16
Közgazdasági főosztály Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2007. első negyedévéről Budapest, 2007. május

Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2007. els negyedévéről · Általános helyzetkép Ha a pénzügyi szektor helyzetét 2007 első negyedévében meg akarjuk ítélni, akkor nem

  • Upload
    others

  • View
    3

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2007. els negyedévéről · Általános helyzetkép Ha a pénzügyi szektor helyzetét 2007 első negyedévében meg akarjuk ítélni, akkor nem

Közgazdasági főosztály

Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2007. első negyedévéről

Budapest, 2007. május

Page 2: Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2007. els negyedévéről · Általános helyzetkép Ha a pénzügyi szektor helyzetét 2007 első negyedévében meg akarjuk ítélni, akkor nem

2

Bevezetés A Felügyelet negyedévente közzéteszi statisztikai tábláit, a negyedév utolsó hónapjával lezárt idősorait, valamint gyorsjelentését. Ez utóbbi egyfajta változásjelentésnek tekinthető, csak egyes pénzügyi szektorokkal foglalkozik és csak egyes kiemelt célterületek legfontosabb fejlődési irányait mutatja be. A folyamatok részletesebb bemutatására a szeptemberben kiadásra kerülő féléves elemzésben kerítünk sort. Jelentésünkben főként a hitelintézeti szektorral, azon belül a bankokkal, a funkcionális témák közül pedig a hitelezési ciklus jelenlegi helyzetével és a bankok jövedelmezőségével foglalkozunk. Általános helyzetkép Ha a pénzügyi szektor helyzetét 2007 első negyedévében meg akarjuk ítélni, akkor nem az év végi, hanem a tavaly évközépi képből kell kiindulnunk. Akkor a pénzügyi szektor egy hosszabb ideje tartó fellendülési ciklus egyik tetőpontján volt. Ez a fellendülés mindenekelőtt a hitelezés, ezen belül a lakossági hitelezés rendkívül gyors növekedésében, az intézményi: befektetési alapokba, a nyugdíjpénztárakba és befektetésekkel kombinált biztosításokba irányuló befektetések expanziójában nyilvánult meg. A tavaly nyári csúcs nem minden szektorban jelentette az abszolút tetőpontot, a lakossági hitelezésben 2003-2004 fordulóján volt, az önkéntes pénztáraknál 2004-2005-ben. A befektetési alapok növekedési üteme tavaly a kamatadó bevezetése előtt érte el tetőpontját. A rendelkezésünkre álló adatokból arra lehet következtetni, hogy az elmúlt évben nyáron egyfajta trendforduló zajlott le a pénzügyi szektorban. Az új szakasz általános minősítése azonban több okból ma még nem lehetséges. Ami állítható, hogy a várttal ellentétben nem általános csökkenés következett be a pénzügyi szektorban, hanem inkább jóval visszafogottabb növekedés, először egyfajta megtorpanás, majd lassulás, ami –jelenlegi megítélésünk szerint- nagyobb valószínűséggel válthat mérsékelt növekedésbe vagy stagnálásba, mint erőteljes visszaesésbe. Ugyanakkor véleményünk szerint kicsi a valószínűsége annak is, hogy az előző évekre jellemző rendkívül gyors dinamika a pénzügyi közvetítésben a közeli jövőben visszatér. Az első negyedévben erőteljesen differenciálttá vált az egyes pénzügyi területek fejlődése, mind az ágazatok között, mind az egyes ágazatokon belül. A legnagyobb ütemben a befektetési alapok és a befektetésekhez kötött biztosítások fejlődtek, a bankok és a pénzügyi vállalkozások növekedési üteme valamelyest lelassult. Nemcsak a hitelezés üteme mérséklődött érzékelhetően, hanem egyes nagyobb hitelcsoportok állománya abszolút értékben is elkezdett csökkeni, ugyanakkor alig változott a lakossági hitelek bővülése. A pénzügyi vállalkozások kihelyezései a tavalyi évközi csúcshoz képest visszaestek. A biztosítók összes díjbevétele 12%-os éves ütemben emelkedett, a befektetéshez kötött biztosítások díjbevétele változatlanul kiugró ütemben nőtt, a hagyományos életbiztosítások díjbevétele valamelyest csökkent, a nem életbiztosítási ágak díjbevételei a korábbi lassú ütemben nőttek. Nem változott lényegében a pénztári vagyon gyarapodásának mértéke. A pénzügyi közvetítés növekedési ütemének általános lassulásában alapvetően három közgazdasági tényező játszott döntő szerepet:

• A hazai gazdasági növekedés, konjuktúra alakulása • A lakosság életszínvonalának alakulása • A forint árfolyamának alakulása.

Page 3: Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2007. els negyedévéről · Általános helyzetkép Ha a pénzügyi szektor helyzetét 2007 első negyedévében meg akarjuk ítélni, akkor nem

3

A gazdasági konjunktúra alakulása Áprilisi átfogó szektorelemzésünk1 előretekintő részében azt írtuk, hogy a hazai pénzügyi szolgáltatókat fenyegető rövidtávú makrogazdasági kockázatok legsúlyosabbikának a gazdasági növekedés 2007-ben várható lassulását tartjuk, amelyből részint az üzleti expanzió lassulása, részint a portfólió minőség romlása következhet. A legutóbbi makroadatok alapján úgy látjuk, hogy a konjunktúra valóban lanyhul, korábbi figyelem felhívásunk tehát változatlanul érvényes. A folyamat fokozatosan zajlik, sebessége és mértéke nem drámai, de számottevő, a vége pedig minden jel szerint még messze van. Vagyis figyelemre méltó kockázati potenciállal állunk szemben. Mindeközben kedvező, hogy a költségvetési kiigazítás érdemben gyorsabban halad a tervezettnél. E körülmény fokozza a forint fundamentális stabilitását, általánosságban csökkenti a piaci kockázatokat, és nem utolsó sorban javítja a gazdasági megszorítások időszakából való kilábalás középtávú perspektíváját.

