, csodálatos koncert Eu-rópa legnagyobb zsinagógájában, aDohányban. A Szlovák Zsidó ÖrökségÚtja emléktáblájának avatása a Men-ház falán, A csíkos pizsamás fiú a Jó-kai moziban. A Széder este a Wallen-stein Zoltán teremben Pészachkor azöröklődés éjszakáján, Jeruzsálem nap-ja. Sok-sok látogató, érdeklődő kérdésa nyitott kapuk napján a Komáromi Na-pok keretében. Új ablakok a Menhá-zon, szigetelés, új lépcső, lassan debiztosan rendeződő temető.

Ki gondolta volta mindezt 65 évvel aSoá után? Sokszor lemondtunk már ajövőről, a zsidó élet víziójáról ebben avárosban.

Pedig nem szabad. Sokan vitatkoz-nak arról, a szombat tartotta-e meg azsidóságot avagy a zsidóság a szom-batot. Az idei év egyik meghatározó él-ménye március második szombatjavolt számunkra, hosszú évek kihagyá-sa után egy tradicionális Shabatot tar-tottunk a Menházban Zeev Stiefel pös-tyéni rabbi, a kis közösségek vallásivezetője és családja segítségével. Újragyerekzsivaj a folyosón, kóser ételekkészültek, hagyományos imák hang-zottak el. Különböző irányzatok töltöt-ték együtt a napot itt nálunk.

Mi megyünk tovább a megkezdettúton, az úton amelyről hisszük, hogy ajó irányba vezet. Mi továbbra is arrabíztatunk minden érdeklődőt, jöjjenekvelünk.

-p-

Közösen emlékeztünk…

Dr. Bastrnák Tibor, polgármester

2009. június HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 5

Talmudi idézettel köszöntöm az Ausch-witz Album Rólunk, nekünk nélkülük cí-mű kiállítás megnyitójának résztvevőit.

65 éve annak, hogy komáromi hittest-véreinket ezekben a napokban már csakrövid idő választotta el a hosszú úttól azismeretlenbe. A végállomás 1944 júniu-sában a lengyelországi Auschwitz Birke-nau volt.

A kerek évfordulón a Komáromi ZsidóHitközség feladatának tartotta, hogy atemetői megemlékezés mellett mindenKomárominak legyen lehetősége meg-állni egy pillanatra és visszagondolni, miis történt itt valójában.

E gondolatok jegyében kerestük mega budapesti Holokauszt Emlékközpontottavasszal. Több hónapos kemény, oly-kor vitáktól sem mentes munka követke-zett, mindez egy cél érdekében, meg-mutatni diákoknak és felnőtteknek egya-ránt ezt a különleges tárlatot. „Jót tenni”-idéztem a bevezetőben.

A megvalósításban mint oly sok évemindig, partnerünk a Selye János Gim-názium és annak igazgatója, a közössé-günk által a Holokauszt oktatás terén

végzett munkájáért Kehila Haver díjjal ki-tüntetett igazgatója, Andruskó Imre.

A 360 éves komáromi magyar gimná-zium a széles régió meghatározó okta-tási intézménye ma is, és így volt ez 65évvel ezelőtt is. Nem lehet véletlen, hogya komáromi zsidó fiatalok, köztük nagy-bátyám, az 1938-ban érettségizett Pasz-ternák Sándor is ide jártak, a Szent Be-nedek Rendi Főgimnáziumba.

Sándor nagybátyámat nem ismerhet-tem, mert sok diáktársával és szinteegész családjával együtt a Holokausztáldozata lett. Ma a kiállítás kiegészítése-ként a korabeli dokumentumok között ottvan érettségi bizonyítványa, rajta vallá-sa, izraelita.

Gondoljunk csak vissza a háború előt-ti békeévekre, amikor a gimnáziumban azsidó tanulók saját hitüknek megfelelőena zsidó vallás alapjait tanulhatták. Az is-kola 350. születésnapjára kiadott év-könyv Kun Somát, Krausz Mórt, Schnit-zer Ármint, Schwartz Fülöpöt, Wald-mann Ernőt, Wallenstein Zoltánt ésWeisz Józsefet említi az izraelita hitokta-tók sorában. Neves emberek voltak ők

egytől egyig, a komáromi közösség rab-bijai kántorai, ez is mutatta, mennyirefontos volt az oktatás, a nevelés abbanaz időben.

Számos sorsot, diákot emelhetnékmég ki a múltból, most mégis egy valakitemlítenék, akinek sorsa a megpróbálta-tások után végül, a szerencsével hatá-ros túlélés lett.

Geréb (Grosz) György egyszerű csa-lád harmadik gyermekeként 1923. június17-én született Komáromban. 1942-bena komáromi benedekrendi gimnázium-ban kitűnő eredménnyel érettségizett.

A vészkorszak éveiben őt is komolymegpróbáltatások érték, így ír erről az ÚjEmber című katolikus lap:

„Grósz Györgynek, aki ugyancsak me-nekült volt a transzportból, a pannonhal-mi főapát, Kelemen Krizosztom inasaadott ruhát, és ő rejtegette. Volt, hogy avastag fal dupla ajtaja között bújt meg,hallotta, hogy a főapáti szobában Kele-men Krizosztomot győzködik a nyilasokgéppisztollyal a nyakukban, hogy mond-ja meg, vannak-e menekültek, és haigen, adja ki őket. Szegény Gyuri halálraváltan hallgatta őket. Aztán ő lett az aGeréb György professzor, aki Szegedrőlköszönte meg pannonhalmi megmene-külését.

Kelemen Krizosztom főapátot a YadVashem a világ igaza díjjal tüntette ki.

Geréb György 1957-ben neveléstu-dományból, 1960-ban pszichológiábólszerzett kandidátusi fokozatot. 1963-ban az orvostudomány és pszichológiahatárterületein kifejtett tevékenységé-ért a debreceni egyetem doktori címetadományozott neki. Érdeklődése ezekután egyértelműen a pszichológia feléfordult, 1974-ben németül megírta éspotsdamban megvédte akadémiai dok-tori dolgozatát.

