HALAK OSZTÁLYA

KÜLTAKARÓNem szarusodó szaruréteg termeli a nyálkás réteget a kültakaróján.Ez a hámréteg csökkenti a surlódást a víz és az állat teste között.

A nyálkaréteg három fő funkciója:• az ozmózis

szabályozása;• az ektoparaziták és

baktériumok elleni védelem;

• a turbulencia csökkentése.

TÁPLÁLKOZÁS

A ragadozóknak van foga, de van növény és dögevő halfaj is.

LÉGZÉSA halak az életműködésükhöz szükséges oxigént a vízből veszik fel. A gázcsere, azaz az oxigénfelvétel és a keletkező szén-dioxid leadása kisebb részt bőrön át, nagyobb részt a kopoltyún keresztül történik.A kezdetleges halak kopoltyú-

nyílásaiból egyenest kopoltyú-zsákokban halad a víz. A fejlettebbeknek csontok is alkotják.

MOZGÁSA fejletlenebb halak csak farokúszóval rendelkeznek, mint az őshalak, ezek kígyóhoz hasonlóan mozognak.A porcos halak kihasználják a kisebb testsúlyukat, felhajtóerőjükkel képesek feljönni a víz fenti részeire is.A csontos halaknak úszóholyaguk van, ez előbél eredetű gázzal telített szerv.

SZAPORODÁS

Külső megtermékenyítéssel történik. Először a nő lerakja az ikráit ami megegyezik a petesejttel. Utána a hím rábocsájtja a hímivarsejtjeit, ami megtermékenyíti. A petéből kishal lesz, vagyis közvetlen átalakulás nélkül történik a fejlődése.

Haltej(hímivarsejt)

ikra

KIVÁLASZTÁSAz édesvízi halak veséje nagy mennyiségű vizeletet választ ki. Mivel a testnedvük töményebb, mint a körülöttük lévő közeg, ezért bőrükön keresztül vizet vesznek fel (nincs szükségük ivásra).

A tengeri halaknál pont ennek az ellenkezője történik. A tengervíz sósabb mint a hal testnedvei, így a testnedvek a bőrön keresztül a sós vízbe áramlanak. A kiszáradás elkerülése érdekében, az ozmózis során elvesztett vizet pótolják, tengervizet isznak. A sók kiválasztása után a vesék csak igen kis mennyiségű, de nagyon tömény vizeletet termelnek.

ÉRZÉKSZERVEKSzag- és ízérzékelés

Valamivel a száj fölött helyezkedik el a fejen található egy vagy két orrnyílás, amelyek a orrüregben folytatódnak. A két szaglógödör az állkapcsosoknál van; az állkapocs nélküli halaknak csak egy központi orrnyílásuk és szaglógödrük van. A szaglógödrök belsejében található a szaglóhám, melynek elrendezése olyan, hogy úszás közbena víz átáramlik rajtuk, sőt afejlettebb halak ezt az áramlást bizonyos izmaikkal szabályozni is képesek.

A szájnyílás elhelyezkedése, mérete és alakja szintén igen változatos, az adott faj életmódját tükrözi. A halak szájállásának főbb típusai:• körszáj (pl.: ingolák)• végállású (pl.:

lazacfélék)• felső állású (pl.:

csukaalakúak)• alsó állású (pl.:

harcsaalakúak)• csúcsba nyíló (pl.:

pontyalakúak)

ÉRZÉKSZERVEKLátás

A nyálkahalak látószerveit egy bőrréteg fedi, valamint náluk még nem jelent meg a szemlencse és a szivárványhártya sem, ezért képlátásra nem képesek. Emellett azonban kültakarójuk is tartalmaz fényérzékeny receptorokat.Az ingoláktól kezdve a fejlettebb halak páros és általában nagy, oldalállású fejlett hólyagszemekkel rendelkeznek, amelyek segítségével képesek a képlátásra. Mivel szemeik a fej két oldalán helyezkednek el, látótereik alig vagy egyáltalán nem fedik egymást, térlátásuk nincs. Szemeik külön-külön is mozgathatók.Általánosságban azonban elmondhatjuk, hogy a halak szeme nagy és jól fejlett

ÉRZÉKSZERVEKTapintás

A halak a tapintóérzékük segítségével képesek a hőmérsékletkülönbséget, fájdalmat, érintést, a vízáramlást, a saját, illetve az idegen testektől eredő mozgást érzékelni. A halak testének egész felülete tele van mechanoreceptorokkal, amelyek az idegrostok végződései lévén, a felhámból kinyúló apró ostorszerű pálcikák segítségével továbbvezetik az érintéstől és rázkódástól származó ingereket. Az receptorok egyes helyeken tömegesem fordulnak elő, így a fejen, a szájban és a száj környékén, a bajuszszálakon és az úszókon.

ÉRDEKESSÉG

A blobfish Ausztrália és Tazmánia partjaitól ávoli mély vízekben él. Olyan mélyen él, ahol akkora a nyomás amit emberiszervezet el nem tudna viselni. Egyszerűen csaklebeg a vízben ésamit éppen a szájábaSodor a sors, azt megeszi.

Fanczal Mihály & Szabó Viktor