A lassulás egyik átfogó statisztikai igazolása a napokban megjelent 2007. első negyedévi GDP-becslés. Eszerint a GDP éves növekedése 2,9%-ra (a naptárhatással kiigazítva 3%-ra) mérséklődött, a 2006. utolsó negyedévi 3,2%-ról (kiigazítva 3,4%-ról). Mindez annyit jelent, hogy az éves növekedési ütem egy év alatt mintegy 2%-pontnyit lassult. Figyelemre méltó, hogy a nemzetközi konjunktúra is gyengülni látszik. Az Egyesült Államok éves gazdasági növekedése (2007Q1: 2,1%) az év elején nagyot esett, de a pillanatnyilag ciklikusan erősebb Eurótérség is enyhén lassulásnak indult a tavaly év végi konjunkturális csúcsot követően.

1 Tájékoztató a felügyelt szektorok 2006. évi fejlődéséről - http://www.pszaf.hu/engine.aspx?page=pszafhu_evesfelnegyjelentes

Page 4: Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2007. els negyedévéről · Általános helyzetkép Ha a pénzügyi szektor helyzetét 2007 első negyedévében meg akarjuk ítélni, akkor nem

4

A hazai gazdaság lassulásának mértéke a negyedéves GDP-adatok alapján mérsékeltnek, a folyamat pedig fokozatosnak tűnik. Némileg kedvezőtlenebb a kép, ha negyedéveken belüli bontásban is nézzük. Az ipari termelés havi növekedési ábrájából például az tűnik ki, hogy 2007 első két hónapja kifejezetten erős volt, márciusban azonban számottevő lassulás – a tavaly decemberi 14%-os érték után mindössze 6,8%-os éves növekedés – következett be. A december-februári időszakot egyrészt az idei rendkívül enyhe tél felfelé torzíthatta, amivel szemben a márciusi gyengébb teljesítmény lehet egyfajta egyszeri korrekció. Másrészt viszont az is lehet, hogy a márciusi lassulás egyszerűen az általános konjunkturális trendforduló hírnöke.

A külkereskedelmi áruforgalom nagyjából ugyanazt a képet mutatja, mint az ipari statisztika. Egyrészt nagyon régóta először fordult elő, hogy az áruforgalom havi egyenlegében többlet (17 millió euró) alakult ki. Másrészt viszont a többlet nem a gyorsuló exportnövekedés, hanem éppenséggel a lassuló export és a még nagyobb mértékben lassuló import következtében állt elő. Ez arra enged következtetni, hogy gyenge a belföldi kereslet.

Page 5: Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2007. els negyedévéről · Általános helyzetkép Ha a pénzügyi szektor helyzetét 2007 első negyedévében meg akarjuk ítélni, akkor nem

5

A fiskális folyamatokkal kapcsolatban az alapvető tény az, hogy az állami költségvetés havi adatai rendszeresen nagyobb bevételeket és kisebb deficitet mutatnak, mint a hivatalos előrejelzések. Ez bizonyára még kevés volna a pozitív értékeléshez, viszont az is igaz, hogy a január-áprilisi halmozott hiány (745 mrd Ft) 159 mrd Ft-tal múlja alul a tavalyi hasonló időszaki értéket. Egyensúlyjavulás tehát van és számottevő, ezt támasztja alá, hogy a Pénzügyminisztérium a GDP 6,6%-ára, vagyis 0,2%-ponttal csökkentette az Eurostat-módszertan szerinti éves államháztartási deficitre vonatkozó előrejelzését.

A költségvetési tervben 2007-re 6,2%-os átlagos inflációt vettek figyelembe. Áprilisban viszont az éves inflációs adat 8,8%-os volt, szemben a költségvetési tervben feltételezett 7,5-8%-os tavaszi csúcsszinttel. A Jegybank és a piaci előrejelzők konszenzusa ma nagyjából arra utal, hogy egyrészt az infláció márciusban elérte csúcspontját, másrészt az év végéig 5% körüli szintre csökken, harmadrészt viszont az átlagos inflációs ráta az idén 7,5% körül alakulhat. A vártnál magasabb infláció pedig a vártnál magasabb adóbevételeket is eredményezhet. A lakosság életszínvonala Az elmúlt években erőteljesen nőtt a lakosság eladósodottsága. Ennek mértéke a GDP-hez képest még mindig nem tekinthető nemzetközi mércével mérve túlzottan magasnak, de ha a lakosság jövedelméhez (rendelkezésre álló jövedelméhez) és pénzügyi vagyonához mérjük, akkor már nem megnyugtató a kép. A lakossági jövedelmek színvonala, növekedése és szerkezete az elmúlt időszakban olyan változásokon ment keresztül, amelyek jelentősen érinthetik a lakosság hitelképességét. Ezen a kategórián természetesen nemcsak az új hitelek törlesztési képességét értjük, hanem a lakosság kinntlévő 6228.8 milliárd forintnyi pénzintézeti kölcsönének megtérülési esélyeit. A jelenlegi – elsősorban régiónk országainak tapasztalataira épülő – értékelés szerint a hitelezők számára a munkanélküliség növekedése sokkal nagyobb gondot okozhat, mint a jövedelem visszaesése. Magyarországon az elmúlt évben a közszférában jelentősen csökkent a létszám, miközben a vállalkozói (magán) szférában növekedett. A kettő egyenlege januárig pozitív volt. Ezután a versenyszféra létszáma is elkezdett csökkeni és folytatódtak a költségvetési szférát érintő racionalizálások, amelyek egy jelentékeny része ez év második