(Folytatás a 7. oldalon)

Paszternák Tamás koordinátor kö-szöntötte a megjelenteket, köztük azemlékközpont igazgatóhelyettesétMartinkovits Juditot. A tárlatot Andrus-kó Imre az iskola igazgatója nyitottameg magyar és szlovák nyelven. Be-szédében egyértelműen kiállt az anti-szemitizmus és diszkrimináció mindenfajtája ellen. Megyes Pál rabbijelölt, azAlbum létrejöttéről szólt. A HolocaustEmlékközpont nevében Pető Szilviatanár mondta el gondolatait. Paster-nák Antal kiemelte családja személyeskapcsolatát az intézménnyel. Majdmegköszönte az igazgató úrnak, hogyhelyet biztosított kiállításnak. A tárlatotmajdnem 1000 diák látta a Duna mind-két partjáról. Dél- Komáromból a JókaiMór Gimnázium diákjai jöttek el.Észak- Komáromból a szlovák tanításinyelvű Rozmaring és Határőr utcai

alapiskolák, a magyar tanítási nyelvűekközül a Marianum Katolikus Iskolaköz-pont, a Jókai Mór Alapiskola és a Se-lye János Gimnázium tanulói néztékmeg a kiállítást.

Ezúton köszönjük az önkéntesekmunkáját- Budapestről: Veresné VezérOlga, Veres László, Selye János Gim-názium: Vas Virág, Gula Dávid, Ge-rendás Stefánia, Medza Dávid, BothÁdám, Kanyicska Enikő, Majer Barba-ra, Szalai Andrea, Václav Krisztina,Varga László Mariánum: Rumi Enikő,Jókai Mór Gimnázium: Szivák Júlia,Pohlmüller Zsuzsanna, Szekeres Or-solya, Kern Fanni, Mandeik Barbara

Az Auschwitz Albummal egy időben3 iskolás csoport látogatott el a Men-házba és a zsinagógába, őket HaasJudit irodavezető kalauzolta.

PT

Auschwitz AlbumNegyedévnyi előkészítés után a Mártírnap délutánján nyílt meg a Selye Já-nos Gimnázium aulájában a budapesti Holocaust Emlékközpont utazó ki-állítása, az Auschwitz Album- Rólunk, nekünk, nélkülük.

„Tégy jót, s gondold meg, hogy minden óra lehet az utolsó!”

Pasternák Antal, a KZSH elnökének beszéde a kiállítás megnyitóján

Andruskó Imre, a Selye János Gimná-zium igazgatója

6 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2009. június

תחנמ ןורכז תרכזמ ןווע(Bámidbár, 5.15.)

Ilyenkor, a mártírokra való emlékezé-sünk napján, elmélkedésünk közepette,felelevenedik előttünk gyermekkorunk, aszülői ház nyugalmat és békességetárasztó világa, amikor még érintetlenvolt a család és nemzedékek éltek egy-más mellett. Még érezzük magunkonédesapánk áldó kezét, édesanyánknapnál ragyogóbb tekintetét, testvéreinkmosolyát.

םיבהאנה םימיענהו םהייחב םתומבו אלודרפנ

„Akik az életben szerették egymást,azokat még a halál sem választja el.“ ( II.Sámuel 1.23.)

Bizony mindannyiunkat megérintett azelmúlás. Szinte nincs közvetlen környe-zetünkben olyan család, olyan ismerős,baráti koszorú, ahol ne lett volna vesz-teség.

ןיא תיב רשא ןיא םש תמ

Mire tanít bennünket mártírjaink emlé-kezete? A Soá emlékezete?

Mert akkor bennünket senki nem vé-dett. Nem védett a törvény, hanem ellen-kezőleg, diszkriminált, numerus clausus-szal, numerus nullus-szal, első, másodikés harmadik zsidótörvénnyel. Tönkre-mentek, megszűntek a közösségek, le-rombolódtak az épületek, meggyilkoltákszeretteinket, apákat, anyákat, gyerme-keket, védteleneket, kiszolgáltatottakat.Fiúkat, leányokat, csecsemőket, olyano-kat, akik még beszélni sem tudtak, akikmég kérdezni se tudtak. Akik semmitnem éreztek a világból, csak talán édes-anyjuk illatát, mégis elvitték őket.

Másfélmillió gyermeket öltek megAuschwitzban!

Egy régi tanítómesterünk úgy fogalma-zott, hogy léteznek tengerszemek, egy-kori hatalmas óceánok kicsi maradvá-nyai. És időnként, napsütésben, szél-csendes időben fodrozódó fehér hullá-mokat lehet látni a tengerszemek vizénektetején. A geológusok úgy tartják, hogy

ez nem véletlen, ugyanis a tengersze-mek valahol összeérnek a föld mélyén.

A zsidó fájdalom is összeér. A zsidósors is közös, mint a tengerszemek ta-lálkozása.

Természetesen mindannyian gyá-szoltuk, mindenkit gyászolunk De vajonminket akkor, ki siratott? Arra nincs idő,hogy egy percre megálljunk és felálljunkaz emlékükért?

Mindenkiért egy percre. Kiszámítottam: 600 000 védtelen ki-

szolgáltatott zsidóért, ha egy percet áll-nánk fel, az 600 000 perc lenne.

600 000 perc, az 10 000 óra. 10 000 óra pedig 416,6 nap. Az 59 hét, vagy 13 hónap, egy év és

egy hónap!

Ha minden egyes zsidóra egy percigemlékeznénk, akkor egy évig és egy hó-napig állna az élet.

