Hálózatalapú tanulás

Konnektivizmus

• Tanulóközpontú, irregurálisan szerveződő tanulási forma,mely a tanuló autonómiáján és spontán tudáscserén alapul.

• Sokirányú• Decentralizált és sokcsatornás• Kibontakoztatja a tanulói kreativitást• A tanulás aktív tudásalkotás lehet

• Olyan tanulási forma, amely elsősorban informális keretek között valósul meg.

• A tanulók saját maguk által szervezett tanulási tempóban, módszerrel sajátíthatják el a tudásanyagot.

• Az információszerzésre a felfedezéses módszer a jellemző.

• Ebben a folyamatban a tanár, mint segítő van jelen.

• A hálózatalapú tanulás vagy konnektivizmus a fogalmi társadalom tanuláselmélete.

• George Siemens és Stephen Downes nevei fémjelzik ezt a témakört.

• Három terület metszéspontján helyezkedik el:

• informatika• pedagógia• hálózatkutatás

• A hálózatalapú tanulás tömören a hálózat elméletek pedagógiában való alkalmazását jelöli.

• A tanulásban egyre nagyobb szerephez jut az elektronikus eszközökkel támogatott információ-csere.

• Az információ szerzés és összefüggésbe helyezés motiváltsága is felerősödik.

• A keresés és az értékelés egy, a témával foglalkozó hálózatban, virtuális közösségben motiváló hatású.

• Motiváló hatású az információ az információszerzésre és az információk összefüggésbe helyezésére.

• Az együttműködő tevékenységek alkalmainak elterjedésével a hogyan és mit tanuljunk mellé, a hol tanuljunk kérdése is felzárkózik.

• A konnektivista tanulás módszerei a Web 2.0 típusú alkalmazások használatára épülnek.

A Web 2.0 típusú alkalmazások a következő tevékenységek megvalósítását segítik elő a tanulásban és a tanításban:• közösségi terek használata• közösségi tartalomfejlesztés• fogalomtérképek• tartalom aggregálás• Reflexió• inspiráció

• A tudásalkotás körforgásában a személyes tudások a hálózatba szerveződnek.

• Az összeadott tudás ismét egyéni tudásforrássá válik.

A konnektivizmus kritikái:

• Plon Verhagen szerint a konnektivizmus nem tanuláselmélet, csupán pedagógiai nézőpont a képzésre.

• Szerinte a tanuláselméletek feladata az instruktív szinttel való foglalkozás,hogy milyen módon tanulnak az emberek.

• Bill Kerr szerint a technológiának hatása van a tanulás körülményeire, de ami a tanuláselméletet illeti, nem hozott újat a már meglévő elméletekhez képest.

• Az internet és a technika gyors fejlődésével a hálózatalapú tanulási forma

egyre nagyobb teret hódít. Megkönnyíti tanár és diák munkáját

egyaránt, hiszen egymástól nagy távolságra élő emberek gond nélkül tudják megoldani az információcserét.

Nagyszerű és praktikus oktatási forma.

Források

Forgó Sándor – Hálózatalapú tanulás (wikipédia) Bessenyei István – Tanulás és tanítás az

az információs társadalombanDr. Cserhátiné Vecsei Ildikó – Konnektivizmus, az eLearning akupunktúrája

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

• Készítette: Bérczes Gergely• Mozgókép és Médiaismeret• 2011 EKTF Levelező