Page 6: Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2007. els negyedévéről · Általános helyzetkép Ha a pénzügyi szektor helyzetét 2007 első negyedévében meg akarjuk ítélni, akkor nem

6

felére esik. Az összes létszám ebből adódó várható csökkenése a bankok kockázatát a számukra stratégiai súlypontként jelentkező lakossági körben növeli. A létszám változásában szerepet játszhat a gazdaság „kifehéredése” is. Ebben az esetben a tényleges létszám nem nő, csak a regisztrált létszám, ami a munkanélküliség kimutatottnál nagyobb tényleges növekedése miatt magasabb kockázatot jelenthet a bankok számára.

A foglalkoztatotti létszám alakulása (növekedés, év/év)

-7%-6%

-5%-4%

-3%-2%

-1%0%

1%2%

3%

05-Már 05-Júl 05-Nov 06-Már 06-Júl 06-Nov 07-Már

Forrás: KSH

Összes létszám Versenyszféra Költségvetési szektor

Az adókat és a járulékokat érintő intézkedések szélesre nyitották a bruttó és a nettó bérek közötti rést. Eközben az infláció lokális csúcspontjára jutott, így a reálbér jelentősen csökkent. Ezzel egyidejűleg a lakosság márciusig nagyságrendben fenntartotta tavalyi hitelkeresletének mértékét: az elmúlt tizenkét hónapban: 1153,8 milliárd forinttal nőtt hiteltartozása, idén január egytől március végéig 256,3 milliárd forinttal. (Ez közel arányos változást jelent, ha figyelembe vesszük, hogy az erőteljesebb lassulás márciusban kezdődött.)

Nominális nettó keresetnövekedés és infláció (%-os változás, év/év)

-5

0

5

10

15

20

25

30

02-Már 03-Már 04-Már 05-Már 06-Már 07-Már

Forrás: KSH-5

0

5

10

15

20

25

30Fogyasztói inflációNettó kereset

Page 7: Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2007. els negyedévéről · Általános helyzetkép Ha a pénzügyi szektor helyzetét 2007 első negyedévében meg akarjuk ítélni, akkor nem

7

A makrogazdasági folyamatok és intézkedések eredőjeként a lakosság nettó pénzügyi megtakarítása az első negyedévben erőteljesen csökkent, miközben szerkezete a korábbi tendenciákat követve tovább módosult a kockázatosabb befektetések irányába, növelve ezáltal a bankok kockázatait is. (Lásd erről lentebb.) A munkanélküliség növekedése és a reáljövedelmek csökkenése azért is növeli a hitelezők: a bankok, a szövetkezetek, a pénzügyi vállalkozások kockázatait, mert az informális gazdaság magas aránya miatt a hitelezők nincsenek, nem is lehetnek tisztában a lakossági hitelfelvevők valós jövedelmi helyzetével és így tényleges hitelképességével. Erre a problémára a bankok kétféleképpen reagálnak hitelezési politikájukban: vagy kizárólag jelzálogfedezetre hiteleznek, aminek értékállósága pontosan nehéz helyzetekben kérdőjeleződhet meg, vagy a hivatalos jövedelemigazolásokat mellőzve megpróbálják megbecsülni a hitelfelvevők „valós” jövedelmi helyzetét. Azonban az ilyen scoring típusú módszerek is jelentős kockázatot foglalhatnak magukban az olyan országokban, ahol nem állnak hosszú idősorok a hitelező pénzintézetek rendelkezésére.

Szektorok nettó pénzügyi megtakarításai(görgetett 12-havi adatok a GDP %-ában)

-18%-15%-12%

-9%-6%-3%0%

3%6%9%

12%15%18%

92Q1 93Q3 95Q1 96Q3 98Q1 99Q3 01Q1 02Q3 04Q1 05Q3 07Q1

Forrás: MNB

Nem-pénzügyi vállalatok ÁllamháztartásHáztartások Külföld

A forint árfolyama A hazai valuta az első negyedévben jelentősen erősödött mind az euróhoz, mind a lakossági devizahitelek zömének denominációját képező, svájci frankhoz képest. Az erősödés a javuló költségvetés, a növekvő befektetői bizalom, a deviza és tőkepiaci konjunktúra, valamint az árfolyamsáv eltörlésével kapcsolatos várakozások hatására következett be. Az erősödő forint kedvezően érintette a lakosságot, érzékelhetően csökkentette devizahitel terheiket. Ugyanakkor a devizahitelek magas és az első negyedévben tovább növekvő aránya, mind a vállalkozói, mind a lakossági körben olyan nagyrészt fedezetlen nyitott pozíciót tartalmaz, ami jelentékeny piaci kockázatot hordoz magában, olyat, ami kedvezőtlen körülmények között hitelezési kockázattá alakulhat át.