Idézzünk a Talmudból, Táánit traktá-tusából:

„Mestereink tanították, amikor elpusz-tult a Szentély, összegyűltek a fiatal rab-bijelöltek. Kezükben ott volt az elpusztí-tott jeruzsálemi templom kulcsa, majdfelmentek a lerombolt templom tetejéreés így szóltak: Világ Alkotója! Mindenha-tó Istenünk! Átadjuk Neked Urunk ezt akulcsot. Megfogták a kulcsot, és feldob-ták a magasba. És csoda történt, fentről,a magasságból egy kéz nyúlt alá, elfo-gadta a kulcsot, magához vette azt.“

A kulcs most Istennél van. A megfo-gyatkozott, megmaradott piciny közös-ség csak formálisan létezik, s megkísé-reli visszakapni a „mennyei kulcsot”, el-vesztett, elpusztított szellemi örökségét.

„Túl azon a korszakon, amikor e tájak-ról elhurcolták a zsidókat, ma már hűlt

helye van az egykor imától átlényegültzsinagógáknak. Népes közösségek egy-kori lakóhelyén tücsök ciripel és fű nő.”

De áll még itt a zsinagóga, aholSchnitzer Ármin, és dr. Wallenstein Zol-tán prédikált, s áll még a kegyeletet su-gárzó emlékmű.

A múltra emlékezve a kegyelet szaváthallatom:

Megemlékezem három mártír rabbiról:dr Waldmann Ernő, neológ rabbiról,Krausz Mór rabbi helyettesről, valamintortodox rabbi testvérünkről LepkovicsJózsuáról, mindannyian híveikkel együttmentek el Auschwitzba. Őket is meg-gyilkolták.

Azonban, mégis… Új éledt sarjadta romokon… A zsinagóga újból ott-hont ad az áhítatra vágyóknak, ame-lyet megtölt az Isten iránt sóvárgó if-jonti lelkület!

Az itt maradott töredék kis közösségosztályrésze és más felekezetű honfi-társak kötelessége, feladata, hogy vi-gyázzon ezekre az épületekre, emlé-kekre, múltjára. Őrizze, óvja őket, ment-se meg az utókornak.

Nemrég hallottam egy kísérletről: Hakét edényt – akár réz, akár cserép –egymás mellé teszünk, majd az egyiketszínültig engedjük vízzel, a másikat pe-dig üresen hagyjuk, akkor őket megkon-dítva a felcsendülő két hang pontosanegy oktávot fog kitenni. Döbbenetes,hogy a hangok hogyan rokonszenvez-nek egymással, hogyan törekednekszinte ösztönösen a teljes harmóniára.Tanulhatnánk tőlük…

Lesz-e valaha „zenei összhang”?

Emlékező testvéreim!Az emlékezés kövét hoztam most ma-

gammal, hiszen mi zsidó emberek nemvirágot teszünk az emlékhelyekre, ha-nem egy kavicsot. Ezt az izraeli kavicsot,amelyet haifai tengerpartról – ahol egykorpartra szálltak a megmentettek, megme-nekült maradéka – gyűjtöttem, s elhelye-zem az emléktábla alatt. Ez a kavics le-gyen a kegyeletnek, és az emlékezésneka köve. A szereteté, a megbecsülésé ésa kegyeleté. Emlékeztesse mindazokat,akik 2009-ben már másképp képzelik avilágot, mint ahogy a múlt század borzal-ma, emberirtása formálta.

(Folytatás a 7. oldalon)

Dr. Schőner Alfréd, főrabbi beszéde a komáromi zsidó temetőben

...könnyünket ajánljuk fel...

STETL – a Hitközségi Híradó kulturális oldalaAz oldal a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával jött létre!

2009. június HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 7

Jövõnk, ami összeköt – a régió oldala

2009 májusában a budapesti Csend hangjai hallássérült klub tagjai látogattak vá-rosunkba. A kirándulás alatt felkeresték a Menházat is, ahol Paszternák András ka-lauzolta a vendégeket. A zsinagóga és a Schnitzer Ármin Mikromúzeum megte-kintése után süteménnyel kedveskedtünk a csoportnak. Az előadás után sok kér-dést tettek fel a látottakkal kapcsolatban. Örömmel várjuk csoportok bejelentkezé-sét továbbra is!

PA

A „Csend hangjai” látogatásaKomáromban

Csütörtök este kezdődött Shavuot ün-nepe. Fogadására a Hegedűs Gyulautcai templomba mentünk, ahol De-utsch László, főrabbi, az ünnep jentő-ségéről szólt, majd kiduson látták ven-dégük a megjelenteket. A hagyomá-nyokhoz híven az asztalról nem hiá-nyozgatott a túrós kalács. A zsidó em-berek Shavout éjszakáját tanulással

töltik. A Bálint Zsidó Közösségi Házévek óta szervez közös tanulások azünnep alkalmából. Ide is bekukkantot-tunk, Darvas István rabbi éppen a Tó-ra és a klónozás kapcsolatáról tartottelőadást, ezzel megnyitva a hajnaligtartó elmélkedést.

PA

Shavuoti élmények Budapesten

Tégy jót, s gondold meg...

(Folytatás az 5. oldalról)1982. január 28-án érte utol a halál, aszegedi zsidó temetőben helyezték öröknyugalomra.

Az Auschwitz Album képei egy hétenát azokról mesélnek itt diákoknak és fel-nőtteknek, akik nagyrészt nem élték túl aborzalmakat. A bilkei Jákob testvérek ésBilke közössége sorsához hasonló volt akomáromi közösség tragédiája is, erreemlékeztet a helytörténeti tabló és a do-kumentummásolatok.

2009-ben Komáromban köszönet járaz iskolának azért, mert felvállalta, helyetbiztosít ennek a kiállításnak.

Nehéz időket élünk, amikor a szélső-ségek, köztük nem ritkán az antiszemi-tizmus, és egyre gyakrabban a Holo-kauszt tagadás próbálnak előre törni.

A Selye János Gimnázium mellett aMarianum Egyházi Iskolaközpont és aJókai Mór Gimnázium 30 önkéntes di-ákja kalauzolja majd az ide érkező cso-portokat.

A kiállítás megszervezéséért köszönetilleti Saláth Richárdot, a tablók grafikaitervezéséért, Kolovratnik Krisztiánt ésSzentesi Szandrát a nyomtatásért a Bol-di céget a kiállítás felépítéséért, KrálikZsuzsanna és Blaskó József gimnáziumitanárokat az önkéntesek szervezéséért,Vadász Magdát, Duruttya Michellet ésKatarína Potokovát a szlovák fordítás el-készítéséért.

A budapesti Holokauszt Emlékköz-pont munkatársait Gárdos Verát ésMartinkovits Judit igazgatóhelyettesasszonyt és tanáraikat Pető Szilviát,Gyimesi Kingát és Laszák Ildikót az ön-kéntesek képzéséért.

Kérünk minden megjelentet, hogy hoz-zák el ismerőseiket, rokonaikat, barátai-kat, hogy minél többen láthassák Komá-romban ezt a különleges tárlatot.

Könnyünket ajánljuk fel...

(Folytatás a 6. oldalról)Bízunk benne, hogy a józanész kere-

kedik felül, s nem a szörnyű emlékeketidéző, éltető gonoszság.

Korunk egyik legnevesebb költőjének,Székely Magdának soraival zárom mon-dandómat, akit az első „megmaradt” zsi-dó sírkő ihletett meg. Ennél jobban nemtudnám kifejezni saját érzéseimet

„Mert megadatott itt nyugodnia,Itt nyugszik most Peszách, Péter fia.

Néhány barátom volt, míg állt a házam,És több volt a fény,

mint más provinciában.”Mennyei Atyánk, Világ Alkotója! Izrael Szirtje és Megváltója! Tekints le

reánk a magasságokból, és fogadd elimádságunkat.

Részesítsd áldásodban a Te népe-det, az örökkön üldözött Izraelt.

Mindenható Istenünk! Világ Alkotója!Imádkozunk Hozzád. A Komáromból éskörnyékéről eldeportált, kegyetlenség-gel meghurcolt, elgázosított, a kremató-riumokban elégetett testvérünkért.

1922 elvitt, megkínzott, meggyilkolt,megölt, elégetett testvérünkért. Han-gozzék el a helyi emléktábla megrendítőüzenete:

Emlékezzünk a mártírokra, a deportá-lásban, a mukaszolgálatban a koncent-rációs táborokban elpusztítottakra.Imánk szól:

Édesapánkért, aki óvta, őrizte első lé-péseinket. Édesanyánkért, akitől kaptukaz életet, aki vigyázott arra, hogy hom-lokunk ráncoktól mentes legyen. Emlé-kezünk a hitvesre, életünk társára, kivelmegosztottuk a jót és a rosszat egya-ránt. Emlékezünk a testvérre, gyermek-korunk osztályosára. A szülő meggyil-kolt gyermekére, a nagyszülő meggyil-kolt unokájára. A jövőre, amely tőlünk ehelyen, a komáromi közösségben elvé-tetett. Szálljon fohászunk a földi létből amagasságok felé annak hitében, hogymártírjainknak nyugalmuk lesz az ÖrökÉletben és itt maradott testvéreink lel-kében, megpihen az elfogadás képtelenképessége.

A keleti vallások némelyike mosolyátkínálja a Világ Teremtőjének. Mi, zsidóknem a mosolyunkat, hanem könnyünketajánljuk fel. Könnyünket a szívünkbenés a lelkünkben, amikor érettük, megöltzsidó testvéreinkért imádkozunk.

Kél málé Ráchámim…

Elhangzott, Komáromban, 2009. június 7-én

8 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2009. június

Kile Kaleidoszkóp

A temető rendbetételéről

A júniusi Mártírnapra érkezők örömmeltapasztalhatták, hogy a sírkert az elő-ző évekhez képest sokkal rendezet-tebb. A Boldi cég vette át a temetőgondozását, melynek jelei már látha-tók. A hátsó elhanyagolt rész kéthar-madáról eltűnt az embermagasságigérő gaz, szintén nincs a rendezetlentéglarakás sem. A rendszeres kaszá-lás eredményeként már szinte azegész temető bejárható. Az emléknapelőtt újra festették a ravatalozó ajtajaités padjait is. A munkák nyáron a bá-dog elemek cseréjével folytatódnak, ésrendezik a bejárathoz közeli előkertetis. Hamarosan megújul az egykori ko-csiszín is.

Luach és nagyünnepi

üdvözlőlapEzúton kérjük az érdeklődőket, hogyaz 5770. évre szóló Luach (zsidó nap-tár- magyar vagy cseh nyelven) és új-évi üdvözlőlap iránti igényüket augusz-tus 20-ig szíveskedjenek jelezni HaasJudit irodavezetőnek a menhaz@men-haz.sk címen vagy a 035/7731-224-estelefonszámon.

Új lépcsőt kapott a MenházÚjabb szakaszához érkezett a Menház felújítása, az eredeti 113 évvel ezelőttépült lépcső igencsak elhasználódott. Mint arról májusi számunkban már ol-vashattak, a Boldi cég Rysavy Baltazár vezetésével elbontotta a régit, melynekelemeit a temetőben helyeztük el. A Mártírnapra elkészült a teljesen új, az ere-detivel megegyező színű és márvány borítású lépcső. Reméljük minden láto-gatónk tetszését elnyeri.

A felújítás a nyári hónapokban a folyosó padlójának cseréjével és a mel-lékhelyiségek rekonstrukciójával folytatódik.