Page 8: Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2007. els negyedévéről · Általános helyzetkép Ha a pénzügyi szektor helyzetét 2007 első negyedévében meg akarjuk ítélni, akkor nem

8

A forint árfolyamának alakulása 2006. január 1-jétől

240

250

260

270

280

290

2006. jan.. 2006. ápr.. 2006. júl.. 2006. okt.. 2007. febr.. 2007. máj..

HUF/EUR

Forrás: MNB

A hitelezési ciklus alakulása

Forrás: PSZÁF

A Felügyelet szempontjából a legfontosabb összefüggés a gazdasági konjunktúra, az életszínvonal és a forint árfolyam hatása a banki hitelezés dinamikájára és kockázatosságára. Az összes hitelállomány éves növekedési üteme az első negyedév folyamán jelentősen lassult, vagyis az éves növekedési ütem 18,5%-osról 13,8%-osra esett vissza. Ez meglehetősen markáns lassulásnak tűnik. Viszont az is igaz, hogy a forint jelentős felértékelődése miatt a devizahitel-állományok forintban értékelve számottevően összezsugorodtak. Az így keletkező közvetlen árfolyamhatást kiszűrve az éves állománynövekedés lassulása egészen minimálisnak tűnik, amennyiben a decemberi 19,4%-os növekedést március végén 18,8%-os expanzió követte. Vagyis a banki üzletméret növekedése (forintban mérve) valóban sokat lassult, csak nem a kereslet markáns lanyhulása, hanem a forint felértékelődése által okozott árfolyamhatás következtében.

Page 9: Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2007. els negyedévéről · Általános helyzetkép Ha a pénzügyi szektor helyzetét 2007 első negyedévében meg akarjuk ítélni, akkor nem

9

Forrás: PSZÁF

A teljesség kedvéért tekintsük át a banki hitelállományok árfolyamszűrt negyedéves növekedését is, a fontosabb összetevők szerinti bontásban. Jól látható, hogy az utóbbi három év első negyedévei közül növekedési szempontból az idei volt a leggyengébb, amennyiben a növekedés a tavalyelőtti 4,4%-ról, illetve a tavalyi 2,8%-ról 2,3%-ra esett vissza. Az is szembetűnő, hogy a lassulás teljes egészében a nem-pénzügyi vállalatok hitelei körében jött létre, ahol idén az első negyedévben egyáltalán semmilyen növekedés sem volt (+0,1%). A lakossági hitelexpanzió (+4,9%) az előző negyedévekhez képest ugyancsak lassult, az előző két év első negyedéveihez képest viszont egyáltalán nem, sőt ilyen alapon kismértékű gyorsulás következett be. A fenti ábra alapján kijelenthetjük, hogy a lakossági hitelezés január és március között csak szezonális alapon lassult, az alaptrendet tekintve viszont inkább az ellenkező előjelű változás következett be. Ennek magyarázata egyrészt az lehet, hogy a háztartások láthatóan hajlandóak tömegesen nagyobb hitelterhet vállalni fogyasztási szintjük megőrzése érdekében, egy olyan időszakban, amikor reáljövedelmeik erőteljes csökkenése tapasztalható. Ennek bizonyítékait a kereseti és kiskereskedelmi kimutatások együttesen szolgáltatják. Másrészt a lakáshitelek (főleg felújítás és használt lakás vétele) iránti kereslet növekedése, valamint az építési engedélykérelmek számának növekedése azt mutatja, hogy a kamatadó bevezetése és a magas infláció e tekintetben sem maradtak következmények nélkül, amennyiben a negatív nettó reálhozam a pénzügyi megtakarítási állományok csökkentésére és egyéb felhalmozási formák választására ösztönöz. Figyelembe kell venni, hogy a devizahitel jelenleg Magyarországon rendkívül olcsó. A márciussal zárult egy év alatt a svájci frank lakáshitel THM-költsége 6% körül mozgott, a CHF viszont több mint 9%-kal értékelődött le a forinttal szemben. A forintbázisú hiteladós szempontjából tehát vagyoni értelemben a CHF-hitel költsége jelentősen negatív volt, s mindez 9%-os fogyasztói infláció mellett következett be. Az CHF-hitel felvételére indító ösztönzés a visszatekintő adatok alapján, tehát óvatosan fogalmazva is jelentősnek mondható.

Page 10: Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2007. els negyedévéről · Általános helyzetkép Ha a pénzügyi szektor helyzetét 2007 első negyedévében meg akarjuk ítélni, akkor nem

10

Vállalati és lakossági hitelek alakulása

0

1 0002 000

3 000

4 000

5 0006 000

7 000

2005.0

3

2005.0

6

2005.0

9

2005.1

2

2006.0

3

2006.0

6

2006.0

9

2006.1

2

2007.0

30%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

lakossági hitelek (b sk) vállalati hitelek (b sk)lakossági devizahitel aránya (j sk) vállalati devizahitel aránya (j sk)

mrd Ft

A bankok lakossági hitelek hitelcél szerinti szerkezetében is lényeges változások mennek végbe. A (forintban denominált) lakáshitel állomány az első két hónapban még nőtt, majd - hosszú évek óta először - március hónapban az előző havinál valamivel alacsonyabb volt. A fogyasztási hitelek kibocsátása is lassul, ugyanakkor nő a jelzáloggal fedezett hitelek aránya, ezen belül főként a szabad felhasználású (személyi) hiteleké. A vállalati hitelállomány egészében csökkent és emiatt csökkent az első negyedévben a bankok teljes hitelállománya (napi árfolyamon számítva). A vállalati hiteleken belül nőtt a KKV-k súlya. Elsősorban a mikro-, másodsorban a kisvállalatok felé irányuló hitelezés bővült, enyhe növekedés jellemezte a projekthitelek volumenét. A közép- és nagyvállalati hitelek állománya viszont csökkent. (Ezen adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a hazai vállalatok jelentős mértékben vesznek fel külföldről: bankoktól és nem-pénzügyi vállalkozásoktól) hiteleket. A banki hitelek minősége a hagyományos mutatók alapján nem változott érdemben. A lakossági portfólión belül a nem teljesítő (átlag alatti, kétes és rossz) hitelek aránya enyhén nőtt az év első három hónapjában: 2,65%-ról 2,75%-ra. Hasonlóan a lakossági hitelekre vetített értékvesztés is enyhe növekedést mutatott ebben az időszakban. (Itt figyelembe kell venni, hogy az első negyedévre vonatkozó értékvesztési adatok általában nem tükrözik pontosan a hitelállomány minőségének változását.)

Hitelállomány növekedési üteme és az értékvesztés alakulása a bankszaktorban

10,0%

15,0%

20,0%

25,0%

30,0%

35,0%

40,0%

2003

.03

2003

.07

2003

.11

2004

.03

2004

.07

2004

.11

2005

.03

2005

.07

2005

.11

2006

.03

2006

.07

2006

.11

2007

.031,30%

1,35%

1,40%

1,45%

1,50%

1,55%

1,60%hitelnövekedési ütemértékvesztés aránya a hiteleken belül

Page 11: Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2007. els negyedévéről · Általános helyzetkép Ha a pénzügyi szektor helyzetét 2007 első negyedévében meg akarjuk ítélni, akkor nem

11

A fenti ábra hosszabb távra visszatekintve mutatja be a hitelek dinamikája és az értékvesztési arány közti összefüggést. Ez a kapcsolat nálunk is, a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően, egymással ellentétesen alakul, annak ellenére, hogy vannak olyan információink, melyek szerint a bankok a problémássá vált lakossági követeléseik egy részét csoporton belül vagy kívül értékesítik. Erről az összefüggésről a konszolidált csoportmérlegek elemzésekor adunk pontosabb képet. A szövetkezeti szektor mérete, a szövetkezetek számát tekintve tovább zsugorodott. 2006. végén még 169 szövetkezeti hitelintézet működött, 2007 első negyedének végén már néggyel kevesebb. Eközben az elmúlt tizenkét hónapban a szövetkezetek eszközállománya 6%-kal nőtt, az általuk nyújtott lakossági hiteleké pedig 12%-kal. A szövetkezeti hitelintézetek egyre erőteljesebben nyitnak a deviza hitelezés irányába, amire az éleződő verseny kényszeríti őket. Betéteiket továbbra is forintban gyűjtik, emiatt mérlegen belüli nyitott pozíciójukat felvett devizahitelekkel igyekeznek kiegyensúlyozni. A lakossági hitelek portfólió minőségében javulás mutatkozott az elmúlt tizenkét hónapban, az elmúlt negyedévet azonban már a nem-teljesítő tételek arányának növekedése jellemezte. A szövetkezetek által nyújtott vállalati hitelek minősége fokozatosan romlott az elmúlt időszakban. Mindkét hitelfajtánál az elmúlt tizenkét hónapban, ezen belül idén az első negyedévben nőtt az értékvesztés aránya. A pénzügyi vállalkozások üzletmérete csak kismértékben nőtt, erre az ágazatra is a lassulás volt jellemző az első negyedévben. Az összes ügyfélkövetelés enyhén emelkedett, ezen belül a háztartásokkal szembeni követelések közel változatlanok maradtak, mind éves, mind negyedéves összehasonlításban. A pénzügyi vállalkozások szempontjából fontos új autó eladások száma csökkent az első negyedévben, az autókereskedések 42079 új személygépkocsit és terepjárót adtak el, ami 5,3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A nem pénzügyi vállalatok finanszírozása ebben a körben valamelyest bővült, ezen belül a vállalati gépjármű- és az ingatlan-finanszírozás is. A lakossági körben a gépjármű- finanszírozás mértéke csökkent, miközben az ingatlanfinanszírozás tovább bővült. Dinamikusan nőtt a személyi hitelek volumene is. Összhangban a kihelyezések alakulásával a pénzügyi vállalkozások banki refinanszírozása az első negyedévben csak kismértékben emelkedett. A pénzügyi vállalkozások ügyfélportfóliója 2007 első negyedévében összességében kismértékben romlott. A pénzügyi lízing esetében a lejárt állomány 3,9%-ot tett ki szemben az egy évvel korábbi 3,5%-kal. A kölcsönöknél a lejárt állomány egy év alatt 8%-ra nőtt 6,9%-ról. A folyó faktoring esetében a lejárt állomány a negyedév végén 19%-ot tett ki. Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások jövedelmezőségének alakulása A hitelező pénzintézetek jövedelmezősége differenciált képet mutatott az első negyedévben. A domináns bankok szokásos, (rendszeres) eszközarányos jövedelme az európai tendenciával ellentétes irányba mozgott. Különösen figyelemre méltó a kamatkülönbözet több mint hét százalékos csökkenése gyakorlatilag változatlan kamatkörnyezetben. Ez a folyamat más jelenségek mellett a verseny kiéleződésére utal. A második legnagyobb hitelező ágazat, a pénzügyi vállalkozások jövedelmezősége egyértelműen nőtt, a kamatjövedelmek enyhe emelkedése mellett, annak ellenére, hogy a kiéleződött versenyből adódó nagyobb költségek ezt az ágazatot is érintették. A legkisebb