Weissová Margita néni emlékéreNemrég, a közös shabati összejövetelen még ott volt körünkben, t az ablakelőtt ült a Wallenstein Zoltán teremben Weiss néni. A Komáromi Napok alattszervezett koncerten már hiába vártuk. Tervezte, hogy jön, de nem tudott út-nak indulni. Pár napja kaptuk a tragikus hírt, rövid, súlyos betegségben el-hunyt. Szimpatizánsunkat Weissová Alica édesnyját a komáromi evangéli-kus temetőben kísérték utolsó útjára. A hitközség tagjai közül sokan ott vol-tak. Kedves Weiss néni, nyugodjon békében! A család gyászában oszto-zunk, emlékét örökké őrizni fogjuk!

a Hitközségi Híradó szerkesztőinek nevébenPaszternák András

Kádár Katától búcsúzunkHosszantartó, súlyos betegség után Budapesten elhunyt rendszeres olva-sónk Kádár Kata, a Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány szo-ciális munkása, a Bálint Zsidó Közösségi Ház Shalom klubjának vezetője. Aklub látogatása Komáromban sokáig emlékezetes marad mindkét közösségszámára. Kata mosolya, optimizmusa a betegség hosszú évei alatt mindvé-gig töretlen volt. Szívvel és örömmel végezte küldetésnek tekintett feladatát,a gondoskodást a Vészkorszak túlélőiről. A mohácsi zsidó temetőben Kar-dos Péter zuglói főrabbi búcsúztatta.

KözleményA Hitközségi Híradó szerkesztő-sége júliusban nyári szünetet tart.Következő számunk augusztusmásodik felében jelenik meg.

4 SPRAVODAJ Jún 2009

Príhovor na spomienkovom...

(Pokračovanie zo strany 3.)Je pravda, že štát spriazneným dušiamneubližoval, ale bol by k dispozícii ajpodklad dnešného dôchodkového za-bezpečenia, na čo upozorňujem sedemrokov /a to troch ministrov sociálnychvecí, a jedného podpredsedu vlády / -márne. Komu by bolo potrebné rukolap-nejšie položiť na stôl upozornenie, ževalorizácia odškodného nie je ani ala-mužna. Veď aj Slovenská televízia námto jednoznačne prezentuje / napríkladzačiatkom mája šot z Nálepkova / a ďal-šie obce z východu – o zvyšovaní dô-chodkov asociálom. Pre porovnanie jenutné uviesť, že za vojny zhabaný ma-jetok židov sa nestratil, zostal tu, aj da-ne boli židmi pred ich odvlečením nú-tene vyrovnané, takže čosi tu zostalo.V koho rukách ?

Spravodlivosť a sociálny systém ne-kompenzovali časť straty a nevyrovnalimožnosť, ktorá sa mala udiať už veľmidávno.

Na podporu doteraz podaného vrátimsa k holocaustu a k prežitiu detí.

Deti majú intuíciu a tie zásadné, exis-tencionálne vedia dobre odhadnúť. Vý-nimočné osobnosti – deti prešli cez kon-centračné tábory len inteligentní / hociskoro všetci takí boli/, ale aj silní, dobreživení – a tí museli mať aj šťastie. Zvlášt-nou vlastnosťou bola skutočnosť, žeosobnosť svojim chovaním bola príťažoua tí, čo skoro prišli o rodičov mali veľkúhrôzu zo smrti najmä vtedy, keď videli –čo videli.

To všetko sa premieta po návrate až

do neuveriteľných, špecifických, osob-nostných vlastností a tie boli základomprežitia až do dnešných dní. Osob-nostné vlastnosti týchto ľudí sa opa-kovane rozvíjajú existenčne – for-mulujú ich a boli za socializmu ne-žiadúce. / motív napr. u M. Formana /.

Základom rozvoja spoločnosti sú indi-viduality. Individualita je kladná ľudskávlastnosť pre danú uplatňujúcu oblasť –a tým mierim na časté, ošúchané textá-cie kádrových posudkov.

Paul Hilberg - v roku 1961 v Chicaguvyšlo jeho dielo „ Zničenie európskehožidovstva“ citujem : „ spoločenská re-habilitácia preživších koncentračnétábory ako nositeľov zvláštneho dru-hu poznania je viac, ako iba vy-zdvihnutie. Kto tam nebol, nevie sipredstaviť, čo to vlastne bolo. A týmsa odlišujú od každého, kto takýosud nemal. Ten, kto taký osud ne-mal, takú hranicu nikdy neprekoná anepochopí skúsenosť väznených.Dôležité boli tri rysy: realistické uva-žovanie, rýchle rozhodovanie a hú-ževnatosť v živote“.

A nakoniec Vám vysvetlím odpoveďna jednu otázku, ktorú často dostávam.I keď Oswienčim bol tábor , vyvraždo-vací, vyhladzovací a najväčší v Nemec-kej ríši a jeho vedenie s Josefom Kra-merom, Irmou Grese a Fritzom Kleinoma spol. boli od septembra 1944 v Ber-gen- Belsene ako dôsledok postupu so-vietskeho frontu, aký bol rozdiel medzitýmito tábormi ?

Zo Serede cesta vlakom do obsade-ného Poľska trvala tri- štyri dni a po prí-chode ste mali čas asi štyri hodiny pripriemyselnom komplexe zabíjania rozjí-mať o svojom konci. Do Bergen – Bel-senu Vás viezli sedem dní, tam sa hla-dovalo, žilo v neľudských podmienkachlüneburskej močariny pod terorom, podlekárskymi pokusmi a to sa podľa psy-chológov dalo vydržať šesť – sedemmesiacov. Tí, čo to vydržali, tak len snevídanými chorobami ako brušný tý-fus, respektívne škvrnitý týfus, malária,tuberkulóza, vredové choroby, zoslab-nutie na kosť a kožu a pod.

Ten, kto náhodou prežil, ešte dnesnemá prevahu poslucháčov – obyva-teľstva. Často pociťoval a pociťuje izo-láciu toho, ktorý nemôže byť pochope-ný. To je ten odkaz, o ktorý sa žijúcimstarám.

Ing. Ladislav URBAN, CSc.