Page 12: Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2007. els negyedévéről · Általános helyzetkép Ha a pénzügyi szektor helyzetét 2007 első negyedévében meg akarjuk ítélni, akkor nem

12

méretű és tőkeerejű hitelező ágazat: a szövetkezeti hitelintézetek jövedelmezősége tovább süllyedt.

A bankok saját tőke alapú jövedelmezősége (ROE) enyhe csökkenést mutat, az eszköz alapú jövedelmezőség azonban valamelyest növekedett. Az eredményt azonban mindenképp érdemes összetevői szerint is megvizsgálni, mert az differenciált képet mutat: jelentősen csökkent a kamatmarzs (3,87%-ról 3,07%-ra), ugyanakkor a pénzügyi műveletek eredménye szokatlanul magas (egyik nagybank az idén tért át valós értékű könyvelésre ebből adódik a növekmény nagy része körülbelül húsz milliárd forint.).2

mrd Ft 2006. I. né 2007. I. né Változás (mrd Ft)

Változás (%)

Kamatkülönbözet 172,324 159,597 -12,727 -7,39%Jutalék és díjeredmény 54,896 64,014 9,118 16,61%Pénzügyi műveletek eredménye 28,242 61,771 33,529 118,72%Egyéb üzleti tevékenység eredménye -20,22 -22,778 -2,558 12,65%Értékvesztés és kock. céltart. válozása -25,75 -17,091 8,659 -33,63%Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye 113,359 132,599 19,24 16,97%Adózott eredmény 99,018 120,958 21,94 22,16%Mérleg szerinti eredmény 98,807 120,809 22,002 22,27%

A bankok jövedelmezőségének alakulásához hozzájárult, hogy az első negyedévben kétszer annyit fordítottak marketing tevékenységekre, mint az előző év azonos időszakában. Emellett folytatódott a fiókhálózat bővülése is. Az első negyedévben 26 új bankfiók nyílt, a bankok állományi létszáma közel 600 fővel nőtt. Mindezek hatására az ágazatban a költség/ jövedelem mutató lassú növekedése figyelhető meg.

A bankok összesített fizetőképességi mutatója az elmúlt időszakban lassú növekedést mutatott, ami a tőkeellátottságból eredő kockázatok mérséklődését jelzi. A képet rontja, hogy a tőke szerkezete folyamatosan eltolódik a járulékos tőke irányába, melynek aránya a szavatoló tőkén belül 2006. márciusában 20,6%, 2007 első negyedévének végén 33,3% volt.

A szövetkezeti szektorban annak ellenére, hogy a költség-jövedelem arány mutató javult, mind az eszköz, mind a tőke arányos jövedelmezőség tovább mérséklődött. A szövetkezetek piaci lehetőségei fokozatosan szűkülnek, ezért egyre romló méretgazdaságossággal működnek.

mrd Ft 2006. I. né 2007. I. né Változás (mrd Ft)

Változás (%)

Kamatkülönbözet 14,52 15,10 0,58 3,97%Jutalék és díjeredmény 4,28 4,78 0,50 11,57%Pénzügyi műveletek eredménye 0,16 0,22 0,05 31,64%Egyéb üzleti tevékenység eredménye -0,84 -1,07 -0,23 27,84%Értékvesztés és kock. céltart. válozása 1,12 1,84 0,72 64,93%Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye 3,72 3,36 -0,36 -9,58%Adózott eredmény 3,22 2,86 -0,36 -11,11%Mérleg szerinti eredmény 3,22 2,86 -0,36 -11,08%

2 A hazai bankok közül kilenc végez úgynevezett valósértékű könyvelést, ami több lényeges ponton eltér a hagyományos: beszerzési értéken alapuló könyveléstől. Az áttérés időszakában a kétféle könyvelésből származó adatok aggregálása összetettebb értelmezési eljárást igényel.

Page 13: Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2007. els negyedévéről · Általános helyzetkép Ha a pénzügyi szektor helyzetét 2007 első negyedévében meg akarjuk ítélni, akkor nem

13

A pénzügyi vállalkozások szokásos üzleti tevékenységének eredménye éves szinten közel 40%-kal emelkedett köszönhetően a kapott jutalék és díjbevételek, valamint a pénzügyi műveletek nettó eredménye növekedésének. Míg a bankoknál csökkent a kamatkülönbözet, addig a pénzügyi vállalkozásoknál – kismértékben ugyan – nőtt az előző év első negyedévéhez képest. Jelentősen emelkedtek a fizetett jutalékok és ráfordítások, valamint az általános igazgatási költségek, hasonlóan a többi hitelintézethez. Az adózás előtti és az adózott eredmények 37, illetve 40%-kal magasabbak az egy évvel korábbi értékhez képest, elsősorban a pénzügyi csoportokhoz tartozó pénzügyi vállalkozások jó eredményeinek köszönhetően. mrd Ft 2006. I. né 2007. I. né Változás

(mrd Ft) Változás

(%) Szokásos üzleti tevékenység eredménye 14,647 20,128 5,481 137%Kamateredmény 40,584 41,417 0,833 102%Kapott jutalék és díjbevételek 4,443 5,448 1,005 123%Fizetett jutalék és díjráfordítások 8,143 11,525 3,382 142%Pénzügyi műveletek nettó eredménye 5,124 10,301 5,177 201%Általános igazgatási költségek 18,612 21,514 2,901 116%Rendkívüli eredmény -0,013 -0,138 -0,124 Adózás előtti eredmény 14,634 19,991 5,357 137%Adózott eredmény 11,669 16,287 4,618 140% Befektetések A belföldi (lakossági) befektetések alakulását az első negyedévben lényegében három tényező határozta meg: a lakosság pénzügyi megtakarításainak szintje, a pénz- és értékpapírpiacok hullámzása és a lakosság preferenciáinak (kockázati étvágyának) változásai. A lakosság nettó pénzügyi megtakarításai 2007 első negyedévében erősen visszaestek. A lakosság pénzügyi eszközei összességében gyorsabban nőttek, mint a kötelezettségei, de a készpénz és betétállomány (tranzakciós) 81 milliárd forintos növekedése nem érte el a hitelek és kölcsönök (tranzakciós) növekedésének egyharmadát. Így a lakossági körben a hitel-betét olló az első negyedévben tovább nyílt, a banki hitelek lakossági megtakarításokkal való fedezettsége tovább csökkent. Az összes hitel és betét viszonylatában ez az arány csak csekély mértékben változott, mivel a vállalati hitelek csökkentek ebben az időszakban. A pénzügyi eszközpiacokon egyedül a részvénypiacon volt február végétől március közepéig egy erőteljesebb ingadozás, ami a kínai tőzsdékről hullámzott át, ez a forintpiacot és állampapírpiacot lényegében nem érintette

Page 14: Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2007. els negyedévéről · Általános helyzetkép Ha a pénzügyi szektor helyzetét 2007 első negyedévében meg akarjuk ítélni, akkor nem

14

A BUX és a MAX változása 2007-ben

22 000

23 000

24 000

25 000

26 000

27 000

jan.. 1. jan.. 18. febr.. 4. febr..21.

márc..10.

márc..27.

ápr.. 13. ápr.. 30. máj.. 17.315

320

325

330

335

340

BUXMAX

A lakosság befektetési preferenciái már hosszabb ideje egy irányba mutatnak folyamatos eltolódást: a nagyobb piaci kockázatot hordozó intézményi befektetések: befektetési jegyek, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások és a nyugdíjpénztári megtakarítások felé, miközben a hagyományos banki befektetések, a bankok jelentős erőfeszítései ellenére, nagyrészt stagnálnak, illetve csökkenek. Az intézményi befektetéseken belül a befektetési alapoknál az elmúlt hónapokban ismét jelentős átrendeződés ment végbe, miközben a befektetési alapok nettó eszközértéke maga is nőtt. Az elmúlt évben nagyon népszerű ingatlanalapok eszközértéke csökkent, a pénzpiaci és a lényegében a garantált hozamú alapokat tartalmazó: származtatott ügyletbe fektető alapok eszközértéke pedig jelentősen nőtt. A kötvényalapok egész évre jellemző csökkenése megállt, a részvényalapok az időarányosnál kisebb mértékben nőttek az év első három hónapjában. Mindebből adódik, hogy a befektetési jegyekből álló portfólióját a lakosság gyakran átrendezi alkalmazkodva nemcsak a hosszabb távú irányzatokhoz, hanem az eszköz árak rövidtávú ingadozásaihoz is. A táblázatban az egyes alapfajták nettó eszközértékének teljes változása látható, amely azonban az alacsony átértékelődési hatás miatt jól reprezentálja tőkemozgásokból fakadó változásokat. (Az alapfajták hozamaival részletesen a féléves jelentés keretein belül fogunk foglalkozni.)

Nyilvános befektetési alapok megoszlása (mrd Ft)

Változás

(mrd Ft) Változás (mrd Ft)

2006. I.

né 2006. IV.

né 2007. I.

né 2007. I. né-2006. I. né

2007. I. né-2006. IV. né

Részvény alapok 112,0 152,4 158,6 46,6 6,2 Kötvény alapok 595,3 329,2 330,4 -264,9 1,2 Vegyes alapok 60,0 74,8 83,9 23,9 9,1 Pénzpiaci alapok 584,5 728,2 760,3 175,8 32,1 Befektetési alapokba fektető alapok 220,7 391,7 399,2 178,5 7,5 Származtatott ügyletbe fektető alapok 117,4 281,8 313,8 196,4 32,0 Indexkövető alapok 10,9 40,6 39,8 28,9 -0,8 Ingatlan alapok 305,6 473,7 463,4 157,8 -10,3 Összes 2006,4 2472,4 2549,3 542,9 76,9

Page 15: Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2007. els negyedévéről · Általános helyzetkép Ha a pénzügyi szektor helyzetét 2007 első negyedévében meg akarjuk ítélni, akkor nem