Osvienčimskýalbum

Po štvrťročných prípravách bolapopoludní v Deň martýrov otvore-ná putovná výstava budapeštian-skeho Pamätného centra Holo-kaustu Osvienčimský album –o nás, pre nás, bez nás v auleGymnázia Jánosa Selyeho.

Koordinátor Tamás Paszternák pozdra-vil prítomných, medzi nimi aj zástup-kyňu riaditeľa Pamätného centra, paniJudit Martinkovits. Výstavu otvoril riadi-teľ gymnázia pán Imre Andruskó svojímprejavom v slovenskom a maďarskomjazyku, v ktorom sa jednoznačne posta-vil proti akejkoľvek forme antisemitizmua diskriminácie. Budúci rabín Pál Megy-es, náboženský vedúci Komárňanskejnáboženskej obce, hovoril o vzniku toh-to albumu. Učiteľka Szilvia Pető pove-dala svoje myšlienky menom Pamätné-ho centra. Úvodné prejavy uzavrel pred-seda ŽNO v Komárne Ing. Anton Pas-ternák, ktorý zdôraznil osobný vzťah je-ho rodiny s viacerými generáciami inšti-túcie a potom poďakoval pánovi riadi-teľovi, že zabezpečil miesto pre túto vý-stavu. Výstavu si prezrelo skoro 1000žiakov z oboch strán Dunaja. Z Komá-romu prišli žiaci gymnázia Móra Jókai-ho. Zo Severného Komárna prišli žiacizo základných škôl s vyučovacím jazy-kom slovenským z ulice Rozmarínova aPohraničná, spomedzi škôl s vyučova-cím jazykom maďarským prišli žiaci zKatolíckeho školského centra Maria-num, zo základnej školy Móra Jókaiho avýstavu si pozreli aj žiaci gymnáziaHansa Selyeho.

Touto cestou ďakujeme za prácu, kto-rú vykonali dobrovoľníci: z Budapešti:Olga Veresné Vezér, László Veres,Gymnázium Jánosa Selyeho: VirágVas, Dávid Gula, Stefánia Gerendás,Dávid Medza, Ádám Both, Enikő Kany-icska, Barbara Majer, Andrea Szalai,Krisztina Václav, László Varga, Mariá-num: Enikő Rumi, Gymnázium MóraJókaiho: Júlia Szivák, Zsuzsanna Po-hlmüller, Orsolya Szekeres, Fanni Kern,Barbara Mandeik.

Tri školské skupiny zavítali aj do Men-házu a synagógy, kde ich sprevádzalavedúca sekretariátu Judita Haasová.

PT

Jún 2009 SPRAVODAJ 3

Koordinátor Tamás Paszternák pozdravilprítomných, medzi nimi aj druhého ta-jomníka veľvyslanectva Ruskej federáciev Bratislave, hlavného rabína Dr. AlfrédaSchőnera, rektora Ústavu vzdelávaniarabínov Židovskej univerzity, rabína Elie-zer Slomovitsa, hlavného kantora EmilaTótha, Dr. Františka Alexandra, predse-du Ústredného zväzu Židovských nábo-ženských obcí v Slovenskej republike,Dr. Tibora Bastrnáka, primátora mestaKomárno, poslankyňu parlamentu, zá-stupkyňu primátora pani Dr. Évu Hortai,poslanca parlamentu Imreho Andruskó,riaditeľa Gymnázia Jána Selyeho, členovmestského zastupiteľstva, poslanca Dr.Erika Konczera v zastúpení mesta JužnéKomárno, Katalin Kerti, zástupkyňu Sa-mosprávy župy Komárom- Esztergom,Margit Zemkó, starostku mesta Hurbano-vo (Ógyalla), Imreho Tótha, starostu ob-ce Tany, Emese Számadó, riaditeľkuMúzea Györgya Klapku, Dr. Annu Petra-sovics, predsedníčku Spoločnosti premesto Ács, Mátyása Jávora, predseduŽidovskej náboženskej obce mesta Szé-kesfehérvár, pánov Dr. Tibora Feldmáraa Tibora Kornfelda, vedúcich Židovskejnáboženskej obce v Dunajskej Strede,prítomných členov židovskej náboženskej

obce Tata, pani Oláh Imréné, presbyterakomárňanskej reformovanej cirkvi, vy-slancov Zhromaždenia veriacich z obceTatabánya.

V rámci spomienkovej akcie ako prvýpredniesol svoje myšlienky Dr. Tibor Bas-trnák, po slovensky aj po maďarsky, po-tom ho nasledoval Ladislav Urban, ktorýprežil Dobu hrôzy (jeho prejav si môžeteprečítať v slovenskej časti). Ing. AntonPasternák, predseda ŽNO v Komárne

spomínal menom generácie narodenejpriamo po holokauste (jeho prejav si mô-žete prečítať v našom časopise). Po ža-lme, ktorý predniesol hlavný kantor EmilTóth, nasledovala reč pána hlavného ra-bína Dr. Alfréda Schőnera, ktorý symbo-licky pripomenul komárňanské obete ka-meňmi z pobrežia Haify. Po modlitbe KélMále rachamim pána hlavného kantorauzavrel program na cintoríne spoločnýKadiš. Podľa tradícií z minulých rokov na

poludnie umiestnili prítomný diplomat, ná-boženská obec a predstavitelia samo-správ na pamätnej tabuli Menházu venieca potom v synagóge zapálili sviečky napamiatku deportovaných Židov.

PT

Deň martýrovZačiatkom júna sme sa, tak ako každý rok, zišli v ulici Zlatého muža na ko-márňanskom židovskom cintoríne, aby sme si pripomenuli výročie deportácienašich miestnych spoluveriacich a aj tých z okolia.

Vážení spoluobčania,Už štvrtýkrát som bol požiadaný o prí-

hovor na dnešnú tému na tomto miestea je to pre mňa česť, ale ešte väčšia po-vinnosť.

Zvolená je téma : Doteraz sme akosiprežili...

Život aj doba sa vyvíja. Prežili sme ho-locaust aj s koncentračným táborom, ajznámych „40“ rokov a zostarli. Čo smezískali ?? – odbornosť, skúsenosť, riad-ne zodraté zdravie, majú naše deti pers-pektívu. Odpovede by mohli priniesť inépohľady na politiku, morálku vzdelanie,sociálnu a ustálenú zabezpečenosť apod.

Pripomeniem niekoľko závažnýchokolností.

Slovenský štát 1939 -1945 sa priamopodieľal na holocauste, keď predal slo-venských Židov aj so zákonným zabez-pečením známym kódexom za 500 ríšs-kych mariek za osobu fašistickému Ne-

mecku. Nesmie sa opomenúť, že Hlin-ková garda a jej Pohotovostné oddielypomáhali pri potláčaní Slovenského ná-rodného povstania a pritom konali ne-ľudsky presne tak, ako oddiely SS aSonderkomandá. Vraždili a vypaľovalidediny aj so živými.

Tu je odkaz mladým, aj na uvažova-nie, prečo demokratický štát nemôžebyť právnym pokračovateľom toho fašis-tického a v tomto zmysle je žiadúce ne-ustále aj upravovať legislatívny statustých, čo prežili.

Spoločenstvo Európskej únie nám za-ručuje slobodu a demokraciu, ale aj exe-sy v parlamente t.j. v Národnej rade, vovládnych pozíciách, ale aj v bežnom ži-vote, ba aj v športe nasvedčujú, že tu nieje niečo v poriadku.

Vysporiadanie s rasizmom a neofa-šizmom – rázne, zákonom tak ako vNemecku, kde slovo „žid! a jeho obme-ny ako nadávku – považovať za trestný

čin a toto uzákoniť ! Nezdá sa mi, že bysa s tým tí, čo to majú v povinnostiach– zaoberali. Už pred rokom som o tomhovoril.

Dnes sa aj k nám dostáva rada kníhžidovských filozofov a psycho-analytikovaj lekárov, ktorí ukazujú smer, akým sauberať. Psycho - sociologický prieskumbývalých väzňov koncentračných tábo-rov môže ukázať, že vzdelanie dosiahli,kde pracovali, aké mali zárobky čo imzamestnávateľ poskytoval alebo nepo-skytoval atď. Tým by bol zhodnotenýpodklad, prečo bývalí väzni koncentrač-ných táborov v období tzv. „ 40“ rokovneboli v rozhodujúcich zodpovednýchfunkciách, akú životnú úroveň im štátumožnil. Chce to zhodnotiť aj pracovnézadelenia.

(Pokračovanie na strane 4.)

Príhovor na spomienkovom zhromaždení holocaustu

2 SPRAVODAJ Jún 2009

Krátke správy� Spravodajcu, ŽNO v Komárne aklub Shalom podporili: Tibor Villányi(Győr), Eisler Jenőné (Budapešť),MUDr. Navrátil (Bratislava), rodina B.(Nové Zámky), A. Gy. (Bratislava) adarcovia, ktorí si priali ostať v anony-mite. Ďakujeme!

� Začiatkom júna navštívil Menházuniverzitný poslucháč Ádám Takács,ktorý píše svoju ročníkovú prácu odejinách našej obce. András Pa-szternák sprevádzal nášho hosťa pobudove.

� V čase výstavy Osvienčimský al-bum zavítali do Menházu žiaci Zá-kladnej školy Móra Jókaiho a žiaci Zá-kladnej školy na ulici Pohraničná. Ve-dúca sekretariátu Judita Haasováukázala deťom celú budovu.

� Dňa 10. júna sa Bratislave konalaschôdza Ústredného zväzu židov-ských náboženských obcí v Sloven-skej republike. ŽNO v Komárne za-stupoval jej predseda Ing. Anton Pas-ternák. Okrem iných záležitostí bolaprerokovaná hospodárska správa zaobdobie 2005-2008, ktorú preveril au-dítor a hovorilo sa aj o ďalších aktuál-nych otázkach. Predsedníctvo zvola-lo valné zhromaždenie na nasledujú-cu voľbu nového vedenia zväzu, kto-rá sa bude konať v októbri 2009.

� V posledný júnový víkend sa užtradične stretávajú v Debrecínepredstavitelia maďarsky hovoriacichžidovských obcí. Na tomto stretnutíbude ŽNO v Komárne zastupovaťkoordinátor Tamás Paszternák. Je-ho správu si budete môcť prečítaťv našom letnom čísle.

Žiadame Vašu podporuZmena ÈÍSLA ÚÈTU!

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO v Ko-márne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela� peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos� plati� osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Úèty sú v Sk aj v devízach!

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

�Priania

do Nového rokaV letnom vydaní Spravodajcu budú uve-rejnené priania na Roš Hašana pre ži-dovský rok 5770. Vaše správy môžeteposlať do 10. augusta na adresu ki-le@menhaz.sk.

Správy zo sekretariátu ŽNO v Komárne

V dobe od 3. júla do 27. júla bude sekretariát ŽNO v Komárne zatvorený z dôvodučerpania dovolenky. Pred a po letnej dovolenke bude sekretariát otvorený počasobvyklých stránkových hodín, v pondelok v dobe medzi 15:00 – 17:00 hodinou a voštvrtok v dobe medzi 10:00 – 12:00 hodinou. V prípade záujmu o iný termín sa, pro-sím, dohodnite s vedúcou sekretariátu Juditou Haasovou na adrese menhaz@menhaz.sk, alebo na telefónnom čísle 035/7731-224.