15

Biztosítások Miközben a biztosítótársaságok szerződésállománya stabil, addig díjbevételének növekedési üteme lényegesen csökkent a tavalyi évhez képest (19%-ról 12%-ra), belső szerkezetükben viszont nem következtek be mélyreható változások. Az életbiztosítások díjbevételének növekedése továbbra is jóval meghaladja a nem-élet biztosítások bővülését, de ebben meghatározó szerepet játszik a befektetésekhez kapcsolt életbiztosítások kiemelkedően gyors bővülése, amiben a befektetési preferenciák korábban említett változása mellett, és bizonyos adószabályok is szerepet játszhatnak. A unit-linked termékeknél éves összehasonlításban nőtt a visszavásárlások száma, de az állományhoz képest arányuk továbbra is 1% volt. A hagyományos életbiztosítások közül a legnagyobb súlyú vegyes életbiztosítások díjbevétele jelentősen visszaesett, ezek egy részét változó hozamú unit-linked biztosításokra cserélték. A unit-linked biztosítások díjbevételének növekvő részét befektetési jegyekbe fektetik a biztosítók. A nem-élet ági biztosítások állománya és díjbevétele összességében nem változott számottevően 2006. első negyedévéhez képest. A kötelező gépjárműfelelősség-biztosítások átkötési időszaka rendben lezajlott 2006. végén, a szerződésszámok csökkenése az év végéhez képest valószínűsíthetően a gépjárműeladások lassuló üteméhez köthető. A casco biztosítások állománya folyamatosan kismértékben nő, díjbevételük pedig 7%-kal haladták meg az egy évvel korábbi értéket.

Darabszám 2006. I. né 2006. IV. né 2007. I. né Változás

év/év Összesen 11 800 528 12 200 644 12 070 349 102%Élet üzletág rész összesen 3 196 879 3 212 058 3 198 510 100%Vegyes életbiztosítás 1 255 578 1 223 603 1 200 534 96%Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás 753 285 827 881 847 532 113%Nem-élet üzletág rész összesen 8 603 649 8 988 586 8 871 839 103%KGFB 3 519 636 3 660 332 3 589 415 102%Casco 840 362 848 385 852 234 101%

Díjbevétel millió Ft 2006. I. né 2006. IV. né 2007. I. né Változás

év/év Összesen 201 576 797 257 226 080 112%Élet üzletág rész összesen 88 818 407 415 108 485 122%Vegyes életbiztosítás 28 407 117 396 26 570 94%Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás 48 202 238 026 68 384 142%Nem-élet üzletág rész összesen 112 758 389 842 117 595 104%KGFB 27 018 102 667 26 877 99%Casco 32 661 116 444 34 846 107% A viszontbiztosítások volumene valamelyest nőtt az első negyedévben, ugyanakkor arányuk a díjbevételhez képest nem változott, sem összességében, sem a nem-élet ágban. A biztosítótársaságok tartalékai 2007 első három hónapjában az előző évhez képest 18%-kal nőttek, jelentős részben a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak

Page 16: Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2007. els negyedévéről · Általános helyzetkép Ha a pénzügyi szektor helyzetét 2007 első negyedévében meg akarjuk ítélni, akkor nem

16

bővülése miatt. A befektetések összetétele kissé megváltozott, csökkent a magyar állampapírok és nőtt a befektetési jegyek aránya 2006 első negyedévéhez képest. Összefoglalva az elmúlt időszak legjelentősebb pénzügyi kockázatának azt tartjuk, hogy miközben a GDP növekedési üteme lassul, a lakossági reáljövedelem csökken, a munkanélküliség emelkedik, eközben a lakosság hitelkereslete összességében gyakorlatilag változatlan ütemben nő, sőt valamelyest gyorsul. Szerkezete egyértelműen a kockázatosabb általános célú jelzáloghitelek felé tolódik el. A vállalati hitelezés ugyan mérséklődött ebben az időszakban, de ez a kevésbé kockázatos nagyvállalati hitelezés visszaesésének tulajdonítható. Mindezek következtében a hitelek jövedelem (cash-flow) fedezettsége tovább csökkent, növelve ezáltal a hitelező pénzintézetek kockázatát. Ezt a kockázatot tovább növeli, hogy a lakosság hiteleinek fele devizában denominált, így ma már a háztartások a vállalkozásokhoz hasonló arányú nyitott deviza pozícióval rendelkeznek. A fent leírtnál kisebb mértékű, de nem elhanyagolható kockázatot jelent, hogy a lakosság pénzügyi vagyonában rohamosan nő a változó árfolyamú és jövedelmű (intézményi) befektetések aránya a banki betétek rovására, ami ingatagabbá teszi a lakosság vagyoni helyzetét. Ez a folyamat szintén negatív befolyással lehet a lakosság fizetőképességére. Végül mindenképpen említésre méltó az az új összefüggés, hogy a hitelező bankok érzékelvén a magasabb kockázatokat egyre gyakrabban kombinálják hitelnyújtásukat biztosításokkal, áthelyezve ezzel a hitelkockázat egy részét a biztosítókra. A biztosítók pedig ennek egy kisebb hányadát az életbiztosításokkal kombinált jelzáloghitelezés során visszateszik az ügyfelekre, elsősorban a lejáratkori fix összeget nem, hanem a befektetési egységalapok árfolyamától függő összeget garantáló unit-linked kombinációkkal.