Na pamiatku tety Margity Weissovej

Ešte nedávno bola teta Weissová s nami na spoločných stretnutiach počasšabatu, sedávala pri okne v sále Zoltána Wallensteina. Na koncerte organi-zovanom počas Komárňanských dní sme na ňu už márne čakali pri vchodedo synagógy. Plánovala prísť, ale nakoniec sa už nemohla vybrať na cestu.Pred pár dňami sme dostali tragickú správu, že zosnula po krátkej, vážnejchorobe. Našu sympatizantku a pravidelnú návštevníčku klubu Shalomvyprevadili na jej poslednú cestu do komárňanského evanjelického cintorí-na za účasti mnohých členov náboženskej obce. Milá teta Weissová, od-počívajte v pokoji! Rodine vyjadrujeme úprimnú sústrasť a Vašu pamiatkunavždy zachováme!

Menom redaktorov Spravodajcu náboženskej obceAndrás Paszternák

SPRAVODAJ h́ ́ b

ZALOžENÉ V ROKU 5756 JÚN 2009. – IJAN - SZIVAN 5769. MESAÈNÍK žNO V KOMÁRNE VII. ROÈNÍK 6. ÈÍSLO

Vážení čitatelia!Po trojmesačných letných prázdni-

nách, dňa 6. septembra, v nedeľu, vEurópsky deň židovskej kultúry očaká-vame každého s celodenným progra-mom akcií v Židovskom kultúrnom aobecnom centre Menház. Organizáciaprogramu ešte prebieha, ako chuťovkuVám môžeme prezradiť, že v tento deňzavíta do Komárna Eszter Bodrogi (Fűs-zeres), ktorá nedávno vydala židovskúkuchárku s názvom „Korenie a duša“.

Záujemcov zasvätí Eszter do tajov za-pletania barchesu.

Popoludnie uzavrie koncert skupinyFortissimo, ktorá je držiteľkou ceny Prí-ma. Orchester založený 4 súrodencamiKunovcami sa stal veľmi úspešným vmimoriadne krátkej dobe. Do Komárnaprídu prvýkrát.

18. septembra, v piatok večer sa za-čína 5770. židovský rok. V deň Erev Rošhašana očakávame každého v sále Zol-tána Wallensteina na sviatočnej večeri.

V sobotu a v nedeľu bude v Menházeopäť Učebňa.

27. septembra, v nedeľu večer, nazačiatku Jom kipur odznie modlitba Kolnidré, v nasledujúci deň počas Mazkirubudeme spomínať na zosnulých.

Žiadame Vás, aby ste si už teraz po-značili dôležité dátumy vo svojich kalen-dároch a podľa možnosti príďte na našeprogramy a akcie. Oslavujme spolu!

-p-

Odporúčanie jesenného programuEszter Fűszeres a orchester Fourtissimo budú našimi hosťami, blížia sa Vysoké sviatky!

Dňa 27. mája 2009 organizovala ŽNO v Komárne po prvýkrát stretnutie pri príle-žitosti Yom Jerusalajim – Dňa Jeruzalemu. V sále Zoltána Wallensteina, vyzdo-benom jeruzalemskými a izraelskými vlajkami, pozdravil prítomných koordinátorakcie, Tamás Paszternák. Pál Megyes, poslucháč Židovskej univerzity v Buda-pešti, nám porozprával o svojich zážitkoch v Jeruzaleme a svoj výklad obohatilaj o fotografie. Hovoril o minulosti aj súčasnosti tohto mesta. Rodáčka z Komár-na, Miriam Neiger-Fleischmann, akademická maliarka žijúca v Jeruzaleme, námporozprávala o vzťahu umenia a mesta. Prostredníctvom umeleckých diel z rôz-nych dôb sme mohli spoznávať históriu mesta. Zo sveta mozaík a malieb smepokračovali vo virtuálnom výlete cez oblasť literatúry. Ádám Gantner predstavilsvoju knihu s názvom Jeseň v Jeruzaleme a podelil sa s prítomnými o svoje dob-rodružstvá v Izraeli. Záverom dňa odpovedali pozvaní hostia na otázky záujem-cov. Dúfame, že sme naším programom úspešne priblížili návštevníkom klubuShalom rôznorodosť mesta Jeruzalem.

PA

Yom Jerusalajim v Komárne

Menház dostal nové schodyRekonštrukcia Menházu sa dostala do ďalšej fázy. Pôvodné schodisko postave-né pred 113 rokmi sa už značne opotrebovalo. Ako ste sa už mohli dočítať v na-šom májovom čísle, firma Boldi pod vedením pána Baltazára Rysavého zbúralastaré schodisko, ktorého prvky sme umiestnili na cintoríne. Do Dňa martýrov bo-lo vyhotovené nové schodisko, ktoré sa farebne zhoduje s pôvodným a je pokry-té mramorom. Dúfame, že sa bude páčiť všetkým návštevníkom.

Rekonštrukcia bude pokračovať v letných mesiacoch, keď sa vymenípodlaha na chodbe a budú sa renovovať vedľajšie miestnosti.

Júnové číslo Spravodajcu nábo-ženskej obce bolo vydané s pod-porou The International HolocaustTask Force pri príležitosti 65. výro-čia deportácie Židov z Komárna aokolia.

Svadba14. júna mali v synagóge na Bethlen-ovom námestí svadbu člen ŽNO vKomárne Gábor Várnai a jeho nevestaVera Várnai-Kun. Svadobný obradviedol rabín zo synagógy v Pávej ulici,Péter Joel Totha, kantorské povinnostiplnil hlavný kantor zo synagógy na uliciHegedűs Gyula, Ervin Klein. Sedempožehnaní povedali rabíni, kantori,rodinní príslušníci a priatelia, medzi nimiaj naši pravidelní čitatelia Péter Boček(Košice) a Dr. Peter Feldmár (DunajskáStreda - Praha). Touto cestou novo-manželom blahoželáme. Mazl Tov!

OznámenieRedakcia Spravodajcu náboženskejobce bude mať v júli letné prázd-niny. Naše letné dvojčíslo vydámev druhej polovici augusta.